Pszichológia | Tanulmányok, esszék » A nem-verbális kommunikáció

Krebsz Renáta I. évf kommunikáció-magyar A nem-verbális kommunikáció Elég beülni egy étterembe. Vagy tanórára Esetleg egy orvosi rendelőbe Mindenhol ott vannak Körülvesznek és ostromolnak bennünket. A jelek Jelek a falakon, a táblán, plakátokon, prospektusokon Mindenhol Pedig a legtöbb jelet nem is a tárgyaktól kapjuk – hanem a többi embertől. Amikor ránevetünk, ránézünk egy másik emberre, vagy pár szót váltunk vele, egyszerre több dolgot közöl a testünk - ezeknek csak nagyon kis része történik verbálisan, azaz szóban. A többi „mondandónkat” kézjelekkel, gesztusokkal, tartásunkkal közöljük a másikkal (azaz nem verbális módon). Ezek sokkal kevésbé tudnak mást mondani nekünk, mint gazdájuk – és mégsem figyelünk rájuk eléggé. Pedig burkoltan, valahol mélyen ott vannak ezek a jelek is: megérzésnek vagy emberismeretnek mondjuk őket. Az ember általában egész életét más emberek között éli le. A zavartalan

együttélést a hatékony kommunikáció biztosítja, a másik ember jeleinek vétele, helyes feldolgozása, és a saját jeleink leadása. Az emberi kommunikációnak több típusa létezik: • Verbális (a nyelv, a beszéd szándékos használata) • Nem verbális vagy nonverbális (a nem a nyelv útján történő közlésfolyamat) • Közvetett vagy indirekt (nincs mód azonnali visszajelzésre) • Közvetlen vagy direkt (lehetőség van azonnali visszajelzésre) • Tömegkommunikáció (sajtó, rádió, televízió) A verbális kommunikáció eszköze a nyelv. A beszéd mindannak az összefoglaló neve, amit az egy nyelven beszélő emberek érintkezésük során mondanak, kifejeznek. Amikor beszélünk egy nyelvet, akkor nem csak szavakat használunk, hanem az egész testünket. A beszélt vagy írott nyelven túl az ember a hírközlés számos más formájával (akarva vagy akaratlan) él. A nemverbális kommunikáció nem csupán a nyelv használatának egyik

alternatívája Más csatornákon keresztül jut el a vevőhöz mint a beszéd, és dekódolása közvetlenebb, nincs szükség tudatos értelmezésre. Ez a kommunikáció hatékonyabb a verbálisnál, jobban befolyásolja a vevőt, mind a kimondott szavak. A nem-verbális kommunikációnak több csatornája van. Ide tartoznak mindazok a jelek, amelyeket beszéd közben „leadunk”, de nem a beszédhez tartoznak. 1 Krebsz Renáta I. évf kommunikáció-magyar A kommunikáció csatornái Szemkontaktus A szemnek az emberi kultúrában igen kiemelt, figyelemfelkeltő szerepe van. Az ember már magának a szemnek az ábrázolására is felfigyel, ezért igen nagy sikerrel alkalmazzák reklámokban. Régről származik az a mondás, hogy a szem a lélek tükre. Valóban nagyon sok információ leolvasható a szemről. A pupillák tágulása, összehúzódása az idegi állapottal is kapcsolatban van, így kifejezhet izgatottságot, idegességet. Több ember beszélgetésénél

egyfajta vizuális egyensúly jön létre. Ide tartozik az, hogy ki néz, mikor, kire és mennyit. Ezt befolyásolja a beszélgetőpartnerek neme, életkora, társadalmi státusa, kapcsolatuk jellege és a környezet. Általában az néz inkább a másik szemébe, aki hallgat, és az kevesebbet, aki beszél. Befolyásolja a szemkontaktust az is, hogy a beszélő hány emberrel áll szemben. Az előadónak például közelítően egyenletesen kell elosztania a szemkontaktusokat a hallgatósággal. A hallgatók általában az előadóra néznek – ez a figyelem jele Ha elkapják tekintetüket vagy össze-vissza néznek, az előadónak tudnia kell, hogy0 elvesztette figyelmüket. Ám a túl sok nézés ugyanolyan kellemetlen lehet, akár agressziót is kiválthat, mint a túl kevés nézés vagy annak teljes hiánya. Régóta foglalkoznak azzal, honnan lehet kideríteni, hogy valaki hazudik. Általában a szemből próbálják ezt megállapítani (pl. nézz a szemembe, és mondd el, hogy

