Gazdasági Ismeretek | Számvitel » A számviteli információs rendszer

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 92 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:790

Feltöltve:2007. október 06.

Méret:903 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1 1. A számviteli információs rendszer 1.1 A számvitel fogalma, részterületei A kiadások – bevételek feljegyzése, könyvelése szinte egyidős a történelemmel. Különböző dokumentumok bi zonyítják, hogy már az ókorban is nyilvántartásokat vezettek az állam fenntartásához szükséges kiadásokról és az ezekhez szükséges ( alattvalóktól, polgároktól származó ) bevételekről. Luca Paciolo velencei szerzetes munkássága alapján pedig elmondhatjuk, a kettős könyvvitelt már a középkorban is magas fokon művelték. A gazdaság és társadalom rohamos fejlődése , az ipari forradalom hatása – a nagyüzemi termelés beindulása, a tőke –és hitelpiac növekedése – a „feljegyzések” területén is további fejlődést eredményezett – az eredményes gazdálkodás egyre több információt igényelt és még többet igényel manapság . Szükségessé vált tehát egy olyan rendszer kialakítása, mely ezen információkkal szemben

támasztott igényeket megfelelően kielégíti . A számvitel egy olyan információs rendszer, mely objektív információt, szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről mindazok számára, akik erre igényt tartanak. Az „érdeklődőket” két nagy csoportra oszthatjuk – e csoportosítás szerint a számvitel is két területre bontható : Külső Belső a piac szereplői: - tulajdonosok - hitelezők - befektetők - üzleti partnerek a hatóságok: a munkavállalók a vállalkozás vezetői - APEH - VPOP - Egészségbiztosítás - Nyugdíjbiztosítás Vezetői számvitel Pénzügyi számvitel A pénzügyi számvitel vezetése – amely tehát a „k ívülállók” sz ámára nyújt tájékoztatást – mindenkire nézve egységes szabályok szerint kell, hogy történjen, ezeket a szabályokat a Számviteli törvény rögzíti. A vezetői számvitel ezzel szemben egy-egy gazdálkodó szervezet vezetőinek információs igényét elégíti

ki a m inél eredményesebb gazdálkodás érdekében – a gazdálkodó szervezetek pedig mind tevékenységi területükben, mind egyebekben eltér(het)nek egymástól , ezért a vezetői számvitel rendszerének kidolgozása az adott gazdálkodó szervezet feladata, nincs egységes szabályozás. 2 1.2 A számviteli információs rendszer = a számviteli munka szintjei 1.21 A számviteli információs rendszer jellemzői - a gazdálkodó szervezetekben végbemenő folyamatokat megfigyeli, méri és feljegyzi - a múltbeli , megtörtént eseményekkel foglalkozik - sajátos eszközrendszerrel dolgozik, melyek – egyben a számvitel részterületei is - a következők : - beszámoló készítés - könyvvezetési rendszer - leltározás, leltárkészítés - bizonylati rendszer - könyvvizsgálat - nyilvánosságra hozatal Tanulmányaink során a továbbiakban a pénzügyi számvitellel foglalkozunk. 1.22 A számviteli munka szintjei A pénzügyi számvitel fő feladata,

megbízható, valós összképet biztosító információk szolgáltatása, tehát a beszámoló készítés. A beszámoló a könyvvezetési tevékenységre épül, amelynek a szintjeit, területeit az alábbi ábra szemlélteti. Beszámoló készítés (értéki adatok) Szintetikus (összevont) nyilvántartás (értéki adatok) Analitikus (részletező) nyilvántartások Alapnyilvántartások Alapbizonylatok Gazdasági események 3 A könyvvezetés olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a v agyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően - lezárják. A könyvvezetés kétféle módon valósulhat meg : - egyszeres könyvvezetés : amikor a vállalkozások csak a pénzeszközeikben és azok forrásaiban bekövetkezett változásokat rögzítik zárt rendszerben (

pénzforgalmi szemlélet ) - kettős könyvvezetés : amikor a vállalkozások az összes eszközükben és forrásukban valamint eredményükben bekövetkezett változásokat folyamatosan, zárt rendszerben - ( „kettős” vetületben, eszköz- forrás számlákon ) rögzítik. A könyvvezetés (a leltár mellett, melyről a későbbiekben lesz szó ) a beszámoló alátámasztására szolgáló dokumentum A fenti ábra alapján a könyvvezetés részterületei: Alapnyilvántartások • Csak mennyiségben vezetett, a raktári nyilvántartásokat jelenti • Raktári nyilvántartó lapokon történik a könyvelés • A gazdasági eseményekről készített alapbizonylatokra épül • A könyvelésnél nincs ellenszámla, a nyilvántartó lapon a változások elszámolása történik • Közvetlen kapcsolata a leltárral van! • Vezetése a vállalkozás döntésétől függ! Analitikus = részletező nyilvántartások * • Mennyiségben + értékben, ill. csak értékben

vezetett nyilvántartások lehetnek • Analitikus számlákon történik, ami egy-egy főkönyvi számla részletezését, felbontását jelenti • Tartalma a nyilvántartott vagyonrész fajtájától függ, pl. tárgyi eszközök, immateriális javak egyedi kartonjai, egyéni bérfizetési törzslap, anyagok, áruk, termékek fajták szerinti nyilvántartó kartonja, vevők, szállítók egyéni folyószámlái, értékpapírok analitikája, stb. • A könyvelésnél nincs ellenszámla, a nyilvántartó lapon a változások elszámolása történik. • A gazdasági eseményekről készített alapbizonylatokra épül • Vezetése: - részben kötelező pl. vevők, szállítók, tárgyi eszközök, stb esetében, a számviteli alapelvek érvényesítése miatt! (egyedi értékelés elve, valódiság elve, stb) - részben a vállalkozás döntése szerint, pl. a készletekről Szintetikus (összevont), főkönyvi nyilvántartás * • Csak értékben vezetett, zárt rendszerű

nyilvántartás • Idősorosan: naplóban, és számlasorosan: főkönyvi számlákon * történik a vezetése • Egyeztetésére a főkönyvi kivonat* szolgál, ami egyben megteremti a kapcsolatot a könyvvezetés és a beszámoló között • A könyvelésnél van ellenszámla, kettős könyvvezetés! • Részben az analitikus nyilvántartások által készített feladásokra, részben alapbizonylatokra épül. • Vezetése kötelező, ha a számviteli törvény a kettős könyvvezetési módot írja elő a beszámoló alátámasztásaként. ( A megcsillagozott fogalmakkal a „Gazdasági események” fejezetben találkozhatnak részletesebben.) 4 2. A Számviteli Törvény 2.1 A törvény tartalma, felépítése Azt már tudjuk, hogy a pénzügyi számvitelt a Számviteli Törvény (továbbiakban :SZT ) szabályozza, mely a számvitelről szóló 2000. évi C törvény Ez a törvény az 1992 I 1- től hatályos a számvitelről szóló 1991. évi XVIII törvényre épül,

annak újrakodifikált , továbbfejlesztett változata, melyet az Országgyűlés 2000. szeptember 5-én fogadott el A SZT többek között : - meghatározza a hatálya alá tartozók körét - előírja a hatálya alá tartozók beszámolási - és könyvvezetési kötelezettségét - meghatározza a beszámolók és a könyvvezetés formáit , készítésük illetve vezetésük feltételeit - megadja a beszámoló készítés és könyvvezetés során alkalmazandó számviteli alapelveket és ezen alapelvekre épülő értékelési eljárásokat - tartalmazza a könyvvizsgálatra, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírásokat. Az alábbi ábra a SZT felépítését, áttekintését tartalmazza. 5 A számviteli törvény áttekintése I. fejezet II. fejezet III. fejezet Általános rendelkezések Beszámolás és könyvvezetés – beszámolási kötelezettség – könyvvezetési kötelezettség – számviteli alapelvek Az éves beszámoló IV. fejezet V.

fejezet VI. fejezet Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló Összevont (konszolidált ) éves beszámoló VII. fejezet VIII. fejezet IX. fejezet Sajátos beszámolási Kötelezettségek Számviteli szolgáltatás Nyilvánosságra hozatal és közzététel X. fejezet XI. fejezet XII: fejezet Könyvvizsgálat – a könyvvizsgálat célja – könyvvizsgálati jelentés és hitelesítő záradék Könyvvezetés, bizonylatolás – kettős könyvvitel egységes számlakeret számlarend – egyszeres könyvvitel – könyvviteli zárlat – bizonylati elv Jogkövetkezmények - a törvény célja - a törvény hatálya XIII. fejezet XIV. fejezet Mellékletek : Az Országos Számviteli Bizottság – létrehozás – feladata - működése Záró rendelkezések - mérleg - eredménykimutatás - cash-flow kimutatás - hatálybalépés - 6 2.2 A törvény hatálya A SZT hatálya alá tartoznak a gazdálkodók : - a vállalkozó (

vállalkozás ) - az államháztartás szervezetei - az egyéb szervezetek - az MNB - a fentiek által, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi , szociális és oktatási intézmény A törvény hatálya nem terjed ki : - az egyéni vállalkozóra - a polgárjogi társaságokra - az építőközösségekre - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére Láthatjuk tehát, hogy a t örvény hatálya alá tartozók köre igen széles. A felsoroltak közül az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, az MNB , stb. tevékenységi köre, működése azonban speciálisnak mondható, ezért a számviteli rendjüket a SZt-n kívül egyéb más kormányrendeletek is szabályozzák. Mi csak a Szt-vel foglalkozunk tanulmányaink során, vagyis a vállalkozók ( vállalkozások) számvitelével ismerkedünk meg. ( Ezért a gazdálkodók helyett a továbbiakban vállalkozókat említünk. ) 2.3 Beszámolási és

könyvvezetési kötelezettség A beszámoló : olyan írásos jelentés, mely a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós információkat tartalmaz. A SZt szerint a hatálya alá tartozóknak beszámolási kötelezettsége van , vagyis a törvényben meghatározott formában, előírt időre ezt az írásos jelentést – tehát a beszámolót - el kell készíteni – magyar nyelven - és a cégbíróságon letétbe kell helyezni. A beszámolót a v állalkozásoknak az üzleti évről kell elkészíteni . Az üzleti év hossza általában egy naptári év, vagyis január 1-től december 31-ig tart. Ha a vállalkozás tevékenységét év közben kezdi vagy szünteti meg, akkor az üzleti év rövidebb is lehet a naptári évnél. Amennyiben olyan külföldi cégről van szó, akinek magyar vállalatban is van érdekeltsége vagy fordítva, és a külföldi cég országában az üzleti év kezdete és vége nem esik egybe a naptári

évvel, akkor ebben a kérdésben a m agyar fél alkalmazkodhat a k ülföldi partnerhez. Az üzleti év hossza azonban 12 hónapnál hosszabb semmilyen esetben nem lehet ! A törvény a beszámolóval kapcsolatosan tartalmaz különböző határnapokat, ezek a következők : - fordulónap : az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december 31. - letétbehelyezés időpontja : az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont, amikor is a cégbíróságon a beszámolót letétbe kell helyezni. (A vállalkozások döntő többégénél a tárgyév dec.31-ét követő év május 31. ) - mérlegkészítés végső időpontja : a fordulónapot követő azon időpont, ameddig a mérlegtételekkel kapcsolatos értékelési feladatok elvégezhetők. 7 A SZt szerint a beszámolók a következők lehetnek : a./ éves beszámoló b./ egyszerűsített éves beszámoló c./ egyszerűsített beszámoló d./ összevont ( konszolidált ) éves

beszámoló Azt, hogy a vállalkozásoknak a fent említett beszámolók közül melyiket kell elkészíteni, a következőtől függ : a/ az értékesítés nettó árbevétele ( Ft ) b./ a mérlegfőösszeg nagysága ( Ft ) c./ a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma ( fő ) d./ vállalkozási forma A törvény a fenti a ) – c ) esetekben határértékeket állapít meg . Ezen határértékekek a következők : a./ értékesítés nettó árbevétele b./ a mérlegfőösszeg c./ a foglalkoztatottak átlagos létszáma ⇒ 300 millió Ft ⇒ 150 millió Ft ⇒ 50 fő És most lássuk részletesebben : 1./ Éves beszámolót és üzleti jelentést kell készítenie annak a kettős könyvvezetést vezető vállalkozásnak, melynél két egymáskövető évben a mérlegforduló napján a fenti h árom mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek felett teljesít. Az éves beszámoló részei : - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő melléklet Az

üzleti jelentést is el kell készíteni, de azt a cégbíróságon leadni nem kell. 2./ Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvezetést folytató vállalkozás, aki az éves beszámoló készítési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagyis két egymást követő évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek alatt teljesít. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámoló ( éves ) választható. Nem élhet ezen beszámoló készítésének lehetőségével - tehát paramétereitől függetlenül mindig éves beszámolót kell készítenie – a következőknek : az Rt , a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az a v állalkozás, akinél az üzleti év a naptári évtől eltér. Az egyszerűsített éves beszámoló részei : - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő melléklet Az

egyszerűsített éves beszámoló részei mint látjuk, ugyanazok, de ezek adattartalma szűkebb és üzleti jelentést nem kell készíteni. 8 A „legalább kettőben” alatt azt érjük, hogy a három mutatószám közül bármelyik kettő lehet és nem kell ugyanannak a kettőnek a lennie két egymást követő évben. 3./ Egyszerűsített beszámolót meghatározott társasági formában működő vállalkozások készíthetnek, így : az iskolaszövetkezetek, a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségek illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok ( betéti társaság, közkereseti társaság ), ha a törvény hatályba lépésekor is azt készítettek , de ők is csak akkor, ha két egymást követő évben az éves nettó árbevétel az 50 millió Ft - ot nem haladja meg, függetlenül a mérlegfőösszeg nagyságától és a foglalkoztatottak éves átlagos létszámától. Az egyszerűsített beszámolóhoz egyszeres könyvvezetés

társul. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámolási formát ( éves, egyszerűsített éves ) az ilyen vállalkozások is választhatják – kettős könyvvezetéssel alátámasztva. A törvény értelmében egyszerűsített beszámolót készíteni és egyszeres könyvvezetést vezetni a feltételek megléte esetén is legfeljebb a 2003. december 31-ig tartó üzleti évről lehet, legkésőbb 2004. január 1-vel az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre át kell térni . Azok a vállalkozások, akik a törvény hatályba lépése után kezdik meg tevékenységüket – egyszeres könyvvezetést már nem végezhetnek, egyszerűsített beszámolót nem készíthetnek. Az egyszerűsített beszámoló részei : - egyszerűsített mérleg - eredménylevezetés Ez a beszámolási forma a legegyszerűbb a lehetőségek közül. 4./ Összevont ( konszolidált ) éves beszámolót a törvény szerint az anyavállalatnak kell készítenie, mert más

vállalkozásnál ( leányvállalat ) többségi részesedéssel rendelkezik és ezáltal meghatározó befolyást gyakorol a m ásik vállalkozás felett. A z anyavállalatnak az összevont éves beszámolót a saját működéséről szóló éves beszámoló mellet kell elkészítenie. Az összevont éves beszámoló a leányvállalatok és az anyavállalat egyedi beszámolói alapján készül , azok összevonásával. Igy azonban az összevont beszámolóban halmozódások jelennek meg, amelyek az anya - és leányvállalatai közötti kapcsolatokból erednek. Ezért a második lépésben ezeket a halmozódásokat ki kell szűrni, vagyis konszolidálni kell. 2.4 Áttérési lehetőségek más könyvvezetési formára Egyszeres könyvvezetésről a kettősre : Kettősről az egyszeresre : ⇒ saját elhatározásból b ármelyik év január 1 - ével (mint már fent említettük, legkésőbb 2004. január 1- ével ) ⇒ kötelezően azt az évet követő második év január

1ével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítés feltételének két egymást követő évben már nem tesz eleget ⇒ az a vállalkozás, aki a törvény hatálybalépésekor kettős könyvvitelt vezetett, az egyszeresre már nem térhet át – kivéve ha beolvadó vállalkozás egyszeres könyvvezetést vezető vállalkozásba olvad be . 9 2.5 Áttérési lehetőségek más beszámolási formára egyszerűsített évesről éves beszámolóra ⇒ ha két egymást követő évben anem felel meg az egyszerűsített éves beszámoló feltételének , akkor a második évet követő évtől köteles éves beszámolót készíteni . éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóra ⇒ ha két egymást követő évben megfelel az egyszerűsített éves beszámoló készítés feltételének, akkor a második évet követő üzleti évben már készíthet egyszerűsített éves beszámolót. ( De nem kötelező, mert saját elhatározásból a magasabb szintet

választhatja ! ) 2.6 A beszámoló részei Most csak röviden határozzuk meg a beszámoló részeit, részletesebben a megfelelő fejezetekben foglalkozunk velük. Mérleg : a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyonkimutatás, mely a vállalkozás vagyonát két vetületben ( eszközök - források ) , egy adott időpontban ( általában december 31. ) , összevontan, értékben mutatja be Eredménykimutatás : A vállalkozás eredményét az arra ható főbb tényezők alapján vezeti le, a vállalkozás jövedelemteremtő képességét mutatja be. Kiegészítő melléklet : Olyan számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz, amelyek a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek. Üzleti jelentés (az éves beszámolónál ) : általános követelmény, hogy az üzleti jelentés elsősorban a tulajdonosok, de természetesen minden érdekelt számára az

üzletvitelről olyan információkat adjon, melyek a múltbeli tény – és a jövőben várható adatok alapján a tényleges körülményeknek megfelelő képet mutatnak. ( a mérleg fordulónapja utáni lényeges események , várható fejlődés stb.) Minta példák a beszámoló formájának és a könyvvezetés fajtájának meghatározására 1. Példa : Egy KFT. adatai : Megnevezés 1999. 2000. Mérlegfőösszeg ( M Ft ) Éves nettó árbevétel ( M Ft ) Foglalkoztatottak éves átlagos létszáma ( fő ) 140 305 55 152 310 45 Feladatok : a./ Milyen beszámolót kell a KFT-nek készítenie 2001-ben? Válaszát indokolja ! b./ Milyen részei vannak a KFT által készítendő beszámolónak? c./ Milyen könyvvezetéssel kell azt alátámasztania? 10 Megoldás : a./ A társasági forma alapján ( hiszen jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságról van szó ) egyszerűsített beszámoló és egyszeres könyvvezetés szóba sem jöhet. 1999-ben két

mutatója : az éves nettó árbevétel és a f oglalkoztatottak év es átlagos létszáma meghaladta a törvényben megadott határértéket ( > 300 M Ft, > 50 fő ) ; 2000-ben szintén két mutatója : a mérlegfőösszeg és a foglalkoztatottak év es átlagos létszáma meghaladta a t örvényben megadott határértéket ( > 150 M Ft, > 50 fő ), ezért a második évet, 2000-t követő évtől – vagyis 2001-től – éves beszámolót kell készítenie. ( Lásd 25 fejezet ! ) b./ Az éves beszámoló részei : mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet valamint el kell készíteni az üzleti jelentést is, de leadni a cégbíróságon nem kell. c./ Az éves beszámolót kettős könyvvezetéssel kell alátámasztani 2. példa Egy betéti társaság ( BT ) 1999-ben és 2000-ben kettős könyvvezetést folytatott, egyszerűsített éves beszámolót készített. Az éves nettó árbevétele 1999-ben 48 M Ft, 2000-ben 45 M Ft volt Feladat : a./ Milyen

beszámolót kell készítenie 2001-ben? b./ Milyen részei vannak a fenti beszámolónak ? c./ Milyen könyvvezetéssel kell alátámasztania ? Megoldás : a./ A társasági forma ( BT ) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, éves nettó árbevétele két egymást követő évben 50 M Ft alatt volt, mégsem térhet át az egyszerűsített beszámolóra 2001-ben mert az SZT szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások az egyszeres könyvvezetésre már nem térhetnek át, ez pedig feltétele az egyszerűsített beszámoló készítésének. Vagyis továbbra is egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni illetve saját elhatározásból választhatja vagy ha a többi ( jelenleg nem ismert ) mutatója a törvényben megadott határértéket meghaladja a fenti két évben, akkor kötelező az éves beszámolót készítenie 2001-ben. b./ Minkét beszámoló részei: a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet – csak az egyszerűsített

