Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Dr. Tiba János - Szülésre felkészítés, szülés alatti pszichogén fájdalomcsillapítás klinikuma, kutatása és szervezése

Alapadatok

Év, oldalszám:2019, 149 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:5

Feltöltve:2019. december 07.

Méret:51 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

K A N D I D Á T· U S I É R T E K E Z É S Szülésre felkészités, szülés alatti pszichogén fájdalomcsillapítás klinikuma, kutatása és szervezése Irta: Dr. Tiba János Budapest, 1988. TARTALOMJEGyzÉK 1. BEVEZEIÉS 1.1 A szülési fájdalomr61 az616killönböz6 nézetek 1 1.2 A szülési fájdalom természete 3 1.3 A szülési fájdalom csillapitáaa 4 2. CÉLKITÜZ.ÉSEK 7 3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 8 3.1 Hipnózis 8 3.11 8 3.12 hipnózis történeti áttekintése Hipnotikus jelenségek 3.13 Hipnoanesztézia 3.14 A A hipnózis szülészeti alkalmazása l 9 lo 11 3.141 Szülésre felkészit~s hipnózisos módszerrel 13 3.142 Szülés vezet~s hipnózisban lE 3.15 Éber álom technika /Leuner szimboldráma/ 17 3.2 Szülésre felk~szit6 módszerek 20 3.21 Read módszer 2o 3.211 A terhesség és szül~s alatti szorongás 23 3.22 27 Pazichoprofilaxia 3.221 A pszichoprofilexis módszer kialakulása 27 -2- 3.222 A

pszichoprofilaxis módszerének 28 elméleti alapjai A pszichoprofilaxis hatásának modern 29 elmélete A pszichoprofilaxis gyakorlati 3o megvalósitása 3.23 Lemeze módszer 32 3.24 Pszichoprofilaxis Magyarországon 34 3.25 A 3.26~ Komplex módszer 38 3.261 Tanit~, információ átadás 38 3.262 Relaxációs gyakorlatok 38 3.2E3 Légzéstechnikák 39 3.264 A 3.265 A komplex módszer hatékon;yság vizsgálata 4o Szülési alternativák,választási 48 felkészit6 módok közötti különbségek férj részvétele a szülésnél 36 39 lehet6ségek 3.31 Aktív szülés 48 3.32 Leboyer-"Er6szak nélküli szülés" 49 3.33 Vízben szülés Bo 3.34 Otthonszülés 5o Alternatív szülészeti központok 51 -3- 4. 4.1 VIZSGÁLATI MÓDSZER A terh es n6k hip not iku s fog éko nys ág 52 52 viz sgá lata 4.2 A terh es n6k ime gin áci6 s kés zsé gén ek 54 viz sgá lata Ima gin áci6 a szü lés re felk ész

ítés ben 55 Hip nóz isos szü lése l6k ész it~s 57 4.5 Szü lésv eze tés hip nóz isba n 58 4.6 Psz ich ote ráp iás eljá rás ok kom bin álás a a szü lésr e felk ész ités ben 59 Komplex psz ich ofi zik ális felk ész it6 60 mód szer érté kel ése 4.8 A terh ess ég ala tti szo ron gás mér ése 5. EREDMÉNYEK 5.1 A terh es n~k hip not iku s fog éko nys ága 62 5.2 Ima gin áci6 s kés zsé g viz sgá lata terh ese ken 79 5.3 Ima gin áció alka lma zás a szü lésr e felk észit ésb en. Ébe r álom tech nik a /Le une r/ 5.4 1 A hip nóz isos szU lése l6k ész ités és szü lés - 61 62 83 87 vez etés ered mén yei 5.4 2 A mó dos ítot t hip not iku s szü lésr e fel kés zit6 88 mód szer szü lés i tap asz tala tai ered mén yei 1 -4- 5.43 • . A szlilés id6tartamának vizsgálata a 9o hipnózisos ~s kontroll csoportoknál A hipnózisos szülésvezet~s módositott 91 technikája és esetismertetések

Pszichoterepiás eljárások kombinálásának loo eredményei a szülésre felkészitésben 5.6 Komplex pszichofizikális felkészit6 m6d- lo2 szer értéke lé se A terhesség alatti szorongás szint mér~se lo5 és összefüggése a szülés alatti fájdalom-élménnyel Specifikus terhességi szorongás mérése 106 IP.AS/ 6. DISZKUSSZIO ÉS ÚJ MEGÁLLAPÍTÁSOK 7„ MELLÉKLETEK 108 LBEVEZETtS A szülési fájdalom természetér61 és csillapitásáról világszerte még ma is megoszlanak a vélemények. A fájdalomkutatás az elmult két évtizedben Melzack és Wall alapvet6 idegélettani vizsgálatai eyomán jelent6s eredményeket ért el. Mégsem tisztázott kielégi- t6en a szülási fájdalom keletkezése, pontos neurofiziol6giai mechanizmusa és a pszichológiai komponensek szerepe. Gátló tényez6nek kell elfogadnunk, hogy több 6rán át tart6 peri6dikusan jelentkez6 fájdalmat, melynek olyan jutalmazó funkciója van, mint a szülésnek,

laborat6riumi körülmények között utánozni és mai tudományos igényességgel kutatni igen nehéz. El kell fogadnunk azt, hogy a fájdalom keletkezésében és átélé- sében fontos dimenziók, mint a kognitiv értékel6 éé motivációs affektiv dimenzió, a szülési fájdalom esetében különös jelent6séggel bírnak. A szülési fájdalom megitélése koronként és kultűránként változik. Egy társadalom szociálpszichológiai strukt~rájának, kultÚrális hagyományainak jelent6s szerepe van a szülési szokások kialakulásában és a szülési fájdalom min6sitésében. L.1 A szülési fájdalomról sz616 kül8nböz6 nézetek Velvovszkij /1960/ a szovjet pszichoprofilaxis iskola egyik legjelet6sebb képvisel6je, majd követ6je a Lamaze m6dszer egyik gyakorlati kidolgozója é3 terjeszt6je a francia Vellay /1960, 1972/ tagadják, h0gy a szülés eredend6en fájdalmas élmény,és a -2- pszicho orofilax is m6dszP.r ével ez Asetek dönt6 többsPgé hen

kö7.el fájdalom mentes szülés érhet6 el Read /1933,19 44/ véleménye szerint a szülés termész etes, szöv6dm énymente s esetekben nem fájdalma s, csak akkor kiséri fájdalom , ha szöv6dmény van A félelem keltette kóros kör okozza Egyéb, a szül~s fájdalm atlanság át bizonyga tó nézetekk el is találkoz hatunk: 1. Az állatok a szülésko r nem mutatják a fájdalom jelét, a szülési fájdalom csak az emberné l jelenik meg és a termész eti népek asszony ainál a szülés fájdalm atlan. 2. A biológia i törvénye k szerint a termész etes életfunk ciók fájdalma tlanok és a szülést is ide kell sorolni. Ezért a szülés is fájdalm atlan kell hogy legyen Friedman /1974/ szerint nincs az a biológia i törvény, mely magyará zhatná, hogy az élet legjelen t6sebb szakasza , a terhesség orgaszti kus gyönyörö kkel kezd6dik ~·s a szülésbe n elviselhetetlen fájdalom mal kulminá ljon. A szülési fájdalom megítélé se, értékelé se mind

tudomán yos, mind szub.jek tiv vizsgála t alapján ezeknek ellent-m ond A fejlett társadalm ak asszony ai a szülést az élet egyik leg- fájdalma sabb élményén ek ítélik meg /Melzack 1973/ és a szülések csak mintegy 10 %-a nem jár,vagy minimál is fájdalom mal kisért /Gibson 1982 /. -3- A szülések nagy része}tehát több kevesebb fájdalomélmén nyel jár még szöv6dményme ntes, normál szülések esetében is. Melzack /1981/ szerint a szülésre történ6 felkészítések utáni szülések esetében is jelent6s fájdalomélmén yr61 számoltak be, s csak kisebb hányaduknál érhet6 el kielégit6 fájdalommentess ég. l. 2 A szülési fájdalom természete A szülés alatti fájdalom neurofizioló giai alapjai isioortek. A cervix zár oldódása, a parametrán szövetek vongálása, a gát feszülése, a kontrakciók alatt keletkez6 fájdalomkelt6 anyagok 1anyagcsereter mékek hatására a az agyi fájdalomérzékelő letezésétől gerincvelői

pályákon központokba érkezik. További rész- eltekintek, értékes összefoglalás ok és elemzések jelentek meg a fájdalom keletkezésér6 1 /Warfield 1984/ és a hazai irodalomban is találhatók források: Krasznai /1978/, Takács /1979/. Bing /1969/ elismeri a szülési fájdalom neurofizioló giai természetét, ugyanakkor kiemeli a fájdalom másik komponensét, melyet. anticipált fájdalomnak nevez Ez utóbbi az el6itéletekb61, az évszázados tudatlanságb ól, félelemb61 származik, mely alapjaiban a frontális lebenyhez kötött. A szülés alatt jelentkez6 intenzív félelem, pánik reakció, a szülési fájdalom fokozódásához vezet. A szülési fájdalom minősítésében a pszichológia i tényez6k mel- lett /Slack 1974/ a szociológiai tényez6k szerepe is fontos /Windwer 1977/. -4- 1.3, A szülési fájdalom csillapitása A szülési fájdalom csökkentésére már a természeti népeknél is megtalálhatók bizonyos ritusok, pszeudomedikális

szertartások, praktikumok /Freedman 1950/. Kés6bb elkezd6dött a fokozatos elhatárolódás ezekt61 a gy6gym6doktól /teák, és a pszichológiai támogatás; a már szült asz- olajok,stb/ szoz:xyok, család jelenléte környezet kedvez6 mili6t teremtó,szupportiv hatásától. Ez a modern szülászetben ugy valósult meg, hogy kiil.akult a gyógyszeres fájdalomcsillapitás 1medi- cinálís alapokra helyezett szülési fájdalomcsökkentéa és egy alapjaiban pszichológiai természetünek tartható módszer, melynek hivei a szülésre való felkészítésben a szülés alatti pszichológiai támogatásban, pszichogén fájdalomcsillapításban látják a megoldás lehet~ég€t. A gyógyszeres fájdalomcsillapítás hivei napjainkban a gerinc- közeli érzéstelenítésben és gázbelélegeztetésben találták meg a megoldást, mig a pszichológiai természetU fájdalomcsökkentés hivei a szülésre felkészit~st ~s a szülés alatti pszichogén eljárások

alkalmazását tekintik megoldásnak. Ujabban olyan irán,yzatok is vannak, melyek a két irányzat módszereit igyekeznek kombinálni és ebben látják a tökéletes megoldáshoz vezet6 utat /Haine 1987, Tiba 1986/. szülésre felkészités és a szülés alatti fájdalomcsillapitás -----------------------------hazánkban, egyébként modern szülészeti ellátásunk indokolatA -lanul - - -mell6zött - - - - része. - - - - - - - - - - - - - - - - -1 - -~ - - ----------- -5- Az 1960-as évek hazai pszichoprofilaxis sikerei ellenére /Hirschler 1963, Orbán 1964, Surányi 1966/ a móctszer alkalmazása abbamaradt.A ~ydgyazeres fájdalomcsillapítás /Faragó 1968, Krasznai 19i8, Takáca 1979/ munkái n;yomán jelent6sebb hazai sikerekkel büszkélkedhet annak ellenére, hogy ezek elterjedése €s alkalmazása sem kielégit6. Hazai viszonyok közöttj!lenleg legelterjedtebb a lumbális peridurális analgézia szülés alatti alkalmazása, azonban ez csak nagyobb

intézméeyekben alkalmazható kell6 biztonsággal A terhesség és a szülés alatti bonyolult pszichol6giaí tör- ténések miatt a szülés alatti gyógyszeres fájdalomcsillapitás önmagában tökéletes, végleges megoldást nem hozhat /ha egyáltalán létezhet valaha is végleges tökéletes megoldás/. Az elmult két évtizedre tehet6 a szülészeti-n6gy6gyászati modern pszichoszomatikus irányzat kialakulása. Képviselői /Chertok 1968, Molinski 1980, Dennerstein 1983, Morris 1986/ egyértelmüen amellett foglalnak állást, hogy a mai szülészetben. nem tekinthetünk el a terhess~ és a szülés pszichológiai vezetését61, támogatásától. Mellette szól, hogy a szülésre felkészi tés és a szülés pszichoprofilaxis elvei szerinti vezetése pszichológiai, emocionális el6nyei mellett szülészeti el6nyökkel is jár /Thoma 1950,Lamaze 1970, Klusman 1975, Morris 1979, Scott 1976/. ~A szülésre felkészités létjogosultságát és jelent6ség~t

bizoeyitja, hogy a szülés alatti fájdalomcsillapitást a fejlett eyugati országok mindegyike megval6sitotta /pl.ICEA, ASPO,NCT/~. Az Egészségügyi Világszervezet is jelent6s tényez6nek min6siti a modern technicizált világban és orvostudományban a terhesek pszichofizikális felkészitésát a szülésre/ Hsving a baby in Europe 1985.WHO/ MICEA: International Childbirth Education Association /U.SA / ASPO: American Society for Psychoprophylaxis in Obstetrics /U.SA / NCT: National Childbirth Tr ust/U . K/ -7- 2.CÉLKITÜZÉSEK Fejlettnek mondható terhesgondozásunk: és szülészeti ellátásunk még nélkülözi a terhesek általános szülésre való pszichofizikális felkészítését, a terhesség és a szülés pszichológiai vezetésá t, támogatását és a szülési fájdalomc sillapi tás ál talánossá tételét. Célul tüztem ki a hazai szülészeti gyakorlat számára alkalmaz- -- -- ----- ------- --- --- ------ - - ható :3zülésre felkészi t6

~ljárás kidolg~zását L vizsgálatá! , tudományos értékelését és gyakorlati elterjesztését. ---------- ---------- ---alakultak a Célkitüzéseim megvalósitásához kedvezően feltéte- lek az elmult másfé1. évtizedben A terhesgondozás és a szülő­ szobai ellátás magas szintü orvosi alapjait megteremtettük és gyakorlatban megvalósítottuk. A hazai modern pszichoterápia kibontakozása is erre az id6re tehető, ezen belül hipnózis kuta- tásunk világszinten elismerést vívott ki magának. Egyes szülészeti klinikák érdeklődést mutattak a pszichoszomati- kus szülészet-nőgyógyásza~ iránt és f6állásű pszichológus foglalkoztatását is elkezdték. Az emberközpontd, humanizált orvoslás elterjedését támogatta a pszichológiai vonal erősödése; a szülészetben is egyre nagyobb tért h6ditó technieizál6dás ellensulyozására. -8- 3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 3.1 A hlpnózis 3.11 A hipnózie történeti áttekintése

Talán nincs is másik olyan gyógymód, jelenség, terápiá~ lehetőség, melyet aneyira istenitettek, panaeeának tartottak, majd elvetettek és ismét el6vettek., mint maga a hipnózis /Weeter 1984/. Rossz~ multra tekint vissza, alkalmazásáról már a Bibliában, e Talmudban és a 3000 évvel ezel6tti egyiptomi sírköveken i& n;yomokat találhatunk:. A XV:-XVI. században már a svájci születésü alkimista Paracelsus áa Maxwell skót orvos, tudományos magyarázatot igyekeztek adni a jelenségre. A modern hdpnóz:i:e történeté:t as.onban Franz Anton •-eeemer ausztriai or,ros munkásságától tekintjük /Prett 1984/. Értellle zéeemben nem. kivánok rél!zleteeen foglalkosni a hipnózis történetéTel. hiszen •észáros István monográfiájában és doktol!i értekezésáben igen részletes történeti ismertetés áll rendelkezés-re magyar DJelven /Mészáros 19 Sl,1984/. Munkásságom alB kuláaa szempontjából lél}egeenek tartoa a hip- nózis

kutatás és felhasználás vázlatoe- ismertetésá,t. A hipnózisos keae l~s sikerát, a hipnóais l~nyegét Mes•er é.s követ6i abban látták, hogy a hipnotis6rb61• a •mágw,:ból" Mpnótik:us fluidum áramlik át e hdpnotizáltba. a •médiumba" ~s ebben rejlik a gy-0gyer6. -9- Kée6bb Bernheim, a straaszburgi klinika hiree neurológusa, és követ6i a hipnotizált szuggeaztibilitáaá.nsk, szuggerálhatóságának tulajdoni tották a dönt6 ezerepet /Bernheim 1981/ A XIX. század végén a hipnoterápia sikerét a hipnotizált ée a hipnotiz6r között kialakuló sajátos interakcióban látták. Már ekkor felfedezték a kialakuló indulatáttétele~ jelensé- geket is /Janet,Binet,Freud/. A xx. század közepén a kutatás vonalán Hilgard, Orne és Weitzenhoffer munkássága emelkedik ki. Kutatásuk f6leg a hipnotikus fogékonyságra és az egyéni különbségekre irányul Ezsel egyid6ben a klinikumban Milton H. Ericson munkássága a

meghatározó. A tudattalan interakcióra alapítja terápiás stratégiáját. Az elmult években e koncepció vizsgálata a kutatásban magyar szerz6kt61 is megjelent /Bányai 1982/ 3.J2 Hipnotikus jelenségek A hipnotikus jelenségek magyarázatát sokan próbálták definiálni tökéletes azonbam nre sem létezik. A leginkább el terjedt Olness és Gardner /1978/ meghatározása, miszerint a hipnózis "sajátosan megváltozott tudatállapot, mely· Jtendszerint re- laxált áll.apottal jár, melyben afigyelem besz<!kül oizonyoa dolgokra, képsetekre; a valóeá~zsgálat csökken és egyes területeken fokozott képes~égekmobilizálhatók"". -10- Ebben a eajátosan megváltozott tudatállapotban bizonyoe jelenségek jól kiválthatók és terápiás célokra felhasználhatók. Ezen jeleneégek például gátlások oldása, önálló mozgáetervezée csökkenéee, fokozott szuggesztibilitás, megvál- tozott teetérzések, dieszoci.áci6s jelenségek,

katalepazia, életkor regress-zi6, amnézia, hallucinációk, hipermnézia, anesztézia, etb. 3.13 Hipnoanesztézia A hipnózis fájdalamceökkent6 hatására számos klinikai bizon.yiték van Eadaile /1850/ közel 300 sebészeti nagymütétet végzett hlpnoanesztéziában August /1961,1965/ hat csáazármetsz:~s mütétét ismerteti, ahol a hipnoanesztézia mint önálló, egyetlen aneaztetikum azerepelt.Chieeaon /cit:Wert~r 1982.p302/ hipnoanesztéziáa caészármetszések:nél a has ér- zéetelenitést ajánlja és a szokásos local aneeztetikum adag fele is elég a jó aneaztéziáa effektus eléréséhez. A hipnoaneaztézia hatásmechanizmusa jelenleg pontosan nem tisztázott. Kutatáeok/Golstein,Hilgard 1975,valamint Barber,.f1ayer 1977,-ézt látszanak bizonyitani, hogy a hipnoanesztézie nem áll szoros kapceolatban az endor:fin rendszerrel, természetesen véglege& következtetést levonni még nem lehet. A hipnoaneaztézia hatása Naloxonnal nem :függeazthet6 fel.

mig az akupunktura anesztéziás hatása igen -11- Hilgard /1975,1977/ a neodisszociációs elméletével ée a titkos meg:figyel6vel uj megvilágitáeba helyezi a hipnózist, illetve a hipnoanes27:téziát. Hierarchikus elrendez6déaben, a pszichikus sz:férában ellen6rz6 rendszerek müködnek,melyek hipnózis hatására disszociálnak illetve uj elrendez6dés történik.Igya "titkos megfigyel6" fo~almának megalkotásá~al magyarázatot kiván adni kiaérleteivel a hipnoaneeztéziára is, mely· szerint hipnózisban e fájdalomérzés meg- ezünik, ugyanakkor a titkos megfigyel6 képes érzékelni a fájdalmat és jelezni is tudja a kísérleti személy ezen keresztül az átélt fájdalmat. 3.14 A hipnó~is szülészeti alkalmazása "A• asszonyokat generációkon át arra hipnotizálták, hogy szülésük alatt súlyos fájdalmaik lesznek." /Kroger 1976/ A hipnózis sikeres szülészeti alkalmazásával már XIX. sz elején találkozhatunk. Foissac

/1833/ széles körü szülészeti alkalmazását javasolja Cutter /1845/ elhuzód6, patológiás szüléseknél alkalmazza sikerrel a hipnózist Kés6bbiekben is jelentkeznek sikeres szülészeti hipnoaneaztéziás eredmények /Liebault 1885/. Német nyelvterületen Kogerer/1922,.i923/ is sikerekr61 számol be, egyebek között a ssillé.sre való hipnoszuggel!lztiv felkészítésnek fontos sze- -12- repet tulajdonit, valamint a poszthipnotikue ezuggesztiók fontoeságát hangaJlyozza. Klinikai megfigyelései alapján ugy találta, hogy a terhesek jobben hipnotizálhat6k, sz~- geaztibilieebbek, mint a nem terhesek. A Szovjetunióban az I. Világhábor; után Új tudományág bontakozott ki, a neuropazichiátria A terápiás lehet6aégeknek hatékony éa kedvelt módszere volt a hipnózis alkalmazá- sa Bechterew és Platonov eyomán. Nyikolájev /1936/ jelent6s, eredményeket ért el a szülészetben a hipnózis alkalmazásával. A szülési fájdalmat szélesebb

pszichológiai alapokról elemezte. Chlifer /1930/ a szülés alatti verbál analgézia fontoe~ágát emeli ki. Vigdorovice /1938/ nagycsoportokoD/2070 fős csopo~ton/ végzett szülésre felkészítést ezzel a mód- ezerrel. Az angolszász területen f6leg a II. Világháboru után kezd6dtek: jelent6aebb próbálkozások A hipnózis katonai területen történt sikeres használhatósága keltette ujra fel a figyel- met. A ezüléezetben Kroger és De Le~ /1943/ már igen jelent6e technikai leiráeokkal, a gyakorlati alkalmazáe lehet6eé- geivel jelentkeznek és munkájukat sikeresen folytatják /,Kroger 1977/. -13- Értékes technikai ismertetéesel találkozhatunk Abramson /1950/, Clark /1956/ munkáiban, melyekben már az önhipnózis alkalmazásáról tettek emlitéet. Vollmer /1951/ a hipnózis alkalmazásának korlátait és kritikáját is felvetette. Miközben· Thome /1954/ a szüléere felkészitée fontosságát emel te ki, addig Kroger /1943, 1962/ a szülé3

alatti hipnóziet, hipnoanesztéziát hangeulyozta. 3.14l Szülésre felkészítés hipnózisos módszerrel A hipnózisos ezüléere felkészitée ezámos e16nye mellett egybeni a szülés alatti fájdalomcsökkentée zálogát is jelenti /Kroger 1943,1962, Abrahameon 1950, Ambroee ée Newbold 1968, Tiba 1977,1980/,. A~et /1961/, 1000 szülés adatait érték.el te és közel olyan eredményekr61 azám.olt be akkor ie~ ha nem történt hipnózisos el6készités, csak a ezül6szobán használt intenzív hipnoa:meeztéziát A szülésre törtéoo hipnotikus felkéezitée ceoportosan alkalmazVIB ugyanolyan hatékony, de igy kevése:é id6igényee. El6nyös ha a hipnózis iránti érzékenységet a felkéazitée e16tt meghatározzuk /Kroger 1962,Tiba 1977,1980„1980, Pratt 1984/. A csoportos szülésre felkészitést 1 ajánlatos, ha az a szülész végzi, aki a szülésnél is jelen lesz. A közel azonos terhességi koru terhesek csoportjánál ügyelni kell a raport /kölcsönös

ráhangolódás/ kialakitáeára Igy kett6e raportot lehet -14- elérni, azaz ezülészként éa hipnotiz6rként ia el kell fogadtatni magát e szülésre A hipnózis indukció felkészitőnek a terheaekkel. legtöbb esetben szemfixációe módszer- rel, vagy annek valamilyen változatával vágezhető, "azemgördülés" technikája ia igen hetéko~y. A ségű kellő de a mély- hipnózis elérése után a szülés lefolyására ad a hip- notiz6r ezuggesztiókat. Az anesztézia gyakorláea /direkt vagy kesztyü anesztézia formájában/, amnézia végül poezthipnotikue szuggesztiók adása a felkéezités lényegi elemei. A foglalkozások pontos ismertetésétől eltekintek, killön- böz6 változatai megtalálható~ a hipnózis szülészeti alkalmazásával foglalkozó szakkönyvekben, f6leg a fent idézett Kroger, August és saját közlemé11Nekben, valamint igen jó ösezeföglalée található Mészáros István Hipnózi:!! könyvének 198-204.

