Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Kovács Olga - Az adórendszerek bemutatása hazánkban és más külföldi országokban

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDASÁGI és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDÁLKODÁSI SZAK Az adórendszerek bemutatása hazánkban és más külföldi országokban Készítette: Kovács Olga Gazdálkodási szak 2003/2004. tanév II. évfolyam I félév Tartalomjegyzék Az adók általános jellemzése . 2 Integrációs előkészületek- A magyar adójog –közelítés helyzete . 4 A társasági adó . 6 Az osztalékadó . 12 A személyi jövedelemadó . 13 Általános forgalmi adó . 19 Jövedéki és fogyasztási adó. 21 Vám . 24 Illeték . 24 Befejezés . 25 Felhasznált irodalom . 26 1 Az adók általános jellemzése A történelem során minden államnak vannak olyan feladatai, amelyeket önmaga fenntartása és a területén élő közösség ellát5ása érdekében finanszírozni kell. A feladatok ellátásához természetesen pénzre van szüksége. Pénzt hatalmi helyzetéből adódóan tud „szerezni” különböző jogcímeken. E jogcímek összefoglaló neve:

állambevételek Állambevételnek nevezzük a központi költségvetés, az önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok javára az állami feladatok ellátása érdekében teljesített befizetéseket. A központi költségvetés alkotja az államháztartás központi szintjét, amelyhez szorosan kapcsolódik, az alrendszerként működő társadalombiztosítás is. A jelenlegi magyar gazdaságban az állambevételek adók, vámok, illetékek, díjak és egyéb bevételek (pl. bírságok) formájában jelenhetnek meg Azt, hogy egy adott ország az adót -mint állambevételt- milyen formákban, mértékben veti ki, az illető ország adópolitikája határozza meg. Az adópolitika keretében gyakorol hatást az állam a termelésre, a jövedelmek elosztására, fejlesztésre, a forgalomra, a fogyasztás struktúrájára. Az adórendszer nem más, mint az országban érvényben levő - adók fajtáinak, mértékének, - megfizetési módjainak, kivetésének,

behajtásának - és az adóügyekkel foglalkozó intézményeknek az adópolitika által meghatározott rendszere. Az adó funkciói: a) fiskális funkció, ami azt jelenti, hogy az állam a feladatainak finanszírozására biztosítsa a pénzeszközöket; b) szabályozó, újraelosztó funkció, vagyis a jövedelmeket újra elosztja az államháztartás és a gazdasági szféra, valamint a gazdaság különféle szereplői között; c) az adózással befolyásolja a fogyasztást, a kereslet-kínálat arányát. Az államháztartás bevételeinek két fő forrása: a jövedelem és a fogyasztás megadóztatása. A jövedelem után „a megszerzés pillanatában” adózunk, a f ogyasztás után csak akkor, amikor a termékeket megvásároljuk. Az adók csoportosítása Az adó állami feladatok (társadalmi, gazdasági, szociálpolitikai célok) megvalósítását szolgáló pénzbeli befizetési kötelezettség, amelynek befizetési jogcímét, a befizetők körét jogszabályban az

állam állapítja meg. Fontos eleme, hogy az adófizető nem kap közvetlen ellenszolgáltatást az államtól, s ha nem fizet, az állam kényszerintézkedések igénybevételére jogosult. Két nagy csoportba soroljuk az adókat közvetlen és közvetett adók Közvetlen adók a személyi jövedelemadó, a társasági adó, a béradó, a vagyonadó. Közvetett adók, a termékekre és szolgáltatásokra kivetett adók. Ilyen a forgalmi adó, fogyasztási adó, az importvám, a jövedéki adó. Az illeték és díj olyan állami bevétel, amelyet azok a természetes és jogi személyek fizetnek, akik vagy amelyek az állami szervek igazgatási, illetve igazságszolgáltatási tevékenységét veszik igénybe, de számos illetékben adójogi elemeket is kimutathatunk. 2 A vám az államhatáron átszállított vámárura, szolgáltatásra vonatkozó fizetési kötelezettség. A behozott árukat és szolgáltatásokat terheli A települési önkormányzatok alapvető feladata a

helyi közszolgáltatás biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Vannak vagyoni típusú adók: például építményadó, telekadó. Vannak kommunális jellegű adók: például kommunális adók, idegenforgalmi adó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Ez után fizetik az iparűzési adót Az önkormányzatok költségvetési bevételeit növelik még a gépjármű adóból befolyt bevételek. Milyen a jó adórendszer? Ellenőrizhetőség, igazságosság, teherarányos hatékonyság, beszedési hatékonyság, stabilitás és kiszámíthatóság jellemző. A magyar adórendszer még nem minden esetben teljesíti ezeket a követelményeket, de folyamatosan törekszik

ezek megvalósítására. Az adójogot konkrétan az alkotmány, a különböző törvények, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek, valamint az önkormányzati rendeletek alkotják. Az Alkotmány rögzíti: „A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.”(18) Az adójog az adókra vonatkozó anyagi és eljárási normák összessége. Azok a jogszabályok alkotják, amelyek bizonyos pénzeszközök állami tulajdonba kerüléséről rendelkeznek, illetve azt írják elő, hogy milyen mozgást végezzenek. A különböző adókat –mint befizetési kötelezettséget előíró jogszabályokat- anyagi jogszabályoknak hívjuk. A befizetés módját a fizetés elmulasztása esetén alkalmazható szankciók fajtáit, mértékét, valamint a v égrehajtás rendjét az eljárási jogszabályok határozzák meg. Az adóeljárás az adó kivetésének, behajtásának, az esetleges sérelmek

orvoslásának módozatait határozza meg. Az adóeljárás szabályai szerint adózónak tekinthető az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét és költségvetési támogatást megállapító törvény előírja. A személyek lehetnek jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek. Az adózót adókötelezettségek terhelik. Ide tartozik a b ejelentés nyilatkozattétel, az adó-megállapítás, a bevallás, az adófizetés, adóelőleg-fizetés, a bizonylat kiállítása és megőrzése, a nyilvántartás vezetés, az adatszolgáltatás, az adólevonás és adóbeszedés. Ugyanakkor az adózót adózási jogok is megilletik, mint például az iratbetekintés, az önellenőrzési jog, az adótitok megőrzéséhez való jog, a megkülönböztetés nélküli eljáráshoz való jog, méltányossághoz, mérsékléshez, elengedéshez, fizetési könnyítéshez való jog. Az adóeljárásban szereplő adóhatóságok: az APEH, a vámhatóság,

az önkormányzati adóhatóság (jegyző), valamint az illetékhivatal. Az adóhatóságoknak joga és kötelessége is az adóztatás, az adóellenőrzés. Kötelesek az adótitkokat megőrizni Az adóhatóság állami jellege abban nyilvánul meg, hogy szankciókat alkalmazhatnak. Négyféle szankció alkalmazható: késedelmi pótlék, az önellenőrzési pótlék, az adóbírság, a mulasztási bírság. Késedelmi pótlék kiszabására az adó késedelmes befizetése esetén kerül sor. Minden késedelmes nap után a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részét kell felszámítani. Adóbírság önadózás esetén csak olyan adókülönbözet után állapítható meg, amelyet az esedékesség időpontjáig nem fizettek be. Adókülönbözetnek a bevallott, a bevallási 3 elmulasztott vagy a bevallás alapján kivetett és az utólag megállapított adó és költségvetési támogatás különbözete minősül. A mulasztási bírság különböző természetű és

jellegű, adóhiányt nem eredményező adózási jogszabálysértések gyűjtőcsatornája. Mulasztási bírságot kell fizetni, pl bevallási késedelem esetén, nyilvántartások hiánya esetén, de akkor is, ha az adózó akadályozza az ellenőrzést. Az állami ellenőrzés rendszerében igen kiemelhető helye van az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). Szervezeti felépítését, létszámát és éves költségvetését az országgyűlés hagyja jóvá. Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását Alkotmányunk szerint: „az Állami Számvevőszék az országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve.” Elnöke: Kovács Árpád Integrációs előkészületek- A magyar adójog –közelítés helyzete 1991.december 16-án Brüsszelben aláírt Társulási Megállapodásnak az adóharmonizáció szempontjából legfontosabb részei a jogszabályok közelítéséről rendelkező 67-69. cikkek A jogközelítési kötelezettség, mind a közvetett, mind a közvetlen

adózás területére kiterjed. Már jogközelítési szándékkal készült a számvitelről szóló 1991 évi XVIII törvény, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV törvény is Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a hozzáadott érték típusú forgalmi adózás rendszere Magyarországon az 1987. évi V törvénnyel vette kezdetét Az egységes belső piachoz való felzárkózáshoz adott, ún. Fehér Könyvben fogalmazott meg ajánlásokat az Európai Unió, miután Magyarország 1994 á prilisában átadta hivatalos csatlakozási kérelmét. A Fehér Könyv természetesen érinti az adózás területét is A legfőbb prioritást érdemlő első szakaszban a forgalmi adózás területén a hatodik áfa-irányelv (1. a 2 fejezetet) rendelkezéseihez való közelítést határozta meg, míg az adóigazgatást érintően a 6.1 címben részletesen bemutatott közösségi jogsegély-irányelv rendelkezéseinek átvételét javasolta. Itt került volna sor a

tőkeilleték 1 százalékos mértékének bevezetésére is A jövedéki adót érintően az első szakaszban a horizontális, valamint az egyes vertikális irányelvek rendelkezéseinek átvétele javasolt (1. a 3 fejezetet) A Fehér Könyv a második szakaszban a forgalmi adózás területén, a hatodik irányelvhez való további közelítést írja elő. A jövedéki adózás területén a feldolgozott dohány jövedéki szabályozásának harmonizációjáról rendelkezik, valamint az egyes eljárási szabályokról. A közvetlen adózás területén az anya-leányvállalati és a f úziós irányelv (1.a 4 fejezetet) átvételét javasolja. A tagállamok által kötött arbitrációs egyezménynek a figyelembe vételét, amely a k apcsolt vállalkozások nyereségének módosításával összefüggő kettős adóztatás problémáját hivatott megoldani (1. a 65 címet) A magyar Kormány a Fehér Könyv rendelkezéseit az ötéves jogharmonizációs programról rendelkező

2403/1995.(XII:12) Kormány határozattal vette át Általános forgalmi adó A magyar áfarendszer alapvetően illeszkedik a közösségi forgalmiadó-rendszer normáihoz, de megvannak a sajátosságai is; közvetett, fogyasztási, általános jellegű, összfázisú és nettó alapú. A főbb szabályok azonossága mellett fogalmi eltérések, vagy hiányosságok és elvi különbségek rejlenek. Eltérés mutatkozik a személyi hatály, az 4 adóalanyiság kérdésében, a m entességeknél. Az alapelvek átvételre kerültek az adóköteles tevékenység meghatározásánál, a t eljesítés helyében, az adó mértékben, az adólevonási jog alkalmazásában, az adó megfizetésében és az adó alapjának meghatározásában. Az irányelvek az adóharmonizáció fő jogi eszközei, amelyeket kötelező végrehajtani, de a végrehajtás formája és módszere az adott országra van bízva. Az irányelvek lehetővé tesznek eltéréseket is, de az országok élhetnek is a

derogáció lehetőségével, pl. adómértékben, mentességek körének meghatározásában. Az áfa minél teljesebb harmonizációjának meghatározása azért is nagyon fontos, mert a tagállamok a forgalmi adó bevételük több, mint 1 százalékát be kell fizessék az Unió költségvetésébe. Jövedéki adó A magyar adórendszerben 1998. január 1-jén lépett hatályba a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. é vi CIII törvény, amely a 92/12/EGK irányelvvel azonosan határozza meg a jövedéki adós termékköröket. A korábbi fogyasztási adózást felváltó új adótörvény megalkotásánál a jogalkotókat hármas cél vezette: - hozzárendelte ezt a bevételt a nevesített Elkülönített Állami Pénzalapokhoz; - célul tűzte ki a feketegazdaság felszámolását, a versenysemlegességet; - a törvény preambuluma utal az uniós jogharmonizációs kötelezettségekre. A jövedéki adók

ellenőrzését a Vámhatóságok végzik. A törvényben új elem az adófelfüggesztés rendszere és az adóraktár. Az adófelfüggesztés alapvetően arra az időszakra vonatkozik, amíg a termék az adóraktárban tartózkodik. Az adófelfüggesztés kedvezménye a kitárolást követően 30 napig tart. A törvény bizonyos jövedéki termékekre biztosítsa az adómentes felhasználást, pl. gyógyszerészeti termékek előállításánál Jövedéki adót kell fizetni az ásványolajokra, az alkoholtermékekre és a dohányárukra. Társasági adó A közvetlen adók területén a harmonizáció még nem ért el magas fokot. A tagállamok társasági adó-rendszerei között jelentős eltérések mutatkoznak. Az osztalék adóztatásában a magyar szabályozás különbözik az anya-leányvállalati irányelvtől. Mivel Magyarországon többségében leányvállalatok találhatók, az irányelv szabályainak alkalmazása esetén a költségvetés jelentős bevételektől eshet

el. Magyarország ezért a csatlakozási tárgyalások idején jelezte derogációs igényét. Az üzleti adózás Magatartás Kódexének (1 a 42 címet) alapvető célkitűzése, hogy korlátozza az adórendszerek közötti versenyt. Ezt hazánk is aláírta. Jelenleg a Magyarországon bejegyzett, külföldön tevékenységet végző társaságok 3 százalékos társasági adót fizetnek. Ez a rendszer ellentétes a közösségi jogszabályokkal, de valamilyen formában fenn kell tartani, mert Magyarország így jelentős adóbevételhez jut. Ebben támpontot adhat Írország közösségi tárgyalások jegyzőkönyvei. Összességében Magyarországon a társasági adóztatás rendszere versenyképesnek tűnik, jelentős változtatásra nem lesz szükség. Személyi jövedelemadó A magánszemélyek adóztatása a k özösségen belül nem harmonizált. Az egyetlen adózási irányelv- javaslat, amely érinti a magánszemélyeket, a megtakarítások adóztatását irányozza elő

(lásd a 4.54 címet) Ez azonban csak javaslat, de úgy tűnik a 15 százalékos kamatadó 5 elkerülhetetlenné válik. A Kódex hatálya kiterjed valamennyi vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos adó és az ezekhez kapcsolódó adókedvezményekre. A közösségi elvek a s aját állampolgárral szembeni megkülönböztetést tiltják. A magyar szabályozásnál a b írósági esetjogban kifejlesztett általános elveket feltétlenül érdemes összevetni és egy megelőző jellegű jogközelítési stratégiát bevezetni. A magyar adóigazgatás és az uniós csatlakozás Az uniós csatlakozás után kiemelt szerep vár a magyar adó-és vámigazgatásra: - az ellenőrzés fokozása érdekében növelni kell az együttműködést az egyes tagállamokkal; - szükség van az információcserére; - az adózás rendjéről szóló törvény módosítására; - igazgatási együttműködést szabályozó rendelet, mint a legerősebb harmonizációs eszköz betartására; -

koordináló szervezeti egységnek a az együttműködést működéséhez szükséges technikai és személyi feltételnek megteremtésére; - jogsegély nyújtásra az adóbehajtási feladatokban; - az adóügyekkel foglalkozó adótisztviselők folyamatos képzésére. Az Európai Unió fő célja az adóztatás terén 25 tagállammal is változatlan marad, vagyis az, hogy a nemzeti adópolitikák ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a többi tagra és ezen keresztül az unió egységes belső piacára. Az egységes belső piac létrehozása, majd működtetése az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad mozgásának –vagyis az úgynevezett négy alapszabadság –érvényesülését igényelte az egyenlő versenyfeltételeket akadályozó tagállami adósszabályok harmonizációjával. Az adóharmonizáció megteremtése egy hosszú folyamat. A dolgozat második részében részletesen bemutatom a legfontosabb adónemeket néhány más ország, így Belgium,

Luxemburg, Ausztria és Írország adórendszerével összehasonlítva. A társasági adó Az 1996. évi LXXXI Törvény rendelkezik a társasági adóról és az osztalékadóról A Magyar Köztársaságban a vállalkozási tevékenységből elért jövedelem alapján meghatározott társasági és osztalékadó kötelezettségnek e t örvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. A társasági adó alanya: - belföldi illetőségű társaságok; - belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet (külföldi vállalkozó); - külföldi illetőségű társaságok, ha a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, de nem belföldi telephelye útján megszerzett jövedelmet kap. 6 A társasági formák leggyakoribb formája hazánkban a részvénytársaságok (RT), a korlátolt felelősségű társaságok (KFT), betéti társaságok (BT) és a közkereseti társaságok (KKT). Az

RT-ék és a KFT-ék minden országban megtalálhatók. A magyar szabályokhoz hasonlóan a belga illetőségű társaságok összes jövedelmük után, a külföldi illetőségűek pedig csak a belga forrásból származó jövedelmük után adóznak hazájukban. Egy társaság belga illetőségű, ha a székhelye vagy központi ügyvezetése Belgiumban van. A luxemburgi társasági adó alanyai hasonlóak az előzőkhöz. Írországban már van eltérés. Ott a bejegyzett társaságok is belföldi illetőségűnek minősülnek, kivéve ha az alábbi két feltétel valamelyike fennáll: - a társaság részvényeit valamely EU-tagország vagy olyan ország tőzsdéjén jegyzik, mellyel Írországnak kettős adóztatást kizáró adóegyezménye van; vagy - a társaságot olyan személyek ellenőrzik, amelyek EU-tagállamban vagy olyan államban rendelkeznek illetőséggel, melyekkel Írországnak szintén kettős adóztatást kizáró adóegyezménye van. A külföldi illetőségű

társaságok is alanyai az ír társasági adónak, ha fióktelep vagy képviselet útján folytatnak tevékenységet, de eltérően a magyar társasági adótól, csak meghatározott jövedelmük tekintetében kötelezettek adófizetésre. Ausztria adórendszere klasszikus adórendszernek mondható és elemeiben hasonló a magyarországi rendszerhez. A társasági adó alanyai is megegyeznek a m agyarországival A társasági formáknál abban van eltérés, hogy a nem jogi személyiségű társaságok általában transzporensek a társasági adó szempontjából a jövedelem a tagoknál adózik. Ezek a magyar jogban leginkább a közkereseti társaságoknál vagy betéti társaságoknak felelnek meg, de Magyarországon ezek is alanyai a társasági adónak. Ugyan így van Luxemburgban is. A társasági adó alapja A társasági adó alapja minden bemutatott országban az általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően összeállított eredmény-kimutatásban szereplő

eredmény. Az üzleti év általában a naptári év, de lehet ettől eltérés is. Vannak adózás előtti eredményt csökkentő és növelő jogcímek. Az adóalap korrekciós tételeknek az a célja, hogy elősegítsék a várható társasági adóbevételt, megnehezítsék az adóalap mesterséges csökkentését. Ezen korrekciók jelentős része közvetlenül kapcsolódik a számvitelről szóló törvény szerinti adózás előtti eredmény terhére elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz (ekkor adóalap-növelésről van szó), illetve az adózás előtti eredmény javára elszámolt bevételekhez (ekkor adóalap csökkentésről beszélünk). Közös vonás valamennyi országban, hogy az üzleti tevékenység érdekében felmerülő költségek levonhatók. A növelő és csökkentő tételek száma esetenként meghaladja a húszat. Az alábbiakban a következő módosító tételekkel foglalkozok; - Nem a társaság érdekében felmerült kiadások –

