Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Bakoss-Zsebik - A lakossági energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei és környezetvédelmi hatásai

Magyarország az ezredfordulón ZÖLD BELÉPŐ MTA Stratégiai Kutatások EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Bakoss Géza - Zsebik Albin A lakossági energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei és környezetvédelmi hatásai Sorozatszerkesztő: Kerekes Sándor és Kiss Károly 11.0602 Budapest, 1998. november 64. számú füzet A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium anyagi támogatásával készült Kiadja: BKE Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék 1/54 11.0602 1092 Budapest, Kinizsi u. 1-7 tel/fax: 217-95-88 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS . 3 2. A LAKOSSÁGI ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS . 5 2.1 A LAKOSSÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA . 5 2.2 A LAKOSSÁGI SZEKTOR SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSA . 6 2.21 A szennyezőanyag kibocsátás alakulása . 7 2.22 A fajlagos szennyezőanyag kibocsátások meghatározása a lakossági szektorban . 10 2.3 3. 4. 5.

2.31 Pozitív jelenségek . 11 2.32 Negatív jelenségek . 11 A LAKOSSÁGI ENERGIAHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI . 12 3.1 A KÖZELMÚLT . 12 3.2 A JELEN. 14 ENERGIATAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK . 16 4.1 KIINDULÓ ADATOK . 16 4.2 ENERGIATAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK . 20 AZ INTÉZKEDÉSEK HATÁSA . 22 5.1 FORGATÓKÖNYVEK. 24 5.2 AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER . 25 5.3 AZ ELÉRHETŐ ENERGIAFOGYASZTÁS CSÖKKENÉS . 27 5.31 Felújítás jellegű forgatókönyv . 27 5.32 Csere jellegű forgatókönyv . 29 5.4 7. AZ ELÉRHETŐ KÁROSANYAG KIBOCSÁTÁS CSÖKKENÉS . 33 5.41 Felújítás jellegű forgatókönyv . 33 5.42 Csere jellegű forgatókönyv . 37 5.5 6. A JELENLEGI HELYZET ELEMZÉSE. 11 MEGVALÓSÍTÁSRA ÉRDEMES INTÉZKEDÉSEK - AVAGY A "KÖNNYEN LESZAKÍTHATÓ GYÜMÖLCSÖK" . 40 A MEGVALÓSÍTHATÓ MEGTAKARÍTÁSOK . 43 6.1 A MEGVALÓSÍTÁS AKADÁLYAI . 43 6.2 TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁK . 44 6.3 A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE . 45

6.31 Németország . 45 6.32 Ausztria . 46 6.33 A hazai lehetőségek . 47 ÖSSZEFOGLALÁS . 49 2/54 11.0602 1. BEVEZETÉS Napjainkban Magyarországon az energiafelhasználás több, mint 40 %-a a lakossági fogyasztás, ami mind a lokális, mind a globális környezetvédelemi szempontok miatt különös figyelmet érdemel. Elemzésre szorul a felhasználás gazdaságossága, megvizsgálandó a hatékonyság növelésének ill. a felhasználás csökkentésének lehetősége Lokális érdeknek tekinthető az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, az energiatermeléssel illetve felhasználással járó a levegőszennyezés csökkentése, globális érdek a hosszú távú légköri transzport miatt a környező országok légköri szennyezésének csökkentése, a globális felmelegedés, a savas esők és más, a környezetre káros hatások csökkentése. A lakossági energiafelhasználás hatékonyságának növelése hangsúlyos szerepet kap az EU

energia-gazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos irányelveiben 1, valamint más nemzetközi egyezményekben. Fontos ugyanakkor azért is, hogy a lakosság a m egkívánt hőkomfort és világítás biztosításához ill. háztartási gépeinek működtetéséhez csak a szükséges energiát használja fel, s azt meg tudja fizetni. Az EU-hoz való csatlakozás szempontjából fontos az energiapolitika és környezetvédelmi előírások folyamatos közelítése az EU energiapolitikájához és környezetvédelmi elvárásaihoz, amelyek az ún. Zöld ill Fehér Könyvben [19] kerültek megfogalmazásra Az Európai Energia Charta [13],[14] külön függelékben foglalkozik az energia hatékonysággal és ennek környezetvédelmi szempontjaival. Az EU energiapolitikájának legfontosabb elvei közé tartozik, hogy • az energiaellátás biztonságos és hatékony legyen, • a jelenlegi monopol helyzet felszámolásra kerüljön (nyitott piacok létrehozása és a szabad

hozzáférhetőség megteremtése, az egyes tagországok számára), • a környezetvédelem költségeit az energiaárakban vegyék figyelembe, • a törvényalkotás legyen áttekinthető, a szabályozás a szükséges igényeket a legkevesebb megkötéssel valósítsa meg, • közös legyen a szabványosítás és egységes az adózás, • ösztönözzék a beruházási kedvet, s a hálózatfejlesztést egyre nagyobb arányban magánforrásból biztosítsák. Az 1997 júliusában készült "Agenda 2000" [12],[20] című országtanulmány - amely tartalmazza az EU Bizottság véleményét Magyarország csatlakozásáról - az energetikával foglalkozó részben megállapítja, hogy a magyar energiapolitika céljai összhangban vannak az EU alapvető célkitűzéseivel. A háztartási tüzelésre a környezetvédelmi irányelvek közül csak a levegőminőségre vonatkozó irányelveknek van közvetett jelentősége. 3/54 11.0602 Az Országgyűlés által 1993

áprilisában elfogadott és azóta felülvizsgált magyar energiapolitika főbb célkitűzései valóban összhangban vannak az EU energiapolitikájával. Fő szempontként szerepel • az ország energiaellátási biztonságának megőrzése az energiabeszerzés diverzifikálása révén, • az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása, • a rugalmas rendszerfejlesztés, • a fokozott környezetvédelem. Fontos szerepet kap benne olyan gazdasági és jogi környezet megteremtése is, amely az energiagazdálkodást közvetetten ösztönzi az EU által támasztott követelmények kialakítására. Az energiapolitikában megfogalmazott szándék és törekvés ellenére a j ogalkotásban határozatlanság és bizonytalanság is tapasztalható. Jellemző a döntések halogatása, s a nem megfelelő előkészítés miatt a sikertelen kezdeményezés Ha megvizsgáljuk az ÁNTSZ 1994-95. évi adatait, láthatjuk, hogy a nyári periódusban a nitrogén-oxidok

kibocsátási határértékét lépik túl, míg a szállópor értékek téli túllépése háztartási szilárd tüzelésről tanúskodik. Ez is azt támasztja alá, hogy a k örnyezetvédelmi irányelveknél sokkal nagyobb jelentősége van az energiatakarékossági és energiahatékonysági irányelveknek. Tanulmányunkban az EU-hoz való csatlakozás előkészítéséhez kapcsolódva a lakossági energiafelhasználás csökkentésének lehetőségeit és környezetvédelmi hatásait vizsgáljuk. A jelenlegi helyzetből kiindulva áttekintjük az energiafelhasználás csökkentését eredményező intézkedéseket, megbecsüljük azok várható beruházási költségét, majd rangsoroljuk azokat a megtérülési idő alapján. Olyan német és osztrák példákat ismertetünk, amelyek ösztönzően hatottak ismertetünk az energiagazdálkodás hatékonyságának növelésére. 4/54 11.0602 2. A LAKOSSÁGI ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS 2.1 A lakosság

energiafogyasztása A lakossági energiafelhasználás és a v ele szorosan összefüggő levegő szennyezés elemzését célszerűnek láttuk több év adatát figyelembe véve vizsgálni. Magyarországon a lakossági végső energiafelhasználás az elmúlt években az 1. táblázat adatai szerint alakult A változást az 1. ábra szemlélteti Szektor 2 Lakosság Kommunális Közlekedés Ipar Mezőgazdaság Egyéb Összesen 1200000 1985 271326 75572 56838 436963 70882 89147 1000728 1990 1992 1994 269423 254394 242237 82683 85920 107107 45244 105939 105946 358718 271615 264194 52349 33228 30555 108313 13975 18371 916730 765071 768410 1. táblázat A különböző szektorok végső energiafelhasználása Forrás: [1] adatok : TJ/év 1995 1996 253406 265005 110667 123625 103115 97641 264700 269916 30246 32504 24897 18687 787031 807378 TJ/év 1000000 800000 Ipar 600000 Mezõgazdaság 400000 Egyéb Közlekedés Kommunális 200000 Lakosság 0 1985 1990 1992 1994 1995 1996

1. ábra A különböző szektorok végső energiafelhasználásának változása Forrás: [1] Tekintettel arra, hogy az egyes szektorok súlyát az előállítási és elosztási veszteségektől megtisztított, ún. végső energiafelhasználás szemlélteti igazán, a fejezet további elemzéseihez ezeket az adatokat használtuk fel. 2 A lakossági szektor energiafelhasználását a közlekedésre fordított energiák (benzin és gázolaj) nélkül vizsgáljuk, ezeket a közlekedési szektorban célszerű figyelembe venni. 5/54 11.0602 Az 1. táblázat és 1 ábra adatai alapján az alábbi következtetésekre juthatunk: 1. A rendszerváltást követően az ipari szektor energiafelhasználása jelentős mértékben visszaesett Míg az 1990-es évek előtt ebben a szektorban az energia felhasználás hányada 44%-ot tett ki, addig 1996-ban ez az arány csupán 33% 3. Ugyanakkor az 1995-1996-os évektől az ipari termelékenység növekedése figyelhető meg. Így részben a

szerkezetváltásnak és ennek eredményeként a korábbi energiaigényes iparágak (kohászat, nehézipar, alumíniumipar stb) visszaesésének, részben az új, “zöldmezős” ipari beruházások számának növekedése következtében az ipari szektor energiahatékonysága javult. 2. A lakossági szféra fogyasztása 1985-től gyakorlatilag változatlan, így az ágazati energiafelhasználásban a súlya egyre jelentősebb. Mivel a népesség folyamatosan csökken, így elmondható, hogy a lakossági szféra energiaigényessége az utóbbi 10-15 év alatt kis mértékben növekedett. Az országos energiamérlegben al akossági szektor energiafelhasználása egyre nagyobb hányadot képvisel: az 1985-ben jellemző kb. 30%-os szinttel szemben manapság már kb. 40% A fentiekből következik, hogy a lakossági szféra az energiagazdálkodás szempontjából igen jelentős. A lakosság energiafelhasználásának hatékonysága (helyesebben: hatékonytalansága) - különösen

az utóbbi pár évre jellemző jelentős, az inflációt meghaladó energiaár emelések ellenére - gyakorlatilag változatlan. 2.2 A lakossági szektor szennyezőanyag kibocsátása Az energia felhasználással relevánsan összefüggő levegőszennyező anyagok a: • széndioxid (CO 2 ), • kéndioxid (SO 2 ), • nitrogénoxidok (NO x ), • szénmonoxid (CO), • por. Az energiafogyasztásból származó károsanyag kibocsátást nem csupán az energiafogyasztás mértéke, hanem a felhasznált primer 4 energiahordozók összetétele is jelentősen befolyásolja 5, 3 4 5 1997-re az energia felhasználás enyhe növekedése várható, de ennek mértéke nem haladja meg az 1-2%-os értéket. Primer energiahordozók alatt a különböző végfelhasználói - átalakított - energiafajták (villamos energia és távfűtés) előállításához szükséges energiahordozókat (szén, olaj, földgáz, tűzifa, megújuló energiaforrások) értjük. Pl. a földgáz általában nem

tartalmaz kenet, így eltüzelésekor nem keletkezik SO2 6/54 11.0602 amiből az következik, hogy, hogy az összes energiafelhasználás mértéke nem feltétlenül arányos a szennyezőanyag kibocsátás mértékével. Elképzelhető, hogy kevesebb szennyezőanyagot bocsátunk ki, mint amennyit a f elhasznált energia mennyisége alapján becsülnénk. A következőkben megvizsgáljuk a szennyezőanyag emisszió időrendi alakulását 2.21 A szennyezőanyag kibocsátás alakulása A 2., 3, 4, 5 és 6 táblázatban valamint a 2, 3, 4 és 5 ábrán bemutatjuk a lakossági szektor 6 szennyezőanyag kibocsátását összehasonlítva az országos adatokkal. A CO 2 kibocsátásokról a hivatkozott [2] irodalom csak az 1994. é s 1995 é v adatait tartalmazza, ami alapján valószínűsíthető, hogy az adatok gyűjtése csak azóta folyik, amióta a CO 2 , mint üvegház hatású gáz és a g lobális felmelegedés közötti összefüggés vizsgálata nemzetközi szinten is

egyre szélesebb teret kapott. Lakossági kibocsátás (kt/év) Országos kibocsátás (kt/év) Lakossági index (%) Országos index (%) Lakosság aránya (%) 1600 1985 1990 1992 425.5 336.2 281.7 1403.6 1010 827.3 100 79 66 100 72 59 30.3 33.3 34.0 2. táblázat A kéndioxid kibocsátás alakulása Forrás: [1], [2] 1994 233.1 741 55 53 31.5 1995 226.1 704.9 53 50 32.1 kt/év 1400 1200 Összes kibocsátás 1000 800 600 400 200 0 1985 Lakossági kibocsátás 1990 1992 1994 1995 2. ábra A kéndioxid kibocsátás alakulása 6 A lakossági szektor kibocsátásánál a l akosság által közvetlenül felhasznált (fűtés, főzés, melegvízkészítés) energiahordozókhoz, a lakossági villamos energia előállításához, illetve a lakossági távhő előállításához szükséges energiahordozó "mixhez" tartozó kibocsátások összességét vettük figyelembe. 7/54 11.0602 1985 1990 1992 Lakossági kibocsátás (kt/év) 37.2 32.2 29.5 Országos