oldalán /1984/ Az értekezés eredmények fejezetébea még kitérek az általam használt módszer elemzé~ére és a k:Ulönböz6 technikai elemek értékelésére„ A "keeztyü aneeztézia" részletee iemertetéeével a hazai iro- dalomban nem találkozunk, viszont az aneszteziol6giáben különböz6 mUtéti érzéstelenitéeeknél használják. Ezért egyik változatét, melyet Kroger ismertetett ée magam is rendszeresen haeználok, az alábbiakban bemutatom. Hipnózis indukció, mélyité:!! és legalább közepee hipnózis mélY" ség eléré5e után a következ6 azuggeezti6k javasoltak: -15••• "ée most mély és e1!3re mélyebb hipnotikus állapotba fog kerülni. Amint mély, ellazult hipnotikus állapotba kerül, keeztyü alakban érzéstelenséget képes kiváltani a kezén. Amint megérintem a kezét, a kézfejét, az elkezd fokozatosen zsibbadni. Érzéketlen, nehéz lesz, olyan mintha fából volna Amint megbizonyosodott arról, hogy ez e

keze zsibbadt és érzéketlen lett, olyan érzés, mintha fogorvoenál az iny~t beérzéstelenitették, elzsibbaaztották voln8 érzéstelenit6 injekcióval. Ezután át tudja vinni érzéketlen keze simitásával ezt a zsibbadt érzést ez arcára Minden mozdulattal, melyet a keze az arca felé megtee~, egyre zsibbedtebb és érzéketlenebh lesz, olyan lesz, mintha fából volna. /a kéz elindul az arc fele/ Amikor a keze megérinti az arcát, nyomJa a tenyerét szorosan az arcára /a kéz felemelkedik és eléri az arcot/ és amikor megbizonyosodott arról, hogy a kezér61 az érzéketlenség áttev6dött az arcára, eressze le a kezét és a karját. Egyre mélyebben és mélyebben el fog lazulni, minden légvétellel egyre mélyebben. Csak érzéketleneég marad meg, melyet a kezér61 az arcára átvitt. Jó, nagyon jó, kiváló, igy ••• És most hogy megbizon,yoeodott arról, hogy az arca teljesen érzéketlen, most már az érzéketlenség, a zsibbadás érzése eltünik

a kezéb6i, teljesen normálisan érez, ugy mint máskor, de az arca teljesen elzsibbadt és érzéketlen marad." -16- Mint említettem igen aok fajta m6doaitáe lehetséges. Gyakori a vastag gumikeaztyü felhuzáaa képzeletben a kézre, stb. Számomra kedvelt módoaitás volt annak elképzelése, hogy jeges vízbe vags jég közé teszi a kezét. A Zl!!ibbadás és érzéketlen- ség mégjobban fokozódik. Ezt találtam leghatékonyabbnak az anesztézié.s hatás er6sitéeé~e 3.142 Szülésvezetés hipnózisban ,.A ezülésre el6kéezitett ezül6n6 megindult szülé~sel már spon- tán tranea állapotában érkezik a szül6ezobára.N/Spiegel 1978/ A szül6azobán két kontrakció között direkt hipnózis indukciós technikákkal gyors hipnózis indukció és mélyitée végzend6. A l!!Zülée további menetére vonatkozó pozitív meger6sit6 szuggesztiók/minden kontrakcióval, minden légvétellel egyre kö- zelebb kerül gyermeke megszüléséhez ••• stb/ igen

hatékonyak. Direkt ée indirekt anesztéziás ezuggeeztiókat adhatunk a szülés további menetére. A szlilés folyamán többezör, az aktív ezak kezdetén és kü.lönöeen a kitolási ezak el6tt imnételt mélyitéei technikákra kerül eor A hipnózis szülés alatti folysmatoe fenntartáeára alkalmazhatók a szenzoroe imaginációs technikák Felidézhet6k a terheeeég alatt el6hivott, megi~ert képélmécyek e ezülée folyamán. A~uet/1961/ az általa kedvelt imaginációe technikákat iemerteti /ceeládi körben kedveltjelenetek, cealádi vaceora, kiránduláe iemert tájon, játék e -17gyerekekkel, autóut imagináltatása/. Én magam /Tiba 1986/ az anyasággal, a szüléssel kapcsolatos emocionális töltésU képeket kedvelem /v:iz-., tenger ;rét/ vagy a kcSzvetlen szU16szobaí képek hipnózisban történ6 imagináltatását A kitolási ezakmeggyorsitható éber hipnózis segitségével /Bányai, Ftilgard 1974.,1976/ Az ujszülött megszületése jelt!nti a

dehipnózisrt 3.1„5 Éber álom technika /Leuner szimboldráme/ A katatim képélmény Leuner /1955,1980/ által kifejlesztett pszichoterápiás imaginációs eljárás, mely több sztenderd képb61 struktűrált éber álom technika. A hipnagóg imaginációk terápiás hatékonysága abban á11, hogy azok képi motivumokbe, bizonyos módon szimbólumokba öltöztetve konfliktuózus területeket érintenek és igya páciens pszichodlnamilcáját visszatükrözik Ez más megldizelitésben is bizonyitott /Wachrter 1980,Leuner 1980/. A módszer elmélyült pszichofiziológiai relaxáción alapul, jól használható rövid pszichot·erápiás ·e.élre, de hosszabb,· átfogó terápiára is Mélylélektani szempontok szerint struktűrált és pszichoanalitikus elméletekhez közel álló módszere Figyelembe veszi a viselkedésterápiás és Rogers-i terápiás elveket isjklienscentrik:us/. A terápia folyamán megjelen6 imaginációk sokféle információt adnak a páciens

tudattalan folyamatáiról, problémáiról. -18- Az imaginált képekb61 kiolvaehatók mind az indulatáttételes, mind a viszontindulatáttételee jelenségek, melyek a probléma átdolgozásánál nélkülözhetetlenek. Fokozatosan egymásra épül~ struktúrája folytán egyfel61 feszUlt~égmenteseéget tanuló eljárás, másfel61 a tudattalan tartalmak pezichodinamikue átdolgozása. A képi tartalom jelent6s érzelmi befolyással van a páciensre, mivel azokban szorongásai, félelmei,kiváneágai„agressziv impulzusai és elvárásai visszatükröz6dnek. Alap, közép és fels6 szintü imaginációkst használ terápiájában Leuner. Az alapmotívumok knzül a kiinduló lcépek„a rét és a patak szimbolikája igen fontos, a terhesség szempontjából is. A "rét" szimbóluma széles projekciós lehet6séget kinál és le- het6vé teszi a~ aktuális érzelmi állapot, hangulet,életérzés többféle mélységű és távlatfr projekcióját. A terhesség

alatt e szimbólum jelent6eéggel bir, hiszen a terheeeég során be- következett testi, emocionális, szellemi változások, a megélt elfolytott szorongások., tartalmak projekciós lehet6aégét biztosi tja képi megjelenítés alakjában Kifejezi imaginációs sainten is azt, hogyan éli meg az"itt ée mostN-ban a terhes n6 önmagát, életterét, kapcsolati rendszerát. A "patak" motivum az életvezetési dinamika szimbóluma. A patak követése a forrásig a saját lelki fejl6dés, ezemélyieégalakuláe szimbolikus kivetülését adja. A terhes n6 saját pezicho- -19evoluc i6ja mintak ént szolgá l /öntud atlanu l ia/ benne a saját gyermeke jöv6be li nevelé sében, · fejleaz tésébe n, gondozásá ban. A forrás szimbóluma a sajá~ /de a már szület6 gyerme k/ lelki energiá kkal való ellátot tságár a ellátás áhiv projek tív tartalm akat. A patak szimbólum másik vonatk ozása, azaz a tenger ig követé se egyfaj ta projic iált ra

jöv6,. várható életve zetés, szemlé let, -vágyak projek ciója de a várható konflik tusoké is. -20- 3.2 Szülésre felkészit6 módszerek 3.21 Read módszer A modern szülésre történ6 pszichofizikális felkészítés története az 1910-es években Grantly Dick Read munkásságával kezd6dött Angliában. Read szülész or•os volt és akkoriban az otthonszülés volt a leggyakoribb. Klinikai tapasztalatai alapján felfigyelt arra, hogy a félelemnek fontos szerepe van a szülés alatti viselkedésben, a szülési fájdalom átélé- sében. A generációkon át magával hozott szülést61 való félelem, szorongás, kóros esetekben a szimpatikus idegrendezeren keresztül patológiás feszültaégetp szülés alkalmával patológiás, kóros, fájdalmas méhtevékenységet eredményezhet. A szimpatikus tÚlsuly a körkörös izmokra hatva elhuz6d6, fájdalmas szülést okoz. A Read féle triász, kóros kör: félelem feszülés - fájdalom öngerjeszt~ körré

alakul /Read 1933r1944/ A triász, melyet Lukesh /1963/ fejlesztett tovább, az alábbi modellben foglalható össze. -21- 1 ábra: A szülést61 való félelem és a kóros fájdalom öss:zefüggései SZÜUS 7FÉLEID elhuzódó, fájdalmas· FÁJDALOM MÉHTEVÉKENYSÉG affektiv ~egetetiv TÚLÉRZÉKENYStil ~ezmJ.árie perventilláció, vazokonstrikció,spa zmus kimerülés, energiapazarlás, rigiditáe Read és követ6i a szülést természetes folyamatnak tartják, mely félelem nélkül nem jár jelent6s fájdalomélménnyel. A szülést61 való félelem megszüntetésére, csökkentésére pszichofi~ikális módszert dolgozott ki, melynek lényeges elemei a tanítás, nevelés, ennek során korrekt infonnációkat ad a terhesség és a szülés lefolyásáról. Speciális relaxációs gyakor- -22- latokat dolgozott ki és ajánlott a terheseknek.a telkéezités során. A relaxációs és légz6gyakorlatok gyakorlásasorán olyan képesség birtokába jutnak,

melyet a szülés alatti kontrakciók esetén hatásosan fel tudnak használni.Igya azomatopszichilcus funkciókapceolat áthangolásával fájdalomceökkenée érhet6 el. Speciális terhes gimnasztikai gyakorlatok alkalmazásával a j6 fizikai állapot meg6rzése és a szülés alatti izomcsoportok tudatos kontrollálása a cél. Az emocionális támogatás~ a kedvez6 szociális mili6 kialakitására e férjeket is bevonta a szülésre telkészitésbe és a szülés alatti segédkezéebe. A felkészités :fontosságának hangsulyozásán kiVill nagy jelent6- séget tulajdonított a szülész orvosok pszichológiai feltászültségéne~ e szülés alatti megfelel6 légkör kialakításának /Read 1949/. Reed munkatársa, módszerének gyakorlati kidolgozója Helen Heardman fizioterapeuta /Heardman 1950,1951,1959/. A torna, a relaxációs és légz6gyakorletok kifejlesztése az 6 nevéhez füz6dik. Módszerét az Amerikai EgyesUlt Államokban rövidesen átvett~kt ottani viszonyokra

módositották, továbbfejlesztették. -23- 3.211 A terheeeég és szülée alatti szorone;áe A szorongásról általában A szorongás fogalmának megközelitésében a pszichológiában nem egységes a felfogás. A tanuláselméletek általában ugy különböztetik meg a félelemt61, hogy míg a félelmet közvetlen ok váltja ki, addig a szorongás tárgytalanjoka közvetett, távoli és a konfliktusokkal terhelt személyiségben rejlik. A szorongó ember jellemz6je, hogy a feladatot, melybe a körülmények sodorják veszélyhelyzetként éli át, tevékercysége potenciális kudarcát látja benne. Ugyanakkor eg;j bizonyos színtü szorongás, egy adekvát készenlét a teljesítményt javítja és az optimális teljesítmény eléréséhez nélkülözhetetlen. A terhesség és a szülés alatti szorongás Read megfigyeléseit a félelemr61 a mindennapi ezülészeti gyakorlat is igazolni látszik. Szülész mondás szerint:"feszes n6, feszes cervix". A szülés

ezen esetekben gyakran elhuzódó, nem kielégit6 a tágulás. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezen tényez6k valójában milyen mértékben befolyásolhatják a terhességet és a szülés kimenetelét? A terhességgel és a szüléssel kapcsolatos szorongás elméletek közül Deutch /1943/ kétféle szorongást különít el. Az egyik az objektív reális életes eményekb61 ered6 szorongás, a másik pedig a primer, elementáris szorongás, a"szeparációs félelem". Ez utóbbit azzal magyarázza, hogy a terhesség alatt a méhen -24belüli magzat a saját ego részévé válik és szüléskor ezt a részt szükségszerüen elveeziti, ugyanakkor· magzati részr61 nézve, a magzat is elveszti ez anyaméh biztonságát,·védelmét. Ezt a mély azoron~áet nem kell megszüntetni, biológiai törvényeken nyugszik, azükaégszerü az anyaság kialakulásához. A klinikai gyakorlatban a reális életeseményekb61 ered6 szo- rongás csökkentésáre kell törekedni.

A modern pszichoszomatikus szülészet képvisel6i a terhesség ás a szülés alatti szorongás,szülészeti szöv6dmények anyai és magzati hatásainak 5sazefüggéseire keresnek választ /Davids 1961,Mc Donald 1968, Klusman 1975/. Mc Donald /1968/ a terhesség alatti szoro~ás és annak a szülési komplikációkkal való összefüaéseir61 a következ6ket fogalmazza meg: "A kóros szorongási szint hosszabb ideje történ6 fennállása a szülészeti komplikációk létre~öttéhez szübé- ges és elégséges is. Az autonóm idegrendszeren keresztül történik a szorongás iaobilizációja, mely egyben több rendszert is szabályoz. A kóros szorongás származhat a terhes~éggel kapcso- latos megoldatlan konfliktusok sorozatából". Kapp /19631 a terhességi toxaemiák kialakulásában és az elhuzódó szülések okaiban a terhesség alatti kóros emóciók összefüg~éseit találta. Ericson /1976/ összefüggést talált a terhesség alatti k6ros emóciók és

szorongás, valamint a szülés alatti ezöv6dmények között. -25A szorongás mérésére több lehet6ség áll rendelkezésr e. Mind a klinikumban~ mind a kutatásban gyakran használatos mér6eszköz a Spielberger /1970/ által konstruált skála /gtfAI FlX/ melyet magyar nyeln-e Sipos. /1978/ adaptált A skála méri a szorongásra való hajlamot /trait/,mely stabil személyiségv onás és a pillanatnyi szorongást /state/. A magasabb szorongási hajlamúak a nehéz vagy veszélyhelyz eteket sulyosabbnak értékelik, mint azok, akiknek. alacsonyabb a szorongása a" trai t 0 értékben. Lubin /1975/ 93 terhes adatainak feldolgozásá val ilé::f találta, hogy a szorongás mindkét skálán a II. trimeszterben volt a legalacsonyab b és általában elmondható, hogy magasabb szorongás gyakoribb szomatikus panaszokkal társult Edwards /1970/ 53 terhesnél vizsgálta a szorongás változását. A hajlamban nem volt változás, mig a pillanatnyi szorongás a szülés

el6tti héten megemelkedet t.• Gorsueh/197 4/ 118 terhesen vizsgálta a szorongás alakulását. Ugy találta, hogy a szorongási hajlam nem különbözött az egészséges és patológiás terhesek között, azonban a pillanatnyi szorongás a patológiás terhesek esetén magasabb volt. Srabstein /1977/ 400 terhes szorongási szintjének vizsgálata eorán megállapitot ta, hogy magas pillanatnyi szorongás esetén szignifikánsa n gyakrabban fordult el6 a koraszülés, alacsony születési suly. A terhességi hypertóniák el6fordulása esetében is magasabb a pillanatnyi szorongás. -2EMaroehima /1978/ állatkísérletben, rheeue majmokon igazolni tudta a eav-bázie háztartás méréeével a kóroe anyai etreeezhatáaok károeit6 hatáeát a magzatra. Klueman /1975/ 42 primigravida vizsgálata eorán észlelte, hogy komplex szüléere felkéezit6 program a hagyományoe terheegondozáehoz képest ezignifikánean jobban ce~kkenti a félelmet e ezorongáat és a ezülé3alatt

átélt fájdalmat. -27- 3.22 Pezichoprofi laxie 3.221 A pszichoprofi laxis módszer kialakuláea K fiatal szovjetunió tudományos élete kedvezett a ezülészeti pezichoprofi laxis kialakulásána k. A kutatásban ie, de a klinikumban is meghatározó volt IPPavlov alapvet6 idegélettani, ezen belüllreflex elméleti kutatása, és kisérletes bizo- nyítása. A hipnózis sziles körben elterjedt haeználata eorán annak kritikája is megjelent. Ez a szülészeti alkalmazás te~ rén Ó.1!3 nyilvánult meg, hogy a szülési fájdalmakat nem csillapitani, hanem megel6zni kell Ennek elméleti alapjain alakult ki és honoeödott meg a fájdalom pszichogén profilaxieából a "pszichoprof ilaxie" kifejezés Az 1.920-as években elkezdett hipnoszugges ztiv módszerekb61 1950-re kialakitották a pezichoprofi laxiet neuropszichi áter 1 „ ée szülész team munkával. Az 1949-es·hark ovi kongreeszuson m4r megtárgyalták és 1951-ben, a leningrádi kongress,zueon

/Nyikolajev 1951/ elfogadták a pezichoprofi larle módszerének elm~leti alapjait és gyakorlati megvalóeitáe ának ezükeégeeeég ét. Itt a Szovjetunió Tudományos Akadémiájána k ée Egéezségügyi Minisztérium ának képvieel6i is réeztvettek és ennek eredmányeképpen még abban az évben a 142. sz miniszteri utasitáeban elrendelték a pezichoprofi laxis módszerének hivatalos elfogadását, tudományos értékét és gyakorlati bevezetésének szükségességét. Az 1956-os kievi kongresszus után az Egészségügyi -28- Minisztérium módszertani levelet adott ki, melyben elrendeli, hogy azok a szül6n6k, akik nem részesültek pszichoprofilaktikus szülésre felkészitésben, azok számára ezülés· el6tt egy alkalommal tartani kell egy olyan :foglalkozást, melyben megkapják a legezükségesebb információkat a.szülésr61 és a pazichoprofilaxis módszerér61 A módszer Velvovszkij, Platono"I, Plotic:!ler és Sugom /1960/ munkássága és

nemzetközi publikációja nyomán világszerte elterjedt és -ha több, keveeebb módo~!li tással is-. diadalut- ját járja a nyugati volágban. 3.222 A psziehoprofilaxis módszerének elméleti alapjai , "Ugy véljük, hogy általában a szülésnek nem :feltétlenül vele- járója biológiailag a :fájdalom, csak bizonyos körülmények között az 7 és mindez beható elemzést kiván."/Velvovszkij 1960 162. oldal/ A pszichoprofilaxis koncepciójának kialakításában abból indultak ki, hogy a szülési :fájdalom az egyetlen :fiziológiás fájdalom. A fájdalom percepciójának er6esége ée karaktere nemcsak az inger er6seégét61 függ, hanem jelent6een befolyásolja azt a k5zponti idegrendszer /ele6eorban az agykéreg/ pillanatnyi állapota. A cortex a bele6 ezervekb61 kiinduló impulzusokból azokat éezleli, melyek az adott pillanatban "fontoeak". Más impulzusok akkor tudatoeulnak, ha tartósan ható, er6s inger érkezik, vagy az agy

aktiváci6e szintje csök- ken. -29- Az arykéregnek megvan ez a képeasége, hop-y a sok beérkez6 inger közül kiválassza a legfontosabb at és müködésbe hozza e választevéken ységet irányító központokBt. A szülési fájdalom egyik tényez6je, hogy a méhösszehuzód ás és a fájdalom között szoros, évezredeken keresztül kialakult kóros kapcsolat van. A pazichoprofi laktikus szülésel6kés zités célja az, hog y a felkészítés aorán kialakítson olyan pozitív reflexeket, melyek megszüntetik ezt a kóros kapcsolatot a szülés alkalmával. Igy e fájdalmat jelent6 feltételes reflexek kioltásával a méhizomzat összehúzódás ait serkent6 hasznos, pozitív r~flexek lépnek helyébe. A Pavlov-i elmélet alapján ez jól magyarázható , hiszen hn egy agyi központ izgalmi állapotba kerül, körülötte egy gátlási zóna alakul ki.Minél er6sebb a kiváltott inger által az izgalmi zóna, annál nagyobb a központ müködését szabályozó

gátlás. Ez az ingerl6 és gátló folyamatok kölcsönös indukciója A módszer eegiteégével a terhesség alatt egy szülési központ, "szülési domináns" kialakítása a cél, mely a szülés elkBlmával müködésbe lép Elnyomja a már kialarult kóros reflexeket /Rákoeil959/ 3 •.2 2 3 A pszichoprofi laxis módszer hatásána le modern elmélete A pszichoprofi laxis ezülée alatti fájdalomceökk ent6 /a fáj- dalom megélését módosító/ hatásának neurofizioló giai mecha- - 30- nizmu!a még nem tisztázo tt. Egyféle teoretik u~ magyará zati lehet6sé /2e t A fá,ictalom érzés spinális "kapuzá si" . eredeti formájáb an /Melzeck 1965 ,Adams 1985/ ma már több szempon tból i~ vitatott /Nathan 197€/elmélete kinél. Az afferent ácié spinális szinten t örtén6 11 kapuzás át" biztoeit ó neuronhá lózat / spinális afferena r ost, a gerincve l6i szürke állomány hát~ó BZarvábe n lév6 I és T sejtek/

aktuális funkcio nális állapotá t az agytörzs b61, a periaqua eductali s szürkeál lományb ól, a th.alamu szból és a limbikus rendezer b61 leszálló roetozat is befolyás olja /Adams 1985 ,Nathan 1976/. Igy feltétel ezhet6, hogy a pszicho profilaxis hatására a limbikus rendszer funkcio nális állapotv áltozáee már spináli! ezinten is m6dosit hatja e fájdalom -imnul- zus ok t ovábbítá sát. Számítás ba vehet6 egy, kísérle ti adatok alapján újabban feltétel ezett endorfin -mediál t, endogén féj dalom-sz uppreesz or rendszie ~aktivác iója ie, amely a placebó k és talán az scupunc túra fájdalom ceillapi tó hatását is magyarázhatja ./Lev-ine 1978/ 3. 2 2 4 A pszichop rofilaxi s gyakorl ati megvaló sitá ~a A gyakorla tban a módsze r két terüle ten alkalmaz hat é . Az egyik a terhe~sé g ala tt a szülésre felkés z it6 foglalko zá~ok, melye k a következ 6kb61 állnak: 6vatoe BZUlész eti vizsgál at, szu~gesz tiv kommunt káció a

terhe eekkel, félelmek me g szün tetés e, tanitáe, nevelé s, tréning, f ájdalom c s ö kken t6 te chnikák tanitósa , /ezülési centrum, "szül é si domináns " lciépi táse/ . -31SzJ lés alatt történik a pszicho profilax is módszer másik területéne k alkAlma zása. A szül6szo bán a pszicho profilax is szabálya inak megfele l6en, a felkészí tésen tanított ak alapján a megfelel 6 feltétel ek megterem tése, a technika mazása. alkal- -32- 3 . 23 Lamaze módsz er Ferdin end Lam.aze franci a szUlés z orvo~ a Szov j etún: óban 1951ben 8aját itotta el a psz ichopr ofilax is mód8z erét Hazat érve hazájá ba Pierre Vella~ val átdolg ozta é5 elterj eszte tte. Azoka t a szül6nőket ~é5zi tette f e l a szülé5 re, akike t a mód- 8Zer iránt érzéke ~ynek tarto tt, mig a t öbbiek számé ra más fáj- dalom csillap i tási lehet6 ségek et és intéze teket ,i ava 801 t. lgy a mai napig sem 5ik.er ült egyetl en intéze tnek a

hozzá hason ló jó eredm ényeke t rne z ismét elni /Lama ze 1954 ,195~, Vellay 1960 , 1972/ . Világ szerte elterj edt, ma is haszná lják: vagy erede ti ortodo x Lemeze médsze r néven , vagy pedig solcfé le képoe n mód osított formá it. Felké szit6 foglal kozás ait 9 alkalomra tervez te, aho1 át.lAgo s an 12 f6 vett részt. Az els6 f oglalk ozáso kra a fér jeke t is mejlhivták Módsz erének elem€ i; terhes ségi t orna, rel axÁció s Fzya korlat ok, légz6g yakor latok, ismere tek átadás a, szugpe szt i ó k Eleint e tagadt ák a szugg esztió k szerep ét, kés6bb az onban a terhea séi alatti felkés zitébe n és a szülés különböz ő szaka sza- iban elism erték jelent 6ségé t és ·alkalm azását beveze t télc. Módsz erének részle tes elemz ését61 és ismer tetésé t61 elteki ntek hiszen saját felké szítés i metodi kámbB n lényeg ében a Lamaze módsz er eleme it és techn ikáit adaptá ltam. Vellay bizony os fokig eltávolodot t

az erede ti módsz P. rt61 abban, ho~ nem talált a dönt6 font o8 ságuna k és jel entf 9égüne k a neurom usz~u láris trénin get" é s pontos , kidolg ozo t : légz6- gyako rlatok at. Sokka l inkább jelent 6snek tartot ta A ~zül6s zo- :;7,, bai s z emélyzet vis e l ke dé s é :: , Lozz/dil l ú s { t a r, szicbo1„ro f il ax1s móds ze réhe z . "Amit ma e lmulasz tu nk a z , hog,Y a s zü lőnőt a mag a total it :é:. s á lJ er: szemléljük. 11 /Vella;y 1972/ A szülőszobán lőnőt a nem az ideol /, giík a fontosak,hanem az,ho g J a sz ij - megértsük és 11 s z ichol6giailag támog assuk. Vélemén;ye s ze rint szülőnők "védelemr e szorulnak" a zokkal a z orvosokkal s zerr Len akik csak a saját rn e diká lis Bi.f aT 8 tus-;il-cban b iznak és annak s?c lleméb en munkálkodnak -34- 3.24 P~zichoprofil~xis Mepyarorsz~pon A hazai ~zülészek már korán feli3merték e terhe~~ég éa ~ 3ZÜ- lés alatti

pszicholóp:iei tényez6k fontosságát, V.<ÜAmint a szJlés alatti féjdalombAn jétszott szerepét. Frifvesi / 192?/ közel 100 esetben alkalmazott hipnoszupgesztiv módszert I szülésnél és kihangsulyozta az el6készités és A 8 szül6szobai szupgesztiv mill.i6 fontosságát Hosszabb szünet után Kertész és mtsai /1957/ ismét kioró bálták szülésnél a relaxáció~ mód8zert a szülési fájdalom csil- lapi tására és jó eredményr61 számoltak be. Irvekeztek azon::ien e módszerek korlátait objektíven elemezni. A hazai pszichoprofilaxis történetében jelent5s Hirschl~r /1963/ és Orbán /1964/ munkássága, akik ko■()ly er6feszi té- ~eke·t tettek a pszichoprofilaxia módszer hazai elterjesztésé;=. re. Hir3chler "Szülőszoba tessék belépni ti e imü ismeret ter Lie sz- t6 könyve mai~ megfordul a terhesek körében. A Debreceni Orvostudományi Egyetem is értékes munkát fej- tett ki a p3zichoprofil,xi~ elterjesztésében és az

1968-as évben elkezdett gyorsütema technicizélódássRl / intenzív szülő­ szoba/ szerencsésen egsbeesett~ annak mintepy ellens~lyozására /Surányi 1987 személyes közlés/. Iványi Márta /1975/ olva:9mé.nyo~ és a P-,yakorl at számára érté- kes képekkel ellátott könyvet jelentetett meg a terhes ós fyermekáFyi tornáról. Ebben az időszakban a 80 -As évok ele jé i~ szinte az egyetlen könyv volt, melyet a té~q iránt é r dekl5- -35- d6k megkaphattak. Mindezen sikeresnek mondható ~ezdeményezések ellenére a móriszer nem terjedt el, holott a nyugati vilápban már közel negyed százada létezik és terjed A a szülésre felkészités. gátló tényez6k elemzése igen messzire vezetne, azonban né- hány jelent6sebbet érdemes megemlíteni, annál is inkább, mert a hazai program kidolgozásánál és elterje8ztésénél ezeket is figyelembe kellett venni /Tiba 1986/. A szülésre felkészítés nem,va~y nem kizárólag orvosi fela- dat. Ezt

korábban plusz teherként kizárólag a szülész orvosok- ra tettük. Az orvosi pszichológia akkoriban még igen kezdetleges állapotban volt az 1950-1960-as években, igy err61 P.Z oldalról nem kaphatott kell6 támogatást e mozgalom. Az egészségügyi szakdolgozók képzése alacsonyabb szinten folyt a mainál,nem alakulhatott ki a nyugaton már jól müköd6 szülésre fe}Jiészit6 tanárn6i hálózat. A szülésznők is egyre inkább asz- sziszten~i szerepet töltenek be, igy 6k sem vállalták fel a felkészítést. Aki a módszerrel végig járta a tanfolyamot, fájdalommentes szülést ígértek, mely ígéret legtöbbször csalódást jelentett els6sorban a szülón6lcnek, de az orvosoknak 1s. Szülési fájdalomcsillapítás gyakorlatilag nem éllt rendelkezésre. -36- 3.25 A felkéBzit6 módok közötti különbségek A három alepvet6 mód~zer öeezetev6it tekintve mefepyeznek abban, hogs megfelel6 információkkal kell ellátni a terhe~ n6ket, valamint

ebban, hogy epeciália lépzéstechnikákat kell a szülés epyes szakaezaiban alkalmazni.A táguiá3i szakban egyetértenek abban, hogy a laeeu, mély légzést alkalmazzák, azonban a szülé~ aktiv szakaszára és a kitoléai technikára eltér6ek e jevaaolt gyakorlatok. Amiben lényege a el térés van ,az a relaxáció alk:alrnezéea, hi- azen Read az általa kidolgozott aktív lazitáei ~ategóriákhoz sorolható aaját módszert alkotott /a laasu, mély légzéare szinkronban a belégzéare feszitée, a kilégzésre lazitáe/. A szovjet pszichoprofilaxi~ a reflexek kialakitását tar- totta lényegesnek, f6leg a felkéezítée id6szakában. Lamaze pedig nem foglalt egyértelmffen állást A relaxáció tekinte- tében, minthogy a szovjet iekolára alRpozta munk::á~ságát, vi- szont "kontrollált neuromuszkulé.ria relaxációt" alkalmazott felkészitéei ~zieztémájában. A fizikáli~ elemeket illet6en is vanru3k eltérések és hasonlóságok a 3

alapvet6 médazerben. A hasonlóság az, hogy minde~yik alkalmaz valamilyen fizikális elemet Read terhes gimnasztikai elemeket épített bele e relaxációs és lépz6,eyakor- latokbe. A p~zichoprofilaxi~ eredetileg nem tartalmazott terheetornát /Velvovszkij 1960/• vi~zont napjainkban a ezovjet m6d~zer kiegészült fizioterápiá~ elemekkel, mely átvette a ~---------- -~-- ---- -~ ---·--·----·· - - - -- -37Read féle terheegimnas ztikát, ezen kivül hidroterápiá t, ultraviola eugár terápiát alkalmazmk. A jelenlegi elnevezés ie tükrözi a :nódszer lényegét: "fizio-pezich oprofilaxis" /Petrov, Maslakov 1972/. Megtartották az eredeti módszerb61 a hasfal simogatását, a maszirozást, a nyomá~pontok alkalmazáeát, melyet viszont a Lamaze módszer nem használ eredeti formájában. A férjek részvételéve l kapcsolatosan is megoszlanek a módszerek. Read eleinte nem tulajdonítot t fontosságot ennek a részletnek, kés6bb azonban támo~atta a

férj részvételét. A pszichoprofi laxis nem kezdeményezte a férj bevonását, de nem is tiltotta. Lamaze módszere egyértelmcren állást foglalt a férj részvételér61 , különösen a felkészítés alatt egy /az els6/ alkalommal, de kés6bbiekben is lehet6séget biztosított a felkészítésen , illetve a szülésnél való jelenlétre. Bing /1969/ a Lamaze módszer amerikai elterjeszt6je a férjeknek aktiv szerepet szán a szülés alatt. - -38- ).26 Komplex ezülé~re felkészit6 módszer A ezülé~re felké-~zi téanek: igen ~ok módozatát ha~ználják v1légszerte, azonban legtöbbnek kózö~ elemei a következ6k /Beck é~ mt~ai 1978,1979/: 1. Információ, tenitá~, nevelé~ 2. Relaxécióe gyakorlatok 3. Légz6gyakorlatok 4. Férj részvétele a ~zülé~nél 3.261 Tanitá~, információ átadás A felk:éezi t6 programok: viezonylag jól körülhatárolhe té, eg y~éges részét képezi. El6adás sorozat hangzik el a t erhességr61, a terhesség alatti

változásob-óli a magzat fejl6dé~ér61 A ~zülésr61 a helyi azolcii.soknak megfelel6en adnak táj é koztatá~t A legtöbb helyen szemléltet6 e~z~özöket, ábráka t , diafilmet, videó filmet, magnószalagot használnak 3.262 Relaxációs gyakorlatok Bár eredetileg a pezichoprofilaxie mód9zerében a relaxációe gyakorlatok tanitáea nem szerepel, e6t Lemeze is -annak elle- nére, hogy hangeulyozza a neuromu~zkul á ria relaxáció fonto~ságát- a relaxáció értékét kétségbe v onja, hiszen a kortikális izgalom és a gátláe s zülésre kiépitett formáját zavAr j a meg, gyakorlatilag minden felkészítési forma használja. Irányított aktív relaxáció / Jackobson 1938,1959, Read 1947, Heardman 1 951, Bagdy 1978/. Ezen ldvü l több fa j ta relc9xációs p:yakorl a tot is haeználnak, melyek kö zül a legkedvelt~bb az aut o~ én tré ning. -39- 3.2E3 Légzéstech nikák Az Amerikai Pszichopr ofilaxia Társaság 6 féle légzés tipuat használ

