Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügyi piac és termékei

Pénzügyi piac és termékei [Pénzügyi piac]: a pénz kereslete és kínálata találkozik ezen a piacon. Segíti a tőkeközvetítést, áramlást a gazdaság szereplői között. Pénz cserél gazdát jelenbeni jövőbenire! A gazdasági szektor megtakarításait közvetíti a forrást igénylők felé. Sajátságos piac, mert mind a keresleti (forrást igénylők), mind a kínálati oldalon (megtakarítók) ugyanazon szereplők állnak. o o o o Háztartások Állam Vállalatok (külföld) Pénzügyi piacok csoportosítása: 1. A pü-I piac pénzneme szerint: • Forintpiac • Devizapiac 2. Időbeliség szerint: • [Pénzpiac]: befektetések, hitelek, betétek, amelyek 1 éven belül lejárnak (értékpapírok, váltó); fix kamatozásúak, tervezhető, kisebb kockázat; magas likviditás jellemzi (könnyen adható-vehető pénzeszköz) • [Tőkepiac]: éven túli lejárat vagy lejárat nélküli pénzeszköz (pl. részvény) befektetése, értékpapírok vagy hitelek

tartoznak ide; kamatozása általában változó, kockázatosabb ezért nagyobb hasznot is hozhat é kevésbé likvid mint a pénzpiac 3. Piaci szereplők közötti kapcsolat alapján (megtakarítók és forrástigénylők kapcsolata) • Közvetlen tőkeáramlás pl. tőzsde • Közvetett tőkeáramlás a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül talál egymásra a megtakarító és a befektető pl. bank, takarékszöv stb 4. A pü-I piac funkciója szerint: • [Elsődleges piac]: olyan pénzügyi eszközök kerülnek itt forgalomba, amelyeket először adnak el. Új értékpapírok kerülnek forgalomba, itt alakul át a megtakarítás működő tőkévé. • [Másodlagos piac]: már kibocsátott értékpapírok adásvétele zajlik itt. Az elsődleges piac likviditását biztosítja, ez az adásvétel a forrásfelhasználót nem érinti. 5. Az ügyletek esedékessége szerint: • [Azonnali = PROMPT piac]: a szerződéskötés és annak teljesítése időben nem válik

szét (max. 1-2 technikai nap a csúszás) effektív = tényleges ügyleteket kötnek itt. Spekulációra nem alkalmas • [Határidős = TERMIN piac]: a szerződéskötés és annak teljesítése időben szétválik (most kötik meg, de későbbi időpontban teljesítik). Spekulációra ad lehetőséget. 6. A pénzügyi piac koncentráltsága szerint: • Nem koncentrált/ dekoncentrált piacok: földrajzilag elszórt, nem szabályozott piac • Koncentrált piacok: vagy a keresletet, vagy a kínálatot vagy mindkettőt koncentrálja - Keresletet koncentrál: árverés = AUKCIÓ Egyedi termékek, műalkotások adásvétele - Kínálatot koncentrál: verseny tárgyalása = TENDER - Mindkettőt koncentrálja: TŐZSDE [OTC piac]: tőzsdén nem forgalmazott árukkal kereskednek, számítógépes, internetes rendszereken történik a kereskedés, új értékpapírok nem kerülhetnek forgalomba. Tőzsde Def.: koncentrált piac (mind a keresletet, mind a kínálatot koncentrálja) -

helyettesíthető tömegáruk piaca (nem egyedi: jól leírható, jellemezhető minőségi, mennyiségi szempontból pl. gabona, hús, tojás stb) a kereskedés szigorú szokványok (írásba foglalt szokásjog) szerint zajlik, a tőzsdei kereskedés gördülékenysége miatt nincs fizikailag jelen Tőzsdék csoportosítása: • • • Árutőzsde általános árutőzsde: többféle áruval kereskednek speciális árutőzsde: árucsoportra specializálódnak, 1 árura specializálódnak Áru- és Értéktőzsde Értéktőzsde általános értéktőzsde speciális értéktőzsde (pl. ép, arany, deviza) Tőzsdék csoportosítása jogállásuk szerint: - közjogi (kontinentális tőzsde: a tőzsde állami indíttatással, állami felügyelet mellett jön létre) amerikai típusú tőzsde: magán kezdeményezéssel jön létre és általában Rt. formában működik. Tőzsde szereplői: - befektető (alacsony kockázattal magas hozam a céljuk) kibocsájtó (forrásszerzés)

