Földrajz | Felsőoktatás » A belső és külső erők összmunkája

A BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK ÖSSZMUNKÁJA Állandóan, de intenzitásukat tekintve ritmusosan működnek A belső erők természeti földrajza: a kőzetburok felszínén mutatkozó belső indíttatású mozgásjelenségek leírásával, értelmezésével, térbeli törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozik Belső erők nehézségi erő földmágnesesség magmás folyamatok - térfogatváltozások - konvekciós anyagáramlások geokémiai folyamatok a Föld égitest voltából fakadó mozgások Munkájuk eredménye a földfelszín szerkezeti formáinak - a domborzat alapvonásainak - kialakítása A KÜLSŐ ERŐK végzik a szerkezeti formák átalakítását A külső erők energiaforrása a napsugárzás A földfelszín változatos formakincse a belső és külső erők egymástól térben és időben elválaszthatatlan párharcának eredménye. A jelenlegi formakincs elhaló és keletkező formáival az ellentétes hatások pillanatnyi állásáról tanúskodik A

NEHÉZSÉGI ERŐ A földrajzi burokban lejátszódó mozgásjelenségek egyik hatótényezője a nehézségi erő. A Földön (a vele együtt forgó tömegekre) a gravitáción kívül a centrifugális erő is hat. A két erő vektori eredője a NEHÉZSÉGI ERŐ, amely a sarkokon nagyobb (983,232 gal), az Egyenlítőn kisebb (978,046 gal). Gravitációs térben a szabadon eső test gyorsulása egyenlő a térerősséggel (gal = 1 cm/s2 gyorsulás). A nehézségi erő tehát az általános tömegvonzás (gravitáció) Földünkön sajátosan megnyilvánuló formája A nehézségi gyorsulás abszolút értékének (gal, milligal) mérése: graviméter Eötvös-inga műholdak pályarendellenességei A földrajzi szélességnek megfelelő számított nehézségi gyorsulás és az észlelt érték különbsége a gravitációs térerő rendellenesség, a GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIA Az anomáliák a Föld anyagi (sűrűségi) inhomogenitásának következményei. Módosító

tényezők: tengerszint feletti magasság helyi geoidundulációk laterális tömeghatások A gravitációs anomália korrekciói: magassági, szélességi korrekció Reziduális Bouguer-anomália: a felszínközeli rétegek hatása A FÖLDMÁGNESSÉG A Föld mágneses tere - iránytű Mágneses térerősség = az egységnyi mágneses töltésre kifejtett erő. Mértéke a gauss (Γ) százezred része a gamma (γ) A mágneses tér szerkezete: 1. A Föld forgástengelyével kb 11,5°-ot bezáró dipólus (rúdmágnes) adja a térerő kb. 90%-át Az É-i pólus alatt negatív töltés. 2. A maradék ún non-dipol rész a kéreg mágneses inhomogenitásából ered Az excentrikus dipol földfelszíni pontjai nem átellenes földi pontok. A pólusok helye változik az időben. Erővonalak: Deklináció - izogon térkép Inklináció (mágneses egyenlítő) - izoklin térkép A földmágnesség oka: Dinamóelmélet: a földbelső inhomogenitásaiból származó

termoelektromos áramok a forgás következtében mágneses teret indukálnak. Térerősség anomáliák: terresztrikus (belső anyagáramlások) lokális (pl. érctömegek) A térerő időbeli változásai: - Dipólmomentum csökkenése (az utóbbi évtizedek tendenciája) - Szekuláris, évszakos, napi és aperiódikus változások Paleomágneses kutatások Termoremanens mágnesezettség: Curie-pont (300-600° C) alatt a megszilárduló kőzet elemi mágnesei rendeződnek az aktuális tér szerint. Pólusvándorlás A mágneses tér átfordulása (normál, fordított v. reverz) Az óceánfenék szétáramlása (spreading) A fordulatok kora: radiometrikus kormeghatározás a spreading sebessége Magnetosztratigráfia epocha event Brunhes 0,7 mill. év Blake Matuyama 2,5 mill. év Jaramillo Olduvai Gauss 3,3 mill. év Gilbert 4,6 mill. év A FÖLD BELSŐ HŐJE A földrajzi jelenségek, folyamatok egyik alapenergiája. Inszolációs réteg és a semleges

hőmérsékleti szint. Geotermikus grádiens = egységnyi mélységre jutó hőmérséklet-változás. Földi átlaga 3° C/100 m A gradiens reciproka az a mélység, amelyben a hőmérséklet 1° C-kal emelkedik. Magyarországon a reciprok átlaga 20-22 m/C°. Anomáliák. Geoizotermák A hő eredete: radioaktív bomlás. A geotermikus energia hasznosítása. A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A földkéreg mélyebb részeiről csak közvetett információk vannak: gravitációs adatok, földrengések, kozmikus analógiák A Föld gömbhéjas szerkezete A földfelszín vízszintes és függőleges tagolódása Hipszografikus görbe: a tenger és a szárazföld ellentéte; planetáris összehasonlítás KÉREGMOZGÁSOK Permanenciatan Beaumont (1852), Suess (1909), Stille (1922) Függőleges mozgások Izosztatikus mozgások glaciális izosztázia denudációs-akkumulációs izosztázia plutonikus izosztázia epirogenetikus mozgások Jelenlegi függőleges

szintváltozások Vízszintes mozgások Kontinensvándorlás Wegener (1912), Mélyáramlatok Holmes (1931) Óceánfenék szétáramlása Globális lemeztektonika Lemezek és mozgásaik A földkéreg szerkezetét alakító folyamatok Orogenezis, tektogenezis földtani-földrajzi értelmezése. Diszlokáció, (geo)tektonikus mozgások Hegységképződési elméletek: zsugorodás, tágulás, pulzáció geoszinklinális elmélet - Bubnoff ciklusai geotumor Hegységképződés a lemeztektonika szerint: Szigetív típusú Kordillera típusú Alp-Himalája típusú Tektogenezis (tektonikus mozgások) törések, vetődések áthajló (inverz) vető normál vető Kiemelkedés vető mentén (Peloponniszosz) balos vető Sasbérc – árok szerkezet antiklinális Gyűrődések alaptípusai szinklinális Gyűrődések alaptípusai: ferde redők áttolódás Gyűrt hegység belső szerkezete