/Hilbers 1984/, azonban ezen ia gyakori a változtatás, például, hogy a kitolási szakban zárt glottiaaza l történik: a nyomatás. Általánosa n elfogadot t légzés a tágulási szakban a lasau, mély egyenletes lé~zéa. A szülés el6rehalad tával gyorsabb légzéaform a ia használha tó, amennyiben ennek megfelel6e n egyre felületese bbé válik. Kitolásko r pihel6 légzés, illetve a hasprés kialakitás éval egyidejü présel6 légzéstech nika haaználato a./Tiba, Várfalvi 1988,1989 / 3.264 A férj részvétele a szülésnél Jelenleg ha:aánlcban is növekszik az igény az "együt tszülés re". Ez azonban több gyakorlat i problémát vet fel /Marton 1986/. A világ számos területén, a fejlett országokba n lehetőséget adnak a férj szül6szob ai jelenlétér e. Hazánkban még nincsenek meg általános~ é~ban a feltételek , le~több helyen csak laasJ bevezetés leretaé~ea /Tiba 1986/. Els6 lépésként feltételként kell me~szabni , hogy a

férj is vegyen részt a felk:észit6 tanfolyamo n, és ha megvannak a szül6szob ai lehet6aége k akkor segi teni kell a párokat az együt tszülél!lben . -40- 3.265 A komplex mód~zer hatékonyság viz~gálata A felké8zité~ egye~ elemeinek hatáBát, értékét eddig tudo- mányos igénye~8éggel nem sikerült viz~gálni, illetve bizonyítani /Beck 1982/. A módszer értékét az eddigi tapasztala- tok alapján mintegy 200 ezer terhes eaetében vizsgálták. A 8Zlilésre felkészitéa hstékonységáról mego~zlanak a véle- mények. Nehéz olyan adekvát kontroll csoportot ÖBszeállitani, amely a mai kutatási igényeknek megfelel. A legtöbb tanul- mány felkészitetlen és felkészített szüléseket hasonlít öszsze els68orban a fájdalomszintet vizsgálva. A szorongás és a fájdaloreszint ös.szefüggését is elemzik 6jabb tanulmányok Hughey /1978/ 500 Lamaze módszerrel felkészített és u.gyananynyi nem felkészitett kontroll terhes adatait

hasonlitotta össze. Jelent6e különbségeket talált a mütétes szülések g:Ja- koriságában, a terhességi toxaemia el6fordulásában e szülé~ utáni infekciók és lázas állapotok, valamint e magzat Apgar értékeiben a felkészített c~oport javára. Copstick /1986/ eredményei szerint a felkészi tett szülések: 80 %-ában nem volt szükség f!:!Óf!Y8Zeres fájdalomcsillapításra akkor, ha a BZU16szobán is nagy figyelmet fordítottak a taniT tett gyakorlatok végrehajtáaára, a zavaró körülmények kiküszöbölésére. Amennyiben ez nem történt meg, úey a jó felké- szítés ellenére is az esetek mintegy Eo %-a sikertelen maradt. -41- Az optimáli s feltétel ek megterem té~e esetén a szülések mintegy 20 %-ában volt csak igény a szülés alatti anaeszté zia alkalmaz ására, mely legtöbb esetben peridur ális érzéstel enités volt. Slack: /1974/,S corr/195 (/, Zax /1975/ szociálp szicholó giai tanulmán yai arra kerestek választ az

anyai attitüd vizsgálatával, hogy tik és miért választj ák a szülésre felkész itést és annak melyik formájá t részesi tik el6nyben , ki hogyan választ a megfelel 6 lehetőségek birtokáb an a szülési alterna- tívák közül. Tanzer és Block /1976/ a szülési index és más paraméte rek /fájdalo mszint, szülési élmény min6sité se, terhessé ghez, férjhez, ujszülöt thöz való viszony ulás/ tekintet ében a felkész itett c~oport szignifi káns különbsé get mutatot t. Zax /1975/ és Klusman /1975/ a felkész it6 foglalko zások után ~zignifi kénsan alacsony abb szorong ási szintet mért a felkész ített terhesek: en a nem felkészi tettekhe z képest. Ezt saját vizsgálatain kkal is· sikerül t meger6s iteni /Tiba 1986/ Az egyes felkészi t6 elemek hatásáva l kapcsola tban a következ 6ket találták . Informá ció, tanitá~ Laborató riumi körülmén yek között, Andrew/1 970/ szignifi kánsan kevesebb fájdalma t jeleztek azok, a

kontroll csoporth oz képest, ~kik "coping informác ióval" tanultak egyenle tes légzést és i- zomrelax ációt alkalmaz ni fájdalom ingerekr e. -42- Még hatásosabb volt a módszer akkor, ha ezt kiegészítették olyan információval, melyben a szituációt is leírták, ami bekövetkezik. A deszkriptiv információnak két formáját különböztetjük meg, a szituációs /procedurális/ és szenzoroe Az el6bbi esetén, amikor objektív leírását kapja a páciens az elkövetkez6 eseményekr61, amelyekkel szembe fog nézni /pl; mütét id6tartama, módja,körülményei/, direkt, mérhet6 hatékonyságát nem sikerült kimutatni /Andrew 1970,Willimas 1975/. Egbert és mtsai /1964/ azt tapasztalták, hogy ha a betegeket ~zituációs információval látták el, a másik csoportot pedig coping információval is, vagyis hogyan viselkedjen az adott helyzetben, akkor sokkal hatásosabb volt az eredmény, ha mindk.ét módszert alkalmazták Ö~szehaeonlitották

/Skipper 19E8, Johnson 1973,1974, Langer 1975/ a szenzoros információt kapott csoportot / akik részletes információt kaptak a várható fájdalom helyér61, milyenségér61, er6~ségér61, di~zkomfortról, ~tb/ e~y olyan csoporttal, akik nem kaptak semmilyen információt / kontroll csoport/ valamint epy olyan csoporttalakik coping é s szenzoros infor- mációt is kaptak: szignifikáns különbség volt e kontroll csoporthoz képest, de a legjobb eredmény az utolsóként említett csoportnál volt. Doering és Entwisle / 1975/ 279 n6vel készített interjuk alap- ján, melyet a szülés után 9 héttel vettek fe~ végzett össze- -43- hasonlitást. 1. A kontroll csoport nem részesült fel~észitésben és információban sem 2. Csak információval ellátott csoport volt a második 3. Lamaze módszerrel felkészitett csoport volt a harmadik. A 3. csoport az 1 és 2 csoporthoz képest szignifikáns különbséget mutatott a gyermekhez való attitüd alakulásában Az

igényelt fájdalomcsillapitó mennyisége pedig kevesebb volt szignifikánsan az 1. és 2 csoportokhoz képest Az 1. és a 2 csoport között nem találtak szignifikáns különbséget az attitüdöt és a gyógyszereket vizsgálva A Lamaze felkészités f6leg szituációs elemeket tartalmaz, és a szenzoros komponens szerepére és szisztematikus vizspálatára még nem került sor. Az információ kedvez6en befolyásolhatja a folyanatot kisér6 fájdalomélrnény bekövetkezésének értékelését, csökkentheti a fájdalmat, és bizonyitható, hogy a szenzoros információnek er6sebb a hatása, mint a szituációs,procedurális információnak: egymagában. Légz6gyakorlatok Holmes és mtsai /1978/ szerint a légzés kontrollálásával kedvez6en befolyásolható a kárositó ingerekre adott válasz. Ezek a következ6kkel magyarázhatók: a légzés hatással van a szivmüködésret stressz hatására légzésváltozás következik be; minden meditációs pyakorlatnak Alapja

a légzés kontrollálása, -44mely nek célja a fizio lógiá s arou sal szin t csök kenté se; az arou sal szin t csök kenté se nyom án a szoro ngás szin t nem emel kedik ; é~ a légzé s könn yen vonh ató az akar atlag os kont roll alá. Harr ia és mtsa i /197 6/ spec iális légzé stech niká k gya korol tatásáv al lénye gesen csök kente ni tudtá k kiaé rlete e körül mény ek közö tt e stres sz stim ulusr a adot t vála szt. A jóga, az aikid o a légz ési techn ikák egész teste t anes zteti zál ó hatá sát tanítjá k. A kont rollá lt légzé s segít ségé vel elér t fájda lomc sökkent6 hatás mech anizm usa lehe t az auton om idegr ends zerre ható direk t stim ulus köve tkezm énye, a vér 0 é s co trans zpor tjána k 2 2 kedv ez6 befo lyáso lása vagy mind kett6 efyü ttese n. Rela xáció s gyak orlat ok Jacob son /193 8.19 70/ abbó l indu lt ki, hogy a szoro ngás ,,a fokozo tt izgal mi szin t izom feazü lésse l jár, ezér t ha ez

izom tónu st csök kentj ük, akko r a szor o~és szin t is csök ken, szisz tema tikus an felé píte tt, irán yíto tt relax áció s gyak orlat sort dol~ ozot t ki. Móds zerét hossz abb tanu lási id6 alat t lehe t ~1sa j átita ni. iYolp e/195 8 , 1971 / szer int a szoro ngás és a relex éció önma gukba n auton óm válas zok és módo sítha tók néhán y órás spec iális tréni ngge l, mely et szisz tema tikus desz enzi tizáe iónek. neve z Rela xált állap otba n szigo rú sorre ndbe n szoro nr.ás t kelt6 szitu áció kat imag inált at. -45Kondas és Scetnicka /1972/ fokozott szorongási szinttel rendelkez6 40 terhesen szisztematikus deszenzitizációs technikát alkalmaztak, a kontroll csoportot a 40 főb61 álló Lamaze tréningen résztvett terhesek alkották. Mindkét mószer hatásosnak bizonyult, de e szisztematikus deszenzitizációs kezelésben részesültek eredményei /fájdalom e szülés alatt, viselkedés, szubjektiv élmények, stb/

szignifikánsan jobbnak bizonyultak. A szülésre felkészit6 programokban relaxált állapotban a szüléslkellemes képzetekkel társítják. Schultz és Luthe /1969/autogén trénin[ gyakorlatai különböznek a progressziv relaxációs technikától. A relaxációs tré- ning pessziv koncentráció, mely a felkészitéseken párosul irnaginációs gyakorlatokkal. A szülésre felkészit6 gyakorlatokban általában kombinált relaxációs ?;Yakorlatok, azok módosított változatai vannak, nem tiszte formában használják az említett módszereket A szül6nőt körülvev6 környezet jelent6sége Az embert körülv.ev6 ~zociálpszichológiai környezet fontossága a stressz helyzetek megoldásában már régen i~rnert /Cobb 1976/. A pozitív környezeti stimulusok /figyelnek rá, gondoskodással szeretettel veszik körül/ fontosak a terhes n6 probléma megoldó képességének kibontakoztatásában /Andrews 1978/. -46- Pszichoszomatiku~ betegaégek kialakulásáben

különös fontossáfFal bir a 8Zociális környezet /Miller 1976,Pilisuk 1978/ . A terhes~ég és a szülés alatt is igen lényepes a környezet hatása. Nuckols /1972/ 170 terhesnél viz~gálta az életesemények, a szociális mili6 alakulását a terhesség alatt. Háromszor gsakoribbak voltak a szülészeti komplikációk, szövődmények a kedvez6tlen szociális környezettel rendelkez6 csoportban és a szülési élmények is kedvez6tlenebbül alakultak. Sose, Kennel,Klaus és mtaai/1980/ lcUlönleges szerepet tulajdonítottak annak: a /nem szakember/ személynek, akit a szül6n6 választott, hogy szülésésnél jelen legyen. Ezen szülések- nél a perinatali~ eredmények, a szülés id6tartama, szülési fájdalom értékelése, mttétes beavatkozás, szoptatás kedvez6en alakult a kontroll csoporthoz viszonyítva. A férj szerepét fontosnak tartják és minden olyan szülésnél javasolják j ~lenlJtét, ahol a pár Úgy dönt, és kívánja ezt az együttlétet s

szülésnél. Fifyelemre mé ltó az a felfedezés, melyet "Hawthorn" effektusnak neveznek és Stev ene / 1976/ igazolt éllatki~érletekben és klinilcai tanulmányokban egyaránt. Ha a kisérletez6 lcülönös -figyelmet szentel a kísérleti azemélynek, Akkor minden feladatot sikeresebben hajtanak végre és A fájdalommal is jobben bánnak. Ezért a szülésnél is nagy jelent6sége van a figyelmes odaforduláanak mind a férj, mind a felkészit6 tanár, s6t az orvos részér61 is. -47 Pon tos mec han izm us nem tisz táz ott , de Hug hes /19 75/ az endor fino k enk efa lino k sze rep ét han gsu lyo zza .A szo ciá lis kör nye zet ked vez 6en bef oly áso lja az end orfi nok kiv ála szt ásá t vag y a rec ept oro k érz éke nys égé t növ eli. Áll atk ísé rlet ekb en Gin tzle r /19 80/ me gál lap ítot ta, hog y a szü lésn él, a szü lés i fájd alom mal szem ben val ó vis elk edé sné l ~z end orf in ren dsz er szer epe biz ony ítha tó. Humán

von atko zás ban még nem biz ony ítot t, de jog gal fel tét elez het 6, hogy a rela xác ió, ime gin 8ció , lég z6g yak orla tok , a psz ich opr ofil axi s gya kor lata i az end orf in ren dsz er akt ivá lás át, kiv ála szt ást vag y a rec ept oro k fok ozo tt érz éke nys égé t vál tják ki. -483.3 SzüléBi alternatívák, választási lehet6ségek Világszerte egyre nagyobb az igény, hogy a azü16n6k megválaszthassá~ a szülés körülményeit, helyét, módját /WHO kiadványa 1985, Trandel 1982, Woods 1981, Young 1982/. Mindig ez adott társadalomtól,annak felépítésétől függött, hogy milyen segitséget kaptak az asszonyok szülésükkor. A szülési pozíciót a természeti népek rnapuknak választották tapasztalták ki és gyakori volt a guggoló és vertikális pozíció. Nálunk legfYakoribb a hanyatt fekv6 helyzet A XVII században alakult ki,amikor a férfi orvosok átvették a Bzü- lészetet a bábáktól és elindult a

szülészet fejl6dése.Ezzel egyid6ben alakult ki a sebészi szemlélet a szülészetben. Hazai viszonyok között nem lehet megvélsztani a szülés módját illetve ezt a mindenkori szülészeti státusztól teszi függ6vé az orvos. 3.31 Aktív szülés Az utóbbi években Angliában Arthur ée Janet Balaskae vezeté8ével e~y mozealom bontakozott ki az aktív ezüléa eezméit terjesztve /Balaekae 1985.1988/ Az elv az, ho~y szülésnél ninca el6re m~ghatérozható optimális teethelyzet, hanem annak változtatása a legfontoeabb a ezül6n6 kényelme szerint. A hanyattfekv6 testhelyzetet tartják a legel6nytelenebbnek, a v~rtikéli~ poziciókat i~ pl a guggoló teethelyzetet tartják el6nyöanek. Caldyro Barcia is csatlakozott a mozgalomhoz és tudományoe eredményeivel is ezt igazolta /Barcia 1979,1985/. -49Szülésr e felkész itéskón t terhes tornát, speciá lis joga és meditáció s gyakor latokat alkalma znak, ezzel a szerve zet öner6it kívánjá k optimá

lis szinten mobili zálni. 3. 3 2 Leboye r-" Er6sza k nélkül i szülés" Freder ich Leboye r francia szülész orvos, hosszab b időt töltött ~inába n. Itt alakíto tta ki "filoz ófiájá t", mely hasonló a pszicho ahalitik usokéh oz Szerin te a szülés élmény e trauma tizáló az ujszül ött számér a. Leboye r /1975/ módsze rében a figyelm et a szülésn él arra szente li, hogy minél nyugod tabb körülm ényeket teremts ünk a szülésk or az ujszül ött számára A szül6sz obán félhom ály, csend, esetleg halk zene van Az ujszül ött születé se után korai testi kontak tus az anyáva l, szopta tás, korai szemko ntaktus , születé s után langyo s fürd6. A módsze r kritiku sai azt tartják , hogy nehezen igazolh ató hatásmech anizmu sa, és ha aszfixi a lép fel, akkor nem veszik esetl~g id6ben észre, veszély es lehet az ujszül öttre, magzat ra. A nyugat i országo kban és szerte a világon sokan válasz tják mé gis e

módsze rt, ha van rá lehet6s é~. Ausztr áliában Lumley /1985/ tesz említé st, hogy hazájáb an mintegy 25 %-a a szülése knek ilyen módsze rrel történi k. A hazai gyakor latban teljese n ismere tlen ez a szülésv ezetési mód. Egy közlemé ny jelent meg a módsze r ismerte tésér61 /Lecom bené 1983/, és az is pszich ológus tollábó l. -50- 3.33 Vizbe n szülé s Az elmu lt évekb en felme rült mint szülé si alter natív a a vízben szülé s, illetv e a tágul ás bizon yos szau szaib an vízbe merü lés. A módsz er neves képv isel6 je Mich el Odent Páriz s mell etti kórhá zában kiala kítot ta a klass zik:u s szül6 szoba mellett az ottho nosan , csalá diasa n beren dezet t másik szül6 szobáját , ahol válas ztási lehet 6ség is van arra, melyi k móds zert tartj a a szül6 n6 szimp atiku snak /Oden t 1981, 1983, 1984/ . Ma már tevék enysé gét Londo nban, az aktív szülé s és a szülé sre felké szíté s mozga lmáho z csatla kozva

folyt atja továb b /Oden t 1983, 1984, 1988/ . Akik kipró báltÁ k a méds zert, kedve z6 tapas ztalato k:ról számo lnak be:a vajud ás, tágul ás megg yorsu lt és kevés fájdal omélm ényr6 1 szám oltak be. Norma n Morr is /1986 /szülésze ti klini káján Londo nban kipró bálta a móds zert és jó tapaszt alato król szám olt be.To vábbi tudom ányos érték ü vizsg álatokat tart szüks égesn ek a móds zer továb bi elter jeszt éséhe z. Lenst rup /1987 / Dániá ból is mege r6siti a mód~ zerrel ezerz ett pozit ív eredm ények et. 3.34 Ottho nezül ée 1987. 6ezén Londo nban /Home 3irth Conf erenc e 1988/ megre ndezéere kerül t az els6 Ottho n~zül és Vilég kong reesz us A világ 50 orezó gából össze ~yült közel 3000 réezt vev6 beezá molój a alapján az ottho nezül é~t a moder n ezülé azet reáli e alter natív ájának tartjá k. A moder n azülé szetü orazá gokbó l Holla nd~áb an -51- a szülések 37 %-a otthon történik és

a világon e~yik legjobb eredményekkel rendelkeznek. Előnyének a családi eseményjelleg visszaadását tartják. Ezt,talán a legfontosabb családi es~ményt otthonában, közösen élheti meg a család. A fájdalomél- mény otthonszüléseknél kedvez6en módosul. Ausztráliában is népszerü az otthonszülés és az Amerikai Egyesült Államokban Ü! egyre terjed. 3.35 Alternativ szülészeti központok Az USA-ban és Ausztráliában /Bennets 1982, Lubic 1980, Barton 1980/ ef!:jre nag yobb népszerüségnek örvendenek az alternatív szülészeti központok. Ezek az intézmények egyesíteni igyekeznek a kórházi biztonság és ellátás feltételrendszerei mellett az otthonszülés kén;yelmét, kedvez6 pszichés velejáróit /Butzen 1980,Lumley 1985/. Ezen lehet6ségek között az egészséges terhesséteket követ6 normál szülések zajlanak, bár itt az intenzív észlelést és az orvosi felü~yeletet is megteremtették Jó eredményekr61 számolnak be, de

fip-yelembe kell venni, ho,;:y válogatott esetekr61 van szó. . -52- 4. Vizsgálatim6dszer A szülés alatti pssichogén anal.gézia, paziehofizikális· támo- gatás el6~eit bizonyítják -mint ahogy ezt már az irodalmi átteldntéebe11 kifejtettem- Beck /1978.1979,:1980/,Ledermen /1978/·és Sose /1980,198,/ kutatásai. A vizsgálatok többnyire a komplex módszert értékelik.Az egyes elemek hatásának bizoeyi.tása bonyolult és nem igazolódott, hog,w melyik közülük a leghatékonyabb. Megfe1e>l6 ~ntroll cso- port kialaki ~ás-a is igen nehéz /Beck 1980/. A különb6z6 fel készit6 módszerek hivei megegyeznek ebben, hogy a ffzuggeazti- ók, szuggesztiv elemek igen jelent6sek a felkészi tés-ben ~s a szülés, elat·t /Read 19,3„ Lemeze 1958,1970. Kroger 1977/ Ezek a felkészit6 eljárások e hipnos,zuggesr.tiY m6dszerb61 alakultak ki /VelvoYszkij 1960/ A hipnoszuggesztiv módszerek: sike- re ft1gg e hipnózis iránti érzéke~ségt61 /Vigdorovies 19,a,

.Hilgerd 19701975/ • 4.1 A terhes n6k: hipnotikus ~ogákonyaágyizegálete A lcutehókfigyelme az 196Q-es években e hipnózis iránti érzé- kenység mérésére, meghatározásásra irálYill.t /Hilgerd 1958/ Önként jelentke-6 12.( egyetemi hallgatón próbálták ki a Stanford Hipnot:iikus Szuszceptibilitási Skálát, /Weitzenhotfer~s Bilgard 1969/, e hipnózis iránti érzékenység ne ghatározáaara. Ez a ekála az. érzékenység egyéni meghatározására alkalmas -53- · A Harvard Egyetem kutatói Shor és Orne /1.962/ a hipnózis iránti érzék:eeyaég csoportos meghat á rozására alkalmas skálát ké srltettek, mely hasonló a Stáriford skáláboz.-/~ vard skála/ A hipnotikus fogékonyság mér~ skálák magyar eyel~ adaptálá- sát GregusS1 ée mtsai /1975/ elkész! tették., Rész1etes- leírásuk, értékelésük magyar nyelven is rendelkezésre áll /Mészáros 1981, 1984/, ezért ismertetésük t61 eltekinte~ csupán a legazükségese=bb

alapismerete ket eml! tea. · A raport kialakítása és éber szuggesztiók után közel fél órás hipnózis történik:, melyet szemfixá~ióa indukció veaet. be Ezután 11 szuggesztió következik, melyek teljesitase szerint pontozunk.I gya 0-4 pontot- teljesdt6ket alaeecm;,, ez 5-8 pontot elér61cet közepes, mig a 9-12 pontot végrehajtóka t a skála szerint er6aen fogékocyakna k min:6si tjük. A skála mind a killföldi, mind a hazai tapas-ztalatok alapján allcalllasnak bizonyult a hipnózis iránti érzékel)ség k:orre·k t, tudomáey-os igéeyeaséggel történ6 mérésére, meghatározás ára. Többek feltételezése szerint a hipnózis iránti érzékenység .a terhesség alatt n6vekszik /Vigdorovics 19,a,Kroger 194,,Hilgard 1975,Mészáros 1984/. A skálák segitségéYel a terhesek hipnózis iránti érzékenységá - nek vizsgálatát• meghatározás át t!íztem ki cé1ul. A második trimeszterben hipnotikus ezüléee16kés zitésre 6nkEhlt jelentket6

terheaeken<ke zdetben a Stanford. Jcés6bb a Harvard skála segít; ségével dolgoztam. , ·-54- . 4.2 • A terhe a n6k imeginác·i6s készségének vizsgálata A hipnózis.iránti érzékenyeég és ez imaginációs készség, kB . . pacitás között öas-ze:függést találtak /Hilgard 1970, Froan . . 1972 ,Sheehen 1972, Kroger 1976, Sheikh 1979, Tiba 1980/. Az össze~Uggés azt jelenti, hogy ahol magasabb a hipnotikus fogékonyság, ott aa imaginációs készség is fokozottebbnak bizony:u.lt Az imagi.náció~ készség vizsgálatára Wilson és Berber /1978/ skálát szerkesztett, mely Kreatív Imagi.nációs Skála néven szerepel az irodalomban~ A skála rövid relaxációs, szuggesz- tiós bevezetés; után 10 standard szuggesztiót tartalmaz, melyek a következ6k:: 1. k~z nehezedés 2. kar kfSnnyebbedés ,. ujj anaesztézia 4. viz ivás hallucinációja 5. szag hallucináció 6. zene hallucináci6 1. Mmárséklet hallucináció a. id6 disztorzió

9. életkor regresszió 10.teljes relaxáció A 10 szuggesztiót követ6el önértékelésee: pontozás alapján a kisérleti eaemélyek 0-4 pont között értékelik e szuggesztiók valódiságának árt~két, fokozatát. -55A magas·abb imaginációa készséggel rendelk:ez6k magasabb pontértékeket jeleznek, azaz az imaginált tartalmakat a valósághoz közelibbnek érezték. A második trimeszterben lev6 terhesek imaginációs készségét a kreetiv imaginációs skála segítségével értékeltem és hason- lítottam össze nem terhes populáció adataival. 4.3 Imagináció a szülésre :felkészítésben> A helyesen iráeyitott imaginációs tartalmak a terhesség kellemesebb átélését, az anyaság elfogadását segítik és ezek a szü16n6k szülésüket pozitiv élményként élik meg /Bress·ler 1979, Blattner 1981/. Ninew egységes álláspont a-tekintetben, hogy milyen imaginációs tartalmakat használjunk egészséges terhesek szülésre felkészi.tésére

Az eddigi gyakorlatok alapján kitUnt, hogy azokat a tartalmakat kedvelik, melyek imeginativ szinten az anyaságot, annak biztonságát., stabilitását igyekeznek el6segi teni, mege- r6siteni /szobor a parkban, léggömbös ember, mágikus göab,stb Sharron 1982/. Az archetipikus kápélmények irányított imeginációs tartalmai /Leuner 1969~1970/ mélylélektani szinten közel állnak ez élethez, az anyasághoz, az élet keletkezéséhez, a termékenységhez. X szüléare felkészítés során a szimboldráma két alapszimbólumát /~ét ,s patak-/ vizsgáltam. Célom a szimbolikus tartalmak és e terhesség összef(lggéseinekmegismerése, a terhesség szimbolikus szinten történ6 elfogadásához vezet6 ismeretek megszer- ~6- zéae, volt. A Leuner technika csoporto san is alkalmaz ható a terhesek psziché s állapotá nak felmér·é sére, szondáz ására. Ezért a szül1:isre · felkész itésben is hatékoizy aódszer ,bár más próbálko záeoC"ó l áz

irodalom ban nem találunk ismerte tést. A Leuner á1tal .1cidolgo zott archetip ikus képsorok terápiás . , hatása, értéke általáno sságban bizoeyi tott. A terhesae g biológi ailag determi nált, pszicho lógiai krizis állapotn ak :fogható fei. Olyan pasichos zomatilc ua állapot váltoris, melyhez g yakori pszichoT ege-tativ és pezicho szamatilc ua tünetek: tartözna k. Szimbol ikus ez-inrten a terhessé g aatti tünetek: el6re projieiá lódnak, ezért hasznos lehet ezen szimbólumok ismerete , :feltárá sa. A terhesek nál bizonyos psziché s feszülts égek vannak, melyek: még ne• okoznak tünetek et, azonban kezeletl enil.l ezen :feszülts égek elmilyü1 betnek, olyan fo~á válhatna k, ~gy szomatik us megeyilr inulások at okozhat - nak. A rét, a patak /tó/ hi~ókap eire el6jött leggyak oribb imaginációs tartalma kat vizsgélám egészség es terhesek élaényb eezámolói alapj•• Ezelcet a tartalma kat a követkaz 6 módon hivtam e16: rövid

szemfix áei6s hipnózi s, relaxáci ós bevezet is után a köntkez 6 · szugges ztiókat adtaa: ••• "most, hogy kelle- mesen ellazult ak, képzelje nek:· e1 egy rétet, egy mez6t. Itt megpihe nhetnek. Nézzene k körOl, mi van e réten? A közelben találnak: egy petako"b, vagy egy tavat Nézz~ meg, milyen a r4t, a mez6, milyen a patak, a tó!" Irásben, vagy szóban számolta k be a terhesek a látottak ról, tapaszta ltakról. -57További vizsgálataimb an arra kerestem választ, milyen hatást vált ki az egészséges terhesekb61, ha ezeket az alap· szimbólumoka t meger6sit6 formában használom •••• "most, hogy kellemesen ellazultak, képzeljenek el egy rétet, mez6t. Itt megpihenhetn ek. Nézzenek körül~ kellemes, napsütéses szép id6 van. DÚe f(í van a réten, sok növény, virágokEmbe rek és más él6lények is lehetnek a közelbem, ezek jó érzést biztonságot adnak. A közelben van egy tiszta viza patak~vagy tó.