közvetítők/ tőzsdetagok (brókerek, dealerek) TŐZSDEI ÜGYLETEK (az üzletkötők kockázathoz fűződő viszonya szerint) • • • HEDGE (fedezeti ügylet): az üzletkötő a határidős piacon kötött ügyletének (árfolyama) kockázatát igyekszik mérsékelni, kivédeni egy ellentétes irányú ügylettel a határidős piacon ne legyen vesztesége ARBITRAGE (arbitrázs) ügylet: a kamatlábak, illetve az árfolyamok eltérését használja ki a különböző tőzsdéken. A földrajzilag elszórt piacokat egységbe rendezni (számítógépes ügyletkötés) és szinte egy időben történik a vétel és az eladás NINCS KOCKÁZAT! SPEKULÁNSOK: ők nagy nyereség, haszon reményében vállalják akár a nagy kockázatot is. A határidős ügyleteken tevékenykednek Ha árfolyam emelkedésre spekulálnak, akkor HAUSSE (rossz-ra) spekulálnak (vásárol). Ha árfolyam csökkenésre spekulálnak, akkor BAISSE (bessz-re) spekulálnak (elad) A tőzsdei ügyletek

lehetnek: • • • határidős (termin) azonnali (prompt) A tőzsdén régen nyílt kikiáltásos módszerrel kötötték meg az ügyleteket, ma már számítógépes jegyzés van A tőzsde jelentősége: - információs központ: mit keresnek, mekkora a kereslete az adott árunak, mekkora az ára stb. segíti a tőkebevonást, tőkeallokációt A tőzsde árfolyamait indexekbe foglalják. Magyarországon: Budapesti Értéktőzsde = BÉT Rt., tőzsdeindexe: BUX Értékpapírpiac Az értékpapírpiac mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak a része. Hiszen vannak olyanok, amelyeknek a lejárati idejük 1 éven belüli pl. csekk, váltó, pénztárjegy stb És vannak olyanok, mik éven túli lejáratúak vagy lejárat nélküliek pl. kötvény, részvény [Értékpapír]: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirati formában vagy számítógépes jel formátumban előállított dokumentum. Szigorú törvények (ép. Törvény) vonatkozik rá

(formai, tartalmi követelmények) Országonként eltérő értékpapírok lehetnek. Az értékpapír tulajdonosa gyakorolhatja a benne foglalt jogokat, amíg az értékpapír létezik élnek a benne foglalt jogok is. Csoportosítása 1. A benne foglalt jogok szerint: • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: az egyik fél elismeri a másik féllel szembeni tartozását és annak fejében kamatot fizet pl. kötvény, váltó, csekk • Részesedést megtestesítő értékpapírok/ részesedési jog: ez a dokumentum elismeri, hogy tulajdonosa hozzájárult egy cég alaptőkéjéhez tulajdonosi jogokat is gyakorolhat = a cég nyereségéből részesedés illeti meg a tulajdonost (osztalék) pl. részvény (kockázatosabb mint a részvény) • Áruval kapcsolatos jogot testesít meg pl. közraktárjegy, hajóraklevél 2. Megjelenési forma szerint: • Okirati forma: nyomtatott, két részből áll: köpeny (előlap) és szelvény • Dematerializált forma: elektronikus

forma/jel értékpapír számlán tartják nyilván. 3. Átruházhatóság szerint: • Bemutatóra szóló: átruházása egyszerűen a papír átadásával történik. A papír tulajdonosa gyakorolhatja a benne foglalt jogokat. • Névre szóló: Mo.-on már csak névreszóló értékpapír lehet Cessziós nyilatkozattal (=átutalási nyilatkozattal lehet átruházni) • Rendeletre szóló: átruházása forgatással történik, az értékpapír hátulján hátriratban rögzítik az új tulajdonost. pl váltó 4. Hozama szerint: • Fix • Változó • A kettő közötti átmeneti forma pl. jegybanki alapkamat + fix 2% • Formailag nem kamatozó értékpapírok (pl. diszkontkincstárjegy, zéró kupon kötvény) 5. Lejárat szerint: • Rövid lejáratú ( -1 év) pl. váltó • Középtávú (1-5 év) pl. kötvény • Hosszútávú (5- év) pl. kötvény • Lejárat nélküli - RÉSZVÉNY! 6. Forgalomba hozatali mód szerint: • Nyílt körűen forgalomba hozott (bárki

