Irodalom | Középiskola » Krajcsovics Péter - Kosztolányi Dezső (1885-1936)

Kosztolányi Dezső (1885-1936) Kosztolányi Dezső a Nyugat első nemzedékének meghatározó alakja volt. Élete: 1885. március 29-én született Szabadkán 1901 - Első verse megjelenik a Budapesti Naplóban 1903 - A budapesti bölcsészkar magyar-német szakos hallgatója, barátság a többi Nyugatossal (Babits Mihály, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes) Bécsben filozófiát tanul, megismerkedik Freud tanaival 1906 - tanulmányait félbehagyva újságíró lett 1908 - tól a Nyugat alapításától annak rendszeres munkatársa 1913 - Házasság Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven írt 1915 - Megszületik Ádám nevű fia Az I. világháborúba nem sorozzák be egészségügyi állapota miatt 1919 - Új Nemzedék Napilap Pardon című rovatát szerkeszti (antiszemita írások) 1926 – A PEN Club első elnöke (írókat, költőket tömörítő nemzetközi szervezet) 1929 – A Toll című folyóirat felkéri, hogy Ady halálának 10. évfordulóján méltassa

költészetét és megírja az Írástudatlanok árulása című pamfletet (gúnyirat) 1933 – Megbetegszik, rák tünetei, Stockholmban kezelik 1936. november 3-án szájrákban meghal Munkássága: 1907 - Első verseskötete Négy fal között címmel 1910 - A szegény kisgyermek panaszai 1920 - Kenyér és bor 1924 - A bús férfi panaszai 1936 - Összegyűjtött költeményei jelentek meg Legismertebb novelláskötete az Esti Kornél kötet (1933) Legjobb regényíróink egyike is ő Édes Anna: - A regényt 1926-ban a Nyugat közölte folytatásokban. Téma: kettős gyilkosság - sokféle értelmezést foglal magába - legfőbb kérdése: miért? - feszegeti a kiszolgáltatottság problémáját, az úr-szolga viszonyt - nem politikai mű nem társadalmi kérdéseket, hanem általános, emberi problémákat vet fel - a történet 1919. július 31-én kezdődik és 1921 őszén zárul - a fejezetek lassan indulnak, de a végére felgyorsulnak az események - szerkezete keretes,

arányos, hárompillérű - halottas imával indul (Rituale Romanum), visszatér: 19. fejezetben Moviszter is ebből idéz 1-6.: A színhely aprólékos bemutatása 7-10.: Anna megismerése, beilleszkedése 11-14.: Anna és Patikárius Jancsi románca 15-18.: menekülési lehetőség a kéményseprő által, katasztrófa bekövetkezése 19-20.: Ítélethozatal, befejezés - tartópillérek: 3 pillérű, arányos, 1-1 „legendára” épülnek (szóbeszédek) • 1.: történelmi pletyka (Tanácsközt bukása, Kun Béla) • 10.: Anna megismerése • 20.: konkrét „legenda” (Kosztolányiról beszélgetnek) Anna jelleme: - Édes név: igényli a szeretetet, Édes Anna: édesanyára asszociál külső: szőke, kék szemű, vékony (nem tipikus cseléd alkat), Vizyné is csodálkozik rajta finomságot sugároz, jellemében is más, mint a többi cseléd, visszahúzódó, halk szavú, becsületes, szinte észrevétlen, teljesen engedelmes ellenállás nélkül tűri asszonya

zsarnokoskodását (nem feltétlen pozitív tulajdonság, inkább együgyűség, nem tudja kifejezni magát, iskolázatlanság) közömbössé válik: gépet csináltak belőle, rabszolga, vendégeiknek úgy mutogatják Vizyék, mint egy dísztárgyat gyilkosság után sem válik ellenszenvessé: szánalom/részvét jelképes értelmet kap Anna születésének dátuma: 1900. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi, melyből hiányzik a harmónia és a humánum, de jelen van az erőszak, a brutalitás, az embertelenség. Megérkezése előtti állapot: - címszereplő késleltetve jelenik meg: augusztus 14-én lép szolgálatba, de már megérkezése előtt is minden párbeszéd körülötte forog eközben megismerjük a Vizy családot: o Vizy Kornél: (érdekember) elhanyagolt, lepusztult az elején, tanácsköztársaság miatt nincs munka, pénz, de szorgalmas, törekvő, osztálya érdekeit mindenáron kiszolgáló hivatalnok, csak a karrier érdekli, házassága

kiüresedett, csalja feleségét o Vizyné: (érdekember) Boldogtalan, üres házasság, lánya elvesztése után lett ilyen, frigid, gyerekét siratja, hisztérikus, egyedül a túlvilági lét és a cselédkérdés érdekli, nem barátságos, embertelen. Életében a cseléd az egyetlen partnere, minden gondolatának legfőbb oka és célja. Valamennyi cselédét gyűlöli, de legjobban az éppen nála levőt. Anna beilleszkedése: - találkozáskor lezajló párbeszéd, a cselédkönyv adatai (termete, fogai, különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek szegénység-gazdagság ellentéte, úr-szolga viszony megnyilvánulásai Anna képtelen önmagát kifejezni: Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik: kellemetlen szag: rossz előérzet, tudat alatt gyűlik a feszültség nem tudja megszokni a helyet, nem akart elszakadni az előző családtól

Patikárius Jancsival való kapcsolata: - Egyetlen igazi érzése is csalódáshoz vezet :Jancsi csak unalmát vezeti le rajta Anna természetesnek veszi, hogy az úrfi el akarja csábítani, tisztában van a cselédszereppel megalázás: a babát el kell vetetni: szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat A kéményseprő házasság ajánlata: - Báthory kéményseprő ajánlatakor Vizyné megijed, személyesebb lesz Annával, érzelmileg zsarolja Anna lemond a választás és menekülés lehetőségéről, ott marad Vizyéknél Vizyné állandóan attól retteg, hogy elveszíti Annát, túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán: a függés kölcsönössé válik mindkettő személyisége torzul emiatt (egyre zsarnokiasabb, egyre gépiesebb, mindegyik elembertelenedik) Báthory István sem igazi szeretetet ígér, hanem ki akarja használni Annát: neveletlen kamasz lányát kellene nevelnie, ellátni a háztartást ő is érdekember Gyilkosság: -

1920. május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el, a bál éjszakáján okát nem lehet megmagyarázni, az író mintha ezzel az ember sokszínűségét, titokzatosságát emelné ki Moviszter az egyetlen, aki a tárgyalásokon kiáll Anna mellett, ő az író szócsöve, a humánum egyetlen képviselője A mű mondanivalója: Az irgalom, a szeretet és az alázat fontosságát hirdeti, mert az író szerint is így lehet úrrá lenni a társadalom káoszán, az emberi kapcsolatok zűrzavarán. 1958-ben Fábri Zoltán rendező a művet megfilmesítette és Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta