Történelem | Tanulmányok, esszék » Dr. Kovács Gyula - István vagy Koppány

Dr. Kovács Gyula ISTVÁN VAGY KOPPÁNY? „Jóllehet, néhány évszázad távlatából pozitívumként is megélhető az, ha valaki jogellenesen kerül trónra, idegen csapatokat hív be az országba, és a saját népe vérét ontja.” 1 Catherine Horel2 szerint, a kortárs nemzeti történetírás nem a jövőnek, hanem a mának szól: szükségképpen elfogult és rendszervagy politikafüggő. Ma 2019. augusztus 20-a, István3 napja van, a Google Naptár szerint, Szent István ünnepe.4 Ezen a napon mindig felteszem a kérdést: „István vagy Koppány?” Talán azért, mert már lázadó kamaszkoromtól szimpatizáltam Koppány vezérrel, később pedig – az autonóm személyiségszabályozás felé vezető rögös út vége felé – Szent István király történelmi szerepét sajátosan, mondjuk úgy, hogy a hivatalos állásponttól némiképpen eltérően értékeltem (és értékelem ma is). A mai napon tehát, Szent István királyt ünnepeljük. Jóllehet, néhány

évszázad távlatából pozitívumként is megélhető az, ha valaki jogellenesen kerül trónra (az ősi jogfelfogás, a szeniorátus elve alapján a hatalom Koppányt illette meg), idegen csapatokat hív be az országba (hiszen Vajk katonai potenci1. ábra: Szent István király álja önmagában igencsak kevés lett volna, akár egyetlen vezér legyőzéséhez is), és a saját népe vérét ontja (óvatos 1 A cikk először 2013-ban látott napvilágot, a 2014-ben megszűnt „Hatályon kívül” internetes portál oldalán (http://www.hatalyonkivulhu/istvan-vagy-koppany), majd 2017 augusztus 22-én a Facebook oldalamon is megjelent (https://wwwfacebookcom/KGyula1101?sk=notes my notes) Most a szerkesztett, kibővített, ha úgy tetszik „újratöltött” változatot olvashatja a tisztelt érdeklődő. A képek forrása: Kálti Márk Képes Krónikája. 2 Catherine Horel (Párizs, 1966. január 7) történészprofesszor, aki a párizsi Sorbonne-on középeurópai történelmet

oktat A nem szószerinti hivatkozás Horel Horthy (Kossuth Kiadó, Budapest, 2017) című könyvének a bevezető részéből származik. 3 István a görög Sztephanosz (Στεφανος) névből származik (latinul Stephanus, németül Stephan, magyarul Istefán). Jelentése: koszorú. Forrás: http://www.nevenapjahu/nevnapok/istvan nevnaphtml (letöltés: 2019 augusztus 19) 4 Augusztus 20-át 1991. március 14-én nyilvánították államalapító Szent István ünnepévé [a Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII törvény 1 § b) pontja] Az 1991 évi VIII törvényt az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításairól szóló 2011. évi CCI törvény 38 § hatályon kívül helyezte (hatálytalan: 2012. január 1-jétől) Az Alaptörvény szerint Magyarország nemzetei ünnepei (egyebek mellett): augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére, amely egyben hivatalos állami ünnep is

[Alaptörvény Alapvetés J) cikk (1) bekezdés b) pontja és második bekezdése]. Dr. Kovács Gyula: István vagy Koppány? becslések szerint a magyarság 15–20 százalékát irtotta ki). Miért is? Gondolom, a hatalom, pontosabban a fejedelmi trón megszerzéséért Most azt mondják, Szent István nagy király volt. Nagysága abban rejlett, hogy felismerte a szükségszerűséget, a történelmi helyzetet, és volt bátorsága dönteni (végül is Bizánc helyett Rómát választotta). Van olyan álláspont, amely szerint Vajk a Német-Római Birodalom érdekeit szolgálta ki. Egyesek azt állítják, hogy „csak” uralkodni akart Mások úgy vélik, miszerint azok a főurak lobbiztak mellette, akik nem szerették volna, ha Koppány kerül a trónra Számtalan verzió lehetséges A hivatalos nézőpont szerint, Vajk, ha nem ragadja magához a hatalmat, akkor a magyarságot „elsöpörte volna a történelem”. Természetesen sokan nem hisznek abban, hogy Ő mentette meg

a magyarságot, hiszen műve, vagyis a szentistváni állam, halálakor szinte nyomban összeomlott.5 Bognár József például egyenesen kételkedik benne, hogy általa maradtunk fenn. Szerinte, „legtöbb nyomorúságunk éppen vele és miatta kezdődött”.6 Tisztában vagyok azzal, miszerint a „Mi lett volna, ha?” kérdést a történelmi tények vizsgálatakor nem illendő feltenni. De: nem tudhatjuk ugyanis, hogy Koppány győzelme esetén, miképpen alakult volna a sorsunk. Különösen annak ismeretében nem, mivel Szent István király államalapító legendáját jószerivel Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak az írásaiból7 ismerjük (és ezt gyúrtuk, formáltuk tovább, ki-ki beállítódása és/vagy hitvallása szerint), aki pedig, valljuk be (én bevallom), nemes 2. ábra: Koppány vezér lefejezése 5 Vesd össze Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I. kötet V fejezet (István végnapjai) 72–77. oldal (az

Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása, Budapest, 1899) 6 Bognár József: Vajk a hitehagyott. Kényszerek és lehetőségek a X–XI század fordulóján – http://vilagnezetbloghu/2012/08/20/vajk a hitehagyott (letöltés: 2019 augusztus 19) 7 A világirodalom és a zenei kultúra nem egy ismeretlen szerzőt tart számon, és többnyire az „Anonymus” latin szóval szokták megnevezni őket. A mi Anonymusunk, a magyar honfoglalás történetéről latin nyelven író névtelen középkori krónikásunk személye, még a művét nem ismerők tudatában is élénken él, főleg városligeti szobrának jóvoltából. Anonymus művének, a 250 éve felfedezett Gesta Hungarorum kutatásának már saját története van. A szerző kiléte azóta izgatja a középkorkutatók fantáziáját, amióta a XVII. században a bécsi Hofbibliothekba került kódex szövegét 1746-ban kiadták A vita a szerzőségről többször fellángolt, és mindig holtpontra jutott A

kérdésnek könyvtárnyi irodalma van, szellemes, logikus és dilettáns magyarázatok garmadája. Mára mintha konszenzus alakult volna ki, hogy Anonymus valószínűleg III. Béla király jegyzője volt Megyesi Csaba: Anonymus, a névtelen jegyző (Múlt-kor történelmi magazin) – https://mult-korhu/cikkphp?id=7643 (letöltés: 2019 augusztus 19) 2 Dr. Kovács Gyula: István vagy Koppány? egyszerűséggel fogalmazva egy „Árpád-házi bértollnok”8 volt. De hagyjuk az idol-döntögetést! Kíváncsi ember vagyok, ezért Hoxa portálján9 „István vagy Koppány (mondd, te kit választanál)?” címmel 2011. november 30-án kiírtam egy szavazást, ahol a szavazók az előre megadott válaszlehetőségekre a következőképpen voksoltak: − egyértelmű, hogy Istvánt, 18,8%, − egyértelmű, hogy Koppányt, 25,3%, − inkább Istvánt, 15,3%, − inkább Koppányt, 7,4%, − nem értem a kérdést, 17,6%, − nem tudok választani, 15,6%. A szavazás

eredményéből kiviláglik, hogy a megkérdezettek 34,1 százaléka Istvánt választotta, míg 32,7 százalékuk Koppány mellett tört lándzsát (tehát István 1,4 százalékot „vert rá” Koppányra). Nem elhanyagolható szempont azonban, miszerint az „Egyértelmű, hogy Koppányt” lehetőségre 6,5 százalékkal többen voksoltak, mint az „Egyértelmű, hogy Istvánt” opcióra. Sajátságos az a tény is, hogy a válaszadók 17,6 százaléka „nem értette” a kérdést (ezen az „értetlenkedésen” a mai napig töprengek). Jelzem, hogy Hoxa portálján a kérdőív a mai napig aktív, tehát a számarányok változhatnak (sőt, változnak is). A kérdőív a következő linken érhető el: http://www.hoxahu/?p1=szavazas&p2=29342 Lehet bátran szavazni, senki ne fogja vissza magát! * Ma augusztus 20-a van. Huszonnyolc éve annak, hogy Szent István, a keresztény államalapítás ünnepét a Magyar Köztársaság (vagy Magyarország) hivatalos állami

ünnepének nyilvánították10 Ne hallgassuk el azt sem, hogy ez a jeles nap volt már az új kenyér, az új forint, sőt, az Alkotmány ünnepe is. Mint írtam, hosszú évek, mondhatni évtizedek óta, ezen a napon mindig felteszem a kérdést: István vagy Koppány? Mondjátok! Ti, kit választanátok? Tata, 2019. augusztus 20 8 Az „Árpád-házi bértollnok” kifejezést 1996 tavaszán vagy 1997 őszént hallottam legelőször, prof. Dr. Mezey Barna magyar állam- és jogtörténet előadása során Mezey Barna jogtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam-és Jogtudományi Kar (ÁJK) Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Korábban az ÁJK dékánja, majd az ELTE rektora. 9 www.hoxahu/ – Hoxa portálja az életről és egyéb jóságokról (letöltés: 2019 augusztus 19) 10 1991. évi VIII törvény 1 § b) pontja 3