Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A pénzügyi intézményrendszer

Alapadatok

Év, oldalszám:2019, 6 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:58

Feltöltve:2019. július 20.

Méret:826 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

12. A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER Hitelintézet: Alapvető pénzügyi feladatokat lát el; betéteket gyűjt és hiteleket, kölcsönöket ad. • • • kereskedelmi bankok: mindhárom banki tevékenységet korlátozás nélkül elláthatja szakosított hitelintézetek (pl. Jelzáloghitelbank, Fundamenta) szövetkezeti hitelintézetek (pl. Takarékszövetkezet, Hitelszövetkezet) A bankok alapításának szabályai: - Indulótőke: minimum 2 milliárd Ft, csak pénzbeli hozzájárulás formájában Formája: rt, zrt lehet az MNB felügyeli a nyitást be kell lépnie az OBA-ba (Országos Betétbiztosítási Alap) sajátságos pénzügyi tartalékot kell képeznie Pénzügyi vállalkozások: Egy-egy pénzügyi tevékenységet folytathatnak üzemszerűen. • • Nem foglalkozhat betétgyűjtéssel, pénzváltással, nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást, nem bocsáthat ki e-pénzt. A törvényben nevesített szolgáltatásokat azonban végezhetik, ide tartoznak a

lízingcégek, faktorházak és a brókercégek. Mivel betéteket nem gyűjthet, de hiteleket nyújthat, magas alapítótőkével kell rendelkeznie. I. Lízing: Sajátos bérbeadással kombinált adásvételi ügylet. A lízingcég vállalja, hogy a lízinget igénybe vevő által kiválasztott tárgyi eszközt az eladótól megveszi, annak tulajdonjoga a lízingcégnél marad, viszont azonnal használatba veheti a másik fél. Ezért rendszeresen lízingdíjat kell fizetni, amely tartalmazza a törlesztőrészletet és a kamatot. A határidő után a tulajdonjog átszáll a lízinget igénybe vevőre II. Faktorház: Követelések megvásárlásával foglalkozik. Kifizeti az összeget a faktorálást kérőnek, amiért az faktorálási díjat fizet. A követelés megvásárlása előtt minősíti a vevőket, így csökkentve a nem fizetés kockázatát. Forgóeszközhitel - faktorálás: rövidtávú vevői követelés megvásárlása - forfetírozás: hosszútávú vevői

követelés megvásárlása III. Brókercégek: Befektetési vállalkozások. Befektetési tanácsot adnak, végrehajtják az ügyfél megbízásait, portfóliót (befektetési csomagot) kezelnek. Összegyűjtik a kis megtakarítók pénzét, amit értékpapírokba fektetnek szakértelmük szerint, és így nagyobb hozamot érnek el, mint a sima banki befektetésnél. Kereskedelmi bankok tevékenységei: Banki alapszolgáltatások: betétgyűjtés, hitel és kölcsön nyújtása, lízing, pénzforgalmi szolgáltatások, e-pénz kibocsátás, csekk és váltó kibocsátása, ezekkel való műveletek, hitelpreferencia stb. Kiegészítő banki szolgáltatások: pénzváltás, fizetési rendszerek működtetése, pénzügyi ügynöki tevékenység stb. További tevékenységei: biztosítás, aranykereskedelem stb. Bankügyletek három fő csoportja: • • • aktív passzív semleges Passzív bankügyletek: a bank pótlólagos forráshoz jut (betétgyűjtés, hitelfelvétel, ép.

kibocsátás) Betétgyűjtés: az ügyfelek megtakarításaikat bankoknál helyezik el számlapénz formájában, így a bank forrásai növekednek  ez a hitelezésük alapja; a banknak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik A betétek csoportosítása: 1. elhelyező szerint: • lakossági betét • gazdálkodó szervezetek betétjei • államháztartás, önkormányzat betétei • más bankok betétei 2. elhelyezés időtartama: • rövidtáv (<1 év) • középtáv (1-5 év) • hosszútáv (5+ év)  minél hosszabb a táv, annál magasabb a kamat 3. kamatozás módja: • fix kamat • változó k. (pl jegybanki alapkamat) • változtatható k. (a bank által egyoldalúan) 4. kamatfizetés gyakorisága: • a kamatperiódus végén • a futamidő végén • a futamidő elején 5. kamatfizetés módja szerint: • egyszerű kamat • kamatos kamat 6. betétfeltörés esetén fizetett kamatok: • a teljes kamat elveszik • arányosított kamat a bent

töltött időre 7. betételhelyezés célja szerint: • látra szóló (a tulajdonos akármikor hozzáférhet; alacsony kamat) • lekötött (magasabb kamat) • felmondásos (1 hónapra előre jelezni kell a kivételt) • megtakarításos (a háztartási szektorra jellemző; minél nagyobb az összeg, annál magasabb a kamat) 8. betét pénzneme szerint: • forint • deviza 9. betét feletti rendelkezési jog: • bemutatóra szóló • névre szóló Hitelfelvétel I. II. Bankközi hitel: egy másik banktól vesz fel, rövid időre, a kiadásai és bevételei közti szinkron megtartására (a gazdaságban lévő pénzmennyiség ugyanannyi marad) Jegybankhitel: Refinanszírozási hitel – A jegybank meghatározott gazdaságpolitikai céljaira adja. A kereskedelmi bank kamatot fizet Likviditási hitel – A kereskedelmi bank átmeneti fizetésképtelensége miatt veszi fel. Nagyon magas büntetőkamatot fizet Folyószámlahitel – A MNB-nál vezetett folyószámlához

