Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Munkaügyi kapcsolatok rendszere

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK RENDSZERE (1) A FOGALOM Munkaügyi kapcsolatok Érdekegyeztetés ♦ Industrial Relations, Labour Relations, Employee Relations ♦ Industrielle Beziehungen, Arbeitsbeziehungen (2) A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK FUNKCIÓJA ♦ Az eltérő érdekek egyeztetése ♦ a károkozás megelőzésével (3) A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK FILOZÓFIÁJA ♦ Az aszimmetria kiegyenlítése ♦ A megegyezés szükségessége ♦ Az érintettek tárgyalása ♦ Partner-kapcsolatok A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK KÜLÖNBÖZŐ DIMENZIÓI A munkavállalók érdekérvényesítési stratégiája alapján:  individuális  kollektív Az érvényesítendő érdekek jellege alapján:  a gazdasághoz az érdekérvényesítés terepe az érdekek hordozói, belső érintettjei  a munkaviszonyhoz kapcsolódó érdekek a piac, a vállalkozás a munkaszerződés a vállalkozó (a munkavállaló) a munkaadó és a munkavállaló döntésre jogosult a vállalkozó, a menedzser a

munkaadó és a munkavállaló a munkavállalói érdekérvényesítés módja participáció, társadalmi párbeszéd kollektív tárgyalás, kollektív szerződés A kapcsolatrendszer szintjei alapján:  makro  mezo (ágazati, területi)  mikro (üzemi) A kapcsolatrendszer szereplői alapján:  bipartit (munkaadók – munkavállalók)  tripartit (munkaadók – munkavállalókkormány) A GAZDASÁGI KAMARA Alap-típusok: MAGÁNJOGI KAMARA ⇒ Önkéntes tagság ⇒ Kizárólag a tagok érdekvédelme ⇒ Lobby-szervezet KÖZJOGI KAMARA ⇒ Köztestület ⇒ A gazdasággal összefüggő közfeladatok ellátása és ⇒ összgazdasági érdekképviselet ⇒ A gazdaság önkormányzata ⇒ Kötelező tagság A GAZDASÁGI KAMARA FUNKCIÓ-SÉMÁJA általános gazdasági érdekek képviselete KORMÁNYZAT, ÖNKORMÁNYZAT PIACI SZEREPLŐK a piac tisztaságának védelme GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATOK szolgáltatások nyújtása GAZDASÁGI SZEREPLŐK

közfeladatok ellátása KAMARA-KRONOLÓGIA 1811 Az első magyar kereskedelmi kamara megalapítása 1850 Az első kamarai törvény 1868-tól a törvény többszöri módosítása egyre növeli a kamara autonómiáját és feladatkörét, szerepét:  pl. versenyfelügyelet, közmunkák felügyelete, vámmentességi kérelmek, jövedéki termékek gyártásának engedélyezése, a képesítéshez kötött iparűzés engedélyezése, mestervizsgáztatás, üzletek nyitvatartásának meghatározása, utóbb a tőzsde szabályozása is 1940 Feloszlatják a kamarai önkormányzatokat 1944 A kamarák működésének felfüggesztése 1945 A kereskedelmi és iparkamarák újjáalakulása, jelentős szerep az újjáépítésben 1947 Kamarai választások, önkormányzati testületek megalakítása 1948 A kamarák államosítása, az önkormányzat megszüntetése, feladatkörük beszűkítése 1958-1967 A külkereskedelmi nyitás feladatát a kamarákra bízzák 1985 A kamarai

feladatkör kiszélesítése 1990 A Magyar Gazdasági Kamara szövetségi kamarává alakul, új Alapszabály miniszterelnöki ellenjegyzéssel 1994 Kamarai törvény, a köztestületi kamara és önkormányzat visszaállítása (ígért és visszavont kormányzati támogatás) 1997 Törvény-módosítás: a közfeladatok bővítése (állami támogatás nélkül), a tagdíj részlegesen levonható az adóból AZ ÉRDEKKÉPVISELETEK MŰKÖDÉSÉNEK IRÁNYAI KORMÁNYZATI SZINT 2. 2. Munkaadói szövetség 1. Szakszervezet 3. 3. TAGVÁLLALATOK TAGSÁG 1. Kollektív tárgyalás 2. Párbeszéd, nyomásgyakorlás 3. Szolgáltatások nyújtása A MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK FUNKCIÓI, CÍMZETTJEI ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖREI Funkcióterületek k KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSES PARTNER (tarifapolitika) Címzettek Feladatok Szakszervezetek Kollektív tárgyalások: a tárgyalások és az egyeztetés koordinálása, lefolytatása, a kollektív szerződés megkötése Munkaharc:

döntés a kizárásról és annak koordinálása ü Kormány/ l Parlament (a közvéleményre Államigazgatás irányuló munka: PR, Bíróságok s lobbyzás, reprezentá- Nyilvánosság ció) NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORT ő b ÖNSEGÉLYEZŐ e CSOPORT l (szolgáltatások) s ő Tagvállalatok Munka- és szociálpolitika: állásfoglalás és javaslatok; részvétel testületekben, bizottságokban, tanácskozásokon Munka- és szociális jog: munkaügyi bírósági eljárás kezdeményezése, vizsgálati eljárások vezetése Közvélemény: befolyásolás a sajtó, a médiumokon keresztül; információhordozók kiadása Támogatás: pénzügyi támogatás munkaharc esetén, jogi támogatás az alapvető ellentétet jelentő kérdésekben Tanácsadás / információ: technikai, gazdasági és jogi ügyekben A szakszervezetek elmélete Lujo Brentano A tőke és a munka közötti kettős aszimmetria: a) A munkaerőpiacon: a munkás kínálati kényszer alatt áll, a munkaadó kereslete

rugalmas. b) A munkaszerződés egy hierarchikus viszonyt hoz létre. A szabad munkaszerződés lehetetlen, a munkavállalói koalíció a munkaerőpiac szükséges szervezete. Sidney és Beatrice Webb Szakszervezet alatt a bérmunkások tartós szövetségét értjük, amelynek célja a munkafeltételek fenntartása vagy javítása. A szakszervezet árszabályozó ügynökség Eszközök: a) A kollektív akarat érvényesítése, kollektív tárgyalás. b) Szolidáris támogatás: segély-pénztárak, kölcsönös támogatás betegség, sztrájk, munkanélküliség esetére. c) A törvényi rendelkezések, a jogszabályalkotás befolyásolása. Stratégiák (szakszervezeti típusok): • partikuláris kizárási stratégia, a munkaerőpiacra való bejutását nehezíti meg. • univerzális szabályozási stratégia, amelyik a bér- és munkafeltételek minimál-standardjait határozza meg. Goetz Briefs A szakszervezet a tulajdon nélküli, bérből élő munkavállalók szabad,

tartós, belső viszonyaiban egymást támogató, kifelé az életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeiket képviselő intézményesített szövetsége. A belső, szövetségi funkció (zárt üzem, szakmán belüli közvetítés, segélyezés) elhalványul, a külső, érdekképviseleti funkció megerősödik. A szakszervezet a tiltakozás és védekezés eszköze a szigorú piaci törvények ellen, vagyis épp az az értelme, hogy a munka áru-jellegét korlátozza, feloldja Karl Marx A szakszervezetek kettős karaktere, a kapitalizmus, mint vizsgálati célból adódó más hangsúlyokkal: • belső (kapitalizmuson belüli): a tőkével szemben megvédeni a munkás-érdekeket • antikapitalista: a tőke és a munka közötti harc bázisa. Franz Neumann Hármas funkció-felosztás: 1. A szakszervezetek önsegélyező szövetségek, alapvetően a kölcsönös segítség alapján állnak 2. Harci szövetség, amelyik a magántulajdon monopolista hatalmával szembeállítja a

szervezett munkások kollektív hatalmát (kollektív szerződés, munkaharc) 3. Politikai szövetség, politikai szervezet is, megkísérli az államot és az állami kényszerítő apparátust is befolyásolni. A SZAKSZERVEZETEK FUNKCIÓJA A klasszikus fogalom-meghatározásokban Szerzők Webbs Funkció Briefs Neumann Marx belső kölcsönös biztosítás szövetkezeti segélypénztár ömsegélyező szövetkezet: kölcsönös segítség gazdasági kollektív szerződés munkaerőpiaci kartell külső politikai a jogalkotás befolyásolása harci szövetség: politikai szövetség: a töra munkaerőpiac kontroll- vényhozás, államigazgaja tás, bíráskodás befolyásolása a kapitalizmuson belül: a kapitalizmus a munkaerő áru árának ellen: kiharcolása a munkásosztály szervezeti központja, a szocializmus iskolája A SZAKSZERVEZET MUNKAERŐPIACI DIMENZIÓJA A szakszervezet a piacgazdaságon belül arra szerveződik, hogy kollektív

érdekérvényesítéssel javítsa a munkafeltételeket. • Kollektív szerződés. • "Privát törvényhozó". Nem tiszta "pressure groups" (nyomásgyakorló csoport, ellenhatalom), nem is csupán "bargaining agents" (a szakszervezeti tagság ügynöke, amelyet megbíznak a kollektív tárgyalások lefolytatásával), hanem önmaga is objektív jogi normákat állapít meg a munkaviszonyra vonatkozóan. A szakszervezet saját követeléseit a tagság (vagy általában a munkavállalók) nevében fogalmazza meg, de azokban relatív önállósággal rendelkezik, másrészt az egyes tagok számára kötelező érvényű lesz a kompromisszumos megállapodás, az egyéni akarat a kollektív akarat alá rendelődik. • Joint regulations "közös szabályozás". Nemcsak munkavállalói érdekeket fogalmaz meg, a kollektív szerződés kartell a "piszkos konkurenciával" szemben. Nemcsak kartellfunkciója van, hanem a működési rend

kialakítását és a munkavállalók megelégedettségének biztosítását is segíti (a munkanorma, a bérstruktúra átlátható és stabil lesz, azt a munkavállalók körében is könnyebb elfogadtatni, legitimálni) • Intermedier (együttes, köztes) szervezet. A szindikalista mozgalmakkal szemben pragmatikus közvetítő a tőke-, a r endszer-érdekek és a t agsági, munkavállalói érdekek között. A SZAKSZERVEZET POLITIKAI DIMENZIÓJA • Történelmi múlt, összefonódás a politikával (a XIX. szd második és a XX szd első fele) A fennálló hatalom állami-politikai nyomása alatt állt, fellépését a munkáltatók is saját hatalmuk korlátozásának tekintették. Másrészt a b aloldali (szocialista, szociáldemokrata, kommunista) pártokban találta meg logikus szövetségesét, amelyek ezen keresztül saját tömegbázisukat is szervezeték. A munka, mint termelési tényező képviselete a tőke, mint termelési tényezővel szemben ma is gyakran

összemosódik a h atalmi harccal és osztályharccal. (A megtestesült Jó és Rossz fellépése egymással szemben.) • Tömegbázis, hatást gyakorolnak a v álasztások kimenetelére; segítik vagy megnehezítik a kormányzati programok megvalósítását. • Rendszer-szabályozó, rendszer-alkotó funkció, korporatizmus, a gazdaság-, foglalkoztatás- és szociálpolitika alakítása, figyelembevétele a követelésekben • Szervezet-politikai érdekek. A szervezet önállósodik a tagságtól, centralizáció, bürokratizálódás és professzionalizálódás A funkcionáriusok személyes karrierje. Verschwörungstheorie, összeesküvés-elmélet, a "funkcionáriusok" összeesküdhetnek, öszszefoghatnak a tagok, vagy inkább a tagok egyes csoportjai, törekvései ellen. A SZAKSZERVEZETEK SZERVEZŐDÉSI TÍPUSAI A TAGSÁG KÖRE ALAPJÁN: ♦ szakmai ♦ ágazati "egység" ◊ kékgalléros ◊ fehérgalléros A MŰKÖDÉS DOMINÁNS SZINTJE ALAPJÁN:

Országos X XXX X Ágazati/területi XXX XX XX A SZERVEZETI ÉRTÉKEK ALAPJÁN: ♦ "irány" (orientációs) ♦ "egység" Vállalati XXX A munkaügyi kapcsolatok modelljei I. (Borkowska) A TÁRGYALÁS INDOKOLTSÁGA Közigazgatásitörvényhozási Tárgyalásos Centralizált (korporatív) Piaci Decentralizált A munkaügyi kapcsolatok modelljei II. KÜLDETÉS - CÉL - ESZKÖZ Politikai-hatalmi érdek Munkavállalói érdek Kontroll (ellenhatalom) Erő Érdekérvényesítés Konszenzus CRAIG RENDSZER-MODELLJE környezeti rendszer a munkaügyi kapcsolatok rendszere a) Ökológiai rendszer Munkavállalók fizikai környezet, természeti források, klíma b)Gazdasági c) Politikai rendszer törvényhozói és végrehajtói intézkedések d) Jogi rendszer köz-, általános- és közigazgatási jog e) Társadalmi rendszer célok és értékek, társadalmi rétegzõdés, a közvélemény nyomása Menedzsment struktúrája, ideológiai

pozíciója rendszer áru-, munka-, tõkepiac, tõke-rentabilitás Áll./magán intézmények inputok a) célok b) hatalom Transzformációs mechanizmusok a) napi kapcsolatok, amelyek az egyéni célok érvényesítésére irányulnak b) a tárgyaló partnerek struktúrája c) kollektív munkaügyi kapcsolatok, panasz-eljárások, állandó bizottságok d) egyeztetõ bizottság e) bírói döntés a vitás ügyekben f) sztrájk visszacsatolás, ha a mechanizmus hatástalan outputok a) bérek b) munkaidõ c) személyi költségek d) munkafeltételek az eredmények visszacsatolása A munkaügyi kapcsolatok modelljei III. (Kochan) RENDSZERBE ÁGYAZÓDÁS ÉS FUNKCIONÁLIS KAPCSOLAT Társadalmigazdasági környezet A munkaügyi Munkaadók rendszere Erőstratégia kapcsolatok Munkavállalók Konszenzusstratégia A munkaügyi kapcsolatok modelljei IV. (Schienstock és Traxler) AZ ÉRDEKKÉPVISELETEK MŰKÖDÉSE Szakszervezeti modellek Szervezeti modellek monisztikus

plurális korporatív transzmiszsziós szíj nyomást gyakorló csoportok megoldások keresése Szakszervezeti politika A munkaügyi kapcsolatok modelljei V. (Fürstenberg) A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK KERETEI Szabályozás Szerződés Együttműködés A munkaügyi kapcsolatok modelljei VI. 3K A munkaügyi kapcsolatok jellege Kirekesztés Konfliktus Kényszerítés Kooperáció Kompromisszum Konszenzus A TÁRGYALÁSI TAKTIKÁK ÉS A TÁRGYALÁS EREDMÉNYE AZ ÚN. FOGOLY-DILEMMA ALAPJÁN Zérus (konstans) összegű játék 10 egység elosztása a konfliktus tárgya. Nyomásgyakorlással, harccal a kiinduló 5:5 arány 7:3-ra módosítható. A harc 1 egység saját ráfordítással az ellenfélnek 3 egységnyi kárt okoz. Munkaadó Harc, nyomásgyakorlás Megegyezési készség Szakszervezet Harc, gyakorlás MA: - 3 + 3 = 0 nyomás- Megegyezési készség MV: - 1 + 7 = 6 MA: - 1 + 7 = 6 MV: - 3 + 3 = 0 Munkaadó Harc, nyomásgyakorlás Szakszervezet Harc,

gyakorlás nyomás- Megegyezési készség MA: - 1 - 3 + 5 = 1 MA: - 3 + 3 = 0 MV: - 1 - 3 + 5 = 1 MV: - 1 + 7 = 6 MA: - 1 + 7 = 6 MV: - 3 + 3 = 0 Munkaadó Harc, nyomásgyakorlás Szakszervezet Harc, gyakorlás nyomás- Megegyezési készség Megegyezési készség Megegyezési készség MA: - 1 - 3 + 5 = 1 MA: - 3 + 3 = 0 MV: - 1 - 3 + 5 = 1 MV: - 1 + 7 = 6 MA: - 1 + 7 = 6 MA: 0 + 5 = 5 MV: - 3 + 3 = 0 MV: 0 + 5 = 5 Nem konstans összegű játék Kölcsönös megegyezési és koszenzus-teremtési készséggel (win-win) az összteljesítményt, összeredményt növelni lehet (jobb azonosulás, folyamatos együttműködés, támogatás stb.) 10 egység helyett közösen létrehozható pl. 12 egység: Munkaadó Harc, nyomásgyakorlás Szakszervezet Harc, gyakorlás nyomás- Megegyezési készség Megegyezési készség MA: - 1 - 3 + 5 = 1 MA: - 3 + 3 = 0 MV: - 1 - 3 + 5 = 1 MV: - 1 + 7 = 6 MA: - 1 + 7 = 6 MA: 0 + 6 = 6 MV: - 3 + 3 = 0 MV: 0 + 6 = 6

A szociális párbeszéd fejlődése az Európai Közösségben Tárgyalás és megállapodás (európai szintű alku) Autonóm párbeszéd Közös politikaformálás és megvalósítás ("concertation") Konzultáció (a szociális partnerek véleményének megismerése, Forrás: Ladó Mária: Az európai szociális párbeszéd Munkaügyi Szemle 2000. 4, 44 o mérlegelése, figyelembevétele) 1957 1970 1985 1993 A szociálpolitikai kérdések szabályozása az Európai Közösségben A Bizottság kezdeményezése Nincs további akció Konzultáció a közösségi akció lehetséges irányáról Folytatás Konzultáció a tervezett javaslatról TÁRGYALÁSI ELJÁRÁS Tárgyalás a szociális partnerek között EP és ESC értesítése KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS Sikertelenség, EP és ESC értesítése Bizottsági javaslat tervezete Megállapodás a szociális partnerek között Végrehajtás a szociális partnerek nemzeti gyakorlatának megfelelően Szociális

partnerek véleménye vagy ajánlása Közös kérés a Bizottsághoz a megállapodás kiterjesztése érdekében Tanácsi vita a 2. cikkelynek megfelelően Visszautasítás Jogszabály elfogadása A Bizottság javaslata a Tanács felé a döntésről A Tanács döntése Forrás: Ladó Mária (1999): Európai szociális párbeszéd In: Az Európai Unió szociális dimenziója Kézikönyv, OFA 354. o A szociális partnerség elve Alapelvek koalíciós szabadság autonóm szerződéskötési jog esélyegyenlőség A munkaügyi kapcsolatok szabályozása A szociális partnerek szakszervezetek munkaadói szövetségek törvény a tarifaszerződésről x bérmegállapodás kollektív szerződések (különböző szerződéstípusok) Az érdekérvényesítés eszközei a szerződés felmondása tárgyalás a tárgyalás megszakításának kinyilvánítása szavazás a sztrájkról sztrájk kizárás egyeztetés megállapodás Forrás: Horst-Udo Niedenhoff: Die Organisationen

und Aufgaben der Sozialpartner in der Bundesrepublik Deutschland p. 59 A Bér- és Ár-kérdések Paritásos Bizottságának struktúrája formális a Paritásos Bizottság közgyűlése döntéshozatal informális döntéshozatal döntéselőkészítés Munkavállalói Kamara Osztrák Szakszervezeti Szöv. a négy szövetség elnökének "előzetes elnöki megbeszélése" Bér albizottság Ár albizottság A gazdasági és szociális kérdések tanácsa A nemzetközi kérdések albizottsága Agrárkamara Kereskedelmi Kamara Forrás: Anton Pelinka: Politik und moderne Demokratie. Kronberg/Taunus 1976, S 122 (az 1992. novemberi Szociális partnerségi megállapodás alapján kiegészítve) A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK NYUGAT-EURÓPAI MODELLJEI Szint Északi Déli Angolszász Központi Konzultáció a kormánypolitikáról, összehangolt tárgyalások, kevés konfliktus az állam és szakszervezetek között Eseti tárgyalások, gyakori Nincs

tárgyalás, kevés konfliktus az állam és a ütközés az állam és a szakszakszervezetek között szervezetek között Ágazati Kiterjedt tárgyalások, esetenként munkaharc Korlátozott tárgyalások, gyakori harcok Vállalati Kevés kollektív tárgyalás; Harcos munkások, tárgyalásos, konzultatív jelmunkásrészvétel: erős üzemi tanács legű munkásrészvétel Korlátozott, hanyatló tárgyalások Intenzív és növekvő informális tárgyalások, üzemi tanács erő- és szokásjog alapján AUSZTRIA "A szociális partnerség az állam és a gazdasági szövetségek közti, a gazdaságra vonatkozó egyetértésen alapuló tervezési és végrehajtási rendszer, amelynek sajátossága, hogy az egyes társadalmi csoportok részei, s nemcsak köztes végrehajtói a tényleges döntéseknek."(FTraxler) A WSP keretfeltételei: − centralizáció, "monopol-jelleg" (jelentõs állami szektor, közjogi kamarák, egységes szakszervezet) és

erõegyensúly − együttmûködés a szövetségek által szervezett csoportok között, illetve a pártok és érdekképviseletek között (közös múlt, nincs jelentõs ideológiai különbség) − a partnerség relatív autonómiája, függetlensége a parlamenttõl, − megegyezésre törekvés, egységes szavazás − a gazdasági növekedésre, mint legkisebb közös nevezõre koncentrál. A mûködés sajátos alapelvei: informalitás - intimitás - centralizáció - összefonódás Szervezeti keretek: Bizottságok - gazdaságpolitikai vitafórum - elõzetes egyeztetés - Közgyûlés A presztizs- és hatalomvesztés okai: − a társadalom pluralizálódása, a személyi háttér meggyengülése − a politika ideologikussá válása − a nagykoalíció kormányzati és hatalmi megerõsödése − a politikai paletta kiszélesítése új, különösen ökológiai témákkal − a liberalizmus felerõsödése − csökken a gazdaság növekedési üteme, a szociális

mozgástér − új gazdasági prioritások lépnek be (a költségvetés konszolidálása, stabilizáció) − a gazdaság globalizálódása, ami a n emzeti keretek között operáló szövetségek mozgásterét leszûkítette stb. BELGIUM Jellemzõi: tradícionális - korporatív - liberális - nyelvi megosztottság - erõs intézményesítettség magas szakszervezeti szervezettség (szakszervezeti prémium) Makro szint • Országos Munkaügyi Tanács - bipartit, 12-12 munkáltatói és munkavállalói képviselõ, elnöke állami tisztviselõ. Kéthavonta szociális témájú konzultációk 2 évenként az egész magánszektorra érvényes kollektív szerzõdés • Központi Gazdasági Tanács - paritásos konzultációs fórum, gazdasági kérdésekben illetékes • országos konzultatív testület a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium mellett • a társadalombiztosítás és a munkaerõpiaci szervezetek paritásos vezetés alatt állnak Ágazati szint Ágazati

paritásos bizottságok, elnöke állami tisztviselõ. Ágazati kollektív szerzõdés, konzultatív (a kormány, az OMT, a KGT kérésére véleményt nyilvánít szociális kérdésekrõl), döntéshozó (a nyári szabadságolások idõpontja, szakmai továbbképzés, a Létbiztonsági Alap közös mûködtetése), konfliktus esetén egyeztetõ. Költségeit a munkaügyi minisztérium fedezi Vállalati szint A vállalati szakszervezeti bizottság a munkavállalók képviselõje a kollektív tárgyalások során. Ha nincs üzemi tanács, annak jogait is gyakorolja. HOLLANDIA Jellemzõi: a felekezeteken nyugvó "megosztott" demokrácia, tényezõ. de ez nem konfliktus-gerjesztõ A II. vh be fejezése után "konszenzuson alapuló társadalom", formálisan tripartit rendszer széleskörû állami beavatkozással, irányított bérpolitikával. A 70-es évektõl decentralizáció, de az Országos Tervhivatal jelentõs szerepe, bérbefagyasztások, az

érdekképviseletek centralizált mûködése, a szakszervezetek "felelõsségteljes" magatartása. Kétoldalú tárgyalások: • Központi szinten a Munka Alapítvány: magánjogi szervezet, bipartit. Irányított bérpolitika, központi megállapodást köthet (inkább ajánlás). • A kollektív tárgyalás alapvetõen ágazati szintû, (gyakori az elõzetes konzultáció az ágazati és a munkahelyi-, illetve országos szervezetek között). A munkakörülmények (munkaidõ, bérek) egyeztetése vállalati szinten történik. A kormány sem közvetítõként, sem végrehajtóként nem avatkozik bele. Háromoldalú tárgyalások: • Társadalmi és Gazdasági Tanács: közjogi szervezet, tripartit fórum, 15 fõ a szakszervezet, 15 fõ a munkaadók részérõl, és 15 fõ a kormány által kinevezett független szakértõ. A kormány köteles kikérni a tanács véleményét a társadalom- és gazdaságpolitikai törvény-tervezetekkel kapcsolatban • Országos és

regionális foglalkoztatási tanácsok (szakszervezet, munkaadó, helyi önkormányzat) SPANYOLORSZÁG Három idõrendi szakasz: 1. A spanyol polgárháború elõtt radikális, "kontroll-orientált osztályszindikalizmus" (szocialista UGT és anarchoszindikalista CNT). 2. A polgárháborút követõen "korporatív szindikalizmus" (egységszakszervezetek, kommunista CCOO) 3. Az 1978-as alkotmány követõen szabad munkaügyi kapcsolatok (független szakszervezetek és munkaadói szövetségek, koalíciós szabadságot, a kollektív tárgyalás és a sztrájk joga). A munkaügyi kapcsolatok erõsen átpolitizáltak, de már inkább a kapcsolat-, mint a kontroll-jelleg dominál A szakszervezet reprezentativitását az ÜT-választások döntik el, (a szocialista UGT és a kommunista CCOO, politikai kampány is). 3.1 A hetvenes évek végén társadalmi-gazdasági megállapodás az UGT és a s zocialista kormány között (bér-irányelvek, gazdaság- és

szociálpolitikai intézkedések, szakszervezeti képviseleti jog az üzemben, egyéni munkavállalói jogok), a CCOO viszont támadja. 3.2 1984 után a UGT eltávolodik a kormánytól, nincsenek újabb megállapodások, viszont lassú közeledés érezhetõ a szakszervezetek között Elvileg létezik egy tripartit tanács, de inkább csak konzultatív fórum. Kollektív tárgyalásokat minden szinten lehet tartani, megállapodást köthet az üzemi tanács, a munkavállalók képviselõje vagy a szakszervezet is. SVÉDORSZÁG (1) Sokáig volt a jóléti állam és a kiterjedt munkaügyi kapcsolatrendszer mintapéldája • Különösen magas, 80 % fölötti a szakszervezeti szervezettség. Ipari szervezõdés, de külön munkás (LO), alkalmazotti (TCO), és felsõfokú képzettségûek (SACO) szakszervezete • "Béke-megállapodás" 1938-ban az LO és a munkaadók központi szövetsége (SAF) között • Szoros kapcsolat az LO és a szociáldemokrata párt között

• A II. vh ut án neokorporatizmus Gazdaságpolitikai egyeztetés a kormány és a szakszervezetek között, törvényjavaslatok véleményeztetése. • Szolidáris bérpolitika (az azonos értékû munkáért azonos bért) - teljes foglalkoztatásra törekvés, jóléti újraelosztás Bér rentabilitás-függõ bérek többletnyereség elbocsátás szolidáris bérek Rentabilitás (2) A 90-es években törés a munkaügyi kapcsolatokban Kollektív tárgyalások: szabad megállapodás, tárgyalások nemzeti (keret-megállapodások), szektorális szinten (illesztõ, konkretizáló tárgyalások) és helyi, vállalati szinten Munkaadók: a béke-megállapodás felmondása, új (rentabilitás-függõ) bérpolitika, helyi megállapodások, szolidaritás helyett a vállalattal szembeni lojalitás kerül elõtérbe Kormány: a gazdaság stabilizálása, a jóléti állam önkorlátozása, üzemi szinten nem kötelezõ a "jóléti elv" betartása Szakszervezetek: a

szövetségek szerepe csökken, a kapcsolatok konfliktusos jellege erõsödik. (3) A kapcsolatok újjászervezése, konfliktus-partnerség: 1997-ben kooperációs szerzõdés az ipari szektor 12 munkaadói szövetsége és 8 szakszervezete között: • paritásos Ipari Bizottság, feladata a megállapodásban foglaltak elõsegítése és felügyelete • Gazdasági Tanács, a felektõl független 4 szakértõ, feladata elemzések, szakvélemények, javaslatok készítése • tárgyalásokat független elnökök vezetik • 3 hónappal a kollektív szerzõdés lejárta elõtt a követelések, illetve ajánlatok bemutatása • egy hónappal a lejárat elõtt az elnök elindítja a tárgyalásokat: pontosítást kérhet, szakvéleményt a Gazdasági Tanácstól, a felek beleegyezésével egyes pontokat döntõbíró elé vihet, saját megoldási javaslatát elõterjesztheti, a bejelentett munkaharcot 14 napra elhalaszthatja • a sztrájkot szervezõ szakszervezet elveszíti a jogát a

retro-aktív béremelésekre • az Ipari Bizottság egyhangú szavazással dönthet a harc beszüntetésérõl A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK HAZAI TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA ⇒ 1872, 1884: Ipartörvények, szabad egyezkedés ⇒ 1916: Panaszbizottság (elnöke a Honvédelmi Minisztérium képviselõje, 2-2 munkaadó és szakszervezet, 1-1 Kereskedelmi Minisztérium és Katonai Parancsnokság) ⇒ 1932: Ipartestületi munkaügyi bizottságok ⇒ 1935: Munkabérmegállapító bizottságok (munkaadók, munkavállalók, semleges szakértõk) ⇒ 1945: Országos Munkabérmegállapító Bizottság (bipartit, semleges elnökkel) ⇒ 1947: Országos Munkabérmegállapító Bizottság (tripartit, kormányzati részvétellel) ⇒ 1949: Országos Munkabér Bizottság (a Népgazdasági Tanács felügyelete alatt, kinevezett bipartit szakértõk) ⇒ 1968: új gazdasági mechanizmus ⇒ 1987. szeptember: bérreform ⇒ 1988. december 5: Országos Érdekegyeztetõ Tanács ⇒ 1990. július - 1991

