Építészet | Építészet-történet » Gajdos Csaba - Magyar népi építészet

Magyar népi építészet Településformák Településszerkezet: A falvak kicsik A veremház kialakítása – A földművelés változásai Kétféle rendszer alakul ki: Hegy és dombvidéki: – Nyomások – sarló alkalmazása tovább marad fenn – Kaszával rávágás – a gabona kévébe kötése, keresztbe rakása – csépeletlen gabona tárolása csűrben – szemnyerés csépléssel Alföldi: – Kaszás aratás, rendre vágás – Kötetlen gabonakezelés – Tárolás szérűn, asztagokban – Szemnyerés nyomtatással – Gabonatárolás vermekben Új növények Kapás növények: nagy kézimunka igény Települések az újkorban A település valamely embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttese (Mendöl T. 1963:11) Más szóval a településnek három elengedhetetlenül fontos eleme, kritériuma van: az ember vagy embercsoport, a lakóhely, munkahely. Bármelyik

hiányzik is a három közül, nem beszélhetünk élő településről. Csoportosítás: Csoportos (osztott, osztatlan) Átmeneti Szórvány Osztott települések lakótelek és gazdaság elkülönül Átány Heves m. szálláskertes (belterületi osztottság) korai tartozéktanyás (összhatárbeli osztottság) átmeneti tartozéktelepülések Szálláskertes település: (kétbeltelkes, vagy kertes település néven is ismert) Jellemzői: – mezőgazdasági üzemhely – a férfiak „birodalma” „klubház”, döntéshozó hely – formailag szabályos kör forma, ami a környezet miatt torzulhat. Szálláskertes településtípusok: – istállós-nyíltszérűs szálláskertek (Alföld) – pajtás-istállóspajtás vagy más néven csűrös-istállóscsűrös szálláskertek. (Alföldet szegélyező tájak – Dunántúl, Felföld, Erdély) Szeremle A pajtás-, istállóspajtás szálláskerteknek típusai: pajta vagy

csűr – gabona- és takarmánytárolás – istálló a lakótelken pajta és istálló egyaránt Átmeneti tartozéktelepülések Külső határ szállásai – Török kori pusztásodás: A települések határaikat elpusztult szomszédos helységek határának megszerzsével igyekeztek növelni. Külső határ távolság, vízrajzi viszonyok kedvezőtlensége gazdasági telephelyek a szántó, kaszáló közelében. SZÉTSZÓRTAN (kalocsai szállások) ahol úrbéri, vagy határhasználati okból ezt nem lehetett, a földektől elkülönített telkeken, CSOPORTOKBAN hozták létre ezeket. (nyíregyházi bokortanyák) – Ártéri (réti és erdei) szállások Borospincék és présházak Tanya 1. lakottság és jogviszony szerint: – – 2. tartozék tanya csak ideiglenesen lakott „cselédes tanya” állandóan lakott tanya farm tanya Állandó probléma a tanya lakottsága Termelés módja szerint: „mindenes” tanya – monokultúrás

tanya 3. Településstruktúra szerint: – – – – „klasszikus” tanya – egymagában, a föld szélén, közepén álló épületegyüttes „sortanya” - dűlőút mentén álló tanyák, faluszerű településképpel „bokortanya” - Nyíregyháza egy helyre csoportosítva, de nem kis falvak Tanya kialakulásának feltételei: 1. nagy kiterjedésű határ 2. szabadalmas jogállás, előnyös jogviszonyok 3. szabad földhasználat 4. nincs nyomáskényszer Falutípusok A falu korlátozott önállóságú, többnyire mezőgazdasági jellegű kistelepülés. a falu szó a városi joggal nem rendelkező település egészét jelenti – a jórészt lakóhely szerepű belterülettel, – a munkahely szerepű külterülettel – a települést éltető helyi társadalommal együtt A falu képe – kevés utca – egyszerű szerkezet – földszintes házak (Magyarország) A falutípusokat alapvetően a földrajzi viszonyok és a gazdálkodási

módok határozzák meg! Csoportos települések Halmazfalu Fogalma: – Belsősége szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi vonásra kiterjed. – Házai rendszertelen összevisszaságban állnak, táblatelkei és telektömbjei szabálytalan alakúak. – Utcái, ha egyáltalán vannak, a kivezető utakat leszámítva rövidek és zegzugosak. Formái – Sugaras – Rostos – Kusza Hajdúböszörmény Csoportos települések A szalagtelkes falu Fogalma – olyan település, amelynek egymás mellett fekvő keskeny, hosszú, szalag alakú belső telkei hosszanti oldalukkal érintkeznek – így alkotnak egyszeri vagy többszöri sorozatot. Beépítés jellege – fésűs – Utcavonalas Előkertes Fűrészfogas Szabálytalan páros telkes – telepített, tervezett Csoportos települések Orsós falu Hollókő szalagtelkei egy térszerűen kiszélesedő, majd fokozatosan újra

elkeskenyedő utcát fognak közre az orsó lehet beépített, vagy beépítetlen Kisrozvágy Csoportos települések Útifalu Öttevény Mogyoróska két sor szalagtelke egy átfutó út két oldalán helyezkedik el. elágazó, vagy több utcás is lehet Csoportos települések Nyésta Patak menti falu (völgyi falu) a beltelkek rendjét a közrefogott patakmeder iránya határozza meg. Újhuta irtvány! Tornakápolna völgyfői falu! Teresztenye Csoportos települések Sorfalu Kupa egy vagy két sorban fekvő hosszú szalagtelkei az utcától a helység határáig nyúlnak. Sima Csoportos települések Teleklábas falu Gyöngytarló sakktábla alaprajzú, teleklábas faluban a párhuzamos és derékszögű utcák által körülzárt, téglalap alakú telektömbök két-két egymással érintkező teleksorból állnak. Sóstófalva Átmeneti formák a csoportos és szórványtelepülések közt Szeres település egymástól

elhatárolódó, de közigazgatási egységbe tartozó házcsoportokból áll Major valamely mezőgazdasági nagyüzem gazdasági telephelye Szórványtelepülések a lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól, telkeik udvaraik között rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. Alföldi farmtanya Hegyi tanya egyedül álló külterületű telep, családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Ellentétben az alföldi tanyák földfalú, nádtetős épületeivel, a szórvány hegyitanyák épületei fából készültek, tetejüket helyben előállított fazsindellyel fedték és a telephelyekre a már ismertetett baromudvaros telekrendezés a jellemző. Szőlőhegyi tanya A szőlőhegyi szórványtelepülés, illetve a szőlőhegyi tanya elsősorban a Dunántúl újkori településképét jellemezte