Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Győrváriné Szőke Katalin - Magyar lakásszektor

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak Levelező tagozat MAGYAR LAKÁSSZEKTOR Készítette: Győrváriné Szőke Katalin „A” csoport 2003/2004. tanév II. évfolyam I félév Nyíregyháza, 2003. november 25 Tartalomjegyzék I. Határponton a l akásprogram. Új támogatási és pályázati rendszerek indulnak II. A családok és a családban élők számának változása III. Helyzetkép. A lakásszektor fő jellemzői IV. A lakásprogram stratégiai céljai V. Megtakarítások támogatása VI. A lakásprogram várható eredményei és hatásai 2 LAKÁSSZEKTOR I. Határponton a lakásprogram Új támogatási és pályázati rendszerek indulnak Az ország egyik legnagyobb problémája a lakáskérdés. A jelenlegi lakásállomány elöregedett, alacsony komfortfokozatú, és az igényekhez képest szűkös. Súlyos gondot okoz a fiataloknak az első lakáshoz való hozzájutás, a meglévő lakások

felújítása. A gondok megválaszolására jött létre a 15 évre tervezett Nemzeti Lakásprogram (NL). Új támogatási és pályázati rendszerek indulnak hamarosan, és ehhez szükséges új törvények és kormányrendeletek is megjelennek. A lakásprogram egyik része a l akbértámogatás, amit viszont csak új lakás esetében lehet alkalmazni. Ezt két forrásból: az önkormányzatok lakhatási támogatásából, illetve a Belügyminisztérium lakáscélú finanszírozásából lehet majd kifizetni, 2 milliárdból el lehet indítani a 4 ezer lakásra kiterjedő programot. Sor kerül majd a támogatási rendszerek kiszélesítésére, változatosabbá tételére. Belekerülhet ebbe az energiatakarékosság kérdése, a közművesítés és a komfortfokozat emelése. 1 Az állami bérlakások építése lassú és drága folyamat. Tavaly 1200 ilyen lakás készült el, a három évre tervezett 10 ezer állami bélrakás összes költsége 70 milliárd forint. Ez a program

ugyan a leginkább rászorulókat segíti pályázati alapon, viszont közel sem oldja meg az összes gondot. Megszüntetni viszont nem lehet, mert még mindig elég magas azoknak a száma, akik lakásvásárlásba nem tudnak belefogni. A vállalkozói bérlakások épüléséhez az kell, hogy legyen rá fizetőképes kereslet. A program egyik része a lakbértámogatás, amit viszont csak új lakás esetében lehet alkalmazni. Ezt két forrásból: az önkormányzatok lakhatási támogatásából, illetve a Belügyminisztérium lakáscélú finanszírozásából lehet majd kifizetni. A lakásprogram kidolgozói olyan új szabályozók kialakítását javasolják, amelyek kihirdetése után biztonságban érezheti magát az építtető, aki hosszú távon számíthat bérlőjére, mert az államilag támogatott lakbért fizethet. Az új kormányhatározatok ezen a téren egyformán fogják védeni a vállalkozó, az üzemeltető és a bérlő érdekeit. A lakásprogram egyik célja,

hogy a jelenlegi 9 százalékról 2018-ra elérje a kívánt 15 százalékos arányt, éppen az ilyen rendelkezésekkel valósítható meg. A lakáshitelekhez jutás egyik legnagyobb gondja az önerő hiánya, vagyis hogy az embereknek nincs elegendő pénzük a lakásvásárláshoz, -építéshez. Ezen a téren az uniós átlag 10 százalék körül mozog, míg itthon csak elvileg 30, valójában inkább 40-50 százalék. Ehhez nyújt segítséget a szociálpolitikai támogatás, ami 2004. április 1-jétől emelkedik, továbbá a lakás-takarékpénztárakkal kötött, hosszú távú megtakarítást lehetővé tevő szerződések. A törvénytervezet kidolgozói a bankokkal tárgyalva javasoltak olyan megoldást is, amelynek segítségével sikerülhet kiiktatni a közjegyzőket a támogatási rendszerből. Így – szigorú jogi formai követelményrendszer mellett – a bankok megköthetnék a közjegyzői erejű okiratokat. Ehhez is törvénymódosításra volna szükség. 1

Csabai Lászlóné kormánymegbízott (Gazdasági tükörkép 2003. november) 3 A gondot itt az jelenti, hogy az elmúlt néhány évben létrejött 200 ezer hitelszerződést 400 közjegyző kötötte meg, ami vidéken esetenként többhetes késedelmet okozott, ráadásul a közjegyzőket érintő költség eddig 4 milliárd forint többletterhet rótt az ügyfelekre. Sürgető a földhivatali eljárások rendjének újraszabályozása is, mert egyelőre hosszadalmasak és körülményesek. Magyarország mai területén 1870-ben a népesség száma alig haladta meg az 5 millió főt. Az ország népessége 1981 óta folyamatosan, ezen belül 1990 és 2001 k özött 1,7 százalékkal csökkent. II. A családok és a családban élők számának változása 1949 és 2001 között (ezer főben) Év Háztartásban élők Háztartások száma 1949 2 385 8 092 1960 2 757 8 608 1970 2 891 8 697 1980 3 028 8 898 1990 2 896 8 446 2001 2 884 8 444 A családok száma

az 1980-as évek óta - a népesség számának visszaesésével párhuzamosan folyamatosan csökken. Forrás: KSH - Központi Statisztikai 4 Hivatal Magyarország mai területén 1870-ben a népesség száma alig haladta meg az 5 millió főt. Az ország népessége 1981 óta folyamatosan, ezen belül 1990 é s 2001 között 1,7 százalékkal csökkent. 5 Az elmúlt évtizedben a c saládot magukba foglaló háztartások arányának csökkenése megállt, és visszaesett az egyszemélyes háztartások hányadának növekedési üteme. Az utóbbiak alkotják az összes háztartás valamivel több mint egynegyedét. Más szóval a népesség csaknem tizede egyszemélyes háztartásban él. III. Helyzetkép A lakásszektor fő jellemzői 1990 előtt A rendszerváltozás előtti tervutasításos gazdaságban az állam a lakásszektorban sem engedte meg, hogy piaci mechanizmusok alakuljanak ki és ezért erősen kezében tartotta a lakásszektor mind keresleti, mind

kínálati oldalát. Ezt az időszakot "az egy család egy lakás" elve, az állami lakásokra való hosszú várakozási listák, az állandósuló építőanyag- és építőipari kapacitáshiány, valamint a magas magánpiaci lakásárak és bérleti díjak jellemezték. Az első jelentős változás, hogy az 1980-as években a hazai lakásberuházások erősen megnövekedtek. A lakás lett ugyanis az az áru, amelynek fogyasztását "a politika - bizonyos korlátok között - már "megengedte". Ezért az 1980-as évek közepéig Magyarországon egyfajta "lakás túlfogyasztás" vált jellemzővé, ami egy ideig a lakáskiadásoknak a GDP-hez mért viszonylag magas arányában és a g azdasági fejlettséghez képest relatíve jó lakáskörülményekben mutatkozott meg. Összességében mindez a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését, a gazdaság és a lakáspolitika kapcsolatrendszerének a torzulását, valamint egy nagyon drága,

szociális 6 kritériumoknak nem megfelelő és a következő generációkat sújtó támogatási rendszer kialakulását eredményezte. Összefoglalóan: az ország sokat költött a lakásszektorra, de ezt a pénzt pazarlóan és társadalmi szempontból igazságtalanul osztotta el. A lakásszektor változásai 1990 után A rendszerváltozás után a piacgazdaság kiépítésével a lakásszektorban is radikális változások következtek be. Az ingatlanpiac gyors átalakulása, a volt nagy építőipari vállalatok felbomlása, privatizálása, az építőanyag-kereskedelem liberalizálódása, a t ulajdonszerzési korlátok eltörlése, a jelentős mértékű bérlakás-privatizáció, mind-mind egy piaci lakásmodell kialakulása felé mutattak. Az átalakulási folyamat azonban új feszültségekhez vezetett: a magas infláció miatt a lakáshoz jutás pénzügyi feltételei romlottak, a lakáshitelezés leépült, a lakásépítés visszaesett, a lakásállomány tovább

