Oktatás | E-learning » Kristóf-Bodnár - E-learning és szabványosítás, a SCORM szabvány

E-learning és szabványosítás, a SCORM szabvány Kristóf Zsolt, Bodnár Károly Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar kristofzs@de-efk.hu, bcharles@de-efkhu Absztrakt Az információs társadalom egyik alapvető tétele az élethosszig tartó tanulás. A tanulás életformává válik és munka mellett végezve, jelentős időráfordítást igényel. Éppen ezért új, alternatív oktatási módszerek váltak szükségessé, mint például a távoktatás és az elektronikus oktatás. Az elektronikus oktatás egyik formája, az e-learning. Az e-learning túl azon, hogy technológiai újításra épülő oktatási forma, mint ilyen természetesen egy módszertan is. Rendelkezik tartalmi- és módszertani elemekkel, ajánlásokkal A 90-es évek első felében kezdett elterjedni az e-learning tananyagfejlesztés. Ugyanazon témájú tananyagot több helyen is kifejlesztették, de ezek nem voltak kompatibilisek egymással A tananyagok nem voltak újrafelhasználhatók, megosztásuk nem

volt lehetséges A szabványosítás a fentiek miatt elkerülhetetlenné vált Az egyik legelterjedtebb szabványcsoport, a SCORM bemutatásán és jellemzésén túl foglalkozunk a vele szemben elvárt magas követelményekkel és kitérünk a legújabb verziójának, a SCORM 2004 4. kiadásának újdonságaira is. 1. Bevezetés Az információs társadalom egyik alapvető tétele az élethosszig tartó tanulás. A tanulás életformává válik és munka mellett végezve, jelentős időráfordítást igényel. Éppen ezért új, alternatív oktatási módszerek váltak szükségessé, mint például a távoktatás és az elektronikus oktatás. Az elektronikus oktatás egyik formája, az e-learning. A felgyorsult világ egyre gyorsabb reagálást igényel az új ismeretek megszerzésére, megtanulására, alkalmazására Az internet elterjedése óriási lehetőségeket nyitott meg Ugyanakkor szükséges bizonyos társadalmi motiváció és felismerés az oktatás minél magasabb

szintű igényeinek megteremtésére és ezeknek az igényeknek a megfelelő módon való kielégítésére. Az egész életen át tartó tanulás legalkalmasabb módjai azok, melyek valamelyik oktatási intézmény támogatásával, de attól akár független helyszínen zajlanak. Így a hallgató munkája mellett is tud időt szakítani tanulmányai folytatására. A hagyományos oktatási formák mellett létrejöttek a különféle új módszerek:  a távoktatás  számítógéppel támogatott oktatás  e-learning Az e-learning túl azon, hogy technológiai újításra épülő oktatási forma, mint ilyen természetesen egy módszertan is. Rendelkezik tartalmi- és módszertani elemekkel, ajánlásokkal Ezek a módszertani elemek biztosítják az elmélet gyakorlati használhatóságát. Ahhoz, hogy a módszertan a gyakorlatba átültethető legyen, nagyon konkrétan és egyértelműen kell szabályozni a kereteit. Ennek a gyakorlati megvalósítását, az úgynevezett

keretrendszer biztosítja A keretrendszerek rengeteg segítséget adnak: különböző e-learning alkalmazások gyakran azonos keretrendszer használnak. Ezek fejlesztése révén egyre inkább felhasználóbarátok, kezelésük egyre könnyebb és egyre több új funkcióval rendelkeznek. Ugyanakkor a keretrendszereknek megvan a maguk veszélye is. A keretrendszer megalkotása és fejlesztése rendkívül pénz és időigényes folyamat. Nagyon szűk az a piaci réteg, aki önerőből külső források nélkül képes ilyen jellegű megfelelően működő fejlesztésékre. 2. Hagyományos oktatási formák A hagyományos oktatási formák közül a legismertebb a klasszikus iskolai oktatási forma, oktatási rendszer. Ezzel az oktatási formával mindenki találkozik élete folyamán, a hazai közoktatásban az általános, közép, és felsőfokú tanulmányok során Itt kapnak helyet a tanfolyamok, tréningek, továbbképzések is Ezek általában valamilyen speciális tudás