február: Szakszervezeti Kerekasztal ⇒ 1990. augusztus 1: Érdekegyeztetõ Tanács ⇒ 1992: Költségvetési Intézmények Érdekegyeztetõ Tanácsa ⇒ 1993: Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Fórum ⇒ 1994: társadalmi-gazdasági megállapodás kísérlet A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FÓRUMAI (2000) 1. A MUNKA VILÁGÁHOZ KÖTÕDÕ ÉRDEKEGYEZTETÉS 1.1 MAKRO SZINTÛ FÓRUMOK 1.11 Országos Munkaügyi Tanács 1.12 Nemzeti ILO Tanács 1.2 SZEKTORÁLIS ÉS ÁGAZATI FÓRUMOK 1.21 A VERSENYSZFÉRÁBAN 1.22 A KÖZSZFÉRÁBAN 1.221 SZEKTORKÖZI FÓRUMOK 1.222 SZEKTORÁLIS ÉS ÁGAZATI FÓRUMOK 2. GAZDASÁGI-SZOCIÁLIS KONZULTÁCIÓ 2.1 MAKRO SZINTÛ FÓRUMOK 2.11 Gazdasági Tanács 2.12 Európai Integrációs Tanács 2.13 Szociális Tanács 2.14 Országos Területfejlesztési Tanács 2.2 TÁRCA SZINTÛ KONZULTATÍV FÓRUMOK AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS ÚJ STRUKTÚRÁJA (2002) MAKRO SZINT (1) A MUNKA VILÁGA ALAPVETŐ FÓRUMA Országos Érdekegyeztető Tanács (2) FUNKCIONÁLIS

FÓRUMOK – munkaerőpiac – foglalkoztatás, jövedelem – gazdaság – költségvetés, adó, járulék – jogszabály-tervezetek Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete Országos Területfejlesztési Tanács Szociális Tanács Országos Szakképzési Tanács Országos Felnőttképzési Tanács Felnőttképzési Akkreditációs Testület (3) A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI PÁRBESZÉD FÓRUMA Gazdasági és Szociális Tanács – – átfogó nemzeti stratégiai célok és programok szociális partnerek és gazdasági/társadalmi érdekképviseletek AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA Országos Érdekegyeztető Tanács szakfórumok Nemzeti ILO Tanács Európai Integrációs Tanács Ágazati Tanács Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottsága Gazdasági Bizottság Esélyegyenlőségi Bizottság szakbizottságok Információs és Statisztikai Bizottság Munkaerőpiaci Bizottság Munkajogi Bizottság Munkavédelmi Bizottság

Szakképzési Bizottság Szociális Bizottság munkacsoportok Háromoldalú megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról 2002.0726 1. Az elmúlt időszakban a kormány által kezdeményezett, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletekkel lefolytatott konzultációk megerősítették, hogy indokolt az érdekegyeztetés intézményes keretének és feladatainak újragondolása, újjáalakítása. Alapelvként fogalmazódott meg, hogy a kormány az érdekegyeztetés új rendszerét párbeszédben kívánja kialakítani a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel: olyan tárgyalásokban érdekeltek, amelyben érdemben figyelembe veszik egymás véleményét, nagy gondot fordítanak a közös álláspontok kialakítására, nyílt párbeszéd keretében törekednek a konfliktusok feltárására és lehetőség szerinti feloldására. A tárgyalásokat a partnerek a megállapodás szándékával folytatják Közös törekvés az országos, ágazati és

területi érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése, hatékonyabb összekapcsolása. 2. Az érdekegyeztetés intézményes kereteit a fenti célok érdekében országos szinten az alábbiak szerint kívánjuk átalakítani. 2.1 A háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma - az Országos Munkaügyi Tanács jogutódjaként - az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amelynek hatáskörébe tartozik a m unka világával összefüggő valamennyi kérdéskör, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást, és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó, járulék és költségvetési témakörök, jogszabály-tervezetek megvitatását is. Az Országos Érdekegyeztető Tanács szervezeti felépítésével összefüggésben előzetes egyetértés alakult ki arról, hogy feladatai ellátását szakfórumok, szakbizottságok és munkacsoportok segítsék. a) Szakfórumként működjön tovább a jelenlegi feladat-, és illetékességi körének megtartása mellett: Nemzeti ILO

Tanács, Európai Integrációs Tanács, új szakfórumként alakuljon meg az Ágazati Tanács, az „Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” PHARE program irányítása, az ágazati egyeztető bizottságok megalakulásának segítése, OMT Operatív Bizottság eddigi feladatainak ellátására. b) Az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságai (az ÉT/OMT szakbizottságaként eddig is működő bizottságok esetleges korszerűsítését nem kizárva): Bér-és Kollektív Megállapodások Bizottsága Gazdasági Bizottság Esélyegyenlőségi Bizottság Információs és Statisztikai Bizottság Munkaerőpiaci Bizottság Munkajogi Bizottság Munkavédelmi Bizottság Szakképzési Bizottság Szociális Bizottság c) Az OÉT egyes feladatok előkészítésére, megoldására munkacsoportot hozhat létre. 2.2 Az országos érdekegyeztetés fórumaiként működjenek tovább a szociális partnerek részvételének biztosításával: a munkaadói és munkavállalói

szervezetek egyenrangú képviseletével: Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete Szociális Tanács Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a területfejlesztési regionális testületek Országos Szakképzési Tanács Országos Felnőttképzési Tanács, valamint Felnőttképzési Akkreditációs Testület 2.3 Az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének konzultatív fóruma a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amelynek munkájában részt vesznek - a munkaadói és a munka- vállalói érdekképviseletek mellett - a gazdasági, társadalmi élet meghatározó szervezetei, képviselői. 3. A költségvetési szférában 3.1 Országos szinten új átfogó konzultatív fórumként megalakul a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket és a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatottakat képviselő szakszervezetek, valamint a települési önkormányzatok képviselőinek részvételével. 3.2