kapcsolódó hitelkeret. (a gazdaságban lévő pénzmennyiség nő) Értékpapírkibocsátás: A bank forrásszerzés céljából hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki. A banknak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik. Aktív bankügyletek: Pénzkihelyezésre kerül sor, a banknak követelése keletkezik, azaz az adósnak kamatot kell fizetnie. • • Betételhelyezés (más pénzintézetnél helyez el a bank betétet; az MNB-nél kötelezően) Hitelnyújtás (a bank a hitelek fejében törlesztőrészleteken túl kamatra jogosult) Hitelek csoportosítása: 1. hitel pénzneme szerint: • forint • deviza 2. felvevő szerint: • lakossági • vállalati • államháztartási szerveknek nyújtott hitel 3. hitelfelvétel célja: • forgóeszközhitel • beruházási hitel • fogyasztási hitel 4. futamidő szerint: • rövidtávú • középtávú • hosszútávú 5. fedezet szerint: • fedezettel bíró (személyi vagy dologi biztosíték) •

fedezet nélküli hitel 6. szerződésfajta szerint: • kölcsön (a hitelintézet az igényelt összeget rögtön kifizeti) • hitel (a bank hitelkeretet biztosít az ügyfél számára, és csak a felvett összeg után fizet kamatot) Hitelnek minősülő kihelyezések: váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás, lízing Semleges bankügyletek: A banknak nem nő, de nem is csökken a rendelkezésére álló forrás. Ide tartozik az összes ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás - folyószámlanyitás, vezetés, ügyfelek tájékoztatása a forgalmáról internetbank, mobilbank szolgáltatás átutalások, csoportos beszedések kezelése értékpapírok kezelése, széfbérlés készpénzfelvétel stb. Bankrendszerek Egyszintű: A központi bank közvetlen kapcsolatban áll az ügyfelekkel, mellette maximum szakosított pénzintézetek működnek. Magyarországon 1948-1986. 1. szint 2. szint szakosított hitelintézet Kétszintű: A központi bank nincs közvetlen

kapcsolatban az ügyfelekkel- A kereskedelmi bankoknak, szakosított pénzintézeteknek kötelezően betéteket kell elhelyezni a központi banknál. A központi bankok jegybankpénzt teremthetnek: - készpénzkibocsátás számlapénz teremtés  a forgalomban lévő pénzmennyiség nő A kereskedelmi bankok csak kereskedelmi bankpénzt teremthetnek. Magyar Nemzeti Bank • • • • • • • • alapítva: 1924-ben Rt. formájában működik, de az összes részvény állami tulajdonban van az államtól teljesen függetlenül működik, de az MNB elnöknek beszámolási kötelezettsége van az állam felé az MNB elnökét a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki az MNB felel a monetáris pénzpolitika megvalósításáért  szabályozza a gazdaságban lévő pénzmennyiséget gazdaságpolitikai céloknak megfelelően fő célkitűzése: árstabilitás (infláció féken tartása, stabil árfolyam) a bankjegy- és érmekibocsátás monopóliumával rendelkezik

inkább felügyeleti szerv (2. szinten elhelyezkedő pénzintézetek felügyelete) A monetáris politika eszközei: • • • • • Kötelező tartalékráta – a bankoknak a náluk elhelyezett betétek 2%-át kell az MNB-nél vezetett számlájukon tartalékolniuk Jegybanki alapkamat – ha nő a jegybanki alapkamat, a kereskedelmi bankok több pénz fognak a jegybanknál tárolni és kevesebbet kihitelezni Nyílt piaci műveletek – ha az MNB értékpapírokat vásárol, a pénz a gazdasági szereplők közé kerül és bővül a pénzkínálat (ha értékesíti őket, szűkül) Refinanszírozási kamatláb – a kereskedelmi bank refinanszírozási hitelt vehet fel az MNB-től; ha alacsony a kamatláb, többen veszik igénybe, és bővül a pénzkínálat Rediszkontpolitika – ha az MNB kedvező feltételekkel veszi meg a kereskedelmi bankoknál leszámítolt váltókat, növelni tudja a forgalomban lévő pénz mennyiségét Az MNB szervei: • • • •

Igazgatóság: a legfőbb döntéshozó szerv, 1 elnök és 3 alelnök Monetáris Tanács: 8 tagú szervezet; kidolgozzák a monetáris politikát, gondoskodnak a hivatalos pénznem kibocsátásáról és cseréjéről, deviza- és aranytartalékok képzése, statisztikai adatszolgáltatás Pénzügyi Stabilitási Tanács: felügyeli a fizetési és elszámolási rendszereket, pénzügyi intézményeket Az MNB szanálási hatóságként és békéltető testületként is eljár