megszerzésére, fejlesztésére irányultak 3. Hagyományos távoktatás A távoktatás jelentős múltra tekint vissza, fejlődését több szakaszra lehet osztani. Az első szakasz a XIX század közepén Nagy-Britanniában az első, levelező oktatást folytató képzés indításával kezdődött, amely a posta közreműködésével a képzést folytató intézmény és a hallgatók közötti levelezéssel valósult meg Ez az oktatási forma kezdetben kevés technikai támogatással bírt, elsősorban a tankönyvek, jegyzetek, távoli (otthoni) feldolgozását jelentette A technikai fejlődéssel, a telefon és a rádió elterjedésével a kommunikáció formái bővültek, ezzel megteremtve a nagy távolságok áthidalásának lehetőségét. 3.1 A távoktatás, távtanulás lényegesebb jegyei:          Tanulás - oktatás időbeni és térbeni elkülönülése Irányított tanulás Önállóság alapkövetelménye Kreativitás A tanuló és a

tanár kapcsolata A hallgató és az intézmény sajátos kapcsolata A kommunikációs eszközök jelentőségének növekedése Ellenőrzés, visszacsatolás Speciális tananyag és oktatócsomag Ma a világon számos távoktatási formában működő oktatási intézmény működik, Európában az egyik leghíresebb az angol Open University, amelynek képzéseit a BBC rendszeres sugárzással és videó anyagokkal segíti. 3.2 A távoktatás jellemzői A távoktatás egy olyan szemléletű oktatási forma, amelyben a tanítás valamilyen távolság áthidalásával zajlik, speciális eszközökre és módszerekre van szükség megvalósításához. Jellemzői:  Az oktatás különböző minőségű távolságok legyőzésével valósul meg (tér, idő), távolra kell megtervezni a tananyagot (nincs mód a helyesbítésre).  A tanuló más tanulási környezetben új eszközökkel és módszerekkel tanul.  A tanító nem tűnik el, de megszűnik a hagyományos

ismeretátadó szerepe, el van választva hallgatóságától.  A tanuló és oktató közt fennálló állandó kapcsolatot kiegészítik a csoportos konzultációk, de a tanuló nagyobbrészt önállóan tanul.  A távolság ma már nem elsősorban a fizikai akadályoztatást, a földrajzi okokat jelenti, az időbeli távolság sem jellemző: az ún. szinkron rendszerekben (videokonferencia 2 rendszerek, számítógéppel felszerelt távképző állomások) a tanítás és a tanulás azonos időben történik; a tanár beszél, a tanuló hallgatja, és ha kérdése van, azonnal választ kap rá. Az új technológiák révén a földrajzi távolság legyőzése már megtörtént, de továbbra sincs egy térben a tanulási-tanítási folyamat két szereplője, ez az igazi távolság; a tanuló kérdése és a tanító válasza között eltelt idő 4. Számítógéppel támogatott oktatás A 80-es évektől megjelent új oktatási forma a számítógéppel támogatott

távoktatás (Computer Based Training). Ebben az időben indultak a számítógépek világhódító útjukra, a fejlett országokban egyre több háztartásban jelent meg a komputer A hagyományos távoktatás eszköztárában megjelent a személyi számítógép A tananyag feldolgozását egyre több audiovizuális majd interaktív számítógépes program támogatta A tananyag szállítása hordozható adattárolókon, hajlékony lemezen, majd később CD lemezen, történt Az interaktivitás kihasználásával lehetőség nyílt a vizsgákra való felkészülés hatékony támogatására Előnyei:  Időpont, hely független  Egyénre szabott tanulási forma  Gazdag multimédiaalkalmazások könnyítik a tanulást Hátrányai:  Tanár – diák kapcsolat hiánya  Önoktató, nincs kollaboráció  Merev – a CDROM tartalmára szorítkozik  Költséges tartalomfejlesztés 5. Az e-learning Az e-learning fogalmának meghatározása nem egyszerű. Számos