Szektorális szinten maradjanak, illetve kerüljenek korszerűsítésre a meglevő fórumok: - Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) - Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) - Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT) - fegyveres rendészeti szervek körében a tárcaközi érdekegyeztető fórum - honvédség esetében az ágazati érdekegyeztető fórum. 3.3 Az ágazati érdekegyeztetés területén továbbra is működjenek a közalkalmazotti kérdésekkel foglalkozó egyeztető fórumok. 4. Ágazati szinten a felek elkötelezettek abban, hogy kiépítik az érdekegyeztetés uniós gyakorlathoz igazodó - középszintű /ágazati, regionális/ szintjét. Ennek érdekében haladéktalanul megkezdik az ágazati párbeszéd bizottságok felállítását, hogy a 2003. évi ilyen szintű megállapodásokra már ezen kereteken belül is sor kerülhessen. A kormányzat az EU támogatásokból és saját forrásokból

biztosítja a működés feltételeit. 5. Továbbra is kiemelt szerepet szánnak a helyi foglalkoztatáspolitika alakításában a megyei munkaügyi tanácsoknak 6. A kormány és a szociális partnerek között egyetértés született az érdekegyeztetés megújításáról és struktúrájáról. Ennek alapján a kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői megállapodtak arról, hogy: a) közösen kidolgozzák, illetve megerősítik a felsorolt érdekegyeztetési fórumok részletes feladat és működési rendjét, valamint egymáshoz való viszonyrendszerét; az oldalakon belül meghatározzák az újonnan létrejövő fórumok résztvevőinek körét, b) egyeztetett napirend alapján az Országos Érdekegyeztető Tanács évente legalább a havi gyakoriságnak megfelelő számban, következő alkalommal augusztus végén, szeptember elején tartja ülését, c) az Országos Érdekegyeztető Tanács szakfórumai és szakbizottságai működési rendjüknek

megfelelően megkezdik, illetve folytatják munkájukat 7. A Magyar Köztársaság Kormánya és a szociális partnerek a mai napon, együttes akarattal létrehozták az Országos Érdekegyeztető Tanácsot Ezzel megszűnt az Országos Munkaügyi Tanács A megállapodás aláírói: Kormányzati oldal: Munkaadói oldal: 1. Agrár Munkaadói Szövetség 2. Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége 3. Ipartestületek Országos Szövetsége 4. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége 5. Magyar Iparszövetség 6. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége 7. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 8. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 9. Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Munkavállalói oldal: 1. Autonóm Szakszervezetek Szövetsége 2. Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés 3. LIGA Szakszervezetek 4. Magyar Szakszervezetek Országos

Szövetsége 5. Munkástanácsok Országos Szövetsége 6. Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Ismérvek A KOLLEKTÍV TÁRGYALÁS FUNKCIÓJA érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés TÁRGYA elosztási, munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek, ill. a felek közötti kapcsolatrendszer szabályozása CÉLJA kollektív szerződés, folyamatos érdekvédelem ("előre szabályozás", norma-alkotás) JELLEGE az elosztási érdekellentét miatt konfliktusos helyzet tárgyalásos feloldása, konszenzuskeresés (ha kell, kikényszerítés) PARTNERSÉG egyenrangú partner (szerves fejlődés) SZERVEZETE szakszervezet EREJE szervezettség, tagság, harc BÁZISA aktív, szervezett munkavállalói tagság SZERVEZÉSE koalíciós szabadság, önként vállalt tagság, képviseleti elv AUTONÓMIA a tagság választ, dönt, közvetlenebb kontroll MŰKÖDÉSI KÖR vertikális szervezet, mikro-mezo-makro hatókör EGYMÁSRA

UTALTSÁG az ÜT-választás a reprezentativitás mércéje, a KSZ feltétele JOGOSÍTVÁNYOK a participációtól eltérő működési kör, de azonos, egymást átfedő információs bázis, javaslattételi, véleményezési jog KOLLEKTÍV TÁRGYALÁS Előkészítés Tárgyalás az álláspontok, erőviszonyok, mozgástér tisztázása a kölcsönösen elfogadható megállapodási pont megtalálása Megállapodás A KOLLEKTÍV TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYÉT BEFOLYÁSOLÓ ALAPVETŐ TÉNYEZŐCSOPORTOK A/ GAZDASÁGI TÉNYEZŐK B/ SZERVEZETI TÉNYEZŐK C/ TÁRGYALÁSI TÉNYEZŐK A KOLLEKTÍV TÁRGYALÁSOK FŐBB SZAKASZAI 1. /E1/ Előkészítés 2. /E2/ Előzetes kapcsolatfelvétel 3. /T1/ Közgazdasági megalapozás 4. /T2/ Az ajánlatok tisztázása 5. /T3/ Konfrontáció, érlelődés 6. /T4/ Áttörés, engedmények 7. /T5/ Döntési konfliktus 8. /T6/ Megállapodás 9. /U1/ A megállapodás elfogadtatása 10. /U2/ Értékelés

Ismérvek A PARTICIPÁCIÓ FUNKCIÓJA érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés TÁRGYA munkafeltételek, a munkavégzés körülményei, a m unkavállalók munkaviszonyhoz kapcsolódó gazdasági, szociális érdekeit érintő vezetői döntések CÉLJA az üzemi folyamatokban a munkavállalókat érintő vezetői döntések "kívülről történő befolyásolása" JELLEGE nem konfliktusos, folyamatos kapcsolat, alapelve az együttműködés és a bizalom, az üzemi eredményesség és károk-feszültségek megelőzése érdekazonosságot teremt PARTNERSÉG jogokkal rendelkező partner (kényszerítő, jogi legitimáció) SZERVEZETE üzemi tanács EREJE jog, kapcsolat, (nem harcolhat) BÁZISA a munkavállalók egésze, képviselők tagság nélkül SZERVEZÉSE munkavállalói jog, mindenki választó és választható AUTONÓMIA választás után önállóan dönt, visszahívható, képviseleti demokrácia MŰKÖDÉSI KÖR központi, üzemi

