Történelem | Középiskola » A felvilágosodás százada

A FELVILÁGOSODÁS SZÁZADA 1) A felvilágosodás lényege: A XVIII. Században virágkorát élő korszellem, a felvilágosodás a természettudomány fejlődésén alapult. A világ, hírtelen leírhatónak tűnt A korábbi vélekedések helyébe a tapasztalatra építő ész mindenhatósága került A megelőző korok vallási dogmáit a természeti törvények és a józanész, a hagyományok tiszteletét, a haladás váltotta fel A fanatizmust a toleranciával, a tekintélyt, a zsarnokságot a szabadsággal kívánták felcserélni A felvilágosodás Angliából indult, és francia földön terebélyesedett ki. Mindig a művelt világ keretein belül maradt 2) Mit jelent a hatalmi ágak megosztása? A francia filozófusok példaképe az angol alkotmányos rendszer volt. Montesquieu az állam működését vizsgálta, és az alkotmányos monarchiát tartotta kívánatos államformának Megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: A zsarnokságot csak úgy lehet

elkerülni, ha a három hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó, bírói) egymástól függetlenül működik, és egymást kölcsönösen ellenőrzik. 3) A széttagolt Német-római Birodalom: A harmincéves háborút lezáró westfáliai béke után a Német-római Birodalom néhány nagyobb és több száz kisebb állam halmaza volt csupán. A német államok saját vámhatárokat vezettek be, ami megnehezítette a helyreállítást Az újjáépítés, valamint az abszolút hatalmat kiépítő és reguláris hadseregeket fejedelmek francia mintát követő udvartartása rengeteg pénzbe került. Mindent megtettek jövedelmeik növelése érdekében A felvilágosult abszolutizmus a kisebb államokban inkább a vámok és az adók emelését eredményezte, mintsem a fejlődést 4) Poroszország felemelkedése: A XVIII. Század legjelentősebb politikai változása Poroszország nagyhatalommá válása volt. I Frigyes Vilmos vasfegyelemmel és takarékossággal, erős hadsereggel

kormányozta országát. Ennek érdekében reformokat hajtott végre, megadóztatta a nemességet, fejlesztette az oktatást Országának ipara fejlődött, gabonakivitele nőtt Poroszország nagyhatalommá válása II Frigyes nevéhez fűződik Uralma a porosz hagyományokon alapult, kibővítve a felvilágosult abszolutizmus eszköztárával Parasztoknak adott szabad földet, fejlesztette az oktatást, támogatta a manufaktúrákat Poroszország területe uralkodása alatt kétszeresére növekedett. 5) Az amerikai függetlenségi háború okai: Az északi területek bekapcsolódhattak a brit gyarmati kereskedelembe, a déliek ott is eladhatták mezőgazdasági termékeiket. Az anyaország szabad utat engedett a gyarmatok önálló fejlődésének. Az angolok hozzáláttak, hogy megszervezzék a térség védelmét és igazgatását. Költségeit a gyarmatokkal kívánta megfizettetni Az adókat növelték, a megerősödő északi ipari termékekkel szemben az anyaország számára

kedvező vámokat vezettek be A gyarmatok élesen reagáltak a brit lépésre, a polgárok nem fizették be az adókat, vámokat, csempésztek Kimondták, hogy saját törvényeik alapján senki semmilyen adót nem vethet ki rájuk. A gyarmatok hatásos fegyverként vetették be az angol áruk bojkottját A londoni parlament nem lépett vissza, és kinyilvánította, hogy jogában áll a gyarmatokra kötelező törvényeket alkotni. A brit kormány a Kelet-Indiai Társaságnak a teára monopóliumot adott. A függetlenségiek Bostonban a tengerbe szórták a szállítmányt A britek nem hagyhatták megtorlatlanul az eseményeket. 6) Az amerikai függetlenségi háború eseményei, az Egyesült Államok alkotmánya: Az Első Kontinentális Kongresszuson a tagok kinyilvánították a kényszerítő rendelkezések törvénytelenségét, és a gyarmatok jogát önálló törvényhozásra. Rövidesen fegyveres összeütközésre került sor a gyarmatok és a brit hds. között 1775-ben

eldördültek az első lövések. Kitört a függetlenségi háború A Kongresszus megbízásából Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot, kinyilvánította a gyarmatok függetlenségét. Az amerikai sikereket látva Franciaország, Spanyolország és Hollandia is beavatkozott a gyarmatok oldalán. Az amerikaiak döntő győzelmet arattak 1783-ban Versailles-ben aláírták a békét Az 1787-ben tartott Alkotmányozó Gyűlés megalkotta az Egyesült Államok alaptörvényeit, melyben rögzítették az emberek szabadságjogait, a képviseleti rendszeren alapuló, a hatalmi ágakat megosztó államberendezkedést. 7) A felvilágosodott abszolutizmus lényege: A nagyhatalmi szerepre törekedő abszolút uralkodók igyekeztek növelni országaik teherbíró képességét. A XVIII Században a fejlett centrumtól leszakadó peremterületek uralkodói érezték lemaradásukat a Nyugattól, ezért reformokkal kísérleteztek A periféria országaiban jelentős

modernizáció indult meg 8) Az ipari forradalom kialakulása: Anglia bányáiban a víztelenítésre szolgáló szivattyúkat gőzgépekkel hajtották meg. James Watt az erőátvitelt tökéletesítve lényegesen termelékenyebb gőzgépet épített. Alkalmazták a fonó és szövőgépek fűrészek, esztergák meghajtására. Nagy –Britanniában jelentős volt a gazdasági fejlődés-. A manufaktúrát felváltotta a gépeket alkalmazó gyár Fellendült a kereskedelem. 1780-tól a gazdaság összes mutatója megugrott Ezt az ugrásszerű átalakulást, melyet ipari forradalomnak nevezünk, a politikai, társadalmi, gazdasági változások alapozták meg. 9) Lengyelország felosztása: A XVIII. Század elején a rendek már teljes mértékben megkötötték a lengyel uralkodó kezét Lengyel ügyekben a döntő szót a megerősödő szomszédos uralkodók mondták ki A lengyel örökösödési háborúk már nem is lengyel földön folytak. Poniatowski Szaniszló Ágost

szembefordult II. Katalinnal, és változtatni kívánt az ország helyzetén Oktatási reformokat vezetett be, feloszlatta a jezsuita rendet, és új alkotmányt készített elő Az intézkedések az ország modernizálását jelentették volna, ezért Katalin és Frigyes hadai jelentős területeket ragadtak el a védekezni képtelen országoktól. 1772-ben az osztrák haderő elfoglalta Galíciát Lengyelország azonban nem mondott le a reformokról 10) Az angol alkotmányos monarchia rendszere: Angliára a dicsőséges forradalom után nyugodt évtizedek köszöntöttek. Vilmos halála után Anna került a trónra. Az alkotmányos monarchia évtizedek gyakorlati kormányzása során formálódott. A század első felében alakult ki a miniszterelnök szerepköre A miniszterek a parlamentnek voltak felelősek, a miniszterelnököt a parlament legerősebb pártjából választotta ki az uralkodó. Két párt a whigek (pénzemberekre támaszkodtak) és a troyok (középbirtokosokra

támaszkodtak) jutottak be a parlamentbe. Általános volt a szavazatok vásárlása. A lordok a megerősített középosztállyal irányították a politikai életet A rendszer elősegítette mind a gazdaság, mind az alkotmányosság megerősödését