romlott, a l akáskiadások a h áztartások jövedelméhez mért aránya növekedett, a díj- és lakbérhátralékok felhalmozódtak és a lemaradó-leszakadó rétegek szociális lakásproblémái súlyosodtak. Szakértői becslések szerint - egy-két éves távlatban - közel egymillió háztartás érdekelt a lakáspiacon. Többségük, mintegy 70%, elégedetlen lakáshelyzetével, de vannak, akik egyszerűen csak előbbre akarnak lépni, lakhatásuk minőségén szeretnének javítani. A lakásszektor intézményi, jogi és gazdasági feltételei azonban beszűkítik a körülményeiken változtatni szándékozók mozgásterét. A lakáspolitika alapvető feladata tehát a szektorban lévő lehetőségek feltárása, a differenciált támogatási rendszer kidolgozása és megvalósítása, hogy ezáltal elősegítse, hogy minden társadalmi réteg számára belátható időn belül lehetővé váljon az élethelyzetének és jövedelmi színvonalának megfelelő

lakáskörülmények kialakítása. Az építés visszaesése, az elmaradt felújítások felhalmozódása, elavult műszaki rendszerek problémái A magyarországi lakáshelyzet a minőségi jellemzőket tekintetve elmarad az Európai Unió országainak átlagától. Az évente épített lakások száma az elmúlt tíz esztendőben - egy átmeneti növekedéstől eltekintve - folyamatosan csökkent. Az Európai Unió országaiban - egy Phare-program támogatásával készült tanulmány megállapításai szerint - tízezer lakosra vetítve évente 40-60 új lakásépítés jut, ami Magyarország esetében évente 40 ezer új lakás építésének felelne meg. Ahhoz, hogy a Magyarországon lévő 4 millió 35 ezer lakás folyamatosan kicserélődjön, évente legalább 1%-kal kellene bővülnie a lakásállománynak. Országok 1000 lakósra 1 főre jutó 1000 főre jutó Fürdőszobával jutó lakások szobaszám lakásépítés ellátott lakások száma (db) (%) (db) (db) Ausztria

1,18 7,2 383,0 93 Ciprus 1,61 11,0 401,5 94 Görögország 1,76 6,8 453,9 91 Portugália 1,94 - 310,0 82 Olaszország 1,99 3,5 434,6 97 7 Spanyolország 2,11 - 438,4 98 Franciaország 2,35 6,9 474,8 95 Németország 2,41 7,4 434,0 97 Írország 2,50 8,5 303,8 95 Hollandia 2,93 6,0 402,7 99 Luxemburg 2,64 6,7 370,0 98 Belgium 2,73 4,6 384,2 94 Dánia 2,82 2,7 463,5 96 Egyesült Királyság 2,75 3,2 417,0 100 Finnország - 4,1 466,5 90 Svédország - 1,5 471,0 98 Magyarország 0,95 2,8 394,2 80 Észtország 0,43 0,6 423,4 85 Lettország 0,90 0,6 383,0 65 Litvánia 0,90 1,9 342,0 66 Szlovákia 0,88 1,2 306,0 89 Bulgária - 1,0 411,0 45 Csehország - 1,4 358,8 - Románia - 1,4 345,0 46 Lengyelország 1,07 1,6 299,0 80 Szlovénia 2,90 3,1 346,0 87 Macedónia - - 271,7 - Az 1998-ban épített lakások száma, valamint az 1000 l akásra jutó

lakásépítések száma 1998-ban Forrás: KSH - Központi Statisztikai Hivatal GM Regionális Információs Főosztály, 2000 Épített lakások száma Magyarországon Forrás: KSH - Központi Statisztikai Hivatal 8 Az elmúlt ötven esztendőben a lakásfelújítások és korszerűsítések nem követték a szükséges felújítási ciklusokat, sőt a felújítások gyakran elmaradtak. Ennek következtében a lakóépületek többsége nem felel meg a hatályos műszaki - elsősorban hőtechnikai előírásoknak. A szükséges felújítás elmaradása leginkább a nagyvárosokban épült, különösen a többlakásos, illetve a privatizált épületeket jellemzi. A lakóépületek jelentős része országos átlagban 55%-a - felújításra szorul, míg az állomány csaknem egytizede megérett a bontásra. A közepes és nagyobb városokban a probléma területileg koncentráltan jelentkezik, helyenként egész városrészekre kiterjed. A lakóépületeknek több, mint a fele

40 é vnél régebben épült. A lakásállomány életkor szerinti megoszlása Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A közművekkel való ellátottságot tekintve sem kedvező a helyzet. Különösen szembetűnő a csatornázottság relatíve alacsony színvonala, amely környezetvédelmi szempontból is jelentős kockázati tényezőt jelent. A minőségi mutatókat - elsősorban a vezetékes vízzel és közcsatornával való ellátottságot - is figyelembe véve Budapest és a dunántúli régiók helyzete kedvezőbb, míg a legalacsonyabb színvonal a két alföldi régiót jellemzi. A lakásállomány komfortfokozata Magyarországon Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A lakáshoz jutás pénzügyi feltételeinek romlása és a mobilitás hiánya Az átalakulóban lévő lakásszektor egyik kétségkívül legsúlyosabb területe a lakásfinanszírozási rendszer. Erre utal mindenek előtt az, hogy az 1990-es években a kiáramló lakáscélú hitel volumene

évről évre csökkenő tendenciát mutatott, hasonlóképpen a lakáshitelek aránya is folyamatosan mérséklődött a teljes hitelállományon belül. A fejlett országok lakásrendszerében a hitel aránya elérheti a lakás árának 80-90%-át is, hiszen olyan beruházásról van szó, amely akár több generációt is kiszolgál. Ezzel szemben Magyarországon a lakossági lakáshitelek aránya a l akásberuházásban jelenleg nem éri el a teljes beruházás 10%-át sem. A lakáspolitikai elemzések egyik gyakori megállapítása, hogy a lakásmobilitás Magyarországon nagyon alacsony. A lakásmobilitás egyik értékmérője, hogy egy háztartás átlagosan hány esetben költözik másik lakásba. A vonatkozó kutatások szerint, a megkérdezett háztartásfők születésük óta átlagosan (a jelenlegi lakást is beleszámítva) 3,2 lakásban laktak hat hónapnál hosszabb ideig. Ez a szám pedig nemzetközi összehasonlításban igen alacsony mobilitási szintet tükröz.

Építési és ingatlanvásárlási hitelállomány alakulása Forrás: Magyar Nemzeti Bank Lakáshitelállomány / lakásberuházás Magyarországon 9 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Noha a rendszerváltozás után, az 1990-es években, a l akásár/jövedelem hányados csökkent, de még mindig - tekintve, hogy a jövedelmek kisebb mértékben növekedtek, mint a lakásárak - a rendkívül magas, 5-6-os tartományban található. A lakáspiac polarizálódott olcsó" és a "drága" lakások közötti szakadék jelentősen kiszélesedett. A lakáspiaci árak polarizációja eltérően érintette az első lakást vásárlókat, valamint a lakáspiac többi szereplőit. Az első lakást vásárlók helyzete relatíve javult a p iacon, mert a r ossz állapotú lakások árai amelyeknek fenntartási költségei is többnyire magasak - reálértékben csökkentek. Azok a családok azonban, amelyek a következő lakás vásárlásával

lakáskörülményeik minőségén kívánnak javítani, nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen az alacsonyabb és a magasabb árfekvésű lakás közötti különbözetet kell megfizetniük, s esetükben tovább növekszik a lakásár/jövedelem hányados. Magyarországon jelenleg körülbelül háromszor annyi ideig kell egy új lakás megvásárlásáért dolgozni, mint Nyugat-Európában. Az új lakások esetében az átlagos lakásár és az átlagos jövedelem közötti arány 7-8-szoros - vagyis a háztartások mintegy 7-8 évi teljes jövedelme szükséges egy átlagos új lakás megvásárlásához -, miközben ez a mutató az Európai Unió tagországaiban 2,5 körül mozog. Szociális és rétegspecifikus problémák Az elmúlt évtizedben rendkívül nagy változás következett be a lakásfenntartási költségek és a jövedelmi viszonyok arányának alakulásában. A 1990-es években a l akással kapcsolatos kiadások radikálisan megemelkedtek, aminek következtében ma

már a l akásfenntartás költségei - szociológiai felmérések szerint - a háztartási jövedelmek 25-30%-át érik el átlagosan, ezen belül a legalsó jövedelmi rétegek esetében megközelíthetik a 45-50%-ot is. Ebben az időszakban jelentősen növekedtek a jövedelemegyenlőtlenségek is. A legalsó és a legfelső jövedelemtizedek közötti különbség - az 1987-ben számított 5,8-ról - 1994-re 7-re, 1999-re 8-ra emelkedett. Egyedül a legfelső jövedelemtizedbe tartozók reáljövedelme növekedett, elsősorban a középső jövedelmi csoportok rovására, míg a legalsó két jövedelemtized részesedése viszonylag stabil maradt. Kialakult azonban egy tartósan szegény réteg, amely a háztartások 10-15%-át foglalja magában. A hátrányos helyzetű családok lakáshoz jutását nehezíti a lakásállomány tulajdon szerinti összetételének torzulása is. A lakások tulajdoni összetételében az 1990-es években jelentős változások következtek be. A 703