beszámolónál szűkebb tartalommal. Az éves beszámoló készítése esetén üzleti jelentést is kell készíteni. c./ Az egyszerűsített éves beszámolót és az éves beszámolót is kettős könyvvezetéssel kell alátámasztani. 11 2. 7 A számviteli alapelvek A vállalkozásoknak a beszámoló készítés és könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni : MEGBÍZHATÓ VALÓS ÖSSZKÉP A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE TARTALMI ELVEK - TELJESSÉG - VALÓDISÁG - ÓVATOSSÁG - ÖSSZEMÉRÉS KIEGÉSZÍTŐ ELVEK FORMAI ELVEK - EGYEDI ÉRTÉKELÉS - VILÁGOSSÁG - BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS - FOLYTONOSSÁG - IDŐBELI ELHATÁROLÁS -KÖVETKEZETESSÉG - TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN - LÉNYEGESSÉG - KÖLTSÉG-HASZON ELV 1./ A vállalkozás folytatásának elve : azt jelenti, hogy a vállalkozás a belátható jövőben fenn kívánja és tudja tartani a működési tevékenységét, nem várható a tevékenység beszüntetése,

jelentős csökkenése. Beszerzési, előállítási költségen való értékelést feltételez, mert az eredmény pontos meghatározása az elsődleges cél a vagyon nagyságával szemben. Nem igazán számviteli alapelv, inkább a többi alapelv érvényesülési környezetét meghatározó feltétel. Ha a közeljövőben a vállalkozás tevékenysége megszűnik vagy korlátozódik ( csődeljárás, felszámolás stb miatt ) akkor nem érvényesek a számviteli törvény értékelési elvei ! 2./ Teljesség elve : azt jelenti, hogy könyvelni kell minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, sőt a fordulónap és a mérlegkészítés között ismerté váltak közül is el kell számolni azokat, amelyek a lezárt évre vonatkoznak és a tudomásunkra jutottak. Egyszeres könyvvitelben korlátozottan megvalósuló elv, mivel ott csak a p énzmozgásokkal járó események könyvelhetőek ! 3./ Valódiság elve : a beszámolóban és a könyvvezetésben

rögzített adatoknak negállapíthatóknak, bizonyíthatóknak , kívül állók által is megállapíthatóknak kell lenniük . Az értékelési elveknek a számviteli törvény szerintinek kell lennie. A bizonylatok hitelességét, leltárakat, értékelési elveknek és eljárásoknak érvényesülését jelenti. 4./ Világosság elve : a könyvvezetésnek és a beszámolónak is érthetőnek és áttekinthetőnek kell lennie, a számviteli törvény által előírt rendezettségben kell elkészíteni. 5./ Következetesség elve : a beszámoló tartalma és formája valamint a könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politika következetes alkalmazását jelenti a beszámoló készítés során. 6./ Folytonosság elve : a mérleg előző évi záró adatainak meg kell egyeznie a tárgyévi nyitó adatokkal. A vagyon értékelésének és az eredmény számbavételének módjai csak a t örvény által

meghatározott szabályok szerint változhatnak. 7./ Összemérés elve : a kettős könyvvitelben az időszak eredménye egyenlő az időszak teljesítésének elismert bevételei (függetlenül a pénzmozgástól ! ) mínusz a teljesítésekkel szembeállítható költségek, ráfordítások (függetlenül a pénzmozgástól ! ). Egyszeres könyvvitelben korlátozottan érvényesülő alapelv, o tt csak a p énzmozgásokat könyveljük ! Az elv érvényesülését az egységes számlakeret, ennek alapján a számlarend biztosítja a könyvvezetésben. 12 8./ Óvatosság elve : szerint nem lehet eredményt kimutatni , ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Ezt az értékvesztések, értékcsökkenések elszámolásával, céltartalék képzéssel érhetjük el. Az értékvesztések , értékcsökkenések elszámolása akkor is kötelező – a tárgyév eredményétől függetlenül - ha ez veszteséget okoz a vállalkozásnak. Az óvatosság elve

általában azt is jelenti, hogy az eszközöket nem szabad fel-, a forrásokat pedig leértékelni. Az „ óvatos üzletember” szemszögéből kell a gazdasági események megítélésénél eljárni. 9./ Bruttó elszámolás elve : a könyvvezetésben és a beszámolóban a követeléseket a kötelezettségekkel, a k öltségeket , ráfordításokat a bevételekkel szemben elszámolni illetve összevonni nem lehet . 10./ Egyedi értékelés elve : az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásokban és eg yedileg kell értékelni.[ a leltárak (analitikák) tételes értékelését jelenti] A számviteli törvény szerint az egyedi értékelés meghatározott esetekben sajátosan is érvényesülhet, pl. a „csoport” is lehet egyed ! Szorosan összefügg a leltárral, a valódiság érvényrejuttatásával 11./ Időbeli elhatárolás elve : a több évet érintő események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az

alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között. ( Költségek, ráfordítások, bevételek időbeli elhatárolása . Csak a kettős könyvvitelben érvényesülő alapelv ! Az egyszerűsített mérlegben (egyszeres könyvvitelhez tartozó ) nincs aktív illetve passzív időbeli elhatárolás tétel ! 12./ A tartalom elsődlegessége a formával szemben : a gazdasági eseményeket a t ényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell elszámolni, nem pedig a jogi formula alapján. 13./ Lényegesség elve : lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. (A kiegészítő mellékletben tovább részletezünk , fontos adatot is bemutatunk. 14./ Költség – haszon összevetésének elve(= gazdaságosság elve) : a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Nem nevesített

alapelvek : Realizációs elv : a realizált, felosztható eredmény kimutatását szolgálja, azaz azt az eredményt, amelynek felosztásával a saját tőke nem sérül Tárgyilagosság elve : elfogulatlan, előítélet-mentes információ, ami a döntéshozókat nem egy előre meghatározott irányba orientálja A vállalkozások a számviteli alapelvektől csak a törvényben megadott módon térhetnek el. 13 2. 8 Számviteli politika a vállalkozásoknál A számviteli politika (= számviteli szabályzat):a számviteli törvényben rögzített számviteli alapelvek, értékelési módszerek, előírások alapján kialakított, a vállalkozás adottságainak leginkább megfelelő szabályok, előírások, módszerek összessége, amit írásban kell rögzíteni, összhangban áll a vállalkozás stratégiájával, fontos az állandóság, és hogy az érdekeltek ismerjék. (a főbb jellemzői a kiegészítő mellékletben bemutatandó!) A számviteli politika keretében el

kell készíteni a törvény előírása szerint: - az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, - az eszközök és a források értékelési szabályzatát, - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, - a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika keretében fontos vezetői döntésekre kerül sor, mivel a számviteli törvény általánosan szabályoz, a számviteli politika pedig konkrétan, a törvény adta lehetőségeken belül, • kiválasztásra kerül, pl. - a beszámoló fajtája, könyvvezetési mód - a mérleg vállalkozás által készítendő változata (A vagy B) - az eredménykimutatás típusa (összköltség eljárású, vagy forgalmi költség eljárású) ill. annak választott változata ( A vagy B) - az alkalmazott költségelszámolási mód (csak költségnemek szerint, vagy mellette elszámolhatósági mód szerint is) - az alkalmazott amortizációs módszerek, - a devizás

tételek értékelésére alkalmazott árfolyamok, - a készletek elszámolásának, értékelésének módja, • elkészítendő a vállalkozói számlarend, annak részeként a bizonylati rend, • az értékelés szempontjából a lényegesnek, jelentősnek ill. tartósnak minősítés szempontjai, • a mérlegkészítés időpontja • a kiegészítő melléklet tartalma ( a vállalkozás által, a kötelező tartalmon túl bemutatandó tartalom,) stb. 14 2.9 Számviteli bizonylat, bizonylati elv és bizonylati fegyelem Számviteli bizonylat minden olyan okmány, melyet a v állalkozás gazdasági eseményeiről ( az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokról ) állítottak ki a számviteli nyilvántartás céljából és rendelkezik a törvényben előírt alaki és tartalmi kellékekkel. A számviteli bizonylatnak a gazdasági esemény megtörténtét megbízhatóan és helytállóan kell rögzítenie. A számviteli bizonylatot a gazdasági esemény

megtörténtekor kell kiállítani. A bizonylat a könyvvezetés alapokmánya, annak alátámasztására szolgál. A bizonylatok tartalmi kellékei : * a gazdasági esemény pontos leírása * a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai * a kiállító gazdálkodó (szervezeti egység ) megnevezése * a bizonylat kiállításának időpontja * az eseményben résztvevő személyek aláírása (átvevő, befizető) A bizonylatok alaki kellékei : * a bizonylat megnevezése, sorszáma * javítási szabályok betartása * a kötelező megőrzési időig való jól láthatóság A bizonylatokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. 1./ Származásuk szerint : - külső bizonylat ( banki bizonylatok, szállítói számlák ) - belső bizonylatok ( házi pénztár bevételi-kiadási bizonylatai ) 2./ A kiállítás időpontja szerint : - elsődleges : amelyek a gazdasági esemény megtörténtét közvetlenül bizonyítják - másodlagos: amelyeket az

elsődleges bizonylatok összesítésével, feldolgozásával állíthatunk elő 3./ A kezelési módjuk szerint : - szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatok : amelyek felhasználásáról , a rontott példányokról a vállalkozásoknak olyan nyilvántartást kell vezetniük, ami biztosítja az elszámoltatást pl. - kezeléssel kapcsolatos bizonylatok - olyan nyomtatványok, melyek illetéktelen kézbe kerülése visszaélésre adhat alkalmat stb. - szigorú számadás alá nem vont bizonylatok: amelyek a fenti körbe nem tartoznak A bizonylati elv kifejezi, hogy : - minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök illetve források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani - az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni - könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad 15 A bizonylati fegyelem szerint a bizonylatokat a könyvvezetés

során - pontosan, megbízhatóan - késedelem mentesen kell rögzíteni. Azokat a bizonylatokat, melyek pénzeszközöket érintenek , késedelem nélkül – a pénzmozgással egyidejűleg , illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell a nyilvántartásokba felvezetni Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait legalább negyedévente, a számviteli politikában meghatározott időpontig kell nyilvántartásba venni. A vállalkozó 10 évig köteles megőrizni olvasható formában a beszámolót és annak alátámasztását szolgáló összes dokumentumot, bizonylatot, nyilvántartásokat. 16 Kérdések az I. és II témakörhöz 1. Mi a számvitel ? Milyen részterületei vannak? 2. Mi a pénzügyi számvitel ? Mi a vezetői számvitel ? 3. Mi a könyvvezetés? Milyen formái vannak? Mi ezek lényege ? 4. Jellemezze a Számviteli Törvényt ! 5. Kikre terjed ki a SZT hatálya ? 6. Mit jelent a beszámolási kötelezettség? Mit jelent a könyvvezetési

kötelezettség ? 7. Ismertesse a beszámolóval kapcsolatos határnapokat ! 8. Mi a beszámoló ? Milyen fajtái vannak ? 9. Ki készíthet éves beszámolót ? 10. Ki készíthet egyszerűsített éves beszámolót ? 11. Ki készíthet egyszerűsített beszámolót ? 12. Ki készíthet összevont (konszolidált) beszámolót ? 13. Milyen részei vannak az egyes beszámolóknak? Mi ezek lényege ? 14. Sorolja fel a számviteli alapelveket ! Fogalmazza meg röviden lényegüket ! 15. Mi a számviteli politika? Mit kell tartalmaznia? 16. Mi a bizonylat? Hogyan csoportosíthatjuk a bizonylatokat ? 17. Fogalmazza meg a bizonylati elv és bizonylati fegyelem tartalmát ! 18. Milyen alaki és tartalmi kellékei vannak a bizonylatoknak? 17 3. A mérleg 3.1 A mérleg jellemzői A mérleg fogalmát már a 2.5 fejezetben megadtuk, ez alapján nézzük a jellemzőit ! 1. A vállalkozás vagyonát • Kettős vetületben ( eszközök és források ) • Egy adott időpontba, a mérleg

fordulónapján • Összevontan, kötött sorrendben, előírt struktúrában • Értékben - ezer forintban kerekítve illetve millió forintban, ha a mélegfőösszege a 100 milliárd forintot meghaladja mutatja be. 2. Az eszközök és források főösszegének egyeznie kell – mérlegegyezőség elve ! 3. Két változatban készíthető. - kétoldalas, mérlegszerű felépítés : „A” változat - lépcsőzetes felépítésű, „B” változat”. 4. Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés 5. Alá kell írnia a vállalkozás vezetőjének vagy a képviseletére jogosult személynek. 6. Mindkét oldalon – eszköz és forrás - két értékoszlopot tartalmaz : a tárgyévi és az azt megelőző évi adatokat, illetve három oszlopot, ha bemutatja a lezárt év(ek)re ( ellenőrzés és önellenőrzés címén) eszközölt módosításokat is. A mérleg sorait nagybetűvel, római számokkal illetve arab számokkal jelöljük. A nagy betűvel jelölt sorok :

- a mérleg főcsoportok , a római számokkal jelölt sorok : - csoportok, az arab számokkal jelölt sorok - a tételek. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege szűkebb adattartalmú, mint az éves beszámoló mérlege – ez abban nyilvánul meg, hogy csak főcsoportokat és csoportokat tartalmaz, tételeket – vagyis arab számmal jelzett sorokat – nem . Tanulmányaink során az éves beszámoló mérlegével ismerkedünk meg részletesebben és a két forma közül a kétoldalas, vagyis „A” változatot fogjuk használni. 18 "A" változat Éves beszámoló mérlege, Sorszám 01. 02. Eszközök 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a

kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezésék, gépek , járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásra adott előlegek 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedések 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 26. 27. 28. B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 26. 27. 28. A. Befektetett eszközök I. Immaterális javak Előző év Előző év(ek) korrekciója Tárgyidőszak vége Adatok ezer

Ft-ban Sorszám 01. 02. 23. 24. 25. 29. 30. 31. 2. Befejezetlen termelés és félkésztermékek 3. Növendék, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek 29. 30. 31. 32. 33. 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek 32. 33. Források D. Saját tőke I. Jegyzett tőke - ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés érték II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra

kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvény kibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ( szállítók ) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Előző év Előző év(ek) korrekciója Tárgyidőszak vége 19 34. II. Követelések 34. 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedés viszonyban álló vállalkozással szemben 35. 36. 37. 1. Követelések áruszállításból és

szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozásban 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozóval szembe 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvény, saját üzletrész 4. Fogatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások Eszközök összesen 35. 36. 37. 8. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek

Források összesen 21 „B” változat Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26 27. Egyszerűsített éves beszámoló mérleg sémája : adatok e FT Megnevezés A . Befektetett eszközök I. Immateriális javak II.T árgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek E. Passzív időbeli elhatárolások F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E ) G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+-F) H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. Céltartalékok J. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III.

Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény Előző év Előző évek Tárgyév vége korrekója 22 3.2 Leltár, leltározás A beszámolóval kapcsolatban már többször említettük, hogy alátámasztása a leltárral történik. Ebben a fejezetben ezért a leltár és a leltározás fogalmával, főbb jellemzőivel ismerkedünk meg. A leltár olyan részletes, jegyzékszerű kimutatás, amely a fordulónapra vonatkozóan a vállalkozás vagyonát két vetületben sorolja fel mennyiségben és értékben, vagy csak értékben. A leltár: • a beszámolót alátámasztó okmány, (valódiság elve!) • továbbá a vagyontárgyakért felelős személyek elszámoltatásának eszköze. A leltár fajtái vizsgálhatók: a) a fordulónapja szerint, - azaz hogy melyik naptári napra vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás vagyonát – van: • a beszámolót alátámasztó leltár, december 31. a

fordulónapja, • különleges célú leltár, pl. a működés megkezdésekor, felszámoláskor készített leltár • év közben készített, azaz elszámoltató leltár. b) a készítés célja szerint, a fenti időpontokban készített leltárak lehetnek: • vagyonmegállapító, • elszámoltató leltárak. (Ez készülhet a raktár átadás – átvétele esetén is!) A leltározás egy tevékenység, amely a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök és források valóságos állományának megállapítására szolgál. A leltározás módszerét befolyásolja a vagyontárgy fajtája, jellege is. Ennek megfelelően a leltározás történhet: a) mennyiségi felvétellel: • nyilvántartástól függetlenül, méréssel, számlálással, • a nyilvántartással való egyeztetéssel = rovancsolással. b) egyeztetéssel: a nyilvántartások és a bizonylatok összehasonlításával, egyeztető levelekkel való összevetéssel, pl. követelések,

tartozások, bankbetétek esetében A leltárfelvétel során bizonylatok készülnek: - leltár felvételi jegyek, - leltár felvételi ívek, - illetve folyamatos jegyzőkönyv. A vállalkozás a számviteli politika keretében köteles elkészíteni a Leltárkészítési- és leltározási szabályzat”-át, amely a l eltározásnál, leltárértékelésnél alkalmazott módszereket, szabályokat tartalmazza: - előkészítéssel kapcsolatos feladatok, - a leltározási egységek kijelölése, - a bizonylati rend szabályozása, - a leltározás módja, értékelés szabályai, - az adategyeztetés módja, - ellenőrzési módszerek, - a leltári különbözetek megállapításának és rendezésének formája, stb. 23 A Számviteli törvény 69. §-a a következőket mondja ki: "(1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a m érleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai

szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - a (3) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (2) Ha a vállalkozó a sz ámviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a csak értékben kimutatott eszközöknél és k ötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbehelyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat és egyéb, a p énzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a d ematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell

elvégeznie. (3) Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó - a (2) bekezdéstől eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a m érleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a k önyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani." Tehát a törvény nem leltározási, hanem leltárkészítési kötelezettséget ír elő, ezért a leltározás szabályozását a nyilvántartások függvényében a vállalkozás hatáskörébe utalja! A leltározás eredményeként a könyv szerinti adatok és a leltári adatok összevetésével megállapítják a leltári eltéréseket. Beszélhetünk: • egyező leltárról, (leltári adat = könyv szerinti adat) • hiányról, (leltári adat < könyv

szerinti adat) • többletről. (leltári adat > könyv szerinti adat) Az eltéréseket a n yilvántartásokon keresztül kell vezetni, és a b eszámoló a l eltári eltérésekkel helyesbített valóságos adatokat tartalmazhatja. 3.3 A vállalkozás vagyona A vagyon azon anyagi és nem anyagi javak összessége, mely a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgálják. A vállalkozás vagyonát kétféle szempont szerint vizsgálhatjuk: Aszerint, hogy - az anyagi és nem anyagi javak az újratermelési folyamat mely szakaszában és ott milyen formában, alakban vannak ⇒ eszközöknek (aktíváknak ) nevezzük - honnan erednek, milyen forrásból származnak ⇒ forrásoknak ( passzíváknak ) nevezzük. Az eszközöket és forrásokat tovább csoportosíthatjuk. Mi ezeket a csoportokat az éves beszámoló mérlege szerint fogjuk megismerni. 24 3.3 1 Eszközök csoportosítása és fogalmi meghatározásaik A . Befektetett eszközök : Azok az

eszközök, amelyek a v állalkozási tevékenységet tartósan – legalább 1 éven túl - szolgálják. I. Immateriális javak :olyan értékkel bíró, nem anyagi eszközök, amelyek 1 éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét. tartósan 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke : olyan közvetlen költségek, amelyek a vállalkozás alapításával , átszervezésével kapcsolatosak és a vállalkozás több év bevételeiből kívánja fedezni, ezért kiemeli a költségek közül és az immateriális javak között aktiválja. Az alapítás-átszervezés befejezését követően a bevételekben várhatóan megtérülnek illetve a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatosak. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke : Kísérleti –kutatás - fejlesztéssel kapcsolatos, a jövőben várhatóan árbevételben megtérülő közvetlen költségek illetve számlázott összegek, amelyek más termék értékében nem aktiválhatóak. 3.

