Földrajz | Természetföldrajz » Az Észak-Alföld régió földrajza

Az Észak-Alföld régió földrajza Határok: • Észak – Magyarországi régió, Zemplén • Tisza – tó • Hajdú Bihar megye • Románia • Jász – Nagykun Szolnaok megye egy része Alföld Hazánk legnagyobb összefüggő tájegysége A természetes képét az ember alakított át. Honfoglalás előtt is laktak már itt Ezek emlékét kurgánok jelzik – halmok, sírok (a népcsoportoké), de kifosztották, ma csak buckák Éghajlatát tekintve nem sztyeppvidék. A puszta itt gyeptársulás Honfoglaláskor erdős styeppvidék volt, ligetes erdők voltak és kiterjedt ártéri erdők. De a honfoglaláskor mezőgazdaságra térnek át, művelik a földet kiirtják az erdőségeket. A török időkben még egy nagy erdőirtás. És a T isza folyó szabályozása is hatással volt az természeti kép kialakításában. Ezek okozták, hogy kultúrpuszta lett Tisza meghatározza a tájat. Sok ártéri terület Hordalékkúpok vannak kétoldalt Agyag, iszap, üledék

rakódott le. Lösz borítás került a talajra és a lerakódott hordalékon jól megmaradt Tájai: • Rétköz, Nyírség –homok o Fokozatosan kiemelkedett o Ez a rész az Alföld legmagasabb része 183 m magas o Régen a Tisza átfolyt a Nyírségen ÉNY irányba, majd mivel kiemelkedett, elmozdult • Szatmári síkság, Szamos – Kraszna – Túr o Ártéri jelleg • Hajdúság – Cösz – löszhátak, löszdolinák • Hortobágy o Tisza iszapos hordaléka o Egykori folyómeder, o Tökéletes síkság (50 méter alatt) o Folyami ártéri terület- az Északi – Középhegységből leérkező folyók alakították. Nem a Tisza, hanem az akkori jobboldali mellékfolyói o Ma a Ny-főcsatorna, Keleti főcsatorna o Tiszai folyószabályozás, holtág (morotvaág) o Nagy mennyiségű szemcsés üledék telepedett itt meg. Lösz o Ma öntésiszapot és agyagot ad a Tisza o Száraz terület : Szikes talaj ( Hortobágy, Nagykunság ) Szikes talaj: • Magas a talajvíz tartalom

eredetileg, de nem tud kiszellőzni. És a mélyben a talajvízből kiválnak az anyagok • mésztelen szikes talaj – szolonyec – Tiszántúl • meszes szódás szikes talaj – szoloncsák Duna – Tisza köze Padkásodás folyamata: kiszáradt talajon, különböző, néhány méteres szintkülönbséget tapasztalunk. Ezt kialakíthatja az erózió, és még a legelős állatok vándorlása (juh lépés során felsértődött a talaj és erózió rombolta) Szikfoltok: kisebb területek. Szikfenekek: nagyobb területek. Csak az állattenyésztésre alkalmas Nagykunság: Hazánk legszárazabb vidéke. 500 mm aláesik évente Részenként löszös, inkább szikes talaj jellemzi Tökéletes síkság Jászság: Duna – Tisza köze. Inkább foltokban homokos terület, nem termékeny, kevés lösz Éghajlat: Kontinentális éghajlat, magas a meleg napok száma. Magas az évi átlagos hőingás Tél: hideg, zord, korai fagy, nagy a ködös napok száma Nyár: forró, száraz

Napfénytartalom: 2000 óra/ év – magas Csapadék kevés: 500 mm alatt Vízrajz: Tisza: • mélyen beágyazott 8-9 méteres átlagmélységű • Kanyarokban feltöltő lenne, de szabályozás miatt kanyarokban bevágódó lett (medrét mélyíti) • Kivétel: Tisza – tó és kiskörei víztározó – egyik sem jellemző • 800- 830 m3/s – közép folyó jellegű (Duna 2000 m3/s) • kiszámíthatatlan folyó. Szolnoktól délre, a Tisza hidrológiailag nem önálló, a Duna hatással van rá, mert amikor belefolyik a Dunába, olyan erős a Duna, hogy egészen Szolnokig visszatolja. • Tavaszi áradás (zöld ág) • Folyószabályozás: 1800-as években. Pallocapa ( a P ó folyót is szabályozta)– jó kapcsolata a Bécsi udvarral és Vásárhelyi Pál • Olyan ágakat kell építeni, ami messze van a folyótól, és vágják le az ágakat • Inkább nézzék meg a középvizét a Tiszának, és ehhez képest közelebb hozzák a gátakat • 4000 km – es

gátszakaszt építettek 2 parton, és 960 ról 600 km-re rövidítették a Tiszát. • Évente 2m-re nő a Tisza árvizi magassága Nemzeti Parkok Hortobágyi Nemzeti Park • Magyarország legelső NP-ja (1973) 82 e zer ha. 1999-ben Világörökség része Bioszféra Rezervátum, különleges védelmet élvez, sőt a vizes élőhelyeket még külön védik. • Daru – címermadár • Szikes puszták jelenléte- természetes élőhelyek, mocsárvilág • Mesterségesen kialakított halastavak is vannak • Jelentős madárvilág, több mint 300 faj, ebből 150 állandó, többi átvonuló • Őshonos állatok – racka juh, szürkemarha – honfoglaláskor kerültek ide • Nem őshonosak: o nónius ló fajta – XI. században Normandiából érkezett o Turisztikai látványosság: Nónius ménes o Ázsiai vad ló is van itt • Rovarvilág: lepkék, sáskák, itt élt a legnagyobb pók • Emlős: ürge, menyét, hermelin • Kerckerdő, szálkaerdő – erdőírtás után

az ott élő pásztorok ezek árnyékában pihentek. Mesterségesen beültetett facsoport • Pásztorkodás, gémeskút • Fontosabb állatok: házi bivaly, puli, komondor, kuvasz • Pásztorépítmények: o Nádfedelű főzőhely o Sírkút – leásott a pásztor a talajvíz szintjéig, hogy ihasson a nyáj o Szárnyék – nádfal, ami védte a nyájat a széltől o Csárdák világa: 10-12 km-enként található. Betyár élet, bújdosás o Nagy csárda: mag területen van. itt van a l egnagyobb kiállítás a n épi élet emlékeiből. Ez a kilenc lyukú híd mellett 1827-ben építették A Hortobágy folyón ível át. Szekérállások vannak körülötte (ide kötötték az állatokat ) o Pásztormúzeum: innen indulnak a tanösvények o Hédi vásár: augusztus 20 o Lovas napok Szatmár Beregi Sikság egy része is védett Tisza jobb partja Tiszafürednél Hajdúsági TK Bihari – sík TK Társadalmi adottság Ősidők óta lakott Neolitikumból leletek kerültek elő, ami

a kurgónokban voltak ( A mai Kárpát- medencében ezek a legrégebbi leletek a neolit korból. Nomádok temetkezési helyei Nagy lakosságszámú, de nem sűrűn, ritkán helyezkednek el Városok, mezővárosok. Fogyóak népességileg, Debrecen nő Munkahelyek a fővárosban vannak. Gazdasági adottság: Az Észak – Magyarországi régió után a 2. legalacsonyabban 1 főre jutó GDP Az ország 19% - át fedi le, de a 2. legnagyobb területű Európai régió Magas a munkanélküliségi ráta. Nehéz a népességmegtartás ereje Inkább mezőgazdasági művelés, tercier szektor nem jellemző