Értékcsökkenés - Céltartalék – Alultőkésítés szabály – Transzferárak – Elhatárolt veszteség. A jogszabály tételesen felsorolja azon le nem vonható költségeket és ráfordításokat, amelyeket nem a vállalkozás érdekében felmerültnek tekint. Értékcsökkenés Az értékcsökkenési leírás a beruházások révén létrehozott tárgyi eszközök előállítási, beszerzési értékének és az immateriális dologként nyilvántartott befektetések értékének a 7 használati időszak alatti elszámolása költségként. Az adótörvény az adóalap megállapításánál a bruttó értékalapú lineáris leírást engedi meg az állományban töltött idővel arányosan elszámolni, kivéve azokat az eseteket, amikor a számviteli elszámolásban érvényesített leírást elfogadja az adóalapnál is (pl. immateriális javak) 1996-tól a kiemelt térségekben újként üzembe helyezett gépek és ingatlanok után 6 százalékos adókedvezmény

érvényesíthető az üzembe helyezés évében. Az 1997-es módosítás értelmében lehetőség nyílik arra is, hogy az előbb felsorolt esetekben a vállalkozás az újként üzembe helyezett gépek esetében azok értékével egy összegben csökkentse az adó alapját és az épületeknél 10 százalékos levonást alkalmazzon. Az adóalanynak tehát az adott évben választási lehetősége van: vagy 6 százalékos adókedvezményt érvényesít, vagy a gyorsított leírási kedvezményt alkalmazza. A jogszabály 1997-től kettős korlátot állít az adóalapból levonható értékcsökkenés megállapításához. Ez egyrészt nem haladhatja meg a számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírást, másrészt a társasági adótörvényben meghatározott mértéket. A társasági adó törvény 1. és 2 számú melléklete határozza meg az értékcsökkenésnél figyelembe vehető leírási kulcsokat, amelyek közül kiemelem a legfontosabbakat: gépek, berendezések 14,5

százalék, számítógépek 33 százalék, járművek 20 százalék, épületek 2-6 százalékig, lízingelt, bérbe adott épület, építmény és ültetvény 10 s zázalék, lízingelt , bé rbe adott egyéb tárgyi eszköz 30 százalék. Immateriális javak a számviteli politikában meghatározott kulcsok alapján írhatók le. Az osztrák adórendszerben a mienkhez hasonlóan lineáris értékcsökkenés alkalmazható. Az épületek 2-3 százalék, a gépek, berendezések 10-20 százalék között mozog és a gépjárművek 12,5 százalék a leírási kulcsa. Az értékcsökkenés megállapítására a magyar számviteli törvény által is tartalmazott szabályt kell alapul venni, miszerint azon időszakra kell elosztani az ér tékcsökkenést, ami az adott eszköz hasznos élettartama. Az adóalanynak lehetősége van az elfogadott kulcsoktól eltérő leírás alkalmazására is, ha azt gazdasági okokkal meg tudja indokolni. Luxemburgban az értékcsökkenés lehet

lineáris vagy degresszív. Épületek esetében csak a l ineáris leírás alkalmazható 1,5-4 százalékig. Gépekre 10 százalékos, irodai berendezésekre 20 százalékos és gépjárművekre 25 százalékos kulcs érvényes. Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azon vállalkozások, ahol: az egyik fél szavazati joga vagy a tulajdoni hányada közvetve vagy közvetlenül meghaladja a 2 5 százalékot a m ásik vállalkozásban, vagy ugyanazon adózó más adózók irányításában, ellenőrzésében közvetlenül vagy közvetve rész vesz vagy együttesen közvetlenül vagy közvetve a jegyzett tőkéből 25 százalékot meghaladó részesedéssel bír, vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő döntésekben. Ide kapcsolódik a transzferárak fogalma, ami azt jelenti, hogy a jogszabály felhatalmazást ad az adóhatóságnak és a kölcsönös nyilatkozat adásával az egymással kapcsolt

vállalkozásban lévő társasági adóalanyoknak az adóalap módosítására, ha egymással nem a szokásos piaci áron kötnek üzleteket. Ausztria elfogadta az OECD kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatást, és ezeket alkalmazza a gyakorlatban részletesebb szabályozás nélkül. A luxemburgi adójogban szintén nincsen szabályozás a kapcsolt vállalkozásokra. A belga adójogszabályok nem tartalmaznak speciális előírásokat a kapcsolt vállalkozások közötti árak kialakítására vonatkozóan. Van azonban három adókikerülési elleni előírás, melyek közül a legfontosabb, hogy minden a belga társaság által adott nem szokványos és nagyvonalú kedvezményt hozzá kell számítani a belga társaság adóalapjához, kivéve akkor, 8 ha az előny közvetlenül vagy közvetetten a kedvezményezett félnél adóköteles jövedelemnek számít. Ez a kivétel nem alkalmazható akkor, ha a juttatást olyan külföldi

társaságnak nyújtják, amely az illetősége szerinti államban kedvezményes adózást élvez. Egyéb adókikerülés elleni rendelkezések a k ülföldre irányuló jogdíj, kamat és egyéb kifizetésekre, eszköz átadásokra vonatkoznak. Ilyen esetekben az adóalanynak kell bizonyítani azt, hogy jóhiszeműen járt el. Hasonló adókikerülés elleni szabályokat tartalmaznak a b elga adóegyezmények is, melyek alapja a többi országhoz hasonlóan az OECD modellegyezmény. Elhatárolt veszteség Az adóalany a k orábbi évek elhatárolt veszteségével az adóalap meghatározásakor szintén csökkentheti az adózás előtti eredményét. Magyarországon a fő szabály, hogy az adózó maga dönti el, hogy az elhatárolt veszteséget milyen megosztásban érvényesíti az alábbiak figyelembe vételével: - mindig a korábbi adóévről áthozott veszteséget kell először elszámolni; - olyan mértékben lehet figyelembe venni a v eszteséget, hogy az adóalap ne váljon

negatívvá; - a veszteséget a keletkezésének adóévét követő öt adóévben lehet érvényesíteni. Azon vállalkozások, amelyek újonnan (jogelőd nélkül) jönnek létre, az alakulás és az alakulást követő három adóév veszteségét korlátlan ideig elhatárolhatják. A követő évek vesztesége korlátlan ideig nem, de öt évig elhatárolható. A mezőgazdasági ágazatba tartozók az adóévben keletkezett negatív adóalapjukat, az adóévet megelőző két év adózás előtti eredménye terhére is elszámolhatja önrevízió keretében. A veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályt pénzintézetek nem alkalmazhatják. A működés megkezdésének évét követő negyedik adóévtől a bármelyik adóévben kimutatott negatív adóalap automatikusan nem határolható el akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50százalékát. Ez esetben külön adóhatósági engedéllyel lehet

az adóalap veszteségét a következő évre, évekre átvinni. A dolgozatomban bemutatott országokban kedvezőbbek a veszteség - elhatárolás szabályai, mert veszteségüket korlátlan ideig elhatárolhatják. Írországban a veszteségek visszamenőleg az adóévet megelőző egy évben is felhasználhatók. Korlátként említeném meg, hogy Ausztriában az elhatárolt veszteséget az adott évi pozitív adóalap 75 százalékáig lehet felhasználni. Céltartalék Az adótörvény a képzett céltartalékot csak egy év halasztással veszi figyelembe, tehát az adóévben növelő tételként kell elszámolni. Azonban a céltartalék egy részét még a tárgyévben csökkentő tételként ismeri el a kétes követelések kora alapján: a 90-180 napos késedelmi követelésre képzett céltartalék 2 százalékát; a 181-360 napos késedelmi követelésre képzett céltartalék 5 százalékát és a 360 napon túli késedelmi követelésre képzett céltartalék 25

százalékát. Ausztriában bizonyos költségek elszámolásnál, céltartalékok képzésénél korlátozásokat tartalmaz az adótörvény (például utazási költségek, reprezentáció). Írországban a képzett céltartalék általában nem csökkenti az adóalapot, néhány speciális esetet kivéve. 9 Luxemburgban céltartalékok várható veszteségek fedezetére kellően alátámasztott indokok esetén képezhetők, amelyek csökkentik az adóalapot. Alultőkésítési szabály A nemzetközi adózási elvekhez igazodva a kamatként kimutatott, ún. rejtett osztalék kiszűrését szolgálja ez a szabály, amely a kapcsolt vállalkozásnak minősülő személytől kapott kölcsön kamatának csak meghatározott részét ismeri el ráfordításként. Az el nem ismert kamat az előző évi saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó kamattal azonos. Ausztriában nincsenek kötelező szabályok az alultőkésítettségre vonatkozóan. Ezért a hitelek

után fizetett kamatok általában levonhatók. Az osztrák bíróságok liberálisan kezelik ezt a kérdést és általában akkor állapítanak meg alultőkésítettséget, ha a saját tőke a s zakmában szokásoshoz képest nagyon alacsony. Luxemburgban nincsen alultőkésítési szabály, de az általános adókikerülés elleni elvek alapján az adóhatóság a 6:1 aránynál nagyobb hitel/tőke mutató esetén vizsgálatot indíthat. A belga társaság által fizetett kamat alapvetően korlátozás nélkül levonható. Nem vonható le a kamat abban az esetben, ha a kötelezettség: töke arány meghaladja a 7:1 arányt, és a kamatot olyan társaságnak fizetik, amely egyáltalán nem, vagy a b elgánál jóval alacsonyabb mértékben fizet jövedelemadót. Az adó bevallása és befizetése Az adózónak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget

kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Az adóelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege. Az adóelőleget havonta, vagy háromhavonta kell fizetni attól függően, hogy 5 millió alatt vagy felett volt az előző évi adóösszege. Írországban a társasági adókötelezettség bevallása és megfizetése önadózás keretében történik, úgy, mint nálunk. A társaságnak meg kell állapítania várható kötelezettségét és ennek legalább 90 százalékát meg kell fizetnie az üzleti évek végét követő hatodik hó 28. napjáig. Ausztriában és Luxemburgban a b evallás alapján az adóhivatal veti ki az adót, és negyedévenként fizetnek. Az adó mértékét az alábbi táblázatban mutatom be: ORSZÁGOK Magyarország Ausztria Írország Belgium Luxemburg Országok Magyarország Ausztria Írország Belgium Luxemburg ADÓKULCSOK 18 % 34 % 16 % 39 % 20 % Adókulcs 18 % 34 % 16 % 39 % 20 % 10 Az osztrák

társasági adó érdekessége, hogy akkor is kell fizetni egy „minimál” adót a cégeknek, ha az adott adóévben veszteségesek voltak. Írországban és Belgiumban sávos kulcsok vannak, a táblázatban feltüntetett, csak az általános mérték. A kis- és középvállalkozások és a s zállítási tevékenységgel foglalkozó cégek Írországban csak 12,5 százalékkal adóznak, a hazai termékek értékesítéséből és bizonyos szolgáltatásokból származó jövedelmek 10 s zázalékot fizetnek. Viszont a bérleti díjak a befektetésekből származó jövedelmek, jogdíjak 25 százaléka az adó mértéke. Belgiumban a kis- és középvállalkozások szintén az általános mértéktől kevesebb adót fizetnek. Emellett itt érvényben van egy 3 százalékos mértékű kiegészítő adó (krízishozzájárulás) a társadalombiztosítási alap hiányának fedezésére Luxemburgban is van néhány jellegzetesség, pl. ilyen, hogy az „1929-es” holding társaságok

nem fizetnek társasági adót. A tényleges adóteher (a kiegészítő adóval és a helyi iparűzési adóval együtt) 30,38 százalék. A befektetési alapok megalakulásukkor 1200 euró bejegyzési illetéket fizetnek, és minden évben a nettó eszköz érték 0,01 - 0,05 százalékig ezeket az a díjakat fizetni kell. Megfigyelhető tendencia nálunk is és az említett országokban is az adókulcsok folyamatos csökkentése. Beruházási adókedvezmények Beruházási adókedvezményeket részben a „ nagybefektetések”, részben az elmaradott térségek befektetői kaphatnak 5- vagy 10 éves időre, ha teljesítik a feltételeket. Öt éves, 50 százalékos mértékű kedvezményt kap az az adózó, aki 1995. december 31 után megkezdett, egy milliárd forint összegű termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésére és az árbevétel évenkénti növelése (a beruházás értékének 5 százalékának megfelelő összegben). 1996. december 31 után

megkezdett, egy milliárd forint összegű, kereskedelmi szálláshely beruházás üzembe helyezés, és az árbevétel évenkénti növelése (évi 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal). A 10 é ves, 100 s zázalékos „nagyberuházásokat” támogató kedvezmény feltételei: 1996. december 31-ét követően megkezdett, 10 milliárd forint összegű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésére, az árbevétel folyamatos növelése (évente a beruházási érték 5 százalékával), és az üzembe helyezés évét követő második évben, majd azt követően 500 fővel több dolgozó foglalkoztatása. A beruházási kedvezmények másik része a kiemelt térségekre és a v állalkozási övezetekre vonatkozik. Ha e területeken székhelye vagy telephelye van a vállalkozónak, akkor bármilyen nagyságrendű beruházást hajt végre és az árbevételt a törvényben meghatározott mértékben növeli évente, akkor 5 é ven át jogosult

adókedvezményre. A térségi adókedvezmény másik esete, amikor olyan megyében székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozást kezd 1996. december 31-ét követően legalább 3 milliárd forint értékű beruházást, ahol magas a munkanélküliség (15 százalék felett van), vagy társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott a térség. Természetesen az árbevétel folyamatos emelése, és a foglalkoztatottak számának a növelése itt is feltétele az adókedvezmény érvényesítésének. A társasági adótörvény adómentességet biztosít a közhasznú szervezeteknek, közalapítványoknak és társadalmi szervezeteknek. Luxemburgban az adóalap csökkenthető ún. beruházási adóhitellel 8,4 százalékos adójóváírás érvényesíthető új befektetésekre, a föld, épületek, járművek és szoftverek kivételével. További 4,2 százalék és 1,4 százalék jóváírás vehető igénybe, az előbbi 150.000 eurót meg nem haladó beruházások esetén. Ha

a beruházás ezen összeget meghaladja, az 1,4 százalék is igénybe vehető. Az adóalapban érvényesíthető befektetések utáni kedvezmények Belgiumban: 11 - azon belga társaságoknak, amelyek nem veszik igénybe engedéllyel rendelkező belga koordinációs központ szolgáltatásait és amelyeknél a szavazati jogok legalább 50 százalék magánszemélyek kezében van, lehetőségük van tárgyévi beruházásuk értéke (maximum 6.528000 euró után) 4 százalékának elszámolására; - a kevesebb, mint 20 főt foglalkoztató társaságok a Belgiumban üzembe helyezett új beruházásaik után elszámolt értékvesztés további 11,5 százalékát levonhatják az adóalapból mindaddig, amíg az eszközt teljesen le nem írták; - az értékcsökkenés mellett a t árgy évi tudományos, kutatási és energiatakarékossági beruházások értékének további 14,5 s zázaléka, illetve 21,5 százaléka elszámolható; Amennyiben a társaságnak nincs elég jövedelme

a beruházási kedvezmény igénybevételére, úgy annak összege tovább vihető a következő évekre. Az adó kiszámítása: +Adózás előtti eredmény (veszteség/-/ vagy nyereség/+/) -Adózás előtti eredményt csökkentő tételek + Adózás előtti eredményt növelő tételek + Adóalap ( +1-2+3) Számított társasági adó (+előjelű adóalap*18%) - Számított társasági adót csökkentő tényezők Adómentesség Adókedvezmények - A kettős adózási egyezmény alapján a külföldön megfizetett adó Fizetendő társasági adó (5-6-7) Adózott eredmény (+1-8) Az osztalékadó Az osztalék a társaság tagjának, tulajdonosának az adózás utáni eredményből teljesített kifizetés (tipikus forma a részvény utáni osztalék). Az osztalékot 20 s zázalékos osztalékadó terheli. Nem kell az osztalékadót a kifizetőnek megállapítania, megfizetnie, levonnia az osztalék azon része után, amelyet jegyzett tőkéjének az emelésére fordít, vagy

amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság, szövetkezet alapításában részt vesz. Az osztalékadó alanya magánszemély és minden cég, amely osztalékban részesül. Az osztalékadót a kifizető levonja az osztalékból. A külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaságnak akkor kell osztalékadót fizetnie, ha osztalékát kiviszi az országból. Az osztalékadót a társaság az éves bevallásban visszaigényelheti. Luxemburgi társaságok által fizetett osztalékokra a forrásadó mind belföldi, mind külföldi illetőségű részvényesekre 20 százalék. Külföldieknek fizetett osztalék adóját érvényes adóegyezmény csökkenti. Az osztalék 50 százaléka adómentes bevételnek számít A forrásadó beszámítható a társasági adóba. Ausztriában az osztalékadó 25 százalék, de vannak kivételek. Egy osztrák cég külföldről kapott osztaléka is mentes a t ársasági adó alól, ha az osztalékot fizető cégben két