változata olvasható az irodalmakban mivel több szempontból is értelmezhető Ilyen szempontok lehetnek: a) A megjelenítés eszközére, közegére vonatkozó szempont szerint: Az e-learning nem más, mint web alapú tanulás, az-az olyan tudás átadási folyamat, amely közvetítő közegként a számítógépet, szűkebb értelemben a számítógépes hálózatot használja. b) A kommunikációs közegre vonatkozó szempont szerint: Az e-learning egyesíti a távoktatást, az informatikai technológiát, kihasználva mindkettő előnyeit. Internet és Intranet hálózaton szervezett és lebonyolított oktatás, ahol az oktató, a hallgató, és az oktatásszervező közös kommunikációs eszköze a számítógép Interaktívan ötvöződik az oktató által koordinált oktatás és a tanuló saját tempója szerint végzett tanulás, helytől és időtől függetlenül. c) A használt technológiára vonatkozó szempont szerint: Az e-learning mindazon technológiák,

megoldások (keretrendszerek, digitális tananyagok stb.) összessége, amely a szervező, az oktató és a diák között hagyományos formában zajló folyamatot tudja automatizálni és informatikai kommunikációs eszközökkel támogatni. 3 Az e-learning kialakulását a fokozódó távoktatási igények, a hálózatba kötött számítógépek (intra/internet) és a számítógépek által megjelenített multimédiás lehetőségek együttese tették lehetővé. Az Internet és szolgáltatásai napjainkban olyan mértékű számítástechnikai, tudományos, sőt társadalmi átalakulást hordoznak, amelyekre érdemes részletesebben is kitérni. Azáltal, hogy a számítógép egyre több ember életébe lép be egy új korszaknak, újfajta társadalmi rendnek tekintünk elébe. A globális számítógépes hálózat kialakulása azonban egy olyan forradalom, amely jelentőségében az ipari forradalomhoz hasonlítható. Az emberi élet többé már nem lesz olyan, mint

korábban, a hálózat mindennapi társunkká, életünk szerves, nélkülözhetetlen részévé válik, ugyanúgy, mint a bennünket körülvevő gépek. A globális számítógépes hálózathoz kapcsolódó emberek szabadon, és szinte azonnal juthatnak hozzá információkhoz, és ennek következményeként egy információs társadalom képe kezd kibontakozni Az e-learning megszületése az Internet elterjedésével, a 90-es évek végén vált lehetővé. Egyre több oktatási intézmény és szoftvergyártó vállalat fedezte föl az új oktatási formában rejlő lehetőségeket. Az e-learning szerkezete: pedagógiai, technológiai, interfészterv, értékelés, menedzsment, forrástámogatás, erkölcsi, intézményes részekből épül fel. 5.1 Az e-learning tulajdonságai A felgyorsult technikai fejlődés következtében felgyorsult az élet. A felgyorsult élet kihívásaira az oktatás csak gyorsan változó tudásanyag átadásával képes válaszolni A gyorsan

változó tudásanyag átadására az egyik legalkalmasabb eszköz az e-learning. Legjellemzőbb tulajdonságai: Innovatív  Együttműködő alkotóközösségek lehetősége  Gyorsan változtatható tananyag lehetősége Mérhető és testre szabható  Mivel teljesen digitális, jól mérhető, ellenőrizhető  Egyénenként testre szabható tananyag biztosítható Hatékony képzési erőforrás-elosztás  Folyamatos rendelkezésre állás  Nagy létszámú hallgató egyidejű képzése  Egységes gyors számonkérés  Hatékony kommunikáció  Bármikor bárhonnan elérhető tananyag 6. Szabványok A 90-es évek első felében kezdett elterjedni az e-learning tananyagfejlesztés. Ugyanazon témájú tananyagot több helyen is kifejlesztették, de ezek nem voltak kompatibilisek egymással A tananyagok nem voltak újrafelhasználhatók, megosztásuk nem volt lehetséges. A szabványosítás a fentiek miatt elkerülhetetlenné vált Néhány példa