e zer bérlakásból mintegy 550 e zer került a bennlakók tulajdonába, és ennek következtében a szociális lakáskínálat erősen beszűkült. Amíg az Európai Unió országaiban átlagosan a s zociális és a p iaci bérlakások aránya a lakásállományon belül 38%, addig Magyarországon csupán 7%. A szociális bérlakások aránya pedig az Európai Unió országaiban 18%, Magyarországon viszont a lakásállomány 5%-át teszi ki. Nehéz megbecsülni a szociális bérlakásra várakozó családok számát, hiszen erről pontos statisztika nem készül. A bérlakásra várók listáját vezető, legalább tíz bérlakással rendelkező önkormányzatok jelenleg körülbelül 27 ezer igénylőt tartanak nyilván, de - a rendelkezésre álló másodlagos információk alapján - legalább a meglévő lakásállomány 15%ára becsülhető a szociális bérlakás iránti igény. 10 IV. A lakásprogram stratégiai céljai A lakáspolitika mind gazdaságpolitikai, mind

pedig társadalompolitikai szempontból jelentős szerepet tölt be a S zéchenyi Tervben. A lakásszektor a n emzetgazdaság fontos ágazata, növekedést generáló szerepe és foglalkoztatottságot növelő hatása vitathatatlan. A lakásszektor fejlesztése során keletkezett többletjövedelem egy része az államháztartásban is megjelenik, amelynek révén a k öltségvetés számára a s zektor fejlesztésére fordított források megtérülnek. A gazdaságpolitikai meghatározottságon kívül a lakáshoz jutás esélye, a lakhatás körülményei alapvetően befolyásolják a háztartásban élők életminőségét, a munkához való viszonyt, ezért a lakáspolitikának a szektor társadalompolitikai vonatkozásaira is tekintettel kell lennie. Mindezek alapján a Széchenyi Terv lakásprogramjának legfontosabb stratégiai célja, hogy: • minden társadalmi réteg számára - differenciált állami eszközök biztosításával belátható időn belül elérhetővé

váljon az élethelyzetnek és a jövedelmi színvonalnak megfelelő lakhatás. A lakásprogram célrendszere A lakásállomány bővítése Új, korszerű lakások építésének ösztönzése Vállalkozásszerű lakásépítés ösztönzése A lakásállomány korszerűsítése Az energiatakarékossági beruházások ösztönzése A tömbház-rehabilitáció ösztönzése A lakásállomány felújításának, korszerűsítésének ösztönzése A lakáshitelezés, a lakáshoz jutás elősegítése és a mobilitás növelése A hitelezés részarányának növelése a lakásberuházásokban A hosszú lejáratú hitelek részarányának ösztönzése Helyi és munkahelyi támogatások ösztönzése A bérlakásszektor részarányának növelése, a réteg- és szociális problémák kezelése Bérlakások építésének ösztönzése A szociálisan rászorultak részére speciális programok működtetése 1. A lakásprogram alprogramjai A stratégiai cél elérése érdekében a

Széchenyi Terv lakásprogramja négy alprogramra tagolódik: 11 • • • • a lakásállomány bővítését célzó alprogram, a lakásállomány korszerűsítését támogató alprogram, a lakáshitelezés korszerűsítését, a hitelezés szerepét és a mobilitás növelését szolgáló alprogram, valamint a bérlakás-szektor részarányának növelését és a rétegproblémák kezelését segítő alprogram. A lakásprogram az alprogramok mindegyikéhez további stratégiai célokat rendel, melyek elérését egymás melletti, és egymás hatását erősítő lakáspolitikai eszközrendszer segíti. A lakáspolitikai eszközök többsége nem csupán egyetlen alprogram céljainak eléréséhez járul hozzá, hiszen a lakásmobilitás elősegítését szolgáló eszközrendszer az új lakások építését, illetve a használt lakások korszerűsítését egyaránt eredményezi. A lakáspolitikai eszközöknek a több cél elérését szolgáló előnyeire a program

készítői tudatosan építenek. Az állam a lakáspolitikai eszközök finanszírozási összetevőinek kialakítása és működtetése során az addicionalitás elvét követi, vagyis döntő mértékben épít a magán-, a civil-, és a vállalkozói szféra forrásaira. 2. A lakásállomány bővítését célzó alprogram Az 1990-es években a reáljövedelmek csökkenése következtében mérséklődött a háztartások fogyasztása, valamint lakások iránti kereslete. A lakásberuházások aránya 1989 és 2000 között közel 60%-kal csökkent (10%-ról 4%-ra), miközben a lakáskiadásokon belül a lakással kapcsolatos fenntartási és üzemeltetési költségek aránya növekedett a lakásberuházásokhoz képest. A legszembetűnőbb jelenség az 1990-es években a lakásépítés erős visszaesése volt Az Európai Unió országaiban a l akásépítések évente elérik a l akásállomány 1%-át, ami Magyarországon, - a jelenlegi mintegy 20 ezer körüli szám éppen

kétszeresét - közel 40 ezer lakás felépítését jelentené. Ezért a lakáspolitika egyik alapvető feladata, hogy ösztönözze a lakásépítési beruházások növekedését. A cél elérése azonban nem könnyű, mivel a lakáspolitika a l akáshitelezés arányát, valamint a l akásberuházások szintjére ható makrogazdasági folyamatokat csak korlátozott mértékben tudja befolyásolni. Az alprogram céljai A lakásállomány bővítését támogató alprogram célja, hogy növekedjenek a lakásberuházások és csökkenjen a feketegazdaság súlya. A lakásprogram középtávú célja, hogy Magyarország az Európai Unió országaiban elfogadott új lakásépítési arányt megközelítse, ami évente 35-40 ezer új lakás felépülését jelentené. Az alprogram eszközei és várható hatásai A döntően az új lakások építését preferáló lakáspolitikai eszközöket két csoportba sorolhatjuk: • • A vissza nem térítendő támogatások csoportjába

tartozik: o a lakásépítési kedvezmény, o az adó-visszatérítési támogatás, valamint o a lakáscélú hiteltörlesztések adókedvezménye. A pénzügyi közvetítőkön keresztül történő támogatásokhoz soroljuk o a kiegészítő kamattámogatásokat, o a társasházi hitelek kamattámogatását, o az önkormányzati lakások felújításához nyújtott központi támogatást, és 12 o a lakáshitelek állami garanciáját. 3. Vissza nem térítendő támogatások Lakásépítési kedvezmény • • A lakáspolitikai kedvezményt - az 1994 előtti szociálpolitikai kedvezményt készpénztámogatásként kapják meg a háztartások. A jogszabály alapján méltányolható lakásigényt kielégítő új lakásépítés, vagy lakásvásárlás esetén vissza nem térítendő állami juttatásként a lakásépítési kedvezmény gyerekenként 200 000 f orint. Kivétel a második és harmadik gyermek, melyek esetén a kedvezmény összege gyermekenként egymillió

forint. A kedvezmény összege az építési költség (eladási ár), illetőleg saját beruházású lakásépítés esetén a tényleges pénzkiadások 65%-át nem haladhatja meg. Az úgynevezett "félszocpol" a lakásbővítést támogatja, a lakásépítési kedvezményben meghatározott támogatás összegének a felével, abban az esetben, ha az építési munkák eredményeképpen a méltányolható lakásnagyságnál kisebb lakással rendelkező család lakásának nagysága legalább egy szobával bővül. Várható hatásai: A lakásépítési kedvezmény jelenleg az egyik fontos támogatási forma a lakásszektorban. E támogatás nélkül a társadalom középrétege nem lenne képes lakásproblémája megoldására. A költségvetési tervezetben szereplő előirányzat azzal számol, hogy a lakást építő családok mintegy fele (mintegy 15 ezer család) részesül lakásépítési kedvezményben az elkövetkező években, melynek átlagos nagysága eléri az