évet meghaladóan legalább 25 százalékkal részesedik. Ha részesedését értékesíti az elért árfolyamnyereség is adómentes. 12 Ha egy ausztriai illetőségű cég osztalékot fizet külföldi vállalatnak az osztalékadó itt is 25 százalék. Ez alól két kivétel van: - nem kell osztalékadót fizetni, ha az osztalék haszonélvezője az EUban rendelkezik székhellyel, és legalább két éve folyamatosan a kifizetőben 25 százalékos részesedéssel rendelkezik; - ha az adott országgal kötött a kettős adózás elkerülését szolgáló egyezmény ettől eltérő mértéket ír elő. Magyarország és Ausztria között a kettős adózás elkerülését szolgáló egyezmény keretében az osztrák vállalat egy csökkentett, 10 százalékos forrásadót von l e. Az osztalék Magyarországon adóköteles. A magyar és a luxemburgi adóhoz hasonlóan az osztalékfizetés Írországban is 20 százalékos forrásadó alá esik, de vannak mentességek: - belföldi

illetőségűek részére fizetett osztalék külföldi illetőségű társaságnak fizetett osztalék akkor mentesül az adó alól, ha a társaságot olyan személy ellenőrzi, amelynek székhelye Eutagállamban vagy egyezményes országban van. Belföldi vállalatok kivehetik adóalapjukból az ír illetőségű vállalatoktól kapott osztalékot. A belga osztalékadó különbözik az előzőektől a mentességek megadásában és az adó mértékében. A belga társaság vagy fióktelep által kapott osztalék 95 százaléka egyes esetekben adómentes. A mentesség akkor alkalmazható, ha teljesülnek a tulajdoni hányadra, illetve az osztalékot juttató társaság adókötelezettségére vonatkozó követelmények. Arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig kell a leányvállalatot tulajdonolni nincsen előírás. A tulajdoni hányadra vonatkozó minimum követelmény 5 százalék vagy 1.200000 euró Ezen kívül az osztalékot juttató társaságoknak a belga társasági adó

hatálya alá kell tartoznia, vagy olyan országban kell adóznia, ahol a belga társasági adóhoz hasonló adót vetnek ki. Nem alkalmazható a mentesség abban az esetben, ha az osztalék a következő forrásokból származik: - adóparadicsomban levő társaság (adóparadicsomnak nevezett országok, területek olyan adórendszert vezettek be, amelynek keretében az adott területen bejegyzett cégeket nem, vagy csak kis mértékben adóztatják meg, ilyen pl. Luxemburg is); - külföldi holding vagy pénzügyi társaság, amelyre speciális adózási szabályok vonatkoznak abban az országban, ahol alapították; - befektetési társaság; - közvetítő társaság; - olyan országból származik az osztalék, amely rajta van a Belgium által 1991. augusztus 24-én közzé tett feketelistán Az osztalék utáni forrásadó általános mértéke 25 százalék, melyet a legtöbb belga egyezmény lecsökkent 10-15 százalékra. A személyi jövedelemadó A Magyar Köztársaságban a

magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének az 1995. é vi CXVII törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. A magánszemély minden jövedelme adóköteles. A belföldi adóügyi illetékességű magánszemélynek adóbevallást kell benyújtania a világon szerzett összes jövedelméről. A külföldi adóügyi illetőségűek csak Magyarországról származó jövedelmük után lesznek 13 adókötelesek. Egy magánszemély Magyarországon illetékes, ha állandó lakóhelye, illetve állandó tartózkodási helye van Magyarországon. Egy külföldi magánszemélynek akkor van Magyarországon a szokásos tartózkodási helye, ha egy naptári évben több, mint 183 napot tartózkodik az országban. Az adóügyi illetékességet vizsgálva megállapítottam, hogy Ausztriában, Írországban, Belgiumban és Luxemburgban is hasonló szabályok

vannak. Kivétel, hogy azok a külföldi illetékességűek, akiknek belga forrásból származó jövedelme kizárólag ingatlanból származik, és az nem haladja meg a 100.000 b elga frankot, mentesek a belga adó alól Ugyancsak nem kell bevallani a kamatból, osztalékból, valamint egyéb ingó dologból származó jövedelmet. A luxemburgi illetőségű magánszemélyeknek vagyonadót is fizetniük kell, aminek mértéke 0,5 százalék. (100000 LUF adójóváírás csökkenti a fizetendő adót) Adóköteles jövedelem Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és forrásban megszerzett bevétel egésze, vagy az e t örvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada. Bevétel a magánszemély által az adóévben megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték. E körbe tartozik különösen a készpénz, a jóváírás, a kifizető által a magánszemély

helyett fizetett kiadás, az elengedett vagy átvállalt tartozás, a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett vagyoni érték annak kivonásakor, a természetben kapott vagyoni érték, ideértve az ingó vagyontárgyat, az ingatlant, a vagyoni értékű jogot, az értékpapírt, a szolgáltatást. Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a t evékenység folytatása érdekében a n aptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. A kiadás igazolására számla, egyszerűsített számla vagy számlát helyettesítő okmány felel meg. Az ír törvények szerint bizonyos költségek levonhatók az adóalapból, ha azok bizonyíthatóan és teljes mértékben a munkavégzés érdekében merültek fel. Belgiumban a m agánszemély kétféleképpen veheti figyelembe a k öltségeit, vagy a ténylegesen felmerült összegben vagy átalányösszegben .A nevesített

levonások bizonyíthatóan az adóköteles jövedelem megszerzése, vagy megtartása érdekében kell, hogy felmerüljenek. Idetartozik különösen a benzinköltség, az egyéb gépkocsival kapcsolatos költségek 75 százaléka, a r eprezentációs költség 50 százaléka, valamint a s aját ingatlan vásárlásához, építéséhez, felújításához kapcsolódóan felvett hitel kamata. Ausztriában a különböző jövedelemfajták esetében a jövedelem megszerzése érdekében felmerülő költségek elszámolhatók. Ha veszteség keletkezik az egyes jövedelmek között át lehet csoportosítani, Költségátalány alkalmazására itt is van lehetőség például művészek, újságírók, egyéni ügynökök, munkába járásának költség elszámolásánál. Luxemburgban általános szabály, hogy a munkával kapcsolatos, vagy a jövedelem megszerzése érdekében felmerülő költségek levonhatók. A legfontosabb adóalapot csökkentő tételek: - LUF 36.600 a

munkaviszonyból származó jövedelem esetén; - bizonyos nyugdíjak és évjáradékok; - a fizetésből fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás; - lakás kölcsön kamata max. 60000 LUF-ig; - maximum 27.000 L UF összegig az önkéntes életbaleset, betegség-és gépkocsi- biztosítás díja, fogyasztási hitelek kamata; 14 - egyéb személyi költségek, pl. a társadalombiztosítás által nem fedezett kórházi költségek, közeli hozzátartozó eltartásának költsége; - egyéni vállalkozók esetében az üzleti tevékenység érdekében felmerülő költségek. Jövedelem a magánszemély által megszerzett bevétel háromféleképpen határozható meg: - bevétel egésze; - bevétel meghatározott hányada (pl. 10 s zázalék önálló tevékenység esetén); - bevétel mínusz a jogszabály alapján elszámolható költségek. A magánszemély a j övedelmeit az összevont adóalapba számítja be, és a sávos kulcsoknak megfelelően adózik. Ezen

szabályozás alól kivételt képeznek az úgynevezett külön adózójövedelmek, amelyek után a törvény által előírt egyedi kulcs szerinti adót fizeti meg. Az adókötelezettség a bevétel szerző tevékenység megkezdésének napján kezdődik. Ezek után nézzük meg, hogy mik tartoznak a külföldi országok adóköteles jövedelmébe. Az osztrák adótörvény részletesen felsorolja az adóköteles jövedelmeket 1. mező és erdőgazdálkodásból származó jövedelem 2. szellemi szabadfoglalkozásból és egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem 3. egyéni vállalkozásból származó jövedelem 4. alkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem 5. befektetésekből származó jövedelem 6. bérbeadásból származó jövedelem 7. egyéb meghatározott jövedelmek Belgiumban a m agánszemély önálló és nem önálló tevékenységéből származó jövedelme, valamint a magánszemély által kapott tiszteletdíj, az összevont adóalap részeként

az általános adótábla szerint adóköteles. A befektetésekből származó jövedelem is adóköteles Luxemburgban az alábbi jövedelmek adókötelesek: 1. alkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem; ide tartozik a fizetés, prémium, nyugdíj és minden egyéb munkáért kapott jövedelem 2. önálló tevékenységből származó jövedelem, egyéni vállalkozók, szabadfoglalkozásúak 3. befektetésekből származó jövedelem, ide tartozik az osztalék és a kamat Írországban a magánszemély adóköteles jövedelmét az alábbi csoportokra bonthatjuk: 1. munkaviszonyból származó jövedelem, prémium, egyéb juttatás 2. önálló tevékenységből származó jövedelem 3. részvényopciókból származó jövedelem 4. befektetésekből származó jövedelmek 5. árfolyamnyereségből származó jövedelem Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése A magánszemély az összevont adóalapját és a külön adózó egyes jövedelmeit bevallja, adóját

megállapítja, az adót befizeti. A munkáltató a m agánszemély nyilatkozata alapján az összevont adóalapot és annak adóját megállapítja, befizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet visszatéríti. Ez a nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű. A magánszemély a fizetendő adó és a naptári évben befizetett, illetve levont adóelőleg összege közötti különbséget az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig köteles az adóhatóságnak megfizetni. 15 A magánszemély jövedelmének számítása 1.Összevonandó jövedelem: -nem önálló tevékenységből származó jövedelem például munkaviszonyból származó jövedelem; -önálló tevékenységből származó jövedelem például egyéni vállalkozó, bérbeadó, mezőgazdasági őstermelő; -egyéb jövedelem például nyugdíj, szociális gondozási díj. Nézzük meg, hogyan számítsák ki a külföldi országokban a jövedelmeket. Írországban az önálló