szabványokra: 4  SCORM (Sharable Content Object Reference Model – Megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje) 1997-ben az USA Védelmi Minisztériuma elindítja az ADL projectet. (Advanced Distributed Learning – Fejlett elosztott tanulás) 2000. január: SCORM 10 majd 12 A web alapú (nem egyenlő hálózati) tartalmak csomagolását és a futtatási környezetet definiálja. A SCORM felépítése: Három „könyv”: 1. könyv: áttekintés, 2 könyv: tartalomszerkezet, 3 könyv: futtatási környezet A SCORM-t elsősorban nem is e-learning szabványnak készítette a Védelmi Minisztériuma, hanem később kezdték el e-learning szabványként kezelni, használni.  AICC (Aviation Industry CBT Commitee – Repülési Ipar Számítógép Alapú Képzési Szervezete) A légi közlekedési ipar szabványa, kiterjedt más iparágakra is. Jóváhagyott, hivatalos technikai leírások jellemzik. A tartalomra és a keretrendszerre is megfogalmaz ajánlásokat 

IMS (Instruction Management System - Oktatói felügyeleti rendszer) Széles körű szabványcsalád, részei: enterprise, metaadat modell, tartalomcsomagolás, tesztelés és kérdéskezelés, hallgatói nyomon követés. Az AICC és a SCORM is építkezik a metaadat kezelési szabványból, XML alapú metaadat-kezelés jellemzi, nagyon részletesen specifikál, ezért sok a megkötöttség. A szabványok gyakorlati jelentősége:     A tananyagok „újrafelhasználhatóak” és környezet-függetlenek Alkalmazhatóak egységes minőségi értékelési szempontok Általánosan használható keretrendszerek és tananyagszerkesztők Fejlesztési és bevezetési költségek könnyen és pontosan meghatározhatók 7. A SCORM-szabvány A SCORM (Sharable Content Object Reference Model - Megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje) informatikai szabványok összessége, méghozzá olyanoké, amelyek tartalmak manipulációját teszik lehetővé elektronikus

tanulási környezeteken belül. A tanulási tartalom manipulálásán többek között a következők értendőek:      a tartalom előkeresése a tartalom átvétele a tartalom megosztása a tartalom újbóli felhasználása a tartalom átadása. 1997-ben az ADL számos szervezettel kezdte meg az együttműködést, hogy a kialakuló új technológiai környezetben megtalálja azt a vázat, melyre a Web-alapú oktatás szabványa illeszkedhetne. Lépésről lépésre jöttek létre megállapodások a partner szervezetek között arról, hogy melyek is azok a pontok, ahol feltétlenül szükség lenne egy közös szabályrendszerre. A rendszeres találkozások során alakultak ki azok a specifikációk, melyek közösen alkotják az ADL SCORM modelljét. 5 A különböző szervezetek szabványosítási törekvései 1998-ban az Internetes oktatás különböző területeit szabályozta, de egységes szabvány, irányvonal, ami az oktatás egészére vonatkozna,

nem létezett. Ezt a hiányosságot kívánta az ADL a Sharable Content Object Reference Model, azaz a SCORM modellel kiküszöbölni. A SCORM 10 verzióját az ADL 2000 január 31-én bocsátotta nyilvánosságra, majd ezt követte 2001 január 16-án az 11-es verzió 2001 októberében adták ki a SCORM 1.2-es változatot, amely referenciamodell igen gyorsan elterjedt A legutóbbi változat SCORM 2004 4th Edition néven 2009. március 31-én került a nyilvánosság elé A SCORM azon tananyagfejlesztőknek készült, akik tanulási környezeteket és ezekhez eszközöket építenek, ill. fejlesztenek A SCORM alapgondolata a következő: a tanulási környezetek a tanulási tartalmakat oly módon kezelik, hogy mindig tudják, egy-egy tanuló hol tart az elsajátítás folyamatában. Ennek alapján a környezet azzal is tisztában van, hogy a tanulóknak adott ponton milyen irányban kell továbbhaladni ahhoz, hogy a tanulási célt (a legrövidebb úton, a leghatékonyabban stb.)

