Egészségügy | Betegápolás » Radnai Anna - A házi betegápolás rendkívül összetett hivatás

AKTUÁLIS A házi betegápolás rendkívül összetett hivatás A házi betegápolás az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét kiegészíti, hiszen a kórházban vagy rendelõintézetben gyógyító szakorvos éppúgy támaszkodhat az otthoni ápolást végzõ személyzet szakértelmére, mint a szintén otthoni körülményeket is ismerõ családorvos. Czindler Klára, a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat ápolási igazgatója tizenkét éve vezeti a VIII. és a IX kerület házi betegellátó szolgálatát Arra kértük, mutassa be a szolgálat sajátos kihívásait. – Mióta van lehetőség Magyarországon OEP-finanszírozással házi betegellátás keretében gyógykezelni a rászorultakat? – 1996-ban a Népjóléti Minisztérium által kiírt pályázati felhívásra szerveztük meg a VIII. és a IX kerületben az otthoni szakápolást Saját programmal indultunk, és nyertünk. Az OEP 1996 őszén fogadta be a finanszírozásba ezt az ellátási

formát. Más szolgáltató is kapott lehetőséget akkoriban, így azt mondhatjuk, hogy a házi betegellátás 1995–96-ban indult el Magyarországon. – Beváltotta-e ez az ellátási forma a hozzáfűzött reményeket? – Tapasztalataim alapján igen. Kezdettől fogva vezetem a szolgálatot Ferencvárosban, és számos esetben látom, mekkora jelentőséggel bír a betegek saját környezetében nyújtott szaksegítség. A legtöbb betegnek már a tény, hogy valaki figyel rá, rendszeresen beszélget vele, és konkrétan az ő problémáját szeretné 6 I MAGYAR ORVOS megoldani, fél gyógyulást jelent. Aki igazán megérzi e hivatás szépségét, az nem is akarja feladni. Kerületünkben a szakirányú szolgáltatások, a gyógytorna és a fizikoterápia vannak túlsúlyban A szakápolók mindannyian másodállásban dolgoznak, egyébként körzetben végzik a munkát orvos mellett, egy lány pedig az Szent István Kórházban a steril részleg vezetője. Kilenc-tíz éve

dolgoznak nálam, ahogyan a gyógytornászok is, pedig tudnának máshová menni, van munkájuk a házi betegápolás mellet is. – Hogyan építette fel a ma jól működő szervezetet? – Kezdetben nehéz volt. Míg kialakult ápolási közösségünk, számos szakember megfordult nálunk. Ez egy új ellátási formának számított Időre volt szükség, míg a szakdolgozók amellett hogy ismerték a finanszírozást, arra is pontosan rájöttek, hogy mit vállalnak az ilyen munkakörrel. – Milyen sajátosságai vannak ennek az ellátási formának? – A beteg otthona nem a kórház. A kerület lakóinak szociális körülményei sokszor rendkívül rosszak, a családi háttér is sokszor elmarad, vagy nem kielégítő. Sok az idős, magányos ember a rendszerben Egy kórházban adottak a gyógyulást segítő körülmények, de a házi betegápolásban az is előfordul, hogy a gyógytornász takarítani kényszerül a beteg lakásában, mielőtt megkezdhetné az érdemi

munkát. El lehet képzelni, milyen testi és lelki állapotban találják a szakápolók azokat a klienseiket, akikre egész nap nem volt senki aki ránézzen. „Hideg és meleg” tapasztalataink is vannak, de gyakoribbak a rendkívül rossz szociális körülmények közt élő betegek, és a velük való munka dolgozóink alapkötelességein túlmutat. Ezért is örülök, hogy a szolgáltatást a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat keretén belül irányítom, mert egyedül nem tudtam volna annyi pluszt adni a dolgozóknak, hogy – ha nem is a megérdemelt színvonalon – de legalább relatíve megérje ezt a munkát végezni. Az egészségügy helyzetének hanyatlásával a pluszjuttatások, mint például a ruhapénz eltűntek Dolgozóim számára biztosan a kötetlen munkaidőt, a rugalmas munkáltatói hozzáállást tudom nyújtani. Az egyetlen fontos szempont, melyből nem engedek, hogy a betegek százszázalékosan el legyenek látva. Ha ez megvalósul, akkor nem

