Irodalom | Tanulmányok, esszék » Juhász Gyula élete és munkássága

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:763

Feltöltve:2007. november 20.

Méret:108 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 Anonymus 2022. december 13.
  Sokat tudott segíteni a fogalmazásom kiegészítésében, pont tökéletes!
11111 Anonymus 2016. február 10.
  Tömör, rövid, és a lehető legjobb!

Tartalmi kivonat

Juhász Gyula (1883-1937) Szegeden született. Apja postatiszt volt, s korán meghalt Érettségi után először papnövendéknek ment, de fél év múlva ott hagyta a rendházat, s a budapesti egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait. Itt kötött barátságot Babitscsal és Kosztolányival Magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett, de nagy csalódására vidékre került tanárnak. 1908-ban Nagyváradra kerül. Juhász itt értő társakra talál, sőt vezetőjükké válik, a Holnap című antológiával, vihart kavaró fiatalok egyike. Itt ismerte meg a v áradi színház színésznőjét, Sárvári Annát, aki alig méltányolta a félszeg, zárkózott költő óvatos közeledését. Betegségét, idegbaját egyre súlyosbította a tanári munka robotja és a száműzöttség érzése. A forradalmak évei (1918-19) kiragadták súlyos lelki depressziójából, s hihetetlen tevékeny közéleti és publicisztikai szerepet töltött be szülővárosa életében. A

Tanácsköztársaság idején elvállalta a s zegedi színház vezetését. Szembefordult az ellenforradalommal, ezért megbélyegzett, üldözött lett, tanári nyugdíját is megvonták. Meleg szeretettel karolta fel József Attila költői indulását. A magány, az elszigeteltség fokozta idegbaját, 1937-ben többszöri öngyilkossági kísérlet után - veronállal megmérgezte magát KÖTETEI: 1907: Juhász Gyula versei 1915: Új versek 1918: Késő szüret 1919: Ez az én vérem 1920: Nefelejcs 1924: Testamentom 1929: Hárfa (verses) és Holmi (prózai) 1935: Fiatalok, még itt vagyok KÖLTÉSZETE: Ideggyengesége, száműzetése, viszonzatlan szerelme miatt magányos, boldogtalan. Lírája: hangulatlíra, szomorúság, zeneiség jellemzi. Versei rövidek, zárt kompozíciójúak, az utolsó sor tartalmazza a mondanivalót. Témái: szépség, művészet (képzőművészeti alkotások), könyvélményei; történelmi, irodalmi alakok; magyar táj szépsége; szerelem

(Anna-versek); szenvedők iránti szánalom. Juhász Gyula költeményei általában rövidek, kompozíciójuk zárt, a az utolsó sor mondani-valója rendszerint megemeli az egész verset. Kedvenc műformája volt a szigorú szabályokhoz kötött szonett. A) Anna-ciklus Anna-versek: Juhász Gyula szakorcai tartózkodása idején írta a legtöbb Anna-verset, szám szerint húszat. A Váradon megismert színésznő emlékét az idő nem homályosította el, sőt érzelmi világának egyre mélyebb rétegeit szólaltatta meg. Emlékeiből és vágyaiból eszményi szerelemérzés bontakozott ki. Anna örök Tudatos műgonddal elkészített vers. 1 egység  múlt: régi emlékek eltűnése Felülkerekedett ezeken az érzéseken, számba veszi Anna szépségét. Csak látszólagos a nyugalom, az inverzió (mondatrend felcserélése) és az enjabement (áthajlás) szétzilálja a verset. 2 egység  jelen: felülkerekedik, bizonygatja nyugalmát, mikor már közönyös, felhangzik a

t iltakozás: „ne hadd!” 3. egység  jövő: elsöpri korábbi nyugalmát, feltör benne az érzés, hogy Anna egész életét kíséri. A poliszindeton (kötőszók halmozása) fokozza az örökkévalóságot. Imaformulával zárul: isteni magasságokba emeli Anna alakját Milyen volt. A vers egy visszaemlékezés. Nincsenek konkrét képek, csak impressziók 1 vsz: nyár, érett búzakalászok  Anna szőkesége. 2 vsz: ősz, ég kéksége  Anna szeme színe. 3 vsz: tavasz, szándékosan hagyja ki a t elet, ami az elmúlás jelképe A tavaszi szellő  Anna hangja. Utolsó sor: fájdalom, hogy messze vannak ezek az emlékek. B) „Magyar táj magyar ecsettel” – impresszionizmus Tájversei: A Tisza-part Juhász Gyula kedves világa. A Tiszai csönd című verse A Hétben jelent meg 1910 őszén. A váradi időszak vége felé, az otthon töltött vakációs napok valamelyikén született. Tiszai csönd 1910-ben jelent meg a Hét c. lapban Erős érzelmi,

hangulati töltésű vers Metafora: est  nagy barna pók, aminek a hálójában fennakadnak a hajók  céltalan veszteglés. A mélabús hangulatot fokozzák a hangok: csönd van, de harmonika, tücsök hangja hallatszik. Napszak: este, sötétedik, felkel a hold. Miután a hold fénye beezüstözi a hajókat, a mozdulatlanság nem annyira nyomasztó, szépség, nyugalom is van benne, a tanyák tüzei idilli hangulatot árasztanak. 5-6 vsz: megjelenik a lírai én Kibontakozik az alapgondolat: a t iszai hajók társává válik mozdulatlansága, némasága révén. A titokzatos messzeségről álmodik: azonosul a hajókkal, beleolvad a tájba. Gulácsy Lajosnak Barátjának írta, akivel együtt ápolták az elmegyógyintézetben. 1 rész: megszólítja, de nem biztos benne, hogy érti, felismeri. 2 rész: Lajos értelmét szólítja meg, aki nincs ebben a világban, a költő ki akarja zökkenteni. Visszatér a valós világba A munkás emberekről ír, akiknek csak a p énz a

f ontos. 3 rész: Újra Lajoshoz fordul, emlékeket idéz fel: boldog, békés délelőttön festményeket néztek; Váradon Lajos egy embert festett, már látszik az őrület jele, fokozatosan őrült meg. Ábrándozik, de Lajos már elmegyógyintézetben van, és nem tér vissza Nakonxipánban, ez a legtragikusabb része a versnek. A forradalmak után: A forradalmak elbukása után a kiábrándult keserűség hangja véglegessé vált lírájában. Ez a tragikus vagy legalábbis rezignált életszemlélet hatja át a n ép sorsával való érzelmi azonosulást tükröző életképeit. Ezek közül az egyik legjelentősebb remekműve a Tápai lagzi Tápai lagzi A cím ellekezik a tartalmommal: vidám dologra utal, mégis nyomasztó, komor hangulatú, a paraszti sors változatlanságáról szól. 1 vsz: a fülsértő hangok vészjósló, misztikus hangulatot ébresztenek. 2 vsz: az esküvő A parasztoknak ez nem derűs ünnep, hanemaz élet egy állomása, ösztön szintjén jelenik

meg. Feltárja a jövőt: keserves asszonsors, munka 3. vsz: lehangoló téli kép, csöng, mozdulatlanság Lealacsonyítja az embereket a vegetatív ösztönök szintjére, kiüresedtek az emberi kapcsolatok. 4 vsz: baljós hangulat Hajnalban megjelenik a Halál, a lagzi halotti torrá válik, a három pont befejezetlenséget sugall. Értelmezési szempontok:- cím -> szöveg - új hang - a vers tagolása - anafóra - a 3.vsz csendje - életkép -> vízió - szószerinti és metafórikus jelentés TESTAMENTOM VERSELEMZÉS: Juhász Gyula életidegen félszegsége és öngyilkossági kísérletei bizonyítják, hogy maga is érezte, nem való erre a világra. A szépség iránti vágyakozása és a művészet szeretete azonban úgy látszott, erőt adhat neki. Mégsem tarthatták ezek vissza A búcsú versei közül valók a Fejfámra és a Testamentom. A cím témamegjelölő, a végrendelkezést vetíti előre. Francois Villon középkori francia költő Nagy Testamentum

című alkotására játszhat rá, ám ez a vers nem a szó hagyományos értelmében a javak szétosztását taglalja, és még kevésbé hasonlít a XV. századi banditaművész bűntakargatására Egy kívánságot tolmácsol Ez az akarat csendesen szólal meg az első strófában: "Szeretnék néha visszajönni még, / Ha innen majd a föld alá megyek". Halála után nem akar elszakadni attól a világtól, amelyet sem elviselni, sem elfelejteni nem képes már. Az első sor később háromszor található meg, egyre intenzívebben. Juhász Gyula, bár vallásos neveltetésben részesült, nem fordul Istenhez, sem túlvilági lényhez, csupán életkultuszát tárja a verset befogadók elé, egy tehetetlen ember kapaszkodását a létbe. A föld, a csillag és a felleg makroképekkel kezdi értékrendjét kibontani, és megjelenít mindent, ami kedves neki. Az örökös elvágyódás képviselője a lent és a "fönn" ellentéte, még a sírban sem tud

