Oktatás | E-learning » Tóth-Daru Zita - E-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Információrendszerek Tanszék e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében Készítette: Készítés éve: Főszakirány: Szakcsoport: Szakszeminárium vezető: Tóth-Daru Zita 2003 Információgazdálkodás e-Learning Gábor András II. / 1 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 3 1. Kihívások az oktatásban 6 2. Az e-Learning, mint új oktatási forma 9 2.1 Mi az e-Learning? 10 2.2 Az e-Learning céljai 13 3. A hatékony tanulás elmélete 14 3.1 Az e-Learning, mint hatékony tanulás 15 4. Az e-Learning által elérhető előnyök az oktatásban 17 4.1 Előnyök a hagyományos oktatáshoz képest 17 4.2 Előnyök a tanulók számára 19 4.3 Előnyök a tanárok

számára 20 4.4 Előnyök a szervezetek számára 21 5. Hátrányok 22 6. Oktatás az információs társadalomban 24 6.1 A hagyományos oktatás válsága 24 6.2 A hagyományos iskolarendszer és oktatás kritikái 25 II. / 2 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 6.3 Az információs társadalom igényei az oktatással szemben 7. Az e-Learning és a hagyományos oktatás összehasonlítása 27 31 7.1 A tanulási környezet eltérései 31 7.2 A kommunikációs rendszer eltérései 35 7.3 Néhány hasonlat 36 8. Pedagógusok az információs társadalomban 38 8.1 A pedagógusok és az új technológiák 38 8.2 Az Internet pedagógus 42 9. Szempontok az online oktatóprogram összeállításához 48 10. e-Learning az európai oktatási rendszerekben 53 10.1 Megfontolások az oktatás fejlesztésében 53 10.2 Az e-Learning

program 56 10.3 Az oktatás fejlesztése Magyarországon 59 11. Jövőkép az oktatásban 61 Irodalomjegyzék 65 II. / 3 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Bevezetés „Olyan kulturális közegből származom, ahol a dolgok a tegnap világát reprezentálják. (.) Számomra a legnehezebb dolog volt azt megtanulni, hogy mit kezdjek egy olyan kultúrában, ahol a dolgok a holnapot 1 vagy még inkább a holnaputánt jelentik.” Az információs társadalom korában a változások annyira gyorsak, hogy már megszoktuk a permanens jövőre figyelést. A ma teljesen a jövő szolgálatába lépett, a múlt elhalványodik, a jelen lefokozódik. A változások már nem évtizedek alatt, a dolgok korábban megszokott, természetes rendje szerint történnek; hanem alig követhető sebességgel, szemünk láttára. A fejlődés üteme komoly kihívásokat

támaszt a nemzeti és az európai gazdaság- és társadalompolitikák formálóival szemben. Bebizonyosodott, hogy a hagyományos keretek között az oktatás már nem képes a változások ütemére kellő gyorsasággal és hatékonysággal reagálni, noha a gyors technológiai fejlődés a tudás folytonos megújítását kívánja. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak az oktatásnak az átalakulásra, hogy létrejöhessen hazánkban és az Európai Unióban a világ legfejlettebb és legversenyképesebb, dinamikus tudásalapú gazdasága és tudásközéppontú társadalma? Ebben a kihívásokkal teli környezetben jelent meg az elmúlt évtized folyamán az e-Learning (elektronikus tanulás), mint az oktatás egy új formája és mint a hagyományos oktatás egy lehetséges alternatívája. Dolgozatomban azt vizsgalom, hogy az e-Learning milyen megoldásokat kínál az oktatás fejlesztésére, képes-e nagyobb hatékonyságot nyújtani és ha igen,

mely 1 Kocsis Éva – Szabó Katalin: A Posztmodern vállalat. Tanulás és hálózatosodás az új gazdaságban. Budapest, 2000, Oktatási Minisztérium II. / 4 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita tulajdonságai teszik erre képessé? Munkám alapvető célja, hogy megmutassam, hogy az e-Learning a legmegfelelőbb oktatási forma, ami képes az információs társadalom és gazdaság tudásigényét kielégíteni és a hagyományos oktatás problémáit megszüntetni. Dolgozatomban először elemzem az oktatásban megjelent kihívásokat és problémákat, majd áttérek az e-Learning, mint új oktatási forma bemutatására. Megmutatom, oktatásnál, és hogy miért számos nevezhető nézőpontból hatékonyabbnak elemzem a a két hagyományos oktatási forma jellegzetességeit, viszonyát. Továbbá bemutatom az információs korszak

pedagógusainak átalakuló szerepét és a boldoguláshoz nélkülözhetetlen kompetenciákat. Végül adok néhány fontos oktatási szempontot, amit egy online oktatóprogram kialakításakor (az e-Learning oktatási folyamatának megtervezésében) érdemes szem előtt tartani, majd egy európai kitekintéssel és jövőképpel zárom soraimat. II. / 5 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 1. Kihívások az oktatásban „A technikai civilizáció gyors fejlődése és a világ népességének szellemi potenciálja közötti szakadék növekszik” 2 (Nagy, 2000) A történelem során különböző kormeghatározásokat használunk: beszélhetünk kőkorszakról, vaskorszakról, bronzkorszakról, napjainkban azonban az információs korszakban élünk. A bennünket körülvevő információs társadalom az öngerjesztő tudásgyarapodás

kora, amelyben a legfőbb gazdasági érték maga a tudás. Napjaink felgyorsult világa azonban egy másfajta tudást igényel, mint amit a hagyományos oktatás és iskolarendszer keretei lehetővé tesznek. A gyors technikai, gazdasági és társadalmi változásokból adódóan nehéz megmondani, hogy pontosan milyen tudásra lesz szüksége felnőttkorában a mai iskolásoknak. Az viszont biztos, hogy az oktatási rendszer nem tud lépést tartani az információs társadalom kihívásaival, válsága köztudott tény mindenki számára. Átalakulása már megindult, de még sok változáson kell keresztül mennie, hogy képes legyen az információs korszakban való boldoguláshoz szükséges újfajta tudás szolgáltatására. Az információs társadalom kihívásai az oktatás területén paradigmaváltozást eredményeznek: az ipari- és az információs társadalom oktatási gyakorlatát már más tényezők határozzák meg. A hagyományos ismeretközlésről áttevődik a

hangsúly az információk kezelésével kapcsolatos képességek, kommunikációs és szociális kompetenciák, illetve a változásokkal szembeni pozitív beállítódások II. / 6 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita kialakítására. Az alábbi táblázatban a hangsúlyeltolódások néhány fontos elemét foglalom össze: 1. táblázat:3 Az ipari társadalom oktatási gyakorlatát meghatározó elemek Az információs társadalom oktatási gyakorlatát meghatározó elemek Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása (lifelong learning) A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja Kisebb, gyakran heterogén csoportokban történő

tanulás Komplex, inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását Zárt, kész tudás átadása A tudás forrása: az iskola, a tanár Osztálykeretben történő tanítás A tanári instrukció dominanciája A táblázatban jobb oldalon látható, „Az információs társadalom oktatási gyakorlatát meghatározó elemek” egyben az e-Learning, az új oktatási forma alkotórészei is. Egyes vélemények szerint az oktatási válságot megoldhatja az e-Learning és a hagyományos oktatás integrálása, bár a technikai elemekkel kibővítve a hagyományos iskolarendszer és oktatás keretei megmaradnának. Más radikálisabb elképzelések szerint azonban az e-Learning fokozatosan átveszi a teljes hatalmat az oktatásban és az oktatás hagyományos keretei idővel teljesen felszámolódnak. Napjainkban azonban a kialakulatlan informatikai infrastruktúra, a hardverfelszereltség és a szakértő oktatószemélyzet hiánya akadályt vet az

új 2 3 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) Komenczi Bertalan: On-line - Az információs társadalom és az oktatás- (13) II. / 7 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita oktatási formák terjedésének. „Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a társadalom megoszlik egyrészt azokra, akik képesek a megszerzett információk értelmezésére, másrészt azokra, akik ezeket az információkat csupán használni képesek, harmadrészt azokra, akiket kitaszítanak a társadalom perifériájára, és kizárólag csak a szociális támogatásból képesek magukat fenntartani. Vagyis azokra, akik a tudás birtokosai, és akiket a tudásból kirekesztenek. Az oktatás elsődleges hivatása, hogy abban segítse a diákokat, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő képességeket, és teljes emberekké válhassanak

ahelyett, hogy pusztán a gazdaság szerszámai legyenek.”4 4 Kárpáti Andrea: Digitális pedagógia (12) II. / 8 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 2. Az e-Learning, mint új oktatási forma „Megváltoznak ugyanakkor a tudás megszerzésének jellemző mintázatai is: uralkodóvá válik az egész életen át tartó tanulás, ismét elhalványul a gyermek és a felnőtt közti éles – merőben újkori – fogalmi megkülönböztetés, a formális iskolai intézményeket pedig egyre inkább fölváltják a nyitott művelődés 5 virtuális környezetei.” Az információs társadalom korában napról-napra születnek új szavak az „e” (=elektronikus) előtag alkalmazkodásunkban használatával. azonban A gyorsan elengedhetetlen változó világhoz megismerni való ezeket az „e” világban létrejött fogalmakat. Ilyen

frissen született oktatási témakörbe tartozó fogalom az e-Learning. Az e-Learning egyszerű megfogalmazásban nem jelent mást, mint elektronikus tanulást, tanítást, ismeretelsajátítást. Azonban az „e” betű elektronikus jelentése csak egyike a sok lehetőségnek, ami az „e” betű mögött meghúzódhat. A különböző értelmezési lehetőségek találóan szemléltetik az e-Learning-ben rejlő kreativitást: Exploration - felfedezés: az e-Learning által felfedezhetjük, bejárhatjuk az információs társadalom tudásvilágát Experience - tapasztalat: az e-Learning a tapasztalatszerzés új lehetőségeit nyitja meg előttünk Engagement – elköteleződés: az e-Learning kreatív elemei magukkal ragadják a tanulókat és a tanárokat egyaránt 5 Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia (15) II. / 9 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék

Tóth-Daru Zita Easy of use - könnyű használat: az e-Learning segítségével könnyedén tanulhatunk Empowerment – felhatalmazás: az e-Learning képessé tesz az önálló tanulásra 2.1 Mi az e-Learning? Az e-Learning-nek szakirodalomban. általánosan Már számos elismert kísérlet definíciója született a nem ismert fogalom a átfogó meghatározására több-kevesebb sikerrel. Egyes értelmezések szerint az e-Learning megegyezik a számítógépes oktatás Internet használattal való kiterjesztésével (Web-alapú vagy online learning). Más értelmezések fényében az e-Learning távoktatás (distance learning) jellege kerül előtérbe, mint a tananyag eljuttatásának új, hatékonyabb lehetősége. A valósághoz azonban talán egy harmadik megközelítésmód áll a legközelebb, amely szerint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) révén egy virtuális térben történő oktatás válik lehetségessé. e-Learning =

technológia alapú tanulás (Technology -Based Learning) Az e-Learning egy új oktatási forma, amely a technológia módszerek és alkalmazások széles körét foglalja magában, mint például a számítógép alapú oktatás (Computer-based training=CBT), Web-alapú oktatás, virtuális tanterem és egyéb digitális lehetőségek. II. / 10 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Két típusa: - aszinkron tanulás (asynchronous learning): Olyan tanulási forma, amely során a tanuló a tananyagot saját ütemezésében dolgozza fel, illetve a tanárok és a tanulók közötti interakció váltakozva és időkésleltetéssel zajlik. A legtöbb e-Learning oktatási módszer az aszinkron tanulásra épül. - szinkron tanulás (synchronous learning): Olyan tanulási forma, amelynek során a képzés egy előre meghatározott időpontban és oktató

irányításával zajlik. A hagyományos tantermi oktatáshoz képest a tanulóknak nem kell feltétlenül egyazon helyen lenniük, hanem hálózaton keresztül, saját számítógépüknél ülve vesznek részt az oktatásban. Az e-Learning-ben a tartalomközvetítés történhet Interneten, Intraneten, Extraneten keresztül, műholdas közvetítéssel, audio/video kazettán, Cd-ROM-on és egyéb interaktív médián. Az e-Learning távoktatással, web-alapú oktatással és a számítógép alapú oktatással való kapcsolatát jól szemlélteti a következő ábra: 1. ábra:6 6 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 11 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Jól látható, hogy az e-Learning a három terület átfedéseképpen jön létre, a technológia által kínált lehetőségek révén integrálódnak az

egyes alkotóelemek ebben az új fogalomban. Fontosnak tartom azonban megjegyezni, hogy az e-Learning nem feleltethető meg egy az egyben a távoktatásnak, hanem annak egy részhalmaza csupán. A távoktatás (distance learning) definíciója tágabb keretek között mozog, hiszen az e-Learning kínálta újfajta oktatási lehetőségeken kívül magában foglalja például a hagyományos szöveg-alapú (text -based learning), postai levelezéssel megvalósuló oktatást is. Összességében elmondható, hogy az e-Learning, az online tanulás, a távoktatás, a számítógép-alapú oktatás kifejezések közé nehéz határvonalat húzni. A legtöbb szervezet és felhasználói csoport másképpen értelmezi és használja őket, általánosan elfogadott definíciók nincsenek. Továbbá ezek a kifejezések ugyanolyan sebességgel változnak, fejlődnek, mint az „e”-világ. II. / 12 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében

BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 2.2 Az e-Learning céljai 1. cél: Minden diák, tanár hozzáférjen az információ technológiához az osztálytermekben, az iskolákban, a különböző közösségekben és otthon. 2. cél: Minden tanár hatékonyan tudja alkalmazni az információs és kommunikációs technológiát, így a diákjaik minél jobb eredményeket mutathassanak fel. 3. cél: Minden diák rendelkezzen minél szélesebb technológiai és információs tudással. 4. cél: A kutatások és tapasztalatok hatékonyan járuljanak hozzá az oktatásban a technológiai módszerek és alkalmazások következő generációjának kialakulásához. 5. cél: A digitális tartalom és a hálózatosodás minél hamarabb alakítsa át az oktatást. II. / 13 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 3. A

hatékony tanulás elmélete Vizsgáljuk meg, hogy mi megy végbe az emberi agyban a tanulási folyamat során. Először is a tanulás figyelmet igényel A hatékony oktatás magával ragadja a figyelmet és meg is tartja. Sajnos, az agyi idegrendszer figyelemért felelős sejtjei, amelyekben az információ tárolódik nagyon gyorsan elfáradnak (akár perceken belül). 3-5 perces időközönként pihenésre van szükségük, vagy különben fogékonyságuk egyre csökken. Gyors regenerálódásra képesek, mégis az oktatásban /képzésben foglalkozni kell a fáradtság/unalom tényezőjével a hatékony tanulás érdekében. Az idegsejtek bizonyos időintervallumonként újabb és újabb ingereket keresnek, amelyet nem feltétlenül a tananyagban lelnek meg. Az oktatást ezért úgy kell kialakítani, hogy minél hatékonyabban és minél tovább képes legyen az idegsejtek lekötésére. A tanulási folyamatban különböző agyi központok vesznek részt (hallás, látás,

mozgás, beszéd stb.), amelyek mind fáradékonynak és hajlamosak az újabb ingerek keresésére. Hatékony tanulásnak az a folyamat nevezhető, amikor minél többfajta központot veszünk igénybe, minél változatosabban, hiszen így a fáradékonyság jobban kiküszöbölhető. Az emlékezet, azaz a tananyag memorizálása az agy különböző területeinek közös munkájából alakul ki. A hatékony tanulás során már a különböző központokban kialakul az emlékezet. Az a tanulási forma a hatékonyabb, amelyben az információáramlás úgy van megtervezve, hogy minél több központon menjen keresztül. II. / 14 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 3.1 Az e-Learning, mint hatékony tanulás A hatékony tanulás fentiekben leírt megközelítéséből következik, hogy az e-Learning hatékonyabb oktatatási lehetőséget kínál a

hagyományos módszereknél. Számos olyan elemet tartalmaz, amely révén a tanulási folyamat érdekesebbé, szórakoztatóbbá és izgalmassá válik. Ha a tananyag nem köti le, nem kelti fel kellően a diák érdeklődését, akkor a tanulás is kevésbé lesz hatékony. Számos tananyag esetében kifejezetten előnyös az e-Learning-es megjelenési forma, és sokkal könnyedebben tanulhatóvá válnak. Az e-Learning hatékonysága az alábbi tényezőknek köszönhető elsősorban: Multimédia – Az e-Learning-ben képek, filmek, hanghatások, szövegek közösen segítik a tananyag elsajátítását, amelyek különböző agyi központokat mozgatnak meg, így könnyebben megy a memorizálás. Interaktivitás – Az e-Learning-ben megvalósul az Internet kétirányú, párbeszédes információ-cserét biztosító lehetősége. A tananyag és a tanuló közötti interaktivitás (kérdések, tesztek, animáció, szimuláció) mellett a tanulók egymás között és

oktatójukkal is tudnak kommunikálni. A hagyományos módszerekhez képest ez nagyobb hatékonyságot biztosít, mert a tanuló bármikor beleszólhat a tanulási folyamatba. Azonnali visszacsatolás – A kétirányú párbeszédben azonnali reakcióra, visszajelzésre számíthatunk. Így a félreértelmezett tananyag nem memorizálódik feleslegesen. II. / 15 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Az idő és a tér szabadsága – A tanulás bármikor, bárhol elkezdhető, saját ritmusban lehet vele haladni. A nagyobb rugalmasság hatékonyabb tanulást eredményez. II. / 16 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 4. Az e-Learning által elérhető előnyök az oktatásban 4.1 Előnyök a hagyományos oktatáshoz képest Az

e-Learning legfontosabb előnye a hagyományos oktatással szemben, hogy képes azt a tudást produkálni, amit az információs társadalom igényel. Ez megoldást kínálhat az oktatási szféra válsághelyzetére. Másik fontos, óriási előnnyel járó jellemvonása a rugalmassága, ami a tér és az időkorlátoktól mentes virtuális környezetnek köszönhető. Az idő és tér tényezőinek kizárása mindenképpen költségmegtakarítást eredményez, gondoljunk például a diákra, aki megspórolja az iskolába járás útiköltségét. A fentieken kívül az e-Learning a hagyományos tantermi oktatáshoz képest még számos jó tulajdonsággal rendelkezik: - Olcsóbb előállítás- Az aszinkron oktatásban a saját oktatási/képzési programunkat is előállíthatjuk szoftver költségen; szinkron oktatásban további kiadások is vannak, a tanár folyamatos jelenléte miatt, de még mindig olcsóbb, mint a hagyományos tantermi óra. - Egyéni ütemezés- A

legtöbb e-Learning programot a szükségletek szerint bármikor el lehet kezdeni, a tanuló képességeinek megfelelő ütemben, sebességgel. A tananyag a kívánt adagokban érkezik Így hatékonyabb tanulás II. / 17 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita érhető el, mert az átvett anyag kellően leülepszik, mielőtt a tanuló továbbhaladna. - Gyorsaság – Az e-Learning kurzusok az eddigi tapasztalatok alapján 50%kal gyorsabban haladnak, mint a hagyományos tantermi órák. Ez nagyrészt a személyre szabottságnak köszönhető, mert a tanulók kihagyhatják, átugorhatják az általuk már ismert tananyagot, és több időt szentelhetnek azokra a részekre, amelyekben még ismétlésre van szükségük - Következetes (konzisztens) tartalom – Az e-Learning megszünteti a problémát ami abból adódik, hogy különböző tanárok ugyanazt az

anyagot másképp tolmácsolják. Standard tudást kapunk, nem a tanárok szája-íze szerintit. - Bárhonnan és bármikor elérhető – Az órákra bárhonnan és bármikor be lehet kapcsolódni (Just-In-Time ) Így azok számára is elérhetővé válik az oktatás, akik az e-Learning kialakulása előtt sose tudtak erre időt szakítani. Továbbá a csökkent munkaképességű emberek tanulási helyzetén is sokat javíthat, hiszen az átképzésük lehet pénzbe kerül, de ha valaki munkaképessé válik, akkor a társadalomnak több hasznot hoz, szemben a munkanélküli eltartottal. - Könnyen és gyorsan frissíthető – Az e-Learning tananyagot könnyű naprakészen tartani, mivel az új tananyagot csupán fel kell tölteni a szerverre. A CD-ROM-alapú programok frissítése és terjesztése kissé drágább lehet, de még mindig olcsóbb, mint az órákra való nyomtatás vagy az oktatók újbóli betanítása. - A tananyag mélyebben elsajátítható, könnyebben

memorizálható – Ez az e-Learning-ben rejlő kreatív multimédialehetőségeknek köszönhető elsősorban, hiszen a felénk jövő információ/üzenet több csatornán keresztül is megerősített (video, audio, kvízek, interaktivitás stb.), így több agyi központot ér el Ha a tananyag valamely része mégsem volt tökéletesen érthető, akkor újra lejátszható. Ez nem működne egy zsúfolt előadóteremben tartott órán! II. / 18 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita - Nagy tanulócsoportok is könnyen kezelhetőek - A program rögzíti az egyéni adatokat és a fejlődési folyamatot. Méri a teljesítményt és ki is értékeli, így az oktató bármikor bármit megtudhat az adott tanulóról, és könnyedén behatárolhatja azokat a területeket ahol még további oktatásra van szükség. Mivel az oktató munkájának nagy

részét elvégzi a számítógép, így több ideje marad, akár több emberre, vagy egyéni problémák kezelésére. - Intenzívebb együttműködés és interaktivitás a diákok között - Az interaktív környezet serkenti a diákok közötti kommunikációt, így a csoportmunka, csoportszellem kialakulásának nagyobb az esélye. A virtuális környezet fesztelenebb légkört teremt, így a személyiségek gyorsabban és jobban kibontakoznak. Egy tanulmány szerint a diákok ebben a környezetben 20% -kal hatékonyabban dolgoznak és jobban élvezik az órákat, mint a hagyományos tantermi környezetben. Most vizsgáljuk meg az előnyöket a különböző felhasználói csoportokra bontva: 4.2 Előnyök a tanulók számára - mindenféle tanulási típusnak, stílusnak megfelelő programok, tanfolyamok - mélyebb interaktivitás, hatékonyabb memorizálás - tanulás saját ütemezésben, a saját sebességnek megfelelően - a tanuló bárhol, bármikor tanulhat - idő és

utazási költséget takarít meg a diák - bátorítja a diákokat a Weben való böngészésre és a tanulásra II. / 19 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita - a tanuló kiválaszthatja a számára legoptimálisabb képzési formát és tananyagot, ami legjobban megfelel a képzettségének, tudásszintjének és ami leginkább érdekli - fejleszti az informatikai és Internettel kapcsolatos jártasságot, ami a későbbi karrier folyamán fontos tényező lehet - a kevesebb önbizalommal rendelkező diákoknak nagyobb esélye van a kibontakozásra, továbbá az e-Learning önálló tanulásra serkent, ami felelősségérzetet nevel a tanulókba 4.3 Előnyök az oktatók számára - a tananyag készítéséhez, összeállításához az egész világháló rendelkezésre áll - a tanítás a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával

sokkal színesebbé tehető, a tananyag hatékonyabban adható át, a sima szövegen-alapuló (textbased learning) oktatáshoz képest - az információt bárhonnan, bármikor eljuttathatja a diákok felé, a gép számos feladatot elvégez a tanár helyett, míg Ő magasabb szintű problémákkal, tevékenységekkel tud foglalkozni - minden adat és eredmény tárolódik, amelyekhez bármikor hozzáférhet az oktató referencia vagy bármely szükséglet céljából - az interaktivitás számos lehetőséget kínál a kommunikációra, ami növeli az online órákon való részvételi kedvet és az oktató nagyobb aktivitásra számíthat az online kurzus keretében, ami segítheti munkájában II. / 20 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita - költség és időmegtakarítás 4.4 Előnyök a szervezetek számára: A szervezetek, amelyek az e-learning

módszerét kívánják alkalmazni személyi állományuk fejlesztésére, főleg a gazdasági szféra területéről érkeznek. Számos érv szól amellett, hogy a cégek miért a web-alapú oktatást válasszák: -Folyamatos és automatikus tájékoztatást kapnak az online oktatási programban részt vevő alkalmazottak teljesítményéről és fejlődéséről -Egységes minőség. A szervezet minden dolgozója ugyanazt az egységes színvonalú és minőségű tréninget kapja. -Az e-Learning alkalmazása rugalmasságot tesz lehetővé a szervezetben, gyorsabban tudnak reagálni a megváltozott piaci körülményekre. A szervezet rendelkezésére álló tudás gyorsan aktualizálható (elavult ismeretek kitörölhetők, új információk beépíthetők), adott célcsoportra szabható. -A tréning bárhonnan, akár otthonról is, utazás nélkül igénybe vehető. Az adott csoport összeszervezését ez jelentősen megkönnyíti. A nyári szabadságolások miatt rendkívül nehéz

minden érintettet oktatásra beosztani. e-Learning igénybevétele esetén az adott munkatársnak nem kell utaznia és időre érkeznie a helyszínre. II. / 21 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita -Az e-Learning integrálja a tréninget a munkával. A tanulás a munka természetes részévé válik. A tanulók így a mindennapi tevékenységükhöz várhatnak el konkrét segítséget. -A már kidolgozott e-Learning tananyagok a későbbiekben is elővehetők, ezzel jelentős időmegtakarítást eredményezhet a szervezeten belül. Legcélszerűbb az új munkatársak oktatásában hozzányúlni az e-Learning kínálta lehetőségekhez, hiszen az Ő oktatásuk a leginkább időigényes (25). 5. Hátrányok: - A számítógéppel nem rendelkező diákok kiszorulnak az e-Learning-ből, a szükséges technológia biztosítása magas költségekkel jár. -

Technikai vagy működésbeli problémák léphetnek fel az oktatás során, ami bonyodalmakat okozhat a tanulónak és a tanároknak egyaránt. - Az e-Learning kurzuson való részvételhez alapszintű számítástechnikai ismeretek szükségesek, ennek pótlása időt vesz igénybe. - Az Internet-elérés még számos országban korántsem olcsó és kevesek számára elérhető, korlátlan kapcsolattal még kevesebben rendelkeznek. - Az e-Learning tanfolyamok, tananyagok összeállításának kezdeti költségei tekintélyesek lehetnek. - Az oktatóknak otthonosan kell mozogniuk az Internet és a szerzői jogok világában és minden, a tananyaghoz felhasznált téma tekintetében. - Az Internet sávszélessége túl kicsi lehet a megkívánt multimédia szint támogatására. II. / 22 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita - Az e-Learninggel foglalkozók

még úttörő szerepben vannak, kevéssé számíthatnak a tapasztaltabb kollegák segítségére. - A személyes kapcsolat hiánya, kevés motiváció az önálló tanulásra. - A teljesítményméréskor fennállhat a csalás veszélye, így a számonkérés problémákba ütközhet, ennek a területnek a fejlesztése még sok energiát kíván. II. / 23 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 6. Oktatás az információs társadalomban Van az úgy, hogy semmi sem jó, és Van az úgy, hogy lenni sem jó” 7 (DÉS LÁSZLÓ) 6.1 A hagyományos oktatás válsága A 20. század végére kibontakozott oktatási válság közismert tény az oktatással foglalkozók körében. Az elmúlt évek tudásszint-kutató felméréseinek eredményei Magyarországot is azok közé az országok közé sorolták, ahol az oktatás, a pedagógia nem tölti be megfelelően a

szerepét. A hagyományos oktatás intézményei elavultak és konzervatívak, nem képesek eleget tenni az információs társadalom által igényelt tudásigénynek. A gazdaság és a társadalom egyre dinamikusabban fejlődik, az oktatásnak is fel kell venni ezt az ütemet, csak így tud megfelelni az egyre komplexebb elvárásoknak. A megoldás kulcsa rejtőzhet az információs és kommunikációs technológiák elterjedésében és alkalmazásában. Oktatási szerepükre már a számítógépek megjelenésétől elképzelések születtek. „A számítógép megjelenése új technológiát jelent a képzés és oktatás területén, ami olyan volumenű hatást fog kifejteni, mint annak idején a könyvnyomtatás. Eleinte a számítógépeket csak gyors számolások elvégzésére használták, ma azonban számos területen oktatógépekként is szolgálnak. A számítógép lehetővé teszi, hogy minden tanuló egyéni módon haladjon a tananyaggal. Az otthoni terminálok

a képzési 7 Mayer József: A tanulás kora (2) II. / 24 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita lehetőségeket és a tudást házhoz fogják szállítani. Az oktatási célú számítógép társadalmunk szimbóluma, amely tanulótársadalommá változott”. (Fuchs, 1969, 7)8 A technológiai fejlődés azonban a számítógépek hálózatokba kapcsolását tette lehetővé, és újabb várakozások jelentek meg az oktatás előtt: „. ha a hálózat eszméje az oktatásban azoknak a reményteli elvárásoknak megfelel ően alakul, amit sokan táplálnak, és ha az alkotó szellemek erre fogékonyak lesznek, akkor az új technológia áldásai az emberiség számára minden várakozást felül fognak múlni.” (Licklider és Taylor, 1968)8 6.2 A hagyományos iskolarendszer és oktatás kritikája A számítógépek és az új technológiák

megjelenése lendületet adott az oktatási és iskolarendszerrel kapcsolatos kritikák előtérbe kerülésének. Három jelentős elképzelést mutatnék be, amelyben az e-Learning elemei is megtalálhatóak (7). Az első nagyszabású kritika Ivan Illich 1970-ben iskolátlanítása’ című könyvében látott megjelent ’A társadalom napvilágot. Elképzelése radikális megoldásnak mondható, mely szerint az iskolát, mint társadalmi intézményt meg kell szüntetni. Helyette a tanuló ember és a környezete közötti új viszony megteremtése lenne szükséges. Szerinte létezhet az iskola ellenkezője: az önirányításos tanulás, mely egy új kapcsolatrendszeren valósul meg. A régi kapcsolatrendszer, melyben minden oktatási anyag a tanáron keresztül jut el a 8 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 25 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE

Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita diákhoz megszűnik. A megoldás a tanulás térben és időben felszabadított és kitágított lehetőségeinek hálózatában rejlik. Ezeknek az elképzeléseknek a technikai feltételei azonban csak napjainkra váltak realitássá. Egyenlőre az oktatásfejlesztő elképzelések a hálózatokban nem az iskolát helyettesítő, hanem csupán az iskolát kiegészítő lehetőséget látnak. Mindenesetre az Illich által felvázolt rendszerben az e-Learning számos tulajdonságát fellelhetjük. Egy másik kritika Perelmann nevéhez fűződik. Szerinte is meg kell szüntetni az iskolát, mert az rossz hatásfokú. A tanulás új formáját, a hipertanulást kell bevezetni (manapság inkább a e-Learning kifejezés használatos). Modellje hightech technológiai komponenseken alapszik (intelligens számítógépes környezet, a hálózati kommunikációs infrastruktúra, hipermediális prezentációs eszközök, új

mesterséges intelligencia kutatás), és centruma a világháló. A harmadik kritika az iskola hatástalanságának gondolata, amely a 60-as évektől kezdett elterjedni a televízió növekvő befolyásával kapcsolatosan. McLuhan úgy gondolta, hogy a TV generáció tagjai annyira hozzászoktak az elektronikus kultúra előnyeihez, hogy nem lesznek képesek a tradicionális nevelés és oktatás módszerei szerint tanulni. „A nevelésnek segíteni kellene a forradalmi új környezet megértésében és a hozzá való alkalmazkodásban, ehelyett a kulturális agresszió eszköze, amely megpróbálja a fiatalokra erőltetni egy halódó írásos korszak fölöslegessé vált vizuális értékrendszerét. Oktatási rendszerünk totális visszapillantó tükör. a múlt értékeihez és technológiáihoz igazodik A generációs szakadék valójában elválasztó űr, amely nem két korcsoportot, hanem két teljesen divergens kultúrát választ el egymástól. A fiatalok nem fogadják

el azt a steril oktatási rendszert, ahol a nevelés könyvvel kezdődik és végződik. Az oktatási rendszer teljes átprogramozására van szükség – a kihívások megértésére és kezelésére.” (McLuhan, 1969)9 9 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 26 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 6.3 Az információs társadalom igényei az oktatással szemben „Egyre nagyobb szerepet játszik az önálló kezdeményezés és az új feladatokhoz való alkalmazkodás a folyamatos megújulás képességével együtt.Ki kell alakítani az egész életen át történő tanulás (lifelong learning)készségét és ennek alapfeltételeként a tanulással szembeni 10 pozitív beállítódást.” Az információs korszak kihívásai az oktatás területén paradigmaváltozást kívánnak meg. Az oktatási

technológia önmagában azonban nem elegendő Szakértő kezekre és pozitív hozzáállásra van szükség, hogy hatékony oktatás alakulhasson ki belőle. Milyen tudásra, ismeretekre, szakértelemre van szükségünk, hogy boldogulni tudjunk ebben az új világban, hogy hasznára válhassunk a társadalomnak? Számos kísérlet született a szükségesnek ítélt kulcskompetenciák meghatározására, ezek közül néhány fontosabb: -„számítógépes” írástudás (computer literacy) -médiakompetencia -technikai kompetencia -információk közötti eligazodás kompetenciája II. / 27 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita -egyéni orientáció kompetenciája -szociális és kommunikációs kompetencia stb. Az információs társadalom új oktatási formájában, az e-Learing-ben szükségünk van a felsorolt fogalmakra, birtoklásuk feltétlen

előnyt jelent a tanulásban. A következő modell az információs társadalom kulcskompetenciáit három csoportba sorolja. Az információtechnikai-, a média- és az információs társadalom kompetencia „komplementer módon együttesen alkotják a tudásalapú társadalomban érvényes és szükséges tudásnak a társadalom információs- és kommunikációs technikájával/technológiájával szorosabban összefüggő részét.”11 A következő két ábrából jól látható , hogy a felsorolt három, erősen technika függő komponens önmagában azonban csak részleges tudásrendszert jelentenek. 2.ábra:12 10 White Paper on Education and Training. Towards the Learning Society European Comission, 1996. 11 12 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői ua. II. / 28 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita A

komplex és teljes értékű tudásrendszer kialakításához szükség van még szakmai kompetenciákra, a tradicionális tudásra és a beállítódásainkra is. A nem tudatosuló, általános háttérismereteinket, beállítódásainkat mikrovilágnak nevezzük. Így alakul ki a komplex kompetencia-modell, amiben láthatjuk, hogy az információs társadalomban való boldoguláshoz szükséges szakértelemháromszög, hogy épül bele az átfogó tudásrendszer világába: 3.ábra:13 13 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 29 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita II. / 30 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 7.Az e-Learning és a hagyományos oktatás összehasonlítása 7.1

