Történelem | Középiskola » Szabad Európa Rádió és az 1956-os magyar forradalom

Haraji Adalbert szociológia II. Szabad Európa Rádió és az 1956-os magyar forradalom A Szabad Európa Rádiót a II. világháború utáni nemzetközi politikai (hidegháború) helyzet kialakulása miatt hozták létre. Miután 1948-ban kelet-európai emigráns politikusok segítségével megszervezték a Szabad Európa Bizottságot (SZEB), ami formáját tekintve magánszemélyek által alapított szervezet volt, 1949 májusban jegyeztek be New Yorkban. A SZEB az emigrációba kényszerült kelet-európai politikusokból nemzeti tanácsokat szervezett, ilyen volt többek között a Magyar Nemzeti Bizottmány, elsősorban a külföldön élő honfitársak körében működött. A bizottság több testületet is létrehozott, információgyűjtő, elemző és terjesztő feladattal. Ugyanakkor tervbe vették egy rádió létrehozását is. Példaként a Nyugat-Berlinben működő RIAS (Radio in the American Sector) szolgált és hasznosították a háborúban szerzet tapasztalatokat

is. A SZER 1951-ben kezdte sugározni a magyar nyelvű adását, eleinte csak kísérleti félórákkal indult. Majd 1951 október 6-kán 6 kelet-európai országnak (Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország és Albánia) sugároztak egész napos műsort. Később az Albán adást megszüntették arra hivatkozva, hogy nincs csak 9000 fogadó készülék, de 1953-ban megszervezték a Szovjetunióban sugárzó Szabadság Rádiót. A hidegháborúban a rádiózás volt a legkiterjedtebb és a legtöbb embert elérő lehetőség. Noha a természeti és technikai körülmények korlátozták a besugározható területeket, és a politikai körülmények befolyásolták a hallgatás lehetőségét, a műsorok meghatározó szerepet játszottak a tájékoztatásban, a hazugságok leleplezésében és természetesen a hamis célok érdekében is képes volt a hallgatókat befolyásolni. A kísérleti időszakban napi félórás adásokat állítottak össze New

Yorkban az Empire State Buildingben bérelt irodában, a hangfelvételeket repülőn szállították Európába. A magyar részleget Vajda Pál, már régebben Amerikában dolgozó újságíró vezette. A Szabad Európa Rádió úgy szólalt meg mintha belföldi rádió lenne. Jól követhető műsorrendet vezetett be. Hirek, műsor ismertetés, aktuális műsorszámok Figyelemmel kísérték a hazai sajtot, hallgatták a budapesti rádiót, vitatták, elemezték és kommenteket fűztek hozzá. Szemlézték a hazai közönség számára elérhetetlen nyugati sajtot, divatos slágereket. Hármas tartalmi feladatot kívántak ellátni. Az antikommunista propaganda mellett a polgári eszmék és a nyugati gyakorlat 1 ismertetésével a magyar hagyományok ápolásával igyekeztek előkészíteni a közönséget egy új, demokratikus rendszer fogadására. 1951 májusában a SZER központja átköltözött Münchenbe, de az adások egy része még mindig New Yorkban készültek. A

magyar szerkesztőség vezetésére Dessewffy Gyula, volt kisgazda párti képviselő a Kis Újság korábbi főszerkesztője kapott megbízást. A célországok kormányzatai az adások hallgathatósága ellen titkos módszerhez folyamodtak. Megszervezték majd kiterjesztették a rádiózavarást, melynek lényege az, hogy annak a műsornak, amelyet élvezhetetlené kívántak tenni, a hullámhosszára értelmezhetetlen zajt kapcsoltak, amely a vételi viszonyoktól függően, akár el is nyomja az eredeti műsort. A SZER-nek a zavarások ellenére széles körű hallgatottsága volt, annak mértékéről pontos adatok nincsenek. Következtetni legfeljebb a készülékek számából lehet. 1950-es évek első felében 400-500 ezer családnak volt olyan asztali rádiója, amely alkalmas volt ezeknek a rövidhullámon továbbított műsoroknak a vételére. A SZER-nek a nagy európai városokban tudósítói irodái voltak és az itt begyűjtött értesülésekből tudni lehetett, hogy

mi is van Magyarországon. 1956 ősze sorsdöntőnek bizonyult a SZER számára. Október 23-kán a hajnali és reggeli hírekben összefoglalták a Varsóból érkezett értesüléseket ezt kiegészítve a budapesti reagálásokkal. Minden híradásban elhangzottak a fővárosi egyetemeken elhangzott követelések és a Szabad Nép illetve a Magyar Rádió munkatársai táviratban biztosították szolidaritásukról lengyel kollégáikat. A SZER először délben szolt a diákok készülő tüntetéséről. A következő 13 órai hírekben érkezett hír: „E percben érkezett jelentés szerint a belügyminiszter betiltotta a magyar diákság rokonszenvtüntetését. A hivatalos közlemény szerint a közrend zavartalan biztosítása érdekében a belügyminisztérium nyilvános utcai gyűléseket, felvonulásokat a további intézkedésig nem engedélyez.” Ezt a közleményt a budapesti rádió a déli adást megszakítva 12 óra 53 perckor adta közre. Ettől kezdve lehetett