ÜT, ÜM, - csak vállalaton belül EGYMÁSRA UTALTSÁG a KSZ határozza meg a jóléti források nagyságát JOGOSÍTVÁNYOK a szakszervezettől eltérő működési kör, de azonos, egymást átfedő információs bázis, javaslattételi, véleményezési jog A PARTICIPÁCIÓ SZERVEZŐDÉSI TÍPUSAI ⇒ A LÉTESÍTÉS ALAPJA:  jogszabály  megállapodás ⇒ A MŰKÖDÉS SZINTJE:  vállalat-irányítási szint  üzemi szint ⇒ A HATÁSKÖR KITERJESZTÉSE:  német modell: együttdöntés és együttműködés  francia modell: konzultáció ⇒ A PARTICIPÁCIÓ SZERVEZETE:  üzemi tanács szakszervezet  üzemi tanács = szakszervezet  üzemi tanács szakszervezet ⇒ AZ ÜZEMI TANÁCS ÖSSZETÉTELE:  csak munkavállalói képviselet  munkavállalói képviselet, elnöke az igazgató  paritásos munkavállaló/menedzsment képviselet ⇒ KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSES JOGOSULTSÁG:  csak üzemi megállapodás  kollektív szerződés is, (ha

nincs szakszervezet) AZ ÜZEMI TANÁCS JOGOSÍTVÁNYAI ⇒ EGYÜTTDÖNTÉSI JOG: a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, a jóléti intézmények és ingatlanok hasznosítása ⇒ VÉLEMÉNYEZÉSI JOG: a) a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezete (átszervezés, privatizálás, korszerűsítés); b) a személyügyi nyilvántartás, a nyilvántartandó adatok köre, a személyi adatlap tartalma, illetve a személyügyi terv; c) a képzési terv, a foglalkoztatási támogatások igénybevétele, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzelések; d) a rehabilitáció tervezete; e) az éves szabadságolási terv; f) az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetése; g) a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok tervezete; h) a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot.

⇒ TÁJÉKOZÓDÁSI JOG: a) legalább fél évente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdések, valamint b) a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntések tervezete; c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulása és a b érfizetéssel összefüggő likviditás, a foglalkoztatás jellemzői, a munkaidő felhasználása, a munkafeltételek jellemzői. A hagyományos és a "win-win" típusú kollektív alku közötti különbségek A hagyományos kollektív alku • • • • • • • a felek: meghatározzák, milyen célokat akarnak elérni • a tárgyalásokon; olyan pozíciókat alakítanak ki, hogy ezeket a kitűzött célokat mindenképpen elérjék; kemény alkudozásban szemben állnak a má- • sik féllel; eltitkolják a másik fél elől az igazi prioritásai- • kat; és azokat az információkat, amelyek az alternatív megoldások

értékeléséhez fontosak • lennének; hagyják, hogy a másik fél rossz információt használjon, ha az az ő alkustratégiájukat szol- • gálja; megtévesztő taktikát alkalmaznak: különféle variációkat készítenek, hogy úgy tűnjenek fel, mint akik nagyon érdekeltek a megoldásban; világossá teszik a másik fél előtt, hogy ameny- • nyiben nem jön létre az általuk javasolt megállapodás, módjuk van más eszközökhöz folyamodni és ezt meg is fogják tenni. A "win-win" típusú kollektív alku igyekeznek beszerezni a tárgyaláshoz mindkét fél számára szükséges információkat, azokat megosztják a tárgyalópartnerrel; pozitív módon adják elő elvárásaikat, kinyilvánítják konszenzus-készségüket; közösen keresik azt a megoldást, amelyik mindkét fél elvárásainek megfelel; választási lehetőségeket kínálnak fel: a problémamegoldó technikák segítségével nagyszámú megoldási variációt készítenek; együtt

állapodnak meg abban, hogy az elfogadható megoldásnak milyen jellemzői lehetnek, ezeknek tisztességesnek és könynyen érthetőnek, s a közös elvárások szerintieknek kell lenniük; a javasolt megoldások közül a legjobb kiválasztásánál ezeket az irányelveket alkalmazzák. A TÁRGYALÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG TÉNYEZŐI a) a szubsztantív (lényegi) szükségletek kielégítése: a tárgyalás céljára, tartalmára vonatkozó szükségletek (megszerezhető/megszerzett javak, előnyök, értékek) b) a proceduális (eljárási) szükségletek kielégítése: a tárgyalás menetére vonatkozó szükségletek (hogyan születnek a döntések, milyenek a tárgyalás keretei) c) a pszichológiai (személyre irányuló) szükségletek kielégítése: a tárgyalás során az emberi viszonyokra vonatkozó szükségletek (bizalom, igazságosság, kölcsönös tisztelet) KOLLEKTÍV TÁRGYALÁS Előkészítés Tárgyalás KONFLIKTUS- Egy harmadik fél bevonása

KEZELÉS MUNKA- Nyomásgyakorlás, károkozás HARC Megállapodás KONFLIKTUS-MEGOLDÁS LEHETŐSÉGEK: • • • • • • • • • a konfliktus elkerülése informális egyeztetés tárgyalás békéltetés közvetítés döntőbíráskodás jogi megoldás nem erőszakos direkt akció erőszakos direkt akció VISELKEDÉSI FORMÁK: A S A J Á T É R D E K EGYÜTTMŰKÖDÉS, PROBLÉMA-MEGOLDÁS VERSENGÉS KOMPROMISSZUM ELKERÜLÉS  ALKALMAZKODÁS A MÁSIK FÉL ÉRDEKE Forrás: Készségfejlesztő tréning az érdekegyeztetésben résztvevők számára. In: Az érdekegyeztetés tapasztalatai és aktuális kérdései, ÉT Titkársága 1997. A MUNKAÜGYI VITÁK TÍPUSAI ÉS KEZELÉSÉNEK MÓDJAI A munkaügyi viták (konfliktusok) típusai: Egyéni Kollektív Jogvita X X A jogviták feloldása: egyeztetés ⇒ munkaügyi bíróság ⇒ döntőbíráskodás Az érdekviták feloldása: egyeztetés ⇒ békéltetés ⇒ közvetítés ⇒

döntőbíráskodás Érdekvita ? X