A tanulási környezet eltérései A hagyományos oktatásban a tanulási környezet alatt elsősorban az iskolát, az egyetemet vagy a szakképzést megvalósító intézményt értjük. Ezzel szemben az e-Learning már egy virtuális környezetben megy végbe, ahol a tér és idő fogalma már nem szab korlátokat. Az oktatás átalakulásával a tanulási környezetek is különböző technológiai fejlettségi szinten esnek át. A következő táblázat az információs társadalomhoz történő csatlakozás iskolai feltételeit mutatja be. 2. táblázat:14 Ajánlások Mutatók Pillanatnyi helyzet Minden iskolában meg kell teremteni az Internetre való csatlakozás feltételeit. – Az Internetre kötött iskolák száma. Lényegében minden iskola rendelkezik vele. Fejleszteni kell az iskolai számítógépek multimédiás kapacitásait. Az iskolai menedzsment ügyességének, ambíciójának és a fenntartói kapacitásnak a függvénye (jelenleg még nem vált

általánossá). Ez a program a Biztosítani kell, hogy 14 – Számítógép/tanuló arány. A felnőtt tanulók esetében az iskolai programok a kezdeteknél tartanak. Az iskolarendszerű felnőttoktatás keretei között gyakorlatilag nem alkalmazzák. ua. Mayer József: A tanulás kora (2) II. / 31 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében minden tanár ellenőrizhetően kompetens legyen az informatikában. Annak a képességnek a kifejlesztése, hogy a tanárok integrálják az informatikai eszközöket az oktatásba. Tartalomfejlesztő hálózatok támogatása az oktatási szektorban. Köz- és magánpartnerségen keresztül az informatikai eszközök tantervbe integrálása. BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita kezdeteknél tart, többnyire az egyéni ambíciókra épül. Van rá példa, de nem lehet általános gyakorlatnak tekinteni. Kevés kezdeményezés történt a

felnőttoktatásban. A kezdeteknél tart ez a törekvés. Nincs rá példa. A kerettantervekben (és korábban a NAT-ban) megjelent ez a szándék. A felnőttek számára készült kerettantervben megjelent ez a szándék. A tanulási környezet ’mezovilág modellje’ a tér szabadságára alapozódik. Míg a hagyományos oktatás esetén a tanulási környezet egy zárt világ, addig az eLearning egy nyitott világban (mezovilág) valósul meg. A nyitottság egyrészt a tanulói mikrovilágok felé nyilvánul meg, másrészt pedig a hipervilág felé. A hipervilág nem más, mint a globális információ univerzum, amelyre a tanulóknak egy nyitott tanulási környezetben kell felkészülniük. A mezovilág a tudás kialakításának színtere, ahol az egyéni szükségletek és előfeltételek kerülnek a tanulási-tanítási folyamat centrumába, ahol a tanár és diák új kapcsolatrendszere jön létre. Az új környezetben a tanárok szerepe is átalakul.

Feladatuk egyrészt a tanulási környezet fejlesztésére, a tanulási folyamat szervezésére irányul, másrészt a tanulók számára motivációt, segítséget kell biztosítaniuk. II. / 32 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita A tanulási környezet mezovilág modellje: 4. ábra:15 A következő táblázat nem szorul különösebb magyarázatra. A tradicionális oktatás és az e-Learning tanulási környezetének az összehasonlítását tartalmazza16: 15 16 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) Komenczi Zoltán: Online: - Az információs társadalom és az oktatás-(13) II. / 33 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 3. táblázat:17 Tradicionális tanulási környezet Modern

tanulási környezet Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása Az egész életen át történő tanulás Zárt, kész tudás átadása képességének és készségének kialakítása A különböző forrásokból és A tudás forrása az iskola, a perspektívából szerzett tanár, a tananyag tudáselemek integrációja Komplex, inspiráló tanulási A tanári instrukció dominanciája környezetben a tanuló önállóan a tudáselsajátítás során építi fel tudását Kötött tanterv, merev Projekt alapú tanulás, szabad órabeosztás időkeretben A tanulás fáradtságos munka A tanulás érdekes vállalkozás Könyvtárban és az iskola más Osztályteremben történő helyszínein és otthon történő tanítás tanulás Kisebb, csoportokban történő Osztálykeretben történő tanítás tanulás Homogén korcsoportban Heterogén korcsoportban történő történő tanítás tanulás

Iskolák közti tanulócsoportok, Iskolán belüli tanulócsoportok internetes kapcsolattartással Alkalmazkodás és konformizmus Külső szabályok követése Tanárnak történő megfelelés Zárt, lineáris, monomediális tanulási környezet 17 Kreativitás, kritika és innováció Belső szabályok kialakítása Standardoknak történő megfelelés Nyitott, multi- és hipermediális tanulási környezet Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 34 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 7.2 A kommunikációs rendszer különbségei Az e-Learning és a hagyományos oktatás a tanár-diák közötti kommunikációs rendszer tekintetében is különbözik. Míg a tradicionális oktatásban a tanár van a középpontban, addig az e-Learning esetében a modell főszereplője a tanuló. A tanár csupán egyike a

tanulót körülvevő információforrásoknak, maga is folyamatosan tanul az új, nyitott rendszerben. Tanulótárs, aki számos tapasztalata következtében egyúttal szakértő és tanácsadó is ezen a területen. Az új információs technológiák jellegéből adódóan előfordulhat, hogy a diák valamit előbb tanul meg, vagy hamarabb fedez fel, mint a tanár. (Az átalakult tanári szerepekről részletesebben a következő fejezetben írok.) Az információs társadalom kommunikációs modelljében a tanuló van a középpontban, őt veszik körül a tanulási környezet szereplői, mint ahogy a következő árán is látható: 5. ábra: A tanuló központú kommunikációs rendszer: 18 18 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 35 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 7.3 Néhány hasonlat Az

e-Learning és a hagyományos oktatás összehasonlítására végül szeretnék néhány ötletes hasonlatot bemutatni: „Az e-Learning olyan a tantermi oktatáshoz képest, mint a mobiltelefonok a telefonfülkékhez képest.”19 Egy másik találó metafora a hagyományos oktatást és az e-Learninget az alábbi módon hasonlítja össze: II. / 36 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 4. táblázat:20 Munkavacsora 1980-ban Minden étkezés legalább 50 percet vesz igénybe Mélyhűtött áruk (a szakácsoknak kedvez) Kis választék az étlapon Rendeléseket nem vesznek fel Csak étkezési időpontokban van nyitva Önkiszolgálás nincs, mindig a pincér szolgál fel Nincs házhozszállítás, a pincér megmutatja az asztalt, ahol lehet enni Zsíros és újra felmelegített ételek A borválaszték fehér vagy vörös, semmi egyéb információt nem

kapunk róluk 19 20 e-Learning Bistro 2002-ben Addig maradsz míg a kedved tartja Friss alapanyagokbol készül minden Széles választék Rendeléseket felvesznek Akkor eszel, amikor éhes vagy, non-stop nyitva tartás Saláta bár, desszert-pult, önkiszolgálás is lehetséges Házhozszállítás, szabad asztalválasztás Tápláló, egészséges, friss ételek A pincér bemutat hat különböző bortípust és ajánl egyet a vacsorához http://computer.howstuffworkscom/elearning4htm http://www.cadtraincom/Products/el whatis1html II. / 37 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 8. Pedagógusok az információs társadalomban 8.1 A pedagógusok és az új technológiák „Az oktatásban évszázadok óta semmi sem változott. A tananyag tudója a tudatlanok elé lép és átadja nekik a tudást. Megjósolhatom önöknek, hogy az a tanár, aki a mai

módszereinél és tudásánál marad, néhány év múlva olyan szerepet fog 21 betölteni, mint fűtő a villanymozdonyban.” Az pedagógusok és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) viszonyát jól szemléltetik az alábbiak: 1983-ban készített egy Delphi-módszerrel készített vizsgálat, amelynek keretében a tanárok és oktatásügyi szakértők jövőről való vélekedéseit kérdezték. Arra a kérdésre, hogy mikor válik a tanulás intézményesített keretei között általánossá a számítógép használata, mind a tanárok, mind a szakértők az 2010 utáni intervallumot jelölték meg. A számítógép otthoni tanulási célokra történő felhasználásának lehetőségére pedig az egyöntetű válasz ez volt: soha. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pedagógiai Tanszékének 2000-ben indított kérőíves felmérése (18) a fenti állításokon azonban igencsak túlmutat. A megkérdezett pedagógusok 71%-a rendelkezik

otthonában számítógéppel: 10 II. / 38 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 6. ábra:21 Továbbá a megkérdezettek 31%-a már fejlesztett oktatóprogramot, és jelentős részük (96%-a) a fejlesztés mindkét fázisát elvégezte. (A tartalom összeállítása, programozás). A fejlesztők 3%-a csak tartalmi tanácsadóként, míg 1%-uk csak programozóként vett részt a fejlesztésben, ez utóbbi esetben a tartalmat más tanárkolléga állította össze:10 7. ábra:22 21 Bauer, Wolfgang: Multimedia in der Schule. In Ludwig J Issing – Paul Klims (Hrgbrs): Information und Lernen mit Multimedia Psychologie Verlags Union, Weinheim, 1995. 21 Vigh Dániel: A multimédiás fejlesztőkörnyezet szempontcsoportjai a közoktatásban (18) 22 ua. II. / 39 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében

BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Tehát általánosságban elmondható, hogy a pedagógusok közül egyre többen vonják be a számítógépet és az új információs és kommunikációs technológiákat az oktatási folyamatba. Az információs társadalom által igényelt kompetenciákat egyre többen sajátítják el, azonban az esetek többségében autodidakta módon. Az IKT oktatási rendszerbe való bevezetésével a pedagógusok óriási kihívás előtt állnak: szerepük minden korábbinál mélyrehatóbb változás előtt áll. Az oktatási tevékenység lelke továbbra is a tanár és a diák közvetlen kapcsolata, annak ellenére, ha az új módszerek és eszközök, beleértve az IKT-t hatással vannak a pedagógusok tanítási gyakorlatára, eljárásaira. Még azokban az oktatási rendszerekben is, amelyekben az IKT-t széles körben alkalmazzák, egyre nagyobbak a pedagógusokkal szemben támasztott szakmai

követelmények. A továbbképzési formák egyre átfogóbbá és korszerűbbé válva újradefiniálják a pedagógusok szerepét, újfajta felelősséget, időgazdálkodási készséget és pedagógiai gyakorlatot követelnek, felvetik az új tanár-modell igényét (lásd később). Abban a pillanatban, ahogy a tanulók virtuálisan szinte bármely információhoz hozzájuthatnak az iskolán kívül, a közvetítők és az információt menedzselni tudó pedagógusok felelőssége új fényben áll előttünk. II. / 40 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Újra kell gondolni az információ feldolgozásának kultúráját, valamint az információ elosztásának módját. Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban jelenleg folyó vizsgálatok és felmérések felhívják a figyelmet arra, hogy az IKT bevezetése nagymértékben növeli a

pedagógusok megterhelését és feladatkörét. Az információhoz való hozzájutás minden korábbit meghaladó változatossága és spektruma egyértelműen megköveteli, hogy mind a pedagógusok, mind a diákok kritikusan kezeljék a rájuk ömlő információkat. Az, hogy a pedagógus feladatát ebben az új helyzetben hogyan fogalmazza meg az oktatáspolitika, attól függ, hogy az IKT kulturális vagy civilizációs hatásait emelik ki az egyes országokban. Némelyik országban közvetítőknek tartják a pedagógusokat a kifejezetten káros vagy nemkívánatos információk megszűrésében. Máshol inkább arra összpontosít az oktatásirányítás, hogy a diákokat már kis korukban, az oktatás alapszintjén felruházzák a pedagógusok azokkal a kritikai képességekkel, amelyek képessé teszik őket az információk megszűrésére. II. / 41 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar

Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 8.2 Az Internet pedagógus „Szükségünk lesz jó emberekre., akik aktívan részt vesznek majd ennek az új világnak a kialakításában.” 23 (Esther Dyson) Bár biztosat nem tudhatunk, mégis foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, milyen lesz az a jövő, amelyre fel kell készíteni a tanulni vágyókat, és amelyre a tanároknak is fel kell készülniük. Az e-Learning, azaz az elektronikus tanulásban jelenlevő tanárokra több kifejezés is jelen van napjainkban: Internet pedagógus; virtuális tanár; e-tutor; 24-órás -non stop professzor; online instruktor stb. Először is arra a kérdésre keresem a választ, hogy ki lehet Internet-pedagógus? Aki órán használja az Internetet? – Nem. Aki otthon információkat gyűjt a Netről? – Nem. Aki levelezőlistákon szerepel, netán elkészíti saját vagy iskolájának honlapját? – Nem.(11) Ezek részei lehetnek a fogalomnak, de önmagukban kevesek. Igen nehéz

egy átfogó definíciót találni, amely kifejezi az egész tevékenység lényegét, talán az egyik legátfogóbb: olyan tanár, aki képes az Internetet, mint eszközt úgy beépíteni a tanítási-tanulási folyamatba, hogy ezzel minőségi változást idézzen elő. Továbbá elősegíti a gyors alkalmazkodást az információs társadalom tudásigényéhez a hely és időkorlátoktól mentes hálózatok világában. Az Internet, a Multimédia és egyéb új technológiák önmagukban nem célok, hanem 23 Fehér Péter: Milyen legyen az Internet-pedagógus? (11) II. / 42 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita eszközök a szükséges tudás megszerzéséhez, amelyet a tanárok megfelelő tudással, hozzáértéssel és motivációval képesek használatba venni. Számos kérdés merülhet fel, mint például a különböző iskolák technikai

felszereltsége stb., de a jelen esetben a legfontosabb kérdés a tanárok képzése, továbbképzése, hogy az új információs korszakban is helyt állhassanak. Mik az online tanár feladatai? - a tanulók igényeinek beazonosítása - iránymutatás a tanulás megkezdéséhez - szükség esetén a tartalomhoz kiegészítő magyarázat nyújtása - a teljesítmény és a fejlődés értékelése - visszacsatolás - a tevékenység fejlesztése, előmozdítása - bátorítás, részvétel az önbizalom-fejlesztésében - problémamegoldó szerep - a tanulási környezet előkészítése - az egyéni eredmények és fejlődés nyomon követése, értékelése Milyen az Új világ tanármodellje? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az Internet-pedagógusnak? „– kritikai érzék, – jó angolnyelv-tudás, – magas szintű számítástechnikai ismeretek, – elemzőképesség, információrendszerezési képesség, – magas általános műveltség, – etikusság,

erkölcsösség, felelősségérzet, II. / 43 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita – tolerancia, – igényesség (nyelvhasználatban, tartalomban, képi világban – belső igényesség), – képesség arra, hogy az információszerzéshez olyan tanulási környezetet teremtsen („learning environment”), amely tevékenységre, aktivitásra és kreativitásra ösztönzi a tanulókat (motivációs képesség).” 24 A modell több, nehezen teljesíthető feltételt is tartalmaz, de mindegyik tulajdonság kétségtelenül előnyös lenne a pedagógus számára az információs korszakban. Viszont a probléma elsősorban nem ezek hiányából adódik, hanem inkább abból, hogy pedagógusképzésben szerezhető informatikai ismeretek gyakran nem felelnek meg a használhatóság követelményének . Az informatikai hiányosságok pótlása, a

tájékozatlanság enyhítése igen erősen pénzügyi és időbeli korlátokba ütközik, azonban a helyzeten sokat javíthat a már meglévő nyugati-európai és amerikai tapasztalatok átvétele. Számos országban már meglévő tananyagbank, távoktatási kurzusok és oktatási háttéranyagok állnak rendelkezésre elektronikus formában. Finnországban a tanár- továbbképzés rendszerére láthatunk jó példát. Hasonlóan tanulságosak lehetnek a Skóciában megvalósított iskolai Internet-hálózat tapasztalatai. A legtöbb példa bárki számára elérhető, azonban komoly akadályt jelentenek a nyelvi korlátok (talán inkább a tanárok, mint a diákok számára). A külföldi tapasztalatokat összegző tanulmányok kötetben vagy Internetes weblapformában való közzététele igencsak hasznos lenne. (11) A hazai teendők a követezőek lehetnek (azonban ennek feltételei sajnos még nincsenek meg az anyagi eszközök hiányában): 24 Fehér Péter:

Milyen legyen az Internet-pedagógus? (11) II. / 44 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita „– Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tanárképzésben az informatikára minden szakon. – A tanár-továbbképzésben megjelenő oktatási informatikus szakképzést támogatni kell, mert ez megfelelő szakmai alapot nyújt az informatikai eszközök más órán való felhasználásához. – Külön figyelmet kell szentelni az Internet felhasználásának pedagógiai-nevelési aspektusaira.”25 Annak ellenére, hogy az informatika és a nyelv szakos tanárok előnyben vannak, bármely szakos tanár alkalmas lehet, hogy Internet pedagógussá váljon a megfelelő külső (Internet-hozzáférés, PC, szabadidő) és belső (elszántság, kitartás, szorgalom, motiváltság) feltételek teljesülése esetén. A hagyományos tanármodellt felválthatja az

Internet pedagógus modellje, amennyiben lehetőséget biztosítunk a többletismeretek megszerzésére a képzésben. A következőkben szeretném megvizsgálni, hogyan váltja fel a hagyományos tanár - diák viszonyt, az Internet-pedagógus - diák kapcsolat. A porosz szellemű, mindenhez értő, mindent tudó tanárt felváltja egy új szellemű egyén, akinek célja, hogy hozzásegítse a tanulókat az aktív, önálló, de mégis közös ismeretszerzéshez, és folyamatos önképzéssel lépést tart az újdonságokkal, és saját tanulóival is. A tanár az eddigi előadóból, „főnökből”, felügyelőből új szerepkörbe lép át, tanácsadó, irányító, konzultáns lesz. Lehetőséget kell kapniuk, hogy jól képzett szakemberek lehessenek az új környezetben is, és így lehetővé váljon legfőbb céljuk elérése, azaz a diákok fejlesztése. A tanárközpontú oktatást a tanulóközpontú oktatás váltja fel, amit jól szemléltet az alábbi modell: 25

Fehér Péter: Milyen legyen az Internet-pedagógus? (11) II. / 45 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita „A tanár szerepe jelentősen módosul: a tudásközvetítés fontossága csökken, a segítésé, a tanácsadásé növekszik. Tudásforrás – segítő – edző – tanulótárs Ezzel párhuzamosan a diákszerep is változik: a külső vezérlésről az önirányításra helyeződik át a hangsúly: Hallgató – tanuló – törekvő érdeklődő.”26 A fenti modell azonban a tanári szerep egyik lehetséges jövőbeli alakulása. Egyes vélemények ennek a modellnek a továbbfejlődését várják, ahogy a gépek és technológia terjedése létszámcsökkentést tett lehetővé egyes munkakörökben, ugyanúgy a szoftverek új generációi automatikusan, emberi közreműködés nélkül is képesek lesznek a folyamatok koordinálására,

az oktatási tevékenység helyettesítésére. A tanítási-tanulási tartalmak dinamikussá válnak, adaptívak lesznek, messzemenően illeszkedni fognak a tanuló előzetes tudásszintjéhez és személyes tanulási preferenciáihoz. Ez eleinte tanárok közreműködéssel történik, idővel azonban egyre inkább kiszorulnak a tevékenységből. Nem kizárt, hogy egy jól szerkesztett intelligens szoftverrel nemsokára helyettesíteni lehet egy közepes tanárt. Azonban napjainkban a tanár még nélkülözhetetlen segítő a tanulási folyamatban. Mai elképzeléseink szerint az elektronikus tanulási környezetben tevékenykedő tanár a tanuló és a tanulási program együttműködését figyeli, és ott segít, ahol és amikor szükséges. Egyenlőre a tanári szerep végleges megszűnése távolinak tűnik, sőt egyes vélemények teljesen kizártnak tálalják: „Az Amerikában az 1920-as és 30-as években lelkesen támogatott elképzelés, miszerint a tanárokat

oktatófilmekkel és rádióadásokkal lehet pótolni, nem 26 Komenczi Bertalan: Nyitott tanulási környezet és forrásközpontú tanulás az informatizálódó társadalomban. In: SULINET – Ablak a világra Budapest, 1998, OKKER II. / 46 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az oktatást szolgáló televíziónak, interaktív számítógépes programoknak és az interneten keresztül történő onlinetanulásnak is megvannak a maguk hívői. De semmi olyasmi sem látszik a láthatáron, amely kiszorítással fenyegetné a réges-rég kipróbált és bevált módszert: egy tanár áll egy gyerekcsoport előtt, és szavaival tudást és bölcsességet ad át nekik.”27 27 The Economist. Millenium special edition „The teacher standing before a group of pupils and imparting wisdom by sord of mouth.” Volume

353, number 8151, 1999 12 31 P 78 II. / 47 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 9. Szempontok az online oktatóprogram összeállításához Az online oktatás az e-Learning olyan részhalmaza, amely a hangsúlyt az Internetben rejlő lehetőségekre helyezi. Az e-Learning-ben az oktatóanyag kialakításakor alapvetően hibás elképzelés, hogy az e-Learning csupán a tananyag meglévő szöveges formában való felvitele a képernyőre. A monitorról való olvasás nemcsak hogy a szemet fárasztja, hanem unalmas is. Tehát nagyon fontos az online tananyag és kurzusok kialakításakor, hogy azokat a multimédiás eszközökkel és az Internet által felkínált interaktív lehetőségekkel feltétlenül bővíteni kell. Tehát a meglévő szöveges dokumentumokat a kibertér világának képére kell kialakítani. Az online tananyag