Vagyoni értékű jogok : Olyan megszerzett tartós jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz és nem tartoznak a szellemi termékek közé. Csak a használat joga és előre kifizették! Pl.: bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév licencek, egyéb, ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok stb 4. Szellemi termékek : szellemi alkotások, melyeknek anyagtartalma kicsi vagy egyáltalán nincs, amelyekkel a gazdálkodó a szellemi vagy fizikai munka korszerűsítését , a műszaki alkotások realizálását biztosítja. Pl. : találmány, védjegy, szabadalom, ipari minta, szoftver, know-how, gyártási eljárás, szerzői jogvédelemben részesülő javak stb. 5. Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás és átalakulás esetén a jövőbeni haszon reményében fizetett (elismert)többletérték. (= Good will ) Negatív üzleti vagy cégérték : b ad will, nem vehető fel az immateriális javak között! 6. Immateriális javakra adott előlegek : A

szállítónak immateriális javak vásárlására előre átutalt vagy kifizetett levonható ÁFA nélküli összeg. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése : A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív különbözet. Csak a vagyoni értékű jogoknál és szellemi termékeknél ! A felértékelés lehetősége! II. Tárgyi eszközök : olyan anyagi eszközök, tenyészállatok , amelyek értékkel bírnak és tartósan , közvetve vagy közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e. 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok : a föld és minden olyan építmény, amelyet vele tartós kapcsolatban létesítettek, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok . Pl. : erdő, telek, raktárépület, termőföld, ültetvény földhasználat, használati jog, haszonélvezet, bérleti jog, szolgalmi jog, jogszabályban nevesített hozzájárulások pl.

gázfejlesztési hozzájárulás . 25 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek : rendeltetésszerűen használatba vett , a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló gépek, berendezések, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek : rendeltetésszerűen használatba vett , a vállalkozási tevékenységet közvetetten szolgáló gépek, berendezések, járművek. 4. Tenyészállatok : azok az állatok (függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a v állalkozási tevékenységet ) , amelyek a t enyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek és ezen termékek értékesítése vagy a t enyészállatok egyéb hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését. 5. Beruházások, felújítások : Rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke, ill. a már aktivált tárgyi eszközök bővítésével, átalakításával , felújításával,

élettartama növelésével stb összefüggő munkák még nem aktivált bekerülési értéke. 7. Beruházásra adott előlegek : tárgyi eszközök beszerzésére a szállítónak adott ,levonható ÁFÁ-t nem tartalmazó összeget. 8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése : A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív különbözet (1) – (4) – ig szabad ! III. Befektetett pénzügyi eszközök : olyan szabadrendelkezésű eszközök, amelyek a folyamatos vállalkozási tevékenységhez nem szükségesek, ezért a v állalkozás befekteti más vállalkozóhoz abból a célból, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra ) tegyen szert, vagy befolyásolási , irányítási , ellenőrzési lehetőséget szerezzen. 1. Tartós részesedések kapcsolt* vállalkozásban : kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés: részvény üzletrész, vagyoni betét. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban : kapcsolt

vállalkozásban lévő tartós pénzkölcsön + tartós bankbetét. 3. Egyéb tartós részesedések: minden egyéb tartós befektetés, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban : minden egyéb tartós kölcsön , amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön: nem részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott pénzkölcsön, bankbetét 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok : hitelviszonyt kifejező befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek beváltása, lejárata a következő évben nem esedékes és a vállalkozás nem is akarja eladni a következő évben. Pl : kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, kárpótlási jegy, közraktárjegy 7. Befektetett pénzügyi eszközök

értékhelyesbítése : A piaci érték és a k önyvszerinti érték közötti pozitív különbözet. Csak a részesedéseknél megengedett ! Kapcsolt* vállalkozások = anyavállalat + leányvállalat + közös vezetésű vállalkozás + társult vállalkozás ! 26 B. Forgóeszközök : azok az anyagi és nem anyagi javak , amelyek a vállalkozási tevékenységet nem tartósan - max.1 évig – szolgálják, könnyen átalakulnak, megváltoztatják alakjukat. I. Készletek : olyan forgó eszközök, melyek közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mennyiségileg mérhetők, raktározhatók. 1. Anyagok : a munka tárgyai vagy t evékenységét szolgáló vásárolt készletek, melyeket a t ermék előállításhoz illetve szolgáltatáshoz szereztek de. A tevékenységi folyamatban egyszer vagy többször vesznek részt , de 1 éven belül elhasználódnak. Pl.: nyers-, segéd-, alap-, építési anyagok; szerszám, műszer, munkaruha,

egyenruha, védőruha, (anyagi eszközök = max. 1 évig használható műszerek, berendezések, munkaruhák, stb.) 2. Befejezetlen termelés és félkész termék : megmunkálás alatt lévő termékek, amelyek az értékesítést megelőzően a feldolgozás valamely fázisában vannak, de a teljes megmunkálási folyamaton ég nem mentek keresztül (saját termelésű készletek ) . 3. Növendék, hízó –és egyéb állatok : a tartás során növekednek, gyarapszik a súlyuk ( saját termelésű készletek ). 4. Késztermékek : feldolgozott, elkészült állapotban raktárra vehetők és értékesítésre várnak ( saját termelésű készletek ). 5. Áruk : olyan vásárolt készletek , amelyeket a r endszeres tevékenység során értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és értékesítés között változatlanok maradnak. Ide tartoznak: a k ereskedelmi készletek, a g öngyölegek, a k özvetített szolgáltatások* a tovább számlázásig 6. Készletekre

adott előlegek : a szállítónak illetve az importot végző vállalkozásnak készlet vásárlására kifizetett összegek ÁFA nélkül. Közvetített szolgáltatások* : a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel kötött szerződés alapján változatlan formában továbbszámlázott szolgáltatás. II. Követelések : azok a különféle szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek már teljesített, a másik fél által is elismert áruszállításhoz, szolgáltatáshoz s tb. kapcsolódnak (max 1 é ven belül érvényesíthetők!) 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők):minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik és n em kapcsolt vállalkozással vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben áll fenn. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással

szemben : minden olyan követelés, amely termék-értékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz , . kapcsolódik és kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn 3. Követelések egyéb részesedési viszonyba lévő vállalkozással szemben :minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, . kapcsolódik és eg yéb részesedési viszonyba lévő vállalkozással szemben áll fenn. 4. Váltókövetelések : (nem részesedési viszonyban állóval szembeni! ) idegen (kapott) váltó, később esedékes fizetési igény. Pénzkövetelést kifejező rövid lejáratú speciális értékpapírok 27 6. Egyéb követelések : amelyek nem tartoznak a f entiek közé : munkavállalókkal, költségvetéssel és önkormányzatokkal szembeni követelések, rövid lejáratra kölcsön adott pénz, átsorolt tételek a befektetett pénzügyi eszközökből, peresített követelésekből mérlegkészítésig befolyt összeg. III Értékpapírok :

árfolyamnyereség elérése céljából , forgatási célból - nem tartós befektetésre vásárolt – értékkel bíró, forgalomképes okiratok. 1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban : tulajdoni részesedés kapcsolt vállalkozásban forgatási célból ( részvény, üzletrész, vagyoni betét) 2. Egyéb részesedés : nem kapcsolt vállalkozásban lévő, forgatási célú befektetés 3. Saját részvények, üzletrészek :átmeneti jelleggel visszavásárolt, tulajdoni részesedést jelentő saját részvények, üzletrészek. 4. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok : azok a h itelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket forgatási célból szereztek be valamint a következő évben lejáró, beváltandó értékpapírok. IV.Pénzeszközök : a folyamatos működéshez szükséges , tartósan le nem kötött , különféle pénznemben (FT, valuta, deviza ) meglévő , fizetési eszközként felhasználható eszközök 1. Pénztár,

csekkek: a készpénz és készpénzt kímélő fizetési eszközök(csekk, utalvány, bankkártya, hitelkártya stb.) 2. Bankbetétek : hitelintézeteknél vezetett betétszámlák : elszámolási betétszámla : itt bonyolítják a vállalkozások a tevékenységükhöz szükséges pénzforgalmat; elkülönített betétszámlák : a felhasználási szándék alapján az elszámolási betétszámlán bonyolódó pénzforgalomtól elkülönített betétszámla ( fejlesztési céllal, devizafedezetre) C. Aktív időbeli elhatárolások : az időbeli elhatárolások elvéből fakadó, a tárgyév reális költségeinek (ráfordításainak) és bevételeinek elszámolása, alapvetően - ezen keresztül - az eredményének helyes megállapítása érdekében végzett helyesbítő könyvelés. Aktív elszámolások : amelyek a tárgyév eredményét növelik 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása: bevételt növelő elszámolások 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli

elhatárolása: költséget, ráfordítást csökkentő elszámolások 3. Halasztott ráfordítások 28 3.3 2 Források csoportosítása és fogalmi meghatározásaik C. Saját tőke: (=saját forrás) az a tőkerész, amit a tulajdonosok (tagok) bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, ill. az adózott eredményből hagytak a vállalkozásban illetve meghatározott eszközök felértékelése után képezték, jogszabályok a saját tőke elemei közé sorolták. A részeinél az előjelek jelentőséggel bírnak! I. Jegyzett tőke:(+) Rt-nél, Kft-nél, egyéb cégbíróságon bejegyzett vállalkozásnál a cég bíróságon bejegyzett tőke, a tulajdonosok, tagok, befektetők által a vállalkozás alapításakor vagy tőkeemeléskor vállalkozás rendelkezésére bocsátott tőkerész. Más vállalkozásban a létesítő okirat szerint a tulajdonosok által ténylegesen átadott tőke. ( részvénytőke, törzstőke, alapítói vagyon, stb). Az így megszerzett jog után

az adózott eredményből osztalékot, részesedést fizetnek tagsági jog és a tulajdonosi részesedés arányában. II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke:(-) Cs ak Rt-nél, Kft-nél lehet! Alapításkor, tőkeemeléskor a cégbíróságon bejegyzett tőkéből a tulajdonosok által még be nem fizetett összeg. A jegyzett tőke ezzel a korrekcióval mutatja a működő tőkét! III. Tőketartalék:(+) Rt-nél alapításkor, tőkeemeléskor a részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti különbözetből (=ázsió) származó, a többi vállalkozásnál alapításkor, tőkeemeléskor tőketartalék címén véglegesen kapott i lletve jogszabály alapján átvett eszközök pénz értékével egyező, cégbíróságon be nem jegyzett forrás. IV. Eredménytartalék:( + ) A vállalkozás működésének eredményességét mutatja, itt halmozódik az előző üzleti években keletkezett, a vállalkozásban hagyott eredmény (nyereség / veszteség). Származhat

még jegyzett tőke leszállításából, visszavezetett lekötött tartalékból. V. Lekötött tartalék:(+) Tőketartalékból, eredménytartalékból lekötött összegekből és veszteség fedezetére történt pótbefizetésekből keletkezik., korlátozza a saját tőke felhasználási lehetőségeit (pl. osztalékfizetési korlátokat képező összegek!) Megszüntetése - ha a lekötés okai megszűntek - visszavezetéssel történik azzal a tartalékkal szemben, amellyel szemben, a lekötés megtörtént. VI. Értékelési tartalék: (+) A befektetett eszközök felértékelhető elemeinél megállapított értékhelyesbítések összegével egyező érték, csak azzal együtt mozoghat. (Az eszköz oldalon figyelembevett inflációs hatásokat ellentételezi a forrás oldalon!) VII. Mérleg szerinti eredmény: ( + ) osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára igénybevett eredménytartalékkal növelt, a j óváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamatozó

részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, a tulajdonosok, a befektetők által a vállalkozásban hagyott vagyonrész. Összege az eredménykimutatásban levezetett összeggel azonos! C. Céltartalékok: az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, ami az adózás előtti eredmény szűkítésével fedezetet biztosít a tárgyidőszakból eredő, de a következő évben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra. Valósabbá teszi a saját tőkét és pontosítja az eredményt. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre: várhatóan felmerülő fizetési kötelezettségekre biztosít fedezetet pl. garanciális javítás, kezességvállalás, végkielégítés, korengedményes nyugdíjak, stb. fedezetére← Kötelező! 29 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre: amik biztosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan pl. fenntartási,

átszervezési, környezetvédelmi költségek. ← Ez egy lehetőség! 3. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek : (=idegen tőke) különféle szerződésekből, jogszabályi előírásokból eredő pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amik a másik fél által teljesített, a vállalkozás által elfogadott szállításhoz, pénznyújtáshoz, stb. kapcsolódnak I. Hátrasorolt kötelezettségek: minden olyan kapott kölcsön, aminek a visszafizetése határozatlan vagy 5 évet meghaladó, bevonható adósságrendezésbe, törlesztése a tulajdonosok előtti helyre sorolt. 1 Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: esedékességük 1 évet meghaladja, nem tartalmazza a következő üzleti évben esedékes törlesztéséket. 1. Hosszú

lejáratra kapott kölcsönök ( kölcsön = más vállalkozástól kapott !) 2. Átváltoztatható kötvények: Rt által kibocsátott névre szóló kötvénytartozás, amelyet a ulajdonos kérésére részvénnyé kell alakítani. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek (hitelek = pénzintézettől felvett!) 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben: velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! 8 . Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek: 1 üzleti évet nem haladja meg az esedékességük, idekerülnek át a Hosszú lejáratú kötelezettségekből a következő évben esedékes törlesztések . 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: átváltoztatható kötvények 2. Rövid

lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek: áru-, termék beszerzésre, szolgáltatásra a vevőktől átvett pénzösszeg forrása 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók): olyan kötelezettségek, amelyek nem kapcsolt vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással kapcsolatban keletkezetek 30 5. Váltótartozások: a szállítókkal szembeni kötelezettség kiegyenlítésére vagy pénz ellenében kiállított saját (adott ) váltók miatti kötelezettségek 6. Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8 . Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: amelyek nem tartoznak a f ent nevesítettek közé, pl munkavállalókkal szembeni kötelezettség (pl. bértartozás) költségvetéssel, önkormányzattal szembeni, pl. adótartozások jogerős határozattal előírt tartozások, stb. G .

Passzív időbeli elhatárolások: az időbeli elhatárolás elvét érvényesíti, az üzleti év eredményét csökkentő korrekció, 1. Bevételek passzív elhatárolása (a tárgyévi bevételt csökkenti!) 2 . Költségek, ráfordítások passzív elhatárolása ( a tárgyévi költséget, ráfordítást növeli!) 3 Halasztott bevételek Az eszközök és f orrások felismerése a kettős könyvelés alapja. Ennek gyakorlására a példatárban természetesen rendelkezésre állnak feladatok. Lássunk ezen típusokra egy-egy példát ! . Mintapéldák a mérlegtételek ( eszközök-források ) gyakorlására 1. Sorolja be a következő vagyonrészeket a bemutatott példa alapján: Megnevezés Eszköz Forrás Immat. Tárgyi Befekt Forgójavak eszkö- pénzü.-i eszköz zök eszk. Csomagoló x x anyagok Pl. Ázsió Növendék állatok Fizetendő ÁFA Épülő irodaház Előző évek gazdasági tevékenységének eredménye Goodwill Idegen váltó Visszavásárolt saját részvény

Csekkek Beruházási hitelek következő évi törlesztőrészlete Munkabér 5 évre adott kölcsön Saját tőke Kötelezettség hosszú rövid 31 Megoldás Megnevezés Csomagoló anyagok Pl. Ázsió Növendék állatok Fizetendő ÁFA Épülő irodaház Előző évek gazdasági tevékenységének eredménye Goodwill Idegen váltó Visszavásárolt saját részvény Csekkek Beruházási hitelek következő évi törlesztőrészlete Munkabér 5 évre adott kölcsön : Eszköz Forrás Immat. javak x x x x x x x Saját tőke Kötelezettség hosszú rövid x x x x x x x x Tárgyi Befekt. Forgóeszkö- pénzü-i eszköz zök eszk. x x x x x x x x x x x 2. feladat : Határozza meg az alábbi mérlegek hiányzó adatait ! Két vállalkozás adatai : ( e Ft ) Eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi Eszközök Forgó eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli

elhatárolások Eszközök összesen A 120 000 . 65 000 17 000 B Források . Saját tőke 6 800 Jegyzett tőke . Eredménytartalék 21 000 Mérleg szerinti eredmény A 152 000 102 000 30 000 . B . 92 000 . 6 000 . 38 000 . -20 000 600 182 600 68 200 Kötelezettségek . Hosszú lejáratú 8 500 Rövid lejáratú 8 000 Passzív időbeli elhatárolások 36 000 200 . Források összesen . . 15 000 -- . 14 000 22 000 400 . 145 400 32 Megoldás : Eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi Eszközök Forgó eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen A 120 000 38 000 65 000 17 000 B Források 77 000 Saját tőke 6 800 Jegyzett tőke 49 200 Eredménytartalék 21 000 Mérleg szerinti eredmény A 152 000 102 000 30 000 20 000 B 109 000 92 000 11 000 6 000 62 000 38 000 4 000 -20 000 600 182 600 68 200 Kötelezettségek 15 700 Hosszú lejáratú 8

500 Rövid lejáratú 8 000 Passzív időbeli elhatárolások 36 000 200 145 400 Források összesen 30 600 15 600 15 000 -- 36 000 14 000 22 000 400 182 600 145 400 A vállalkozásra : Immateriális javak : 120 000 – (65 000+17 000 ) = 38 000 Forgóeszközök : 182 600 – ( 120 000 + 600 ) = 62 000 Követelések : 62 000 – ( 38 000 + 20 000 ) = 4 000 Források összesen = eszköz összesen = 182 600 Mérleg szerinti eredmény : 152 000 – ( 102 000 + 30 000 ) = 20 000 Kötelezettségek : 182 600 - 152 000 = 30 600 Hosszú lejáratú kötelezettségek : 30 600 – 15 000 = 15 600 B vállalkozásra : Eszköz összesen = Források összesen = 145 400 Befektetett eszközök : 145 400 – ( 68 200+200) = 77 000 Tárgyi eszközök : 77 000 + ( 6 800 + 21 000 ) = 49 200 Készletek : 68 200 + ( 8500+8000+36000) = 15 700 Kötelezettségek : 14 000 + 22 000 = 36 000 Saját tőke : 145 400 – ( 36 000+400) = 109 000 Eredménytartalék : 109 000 – ( 92 000+ 6 000 ) = 11 000 33

3. feladat : Az alábbi adatok ( e Ft ) alapján állítsa össze a vállalkozás éves beszámolójának mérlegét ! Irodaház : 12 000 Jegyzett tőke : 48 500 Járművek : - teherautó 2 200 - személygépkocsi : 1 800 Épülő raktárház : 12 600 Ügyviteli célú számítógépek : 750 Beruházási hitel 8 évre : 12 960 az 5. év telt el : . éves törlesztő részlet : . Szoftverek saját használatra : 2 450 Szállítókkal szembeni kötelezettség: 4 500 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 1 000 Idegen váltó : 1 260 Saját váltó : 3 440 Követelés értékesítésből : 6 470 8 hóra forgóeszköz hitel : 1 600 Befektetési célú kötvények : 3 600 Értékelési tartalék : . Munkabértartozás : 2 680 5 évre adott kölcsön : 6 000 ebből következő évi törlesztő részlet : . Adótartozások : 1 570 Céltartalékok :a jövőbeni költségekre: 3 500 Termelőgép : 7 800 Bevételek passzív időbeli elhatárolása : 55 Eredménytartalék : 6 800 Mérleg

szerinti eredmény : . . Készpénz: 30 Csekkek: 6 Bankbetét: 352 Kiskereskedelmi áruk: 22 000 Betétdíjas göngyölegek : 2 100 Építőanyagok: 400 Bevételek aktív időbeli elhatárolása: 63 Megoldás : 34 Sorszám Eszközök 01. 02. A. Befektetett eszközök I. Immaterális javak 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezésék, gépek , járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásra adott előlegek 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedések 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 26. 27. 28. B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok Számítás: Tárgyidősza k vége 2 450 2 450 7 800+2 200 1 800+750 38 150 12 000 10 000 2 550 12 600 1 000 8 400 6000/5*4 Sor- Források szá m 01. D Saját tőke 02. I Jegyzett tőke - ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés érték 03. II Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) 04. III Tőketartalék 05. IV Eredménytartalék 06. V Lekötött tartalék 07. VI Értékelési tartalék 08. VII Mérleg szerinti eredmény 09. E Céltartalékok 10. 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 11. 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre

12. 3. Egyéb céltartalékok 13. F Kötelezettségek 14. I Hátrasorolt kötelezettségek 15. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 16. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 17. 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 18. II Hosszú lejáratú kötelezettségek 19. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 20. 2. Átváltoztatható kötvények 21. 3. Tartozások kötvény kibocsátásból 22. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 4 800 3 600 23. 24. 25. 33 842 24 500 400 26. 27. 28. 29. 2. Befejezetlen termelés és félkésztermékek 29. 30. 31. 3. Növendék, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek 30. 31. 32. 33. 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek 34. II. Követelések 22 000+2100 24 400 32. 33. 8 930 34. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek

egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ( szállítók ) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedés viszonyban Számítások : Tárgyidősza k vége 48 500 6 800 * 1 000 4 400 3 500 3 500 18 650 3 240 12960/8*2 3 240 15 410 12 960/8 + 1 600 3 220 4 500 3 440 35 álló vállalkozással szemben 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozásban 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozóval szembe 4. Váltókövetelések 5. Egyéb

követelések III. Értékpapírok 1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvény, saját üzletrész 4. Fogatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások Eszközök összesen 6000/5 30+6 352 6 470 35. 36. 37. 1 260 1 200 38. 39. 40. 41. 42. 43. 412 36 352 63 63 82 905 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 8. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2 680+1 570 4 250 55 55 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek Források összesen 82 905 36 4. Mérleg tételek értékelése 4.1 Az értékelésről általában Az

