Közlekedéstan | Felsőoktatás » Közlekedés esőben

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:212

Feltöltve:2007. január 03.

Méret:130 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11110 Stahorszki 2015. február 01.
  Tetszik.

Tartalmi kivonat

Vezetéselmélet Közlekedés esőben (felázás, vizenfutás) Az eső hatásával kapcsolatban feltétlenül beszélni kell, az un. „aquaplaning” (vizenfutás) jelenségéről. Hogyan és mikor kerülhet abba az állapotba a gépkocsi, amikor a kerekek „vizisízni” kezdenek? Természetesen nem feltétlen következménye az esős közlekedésnek fent említett jelenség kialakulása, de óvatlan vezetők esetén és adott körülményeket figyelembe véve kialakulhat. 1) A felázás jelensége: esőzés kezdetén a kismennyiségű víz az út porával nyálkás réteget (filmet) alkot, – az úttest ekkor válik esőzésben a legveszélyesebben csúszóssá – aminek következménye, hogy a tapadási tényező értéke jelentősen lecsökken. (az ábrán „A” ponttal jelölve) [1. ábra] 1. ábra A további folyamatos esőzés újabb vízréteget képez, ami feloldja, lemossa ezt a nyálkás réteget. (az ábrán „B” ponttal jelölve) Ennek következtében a

tapadási tényező értéke megemelkedik, de a víz jelenléte miatt nem éri (nem érheti) el az eredeti értéket (φ=0,6). Amikor az út száradni kezd előbbi jelenség – a nyálkás film – ismét kialakulhat. 2) A vizenfutás („aquaplaning”) jelensége: nagy esőzéskor vagy az úttestről vízelvezetés híján előfordul, hogy az út felületén összefüggő vízréteg alakul ki. A gépkocsi kerekei gördülés közben kiszorítják maguk elől valamint a gumiabroncs mintázatán keresztül elvezetik (kivezetik) maguk alól a vizet. A sebesség növelésével azonban mind 1 Vezetéselmélet gyorsabban kell a víz kiszorítását és elvezetését „elvégezni”, ami víznek a s ebességgel négyzetesen növekvő ellenállásába ütközik. Kezdetben csak a felfekvő felület elején, később – ha nő a sebesség – az ún. határsebesség elérésekor az egész felületen megszűnik a tapadás; csak víz van a kerekek alatt, de a talajjal már nem

érintkeznek. Ilyenkor a jármű irányíthatatlanná válik. [2 ábra] 2. ábra Az a h atársebesség, amelynél már nem képes a k erék kiszorítani maga alól a v izet és elválik a talajtól, több tényezőtől függ: (néhány ezek közül)  a jármű sebességétől  a vízréteg vastagságától  a gumiabroncs kopottságától 3) A gumiabroncsok tapadása – különösen esőben – a kockakő burkolatú úttesten a legrosszabb. Minden időjárási körülményt figyelembe véve az ónos esőben legveszélyesebb autózni. Természetesen bizonyos időszakokban számítanunk kell az úttest eljegesedésére is, amely jelenség főleg hidakon, felüljárókon és erdősávval védett útszakaszokon alakulhat ki. A hólánc használata 2 Vezetéselmélet Ma már Magyarországon is kötelező a hólánc használata bizonyos útszakaszokon, ezért hóláncot is jó beszerezni. A hólánc csak ott kötelező, ahol erre tábla figyelmeztet. (lásd alább) Ez

főként hegyvidéki utakon fordulhat elő. A megfelelő hólánc kiválasztásakor a könnyű felszerelhetőség legyen a döntő szempont. A felszerelést érdemes még itthon, hó nélkül kipróbálni, a hóban elakadva, jéggé dermedt ujjakkal, sokkal nehezebb lesz. A hóláncot mindig a meghajtott kerékre szereljük fel. Rendkívüli hóviszonyok esetén nem árt mind a négy kereket, sôt az utánfutó (pl.: lakókocsi) kerekeit is hólánccal ellátni Az összkerék-meghajtású járművek hóláncát a jobb fékhatás miatt szereljük az elülső tengelyre. A hóláncot már a behavazott emelkedő előtt tegyük fel. Nem szabad túl szorosan felszerelni, a lánc öntisztulása miatt szükséges, hogy legyen némi "játéka". A megengedett legnagyobb sebesség hólánccal felszerelt gépkocsival 50 km/h!  „Hólánc használata kötelező" (1. ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy az úton közlekedő járműnek (gépkocsi, mezőgazdasági vontató,

lassú jármű) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni. "Hólánc használata kötelező vége" (2. ábra) (1. ábra) (2. ábra)  Ha az 1. ábra alatt említett jelzőtáblát közúti határátkelőhelyen helyezték el, csak akkor és azok a j árművek léphetnek be a Magyar Köztársaság területére, ha azokon készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléséhez szükséges hólánc. "Hólánc használata kötelező vége" jelzőtábla nem utasít bennünket a hólánc leszerelésére, de hóláncot kizárólag havas, jeges úton használjunk! Hosszabb, takarított útszakaszokon vegyük le a láncot, ilyenkor ugyanis az út, a gumi és a hólánc is sérül. 3