tevékenységből származó jövedelem, mely a pénzügyi kimutatásokban szerepeltetett nettó profit csökkentve a nem megengedett költségekkel. Ausztriában a vállalkozásból származó jövedelmek meghatározása oly módon történik, hogy a vállalkozás év végi vagyonából levonják az előző évben kimutatott vagyont és a különbséghez hozzászámítják a vállalkozásból kivont jövedelmet, levonják az év során tőkehozzájárulásként befektetett összegeket. Ez képezi az adó alapját Bérjövedelmekből a kifizető az adót köteles levonni. A természetbeni juttatásoknál nem a szokásos piaci értéket, hanem egy átlagos értéket tekintenek jövedelemnek. Ilyenek a lakbérjuttatások, vállalati gépkocsi használat, ingyenes üdülés. A nyugdíjjövedelmek általában adókötelesek Ha a munkavállaló saját maga fizette a hozzájárulást a nyugdíjalaphoz, akkor nyugdíjának 25 százaléka számít adóköteles jövedelemnek. Belgiumban egyes

nevesített jövedelmek (pl. bér, önálló tevékenységből származó jövedelem, ingatlanból származó jövedelem) progresszív kulccsal adóznak. Az egyéb jövedelmek (pl. osztalék, kamat) lineárisan adóznak, de a magánszemély választhat, hogy ezeket a jövedelmeket az összevont adóalap részeként kezeli, ha ez számára kedvezőbb. Ezek után nézzük meg a magyar adótáblát: - 0-650.000 Ft-ig 20% - 650.001-1350000 Ft - 130.000 Ft és a 650001 Ft feletti rész 30%-a - 1.350001- 340000 Ft és az 1350001 Ft feletti rész 40%-a Belgiumban a kiszámított adó mellett még 2 százalék kiegészítő adót is fizetni kell. Írországban és Luxemburgban családi adórendszer van. Nálunk a családokat adókedvezmények formájában segítik Adójóváírás. A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 18 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9.000 f orinttal feltéve, hogy az éves jövedelem az

1.350000 forintot nem haladja meg Az adót csökkentő tételek: - nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék; - a magánnyugdíj rendszer keretében fizetett tagdíj 25 százaléka; - külföldön megfizetett adó beszámítása a vonatkozó nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján; - a nyugdíj és azzal azonosan adózó jövedelmek adójának levonása; - a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetések 25 százaléka; 16 - önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett összeg 30 százaléka; felsőoktatási intézmény hallgatójának tagdíja 30 százalék, de legfeljebb 60.000 forint az adóévben; lakáscélú felhasználás céljából a p énzintézettel megkötött betétszerződés alapján legfeljebb évi 60.000 forint összegű adóévi megtakarítás 20 százaléka; lakáscélú felhasználása felvett hitel az adóévben törlesztésre fordított összegnek a 20 százaléka legfeljebb 35.000 forint

Tevékenységek kedvezménye: - őstermelői adókedvezmény; - szellemi tevékenységet folytató magánszemély kedvezménye. Személyi és családi kedvezmények: - az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havi 1.500 forint; - a családi kedvezmény az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként jár. További adót csökkentő kedvezmények: - közcélú adományok kedvezménye; - biztosításokra befizetett összeg után járó kedvezmények; - befektetési adóhitel; Adómentes jövedelmek: - minimálbér; - segélyek; - lakbér-hozzájárulás; - fogyatékossági támogatás. Az összevont adóalapot képező jövedelemből a kifizető köteles az általa kifizetett összegből 40 százalék adóelőleget levonni. A munkáltató szintén köteles a z adott havi rendszeres jövedelem

tizenkétszerese szerint várható számított adó egytizenketted részét adóelőlegként levonni. Az önálló tevékenységből származó jövedelem után negyedévenként kell adóelőleget fizetni a vállalkozónak (az őstermelőnek is). Milyen kedvezmények vannak a bemutatott országokban? Luxemburgban adójóváírás kapható részvények vásárlása esetén (maximum 60.000 LUF-ig) A kedvezmények be vannak építve az adóalapot csökkentő tételekbe. Belgiumban korlátozott mértékben érvényesíthetők adót csökkentő kedvezmények például életbiztosításhoz, jelzáloghitelhez, csoportos biztosításhoz, és bizonyos befektetésekhez. Más levonások a magánszemély családi állapotához, illetve egyes jövedelemtípusokhoz (például nyugdíj, munkanélküli segély) kapcsolódnak. Ausztriában adómentesek a sportlétesítmények használata, munkaruha, képzési költségek és a munkáltató által fizetett nyugdíj-hozzájárulás. A részvényopciók

adókedvezményeket élveznek. 17 Az elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója Az alábbi esetekben kell külön kiszámítani és befizetni az adót: - az egyéni vállalkozó átalányadója; - az egyéni vállalkozó tételes átalányadója; - az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója és a v állalkozói osztalékalap utáni adója 20 és 35 százalék; - a mezőgazdasági kistermelő átalányadója; - a fizető vendéglátó tételes átalányadója; - ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem –az adó mértéke a jövedelem 20 százaléka; - ingatlan, vagoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem – adómérték a jövedelem 20 százaléka; - életjáradékból származó jövedelem –az adó 35 százalék; - tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelem – az adó 20 százalék; - osztalék címén megszerzett jövedelem –az adó 20 százalék; - a vállalkozásból kivont jövedelem

–az adó 20 százalék; - privatizációs lízing jövedelme –az adó 20 százalék; - ingatlan bérbeadásból származó jövedelem –az adó 20 százalék; - cégautó adója (az adó függ a gépjármű megszerzésének idejétől és a beszerzési árától). Nézzük meg, hogy milyen jövedelmek után nem az adótábla szerint adóznak külföldön? Az ír adórendszerben a befektetésekből származó jövedelemnek minősül a bankbetétek és állampapírok után kapott kamat és osztalék. Az osztalékot 20 s zázalékos forrásadó terheli, mely adó beszámítható a magánszemély által fizetendő adó összegébe. A betéti kamatokat szintén 20 százalékos forrásadó terheli, kivéve, ha külföldi illetőségűnek fizetik. A külföldi illetőségűnek fizetett egyéb kamat, jogdíj vagy bérleti díj 20 százalék forrásadó köteles. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után 20 százalék az adó. Adómentes az első 1000 font jövedelem, az

örökléssel megszerzett jövedelem valamint azon eszközökből származó jövedelem, amelyek hasznos élettartama kevesebb mint 50 év. Luxemburgban kedvezőbbek a szabályok, mert ha az osztalékot adóköteles luxemburgi cég fizeti, akkor 50 százaléka adómentes. Mind az osztalék, mind a kamat megszerzésére fordított költségek csökkentik az adóalapot. Az árfolyamnyereség különböző típusaira eltérő szabályok vannak, csak a magasabb részesedés esetén adózik a többi jövedelemmel. Ausztriában a tőkejövedelmek után magasabb az adókulcs, mert 25 százalék. A külföldiek adóztatására a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményeket alkalmazzák. Az árfolyamnyereség nem minden esetben adóköteles, kivéve a spekulatív nyereségeket. Teljesen eltérő szabályozás van Belgiumban, mert a tőkejövedelmek adózása attól függ, hogy az a m agánszemély önálló tevékenységéhez kapcsolódik-e vagy sem. Az önálló

tevékenységhez nem kapcsolódó tőkejövedelmek közül kizárólag az ingatlan, valamint belga társaságban levő részesedés értékesítéséből származó jövedelem adóköteles, ha a részesedés az elidegenítést megelőző öt évben bármikor a 25 százalékot meghaladta és az értékesítés külföldi társaság részére történik. A föld értékesítésénél megvizsgálják, hogy a megszerzés és elidegenítés között hány év telt el. Öt éven belül értékesíti akkor az adó 33 százalékos, nyolc éven belüli értékesítés esetén 16,5 s zázalék és azon túl adómentes. Az adókulcs általános 18 mértéke 16,5 százalék. Amikor önálló tevékenységhez kapcsolódik a tárgyi eszközök öt éven belüli értékesítése a jövedelem az adótábla szerinti kulccsal adózik. Egyéb esetekben szintén 16.5százalék Általános forgalmi adó Az állami költségvetés feladatainak ellátásához szükséges állandó és értékálló

bevétel biztosítása érdekében, versenysemleges adórendszer működtetése céljából tekintettel az Európai Közösséghez való társulásból fakadó követelményekre az országgyűlés az általános forgalmi adózás alapvető szabályairól megalkotta az 1992. évi LXXIV Törvényt Az általános forgalmi adó fogalmát először 1988-ban ismerhették meg hazánk állampolgárai, amikor hatályba lépett az első áfatörvény. Az azóta sokat változott törvény mára gyakorlatilag teljesen EU-komformmá vál, így ezen a területen már alapvető változások nem várhatók a csatlakozás után. A törvény rendelkezéseit Magyarországon kell alkalmazni a b elföld fogalmába bele tartozik a v ámszabad-és tranzit terület is. Az adórendszer meghatározása alapvetően a tagállam belső jogára tartozik, ezért az adókulcsokat tekintve a közösségi jog nem tartalmaz kötelező előírásokat kizárólag ajánlásokat. A nemzetközi gyakorlatban két fajtájuk

