Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Nemzetgazdaság

8. NEMZETGAZDASÁG Fogalma: valamely ország földrajzi határain belül lévő vagy azon kívül, de tulajdonilag az országhoz tartozó gazdaság egésze: anyagi, emberi erőforrások, javak, szolgáltatások és kapcsolataik. Ágazati rendszere: • első szint: Nemzetgazdasági ágak • az ABC nagy betűivel jelöljük: A – mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B – bányászat, kőfejtés C – feldolgozóipar D – villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás • második szint: Ágazatok • betű + 2 számjegy Pl.: D35 – villamosenergia • harmadik szint: Alágazatok • betű + 3 számjegy Pl.: D351 – villamosenergia-termelés, -ellátás • negyedik szint: Szakágazatok • betű + 4 számjegy Pl.: D3514 – villamosenergia-kereskedelem Makrogazdaság szektorai: • • • • Háztartási szektor: azon gazdasági szereplők összessége, amelynek fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése, a fogyasztás. A

szükségletkielégítés érdekében a háztartások jövedelmet szereznek, amit a termelési tényezők szolgáltatása fejében kapnak. Vállalati szektor: azon gazdasági egységek összessége, amelyek értékesítés céljából árukat termelnek. Költségeiket pénzbevételeikből fedezik Tevékenységük célja a profitszerzés. Állami szektor: a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények tartoznak, amelyek nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételeikből fedezik. Külföldi szektor: a nemzetgazdaság külső kapcsolatait testesíti meg. Gazdasági tevékenységük döntő részét nem az adott nemzetgazdaságban fejtik ki, de áru- és pénzkapcsolatban állnak a vizsgált nemzetgazdaság szektoraival Gazdasági szektorok: azon alanyok összessége, akik hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel számolnak (azonos jellegű

gazdasági döntéseket hoznak) Makrogazdaság piacai: • Árupiac: Az árupiac egy nemzetgazdaságban a termékek és szolgáltatások összes keresletét és kínálatát, valamint az azok közötti kapcsolatot jelenti. Az árupiacon a kínálatot a vállalatok és a külföldiek teremtik meg, míg a keresletbe beletartozik az összes gazdasági szektor (háztartások, vállalatok, állam, külföld). • Tőkepiac: Az értékpapírok, vagyis a hosszú lejáratú pénzeszközök adásvétele. A keresleti oldalon azok a gazdasági szereplők, akiknek nincs elég pénzük céljeik megvalósításához, a kínálati oldalon a befektetők, akik pénzüket nagyobb nyereség érdekében befektetik • Munkapiac: A munkapiac a munka, mint termelési tényező cseréjét közvetíti. A keresletet ezen a piacon a vállalatok jelentik A kínálatot pedig a háztartások biztosítják A piaci adás-vétel során a munkavállalók munkabérért cserébe, a munkaadók által

meghatározott munka elvégzésére kötelezik magukat. • Pénzpiac: A pénzpiac elsősorban a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolat formáját jelenti. A pénzpiac funkciója, hogy egyensúlyba hozza a bankrendszer által teremtett pénzmennyiséget a gazdaság szereplői által igényelt pénzmenynyiséggel A pénzpiacon nincs hagyományos értelemben vett vétel és eladás, a kereslet és kínálat mást jelent a korábban megszokottnál Nemzetgazdaság gazdasági alanyai:  Háztartások: A legkisebb gazdálkodási egység, de a legtöbb szervezetből álló szektor. • Alapjában véve fogyasztó gazdaságok. Termelhetnek, szolgáltathatnak, főleg önmaguk számára A gazdaság munkaerő szükségletének fő forrásai • Jellemzőik: létközösség; jövedelemközösség; vagyonközösség; fogyasztóközösség stb.  Vállalatok: Céljuk nyereségszerzés, vagyongyarapítás. • Termelnek, szolgáltatnak, fogyasztói szükségleteket

elégítenek ki. Külön érdekkel rendelkeznek. Önállóan gazdálkodnak Eltérő szervezeti formákban működhetnek Külső kapcsolataik döntően áru-pénz kapcsolat.  Nem profit orientált szervezetek: Gazdaságilag, jogilag elkülönült egységek. • Céljuk különböző lehet, de nem nyereségszerzés, hanem valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése (egészségügyi, oktatás, szociális, egyházi stb.)  Állam: Központi kormányzat és szervei, intézményei; valamint Önkormányzatok. • Elkülönített állami pénzalapok. Az állam – kormányzat – teljes jogú gazdasági kapcsolatokat létesíthet  Külföld: Nem hazai gazdálkodó egységek, gazdasági kapcsolatot létesítenek belföldi gazdálkodókkal. • A tartósan hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalkozások nem tartoznak ide. Ide tartoznak viszont a követségek, kirendeltségek, nemzetközi szervezetek. Elsődleges jövedelem: mindaz, amit a termelési tényezők

tulajdonosai kapnak: a munkabérek, a tőkekamatok, az osztalékok, a vállalatok nyeresége, a földek bérleti díja. Az állam elsődleges jövedelme az ún. termékadókból származik, amelyet a termelés vagy forgalom alapján, nem pedig a keletkezett jövedelmek alapján fizetnek. Ilyen adó a forgalmi adó, a fogyasztási és termelési adó Elsődleges jövedelem továbbá az amortizáció is Másodlagos jövedelem: Jövedelem újraelosztással keletkezik. Az elsődleges jövedelemből levonjuk a termék- és termelési adókat, támogatásokat. Az állam feladatai a Nemzetgazdaságban: • • • • • • • • • • • • • • a gazdaság működőképességének fenntartása a közintézmények fenntartása, amelyek a gazdaság vagy a piac számára fontosak, de az államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni pénzügyi szabályozás a társadalmi rend fenntartása jogi szabályozással és rendfenntartó szervekkel az állampolgári jogok

biztosítása a társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak a feladatok megvalósításához szükséges bevételi források biztosítása a köznevelési rendszer működtetése a közegészségügyi rendszer biztosítása az ország külső védelmének biztosítsa Stabilizáció: az egyensúly kialakítása, a forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályozása, adórendszer módosítása Allokáció: erőforrások átcsoportosítása Redisztribúció: jövedelmek újraelosztása, egészségügy, oktatás, rendőrség, rászorulók megsegítése verseny fenntartása: olyan jogszabályokat alkot, amelyek korlátozzák a monopol helyzet létrejöttét. Az állam gazdasági szerepe: • • • • a nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok kiépítése és a kapcsolatok ápolása a gazdasági működés törvényes kereteinek kialakítása az államgazdaságba történő közvetlen beavatkozása a nemzetgazdaságok közötti

kapcsolatok kiépítése és a kapcsolatok ápolása − protekcionista állami magatartás: az állam a rendelkezésére álló eszközökkel (vámok, behozatali tilalom) védi az ország gazdaságát a külső hátrányos hatásoktól − liberális állami magatartás: az együttműködés kölcsöneit próbája kihasználni (elősegíti a kulturális, sport-, turisztikai-, oktatási együttműködés fejlődését)