Biológia | Felsőoktatás » Pelsőczi Gergely - Elemek és fémek az emberi testben

Pelsőczi Gergely Természetismeret bónusz Elemek és fémek az emberi testben Az emberi testben nagyon fontos szerepet játszanak a kémia elemek. Az élő és élettelen rendszerek összehasonlításaként is felfoghatjuk a fogalmazásom. Az élőlények sejtjeinek a felépítésében és életfolyamataiban szerepet játszó elemeket biogén elemeknek nevezzük. Előfordulási arányuk sejtenként változó, azonban minden élő sejtben a szén, a hidrogén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a foszfor adja a sejteknek a 99%--át ezért ezeket az elemeket elsődleges biogén elemeknek tekintjük. A másodlagos biogén elemek; a nátrium, a kálium, a kalcium, a klór, a vas és a magnézium. Ezek az elemek mintegy kb 1%-ban fordulnak elő a sejtekben. Nagyon csekély mennyiségben de előfordulnak a nyomelemek a szervezetünkben melyek elengedhetetlen szerepet játszanak szervezetünkben. Ilyen például a; kobalt, réz, a molibdén, a mangán, a cink, a bór, a jód és a

szelén. Egyes elemeket jobban igényelnek bizonyos fajok, de most csak az emberi szervezetben található elemekről beszélünk. Az elsődleges biogén elemek közül csaknem mindegyik a periódusos rendszer első 34 eleme közé tartozik. Ebből arra lehet következtetni, hogy könnyen képesek kötések, méghozzá kovalens kötések kialakítására. Egymással is reakcióba léphetnek, és sokféle vegyületet létrehozhatnak. A következőkben néhány biogén elemet és funkcióját írom le Hidrogén Szén Nitrogén Oxigén Fluor H C N O F Nátrium Magnézium Na Mg Foszfor P Kén Klór Kálium S Cl K Víz és szerves vegyületek alkotója Szerves vegyületek alkotója Számos szerves vegyület alkotója Víz és szerves vegyületek alkotója A fogak és a csontok tartalmazzák (a patkányokban növekedési faktor Testnedvek szabad kationja Számos enzim működéséhez szükséges (a klorofill alkotója) Szintézisekben és energiaszállításban szereplő

vegyületekben található Biomolekulák funkcióához szükséges Testnedvek szabad anionja Testnedvek szabad kationja Kalcium Ca Króm Mangán Vas Cr Mn Fe Kobalt Co Réz Cu Cink Zn Szelén Jód Se I Csontok alkotó eleme, néhány enzim működéséhez szükséges Az inzulin működéséhez szükséges Számos enzim működéséhez szükséges Szükséges a hemoglobinhoz és több enzim funkciójához Több enzim aktivitásában és a B12 – vitaminhoz szükséges Néhány oxidatív és más enzim működéséhez szükséges Számos enzim működéséhez nélkülözhetetlen A máj működésében van szerepe Pajzsmirigyhormonok lényeges alkotója A táblázatban nagyon sokat említettem az enzim fogalmát. Az enzimek különleges erjesztő anyagok. Az enzimek minden növényi és állati sejtben a vegetatív életet eredményezik Felmérhetetlen féle és fajta enzim létezik. Minden élőlényben megtalálhatók Enzimek nélkül nincs sejtosztódás, nincs

növekedés és nincs szaporodás. Ők irányítják a kémiai folyamatokat is az ember, az állatok és a növények egyes szerveiben. Fogalmazásom végén három enzimképet töltöttem le az inernetről. Néhány fém funkcióját és hatását, hiányának a tüneteit, a természetben fellelhetőségét írom le a következőkben, részletesebben. Króm Mint említettem a króm az inzulin működéséhez szükséges tehát az anyagcsere szabályozásában játszik óriási szerepet.( Az inzulin egy hormon mely a cukor ürülését szabályozza a vérből.) A króm számos szervere hat eltérő mértékben és módon. Legfontosabbak a máj, az izmok és a zsírszövetek. Működésével segíti az előbb említett szövetekben segíti a tárolásra kerülő anyagok előállítását. Stimulálja a koleszterin és a zsírsavak kialakulását a májban Nagy mennyiségben viszont mérgező! Az utóbbi évek egyik felfedezése, hogy a króm szerves formában bejuttatva a szervezetbe

sportolóknál növeli az izmok tömegét, ugyanakkor csökken a zsírszövetek mennyiségét. A krómhiány szívbetegségeket okoz, elősegíti a cukorbetegségek súlyosbodását, növeli az érelmeszesedésre való hajlamot. Szilícium A szilícium fontos élettani szerepet játszik a haj, a köröm növekedésében, a bõr öregedési folyamataiban, az érelmeszesedésben, az artériák, a hám- és kötõszövetek szilárdságának és rugalmasságának biztosításában. Jelentõs szerepe van a csontképzõdésben A csonttörés helyén a csont szilícium tartalma közel ötvenszeresére nõ. A szervezet fiatalkorban tartalmaz a legtöbbet ebbõl a nyomelembõl. Minél idõsebb az ember, annál több szilíciumot veszít Számos szilícium származék bioaktív hatása ismert és alkalmazott az orvostudomány különbözõ területein, így több véralvadásgátló, fájdalomcsillapító és rákellenes szer alapja szilícium vegyület. Mangán Hiánya igen fontos endogén