kibocsátás (kt/év) 262.5 238 183.2 Lakossági index (%) 100 86.6 79.3 Országos index (%) 100 90.7 69.8 Lakosság aránya (%) 14.2 13.5 16.1 3. táblázat A nitrogénoxidok kibocsátásának alakulása Forrás: [1], [2] 300 1994 28.9 187.5 77.6 71.4 15.4 1995 27.8 190 74.7 72.4 14.6 kt/év 250 Összes kibocsátás 200 150 100 50 Lakossági kibocsátás 0 1985 1990 1992 1994 1995 3. ábra A nitrogénoxidok kibocsátásának alakulása 1990 1992 N/A 82.2 N/A 853.9 N/A 100 N/A 100 N/A 9.6 4. táblázat A szénmonoxid kibocsátásának alakulása Forrás: [1], [2] Lakossági kibocsátás (kt/év) Országos kibocsátás (kt/év) Lakossági index (%) Országos index (%) Lakosság aránya (%) 8/54 1985 N/A N/A N/A N/A N/A 1994 64.0 796.1 78.0 92.0 8.0 1995 59.8 774.3 73.2 90.0 7.7 11.0602 900 kt/év Összes kibocsátás 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1992 Lakossági kibocsátás 1994 1995 4. ábra A szénmonoxid kibocsátásának alakulása Lakossági

kibocsátás (kt/év) Országos kibocsátás (kt/év) Lakossági index (%) Országos index (%) Lakosság aránya (%) 600 1985 1990 1992 123.2 83.9 52.5 491.6 205.0 159.6 100 68.1 42.6 100 41.7 32.5 25.1 40.9 32.9 5. táblázat A por kibocsátásának alakulása Forrás: [1], [2] 1994 50.9 155.4 41.3 31.6 32.8 1995 50.8 154.5 41.2 31.4 32.9 kt/év 500 400 300 Összes kibocsátás 200 100 Lakossági kibocsátás 0 1985 9/54 1990 1992 1994 1995 11.0602 5. ábra A por kibocsátásának alakulása 1994 Lakossági kibocsátás (kt/év) 22232 Országos kibocsátás (kt/év) 63952 Lakossági index (%) 100 Országos index (%) 100 Lakosság aránya (%) 35.3 6. táblázat A CO 2 kibocsátásának alakulása Forrás: [1], [2] 1995 22253 63446 100.1 99.2 35.1 2.22 A fajlagos szennyezőanyag kibocsátások meghatározása a lakossági szektorban Az előző fejezetben ismertetett abszolút kibocsátások vizsgálata mellett nagy szükség van a fajlagos kibocsátások

vizsgálatára is, hogy a lakossági szektorban végrehajtható energiatakarékossági intézkedéseknek a szennyezőanyag emisszióra vonatkozó hatását mérni tudjuk. Fajlagos kibocsátás alatt a lakossági szektor egységnyi energia végfelhasználására eső szennyezőanyag kibocsátását értjük. SO 2 NO x CO Por CO 2 1985 1568 137 N/A 454 N/A 1990 1992 1994 1248 1107 962 120 116 119 N/A 323 264 312 206 210 N/A N/A 91778 7. táblázat A lakossági szektor fajlagos levegőszennyezésének alakulása kg/TJ 1995 892 110 236 200 87812 1600 1400 kg/TJ 1200 SO2 1000 800 600 400 Por 200 NOx 0 1985 CO 1990 6. ábra 10/54 1992 1994 1995 11.0602 A lakossági szektor fajlagos levegőszennyezésének alakulása 2.3 A jelenlegi helyzet elemzése 2.31 Pozitív jelenségek Mind az országos, mind pedig a lakossági szennyezőanyag kibocsátásokat vizsgálva valamennyi kibocsátás tekintetében jelentős csökkenés figyelhető meg. Hasonló a helyzet a fajlagos

kibocsátásokkal is: szennyezőanyagtól függően kisebb-nagyobb mértékben javultak a fajlagos értékek, a por és a nitrogénoxidok tekintetében pedig az utóbbi időben stagnálás figyelhető meg. Ez a javulás azonban nem az energiahatékonyság növekedéséből következik, hanem az alábbi két tényezőre vezethető vissza: • A villamosenergia termelésben 1985-höz képest jelentősebb hányadot képvisel a nukleáris forrásból származó villamos energia, amelynek levegő szennyező hatása nincs. • A ’90-es évektől a földgázellátás bővítését szolgáló intenzív program valósul meg az országban. A földgáz eltüzelésekor SO 2 és por nem keletkezik Ez magyarázza az SO 2 és por kibocsátás intenzív csökkenését. 2.32 Negatív jelenségek Mint már említettük, a lakossági szféra energia fogyasztása 1985-től gyakorlatilag változatlan, az összfogyasztás csökkenése mellett súlya így az ágazati energiafelhasználásban egyre

jelentősebb, az 1985-ben jellemző kb. 30%-os szinttel szemben manapság már kb 40% , és már meghaladja az ipari energiafelhasználást. A változatlan fogyasztás arra utal, hogy a lakossági energiahatékonyság szintje ugyancsak állandó. Ez azonban azt is jelenti, hogy mivel az alacsonyabb hatásfokú szilárd, illetve folyékony tüzelőanyagokat nagy részt a magasabb hatásfokon eltüzelhető, jobb szabályozást lehetővé tevő földgáz váltotta fel, akkor inkább az energiahatékonyság romlásáról kell beszélni. A szénmonoxid kivételével valamennyi szennyezőanyag esetében az összkibocsátás csökkenése nagyobb arányú volt, mint a lakossági csökkenés. A fentiekből következik, hogy a jövőben jelentős szennyezőanyag kibocsátás csökkenés a lakossági szférában csupán az energiahatékonyság növelésétől várható. 11/54 11.0602 3. A LAKOSSÁGI ENERGIAHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI 3.1 A közelmúlt A rendszerváltás

előtti időkben az energiahatékonyság javítását célzó programok központi elhatározásból születtek, finanszírozásuk közvetlenül, vagy közvetetten (pl. a Tanácsokon keresztül) a központi költségvetésből történt A központilag irányított és támogatott energiaracionalizálás az 1954. évben kezdődött annak felismerése után, hogy az ország energiaellátási gondjai hatékonyabban csökkenthetőek takarékossági intézkedésekkel, mint új bányák megnyitásával, illetve az import fokozásával. E programok keretében elsősorban az ipar területén valósultak meg jelentősebb beruházások. Ezekkel - a rendszeresen elvégzett utólagos ellenőrzések tapasztalatai szerint - több százezer tonna olajegyenértéknek megfelelő energia-megtakarítást értek el, az ipari jelentőségüket azonban az adta, hogy lehetőséget teremtett, ha korlátozottan is, az 50-100 éves technológiák korszerűsítésére, esetleg lecserélésére. E technológiai

korszerűsítések biztosíthatták az önköltség, az anyagfelhasználás csökkenését és nem egyszer a termelési volumen növelését, melyek alakulása a vállalatok és vezetőik felső szintű megítélésénél jelentős tényező volt. A nagy távfűtő rendszerek kiépítését a lakásépítési programok megvalósíthatósága követelte meg. A távfűtés biztosította az építés alatt, vagy előtt lévő lakótelepek hőellátásának legkisebb költséggel való megoldását. A tervezők a minél nagyobb hőteljesítményű és kihasználású rendszerek megépítésére törekedtek, így lehetőségük nyílt gőzturbinás megoldású kapcsolt hőés villamosenergia-termelés megvalósítására is. A rendszer kihasználásának fokozására a fűtőerőmű körzetébe eső ipari üzemeket és közintézményeket is távfűtésre állították át, melyek saját - többnyire korszerűtlen széntüzelésű - hőtermelő berendezéseiket leállították Az

energiagazdálkodási szakemberek, és a tervezők törekvése nem mindig járt eredménnyel Több nagyteljesítményű új fűtőmű építése, majd a meglévők bővítése elsősorban pénzhiány miatt 50-100 MW teljesítményű forróvíz kazánok felhasználásával történt 7, ami korlátozta az energiagazdálkodás szempontjából fontos és hatékony kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés későbbi megvalósítását is. Több lakótelepi hőellátásba a közeli nagy ipari vállalatokat is bevonták, kazántelepüket fűtőművé, esetenként fűtőerőművé alakították át. Ez nem csak a távhőellátás kisebb költséggel való kialakítását tette lehetővé (meglévő infrastruktúra, kiképzett személyzet rendelkezésre állása), hanem az érdekelt ipari üzem hőtermelő berendezéseinek korszerűsítésével is járt. A többnyire szénhidrogén bázisú távhőellátás elterjedése elsősorban a lakótelepeket (a keres- 12/54 11.0602 kedelmi és

szolgáltató létesítményekkel együtt) és a közelükben, vagy a távvezetéki nyomvonalon lévő nagyobb közintézményeket érintette. A települések nagyobb hősűrűségű központi részének fűtési módjában radikális változás a ‘70-es években, az úgynevezett szénhidrogén program kapcsán kezdődött meg. Ennek keretében az ipari üzemek szénkiváltása mellett nagy súlyt képviselt a lakossági és kommunális szektor alacsony hatásfokú, nagy környezeti szennyezéssel üzemelő szilárd tüzelésű fűtőberendezéseinek cseréje, esetenként átalakítása. E program is, miként az energiaracionalizálás és a távfűtés kialakítása többnyire központi irányítással és költségvetési juttatásokkal valósultak meg. A saját erőforrás (ha volt is ilyen) bevonásához az energiahordozók alacsony árszínvonala mellett biztosított jövedelmezőség általában nem bizonyult elég vonzónak, s a környezetvédelem iránti elkötelezettség sem

volt igazán elterjedt A ‘70-es évektől kezdve a költségvetési források beszűkültek, az energiaracionalizációs tevékenység lelassult. A bekövetkezett árrobbanás(ok) hatása az országban közvetlenül nem jelentkezett, s az illetékesek is úgy vélték, hogy annak a későbbiekben sem lesz jelentősebb hatása. A hirtelen bekövetkezett energiahordozó áremelkedés hatásainak kivédésre a felkészülés (ami elsősorban a felhasználás hatékonyságának fokozását jelentette volna) nem kezdődött el. Sőt a piacgazdálkodásra történő áttérés gondolatának felvetődésével az energiatakarékosságot azonnal a piaci kategóriába sorolták Történt ez akkor, amikor az energetika területén egyáltalán nem voltak piaci árak, s még az energiahordozók egymás közti árarányai sem voltak értékarányosak. A lakossági szektor energiagazdálkodását a rendszerváltás annyiban érintette, hogy a korábban központi és megyei szintű feladatok egy

része az ilyen irányú tapasztalattal, szakemberrel nem rendelkező helyi önkormányzatokhoz került. A kialakult helyzetre jellemző, hogy az “országos energiatakarékossági, illetve az energiahatékonyság-növekedést elősegítő koncepció” is csak a rendszerváltást követő negyedik évben készült el. Ebben az időszakban a központi támogatást egyedül a földgázellátás kiterjesztésének célhitelekkel történő elősegítése, illetve a “német szénsegély” egy részének felhasználásával az energiatakarékossági beruházásokat finanszírozó “német szénsegély hitel” 1991. évi létrehozása volt E “szektor-semleges” és kedvezményes kamatozású hitel felhasználásával számos energiahatékonyság-növelő beruházás és korszerűsítés valósult meg [16]. Elsősorban az ipar és a kommunális területeken létrejött beruházások mellett a lakosság energiafelhasználását a távhőrendszerek korszerűsítésén keresztül

érintő megvalósult ill. folyamatban levő beruházásokat az alábbi táblázat tartalmazza [15] 7 Ennek okai között a forróvíz kazánok rendkívül alacsony ára mellett a későn meghozott döntések következtében előállt rövid megvalósítási határidők, a rendkívül alacsony olajárak és a külkereskedelmi lobby 13/54 11.0602 db fejlesztési költség 527.294 kedvezményes hitel 304.541 eredmény [GJ/év/mFt] 559 Befejezett, utóellenőrzött beruházások a 12 távhőszolgáltatóknál Folyamatban levő beruházások a 17 1,132.437 615.704 távhőszolgáltatóknál Távfűtési rendszerekben megvalósult 7 71.673 54.281 beruházások (szek. oldal) Összesen 36 1,231.404 974.526 A távhőszolgáltatók és a távhőszolgáltatást igénybe vevők körében megvalósult ill. megvalósuló energiaracionalizálási beruházások [mFt] 499 447 530 3.2 A jelen Az alábbiakban mutatjuk be azokat az okokat, hogy miért nem beszélhetünk a lakossági

szférában energiahatékonysági intézkedésekről: 1. A lakosság életszínvonalának folyamatos csökkenése nem teszi lehetővé, hogy megtakarításaikból energiahatékonyságot javító fejlesztéseket finanszírozzanak 2. A lakosság részére igen kevés kedvezményes forrás áll rendelkezésre A kifejezetten energiahatékonysági beruházásokat támogató “német szénsegély” kedvezményes hitel ugyan szektorsemleges, de a pályázat összeállításához szükséges szakértelem meghaladja a lakosság ismereteit. Az ún “panelhitel” 30 millió DEM nagyságú keretösszege elsősorban panelépületek és egyéb iparosított technológiával készült épületek energiatakarékosságát célozza Itt a t ársasházi lakók közötti teljes egyetértés megszervezése jelent akadályt Piaci kamattal bíró kölcsön pedig egyértelműen gazdaságtalanná teszi az energiahatékonysági beruházásokat. 3. A vezetékes energiahordozók (elsősorban a villamos energia

és a földgáz) jelenlegi árszínvonala hazánkban még mindig alacsony ahhoz, hogy a világpiaci áron megvalósítható energiatakarékossági beruházások az energiaköltség megtakarításából megtérüljenek. 4. Amellett, hogy a lakossági földgáz és villamos energia árak nálunk körülbelül fele annyiba kerülnek, mint a fejlett ipari országokban, jelentős eltérés van a háztartási és termelői szféra energiaárai között. A 7. á bra szerinti EU országokban a lakosság kb. 2-szer annyiért kapja az energiát, mint a termelői szféra, nálunk az arány majdnem 1 az 1-hez. érdekeltsége is megtalálhatók. 14/54 11.0602 7. ábra Villamos energia lakossági és termelői ára néhány európai országban Forrás: [11] Minden ipari országban - és mára a l egtöbb volt szocialista országban is - intézményeket működtetnek a lakossági energiagazdálkodás hatékonyságának növelésére. Ezeket nálunk most kezdik kialakítani,

például programokat terveznek a l akossági "energia-tudat" fejlesztésére is. A SCORE program keretében például energiatakarékosságot, energiahatékonyságot segítő szemléltető intézmények létesítését tervezik, a k örnyezeti- és energiatudatosság növelésére [18]. Ennek jegyében kilenc alprogramot indítottak, s egy makrogazdasági tanulmány készül a hazai energiahatékonyságról. 20 részes tv-sorozatot forgatnak a lakosság energiatakarékossági lehetőségeiről, s mindegyik részhez kapcsolódik egy ismeretterjesztő brosúra. Demonstrációs régiókat jelöltek ki, ahol energiatanácsadó szolgálatot létesítenek. Az országban nyolc helyen energia-tanácsadó irodát állítanak fel a k ampány támogatására. Oktatási csomag is készült, amelyet a két demonstrációs régióban fognak tesztelni. A MTESZ az EU-hoz csatlakozás feltételrendszeréhez igazodva dolgozik Energiatanácsadó Központok létesítésén [17], amelyek célja,

hogy a m inél hatékonyabb és tudatosabb energiafelhasználás meghonosítására és terjesztésére ösztönözzenek. A fenti kezdeményezések megvalósítása során nagyon körültekintően és a különböző kezdeményezéseket összehangolva kell eljárni, okulva a korábbi, többször sikertelen próbálkozások tapasztalataiból. 15/54 11.0602 4. ENERGIATAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK A fenti problémák részletesebb elemzéséhez a továbbiakban megkíséreljük azok számszerűsítését. Meghatározzuk a l akossági szektor energiahatékonyságát célzó intézkedések körét, az egyes intézkedésekkel elérhető megtakarításokat, az intézkedések költségvonzatát és gazdaságosságát, illetve az elérhető káros anyag emisszió mértékét. 4.1 Kiinduló adatok Annak érdekében, hogy a későbbiekben ismertetett energiahatékonysági intézkedésekkel elérhető károsanyag kibocsátást meghatározhassuk, elsősorban a lakossági szektor primer

energiafelhasználásából kell kiindulni. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy a lakosság által felhasznált, átalakított energiahordozók - a villamos energia és a távfűtés - tüzelőanyag igényét is meg kell határozni. A szennyezőanyag kibocsátás ugyanis a primer energiaforrások - azaz a tüzelőanyagok - eltüzelésével arányos. Az átalakított energiahordozók előállítása során - a termelési és szállítási veszteségek miatt - azok tényleges energiaigényénél jóval több tüzelőanyagot kell felhasználni. Távfűtés esetében a szorzószám 1,31, azaz 1 GJ hőt 1,31 GJ hőt szolgáltató tüzelőanyag felhasználásával tudunk előállítani. Villamos energia felhasználás esetén az arány 4,01. A lakossági energiafogyasztáshoz tartozó primer energiahordozó mixet az alábbi táblázat tartalmazza: Energiahordozó Szilárd Földgáz Gázolaj és HTO Fűtőolaj Egyéb Összesen Felhasználás (TJ/év) 87347 181602 14440 30176 1373 314937 8.

táblázat A lakossági szektor primer energiafelhasználása 1995-ben Forrás: [1] 16/54 11.0602 Gázolaj és HTO 4.6% Fûtõolaj 9.6% Egyéb 0.4% Szilárd 27.7% Földgáz 56.7% 8. ábra A lakossági szektor primer energiafelhasználásának megoszlása 1995-ben A fenti energiamennyiség végfelhasználói célok8 szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Felhasználási terület Fogyasztás (TJ) Egyedi és központi fűtés 142389 Távfűtés 30606 Földgázzal előállított használati melegvíz 24448 Távfűtéssel előállított használati melegvíz 13730 Villamos energia 86206 Egyedi tüzelőanyaggal történő főzés 17558 Összesen 314937 9. táblázat A lakossági szektor primer energiafelhasználása 1995-ben felhasználói területenként Forrás: [2] 8 Az előzőek szellemében itt is a végfelhasználói célokhoz rendelt primer energiahordozó felhasználást elemezzük. 17/54 11.0602 Egyedi tüzelõanyaggal történõ fõzés 6% Villamos

energia 27% Egyedi és központi fûtés 45% Távfûtéssel elõállított használati melegvíz 4% Földgázzal elõállított használati melegvíz 8% Távfûtés 10% 9. ábra A lakossági szektor primer energiafelhasználásának megoszlása felhasználói területenként 1995-ben A fenti alapadatokat tekintve az egységnyi energiahordozó megtakarítás eredményezte károsanyag csökkenést két módon határozhatjuk meg: 1. Meghatározhatjuk, hogy az intézkedés hatására a l akossági szektorban a primer energiahordozó mix egyes elemeinek (különféle szénfajták, tűzifa, olaj, gáz stb.) felhasználása milyen mértékben csökken. Sztöchiometriai9 számításokkal ezek után megállapítható, hogy az egyes tüzelőanyagok csökkenéséhez milyen mértékű károsanyag kibocsátás redukció tartozik. 2. A szennyezőanyag emisszió csökkenést statisztikai adatok feldolgozásával határozzuk meg. Ehhez rendelkezésünkre áll három különböző területen

(lakossági egyedi fűtés és használati melegvíz termelés, távfűtés, villamos energia fogyasztás) éves szinten keletkező károsanyag kibocsátása, valamint az e területeken elfogyasztott primer energia mennyisége. A kettő összerendeléséből kapjuk meg az egységnyi energiahordozó megtakarításra eső károsanyag kibocsátás csökkenését. 9 Valamely tüzelőanyag elégetése során keletkező füstgáz összetevőinek (CO2, SO2, NOx, H2O, hamu stb.) meghatározására szolgáló számítások. 18/54 11.0602 A első módszer szerinti eljárás során (elméleti úton) számítható kibocsátások nagysága számos olyan tényezőtől függ (tüzelőanyag összetétel, légfelesleg stb.), melyekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre adatok10, ezért tanulmányunkban a második módszert alkalmaztuk. Az ismertetett három fő terület adataiból kiszámíthatók a részterületek fajlagosai is. Az eredményeket a 10. táblázat tartalmazza:

Felhasználási terület Kód Primer energia (TJ/év) Szennyezőanyag kibocsátás fajlagosok (kg/TJ) EKF TF ÖF GF V VMV 148552 30606 179158 91775 86206 28475 CO 2 60885 65825 61729 55820 79039 79039 SO 2 494 204 444 0 1819 1819 NO x 73 66 72 30 170 170 CO 291 21 245 0 76 76 Por 240 23 203 0 82 82 GMV 24448 55820 0 30 0 0 TMV 13730 65825 204 66 21 23 66653 67800 819 97 37 245811 63375 546 79 188 10. táblázat Felhasználói célok szerinti primer energia fogyasztás és szennyezőanyag fajlagosok Forrás: [1], [2] 40 159 11 Egyedi és központi fűtés Távfűtés Összes fűtés 12 Gázzal történő egyedi fűtés 13 Villamos energia Villamos energiával termelt használati melegvíz Gázzal termelt használati melegvíz Távfűtésből származó használati melegvíz Összes használati melegvíz Összes hőfelhasználás ÖMV ÖH A fenti táblázatban látható csoportosítást a következőkben részletezett energiahatékonysági intézkedésekkel

kapcsolatban kellett megtennünk. Ezeket az intézkedéseket hasonlóképpen kategorizálva ugyanis egyértelmű megfeleltetést tudunk létesíteni az energia megtakarítás és a károsanyag kibocsátás között. 10 11 12 13 Csupán a széntüzelés esetén például ismerni kellene, hogy mennyi kokszot, brikettet, különböző minőségű barnaszeneket stb. használt fel a lakosság fűtésre, tüzeltek el az erőművekben vagy a fűtőművekben villamos energia termelés vagy hőtermelés céljából, és milyen körülmények között történt az elégetés. Beleértve a villamos fűtést is. Adatok hiányában CO keletkezésével nem számoltunk. Tapasztalatok szerint inkább a magas légfelesleggel történő tüzelés a jellemző, melynek során CO nem keletkezik. A fajlagos kibocsátásokat csak a fosszilis tüzelőanyagok elégetésére vonatkoztattuk. Feltételehető, hogy az igények csökkenése során nem a nukleáris, hanem az alacsony hatásfokú, elöregedett

fosszilis tüzelőanyag bázisú erőműveket állítják le. 19/54 11.0602 4.2 Energiatakarékossági intézkedések A jelentősebb károsanyag emisszió csökkenést eredményező energiatakarékossági beavatkozásokat főbb témaköreit és a beavatkozási szinteket az alábbi táblázat tünteti fel. Az EU-hoz való csatlakozásunk időpontja 2002-2005 között - tehát 10 éven belül - várható. Az elképzelhető intézkedések közül a rövid távú, a mai magyar műszaki-gazdasági és társadalmi viszonyok között reálisan megvalósíthatókat vizsgáljuk14. A táblázatban az egyes beavatkozásokat kódszámmal láttuk el, melyek a v izsgálat eredményét bemutató további táblázatokban a témák azonosítását teszi lehetővé. 1 1.1 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.2 1.21 1.22 1.23 1.25 1.27 1.28 1.29 1.210 1.211 1.212 1.215 1.216 1.217 1.218 1.219 1.220 1.221 1.222 14 HŐENERGIA FELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK

Tetők, falak és aljazatok utólagos szigetelése Panelhézag tömítés Hőtükör a radiátorok mögé Ablak felújítás Ablakcsere FŰTÉS Távfűtés - hőforrások Ipari hulladékhő hasznosítása távfűtésre Kazánházak energiahatékony felújítása (égőcsere, vagy beállítás, energiahatékony szivattyúk, füstgáz hőhasznosítás, szabályozás javítása, hőszigetelés, kondenz- és gőzrendszerbeli beavatkozások) Új kazánházi berendezések Biomassza használata meglévő hőforrásokban Távfűtés - elosztórendszer Változó tömegáramú szabályozás bevezetése A hővédelem javítása új, előre szigetelt vezetékek lefektetésével Távfűtés - hőközpontok A szabályozás korszerűsítése és egyéb felújítási jellegű beavatkozások Rendszerkorszerűsítés DDC-szabályozás, központi adatgyűjtés stb. bevezetésével Központi fűtés - kazánházak Kazán korszerűsítése Szén, vagy olaj kiváltása földgázzal Központi fűtési

rendszerek szekunder oldala - elosztás Fűtési körök különálló hidraulikai beszabályozása (fűtési egyenetlenségek mérsékelése) Központi fűtési rendszerek szekunder oldala - lakások Termosztatikus szelep + költségosztó + bypass (ahol kell) beépítése Egyedi mérés vízszintes csöves elosztás bevezetésével és lakásonkénti mini hőközpont (hőfogadó) létesítésével Egyedi fűtés Új, nagyobb hatásfokú kazánok alkalmazása Kondenzációs kazánok, beleértve a szükséges radiátorcseréket Programozható fűtésvezérlés Termosztatikus szelepek (helyiségenkénti szabályozás) Meglévő gáztüzelési egységek feljavítása (égőbeállítás, karbantartás) A vizsgált intézkedések körébe nem kerültek bele a hazánkban jelenleg kis realitással bíró, de az E U országokban kiemelten kezelt megoldások, (pl. szélkerekek, napenergiával termelt villamos áram, hőszivattyúk stb.) Ugyancsak kihagytuk a kapcsolt hő- és villamos energia

termelést, mert ez ö nálló tanulmány tárgyát képezi, és a lakossági szektorra - az erőművi korszerűsítéseken keresztül - csak áttételesen hat. Az egy házat, vagy háztömböt kiszolgáló kis gázmotoros kogenerációnak a jelen hazai körülmények között kicsi a realitása. 20/54 11.0602 1.223 1.3 1.31 1.32 1.33 1.5 1.51 2 2.1 2.11 2.2 2.21 2.22 2.23 2.3 2.31 2.5 2.51 21/54 Naptudatos építészet Naptudatos épületkiegészítők (szoláriumok, napcsapdák) HASZNÁLATI MELEGVÍZ Egyedi mérés Víztakarékos kifolyók és zuhanyrózsák Aktív napenergiás fűtőrendszerek HMV készítésre TUDATOSSÁGFEJLESZTÉS A köztudat fejlesztése előremutató tevékenységekkel, kampányokkal, címkézéssel stb. VILLAMOS ENERGIA FELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Világítás Több kompakt izzó HMV Villamos helyett gáz bázisú HMV előállítás Jobb hőszigetelésű villanybojlerek Kifolyáskorlátozás Háztartási készülékek Új, jobb

hatásfokú készülékek (mosógép és hűtő/fagyasztó) vásárlása Tudatosságfejlesztés A köztudat fejlesztése előremutató tevékenységekkel, kampányokkal, címkézéssel stb. 11. táblázat Energiatakarékossági intézkedések 11.0602 5. AZ INTÉZKEDÉSEK HATÁSA Az országos szinten elérhető eredmények meghatározásához az első lépésben a rendelkezésre álló statisztikai kimutatások, a témakörökkel kapcsolatos egyéb források és a szerzett tapasztalataink alapján meghatároztuk az előző fejezetben ismertetett intézkedések lehetséges volumenét, nevezetesen azt, hogy ezek a meglévő épület- és berendezésállomány hány százalékát érinthetik. Az így megállapított volumenhez hozzárendeltük a jelenlegi energiafogyasztás mértékét, mégpedig valamennyi intézkedés esetében az előző fejezetben ismertetett végfelhasználói kategóriák szerint lebontva. A következő lépésben meghatároztuk, hogy az egyes