1,5 millió forintot. Réteghatás tekintetében megállapítható, hogy a támogatás a két és háromgyermekes családok új lakáshoz jutását kiemelten segíti. A támogatás nagysága 1995 ót a változatlan, ami reálértéken jelentős csökkenést jelent. Ezt az értékcsökkenést azonban az áfa kedvezmény és a kiegészítő hitelek kamattámogatása ellensúlyozza. A "félszocpol" bevezetése kiszélesíti a t ámogatás elnyerésének lehetőségét a gyerekes családok számára. Adó-visszatérítési támogatás • • A kormány 1999-ben újból bevezette az Áfa visszatérítési támogatást. Az új lakások építését terhelő ÁFA-ra legfeljebb 60%-os, de maximum 400 ezer forintos támogatás igényelhető. Az Áfa visszatérítés akkor igényelhető, ha a lakás mérete és költsége nem haladja meg a jogszabályban előírt méltányolható nagyságot. Várható hatásai: Az Áfa visszaigénylés számlaköteles tevékenységekre ösztönöz,

ami - noha korlátozott mértékben, de - a feketegazdaság visszaszorítását is segíti. Lakáscélú hiteltörlesztések adókedvezménye • A kedvezmény az összevont adóalap adóját csökkenti a pénzintézettel megkötött támogatott lakáshitel törlesztésére fordított összeg 20 százalékáig, de maximum 35 ezer forintig. A lakáscélú felhasználásba csak az új lakások tartoznak bele, vagyis nem 13 • tartozik e körbe a lakásfelújítás- és korszerűsítés. A lakás-takarékpénztártól felvett hitelre fizetett törlesztésre nem vonatkozik az adókedvezmény. Várható hatásai: A hitelek számának csökkenésével párhuzamosan nagyon kevesen vették igénybe ezt az adókedvezményt. A hitelek számának növekedésével azonban várhatóan az igénybe vett adókedvezmény is növekszik. 4. Pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott támogatások A lakosság által igénybe vehető kiegészítő kamattámogatás • • Kiegészítő

kamattámogatással hitelt lehet felvenni egy alkalommal, 30 millió Ft-ot meg nem haladó összegű új lakás építéséhez, vásárlásához. Ez az összeg nem tartalmazza a telekárat. A hitelfelvevő lehet házaspár (gyermekes, vagy gyermektelen), illetőleg gyermekét nevelő személy. Az építési költségek, illetőleg a vételár megfizetéséhez felvett, legfeljebb 10 millió Ft összegű hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam 10 évig nyújt támogatást. (A jelzáloglevél kamattámogatása alapvetően a lakásállomány korszerűsítését kívánja elősegíteni, ezért ezt a támogatási formát "A lakáshitelezés korszerűsítését, a lakáshoz jutás elősegítését és a mobilitás növelését szolgáló alprogram" tartalmazza.) Várható hatásai: A kiegészítő kamattámogatás a lakásprogram egyik fontos új eleme, amelynek következtében 2000-ben alapvető fordulat történt a hitelezésben. Az első tíz hónapban a

kereskedelmi bankok több mint 22 Mrd Ft értékben kötöttek hitelszerződést, s ezt az összeget több mint 9 ezer lakás építéséhez, illetve vásárlásához használják föl. Az átlagosan 3 millió forintos hitelhez nyújtott kamattámogatás jelentős mértékben mérsékli a hitelfelvevők terheit. Fontos eleme ennek a konstrukciónak, hogy a hatás (építés) azonnal, a költségvetési kiadás pedig időben elhúzódva jelentkezik. Vállalkozók által igénybe vehető kiegészítő kamattámogatás • • Ha jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, magánszemély részére értékesítés vagy bérbeadás céljából lakást épít és vállalja, hogy a lakást legalább 20 évig bérbe adja, úgy az e cél ra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam (a kiegészítő kamattámogatással megegyezően) támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított építési költsége a

30 millió Ft-ot nem haladja meg. A támogatás 10 évig vehető igénybe, az építési költségek 70%-át kitevő és tízmillió Ft-ot meg nem haladó kölcsön összegig. Várható hatásai: A konstrukció az üzleti szféra lakáspiacra történő belépését ösztönzi. A lakásállomány bővítését támogató alprogram eszközeinek és célterületeinek rendszere Eszközök Célterület Lakásépítési Új lakás építése vásárlása esetén a gyermekes családok vissza nem 14 kedvezmény térítendő támogatást igényelhetnek. A támogatás mértéke: • • • • 1 gyermek esetén: 200 ezer Ft 2 gyermek esetén: 1200 ezer Ft 3 gyermek esetén: 2200 ezer Ft Minden további gyermek esetén 200-200 ezer Ft Adóvisszatérítési támogatás Az új lakások építését terhelő áfá-ra legfeljebb 60%-os, de maximum 400 ezer Ft támogatás igényelhető, ha a lakás mérete nem haladja meg a méltányolható lakásigényt. Lakáscélú

hiteltörlesztések adókedvezménye Az összevont adóalap adója csökkenthető a pénzintézettel megkötött támogatott lakáshitel törlesztésére fordított összeg 20%áig, de maximum 35 ezer Ft-ig. Kiegészítő kamattámogatás • • Minden házaspár, illetve gyermekét nevelő személy az állami támogatás segítségével legfeljebb 8%-os kamatterhet jelentő hitelt vehet fel új lakás építése, vásárlása esetén. Kiegészítő kamattámogatású hitelt vehet fel gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, önkormányzat, közhasznú társaság, amely értékesítés vagy bérbeadás céljából lakást épít. 5. A lakásállomány korszerűsítését támogató alprogram Az újonnan privatizált társasházi épületekben - közel 600 ezer lakás - az elmaradt felújítások súlyos gondokat okoznak az új tulajdonosoknak, akiknek nincsenek megfelelő pénzügyi eszközeik a felújítási és a karbantartási munkák elvégzésére. A panellakásokban

élő - a KSH felmérések alapján történő becslések szerint nagyrészt alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásoknak súlyos terhet jelent a korszerűtlen fűtési rendszer miatt is megnövekedett lakásfenntartási költségek kifizetése. Gyakorlatilag minden tíz évesnél idősebb társasháznak szüksége lenne valamilyen felújításra, de különösen nagy ez az igény a húsz évesnél idősebb panelházak és a városok belső körzeteiben található, több mint száz éves épületek esetében. Szakértői becslések szerint az elmaradt lakásfelújítások költsége 1994-ben 1675 Mrd Ft volt. Ugyancsak szakértői számítások szerint a lakásvagyon fenntartásához, értékének megőrzéséhez évente a lakások értékének 1,0-1,6%-át kellene ráfordítani. Ez azt jelenti, hogy évente 70-144 milliárd Ft-ot kellene felújításra és karbantartásra költeni ahhoz, hogy ne következzen be további értékcsökkenés a lakásszektorban. Ha ehhez a b

ecsült összeghez hozzászámítjuk azt a korszerűsítési igényt, amelyet részben a hatékonyabb energiagazdálkodás szükségessége, részben a megfelelő komfortfokozat kialakítása indokol, éves szinten további 100-150 Mrd Ft-ra lenne szükség. Az alprogram stratégiai céljai 15 • • Az elmaradt felújítások mértéke hatalmas a lakásszektorban. A következő években növekvő volumenű munkálatok várhatóak az elmaradt felújítások pótlására, valamint a lakások és épületek korszerűsítésére, főképpen az újonnan privatizált társasházakban. Különösen nagy az igény a magas fenntartási költségű panelházak energiatakarékos fűtési rendszerének kialakítására. A lakáspolitika feladata, hogy ösztönözze a háztartásokat az elmaradt felújítások mielőbbi pótlására és a műszaki rendszerek korszerűsítésére. A lakásállomány mintegy 15%-át kitevő, legrosszabb minőségű, lakhatásra alkalmatlan részét

fokozatosan fel kell számolni. Az alprogram eszközei és várható hatásai A fajlagos energia-felhasználás csökkentése nemcsak a gazdaságpolitika számára fontos cél; a családok számára sem közömbös, hogy folyó kiadásaikból mennyit kell a fűtési költség finanszírozására fordítani. Az energiatakarékossági beruházásokhoz, a régen épült lakások rehabilitációjához az állam az alábbi eszközök útján nyújt támogatást. 6. Energiatakarékossági és tömbház-rehabilitációs programok Energiatakarékossági hitel támogatása (panelhitel) • • A támogatás célja a fűtési rendszerek korszerűsítése a családok fűtési költségeinek csökkentése érdekében, amely egyúttal az ország számára is energiatakarékosabb megoldást jelent. A kamattámogatás szigorú műszaki normáknak megfelelő felújítás esetén adható, az ipari technológiával épült épületeknél a kamat 2/3-a. A legfontosabb feltétel, hogy a felújítás

