Egészségügy | Betegségek » A legionella fertőzések

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 22 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:177

Feltöltve:2007. február 04.

Méret:148 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A legionellafertőzések és a megelőzés eszközei A legionellafertőzések és megelőzésük eszközei Az "Amerikai Légonáriusok" nevű veterán segélyszervezet 1976 júliusában Philadelphiában tartott nagygyűlésén a résztvevők között ismeretlen eredetű tüdőgyulladás-járvány tört ki. A közel 4400 résztvevő közül 182-en betegedtek meg, 147-en szorultak kórházi kezelésre, 29-en meghaltak. A hatóságok kezdetben valamilyen terrorcselekményre gyanakodtak, a vizsgálatok ennek megfelelően rendkívüli erővel indultak meg. A kórokozót végül csak 1977 januárjában sikerült izolálni, az új baktériumfajt a legionáriusok emlékére Legionelia pneumophila névre keresztelték. A vizsgálatok a fertőzés forrásaként a szállodai konferenciaterem Iégkezelő berendezésének nedvesítőkamráját valószínűsítették. . Mára a legionelláknak 42 faja és összesen 63 szerocsoportja vált ismertté. Ezek közül 19 bizonyítottan

halálos lehet. A későbbi vizsgálatok számos korábbi rejtélyes járvány- és haláleset kórokozóját azonosították a legionellákban. A felfedezés óta ismereteink jelentősen növekedtek a baktériumok élet és szaporodási körülményeiről, a kiváltott betegségek lefolyásáról, a célszerű gyógymódokról és az épületgépészeti rendszerek szerepéről a fertőzések kialakulásában. Évente mégis számos fertőzés és haláleset válik ismertté szerte a világon. Az 1. ábra a Magyarországon az utóbbi években ismertté vált esetek számát szemlélteti. A drasztikus növekedés a diagnosztikai módszerekben elért fejlődésre és az egészségügyi apparátus jobb felkészültségére vezethető vissza. A legionella-baktériumok a felszíni édesvizekben, vizes környezetben gyakorlatilag bárhol előfordulnak. Pálcika alakú; 0,2-0,7 μm széles, általában 5-7, de akár 20 μm hosszú baktériumok. Széles pH-tartományban életés

szaporodóképesek Szaporodáshoz 15-50 OC közötti hőmérsékletet igényelnek, 55 OC felett elpusztulnak. A legfrissebb vizsgálatok szerint szaporodásuk csak más egysejtűeken belül lehetséges. A fertőzés útja A legionellák emberi bőrfelületre vagy a tápcsatornába jutva semmilyen betegséget nem okoznak, a fertőzés egyetlen lehetséges útja a baktériumokkal szennyezett víz belélegzése. Az emberi immunrendszer az idegen szervezeteket a falósejtek segítségével pusztítja el. A rendkívül ellenálló sejtfalú legionellák azonban a tüdőbe jutva – az egyén immunológiai állapotától függően - képesek lehetnek a túlélésre, sőt, szaporodni kezdhetnek a falósejtekben; az eközben elpusztuló falósejtek váltják ki a súlyos tüdőgyulladást. A 2. ábra azt szemlélteti, hogy a különböző szennyeződések milyen mélyen juthatnak be az emberi tüdőbe. A nagyobb méretűek fennakadnak a felső légutak szúrőrendszerén, az 1μm

alattiak távoznak a kilélegzett levegővel. Mindez magyarázatot adhat a legionellák okozta betegség kétféle formájára. A feltehetően a nagyobb méretű baktériumok által kiváltott ún. Pontiacláz esetében a tünetek a felső légutakra korlátozódnak, ezek alapján a betegség az esetek többségében nem is különíthető el az influenzától Halálos kimenetelű Pontiac-láz nem ismeretes. A legionellózis másik formájában a kezdeti tünetek szintén influenzaszerűek, ezt azonban a későbbiekben nagyon magas lázzal járó súlyos tüdőgyulladás követi, amihez az esetek jelentős részében emésztő- és idegrendszeri tünetek is társulnak. A halálozási arány 15-20% közötti, azonban egyes kórházi fertőzéseknél – például szervátültetés miatt gátolt immunrendszerű, vagy csak egyszerűen legyengült betegek esetében a 85%-ot is elérte! Influenzás tünetek A betegség az influenzához hasonló tünetek miatt gyakran ismeretlen

marad. A fertőzés hatására a vérben antitestek jelennek meg, amelyek a későbbi súlyosabb fertőzések ellen is védelmet nyújthatnak. Az Egyesült Államokban az antitestek kimutatásával elvégzett vizsgálatok szerint a legionellával a lakosság egyes csoportjainakakár 15-20%-a is érintett lehet. Hazánkban hasonló vizsgálatot még sohasem végeztek, és csak becsléseket tehetünk arra vonatkozóan, milyen gyakori lehet a fertőzés és a betegség Magyarországon. Valószínűsíthető, hogy nálunk a nyugat-európainál nagyobb a felismeretlenül maradt esetek aránya. A körülmények azt mutatják, hogy a legionellózis nálunk semmilyen szempontból nem jelent kisebb kockázatot és nem ritkább, mint bárhol máshol, és jellemzőiben sem tér el a szakirodalomban szereplőktől. A legionellózis csak speciális antibiotikumokkaI gyógyítható, a nem megfelelő antibiotikum alkalmazása jelenősen rontja a beteg esélyeit. A betegség eredményesen