enzimek kialakulását gátolja, melyek a szőlőcukrok lebontásában játszanak nagy szerepet. Hiánytünetei a szédülés és a hallászavar Fontos szerepet játszik a tiroxin, azaz a pajzsmirigy-hormon képződésében. Szükséges a táplálékok megfelelő emésztéséhez és hasznosításához. A felnőtt ember átlagos szükséglete kb 2,5-5 mg naponta Fontos a normális szaporodáshoz és a központi idegrendszer működéséhez. A csont normális szerkezetének kialakulásához és megtartásához is szükséges. Hamar elmulasztja a fáradtságot, elősegíti a normális izomreflexet, csökkenti az idegek ingerelhetőségét. Hiánya ataxiat (azaz mozgáskoordinációs zavart) okoz illetve epilepsziát is okozhat. Dióban, szemesgabonában, tojássárgájában és zöldségfélékben található meg ez az elem. Magnézium A magnézium a vese működésében játszik nagy szerepet. Idült alkoholisták esetében a magnézium hiány következtében májzsugor léphet fel.

Hiányának jellegzetes tünetei; izomreszketés, rángások, végtagzsibbadás, szorongás, idegesség. A kálcium anyagcsere zavara is magnézium hiány okozhat. A magnézium minden zöld növényben megtalálható, de jelentős mennyiségben van a búzakorpában, a dióban, a szójában, az olajos magvakban és a kesudióban is. Vas Nélkülözhetetlen az élethez, szükséges a hemoglobin (vörösvértestek) képzéséhez, továbbá a mioglobin (az izmok vörös festékanyaga) és bizonyos enzimek keletkezéséhez. A szervezet által felvett vas teljes mennyiségének csak körülbelül 8%-a szívódik fel és jut el ténylegesen a véráramba. Egy 75 kg-os felnőtt szervezetében összesen 4 gramm vas van A szövetek, főleg az izmok, mioglobinhoz kötve tartalmazzák a vasat. A javasolt napi felvétele felnőttek részére 10-18 mg, terhes és szoptató nőknek viszont 30-60 mg ajánlott. A nők egy hónap alatt majdnem kétszer annyi vasat veszítenek, mint a férfiak.

Ahhoz, hogy a vas hasznosuljon a szervezetben rézre, kobaltra, mangánra és C-vitaminra van szükség. Vas szükséges továbbá a B-vitaminok megfelelő anyagcseréjéhez. Vas szükségeltetik az egészséges immunrendszer fenntartásához és energiatermeléshez. A C-vitamin fokozza a vas felszívódását, míg túl sok Evitamin és cink lassítja Nehéz edzéses izzadás hatására vas ürül ki a szervezetből, ezért sportolók számára különösen fontos a pótlása. Elősegíti a növekedést és visszaadja bőr tónusát. Az immunrendszert erősíti: Vashiányra jellemző tünetek: fejfájás, fáradékonyság, idegesség, étvágytalanság, törékenyhaj, zsibbadás a végtagokban. Természetes forrásai a zöldségfélék, szárított gombák, gabonacsírák, csalánteák. A kávé és a feketeteák megakadályozzák a vas felszívódását a szervezetbe. Réz Szükség van rá, hogy a vas a hemoglobinba beépülhessen. Közreműködik egy aminosav felhasználásában

ami lehetővé teszi a haj és a bőr festék (pigment) faktorává váljék. Előfordul a cigarettában, a méhen belüli fém fogamzásgátlókban és a kipufogógázokban. Nélkülözhetetlen a C-vitamin felhasználásához. Annak ellenére, hogy a réz nélkülözhetetlen ritkán ajánlott belőle pótlás mert esetleges túladagolása következtében álmatlanságot , hajhullást, depressziót okoz. Természetes forrásai a szárazbab, marhamáj, tengeri halakrákok, csiga, dió, szőlő Cink A cink úgy működik a szervezetben, mint egy közlekedési rendőr. Ellenőrzi és irányítja az anyagcsere folyamatokat, az enzimrendszereket, fenntartja a sejtek épségét. Nélkülözhetetlen a fehérje színtézishez, a sav-bázis egyensúlyhoz, az inzulinképződéshez, az izmok összehúzó képességéhez, az agyműködéshez. Szükséges a DNS szintézishez, sebgyógyuláshoz Alkoholistáknak és cukorbetegeknek nagyobb cink adagra van szükségük. A cink az A- vitaminnal,

kálciummal és foszforral együtt hat a legjobban. Cinkhiány a prosztata megnagyobbodását, érelmeszesedést, és a körmökön fehér csíkokat okozhat. A cink segítséget jelent ízlelészavaroknál, meddőségnél, prosztatabántalmaknál, növekedészavarnál, impotenciánál, szabálytalan menstruációnál, szenilitásnál. Fokozza a szellemi frissességet Fontos szerepe van a szaporodási szervek kialakulásában. Erős izzadással naponta akár 3 mg cinket is veszíthet a szervezet, ez különösen igaz a sportolók esetében. (A cinkszegény talajú vidékeken fontos a cinkpótlás.) A cink megtalálható a marhafartőben ugyanúgy, mint a, báránybordában, sertésbélszínben, búzacsírában, sörélesztőben, tökmagban, tojásba, sovány tejben, és a mustárban. Három enzim molekuláris szerkezete: A bónuszdolgozat megírásához segítségül vettem az internetet, a Ferencsik István- Betegség és fájdalom nélküli élet című könyvét és a Biológia

I. középiskolai összefoglalót