tudni, hogy Budapesten valami készül A SZER este nyolckor beszélt a tüntetés részleteiről a nyugati távirati irodák jelentései alapján. 22.00 órakor a szerkesztő a hírt kiegészítette az MDP Központi Vezetőségének október 31-i összehívására vonatkozó közleménnyel, amelyet a budapesti rádióban a Gerő-beszéd után olvastak fel. Este tízkor, Gerő beszédének interpretálásával, majd kommentálásával indult meg a Szabad Európa Rádió sokat emlegetett 1956-os műsorainak folyama. A SZER sokszor lemaradt az eseményekről, sok esetben a bejövő információk nem voltak kielégítően hitelesek. Fel is adta az önmagával szemben támasztott tárgyilagosságot. Megszólaltatott nevén nem nevezett szemtanukat Győr, Szombathely és Sopron környékéről élőbb és informatívabb műsor készült, mert oda mégis eljutott a SZER riportere, és a tájékozódást a határ közelsége is elősegítette, de Miskolc, Pécs vagy Nyíregyháza

környékéről a SZER úgyszólván csak a helyi rádiók nehezen elérhető műsorára 2 hagyatkozhatott. Először október 31-én este, azután napjában többször a SZER helyt adott a magyarországi szabad rádióállomások fontosabb közleményeinek. Így szeretet volna a SZER az események aktív résztvevője lenni, de a gyakorlat mást mutatott. Leggyakrabban a Kossuth rádióban elhangzottakat ismételték meg, s ez legfeljebb nyomatékot adott egy-egy közleménynek, de az eredeti célnak nem felelt meg, újdonságértéke már nem volt. A SZER a vizsgált periódusban viszonylag sok műsorát megismételte, és néhányat feltűnően sokszor. A műsorok tartalmi változásai elsősorban Nagy Imre értékelésének váltózásai e napokban. Nagy Imre amint kormányelnök lett azonnal a SZER célkeresztjébe került. Valamennyi megszólalását ízekre szedte, kommentárokban firtatta, felelősségét megkérdőjelezte ezzel firtatva rátermetségét a bonyolult

feladattal szembe. A SZER rajta kérte számon a statáriumot, őt kárhoztatta a szovjet csapatok behívásáért, kíméletlenül támadta minden cselekedetét. Újabb és újabb engedményeket, lépéseket szorgalmazott, miniszterek menesztését, mások kinevezését, a Szovjetunióval való határozott szembefordulást. Majd csak október 25-kén találta úgy, hogy Nagy Imre beváltja ígéreteit, megkezdi a tárgyalásokat és kivonják a szovjet csapatokat. Másnap Béry László már arról beszélt, hogy a miniszterelnököt széles kör támogatja, hogy Nagy Imre bírja „az egységben harcoló nép teljes bizalmát”. November 4-én, a déli órákban, kétszer is elhangzott az a hírmagyarázat, amely szerint Nagy Imre törvényes miniszterelnök. „Mi a nemzetközi jogi helyzet? Pillanatig sem lehet vitás, hogy minden nemzetközi fórum, élén az Egyesült Nemzetek Szervezetével és a Magyarországgal diplomáciai kapcsolatot fenntartó országokkal, kizárólag

Nagy Imre törvényes kormányát ismerte és ismeri el.” Ettől kezdve Nagy Imre az elfogadott, mert a fő ellenség immár a Kádár János nevével fémjelzett Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Már a szovjet beavatkozás után négy nappal interpellált egy szabad demokrata képviselő a bajor Landtagban. Azt kifogásolta, hogy a Szabad Európa Rádió a magyar népet felelőtlen segítségígéreteivel értelmetlen ellenállásra biztatta fel, s így bűnrészessé vált a vérfürdőben. November 12-én az Abendzeitung című újság három pontban összegezte az elég szerteágazó és megfoghatatlan vádakat: „Először: A SZER éveken keresztül szította Magyarországon a felkelést, s az utóbbi hetekben a felkelőket kitartásra szólította fel, külső segítséget ígért, s ezáltal félrevezette őket, tehát bűnrészes a magyarországi vérfürdőben. Másodszor: A SZER-t Amerika finanszírozza és irányítja, de az adásokért nagyobbrészt emigráns

csoportok a felelősek, amelyek önző célokat követnek, s egymás ellen is harcolnak. Harmadszor: A SZER elvesztette a vasfüggönyön túli élet, a valóság ismeretét.” A német vizsgálat január végén lezárult, de a részletes megállapításokat sem akkor, sem később nem tették közzé. 3