összeállításában a legelső feladat a célcsoport, azaz a potenciális felhasználók meghatározása. Pontos elképzeléseket kell kialakítani kinek a számára készül az oktatóprogram (korosztály, képzettségi szintük stb.) Ezután ki kell jelölni az oktatóprogram célkitűzéseit, hogy milyen célt szeretnénk elérni a létrehozásával. Meg kell bizonyosodni, hogy a potenciális felhasználói csoport tisztában van a célkitűzéseinkkel, egyetértenek velük. Az e-Learning esetében különösen fontos, hogy a tanulók azonosulni tudjanak a célokkal. Ha ez nem történik meg, akkor a diák egy egérgombnyomással otthagyhatja az órát, míg a hagyományos oktatás keretében ezt nehezebben tudja megtenni. A programot a technológiai korlátok figyelembevételével kell megtervezni. Egyrészt figyelembe kell venni a hálózat képességeit (pl. sávszélesség fontos a multimédia alkalmazások kivitelezhetőségében), másrészt a felhasználók hardware

felszereltségét. II. / 48 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Az első lépések megtétele után, megkezdődhet magának oktatási programnak az összeállítása. Először a tananyagot a célkitűzéseink függvényében kezelhető részekre, egységekre kell felbontani. Ezek kialakításában segítségünkre lehet egy szoftver (pl. Trainersoft’s authoring tool), amellyel könnyedén és logikusan fejezetekre és alfejezetekre bonthatunk bármekkora anyagot. Minél rendszerezettebb a tananyag, annál egyszerűbben tud majd a tanuló navigálni benne. Az egységek olvasási ideje lehetőleg ne haladjon meg 20 percet Az eLearning-ben ekkora tananyag körülbelül 1 órás hagyományos tanórának felel meg. A tananyagban való navigálás nagyon fontos és kritikus eleme az oktatóprogramnak. Ha a tájékozódás bonyolult akkor az

frusztrációt okoz, ami miatt a tanuló elhagyhatja az órát (egy egérgombnyomásos menekülési lehetőség). Miután készen témakörökben, animációs, vannak a elkezdhetünk video, audio konkrét azon elképzeléseink gondolkozni, lehetőségekkel akarjuk az hogy eddig milyen színesebbé felvázolt interaktív, tenni az oktatóprogramot. Nagyon fontos hogy az információt minél többféle formában tegyük elérhetővé, hiszen így különböző agyközpontokat mozgat meg és ezáltal hatékonyabb lesz a tanulás. Az oktatóprogramot úgy kell összeállítani, hogy lehetőséget biztosítson tanulótársaktól, kortársaktól való tanulásra, együttműködésre. A benne rejlő kreatív lehetőségek egyike, hogy a tanulók számára számtalan lehetőség nyílik a kapcsolatfelvételre, kommunikációra, munkamegosztásra. Az egyes kurzusokra jelentkezőket célszerű csoportosítani a lehetőségeik szerint. Kis tanulócsoportok kialakításánál

célszerű figyelembe venni, hogy a tagjaik körülbelül egyforma Internet-hozzáféréssel, informatikai tudással, időbeosztással stb. rendelkezzenek. Mivel az oktatóprogram sikere nagyban függ attól, hogy a tanulók mennyire képesek az önálló tanulásra, ezért társaik buzdítása, motiválása igen fontos tényező lehet. II. / 49 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Sokat vitatott kérdés az online teljesítménymérés és értékelés. Egyesek szerint a hagyományos tantermi számonkéréshez képest csalásra ad lehetőséget, és nem megbízható. Való igaz a hagyományos oktatásban megszokott írásbeli vizsgáztatás rendszere nem vagy csak nagyon nehezen vitelezhető ki az eLearning közegben. Azonban az online tanulás teljesen más felépítésű és más rendszerű, mint a hagyományos tantermi oktatás, ezért nem is

szükséges a hagyományos számonkérés alkalmazása. Véleményem szerint a csalás lehetősége meg nem annyira számottevő. Az e-Learning tanulókörnyezete sokkal fesztelenebb a hagyományos iskolai környezetnél. A diákok jobban kibontakoznak és ezáltal nagyobb önbizalomra tesznek szert, ami miatt részben kevésbé hajlanak a csalásra. Másrészt az online tanulás megtanít az önálló tanulásra, a vizsga többször is megpróbálható, ezért kevésbé él a csalás kényszere, mint például egy hagyományos vizsgahelyzet esetében. A teljesítménymérésben a legelterjedtebb módszer az online feleletválasztós tesztek alkalmazása. A diákok között nagy népszerűségnek örvend, hiszen nem szükséges órákat, akár napokat várni az eredményre, hiszen az oktatóprogram azonnal ki is értékeli az eredményeket. A legtöbb online tanulási környezet él ezzel a funkcióval. Hatékony megoldásnak tűnik az is, amikor a diákokat kéri fel az oktató

tesztkérdések készítésére, tesztsorok összeállítására. Az oktató kiválasztja ezek közül a legjobbat és a vizsgáztatáskor ezt használja fel. Ez a módszer nagyban motiválja a diákokat a vizsgán való részvételre, hátha az Ő feladatsoruk lesz a kiválasztott. A teljesítménymérés másik módja lehet az időhöz kötött tesztek, feladatok, amelyek megoldására szigorú és többnyire szűk időintervallum áll rendelkezésre. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy az egész feladatsor megoldása van időhöz kötve, vagy ami még hatékonyabb lehet, hogy minden egyes kérdés megválaszolására adott idő áll csupán rendelkezésre. A II. / 50 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita kérdéseket megkaphatják egyszerre, vagy akár egyesével is. Ezekben az esetekben a csalás teljesen kiküszöbölhető. A hagyományos

szóbeli vizsga módszere is könnyen megvalósítható az online oktatásban. Akár egyszerű chat formájában az oktatóval (akár webkamera használatával), vagy akár egy oktatót helyettesítő intelligens ágenssel. A technológia egyre több és több lehetőséget fog kínálni a teljesítménymérés megvalósításához, és az elterjedésével pedig a korlátok is eltűnnek a teljesítménymérés kreatív lehetőségei elől. Az oktatási program összeállításában még számos ötlet létezik és a felsoroltak is tovább kombinálhatók. A témát néhány jótanáccsal zárnám az online oktatóprogram összeállítását maguk elé kitűzők számára. Susan Morón-García 12 fontos szempontja, amit érdemes szem előtt tartani az oktatóprogram alkalmazásakor (49): 1. A technológiát az oktatásban azért használjuk, hogy a tanulni vágyók könnyebben hozzáférjenek a tanulás lehetőségéhez, egy minőségi tanulókörnyezetben. 2. Az online

tanulókörnyezet központjában a diák van, oktatási tevékenységünket mindig a diák nézőpontja és véleménye alapján alakítsuk ki. 3. Törekedjünk az újdonságokra, ne másoljuk le ami már létezik 4. Vegyük észre az új technológiában rejlő lehetőségeket, és aknázzuk ki őket az oktatás színesebbé tételére. 5. Pozitív, motiváló és nyugodt tanulási környezet kialakítására törekedjünk 6. Ne kapkodjunk, lehet hogy egyes diákoknak több időre van szüksége az új környezethez való alkalmazkodásban. II. / 51 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 7. Törekedjünk arra hogy a személyes (szemtől-szembe való) kommunikációt minél jobban helyettesítsük, gyakran beszélgessünk a diákokkal akár egyesével is. 8. Figyeljünk arra, hogy a diákoknak meglegyen az alapvető informatikai képzettségük az

oktatóprogramban való részvételre. 9. Mindig adjunk lehetőséget a gyakorlásra, hogy a diákok kipróbálhassák önmagukat. 10. Ne gondoljunk arra hogy mindent egyedül kell kiviteleznünk, vonjuk be a tanulókat is a folyamatba, ahol csak lehetséges. 11. Ne várjuk az e-Learningtől hogy időt takarítsunk meg vele Kezdetben sok időt fog igénybevenni az oktatóprogramok kialakítása, de később mikor újra használjuk őket vagy akár csak egyes elemeiket, akkor sok időt fogunk megspórolni. 12. Próbáljunk a meglévő teljesítménymérési módszerekhez hasonlóakat kitalálni, de gondolkodjunk az új lehetőségeken is. II. / 52 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 10. e-Learning az európai oktatási rendszerekben „Az EU szakértői a tudás közvetítésének jelenleg uralkodó formáit az ipari forradalom előtti, kézműves

termelési módhoz hasonlítják. A futószalagon gyártott cipőnél sok esetben jobb, szebb és tartósabb a cipészműhelyben készülő lábbeli, ám igen költséges és tömegméretekben megvalósíthatatlan, 28 hogy mindenki ilyet hordjon.” 10.1 Megfontolások az oktatás fejlesztésében Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén áll. Az információs és tudás alapú társadalom komoly kihívásokat támaszt a nemzeti és az európai gazdaság- és társadalompolitikák formálóival szemben. Az informatikai eszközöket felhasználó oktatás és képzés fejlesztése egyre jelentősebb szerepet játszik az Európai Unió jövőstratégiájában. A fejlődés üteme megköveteli, hogy a tagállamok a munkaerőpiac és a gazdaság igényeihez igazítsák oktatási rendszerüket, valamint a munkavállalók képzettségi szintjét és jellegét. Ez fontos változtatásokat jelent az oktatási rendszerben, az információs és kommunikációs

technológiák oktatása és elterjesztése nélkülözhetetlenné vált az e-Learning jövője szempontjából. 28 Kárpáti Andrea – Komenczi Bertalan - Fehér Péter: Az európai unió oktatási informatikai stratégiája (23) II. / 53 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita A modernizálás, fejlesztés kérdéskörei egyre sürgetőbbé válnak, hiszen az európai országok számos gyenge ponttal rendelkeznek az oktatás területén. A rendelkezésre álló hardverek mennyisége és minősége szűkös, ami hátrányosan érinti az iskolákat, egyetemeket és a szakképzési intézményeket. Továbbá egyre nagyobb gondot okoz a megfelelő IKT -kompetenciával rendelkező oktatók hiánya. A munkaerő-piaci igény és a rendelkezésre álló képzett munkavállalók között fennálló „képzettségi szakadék” azt jelzi, hogy néhány év

múlva a hightech munkaerő 13%-a fog hiányozni Európában (22). Az EU tagországokban az oktatási költségvetés 3–4%-át használják fel az infrastruktúra kialakítására és a taneszköz-fejlesztésre, s ugyanekkora összeget szánnak a tanárok képzésére és átképzésére. Az információs és kommunikációs technológiák által támogatott oktatás és tanulás kutatása Európában mindenütt és hazánkban is az új század feladata. A most is folyó kutatások és innovációs programok kialakításakor meghatározó szerepet játszottak a következő megfontolások (23): – A tanulóközpontú oktatási környezet kifejlesztése, a technikai és pedagógiai kérdések megoldása: elszakadás a tömegoktatás kezdeteitől uralkodó frontális tudásátadási módtól. – Fontos, hogy az innovatív rendszerek, módszerek és szolgáltatások három legfontosabb jellemzője a hatékonyság, a kiterjeszthetőség és a hozzáférhetőség legyen.

– A kutatási-fejlesztési költségek olyan jelentősek, hogy egyetlen ország sem vállalkozhat arra, hogy maga finanszírozza ilyen irányú kiadásait. A taneszközök és oktatási anyagok fejlesztése és kipróbálása csak összehangolt, hosszú távú és széles körű együttműködéssel lehet hatékony. II. / 54 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita – Mivel a fejlődés e területen robbanásszerű, jelentősen le kell rövidíteni az oktatási kísérletek beindításától az új módszerek/eszközök széles körű bevezetéséig tartó időt. – A kizárólag technikai innovációt szolgáló fejlesztéseket ki kell egészíteni társadalmi-gazdasági hatásokat elemző vizsgálatokkal, amelyek a fejlesztési eredmények felhasználásának hatásairól, következményeiről tudósítanak. – Az IKT oktatásban betöltött szerepének

kérdései csak interdiszciplináris kutatócsoportok szervezésével vizsgálhatók hatékonyan: pedagógus, pszichológus, informatikus, felhasználó és forgalmazó együttműködésére van szükség. Az Európai Unió oktatási informatikai fejlesztései a következő tevékenységeket jelentik: – A tudományos megalapozottság megteremtése (a számítógéppel segített tanítás és tanulás nemzeti kutatóintézeteinek felállítása a kilencvenes évek elejétől, közös kutatóprogramok szervezése). – Iskolakísérletek indítása az IKT -módszerek és -taneszközök optimális alkalmazásának megismerésére. Lényeges, hogy ezek a közoktatásban valóban elterjedt vagy elterjeszthető módszereket vizsgáljanak, s ne (csak) utópisztikus elképzeléseket igazoljanak ideális környezetben. II. / 55 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru

Zita 10.2 Az e-Learning program Az e-Learning akciócsomagot 2001. március 28-án fogadta el az európai törvényhozás. A program összefoglalja az európai oktatási modernizációs törekvéseket és kapcsolódik az átfogó e -Europa akcióhoz, amelynek az oktatás és képzés terén a legfontosabb célja Európát felkészíteni arra, hogy az információtechnológia kínálta előnyöket mielőbb elérhetővé tegye az európai polgárok számára. Az akciócsomag részben az e -Europe implementációját hivatott elősegíteni, de ezen túlmenően átfogóbb és hosszabb távra szóló célkitűzéseket is megfogalmaz. A kezdeményezést az oktatási és képzési szféra szereplői, valamint a társadalmi, ipari és gazdasági szektorok szereplői hasznosítják elsősorban, azzal a céllal, hogy az oktatás és a gazdaság partnersége az élethosszig tartó tanulást és az egymásra utalt, harmóniában él ő társadalmakat szolgálhassa. „A program a versenyképes

gazdasági környezet, a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodó készség európai strukturális pilléreinek felelteti meg az oktatási szférát, és olyan készségcsoportokat kínál az oktatási szféra számára, amelyek az új technológiákat a szociális befogadás, a szociális kohézió felépítésének szolgálatába tudják állítani.” 29 Az e-Learning akcióterv három célkitűzést fogalmaz meg az oktatás területén. Az első az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozik, a második a munkaerő-piac avagy a humán-erőforrás fejlesztést irányozza elő, a harmadik csoport pedig az oktatási és szakképzési rendszereket kívánja megfeleltetni a tudás alapú információs társadalom igényeinek. Az utolsó célkitűzés legfontosabb elemei: 29 Zarándy Zoltán: Hálózati tanulás és az IKT az európai oktatási rendszerekben I-II Új pedagógiai szemle II. / 56 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának

tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita - az iskolák tudásközpontokká való alakítása - az alapvető képességek és készségek meghatározása, amelyek alkalmassá teszik az egyént az egész életen át való tanulásra - meg kell könnyíteni a kutatók, diákok, tanulók utazását az Unión belül és külföldi munkájuk elismerését hazájukban. Az e-Learning program a szükséges teendőket négy fő irányelv köré csoportosítja: - Felszerelés Nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű és felszereltségű számítógép álljon az oktatási intézmények rendelkezésére. Ezek a számítógépek legyenek helyi hálózatokba szervezve és a megfelelő kapacitású és sebességű Internet eléréssel rendelkezzenek. Alkalmassá kell tenni a tanulási környezetet arra is, hogy további tanulási fórumokhoz, könyvtárakhoz, kulturális központokhoz stb., elérést biztosítsanak. A nem formális képzést,

illetve szakképzést biztosító, iskolarendszeren kívüli szervezetek számára is biztosítani kell a megfelelő minőségű infrastruktúra használatát. Az infrastrukturális beruházásokon túl a költségek tervezésekor számolni kell a szoftverek, multimédia-termékek beszerzésével és a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos költségekkel is, beleértve az át-, illetve továbbképzési költségeket is. - Képzés Hiába állnak rendelkezésre az információs és kommunikációs technológiák, hiszen önmagukban nem elegendőek. Fontos, hogy az oktatóknak meglegyen a szükséges informatikai műveltségük és gyakorlatuk a használatukhoz. Az információtechnikai eszköztár és az új kommunikációs formák jelenléte II. / 57 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita megváltoztatja az oktatás módszereit, szervezését és

tartalmát. Mindezek szükségessé teszik a tanárképzés és a tanártovábbképzés átalakítását. A szakképzés területén annak az elemzése is szükséges, hogy milyen módon lehet a képzések tartalmát és a kvalifikációs eljárásokat az új feltételekhez igazítani. - Minőségi multimédia-szolgáltatások és -tartalmak kifejlesztése Az információtechnika akkor épülhet be sikeresen az oktatás és a szakképzés rendszerébe, ha jól használható és jó minőségű multimédia-tartalmak és szolgáltatások válnak elérhetővé. Ehhez az európai oktatási multimédia-ipar erősítése, támogatása szükséges, és az, hogy szorosabb kapcsolat legyen a tartalomipar, az oktatási és szakképzési intézmények és szervezetek között. Olyan európai multimédia tartalom- és szolgáltatásipar kialakítása szükséges, amely képes megfelelni az európai polgárok oktatási és kulturális igényeinek. Minőségi kritériumokat kell kidolgozni, és ezek

alapján kell rendszeresen értékelni és minősíteni az elkészült tartalmakat, programokat. Így lehet biztosítani, hogy a tanárok és a diákok eligazodjanak az új tanulási környezetben. Az új technológia használata az ismeretszerzés számos új lehetőségét nyitja meg. Az eddigieknél jóval sokrétűbb és komplexebb képzési programajánlatok fognak megjelenni. Mielőbb jelentősen meg kell erősíteni a szakképzés területén eligazítást nyújtó szolgáltatásokat. Ez az előfeltétele annak, hogy mindenkinek lehetősége legyen megismerni és kiválasztani a számára megfelelő képzési, illetve továbbképzési formákat az új technológia által rendelkezésre bocsátott új lehetőségek közül. - A tudáselsajátítást lehetővé tevő központok fejlesztése és összekapcsolása Az információs technológiák példátlan fellendülést fognak hozni az oktatási és kulturális együttműködés és cserekapcsolatok területén. Ez az

előfeltételezés vonta maga után azt a Lisszabonban megerősített szándékot, hogy az oktatási és szakképzési központok a tudásmegszerzés nyitott bázisai legyenek, ahol II. / 58 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita mindenki széles körű, megbízható ismereteket szerezhet. Ennek természetesen előfeltétele, hogy az intézmények megfelelő felszereléssel legyenek ellátva, és a tanárok átképzése megoldott legyen. Sok iskola és egyetem már kiépítette virtuális tanítási és tanulási környezetét. Ezek a virtuális fórumok és campusok már eddig is lehetővé tették, hogy évről évre növekvő számú tanár, diák és szakoktató léphetett hálózati kapcsolatba egymással. Az e-Learning további fellendülést fog adni ennek a folyamatnak, és – a nyelvi és kulturális sokféleség figyelembevételével – meg fogja

gyorsítani a virtuális oktatási terek és központok közötti összeköttetések kialakítását, az egyetemek, iskolák, szakképzési központok, kulturális intézmények és gyűjtemények, forrásközpontok hálózati kapcsolatainak létrejöttét. Ez elő fogja segíteni a tapasztalatok és bevált gyakorlati eljárások kölcsönös megismerését és cseréjét, a távoktatás és távtanulás továbbfejlődését. (22) 10.3 Az oktatás fejlesztése Magyarországon Hazánkban a Nemzeti Fejlesztési Terv foglalja magában az oktatás fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Az Európai Unióhoz hasonlóan nálunk is kiemelt szerepet kap az oktatás felzárkóztatása az információs társadalom igényeihez. Fontos az oktatás informatikai bázisának az erősítése, amelynek egyik mutatója az egy számítógépre jutó tanulók száma. Az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó elképzelések megvalósulását az „Informatikai infrastruktúra átfogó

fejlesztése az oktatás vertikumában” című intézkedés biztosíthatja, összesen várhatóan 30 milliárd forint értékben. Ide tartozik SuliNet-hálózat bővítése, az II. / 59 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita oktatási laborok számának növelése, a pedagógusok, diákok és hallgatók otthoni számítógép-használatának támogatása stb. Nélkülözhetetlen tényező a pedagógusok informatikai műveltségének növelése, azaz az információs társadalomhoz szükséges kompetenciák megszerzésének lehetőségét biztosítani kell számukra. A Fejlesztési Terv humánerőforrásfejlesztésére vonatkozó része „Az információs és kommunikációs technológiák széles körű alkalmazása az oktatás teljes vertikumában” címmel egy teljes intézkedéscsomagot szentel az információs társadalom fejlesztésének az oktatás

és képzés területén, várhatóan mintegy 20 milliárd forint értékben. A további intézkedések között szerepel az elektronikus tartalomszolgáltatás bővítése az iskolák számára, multimédiás és interaktív anyagokkal, illetve az eLearning fogalmába tartozó anyagok fejlesztésével és terjesztésével. Továbbá szükséges egy magyar e-Learning szabvány kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy az elkészült oktatási anyagok más intézményekben, más keretrendszerekben is használhatóak legyenek. II. / 60 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 11. Jövőkép az oktatásban „Az információs technológia exponenciális fejlődése kétségtelenül alapvető változásokhoz fog vezetni az oktatás és képzés területén . de ez a fejlődés lassabban fog bekövetkezni, mint azt bizonyos jelenlegi elméletek 30

feltételezik.” Átléptünk a harmadik évezredbe. Az Európai Unió, melynek Magyarország is hamarosan tagja lesz, az évtized végére azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legfejlettebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válik. Azonban ahogy az Európai Bizottság szakértői tanulmánya is jelzi a fenti idézetben, az oktatás terén a változások nem egy szempillantás alatt fognak végbemenni. A dolgozatom bevezetésében felvetettem a kérdést, hogy milyen lehetőségek állnak a hagyományos oktatás előtt, hogy versenyképes, dinamikus tudást legyen képes szolgáltatni. Véleményem szerint a szükséges átalakulás kiindulópontja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) integrálása az oktatás minden területén és a szükséges infrastruktúra kialakítása. Annak érdekében, hogy az oktatásban a szükséges fejlesztéseket végre tudjuk hajtani, a csatlakozást követően az Európai Unió is támogatást nyújt.