intravénásan adott makrolidokkal (pl. Erythromicin), fluorokinolonokkal (pl Tarivid) vagy rifampicinnel gyógyítható. A korai, influenzaszerú szakaszban adott széles spektrumú antibiotikum, pl. a hazánkban előszeretettel alkalmazott Doxycyclin is eredményesen gyógyíthatja a legionellózist. A nálunk jellemző, a nyugat-európait 3-4szeresen meghaladó antibiotikum-felhasználás mellett igen nagy a rezisztencia kialakulásának veszélye: Magyarországon fordult már elő olyan haláleset, ahol a már kialakult rezisztencia miatt a célzott antibiotikumos terápia mégis hatástalan volt! Fertőzés szennyezett vízcseppekkel A legionellafertőzések kialakulásában rendkívül fontos az épületgépészeti rendszerek szerepe. A legionellózis tipikus civilizációs betegség, ugyanis természetes környezetben gyakorlatilag sohasem jöhetnek létre a fertőzés feltételei. Fertőzés akkor jöhet létre, ha a baktériumokkal szennyezett vízcseppek belégzésre

kerülnek; a betegség kialakulásához pedig ezen felül az is szükséges, hogy a fertőzés olyan mértékű legyen, ami meghaladja az adott személy immunrendszerének ellenállóképességét. A természetes vizek olyan kis koncentrációban tartalmaznak legionellabaktériumokat, hogy azok gyakorlatilag nem jelentenek veszélyt A legionellózis kialakulásához tehát szükséges, hogy az adott épületgépészeti rendszerbe bejussanak a baktériumok, és ott a számukra kedvező körülmények között elszaporodjanak. Ha a berendezések fertőzött vízcseppeket bocsátanak ki a környezetükbe, akkor fennáll annak a veszélye, hogy ezeket a cseppeket az emberek tartósan belélegzik. Különösen veszélyeztetettek a gyengült immunrendszerű beteg, idős vagy akár fiatal, és ezért védettséggel még nem rendelkező személyek. Számos olyan épületgépészeti rendszer van, amelyben adottak a legionellák szaporodási feltételei, és üzemszerűen bocsátanak

belégzésre alkalmas vízcseppeket az emberi környezetbe. Ilyenek lehetnek: - a szökőkutak és a kerti locsolók, - a zuhanyzók és minden csapoló, ahol adott a cseppképződés lehetősége, - a whirlpoolok (örvényfürdők), - a vízporlasztással működő szobai légnedvesítók, - a légtechnikai berendezések nedvesítő kamrája, - a nedves hűtók, - az ipari hűtőtornyok stb. Veszélyt elsősorban azok a berendezések jelentenek, ahol a víz hőmérséklete a baktériumok szaporodásához szükséges 15-50 OC közé esik, és minél jobban megközelíti a számukra optimális 42-43 OC közötti tartományt. Ez azonban nemcsak az üzemi hőmérséklettartományra vonatkozik, hanem azokra a rendszerekre is, ahol üzemszünet idején alakulhat ki a megfelelő hőmérséklet. Például a hidegvíz-vezetékben lévő víz tartós fogyasztási szünetek idején, nyári melegben a baktériumok számára kedvező hőmérsékletre melegedhet, és akkor ez a

vezetékszakasz már eleve fertőzött vízzel látja el a rá csatlakozó rendszereket. Hasonló a helyzet a szakaszosan működő légnedvesítők, vagy például a növények ápolására használt vízpermetezők működésekor is. A legionellák vastag sejtfaluknak köszönhetően nagyon jól ellenállnak a vízművekben alkalmazott fertőtlenítési eljárásoknak, ezért a közműves vízellátásból származó víz hacsak a vízforrás nem artézi kút - mindig tartalmaz legionellákat. Mindezek miatt a legionellák bejutását az épületgépészeti rendszerekbe általában nem lehet megakadályozni. A fertőzések megelőzése a baktériumszaporodás és a baktériumok kíjutásának megakadályozásával lehetséges. Fokozott gondossággal kell eljárni olyan rendszerek tervezésénél, kivitelezésénél és üzemeltetésénél, amelyek veszélyeztetett csoportokat - időseket, betegeket, gyerekeket - szolgálnak ki. Ha létrejön a fertőzés, a betegség

