Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Jogszabályok

10. JOGSZABÁLYOK Jog: Az állam által alkotott vagy szankcionált, és a társadalom valamennyi tagjára kötelező, végső soron kikényszeríthető magatartási szabályok összessége. A jogalkotás a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek a jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége. A jogalkotói hatáskör terjedelmét az adott jogalkotói szervek jogállására vonatkozó jogszabályi rendelkezések határozzák meg. A hatásköri szabályok betartása alapvető követelmény, mert ha a jogalkotó túllépi a hatáskörét, akkor az adott jogszabály semmisnek minősül. Alapvető követelmények jogalkotás során • • • A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. A jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettségeket. A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon

rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Jogszabály Jogforrások Törvény Kormányrendelet Miniszterelnöki rendelet Az MNB elnökének rendelete Önkormányzati rendelet Jogalkotó szerv Országgyűlés Kormány Miniszterelnök Az MNB elnöke Önkormányzat képviselő-test Alaptörvény: minden más törvénynél és jogszabálynál magasabb szintű (= Alkotmány) Törvény: a társadalmat érintő legfontosabb kérdéseket szabályozza Egyik jogszabály sem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, az önkormányzati rendelet semmilyen más jogszabállyal. Miniszterelnöki rendelet A jogi norma a jog legkisebb önálló egysége, általánosan megfogalmazott magatartási szabály. Sarkalatos törvény: elfogadásához és módosításához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. A jogszabály: Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti

Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. A jogszabály egyedi jogi norma, egy meghatározott jogi élet részét szabályozza. Egyedi szabályokból állnak. A jogszabályok paragrafusokat vagy szakaszokat (§), ezen belül bekezdéseket, a bekezdéseken belül pontokat tartalmaznak. A jogszabályok (jogi normák) hatályossága: • • • • • Időbeli hatály: ennek alapján megállapítható, hogy a jogszabályt mely időszakban, vagyis mikortól meddig lehet alkalmazni Személyi hatály: meghatározza, hogy a jogszabályt mely természetes és/vagy jogi személyek vonatkoztatásában kell alkalmazni Területi hatály: ebből tudható meg, hogy a jogszabályt melyik földrajzi területre kiterjedően kell alkalmazni Tárgyi hatály: meghatározza, hogy a

jogszabályt milyen tárgyú ügyekben kell alkalmazni Szervi hatály: ebből megállapítható, hogy az adott jogszabályt mely szervek vonatkoztatásában kell alkalmazni Szerződések A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződések alapvető feltételei a fejlett gazdasági életnek. A szerződés megállapodás, a vagyoni kapcsolatok tipikus formája, meghatározott dolog vagy tevékenység szolgáltatására irányuló viszony. Szerződés létrejötte A szerződést gyakran a felek előzetes tárgyalásai előzik meg, melyek még nem részei a szerződésnek, jogosultságok és kötelezettségek nem származnak belőlük. A szerződés megkötése az egyik fél akaratnyilatkozatával, ajánlatával indul. Az ajánlat bármelyik féltől származhat. Azon lényeges elemeit kell tartalmaznia a szerződésnek, amelyet a

törvény lényegesnek tart. Szerződés megszűnése A szerződések megszűnésének rendszerinti esete az, ha a felek a szerződést tartalmának megfelelően teljesítik. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés teljesítés nélkül szűnik meg, a felek akaratából szerződéssel vagy egyoldalú nyilatkozattal, bírósági, hatósági határozat révén és egyéb okból (pl. halál, lehetetlenülés) A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. Leggyakoribb szerződéstípusok • • • • • • • • Adásvételi szerződés: Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Bérleti szerződés: A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a bérbe adott dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig ezért köteles bért

fizetni. Letéti szerződés: A letéti szerződés alapján a letéteményes arra vállal kötelezettséget, hogy a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrzi, a letevő pedig köteles a díjat kifizetni. Megbízási szerződés: A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó pedig megbízási díj megfizetésére köteles. Vállalkozási szerződés: A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő pedig annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Kölcsönszerződés: A kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére köteles, az adós pedig köteles a pénzösszeget a szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek visszafizetni és kamatot fizetni. Lízingszerződés: A lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló lízingtárgy

határozott időre történő használatba adása, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és a lízingdíj fizetésére köteles. Biztosítási szerződés: A biztosítási szerződés alapján a biztosító arra kötelezi magát, hogy ha a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkezik a biztosítási esemény, akkor teljesíti a szerződésben meghatározott szolgáltatást. A biztosítóval szerződő fél (biztosított) pedig a biztosítási díj fizetésére vállal kötelezettséget