Azonban a problémák megoldására önmagukban nem elegendőek az új technikák, hanem alkalmazásukhoz szakértő kezekre és kompetenciákra van szükség. Tehát nélkülözhetetlen a tanárok képzése, továbbképzése, hogy rendelkezzenek az információs társadalomban szükséges kompetenciákkal. Továbbá szükségesnek tartom a változtatásokkal szembeni pozitív hozzáállást és nyitottságot. 30 Komenczi Bertalan: Küszöbáltlépés? 2000 – az informatikai stratégiák éve Erópában II. / 61 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Dolgozatom során bebizonyosodott, hogy az e-Learning, mint új oktatási forma képes az információs társadalom által igényelt tudás előállítására. Napjaink rohanó világában az oktatásban is rugalmas keretekre van szükség, azonban a hagyományos iskolarendszer ennek nem képes eleget

tenni. Az e-Learning azonban egy olyan jövőt tesz elérhetővé az oktatás számára, amelyben a tanulás sokkal életszerűbbé és gyakorlatiasabbá válik. Az így elsajátított tudás sokkal életképesebb és jobban felhasználható napjainkban. Az, hogy az e-Learning csupán modernizálja az oktatást, vagy teljesen felváltja a hagyományos tantermi kereteket még a jövő kérdése. Sokak szerint a személyes kapcsolatra az embereknek feltétlenül szüksége van, és ezt semmi nem tudja pótolni. Így mindig szükség lesz a hagyományos iskolafalak közötti tanár- diák viszonyra és a virtuális térben való tanulás csak kiegészítő, kisegítő jelenségként lesz jelen. Egy másik elképzelés, ami az e-Learning teljes térnyerése ellen szól az a motiváltság kérdésköréhez fűződik. Egyes nézőpontok szerint, miután megszűnik a virtuális közegben való tanulás újdonságtartalma, a diákok elvesztik motivációjukat, és nem lesznek képesek

önállóan tanulni. Véleményem szerint a tanulásban való motiváltság nem a környezet újdonságtartalmától függ, hanem sokkal inkább belső tényezőktől. Tehát nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy évtizedek múlva az elektronikus tanulás teljesen kiszorítja a hagyományos tantermi kereteket. Szerintem elképzelhető egy olyan jövő, ahol a tanulás kizárólag virtuális térben megy végbe, a személyes kapcsolatok hiányát pedig az emberek az élet más területein pótolják. Az e-Learning nagyon fontos eszköz a jövő nemzedékeinek oktatásában. Egyaránt használható az alapok megszerzésére és a tovább/átképzésre is. Azt azonban látni kell, hogy egyenlőre ez a fajta oktatási mód csak az elméleti oktatásban nyújthat hatékony segítséget. A fodrásztanulók, sebészek stb gyakorlati képzésében ennek csak kiegészítő szerepe lehetséges. II. / 62 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának

tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita A nyolcvanas évek elején, amikor az asztali számítógépek megjelentek, mindenki a jövő papír nélküli irodáiról fantáziált. Mára látnunk kell, hogy a papír folyamatosan jelen van az életünkben mindenhol. Nem csökkent, hanem még nőtt is a felhasznált papír mennyisége. Ennek ellenére az információ technológia folyamatos fejlődése mégis azt eredményezi, hogy a számítógépek létjogosultságát ma már senki sem kérdőjelezi meg. Nélkülük jelentősen rosszabb hatékonysággal történnének meg a különböző munkavégzések. Erre számíthatunk az e-Learning esetében is. Ez egy nagyszerű lehetőség, ám valószínűleg évtizedekig nem fogja kiszorítania tanárokat és a hagyományos oktatást. Nem fog mindenhatóvá válni, de az évtized végére már nélküle nem képzelhető el a hatékony oktatás. A költségeit szintén hasonlíthatjuk a

számítógépesítés előtt és után lévő időszakokhoz. A számítógépekkel végzett munka lényegesen olcsóbb, pontosabb és hatékonyabb, ugyanakkor előjönnek olyan kiadások, melyek azelőtt nem szerepeltek a költségvetésekben. Megjelentek a számítógépek és fenntartásuk költségei, a különböző szoftverek költségei, a dolgozók oktatásának költségei, valamint a kezelő és karbantartó személyzet költségei is. Az e-Learning esetében is ilyen folyamatok várhatóak. Ha a tiszta működési költségeket vesszük csökkenést kell figyelembe, megállapítani. akkor mindenképpen Összköltségeit tekintve és határozottan azonban nehéz megmondani, tényleg lesz-e előrelépés lesz a mostani helyzethez képest. Megjelennek a különböző oktatóprogram készítő szoftverek, az ehhez szükséges oktatási költségek, az elérhetőséggel járó költségek (szerver költségei, karbantartás és egyéb költségek), az

oktatási helyeken kialakítandó számítógépes háttér költségei, ennek karbantartása, valamint a nagy sebességű vonal költségei, melyre folyamatosan szükség van. Hogy miért érdemes mégis foglalkozni vele? Mert annyival hatékonyabb, hogy nincs alternatíva. A jövő generációjának nagy szüksége van a legfrissebb II. / 63 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita ismeretek legjobb módszerrel történő elsajátításához. Az e-Learning olyan oktatási forma, mely segítségével a legnagyobb hatékonysággal sajátíthatja el, a legjobban elkészített (hiszen az oktató programok is versenyezni fognak), leghatékonyabb módon felépített, legösszeszedettebb ismereteket azokból a tárgyakból, amelyekre adott időben és helyen szüksége van. Létjogosultsága van az elsődleges képzésben, az átképzésben és a továbbképzésben

egyaránt. Segítségével egy olyan jövőbeli társadalom fog kialakulni, ahol a számítógép ugyanolyan megszokott eszköz, mint a mosógép, vagy a televízió. A használatához szükséges gyakorlatot már mindenki az alsóbb fokozatú iskolákban megszerzi és folyamatosan fejleszti azt. Így az oktatás új, lehetőségekkel teli világa nyílik meg előttünk. II. / 64 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita Irodalomjegyzék 1. Az egész életen át tartó tanulás Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2000-11-eu-Budai-Egeszhtml 2. Mayer József: A tanulás kora Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2003-02-ta-Mayer-Tanulashtml 3. Bardócz András: Mi a bajotok az iskolával? III Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=1999-10-mu-Bardocz-Mihtml 4. Beszélgetés az információs és/vagy a tanuló

tásadalomról Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=1998-05-tk-Schuttler-Beszelgeteshtml 5. Komenczi Bertalan: Felkészült lélek? Európai tanárok az ezredfordulón Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2001-03-eu-komenczi-felkeszulthtml 6. Oktatás és információs társadalom – Kőrösné Mikis Márta beszélget Antoni Alfonzzal, a SZÁMALK Oktató és Konzultációs Központ munkatársával – http://www.okihu/cikkasp?Kod=1998-07-vt-Korosne-Oktatashtml 7. Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=informatika-Komenczi-Informacioshtml 8. Zarándy Zoltán: Hálózati tanulás és az IKT az európai oktatási rendszerekben I-II Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2003-01-vt-Zarandy-Halozatihtml http://www.okihu/cikkasp?Kod=2003-02-vt-Zarandy-Halozatihtml 9. A pedagógusképzés és a pedagóguspálya az élethosszig tartó tanulás korában Új

pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2002-04-oe-MihalyPedagoguskepzeshtml 10. Az új évezred Európájának oktatási és képzési rendszere és az élethosszig tartó tanulás Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2002-07-vt-Mihaly-Ujhtml II. / 65 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 11. Fehér Péter: Milyen legyen az Internet-pedagógus? Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=1999-04-mu-Feher-Milyenhtml 12. Kárpáti Andrea: Digitális pedagógia Új pedagógia szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=1999-04-ta-Karpati-Digitalishtml 13. Komenczi Bertalan: On-line - Az információs társadalom és az oktatásÚj pedagógia szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=1997-07-lk-Komenczi-Onlinehtml 14. Komenczi Bertalan: Off-line Az információs társadalom közoktatási stratégiájaÚj pedagógia szemle

http://www.okihu/cikkasp?Kod=1999-07-in-Komenczi-Offhtml 15. Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia Új pedagógia szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2001-07-it-Nyiri-Virtualishtml 16. Forgó Sándor: A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában Új pedagógia szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2001-07-it-Forgo-Multimediashtml 17. Komenczi Bertalan: A vezetés szerepe az információs és kommunikációs technikák pedagógiai felhasználásának fejlesztésében Új pedagógia szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2001-09-ta-Komenczi-Vezeteshtml 18. Vigh Dániel: A multimédiás fejlesztőkörnyezet szempontcsoportjai a közoktatásban Új pedagógia szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=egyeb-vigh-multimediashtml 19. Berky Tamás: Az oktatás és képzés modernizációja a Strukturális Alapok támogatásával az információs társadalomért Új pedagógia szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2002-11-te-Berky-Oktatashtml 20. Komenczi

Bertalan: Innovatív iskolák az európai iskolai hálózaton Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2000-07-eu-Komenczi-Innovativhtml 21. Mihály Ildikó: Korszerű információs és kommunikációs technikák az Európai Unió iskoláiban Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2001-10-vt-Mihaly-Korszeruhtml 22. Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulás - Az európai bizottság átfogó modernizációs programja Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2000-10-eu-Komenczi-Elektronikushtml II. / 66 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 23. Kárpáti Andrea – Komenczi Bertalan - Fehér Péter: Az európai unió oktatási informatikai stratégiája Új pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2000-07-eu-Tobbek-Europaihtml 24. Csapó Benő: A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és hazai helyzet Új

pedagógiai szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2002-02-ko-Csapo-Tudaskoncepciohtml 24. Draskovits Imre: Internet és oktatás http://www.communiohu/vigilia/2003/1/draskovits 25. Coedu- E-learning alapok http://www.coeduhu/indexphp4?centeractions=guide&g show=1 26. e-Learning Centre http://www.e-learningcentrecouk/eclipse/ 27. e-learningeuropainfo http://elearningeuropa.info 28. e-learnframe http://www.learnframecom 29. An overview of online learning http://www.lakewoodconferencescom/wp/firsthtm 30. Cadtrain e-Learning solutions http://www.cadtraincom/Products/el whatis1html 31. eLearning http://www.learning-channelcouk/elearn/ 32. e-learning system & technology http://cai.auedu/concept/indexhtml 33. Rewards and risks http://www.e-learninghubcom/docs/Risks rewardspdf 34. What’s e-Learning? http://www.internettimecom/itimegroup/whats e-Learning/sld001htm 35. What is e-Learning? http://web.csuchicoedu/~gb24/ 36. What is eLearning? http://www.internettimecom/itimegroup/morehtm

37. E-learning vs face-to-face training: And the winner is http://www.bizjournalscom/houston/stories/2000/08/07/focus8html 38. The Role of the Online Instructor/Facilitator http://www.emoderatorscom/moderators/teach onlinehtml 39. Online Learning: Professional Develpoment for the Changing Role of the Lecturer http://www.scueduau/schools/sawd/moconf/papers2001/herringtonpdf 40. In search of the perfect e-tutor http://www.fastrak-consultingcouk/tactix/Features/perfect etutorhtm 41. The 24-Hour Professor http://chronicle.com/free/v48/i38/38a03101htm II. / 67 Szakdolgozat e-Learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék Tóth-Daru Zita 42. Reflections On e-Learning http://www.nwlinkcom/~donclark/hrd/elearning/elearninghtml 43. Seven Principles for Effective Learning http://ts.mivuorg/defaultasp?show=article&id=839 44. Games e-learners play http://www.fastrak-consultingcouk/tactix/features/gameshtm

45. E-learning – could do better! http://www.peterhoneycom/article/63 46. Glossary http://www.lakewoodconferencescom/wp/glossaryhtm 47. Confessions of an e-learner http://www.onlinelearningmagcom/onlinelearning/reports analysis/feature display.jsp?vnu content id=1457218 48. How E-learning works? http://computer.howstuffworkscom/elearning2htm 49. Tips for Online Learning http://www.wlvacuk/celt/oltips/indexhtml 50. Kocsis Éva – Szabó Katalin: A Posztmodern vállalat Tanulás és hálózatosodás az új gazdaságban. Budapest, 2000, Oktatási Minisztérium 51. Komenczi Bertalan: Küszöbáltlépés? 2000 – az informatikai stratégiák éve Erópában Új pedagógia szemle http://www.okihu/cikkasp?Kod=2000-12-eu-KomencziKuszobatlepeshtml Az összes honlap letöltésének ideje: 2003. április II. / 68