megveheti) • Zárt körűen forgalomba hozott (előre meghatározott befektetői kör) 7. A forgalom koncentráltsága szerint: • Tőzsdén forgalmazott • Nem tőzsdén forgalmazott értékpapírok 8. Kibocsátója szerint: • Állam • Önkormányzat • Gazdálkodó szervezetek, vállalatok • Hitelintézetek (pl. bankok) A kötvény • • • • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír A klasszikus kötvény általában fix hozamú, közép vagy hosszú lejáratú Hozama általában kamat Kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy névértékét az értékpapírban foglalt (kamat) fizetési kötelezettségeit a meghatározott időpontra/időpontokra teljesíti. A kötvény kibocsátója lehet: • • • • Állam Vállalat Bank, pénzintézet Önkormányzat A kötvény tulajdonosa nem szólhat bele a kibocsátó üzletmenetébe tulajdonosi jogai nincsenek. Viszonylag biztonságos értékpapír! Mit kell, hogy tartalmazzon? • • • • • •

• A “kötvény” elnevezést A kibocsátás engedélyezését (MNB-től) A kötvénykibocsátó neve, adatai, aláírások A kibocsátás célja A kötvénytulajdonos neve, adatai Névérték és a kamatok fizetési módja, határideje A kötvény értékpapír kódját, kibocsátásának dátumát + aláírásokat A kötvények csoportosítása 1. Előállítási mód szerint:  Okirati forma államkötvények közül egyesek  Dematerializált forma a kötvények túlnyomó része ilyen! 2. A kötvény névértékének törlesztési módja szerint:  Végtörlesztéses: a futamidő végén törleszti a névértéket  Egyenletes tőketörlesztés: a futamidő alatt egyenlő részletekben törleszt  Egyenletes tőketörlesztés türelmi idővel: a türelmi idő alatt csak kamatot fizet  Eltérő tőketörlesztés: pl. 1 év végén névérték: 20%, 2 év végén 50%, 3 évvégén 30% = 100%  ANNUITÁSOS: állandó, azonos összegű törlesztés a

kötvénytulajdonos nem érzékeli mennyi a kamat, mennyi a tőketörlesztés 3. Futamidő szerint:  Van futamideje (közép vagy hosszútávú) a kötvények többségének  Nincs futamideje speciális kötvénytípus: ÖRÖKJÁRADÉK kötvény 4. Kamatfizetés szerint:  Fix hozama van (klasszikus kötvény)  Változó kamatozású = a futamidőre előre rögzítik, hogy melyik periódusra milyen kamatot fizetnek (lehet progresszív = nő a kamatláb, degresszív = csökken a kamatláb)  Lebegő rátájú kamatfizetés pl. inflációs ráta + 0,5 %  Kamatos kamatozású (a futamidő végén a névértékkel együtt fizetik ki a kamatokat, speciális kötvénytipusra jellemző)  Nem fizet kamatot (zérókupon kötvény vagy diszkont kötvény, névérték alatt lehet megszerezni, de lejáratkor a névértéket fizeti vissza) Speciális kötvények 1. Átváltoztatható kötvény: Rt bocsátja ki tervezett alaptőke esetén Az alaptőke emelése max. a feléig

Meghatározott feltételek esetén a kötvényből részvény lesz 2. Örökjáradék kötvény: a kötvény névértéke SOHA nem kerül visszafizetésre A kötvény tulajdonosa viszont végtelen lejáratú kamatra jogosult. Általában magasabb kamatot fizet. 3. Nyereménykötvény: tulajdonosai között nagyértékű tárgynyereményt sorsolnak ki 4. Kamatos kamatozású: a kötvény névértéke után kamatos kamatot fizetnek, amit a tulajdonos a futamidő végén a névértékkel együtt vehet fel 5. Zéró kupon kötvény: névérték alatt bocsátják ki = diszkonttal, de a futamidő végén a névértéket fizetik vissza. Formailag nem kamatozik Részvény A kibocsájtó Rt.-ben tulajdonosi jogok gyakorlását megtestesítő, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. - Az alaptőke meghatározott hányadát testesíti meg A részvényes hozzájárult az alaptőkéhez (az Rt. Tulajdonosa) A részvényes a névértéket nem kapja vissza, egyszeri tőkeátadást

jelent, nagyobb a kockázata, mint a kötvénynek Vagyoni jogokat is megtestesít, hiszen a részvényes osztalékra jogosult az rt. Nyereségéből -> kockázatosabb, de nagyobb hozamot ígér Tagsági jogokat is megtestesít (a részvényes a közgyűlésen szavazhat) Forgalomképes, a tőzsdén*, a másodlagos piacon adják-veszik őket *Tőzsdén csak az Nyrt. Által kibocsájtott részvényekkel lehet kereskedni A Zrt. A részvényeit csak előre meghatározott befektetői körnek adhatja Pl pénzbiztosítók, pénztárak, befektetési alapok. Mit tartalmaz a részvény? • • • • • • A kibocsátó rt. Neve, székhelye, adatai Az Rt. Alaptőkéjének a nagyságát A részvény kibocsájtásának oka, törvényes kellékei, dokumentumai Az 1. Részvényes nevét, adatait a legtöbb részvény névre szóló, dematerializált formában előállított Értékpapírkódot Aláírásokat Részvényfajták I. Forgalomképesség szerint: • Bemutatóra szóló (csak

nyomtatott formában lehet) • Névreszóló (a tulajdonost bejegyzik a részvénykönyvbe vagy dematerializált forma is lehet) II. Egyéb részvényfajták: • Elsőbbségi részvény: valamely jogból elsőbbséget/többséget biztosít, viszont a részvényes többi jogát korlátozza Pl. osztalékelsőbbségi részvény: nagyobb osztalékot kap, de pl nem szavazhat Pl. szavazat elsőbbségi részvény: nagyobb szavazati joggal bír, mint a többi, de ezért cserébe kevesebb osztalékot fizet • Törzsrészvény: klasszikusrészvény: A részvény általános tulajdonságai igazak rá, minimum az Rt. Alaptőkéje felének törzsrészvénynek kell Lennie • Dolgozói részvény: A cégnek a saját dolgozói kaphatják meg ingyen vagy nagyon kedvezményes áron. Célja a dolgozók érdekeltté tétele, minnél nagyobb nyereség elérésére. Korlátozottan forgalomképes • Kamatozó részvény: max, az alaptőke 10%-áig bocsájtható ki a névérték után fix kamatot

fizet 3 ugyanúgy viselkedik, mint egy normális részvény (tagsági, tulajdonosi jogokat takar) • Saját részvény: Az Rt. Alaptőkéjének maximum 25%-áig birtokolhatja a saját maga által kibocsájtott részvényeit. • Blue Chip részvény: Nagy piaci kapitalizációval rendelkező részvénytársaság részvényei, a tőzsde legnagyobb részvényei. Likvidek, könnyen adhatók-vehetők pl. OTP, MOL, Richter Részvényből soha nem lesz kötvény! Váltó Fizetési ígérvény. Olyan rendeletre szóló értékpapír, ami későbbi fizetést testesít meg ( hitelviszony) Funkciói: • • • • Hiteleszköz: a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze, árufedezet áll mögötte Fizetési eszköz: a pénz kialakulásánál az első pénzhelyettesítők voltak a váltók. Váltóval lehet fizetni még a lejárata előtt. Fedezet: a bankok hitelnyújtásnál fedezetként fogadhatják el. “biztosíték” Befektetési eszköz: a váltó névértéke kamatot is

tartalmaz. A bankoknál le lehet számítolni = diszkontálni. A kereskedelmi bankok is leszámítolhatják a váltót a jegybanknál REDISZKONTÁLÁS Formái: Saját váltó: „fizetek e váltó alapján”: kibocsátója saját nevében ígér fizetést későbbi időpontban Idegen váltó: „fizessen e váltó alapján”: kibocsátója egy másik személyt szólít fel arra, hogy fizesse ki a váltón szereplő összeget a váltón szereplő időpontban. Váltó törvényes kellékei • • • • • • • • • • a váltó megnevezés a kiálltás nyelvén a váltó kiállításának helye és ideje a váltó kiállítója a váltó címzettje = adós megnevezése/ saját váltónál a kiállító és a címzett ugyanaz! kedvezményezett megnevezése a váltó névértéke számmal és betűvel kiírva (a váltó névértéke + követelés összege + futamidőre eső kamat) a váltó futamideje a fizetés helye aláírások lehetnek kezesek Kiállítás helye