megnyugodni. A második versszakban a "nem könnyű" helyett már "oly nehéz" a feledés. A haza képei szülővárosának, Szegednek folyója által elevenednek meg. A költészettel és Magyarországgal, a szülőfölddel is egybefonódik a Juhász Gyula-i fájdalom, a "könnyek vizét és a Tisza vizét", a "költők dalát és esték bánatát" köti össze. A strófát csattanóként a "Szeretnék." kezdetű sor zárja Indulatszó áll a harmadik versszak elején, hozzátartozik a fájdalmas kérleléshez. Érvelésbe kezd a költő, és eközben magánéletének emlékezetes helyeit és szociális érzékenységét, humanizmusát villantja fel. Szerény óhajával senkit sem háborítana: "Szelíd kísértet volnék én nagyon". Szellemként a megfigyelésbe húzódna vissza, amilyen állapotban valójában egész életén át is volt, az aktivitás vagy harcos szellem sohasem jellemezte. Költői magatartása megmaradt

a sóvárgásnál. A "csak" módosítószó kétszeri szereplése a visszafogottságot jelzi és kérésének jogosságát. Az érzékelési területek közül a hallás és a látás dominál: "megnézném, hogy kék-e még az ég / És van-e magyar dal Váradon". Az ebben a városban, a szellemi központban eltöltött évek ide visszahívják. Az egyszerű természeti jelenségek, még az apró nefelejcs és a vén hárs is a létezés misztériumát magasztalják fel. A halk szavú bánat szinte zokog a negyedik strófában. A "szegény" és a "világ árvája" - ez a magányt kozmikussá tágítja - kifejezések egymás mellé helyezése a mikroelemektől a makroelemekhez való ugrálást erősíti, ami impresszionista vonás. A kegyetlenség a "veri" szó által képviseltetik, de a "könny a nefelejcs szemén" megszemélyesítés enyhíti ezt. A kérdő mondatok az érdeklődést, az élethez való ragaszkodást

közvetítik. Fájdalmasan csapódik ide a harmadszorra szereplő kérés, immár felkiáltójellel. Az és kötőszóval folytatódik a fohász a következő strófában. A "nézni fájón" szókapcsolat a szemlélődő Juhász Gyulát ábrázolja, amint képzeletben végigjárja életének állomásait: Lévát, Máramarosszigetet, Szakolcát és Makót. Ezeken a helyeken Váraddal ellentétben száműzetésben érezte magát. A nosztalgia megszépítő ereje mégsem enged negatív hangulatot az emlékek közelébe. Nem csendülnek fel az elszalasztott életlehetőségek miatt panaszok, de a hold, a szentimentalizmus kedvelt motívuma ide kapcsolódik. "A vén hárs alatt az ifjú szerelem" egy meghitt idillt idéz, amit és b-s alliteráció alátámaszt: "boldog és balgatag?". Anaforisztikus helyzetben található az "És nézni" kifejezés a befejező strófában, ahol az édesanya-motívum kerül a középpontba. Az álom, alvás, szív

mind körülötte csoportosulnak A gyengédség és a gyermeki lét derűt áraszt, biztonság és menedék. A szív szinekdoché kétszeri előfordulása azt sugallja, hogy az érzelmek, valamint a gondoskodás marasztaló erőként, a lét értelmeként jelentkeznek. A fontosság érzése és hogy valakinek kitöltjük a gondolatait, esendővé teszi az öngyilkosjelöltet is, és megingatja elhatározásában. A haláltól valósággal borzasztva kiált: "Szeretnék néha visszajönni még!" A "még" módosítószócska mintegy az idő múlását próbálja feltartóztatni, megállítani minden szépséget a szemlélődő költő számára, ezért szerepelhet olyan gyakran. Bár Juhász Gyula vonzódott ahhoz a gondolathoz, hogy véget vessen életének, a dekadenciát nem észlelhetjük e világos életszeretet láttán. Az utolsó strófa talán azt jeleníti meg, ami hiányzott a poétának: a személyes, bensőséges kapcsolat, nem utolsósorban a szerelmet.

A parnasszisták ideáljának hatása végighúzódik a versen. A szépség- és életkultusz sokat jelentett az élet kontárjának, ahogy magát a költő Egy fiatal öngyilkosnak című művében nevezte. Bármennyire is távol állt az örömöktől, a boldogságtól, a mélyen megélt élmények hitelesítik műveit. Bánata mindig őszinte és részvétet kívánó Sokan Juhász Gyulát azzal jellemzik, hogy egyhúrú alkotó volt, mégis e szűk hangköre által lelkes barátokra és csodálókra tehetett és tehet szert - napjainkban is