eredményeképpen a h áz megfeleljen a j elenleg érvényes hőtechnikai előírásoknak. Várható hatásai: A program főként a magas fenntartási költséggel rendelkező panelházak fűtéskorszerűsítését szolgálja. Eredményeképpen a panelházak fűtési díja, így a panelházakban élők lakásfenntartási költségei jelentősen csökkenhetnek. Energiatakarékossági program • • A hatvanas-hetvenes években iparosított technológiával épült (házgyári) lakásoknál egyre kevésbé halasztható a felújítás. Egyrészt az épületeket úgy kell átalakítani, hogy energetikai szempontból megfeleljenek a hatályos műszaki előírásoknak. Másrészt az épületek másodlagos szerkezeteinek, belső hálózatainak felújítása is elkerülhetetlen. Ezen épületek energiatakarékos felújítását szolgálja az Energiatakarékossági program egyik eleme, amelynek keretében a tulajdonosok és az önkormányzatok forrásaihoz az állam vissza nem térítendő

támogatást biztosít maximum 400.000 Ft értékben A program másik eleme családi házak korszerűsítéséhez nyújt vissza nem térítendő támogatást, energiatakarékos rendszerek bevezetésére. Várható hatásai: 16 Egy átlagos lakás felújítási költsége kb. 700 -900 ezer forint A 3 m illiárd forintos központi költségvetési forrás - figyelembe véve a 2 000. évi tapasztalatokat - évente több ezer energiatakarékos felújításához nyújt majd támogatást. Tömbház-rehabilitációs program • • A Széchenyi Terv keretében az állam tömbrehabilitációs munkálatok támogatását tervezi pályázati úton, a nagyobb városok belvárosainak, régebbi városnegyedeinek korszerűsítése céljából. Az állami támogatás igénybevételének alapfeltétele a lakások tulajdonosainak hozzájárulása, illetve az önkormányzatok támogatása. A jelenlegi tervek szerint a támogatás a költségek legfeljebb felét érheti el, melyet csak nagyrészt

1940 előtt épült lakások felújítására lehet felhasználni. Várható hatásai: Egy tömb rehabilitációjának költsége átlagosan 2-3 milliárd forintra becsülhető. A 4-5 Mrd forintos pályázati keretből előreláthatóan évente 3-4 tömb rehabilitációját támogatja a kormány. 7. Lakásfelújítási, korszerűsítési programok Társasházi hitelek kamattámogatása • • A Széchenyi Terv az állami támogatások rendszerén keresztül gondoskodik a társasházak és lakásszövetkezetek közös helyiségeinek felújítására szolgáló hitelek terheinek csökkentéséről, és ezáltal igyekszik elősegíteni a felújítások megvalósulását. A társasházak és lakásszövetkezetek közös területük felújításához kamattámogatást igényelhetnek abban az esetben, ha legalább négy éve rendelkeznek felújítási alappal. A támogatás az első öt évben 70%, a második öt évben 35%. Várható hatásai: Társasházi felmérésekből arra

következtethetünk, hogy a társasházak maximum 20%-a jogosult a támogatásra, elsősorban a privatizált lakótelepi épületek körében. Ez a szám úgy emelkedik, ahogyan egyre több ház éri el a négy éves felújítás-képzési határt. Önkormányzati lakások felújításához nyújtott központi támogatás • • A támogatást önkormányzatok vehetik igénybe saját tulajdonukban lévő lakásaik felújításához, korszerűsítéséhez, amennyiben a település erre a célra hitelt vesz fel. A támogatás a hitel kamatának70%-os mértékére terjed ki. Várható hatásai: 17 A KSH vonatkozó felmérései arra utalnak, hogy Magyarországon a lakásszektorban ma az önkormányzati bérlakások minősége a legrosszabb. A támogatás azoknak az önkormányzatoknak a helyzetét segíti, amelyek lakás célú kiadásai meghaladják a lakásszektorból származó bevételeiket. Energiatakarékossági beruházások és tömbház-rehabilitácó ösztönzését

támogató alprogram eszközeinek és célterületeinek összefoglaló táblázata Eszközök Célterület Panel hitel Az iparosított technológiával épült épületek energia megtakarítást eredményező korszerűsítéséhez felvett hitelhez az állam kamattámogatást nyújt. A támogatás mértéke a kamat 2/3-a. Energiatakarékossági lakásprogram • • Lakások, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítéséhez a beruházási költség meghatározott százaléka nyerhető el pályázat utján. Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításához az állam pályázatok keretében támogatást biztosít, kiegészítve a tulajdonosok és az önkormányzatok forrásait. Tömbrehabilitációs program Az állam és az önkormányzat a régebben épült és leromlott műszaki állapotú lakótömbök rehabilitációjához támogatást nyújt. Társasházak és A társasházak és lakásszövetkezetek a l akóépület közös

lakásszövetkezetek felújítási tulajdonú részeinek felújításához az első öt évben 70%, a hitel támogatása második öt évben 35% kamattámogatást kapnak. A támogatás igénybevételének feltétele, a felújítási alap előírás szerinti képzése. Helyi támogatás Az önkormányzat kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthat lakótelek, vagy lakás vásárlásához, építéséhez, lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához. A lakáshitelezés korszerűsítését, a lakáshoz jutás elősegítését és a mobilitás növelését szolgáló alprogram Olyan lakáspiac létrehozását kell célul kitűzni, ahol a háztartások képesek alkalmazkodni helyzetük megváltozásához, ahol a f iatalok családalapítását nem akadályozza a l akáspiac rugalmatlansága, a gyerekek számának növekedésével nagyobb lakásba tudnak költözni, vagy a tehetősebb családok korszerű, új

lakásokat építhetnek. A lakáspiacnak ugyanakkor azt is lehetővé kell tennie, hogy akik alacsonyabb költségű lakásokba akarnak vagy kénytelenek költözni, azoknak is álljon rendelkezésre szerényebb kivitelű, de a társadalmi elvárásoknak megfelelő lakás. 18 A lakás-mobilitás ma még alacsony szintjét növelni kell. A lakás-mobilitás növekedése ugyanis hozzájárulhat a lakásállomány kihasználtságához, és a lakáskorszerűsítéssel, lakásfelújításokkal való kapcsolata is egyértelmű, hiszen a lakást változtató háztartások több, mint 50%-a a lakásvásárlás után végez valamilyen felújítást. A lakáspiaci alkalmazkodás kulcsa a lakások megfizethetősége. A lakásár/jövedelem olló Magyarországon meglehetősen nagy, jelenleg átlagos háztartásnak 5-6 évi teljes keresetéből lehet egy átlagos lakást megvásárolni. Hosszú távon ezt csökkenteni kell, ami részben a lakásmobilitás növekedésével, részben pedig a

lakásépítési szektorban a verseny fokozásával érhető el. A megfizethetőség azonban nagyon nagy részben függ attól, hogy a lakást változtató háztartások hozzáférnek-e és milyen áron a l akáshitelekhez. A stratégiai cél tehát, hogy a lakásberuházások finanszírozásában a bankszektor fokozott szerepet játsszon. A hitelek szerepe csak akkor növekszik, ha nő a hitelképes ügyfélkör, azaz növekszik a lakosság jövedelme és ezt a jövedelmet minél alacsonyabb kamatozású hitel törlesztő-részlete terheli. A lakossági hitelezést jelenleg gátló adminisztratív (földhivatali bejegyzés) és jogi korlátok fokozatos rugalmasabbá tételét követően, illetve a lakáshitel-kamatok csökkenése esetén egyre több hitelintézet léphet be a l akáshitel-piacra, elősegítve azt, hogy a családok nagyobb hányada legyen képes hitel igénybevételével lakásproblémájának megoldására. 2000-ben több program is beindult a lakáshitelezés

szerepének növelésére. A kamattámogatások bevezetésének hatására felerősödött a bankok közötti verseny a lakáshitelezés területén, amelynek hatása a h itelkamatok csökkenésében is megmutatkozott. Az építési és ingatlanvásárlási hitelállomány is megnövekedett, a kiadott építési engedélyek száma 2000 második felében már 40%-kal meghaladta a tavalyi hasonló időszak adatait. Az alprogram stratégiai céljai • • • A hitel/lakásár arány növelése mind az új lakások piacán, mind a másodlagos lakáspiacon. A cél az, hogy a k ibocsátott hitelek és a t eljes beruházás aránya középtávon érje el a 15%-os arányt a teljes lakáspiacon, míg a hitelt igénybe vevők körében a hitelezés aránya növekedjen átlagosan 40%-os szintre. A verseny növelése a hitelezési piacon, a r eálkamatok csökkentése: Középtávon további cél, hogy a reálkamatok ne haladják meg a 3-4%-ot, a hosszú távú piaci lakáshitelek kamata

pedig az 5-8%-ot. A lakáshitelezés piacán a verseny erősödésével egyre olcsóbb és színvonalasabb szolgáltatások segítsék a bankok a lakosság lakásberuházásainak finanszírozását. Az alprogram eszközei és várható hatásai Az alprogram stratégiai céljainak megvalósulását alapvetően befolyásolja a makrogazdaság teljesítménye, a bankrendszer fejlettsége és az infláció alakulása. A továbbiakban pusztán a lakáspolitika eszköztárába tartozó elemeket részletezzük. A lakosság hitelekhez való hozzáférését, a lakáshoz jutást és a mobilitást több lakáspolitikai eszköz is segíti. (Ld "A 19 lakásállomány bővítését célzó alprogram" eszközeit). Az előzőeken kívül az alprogram stratégiai céljait szolgálja: az illeték-kedvezmény és a lakáscélú megtakarításokhoz nyújtott állami támogatások, továbbá a h elyi- és munkahelyi támogatások rendszere, amelyet az alábbiakban részletezünk. Kamat-