értékelés a számvitelben a vagyontárgyak értékének kiszámítását jelenti, amit el kell végezni - a vagyontárgy vállalkozásba való bekerülésekor, - ill. mérlegkészítéskor Az értékeléskor eljárhatnak: - az általános szabályok szerint, ha érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, - a speciális, sajátos értékelési eljárásokat kell viszont alkalmazni, ha nem érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, mert a vállalkozás megszűnik, átalakul, stb. A számviteli törvényben rögzített általános értékelési szabályok megismerésével foglalkozunk! Ennek fő szabályai: a) A könyvvezetés és a beszámoló készítés során a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni és alkalmazni kell a további számviteli alapelveket! b) A folytonosság elve alapján az előző üzleti évben alkalmazott értékelési eljárások szerint kell eljárni, csak ha tartós tényezők indokolják az eltérést, akkor szabad csak

eltérni és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eltérés hatását. c) Az egyedi értékelés elvét kell alkalmazni, és a mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani. - a múltbeli, azaz a bekerülési értékből kell kiindulni, - figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, céltartalékot, amely a fordulónapon meglévő eszközöket, kötelezettségeket érinti és a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. (Óvatosság elve!) - Alkalmazni kell a tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál a terven felüli értékcsökkenés ill. az egyéb eszközöknél az értékvesztés visszaírását, ha az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, vagy csak részben állnak fenn. (A valódiság elvének erősödése!) A visszaírás nem lehet több mint a terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. - Amennyiben a befektetett eszközök számviteli törvény által meghatározott

körénél a visszaírás után is - jelentősen és tartósan - alacsonyabb a k önyv szerinti érték mint a p iaci érték, és a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével, alkalmazható az értékhelyesbítés. (⇒ami a forrásoknál az értékelési tartalékban jelenik meg!) Tehát az általános értékelés szabálya összefoglalva: bekerülési érték - értékcsökkenés, értékvesztés + visszaírás +/- árfolyam-különbözetek ( le és felértékelések) könyv szerinti érték ⇒ mérlegérték, a megfelelő mérlegsoron! Értékhelyesbítés = Értékelési tartalék ⇒ külön mérlegsoron! 4.2 Bekerülési érték Az eszközök bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Részletes tartalma a segédlet szerint, a teljesség igénye nélkül! 37 A

bekerülési érték az eszköz vállalkozásba való bekerülésének módjától függően: vásárláskor saját előállítás esetén apport átvétel esetén térítés nélküli átvétel esetén többlet, ajándék esetében a létesítő okirat- az átadónál lévő az előállítási ban meghatáro- nyilvántartás szerinti a piaci érték költség = közvetlen önköltség zott érték érték, maximum a tartalma: piaci érték a) az eszköz előállításával kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek, b) az előállítással szoros kapcsolatban lévő költségek c) azok a költségek, amelyek jellemzők, mutatók alapján az eszközre elszámolhatók ( + ) azaz még növelheti a bekerülési értéket a bekerülés módjától, a finanszírozástól, az eszköz rendeltetésétől, a beszerzési relációtól függően: • szállítási, rakodási költség • vám, • a beszerzéshez kapcsolódó adók: fogyasztási adó, jövedéki adó • fizetett

illetékek (vagyonszerzési illeték!) • jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási díjak • vételi opció díja • előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFA • beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási, betanítási költségei biztosítási díja üzembe helyezésig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek • az ingatlan értékébe beszámít a korábban bérleti jog címén kifizetett, még le nem írt összeg • telek vásárlásakor a rajta lévő épület bontási költsége, a telek épület nélküli piaci értékéig (a többi a rajta épülő ingatlanéba számít!) • a finanszírozáshoz igénybe vett hitel / kölcsön felvétele előtt a bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, • a finanszírozáshoz igénybe vett hitel / kölcsön felvétele után az üzembe helyezésig, raktárba szállításig elszámolt kamat ( - ) azaz csökkentheti: • ha kamatot számoltak el a bekerülési értékben, akkor a beruházásra adott

előleg, elkülönített pénzeszköz után kapott kamat a fizetett / leszámolt összegéi • a próbaüzemelés során keletkezett termék előállítási költsége a beszerzési költség = az eszköz vételára + fizetett felár - kapott engedmény + közvetítői díjak + bizományi díjak 38 Nem lehet része a bekerülési értéknek: • a levonható előzetesen felszámított ÁFA • azok a költségek amelyek egyedileg nem kacsolhatók az eszközhöz ill. • azok a költségek, amelyek üzembe helyezés, raktárba szállítás után merültek fel • a hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamat összegét • ha előállításból származik, az előállítási költségnek nem lehet része az értékesítési, forgalmazási költség, az igazgatási és az egyéb általános költség Feladatokon keresztül tekintsük át a bekerülési érték meghatározását! 1.feladat A

vállalkozás termelő beruházást hajtott végre, amelynek az üzembe helyezése június 1-én megtörtént. A következő információk ismeretében határozza meg az eszköz bekerülési értékét! beszerzés április 30-án: vételár számla szerint külföldi fuvardíj számla szerint belföldi szállítási díj 12 % ÁFÁ -val biztosítási díj május 1-től az évre a VPOP számlája szerint: vám ÁFA szerelési költség számla szerint 25 % ÁFÁ -val Próbaüzemelési költség A tartozások kiegyenlítéséhez 10 000 e Ft hitelkeretet kapott, a hitelkérelem elfogadása április 15-én történt. Rendelkezésre tartási jutalék A hitelkeretet mind felhasználta, május 15-én a tartozások kiegyenlítéshez. A hitel kamatlába 15 % 63 000 USD 400 USD 56 000 Ft 80 000 Ft 1 520 000 Ft 5 130 000 Ft 450 000 Ft 80 000 Ft 50 000 Ft A vállalkozás a devizás tételek értékelésére az átlagárfolyamot alkalmazza, a számviteli politikában rögzítettek szerint.

Árfolyamok a szerződés teljesítésének napján: vételi 290 HUF/USD eladási 310 HUF/USD Átlagos árfolyam a teljesítés napján 290 + 310 = 300 Ft/USD 2 Megnevezés vételár számla szerint 63 000 USD * 300 = külföldi fuvardíj számla szerint 400 USD * 300 = belföldi szállítási díj 56 000 Ft : 1,12 = biztosítási díj május 1-től az üzembe helyezésig 1 hónapi: 80 000 : 8 hó = Vám szerelési költség 450 000 : 1,25 = Próbaüzemelési költség Rendelkezésre tartási jutalék hitelkamat aktiválásig 10 000 000 * 0,15 0.5 hó = 12 Bekerülési érték = beszerzési költség adatok Ft 18 900 000 120 000 50 000 10 000 1 520 000 360 000 80 000 50 000 62 500 21 152 500 39 2. feladat - A vállalkozás 10 000 e Ft-ért telket vásárolt, amit korábban bérelt az eladótól. A még le nem írt bérleti jog 1 000 e Ft, amit a szerződéskötéskor figyelembe vettek az árnál - A telken lévő épületért 1 200 e Ft + 25 % ÁFÁ értékben állapodtak meg

szerződés szerint, ami lebontásra kerül. - Az épület bontásáról a számla 500 e Ft + 25% ÁFA összegről megérkezett. Az épület nélkül a telek piaci értéke az ingatlan szakértő szerint 12 500 e Ft - A telken építendő épület kivitelezésére 2 000 e Ft-ot előlegként átutalt a kivitelezőnek, aminek a k kamata címén 140 e Ft-ot fizet a kivitelező. - A kivitelező számlája 4 000 e Ft + 25 % ÁFA értékben megérkezett, melynek kiegyenlítése hitelből történik. A hitelt 4 évre, 12 %-os kamatra vette fel a vállalkozás, folyósítása júl 1-én történt A visszafizetése a futamidő végén egy összegben történik. - A beruházást december 31-én üzembe helyezték. Feladat: a) Számítsa ki a telek és az épület bekerülési értékét! További teendők később! megnevezés Vételár bérleti jogból le nem írt összeg teleken lévő épület vételára telek 10 000 1 000 1 200 számítások piaci érték 12 500 bontási költség

nélküli bekerülési érték 12 200 bontási költség összesen 500, melyből 300 300 különbség értéke max. 12 500 kivitelezési költség tartozás a kivitelezőnek 4 000 * 1,25 = 5 000 - előleg 2 000 felvett hitel 3 000 hitelkamat aktiválásig 3 000 * 0,12 6 hó = 12 - kapott kamat az előleg után max. a fizetett kamatig 12 500 Bekerülési érték épület 200 4 000 180 140 4 240 4.3 Az amortizálható eszközök értékelési sajátosságai Értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök használata során a fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, ill. előre nem tervezhető okok miatt bekövetkező értéki csökkenések összege Az értékcsökkenés lehet: a) Terv szerinti értékcsökkenés: Az immateriális javak, a tárgyi eszközök, hasznos élettartamának végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét (bruttó értékét) azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan

használni fogják, az így számított ill. elszámolt értékcsökkenése terv szerinti értékcsökkenés, ami az adott üzleti évben költség, neme szerint ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt a gazdálkodó – a törvény által meghatározott tényezők figyelembevételével - az eszközt várhatóan használni fogja és azt teljesítmény vagy időarányosan az eredmény terhére elszámolja. 40 Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős A leírás lehet: • a leírás alapja szerint: - bruttó érték utáni, - a maradványértékkel csökkentett bruttó érték utáni, - a terv szerint értékcsökkenéssel csökkentett nettó érték utáni. • az alkalmazott

módszer szerint: - teljesítményarányos, - időarányos: lineáris, gyorsított: szorzószámos, évek számának összege módszerével számított, a nettó érték alapján, lineáris kulccsal. n Leírási kulcs = 1 - maradványérték bruttó érték lassított, ill. változó összegű (A használat során évente elszámolásra kerülő ráfordítások összege hogy évente egyenletes legyen, a bekerülési értékbe be nem számított ráfordítások - pl. üzembe helyezés utáni hitelkamat, karbantartási költségek - miatt az évente elszámolásra kerülő terv szerint értékcsökkenés összege lehet csökkenő ill változó!) Törvényi megkötések: ♦ Immateriális javaknál a számviteli törvény időkorlátokat ír elő a terv szerinti értékcsökkenés elszámolására: - az üzleti vagy cégértéket min. 5 év alatt, - az alapítás, átszervezés- ill. a kísérleti fejlesztés aktivált értékét max 5 év alatt lehet leírni ♦ Nem számolható el

terv szerinti értékcsökkenés: - a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, - az üzembe nem helyezett beruházásnál. - a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről-évre nő. - Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben (pl. az adott eszköz használatának időtartamában, az

adott eszköz értékében és a v árható maradványértékben) lényeges változás következik be, akkor a t erv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható! b) Terven felüli értékcsökkenés: Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ♦ ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke; ♦ ha a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. A terven felüli értékcsökkenés (nem számolható el költségként!) ⇒ EGYÉB RÁFORDÍTÁS 41 Terven felüli

értékcsökkenés visszaírása: Amennyiben az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a piaci érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti nettó értéket, és az alacsonyabb értéken való értékelés - a terven felüli értékcsökkenés - okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével (ami egyidejűleg ⇒ EGYÉB BEVÉTEL) az eszközt piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni (= visszaírás). Az előző, 2. feladat folytatása! b) Határozza meg a használat 1. évére az amortizációt, ha 10 évi hasznos élettartam és 360 e Ft maradvány érték mellett lineárisan történik az amortizálás! c) Mennyi ráfordítást számol el a vállalkozás összesen az 1. évben? d) Ha a hasznos élettartam alatt egyenletesen szeretné elosztani a ráfordításokat a vállalkozás,

mennyi terv szerinti értékcsökkenést számoljon el az egyes években a hasznos élettartam alatt? Megoldás: b) Csak az épület amortizálható! A leírás alapja: 4 240 - 360 = 3 880 1. évi = egy évi amortizáció =3 880 : 10 év = 388 e Ft/év Számítható leírási kulcs segítségével is! lineáris leírási kulcs = 100 % = 10 % / év 10 év c) Ráfordítás még az évi hitelkamat, tehát: évi értékcsökkenési leírás hitelkamat 3 000 * 0,12 = összes ráfordítás 388 e Ft 360 e Ft 748 e Ft d) A hasznos élettartam alatti ráfordítások: 10 évi amortizáció 3,5 évi hitelkamat ( 0,5 évi a bekerülési érték része lett!) összes ráfordítás 10 * 388 = 3 880 e Ft 3 000 * 0,12 3,5 = 1 260 e Ft 5 140 e Ft Egyenletesen elosztva a 10 év alatt! 5 140 : 10 = 514 e Ft/év Tehát az egyes években elszámolandó ráfordítások : Évek összes ráfordítás hitelkamat = 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. összesen 514 514 514 514 514 514 514 514 514 514 5 140 360

360 360 180 1 260 értékcsökkenési leírás 154 154 154 334 514 514 514 514 514 514 3 880 42 A 3. feladatban az amortizációs eljárásokat számszaki példán keresztül nézzük meg! A termelő berendezés beszerzési költsége 14 300 e Ft, az üzembe helyezéskor tervezett hasznos élettartam 4 év, a hasznos élettartam végére tervezett maradványérték 1 850 e Ft. Tervezze meg az évente elszámolandó terv szerinti értékcsökkenést: a) lineáris leírás mellett, b) évek számának összege módszert alkalmazva, c) szorzószámos módszerrel, szorzószámok: 1,4 1,2 0,8 0,6 d) teljesítményarányosan, 1 évben 50 e, 2. évben 150 e, 3 évben 250 e, 4 évben 50 e db termék gyártását tervezve! (Összesen : 500 db ) e) nettó érték alapján, leírási kulcs . % Megoldás: a - d) pontokban a leírás alapja = 14 300 - 1 850 = 12 450 e Ft a) lineáris leírás alkalmazásával: leírási kulcs : 100 % . 4 év = 25 % / év évi amortizáció: 12 450 * 0,25 = 3

112,5 Év évi amortizáció 1. 2. 3. 4. 3 112,5 3 112,5 3 112,5 3 112,5 halmozott értékcsökkenés 3 112,5 6 225 9 337,5 12 450 nettó érték = bruttó érték - halmozott értékcsökkenés 14 300 - 3 112,5 = 11 187,5 14 300 - 6 225 = 8 075 14 300 - 9 337,5 = 4 962,5 14 300 - 12 450 = 1 850 b) évek számának összege módszerrel, degresszíven: 1 egységre jutó értékcsökkenés = év 1. 2. 3. 4. évi amortizáció 4 * 1 245 = 4 980 3 * 1245 = 3 735 2 * 1 245 = 2 490 1 * 1 245 = 1 245 12 450 4+3+2+1 = 1 245 e Ft/egység halmozott értékcsökkenés 4 980 8 715 11 205 12 450 c) Szorzószámos módszerrel: év évi leírási évi amortizáció kulcs (%) 1. 25 * 1,4 = 35 12 450 0,35 = 4 357,5 2. 25 * 1,2 = 30 12 450 0, 3 = 3 735 3. 25 * 0,8 = 20 12 450 0,2 = 2 490 4. 25 * 0,6 = 15 12 450 0, 15 = 1 867,5 nettó érték = bruttó érték - halmozott értékcsökkenés 14 300 - 4 980 = 9 320 14 300 - 8 715 = 5 585 14 300 - 11 205 = 3 095 14 300 - 12 450 = 1 850

halmozott értékcsökkenés 4 357,5 8 092,5 10 582,5 12 450 Nettó érték = bruttó érték – halmozott értékcsökkenés 14 300 - 4 357,5 = 9 942,5 14 300 - 8 092,5 = 6 207,5 14 300 - 10 582,5 = 3 717,5 14 300 - 12 450 = 1 850 43 d) Teljesítmény arányosan: Teljesítmény egységre jutó értékcsökkenés = 12 450 e Ft = 24,9 Ft/db 500 e db év évi amortizáció 1. 2. 3. 4. 50 * 24,9 = 1 245 150 * 24,9 = 3 735 250 * 24,9 = 6 225 50 * 24,9 = 1 245 halmozott értékcsökkenés 1 245 4 980 11 205 12 450 nettó érték = bruttó érték - halmozott értékcsökkenés 14 300 - 1 245 = 13 055 14 300 - 4 980 = 9 320 14 300 - 11 205 = 3 095 14 300 - 12 450 = 1 850 e) nettó érték alapján: 4 leírási kulcs =1 1 850 = 0,4002656 ~ 40 % 14 300 év évi amortizáció 1. 2. 3. 4. 14 300 * 0,4 = 5 720 8 580 * 0,4 = 3 432 5 148 * 0,4 = 2 059,2 3 088,8 * 0,4 = 1 235,5 halmozott értékcsökkenés 5 720 9 152 11 211,2 *12 446,7 nettó érték = bruttó érték - halmozott

értékcsökkenés 14 300 - 5 720 = 8 580 14 300 - 9 152 = 5 148 14 300 - 11 211,2 = 3 088,8 14 300 - 12 446,7 = 1 853,3* * az eltérés oka a leírási kulcs pontatlansága a kerekítés miatt! 44 Ezen - a 4. - feladaton keresztül tekintsük át a tárgyi eszközök év végi értékelésével kapcsolatos teendőket! Egy vállalkozásnál a tárgyi eszközök év végi értékeléséhez a következőket ismerjük: (adatok ezer Ft) Halmozott Nyilván- Könyv Piaci Terven VisszaírAz Bekerülé- terv szerinti tartott szerinti érték felüli ható terven MérlegÉrtékeszköz si érték értékcsökketerven nettó értékfelűli értékérték helyesbítés dec. neve felüli érték 31-én csökkenés csökkenés nés értékcsökkenés Telek 4 000 200 . 4 100 . . . Épület 16 000 . 1 000 . 12 500 . . Termelőgép . 6 500 - . 9 000 . . . Műszaki Jármű 3 900 . 200 . 2 500 . . . Ügyviteli számítógépek . . 100 462,5 450 . . . Egyéb információk: • A vállalkozás

él az értékhelyesbítés lehetőségével! A nyilvántartás most nem tartalmaz értékhelyesbítést! • Az ügyviteli számítógépeknél a dec. 31-ei piaci érték - a számviteli politikában rögzítettekkel összhangban - nem régóta ilyen alacsony! • Épület: hasznos élettartam terv szerint 40 év, tervezett maradványérték 6 000 e Ft, 15 éve használják, lineáris leírás mellett. • Termelőgép: évek számának összege módszerrel amortizálják, tervezett hasznos élettartam 7 év, tervezett maradványérték 1 000 e Ft. Még 5 év van hátra a tervezett hasznos élettartamból.! • Műszaki jármű: elméleti teljesítmény 500 e km, tervezett maradvány érték 500 eFt, eddig lefutott 180 e km-t. • Ügyviteli számítógépek: tervezett hasznos élettartam 5 év, a nettó érték alapján 50 %-os kulccsal amortizálják, tervezett maradványérték . e Ft 3 éve vannak használatban! 45 Megoldás: Az eszköz neve Telek Épület Termelőgép