Kellemes, b6viz{í, életet sugárzó" STAI FXl szorongási teszttel vizsgáltuk a hatékonyságo t ··. foglalkozás előtt és után. 4.4 Hipnózisos szülásel6kés zité·a, A hipnózisos szülésel6kás zitesre önként jelentkes6 terheseken, ha a hipnózis iránti érzékenység megfelel6 volt/közepes , vagy e,6sen fogékonyak/, hipnózisos szülésel6kés zÍtést végeztem. A felkészítési m6dSZer kidolgozásába n segit-ségemre voltak ez akkorra már rendelkezésr e álló módszerek /Kroger 1943,1962, 197.6,1977,Au gust 1960,1961,19 65/ Természetesen jelent6s módosításokat kellett alkalmazni a helyi körülaényelce t alapul véve /Tiba 1977 ,.1980, Mészáros 1984/ A módszer ~ontosabb elemei: szem:fixációs hipnózis indukció, relaxáció, mélyítés után a terhes csoporton pozitiv meger6sit6 szuggesztiók a terhess·ég további részére, valamint a szülésre. A szülést kellemes álményekkel társítottam, a szül6szobát szenzoros imaginációs

technikákkal mutattam be. Anesztáziás szuggesztiókat gyakorol tattam direkt és indirekt formában Amnézia és poszthipnotik us azuggesztiók kal tettem bat~~abbá a fel- -58k:észi téat. 4.5„ Szülé sveze tés hipnó zisban hiipnó zis szülés alatt a legneh ezebbe n ld:rlte lezhe t6. Több órán át, period ikusan jelent kez6 fájdal om alatt kell A e sml6n 6t hipnó zisban tartan i.Tech nikai kivite lezés hason ló a ::felké·a zitése n gyak:o róltak hoz, bár direkt ebb és gyor- sabb techni kákat alkalm azunk . A szUl~s aktiv szakas za kezdetén~ egy kontra kció elmult áYal rövid rapor t után a azemfixác iós techni ka gyors !tott ~ormá ját, vagy a szemg ördülé ses techn ikát /Spie gel 1978/ , vagy más gyors hipnó zisos techn ikákat alkalm aztam . Az induk ciót mélyi tés, relaxá ció fokozá sa ás a szülés továb bi haladá sára adott meger 6sit6 szugg esztió k követ t~k. Az aneez téziás szugg esztió k mind direk t, ■il2d indire

kt formáb an haazn o- -sakt kill.önöaen pedig akkor hatéko nyak, ha imagi nációs techn ikákka l páros itottam a szül~a kört11ményeit61 ~a halad ásától tugg6e n. A méhsz áj eltün~ ae után, a kitolá si szak kezde tekor haszno s a hipnó zis mály! téae, -ez anesz tézia fokoz ása, majd e kitolá ekor e gát hipno anesz téziáj a, vegy . locel aneszt etikum éa hipno anesz t~zia kombi nálása A relaxá ciós szugg esztió k fokoz atos le4pi téa4T el a hipn 6zis fokoz atosan aktiv, éber formá t 61 t a kitolás id6eza kában /Báey ai 1974,1 976/ A dehip nózist az ujszü lött megsz ületés e jelen ti. Gát~r rásho z~ -59-feltá rásh oz a hipn ózis irán t er6se n érzék enye kn~I /10 pont fele tt/ hipn oane sztéz ia, . vagy loea l ·enes zteti kull és hipn oanes ztézi a k:oab inálá sa java solt. A hipnó zisos - szülé sel6k ászit és haték onys ágát a fájda lom megí télés e és a koop eráci ó alap~é.Jl szub jekti v és kills6

megfigye l6 ponto zásos érték elésé vel vizsg áltam Míni l magasabb volt a pqnte zála a~ 5 ~oko zatu skálá n, anná l kedv ez6bb nek ítélt em meg a szül~ s kime nete lét. Pont rend szerre:t törté nt érték el~se met szub jelct iv élmé nybe szám olók egészíte tték ki 4.6 Pszi chot eráp iás eljár ások komb inálá sa a szülé sre felk éezité eben Egyes kuta tók szer int /Fris chol z 1983 , Spie gel 1978 / hi:l>!p nózis mem teráp ia, tehá t hipn oterá pia nem léte zik. A hipn ózis jele& e~g el6id ézése la>r olya n köze get, atmo szfér át, teráp iás hely z-et&t terem tünk, mely minden teráp iás eljá rás, aóds zer hatá sát képe s ~oko zni; faci litál ni. A szülé sre felk: észit ésbe m ígére tesne k bizo nyul t, ha a hipn ózis álta l kiná lt lehet 6ség eket a modern pszic hote rápia egyé b hatékoc y móds zerei vel komb inált uk és azok együ ttes hatá sát érté kelt ük/! ibe és mtsa i 1985 /. A ezül~

sre törté n6 felk: észit éere önké nt jelen tk:ez 6 terhe seke n a hipn ózis irán ti érzék eeye ég megh atáro zása után /Har vard caoport sklá la/ a köve tkez6 fogla lkoz ások at tarto ttuk: csop ortos formában: -60- Nondirektiv szabadinterakci6s csoportfoglalkozás, szociodramatiktis játékok, psziehoprofila:xieoe-hipnóziaos felkészit6 íoglallrozáa, hipnózisos foglalkozás e szülésre vonatkozó szuggesz.tiókkal A terhességet és a szülést MMPI személyiségteszt míg a szülés utáni történéseket kérd6iv aegitságével vizsgáltam. 4. 7 Komplex psz:icho:fizikális :felkésait6 módszer értákelése A komplex, többhet6téeyez6jü módszer értékelését munkám ká- a6bbi szakaszában kezdtem el, amikor már véglegesnek látszottak a körvonalai. Részletesen az 1 sz mellákletben olvasható ez egyes foglalkozásokra lebontott tematika. Alepelemgk e tanitás; intormáció átadás, terhes gimnasztika, légz6 gyakorlatok, relaxációs

technikák, szuggesztiv elemek, imaginációs technikák a komplex módszerben. Alapvet6 fontosságunalc tartom a férj aktiv bevonását a felkészitésbe• ami ezt jelenti, hogy minél több elemmel 6ket is megismertetjük. A foglalkozások ~s a szU1~s értékelés4re a szorongás szint mérés ét /STAI FXl Spielberger 1970/, ·valamint a Vizuál Analog Skálát/Huskieaion 1976, Aitken: 1969/ használtam. Szubjek:tiv élménybeszámolók, szUlési élmányek: és a szülés körülményei, adatai ez:olgáltalc még a feldolgozáeben segitségemre. -614.8 A termsség alatti szorongás mérése A terhesség alatti ssorongás és annak. értékeiése jelent6s információt adhat a terhességr61. és bizo~os szerz6k szerint a terhesség alatti szorongás és a szülés kimenete]e is össze- függést mutat./Mc;Donald 1968, Ericson 1976„1976,Spielberger 1978/. A terhesség és a szülés alatti s-zorongás mérésére magyar nyelven nem áll rendelkezésre megfel-el6

specifikus mér6eszk6z Az Egyesült Államokban Burstein ~s mtsai/1974/ által szerkesztett terhesség alatti szorongás mérésére alkalmas egy~er«en kitölthet6 vizsgálati eszközt /kérd6ives formában/ kéazitettek. Magyar nyelvre adaptálva vizsgáltam hazai terhes populáción. /Tiba es •tsai 1988/ -€2- 5. Eredmények 5.1 A terh es n6k hion otik us fogé kony sága A hipn otik us fogé kony ság méré sére alka lmas labo rato riu.n i ská- la a Stan ford Skál a/~e itzen tioff er és Hilg ard 1969 /. Els6 tapasz talat aima t 16 terh es egyé ni vizs gála táva l kezd tem. Bár ezt az els6 vizs gála ti soro zato t nem tarto m mérv ad6n ak,m ert egy Új mód szer elaa játit ása -kül önös en man uális klin ikai sz.ek terü lete t gyak orló szül ész szám ára- nem könn yü fela dat, m~g is érdem es meg jegy ezni , hogy 16 II. vags III trim eszte rb~n leY6 terh esen a skál a szer inti hipn otik us fogé kony ság igen ~ega snak bizo nyul t 8,3 pont .

Haso nló magas érté ket alig telál t:.nk az iroda lomb an /Més záro s 1980 ,198 4/. Munkám tová bbi rész ében a Harv ard Csop ort Skál a m8py ar vál t~ zetá val /Gre guss , Bány ai, Mészá ros 1984 / vége ztem a terh esek hipn otik us fogé kony ság vizs gála tát. 180 máso dik trim eszt erbe n lev6 terh esen hatá rozta m meg s hipn ózis irán ti érzé keny sége t, ezek átla gért ékét }cjlö nböz 5 nen terh es popu láció ~ adat aiho z haso nlíto ttam . A 2. ábrá n láth ató, hogy a 180 terh esen mért érté kek lény egesen maga sabb ak, mint a nem terh es popu láció n mért ek. · -632. ábra: A hipnotikue fogéko~yság átlagértékei a különböz6 csoportokon Pontszám 12 11 10 9 8.45 8.12 8 7 6 5 4 3 2 l I. II. III. IV. v. I. Magyar Populáció /Harvard Csoport Skála/ II. III. n:408 Eredeti Harvard Ceoport Skála n:132 Magyar Terhee Ceoport Harvard Skála ártékei n:180 IV. Eredeti Stanford Skála ártékei v.

Öngyilkoeeágot megldeérelt /meg:/ar/ betegek Stanford Skála n:124 n: 37 -64Eddigi irodalm i adatok alapján csak egy tanulmá nyban közölnek magasa bb fogékon y~ágot /Boncz és mtsai 1982/ öngyilk o~- ságot megkís érelt betegek en 9 Stanfor d Skála szerint egyéni hipnóz is során. A nem terhes populá ción 5-6 pont között volt az átlag teljeeités, a terhes csopor t átlagos teljesí tése 8 pont felett volt. A Harva~d Skála els6 vizsgá lata során ugyan 739 pont volt a teljes- ités átlaga , azonban ezt eddig egyik labor11 t6riumban sem sikerü lt megism ételni. egyes tételek elemzé sére és összeha sonlitá sár11, ahol a saját szubje ktiv és megfig ye16i értéke lés is rendelk ezésre Az állt /Mészá ros 1984/ 110 esetben kerülh etett sor. /3 ábra/ 3. ábra:A Harvard Csopor t Skála eeyes tételei nek teljesi tése magyar nem terhes csopor ton és magyar terhes csopor ton 100 p ( 0.001 = p<0.01 80 / I •, 4-0 ,,• I =

XX : X arvard/ magyar terhes cs. J1:llO • 60 XXX I n:408 20 X 1. 2. 3. 4. 5• 6• 7• 8• 9 • ]O • 11. 12 -65Kulönösen lényege s a a szülésr e felkés zités szempo ntjából ,hogy 9. és 11 próbák , azaz a kognit iv szugge sztiók teljesi tése magas. A skála tételen kénti összeh asonlít ásával vizsgál tam meg, hogy a magyar standar d 5.15-ös átlagáh oz képest a terhes csopor t 8.12-es átlaga valóban szignif ikáns emelke dést ért el A Mészáro ~ által felvet t standar d magyar populá ció egyetem ista férfiak ból és n6kb61 áll, tehát elvileg problém át jelente ne közvet len öss:zeh asonlit ásuk s csak n6kb61 álló mintáv al. Mészáro s anatai szerin t viszon t nem volt a standar d minta :fép fi és n6i elcsop ortj8 között semmif éle különbs ég a hipnot ikus :fogéko nyság tekinte tében. A 3. ábrán a v{zszi ntes tengely en e skála 12 tétele találha tó Adatain kat Mészár os 1984. orvostu

domány ok doktora értekez és 85. oldAl 1 ábrája alapján hasonl itottuk össze Az ábrábó l elolvas ható, hogy nemc9ak a skála összért éke, hanem minden egyes tétele a terhes csopor ton magasa bb fogéko nysága mellet t tanúsk odik, amely minden egyes próba esetébe n szignifikán s,a 3.és 4 próbák kivéte lével e szignif ikancia rendki vül er6s Az alkalm azott próba a két csopor t teljesí tés vagy nem teljeg ítés alcsopo rtjaine ~négym ez6s konting encia tábláza tából számít ott hi-nég yzet próba volt. Termés zetesen adódik , hogy ha az egyes tételek között er6sen szignif ikáns a különb ség, ekkor a két csopor t összte ljesité se között is szignif ikáns a különb ség. -€6- Fel vettdött a kérdé.s, hogy a terhessé g általába n hipnábi li tás növel6 tényez6, vagy a paritás további killönbsé geket okoz a terhes csoporto n belli~. Mintánkb an 61 el69zör azöl6 asszony volt és 49-en másodsz or szü16k voltak. A

kit harmadsz or terhest akik a magasabb paritásu akat képvise lték, kihagyta • az elemzésb61, mert nem alkottak értékelh et6 cs-oport ot. A 4. ábrából az a követke ztetés vonható 1~, hogy az el6ször terhesek hipnotik us ~ogékony sága igen magas volt, de a máso- dik terhessé güket visel6k is fogékorzy abbalcnak bizo~zyu l tak,min t a nem terhes populác ió. 4. ábra: A hipnotik us- fogékony ság pontszám szerinti megoszl ása szubjek tív értékelé s al~pján /Harvard Csoport Sk/ . Standard magyar minta n:408 --Ela 6 terhesek n: 61 .,,, 15 ·Í •, . . ~• .~ : I / e· I I I 3 .• -. •. •t . . . I 5 0 .-i .,~ I I • .,,, ,, n~49 J.· : 10 ~, - - - --Máeods zor terheeek /~. -•• • •• ,l••••• ·••, , ~ .,, ,,, ,,, . • „ 1 . . . 4 5 \ 6 7 8 9 . . 10 ·•. • 11 . ·• . telje!it 12 ett pontszám -67A 4. ábra azt a hipotéz ist sugallja , hogy

egyrészt az els6 terhessé geknél a hipnózis iránti fogékony ság robbanás szerüen megn6, viszont a 2. és esetleg a további terhessé gek során kisebb a fogékony ság növeked ése. A 3 eloszlás i görbe között alig van alacsony szuszce ptibilitási érték. As r. nlll.6kne k több mint a fele 9 vagy annál több próbát teljesit ett. Az átlag érték /X=90/ jelent6s en magasabb a pontozo tt vonallal jelzett standard mintáná l /X=5.V, mely lapos eloszlás u és qz 5. értékt61 kezdve enyhén lejtve csökken6 tendenc iát mutat Azok a magas értékek, ,amelye k az el6ször terhesek több mint felére jellemz6 ek voltak, s standard mintának csak mintegy 20l-ára érvényes ek. A két igen lényeges különbsége ket mutató csoport között helyezke dik el a másodsz or szül6k diagram ja, mely szisztem atikusan emelked ik a 7. értéknél lev6 csúcsig, majd ugyanugy "hamar" leereszk edik, mint a standard minta görb~j~ . Az átlag érték /X=64/ is az

el6ször terhesek , illetve a standard magyar átlag közé esik. Ennek a követke ztetésne k az ellen6rz éseként bemutatom a két terhes csoport és a standard csoport fogékon yságát, az egyes tételekb en való eltérésü ket. A következ 6 12 ábrén/5 -16/ összehasonlit juk, hogy az egyes tételeke t a 3 csoport milyen arányban teljesit ette .,-----··· -68Az értékek et, pontosab ban ■z alapjuku l szolgáló abszolut gya- koriságo kat páronkén t ha~onli tottuk össze T próbáva l /négyme z6~ kontinge ncia tábláz8t b6V. Az ábrák alatt ~eltilnt ettük a szignifi kancia eltérés eut, mégpedig: a p <. 05, a p << .01, • p<<< .0001 szintű ~zigni- filcanciá t jelöl~ amit a !zubjek tiv adatok esetében szemlél teS.nbra tilnk. ,mrvera Csopo~tskála e7yes su~rcstl 6~~~e~ ~~ljcsi:~se · ~a~ ya1 ·orszrci la.bora:6 =-i~!ni k<1·:il~-·~~~·•ck :~r=;;~:itt es terhes ;:,c~~lációr. Nem te rhes populáció á-:leg

suscep:icili- =ási értékei Terhes populáció átla5 ~~sceptibili tÁsi értéke i ~: Sub jektiv értékelés Mf: Megfigyelői tfil O n: 40e 0: 110 értéke!és I. P : El osz~r szüló II. P : Másodszor szül~ l. Próba/ ? e~lódés ~ f / 100 ~ 91 60 77 =7 60 39 40 20 I.P s I. r n !I . ~ J. - • r I>>) II I >» St I = I.P II = II.P ! • ·. r St = nem terhes magyar populáci ó -69- I -os tel ,;esi tésc / U., ~- lTÓ:,a l(:C !.le::;:::í:-ás / -, -:/,.ábra ~- Próba% -os teljesítés /Y.~ • Kéznerezecés/ 100 I, e5 íl 8ú ,:::,::: EC 4C .:0 20 2(; I.P I.P s Mf I>>> St II.P II.P S Mf II 0 71 55 58 f-0 so I.P s ll.P I.P s t1f ll.P tt( St 9 .ábra -66- & .ábr!i .• 4 J> r-ÓCii ",,. ?réba % -os ,. -os tel~esiténe / ;;:-~ r~a!·=:-:o ;~d:~la r lansái" / 100 teljesítése / uz ~ U~ i záris I % 84 lOC :-. 80 ,., 80 FO EO 60 57 C-,2 40 37 37

37 27 20 I.P s I>> II I. P II.P s Mf I>>> St „x~I 20 22 I.P I.P 6 l1f 6 II.P l-.f I>II I>>> St IDSt ~ -7010.IÍbra ,t1.!>bra 7. Pré~a h.•,: t· ~ -os teljesítése/ KD • Ké~~o~oás e„y~ás!elé 100 j 85 80 F-0 60 F- 2 40 40 20 20 I.? I.P II.P II. P s Mf s 1-!f I>>> II r. =· I>» St I.P 1-:r I ))) St II. l r.•r t II>>> St 12., i>bra 8, Próbo ~ -os ~elJe s 1t&se 100 / VG • Verbá lis gátlás/ ~ ! l!i.ábra 9. Próba~ -os teljesitése / LF • Ik5y halluci nácié / 100 ~ 80 80 69 74 60 60 48 40 29 29 22 20 20 12 l.P, . s l>II I.P Mr II.P I>>) St I? II.P . ~ Mf . ·- ·--·- . II>:,, St I.P I.P Mf s I))) II II. P s I>)) St II.P Mr -71- l~ira lO. f-:-é-ba ,: -os teljesi tése / SZK l.5"ábra s ~j zem kAtalep,;~iR / • 11. Próba ,; -os te1 ·esitese 100 I, / B Po • th·

sz 1 no ei·k s su 100 80 80 4 ?2 ?2 65 60 48 42 42 40 40 20 20 I.P s I.P Mf II.P s I.P II.P s Mf I») St I>II ~-~= 12. hóba 1, -os teljesit é se / :~: = Amnézia / 100 . % 80 60 42 40 40 20 . IP I;P. s I>» Mr II II.P s I))) St II.P Mf I>>> St II>» St u e -72Az I. tábláza ton összefo glalóan bemuta tjuk a hi-négy zet értékeket, illetve a ho zzájuk tartozó szignif ikancia szintek ~t Jelen esetben a hi-négy zet próba azt mutatj a, hogy ez I.és II terhese k és a nem terhese k csopor tjai között a teljesí tés nem teljesi tés vonatko zásában atatisz tik!:lil ag szignif ikánsn ak tekinth et6 a különb ség. Minél nagyob b a hi~nég yzet ériéke ,azaz minél kisebb a p értéke, annál kisebb a vsl6szi nüsége ,hogy a látott eltéré st a véletle n okozza , tehát annál biztosa bbak lehetUn k abban, hogy valóban különM zik a k~t összeh asonli- tott csopor t az adott próbáb an.

Látható , hogy a 3. próba a kézneh ezedés kivétel ével az Iterhesekm indegy ik próbába n rendkív ül szignif ikánsa n fogékon yabbnakmu tatkozn ak a Standa rd mintán ál /I tábláza t 2 oszlop /,s a próbák többség énél is a II. terhess égekné l A II. ter~ese k viszon t csak a szemzá rás, ujjzárá s, kéz közeledés, verbál is gátlás és· poszth ipnotik us utasitá s szugge szti6knál hipnáb ilieabb aka nem terhese knél Ezek e · különb ségek nem olyan nagyok , mint az I-St eltérés ek, ez az ábrákon is jól látható , melyet a próbák alacson yabb szignif ikanci a szintje is mutatj a. .---- -73I. táblá zat: Szign ifik8n cia é~ hí-né gyzet érték ek a vizsg ált csopo rtok hipná bilitá sának össze hason litá~á ból /~aub j. ért/ Próbá k száma: I-II· x l. p 6.,+~lr l. 2. ., ,<.,+ ~lr 1 10.9 p(00 1 2.6 NS .18 4. 10.0 5. 5.4 NS 1 II-St I-St ,e.< + ~, 21.1 27.8 .43 p(.00 5 11.5 p(.05 26.l 1 p

:y!- , ( - • ,(1, ~.,+~lr p(.0()()1 ,., p<,.0001 8.8 p ,&,.+ ~lr 1 NS p<.01 NS P<•OO l .25 NS ! 1.8 NS i P<•OOOl 4.9 P<•05 l i ! E. 12.5 p(.00 1 1 40.8 p<.0001 2.6 l NS 1 1 1 1. 3.37 NS 17.6 8. 4.89 p(.05 37.6 p(.00 01 p<.001 37.0 p(.00 01 9. 11.7 p(.00 01 10.8 1.2 .01 10. 3.77 NS 22.3 p(.00 01 3.6 11. 4.25 p(.05 41.7 P<•OOOl 12.6 p(.00 1 19.5 p<,.0001 12. 11.7 - 1 1 p(.00 1 p(.01 NS NS P<.-001 .09 NS 1 -74Viz~ gálat omba n • hipn ábili tás muta tóit /a Harv ard Skála 12 tétel ét és az ö~sz e9ite tt érték eket / még két anya i válto zóva l • korr al és az isko lai végz etteé ggel haeo nlito ttam össz e. A válto zóka t korr elált attuk egym ással . A Spear man féle prod uct moment korre láció ért~k e -1 ~s +l között válto zik, 0 körn yéki érték ei az össze fi1gg és hián yára -1-h ea, illet ve +1-h ez köze li ért~k

ei er6s össze függ ésre , utal nak. A korr eláci ós együ tthat ó nagy sága és az elems zám alap az együ tthat ó ezign ifika nciáj a kiszá molh ató, ez azt muta ján hogy kizár hatju k-e hogy • 0-t61 való elté rést • v~le tlen tja, okoz za. A II. táblá zat az is~o lai végz ettsé g ~s• hipn ábili téei lllUta tók korr eláci ós együ tthat óit ábrá zolja . II. táblá zat: Isko lai végz ettsé g és hipn ábili tás össze függ és~ S= !ZUb.Je kt lV é rt ék M= megf1szve 16.l é rt é k Próbá k: Il!lko lai Tégz ettsé g: Prób ák: Isko lai végz ettsé g: Ko.r Peri tál!!· Isko lai v-. 1. S -.085 0 -.154 1 1.000 0 .0684 .1434 7. s 1. M -.061 9 2. M .0432 .1887 8. s 8. M .0641 .1531 s -.004 5 .0857 M .0066 9. s 9. M .1403 .0668 " 10. S 10. M .0625 -.054 5 .0822 .0488 11. 11. s .1020 .0053 .1003 .1357 12. S 12. M 1 • .M 2 • .s 3. 3. 4. S 4. M 5. s 5. M 6. S 6. M .0097 .1427 M Öl!lszes s Ö!!Z e! M

.2107 .2107 .1688 .1671 -75A II. táblázatban az egyes próbákkal és ez 5sszértékkel mutatott korreláció egyike sem bizonyult szignifikánsnak Ugy tekinthetjük, hogy mintánkban az iskolai végzettség nem befolyásolta a hipnotikus fogék:orzységot. A korral azonban, mint az a következ6kben kiderül más a helyzet. A III táblázatban az anyák kora és a hipnábilitási muta- tók k:orrelációit tUntetjUk fel. III. táblázat: Kor és hipnábilitás összefüggése S= szubjektiv érték Próbák: Kor: Kor 1.0000 M= megfigyel6i érték Próbák: Kor: -.1902 -.2673]f 1. s 1. M -.1172 -.1044 8. s -.1810 2. M .0224 -.0251 8. M -.2612• 3. s 3. M -.0440 -.1057 9.ss 9. M -.1990 -.2252 Jf 10. S 10. M -.2410!! -.1397 11. s 11. M -.0069 -.1637 12. s 12. M -.2578 -.2578 Jf Összes s Összes M -.3842 Ef -.3847 JBf .54691l3f Paritás Iskolai v. 1. s 1. M 2. s 4. s -.0850 -.2995JEW 4. M -.1970 5. s 5. M -.2026 -.2294* 6. S 6. M -•

3520JD[ F p{-.01 -.2921* m1= p.t -001 " -76Az össze sitett Harva rd érték -.38-a s, és egyes tétele k hason lóan szigni fikáns negat iv korrel ációja arre - utal, hogy minél id6seb bek voltak e vizsg ált szemé lyek, annál kisebb volt a hipno tikus fogéko nyságu k. A kárdés azonba n nem ennyir e egysze rü. A kor triviá lisan öszszefüg g a paritá ss•l r= 55, ami magasa n szign ifikán e, hiszen termé szetes , hogy a II. terhes ek átlago san id6seb bek, mint az I. terhes ek Felme rül· az a kérdé s, hogy a mintán kban látot t hipná bilitá s caök:k:enée a korra l nem "mellé k termé k.e-e" • paritás - hipná bilitá s össefü ggésén elcl Ennek eldön tésére megné ztük, hogy e16szö r illetv e másod szor terhes anyák kora külön külön ie ugyanÚgy korre lál-e az életko rral, mint• két csopo rt együt tesen. Ha ugyan is a korrel áció kli1ön -külön a O-ra c~ök ken, akkor a látot t összef üggés t

teljes egésté b~n a paritá snak kell tulajd onitan unk. Ezzel szembe n ha• korrel áció ruigy! ágrend je változ atl~n marad, akkor a kor az igazi csökke nt6 tén.yez 6 ~s a paritá ssal való összef üggé·s ek volnán ak "mellé k termék ek". A IV. tábláz at együt t ábráz olja az össze~ terhes , az I szül6k , ille-tv e • II. szül6k csopo rtjaira az életko r és a hipná bilitá s korre láci6i t. A IV. tábláz at utolsó sora• Harva rd összé rtékek korre lációi t tartalm azza. -77IV. tábláza t:Az anyai életko r és• hipnáb ilitás összetU gg~se különbö z6 csoport okon ; Ös~zes terhes I. szül6k II. szU16k n:lo9 n:60 n:48 Próbák : Paritá s Próbák : Parité s Próbák : Paritás .5469Jt]f Iski.T -0850 1. S -.1902 1. 11 -.267~]f 2. S .0224 2. M -.0251 3. s -.0440 3. M -.1057 4. s -.2995 3fJI 4. M -.1970 5. s -.2026 5. M -.2294 6. s -.3520~ 6. K -.2921 1E 1. s -.1172 7. M -.1044 a. s -.1810 8. M -.2 6 72 H 9. s