kialakulásának megakadályozása kívül esik az épületgépészet hatáskörén. A járványügyi tapasztalatok szerint a sporadikus legionellózis esetek forrása általában a használati meleg víz. A rendszerben lévő két különböző csapolón kifolyó víz fertőzöttsége között akár nagyon nagy különbség is lehet. A nagyobb járványok forrása sokszor a vízbeporlasztással nedvesítő központi légkezelő rendszer. A légtechnikai rendszerek általában több személy tartózkodására szolgáló tereket szolgálnak ki. Mindezek miatt korábban a légtechnikai rendszereket gondolták a legíonella-fertőzések elsődleges forrásának, de a 90-es években bebizonyosodott, hogy az esetek nagyobb hányadát a használati melegvízrendszerek szolgáltatják. A védekezés módszerei A legionella-baktériumok elleni védekezésbe megkülönböztethetünk aktív és passzív módszereket. Az aktív módszerek pusztítják a baktériumokat és csökkentik a

vízben kialakult legionellakoncentrácíót. A passzív módszerek a baktériumok szaporodását vagy a környezetbe való kijutását akadályozzák meg. A légtechnikai és hűtéstechnikai rendszerekben az aktív módszerek közül elsősorban az UV-sugaras és a mikrobicídes fertőtlenítés vált be. A 3. ábra egy mosókamra UV-sugaras fertőtenítését szemlélteti. Az ultraibolya-sugárzás fertőtlenítő hatású, a megfelelő hatás eléréséhez elegendő az UV-reaktoron a pótvíz mennyiségénél kisebb térfogatáramot átkeringtetni. Mikrobicíd a baktériumokat elpusztító anyagok gyűjtőneve. Egy mosó kamra vagy egy hűtőtorony vizének fertőtlenítésére általában vegyszer-kompozíciókat alkalmaznak, amelyek fokozatosan beoldódva hosszabb, 1- 3 hónapos időtartamra képesek a szaporodó baktériumok elpusztítására. A légmosó berendezések a legionella-utánpótlást nem csak a pótvízzel kapják, a levegőből kimosott szennyeződések is

tartalmazhatnak élet- és szaporodóképes legionellákat. A levegőből kimosott szennyeződések gondoskodnak arról, hogy a legionellák számára a szaporodáshoz szükséges feltételek adottak legyenek. A szennyeződések a legionellák számára igen jó védelmet képesek nyújtani a különböző - akár a termikus - fertőtlenítő eljárásokkal szemben is. A rendszerek tisztán tartása tehát nagyon fontos a legionellák szaporodásának megakadályozására. A szennyeződések - a védelmen túl - tápanyagot, illetve a szaporodáshoz szükséges gazdasejteket jelenthetik a baktériumok számára. A legfontosabb passzív módszerek a rendszerelemek légtechnikai rendszerek esetében a pótvízrendszerek, vízgyüjtők és csepptálcák, hűtőfelületek, légcsatornák tisztán tartása. A rendszerek létesítésekor kerülni kell a szennyeződés lerakódására alkalmas tereket és felületeket - egy ellenpéldát szemléltet a 4. ábra -, illetve gondoskodni

kell a megfelelő tisztítási lehetőségekről és a rendszeres tisztításról. Lehetőség szerint kerülni kell a fertőzés kockázatát jelentő cseppek kibocsátást. Veszélyeztetett csoportokat kiszolgáló rendszerek estében kerülni kell a közvetlen vízporlasztást alkalmazó berendezéseket. A járatos cseppleválasztók általában nem képesek a 40 μm-nél kisebb cseppek leválasztására, a nagyméretű cseppek pedig a bepárolgás miatt a környező levegő páratartalmától függő időtartam alatt a belélegzés szempontjából veszélyes méretre csökkennek. Ez az időtartam elegendő lehet, hogy a cseppek emberi tartózkodási zónába jussanak, 100%-hoz közeli páratartalom eseten ez az idő igen hoszszú is lehet (5. ábra) A 6. ábra azt szemlélteti, hogy a hazai időjárási körülmények között az 5. ábrán szemléltetett magas páratartalom-értékek a külső levegőre vonatkozóan egyáltalán nem tekinthetők abszurdnak vagy ritkának egy

fertőzött vizet keringető nedves hűtőtornyot elhagyó vízcseppek akár nagyon messzire is jutva okozhatnak legionellafertőzést. DR. SZÁNTHÓ ZOLTÁN BME ÉPÜlETGÉPÉSZETI TANSZÉK - Biztos védelem a legionellák ellen - ProMinent megoldás Experts in Chem-Feed and Water Treatment Védekezés a vízvezeték-hálózatokban a legionellák és egyéb csírák ellen: . A legionellák hatékony elpusztítása klórdioxiddal és ózonnal . A legionelIa által fertőzött klíma- és vízvezetékrendszerek költség hatékony baktériummentesítése . A leghatékonyabb mikrobiológiai kezelés az ivóvízre vonatkozó rendeletek betartása mellett . Biztonságos online-mérés az ellenőrzéshez www.prominenthu/legionella