és adótámogatások Általános és kiegészítő kamattámogatás • • A jelzáloglevél kibocsátásával refinanszírozott lakáshitelekhez az állam támogatást biztosít, amely nem csak az új lakások építéséhez és vásárlásához, hanem a h asznált lakások megvásárlásának finanszírozásához és korszerűsítéséhez is felhasználható. A kiegészítő kamattámogatás is ennek az alprogramnak a részét képezi. Mivel azonban a támogatás domináns eleme "A lakásállomány korszerűsítése" alprogram céljait szolgálja, az eszköz ott került részletes ismertetésre. Várható hatásai: A jelzáloglevél kamattámogatásán alapuló konstrukció a lakáspolitika eszközrendszerében először nem csak az új lakásépítést preferálja, hanem a családok jelentős hányada által megfizethetőbb használt lakásvásárlást- és korszerűsítést azáltal, hogy a piaci kamatnál alacsonyabb kamatot kell a háztartásoknak fizetni. A

támogatási forma egyúttal a nemzetközi gyakorlatban szokásos ún. hos szú lejáratú források elterjedését is szolgálja. A lakáshitelek mögötti állami garancia • • A lakáshitelezés kockázatainak mérséklése céljából az állam az új lakás építéséhez, illetve vásárlásához nyújtott hitelek meghatározott százalékáig garanciát vállal. A pénzintézet a garanciát akkor érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy minden jogszerű eszközt igénybe vett a tartozás behajtására és mégis maradt követelése. A hiteleket kezelő pénzintézet kérvényezheti a behajthatatlanná vált hitelek miatti költségek meghatározott részének megtérítését. Várható hatásai: Az állami garancia csökkenti a hitelek kockázatát, amely a hitelkamatok csökkenését eredményezheti. Illetékkedvezmény • A fizetendő illeték 50%-ára, de legfeljebb 40.000 forint kedvezményre jogosult a 35 évét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának

megszerzésekor, abban az esetben, ha az egész lakástulajdon értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. 2001 január 1-től a 20 • vállalkozói új lakás vásárlása 30 millió forintig teljesen mentesül a vagyonátruházási illeték alól. Várható hatásai: A lakás-mobilitást segítő intézkedés csökkenti az első lakást vásárlók esetében a lakásváltoztatás tranzakciós költségét. V. Megtakarítások támogatása Lakástakarék-pénztárak támogatása • • A lakástakarék-pénztárak a lakáshitelezés speciális intézményei. Ezek az intézmények egyfelől megtakarításra ösztönzik a lakosságot, másfelől a megtakarított összeg és az ezzel megegyező hitel igénybevételével lehetővé teszik a lakosságnak a lakáspiacon való megjelenését. A lakástakarék-pénztár által nyújtott szolgáltatás döntően kétféle célt szolgál: megteremti a lakások felújításának, korszerűsítésének a forrását, ugyanakkor

lehetővé teszi a nagyobb összegű lakáshitel felvételét azáltal, hogy a bankok által megkövetelt saját erőt biztosítja. Várható hatásai: Az elmúlt két és fél év során a lakástakarék-pénztárak több mint félmillió szerződést kötöttek magánszemélyekkel, lakásszövetkezetekkel és társasházakkal. A szerződések közel 80%-át négy évre kötötték, amiből 2001 utolsó harmadától kezdődően több mint 40 Mrd Ft potenciális forrás jelenhet meg a lakáspiacon. A lakástakarékok támogatása ösztönöz a lakáscélú megtakarítások növekedésére, és a lakásfinanszírozásnak fontos kiegészítő eleme lehet. Arra kell törekedni, hogy ez a konstrukció - a német és az osztrák rendszerhez hasonlóan - egyre inkább az alsó-közép jövedelműeket segítse. A konstrukció a mai költségvetésben jelentkezik, míg a hatás a jövőben, amikor a beruházás megvalósul. A támogatás nemcsak az építést, hanem a felújítást,

korszerűsítést és a lakásvásárlást is segíti. A lakáscélú megtakarítások adókedvezménye • • Az adókedvezmény mértéke a pénzintézettel megkötött betétszerződés alapján a megtakarító nevére elhelyezett, elkülönítetten kezelt, legfeljebb évi 60 ezer forint összegű adóévi megtakarítás 20 százaléka (adólevonás, levont adó), azaz maximum 12 ezer Ft/év. A lakástakarékpénztári konstrukcióhoz nem jár ez a kedvezmény Várható hatásai: 1988-tól létező adókedvezmény, amelynek célja a lakáscélú takarékosság elősegítése. A lakáscélú megtakarítások nagysága nem tekinthető jelentősnek, ha a l akást változtatni kívánó háztartásokéval vetjük össze. 1996-ban kb 300 m illiós nagyságrendű adókiesést jelentett a költségvetésnek. Jelentősége tovább csökken 1. Helyi és munkahelyi támogatások rendszere Helyi támogatás 21 • • Önkormányzatok kamatmentes kölcsönt, részben vagy egészben

vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak új és használt lakások megvásárlásához, felújításához, fenntartásához, és a l akásköltségek megfizetéséhez. A helyi támogatás odaítélésének feltételeit a helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg. A kormányzat az önkormányzati támogatáshoz normatív támogatást nyújt a települések részére. Várható hatásai: A támogatás a lakások megfizethetőségét javítja, illetve a lakásfenntartás terhét csökkenti. Ösztönzi a lakásépítést, a mobilitást és a lakásfelújítást A helyi támogatás előnye, hogy helyi szinten jól ismerik az igénylők feltételeit. A települések többségében a 35 év alatti fiatal házasokat, gyermeküket egyedül nevelő szülőket, a három és több gyermekes családokat részesítik előnyben. A települések nagy része feltételként szabja meg a településhez kötődést is. A gyermekszám már nem szerepel mindenütt alapvető

feltételként. A jogosultság másik feltétele a támogatott jövedelme és vagyoni helyzete. Munkáltatói támogatás adómentessége • • Ha a munkáltató lakótelek vásárlásra, lakás vásárlására, építésére, bővítésére korszerűsítésére hitelintézeten keresztül nyújt támogatást, adómentesség jár a munkavállalónak. Az adómentesség feltételei: a támogatás mértéke nem lehet nagyobb a vételár, vagy az építési költség 30%-ánál és öt évenként maximum 500 ezer forint adható. Várható hatások: Ma a munkáltatói támogatás évi becsült összege 7-8 milliárd Ft, aminek jelentős része (90%-a) kölcsön. Az adómentesség a l akáshoz jutás illetve a lakásfelújítás terheit csökkenti, a lakások megfizethetőségét javítja. A lakáshitelezés korszerűsítését, a lakáshoz jutás elősegítését és a mobilitás növelését szolgáló alprogram eszközeinek és célterületeinek összefoglaló táblázata Eszközök