Műszaki Jármű Ügyviteli számítógépek > =. < Halmozott Nyilván- Könyv Bekerülé- terv szerinti tartott szerinti si érték = értéksökketerven nettó felüli érték Bruttó nés értékérték csökkenés 4 000 200 3 800 16 000 1 000 11 250 3 750 év végi értékelési teendők! , Piaci Terven érték felüli értékdec. 31-én csökkenés Visszaírható terven felüli értékcsökkenés Mérlegérték Értékhelyesbítés 4 100 12 500 - 200 1 000 4 000 12 250 100 250 15 000 6 500 - 8 500 9 000 - - 8 500 500 3 900 1 224 200 2 476 2 500 - 24 2 500 - 4 500 3 937,5 100 462,5 450 - - 462,5 - Telek: könyv szerinti nettó érték = 4 000 - 200 = 3 800 piaci érték 4 100 - könyv szerinti nettó érték 3 800 eltérés 300 visszaírható terven felüli écs. 200 többi értékhelyesbítés 100 könyv szerinti nettó érték 3 800 - terven felüli écs. 0 + visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs összege!) 200

mérlegérték 4 000 46 Épület: könyv szerinti nettó érték = 16 000 - 3 750 - 1 000 = 11 250 piaci érték 12 500 - könyv szerinti nettó érték 11 250 eltérés 1 250 visszaírható terven felüli écs. 1 000 többi értékhelyesbítés 250 könyv szerinti nettó érték 11 250 - terven felüli écs. 0 + visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs összege!) 1 000 mérlegérték 12 250 Termelőgép: évek számának összege: 7 + 6 + 5 + 4 + 3 + 2 + = 28 egység 13 egység már elszámolásra került! tehát: 6 500 e Ft = 13 egység leírás alapja = 6 500 * 28 = 14 000 13 bruttó érték = 14 000 + 1 000 = 15 000 könyv szerinti nettó érték = 15 000 - 6 500 = 8 500 piaci érték 9 000 - könyv szerinti nettó érték 8 500 eltérés 500 visszaírható terven felüli écs. értékhelyesbítés 0 500 könyv szerinti nettó érték 8 500 - terven felüli écs. 0 + visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs összege!) 0

mérlegérték 8 500 Műszaki jármű: halmozott terv szerinti értékcsökkenés: (3 900 - 500) * 180 = 1 224 500 könyv szerinti nettó érték = 3 900 - 1 224 - 200 = 2 476 piaci érték 2 500 - könyv szerinti nettó érték 2 476 eltérés 24 visszaírható terven felüli écs. értékhelyesbítés könyv szerinti nettó érték 2 476 - terven felüli écs. 0 + visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs összege!) 24 mérlegérték 2 500 Ügyviteli számítógépek: 24 0 47 (bruttó érték - halmozott terv szerinti écs.) -100 = 462,5 nettó érték = 562,5 nettó érték = bruttó érték * (1 - leírási kulcs)ⁿ n = eltelt használati idő években 562,5 = bruttó érték * 0,53 bruttó érték = 4 500 halmozott terv szerinti értékcsökkenés = 4 500 - 562,5 = 3 937,5 piaci érték 450 - könyv szerinti nettó érték 462,5 eltérés - 12,5 terven felüli écs. értékhelyesbítés könyv szerinti nettó érték - terven felüli écs. +

visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs összege!) mérlegérték 0 (mert nem tartósan alacsonyabb) 0 (mert csak pozitív lehet!) 462,5 0 0 462,5 48 4.4 Nem amortizálható eszközök sajátosságai A számviteli törvény szerint értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen, és tartósan magasabb a piaci értéknél. • A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál: függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékelés szempontjai: - milyen az érintett gazdasági társaság tartós

piaci megítélése, - a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam, és annak tendenciája, - a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya, stb. - a mérlegkészítéskori piaci érték a mérvadó. • Követeléseknél: (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek!) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - ha a várhatóan megtérülő összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke. • Készleteknél: - A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci

értéken, - A saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) előállítási, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert várható eladási ára, akkor azt a mérlegben várható eladási áron számított értéken kell kimutatni, és a készletek értékét a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Értékvesztés visszaírása: az elszámolt értékvesztés megszüntetését, csökkentését jelenti, ha a piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a fenti eszközök a könyv szerinti értékét. 49 4.5 A külföldi pénzértékre szóló eszközök (valuta készlet, devizabetét, külföldi pénzértékre szóló követelések, külföldön befektetett pénzügyi eszközök) és a külföldi pénzértékben fennálló kötelezettségek értékelése A fenti vagyonrészek értékelésének módja hatással lehet mind a mérlegben

szereplő értékekre, mind az adott időszak eredményére. A hatályos számviteli törvény a következőképpen szabályozza a devizás, valutás tételek értékelését: A nyilvántartásba vételkor, azaz b ekerüléskor: a teljesítés napján érvényes, a sz ámviteli politikában rögzített, a vállalkozás által választott módszerrel kell értékelni, ami lehet: - a választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és deviza eladási árfolyam átlaga, vagy - az MNB által közzétett hivatalos deviza árfolyam. Kivétel: a Ft-ért vásárolt valuta, deviza, amit a Ft-ban megfizetett összegben kell nyilvántartásba venni. Év végén: minden devizás, valutás tételre külön-külön vizsgálni kell a különbséget: Az év végi értékelés előtti könyv szerinti Ft összeg, és A mérleg fordulónapi értékeléssel számított Ft összeg Értékelési különbözet , lehet árfolyam nyereség árfolyam veszteség a fenti értékelési

különbözeteket össze kell vonni, és (csak) ha jelentős az összeg, a tételeket át kell értékelni! Azaz a könyvekbe is rögzíteni kell. Ha nem jelentős, könyvszerinti értéken kerül értékelésre. A következő feladaton keresztül nézzük meg a fenti értékelési szabály alkalmazását! Egy vállalkozás könyv szerinti adatai az év végi értékelés előtt a következők: Megnevezés Vevők Devizabetét Szállítók Könyv szerint ezer DEM 400 100 320 ezer Ft 52 000 12 800 42 240 A számviteli politika szerint • a devizás tételek értékelésére a számlavezető pénzintézet deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlagát alkalmazza a vállalkozás, • jelentősnek a fordulónapi értékelésnél keletkezett árfolyam különbözet 500 e Ft feletti összege minősül. Végezze el az értékelést, ha a december 31-ei árfolyamok: a) 128 ill. 134 HUF/DEM Megnevezés Vevők Devizabetét Szállítók Könyv szerint ezer DEM 400 100 320 ezer

Ft 52 000 12 800 42 240 Forduló napi értékeléssel számított érték (ezer Ft) Árfolyam Mérlegérték különbözet (ezer Ft) (ezer Ft) . 50 b) 126 ill. 130 HUF/DEM Megnevezés Vevők Devizabetét Szállítók Könyv szerint ezer DEM 400 100 320 ezer Ft 52 000 12 800 42 240 Forduló napi értékeléssel számított érték (ezer Ft) Árfolyam különbözet (ezer Ft) . . Mérlegérték (ezer Ft) Megoldás: a) átlagos deviza árfolyam: 128 + 134 =131 HUF/DEM 2 Megnevezés Vevők Devizabetét Szállítók összesen Könyv szerint ezer DEM 400 100 320 - Forduló napi értékeléssel számított érték (ezer Ft) ezer Ft 52 000 12 800 42 240 - 131 * 400 = 52 400 131 * 100 = 13 100 131 * 320 = 41 920 - Árfolyam különbözet (ezer Ft ) árfolyam árfolyam nyereség veszteség 400 300 320 1 020 - Mérlegérték (ezer Ft) 52 400 13 100 41 920 - összevontan 1 020 > 500, ezért a devizás tételek átértékelendők a fordulónapi árfolyamon számított

értékre! A devizás-, valutás eszközöknél árfolyam nyreségről beszélünk, ha a későbbi értékeléssel számított érték magasabb a k önyv szerinti értéknél, a k ötelezettségeknél ha alacsonyabb a k önyv szerinti értéknél! b) átlagos deviza árfolyam: 126 + 130 =128 HUF/DEM 2 Megnevezés Vevők Devizabetét Szállítók összesen Könyv szerint ezer DEM ezer Ft Forduló napi értékeléssel számított érték (ezer Ft) 400 100 320 - 52 000 12 800 42 240 - 128 * 400 = 51 200 128 * 100 = 12 800 128 * 320 = 40 960 - Árfolyam különbözet (ezer Ft ) árfolyam árfolyam nyereség veszteség 800 1 280 1 280 800 Mérlegérték (ezer Ft) 52 000 12 800 42 240 - összevontan 480 árfolyam nyereség < 500, ezért a devizás tételek mérleg értéke marad a könyv szerinti érték! 6. A források értékelése A források a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek! 51 Ellenőrző kérdések a Mérleg tételek értékelése témakörhöz: 1. Az

értékelés során, ha érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, hogyan kell eljárni? 2. Definiálja a bekerülési értéket! 3. A beszerzési költség tatalmát milyen tételek alkothatják? 4. A számviteli törvény hogyan határozza meg az előállítási költség tartalmát! 5. Milyen amortizációs eljárások felelnek meg a hatályos számviteli törvény előírásainak? 6. A vállalkozás által választott amortizációs eljárás, hogyan hat az egyes üzleti években kimutatott eredményre, ill. az eszköz mérlegértékére? 7. Milyen okok miatt kerülhet sor terven felüli értékcsökkenés elszámolására? 8. Miben különbözik a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolása? 9. Milyen oka lehet a visszaírásnak az amortizálható eszközöknél? 10. Mikor kerülhet sor az amortizálható eszközök esetében értékhelyesbítés elszámolására? 11. A forgóeszközök mérlegértékének meghatározásánál mi a fő szabály?

12. A devizás, valutás tételek értékelése bekerüléskor hogyan történhet? 13. A devizás, valutás tételek év végi értékelését a hatályos számviteli törvény hogyan szabályozza? 52 5. Eredménykimutatás 5.1 Eredménykimutatáshoz kapcsolódó fogalmak 5.11 Költség, ráfordítás, kiadás, Költség : a tevékenység ( termelés, szolgáltatás ) érdekébe felhasznált erőforrás pénzben kifejezett értéke Ráfordítás : az értékesítés , eredmény realizálásához szükséges erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke , vagyis a k öltségeket is magában foglalja minden költség előbb-utóbb ráfordítássá válik - , de azon túlmenően más tételeket is tartalmaz és í gy az anyagi és n em anyagi javak kibocsátásának bekerülési értékét öleli fel. ( pl fizetett kamatok, értékesített tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke ) Kiadás : a pénzeszköz csökkenését jelenti, nem azonos a költséggel !

Minden költség előbb-utóbb kiadássá válik, de vannak olyan kiadások , melyek nem jelennek meg költségként. A költség és a kiadás viszonya lehet : - a kiadás megelőzi a költséget : pl. anyagvásárlás ( kifizetjük ) és az anyag raktárba kerül, majd később a felhasználáskor lesz csak költség - a kiadás és a költség egy időben jelentkezik : postabélyeget vásárolunk - a költség időben megelőzi a kiadást : bérköltség kifizetése a tárgyhót követően ; energia díjak kifizetése A költségek csoportosítása a) megjelenési forma szerint vagyis a szerint, hogy milyen erőforrást használtak fel: - anyagjellegű - személyi jellegű - értékcsökkenési leírás b) elszámolhatósági mód szerint: - közvetlen költség : azok a költségek, amelyek felmerülésekor pontosan megtudjuk határozni, hogy mely termék vagy szolgáltatás érdekében merültek fel, azaz ki a költség viselője - közvetett költségek ( általános költségek

) : amelyek felmerülésekor nem tudjuk a költség viselőjét meghatározni, csak azt, hogy a költség hol merült fel , azaz a költség felmerülésének a helyét - vállalati általános költségek : központi igazgatás, adminisztráció, költségei - üzemi általános költségek ( főüzemi ) : a termék (szolgáltatás ) előállítás, költségei - társüzemi általános költségek : a termék (szolgáltatás)t előállító üzemeket kiszolgáló üzemek költségei c) Az időszakhoz való viszonya alapján : - időszakban felmerült : az adott időszak alatt jelentkező költségek pl. a decemberi bérköltség a decemberben kifizetett, de következő évi újság előfizetési díjak - időszakot terhelő költségek : a felmerülés idejétől függetlenül az adott időszakot terhelik a decemberben kifizetett, következő évi előfizetési díj nem az adott, hanem a következő időszakot terheli ! 53 A kettő közti kapcsolatot a költségkorrekciók

teremtik meg : - megtérülések : a felmerült költséget csökkentő tételek , pl. hulladék megtérülés - időbeli elhatárolások - aktív : a felmerült költségeket csökkenti - passzív : a felmerült költségeket növeli d) A volumenhez való viszonya alapján : - állandó ( fix ) költségek - változó költségek A vállalkozások által készített költségkimutatások a fenti csoportosítások alapján tartalmazzák az összesített költségértékeket. Ezenkívül szükséges az egyes termékeket és teljesítményeket külön-külön terhelő költségek kimutatására. Ezt nevezzük kalkulációnak A termék egy egységére eső költségét ( melyet a kalkulációval határozhatunk meg ) 5.12 Bevétel, pénzbevétel Bevétel : az értékesítéshez, realizáláshoz kapcsolódó fogalom, magába foglalja: - az értékesítés nettó árbevétele - egyéb bevétel - a pénzügyi bevétel - a rendkívüli bevétel Pénzbevétel : a pénzeszköz csökkenése A

pénzbevétel és bevétel egy időben is jelentkezhet pl. készpénzes értékesítés esetén , gyakoribb azonban, hogy a bevétel és a pénzbevétel időben elkülönülten jelentkezik , mert a pénzbevétel később következik be , mint a bevétel előírása. 54 Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredményt. Célja: - A tulajdonosok, a hitelezők és egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalkozás valós jövedelmi helyzetéről, valamint annak változásáról. - Az eredmény szerkezetének, összetevőinek, az eredményre ható főbb tényezők szerepének bemutatása. - A mérlegben kimutatott eredmény forgalmi adatokkal való alátámasztása, keletkezésének bemutatása. Formai jellemzői: Szerkezetét a törvény szabályozza. -

Adatai adott időszakra vonatkoznak (forgalmi adatokat tartalmaz). - Általában két értékrovata van ( bázis és tárgyév ), ami kiegészülhet egy harmadikkal, amelyben ellenőrzés-önellenőrzés esetén a lezárt gazdasági év eredményét módosító tételeket kell bemutatni. - Lépcsőzetes, vagy kétoldalas (mérlegszerü) formában készíthető. - Általában ezer forintban készül. - A hely és a dátum feltüntetésével a vállalkozás képviseletére jogosult személynek kell aláírnia. - Letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. Tartalmi jellemzői: - Számviteli nyilvántartásokra, dokumentációkra épül. - Az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak forgalmi adatait tartalmazza. -A mérleg forduló napja és a mérleg összeállítása között bekövetkezett, a tárgyévi eredményt befolyásoló, ismertté vált események eredményre gyakorolt hatásait is tartalmazza. - Ugyanazokon az értékelési elveken nyugszik, mint a mérleg. -

Készítésekor be kell tartani a számviteli alapelveket. Eredménykategóriák: A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény (+/-A+-B) D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény (+/-C+/-D) F/ Adózott eredmény G/ Mérleg szerinti eredmény (+/-) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a rendszeresen végzett gazdasági tevékenység eredménye a pénzügyi tevékenység eredménye nélkül. Ebben az eredménykategóriában tehát a termékértékesítés, a szolgáltatói tevékenység, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások eredőjeként adódó eredmény tükröződik. A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi bevételek és a pénzügyi ráfordítások összevetéséből adódik. A szokásos vállalkozási tevékenység eredménye a rendszeresen végzett üzleti tevékenység eredménye. A rendkívüli eredmény azoknak a gazdasági változásoknak az eredményre

gyakorolt hatását tartalmazza, melyek a rendes üzletmeneten kívül esnek, nem állnak közvetlen kapcsolatban a szokásos vállalkozási tevékenységgel. Ezeknek a gazdasági változásoknak a körét a számviteli törvény szabályozza. A törvény értelmében e körbe tartoznak: - a társaság-alapítással, a tőkeemeléssel, a tőkeleszállítással, a megszüntetéssel és az átalakulással kapcsolatos bevételek és ráfordítások, - a közvetlenül, vagy közvetve vagyonváltozást eredményező bevételek és ráfordítások (pl. végleges átadások, tartozásátvállalások, fejlesztési célra kapott támogatások). 55 Valamennyi eredménykategóriát az adott eredménykörben figyelembe vehető hozamok és ráfordítások különbségeként határozunk meg. Hozamokon az eredményt növelő, ráfordításokon az eredményt csökkentő tényezők összességét értjük. Az eredménykimutatás fajtái: I. Tartalma (az üzemi eredmény meghatározásakor

alkalmazott eljárás) szerint: 1. Összköltség eljárással készített eredménykimutatás 2. Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás II. Formája szerint: 1. Lépcsőzetes felépítésű ( „A” tipusú) eredménykimutatás 2. Mérlegszerű („B” tipusú) eredménykimutatás Az eredménykimutatás készítésekor alkalmazásra kerülő eljárásról és annak formájáról a vállalkozás dönt, így összesen négy változat közül választhat. Az eredménykimutatás felépítése összköltség eljárás alkalmazásakor: „A” változat I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+/-II+III-IV-V-VI-VII) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B/ Pénzügyi műveletek

eredménye (VIII-IX) C/ Szokásos vállalkozási eredmény (+/-A+/-B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D/ Rendkívüli eredmény (X-XI) E/ Adózás előtti eredmény (+/-C+/-D) XII. Adófizetési kötelezettség F/ Adózott eredmény (+/-E-XII) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés G/ Mérleg szerinti eredmény (+/-F+ eredménytartalék igénybevétel- jóváhagyott oszt.) 56 „B” változat Ráfordítások Bevételek I. Saját termelésű készletek állományának csökkenése XI. Értékesítés nettó árbevétele II. Anyagjellegű ráfordítások XII. III. Személyi jellegű ráfordítások Aktivált saját teljesítmények értéke (saját termelésű készletek állományának növekedése, saját előállítású eszközök aktivált értéke) IV. Értékcsökkenési leírás V. Egyéb ráfordítások XIII. Egyéb bevételek VI. Üzemi (üzleti) tevékenység

ráfordításai XIV. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (XI+XII+XII veszteség) (I+II+III+IV+V nyereség ) A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (VI<XIV) H/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (VI>XIV) VII. XV. Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek bevételei B/ Pénzügyi műveletek nyeresége ( VII<XV ) I/ Pénzügyi műveletek vesztesége (VII>XV.) C/ Szokásos vállalkozási eredmény ( nyereség ) J/ Szokásos vállalkozási eredmény ( veszteség ) VIII. Rendkívüli ráfordítások XVI. D/ Rendkívüli eredmény (VIII<XVI) K/ Rendkívüli eredmény (VIII>XVI) E/ Adózás előtti eredmény (nyereség) L/ Adózás előtti eredmény (veszteség) IX. Adófizetési kötelezettség M/ Adózott eredmény X. Jóváhagyott osztalék, részesedés XVII. G/ Mérleg szerinti eredmény (nyereség) Rendkívüli bevételek Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre N/ Mérleg szerinti

eredmény (veszteség) Látható, hogy a két változat csupán elrendezésében, formájában mutat eltérést. Az egyes eredménykategóriák meghatározása mindkét esetben a bevételek ( hozamok) és a ráfordítások szembe állításával történik. Az összköltség eljárás úgynevezett bruttó szemléletű eredménymeghatározási technika. Alkalmazásakor az időszak összes termelési költségét mutatja ki, amely ráfordítássá válik, vagyis elszámolásra kerül az eredmény terhére. Költségnek nevezzük a tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értékét. A számvitelben a költségek fajta (költségnem) és elszámolási mód szerinti csoportosításának van kiemelkedő jelentősége. A mai számviteli gyakorlat költségfajták szerint megkülönbözteti 57 - az anyagjellegű ráfordításokat, - a személyi jellegű ráfordításokat és - az értékcsökkenési leírást. Ezek a költségek, összköltség

eljárás alkalmazásakor, felmerülésük időszakában elszámolásra kerülnek az eredmény terhére, vagyis ráfordítássá válnak. Elszámolási mód szerint megkülönböztetünk - közvetlen és - közvetett költségeket. A közvetlen költségek a végzett tevékenységhez, az előállított termékekhez egyértelműen, közvetlenül kapcsolódó költségek körét jelentik. A közvetett költségek, ezzel szemben, áttételesen, nem közvetlenül kapcsolódnak a végzett tevékenységhez. Ezek a költségek gyakran a tevékenység egészét terhelik, felmerülésük időszakában elszámolásra kerülnek az eredmény terhére, azaz ráfordítássá válnak. Az eredménykimutatásnak az értékesítési folyamatokban realizált eredményt kell tükröznie, ezért az összköltség eljárással készített eredménykimutatás üzemi eredményének hozamai között megjelenik egy speciális tétel, az aktivált saját teljesítmények értéke. E tétel funkciója az, hogy a

megtermelt (a saját termelésű készletek állománynövekedéseként, illetve a saját részre előállított eszközök értékéből adódó), de értékesítésre nem kerülő javakkal összefüggő többletköltséget pozitív hozamként ellensúlyozza. Ha a saját termelésű készletek állománya csökkent, egyszerűen fogalmazva: több terméket értékesítettünk, mint amennyit megtermeltünk, a többlet eladásból adódó nettó árbevételt negatív hozamként az alktivállt saját teljesítmények sora ellensúlyozza. Az aktivált saját teljesítmények értéke ezért mindig közvetlen önköltségen kerül az eredménykimutatásba. Az eredménykimutatás felépítése forgalmi költség eljárás alkalmazásakor: „A” változat: I. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A/ Üzemi

(üzleti) tevékenység eredménye (+/-III-IV+V-VI) „B” változat: Ráfordítások I. Értékesítés közvetlen költségei Bevételek IX. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetett költségei X. Egyéb bevételek III. Egyéb ráfordítások bevételei XI. Üzemi (üzleti) tevékenység IV. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III) A/ Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (IV<XI) vesztesége (IV>XI) (IX+X) H/ Üzemi (üzleti ) tevékenység A forgalmi költség eljárás az üzemi (üzleti) eredmény meghatározásában tér el az előbb látott módszertől. Ez a technika az értékesítési folyamatokat írja le, ezért az értékesítésből származó 58 bevételeket tekinti hozamnak, illetve az eladott javak beszerzési, előállítási költségei, valamint az időszak közvetett költségei válnak ráfordítássá. Az eredménymeghatározás eljárásainak összehasonlítása Megnevezés Összköltség

eljárás Forgalmi költség eljárás Azonos vonások Összegszerű egyezés valamennyi eredménykategóriánál A pénzügyi, a szokásos vállalkozási, a rendkívüli, az adózás előtti, az adózott és a mérleg szerinti eredmény megállapításának módja Eltérő vonások Szemléletben A termelési folyamatokra épül Az értékesítési folyamatokat tükrözi A ráfordítások köre az üzemi (üzleti) eredményben Az időszak összes termelési Az értékesítés közvetlen és költsége közvetett költségei + Egyéb ráfordítások + Egyéb ráfordítások A hozamok köre az üzemi (üzleti) eredményben Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele +/- Aktivált saját teljesítmé+ Egyéb bevételek nyek értéke + Egyéb bevételek Feladat: Egy vállalkozás eredménykimutatásához a következő adatok ismertek (adatok ezer Ft-ban): - Értékesítés nettó árbevétele 1 200 - Egyéb bevételek 500 - Aktivált saját

teljesítmények értéke +10 - Időszak összes termelési költsége 890 Ebből a közvetett költségek összege 90 - Egyéb ráfordítások 200 - Pénzügyi műveletek bevételei 100 - Pénzügyi műveletek ráfordításai 70 - Rendkívüli bevételek 50 - Rendkívüli ráfordítások 60 Az adó mértéke 18 %, az adóalapot módosító tételek eredője – 40 ezer Ft. Az adózott eredmény 50 %-át fizetik ki osztalékként Feladat: Határozzuk meg mindkét eljárással a vállalkozás eredményét! 59 Megoldás: Összköltség eljárás: Megnevezés I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV-VI.Anyagjellegű-,személyi jellegű ráfordítások, Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény X.

Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény XII. Adó (640-40)x0,18 F/ Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék, részesedés 532x0,5 G/ Mérleg szerinti eredmény 500 890 620 100 30 650 60 532 266 Összeg (ezer Ft) 1 200 +10 200 70 50 -10 640 108 266 Az üzemi (üzleti) eredmény meghatározása forgalmi költség eljárással: Az értékesítés közvetlen költségeinek meghatározása: az időszak összes termelési költségeiből kiemeljük az aktivált saját teljesítmények összegét, mivel ez a saját részre aktivált eszközök önköltségéből, vagy a saját termelésű készletek állományának növekedéséből adódott. Az aktivált saját teljesítmények pozitív állománya tehát olyan költségtömeget jelent, amely az adott időszakban merült fel, de az érintett termékkör nem került értékesítésre, ezért közvetlen önköltségük az értékesítés közvetlen költségei

között nem szerepelhet. Megnevezés Összeg (ezer Ft) Időszak összes termelési költsége 890 - Aktivált saját teljesítmények értéke -10 Értékesítés közvetlen és közvetett költségei 880 - Értékesítés közvetett költségei -90 Értékesítés közvetlen költségei 790 Az eredmény számítása: Megnevezés I. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 790 90 620 Összeg (ezer Ft) 1 200 410 500 200 60 Ellenőrző kérdések az Eredménykimutatás témaköréből 1. Határozza meg a következő fogalmakat! Eredménykimutatás Ráfordítás Hozam Költség 2. Sorolja fel az eredménykategóriákat! 3. Határozza meg az egyes eredménykategóriák tartalmát! 4.Mi az eredménykimutatás összeállításának célja? 5. Sorolja fel az

erdménykimutatás tartalmi és formai jellemzőit! 6. Milyen eljárások alkalmazhatók az eredménykimutatás összeállításakor? 7. Milyen formákban készíthető el az erdménykimutatás? 8. Milyen azonos és eltérő vonásai vannak a kétféle eljárással készített eredménykimutatásnak? 9. Sorolja fel a kétféle eljárással készített eredménykimutatás ráfordításait! 10. Magyarázza meg, miért térnek el a kétféle technikával készített eredménykimutatás hozamai! 61 7. Gazdasági események A vállalkozások működésük során sokféle eseménnyel találkozhatnak. Ezek közül gazdasági eseménynek azokat tekintjük, melyek a vagyoni , pénzügyi és jövedelmi helyzetükre hatást gyakorolnak vagyis a vagyonának összetételében illetve az eredményének alakulásában ezek következtében változás következik be. A gazdasági eseményeket más szóval gazdasági műveletnek is nevezik. A vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi

viszonyára gyakorolt hatás alapján alapvető és összetett gazdasági eseményeket különböztetünk meg, melyeket a következő példákon mutatunk be. Egy vállalkozás nyitómérlegének adatai : Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Nyitó mérleg, 2001. január 1 (adatok ezer Ft-ban) 6 400 Jegyzett tőke 1 600 Szállítók 2 100 Rövid lejáratú hitelek 16 000 Eszközök összesen Források 20 000 3 000 3 100 26 100 Források összesen 26 100 6.1 Alapvető gazdasági események a./ A vállalkozás 50 000 Ft készpénzt vesz fel a bankszámláról , bankértesítés megérkezett Az esemény hatása a mérlegtételekre ( e Ft ) : Bankbetét ( E ) : Pénztár ( E ) : Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Pénztár Eszközök összesen Mérleg 6 400 1 600 2 100 16 000 – 50 =15 950 + 50 26 100 +50 –50 + 50 - 50 (adatok ezer Ft-ban) Jegyzett tőke Szállítók Rövid lejáratú hitelek Források összesen

Források 20 000 3 000 3 100 26 100 Az esemény hatására az egyik eszköz ( bankbetét ) ugyanakkora összeggel csökkent, mint amilyen összeggel egy másik eszköz ( pénztár ) nőtt. Így az eszközök összesen értéke ( és a források összesen értéke ), a v állalkozás vagyona nem változik és er edménye sem keletkezik. Csak az eszközök összetétele változik meg ! Ezért ezt az eseményt eszközkörforgásnak nevezzük. b./ A vállalkozás szállítói tarozását további rövid lejáratú hitel felvételével egyenlíti ki Az esemény határa a mérlegtételekre ( e Ft ) : Szállítók ( F ) : Rövidlejáratú hitelek ( F ) Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Pénztár Eszközök összesen Mérleg 6 400 1 600 2 100 15 950 50 26 100 - 3 000 : + 3 000 (adatok ezer Ft-ban) Források Jegyzett tőke 20 000 Szállítók 3 000 – 3 000 = 0 Rövid lejáratú hitelek 3 100 + 3 000 = 6 100 Források összesen 26 100 – 3 000 + 3 000

62 Az esemény hatására az egyik forrás ( szállítók ) ugyanakkora összeggel csökkent, mint amilyen összeggel egy másik forrás ( rövid lejáratú hitelek ) nőtt. Igy a források összesen értéke ( és az eszközök összesen értéke ), a vállalkozás vagyona nem változik és eredménye sem keletkezik. Csak a források összetétele változik meg ! Ezért ezt az eseményt forráskörforgásnak nevezzük. c./ A vállalkozás Árut vásárol 300 e Ft értékben A tartozását még nem rendezte Az esemény határa a mérlegtételekre ( e Ft ) : Áruk ( E ) : Szállítók ( F ) : Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Pénztár Eszközök összesen Mérleg + 300 + 300 (adatok ezer Ft-ban) Jegyzett tőke 20 000 Szállítók 0 + 300 Rövid lejáratú hitelek 6 100 6 400 1 600 + 300 = 1 900 2 100 15 950 50 26 100 + 300 = 26 400 Források összesen Források 26 100 + 300 = 26 400 Az esemény hatására egy eszköz és egy forrás ugyanolyan

összeggel növekedett így az eszköz és forrás összesen - vagyis a vállalkozás vagyona - is ugyanazzal az értékkel nőtt, de eredmény itt sem keletkezett. Tőkebevonásnak nevezzük ezt a gazdasági eseményt d./ A vállalkozás a Rövid lejáratú hitel tartozását bankszámláról kiegyenlítette, erről a bankértesítés megérkezett. Az esemény határa a mérlegtételekre ( e Ft ) : Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Pénztár Eszközök összesen Mérleg 6 400 1 900 2 100 15 950 – 6 100 = 9 850 50 26 400 – 6 100 = 20 300 Bankbetét ( E ) : Rövid lejáratú hitelek ( F ) : - 6 100 - 6 100 (adatok ezer Ft-ban) Források Jegyzett tőke 20 000 Szállítók 300 Rövid lejáratú hitelek 6 100 – 6 100 = 0 Források összesen 26 400 – 6 100 = 20 300 Az esemény hatására egy eszköz és egy forrás ugyanolyan összeggel csökkent, így az eszköz és forrás összesen - vagyis a vállalkozás vagyona - is ugyanazzal az

értékkel csökkent, de eredmény itt sem keletkezett. Tőkekivonásnak nevezzük ezt a gazdasági eseményt A fentiek alapján elmondhatjuk tehát, hogy az alapvető gazdasági események hatására csak a vállalkozás vagyonában következik be változás ( átrendeződés, növekedés vagy csökkenés ), az eredményében nem. 63 6.2 Összetett gazdasági események A vállalkozás Árukészletének a felét étékesítette 1 200 e Ft készpénzért. Az esemény hatása a mérlegtételekre ( e Ft) : Áruk ( E ) : Pénztár ( E ) : - 950 ( 1900/2) + 1200 Most az onban változás nem csak a mérlegtételekben következett be. A pénztárba befolyt összeg egyben a vállalkozás árbevétele, az értékesített áruk értéke pedig anyagjellegű ráfordítás ( eladott áruk beszerzési értéke = ELÁBÉ ), hiszen az árut „ felhasználtuk” – változatlan formában továbbadtuk eredmény elérése céljából ! Vagyis nemcsak a mérleg soraiban következik be

változás, hanem az eredménykimutatásban is a következőképpen : ( összköltség eljárású eredménykimutatás készítése esetén ) I. Értékesítés nettó árbevétele : IV. Anyagjellegű ráfordítások A üzleti ( üzemi ) tevékenység eredménye + 1 2 00 (Árbevétel nő) + 950 (Ráfordítás nő) + 250 ( 1200-950) Nézzük a mérleget ! Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Pénztár Eszközök összesen Mérleg (adatok ezer Ft-ban) Jegyzett tőke 20 000 Szállítók 300 ! Eredmény ! + 250 6 400 1 900 – 950 = 950 2 100 9 850 50 + 1200 = 1 250 20 300 – 950 + 1200= 20 550 Források összesen Források 20 300 + 250 = 20 550 Az egyik eszköz értéke ( pénztár) nő 1 200 , a másik eszköz ( Áruk ) értéke pedig csökken 950 , vagyis nem ugyanazzal az értékkel. Ennek következtében az eszközök összesen értéke 1200 – 950 = 250 –el növekszik. A mérlegegyezőség elve alapján azonban a forrásoknak is 250 –el

többnek kell lennie ! Ez csak úgy lehetséges, hogy eredményváltozás keletkezik – ezt ki is mutattuk az eredménykimutatás alapján. ( Nem mondhatjuk mérleg szerinti eredménynek, hiszen adófizetési kötelezettséggel és osztalékra szánt összeggel még nem terheltük meg .) Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az összetett gazdasági eseményeknek az a jellemzője, hogy a vállalkozás eredményében is változást idéznek elő. I. Feladat : Elemezze a következő gazdasági eseményeket ! 1./ A vállalkozás számítógépeket vásárolt ügyviteli célra 2 500 000 Ft értékben A számlát még nem rendezték! 2./ A dolgozók munkabérének kifizetésére 1 500 000 Ft-ot felvettek a b ankszámláról - melyről a bankértesítés megérkezett – majd kifizették a dolgozók bérét. 3./ Az (1 ) pontbeli szállítói tartozást Rövid lejáratú hitelből egyenlítették ki 4./ A díjbeszedőnek készpénzzel egyenlítették az előző havi gázfogyasztás

számláját, 16 000 Ft 5./ Két dolgozónak 3-3000 Ft fizetési előleget fizettek ki a pénztárból. 6./ Utólagos kiegyenlítésre 1 200 000 Ft beszerzési értékű árut 1 600 000 Ft-ért értékesítettek 7./ A vevők a (6) pontbeli tartozásukat váltóval egyenlítették ki 8./ A bankértesítés szerint a Rövid lejáratú hiteltartozásból 500 000 Ft-ot törlesztettek és 50 000 Ft hitelkamatot is leemelt a bank a bakszámláról. 9./ Bankértesítés érkezett, hogy 300 000 Ft osztalékot írtak jóvá a részesedések után 10./ A ( 7 ) pontbeli váltókövetelés lejárt, a vevők bankértesítés szerint kiegyenlítették tartozásukat és még 100 000 Ft kamatot is fizettek. 64 I. feladat megoldása : Sorszám Miben történt változás? (Az érintett vagyonrész, eredményösszetevő megjelölése) 1) Árukészlet Szállítókkal szembeni kötelezettség Készpénz Bankbetét Készpénz Jövedelemelszámolás Rövid lejáratú hitel Szállítókkal szembeni

kötelezettség Készpénz Anyagköltség Készpénz Munkavállalóval szembeni követelés Áruk ELÁBÉ 2.a) b) 3) 4) 5) 6 a) b) 7) 8a) b) 9) 10 a) b) Vevőkövetelések Értékesítés árbevétele Vevőkövetelések Váltókövetelések Bankbetét Rövid lejáratú hitel Bankbetét Fizetett kamatok Bankbetét Kapott osztalék Bankbetét Vevőkövetelések Bankbetét Egyéb kapott kamatok Eszköz / Forrás; VáltoKöltség, zás Ráfordítás / iránya Bevétel + / -E + F + E + E -E -F -F + F -E K + E -E + E -R + E B E E E F E R E B E E E B + + -+ --+ + + + -+ + Típus Tőkebevonás Eszközkörforgás Tőkekivonás Forráskörforgás összetett Eszközkörforgás. Összetett Összetett Eszközkörforgás Tőkekivonás összetett összetett Eszközkörforgás összetett Összeg (Ft) 2 500 000 2 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 2 500 000 2 500 000 16 000 16 000 6 000 6 000 1 200 000 1 200 000 1 600 000 1 600 000 1 600 000 1 600 000 500 000 500 000 50 000 50 000

300 000 300 000 1 600 000 1 600 000 100 000 100 000 65 7. A kettős k öny v v ez et és a l a pj a i 7.1 Könyvelési szabályok Az eddigiek alapján láthatjuk tehát, hogy a g azdasági események mindegyike után a vállalkozás mérlegének és/vagy eredménykimutatásának tételeiben változás következik be, vagyis mindegyik esemény után új mérleget , eredménykimutatást kellene összeállítani. Ennek elkerülésére év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés szolgál – e fogalommal már az első fejezetben találkoztunk. Szintén ismert, hogy a könyvvezetésnek két féle módja az egyszeres és a kettős könyvvezetés. A továbbiakban a kettős könyvvezetéssel ismerkedünk meg A kettős könyvvezetésben a gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon történik. A főkönyvi számlák a mérleg és az eredménykimutatás „sorokra” bontásával keletkeznek. Tapasztalhattuk, hogy a gazdasági

események hatására kétirányú változás következhet be – növekedés illetve csökkenés. A főkönyvi számla ( könyvviteli számla, számla ) olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket , másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük. A könyvviteli számla jelölésére számlavázat használunk: Tartozik szám, megnevezés Követel A bal oldal a (T)artozik, a jobb oldal a (K) övetel elnevezést viseli - de az elnevezésekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azoknak jelentése nincs – csak az oldalak megkülönböztetésére szolgálnak. A szám és megnevezés magyarázatára a későbbiekben kerül sor A T oldalra való könyvelés terhelést, a K oldalra való könyvelés pedig jóváírást jelent. A könyvviteli számlák csoportjai: Mérlegszámlák Eszköz számlák Forrás számlák Eredményszámlák Költség, ráfordítás számlák A fenti fő csoportok mellett találkozni fogunk :

- technikai számlákkal, melyeknek gazdasági tartalmuk nincs - helyesbítő számlákkal, melyek egy másik főkönyvi számlához kapcsolódva annak tartalmát módosítják, helyesbítik. Bevétel számlák 66 A következőkben a legfontosabb könyvelési fogalmakkal és szabályokkal ismerkedünk meg. a./ Eszköz számlák - a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak - a Nyitó érték a T oldalra, a záró egyenleg a K oldalra kerül - a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk - általában T egyenlegük van Tartozik Nyitó érték Eszköz számla Követel Csökkenések ( K forgalom) Növekedések ( T forgalom ) T főösszeg Záró egyenleg K főösszeg Nyitó érték : az adott időszak elején ( általában január 1-én ) az adott eszköz nyitó mérlegben szereplő értéke Forgalom : az időszaki gazdasági események együttes összege Főöszeg : a nyitó érték és a forgalom együtt Egyenleg :

a T és K főösszeg különbsége - ha T főösszeg > K főösszeg : T egyenlegről beszélünk - ha T főösszeg < K főösszeg : K egyenlegről beszélünk Záró egyenleg : A számlák zárásakor, rendezésekor ( időszak végén, általában dec.31-én ) kerül a számlára Példa : 200. év január 1- adatok : Tartozik Elszámolási betétszámla Ny : 12 000 000 Csökkenés : Növekedések: 4 000 000 Követel 7 000 000 T főösszeg : 7 000 000 16 000 000 K főösszeg : Az elszámolási betétszámla nyitó értéke 12 000 000 Ft a tárgyévi nyitó mérleg ( egyben előző évi záró mérleg ) adata – egyezően a megfelelő bankkivonattal . Az évközi T forgalom ( növekedések ) 4 000 000 Ft, az évközi K forgalom ( csökkenések ) 7 000 000 Ft. A számla aktuális egyenlege : 16 000 000 – 7 000 000 = 9 000 000 Ft és mivel a T főösszeg > K főösszeg ⇒ T jellegű. b./ Forrás számlák - a vállalkozás forrásaiban bekövetkezett változások

rögzítésére szolgálnak - a Nyitó érték a K oldalra, a záró egyenleg a T oldalra kerül - a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk - általában K egyenlegük van Tartozik Csökkenések Záró egyenleg T főösszeg Forrás számla Nyitó érték Követel Növekedések K főösszeg Az eszköz és forrás számlák december 31-i egyenlegeit a mérleg megfelelő soraiba vezetjük fel. 67 c./ Költség, ráfordítás számlák - a vállalkozás költségeiben, ráfordításaiban bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak - a Nyitó értékük nincs , hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük - a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk - nem zárjuk, hanem rendezzük - T egyenlegük van Tartozik Elővezetés Költség, ráfordítás számla Csökkenések Növekedések T főösszeg Követel Rendezés K főösszeg d./ Bevétel számlák: a ráfordítás számlák ellenpárjai - a

vállalkozás árbevételében, bevételében bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak - a Nyitó értékük nincs , hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük - a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk - nem zárjuk, hanem rendezzük - általában K egyenlegük van Tartozik Csökkenések Bevétel Elővezetés Rendezés T főösszeg Követel Növekedések K főösszeg A ráfordítás és bevétel számlák december 31-i egyenlegeit az eredménykimutatásba vezetjük fel. A gazdasági események megtörténtét – mint ahogy arról már szó volt – bizonylatokkal támasztjuk alá. A könyvelés során első feladatunk a bizonylatok alapján a számlakijelölés , más szóval a kontírozás. Ennek során megadjuk: - a gazdasági esemény időpontját - az érintett főkönyvi számlák számát, nevét - melyik számlá(k)nak melyik ( T vagy K ) oldalára - milyen összeget kell könyvelni valamint - az esemény rövid