ismeretes az egyfázisú és a többfázisú forgalmi adó. Az egyfázisú forgalmi adót csak egy értékesítési fázisban, a t öbbfázisút minden értékesítési fázisban meg kell fizetni. A többfázisú lehet nettó típusú, vagy bruttó forgalmi adó Magyarországon az általános forgalmi adó általános, többfázisú, hozzáadott érték-és nettó típusú. Ezt már az általános részben is említettem Általános, mert minden termékre, szolgáltatásra, értékesítésre kiterjed és mindenkire, aki rendszeresen értékesít. Többfázisú, mert az értékesítési láncolat minden pontján megjelenik Hozzáadott érték-és nettó típusú, mert minden fázisban csak az abban a fázisban hozzáadott értéket adóztatja. Az áfa alapja: - a terméknek vagy szolgáltatásnak a teljesítéséért járó ellenértéke, amely különböző tényezők növelhetnek és csökkenthetnek; az immateriális javak. ÁFA kötelezettség: Kiterjed minden olyan természetes

személyre és jogi személyre, akik/amelyek rendszeresen nyereségszerzés céljából termékeket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak. Termékimport esetén az adómegállapítás alapja a vám vámkezelési költséggel és fogyasztási adóval növelt értéke. Az adó kiszámítása és befizetése: - az adót az értékesítő felszámítja a vevőnek, de ebből az adóösszegből levonhatja azt az áfa-összegét, amely saját beszerzéseit terheli, s a különbözetet fizeti be vagy igényli vissza; az adóalanyoknak be kell jelentkezniük áfa-alanyként az APEH-hoz és a beszedett áfát befizetni; belföldi értékesítések és az áruk, illetve szolgáltatások importja is áfa köteles. 19 Az előzőekből kitűnik, hogy a vállalkozásnál az áfa nem költségtényező. Ő csak „közvetít” az állam és a vevők között. A vevő azonban a következő fázisban eladó lehet, így ő is csak befizet az állam felé, az adóterhet nem ő viseli,

hiszen neki azt a vevője megfizeti. Az áfa teher viselője a végső fogyasztó lesz, aki nem értékesít tovább. Az áfa- redszer központi eleme a számla. A számlának igen fontos tartalmi elemei vannak, amelyeket a törvény rögzít. Az áfa igen fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében, mert adósemlegességet biztosít és a központi költségvetés bevételének döntő részét adja. Az adó mértéke: Jelenleg háromféle adókulcs van 25, 12, és 0 százalékos. A 12 százalékos kulccsal adóznak az élelmiszerek, ásványi tüzelőanyagok, elektromos energia, tűzifa, faszén, könyv, folyóirat és a szolgáltatások. 0 százalékos kulccsal adóznak a humán gyógyszerek és tankönyvek Adómentesség: - a tárgyi mentesség meghatározott szolgáltatásokhoz kötődik; az alanyi mentesség meghatározott árbevételi határ alatti bizonyos tevékenységet végzőkhöz igazodik; Az Európai Közösség egységes piacának megteremtése

érdekében a legmagasabb fokon az ÁFA törvények harmonizációja valósult meg, ezért ha összehasonlítom a bemutatott országokkal hazánkat megállapítom, hogy valamennyi országban az EU-ban egységes elveken a VI direktíván alapuló általános forgalmi adórendszer működik. Eltérés csak az adó mértékében van, illetve Belgiumban adómentes tevékenységek is vannak. Az adó kulcsok a következők: Luxemburg: Írország: - általános kulcs 15% középső kulcs 12% (borokra, tüzelőanyagokra, dohányra) csökkentett kulcs 6% (gázra, villanyáramra, szolgáltatásra) speciális kulcs 3% (élelmiszerekre, könyvekre, folyóiratokra, gyermekruházatra, gyógyszerekre) - általános kulcs szolgáltatásokra) középső kulcs csökkentett kulcs Ausztria: Belgium: 21% (az EU-n kívülről importált termékekre, 12,5% 4,3% - általános kulcs 20% csökkentett kulcs 10% (alapvető újságokra, személyszállításra) - általános kulcs középső kulcs

cikkekre) csökkentett kulcs szolgáltatásokra) - élelmiszerekre, könyvekre, 21% 12% (kiemelhetően fontos nem tartós fogyasztási 6% 20 (közszükségleti cikkekre és szociális Adómentes tevékenységek Belgiumban: - EU-ba történő termékexport - termékek ideiglenes behozatala - üzletág átadása - ingatlan-tranzakciók - társaság tőkéjéhez készpénzzel történő hozzájárulás A felsorolt adókulcsokat végig nézem, azt kell tapasztalnom, hogy Magyarországon a legmagasabb az általános kulcs, mert 25 százalék. A 2004 é vre elfogadott adótörvények alapján az általános forgalmi adó mértékek tovább emelkednek a középső és a csökkentett kulcsok is. Ilyen magas áfakulcsot-hazánkon kívül-csak Svédországban és Dániában alkalmaznak. Jövedéki és fogyasztási adó A jövedéki adó a másik olyan forgalomhoz kapcsolódó adófajta, amelynek a közösségi szintű egységesítésére feltétlenül szükség volt a belső piac

létrehozása érdekében. Ez a piac egy olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul mind a négy alapszabadság, vagyis a személyek, a szolgáltatások, a tőke és az áruk szabad mozgása. Vannak, azonban olyan területek, amelyek akadályoztatják az alapszabadságok érvényesülését, így például az adójogi szabályok sokrétűsége, ezen belül is a jövedéki adó szabályozása. Tehát kiemelt feladat volt a Közösségen belüli adóharmonizáció vagy legalábbis a tagállamok adószabályainak koordinációja. A jövedéki adó szabályozása: - horizontális (a jövedéki termékek egészére vonatkozó általános szabályok); - vertikális (az egyes jövedéki termékeket terhelő adó szerkezetét és mértékét rendező). A jövedéki adó Közösségi szintű harmonizációjában a 92/12/EGK irányelv jelentette az igazi áttörést, amely átfogóan szabályozta a K özösségen belüli jövedéki termékek mozgását, az

adóalanyokra vonatkozó szabályokat. Nem fogalmaz mindenhol kötelezően, egyes szabályokat csak ajánlás jelleggel határozott meg, azaz csak a célokat rögzítette a kidolgozás módját a tagállamokra bízza. Meghatározza a jövedéki termékek körét: - ásványolaj termékek - alkohol és alkohol tartalmú italok - dohánygyártmányok Az irányelvben meghatározottakon kívül az egyes tagállamok egyéb termékekre is kivethetnek jövedéki vagy fogyasztási adót. Hazánk él is a fogyasztási adó kivetésének lehetőségével. A bevételek növelése, egyes fogyasztási javak fogyasztásának befolyásolása és a személyszállításban az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevétel kiesés ellentételezése céljából megalkotta a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII törvény Fogyasztási adót kell fizetni a gépkocsi, kávé és a nemes fémből készült termékek belföldön történt

értékesítése és importálása után. Árkiegészítés jár az utazási kedvezményekre. 21 Hazánkban a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII törvény rendelkezik, mint ezt már e bevezető részben is említettem, de most nézzük meg részletesebben mit tartalmaz a törvény. A felügyeleti és adóztatási feladatokat a Vám – és Pénzügyőrség látja el. Magyarországon jövedéki terméknek minősül az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermék és a dohánygyártmányok. A jövedéki szabályozás elve arra épül, hogy az úgynevezett szabad forgalomban csak adózott jövedéki termék legyen beszerezhető, birtokolható. Felhasználható, értékesíthető és szállítható. Ennek érdekében a jövedéki szabályozás alapelvként mondja ki, hogy az adóköteles jövedéki termék kizárólag adóraktárban állítható elő, illetve

tárolható, vagy adómentes felhasználó üzemében, raktárában és tranzitterületen raktározható. Adóraktár: A jövedéki szabályozás alapintézménye az adóraktár. Adóraktárban vámhatósági engedély birtokában jövedéki termék előállítható, illetve jövedéki termék adózatlanul tárolható. A jövedéki adó keletkezése és az adó fizetésének módja: - a jövedéki adó eredendően a jövedéki termék belföldi előállításával vagy importálásával keletkezik; - vagy amikor az adóraktárban előállított jövedéki terméket egy másik adóraktárban vagy adómentes felhasználó üzemében tárolják; ebben az esetben származékos jövedéki adó kötelezettség keletkezik, vagyis a kitároló engedélyesnél keletkezett jövedéki adó „átszáll” a b etároló adóraktárra; - hasonló helyzet az előzőhöz, ha az import jövedéki terméket további feldolgozás céllal adóraktárba vagy adómentes üzembe szállítják.