elérje. A hagyományos weboldalak által biztosított navigálási lehetőségek az ismeretszerzés ilyen fokú vezérlésére nem képesek. A SCORM alapegysége a megosztható tartalmi objektum vagy SCO. A tartalmi terjedelmét illetően a SCO lehet tetszőleges (egy weboldal vagy akár ennek a sokszorosa). Egyetlen követelménynek kell megfelelnie: újrafelhasználható legyen Ennek a követelménynek formai szempontból úgy tud eleget tenni, hogy nem tartalmaz utalásokat más SCO-kra. A SCORM az elsajátítás optimalizálásában és irányításában jut szerephez. Ezt úgy éri el, hogy a befogadás bonyolult folyamatához a tartalom leírását előkereshető, átvehető, megosztható, újból felhasználható és átadható formában teszi lehetővé. A SCORM, mint szabvány-együttes a 90-es évek második felében jött létre az Egyesült Államokban. 7.1 A SCORM felépítése A SCORM öt fő részből áll:  Áttekintés (Overview)  Tartalomegyesítő modell

(Content Aggregation Model, a továbbiakban: CAM)  Futásidejű környezet (Run Time Environment, a továbbiakban: RTE)  Besorolás és navigálás (Sequencing and Navigation, a továbbiakban: SN)  Tesztelési követelmények vagy Megfeleltetési követelmények (Testing Requirements vagy Compliance Requirements, a továbbiakban: TR vagy CR) A CAM három specifikációból áll.  Tanulási tartalom leírására szolgáló elemek jegyzéke.  A fenti elemek (metaadatok) XML (Extensible Markup Language) jelölőnyelvben való leírását előíró specifikáció.  A tartalom becsomagolásának mikéntjét előíró specifikáció. Az RTE a SCORM azon összetevője, amely a tartalommal összefüggő információkat közvetíti a tanuló és a tanulási környezet között. 6 Az SN feladata az egymástól független egységek tanulási célnak megfelelő összerendezése és a közöttük való navigálásnak, azaz az ismeret elsajátítási útvonalainak a

meghatározása. 7.2 A SCORM-mal szemben elvárt magas szintű követelmények A SCORM dokumentáció sokszor hivatkozik az ADL által definiált magas szintű követelményekre. A következőkben megemlítésre kerülő fogalmak leírják ezeket a követelményeket, melyeket a szabvány végső fokon megkövetel: Accessiblity - Hozzáférhetőség - A különböző oktatási komponensek kereshetőek, hozzáférhetőek, kiválaszthatóak legyenek, és igény szerint álljanak rendelkezésre mind a tanulók, mind a tartalom fejlesztők számára. Interoperability - Együttműködési képesség - A különböző komponenseket úgy fejlesszék, hogy egy adott hardveren, egy konkrét platformon, adott eszközbeállításokkal létrehozott dokumentum, egy másik helyen ettől különböző platformon és eszközbeállítások mellett is működőképes legyen. Durability - Tartósság - Ne legyen szükség lényeges módosításokra, áttervezésre, újrakonfigurálásra, amikor egyes

technológiák új változatai megjelennek. Reusability - Újrafelhasználhatóság - Lehessen felhasználni a komponenseket a legkülönbözőbb összetett alkalmazásokban és környezetekben. Más megközelítésből elvárhatóak a következő tulajdonságok:  Az a tulajdonság hogy egy LMS (Learning Management System – Képzésmenedzsment rendszer – keretrendszer) képes legyen olyan elektronikus tartalom kezelésére, melyeknek elkészítéséhez akár különböző gyártóktól származó eszközöket használhatnak fel.  Az a tulajdonság, hogy különböző gyártótól származó LMS képes legyen azonos tartalmak megjelenítésére és ezen tartalmak kommunikációjának a kezelésére is.  Az a tulajdonság, hogy különböző gyártótól származó LMS környezetek képesek legyenek egy ugyanazon, SCORM-nak megfelelő formátumú tartalmak kezelésére. Egy LMS alapvető szerepe tehát az ADL vonatkozásában, hogy az elektronikus tartalom kezelésére