bánom azt sem, ha a gyógytornászok és az ápolók telefonon érdeklődnek, van-e munka aznapra, és ha nincs, nem jönnek be. Családanya valamennyi munkatársam, van mit tenniük saját otthonaikban is. A minőségirányítást természetesen ugyanúgy bevezettük, mint a kerület egészségügyi ellátásának többi részlegén. A betegektől hozzám juttatott, zárt borítékba helyezett kérdőívvel mérem a betegelégedettséget, mely 88%-os. Amióta itt dolgozom, egyszer érkezett csupán komolyabb betegpanasz. – Milyen szolgáltatásokat nyújtanak a páciensek otthonában, kinek a kompetenciája a házi betegápolás elrendelése? – Gyógytornát és fizikoterápiát végzünk, a szakápolás keretén belül pedig sebkötözést és/vagy infúziós terápiát hajtunk végre. A legnagyobb igény a gyógytornára van, ezt egy éve törvény által szabályozott módon kizárólag szakorvos rendelheti el. Mára szinte minden intézményben tisztában vannak vele, hogy

mikor a beteget a műtét után pár nappal hazabocsátják, egy időben megírhatják a javaslatot az otthon végzendő gyógytornára. Ha ez megtörtént, a beteg felkeresi háziorvosát, aki pedig értesít bennünket a feladatról. A háznál végzendő szakápolási feladatokat a családorvos rendeli el, nincs szükség a szakorvos javaslatára. – Mennyi alkalom/időtartam a maximálisan igénybe vehető házi betegellátás terén, elegendőnek szokott ez bizonyulni? – Egyszer egy félévben mindenképpen lehetőség van a kétszer 14 alkalom igénybevételére, de ha az orvos úgy látja jónak, akkor a négyszer 14 vizitet is elrendelheti. Maximum évi 56 alkalmat finanszíroz az OEP a szakirányú szolgáltatásban és a szakápolásban egyaránt Hogy ennyi alkalom elég-e, az mindig attól függ, hogy a beteg milyen állapotban van és milyen körülmények között él, esetében milyen gyors a műtét utáni gyógyulás. Rengeteget számít a családi háttér is, hogy

a hozzátartozók tudnak-e segíteni, esetleg tovább tornáztatni a megadott vizitszám letelte után is a még nem tökéletes egészségnek örvendő pácienst. Tapasztalatom szerint gyakori, hogy a beteg több alkalmat igényelne, de sajnos nincs lehetőség túllépni a keretet. Pedig lakáshoz kötött betegeket látunk el, és műtétek után, idős korban, akut betegségek- ben szenvedőknek sokat számít, hogy házhoz megy a szolgáltatás. A javulás sokszor nagyon jól mérhető, akinek elegendő az évi 56 alkalom, nem egyszer teljesen felépül. – Milyen formában működnek ma Magyarországon ezek a házi betegellátó szervezetek? – Gazdasági társaság is lehet: kft., bt stb Mi közalkalmazottként működtünk mostanáig, április elsejétől azonban üzemeltetett egyszemélyes kft.-ben dolgozunk Sok változást nem érzékelek A szolgálatban az eddig közalkalmazott gyógytornászok alkalmazottak lettek, de ugyanúgy az önkormányzat működtet bennünket,

senki nem ment el, és ugyanazt a közalkalmazotti bérnek megfelelő fizetést kapják a dolgozók. Az önkormányzat és az intézmény – illetve a kft. vezetője – sokat segít a szolgálat működtetésében. Bármiben van szükségünk támogatásra, szolgálatunknak azt ugyanúgy megadják, mint az alapellátás többi részlegének. Így jobb helyzetben vagyunk, mint az önálló vállalkozók, akiknek mindent az OEP-finanszírozásból kell előteremteni. Feladatomnak tekintem, hogy lehetőleg a saját finanszírozásunkból gazdálkodjunk, de biztonságot jelent, hogy ha valamiért az OEP-től kapott összeg nem elég, akkor sem marad bajban a beteg és a munkatárs. Jutalmat vagy pluszjuttatást is ugyanúgy kapnak a házi ápolásban tevékenykedő dolgozóim, mint az intézmény bármelyik részlegének munkatársai. – Elégséges-e a finanszírozás a minőségi házi betegellátás végzésére? – 1996-ban 2800 Ft/vizitdíjazásról indultunk, jelenleg 3200

Ft/vizitdíjazást kapunk. A rendszer legkevésbé elfogadható szegmense, hogy ezt a díjat szorzók alapján fizetik ki, a teljes ápolási szorzó azonban kizárólag a szakápolásra vonatkozik, így a gyógytorna finanszírozása például nem éri el még a vizitenként juttatott 3200 Ft-ot sem. – Milyen a kapcsolatuk a kerületben dolgozó háziorvosokkal? Czindler Klára Nagykanizsán szerzett szakápolói képesítést, ezután gyermek- és felnõtt-ápolónõként dolgozott a jászberényi kórházban, majd az Orvostovábbképzõben helyezkedett el. Késõbb Budapestre került az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe, ahol tíz éven keresztül ápolónõként és mûtõsnõként tevékenykedett. 1980-ban kezdett tanítani, elvégezte az Egészségügyi Fõiskolát. Kollégáival Egészségügyi Szakiskolát alapított, ahol gyakorlati oktatásvezetõ volt hét évig. 1993-ig tanított, míg a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálatnál helyezkedett el, ahol

jelenleg is ápolási igazgatóként tevékenykedik. – Mind a 33 háziorvossal kitűnő kapcsolatot ápolunk. A háziorvos ellátási körzetén belül ismer minden beteget, és ha bármi olyan probléma adódik, mely alapján ránk van szükség, akkor felkeres engem és megrendeli a szolgáltatást. Az orvos hivatalosan is bejelenti, hogy betegének házi betegellátást rendelt, mi is elkészítjük a szükséges dokumentációt, felvesszük a kapcsolatot a beteggel, elmegyünk hozzá, és kezdődhet a munka. Dolgozóim a beteg állapotával kapcsolatban akár naponta konzultálnak a családorvossal, de saját belátásukra van bízva, hogy mikor hívnak orvosi segítséget. A gyógytornász például maga dönti el, hogy mikor, mit és mennyit igényel a beteg a szolgáltatásából, ugyanakkor mivel a részletes terápiás útmutatást szakorvos rendelte el, a gyógytornász sincs teljesen egyedül a beteg otthonában a szakfeladattal. A páciens állapotát továbbá a

háziorvos is nyomon követi, a szakellátást nyújtó személy pedig minden szakágra vonatkoztatva más dokumentációs forma szerint vizitenként dokumentálja az állapotváltozást. Legkésőbb az első szakorvos által elrendelt 14 vizit után mérik fel az orvossal együtt a beteg állapotát. – Önök is érzékelnek adminisztrációs pluszterheket? – Nem sokkal több adminisztrációs teher nehezedik ránk, mint a házi betegellátás meghonosodásának idején. Jellemző az egészségügyben zajló adminisztrációra a gépiesedés, és hogy mindent jelenteni kell, de az ápolás területén csupán azokat a paramétereket és információkat kell lejegyeznünk, melyek valóban a beteg állapotát tükrözik. A pontos és folyamatos betegdokumentáció alapján az OEP felé is el tudjuk küldeni a finanszírozás meghatározásához elengedhetetlen adatokat. – Elegen vannak a csapatban? – Igen, nincsenek várólistáink, még a meglévőnél több feladatot is

képesek volnánk ellátni mindhárom területen. A gyógytornászok, szakápolók és fizioterápiás asszisztensek segítik egymást a munkában oly módon is, hogy ha egy betegnek szüksége van további vizitekre, ám valamilyen személyes ellentét alakult ki szolgáltató és beteg között, akkor átveszik egymástól a munkát. De nem ez a jellemző, sokkal inkább az a gyakori, hogy a betegek ragaszkodnak ahhoz a személyhez, aki már járt náluk korábban. Csapatomban mindenki kedves és nagyon érti a szakmáját. Ritka az olyan konfliktus, melynél közbe kell lépnem Egy vagy két esetben fordult elő, hogy panaszt tettek nálam a betegek, de soha nem találkoztam a kerületben megoldhatatlan problémával. Vannak konfliktusok, amelyeknél elkél a bölcs segítség, de ha együtt leültünk a beteggel és az adott munkatársammal, még mindig sikerült feloldani a feszültségeket. Mindenkinek lehet rossz napja, és negyvennégy éves tapasztalatommal azt is tudom,