szerint: - belföldi külföldi telepített (a fizetés helye nem az adós telephelye) A váltó gazdaságban betöltött funkciója szerint: - kereskedelmi váltó = árufedezet van mögötte! fináncváltó = nincs mögötte tényleges áruügylet, csak „hitel” tulajdonképpen ← az MNB nem számítolja le! A váltó esedékessége szerint: - bemutatóra szóló (nincs rajta lejárati idő, ha a váltót bemutatják fizetni kell) bemutatás után bizonyos időpontra szól keltezés után bizonyos időre szól (pl. futamidő 90 nap) meghatározott naptári napra szól (pl. lejárat 20190314) Speciális váltótípusok AVALVÁLTÓ: kezes írja alá = kereskedik REKTAVÁLTÓ: negatív rendeleti záradék, ami megtiltja a forgatását SOLAVÁLTÓ: egyetlen példányban kiállított váltó Váltóadósók - egyenes váltóadósok: akitől a váltó megfizetését követelhetik, saját váltónál a kiállító, idegen váltónál a címzett megtérítési váltóadós:

mindenki, aki nem egyenes váltóadós (akinek a kezein átment a váltó, forgatta) kezesek: attól függ kinek a kezese. Ha egyenes váltóadósé egyenes váltóadós a kezes is Ha megtérítési váltóadósé, megtérítési váltóadós a kezes is. Váltóműveletek 1. A váltó kiállítása (árukövetelés fejében) 2. A váltó forgatása: a váltó hátoldalán megjelölik az új kedvezményezettet teljes forgatás; üres forgatás: a váltó egyszerű átadása, de nem írják rá az új kedvezményezett nevét. Beváltás előtt azonban teljessé kell tenni! 3. Diszkontálni (leszámítoltatni): a váltót a lejárat előtt egy kereskedelmi banknál leszámítoltatjuk/ beváltjuk. A kereskedelmi bank a névértékből levonja a váltó lejáratáig hátralévő időre eső kamatot és esetleg kezelési költséget is felszámít 4. Rediszkontálás: viszontleszámítoltatás: A kereskedelmi bank a jegybanknál a váltót viszontleszámítoltatja. A jegybank is a

futamidő hátralévő részére eső kamatot fizet 5. Váltóbeszedés: a váltó fizetés végetti bemutatása az adósnak 6. Váltó óvás: közjegyző által kiállított hivatalos igazolás arról, hogy a váltóbeszedés sikertelen volt. Ezt követően lehet a visszkeresetet benyújtani megtérítési váltóadósokon követelni a pénzt! 7. Váltóhamisítás esetei: a) Szívességi váltó: nincs mögötte semmilyen ügylet, két váltót állítanak ki egymásnak a felek b) Pinceváltó: egy fiktív személy nevére állítanak ki váltót, ő lesz a váltóadós c) Váltónyargalás: a váltó kiegyenlítését egy másik váltó kiállításából fedezi. Hol szerepelnek a váltók a mérlegben? Eszköz oldal - Forgóeszközök – Váltókövetelések Forrás oldal – Rövid lejáratú kötelezettségek – Váltótartozás Banki értékpapírok A bank forrásnövelés céljából bocsáthatja ki őket (PASSZÍV BANKÜGYLETEK) A kereskedelmi bankok két féle

értékpapírt bocsájthatnak ki: pénztárjegy (bemutatóra szóló, rövid lejáratú, kamatot fizet) és letéti jegy (futamideje max. 3 év lehet, névre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kamatot fizet (fix v. változó)) Jelzáloglevél: csak jelzálog hitelintézet bocsájthatja ki - hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő kamatot fizető viszonylag biztonságos értékpapír Ingatlanokra felvett hiteleket finanszíroznak belőle, a fedezet maga az ingatlan ha az adós nem fizet ingatlant elárverezik Banki kötvénykibocsájtás pénzintézet is bocsájthat ki kötvényt, ugyanolyan feltételek mellett, mint más gazdálkodó szervezet (lásd. passzív bankügylet)