mindenkor egy megfelelő környezetet biztosítson. 7.3 A SCORM 2004 4 verziója Az ADL összegyűjtve és elemezve a legfrissebb igényeket és eredményeket 2009. március 31.-én kiadta a SCORM 2004 4 változatát Ez a 4 változat egy olyan karbantartási kiadás, amely a korábbi SCORM 2004 verziók egyes hiányosságaira mutat rá, illetve bizonyos pontokon fejleszti, egyes képességekben megerősíti azokat. A SCORM 2004 3 verziójában meg- 7 lévő kisebb hibák kijavításán túl főleg az LMS-ek közötti együttműködési képesség továbbfejlesztésére koncentrál a 4. kiadás Az újdonságok között találhatóak például a következők:  Általános futásidejű adatok megosztása SCO-k között: Az ugyanazon tevékenységfához tartozó SCO-k egy új, futásidejű adatmodell elemet használhatnak, amelynek segítségével tárolhatják és megoszthatják egymás között az egyes tanulókövetési információkat.  Több objektív adat érhető el

globálisan: SCO-k által futásidőben létrehozott objektív információk oszthatóak meg SCO-k között, még akkor is, ha ezek a SCO-k különböző tevékenységfákhoz tartoznak.  „Ugrás” navigációs kérés: A legtöbb szekvenciális folyamat esetében pozitívum lehet, ha a SCO-k képesek másképpen navigálni, mint ahogy azt egy felhasználó megteheti. Korábban a SCO-k által igényelhető navigációs kérések azonosak voltak a tanulók által kérhetőkkel. Az új „ugrás” navigációs kérés kibővíti a tartalomfejlesztők lehetőségeit a sorrendiség kérdéskörében és szétválasztja a SCO-k valamint a tanulók navigációs jellemzőit  Súlyozott adatok használata: A SCORM 2004-ben már korábban is használatban volt egy előrehaladás-mérő adatmodell elem, amely arról adott információt, hogy az egyes hallgatók egy adott SCOval mennyire vannak készen. A 4 verziótól viszont bevezetésre kerülhet, hogy a különböző egységek

teljesítése különböző súllyal kerüljön számításba Ennek a megfelelő használata pontosabb képet adhat arról, hogy ténylegesen hol is tart egy tanuló a teljesítési folyamatban 8. Összegzés Napjainkra az e-learning alapú tanulás-oktatás egyre inkább előtérbe kerül. Leszögezhető, hogy az egyes, kellően elterjedt szabványok ezt a térhódítást elősegítették. A SCORM szabványrendszer jó példája a sikeres szabványosítási kísérleteknek A 4 verzió pedig – bár karbantartási kiadás – további érdekes lehetőségeket nyit meg 8 9. Felhasznált irodalom [1] Borzsák J.: Az e-learning Nemzetközi tapasztalatok, minőségbiztosítási megoldások és lehetőségek A MAB 2004. évi kutatásfejlesztési projektjének tanulmányai, 1 2004 [2] Web oldal: http://www.toku-szegedhu/ [3] Web oldal: http://www.eduporthu/cikkphp?id=9267 [4] Web oldal: http://www.kontishu/defaultasp?menu=elearning&submenu=elearning [5] Web oldal:

http://elearning.ilabsztakihu [6] Web oldal: https://letsi.org/indexphp?option=com content&view=article&id=82&Itemid=95 [7] Web oldal: http://www.adlnetgov/Technologies/scorm/SCORMSDocuments/2004%204th%20Edition [8] Web oldal: http://www.ostyncom/ostynglossaryhtm#launchableres [9] Web oldal: http://elearning.ilabsztakihu/repository/15pdf [10] Dr. Hajnal F: A kötelező továbbképzési követelmények áttekintő összefoglalása LAM2008 9