leírását. A kettős könyvelés fontos szabálya : egy gazdasági esemény kapcsán legalább két számlára kell könyvelni és mindig ugyanakkora összeget kell feljegyezni az egyik számla ( számlák ) T oldalára , mint a m ásik számla ( számlák ) K oldalára . 68 A főkönyvi számlákon történő könyvelés összevont, értékbeni nyilvántartást fejez ki. Ezt szintetikus könyvelésnek is n evezzük. A szintetikus könyvelés mellett találkozunk az analitikus könyveléssel , mely részletes mennyiségi és értékbeni nyilvántartást jelent. A főkönyvi könyvelésben az analitikus könyvelés során összegyűjtött, összevont, rendszerezett adatok feljegyzése történik meg , melyek a feladással kerülnek a főkönyvi könyvelésre. A főkönyvi számlákon való könyvelés ugyanakkor számlasoros elszámolást is jelent. A számlasoros elszámolás a gazdasági események hatására bekövetkezett változásokat vagyonrészek szerinti bontásban

jegyzi fel – vagyis egy könyvviteli számlán csak egy meghatározott eszközben illetve forrásban stb. bekövetkezett változást követhetünk nyomon A könyvviteli munka gyakorlatában a számlasoros elszámolás mellett idősoros elszámolást is meg kell valósítani. Az idősoros elszámolás során a gazdasági események hatásait időrendi sorrendben jegyezzük fel – függetlenül attól, hogy mely eszközben illetve forrásban következett be változás. Míg a számlasoros elszámolás eszköze a könyvviteli számla, addig az idősoros elszámolás eszköze a napló. A gyakorlatban sokféle naplóval találkozhatunk, de ezek mindegyike tartalmazza legalább a következőket : - dátum és/vagy sorszám - hivatkozások - az érintett könyvviteli számlák száma és megnevezése - a gazdasági esemény tömör leírása ( szöveg ) - a könyvelt összeg ( T és K bontásban ) A fenti kétféle elszámolás alkalmazása biztosítja a könyvvitelben az

ellenőrizhetőséget és az egyeztethetőséget. 7.2 A főkönyvi számlák rendszerezése Mint azt már az előző fejezetből tudjuk, a könyvviteli számlák jelölésére a számlák száma és elnevezése szolgál. Ahhoz, hogy ezeket megtudjuk adni, szükség volt a könyvviteli számlák egységes rendszerének kidolgozására. Ezt a rendszert a számlakeret tartalmazza A számlakeretben a sz ámlák csoportosítása a d ecimális osztályozás alapján valósul meg. E szerint a számlákat először számlaosztályokba soroljuk, majd a sz ámlaosztályokat a d ecimális elv szerint számlacsoportokra , a sz ámlacsoportokat pedig szintén a d ecimális elv alapján számlákra bontjuk. Ha további részletezést szeretnénk, a számlákat alszámlákra , ez utóbbiakat pedig részletező számlákra bonthatjuk. A számlaosztályokat egy, a számlacsoportokat kettő, a számlákat pedig három – és így tovább - számjeggyel jelöljük. A számlaszámok felépítése tehát

következő lehet ( példa ) : 1 - számlaosztály ( Befektetett eszközök) 11 - számlacsoport (Immateriális javak ) 113 - számla ( Szellemi termékek) 1131 - alszámla ( Szoftvertermékek) 11312 - részletező számla ( Ügyviteli szoftverek ) 69 A gazdálkodók számvitelének megszervezéséhez és a beszámoló megfelelő formában történő elkészítéséhez nyújt segítséget az egységes számlakeret , mely minden gazdálkodóra nézve kötelező szabályokat ír elő. Az egységes számlakeret tartalmazza a számlaosztályok számát, ezek megnevezését a következőképpen : Számlaosztály száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 0. Számlaosztály neve Befektetett eszközök Készletek Követelések, értékpapírok, pénzeszközök és aktív időbeli elhatárolások Források Költségnemek Költséghelyek, általános költségek Tevékenységek költségei Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások Értékesítés árbevétele és

bevételek Nyilvántartási számlák Számlák jellege Eszköz és forrás számlák = Mérleg számlák Költség számlák Eredmény számlák Technikai jellegűek Tanulmányaink során a számlák számmal történő jelölésére csak a számlaosztályt fogjuk használni és a számla nevével pontosítjuk a használni kívánt könyvviteli számlát. A fenti táblázat alapján tehát elmondhatjuk, hogy : - 1. számlaosztály tartalmazza az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és b efektetett pénzügyi eszközöket - 2. számlaosztály tartalmazza : a készleteket ( vásárolt és saját termelésű ) - 3. Számlaosztály tartalmazza : követeléseket, értékpapírokat, pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat - 4. Számlaosztály az összes forrást Az 1 - 4 . számlaosztály tartalmazza a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat - az 5. számlaosztály a költségeket költségfajták, költségnemek szerint tartalmazza A költségnemek a

következők : anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei , egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jelegű egyéb kifizetések, bérjárulékok és értékcsökkenési leírás. - a 6 – 7 . számlaosztály használata nem kötelező, vezetői információk biztosítására alkalmazható az elszámoltatás, az önköltségszámítás és a költséggazdálkodás rendszerének kialakításához. - a 8. Számlaosztály tartalma a választott eredménykimutatás fajtájától függően az anyagjellegű, személyi jellegű ráfordításokat és értékcsökkenési leírást vagy az értékesítés közvetlen és közvetett költségeit valamint az egyéb-, pénzügyi – és rendkívüli ráfordításokat. - a 9. Számlaosztályban mutatjuk ki az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi bevételeket és a rendkívüli bevételeket. 70 - a 0. Számlaosztály olyan technikai elszámolásokat tartalmaz, melyek az üzleti

év eredményét, a saját tőke összegét nem befolyásolják Az egységes számlakeret alapján kell a vállalkozásoknak a sa ját számlarendet elkészíteni. A számlarend egy olyan számviteli szabályzat, amely tartalmazza: a) minden olyan könyvviteli számla számát és megnevezését, melyet a vállalkozás használni kíván b) ha a számla nevéből egyértelműen annak tartalma nem következik, akkor rövid tartalmi meghatározást valamint az adott számla növekedéseinek, csökkenéseinek jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket és azok más számlával való kapcsolatát c) az analitikus könyveléssel való kapcsolatot d) a fentiek bizonylati alátámasztását Ily módon elmondhatjuk, hogy a számlarend tulajdonképpen két részből áll : - a számlatükör , mely a főkönyvi számlákat tartalmazza : a fenti a ) pontbeli tartalommal - szöveges számlarend a fenti b) - d) pontbeli tartalommal A számlarendet a megalakulástól számított 90

napon belül el kell készíteni. Az évközben vezetett főkönyvi számlák alapján a vállalkozás főkönyvi kivonatot készít. A főkönyvi kivonat egy összesítő kimutatás, mely tartalmazza a vállalkozás összes alkalmazott főkönyvi számlájának következő adatait : a főkönyvi számla száma, megnevezése ; a számla T és K főösszege ; a számla T és K egyenlege. A T és K főösszegek összesítés után kapott értékének egyezőnek kell lennie, csakúgy, mint a T és K egyenlegek összesítésével kapott értékeknek is meg kell egyezniük. Ez az egyezőség biztosítja, hogy az évközi könyvelés során formai hibát nem vétettek, vagyis nem sértették meg a kettős könyvvitel azon szabályát, hogy a T oldalra könyvelt összegnek a K oldalra könyvelt összeggel meg kell egyeznie minden tétel esetében. Tartalmi hiba – hogy nem a Számviteli törvény előírásai szerint került elszámolásra valamely tétel – kiszűrésére a főkönyvi

kivonat nem alkalmas. A főkönyvi kivonatot évente legalább egy alkalommal, a beszámoló készítést megelőzően el kell készíteni, de a vállalkozás saját belátása szerint – a számviteli politikában szabályozott módon – évente több alkalommal is elkészítheti. 71 7.3 A számviteli munka szakaszai Nyitás : a nyitómérleg alapján a megfelelő főkönyvi számlákra könyveljük a nyitó egyenlegeket a 4. Nyitómérleg számlával szemben Gazdasági események évközi elszámolása : a bekövetkezett gazdasági eseményeket év közben a számlasoros és idősoros elszámolás keretében feljegyezzük Zárlati munkálatok : részletesebben lásd később ! Idetartozik többek között : - költség számlák egyenlegeinek átvezetése a ráfordítás számlákra - főkönyvi kivonat összeállítása - a ráfordítás és b evétel számlák rendezése a 4 . Adózott eredmény elszámolása számlával szemben - adófizetési kötelezettség

megállapítása és elszámolása - fizetendő osztalék megállapítása és elszámolása - a mérleg szerinti eredmény megállapítása és átvezetése a 4. Adózott eremény elszámolása számláról a 4. Mérleg szerinti eredmény számlára A beszámoló összeállítása : a főkönyvi kivonat alapján az eredménykimutatás és mérleg összeállítása Zárás : a mérlegszámlák zárása 4. Zárómérleg számlával szemben Feladat a kettős könyvvitel menetére Egy vállalkozás vagyonrészei 200. január 1-jén: (adatok ezer Ft-ban) Tárgyi eszközök 12 000 Munkabértartozás 1 100 Adótartozások 143 Jegyzett tőke 14 200 Árukészlet 2 300 Szállítók 240 Váltókövetelések 555 Elszámolási betét 2 142 Mérleg szerinti eredmény . Aktív időbeli elhatárolások 15 72 Gazdasági műveletek: 1) A mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba. 2) A múlt évi adótartozás átutalása megtörtént, a bankértesítés megérkezett. 3) A

decemberi bérek kifizetéséhez szükséges összeget felvették a bankszámláról, a bankértesítés is megérkezett. 4.) A munkabérek kifizetése megtörtént 5) Áruértékesítés történt készpénzért, az 1 280 000 Ft-ról a pénztárbevételi bizonylatot kiállítása megtörtént. Az eladott áruk beszerzési áron számított értéke feladás szerint 985 000 Ft. 6) Befizettek 1 250 000 Ft készpénzt a bankszámlára, a bankértesítés is megérkezett. 7) Az anyagbeszerzőnek utólagos elszámolásra kifizettek 10 000 Ft készpénzt a pénztárból, pénztárkiadási bizonylat szerint. 8) Készpénzért 3 000 Ft értékben írószereket vásároltak, ami azonnal felhasználásra került. Feladat: a) Készítsen nyitómérleget! b) Szerkessze meg: - a nyitótételeket , - a gazdasági események könyvelési tételeit! c) Végezze el a könyvelést időrendben és főkönyvi számlákon is! d) Készítsen főkönyvi kivonatot a könyvelés ellenőrzésére! e) Év

végét feltételezve: - A szükséges átvezetések elvégzése után állapítsa meg a vállalkozás eredményét összköltség eljárású eredménykimutatás készítése mellett! (megjegyzés: feltételezzük, hogy nem fizetnek osztalékot, és eltekintünk az adófizetési kötelezettségtől!) -Végezze el az eredménykimutatás számláinak a megszüntetését! - Készítse el a zárómérleget, és zárja le a főkönyvi számlákat! Eszközök Mérleg, . január 1 (adatok ezer Ft-ban) Források 73 Elemző és számlakijelölő ív Elemzés Miben történt változás Dátum (A vagyonrész, eredményösszetevő megjelölése) E/F Ktg ill. Ráf./ Bevétel Könyvelés = kontírozás Válto Főkönyvi számla Összeg (Ft) zás iránya számlaneve oldal +/- osztálya 74 c) Folyamatos könyvelés Idősoros nyilvántartás: naplóban Számlasoros nyilvántartás: főkönyvi számlákon 75 d) Ellenőrzés a nyitás és az 1-8. gazdasági esemény elkönyvelése

után száma Főkönyvi számla Neve Főkönyvi kivonat, 200. Forgalom (Ft) Tartozik Követel Egyenleg (Ft) Tartozik Követel 76 Eredménymegállapítás: összköltség eljárású eredménykimutatással Megnevezés Adatok ezer Ft Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás (mint ráfordítás) Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye = E. Adózás előtti eredmény (most!) Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény Eszközök Mérleg, . december 31 adatok ezer Ft-ban Források 77 Megoldás Eszközök Tárgyi eszközök Áruk Váltókövetelések Bankbetét Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Mérleg, 2000. január 1 (adatok ezer Ft-ban) Források 12 000 Jegyzett tőke 14 200 2 300 Mérleg szerinti

eredmény 1 329 555 Szállítók 240 2 142 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1 243 15 17 012 Források összesen 17 012 A következő táblázat a könyvelési tételek megszerkesztését segíti! A gyakorlatban a tételeket a bizonylatokon kontirozzák! Elemző és számlakijelölő ív Elemzés Miben történt változás Dátum (A vagyonrész, eredményösszetevő megjelölése) jan. 1 E/F Ktg ill. Ráf./ Bevétel Válto zás iránya Szám+/lao. 4 4 jan. 1 1. Mérleg szerinti eredmény F - 4 2. Eredménytartalék Adótartozás F F + - 4 4 Bankbetét Készpénz Bankbetét Készpénz Munkabértartozás E E E E F + - 3 3 3 3 4 5./a Készpénz Árbevétel E B + + 3 9 5./b Árukészlet Anyagjellegű ráfordítások E R + 2 8 6. Bankbetét Készpénz Munkavállalóval szembeni követelés Készpénz Anyagköltség Készpénz E E + - E E K E + + - 3 3 3 3. 4. 7. 8. c) Idősoros nyilvántartás: naplóban 3 5 3 Könyvelés = kontírozás

Főkönyvi számla Összeg (Ft) neve oldal 5 Eszköz számla Nyitó mérleg Nyitó mérleg 5 Forrás számla Mérleg szerinti eredmény Eredménytartalék Költségvetési befiz. kötelezettség teljesítése Elszámolási betét Pénztár Elszámolási betét Pénztár Jövedelemelszámolás Pénztár Belföldi értékesítés árbevétele Áruk Anyagjell. ráford (ELÁBÉ) Elszámolási betét Pénztár Munkavállalókkal szembeni követelés Pénztár Anyagköltség Pénztár T K T K T 17 012 000 17 012 000 17 012 000 17 012 000 1 329 000 K T 1 329 000 143 000 K T K K T 143 000 1 100 000 1 100 000 1 100 000 1 100 000 T K 1 280 000 1 280 000 K 985 000 T T K 985 000 1 250 000 1 250 000 T K T K 10 000 10 000 3 000 3 000 78 Napló, 2000. január hó Dátum Tartozik számla vagy Számla neve sor-osztály szám száma jan. 1 5 Eszköz számla 1. Tárgyi eszközök 2 Áruk 3 Váltókövetelések 3 Elszámolási betét 3 Aktív időbeli elhatárolás jan. 1 4

Nyitómérleg Követel számla számlaNeve osztály száma 4 Nyitómérleg 4 4 4 4 4 1. 2. 4 4 3. 4. 5/a 3 4 3 5/b 6. 7. 8 3 3 8. 5 Nyitás 12 000 000 2 300 000 555 000 2 142 000 15 000 17 012 000 17 012 000 14 200 00 1 329 000 5 Forrás számla Jegyzett tőke Mérleg szerinti eredmény Belföldi szállítók Költségvet. befiz kötelezettség Jövedelemelszámolás Eredménytartalék Elszámolási betét Nyitás Mérleg szerinti eredmény átvezetése Adótartozás átutalása 1 329 000 143 000 1 329 000 143 000 Készpénzfelvétel bankszámláról Bérfizetés Árueladás készpénzért 1 100 000 1 100 000 1 280 000 1 100 000 1 100 000 1 280 000 Készletcsökkenés elszámolás Készpénzbefizetés a bankszámlára Kifizetés utólagos elszámolásra 985 000 1 250 000 10 000 985 000 1 250 000 10 000 Irodaszer vásárlás Nyitás és forgalom összesen 3 000 41 224 000 3 000 41 224 000 Mérleg szerinti eredmény Költségvetési befiz. kötelezettség

teljesítése Pénztár Jövedelemelszámolás Pénztár 4 3 Anyagjell. ráf(ELÁBÉ) Elszámolási betét Munkavállalókkal szembeni .követelés Anyagköltség 2 3 3 Elszámolási betét Pénztár Belföldi értékesítés árbevétele Áruk Pénztár Pénztár 3 Pénztár 3 3 9 Szöveg 1. oldal Összeg (Ft) Tartozik Követel 240 000 143 000 1 100 000 79 Számlasoros nyilvántartás: főkönyvi számlákon T 1. Tárgyi eszközök Ny (4) 12 000 000 Z (492) T Ny (4) T T T 3. Váltókövetelések 555 000 Z (4) K 12 000 000 K 555 000 T NY(4) 2. Áruk 2 300 000 5/b(8) Z (4) K 985 000 1 315 000 T 3. Elszámolási betét 2 142 000 2(4) 1 250 000 3(3) Z (4) K 143 000 1 100 000 2 149 000 Ny (4) 6(3) Ny (4) 3. Aktív időbeli elhatárolások K 15 000 Z (4) 15 000 T 4. Nyitómérleg K Ny(F szlák) 17012000 Ny(E szlák)17012000 Z (4) 4. Jegyzett tőke K 14 200 000 Ny (491) 14 200 000 T Z (4) 4. Belföldi szállítók 240 000 Ny (4) T K 240 000 4. Mérleg

szerinti eredmény K 1(4) 1 329 000 Ny (4) 1 329 000 Z (4) 292 000 dec.31(4) 292 000 4. Költségvetési befizetési kötelezettségek K Z (4) 143 000 Ny (4) 143 000 4. Költségvetési befizetési kötelezettségek T teljesítése K 2 (384) 143 000 Z (492) 143 000 T 4. Jövedelemelszámolás K 4 (3) 1 100 000 Ny (491) 1 100 000 T 3(3) 5/b (9) 3. Pénztár 1 100 000 4(4) 1 280 000 6(3) 7(3) 8(5) Z (4) K 1 100 000 1 250 000 10 000 3 000 17 000 T Z (4) T 4. Eredménytartalék 1 329 000 1(4) K 1 329 000 9. Belföldi értékesítés árbevétele K dec.31(4) 1280 000 5/a(3) 1 280 000 80 3. Munkavállalókkal szembeni követelés K 10 000 Z (4) 10 000 T 8. Anyagjellegű ráford (ELÁBÉ) K 5/a(2) 985 000 dec.31(4) 985 000 T 7(3) T T 8. Anyagjellegű ráford(Anyagköltség ) K Dec. 31 (5) 3 000 Dec 31 (4) 3 000 5. Anyagköltség K 8(3) 3 000 Dec. 31 (8) 3 000 d) Ellenőrzés a nyitás és az 1-8. gazdasági esemény elkönyvelése után Főkönyvi kivonat, 2000. január

31 Főkönyvi számla Forgalom(főösszeg) (Ft) Száma neve Tartozik Követel 1 Tárgyi eszközök 12 000 000 2 Áruk 2 300 000 985 000 3 Váltókövetelések 555 000 3 Munkavállalókkal szembeni 10 000 követelés 3 Pénztár 2 380 000 2 363 000 3 Elszámolási betét 3 392 000 1 243 000 3 Aktív időbeli elhatárolások 15 000 4 Jegyzett tőke 14 200 000 4 Eredménytartalék 1 329 000 4 Mérleg szerinti eredmény 1 329 000 1 329 000 4 Belföldi szállítók 240 000 4 Költségvetési befizetési 143 000 kötelezettség 4 Költségvetési befizetési köt. 143 000 teljesítése 4 Jövedelemelszámolás 1 100 000 1 100 000 4 Nyitómérleg 17 012 000 17 012 000 1-4. számlaosztály összesen 40 236 000 39 944 000 5 Anyagköltség 3 000 3 000 8. Anyagjellegű ráfordítás 3 000 (anyagköltség) 8. Anyagjellegű ráford. 985 000 (ELÁBÉ) 9 Belföldi értékesítés 1 280 000 árbevétele 5-9. számlaosztály összesen 988 000 1 280 000 Összesen 41 227 000 41 227 000 Egyenleg (Ft)