Célterület Általános kamattámogatás Minden magyar állampolgár lakásépítésre, új és használt lakás vásárlására, korszerűsítésére hitelt vehet fel, amelyhez az állam támogatást nyújt. Lakáshitelek mögötti Az állam a pénzintézetek által nyújtott lakáshitelek kockázatának állami garancia vállalása csökkentése érdekében e hitelek visszafizetésére garanciát vállal. Illetékkedvezmény A 35. évét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzésekor a fizetendő illeték 50%-ára, de legfeljebb 40 ezer Ft-ra illetékmentességet kap. Az új lakás vásárlása illetékmentes Lakástakarék-pénztárak támogatása A lakástakarék-pénztáraknál kötött szerződésekhez az állam támogatást nyújt. E megtakarítások, illetve hitelek bármilyen lakáscélra felhasználhatók. Lakáscélú megtakarítások adókedvezménye A pénzintézettel megkötött szerződés alapján a megtakarító nevére elhelyezett és

elkülönítetten kezelt megtakarítás 20%-a, de maximum 12 ezer Ft/év. 22 Helyi támogatás Az önkormányzat kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthat lakótelek, vagy lakás vásárlásához, építéséhez, lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához. Munkáltatói támogatás Adómentesség jár a lakás építéséhez, vásárlásához korszerűsítéséhez adható munkáltatói támogatás után. és 2. A bérlakásszektor részarányának növelését és a rétegproblémák kezelését segítő alprogram A háztartások jövedelmében a l akáskiadások aránya lényegesen megnövekedett az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a jövedelemkülönbségek is a rendszerváltás előttinek a többszörösére emelkedtek. 1999-ben a fenntartási költségek havi összege országos átlagban meghaladta a 19 ezer forintot, ami az átlagos háztartási jövedelem több mint egynegyedét

tette ki. A lakásállomány minőségileg legrosszabb részében, a panellakásokban találhatók a legmagasabb fenntartási költséggel rendelkező lakások. Így az alacsony jövedelmű háztartások egyre kevésbé képesek arra, hogy megfizessék a l akások fenntartásának és a korábban felvett hiteleknek a költségeit, ami abban jelentkezett, hogy egyre nőtt a díj- és hiteltörlesztési hátralékot felhalmozó háztartások száma. Ezzel párhuzamosan egyre növekedett a sajátos élethelyzetű, megfelelő megtakarításokkal nem rendelkező háztartások problémája. A helyi önkormányzatok bérlakás-állományuk jelentős részét viszont eladták, a megmaradt állományt pedig kisebb-nagyobb ráfizetéssel működtetik. Az önkormányzati bérlakások és általában a megfizethető, az arra rászorulók számára "kiutalható" bérlakások a privatizáció után eltűntek a lakáspiacról. Ez különösen azoknak a társadalmi csoportoknak jelent

problémát, amelyek nem képesek a m agas albérleti díjakat megfizetni, és nincs elegendő jövedelmük, illetve nincsenek megtakarításaik ahhoz, hogy a másodlagos lakáspiacon lakáshoz jussanak. Mindenek előtt a diákok és az első lakást vásárló fiatal házaspárok néznek szembe ezzel a problémával. További gond, hogy a leszűkült szociális bérlakás-állomány nem képes ellátni az anyagilag nehéz helyzetbe került, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező háztartásokat. Ahhoz, hogy ez a társadalmi probléma enyhüljön, az önkormányzati lakások állományának csökkenését meg kell állítani. A bérlakásszektor arányának szűkössége valójában nem csak a szociális rászorultság ténye miatt jelent problémát. A fejlett társadalmakban a gyakrabban változó élethelyzet, a munkaerőpiacon is tapasztalható globalizáció következtében jelentős kereslet mutatkozik a bérlakáspiacon. Magyarországon is kezd megjelenni ez a fajta

fogyasztói igény Az alprogram stratégiai céljai • • • A bérlakásszektor, főképpen a s zociális bérlakásszektor részarányának növelése a lakásállományon belül; az alacsony jövedelmű csoportok lakásfenntartásának, lakáshoz jutásának támogatása; speciális helyzetű csoportok támogatása. Az alprogram eszközei és várható hatásai 23 Az alábbiakban azokat az állami eszközöket ismertetjük, amelyek a bérlakásállomány arányának növelését eredményezik, illetve segítséget jelentenek a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok lakhatási problémáinak megoldására. 3. Állami támogatású bérlakásprogram • • Az állami támogatású bérlakásprogram a kormányzat otthonteremtési programjának fontos új eleme. A program szerint vissza nem térítendő központi támogatásra pályázhatnak azok a települések, amelyek szociális vagy költségelvű bérlakásokat alakítanak ki, vagy építenek, és

kielégítik a pályázatokban megfogalmazott követelményeket. Így megfelelő nagyságú saját erőt kötelesek elkülöníteni a legalább húsz évig bérlakásként működtetendő lakások beruházásaihoz, lakásrendeletet kell alkotniuk, amelyben a helyi lakosság lakáshoz jutásának feltételeit rögzítik. Szerződéses kötelezettséget kell vállalniuk az önkormányzatoknak a lakások karbantartására, továbbá arra, hogy a lakások működtetésével, felújításával kapcsolatos kiadásokat és bevételeket elkülönített számlán tartják nyilván, amelyről évente beszámolnak a Gazdasági Minisztériumnak. Amennyiben költségelven kívánják a lakásokat működtetni, kötelesek az éves bérleti díjat a lakások bekerülési költségének minimum két százalékában meghatározni. Várható hatásai: Több mint tíz éve először indult Magyarországon központi támogatással a bérlakásállományt növelő program. Eddig 40 önkormányzat mintegy

5,5 Mrd Ft vissza nem térítendő állami támogatást nyert el, amelyhez az önkormányzatok hozzávetőlegesen 3 Mrd Ft saját forrást biztosítottak. Mindezek eredményeként több mint 1500 önkormányzati tulajdonú bérlakás létesülhet. (A program során 2000-ben az összes nyertes pályázat 68%-a szociális, 32%-a pedig költségelvű bérlakásépítésre vonatkozott. A nyertes pályázatoknál az épített bérlakások fajlagos átlagköltsége 120 000 Ft/m2 volt. 2000-ben az épített lakások átlagára 5,5 millió Ft, az egy lakáshoz biztosított állami támogatás pedig átlagosan 3,5 millió Ft volt.) 4. Köztisztviselők lakástámogatási programja • • A Széchenyi Terv különös gondot fordít arra, hogy a köztisztviselői réteg lakáshelyzete is javuljon. Rendkívül fontos ez napjainkban, amikor az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában ez a réteg kiemelt feladatokat lát el. A köztisztviselők önerőből a legtöbbször nem tudják

megoldani lakásproblémáikat, ha pedig áthelyezik őket, illetve más településen találnak a végzettségüknek megfelelő munkát, akkor ez a probléma még fokozottabban jelentkezik. Az állami támogatás ezért azt is célozza, hogy a vidéken élő tehetséges szakemberek a fővárosban is érvényesülni tudjanak. Várható hatásai: A köztisztviselői kör lakáshoz jutási esélye javul. 5. Nyugdíjasházak építésének támogatása • A támogatás célja, hogy az állami támogatású bérlakásprogram keretében a magas lakásfenntartási költséggel rendelkező lakások helyett nyugdíjasok részére olcsó fenntartású lakások létesüljenek. A Széchenyi Terv az állami támogatású 24 • bérlakásprogram keretében az önkormányzatok részére támogatást nyújt, melyet nyugdíjasházak felépítésére, illetve megvásárlására lehet fordítani. Várható hatásai: A korszerű nyugdíjasházak létesítése felszabadíthatja a

lakásállomány kevésbé kihasznált részét, az idősebb korosztály pedig a megfizethetőbb, alacsonyabb fenntartási költségű, magasabb színvonalú megoldást választhatja. A felhalmozott lakásvagyon értékesítése javíthatja az alapvetően nyugdíjból élő társadalmi réteg jövedelmi helyzetét. "Fecskeházprogram" • • A Széchenyi Terv keretében az állam - az állami támogatású bérlakásprogram részeként - garzonházak építésének a támogatását tervezi. A forrást önkormányzatok vehetik igénybe pályázat útján, abban az esetben, ha fiatalok számára garzonházak létesítését (építését vagy vásárlását) tervezik. A támogatás a t eljes költségek meghatározott részét fedezi majd. Az önkormányzatra ez esetben is az állami támogatású bérlakás program szigorú előírásai vonatkoznak. Várható hatásai: A pályakezdő fiatalok és a kollégiumi elhelyezésből kiszoruló fiatalok átmeneti lakásproblémái

a program hatására csökkennek. 6. Egyéb, hátrányos helyzetben lévő csoportok támogatása Sajátos élethelyzetben lévőket támogató lakásprogram, elsősorban a cigány lakosság lakáskörülményeinek javítására • • A támogatás célja elsősorban a roma kisebbség lakhatási körülményeinek a javítása és a lakásépítési kedvezmény felvételéhez szükséges saját erő megteremtésének az elősegítése. A program keretében az Országos Cigány Önkormányzat irányításával szervezett lakásépítés indul olyan szociálisan hátrányos helyzetű családok részére, amelyek gyermekeiket iskoláztatják, és mindent megtesznek azért, hogy igazolt, elsősorban munkából származó jövedelemmel rendelkezzenek. A támogatás teljes összege 300 millió forint, de pénz csak olyan lakásépítésre vehető igénybe, amelyhez az önkormányzat ingyen telket biztosít. A program céljai között tudatosan nem szerepel a cigányság valamennyi