intézkedésekkel országos szinten mekkora energiamegtakarítás érhető el. A számítás lépései a legtöbb esetben az alábbi séma szerint épültek fel: • a várható megtakarítás konkrét intézkedésre jutó részének a meghatározása, • az érintett volumen ismeretében a megtakarítás kiterjesztése az országosan elérhető szintre, • ugyancsak az érintett volumen, az energiahordozó összetétel és az országos szinten elérhető megtakarítás ismeretében a primer energiahordozó felhasználás csökkenésének meghatározása. A további számítások így meghatározott, kiinduló adatbázisát a 12. táblázat tartalmazza A táblázat oszlopainak értelmezése a következő: 1. Az intézkedés kódja a 11 táblázatban ismertetett beavatkozások azonosítására szolgál 2. A terület kód a 10 táblázatban ismertetett végfelhasználói területekre utal 3. A bázis ugyancsak a 10 táblázatban szereplő területekhez tartozó jelenlegi országos

méretű primer energiahordozó felhasználás. 4. Az intézkedés végrehajtásából származó országos szintű energiahordozó megtakarítás, naturáliában és százalékos mértékben. 5. A beruházás végrehajtásához szükséges ugyancsak országos szintű becsült költség 6. Az adott területen jelentkező különféle energiahordozók jellemző árainak figyelembe vételével képzett költség-megtakarításból számítható egyszerű megtérülési idő 22/54 11.0602 Intézkedés kódja 1 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.21 1.22 1.23 1.25 1.27 1.28 1.29 1.210 1.211 1.212 1.215 1.216 1.217 1.218 1.219 1.220 1.221 1.222 1.223 1.31 1.32 1.33 1.51 2.11 2.21 2.22 2.23 2.31 2.51 Terület kódja 2 ÖF ÖF ÖF ÖF ÖF TF TF TF TF TF TF TF TF EKF EKF TF TF TF GF GF GF EKF GF EKF TMV ÖMV VMV ÖH V V VMV VMV V V Bázis (TJ) 3 179158 179158 179158 179158 179158 30606 30606 30606 30606 30606 30606 30606 30606 148552 148552 30606 30606 30606 91775 91775 91775 148552 91775

148552 13730 66653 28475 245811 86206 86206 28475 28475 86206 86206 Energia megtakarítás Beruházás Megtérülés TJ/év % (MdFt) (év) 4 5 6 54482 30.41 928.84 17.6 548 0.31 14.87 24.9 1689 0.94 6.91 4.3 30687 17.13 479.17 16.7 31782 17.74 669.44 21.1 304 0.99 0.52 2.7 128 0.42 0.41 4.9 270 0.88 1.32 8.1 4953 16.18 25.17 8.2 675 2.21 2.16 4.7 982 3.21 56.82 92.8 491 1.60 1.59 5.2 1370 4.48 24.52 28.7 223 0.15 2.25 10.1 65 0.04 0.45 0.4 550 1.80 1.37 3.2 8362 27.32 32.28 6.6 15052 49.18 316.10 30.9 4211 4.59 216.55 67.1 10228 11.14 471.00 60.1 4027 4.39 12.99 4.2 4810 3.24 16.15 3.8 1790 1.95 4.33 3.2 3304 2.22 214.88 65.3 3433 25.00 2.08 0.5 6339 9.51 13.98 2.4 5363 18.83 136.60 29.7 1283 0.52 2.59 2.0 5481 6.36 49.23 5.5 3778 4.38 37.10 13.0 1817 6.38 63.59 46.0 4728 16.60 4.66 1.3 11457 13.29 324.03 17.2 4402 5.11 2.59 0.4 12. táblázat Az intézkedésekkel elérhető energiahordozó megtakarítások Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti táblázat adatai a tényleges

energiahordozó megtakarítások megítéléséhez csak kiindulásként használhatók. Ennek okai a következők: A beavatkozási lehetőségek között szerepelnek ugyanis olyanok is, amelyek egymást kölcsönösen kirekesztik, azaz az egyik beavatkozás megvalósítása értelmetlenné teszi egy másik beavatkozás végrehajtását. Például a meglévő épületek ablakainak teljes cseréjénél (115 sz téma) ugyanezen ablakok felújítása (1.14 sz téma) szükségtelen Fentiek figyelembevételével a vizsgált témakörök figyelembe vételével két forgatókönyvet állítottunk össze, melyek közül az egyik elsősorban a felújítás jellegű, a másik a csere és rekonstrukció jellegű beavatkozásokat tartalmazza. 23/54 11.0602 Másrészt az azonos (pl. egyedi és központi fűtés), illetve az egymással kapcsolatban lévő (pl összes fűtés/távfűtés) végfelhasználói területeken jelentkező beavatkozások eredményeit csak az egymásra gyakorolt hatásuk

figyelembe vételével számszerűsíthetjük. Ha ugyanis pl az épületek hőszigetelése csökkenti a fűtési hőigényeket, akkor a jobb hatásfokú hőforrásokkal elérhető megtakarítás számításánál már ezeket a csökkentett igényeket kell figyelembe venni. Az egymásra ható intézkedések végrehajtása során lehetséges energia megtakarítások megállapításánál az intézkedések valamilyen sorrendjét kell felállítanunk. A továbbiakban az egyes forgatókönyveket, illetve a hozzájuk tartozó sorrend felállításának módszerét ismertetjük. 5.1 Forgatókönyvek Az előzőekben említett két forgatókönyvet a hő- és villamosenergiát érintő beavatkozásokra vonatkoztatva az alábbi táblázatok tartalmazzák. Az egyes forgatókönyvekhez a megfelelő oszlopokban megjelölt intézkedések tartoznak. Intézkedés 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.21 1.22 Tetők, falak és alapok utólagos szigetelése Panelhézag tömítés Hőtükör a radiátorok mögé

Ablak felújítás Ablakcsere Ipari hulladék hők hasznosítása távfűtési céllal Kazánházak energiahatékony felújítása (égőcsere, vagy beállítás, energiahatékony szivattyúk, füstgáz hőhasznosítás, vezérlés, javítás, hőszigetelés, kondenz- és gőzrendszerbeli beavatkozások) 1.23 Új kazánházi berendezések 1.25 Biomassza használata meglévő hőforrásokban 1.27 Változó tömegáram bevezetése 1.28 A hővédelem javítása új, előre szigetelt vezetékek lefektetésével 1.29 A szabályozás tökéletesítése és egyéb felújítási jellegű beavatkozások 1.210 Rendszerkorszerűsítés nagyhatékonyságú technológiák bevezetésével (nagyteljesítményű hőcserélők, DDC-szabályozás, központi adatgyűjtés stb.) 1.211 Kazánházak energiahatékony feljavítása 1.212 Szén, vagy olaj kiváltása földgázzal 1.215 Fűtési körök különálló hidraulikai beszabályozása (fűtési egyenetlenségek mérsékelése) 1.216 Termosztatikus

szelep + költségosztó + bypass (ahol kell) 1.217 Egyedi mérés vízszintes csöves elosztás beve- 24/54 Felújítás 1. forgatókönyv X X X X X X X Csere 2. forgatókönyv X X X X X X X X X X X X X X X X 11.0602 zetésével és lakásonkénti mini hőközpont beépítésével 1.218 Új, nagyobb hatásfokú kazánok 1.219 Kondenzációs kazánok, beleértve a szükséges radiátorcseréket 1.220 Programozható fűtésvezérlés 1.221Termosztatikus szelepek (helyiségenkénti szabályozás) 1.222 Meglévő gáztüzelési egységek feljavítása (égőbeállítás, karbantartás) 1.223 Naptudatos épületkiegészítők (szoláriumok, napcsapdák) 1.31 Egyedi mérés 1.32 Víztakarékos kifolyók és zuhanyrózsák 1.33 Aktív napenergiás fűtőrendszerek HMV készítésre 1.51 A köztudat fejlesztése promócionális tevékenységekkel, kampányokkal, címkézéssel stb 13. táblázat Hőoldalon értelmezett forgatókönyvek Intézkedés 2.11 2.21 2.22 2.23 2.31 X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X Felújítás 1. forgatókönyv X Csere 2. forgatókönyv X X Több kompakt izzó Villamos helyett gázos HMV előállítás Jobb hatásfokú villanybojlerek X Kifolyáskorlátozás X Új, jobb hatásfokú készülékek (mosógép és X hűtő/fagyasztó) vásárlása 2.51 A köztudat fejlesztése promócionális tevékenyX ségekkel, kampányokkal, címkézéssel stb. 14. táblázat Villamos oldalon értelmezett forgatókönyvek X X X 5.2 Az alkalmazott módszer Tekintettel arra, hogy a témák között több olyan is szerepel, melyek megvalósítása a többi beavatkozás eredményére közvetlen hatással van, megvalósítási sorrendet kellett felállítanunk. A sorrend felállításához további adatokra volt szükségünk: • az egyes intézkedésekkel végfelhasználói szinten realizálható költségcsökkenésre, • a beruházások megvalósításához szükséges, országos szintű összes beruházási költségre és •

fentiekből az egyes intézkedések megvalósításához szükséges beruházások megtérülési idejére. A sorrend felállításánál feltételeztük, hogy a beavatkozások a növekvő megtérülési idő irányában valósulnak meg. Ezzel a feltételezéssel elkerülhető volt, hogy az egyes 25/54 11.0602 beavatkozásokra kalkulált energiahordozó megtakarítások az előzőleg már elért eredmények miatt torzak és össze nem adhatók legyenek. Mint már említettük, a beavatkozások láncában az azonos, vagy az egymással összefüggésben lévő végfelhasználói területeken minden egyes következő elem hatása kisebb, mintha az elemeket külön-külön vizsgáljuk. Ugyanakkor ez a hatás nem jelentkezik az olyan területeken, melyek nem állnak egymással kapcsolatban. (Pl a villamos oldali megtakarítások nincsenek hatással a hőoldalon megvalósuló megtakarításokra.) Első lépésként tehát azt kell tisztázni, hogy mely végfelhasználói

területek között van kapcsolat. Ezeket foglalja össze a következő mátrix (lásd 15 táblázat) EKF X EKF TF ÖF GF V VMV GMV TMV ÖMV ÖH X X TF X X X ÖF X X X X X GF X X X V VMV X X X X GMV X 15. táblázat A felhasználói területek hatásmátrixa X X X TMV ÖMV X X X X X X X X ÖH X X X X X X X X A sorrendbe állított intézkedések hatására elérhető energiahordozó megtakarítások számításánál az alábbi elv szerint jártunk el: • Minden egyes intézkedésnél már ismert az annak hatására elért megtakarítás, mégpedig felhasználói terület szerinti bontásban (E i ) • Ismert a lakosságra jellemző kiinduló energiafogyasztás, ugyancsak végfelhasználói területenkénti bontásban. (B 0 ) • A fenti két adatbázisból képezhetjük a s zázalékos megtakarítások értékét. (R i = E i /B 0 ) • Az egymást követő intézkedések megvalósítása során azokon a területeken, melyek között hatáskapcsolat áll fenn,

egyre csökken a lakosság országos szintű fogyasztása. Az új bázis meghatározása (B i ) a következő összefüggéssel történik: B i = (1-R i ) x B i-1 Az egyes stratégiákra ily módon számított konkrét eredményeket a 5.3 f ejezetben foglaltuk össze. 26/54 11.0602 5.3 Az elérhető energiafogyasztás csökkenés 5.31 Felújítás jellegű forgatókönyv Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése érdekében a javasolt felújítás jellegű intézkedéseket a megtérülési idő szerint rangsorolva a 16. táblázat szerinti sorrend alakult ki Intézkedés Terület kódja kódja 2.51 A energiatudat fejlesztése előremutató tevékenységekkel, kampányokkal, címkézéssel stb. a villamos fogyasztás területén 1.212 Szén vagy olaj kiváltása földgázzal 1.31 Egyedi mérés 2.23 Kifolyás korlátozás 1.51 A energiatudat fejlesztése előremutató tevékenységekkel, kampányokkal, címkézéssel stb. a hőfogyasztás területén 1.32

Víztakarékos kifolyók és zuhanyrózsák 1.21 Ipari hulladékhők hasznosítása távtávfűtési céllal 1.222 Meglévő gáztüzelési egységek feljavítása (égőbeállítás, karbantartás) 1.215 Fűtési körök különálló hidraulikai beszabályozása (fűtési egyenetlenségek mérséklése 1.221 Termosztatikus szelepek (helyiségenkénti szabályozás) 1.220 Programozható fűtésvezérlés 1.13 Hőtükör a radiátorok mögött 1.27 Változó tömegáram bevezetése 1.22 A hőtermelés hatékonyságának növelése (égőcsere, vagy beállítás, energiahatékony szivattyúk, füstgáz hőhasznositás, vezérlés, javítás, hőszigetelés, kondenz- és gőzrendszerbeli beavatkozások) 1.29 A szabályozás javítása és egyéb felújítási jellegű beavatkozások 2.11 Több kompakt izzó 1.216 Termosztatikus szelepek + költségosztó + bypass (ahol kell) 1.211 Kazánházak energiahatékony feljavítása (központi fűtés) 1.14 Ablak felújítása 2.31 Új jobb

hatásfokú készülékek (mosógép és hűtő/fagyasztó) vásárlása 1.12 Panelhézag tömítés 1.33 Akti napenergiás fűtőrendszerek HMV késztésére 2.22 Jobb hatásfokú villanybojlerek 1.218 Új, nagyobb hatásfokú kazánok 1.223 Naptudatos épületkiegészitők (szoláriumok, napcsapdák ) 1.28 Hővédelem javítása új, előre szigetelt vezetékek lefektetésével Összesen 16. táblázat Felújítás jellegű forgatókönyv - az intézkedések sorrendje név szerint A sorrendet megtartva, a felújítás jellegű intézkedések és a beavatkozási területek kód szerinti jelölésével a 17. táblázatban országos szinten az intézkedéshez tartozó beruházási költséget, a megtérülési időt, megtakarított energiát, a göngyölt beruházási költséget valamint az intézkedést követően az országos szinten a lakossági szférában várható energiafelhasználást (maradék energia) foglaltuk össze. 27/54 11.0602 Intézkedés kódja Bázis 2.51