Adófelfüggesztés: A jövedéki termék után keletkezett jövedéki adó rendszerint adófelfüggesztés alá kerül és az adót, csak akkor kell megfizetni, ha az adófelfüggesztés megszűnik. A megszűnés oka: - végleges mentesülés az adófizetés alól; - adófizetés beállta. Az adófizetés alóli végleges mentesülés általánosságban akkor következik be, ha az adófelfüggesztéssel szállított terméket másik adóraktárba, vagy adómentes üzembe tárolják, vagy külföldre szállítják. Az adófizetés alapesetben akkor áll be, ha az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket kereskedelmi forgalomba bocsátják. Emellett adófizetés például akkor is beáll, ha az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termék megszerzése, birtoklása, eladása jogellenes. Ilyenkor az adó kiszabása mellett jogkövetkezmények is bevezetésre kerülnek (bírság, elkobzás). Tárgyi adómentesség A jövedéki szabályozás tárgyi adómentességet

szűk körben tipikusan a vámmentességhez kapcsolódóan ismer el, így adómentes például a v ámmentesen vámkezelt minta. Adó alanya: 22 - a jövedéki terméket belföldön előállító adóraktár engedélyese; a jövedéki terméket importáló személy. Adózás formái: - önadózás; - kivetéses adóztatás. Adómentes felhasználási célok: - adómentes felhasználás során a jövedéki termékből nem jövedéki termék kerül előállításra, akkor a felhasznált jövedéki termék adóját nem kell megfizetni; - adómentes felhasználást a gazdálkodók csak ún. „Keretengedélyes” tevékenység keretében végezhetik. Adóvisszatérítés, visszaigénylés: - a gázolaj adójának teljes visszatérítése alkalmazható a vasúti és belvízi szállítási tevékenységek során; - a jövedéki adó 80 százalékának visszaigénylésére válik jogosulttá a mezőgazdasági termelő. A gázolaj származását hitelt érdemlően kell igazolni a Vám

–és Pénzügyőrségnek a visszaigényléshez. Az általános forgalmi adóhoz hasonlóan a jövedéki adóban is az adómértékekben van eltérés, ha megvizsgálom az Európai Közösség országait. Általában a cigaretta árak magasabbak, mint nálunk például Belgiumban 76 százalékos az adótartalom és az ár meghaladja a három eurót, ezért 2009-ig Magyarországnak is a jelenlegi 47 százalékról 57 százalékra kell emelni a jövedéki adót. Az EU a dohánytermesztőket magas munkaerőigénye miatt és a vidéki foglalkoztatottságban játszott fontos szerepe miatt jelentős támogatásban részesíti. Magyarországon a sör és a benzin jövedéki adóztatását összehasonlítva azt tapasztalom, hogy bizonyos esetekben még az uniós országok között is a legmagasabbak közé tartoznak. Adómértékek: - benzin 103,50 Ft/l - gázolaj 85,- Ft/l - sör 365,- Ft/l (balling fokonként) - pezsgő 79,30 Ft/l - bor 5 és 80 Ft/l - cigaretta 4200/1000 db

Érdekességként megemlítem, hogy Luxemburgban a bruttó hazai termék 2 s zázalékának megfelelő bevételt nyer az üzemanyag-turizmusból, mivel a szomszédos országokénál a benzin és gázolaj adóját 20-30 százaléknál alacsonyabbra tartja. A Vám –és Pénzügyőrség az idei első negyedévben fogyasztási és jövedéki adóból 122,1 milliárd forintot szedett be, amelyből 87,2 milliárd származott az üzemanyagok jövedéki adójából, és 33,5 milliárd a dohánytermékek utáni adójegyekből. Ez is bizonyítja, hogy az áfa után a leglényegesebb közvetett adótípusnak számít a költségvetés szempontjából. A vámhatóság becslése szerint a magyar állam évente mintegy 20 milliárd forint adóbevételtől esik el az üzemanyag-turizmus és a csempészet miatt. A dolgozatomban vizsgált országokban a jövedéki adóban beépített elem az adóképviselő, a regisztrált és nem regisztrált kereskedő, valamint a szállítási biztosíték.

Ezekben a tárgykörökben még hiányzik a harmonizálás az Európai Unióval. 23 Vám A végleges rendeltetéssel Magyarországra szállított áruk behozatalát vámfizetési kötelezettség terheli. A vámteher a vámérték 0-15 százaléka A termékek tarifális besorolása, vagyis hogy milyen vámtétel alkalmazásával vámkezelhetők a nemzetközi Harmonizált Rendszeren és az EU által alkalmazott Kombinált Nomenklatúrán alapuló Kereskedelmi Vámtarifa alapján kerül meghatározásra. A nem kereskedelmi forgalomban behozott áruk esetén a vámérték 10 százalék, ha az áru értéke meghaladja az 1500 eurót. A vámteher kiszabása a beérkező áruk származása alapján történik. A magyar vámrendszer kiszabása a beérkező áruk származása alapján történik: - a legnagyobb kedvezmény elve alá tartozó országokból (Oroszország, japán, USA); - fejlődő országokból származó (Brazília); - legkevésbé fejlett országokból származó (Angola,

Nepál); - a Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból (EU, EFTA, CEFTA tagállamok, Izrael, Törökország, Észtország, Bulgária, Lettország és Litvánia) származó termékek. Magyarország Európai Uniós csatlakozásig az EU-val szemben alkalmazott vámtételeket folyamatosan nullára kell csökkenteni. Az áruk szabad mozgása talán a l egelemibb összetevője nemcsak az egységes piac, de az egész EU működésének. Az áruk szabad mozgását, azaz a t ermékek szabad kereskedelmét az EU-on belül, tehát a vizsgált országokban is a vámunió felállítása és a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások eltörlése biztosítja. A vámunió a Közösségen belüli vámok és az azokkal azonos hatású díjak megszüntetését, illetve a n em- tagállamokkal szembeni közös vámtarifákon alapuló közös kereskedelmi politika folytatását jelenti. A bemutatott országokban a vámok átlagos szintje alacsonyabb, mint a magyar.

Az ipari vámok átlagos szintje a harmadik országok áruival szemben 3,7 s zázalék, a magyar vám 7,4 s zázalék. A vámok 4/5-e az uniós tagsággal csökkenni fog. A mezőgazdaságban is nagy a különbség, a magyar átlagos vám 30 százalékos, az uniós országokban 17,5 százalék mezőgazdasági vámvédelmet alkalmaz a harmadik országból behozott hús vámjára. 2004 m ájus 1-től, tehát nagy változások várhatók, mert át kell vennünk az unió vámtarifáit. Illeték Az illeték olyan állami bevétel amelyet azok a természetes és jogi személyek fizetnek, akik vagy amelyek az állami szervek igazgatási, illetve igazságszolgáltatási tevékenységét veszik igénybe. Szolgáltatásért fizetik, de az illetékben bizonyos adójogi vonások is fellelhetők. Fajtái: - vagyonszerzési illetékek (öröklési, ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási ); - államigazgatási eljárási illetékek; - bírósági eljárási illetékek; - cégbírósági

eljárási illeték; - választott bírósági eljárás illetéke és - közjegyzői eljárás illetéke. Az 1990. évi XCIII Törvény foglalkozik az illetékek alapvető szabályaival Meghatározza az illetékfizetési kötelezettséget, illetékmentességet, az illeték tárgyát és mértékét. Az öröklési 24 és ajándékozási illeték kulcsa függ az ingatlan értékétől és a rokonsági foktól. Lakástulajdon szerzése esetén a v agyonátruházási illeték mértéke 4 millió forintig 2 százalék, az ezt meghaladó összege után 6 százalék. A bemutatott külföldi országokban sem ismeretlen az illeték fogalma. Ausztriában például öröklés, ajándékozás után ugyanúgy fizetni kell mint nálunk, vagy az ingatlan átruházásáért is 3,5 százalékot. Írországban is vannak különböző illetékek. Befejezés A jelenleg hatályos jogszabályok alapján igyekeztem bemutatni Magyarország, Ausztria, Belgium, Luxemburg és Írország adórendszerét.

Elemezve a legfőbb adónemeket, a társasági adót, a s zemélyi jövedelemadót, az általános forgalmi adót, a j övedéki és fogyasztási adót, valamint a vámokat és illetékeket, mert a k özponti költségvetés bevétele szempontjából ezek a legfontosabbak. Természetesen ezen kívül más közterheket is kell viselnünk, például társadalombiztosítási járulékot, munkaadói és munkavállalói járulékot, helyi adókat, stb. A vizsgált külföldi országokban szintén vannak kisebb, a bevétel szempontjából kevésbé lényeges adótípusok, például kiegészítő adó, vagyonadó, ingatlanadó. A jelenlegi magyar adózási rendszer jogszabályi alapjait 1988-1989-ben rakták le. Azóta a rendszer számos változáson, felülvizsgálaton ment keresztül. Ma lényegében kialakultnak és eléggé fejletnek tekinthető összehasonlítva más adórendszerekkel, ami azonban nem jelenti azt, hogy a fejlődés véget ért volna, mert én a vizsgált országok

adórendszerét áttekinthetőbbnek és igazságosabbnak tartom a miénktől. 2004. május 1-je után, amikor már Magyarország is az Európai Unió tagja lesz újabb változások várhatók a forgalmi adókulcsokban, a társasági adóban, a társadalombiztosításijárulékokban, de fel kell készülni a tőkejövedelmek adóztatására is. A jövő évtől alkalmazott adótételeket és az új adófajták bevezetését az országgyűlés már elfogadta. Ilyen új adófajta például a regisztrációs adó a behozott autókra, (a fogyasztási adó helyébe lép), energiaadó, innovációs járulék. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy az adórendszer folyamatosan változik, egyes adók megszűnnek, újabbak lépnek be a költségvetési bevétel biztosítása és az igazságos közteherviselés megvalósítása érdekében. 25 Felhasznált irodalom Adó szaklap Adó szaklap Adó szaklap Adó szaklap 1996. évi LXXXI Tv 1995. évi CXVII Tv 1992. évi LXXIV Tv 1991. évi

LXXVII Tv Közigazgatási alapvizsga (Csermák Judit V. fejezet, Nagy Árpád V. fejezet Erdős G. – Földes G – Őry T – Véghelyi M XVI. évfolyam 2002/5-6 Április XVI. évfolyam 2002/9 Július XVI. évfolyam 2002/14 November XVII. évfolyam 2003/3 Február A társasági adóról és az osztalékadóról A személyi jövedelemadóról Az általános forgalmi adóról A fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről Budapest, 1993. Az Európai Közösség adójoga 26