-.1990 9. M -.2252 w 10. S -.2410]f, 10. M -.1397 11. S -.0069 ll. M -.1637 12. S -.2578 )f12. 11 -.2578 Isk:.v 1. S 1. M 2 •. s 2. M ,. s 3. M 4. S 4. M 5. s 5. M 6. s . . ö. s ö. M Fp(-.01 -.3842*. -.3847 Ef 6. M 1. s 7. M a. s s• .M 9. s 9. M 10. S 10. M 11. S 11. M 12. S 12. M ö. s Ö. M EFp(-. 001 1.0000 • 1007 -.1958 -.2865 .1249 -.0573 -.0681 -.0781 -.1816 .oos, -.1457 -.2569 -.2234 -.0874 -.1041 -.1718 -.0582 -.1036 -.0672 -.2160 -.0785 .1154 .1668 -.0370 -.0753 -.075~ -.1649 -.1972 S= ezubj. ért Isk.v • 1. 1. 2. 2. S M S M ,. s 3. M 4. S 4. M 5. S 5. M 6. S 6. M 1. s 7. 8. 8. 9. 9. 10. 10. 11. M S M s M S M S 11. M 12. S 12. M ö. s Ö. M 1.0000 -.1797 .1080 -.0908 .1080 .2091 .0864 -.0560 -.2005 -.1998 -.0560 -.0824 -.2598 -.2719 .0401 .1787 -.1681 -.2206 .1077 .0110 -.3576 -.1681 .0573 -.0866 -.1718 -.1718 -.1811 -.2017 M; Megf. ért Ö;össz es -78A -.38-ae magasan szignifi káns öe~ze:függ~a két tizedde l

mérsék16dik a két alcsopo rtban, ami arra utal, hogy a paritéen ak döm.t6 befolyás a van a hipnábi litáe mér!iké re Ez a ceökkené e az egyee. tételekr e is általába n igaz ~e a két alcsopor tban ezámolt korrelác iók 1 ki.vétel lel elveszti k szignifi kanciáju kat :iis. Azonban teljes határozo ttsággal m~gl!!lem jelenthe tjük ki, hogy a kor semmi hatássa l nincer a hipnábi li táera, hiszen az értékek közül eok viezo~l ag er6e negatív tendenc iát jelez. Annak eldöntés ére.- hogy a kor · :ilyen típusú mintában öesze:fü gge • fogék:on yeággal, nagyobb elemszám ra volna szükség . Ös~~efo glalva ebb61 a vizegála tb61 nyert eredmén yeinket azt állapith atjuk •eg, hogy az amyák iskolai végzette ége nem befolyáso lja a hipnotik us fogékony ~águk:at, ami azt a fontos l!:J•korlati jelent6e éget ie iapliká lja, hogy egyik szocio-ö konólliai réteg sincs• hipnotik us tájdalom csillapi táe lehet6eég é b61 kizárva. Ennek a

vizsgála tnak alapján ne• dönthet6 el, hogy az. ant1ai kor indikác iója-e a eZillée:ze ti hipnózie nak, halvány eejt~e C.8Upán, hogy a ~iatalab b aeyák esetleg többet protitá lhatnak bel6le• mint az id6eebbe k Legfonto ~abb eredménynek: tekintem • kimutat ását, amely ség között volt. Az az r. annak : • kill.önbe égnek I. ie a II ·/eeetl@ g többedik / terhee terhesek fogékony sága ugráeeze r<íen szö- kik fel, nig a II. terhessé gben bár az ösez hipnábi litáe ezignifikáne en magasab b, eolc próba teljeeit éee A aem terhes ceoport ezintjér e eeik vieeza -79Gyako rlati haszno sÍtható 5ága ennek az eredmén ynek abban ■utatkozik, hogy gls65or ben az I. terhese k lehetne k ala- nyai• fájdalo mcsill apítás hipnóz iso8 módján ak. 5.2 Imagin ációs készség vizs~á lata terhese ~en Wilson és Barber /1978/ által szerke sztett Kreatív Imagin áci6s Skála segítsé gével a másod ik. trimesz terben lev6 egészsé ges

terhese ken vizsgál tam sz imegin ációs kapaci tás mérték ét. A 17. ábrán a különbö z6 populá ciók skála szerin ti vizsgá latá- val nyert értékek et hasonl itjuk össze. A terhes populá ció két tétel kivéte lével magasa bban teljes it, mint a nem terhes populáció. 1iátra : A Kreativ Imagin ációs Skála egyes tételei nek átlagé rtékei a különböző nonulg ciókná l Pontszá m • = p( 0.01 4 3 2 1 H H ., , , , , ., , H ,tf Próbák 1. . ----- 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 Amerik ai,Ausz trál,Le ngyel Standa rd összev ont értéke i n:617 Angol minta értéke i n:140 Magyar terhesc soport á-:laga n:140 -80- Az V. tábl ázat ban a rend elke zése mre álló ered eti min ta vizs gála ti érté kei alap ján /Fel low s 198 3/ a stan dard dev ianc ia ~ssz ehas onli tásá ra is sor kerü lhet ett. V. tábl áza t: A ma{Z:Yar és az ango l csop orto k átla g és szór ás ~rté kei • 2. 3- 4. 5.

é. 7. 8. 9. 10. :nagyar X 3.0 2.3 2.4 2.2 2.6 2.3 2.4 2.1 2 .E 2.8 SD 0.2 0.4 0.1 0.2 0.4 0.3 0.3 0.4 0.3 0.3 X 2. 3 1.5 1.7 1.3 1.4 1.9 1.5 2.2 2.0 2.3 SD 1.1 1.2 1.3 1.2 1.2 1.4 1.1 1.4 1. 3 1. 3 ango l Az ábrá ból láth ató, hogy az ango l /nem terh es/m intá hoz haso nlitv e a mag yar terh es csop ort szig nifi kán s killö nbsé get mut atot t e 8. próba kivé telé vel, ame lyné l szin te ugya noly an volt a tel- jesi tés mér téke . A 18. ábrá n láth atók a Kre ativ Ima giná ciós Ská la érté kei a II. majd ujra tesz telv e a szül ésre felk észi tés foly amá n a III. trimea zter ben A 24 ujra tesz telt terh esné l mag asab b érté kek et találtu nk~ min t az els6 vizs gála t sorá n. -8118.ábra: A Kreativ Imaginációs Skála átlagértékei az egyes próbák szerint a II. és a III trimeszterben magyar felkészitett terhescsoportokon és ujratesztelés után II.trimeszter III. trimeszter Pontszám

4 n: 24 n: 24 3 2 1 Próbák 1. 3. 2. 4. 5. 7. 6. 8. 9. 10 A VI. táblázatban az ujrateszteléskor mért szórás és átlageredményeket tüntettük fel VI. Táblázat: II és III trimeszter átlag és szórás értékei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. s. 9. 10. 2.5 1.6 2.4 1.6 2.1 2.1 2.2 2.4 2.4 3.0 SD 0.5 0.5 0.3 0.2 0.1 0.5 0.1 0.2 0.3 0.4 III.trimX 3.3 2.8 2.5 2.5 2.9 2.7 2.6 2.0 2.8 2.8 SD 0.9 0.2 0.1 0.2 0.9 0.1 0.2 0.4 0.3 0.4 II.trim x -82- A 19. ábrán az egyes :r:,ró bák százalékos a második trimeszterben levő teljesi tése lá that-1 terhes csoporton.Az össz telje- sités 62,5 szá~alék. 19.ábra:A Kreatív ImaginAciós Sk9la egyes tételeinek százalékos teljesítése terhescsoiorton 100 90 80 n:14-o összteljesités:62,5~ 10 60 50 40 JO 20 10 Próbák -83 5.3 ImR giná ció alka lma zás a szü lésr e felk ész ités ben Ébe r álom tech nik a /Le une r/ A szim bold rám a alap

szim .ból uma inak hiv 6ké pei re /ré t,p ata k,/ tó/ 100 terh es viz sgá lata sor án az alá bbi aka t talá ltam . A rét leir ása kor , a nor mál pan aszD ente s terh ese k kell eme s élmén yek r61 szá mol tak be. A rét dús füve !, gaz dag növ ény zetd . Raj ta sok szín es virá g, a virá gok töb bny ire illa tos mez ei virá gok vol tak . Gya kran dús lombú fa vol t e köz elbe n és a rét et töb bnyi re erd 6 éri nte tte . A rét dom bold alon , vagy fen nsik on ter ült el •. Az · id6 járá s kel lem es, mel eg, nap süté ses vol t. Bár ány felh6k: és gye nge sze ll6 is jell emz 6 vol t a leir áso kba n. Töb bny ire meg jelö lték : az évs zak ot is, ez a terh ess égi id6 t61 füg göt t. Aki k köz.eleb b állt ak: a szü lésh ez„ ink ább a nyá rra jell emz 6 képet irtá k: le és a kise bb terh ase k a tav asz t. Az is jell emz 6 vol t, hogy a fér j és gye rme kek majdnem min den ese tbe n meg jele ntek a kép en. Az egy üttl ét

vidá m, szó rak ozt ató élm ény t jel ent ett . Gya kor i vol t, hogy a meg jele nt gye rme k méhen bel ül lév 6 mag zatán akn 8gy obb , pár év mul va elk épz elt más a. A viz ima gin álta tása kor ugy ana bb8 n az arán yba n for dul t el6 a pet ak és a tó meg jele nés e. A pat ak töb bny ire sek ély , tisz ta viz ü, gyo rs foly ású , kav icso s medri! vol t. A tó ker ek, homokos pat tú, szé lén gya kor i vol t a nád es. A viz sim a, köz epe sen mél y és átte tsz 6. Mind a pat akr a, mind a tóra jell emz 6 vol t, hog y a viz ben hal ak vol tak és a víz kör ül mad arak . El6 for dul t, hog y • é I I a tó v1.z ben a II:nag zatv 1zb en 1/ usz kál 6 gye rme két "lá tta ". -84- A viz a terh esek nél igen kell eme s élmény vol t, kezü ket vizbe már tott ákt itte k a vizb 61, vagy Úsz kált ak a ·vÍz ben az imaginá ci6 sorá n. A foly mato san müköd6 hipn 6zis os szül ésre felkész it6 fogl alko záso k alka lmá val

epy killö nös eset et figy eltem meg . A csop orto s hipn ózis nál, emik or az any aság ról, rétr61, pata król tört énte k poz i ti v meg er6s i t6 szue gesz ti6k , egy terh es ros $ul lett . Neg etiv "tes tsze nzá ci6i " volt ak, igye kezett a hipn 6zis b6lq kisz álln i: A fogl alko záso k után i meg besz élése k alka lmáv Rl nem tudo tt külö nöse bbet min derr 61. Ezt több alka lomm al is meg ismé telte . A 32 éves II terh essé gét vise l5 /I.- b61 10 évve l aze l6tt egés zség es gyer mek szü lete tt/ ~~n tgen assz iszt ensn 6 a terh essé ge 35. heté ben meg indu lt kora szr:. léss el kerü lt a szül 6szo bára 1440 g-os komplex fejl ~cé si rend elle ness ége t mut ató gyer mek et szü lt, aki a szül és után ha:Cla~osan meg halt . Kór bonc tani lele tei köz ött omp halo -hep ato- ente rocele ~ agen ezia colo ntcs , extr oph ia vesi cee urin aria e szer epe ltek. Ekk:or még ez ultr ahan gos diag nosz tika nem állt élta lán~

sságb an rend elke zésr e. A nev ezet t terh es pest körn yék i terh eggo ndozó ba járt . Itt vett rész t a felk észi t6 fogl alko záso kon is. Ezt köv et6e n, amik or a terh espa thol 6gia i oszt ályo n, vizite"i:: után gyo rs hipn orel axác ióba n az el6b b váto lt ima giná ciés szug gesz tiók at /rét és pata k/ alka lmaz tam. Két eset elté rt a több iekt 61 teté ben . sz ima giná ci6s tartal.m8k teki n- -851. A 26 éves n6 terh essé ge 29 heté ben kerü lt a terh espa thológi ai oszt ályr a. Felv étel i diag nózi sa magas vérny omás és toxa emia volt ak. Suly os méhen belü li reta rdác iót és méhen belüli elha lást diag nosz tizál tunk . · 2. 23 éves , közé psul yos diab etes szel :felv ett el6s zör terh es /Wh ite C/ a terh espa thol ógia i oszt ályo n elha lt 16 hete s miss ed abor tion nal fekü .dt Mind két eset ben a Leun er-i alap képe kre a köve tkez6 jelle mz6 t talál tam . A hivó képr e nem jele nt meg a rét

és a pata k, hely ette sár volt . A mocs aras terü lete n es6 eset t Egyi k eset ben söté t felh 6s ég volt és mocs árba n bubo réko k jele ntek meg az es6 nyomán az iszap ban. A pata k és a tó képe , de a rét képe eem jele nt meg. a A szül ésre felk észi t6 fogl alko záso kon tová bb hasz nált uk~ rét és nata k /tó/ imag inác ióját olya n form ában , amel yben az alap imag inác ióka t me~ erós it6 form ában hasz náltu k. Ezen a terh es csop orto n a képé lmén yek meg besz élésé n túl a STAI FXl szor ongá st mér6 tesz tet vett ük fel a fogl alko záso k e16t t és után . Az ered mény eket a köve tkez 6 ábrá n szem lélte tjük . -8620. ábra: -~-~~ Fll ~~oz:~ngás~ tes z t ár ték~i a L<: ~e~- ~~chnika alkalm azása el6tt é:s után mérve A szoro ngás ponté rtéke i 50 4C I= fogla lkozá s előtt II= fogla lkozá s után n = 24 *= p ( 0.001 20 10 tI II Alkat i szoro ngás I II Aktu ális szoro ngás A Leune r

imagi náci6 s techn ika hatás át a STAI FXl szoro ngást mér6 teszt segi tségé vel mé:rtü k meg. Azt tapas ztaltu k, hogy ez módszer az alkat i szoro ngást is befol yásol ta, ami köztu domá suan nagyon merev szem élyisé gjegy t az eltér és azonb an nem azámotte v6, nem szign ifiká ns. Az aktuá lis szoro ngás viszo nt igen er6s szign ifiká ns eltér ést muta tott a mérés ek alapj ánJp~ 0.00l / E vizsg álatb ól mege r6sitv e látom az imagi náció s techn ikák alkalma zásán ak lát jogos ultsá gát a felké s·zi tés folya matáb an. -875.4AA hipnózis os szülése1 6készité s és szülésve z-etés eredmén yei A hipnózis os szül~sel 6késiait ée és e szülés alatti hipnoan algézia alkalmaz ása során 14 felkész ített és hipnoan esztéziá ben szült adatait hasonli tottuk egy választ ott kontrol l csoporth oz, ahol hasonló volt az életkor, azonos a paritás és hasonló szo- ciális körülmény{{ és iskolai végzetts ég(i

csoport tal. A VII. táblázat ban látható az- igen szembetü n6 el téré:a a két csoport között a fájdalom ,a kooperác ió tekintet ében. Kül~nöse n szembetffn6 volt ott, ahol legalább közepes· hipnózis mélység et lehetett fenntart ani a szülés egész id6terta méra, ott közel fájdalom .mentesn ek mondható a szülé·s VII. tábláza t; A fájdalom mentessé g és kooperá ció mértéke a hipnózissal felkész itett és kontl"ol l szill6n6k ön A vizsgált csoportok HIPNOANESZTÉZIÁBAN SZÜLŐK n:14 Fájdalom mentessé g 5 nontu skálán . 4,14 JDBf -- . Kooperá ció .· 5 oontu skálán 3,93 MW Legalább: közepes hipnózis mélység et 4,67!DE* 4,67HJUt: 2,5 2,93 elér6k n: 6 KONTROLL n:14 HWW = p(0.001 MH = p<0.01 -88- 5 .42 • A m6dosi tett hipnotikus szülésre felkészi t6 módszer szülési tapasztalatai, eredményei Az imagináci6s technikákkal kiegészitett hipnózisos el6készitésben részesültek szülését egy olyan

kontroll csoporttal hasonli tottam öss·ze, amelynél csoportos, de nem hipnózisos szülésel6készit~s történt. Els6ként a szülést61 val6 félelmet vizsgáltuk a terhes csoportokon /VIII. táblázat/ VIII. táblázat: A szülést61 való ~élelem mértéke a hipnoterápiával el6készitett és kontroll csoportokon Vizsgált csoportok Hipnózisos csoport n:25 Kontroll csoport n::25 nagyon félt közepesen félt nem félt - 3 22 5 12 8 A szillést61 való félelem tekintetében szignifikáns különbség volt a hipnózisos csoport javára /p<0.01/ A 3 közepesen fél6 terhes másodszor szU16 volt, és els6 szülésük elhűzódó volt, vagy er6s fájdalommal járt. A fájdalommentesség és a kooperáció fokának megitélése a szülés felké-szités eredm.é:nyess:égét tükrözi/IX táblázati -89~ . za t .; A fé1dalommentesség átlap értékei I X. t ~blá a hipnoaneszté- ziában szU16 és kontroll csoportoknál vizsgált csoportok A

~éjdalommentesség szubjektiv értéke Fájdalommentesség küls6 reakciók Kooperáció / 0-5pont/ 1 -------t-.J/~0::-:::::5 t:PO::::n:!:t::t/ +:::8~la::::Oz:::J•11::1·á::::,n/~0 -~5 JP;: :O::n;;:t~/1-----~ . , Jnnt 1 A.Hipnózisos 4,8*!nf 3 46 *Ef 4 08 csoport 1Jr~ a2 ! l.hipnotikus fogékonyság legalább 10 pont ---------------,---------------1------3,84 1 4,50 . 1üi7 a.legalább közepes h mélys n~s b.felszinea h n:8 2. hipnotikus fogékonyság (10 p 2 ,7 3, 24 2,5 3,25 rr:8 S.Kontroll csoport 3,21 m;: 25, p ( 0.001 = JBDt: p ( 0.01 = * p ( 0.02 = * A hipnózisos csoport átlagban szignifikáns különbséget mutatott a kontroll csoporthoz viszonyitva mind a szubjektiv értékelés, mind pedig a küls6 reakciók alapján /p(O.OOV a szCllési fájdalom megitélés~ben A IX táblázat eredményeib61 az is megálla- pithat6, hogy er6s hipnózis iránti érzékenység ellen~re nem kell6 mélyaégü hipnózis elérése is még

szignifikáns csökkenést mutatott a fájdalom megítélésében a kontrollhoz képest/p(0.02/ -90Ha a szülés legalább közepesen mély hipnózisban zajlott, a fé.jdalom további szignifikáns csökkenést mutatott/ p(001/ A kooperációs készség szignifik:ánsan jobb volt a hipnózisos csoportban /p(0.001/ 5„4.3 A szülés id6tartamának vizsgálata a hipnózisos és a kontroll csoport:nil. A 21„ ábrán látható, hogy a hipnózisos csoport szülési id6tartama megköze1Ít6leg fele volt a kontroll csoport szülési idejének. Ugyanakkor a szülési id6tartam szubjektiv értékelése a hipnózisos csoportban még nagyobb különbséget mutat, gyakorlatilag kevesebbnek ítélték meg, mint amekkora az aktiw szak id6tartama volt. 21. ábra: A szülés idOtartama hipnózisos és kontroll csoportnál . . .·:· ~ . . -:·: : .· 8,5 óra AJ hipnózisos csoport n: ~ ,8(9 I. para 9II.para kontroll csoport ?l! 3~9 I. para 9 II. para 2,5 óra -91- A

kontroll csoportnál az objektív id6 é·s a szubjektiv id6 közel egybeesett. A két csoport összehasonlit6 vizsgálatát a szülés objektiv és szubjektiv alapon megítélt id6tartemára korlátoztuk. 5.44 A hipnózisos szülésvezetés m6dositott technikája és esetismertetések E fejezetrész helye talán a módszerhez kívánkozna, ennek el- lenére mégis itt ismertetem, mivel az e~edmények elérésében szerepe volt e technikák alkalmazásának. A hipnózisos szülésel6készitéB technikai ismertetésére nem térek ki, mert az: el6z6ekberr már vázoltam. Az alábbiakban a saját tapasztalataimat kívánom néh~ technikai elem be~utatásával illetve saját esetismertetés kapcsán illusztrálni. Közel 15 éve keresem ezt a technikát, módszert, mellyel e szü- lést kielégit6 hatásfo~l, folyamatosan lehet fájdelomcsillapitani. A szülészeti gyakorlatban a szülés alatti folyanatos hipnoa- nelgézia, hipnoanesztézia fenntartása fájdalomesillapitás

céljából nem alkalmas módszer a rutin szülészeti ellátá sban. Az Útkeresés folyamatában sok értékes tapasztaletot szereztem. A hipnózisos szülé.svezetéa szempontjából talán legfontosabbnsk minősi tem a azUlön6 hipnózis · iránti érzékenység~t. Ugyan- csak lényeges· a hipnózist végző személy jártassága és gyakor- lata a hipnózisban és a pszichoterápiában. -92A szül6szoba körülményeinek megteremtése /nemcsak a szül~s biztonsága, de a kényelme szempontjából is/, a pszicljoterápiás mili6, a szupportiv környezet, a szuggesztív légkör kialakitása ugyancsak fontos. Ezen feltételek már önmagukban jelent6s tényez6k lehetnek a sikeres pszichológiai értelemben: is kielégit6 szülésvezetés számára. Ilyen körülmények között a felvételre· érkez6 szül6n6 minden hipnózis indukció nélkül is az ugynevezett "spontán transz" állapotába kerül, vagy kerülhet. Ezt követi a hipnózisos szülésvezetés

bevezetését szolgáló gyors hipnózis indukció, mélyités· és a szuggesztiók alkalmazása. Igy ideális esetben a szülés aktiv szakaszában lev6 vajud6 már két kontrakció között mély II vagy III mélységü hipnózist érhet el, melyet a továbbiakbarn fenn kell tartani Mélyit6 technikák és anesztéziás szuggesztiók jól szolgálják a folymatos mély hipnózis fenntartásának zálogát. A szülés egés~ id6tartamára kiterjed6 hipnózis hipnoanesztézia fenntartása céljából a szenzoros imaginációs technikák alkalmazása jó lehet6ségrl ad. A szül6szoba feltételei jelent6s szerepet játszanak a sikeres hipnózis,, hipnoanesztézia fenntartásában. Ideálisnak mondható ha az egs ágyas szül6szoba biztosított. Meg kivánom jegyezni, hogy ennek ellenére a legtöbb sikeres hipnózisos szülé·semet több ágyas, zajos szül6szobán vezettem. A hipnózis fenntartására, mélyitéaére a szül6szobai zajok, hangok jól beépithet6k -93A szomszédos

vajud6 11 hangoskodé.sa 11 is pozitiv ingerként épit- het6 be a szülés :folyamatába. A modern szül6szoiba adta lehet6ség, pl a kardiotokográ:f hangja, mely a magzati szivmliködést jelzi. Erre a szillés haladásával k:apcaolatoa igen hasznos, pozitiv szuggesztiók alkalmazhatók A szül6szobán lev6 fényingerek is :felhasználhatók, különösen akkor, ha fokozatos világitésra és sötétitésre van lehet6aég Kellemes a szü16n6 által kiválasztott háttér zene, é relaxációt mélyit6 szuggesztiók alkalmazása esetleg magnetofonról Ez f6leg akkor jó hatásfokÚ, ha a hipnotiz6r, vagy a szülés:felkészit6 hang:jét vették fel a magnóra. mert a hipnotiz6r távozásakor helyettesítheti rövidebb időtartamra /kb fél 6ra/ a mély hipnózis fenntartásában. A több órán át tartó periodikusan jelentkez6 szülési fájások alatt a hipnózis :fenntartása, a hipnózisos szülésvezet~s, a gyakorlat számára a legnehezebb. Ebben jelent6s segitség

lehet ha e raportot a hipnózis vezetéSttt ás fenntartását át lehet adni másnak. Saját tapasztalatom szerint a raport átadása megold- ható ha erre megtanitott szülészn6nek adtam ét. Igy több 6rán át fenntartható volt a hipnózis ~s a hipnoanesztézia. Az irodalom szerint a :férjnek történ6 raport átadás igen j 61 bevált és igy szintén fenntartható a szül~s alatti mély hipnózis. Ebben nem tudok kell6 tapas·ztalat hiányában nyilatkozni Azt viszont bátran merem állitani, hogy "ideális esetben" e férj hasznos partner és segitség lehet a szülést vez:et6 személyzet számára. -94A hipnózis szülés alatti fenntartásában nélkülözhetetl.en a szenzoros imaginációs technikák alkalmazása. Ugyanakkor éppen ezt a technikai elemet tartom a legkritikusabbnak a hipnózisos szillésvezetésben, mert nehéz eldönteni, hogy melyek azok a tartalmak, imaginációs képek, melyeket a szülés alatt imagináltatni érdemes vagy kell.