Tartozik Követel 12 000 000 1 315 000 555 000 10 000 - 17 000 2 149 000 15 000 - 14 200 000 1 329 000 240 000 143 000 143 000 - 16 204 000 3 000 15 912 000 - 985 000 - - 1 280 000 988 000 17 192 000 1 280 000 17 192 000 81 Eredménymegállapítás: összköltség eljárású eredménykimutatással Megnevezés Adatok ezer Ft Értékesítés nettó árbevétele 1 280 Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások 988 Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás (mint ráfordítás) Egyéb ráfordítások B. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye = 292 E. Adózás előtti eredmény (most!) Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény 292 Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény 292 4. Adózott eredmény elszámolása számla 8. 3 000 9. 1 280 000 8. 985 000 4. 292 000 Eszközök Tárgyi eszközök Áruk Váltók Egyéb követelések Pénztár Elszámolási betét Aktív

időbeli elhatárolások Eszközök összesen 4. Mérleg szerinti eredmény Tartalmát lásd fenn a számlák között ! Mérleg, . december 31 adatok ezer Ft-ban 12 000 Jegyzett tőke 1 315 Eredménytartalék 555 Mérleg szerinti eredmény 10 Szállítók 17 2 149 15 16 061 Források összesen Források 14 200 1 329 292 240 16 061 82 Ellenőrző kérdések a Gazdasági események és könyvelés témaköréből 1. Mit nevezünk gazdasági eseménynek ? 2. Milyen gazdasági eseményeket különböztetünk meg ? Jellemezze őket ! 3. Mi a könyvviteli számla ? 4. Milyen könyvviteli számlákat ismer? 5. Hogyan könyvelünk az eszköz számlákra ? 6. Hogyan könyvelünk a forrás számlákra ? 7. Hogyan könyvelünk a költség – ráfordítás számlákra ? 8. Hogyan könyvelünk az eredmény számlákra ? 9. Mi a forgalom ? Mi az egyenleg ? 10. Mit nevezünk kontírozásnak ? 11. Mit jelent az analitikus és mit a szintetikus könyvelés? 12. Mit jelent a számlasoros és

mit az idősoros elszámolás? 13. Mi a főkönyvi kivonat ? 14. Hogyan rendszerezzük a főkönyvi számlákat ? 15. Mi a számlatükör ? 16. Mit tartalmaz a számlarend? 17. Ismertesse a számviteli munka szakaszait ! 83 8. PÉNZFORGALOM SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA 8.1 AZ ÁTVEZETÉSI SZÁMLA ALKALMAZÁS A vállalkozások pénzeszközeik jelentős részét számlapénz formájában a számlavezetéssel megbízott pénzintézet kezelésében tartják. Pénzforgalmuk jelentős része számlapénz felhasználásával zajlik A pénzintézet kezelésében lévő pénz a vállalkozás szempontjából bankra szóló (bankkal szemben fennálló) követelés, a pénzintézet szempontjából viszont elszámolási kötelezettség. A gazdálkodás során a vállalkozások egymással szemben keletkező követeléseiket – kötelezettségeiket, valamelyik fél fizetési meghagyása alapján, a b ankszámlák közötti terheléssel, illetve jóváírással rendezik. A terhelés során az adós

banki nyilvántartásban megjelenő pénzeszköze csökken, a jóváírás alkalmával a kedvezményezett /a jogosult pénzintézetnél nyilvántartott pénze nő. A terhelésről illetve a jóváírásról a bank ügyfeleit bankértesítés, számlakivonat megküldésével értesíti. A számlapénz állományát érintő pénzmozgások tehát a pénzintézeteknél zajlanak, így ezek a változások először a bank nyilvántartásaiban jelennek meg. A vállalkozások nyilvántartásainak azonban a bankéval egyező állapotot kell tükröznie. A folyamatos egyezés úgy biztosítható, hogy a vállalkozások könyvelési okmánya (bizonylata) a bankszámlán zajló változások feljegyzésekor minden esetben a bankértesítés. Léteznek olyan, a bankszámlát érintő, pénzmozgások, pénzügyi műveletek, amelyek két oldala két, rendszerint eltérő időpontban keletkező bizonylat alapján jegyezhető fel. A bizonylatok keletkezésének időbeli eltérését a 3.

számlaosztályban lévő Átvezetési számla alkalmazásával oldja fel a számvitel. Az Átvezetési számla az Elszámolási betétszámlát helyettesíti addig, amíg a bankszámlán történt változásról a b ankértesítés a vállalkozáshoz meg nem érkezik. Az Átvezetési számla egyenlege a b ankszámlák állományát módosítja. Tartozik egyenlege növelő, Követel egyenlege csökkentő tényezőként kerül figyelembevételre a számlapénz-állomány megállapításakor. Átvezetési számlát kell alkalmazni: 1. Az Elszámolási betétszámla és a Pénztár számla közötti pénzforgalom, 2. az Elszámolási betétszámla és valamely más, a vállalkozás tulajdonában lévő bankszámla (pld az Elkülönített betétszámla) közötti pénzmozgás, valamint 3. az Elszámolási betétszámla és a Rövid lejáratú hitel számlák közötti műveletek feljegyzésekor 1. Műveletek az Elszámolási betét számla és a Pénztár számla között a)

Készpénzfelvétel: Ez a művelet a vállalkozás tulajdonában levő pénz formai átalakulásával jár, készpénzállomány nő, bankszámlaállomány csökken. A könyvelési bizonylatok a pénztár bevételi bizonylat, amely a készpénzfelvétel napján kiállításra kerül és a pénzintézet terhelési értesítése, amely néhány nap múlva érkezik meg a vállalkozáshoz. A könyvelés két szakaszra bomlik: Pénztár bevételi bizonylat alapján: T 3. Pénztár – K 3 Átvezetési számla A bank terhelés értesítése szerint: T 3. Átvezetési számla – K 3 Elszámolási betétszámla b) Készpénz befizetése a bankszámlára: A változás következtében a k észpénz csökken a bankszámlapénz nő. A könyvelés bizonylatai a pénztár kiadási bizonylat és a bank jóváírási értesítése, amely ezúttal is a készpénzbefizetést követő néhány napon belül áll csak rendelkezésre. 84 c) A könyvelés menete: Pénztár kiadási bizonylat alapján:

T 3. Átvezetési számla – K 3 Pénztár számla A bank jóváírási értesítése alapján: T 3. Elszámolási betétszámla – K 3 Átvezetési számla 2. Pénzmozgások az Elszámolási betétszámla és az Elkülönített betétszámla között: a) Pénzeszköz elkülönítése: Az elkülönítés a vállalkozás rendelkezése átvezetési meghagyása alapján történik. Az elkülönített pénzeszköz a vállalkozás tulajdonában marad, de meghatározott gazdálkodási célra, pld. beruházásra, importfedezetre fordítható A változás során az elkülönített pénzeszköz nő, a szabad pénzeszköz állománya csökken, vagyis az egyik bankszámlán terhelés, a másikon jóváírás történik. E két művelet közül először a terhelést, majd a jóváírást végzi el a bank, így a vállalkozás is két, esetleg eltérő időpontban érkező bizonylat alapján könyvelhet: Terhelési értesítés alapján: T 3. Átvezetési számla – K 3 Elszámolási

betétszámla Jóváírási értesítés szerint: T 3. Elkülönített betétszámla – K 3 Átvezetési számla b) Elkülönített pénzeszköz felszabadítása: Az Elkülönített betétszámláról a fel nem használt pénzeszköz a szabad pénzeszközök közé visszahelyezhető. A pénzmozgás az elkülönített pénzt csökkenti, a szabad pénzt növeli A könyvelés bizonylatai ezúttal is a terhelésről és a jóváírásról szóló bankértesítések. A könyvelés menete: Terhelési értesítés szerint: T 3. Átvezetési számla – K 3 Elkülönített betétszámla Jóváírási értesítés szerint: T 3. Elszámolási betétszámla – K 3 Átvezetési számla 3. Műveletek az Elszámolási betétszámla és a Rövidlejáratú hitelek számla között: a) Hitelfelvétel: A rövid lejáratú, likviditási hiteleket a pénzintézet az igénylő vállalkozással szembeni követelésként veszi nyilvántartásba és jóváírja a vállalkozás bankszámláján is az

engedélyezett összeget. A hitelfelvétel tehát a vállalkozásnál a bankkal szembeni kötelezettséget növeli és nő a pénzeszközök állománya is. A könyvelés bizonylata a hitel állománybevételéről és az összeg bankszámlán való jóváírásáról szóló bankértesítés. A könyvelés menete: A hitel állományba vétele: T 3. Átvezetési számla – K 4 Rövid lejáratú hitelek A bank jóváírási értesítése szerint: T 3. Elszámolási betétszámla – K 3 Átvezetési számla b) Hiteltörlesztés: A törlesztés a pénzeszköz csökkenésével jár, más oldalról a bankkal szemben fennálló hiteltartozás csökkenését okozza. A könyvelés bizonylata itt is két bankértesítés – ezek a pénzeszközök állománycsökkenését, illetve a vállalkozás hiteltartozásának csökkenését igazolják. 85 A könyvelés lépései: Terhelési értesítés alapján: T 3. Átvezetési számla – K 3 Elszámolási betétszámla A hiteltartozás

állománycsökkenése: T 4. Rövid lejáratú hitelek – K 3 Átvezetési számla Figyelje meg, hogy az Átvezetési számla egyenlege egy pénzügyi művelet teljes folyamatának könyvelése után nulla lesz, a számla elveszíti szerepét. FELADAT A következő feladat az Átvezetési számla alkalmazásának szabályainak gyakorlását szolgálja! Gazdasági események: 1) 2001. március 14-én 780 000 Ft k észpénzt vettek fel az Elszámolási betétszámláról, a pénztárbevételi bizonylatot kiállították 2) Március 16-án megérkezett a bank terhelési értesítése a készpénzfelvételről. 3) Március 18-án a napi készpénzbevételt, 1 6 50 000 Ft-ot, befizették a bankszámlára. A befizetési utalvány alapján a pénztárkiadási bizonylatot kiállították. 4) Március 20-án megérkezett a bank jóváírási értesítése a készpénzbefizetésről. 5) Március 21-én az igényelt 400 000 Ft 8 havi futamidejű hitelt a bank folyósította, és a hitel

állományba vételéről a bank terhelési értesítése megérkezett. 6) Március 22-én a felvett hitel összegét a bank jóváírta a vállalkozás az Elszámolási betétszámláján, és erről a jóváírási értesítés megérkezett. 7) Március 28-án a bank a vállalkozás megbízására leemelt 120 000 Ft-ot az Elszámolási betétszámláról beruházási hitel törlesztésére, a terhelési értesítés megérkezett. 8) Március 29-én megérkezett a bank jóváírási értesítése a beruházási hitel törlesztéséről. 9) Március 30-án a v állalkozás megbízására a bank beruházási célra elkülönített 2 000 000 Ft-ot a folyószámláról. Az elkülönítésről a bank a terhelési értesítést megküldte 10) Április 2-án a bank jóváírási értesítése megérkezett a 2 000 000 Ft elkülönítéséről. 86 MEGOLDÁS Elemző és számlakijelölő ív Dátum Elemzés ill. Miben történt változás E/F sor(A vagyonrész, Ktg ill. szám

eredmény-összetevő Ráf./ megjelölése) Bevétel 1. Készpénz E 2. Bankbetét E 3. Készpénz E 4. Bankbetét E Könyvelés = kontírozás Főkönyvi számla Válto zás iránya számlaneve +/- osztálya + 3. Pénztár 3. Átvezetési számla -3. Elszámolási betét 3. Átvezetési számla -3. Pénztár + 5. Hiteltartozás F + 6. Bankbetét E + 7. Bankbetét E -- 8. Hiteltartozás F -- 9. Bankbetét E -- 10. Bankbetét E + oldal T K K T K 3. Átvezetési számla T 3. Elszámolási betét T 3. Átvezetési számla K 4. K 3. 3. 3. 3. 3. 4. 3. 3. Rövid lejáratú hitelek Átvezetési Elszámolási betét Átvezetési számla Elszámolási betét Átvezetési számla Beruházási hitelek Átvezetési számla Elszámolási betét 3. Átvezetési számla T 3. Elkülönített betét T 3. Átvezetési számla K T T K K T T K K Összeg (Ft) 780 000 780 000 780 000 780 000 1 650 000 1 650 000 1 650 000 1 650 000 400 000 400 000

400 000 400 000 120 000 120 000 120 000 120 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 87 9. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓVAL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK 9.1 AZ ÁFÁ-RÓL Az általános forgalmi adó szabályait az 1992. évi LXXIV törvény az azóta történt módosításokkal együtt tartalmazza A számvitel tantárgy keretében az ÁFA-nak azokat jellemzőit emeljük ki, amelyek a számviteli elszámolás áttekintéséhez szükségesek. Az ÁFA az árképzéshez kapcsolódó, - általános, minden árura, szolgáltatásra, jövedelemszerző tevékenységre és az importra is kiterjedő, - többfázisú, mindig jelen van, ha a tulajdonjog megváltozik, - nettó típusú adó, csak a hozzáadott érték, azaz az adott fázis értéknövekedése utáni adót kell megfizetni. Az ÁFA alapja a nettó ár, azaz az ÁFA nélküli ár, mértéke a nettó ár mint adóalap 25, 12, ill. 0 %-a Készpénzfizetési számlában a számla végösszege az ÁFÁ-t is tartalmazza, ilyenkor az

adó összege visszaszámítással az ÁFÁ-s összeg 20 ill. 10,71 %-a pl. nettó ár +25 % ÁFA bruttó ár nettó ár + 12 % ÁFA bruttó ár 160 Ft 40 Ft = 160 • 0,25 200 Ft, benne ÁFA 200 • 0,2 = 40 Ft 200 Ft 24 Ft = 200 • 0,12 224 Ft, benne ÁFA 224 • 0,1071= 24 Ft Az ÁFA elszámolásának bizonylata : - a számla ( normál számla!) : ilyenkor az ellenérték kifizetése később történik. - egyszerűsített számla ( készpénzfizetési számla!): készpénzzel vagy készpénz helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén, - számlát helyettesítő okmány. 88 A vállalkozás értékesítése, szolgáltatása a törvény értelmében lehet: adóköteles ilyenkor a törvényben előirt adót kell megfizetni adó mentes a mentességnek két esetét tartalmazza a törvény: tárgyi adómentesség a törvény szerinti tevékenységek ill. termékek mentesülnek az adó alól alanyi adómentesség a kisvállalkozások számára lehetséges

jogosultság, pl. meghatározott bevételhatár esetén Ha a vállalkozás alanya az ÁFÁ-nak, az adó két fajtája fordulhat elő a vállalkozás működése során, input adó: a bekerülő eszközök és szolgáltatások adója, ezt nevezzük előzetesen felszámított ÁFÁ-nak, ami lehet: le nem vonható ÁFA, azaz vissza nem igényelhető, eseteit a törvény nevesíti! A számviteli elszámolás szabályai szerint a beszerzési ár, mint bekerülési érték része lesz, ami később pl. felhasználáskor a költségek között jelenik meg! output adó: a vállalkozásból kikerülő eszközök, szolgáltatások adója, ezt fizetendő ÁFÁ-nak nevezzük. levonható ÁFA, azaz a fizetendő ÁFA összegéből levonható különbözetük - az adózás rendje törvényben foglaltak szerinti időközönként, pl. következő hó 20-ig befizetendő, ill visszaigényelhető az ÁFA bevallás alapján! A visszaigényelhető ÁFA kiutalásának feltételeit mindig a hatályos

ÁFA törvény szabályozza. 89 Az ár szerkezete és az ÁFA beépülése az árakba: ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK Termelő: Nagykereskedelem: Kiskereskedelem: Fogyasztó: BESZERZÉSI ÁR ((Ft/db) nettó ár . 25 % ÁFA . bruttó ár . nettó ár 100,0 25 % ÁFA 25,0 bruttó ár 125,0 nettó ár 25 % ÁFA bruttó ár nettó ár 110,0 25 % ÁFA 27,5 bruttó ár 137,5 nettó ár 25 % ÁFA bruttó ár = fogyasztói ár ÉRTÉKESÍTÉSI ÁR (Ft/db) 100,0 25,0 125,0 110,0 (100+100•0,1) 27,5 (110•0,25) 137,5 132,0 (110+110•0,2) 33,0 (132•0,25) 165,0 TEHÁT A FOGYASZTÓI ÁR TARTALMA: (Ft/db) nettó termelői ár 100 + nagykereskedelmi árrés 10 (10 %-os haszonkulcsot feltételezve!) nagykereskedelmi ár 110 + kiskereskedelmi árrés 22 (20 %-os haszonkulcsot feltételezve!) nettó kiskereskedelmi ár 132 +25 % ÁFA 33 bruttó kiskereskedelmi ár = FOGYASZTÓI ÁR 165 9.2 AZ ÁFA SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA A továbbiakban az ÁFA számviteli elszámolásának alapvető,

legáltalánosabb tételeit mutatjuk be, a speciális, különleges szabályokat a megfelelő témaköröknél ismertetjük. Feladat: 1) Árubeszerzés történt 400 000 Ft + 25 % ÁFA értékben, a sz ámla a v ásárlásról megérkezett. 2) A beszerzett áruk értékesítésre kerültek: - közületi eladás 120 000 Ft + ÁFA, - készpénzes eladás bevétele 450 000 Ft 3) Az ÁFA tartozás ill. követelés megállapítása és pénzügyi rendezése megtörtént, a bankértesítés megérkezett. 90 A gazdasági események elemzése, könyvelésének magyarázata: 1) beérkezett számla alapján: 1/a. árukészlet növekedés (E) 400 000 T 2. Áruk szállítóval szembeni kötelezettség növekedés (F) 400 000 K 4. Belföldi szállítók 1/b ÁFA tartozás csökkenés (F) 100 000 T 4. Előzetesen felszám ÁFA szállítóval szembeni kötelezettség növekedés (F) 100 000 K 4. Belföldi szállítók ÁFA: 400 000 * 0,25 = 100 000 2) a-b) kimenő számla alapján: 2/a

vevővel szembeni követelés növekedés (E) árbevétel növekedés (B) 2/b vevővel szembeni követelés növekedés (E) ÁFA tartozás növekedés (F) ÁFA: 120 000 * 0,25 = 30 000 120 000 T 3. Belföldi vevők 120 000 K 9. Belföldi értékesítés árbevétele 30 000 T 3. Belföldi vevők 30 000 K 4. Fizetendő ÁFA 2/c pénztárbevételi bizonylat szerint: készpénz növekedés (E) árbevétel növekedés (B) 450 000 T 3. Pénztár 450 000 K 9. Belföldi értékesítés árbevétele 2/d a bevétel ÁFA tartalmának kivezetése az árbevételből: 450 000 * 0,2 = 90 000 árbevétel csökkenés (B) ÁFA tartozás növekedés (F) 90 000 T 9. Belföldi értékesítés árbevétele 90 000 K 4. Fizetendő ÁFA 2/e értékesítés miatti készletcsökkenés elszámolása feladás szerint: ELÁBÉ növekedés (R) árukészlet csökkenés (E) E = ESZKÖZ F = FORRÁS B = BEVÉTEL R = RÁFORDÍTÁS 400 000 T 8. ELÁBÉ 400 000 K 2. Áruk 91 A KÖNYVELÉSI TÉTELEK MEGJELENÉSE

AZ ÁFA SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSÁRA ALKALMAZOTT FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON: A levonható ÁFA elszámolására szolgál A fizetendő ÁFA elszámolására szolgál 4. Előzetesen felszámított ÁFA számla 1/a (Szállítók) 100 000 4. Fizetendő ÁFA számla 2/b (Vevők) 30 000 2/d (Árbevétel) 90 000 Az ÁFA pénzügyi elszámolásakor alkalmazott számla 4. ÁFA pénzügyi elszámolása számla 3) (Elszámolási betét) 20 000 ÁFA tartozás befizetése, a bank terhelési értesítése alapján jóváírt ÁFA követelés, jóváírási értesítés alapján, szintén az Elszámolási betétszámlával szemben 3) Havi ÁFA bevallás tartalma: havi fizetendő ÁFA: a 4. számláról 120 000 havi levonható ÁFA: a 4. számláról 100 000 havi ÁFA tartozás (ill. ÁFA követelés) 20 000 9.3 AZ ÁFA KAPCSOLATA A MÉRLEGGEL December 31-ig a vállalkozások a december havi ÁFÁ-ja még nem kerül pénzügyi rendezésre, ezért az ÁFA elszámolására szolgáló 3 főkönyvi

számla összevontan egyenleget mutat: 4. Fizetendő ÁFA Követel egyenlegű 4. Előzetesen felszámított ÁFA Tartozik egyenlegű 4. ÁFA pénzügyi elszámolása számla: Tartozik / Követel egyenlegű (a Tartozik egyenleg a jellemző!) összevont egyenlegük, ha Követel egyenleg = ÁFA tartozás Tartozik egyenleg = ÁFA követelés, (visszaigénylés) Mérlegben: Források: egyéb rövid lejáratú Mérlegben: Eszközök: egyéb követelések kötelezettségek mérlegtételben mérlegtételben 92 Ellenőrző kérdések az ÁFA témaköréhez 1. A hatályos ÁFA törvény szerint mi képezi az ÁFA alapját, mennyi a mértéke? 2. Az ÁFA és a bekerülési érték milyen összefüggésben van? 3. Jellemezze az ÁFA elszámolására szolgáló főkönyvi számlákat! 4. A vállalkozás éves beszámolójának mérlegéhez hogyan kapcsolódhatnak az ÁFA elszámolására szolgáló számlák?