1.212 1.31 2.23 1.51 1.32 1.21 1.222 1.215 1.221 1.220 1.13 1.27 1.22 1.29 2.11 1.216 1.211 1.14 2.31 1.12 1.33 2.22 1.218 1.223 1.28 Összesen Terület kódja V EKF THMV VHMV Ö ÖHMV TF GF TF EKF GF ÖF TF TF TF V TF EKF ÖF V ÖF VHMV VHMV GF EKF TF Beruházás MdFt 2.59 0.45 2.08 4.15 2.59 14.49 0.52 4.33 1.37 16.15 12.99 6.91 2.16 0.41 1.59 49.23 32.28 2.25 479.17 324.03 14.87 136.60 63.59 216.55 214.88 56.82 1663.06 Megtérülési idő év 0.36 0.40 0.53 1.15 2.02 2.24 2.72 3.15 3.16 3.79 4.20 4.29 4.68 4.91 5.18 5.45 6.61 10.08 16.65 17.17 24.94 29.70 46.00 59.99 65.35 92.80 Energia megtak. TJ/év 4402 65 3433 4486 1265 6904 303 1785 542 4736 3807 1555 647 120 458 5201 7677 205 26698 10871 394 4244 1167 3084 2398 499 96946 Göngyölt beruházás MdFt 0.00 2.59 3.04 5.12 9.28 11.87 26.36 26.87 31.21 32.58 48.73 61.72 68.64 70.80 71.21 72.80 122.02 154.30 156.55 635.73 959.76 974.63 1111.23 1174.82 1391.37 1606.24 1663.06 Maradék energia TJ/év 314937 310535 310470 307037

302551 301286 294382 294080 292295 291753 287017 283210 281655 281008 280889 280430 275229 267552 267347 240649 229778 229383 225139 223973 220889 218490 217992 17. táblázat Felújítás jellegű forgatókönyv - megtakarítások és beruházások A 10. ábrán az egyes felújítás jellegű intézkedések által országos szinten elérhető energiafelhasználás csökkenések láthatók a göngyölt beruházási költségek függvényében. Az ábrán megjelöltük az 5, illetve a 10 éves megtérülési időn belüli beruházások, valamint az összes beruházás megvalósítása során elérhető energiamegtakarítás százalékos értékét. 28/54 11.0602 TJ/év 320000 300000 11% 15% 280000 260000 t=10 év 31% 240000 t=5 év 220000 MdFt 200000 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 10. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - megtakarítások és beruházások 5.32 Csere jellegű forgatókönyv Az energiafelhasználás hatékonyságának

növelése érdekében a javasolt csere jellegű intézkedéseket a megtérülési idő szerint rangsorolva a 18. táblázat szerinti sorrend alakult ki Intézkedés Terület kódja kódja 2.51 A energiatudat fejlesztése előremutató tevékenységekkel, kampányokkal, címkézéssel stb. a villamos fogyasztás területén 1.212 Szén vagy olaj kiváltása földgázzal 1.31 Egyedi mérés 2.23 Kifolyás korlátozás 1.51 A energiatudat fejlesztése előremutató tevékenységekkel, kampányokkal, címkézéssel stb. a hőfogyasztás területén 1.32 Víztakarékos kifolyók és zuhanyrózsák 1.21 Ipari hulladékhők hasznosítása távtávfűtési céllal 1.222 Meglévő gáztüzelési egységek feljavítása (égőbeállítás, karbantartás) 1.221 Termosztatikus szelepek (helyiségenkénti szabályozás) 1.220 Programozható fűtésvezérlés 1.27 Változó tömegáram bevezetése 2.11 Több kompakt izzó 1.23 Új kazánházi berendezések 1.25 Biomassza használata meglévő

hőforrásokban 1.211 Kazánházak energiahatékony feljavítása 2.21 Villamos helyett gázos HMV előállítása 2.31 Új jobb hatásfokú villanybojlerek 1.11 Tetők, falak, alapok utólagos szigetelése 1.15 Ablakcsere 1.210 Rendszerkorszerűsítés nagyhatékonyságú technológiák bevezetésével (nagyteljesítményű hőcserélők, DDC-szabályozás, központi adatgyűjtés) 29/54 11.0602 1.33 1.217 1.219 1.223 1.28 Összesen Aktív napenergiás fűtőrendszerek HMV készítésére Egyedi mérés vízszintes csöves elosztás bevezetésével és lakásonkénti mini hőközpont beépítésével Kondenzációs kazánok, beleértve a szükséges radiátor cseréket Naptudatos épületkiegészitők (szoláriumok, napcsapdák ) Hővédelem javítása új, előre szigetelt vezetékek lefektetésével 18. táblázat Csere jellegű forgatókönyv - az intézkedések sorrendje név szerint 30/54 11.0602 Intézkedés kódja Bázis 2.51 1.212 1.31 2.23 1.51 1.32 1.21 1.222

1.221 1.220 1.27 2.11 1.23 1.25 1.211 2.21 2.31 1.11 1.15 1.210 1.33 1.217 1.219 1.223 1.28 Összesen Terület kódja V EKF THMV VHMV Ö ÖHMV TF GF EKF GF TF V TF TF EKF V V ÖF ÖF TF VHMV TF GF EKF TF Beruházás MdFt Megtérülési idő év 2.59 0.45 2.08 4.15 2.59 14.49 0.52 4.33 16.15 12.99 2.16 49.23 1.32 25.17 2.25 37.10 324.03 928.84 669.44 24.52 136.60 316.10 471.00 214.88 56.82 3319.81 0.4 0.4 0.5 1.2 2.0 2.2 2.7 3.2 3.8 4.2 4.7 5.5 8.1 8.2 10.1 13.0 17.2 17.5 21.0 28.7 29.7 30.9 60.0 65.3 92.8 Energia megtak. TJ/év 4402 65 3433 4487 1265 6904 303 1785 4736 3807 665 5201 260 4771 206 3585 10871 49262 19988 542 4244 5687 5112 1632 189 143401 Göngyölt Maradék beruházás energia MdFt TJ/év 0.00 314937 2.59 310535 3.04 310470 5.12 307037 9.28 302551 11.87 301286 26.36 294382 26.87 294080 31.21 292295 47.36 287559 60.35 283752 62.51 283087 111.74 277885 113.06 277625 138.23 272854 140.48 272648 177.58 269063 501.61 258191 1430.45 208929 2099.90 188941 2124.42 188400

2261.02 184155 2577.12 178468 3048.12 173356 3262.99 171725 3319.81 171536 19. táblázat Csere jellegű forgatókönyv - megtakarítások és beruházások A sorrendet megtartva, a csere jellegű intézkedések és a beavatkozási területek kód szerinti jelölésével a 19. táblázatban országos szinten az intézkedéshez tartozó beruházási költséget, a megtérülési időt, megtakarított energiát, a göngyölt beruházási költséget valamint az intézkedést követően az országos szinten a lakossági szférában várható energiafelhasználást (maradék energia) foglaltuk össze. A megtakarítások és beruházások nevű táblázatokban található adatok értelmezése a következő: • Az első két oszlop az intézkedések, és a hozzájuk tartozó területek kódját tartalmazza. • A harmadik oszlop az intézkedés megvalósításához szükséges beruházások összege országos szinten. • A negyedik oszlop a megtérülési időket tartalmazza. Ezek szerint

határoztuk meg a beruházások sorrendjét • Az ötödik oszlopban az egyes intézkedésekkel országos szinten elérhető primer energiahordozó megtakarítások szerepelnek. 31/54 11.0602 • A hatodik oszlop a beruházási költségeket göngyölten tartalmazza, azaz a beruházások megvalósulása sorrendjében fellépő egyre növekvő beruházási költségeket. Ez az oszlop nem más, mint a diagramok vízszintes tengelye. • A hetedik oszlop az intézkedések folyamatos megvalósulása eredményezte egyre kisebb mértékű éves lakossági energiafelhasználást mutatja. Ez az oszlop a diagramok (10. és 11 ábrák) függőleges tengelye • A táblázatok sorai a megtérülési idők sorrendjében következnek egymás után. Vízszintesen három tartományra osztottuk fel a táblázatot: az első a gyorsan megtérülő (5 évnél kisebb megtérülési idejű) beruházásokat tartalmazza (a jelölés színe fehér) A halványszürke jelöléssel az 5 és 10 év

közötti megtérülési időkkel rendelkező beruházásokat láttuk el, míg a sötétszürke jelöléssel a véleményünk szerint a napjainkban még gazdaságtalan beruházásokat láttuk el. 320000 TJ/év 10% 300000 13% 280000 260000 240000 t=5 év 220000 46% t=10 év 200000 180000 MdFt 160000 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 11. ábra Csere jellegű forgatókönyv - megtakarítások és beruházások A 11. ábrán az egyes csere jellegű intézkedések által országos szinten elérhető energiafelhasználás csökkenések láthatók a göngyölt beruházási költségek függvényében. Az ábrán megjelöltük az 5, illetve a 10 éves megtérülési időn belüli beruházások, valamint az összes beruházás megvalósítása során elérhető energiamegtakarítás százalékos értékét. Hasonlóképpen állítottuk össze és értelmeztük a t áblázatokat és diagramokat (ábrákat) a következő

fejezetben, ahol a kibocsátás csökkenését vizsgáljuk. 32/54 11.0602 5.4 Az elérhető károsanyag kibocsátás csökkenés 5.41 Felújítás jellegű forgatókönyv Intézk. Térü- Göngy kódja lés beruh. Bázis 2.51 1.212 1.31 2.23 1.51 1.32 1.21 1.222 1.215 1.221 1.220 1.13 1.27 1.22 1.29 2.11 1.216 1.211 1.14 2.31 1.12 1.33 2.22 1.218 1.223 1.28 Össz. év 0.36 0.40 0.53 1.15 2.02 2.24 2.72 3.15 3.16 3.79 4.20 4.29 4.68 4.91 5.18 5.45 6.61 10.08 16.65 17.17 24.94 29.70 46.00 59.99 65.35 92.80 33/54 CO2 csökk. MdFt kt/év 0.0 0.0 2.6 3479 3.0 4.0 5.1 2259 9.3 3546 11.9 80.2 26.4 4681 26.9 19.9 31.2 99.6 32.6 35.7 48.7 2884 61.7 2125 68.6 96.0 70.8 42.6 71.2 7.9 72.8 30.2 122.0 4111 154.3 5053 156.6 12.5 635.7 16480 959.8 8593 974.6 24.3 1111.2 3354 1174.8 92.2 1391.4 1722 1606.2 1460 1663.1 32.8 6552.6 SO2 NOx CO Por marad csökk. marad csökk marad csökk marad csökk kt/év kt/év kt/év kt/év kt/év kt/év kt/év kt/év 22252 0 236.19 0000 29236 0 48.92 0

21904 8.01 22819 0748 28487 0335 4858 0361 21900 0.03 22815 0005 28483 0019 4856 0016 21674 0.70 22745 0227 28256 0072 4849 0079 21320 8.16 21929 0763 27493 0341 4815 0368 21240 0.69 21860 0100 27394 0238 4791 0201 20772 5.65 21295 0671 26723 0254 4766 0275 20752 0.06 21288 0020 26703 0006 4765 0007 20652 0.00 21288 0054 26649 0000 4765 0000 20616 0.11 21277 0036 26613 0011 4764 0012 20328 2.34 21043 0346 26268 1378 4626 1137 20115 0.00 21043 0114 26153 0000 4626 0000 20019 0.69 20974 0112 26042 0381 4588 0315 19977 0.13 20961 0043 25999 0014 4587 0015 19969 0.02 20959 0008 25991 0003 4587 0003 19939 0.09 20949 0030 25961 0010 4586 0011 19528 9.46 20003 0884 25077 0395 4546 0427 19022 1.57 19847 0507 24570 0161 4530 0177 19010 0.10 19836 0015 24555 0060 4524 0049 17362 11.87 18650 1917 22638 6538 3870 5418 16503 19.78 16672 1848 20790 0826 3788 0891 16478 0.18 16655 0028 20762 0097 3778 0080 16143 7.72 15883 0721 20040 0323 3746 0348 16051 2.12 15671 0198 19842 0089 3737 0096 15878

0.00 15671 0093 19749 0000 3737 0000 15732 1.18 15552 0175 19574 0698 3667 0576 15700 0.10 15542 0033 19541 0010 3666 0011 80.77 9.695 12.258 10.871 20. táblázat Felújítás jellegű forgatókönyv - kibocsátások csökkenése marad kt 42.262 41.901 41.885 41.806 41.438 41.238 40.963 40.956 40.956 40.944 39.807 39.807 39.492 39.477 39.474 39.463 39.037 38.860 38.811 33.393 32.502 32.422 32.074 31.978 31.978 31.403 31.391 11.0602 kt/év 23000 22000 21000 11% 16% 20000 19000 18000 29% t=5 év 17000 t=10 év 16000 MdFt 15000 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 12. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - CO 2 kibocsátás csökkenés kt/év 240 230 220 10% 15% 210 200 190 33% 180 t=5 év t=10 év 170 160 MdFt 150 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 13. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - SO 2 kibocsátás csökkenés 34/54 1600 1800 11.0602 kt/év 30 28 11% 16% 26 24 34% 22 t=5 év t=10 év 20 MdFt 18 0 200