Munkámban el6ször az egyszerü, hobbi jellegil imaginációs tartalmakat használtam. Már terhesség alatti felkészit6 mun- ka során kiderült, hogy melyek azok a kellemes imaginációs képek, amelyeket a terhes n6 kedvel. Ezeket használtam szüléskor is Kés6bb spontán egyre abba az irányba haladtam, hogy a szüléshez, az anyasághoz, a családhoz közelebb keri116 tartalmakat használtam fel munkámban. A szenzoros imaginációs tartalmak használatakor a leghatásosabb, lte az imaginációban az 5 érzésféleség megjelenik. Az alábbiakban néhány említésre méltó esetet ismertetek, melynél sikeresen alkalmaztam a szenzoros imaginé.ciós technikákat a hipnózis, a hipnoanesztézia fenntartására a szülés alatt , t§s a szillé.sek tökéletes fájdalommentes élményként maradtak meg a szül6n6knél. -95Esetis merte tések! - B.A-n é 23 éves els6 szül6 szülés re felké szit6 hipnó zisos foglal kozáso kon több alkalo mmal vett részt , maga~

hipno tikus fogéko nyságg aL rende lkeze tt. Aktiv szülis sel kerül t felvé telre a szU16 szobár a Gyors hipnó zis induk ci6,m élyité a, anesz téziás szugg esztió k alkalm azásak or a hipnó zis fennt artásá ra, mélyi tésére szenzo ros· imagin ációs techn ikát alkalm aztam Az általáno s is,k ola 4 osztá lyát végze tt cigány szül6n 6né1 az autóbusz utazás imagin ációjé t alkalm aztam A szugg esztió az volt, hogy mire vége a busz útnak , a kórház ban megs·z ül. Közben fo-: lyama tosan végigk övette m a szülés halad ását és imagi nációi ban élveze tes autóbu sz utat mondo tt el. A féjda lmstla n szülés nt§l e gátme tszés helyr eállit ása hipno anesz téziéb an, 5 cm3 1%-os Lidokain kiegé szítés sel történ t. -M.G -né 25 éves el6szö r szül6 Felké szités után a szülés aktiv szakas zában kerül felvé telre a hipnó zis induk ció és mélyi tés után e magas fogéko nyságu szül6n 6nél szenzo ros imagi

nációs techn ikát elloJlmaztam a hipnö zis mélyi tésér e ~s fennt artásá ra. Az általa válas ztott, felkín ált imagin á~iós tartalm ak -képz eljen el egy kellem es körny ezetet , ahol máv.volt és kellem es tiszta vizlf h{fs forrás volt Egy férjév el tett közös kiránd ulás élmén yeit eleve nített e fel képze letébe n mély hipnó zisban , mely a szülés egész id6tar temár a fennta rtható volt. Az anesz tézia, a keszty {f anesz tézia fokoz ására a patakb a 11.érto tt kezét fokozatosa n érzés teleni tette e hlís patak víz -96A szül6szo bai kép a kitolás i szak elején utazás után jelent meg képzelet ében. A fájdalm atlan szülést gátérzé stelenit és nélkül, csupán hipnoan esztéziá ban történt gátvarrá s követte. A hipnoan esztézia fenntart ására és fokozásá ra ismét a h{{sc patakba mártott kezét has-ználtam,- úgy hogy steril kend6ve l az aneszté ziát átvitte a gátra az érzéketl en kezével. -P.E 28

éves, második szülés aktiv szakaszáb ani került felvételre- a szü16szo bára Els6 szüléset -2 évvel aze16tt, hipnoanesz téziában szülte és jelen terhessé gével is járt szülésel6kész itésre MagaS" hipnotik us fogékony sággal rendelk ezett /Stan:for d Skálán 12 pont/. A szülés aktiv szakaszá ban történt hipnózis hatására spontán imagina tiv tartalma k kerültek el6 a szülése alatt az ismert balaton i táj, családi jeleni!t, fürdés, E!;-fe- rekekkel való játék. Ezt saját maga a szillés egész id6tarta mára fenn tudta tartani, és fájdlalom nélkül szült A gátvarrá shoz éber állapotb an akart maradni, megkapta gyermek ét és jó er6s gátérzé stelenit ést kért. -L.K-né 24 éves esl6 szül6 Rendsze rtelen méhtevé kenységg el terminus ban felvétel re került. Szfilésf elkészit 6 foglalko zásokon vett részt és magas fogékony sággal rendelk ezett A hipnózisban spontán el6jött kedvenc id6tölté se, a kötés és

festés -97E[!;f tányér festéséh ez kezdett hozzá, melyet a kitolási szak végére készre festett. A szülés után a gátvarrá shoz spontán életkorr egressri ó jött létre családi jelenet tel és 5 cm 1%os Lidokain érzéstel enítés után :fájdalm atlan gátvarrá s történt. A poszthip notikus szugges ztióban a kórházi tartózko dás idejére a gát kellemes · érzéstel eneégét JJ1eg6riz te. -T.J-né 26 éves, magas :fogékon ysággal rendelke z6 asszony els6 terhessé gével é:s szülésé.v el felkész i tésen vett részt és: szülése hipnózis ban zajlott. K"ülönös képesség gel rendelk ezett e spontán imaginá ciós tartAlma k tekintet ében. Els6 szülése kitolási szakában a közeli hűsüzembe tett kirándu lást imaginációjáb an és ugy látta; hogy eg}/ disznó ki akar jönni az ólból, de nem fér ki. Ez a kép egybe esett a magzat fejének a kismeden cében történt áthaladá sával. Második szülésén él több

alkalomm al foglalko zásra járt ~s igen magas :fogékoe yságot mutatot t a hipnózis iránt, 2-~ másodpe rc alatt igen mély hipnózis elérésé.r e volt képes Szülésén él életkor progress ziós techniká t alkalmaz tam ~s a jöv6 szül6szo báján szült hipn6zis ben 1 modern technika i müszere kkel felszere lt szül6sz.o bán Saját szülésé t végig tudta kontrolálni ~s párhuzam osan haladt a valóságo s szül~sse l aa imagináci6b en megélt élmérzy A fájdalm atlan szül~et általa ~rt narkozis ban végzett gátvarr ással fejeztem .be -98- u.sA Ohio-b en másods zor szül6 :fehér amerik ai házasp ár 3 alkalom mal járt hozzám hipnóz isos szülés el6kés zitésre . Azt akarták , hogy a szülés hipnóz isban történj en. Az miszony a szülése alatt szabado n kivánt mozogn i, szülés zeti helyze tnekmeg :felel6e n. A hipnóz is indukc iót a :férjen végezte m és közös hipn6z isben az asszony irányí tott, a szugge szti6kk al. Össze:f

oglalva : Ugy gondolom, hogy a hipnóz iso·s szülésv ezetés legkény esebb része a szülés alatti :folyam atos hipnóz isban tartás. Ez szenzoro,s imagin ációs technik a segi taégév el valósi tható meg Dönt6nek érzem az imagin ációs tartalm ak megvél asztás át ·, alkalmazásá t Ez ugyan nem esik a tudományos kutatá s szabály ozása alá /Nyerg esné 1985/ ennek ellenér e óvatos ságra intek a használatáv al kapcso latban, hiszen az imagin áeiós tartal.m ák alkalmazása mélyen a pszichi kumba nyttl, a tudatta lan szintjé re, ezért tovább i alapos kutatás okat igénye l. Nem adtam külön értéke lést az ujszülé 5ttek paramé tereir6 1. Azzal indokol nám, hogy a hipnóz isos szülése khez az egészsé ges terhese ket, sz6v6dménymentesnek igérkez 6 szülése ket válasz tottam. A szülése k dönt6 többség e szöv6dm énymen tes, egészsé ges ujszül öttet eredmé nyezett , magas Apgar státus szal. A hipn6z iso-s: szülésv ezetés

terhére Írhat6 szöv6dm énnyel nem találko z, tam munkám során. Ennek ellenér e meg kívánom jegyez ni, hogy az -99els~ hipnózisos szüléavezeté sek során a hazai átlagon felüli /5-61,/ vac-uu:m extrakciót végeztem. Ugyanakkor ezek mind kimeneti , k6nnyl111 vacuumok voltak a kitolási szak lerövidités~re Ezt a hipnózisos: viselkedésben való kezdeti járatlenságomnak tulajdonítom. Kés6bb nem fordultak el6 hasonló esetek Mint emlitettem e hipnózis terhére írható szöv6dmény nem fordult el6,azonban sikertelenségek-különösen a kezdeti szakasz11 ban e16~ordultak.Leggyakoribb és legnehezebb azöv6dmén;y "volt a hipnózisból való kimenet a spontán dehipnózis aktiv szülés alatt,ezen esetekben csak imaginációs technika és esetenként gyógyszeres kiegészítéssel volt kivitelezhet6 a kielégit6 h}pnoanesztézia.Dependencia egyetlen esetben sem alakult ki,természetesen külön figyelmet fordítottam e szöv6dmény

elhárításáraKülönben Úgy gondolom,hogy szillés,terhesség során a hipnózis alkalmazásával kapcsolatosan ez nem jelent valós problémát,velószinüleg a n6gy6gyászati eseteknél kell óvatosan alkalmazni. Mütéteknél,f61eg kis n6gyógyászati mütétekn11 alkalmaztam /abrasio,cerclage/ezek:n&l kell6 anesztéziát biztosít. Nagy mütéteknél-bár kell6 tapasztalatom nincs-ennek ellenére Úgy vélem manapság e modern anesztetikumok birtokában,mint egyedüli anesztetikum nem ajánlott,esetleg nagyon válogatott esetekben.Ugyanakkor a nagymütétek el6készitésére és bevezetésére igen jó és könnyen alkalmazható -100- 5.5 Pszicho terápiás eljáráso k kombiná lásának eredmén yei a szüléere :felkész ítésben Ebben a viz.s gálati sorozatb an célul tüztük ki a különböz 6 pszicho terápiás :módszerek kombiná lásának lehet6sé gét és el6nyeinek. vizsgála tát /Tiba és mteai 1985/ önként jelentke z6 9 terhesb6 1 álló cso.p

orton 5 foglalko zásból é116 szülésel 6kés·zi tist végeztün k~ melynek keretébe n különböz6 pszicho terápiás módszer eket kombiná ltunk A terhessé g alatt és a szülés után :fel vett MMPI sz.e mélyiség tesztek értékelé se alapján megálla pithat6, hogy a profilon belül struktu rális változás nem jött létre. A két görbe lefutása lényegéb en azonos volt, de a második teszt:fe lvételné l a skálák értékei alacsony abbak. Ezek szerint a terhessé g alatt a profil minden skálában megemel kedik, ennek oka az lehet, hogy ebben a periodus ban a szenzit ivitás :fokozód ik és a killönböz6 ingerekr e való :fogéko.n ys·á g n6 A csoporto s foglalko zások történés einek értékelé sekor azt találtuk, hogy a szabadin terakció s ülések: é.s a szociodr a:matiku e játékok alkalmáv al a méhen belüli magzatr ól, és a terhessé gr6l,mint állapotr ól alig esett szó. A f6 témák ezeken a :foglalkozás okon a családi, az aktuális

munkahe lyi és általáno s gyermek nevelési problém ák voltak. A :felkész ítésben a kombiná lt pszicho terápiás foglalko zások dinamik ája eltért az el6z6ekb en tapaszt altaktól . A magas hipnotikus :fogékon yság és a jó raport ellenére direkt techniká kkal nehezen sikerült mély hipnózi st elérni Ezen "elutasi tó" ;-. • . 41,, 1 ,·, -101- magatartást valószin{íleg a különböz6 módszerek kombinálása, illetve azok sorrend.;ie okozhatta A hipn6zie szerepe a kü- lönböz6 pszichoterápiás aódsz.ere-k kombináláaákor a ezülée élményének tudatosítása. Segítséget nyujt abban, hogy :fel- szinre hozza mindazokat a tudattalan félelmeket, szorongásokat~ melyek a szüléssel kapcsolatosak. A verbális kommu:nikációban a terhesség tényének hárítása és a szüléssel kapcsolatos passzív magatartás jelent neg A szülés utáni beszámolókban szerepel ugyan a szülési :fáj- dalom élménye, de ezt mind a 9 esetben

elfedte az eseméey egyedisége, nagyazerCíaége, cslÍcsélnény jellege. A szülés alatt a tanult relaxációt jól fel tudták használni. A cso- portos :felkészitésr61 minden esetben az volt a v~lemény, hogy megszüntette a :félelmet, biztonságot, önbizalmat adott„ Egyértelmffen meg:fogalmezódott a valahová, ez együvé tartozás élménye, biztonsága. -102- 5.6 Komplex pszieho:fizikális :felkészit6 módszer értékelése Munkám kés6bbi szakaszában terhestornával, légz6 és relaxációs gyakorlatokkal kombinált komplex :felkészit6 foglalkozások/!. sz melléklet/ eredményét, hatékonyságát 52 terhes /26 szülés-r e felkészitett és 26 válesztott kontroll/ esetében vizsgáltuk a szülés körülményeit, a felkészítés hatását. A Vizuál Analóg Skála /III. sz mellékelt/ el6zetes bemérése 100 szülést vizs:gálva történt meg Ennek eredményeként jöttek létre a fájdalom intervallU11ok, azaz alacsony fájdalonsz.inthez soroltuk a

0-30 pontos értékelés-t, 31-60 pontig jött létre a közepes :fájdalom k~tegória, és 61-100 pont között pedig a magas fájdalom tartomány. Ezen tartományok :figyelembe vételével értékeltük az 52 terhesb61 álló mintát és az adatok elemzésekor a következ6 eredményeket kaptuk; /Tibe ás mtsai 1984/. 22. ábra: A szül6n6k megoszlása a fájdalom intenzitás összesí- tett értéke alapján n:52 Eeetezám: 14. • 12 .,- [=:J 10 . ffiIIIIIIl 8 - . 6 0-30 - alacsony fájd.szint 31-60 nm közepe~ ~ájd. ezint 61-lOOa:m magas :fájd. szint 4. 2 . :: " 10 20 30 40 50 60 70 80 - 90 Fájdaloa intenzitás /mm/ 100 -103- 23. ábra: A szU16n6k %-os megoszlása a fájdalom intenzitás alapján ~ 35 % alacsony fá.jd szint á 60 ~ % közepes fájd. szint 5 % magas fájd. szint n:52 Az ábrán látható, hogy a terhesek több mint a fele kcizepesfájdalomszintet jelzett szülése után. /A vizsgált csoport- ban nem történt

fájdalomcsillap!tás./ 24. ábra: A fájdalom intenzitása a szülés egyes szakaszaiban a felkéazitett és a kontroll csoportban Analóg Skála /mm/ 1--. el6kéBzitett összes szülés n:26 ---- kontroll összes szülés n:26 ---. - - -- -, I . tágulás II. kitoláe 10 0 - - -. , , ---,1 I. II„ III. IV • III.gát varrás IV.szillés után 2 óra -104- A tágulási szakban érzik a legnagyobb :fájdalmat a szüU5n6k. A felkészítésben részesült csoport fájdalomszintje a legalacsonyabb, és jelent6s eltérést mutatott a kontroll csoporthoz viszonyítva. Felfigyeltünk rá, hogy a gát helyi érzéstelenítése ellenére a gát varrás is viszonylag magas- fájdalomaal járt. Az eredmények alapján igazoltnak látjuk, hogy a pszichogén fájdalom- csillapító eljárások hatékonyak, illetve a komplex szülésre I felkés:zi tés önmagában is hatékonyan csökkenti a szülés alatti :fájdalmakat az intenzitás dimenziójában is.

Tökéletes szülés alatti :fájdalomcsillapités hoz azonban még egyéb módszerek kombinálása is szükséges. 5. 7 A terhesség alatti szorongás szint 11éré·se é·s összetüggése a szülés alatti fájdalomélménnyel A STAI FXl szorongást mér6 teszt /Spielberger 1970, adapt. Sipos 1978/ felhasználásával vizsgáltuk · 75 szülésre :felké- szftett é·s ugyanannyi kontroll nem felkészi tett I. szü16 terhes szorongását 1 és szülési fájdalommal val6 összefügg~s~t. Mint az irodalomban is utaltunk rá, hipotézisünk a vizsgálatban az volt, hogy a magasabb szorongási szin~tel magasabb fájdalom társul. -105- x. táblázat: A szorongás és a fájdelom szerinti %-os meg- oszlás a felkészitett és a kontroll csoportban Vizuál Analóg Skála intervallumai /fájd. intenzitás/ STAI FXl aktuális szorongás 1nterval !.:umai alacsony közepes magas F K F % 20 % K F K alacffOny fájdalom 60 % közepes fájdalom 30 % 61 % 65 % 64 % 79 %

70 % imagaa fájdalom 10 % 33 % 15 % 30 % 16 % 30 6 F = felkészitett csoport n:75 először szülő 0% 6 % 5 % K =kontrollcsoport n:75 először szülő A kontroll csoporttal történt összehasonlitásban a szülési fájdaloa tekintetében igazoltnak látom, hogy a magasabb szorongás- ho,z magasabb fájdalom élmény társul. Továbbá a táblázat eredményei azt is érzékeltetik, hogy a felkészitett csoportban jelent6sen többen vannak az alacsonyabb szorongási szintüeknél azok, akik a sZülést fájdalmatlannsk Ítélték. Az alacsony szorongási sz-intnél 111indhsrom fájdalom intervallWiban volt különbség a felkészítettek javára A közepesen szorongó csoportban is érzékelhet6 volt /a közepes fájdalmat kivéve/ e két csoport közötti különbség„ A magas szorongási szint<íeknél a köz~pes ~s a magas fájdalom intervallllllokban tapasztaltunk számottev6 eltérést a felkészített csoport javára. A felkészítés eredményének

tartom azt is, hogy a felkészített csoportban a 11agasabb fájdalomértékeléa ellen€re pozitív szülési élményr61 e~ámoltak be a szül6n6k. % -106A csopo rtok érték elése kor megá llapit ottuk , hogy a :felk észitett csopo rtban a felké szité s :folya mán az aktuá lie szoro ngási szint csökk ent. A terhe sség II trime szter ét61 felké szité sre járt terhe sek szoro ngási szint jét 4 alkalo mmal mértü k a felké szíté s végéi g, a III. trime szter végé ig A csopo rt átlag ponts záma, a 40 pontr ól 33 pontr a csökk ent. Az alkat i szoro ngási szint nem muta tott szám. ottev6 válto zást, a felké sz{te tt csopo rtban A kontr oll csopo rt szoro ngási szint je a II. trime szter t61 a terai nusig sem az alka ti, sem az aktuá lis skálá n nem válto zott, az aktuá lis érték 40 pontr ól 42-re válto zott, ami nem jelen t érdem leges elmo zdulá st. 5.• 7 1 Spec- itikus terhe sségi szoro ngás mérés e· /PAS/ Magyar nyelv en

eddig nem állt rende lkezé sre speci fikus terhe sségi szoro ngást vizsg áló mér6e szköz . Burs tein /1974 / spec ifikus terhe sség alatt i szoro ngást és attiti ldöt mér6 teszt et do1gozot t ki Magyar nyelv re adapt áltam a teszt et és 75 I szül6 terhe ssége 29-33 hete közö tt lev6 as~on yon vizsg áltam :meg. A Pregn ancy Anxie ty Scale /PAS/ magy arul speci fikus terhe sségi szoro ngást mér6 skála /III. sz mellé klet/ a STAI FXl;b iztos an valid teszt tel va:l.ó össze hason lítása kor mind a relia bilit áa, mind a valid itás tekin tetéb en jó össze függé st muta tott. Ezeke t a mérés eket szem léltet i a XI. és a XII táblá zat -107XI. táblázat: A PAS érvényességi vizsgálatának eredménye PAS ATT 1/PAS/ SZOR 1/PAS/ ATT 1/PAS/ SZOR/PAS/ Trait 1 .23 .4d8l • ;4:tef • 49lBE State 1 .13 .31H • 43Ef • 43JBIE Trait 2 .24 • 38JE .43Jaf .61Ef State 2 • 35JE .43Jflf • 36JE .5~ Spielberger Pearson

product moment correlation XII. táblázst: A PAS megbizhat6sági vizsgálatának eredménye ATT 2/PAS/ SZOR 2/PAS/ ATT 1/PAS/ .39JE SZOR .7~ .6<JBI 1/PAS/ .5d81 az első felvételkor szorongás az első felvételkor attitűd a második felvételkor szorongás a második felvételkor alkati szorongás az első felvételkor aktuális szorongás az első felvételko» alkati szorongás a második felvételkor aktuális szorongás a második felvételkor e p(0.01 = p(0.001 Röviditések: ATT 1/PAS/ = SZOR 1/PAS/ ATT 2/PAS/ = SZOR 2/PASt= Trait 1 ~ State 1 = Trait 2 • ~tate 2 = JE attitűd -108- 6. DISZKUSSZIÓ ÉS UJ MEGÁLLAPITÁSOK E témakö rben kifejt ett minteg y 15 éves klinik ai,kuta tó és szervező munkám összef oglalá sát,ért ékelés ét az alábbia kban ismerte tem. Egyik legjelentősebbnek érzem a hipnóz is szülés zeti alkalm a- zásába n kifejt ett klinik ai és kutató munkám at,külö nös tekintettel a gyakor lati kivitel ezés

korláta ira.Eze n klinik ai és kutatá si tapasz talatok kal közeleb b kerülte m a szülés i fájdalom mélyebb megért éséhez pszicho gén csilla pítási lehetősége megold ásához. Ugyanc sak e munkám vitt közeleb b a szülészeti pszicho szomat ika elsaját ításáh oz és a szülés re felkés zítés komple x program jához.I gy alakul t ki az a koncep cióm,ho gy országos terjesz tése járul,h ogy ebben az időszerüvé időben vált,me lyhez jelentősen fogalm azódot t meg az hozzá- Egészségmegőr­ zés Társad almi Program ja,anna k szüksé gesség e.E program szülészeti megva lósítás át jelente né az általán os komple x pszich ofiziká lis szülés re felkés zítés illetve átmene tileg az alapszi~tü program megval ósítása Munkám során lépése ket tettem egy uj,hazá nkban ismere tlen kutatá si terüle t,a prenat alis pszich ológia felé.Fo ntos a gyakor lati szülés zetet érintő terület ek felé is léfések et tettem ,nevez

etesen a férj vagy egyéb nem szaksze mélyze t jelenlé te a szülés nél,a szülés i -lo9- a szülési alternativák megvalósitásána.k kérdése,a korai anya-gyermek kapcsolat elősegitése,a széleskörü komplex szülési fájdalomcsökkentés elterjesztése irányában.Minde~ek a családközpontu szülészeti ellátás felé lépések A terhesség és szülés alatti szuggesztiv lehetőségek jobb kedvezően kihasználásával befolyásolhatók a körülmények. Ét-tekezésem uj megállapitásának tekintem az alábbiakat: l,A szülésre felkészítésre jelentkező terhesek hipnotikus fogékonysága magasabb mint a nem terhes populációé. 2,Különösen az első terhességüket viselő asszonyoknak magas a hipnózis iránti érzékenysége,de a másodszor szülők is magasabb fogékonysággal rendelkeznek mint a nem terhesek. 3,A szülés alatti folyamatos hipnózisban tartás magas fogékonyságuakon,anesztéziás szuggestiók és szenzoros

imaginációs technikák segitségével kivitelezhető.Igya szülés hipnoszuggesztiv módszerrel tökéletesen fájdalommentesitheto. 4tA rutin szülészeti ellátás számára a szülés egész tamára kiterjedő időtar­ folyamatos hi~nózisban tartás fájdalomcsil- lapítás céljából nem valósítható meg. 5,A szülés alatti szakaszos hipnózis alkalmazása könnyen kivitelezhető és jó hatásu. 6,Az egészséges terheseken és szülés alatt fájdalomcsökkentés céljából alkalmazott imaginációs technikák további alapvető interdiszciplináris kutatásokat igényelnek. -llo- Befejezésül,a z eddigi szervezési tapasztalato k és eredmények birtokában bizonyitottna k vehető ció mely szerint a programot az hogy jó volt az alapkonceporvosok,főleg szülész orvosok megnyeréséve l a szakdolgozói hálózatra kell alapozni./LM elékletek/A Pszichoprofi laxis Program szervezési koncepciókat ismertető közleményeimből egyértelmüen

látszik,hogy a progra- mot a jól fejlett hálózatra lehet és kell alapozni. E mellett igen védőnői jelentős gyógytornászo k és tényzóként kell figyelembe venni a szülésznők lehetőségeit e program felvirá- goztatásában és általánossá tételében.Jó l fejlett,szakm ailag egyre igényesebb ségi munkát" nálkozik a védőnői jelentő feladatot.Ugy ancsak szülésznőknek.Hazánkban női szakhálózat-eltérően nek ellenére a a hálózatunk képes felvállalni e a szülés számos előnyt ban1hiszen a szülés a vajudás szülőnő.Jól kitünő lehetőség nem alakult ki erős kí- szülész- a fejlett nyugati országoktól-d e en- szülésznők leendő szülőnovel "minő­ előtt ha találkozhatná nak rejtene e találkozás magá- idejéből legtöbbet velük van a képzett gyógytornász aink szívesen vállanának sze- repet az oly fontos terhesgimnas ztika terjesztésébe n. Az eddigi tapasztalatok

alapján bátran mondhatjuk hogy a több sikeres szülésre felkészítő tanfolyam további folytatása bó- vi tése nem képezheti vita tárgyát .E program további létjogosul tságának igazolására döntő fontosságÚ a kutatás,az elért eredmények objektív a tudomány mai állásának megfelelő kelése a kutatási eredmények további hasznosítása . érté- -111- Különleges lehetőség kínálkozik erre interdiszciplináris munkacsoportok kialakitásával,melyben kulcsszerepe van a kutató pszichológusnak.Hazánkban ma már a pszichológia tudománya a pszichoterapia és az orvosi pszichol6gia kivivta létj ogo- sultságát,napról napra nagyobb tekintélyt elismerést szerez mind a kutatásban mind a gyógyításban.E határterület különös lehet5séget kinál a pszichológiának,sőt e téren végzett alap- vető szociálpszichológiai kutatásokkal a szülészeti gyakorlat számára is elképzelhető olyan információk adása,melyekkel a

szülészeti ellátás olyan terülelihez is jobban hozzáférhetünk, amelyekkel eddig a medicinális rész nem boldogult kellő ered- ménnyel. Végezetül kedvenc mondatommal szeretném befejezni értekezésemet: "Változó világunkban a leendő anyákat meg kell tanítani terhesnek lenni és szülni. 1 K"ószönetn:yilvánitás Mindenek el6tt köszönettel tartozom Dr. Mészáros István professzornak.>DrB ányai Éva kutatóknak, akik elinditottek e kutatásban és végig segitettek Útkereséaemben. Köszönet illeti meg Dr. Jakubecz SáRdor megyei szülész f6orvost, el6z6 munkahelyi f6nökömet, aki lehet6vé tette, hogy mUJllkám jelent6s rés·z é.t a gyulai ■egyei kórház szülészeti osz- tályán végezhessem. K"ulön köszönet illeti meg aspirá.nsvezet6met, Dr Csömör Sándor professzort, aki mindvégig támogatott klinikai és kutató •u.mkámban, K"ószönet illeti az I sz N6i klinika dolgozóit é·s killönösen a

Szülészeti Pszichoprofilaxis Munkacsoport dolgozóit, akik jelent6s segitséget nyujtottak munkámban és a hazai program kialakitásá.ben nagy részük van. Köszönettel tartozom jelenlegi munkahelyi vezet6imnek, Dr. Őry Imre és Dr. Pintér Attila minisztériumi f6tanácso- soknak, akik a hazai pszichoprofilaxis program megvalósitésáb:an dönt6 jelent6sé·gü támogatásban ré·szesi tettek. Kószönettel tartozom Bognárné Várfalvi Marianna véd6n6nek, aki az elmúlt években munkatársamként a szülésre felkés21it6 komplex 116dszer kidolgozásában, 11egvel6sitásában és e kutató munkában segit6 partnerem volt. Megkülönböztetett köszönet illeti 11eg családomat és különösen Dr. Belogh Ilona pszichiátert, feleségemet, aki munkatársam, segitségea és támogató• volt e hosszu Útkeresésben, kutatásban mindvégig. -2- Végezetül hálával tartozom a ■agyar egészségügy és tudományos ~let legJagasabb szintü k:épvisel6inek, ekik

lehet6vé tett~k számomra. hogy belföldi aspiránsként f6városi vezet6 klinikán dolgozhettan hosszabb ideig, valamint, hogy külföldön tanulmányuton lehettem• és hogy az egészségügyi ellátás legmagesebb szintjén szülészeti ellátásUJlk szervezésében dolgozhatom. I~z.melléklet A hazai terhespopulációra kidolgozott komplex felkészit5 program tematikája ELMÉLET reORNA és LÉGZŐGYAKORLAT RELAXÁCIÓ l.foglalkozás A tanfolyam célja. Helyes életmód és táplálkozás a terhesség alatt. Pszichés változások a terhességben. Helyes fekvés, ülés, állás, járás megtanítása. Általános légzőtorna. Koncentrativ lazítás Testhelyzetek a terhesség alatti pihenésre, lazításra. Hát és hasizom gyak. Csúcsi, mellkasi és hasilégzés megtanítása. Koncentrativ lazítás Autogén tréning 2.foglalkozás Anatómiai ismeretek. Élettani változások. A terhesség alatti vizsgálatok célja és módja. 3.foglalkozás A szülés

megindulásá- Gerinc mobilizáció. nak jelei. A szülés szakaszai. A szüléskor javasolt légzés és lazitás jelentősége. A fájdalomcsillapítás lehetőségei Medencefenék erősítő gyakorlatok, mellizom erősítése. Lazító légzések gyakorlása. Autogén tréning /hullám imagináció/ ELMÉLET TORNA és LÉGZŐGYAKORAT RELAXÁCIÓ 4.foglalkozás A bőrkontaktus szerepe a szülés utáni percekben. A gyermekágy időszaka a k6rházban és otthon. A~ ujszülott ellátásához szilkséges kellékek Higiéne Pszichés változások. Vénáskeringést fokozó gyakorlatok. Gátizom er5sités. Lumb lord elleni gyakorlatok. Hipnózis Csipőtorna. Szülés alatti légzéstípusok megtanitása. 5.foglalkozás A szoptatás jelentosége,az anyatej. A szoptatás higienéje, technikája A mell előké­ szítése a szoptatásra. Fejés.A szoptatás hatása az anyára és az ujszülöttre. Medence körüli izmok erősítése - gluteusok, csipa, gát. Mellizom,

hátizom gyak Szülés alatti légzés a szülés testhelyzeteiben. Relaxációban imagináció:Leuner technika / rét, viz / Egyensúly ~yakorlatok. Talpizom erosités. Aktiv lazítással kombinált légzőgyakorla­ tok. Autogén tréning vagy aktiv relaxáció 6.foglalkozás ujszülött ellátása a· szülos~obán~ Az ujszülott élettani sajátosságai, viselkedése az első hetekben. Alapvető ismeretek az ápolással, higiénével, és az otthoni gyógyszerekkel kapcsolatban Az TORNA és ELMÉLET LÉGZŐGYAKORLAT RELAXÁCIÓ 7.foglalkozás Az ujszülött helye a családban, napirendje. Masszázs gyakorlatok. Nyomáspontok a szülési fájdalom csökkentésére A gyermekágyi torna fontosabb gyakorlatainak megbeszélése. Kitolási technika légzése. /Nyomás nélkül/ Autogén tréning után a szülési kontrakciók elképzelése, légzőgyakorlatokkal kiegészitve a szülés haladásával szinkronban. S.foglalkozás -------------------- --------------------