lakásproblémájának megoldása. A cigányságot érintő problémák jó része nem tartozik a l akáspolitika területéhez, azokra a s zociális ellátó rendszer egészének keretében kell megoldást találni. Várható hatásai: Javul a cigány kisebbség lakáshelyzete. Lakásfenntartási támogatás • A támogatás a rendszerváltozás után megemelkedett lakhatási kiadások, elsősorban az energiaköltségek megfizetésére nyújt forrást az arra rászoruló háztartások számára. Az 1993. évi szociális törvény értelmében a t elepülési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, amely, illetve aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban 25 • vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik, és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. A támogatás feltételeit a települési önkormányzat rendeletben határozza

meg. Várható hatásai: A lakásfenntartási támogatás fedezetét az önkormányzati szociális normatíva tartalmazza. Helyi önkormányzatok rendeletben szabályozzák a feltételeket, az esetek többségében a szociális igazgatás keretein belül oldják meg a feladatot. A támogatási rendszer a rászoruló háztartásoknak nyújt segítséget lakásfenntartási kiadásaik megfizetéséhez. Adósságkezelés • • A lakáspiac viszonylag kis szeletét érinti a lakáshitel-tartozásaikat törleszteni nem tudó családok problémája, bár ez az érintettek számára nyomasztó terhet jelent. Ezzel együtt nem lehet a Széchenyi Terv része a nem fizetők terheinek teljes átvállalása. Az érintettek számára reális lehetőséget kínál a program oly módon, hogy eladhatják lakásukat az önkormányzatnak, és ezt követően bérlőként lakhatnak ugyanabban a lakásban. Másoknak szembe kell nézniük a kilakoltatással, illetve azt elkerülendő maguknak kell

megoldást találniuk problémáikra, például a l akás értékesítésével, a hitel kiegyenlítésével. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került sokgyermekes családoknak, a rokkantaknak és a betegeknek azonban a program pályázat útján vissza nem térítendő állami támogatást biztosít, amennyiben maguk is bizonyíthatóan mindent elkövetnek, hogy adósságukat rendezzék. Várható hatásai: A program a hátralékokat csökkenti, a felhalmozott hátralékkal rendelkező háztartások helyzetét segíti, és arra ösztönzi őket, hogy hátralékuk egy részét fizessék vissza. Akadálymentesítési támogatás • • A súlyosan mozgássérült személyek részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire állami támogatás vehető igénybe. A támogatás akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb 250 000 forint, meglévő lakáson végzett korszerűsítéshez legfeljebb 150 000 forint.

Várható hatásai: Az előirányzott 2 milliárd forintos tervezet évente kb. 10 ezer mozgáskorlátozott személy lakásvásárlásának, illetve átalakításának támogatását teszi lehetővé. A bérlakásszektor részarányának növelését és a rétegproblémák kezelését segítő alprogram eszközeinek és célterületeinek összefoglaló táblázata Eszközök Célterület Állami támogatású bérlakás Az önkormányzatok pályázat útján támogatást kaphatnak program bérlakásállományuk növeléséhez. A támogatás mértéke 7080% A bérlakás lakbére lehet szociális, vagy költségelvű Köztisztviselők lakástámogatási programja A köztisztviselők lakhatási gondjainak megoldásához az állam támogatást nyújt. 26 Nyugdíjasházak támogatása építésének Az önkormányzat állami támogatást kaphat nyugdíjasház létesítéséhez. "Fecskeházprogram" Az önkormányzat állami támogatást kaphat fecskeház

létesítéséhez. Egyéb, hátrányos helyzetben A szociálisan hátrányos helyzetben lévő állampolgárok, lévő csoportok támogatása köztük a cigány lakosság lakhatási körülményeinek javításához az állam támogatást nyújt. Lakásfenntartási támogatás Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére a lakásfenntartási költségek viseléséhez támogatást nyújthat. Adósságkezelés A lakáshiteleik tartozását, illetve lakásaik fenntartását megfizetni nem képes családokat támogató program. Akadálymentesítési támogatás A súlyosan mozgássérült személyek részére akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire nyújtható állami támogatás. A lakásprogram alprogramjainak és célterületeinek rendszere Széchenyi Terv - Lakásprogram A lakásállomány bővítését célzó alprogram Vissza nem térítendő támogatások Pénzügyi közvetítőkön keresztüli támogatások A lakásállomány

korszerűsítését célzó alprogram Energiatakarékossági és tömbházrehabilitációs programok Lakásfelújítási- és korszerűsítési programok A lakáshitelezés korszerűsítését, a lakáshoz jutás elősegítését és a mobilitás növelését célzó alprogram Kamat- és adótámogatás Megtakarítások támogatása Helyi és munkahelyi támogatások rendszere A bérlakásszektor részarányának növelését, a rétegproblémák kezelését segítő alprogram Állami támogatású bérlakásprogram Köztisztviselők lakástámogatási programja Nyugdíjasházak építésének programja Egyéb, hátrányos helyzetben lévő csoportok támogatása 27 A Széchenyi Terv lakásprogramjának cél- és eszközrendszere az egyes alprogramok sorrendjében Stratégiai célok 1. A L P R O G R A M 1. Lakásépítési kedvezmény A lakásmobilitás Új Lakásfelújítás, növelése, a lakásékorszerűsítés lakásfinanszírozás pítés korszerűsítése XXX X 2.

Adóvisszatérítési támogatás XXX 2. A L P R O G R A M 6. Energiatakarékossági hitel XXX XX 7. Energiatakarékossági lakásprogram (panel és nem panel) XXX XX X 8. Tömbház-rehabilitációs program XXX XX X Eszközök 3. A L P R O G R A M X 3. Lakáscélú hiteltörlesztések XXX adókedvezménye XX 4. Kiegészítő kamattámogatás: XXX lakosság XX 5. Kiegészítő kamattámogatás: XXX vállalkozók XX 9. Társasházi kamattámogatása hitelek XXX XX 10. Önkormányzati lakásfelújításhoz nyújtott XXX központi támogatás X 11. kamattámogatása XXX Jelzáloglevél A réteg és szociális problémák kezelése XXX X 12. Lakáshitelek mögötti állami XX garancia 13. Illetékkedvezmény XX 14. Lakástakarék-pénztárak X támogatása XXX XXX 15. Lakáscélú megtakarítások X adókedvezménye XXX 16. Helyi lakásvásárlási lakásépítési támogatás XXX 17. Munkáltatói adómentessége és támogatás X X 4. 18

Állami támogatású bérlakásXX A program L 19. Köztisztviselők XX X XXX XXX XXX X XXX 28 P R O G R A M lakástámogatási programja 20. Nyugdíjasház program XX XX XXX 21. "Fecskeházprogram" X X XXX 22. Lakásépítés szociálisan X hátrányos helyzetűek részére 23. Helyi támogatás lakásfenntartási XXX X 24. Adósságkezelés 25. támogatás Akadálymentesítési XXX XXX X XXX Jelmagyarázat: XXX: Az eszköznek közvetlen, meghatározó szerepe van a cél XX: Az eszköz súlya jelentős a cél X: Az eszköznek közvetett hatása van a cél elérésében elérésében elérésében VI. A lakásprogram várható eredményei és hatásai A Széchenyi Terv lakásprogramjának megvalósítása egyre szélesebb társadalmi réteg számára ad esélyt arra, hogy a rendelkezésére álló saját erő felhasználásával és az állami támogatások igénybevételével önállóan képes legyen lakást vásárolni, építeni, illetve

meglévő lakását felújítani, korszerűsíteni. A lakásprogram segítséget kíván nyújtani azon társadalmi csoportok számára is, amelyek sajátos élethelyzetük, jövedelmi viszonyaik miatt nem képesek önállóan lakhatásukat megoldani. Hosszabb távon a Széchenyi Terv lakásprogramját olyan irányba kell továbbfejleszteni, hogy a bérlakásépítésben a jelenleginél nagyobb mértékben vonja be a magánszférát, ideértve a k özhasznú társaságokat is, amelynek feltétele a j elenlegi lakbértámogatási rendszer korszerűsítése. 29 Felhasznált irodalom Források: Gazdasági tükörkép 2003. november Központi Statisztikai Hivatal GM Regionális Információs Főosztály, 2000 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkmhu - Széchenyi Terv – Lakásprogram