hogy nem igaz, hogy mindig a betegnek van igaza, de azért mégis jobb, ha Meramyl HCT Lansacid Myconafine Torvalipin Meramyl ramipril + hidroklorotiazid lanzoprazol terbinafin atorvasztatin ramipril terme�kek19360mo.indd 1 3/26/08 5:49:27 AM MAGYAR ORVOS I 7 AKTUÁLIS közös megbeszéléssel oldjuk meg a konfliktust, így az igazakat könnyebb elfogadtatni. Ha mindkét fél meg akarja oldani a konfliktust, akkor azt meg is lehet oldani. – Mennyire van lehetőségük a legkorszerűbb betegápolási eszközöket a mindennapi gyakorlatban alkalmazni? – Szakorvosi konzílium nélkül neki sem látunk a komoly eseteknek, így ha például súlyos dekubitusz esetén szükségesnek tartjuk a korszerű sebkötözés alkalmazását, akkor nincs probléma, hiszen már a páciens súlyos állapota miatt is kértük a szakorvos vizsgálatát, aki a vizit után fel is tudja írni a megfelelő, modern sebkötözőt. De magam is hangsúlyt fektetek arra, hogy korszerű

eszközökből készletezzünk, hogy a sebeket mindenkor a legmodernebb előírások szerint kezeljük. A dologi kiadásokra el kell különítenem bizonyos összeget, ami persze nem könnyű feladat, a szűkös finanszírozást tekintve. Egy otthoni sebkötözésnél két eset lehetséges: vagy mi visszük az ellátáshoz szükséges eszközöket vagy a háziorvos szakorvosi konzíliumot kér, hogy a beteg orvosi rendeletre megkaphassa azt. Ezt a folyamatot kb egy éve szabályozták ily módon, és megvallom, kicsit megnehezítették az életünket. Hétfőn vagy kedden akkor is be kell kötözni a beteg sebeit, ha még nem sikerült megteremteni a vényfelírásához szükséges konzíliumot. Azok- 8 I MAGYAR ORVOS nak a betegeinknek, akiknek ilyen eszközökre van szükségük, általában az indulásnál mi segítünk, aztán később maguk íratják fel az ellátásukhoz szükséges tárgyi feltételeket. Ha a páciens annyira rossz anyagi körülmények között él, hogy nem

tudná kiváltani a felírt eszközt, akkor az ápolás teljes idején biztosítjuk a gyógyulásához szükséges tárgyakat. – A lakásban nehezebb megfelelő higiénés körülményeket teremteni, mint egy kórházban. Milyen eszközökkel oldják meg az ápoláshoz elengedhetetlen feltételeket? – A házi betegápolásra vonatkozó minimumfeltétel-rendszer előírja a személyi és a tárgyi feltételeket egyaránt. Minden dolgozónknak kötelező felszerelt nővértáskát vinni a betegekhez, amibe benne vannak többek között azok a fertőtlenítő- és védőeszközök is, melyekkel garantálhatják a beteg, és a saját biztonságukat egyaránt. A veszélyes hulladékot az intézetbe hozzák, és innen vitetjük tovább az erre kijelölt megsemmisítő helyekre – Kihez fordulhatnak önök, ha azt tapasztalják, hogy a páciens ellátásra – de nem kimondottan szakápolási ellátásra szorul? – Ilyenkor a szociális gondozószolgálatnak szólunk. Rendkívül jó

kapcsolatot ápolok velük is, számtalanszor hívjuk egymást, ha úgy ítéljük meg, hogy a másik szolgáltatásra is szükség van egy-egy lakos ellátásában. Általában azoknál a betegeknél van szükség a szociális gondozóhálózatra, akik teljesen egyedül állnak a világban, nincs aki főzzön, mosson, takarítson rájuk, nincs aki megfürdesse őket. Ők minimális térítés ellenében elvégzik ezeket a feladatokat Bár szakápolási teendőket nem végeznek, a vizitszám lejárta után számos esetben nyugodtabb szívvel adjuk át ezen szolgálat szakembereinek a páciens további gondozását, semmint hogy teljesen magára hagyjuk. Az is előfordul, hogy együtt vagyunk jelen egy-egy beteg lakásában – mi elvégezzük a szakfeladatokat, ők pedig a gondozás egyéb formáit nyújtják a betegnek. – Milyen speciális tulajdonsággal kell rendelkeznie annak a szakembernek, aki a házi betegellátást jól akarja végezni? – Fontos, hogy a házi

betegellátást végző személy tapasztalt legyen a szakterületén, és egyedül is képes legyen döntéseket hozni, pl. azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a beteg állapota megköveteli-e az orvosi konzíliumot vagy sem. A megbízhatóság is elengedhetetlen, és az otthoni ellátást végző személy maximálisan betegcentrikus, minden előítéletet nélkülöző szemléletű kell legyen. Ezen a területen nem lehet több mércével mérni. A betegnek nincs választása, abban az egy személyben bízik, akit a szakszerű segítség reményében az otthonába enged. RADNAI ANNA