400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 14. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - NOx kibocsátás csökkenés kt/év 50 48 6% 8% 46 44 42 25% t=5 év 40 t=10 év 38 MdFt 36 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 15. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - CO kibocsátás csökkenés 35/54 1600 1800 11.0602 kt/év 44 42 7% 8% 40 38 36 26% t=5 év 34 t=10 év 32 MdFt 30 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 16. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - por kibocsátás csökkenés A táblázatok értelmezése a következő: • Az első oszlop az intézkedések kódját tartalmazza. • A második oszlop a megtérülési időket tartalmazza. Ezek szerint határoztuk meg a beruházások sorrendjét • A harmadik oszlop a beruházási költségeket göngyölten tartalmazza, azaz a beruházások megvalósulása sorrendjében fellépő egyre növekvő beruházási költségeket. Ez az oszlop nem más, mint a diagramok

vízszintes tengelye. • A negyediktől a tizenharmadik oszlop az egyes beruházásokkal elérhető szennyező anyag kibocsátás csökkenést, valamint az intézkedések folyamatos megvalósulása eredményezte szennyezőanyagok egyre kisebb mértékű éves emisszióját mutatja a különböző levegőszennyező anyagok mindegyikére. Ez az oszlop a diagramok függőleges tengelye • A táblázatok sorai a megtérülési idők sorrendjében következnek egymás után. Vízszintesen három tartományra osztottuk fel a táblázatot: az első a gyorsan megtérülő (5 évnél kisebb megtérülési idejű) beruházásokat tartalmazza (színe fehér)A világosszürke terület az 5 és 10 év közötti megtérülési időkkel rendelkező beruházásokat tartalmazza, míg a sötétszürke területen a gazdaságtalan beruházások helyezkednek el. A diagramokban az egyes beavatkozások által elért kibocsátás csökkenéseket vittük fel a göngyölt beruházási költségek

függvényében. Megjelöltük bennük az 5, illetve a 10 éves időn belüli beruházások, valamint az összes beruházás megvalósítása során elérhető kibocsátás csökkenések százalékos értékét. 36/54 11.0602 5.42 Csere jellegű forgatókönyv Intézk. Térü- Göngy CO2 kódja lés beruh. csökk. év MdFt kt/év Bázis 0.00 0.0 2.51 0.4 2.6 347.9 1.212 04 3.0 4.0 1.31 0.5 5.1 225.9 2.23 1.2 9.3 354.6 1.51 2.0 11.9 80.2 1.32 2.2 26.4 4681 1.21 2.7 26.9 19.9 1.222 32 31.2 99.6 1.221 38 47.4 2884 1.220 42 60.4 2125 1.27 4.7 62.5 43.8 2.11 5.5 111.7 4111 1.23 8.1 113.1 171 1.25 8.2 138.2 3141 1.211 101 1405 125 2.21 13.0 1776 2834 2.31 17.2 5016 8593 1.11 17.5 14305 30409 1.15 21.0 20999 12338 1.210 287 21244 357 1.33 29.7 22610 3354 1.217 309 25771 3744 1.219 600 30481 2853 1.223 653 32630 993 1.28 92.8 33198 124 Össz. 9459.7 SO2 NOx CO Por marad csökk. marad csökk marad csökk marad csökk marad kt/év kt/év kt/év kt/év kt/év kt/év kt/év kt/év

kt/év 22252 0 236.19 0000 29236 0 48.918 0 42.262 21904 8.01 22819 0748 28487 0335 48583 0361 41901 21900 0.03 22815 0005 28483 0019 48564 0016 41885 21674 0.70 22745 0227 28256 0072 48492 0079 41806 21320 8.16 21929 0763 27493 0341 48151 0368 41438 21240 0.69 21860 0100 27394 0238 47913 0201 41238 20772 5.65 21295 0671 26723 0254 47659 0275 40963 20752 0.06 21288 0020 26703 0006 47652 0007 40956 20652 0.00 21288 0054 26649 0000 47652 0000 40956 20364 2.34 21054 0346 26303 1378 46274 1137 39819 20151 0.00 21054 0114 26189 0000 46274 0000 39819 20107 0.14 21041 0113 26076 0014 46260 0015 39804 19696 9.46 20095 0884 25192 0395 45865 0427 39378 19679 0.05 20089 0017 25175 0005 45859 0006 39372 19365 0.97 19992 0315 24860 0100 45759 0110 39262 19352 0.10 19982 0015 24845 0060 45699 0049 39212 19069 6.52 19330 0609 24235 0272 45427 0294 38918 18210 19.78 17352 1848 22387 0826 44601 0891 38027 15169 21.89 15163 3537 18850 12063 32538 9997 28030 13935 8.88 14274 1435 17415 4895 27643 4056

23974 13899 0.11 14263 0036 17379 0011 27632 0012 23962 13564 7.72 13491 0721 16657 0323 27309 0348 23614 13190 1.16 13375 0375 16282 0119 27190 0131 23483 12904 0.00 13375 0153 16129 0000 27190 0000 23483 12805 0.81 13295 0119 16010 0475 26715 0392 23091 12793 0.04 13291 0012 15997 0004 26711 0004 23087 103.28 13.239 22.207 19.175 21. táblázat Csere jellegű forgatókönyv - kibocsátások csökkenése 37/54 11.0602 23000 kt/év 22000 10% 21000 13% 20000 19000 18000 17000 43% 16000 t=5 év 15000 t=10 év 14000 13000 MdFt 12000 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 17. ábra Csere jellegű forgatókönyv - CO 2 kibocsátás csökkenés 240 kt/év 220 11% 16% 200 180 44% 160 t=5 év t=10 év 140 MdFt 120 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 18. ábra Csere jellegű forgatókönyv - SO 2 kibocsátás csökkenés 38/54 2800 3000 3200 3400 11.0602 30 kt/év 28

11% 15% 26 24 22 45% 20 t=5 év 18 t=10 év 16 MdFt 14 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 19. ábra Csere jellegű forgatókönyv - NO x kibocsátás csökkenés 50 kt/év 48 5% 7% 46 44 42 40 38 36 45% 34 32 t=5 év 30 t=10 év 28 26 MdFt 24 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 20. ábra Csere jellegű forgatókönyv - CO kibocsátás csökkenés 39/54 2800 3000 3200 3400 11.0602 44 kt/év 42 6% 7% 40 38 36 34 32 30 28 45% t=5 év 26 t=10 év 24 22 MdFt 20 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 21. ábra Csere jellegű forgatókönyv - por kibocsátás csökkenés A táblázatok és diagramok értelmezése megegyezik a felújítás jellegű forgatókönyvben leírtakkal. 5.5 Megvalósításra érdemes intézkedések - avagy a "könnyen leszakítható gyümölcsök" Az

áttekinthetőség kedvéért a 22. táblázatban foglaltuk össze az eddigi elemzések eredmé– nyeit. A forgatókönyvek elemzéseiből a következő következtetéseket vonhatók le: Mindkét forgatókönyv esetében a növekvő beruházásokkal elérhető energiafogyasztás- és kibocsátás csökkenés görbéje exponenciális, melynek aszimptotája vízszintes. Ez azt jelenti, hogy elvi korlátja van az energiafogyasztás és a vele összefüggő kibocsátások redukálásának. Ha a beruházás-igényes második forgatókönyvet vizsgáljuk, akkor ez az elvi határ - figyelembe véve, hogy a vizsgált intézkedések körébe csak a jelenleg műszaki és társadalmi realitással bíró megoldások kerültek be - kb. 50%-ra becsülhető, azaz a lakossági szféra energiafelhasználásának és károsanyag kibocsátásának elvileg a fele takarítható meg. 40/54 11.0602 Gyorsan megtérülő beruházások (megtérülés<5 év) Beruházás Az összberuházás arányában

Energia megtakarítás CO 2 redukció SO 2 redukció NO x redukció CO redukció Por redukció Beruházás Az összberuházás arányában Energia megtakarítás CO 2 redukció SO 2 redukció NO x redukció CO redukció Por redukció MdFt % TJ/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % MdFt % TJ/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % Kiegészítve a közepes megtérülésű beruházásokkal (megtérülés 5-10 év) Felújítás jellegű forgatókönyv 71.2 156.6 4.3 9.4 Kiegészítve a gazdaságtalan beruházásokkal (megtérülés>10 év) 1663.1 100 34049 10.8 2283 10.3 26.6 11.3 3.2 11.1 3.1 6.2 2.8 6.6 Csere jellegű forgatókönyv 62.5 1.9 47590 15.1 3242 14.6 37.8 16.0 4.7 16.0 3.7 7.5 3.5 8.2 96946 30.8 6553 29.4 80.8 34.2 9.7 33.2 12.3 25.1 10.9 25.7 140.5 4.2 3319.8 100 31851 10.1 2145 9.6 25.8 10.9 3.2 10.8 2.7 5.4 2.5 5.8 22. táblázat Az eredmények összefoglalása 42289 13.4 2900 13.0 36.4 15.4 4.4 15.0 3.2 6.6 3.0 7.2 143401 45.5 9460

42.5 103.3 43.7 13.2 45.3 22.2 45.4 19.2 45.4 Mindkét forgatókönyvnél a görbék igen meredeken indulnak. Ebből az következik, hogy számos olyan intézkedés van, amely kis beruházási költséggel jelentős energiamegtakarítást és károsanyag kibocsátás csökkenést eredményez. Ezeket az intézkedéseket tartalmazza az 5 évnél kisebb megtérülési idejű tartomány. Ebben a tartományban - a “könnyen leszakítható gyümölcsök körében” - kis ráfordítással nagy eredményeket lehet elérni. A két forgatókönyvhöz tartozó intézkedések itt - egy-két kivételtől eltekintve - megegyeznek egymással A megtakarítás és kibocsátás csökkenés mértéke kb 10-11% Bár a megtérülési idő nagysága független a beruházási költségtől, a görbék elemzése azt mutatja, hogy a kis beruházással megvalósítható intézkedések tekinthetők gazdaságosnak Az összefoglalóból látható, hogy ezen intézkedéseknél az összberuházási költségek -

forgatókönyvtől függően - 2-5 %-ával 10-11%-os energiamegtakarítás és kibocsátás csökkenés érhető el. 41/54 11.0602 A forgatókönyvek közötti markáns eltérések a 10 évnél hosszabb megtérülési idejű, gazdaságtalannak tekinthető beruházások területén jelentkeznek. Itt a második forgatókönyvben szereplő csere jellegű beruházások összességükben 45% energiamegtakarítást eredményeznek, szemben a felújítás jellegű forgatókönyv 31%-os összmegtakarításával. A kumulált beruházási költség a 2. forgatókönyvnél (3320 MdFt) ugyanakkor majdnem a duplája az 1 forgatókönyv esetében számított 1663 MdFt-nak. A szennyezőanyag kibocsátásokat vizsgálva feltűnik, hogy míg a CO 2 , SO 2 , NO x esetében az energia megtakarítás aránya minden csoportban hasonló a kibocsátás csökkenések arányával, addig a CO és por esetében a 10 é vnél gyorsabban megtérülő beruházások esetén a kibocsátás kisebb arányban

csökken, mint az energiahordozó megtakarítás. Ennek magyarázata az eltérő végfelhasználói területekhez tartozó eltérő fajlagos kibocsátásokban rejlik. A megtérülési időkön kívül érdemes megvizsgálni az energiahatékonysági beruházásoknál használt másik mutató, az 1 m illió forint beruházásra jutó, GJ-ban mért primer energiahordozó megtakarítás alakulását. Ez a mutató az adott beruházás energiahatékonyságának mértékét fejezik ki (lásd 21 táblázat) Megtérülési idő 5 évnél kisebb 5 és 10 év között 10 évnél nagyobb GJ/év/MFt 1. forgatókönyv 2. forgatókönyv (felújítás) (csere) csoportonként együttesen csoportonként együttesen 478 478 510 510 159 304 134 301 33 58 32 43 23. táblázat A fajlagos energiahatékonysági mutatók A 2. forgatókönyv szerinti beruházások a leggyorsabban megtérülő első csoport kivételével kevésbé hatékonyak, mint az 1. forgatókönyv szerinti beruházások Ez a

megállapítás a három csoportot külön-külön vizsgálva, illetve a csoportokat a beruházások megvalósításának sorrendjében összevonva15 is érvényes. A fajlagos energiahatékonysági mutató vizsgálata során továbbá azt kell tisztázni, hogy mekkora a g azdaságos energiamegtakarítás szempontjából elfogadható érték? A jelenlegi hazai gyakorlat szerint ez 200 és 300 GJ/év/MFt közé tehető16. A mutató alapján az 5 évnél kisebb megtérülési idejű beruházások egyértelműen pozitívak. Ha ezeket összevontan kezeljük a második csoport 5 és 10 év közé eső megtérülési idejű beruházásaival, a gazdaságosság még elfogadható. 15 16 Az összevonás azt jelenti, hogy ha pl. a leggazdaságosabb (0-5 éves megtérülés ) és a kevésbé gazdaságos (510 éves megtérülés) beruházások együttesen valósulnak meg, akkor a kettőre együtt számítjuk ki a fajlagos energiahatékonysági mutatót. Ez az érték az 1990 óta működő,

energiahatékonysági beruházásokra adható kedvezményes kamatozású “német szénsegély” energiatakarékossági hitelkonstrukció mintegy 600 pályázatának értékeléséből adódik. Jelenleg csak azok a pályázatok részesülhetnek a kedvezményes hitelben, melyeknél a mutató meghaladja a 200 GJ/év/MFt értéket. 42/54 11.0602 6. A MEGVALÓSÍTHATÓ MEGTAKARÍTÁSOK 6.1 A megvalósítás akadályai A tanulmány eddigi fejezeteiben a lakossági szféra energiafelhasználásának és az ezzel összefüggő levegő szennyezés különböző szintű csökkentési lehetőségeit kizárólag elméleti szempontból vizsgáltuk. Megkülönböztettük azokat az intézkedéseket, melyek végrehajtása a jelenlegi viszonyok között pusztán gazdaságossági szempontból racionális, megfontolandó, illetve irracionális. A gyakorlat egészen más képet mutat. Egyértelmű ugyanis, hogyha a lakosságnak módjában állna a gazdasági racionalitás szerint viselkednie,

akkor az ún. “könnyen leszakítható gyümölcsök” kategóriájában alig találtunk volna beruházási lehetőséget, hiszen ezek nagy részét már megvalósították volna. Ugyanakkor a lehetőségek nagy száma, illetve a lakossági energiafogyasztás több mint egy évtizede változatlan szintje azt mutatja, hogy a lakosság energiahatékonysági aktivitása elenyésző Ennek okaira már tettünk utalásokat, de foglaljuk most össze röviden: 1. Az energiatudatosság hiánya Nem telt el túl sok idő azóta, amikor még az energiát a lakosság szinte fillérekért vásárolhatta meg Az energiát olyan juttatásnak tekintették, amely ab ovo korlátlanul és olcsón rendelkezésre áll. Az ebből származó beidegződések még ma is élnek. Az áremeléseket a p olgárok nagy része “természeti katasztrófaként” éli meg, amelybe nem tud beavatkozni. Nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lépéseket tehetnének energiaköltségeik csökkentése érdekében

Egyetlen lehetséges stratégiájuk a fogyasztás visszafogása lehet, bár ennek hatása az eddigi trendekben nem mutatkozik meg. 2. Ha fel is merül bennük az energiatakarékossági beruházás gondolata, szakértelem és ismeretek hiányában nem tudják, hogy melyik beruházás gazdaságos, az adott körülmények között mit érdemes végrehajtaniuk Nem véletlen, hogy szinte valamennyi EU tagországban ingyenes, az állam által finanszírozott tanácsadó hálózat áll a lakosság ilyen jellegű kérdéseinek kezelésére. 3. A legnyomósabb ok azonban a forráshiány A lakosság döntő többségének egyszerűen nem áll elegendő forrás a rendelkezésére, hogy még akár a leggazdaságosabb energiahatékonysági beruházást is megvalósíthassa (a leghamarabb megtérülőt). A 3. pontból következik, hogy ha javulást akarunk elérni a lakossági energiahatékonyság területén, akkor támogatásra van szükség A támogatás mértékének, formájának és a

támogatott beruházások körének eldöntése meghaladja e tanulmány kereteit, azonban néhány gondolattal igyekszünk azt segíteni. 43/54 11.0602 6.2 Támogatási stratégiák A támogatásban részesített beruházások körének meghatározásakor több stratégiai közül választhatunk. 1. Az első stratégia a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátást csökkentő intézkedések támogatása, függetlenül attól, hogy ezek gazdaságosak-e, avagy nem. A lakossági szektor esetében ilyen például az épülethatároló szerkezetek hővédelmének fokozását szolgáló beruházások (hőszigetelés, nyílászáró felújítás, vagy csere). 2. A második stratégia egyes központilag kiemelt területek - elsősorban a környezetvédelemmel kapcsolatos energetikai intézkedések - támogatása (pl megújuló energiaforrások hasznosítása, távhőellátás kiszélesítése, kapcsolt hő és villamos energia termelés, alacsony energiaigényű épületek stb.) A

támogatás megítélése során nem vizsgálják a projekt gazdaságosságát Ezt a gyakorlatot követik jelenleg az EU országok 3. A harmadik stratégia a gyorsan megtérülő beruházások támogatása A forrásszegény hazai lakossági viszonyok között ez tűnik a leginkább járható útnak. A hazai gyakorlatban jelenleg a lakosság a 105/1996 (VII. 16) Kormányrendelet alapján juthat kedvezményes hitelhez, melynek forrása a német állam garanciavállalása mellett nyújtott 30 millió DM nagyságú hitelkeret. A támogatás mértéke a p anelházakban lakók számára a hitelt kezelő pénzintézet által felszámolt mindenkori kamat 2/3-a, az egyéb épületekben a törlesztés első öt évében a fennálló tőketartozás 4%-a, a második öt évben pedig 3%-a. A hitel elsősorban az épületek hőszigetelésére fordítható, ugyanis egyéb, a szigetelésnél gazdaságosabb épületgépészeti beavatkozások csak akkor kaphatnak támogatást, ha az épület kielégíti

a vonatkozó hőtechnikai szabványok előírásait. A jelenlegi épületállomány döntő többsége ennek a szabványnak nem felel meg, így a hitel gazdaságtalan, hosszú megtérülésű beruházási tevékenységet támogat. A hitelkonstrukció eddigi látványos kudarca azt igazolja, hogy a lakosság panelben élő része vagy nem érdekelt a beruházások megvalósításában, vagy nem tudná fizetni a nagyösszegű beruházás törlesztő részleteit. Az egyéb épületek esetleg forráserősebb, vagy döntésképesebb lakói (pl családi házak) számára pedig a 3-4%-os támogatás nem igazán csábító. Ugyancsak kifejezetten az épületek hőszigetelését támogatja az 1997. év közepén indult lakossági épületek hőszigetelési programja A program lakóépületek utólagos hőszigeteléséhez nyújt vissza nem térítendő támogatást, melynek mértéke lakásonként 60.000,- Ft, ami kb 1044/54 11.0602 20%-nak felel meg. A programhoz a szükséges pénzeszközt

a Központi Környezetvédelmi Alap bocsátja rendelkezésre. Az érdeklődés mértéke e program iránt is igen alacsony Ugyanakkor találhatunk olyan példákat, amelyek azt igazolják, hogy a kisebb összegű, gyorsan megtérülő beruházások tömeges mértékben kerülnek megvalósításra. Példa erre a távfűtött lakásokban a m elegvíz használat mérésére való tömeges áttérés, vagy az ugyan hosszabb megtérülésű idejű, de erőteljesen propagált és kis költséget igénylő kompakt fénycsövek megmaradása a hazai piacon. 6.3 A támogatás mértéke Az előző fejezetben ismertetett kétféle lakossági támogatás mértéke, a támogatott intézkedések hosszú megtérülési ideje és a lakosság forráshiánya együttesen abba az irányba hatottak, hogy ezeken a t erületeken érdemi beruházási aktivitás nem indult meg. Azt, hogy mekkora támogatás képes a beruházási hajlandóságot kiváltani, hazai gyakorlat hiányában csak külföldi példákra

hivatkozva tudjuk elemezni. 6.31 Németország A támogatások túlnyomó többségének deklarált célja a környezetvédelem fokozása. Akár a megújuló energiaforrások felhasználásáról, akár az energiahatékonyság növeléséről legyen szó, az intézkedés elsősorban a levegőminőség javítása, a károsanyag emisszió csökkentése érdekében kap támogatás. A támogatásokat részben szövetségi szinten (17 különféle energiahatékonysági és környezetvédelmi támogatás) részben tartományi szinten (tartományonként 27 támogatásfajta) nyújtják A támogatottak körét a kis- és közepes vállalatok, a lakosság és az önkormányzatok képviselik. A legtöbb támogatási lehetőség – a támogatásfajták 79%-a a v állalatok számára nyílik, ezután következik a lakosság 48, vé gül a kommunális szféra 33%-kal.17 A lakossági szektorban a támogatásban részesíthető területek az alábbiak szerint csoportosíthatók: • • • • •

megújuló energiahordozók, távhőellátás, a távhőellátásra történő csatlakozás, alacsony energiaigényű épületek építése, energiatakarékossági célú épületfelújítás, energiahatékonysági átvilágítás, tanácsadás és oktatás. A megújuló energiák kiemelt szerepet játszanak: szövetségi szinten és valamennyi tartományban támogatásban részesülnek az ilyen jellegű projektek. 17 A támogatásfajták összege azért nem 100 %, mert az egyes támogatások a különböző szektorokat átfedik. 45/54 11.0602 A támogatások formája vagy kedvezményes hitel, vagy egyszeri és vissza nem térítendő juttatás. Előbbi inkább a szövetségi szinten nyújtott támogatásokra, utóbbi pedig az egyes tartományokra jellemző A kedvezményes hitelek kamata jellemzően 4,5-5,5% (a piaci kamatláb 6-7% között mozog). A kamatkedvezménynél talán még nagyobb csábítást jelent a hitelek futamideje: jellemzően 10-15 év, de nem ritka a 25-30

éves futamidő sem. A hitelekkel általában a beruházások 50100%-a finanszírozható, a jellemző hányad 70-80% A vissza nem térítendő támogatások mértékét illetve nagyságát különböző módokon határozhatjuk meg: történhet fajlagos értékek alapján (pl. napkollektor felületre, lakás négyzetméterre, beépített teljesítményre stb. eső összeg), fix összeg megállapításával, illetve a projektköltségek százalékában. Mindezeket gyakran egy maximális összeggel korlátozzák Számunkra legtöbbet a projektköltség támogatott hányada mond: ez 10-100%-ig terjedhet, de a leggyakoribb a 30-50%-os támogatás. A támogatásoknak nincsenek gazdaságossági feltételei. Ez a források bőségére utal: nincsen szükség a keret szűkössége miatt a pályázatokat különböző kritériumrendszer alapján (pl. a projekt gazdaságossági mutatói, egységnyi beruházásra eső energia megtakarítás mértéke stb.) minősíteni. 6.32 Ausztria A

támogatások túlnyomó többségének - hasonlóan, mint Németországban - a környezetvédelem fokozása a célja. A támogatottak körét a kis- és közepes vállalatok, a lakosság és az önkormányzatok képviselik A legtöbb támogatási lehetőség (a támogatásfajták 63%-a) a vállalatok számára nyílik, ezután következik a lakosság 52, végül a kommunális szféra 34%-kal A támogatásban részesíthető lakossági intézkedések témakörei megegyeznek a németországiakkal. A megújuló energiaforrások kiemelt szerepet játszanak: szövetségi szinten és valamennyi tartományban támogatásban részesülnek az ilyen jellegű projektek. Valamennyi tartományban kiemelt szerepet kap az energiatakarékos lakásépítés, illetve lakásfelújítás támogatása. Ez az intézkedés Ausztriában sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mint Németországban. A támogatások formája túlnyomórészt egyszeri és vissza nem térítendő juttatás. Kedvezményes hitellel

csak néhány esetben találkoztunk 46/54 11.0602 A vissza nem térítendő támogatások mértékét illetve nagyságát különböző módokon határozhatjuk meg: történhet fajlagos értékek alapján (pl. napkollektor felületre, lakás négyzetméterre, beépített teljesítményre stb. eső összeg), fix összeg megállapításával, de a leggyakoribb a projektköltségek százalékában meghatározott érték. Mindezeket gyakran egy maximális összeggel korlátozzák. Számunkra legtöbbet a projektköltség támogatott hányada mond: ez 10-100%-ig terjedhet, de a leggyakoribb a 20-30%-os támogatás. A kedvezményes hitelek kamata jóval kedvezőbb, mint Németországban: általában 3-5 százalékpontnyi kamattámogatásban részesülnek (a piaci kamatláb itt is 6-7% között mozog). A hitelek itt is hosszú távúak, futamidejük jellemzően 10-25 évig terjedhet, de nem ritka a 25-30 éves futamidő sem. A hitelekhez jutás feltételeként jellemzően nem írnak elő

saját forrást A támogatásoknak Ausztriában sincsenek gazdaságossági feltételei. 6.33 A hazai lehetőségek Valószínűsíthető, hogy a támogatás mértéke mindkét országban hosszú távú tapasztalatok alapján alakult ki. Elviekben tehát 20-40%-os támogatás már képes a beruházási aktivitás felkeltésére Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a fenti példákban • a lakosság jövedelmi viszonyai sokkal kedvezőbbek mint nálunk, • az energiaárak és a beruházási költségek viszonya miatt ott a beruházások gazdaságossági mutatói jobbak, • a támogatott beruházások a kevésbé gazdaságos intézkedések kategóriájába tartoznak, • nincsenek rossz tapasztalatok a kedvezményes kamatozású hitelek kamatainak egyoldalú módosításával kapcsolatban. A fentieket figyelembe véve a j elenlegi körülmények között érdemi energiafelhasználás csökkenést a lakosság körében a gyorsan megtérülő beruházások esetében várhatunk,

ha azok valamilyen formában támogatottak. A támogatás mértéke, formája, és az általa aktivizálódó beruházások száma számos tényezőtől függ. Meghatározó szerepe van a politikai és gazdaságpolitikai szándékoknak, költségvetési korlátoknak, a lakossági hozzájárulás és magatartás mértékének stb. E tanulmány kereteit meghaladó, műszaki, gazdasági és környezetvédelmi kritériumokon alapuló, szociálpolitikai megfontolásokat figyelembe vevő további részletes elemzéssel mutathatók ki az egyes intézkedések hatásai. Tájékoztatásul a 24. és 25 t áblázatban a két forgatókönyvre összefoglaltuk a 10 évnél rövidebb megtérülésű beruházásokra a 10, 30 és 50%-os támogatás összes állami költségét és az elérhető megtakarításokat, ha a megvalósulás aránya 20, 50 é s 80%-os. A táblázatokban a százalékos megtakarítások az országos szintű primer energia felhasználáshoz, illetve szennyezőanyag kibocsátáshoz

képesti csökkenésre vonatkoznak. 47/54 11.0602 Támogatás aránya Megvalósulás mértéke Támogatás mértéke Energia megtakarítás CO2 redukció SO2 redukció NOx redukció CO redukció Por redukció SO2 redukció NOx redukció CO redukció Por redukció 48/54 10 % % MdFt TJ/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % 3.1 30 20 9.4 50 30 20 8.4 50 10 30 50 23.5 50 30 50 21.1 50 10 15.7 7.8 39.2 12.5 9518.0 23795.0 0.89 2.23 648.4 1621.0 1.01 2.54 7.6 18.9 1.07 2.68 0.9 2.4 0.49 1.24 0.7 1.9 0.10 0.24 0.7 1.8 0.45 1.13 24. táblázat Támogatások és megtakarítások a felújítás jellegű forgatókönyvre Támogatás aránya Megvalósulás mértéke Támogatás mértéke Energia megtakarítás CO2 redukció % % MdFt TJ/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % 10 2.8 10 10 14.1 7.0 35.1 11.2 8457.8 21144.5 0.79 1.98 580.0 1450.0 0.91 2.27 7.3 18.2 1.03 2.58 0.9 2.2 0.46 1.16 0.6 1.6 0.08 0.21 0.6 1.5 0.39 0.97 25. táblázat