-----HIPNÓZIS Kiegészítő foglalkozások Filmvetítés, videó, dia, J.Degtekintése szülőszoba látogatás, ujszülött osztály 11.szmelléklet Név • • . Módosított Vizuál Analóg Skála . . Mütétes szülés volt? . •• Hányadik szülése volt ez •••.• igen nem Kedves Asszonyom! A szülést követő 24 órán belül szíveskedjék kitölteni ezt a tesztet. Kérjilk jelölje meg a szülés szakaszaiban érzett fájdalom erős­ ségét az alábbi vonalakon, egy kis jelzéssel. Amennyiben nem érzett fájdalmat, űgy a jelzése a vonal bal oldala felé kerül, ha közepes erősség~ fájdalmat érzett, úgy a vonal közepe felé, és értelem szerűen, erős fájdalom esetén a jobb oldalra kerül. KöszönjÜk közremüködését. l.Aszülés .első szakaszában - a tágulási szakban - milyen erősségünek ítélte meg a fájdalmát? / jelölje meg a vízszintes vonalon - értelemszerűen - a fájdalom fokát függőleges kis

vonallal/ nincs fájdalom elviselhetetlen ·fájdalom 2.Jelölje meg a fájdalom mértékét attól kezdve, amikor nyomni kezdett - a szülés végéig. elviselhetetnincs len fájdalom fájdalom · 3.A gát varráskor érzett fájdalmát jelezze nincs fájdalom +---------------------1 elviselhetetlen fájdalom 4.UgyanÍgy jelezze a szülés utáni 2 órában érzett fájdalmát nincs fájdalom , ., elviselhetetlen fájdalom III~elléklet: Terhességi Szorongási Skála A terhesség a nők életének egyik legváltozatosabb, legörömtelibb időszaka. A gyermek vállalása örömet és egyben felelőséget jelent, ezért érzelmileg hangsúlyos időszakot élnek ilyenkor a nők. Az alábbiakban a terhességgel, a gyermekvárással kapcsolatos néhány megállapitást talál, kérjük gondosan olvassa el ezeket. Amennyiben Úgy itéli meg, hogy a kijelentés érvényes Önre, akkor az IGAZ választ karikázza be. Ha Úgy érzi, hogy az adott megállapítás

nem érvényes Önre, akkor a NEM IGAZ bekarikázásával adja meg a választ. l.Terveztern ezt a gyereket • • • • • • • • 2.Dühüs lettem,amikor megtudtam,hogy terhes vagyok • • • • • • • • • • • • • • • 3.A férjem nem örült,amikor megtudta,hogy terhes vagyok • • • • • • • • • • • • • • 4.A-magzatmozgások megrémitenek engem • • • 5.Nem zavar,hogy a testem deformálódik a terhesség alatt • • • • • • • • • • • • • 6.Terhesség alatt csökken a sexualitás iránti érdeklődésem • • • • • • • • • • • 7.Attól félek,hogy a gyermekem születése előtt meghalhat • • • • • • • • • • • • • S.Félek a szülés alatti fájdalomtól • • • • 9.Aggódom,hogy a szülésnél az orvosom nem lesz jelen • • • • • • • • • • • • • • • 10.Amiatt aggódom,hogy nem tudom,mikor menjek be szülni a kórházba

• • • • • • • • 11.Attól félek,hogy a terhesség alatti nemi élet miatt sérülhet a gyermekem •• 12.Megrémitenek azok a dolgok,amit az emberek a szülésről beszélnek • • • • • • 13.Gyakran aggódom amiatt,hogy a gyermekem nem lesz egészséges • • • • • • • • • • • 14.Sohasem tudtam elképzelni,hogy terhességmegszakitásom legyen • • • • • • • • • 15.Az a gondolat,ho 9y szülés alatt szakadni fogok, vagy vagnak, sohasem zavart 16.Ugy érzem,a terhesség veszélyes • • • • • 17.Sohasem gondolok arra,hogy képtelen leszek 9ondját viselni gyermekemnek • • • • 18.Már valasztottam nevet a gyermekemnek •• 19.A férjem nagyon bátorit,és sokat segít • 20.Félek,hogy a-szüléskor meghalok • • • • • 21.Félek,ho 9y magamra maradok a gyermekem gondozásaban • • • • • • • • • • • • • • 22.Időnként félek,hogy estleg vérezni fogok a terhességem

miatt • • • • • • • • • 23.Sohasem álmodok arról,hogy a gyermekem megsérülhet • • • • • • • • • • • • • • • 24.A férjem úgy gondolja,hogy a nemi élet Eiatt a gyermeklink megsérülhet • • • • • 25.Általában jól érzem magam a terhesség ideje alatt • • • • • • • • • • • • • • IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ IGAZ NEM IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ IGAZ NEM IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ IGAZ NEM IGAZ NEM IGAZ IGAZ IGAZ IGAZ IG;AZ NEM NEM NEM NEM IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ NEM IGAZ IGAZ IGAZ IGAZ IGAZ J.iELKÉS ZITÉSEK MAGYARO RSZÁGON 1 9 8 5 Debrcen • Pécs SZÜLÉSR E J.iEL KÉSZ ITÉS MAGY AROR SZÁG ON 1 9 8 8 Tatabé ya Szolnok • Veszjrém •szeksz Zalaege rszeg • Szekszá rd • Péc•s

Kecskemét • SZÜL ÉSRE I RCDALOM Abramson,M. ,Heron, N T :/195 0/0b jecti ve evalu ation of hypn osis in Obst etric s.Pre limin ary repo rtAm JOh stet Gyne col.V ol59 1069 -1074 Adam s,R.D ,Vic tor,M :/19 85/P rinci ples of Neur ology Third.EdMcGraw Hill Book Comp Aitk en,R .B :/196 9/Me asure ment of feeli ngs Usin g Visu al Anelogue Scale s.Pro cRS ocM edV ol62 989-9 93 Amb rose, G.,N ewbo ld,G :/196 8/A handhook of medi cal hypnosi sBa illie reT inda ll and casse lLon don Andr ew,J. M:/1 970/R ecov ery from surg ery,w ith and with out prep arato ry instr uctio n for three copin g style sJ of pers onal ity and Soci al Peyc h.Vo l15 223-2 26 Anm -ews ,G.,T enna nt,R~ :/197 8/Lif e even t stres s,so cial supp ort copin g style and risk of psyc holo gical impa irmen t.Jo f Nerv ous and Ment al Dise aseV ol16 6 307-3 16 Argy le,M .:/19 72/T he psych ology of inter pers onal beha vior Zn~ ed.B altim oreP engu in Book s Augu st,R. V:/1 960/ 0bste tric Hypn oane sthes iaAm

JOb stet Gyne col.V ol79 llJl- 1138 Augu st,R. V:/1 961/H ypno sis in Obst etric sMc Graw Hill New York. Augu st,R. V:/1 965/! zypn osis in Obst etric s:Va rying $ppr oaches Am Jof Clin ical Ffyp nosis Vol 8 47-5 1 Aver ill,J. , R.:/1 973/ Pers onal cont rol of" aver sive stim uli an~ it s relat ions hip to stres s.P~ chol ogic al Bull etin Vol. 80 286-3 03 Bagey E.,K oron kai B:/1 978/ Rela xáeió s móds zerek Med icina Buda pest. Bala skas ,J.:/1 985/ Acti ve Birth Mani festo The Inter natio nel Acti ve Birth Mov emen t.Ist Cong ress Lond onA bstra ct -2- Bal ask as,J .:/1 988 /Ac tive Birt hU nwi n B~ ai t.,H ilga rd,E :/1 974 /A Comparison of Act ive- Ale rt 1vp not. ic Ind ucti on with trad itio nal Rel axa tion Ind ucti on. J.Ab norm Psy cho lVo l85 218-224 Bán yai t. ,Mtfszáros I ,Csókay L :/19 82/ Inte ract ion betw een hyp noti san d sub ject :A soc ial psy cho phy siol ogic al app roac h. Pap er· pres ente d at the Inte rna tion al Con gres s of Hyp

nosi s and P~c hos oma tic Med icin e.G lasg ow Sco tlan d.A bstr act Bar ber, D.,M aye r,D :/19 77/E valu atio n o-f the effi cien cy and neu ral mechanism o-f hyp noti c ana lges ia proc edu re in exp erm enta l and clin ica l pain .Pa inV ol4 41-4 8. Bar ton ,J.J :/1 980 /Al tern ativ e Bir thin g Cen ter. Exp erie nce ina teac hing obs tetr ic serv ice. Am JO bste t.Gy nec olV ol2 Y77-584. Bec k,N .,Ha ll,D :/1 978 /Na tura l Chi ldbi rth A Review and Analys is.O bst etri cs and Gyn ecol ogy Vol 52 371 -379 . Bec k,N .,Ge den ,E: /197 9/P repa rati on for lab or:A .His tori cel Per spe ctiv e.Ps ych oso mat ic Med icin eV ol4 1 p.25 0 Bec k,N .,Si ege l,L :/19 80/ Pre par atio n ~or chi ldb irth and con tem pora ry rese arch on pain ,anx iety an<l stre ss red ucti on: A Review andJ Crit ique .Psy cho soIJ JBt ic Med icin e.V ol4 2 429 - 447. Ben nets ,A.: /198 2/T he free -sta -nd ing Bir th Cen ter.T he Lan cet Vo l.l 378 -380 Bin g,E .:/1 969 /Six pra ctic al less ons

for an eas ier chi ldbirt h~T he Lamaze method.New York13antam Boo ks. Bla ttne r,B . :-/1 981 /Ho listi c Nur sing An glew ood Cli f:fs ., NJ: Pre ntic e Hal l. Bon ica, J.J :/19 84/ Lab our pain In: Wa llP D, Mel zac k R./ ed/ Tex tboo k 01· pain . Chu rchi ll-L ivin gsto neE dinb urg . Bon cz,I .,Fo dor ,J,P alla g,L :/1 982 /A stue y on the hyp noti c sus cep tibi lity o~ pers ons atte mpt ing suic ide: som e ther ape uti~ con side rati ons &In t.JC lin Bxp !fy pnV ol3 0. p19 4 -3- Bre ssle r,D .:/1 979 /Fr ee yourself" from Fain.New Yor k:S imo n and Sch ust er. Bu rste in,I .,K itch ,R A, Ste rn, L: /19 74/ An xie ty,p reg nan cy, lab our and the neo nat e.A mJ Ob stat Gy nec ol.V ol1 18 195 -19 9. Bu tze n,F .:/1 980 /Th e Alt ern ativ e Bir thi ng Cen ter. Am J Dis .Ch ild Vo l13 "4 p3 48 Cal dey ro- Bar cia ,Ro ber to:/ 197 7/•s om e Con seq uen ces of Obs tet ric al Int erf ere nce s .Bir th and Fam ilJ Jou rna l.V ol2 ,4- 8. Cas sel ,J.: /19 76/ The

con trib uti on of the soc ial env iro nmen t to hos t res ista nce .Am Jo f Epi dem iolo gy. Vo l12 3 104 -10 7. Cb erto k,I. ,La nge n,D :/1 968 /Ps ych oso ma tic der Ge bur tsh ilfe.H ipp okr ate s-V erl ag Stu ttg art Ch life r,R .:/1 930 /Ve rba l ana lge sia in chi ldb irth .Ps ych othe rap ia Har kov Vo l2 307 -31 8 Cla rk,N .:/1 956 /Tr ain ing method for chi ldb irth uti liz ing hyp nos ia.A mJ Ob stet Gy nec olV ol7 2 130 2-1 304 . C1a rk,N .:/1 973 /An esth esia in Ob ste tric s.G en Pos tgr adu ate Me dic ine . Cla rto n:/1 986 /Bi rth Ma tter s Iss ues and alt ern ati ves in Ch ildb irth .Ro se d Co bb, S.:/ 197 6/S oci al sup por t as a mo der ato r of lif" e stre ss.P syc hos om atic Me dic ine Vo l38 . 300 -31 4 Con nor ,W. R: /19 74/ E:f fec t or bri ef rel axa tío n tra ini ng on aut om atic res pon se to anx iety -ev oki ng stim uli . Psy cho phy sio log y.V ol1 1 591-599 Cop pen ,A. J:/ 195 8/P syc hos om atic asp ect s o~ pra ecl am ptic tox aem ia.J Ps ych

oso mR esV ol2 241 -25 5. -4- Cop stic k, s.M ,Ha yes ,RJ :/19 86/ The imp orta nce of sup por t in lab our in dete rmi nin g obs tetr ic out com e.ci tTh e Psychosom atic App roac h:C onte mpo rary Pra ctic e of ·,Vhole-person Care.1 986 Joh n ~ile y and son sL td p8 4 Cut ter, A.: /19 45/ Tra itm ent s mag n~t ique sA cco uch men t.JM agnet ~V olJ 115 -11 6 Dav ids, A.,D e Vau lt,S Tal mad ge,M :/1 961 1 /Ma tern al Anx iety , preg nan cy and chi ldb irth abn orm alit ies. J.o f Con sult ing Psy cho log y.V ol2 5 74-75 Dav ids, A. 1 De Vau lt,s :/19 62/ Ma tern al anx iety dur ing pre gnancy and chi l4? )irt h abn orm alit ies. Psy cho som .Me dV ol2 4 464 -47 0. Den ner stei n,L .:/1 983 /Ha ndb ook of Psy cho som atic Ob ste tric s and G-J ilec olog y.E lsev ier Bio med ical Pre ss. Deu tch, H.: /19 43/ Psy cho log y of WomenNew York.Grune and Str atto n. Deu tch, H.: /19 55/ Psy ~ho log y of pre gna ncy , lab or and pue rperi um in.G ree nhi ll JD /ed /:O b-s tetr ics

Phi lad elp hia Sau nde rs. Dev ore ,J.S :/1 981 /Ps ych olo gic al ane sth esia for Ob stet ric s. in Sni der ancf Lev ison /ed /An esth esia for obs tetr ics . Bal tim ore :Ni llia ms, Wil kin s. Doe ring ,S.G ,En twi sle, DR :/1 975 /Pre par atio n dur ing pre gnan cy and abi lity to ~ope wit h lab or and del ive ry.A mJ Ort hop syc h.V ol4 5 825 -83 7 Eat on;, v ~·ll. :/19 78/ Li:f e eve nts , soc ial sup por ts and psy chi atric s symptoms:A rea nal ysi s of the New Haven dat a.J He alth Soc .Be hav Vo l19 230 -23 4 Edw ard s.K R, Jon es,M R: /19 70/ Pro cee din gs o:f the 78t h Annual Psy cho log ical Ass oci atio n. ,41 -34 2. -5Egb ert, L.D ,Ba tti t,G E :/19 64/ Red uct ion of pos top era tive pai n by enc our age men t and ins tru cti on of pat ien ts.N ew En gl. Jo f Me dV ol2 70 825 -82 7 Eri cso n,M .T: /19 76/ The rel atio nsh ip bet-.ween psy cho log ica l var iab les and spe cif ic com plic atio ns o~ pre gna ncy ,lab or and <:? eliv ery .JP syc hos om Re sV

ol2 0. 207 -21 0 Eri cso n,M .H ,Ro ssi, EL :/1 979 /Hy pno the rap y:A n Exp lor ato ry Casebook.New Yo rkI rvi ngt on , Esd aile ,J.: /18 50/ Me sme rism in Ind ia and it s Pra cti csl Ap plic atio n in Sur ger y and Me dic ine .Ha rtf" órt, Eng lan d,S i- lus And rus and So. Ewy,D.,Ewy R: /19 70/ Pre par atio n for Chi ldb irth .Ne w Yor k New Am eric an Lib rar y. Fal orn i,M .L ,Fo rns arin g,A ,St efa -ni lle, C.: /19 77/ The :f"i fth Int ern at1 ona 1 · aong?teas or Psy cho som stic 0bs tet ric s and Gynecology Ab stra cts .Stu ctio Rocca,Roma Ita ly p.2 18 Far ag61 J. :/19 68/Az ata ral géz iás szü lE! sve zet és.K and idá - t.u~i ~-r tek ezé sB uda pes t Fel low s,B .J: /19 82/ Bu llet in o-:f the Bri tish Soc iety o-:f Exper ime nta l ana: Cli nic al Ry pno sis. Ap ril. No 5 Fel low s,B .J: /19 83/ Da ta col lec tio n poo led ~rom var iou s stu die s wit h Cre ativ e Ima gin atio n Sca le./ Per son al Communic ati on/ Fel ton ,a.s •• seg elm an,

FB :/1 978 /La ma ze Ch ild bir th Tra inin g ana: cha nge s in belie:f" sbo ut per son al con tro l.B irth and Famil y JV ol 5 141 -15 0 Fen nin g, W. :/19 61/ Wh at is the val ue o-:f hyp nos is in chi ld,bir th? Am .JC lin !zy pn Vo 1, 203 -20 5 Fes tin ger ,L. :/1 954 /A the ory o:f" soc ial com par ison pro ces ses . Human Re lati ons .Vo l7 117 -14 0 -6- Foiss ac,P. :/183 3/Rap ports et Discu ssion s de Acad~mie Royal a ae Medic ine sur le magnetisme Anim al.Ba illare ,JB Paris . Fox,F f.A:/ 1979/ The e:ffec ts of catec holam ines and drug treatm ent on the foetu s and newb orn.B irth Fam JVol 6 153-1 56. Frank e,U.:/ 1923/ Amne sie und Anae sthes ie bei der Hypn osegebur tDeu tch MedW achrV ol2 118-1 23 Freec iman, L.Z,F ergus on,vM :/195 0/The quest ion o-r „pain less ,chUd birth " in primi tive cultu resA mJO rthop sych Vol.2 0„ 363-" 79 Freed man,D .:/197 4/Par turiph obiaA mJO bstet Gyne colV ol 118. 130-1 35 Frigy esi J.:/19 22/A szugg esrál t

kabál omr61 és a fájda lmatla n szülé s egy~b m6dj air61 0rvH etil6 6 347-3 48 Frisc hholz ,E.,S piege l,D:/ 1983 /Hyp nosis is not thera py Bulle tin of the Briti sh Socie ty of Exper iment al and Clinical ~nos is.No 6 ,-9„ From m,E., Shor, RE :/197 2/Ryp nosis Resea rch Devel opme nts and. Persp ectiv es Aldin e Ather tonC hicag o-New York 1 Gera rd,H. ,Rabb ie,J: /1961 /Fear and socia l comp arison J.of Abnormal and Socia l Psych Vol 62 586-5 92 Gibso n,H.B :/198 2/Pai n and its conqu estL ondon Pete r Owen. p92 Gintz ler,A .R:/1 980/E ndorp hine media ted incre ases in paín thres hold durin g pregn ancy. Scien ceVo l210 193195 Glas- s,D.C ,Sing er,JE :/197 2/tJrb an stress New York Academic Press . Gods tein,A .,,Hil gard, ER: /1975 /Lack of infiu ence o-f the Morphine antag onist Nalox one on the hypn otic analg esia. -7 - Pro cee din gs of the Na tio na l Ac adeazy of Sc ien ce s.V ol 72 24 1-2 43 . Go od ric h ,F . :/1 95 0/U atu ral Ch ild bir th :-A Manual fo

r Ex pe ctan t Pa ren ts. Ne w Yo rk Pr en tic e Ha ll. Go rsu ch, R„ L., Ke y,M K :/1 97 4/A bn orm ali tie s of Pre gn an cy as a fu nc tio n of an xie ty and lif e str es s. JP syc ho so m Vo l„ 6. ,52 -36 1 Gr eg uss ,A .Cs ,B ruz ysi t,M ész áro g I., Cs 6k ay L ,G erb er A : /19 75 /A hip nó zis . irá nt i érz ék en ysé g sta nd ard viz sg ~l ata magyar ey elv en .M Ps zic hT árs IV .Tu dJ ub N ag yg yü l~s e„ Sz erk . :Benedek L ,S z~ e]y T-n t! Bp .61 -62 Ha ley ,J. :/1 96 7/A dv an ced Te ch niq ue s of Hy pn osi s an d Th erap y.S ele cte d pa pe rs of Mi lto n H. Er ics on G run e St ra tto n &r ris ,V .A ,K atk in, E S: /19 76 /P ac ed res pir eti on as a tec hn iqu e fo r the au ton om ic res po ns e to str es s.P sy ch oph ys iol og yV ol 13 38 6-3 91 He ard ma n,H .:/1 95 0/A way to Na tur al Ch ild bir th: A Manual fo r Ex pe cta nt Pa ren ts. Ne w Yo rk. Pr en tic e Ha ll Re ard roa n,H .:/1 95 1/R ela rat ion and Ex erc ise f"or Na tur al

Ch ild bir th Ba lti mo re. The V illi am s an d Wi lki ns Company. He ard ma n,H .:/1 95 9/P hy sio the rap y in Ob ste tri cs and Gynecology.New Yo rk Pr en tic e Ha ll. Ffe nn ing ,R .:/Z ur ps yc ho the rap ie mi t dem Ka tat hy me n Bi lde rle be n.I de gg yó gy Sz em le 39 .sz 36 0-3 68 He rtz ,D .G ,M oli nsK 1,H :/1 98 0/P syc ho som at1 c de r fra u. Sp rin ge r.V erl eg B erl in He ide lbe rg. Ne w York He t~e l,B .S ,B rue r,B :/ 19 61 /A sur vey o~ the re lat io n be tween ce rta in common an ten ats l eo mp lic ati on s in pri mi pa rae an d str ess .fu l lif "e s-i tua tio ns du rin g pre gn an cy .J Ps yc ho som R es Vo l5 17 5-1 82 -8- Hil ber s,M .S: /19 84/ Pac ed Bre ath ing Te rmi nol ogy Cha nge s and Tea chi ng tec hni que s.G ene sis Vo l5 16- 17. Hil gar d,E .R ,A MW eitz enh off er,P Go ugh :/19 58/ Ind ivid ual dif fer enc es in sus cep tib ilit y to hyp nos is.P roc Na tA cad Sci .Vo l44 125 5-1 295 Hil .ga rd,J R :/19 70/ ,Pe rso nal ity

and Hyp nos is:A stu dy of ima gin ativ e inv olv ern ent .Ch ice go, Un ive rsit y Pre sa. Hil gar d,E .R ,Hi lga rd, JR :/1 975 /Hy pno sis in the Rel ief o~ Fai n.L os Alt os,C alif :K auf ma nn Hil gar d,E .R :/19 77/ Dev iec r Con seio usn ess .Mu ltip le Co ntr ols in human tho ugh t and act ion .A Wi ley -In ters cie nce Pub lica tio n. 185 -19 4 Hir sch ler I.:/ l96 3/S zül ós2 oba tes sék bel épn i.M edi cin a Könyvkiadó. Ho lme s,D .S, Mc Cau l,K D ,So lom os,S :/1 978 /Co ntro l o~ res pir ati on aa a means of con tro lin g res pon se to thr eat . J.o f Per son alit y and Soc ial Psy cho log y.V ol3 6 198 -20 4. Home Bir th Con fere nce /19 88/ Aim s Qu ate rly Jou rna l. Winte-r 87- 88. 1-1 5 Hu ber t,J. :/1 974 /Be lief and rea lity :So cia l fac tor s in pre gnan cy ancf chi ldb irth .Th e int egr ati on of a chi ld int o a Socia l Wo rld. Ed :by Ric har ds MP H pp ,7-5 2.C U PC am brid ge Hu ski sso n,E .L :/19 76/ Gra phi c· rep res ent atio n of pai n. Pai n

2. 175 -18 4 Hughey,M.J,Mc Elí n,T W ,Yo ung ,T: /19 78/ "ut ete rna l and fetal out com es o~ Lamaze pre par ed pat ien ts.O bst etG yne col Vo l.51 64J -64 7 Ivá nyi . M :/19 75/ Szi llés el5 tt szü l~s utá n.K oss uth Köe yv- kia d6. -9- Jac obs on, E.: /19 38/ Pro gre ssiv e rela xat ion .Ch ica go Un ive rsit y Pre ss Jac obs on, E.:/ 195 9/H ow to rel ax and hav e you r baby.New York Mc Gra.w Hi ll Jac obs on, E.:/ 197 0/M ode rn trea tme nt o~ ten se pat ien ts. Spri~CY!"ielcI, IL:T hom as. Ka nn, I.:/ 195 0/A n exp lan ato ry stu<ly- on the rel ati ons hip or cer tai n psy cho log ica l var iab les to the deg ree or di! ric ulty of chi ldb irth .Di sse rta tio nU niv era ity or Pit tsb urg . Ka pp, F.T ;H ors tain ,S: /l96 J/S om e psy cho log ic rac tor s in pro lon ged lab or due to ine rfic ien t ute rin e act ion .Co mp Psy chi at.V ol~ 9-1 8 Karmel,M. :/19 59/ Tha nk you Dr Lam aze .Ph ilad elp hia ed JB Lip pin cot t. Ker té·s z,·r . ,Sc

ipi ade s E :/19 57/Sz ugg esz tiv hat ás jel ent 61 ség e a szü lész etb en. Ma gya r N6 orv L2 0. 280 -28 4 Kit zin ger ,S. tDa vis ,J: /19 78/ Th e Pla ce or Bir th. OUP.EdsOxford Kit zin ger ,S.: /19 83/ The New Good Bir th Gud e.P eng uin Kla us, M.H ,K enn el,I H :/19 76/ Ma tern al inf an t bon din g. St.L oui s:C UM osb y Kli ne, M. ,Gu ze,H :/19 55/ Sel :f- hyp nos is in chi ldb irth .A cli nic al eva lua tio n of pat ien t-c ond itio nin g pro gra m.J C1 in Exp .lzy pno sia Vo l~ 142 -14 7 Klu sma .n,L E: /19 75/ Red uct ion of pai n in chi ldb irth by t.~e all evi ati on o~ anx iety dur ing pre gna ncy . Jo r Co nsu lt C1i n. Psy ch Vo l43 162 -16 5 Ko ger er,H .:/1 922 /Di e pos thy pno tisc he Geb urts ana -lge sie. Wi en. Kli nW sch rV ol3 51J -51 7 -10- Kon das, o.,s cetn icka ,B: /197 2/Sy stem atic dese nzit izat ion as a method of"• prep arat ion :ror chil dbi rth. J Beh av. The r Exp .Psy chia tryV ol3 51-5 4 Kra szna i P.:/ 197 8/Sz ülás i