történt), pedig több kutatás megállapította már, hogy az emberek jobban képesek az arcukat uralni, mint a test perifériáit, pl. a kezet vagy lábat. Ezért árulkodóbb lehet egy száj elé kapott kéz vagy félszeg álldogálás A kisgyermekek gesztusai önkéntelenek, hazudni is csak bizonyos kortól „tudnak”. Sokszor előfordul, hogy egy óvodai csoportnak bábelőadást tartanak. A róka előjön egy bokor mögül, és megkéri a gyerekeket, hogy ne mondják el, hogy hova bújt, majd visszamegy a bokor mögé. Utána megérkezik a nyuszi, és megkérdezi, hogy nem látták-e a rókát a gyerekek nagy része rávágja, hogy ott van a bokor mögött! A napszemüveg vagy sötétített üvegű szemüveg viselése mindazért kellemetlen a másik fél számára, mert nem érzékeli a szemből jövő nem-verbális jeleket. Mimika Mimika alatt az arc izmainak „játékát” értjük. Az arc jelei lehetnek általánosak és egyéniek A mimika leginkább érzelmeket fejez ki.

Általában a hat alapérzelem jelei egységesek az emberi arcokon: öröm, szomorúság, harag, félelem, meglepetés, undor. 2 Krebsz Renáta I. évf kommunikáció-magyar Kísérletképpen európai tudósok fehér emberek fényképeit mutatták meg új-guineai bennszülötteknek, akik igen jó arányban ismerték fel ennek a hat érzelemnek a jeleit az ismeretlen arcokon. Térközszabályozás Az ember saját fizikai határain kívül számos más burok is övezi. Ezek nem láthatóak, de tapasztalati úton megismerhetőek. Ezek a burkok egyre nagyobb távolságban helyezkednek el az embertől. Bizalmas távolság (0 – 45 cm) Ez a belső intim szféra, ide csak igen közeli barátokat vagy a partnerét engedi az ember. Ebben a távolságban érezhető a másik ember testmelege, lehelete, tapintás is létrejöhet. A látás során torzul az a kép, amit a másikról kapunk, a test egy-egy része hangsúlyosabb lesz, pl. az arc vagy a szemek. Közlekedésnél ez a bizalmas

távolság egészen az ember testéhez „tapad”, hiszen kényszerűen áthalad több idegen ember szféráján. Ilyenkor az intimitás egyensúly megtartása végett valamely más területen csökkenti az ember a kontaktusok számát, pl. elfordítja a fejét, lesüti a szemét. Személyes távolság (45-120 cm) Ez kartávolságot jelent, közelebbi ismerősöket lehet ebbe a távolságba engedni. Ebben a távolságban beszélik meg a személyes kérdéseket, miközben a hangerő mérsékelt, és a gesztusok átlagos erejűek. Társasági távolság (120-360 cm) Itt már akkora a távolság, hogy ha nem tartja fent valami a kapcsolatot, könnyen megszakad a beszélgetés. Ezt a szerepet általában a szemkontaktus végzi Ez a távolság az uralkodó a nagyobb társaságokban vagy a személytelen dolgok megbeszélésénél. Nyilvános távolság (360 cm-) A távolság miatt a kifejezőeszközök nyomatékosabbá válnak, hogy messzebbről is jól látszódjanak, a beszélő

részletei elmosódnak. A térközszabályozásra jó példa a következő eset: egy idegen közeledik hozzánk az utcán. Mindaddig zavartalanul nézzük, amíg át nem lépi a társasági távolság határát. Ha itt sem 3 Krebsz Renáta I. évf kommunikáció-magyar szüntetjük meg a szemkontaktust, annak okát ki kell mutatnunk, pl. köszönés, fejbólintás vagy mosoly formájában. A tér érzékelése, a távolságok felosztása kultúránként más és más. Egy amerikai mindaddig kívül van (nyelvi kifejezés szerint) egy helyiségen, ameddig annak az ajtaja előtt áll. Ugyanakkor egy német már akkor bent van, ha be tud nézni. Ebből kifolyólag az amerikai irodák ajtajai inkább nyitva, a német irodák ajtajai inkább zárva vannak. Érintés Érintésnek nevezzük azt a cselekvést, amikor két személy között a távolság nullára csökken. Az érintés egyik legfontosabb formája a kézfogás. Ezt a „rituálét” társadalmi szabályok befolyásolják

Azt, hogy ki nyújt előbb kezet, befolyásolja a neme, életkora, társadalmi státusa. A kézfogás módja és mikéntje sok dolgot elárul a gazdájáról. A lagymatag, érdektelen kézfogás negatív hatást kelt, míg a határozott, tiszta kézfogás pozitívat. Az érintés mindenképpen intim dolog, bármely két fél között is essen meg. Egyaránt képes feszültséget teremteni és oldani. A nők érzékenyen reagálnak az érintésre, a férfiak általában közömbösek. Az érintés „tulajdonjog jelölés” is lehet, a férfi a nő csípőjére teszi a kezét vagy fordítva. Gesztikuláció A gesztikuláció, a kezek mozgása, a gesztusok kultúránként igen nagy eltérést mutatnak. Vannak azonban általános jelek, ilyen például V mutatása a középső és mutatóujjal, ami győzelmet jelent. Ide tartozik az igenlés és a nem kifejezése, ami szintén eltérő lehet. Öltözet Az öltözet magán viseli hordozója életstílusát, attitűdjét, ízlését. Az

öltözékhez tartoznak az illatok, a hajviselet, amelyek nagyon egyéniek lehetnek. Társasági érintkezés Egy idegen társaságban való megjelenésnél igen fontos az öltözék, a kiállás. Itt nem az alapján döntenek az emberről, hogy Jó napot, Kis Péter vagyok, okos és intelligens, és nagyon szeretném, ha elfogadnának. A társadalmi szabályok nem engedik mindezek kimondását, így ezeket nemverbális jelekbe burkolja az ember és nézésével, mosolyával és egyéb eszközeivel jelzi Az érzelmekről nagyobb társaságban nem illendő beszélni, így ezeknek a kifejezése is a nem-verbális 4 Krebsz Renáta I. évf kommunikáció-magyar kommunikációra hárul. Állatoknál megfigyelt, hogy a társasági állatok jobban kimutatják a belső állapotukat, míg a magányos állatok, pl. a medve kevésbé Ezeket a csatornákat lehet vezérelni, valamelyiket dominánsabbá tenni, előtérbe helyezni, ennek társaságban van nagyobb szerepe. A beszélgetéseket

leginkább a nem-verbális üzenetek irányítják Ilyenkor a korlátozott források hatékony kihasználása érdekében (ilyen korlátozott forrás az, hogy egyszerre csak egyvalaki tud beszélni, hiszen ha többen teszik, nem értünk belőle semmit) a beszélőváltásnak koordináltnak kell lennie. Erre a célra jól felismerhető nem-verbális jeleket alkalmaznak. Ha valaki át szeretné venni a szót, megpróbálja elkapni a beszélő tekintetét, vesz egy mély lélegzetet, előrehajol, kinyitja a száját stb. Ha mégsem elég világosak ezek a jelek, és többen kezdenek el beszélni, rövid csata után dől csak el, ki a dominánsabb, ki mondhatja el hamarabb közlendőjét. A nem-verbális kommunikáció jelei ma is kutatások tárgya. Az üzleti életben igen hatékonyan használják fel ezeknek a kutatásoknak az eredményeit a hatékonyabb kommunikáció és teljesítmény jegyében. 5