Támogatások és megtakarítások a csere jellegű forgatókönyvre 30 80 37.6 30 80 33.7 50 62.6 38072.0 3.57 2593.6 4.06 30.2 4.29 3.8 1.98 3.0 0.39 2.8 1.81 50 56.2 33831.2 3.17 2320.0 3.63 29.1 4.13 3.5 1.85 2.6 0.34 2.4 1.55 11.0602 7. ÖSSZEFOGLALÁS Az 1990-es évekkel kezdődően mind az ország primer energiaigénye, mind a károsanyag kibocsátás mértéke örvendetes mértékben csökkent (ennek mértéke az 1990-es évhez viszonyítva a primer energiahordozó felhasználás tekintetében 12%, a szennyezőanyagok kibocsátásának tekintetében pedig 20-30%). Az utóbbi egy-két évben a csökkenés üteme lelassult, az energiafogyasztás tekintetében inkább az igen enyhe mértékű növekedés figyelhető meg. A szennyezőanyag kibocsátás mértéke azonban tovább csökkent, kivéve az egyre erőteljesebb - a közlekedési szektorral szorosan összefüggő - NO x kibocsátást. A csökkenés magyarázatául két alapvető okot találtunk: 1. A

rendszerváltást követően az ipari szektor energiafelhasználása jelentős mértékben visszaesett Az országos energiamérlegben az ipari szektor aránya az 1990-es évek előtti 44%os szintről 1996-ra 33%-ra csökkent Ennek magyarázata az energiaigényes iparágak rovására bekövetkezett ipari szerkezetváltás 2. A lakossági szektor energiaigénye változatlan, így az ország összes energiafogyasztásában egyre nagyobb hányadot képvisel. Az utóbbi években a földgázellátás bővítését szolgáló intenzív program a szektor szennyezőanyag kibocsátását - eltekintve a C O 2 emissziótól csökkentette. A szennyezőanyag kibocsátás csökkenés nem az energiahatékonysággal, hanem az iparszerkezet és a l akossági energiaforrások változásával van összefüggésben. A jelenség egyedi és többé-kevésbé már lefutott, így további emissziócsökkenést csak a szektorok energiaigényességének visszafogásától várhatunk. A tanulmányunkban vizsgált

lakossági szektor ebből a szempontból különösen figyelemre méltó, mert energiaigénye 1985-től gyakorlatilag változatlan, így súlya az ágazati végső energiafelhasználásban egyre jelentősebb, jelenleg meghaladja a 40%-ot. Az energiapolitikában megfogalmazott szándékok és kísérletek ellenére a lakossági szektorral kapcsolatos, a hazai körülményeket figyelembe vevő, jól átgondolt, jelentős mértékű központi energiahatékonysági kezdeményezések az utóbbi évtizedre nem jellemzőek, napjainkban főleg a kidolgozási illetve a kezdeti fázisban vannak. A támogatott és közvetlenül a lakosságot érintő energiatakarékossági beruházások elsősorban az iparosított technológiával készült épületek hőszigetelését célozzák. Ezek beruházási költsége nagy, megtérülési idejük évtizedes nagyságrendű, ezért nem váltottak ki érdeklődést A szociálisan rászorulók segítésére irányuló alapítványi kezdeményezések az

energiaszámlák kiegyenlítését segítik ugyan, de nem tartják szem előtt, hogy a számla kiegyenlítése mellett, 49/54 11.0602 vagy helyett az energiafelhasználás csökkentési lehetőségének megteremtéséhez segítsék a fogyasztót. Munkánk során felmértük a lakosság energiamegtakarítási lehetőségeit és meghatároztuk azok várható beruházási költségeit. Összegyűjtöttük és a megtérülési idő alapján sorba állítottuk a jelentősebb volumenben megvalósítható károsanyag emisszió-csökkenést eredményező energiatakarékossági beavatkozásokat ( szám szerint 34-et ). A beavatkozások között egyesek kölcsönösen kizárják egymást, ezért két intézkedéssorozatot, azaz két forgatókönyvet állítottunk fel: • egy kevésbé beruházás igényes, felújítás jellegű forgatókönyvet és • egy beruházás igényesebb, csere jellegű forgatókönyvet. Mindkét forgatókönyvre felállítottuk az energiafelhasználás és az

egyes káros anyagok csökkenésének költségfüggvényeit azaz meghatároztuk, hogy mekkora beruházással az energiafelhasználás és károsanyag kibocsátás milyen mértékű csökkentése érhető el. Megállapítottuk, hogy a növekvő beruházásokkal elérhető energiafogyasztás- és károsanyag kibocsátás csökkenés görbéje exponenciális, melynek aszimptotája vízszintes Ez azt jelenti, hogy elvi korlátja van az energiafogyasztás és a vele összefüggő károsanyag kibocsátások redukálásának. Ha a beruházásigényes második forgatókönyvet vizsgáljuk, ez az elvi határ figyelembe véve, hogy a vizsgált intézkedések körébe csak a jelenleg műszaki és társadalmi realitással bíró megoldások kerültek be - kb. 50%-ra becsülhető, azaz a lakossági szféra energiafelhasználásának és károsanyag kibocsátásának elvileg a fele takarítható meg. Mindkét forgatókönyvnél a görbék igen meredeken indulnak. Ebből az következik, hogy számos

olyan intézkedés van, amely kis beruházási költséggel jelentős energiamegtakarítást és károsanyag kibocsátás csökkenést eredményez. Ezeket az intézkedéseket tartalmazza az 5 évnél kisebb megtérülési idejű tartomány. Ebben a tartományban - a “könnyen leszakítható gyümölcsök körében” - kis ráfordítással nagy eredményeket lehet elérni. A két forgatókönyvhöz tartozó intézkedések itt - egy-két kivételtől eltekintve - megegyeznek egymással A görbék elemzése azt mutatja, hogy a k is beruházással megvalósítható intézkedéseknél az összberuházási költségek - forgatókönyvtől függően - 2-5 %-ával 10-11%-os energiamegtakarítás és kibocsátás csökkenés érhető el, így ezek tekinthetők gazdaságosaknak. A forgatókönyvek közötti markáns eltérések a 10 évnél hosszabb megtérülési idejű, gazdaságtalannak tekinthető beruházások területén jelentkeznek. Itt a második forgatókönyvben szereplő

csere jellegű beruházások összességükben 45% energiamegtakarítást eredményeznek, szemben a felújítás jellegű forgatókönyv 31%-os összmegtakarításával. A kumulált beruházási 50/54 11.0602 költség a 2. f orgatókönyvnél (3320 MdFt) ugyanakkor majdnem pontosan a duplája az 1 forgatókönyv esetében számított 1663 MdFt-nak. A szennyezőanyag kibocsátásokat vizsgálva feltűnik, hogy míg a CO 2 , SO 2 , NO x esetében az energia megtakarítás aránya minden csoportban hasonló a kibocsátás csökkenések arányával, addig a CO és por esetében a 10 évnél gyorsabban megtérülő beruházások esetén a kibocsátás kisebb arányban csökken, mint az energiahordozó megtakarítás. Ennek magyarázata az eltérő végfelhasználói területekhez tartozó eltérő fajlagos kibocsátásokban rejlik. A megtérülési időkön kívül meghatároztuk és táblázatba foglaltuk az energiahatékonysági beruházásoknál használt másik mutatót, az 1

millió forint beruházásra jutó GJ-ban mért primer energiahordozó megtakarítás alakulását. A mutató alapján az 5 évnél kisebb megtérülési idejű beruházások egyértelműen pozitívak. Ha ezeket összevontan kezeljük a második csoport ( 5 és 10 év közé eső megtérülési idejű ) beruházásaival, gazdaságilag még ez is elfogadható. A lakossági szektor energiahatékonysági aktivitása - részben a múltbéli beidegződések, részben az ismeretek hiánya, de leginkább a szűkös anyagi lehetőségek miatt - elenyésző, ezért az intézkedések megvalósításához központi támogatás szükséges. Az eddigi gyakorlatot elemezve úgy találtuk, hogy a legnagyobb eredményt a gyorsan megtérülő beruházások támogatása adhatja. Hazai tapasztalatok hiányában a lehetséges támogatási szintet a német és osztrák példák alapján lehet megállapítani. Úgy találtuk, hogy ezekben az országokban 2040%-os, általában vissza nem térítendő

támogatás volt képes a beruházási hajlandóság felkeltésére A támogatás hazai mértékét és módját célszerű lenne egy műszaki, gazdasági és környezetvédelmi kritériumokon alapuló, szociálpolitikai megfontolásokkal támogatott részletes hatástanulmány eredménye alapján megállapítani. Ezt támasztja alá az is, hogy a támogatás hatása, az Európai Unióhoz való csatlakozás környezetvédelmi feltételeit meghaladóan a lakosság életét jelentős mértékben befolyásolja. A támogatás mértékének és módjának meghatározása a költségvetési korlátokon belül politikai és gazdaságpolitikai szándékok figyelembevételével történhet. Egyes nyugat-európai országok gazdaságpolitikájához hasonlóan a támogatások elemzésénél célszerű lenne tekintettel lenni az energiahatékonyságot növelő berendezések hazai gyártásának fellendítésére és a hazai szakértői bázis közvetlen foglalkoztatására is. (A hazai szakemberek

sok esetben csak külföldi cégek felkérésére (tehát csak közvetve) vesznek részt az állami megbízású munkák végzésében is). Az EU-hoz való csatlakozás feltételeinek teljesítése érdekében a gazdaságpolitika alakítóinak fel kell vállalniuk a vezetékes energiahordozók költség- illetve értékarányos árainak, a reális lakossági és nagyüzemi árarányoknak a kialakítását, s annak következményeit. A szociálisan rászorulók esetében az áremelés kompenzálását nem elég az energiaszámlák egy részének 51/54 11.0602 kiegyenlítésével megoldani. Célszerű olyan támogatási rendszer kidolgozása, amely az energiafelhasználás csökkentésének a m egvalósításához segíti a fogyasztót. A környezet– védelem érdekében a fentieken túl is szükség van olyan országos szintű támogatási, finanszírozási rendszer kidolgozására, amely a f ogyasztói rendszerek és berendezések korszerűsítését segíti, és amelyet a

fogyasztói közösségek valóban igénybe is tudnak venni. Felgyorsítva a törvény- és rendeletalkotás területén megkezdett lépéseket - a villamosenergiaés gáztörvényhez hasonlóan - mielőbb jóvá kell hagyni és érvénybe kell léptetni a távhő törvényt. Ugyancsak törvényi szinten kell rendezni a vállalkozási alapon történő energiaszolgáltatás, és az energiahatékonyságot javító korszerűsítések finanszírozási feltételeinek számos kérdését. Önkormányzati és társadalmi szinten is el kell fogadtatni, hogy a tiszta levegő érték és ennek biztosításában jelentős szerepe van az energiagazdálkodának. Szem előtt kell tartani, hogy a 10-50%-os támogatási és a 20-80%-os megvalósulási tartományokban a 10 évnél gyorsabban megtérülő beruházások területén, ha a maximális támogatást és az optimista megvalósulási arányt (50-80%) vesszük figyelembe, úgy 50-60 MdFt támogatás hatására országos szinten 2-4%

energiafelhasználás csökkenés és - szennyezőanyagtól függően - 1-4%-os kibocsátás csökkenés érhető el. 52/54 11.0602 Felhasznált források [1] Energiagazdálkodási Statisztikai Évkönyv (Energia Információs Ügynökség, 19901996) [2] Nemzeti Környezetvédelmi program, 1996 [3] Magyar Statisztikai Évkönyv 1995 (KSH) [4] Magyar Távhő Évkönyv ‘97 (MATÁSSZ, 1997) [5] A háztartások felszereltsége, vagyoni helyzetének egyes jellemzői (KSH, 1997) [6] Energiapolitika, Magyarország 1995 évi felmérés (IEA) [7] Épületfenntartási K+F Alapítvány: Lakóépületek energiamegtakarítási lehetőségei Magyarországon (Tanulmány, 1993) [8] TEK - Országos Épülethőszigetelési Program, I. ütem, 1996 [9] Bundesministerium für Wirtschaft - Förderdatenbank 1997 (Deutschland) [10] Energiespar Föredrungen (Energie Verwertungsagentur, Österreich, 1996) [11] Statistik der Energiewirtschaft 1995/96 (VIK Verband der industriellen

Energie- und Kraftwirtschaft e.V) [12] Sík A.: Az EU-hoz való csatlakozás elvárásai Magyar Villamos Művek Közleményei 97/6. 8-11 old [13] The Energy Charter Treaty, Liszabon, 1994. XII17 http://www.encharterorg/ [14] Clive J.: The European Energy Charter Reciel Vol 1 No2 IAEE Newsletter, Sommer 1995. [15] Halász F.: A távhőszektor energetikai korszerűsítése Gazdaság és energia IX évf 4-5 sz. 1997 [16] Pintér A.: Tájékoztató a "német szénsegély"-ből létrehozott Energiatakarékossági Hitel Alapként működő pályázati rendszer főbb eredményeiről. Gazdaság és energia IX évf 4-5. sz 1997 [17] Szigeti T.: Mit tesz az Energiatanácsadó központ a hatékony energiafelhasználás érdekében? Gazdaság és energia. IX évf 4-5 sz 1997 [18] Új gazdája van a SCORE programnak. Magyar EU Energia Központ Gazdaság és energia. IX évf 4-5 sz 1997 [19] White Paper for a Community Strategy and Action Plan http://europa.euint/en/comm/ [20] EU Policies

and Legislation: AGENDA 2000, Brussels, 1997. július 15 http://europa.euint/comm/agenda200/indexhtm 53/54