:fáj dalo mcs illap itás lwn báli s peri dur ális anae sz.t~ ziáv alK andi dátu si érte kezá s.Bu dape st Kret schm er,E . :/19 59/G estu f"te akti ve Hypnose In:H andb uch der Neu rose nleh re unJ P~c hoth erap ie.V olIV Urb an und Schw arze nber g Mün chen -Ber lin. p13 0 Kro enig ,W.: /192 3/0b er den medikamentösen und hyp noti sche n Dammerschla:f in der Geb urts hilf e.M schr Geb urts hGy nak. Vol .61 15-1 79 Kro ger, w.s ,De Lee ,JB :/19 43/T he use o:f the hyp noid al stat e as 8].a mne stic, anal gesi c and ane sthe tic agen t in Obs tetri cs.A mJ Ob stet Gyn ecol Vo l46 655-661 Kro ger, N.S :/19 62/H ypn oane sthe sia in Obs tetr ics J.P~ cho s:om Obs tet, Gyn ecol End okri n ccT hom as Spri gfie ld 209- 238. Kro ger, W.s ,Fez ler ,w D :/19 76/H ypn osis and Beh avio r Modi:f icati on:I mag ery Con diti onin g.Ph ilad elph iaJ .BL ippi ncot t p„22 9 Kroger,W.S :/19 77/C lini cal and expe rime ntal hyp nosi s. Phil ade lphi a.J BL ippi nco tt Comp Kro njan

ker, J.R :/19 64/L eun ers sym boli c DramaAm .Jo:f Hyp nosi s Clin ical Exp erim enta l The oret ical .Vo l.9 56-6 1 Lam aze, F.:/1 954 /Le xper ince f"ra ncai se de lacc ouch eme nt sans dou leur .Bu ll Circ le Clau de Ber nara Lam aze, F.:/1 958 /Pai nles s Chi ldbi rth /Tra nsla ted by L.R Cele stin /.Lo ndo nB urke La.m aze, F:/1 970 /Pai nles s Chi ldbi rthH enry Reg nery . Chic ago Lan ger, Z.J ,Jan is,I L,: /197 5/R edu ctio n o:f psyc holo gica l stre ss in surg ical pati ents .Jo :f Exp erim enta lSo c.Ps ych Vol .2 155 -165 -11 - Leb oye r,F. :/19 75/B irth with out viol enc eR igby Ltd .Ad elaid e Lecomben~ Csángó Lid ia:/1 983 /Az ujjá szil lete tt Magyar Psz ich. Sze mle 24/6 556 -563 születésről. Led erm an,R .P,L ede rma n,E ,W ork, BA :/19 78/R elat ions hip o-f mat erna l anx iety ,Pla sma cate cho lam ines and Plas ma cor tiso l to pro gres s in labo r.Am JO bste tGy nec olV ol.1 32 p49 5 Lem lick ,M. J ,Na tson ,RJ :/195 3/M ater nal atti

tud es o-f accep tanc e and rece ptio n dur ing and a:ft er preg nan cy.A mJ Orth ops ych .Vo l23 p57 0 Len stru p,C .,Sc han tz,A ~:/1 987 /Na rm tub bath dur ing del ivery .Ac ta Obs tetG yne cSc and Vo l66 709 -71Z . Leu ner, H.C :/19 69/G uide d affe ctiv e ima gery a method of inte nsiv e psy cho ther apy .Am JP sych othe rapy .Vo l23 4-2 2 Leu ner, H.C :/19 70/D as Kata thym e Bild erle ben .Ge org Thieme Ver lag .Stu ttga rt Leu ner, H.:/ 195 5/E xpe rim ente lles Kat athy mes Bild erle ben &ls ein klin isch es Verf"ahren der Psy cho ther apie .In : Gru ndla gen und Methoden zur Psy cho ther ap.M ed.P sych ol Vol .5 p18 5 Leti ner, H.:/ 198 0/K atat hym es Bild erle ben Erg ebn isse in The orie und Pra xis Hub er Bern-Stuttgart ♦-Nien. Lev ine ,J .D :/19 78/r he mechanism of plac ebo ana lge sia. · Lan cet. II 654 -657 Lev inso n,G .,Sc hnid er,S M :/1979/C &te cho lam ines the ef~ec t o~ mat erna l ~ea r and its trea tme nt on ute rine tun ctio n and circ

ula tion .Bi rth Fa-m ily JTol .ó 495 -499 Lev itt,E .E, Bak er,E L: /198 3/Th e hyp noti c rela tionship . Ano ther look at coe rcio n,co mpl ienc e,an d resi stan ce:A brie ~ com mun icat ion. Int JCl inE xpH ypn Vo l.31 125 -131 -12 Lie bau lt,A .:/l 85/A neth esie par sug ges tion Jou rnal de Mag neti sme .Vo l2 64-6 7 Lub ic,R .W :/19 80/E valu atio n of an Out -of Hos pita l Mat ernity Cen ter for Low-Risk Pat ient s.H ealt h Pol icy and Nur sing Prac tice .ed LH Aik enM c Graw Hil l Lub in,B . ,Ga rden er ,sH ,Ro th,A :/19 75/T he rela tion ship betw een mat erna l emo tion s dur ing preg nan cy and som atic com plai nts. Psy cho som Me dV olT I lYl -146 Luk e,B .:/1 979 /Ma tern al nut ritio nL ittle ,Br own and Compan, y. Bos ton Luk esh, M.: /196 3/Sc wan gers cha fts un~ Geb urts ang ste. ~rd ina nd Enk e.V erla g Stu ttga rt Lum ley, J.,A ustb ury ,J:/ 198 5/C hild birt h alte rna tive s for Aus tral ian pare nts. A Sph ere Boo ked :Th Ne lson Aus tral ia. p.12 8

Mac Inty re,S .:/1 976 /:fu o wan ts bab ies? The soc ial con struc tion or ins.t inc tsI n :Sex ual div isio n and Soc iety . Ed. :Ba rker Tav isto ck London 150 -173 Mar ton I.,H orv áth I,K éke si Zs :/19 85/ Egy ütts zülé sfér j a szü l6sz obá n,eg yilt tszi llé·s sorá n sze rze tt psz icho szo ciá2 is ~a orv osi tap asz tala tok .Or vH etil .12 6;2 ; 141 9-14 21. Mc Don ald, R.L :/1 968 /Th e role of emo tion al fac tors in Obs tetr ic .com plic atio ns:A revi ew Psy cho som Me d„V ol.3 0 222 -237 . Mc Don ald, R.D :/19 79/T he Leb oye r Met hod Au stra lian Fam. Psy c-hi c.V ol8 148-155 Mea d,M .:/1 967 /Cu ltur al patt ern ing of per ina tal beh avio r. Wil liam s and Wil kins .New York Mel zack ,R., Wal l,P D :/19 65/ Pai n mec hani sm:a new theo ry. Scie nce . New Yor kV ol1 50 971 -979 -13?ielz ack,R . :/197 3/Th e Puzz le or Fain . Basi:1 Books.?-rew York Melz ack, R.:/1 981/ Labo r is stil l pain ful a~te r prep ared chil dbir th train ing.C MA JVo

l125 357- 363 M~s záros I. :/198 1/A hipn 6zis ~s a hipn otik us rogé kony ság pszi chof izio lógi ája.D okto ri érte kez~ s Bud apes t Més záro s,I.:/ 1984 /Hip nozi sMe dicin a Kön yvki adó Buda pest. Mic hael ,I.:/1 952/ Hyp nosi a in chil dbir thB ritM edJ .Vo ll 73"4-737. Migá ly P.,T iba J:/1 987 /Chi ldbi rth Prep arati on Cour se with hypn os.is a mul tilev el appr oach 4th Euro pean aong ress of fvpn osis. Oxfo rd19 87 •Con grPu bl Mill er,P .M, Ingh am,J G:/ 1976 /Life even ts,sy mpto ms an~ soe;ial supp ort.J Psy chos omR esV ol20 515- 522 Mor ris,N .:/19 79/S tress in Labo urC aren za/e d/C linic al P~ch oneu ro Endo crini nolo gy in Repr oduc tion. Acad emic Pres s. 251- 265. Mor ris,N .,Tay lor,K :/19 86/C onte mpo rary attit ude s to care in Labo ur.Th e Psyc haso mAp proa ch:C onte mpo rary Prac tice o~ whol a pers on care /ed: Chr istie M./~ ohn Wile ySo ns Ltd. Mor oshi ma,H .,Ped erse n,H ,Fins ter,M :-/1 987/ The in:fl uenc e of mate rnal psyc

holo gica l stre ss on the foetu s.Am JOb s.tetG ynec olV ol13 1 p28 6 Moy a,F.: /196 0/Me dica l Hyp nosis ~or Obst etric sJ AJ-f .A Vol. 174 80-8 6 Nath an,P .W: /197 6/Th e gate -eon trol Theo ry tica l revi ew.B rain Vol 99 123- 158 or Fain .A cr1- Nels on,M . ,Enk inw ,Se gel,S :/198 0/Ra ndom ized clin ical tria l o~ Lebo yer Appr oach to Chil dbir th.N ew Engl JM ed. Vol. 302 655- 660 N~N ton,N .,Ne wton ,M: /197 2/Ch ildbi rth in cros scul tura l pers pect ive. In Modern pers pect ives in Psyc hoob stetr ics -14- ed.H owe llsJ G0 live rBo ydE dinb urgh 150- 172 Nor vell ,K.T ,Ga ston -Joh anso n,F ,Frid h,G :/19 87/R eme mbr ance o~ labo r pain :how vali d are retr osp ecti ve pain mea sure ment? Pain .Vo l31 77-8 6 Nuc koll s, e.a , Cas sel, J ,Kap lan,B H :/19 72/P sych o-So cial asse ts, life cris ea,a nd the prog nosi s of preg nanc y .Am J o~ Epid em.V ol9 5 431 -441 Nye rges JO-n é:/19 85/E mbe reke n vég zett tudományos kuta tások etik ája. 0rv He til1

26é vf2 4sz 1451 -145 7 Nyi kola jev, A.P :/19 27/T heor y and prac tice of hyp nosi s from the psyc holo gica l poin t of view .Con gres s Kie v.Pu bl Acad.o:f Med Scie nces Mo scow 90-9 8 Nyi kola jev, A.P :/l9 J6/T he sugg esti ve method in 0bs tetr ical anal gesi e.Pu blA cad of lfed Sci ence sM osco wV ol.8 175- 164. Nyi kola jev ,A.P :/19 51/C ong ress on Obste tric al ana ~es ia. 29-3 1.J anua ryL enin grad Pub lAc ad~o f Med Sci ence s-~o scow . Oak ley,A .r/19 80/H ome n conf ined tow ards a soci olog y of chil dbir th.R ober tson O:r l"or d Odent,M~/1981/The evo lutio n of Obs tetr ics at Pith ivie rs. Birt h Fam .JV ol8 7-15 0d~ nt,M .:/19 83/B irth under wat erL anc etI I 1476 -147 7. 0de nt,M .:/19 84/B irth rebo rnN ew Yor kPa nthe on Boo ks. 0den t,M. :/19 88/N ater birt h and the neon ata The Firs t Inte rnat iona l Con:rerence on Home Bir th. QE DR ecor ding Serv icea Ltd. 0ett inge n,V .:/19 21/Z ur Frag e der Schm erzl osen Geb urt. Müc h.M eáW schr

Vol 51 1654 -165 5 0lne ss,K .,Ga rdne r,G :/19 78/S ome guid elin es ror uses o~ hypn othe rapy in ped iatr ics. Ped iatr ics Vol 62 p.22 8 -15- Orbán Gy.: /196 4/Ps zicho profi lakti kus e16k észit ~s a fájd alomn álkül i szül~ sreE gész ségü gyi felv ilágo sitás 53 109-1 14. Peter son,G .H,M ehlL E,L eider man, DH :/197 9/Th e role of aome birth relat ed varia bles ín fathe rs attac heme nt. Am J.o:r Ortho psych Vol· 2 330-3 38 Pilis uk,M .,Fro la:na ,c :/197 8/Ki nship , soci al netwo rks-, social supp ort,a nd heal thSo c •SciM ed Vol1 2 27"3-280 Pilow sky,I •. , Shar p,J :/197 1/Psy cholo gical aspe cts of pre- eclam ptie toxae mia.J Psyc hoso mR esVo l15 193- 197 Pl.es hette ,N,A sch,S S,C hase ,J:/1 955/ A study or anxi eties durin g preg nanc y,lab or,th e early and late puerp erium Pre.s ented at the meet ing of the New York Acadeiey of Medicin e Apr2 6Bu llNY Aca dMe d436 -455 Prat t,G., Wood,D ,Alm an,B :/198 4/A clin ical hypn osis prim er.

Psyc holog y Cons ultin g Asso ciate s Pres s. p22 Pri! l,H. J :/196 4/Psy choso mati sche gyne colog ie Urba n Schw arzenbe rg.M ünch en Ráko si L.:/1 959/A szUl ési -fájd alom caill apitá s pszic hopr orilak ti~u s mód szerr el.Or vHe til38 1366 -1369 Read ,G.D :/1~ 33/N atura l child birth Lond onW Hein emBn n Read ,G.D :/19 44/C hildb irth with out fearN ew York Harp er Brot hers . Read ,G.D :/19 47/B irth of a chilc tLon donH einem an ~ead ,G.D :/19 49/T he disco m:ro rt o-f child birth Brit Med J Vol.1 2651 -654 Rea~ ,G.D :/19 72/C hildb irth with out ~ear The prin ciple s and prac tices o~ natu ral child birth .New York Harp er Brot hers . Reid ,D.E ,Coh en,M E:/1 950/ Eval uatio n o-r pres ent day trend s in Obst etric s.JA mM edA ssVo l142 615- 622 -16 - Rock,N.L ,Sh ipl ey, TE :/19 69/ Fzy pno sis wi th unt rai ned non vol unt eer pat ien i,:s in lab or. Int JC lin .Ex per Hy pn Vo l1 7 25- 26. Ro em er,H .:/1 967 P~e tho den der Ge bur tse rle ich ter ung

in Gynecol ogi e und Ge bur tsh ilf" e Bd .2 S6 32 /ed Kae ser /Th iem e Stu ttg art „ Ro ssi ,E. L: /19 80/ Th e col lec ted Pap ers o~ Mi lto n H.E ric son Vo l.I- IV Ne w Yo rk: Irv ing ton Saw yer ,D. :/1 946 /Ex per ien ces wit h the lab or pro ced ure s o~ G.D Re aa Am erJ Ob ste tG yn Vo l51 852 -85 8. ~n do r E.t Tib a J:G yer me kor vos sze rep e a szü lés re fel ké szi tes ben .Gy erm ekg yóg yás zat Kö zlé sre elf oga dva . Sco rr,E .M ,T hom pso n,M :/1 956 /Ps ych olo gic al inv est iga tio n o~ pri mi gra vid ae. Psy cho log ica l fac tor s in the cli nic al phe nomena or Iab or. JC bst etG yne col Br it.E mp Vo l6 3 328 -33 4 Sco tt,J .R ,Ro se, NB :/1 976 /Ef fec t of psy cho pro phy lax is /Lamaze pre par ati on / on lab or and del ive ry in pri mi par as. New En gl.M ed JV ol2 94 120 5-1 207 Sco tt,J .R ,Hu ski sso n,E C :/1 976 /Th e Vis ual Analogue Sco re. Pai n.V ol 2 175 -17 9 Sch aht er, S.: /19 59/ Th e psy cho log y or aff ilia tio n.S tan

for d, C.A :S tam -or d Un ive rsi ty Sha rro n,S .H :/19 82/ c Xp and ing Ho rizo ns in Ch ild bir th Edu cat ion .Pu blA SPO /La ma ze She eha n,P ~W .:/1 972 /Ft ,pn osi s and the ma nif est ati on of "im agin atio n"i n.F rom m~ E, Sho rR E /ed s/H ypn osi s:R ese arc h dev elop me nta and per spe ctiv es. Ch ica go: Ald ine Ath ert on. ?39 -31 9 She ikh ,A. A, Ric har dso n,P ,M ole ski ,L .M :/1 979 /Ps ych oso ma tic s and me nta ! ima ger y :The po ten tia l of fan tas y and ima gin atio n.N ew Yo rkB rab don Ho use 106 -11 8. Sho r,R .E ,Or ne, EC :/1 962 /Ha rva rd gro up Sca le of Hy pno tic Su sce pti bil ity .Pa lo Al to, Ca lif :Co nsu ltin g Psy cho log ist Pre ss. -17 Sho r,E .R ,Or ne, M T: /19 65/ Th e nat ure of hyp nos is.S ele cte d Ba sic Re adi ngs .Ho lt Re inh art and "Ni nst on. Inc 16 -26 „ Shu ltz, J.H ,L uth e,W :/1 969 /Au tog eni c the rap y aut oge nic methods.New YorkGrune ,St rat ton Sil bar ,E. :/1 980 /Ps ych opr oph yla cti c

pre par ati on in Ch ild bir th. In Sci arr a,J J/ ed/ Gy nec olo gy and Ob ste tric s.H ege rsto wn ,Ha rpe r and Row Vo l2 Sip os. K: /19 78/ A Sta te- Tra it An~ie ty Inv ent ory /ST AI/ magyar nye lvü vál toz até val sze rze tt első tap asz tal ato k. MTA Psz ich olo gia i Int éze t Kia dvá nya . 142 -15 2 Sla ck, D.: /19 74/ Psy cho log ica l cor rel ate s of chi ldb irth pai n.P syc hos orn Me dV ol3 6 215 -22 3 So sa, R.A ,K enn el,J ,K lau s,M ,U rr1 1ti a,J .:/l /Th e eff ect or a sup por tiv e companion on per ina tal pro980 ble ms len gth of leb or, and mo the r-in fan t int era ctio n.N ew En gl.J M ed Vo l 303 . 597 -60 0 Sos a,R .A :/19 83/ Som e obs erv ati ons eff ect of a sup por tiv e companion dur ing lab or and del ive ry. JF lor ida MA Vo l70 761 -76 3. Sp ieg el,H .,S pie gel ,D :/1 978 /Tr anc e and Tre atm ent Ba sic Bo oks a.I nc Pu bli she rs New Yo rk p1 2. Spi elb erg er, C.D ,G ors uch ,R L, Lu she ne, R.E :/1 970 /M anu al ror t.he Sta te- Tra it

An xie ty Inv ert ory .Co nsu ltin g Psy cho log ist pre ss Pal o Al to, Ca liro rni a Sp iel ber ger ,C. D: /19 72/ Ma ter nal em otio ns and Ob ste tric Co mp lica tio ns. In: An xie ty: Cu rre nt Tre nds in The ory and Re sea rch ./ed Sp ielb erg er, CD /A cad em ic Pre ss.: :ew Yo rk Vo l.l 23- 29 Sp iel ber ger ,C. D, Jae ob~ ,G A: /19 78/ In: Cli nic al Psy cho nou roe ndo c-ri nol ogy in He pro duc tio n./ eds :L Ca ren za, P Psn che ry, L.Z ich ella Ac ade mic Pre ss,N ew Yo rk. 261 -26 9 -18 - Sra bst ein ,J. :/19 77/An xiet y sta te of pre gna nt women,and oos tei: rica l com plic atio ns. lhe 5th Int ern atio nal Con gres s of Psy cho som atic Ob ste tric s and Gyn eco log y:A bstr acts . Stu dio Rocca Rom e.It aly p2 99 Sta nto n,M .E :/19 79/ The nzyth of" "na tura l "ch iidb irth . J.NursMidWVol24 25- 29 Ste ven s,R .J: /19 76/ Psy cho log ical stra teg ies for management or pai n in pre par ed chi ldb irth .Si rth and Fam ily J3 .15 7164 Ste ven

s,R .J:/ 197 6/H ow to cop e wit h chi ldb irth pai n. Bir th and Fam ily J.V ol3 p1 62 Sto kvi s,B . ,Wi ese nmü ller ,E :/19 61/ !Jer men sch in der Ent span nun g.H ipp okr ates -Ve rlag ,Stu ttg9 rt Sur án~ i s.:/ 198 7/S zem ély es köz lés Psz ich opr ofil akt iku s szü lé·s re el6 kés zit6 mód szer alka lma zás a a DOTE N6i Kli nik án az 196 4-1 966 -os éve kbe n. :, old Tak ács Gy. :/19 79/ Szü lési f"ájdalom csi llap itás a és ujs zülöt t ada ptá ció . Kan did átu si érte kez és Bud ape st. Tan zer ,D. ,Blo ck,J L: /19 76/ Wh y nat ura l chi ldb irth . New Yor k: Schoc ken Boo ks. Tho ms, H.: /19 50/ Tra inin g for Chi ldb irth Ne w York.McGrawHi! l Tho ms, H.,K arlo vsk y,E :/1 954 /Tw o tho usa nd del ive ries und er a trai nin g f"or chi ldb irth program:A sta tist ica l surv ey and com men tary .Am JO bste tGy nec olV ol6 8 279 -28 4. Tho ms, H.,W yatt ,RH :/1 951 /0n e tho usa nd c:on sec utiv e del ive rie g und er a trai nin g ~or

chi ldb irth pro gra m.A mJ Ob stet Gyn eco l.V ol6 1 205 -20 9 Tib a J.:/ 197 6/H ipn ozi s alka lma zás a a szü lés i fájd alo m csi llap itás ára .Dé lma gya rors zág i Szü lész Kon gre sszu s.G yul a -19- Tiba J.,Mészáros I,Bányai t,Jakubecz s:/1977/Hipnozissal szerzett tapasztalataink a szülési fájdalom csillapí- tásában.Orv Hetil 118évf41 sz 2443-2446 Tiba J.:/1979/Hipnózis alkalmazása a szülészetben Elóadás,.filmbemutatásDOTE NŐI KlinikaKia:dványai4 , Tiba J. ,Mészáros I~ ,Bárzyai f ,Jalrubecz S :/1980/Ujabb eredméeyeink a hipnózis szülészeti alkalmaZlisában. Orv HetiI.121évf2sz 77-80 Tiba J. ,Balogh I ,Mészáros r. ,Báeyai f ,Jakubecz s :/1980/ }trpnotherapy during pregnancy,delivery and childbed:first steps in Hungary. 2nd European Congress of Ifypnosis and Psychosomatic Medicine.Dubrovnik/published in:Swedish Journal:Hypnos.AugustNo3-41980 176-181 Tiba J.,Balogh r,Meszáros r,Báeyai t:/1982/The Comparison of Different

Hypnotherapeutic Methods During Pregnancy, Labor and Delivery.International Jo~ Clinical and Experimental HypnosisVol30 p196 Abstract Tiba J.:/1983/Hipnozis és Leuner symboldrama alkalmazása terhespathol6giai esetekben.Semmelweis-Michaelis Kongreszszus1983JuniusBudapest Tiba J.,Takács Gy,Bognárné VM:/1984/A szülés alatt m~rt fájdalomszint nagysága.Anaesthesiológia és Intenzív TherápiaXIVévt· 113-118 Tiba J., Varga J ,Bognárné V M :/1984/tCombinál t hipnoanalgéz ia alKa!mazása Magyar N6orvL47sz 82-86 Fellows,J.B,T1ba J:/1984/Preliminary report on the use o-r hypnotic and imaginative procedures during· pregnancy and Childbirth in Hungary.Brief report by Brian JFellows /Chie:f Editor/British Journal of Experimental and Clinieal Izypnosis.VolNo12 53-55 -20- Tiba J.:198 4/The value of hypno thera peuti c methods in Child birth Prepa ~atio n and durin g labor .Annu al meeti ng of F.ypn osis Socie tyYo ungst ownO liioU SA19 840c tober Tiba J.:/19 84/Th e hypno tic

induc tion employed on the husband durin g labor 27th Congre-ss or the American Socie ty or Clini cal Hypn osis.1 984N ovem berSa n Franc isco Tiba J.:/19 85/Th e hypn otist s uncon sciou s as rene cted in the clien t images.Monthly Scien tific Meeti ng of Walte r Reed Army Hospi tal.D epart ment if Psych iatry ;Nash ingto n D.CUSA Tiba, J.,Ba logh I,?r iter, J és Bogná rné VM :/198 5/Fsz ichotera:i ,iás eljár ások komb inálás a a szülé sre való felké szité sben.M agyar Pszic hol~g iai Szem le3s z 223-2 30 Tiba, J.:/19 85/A t~rtes gond ozás és szülé sre felké szité s s zerepe a Nér,e sedés r,olit ikai Határ ozat végre hajtá sában Társ adalom Orvos tudom ányi Kong resszu s Iécs Tiba, J.:/19 86/Th e use of hy~n osis,i magi natio n and ~erso nalit y tests in the study of fregn ancy and labou r.A case repo rt HYI,n os.Vo l13 17-20 Tiba, J.,Bo gnárn é,VX :/198 6/An xiety chang es assoc iated with ~regn ancy and obste tric comp licati ons.I ntern ation al

Confe rence Stres s and Emot ion.V isegrá d/Bud apest June 2-5A bstra ct/ Tiba, J.:/19 86/A szülé sre felké szité s történetéről és a hazai megv alósit ás letetó ségei rol.M agyN oorv L 493 sz 131-1 32 Tiba ,J.:/1 986/C hildb irth ?repa ratio n in Hung aryI ntern ation al Journ al of Child birth Educ ation .Vol lNo 2 7-16 Tiba ,J.:/1 986/P szicr ofro filax is törté nete és gyak orlat a Első Orszá gos szi.:lésre felkészitő tanfol yamD CTE Tiba ,J. :/198 6/A g;yer: nekor vos helye a s ·zülés re felké szi tést végző "team "-ben . :•:agya r Nőorvos és Gyerm ekgyó gyász Társa ság Kong resszu sa.Sz eged -21- TibayJ.,Bognárné,VM:/1987/Fszichofizikális felkészités a szülésre és gyermekágvra.Terhes és gyermekágyas torna M6dszertani Táska.Országos Egészségnevelési Intézet Kiadványai 4o-69 Tiba,J.,Paál,M:/1987/A szülésre felkészit6 munkacsoport kialakitása ~s müködési területeNépegészségügy68/1987131-133 Tiba ,J.

:/1987/A szülésre felkészítés a szülészeti ellátás: : speciális Egészségmeg6rzési programja.MAOTE Jubileumi KongresszuaBalatonfüred1987 május Tibe ,J. ,Romvári ,Á ,Bognárru~, V M: /1987;$~ülés,zn6 lehet6eégei a szülésre felkészitésben.Népegészségügy68/1987238-285 Tiba,J.,Miklósi,M:/1987/Gondolatok a szülésre felkészit~s programjának hazai aktualitásár61.Demográfia4 431-436 Tiba,J.,Vérfalvi,M:Jmplication of the National Childbirth preparing program:first steps in Hungary.International Journal of Childbirth Education./közlésre elfogadva/ Tiba,J.,Juhász,Gy,Vértessy,M,RitterodesztE~s Bognárné,VM: A terhesség alatti szorongás és mérése./PAS ismertetése/ Magyar N6orvosok Lapja.Közlésre elfogadva Tiba,J.:Pszichoszomatika a szülészetben és n6gyógyászatban /Pszichoszomatika e gyakorlatban/szerk:Császár Gyula.Gondolat Könyvkiadó 1988-1989.kiadás alatt Tiba,J.,Bognárné,VM:A szülésre felkészités ajánlott programjaMedicus Uni

versalisKözlésre elfogadva, Tiba,J.,Bognárnév~:A szülésre felkészítés alapszintü pro~ ramja.Vöröskereszt kiadványaiMegjelenés alatt -22- Trandel,D .:/1982/Inf ormed consent client participa tion in childbirth deciaion.X IIJOGN Nursing 379-381 Tóth,K.S: /1980/Kom binált elektroan esztéziaK andidátus i értekezésMos zkva Vellay,P. :/1960/Ch ildbirth without painNew York Dutton Vellay,P.: /1972/Pai nless labor:a French methodIn: Modern perspectiv es in Psycho-O bstetrics./ edJHowe lls/Oliver and Boyd.Edin burgh p328 Velvovszk ij ,I .z ,Platonov ,KJ ,Ploticser , V A ,sugom,EA :/1954/ Psychopro phylactic.L eningradM edGuiz Velvovszk ij,I.Z,Pla tonov,KJ ,Ploticser ,VA,Sug om,EA: 1960/Pain less childbirth through psychopro phylaxis/t ranslated by D.AMyshne/Moscow Foreign Language Publishin g House Vernon,D. TA,Bigel ow,DA:/1 974/The effect of informatio n about a potentiall y stressful situation on response to stress impact.JP ersonSoc PsychVo l29 5o-59 Vigdorovic

s,M.V:/19 38/Group suggestion as a ~thod far preparing pregnant women for painless childbirth Akush-Gy nec Kiev.Vol 4p34-36 Völgyesi,F .:/1962/Az orvosi hipnózisB udapestM edicina Könyvkiadó Warfield, C.,Oriol,N :/1984/Pa in relief during leborThe Fain Clinic.He rvard University Hospital PracticeV ol19No9 151-166 Wietzenho ffer,A.M, Hilgard,E R:/1959/ Stanford Hypnotic Susceptibilit y ScaleForm s ABPalo Alto California :Consultin g Peycholo gis~s Press. -23- Werner,W .EF:/19 82/An argumen t for the review of hypnosis in Obstetri cs.AmJ ClinHy pn Vol24 149-171 Wester,C .W,Smi th,HA: /1984/C linical hypnosis a multidi sciplinary approac hJB Lippinc ott CompPh iladelphi aLondo n Mexico.New York World Health Organiz etion/ 1985/Ha ving a baby in Europe. WHO Publ.Cop penhagen Wilson, s.C,Ber ber,TX :/1978/T he Creative Imagina tion Scale as a measure ef hypnotic respons iveness: Applica tion to Exper¼ mental and Clinica l Hypnosi s.AmJC linHypn Vol2o 235-243 Windwe r,C.:/197

7/Relati onship among prospec tive parents, locus of control, social desirab ility,an d choice of psychop rophylaxis.Nu rsing Researc hVol26 p92 Winkels tein,L.B :/1958/ Routine hypnosis for obstetri cel deliveryAm JObste tGyneco lVol76 152-160 Wolpe,J .:/1958/P sychothe rapy ty reciproc al inhibitio nStAnf ord C.AStan ford Univers ity Press Wolpe,J .:/1971/T he behavio ristic concepti on of neurosis : A reply to two critics.P sycholo gical Review I 195-200 Wooda,N .:/1981/A lternativ es ín childbir thIn:Fo gel,C,W oods eds.Hea lth care of Women StLouis cv Mosby 536-546 Wrightsm an,L.S: /1960/E ffects of waiting with others on changes in feet level of enxiety JAbnan d SocPsy cholVo l54 153-156 . Wachter ,H.Mtl98o/ Das katathym e bilderle ben nach Leuner 4 Aufl.Sc hriftenr eiche der A GKB Göttinge n -24- Young,D.:/1982/Changing childbirthFemily birth in the HospitalChildbirth GraphicsLTDRochesterNew York Zax,M.;Sameroff,AJ,Farnum,JE:/19 75/Childbirth edúcation maternal

attitudes and delivery.AmJObstetGynecolVol123 185-190