Biológia | Középiskola » Szemethy László - Az ökológia alapjai

Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet • A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos – környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló elemei hatásuktól függetlenül – környezet a külvilág azon része, amely ténylegesen hat (a környék elemeinek ható tagjai) • közülük néhány a közvetlenül meghatározó (esszenciális) • mások általános hatásúak (generális ökológiai tényezők): pl. oxigén, fény, hő, víz – a tűrképesség (tolerancia) pedig ami hatás alatt áll • folyamatos adaptálódás az adaptáció határai a tolerancia határok • túl gyors vagy túl nagy változáshoz való alkalmazkodás nehéz • genetikai változatosság fennmaradása szükséges az alkalmazkodáshoz Környezet • Ökológiai limitáció – a tolerancia határait megközelít környezeti hatásokra adott válasz • a tolerancia környezetspecifikus

• a tolerált környezeti tényezők kényszerfeltételeket képeznek • az a környezeti tényez elsődlegesen limitáló, melynek a többieknél kisebb változása is meghaladja az adott populáció tűrőképességét (Liebig-féle minimum törvény) – ezt kell a gazdálkodásban kezelni! Liebig-féle minimum törvény alkalmazása az ökológiában Tűrőképességi (tolerancia) tartomány • Tűrőképességi (tolerancia) vagy forráshasznosítási görbe – – – – alsó és felső tűréshatár alsó és felső pesszimum alsó és felső pejus optimum • tág tűrésű élőlény (euriök) – generalisták – nagy elterjedési terület • szűk tűrés élőlény (sztenök) – specialisták – kis elterjedési terület – fiziológiai és ökológiai optimum • senki sem ott él, ahol neki a legjobb, hanem ott, ahová versenytársai kiszorították Környezet • Ökológiai tényezők – az ökológiai környezeti és ökológiai

tűrőképességi tényezők együttese – a limitált és a limitáló tényezők együtt • Biotóp (élőhely) – hasonló megjelenés természetföldrajzi egységek olyan típusai, melyek adott élőlények populációi számára a tartós vagy rendszeres elfordulás feltételeit biztosítják életben maradás és szaporodás feltételei • adott populációtól függetlenül meghatározott ökológiai tényezők (környék elemei). • Habitat (élőhely) – tartalmazza mindazokat a fizikai jellemzőket, amelyek egy területet egy faj számára lakhatóvá tesznek – azoknak a forrásoknak (pl. táplálék és búvóhely) és környezeti feltételeknek (biotikus és abiotikus változók) a készlete, amelyek meghatározzák egy populáció jelenlétét, fennmaradását és szaporodást egy helyen • az adott populáció szempontjából ható ökológiai tényezők (környezet elemei) A környezeti tényezők csoportosítása • Esszenciális tényezők –

behatárolható számú tényezőnek van a létfeltételeket ténylegesen meghatározó szerepe – ezen belül pedig csupán néhány közvetlenül meghatározó kényszerfeltételekként ható tényezők • ténylegesen közvetlenül ható faktorok: – fény, hőmérséklet, vízellátottság, talaj ásványi anyagtartalma, vizekben az oxigéntartalom – összjátékot mutató tényezők (interaktív): víz, fény, hő A környezeti tényezők csoportosítása • Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők – azoknak a tényezőknek az együttese, amelyek elsősorban meghatározzák, hogy egy állat hol élhet és szaporodhat – környezeti feltételek • olyan tényezők, amelyek hatnak az állatokra (hőmérséklet, csapadék), de a populáció nem befolyásolja őket • a környezeti feltételek állandóan változnak • talajszerkezet és domborzat – más élettelen tényezőket hordoznak, de közvetlenül nem hatnak Abiotikus (élettelen) környezeti

tényezők • fény – a Napból származó fényenergia a földi élet alapja – csak a növények képesek szerves anyagokban megkötni – fénykedvelő és árnyéktűrő növények – állatoknál a fotoperiódus változása viselkedési változásokat okoz A nappalok hossza és az őzbak hormontermelésének kapcsolata A nappalok hossza, a fényerősség és az énekesmadarak énekének kezdetének összefüggése A gímszarvas tehenek napi mozgása Hajósszentgyörgyön (Zákonyi, Katona és mtsai) Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők • hőmérésklet – hőigény, hőtűrő-képesség – átlag hőmérséklet helyett pl. a napi minimumok fontosabbak – sok közvetlen ill. közvetett hatás (az állatok energia leadása, aktivitása, testtömege, agancstömege stb.) A gímszarvas borjak testtömege és a tavaszi napi átlaghőmérséklet kapcsolata (Clutton-Brock és mtsai 1982) Sonkoly K. ábrája az őz agancs és a napi min. közt

Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők • víz – ivóvíz • a táplálék koncentráltságának függvényében lehet szabadvízfelvétel, vegetációs víz ill. metabolikus víz felhasználása • vízben oldott anyagok (pl. sók) – – – – – páratartalom (pl. tojáskikelés) közeg (pl. halak, vidra, vizivad) dagonya gyakran a hővel egymást erősítve hat (szinergizmus) fontos az élőhely kezelése (víznyerőhelyek, növényzet, vízlecsapolás ill. –elvezetés) Őzagancs - term. Jódtartalom ábra (Csányi, Jakab?) Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők • levegő – légzés (O2) – tápanyag a növényeknek (CO2) – légnyomás: az O2-hez jutás nehézsége (pl. magas hegy, repülés) – szél • szállít (szagok, szennyezők, magok, pollen, egyedek stb.) • segíti vagy gátolja a mozgást • hűt (hővel szinergizmus) – közvetett hatás: szélerózió, defláció Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők • talaj

– tápanyag • meghatározza a növényi produkciót, • ezen keresztül a növényevők táplálékminőségét • ásványi anyag és víz tartalma meghatározza a vad minőségét (pl. trófea), egészségi állapotát – talajerő visszapótlás (természetes körfolyamatok, trágyázás) – a kiegészítő takarmányozással és a sóbevitellel javítható – közeg (talajlakók) – a növényzet talajvédő szerepe Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők • domborzat – maga nem hat csak befolyásolja a többi tényezőt • • • • hőmérséklet változás (zonalitás) kitettség (télen a muflonok a déli lejtőkre húzódnak) lejtés (40%< lejtésnél nincs erdő) vízmozgás (lejtőkön gyors lefolyás, völgyekben tavak) A környezeti tényezők csoportosítása • Biotikus (élő) környezeti tényezők – fajtársak • versengés • párzás • együttműködés – más fajok • • • • versengés préda predátor

együttműködés Élő környezeti tényezők az interakció jellege szerint • [0,0] Semlegesség (pl. fácán és gímszarvas) • [0,+] Kommenzálizmus vagy facilitáció (pl. dögevők és ragadozók) • [0,-] Antibiózis (pl. az egyik faj taposási kára a kitaposottra) • [+,+] Együttélés (pl. bendőmikrobák) • [+,-] Ragadozás és élősködés: az egyik elfogyasztja a másikat • [-,-] Versengés: ugyanazt a korlátozottan rendelkezésre álló forrást használják Környezeti források • Forrás: – mindazon tényezők, amelyre az állatnak szüksége van táplálék, rejtekhely, víz, fészkelőhely, meghatározott hőmérséklet – forrás csak kedvező tényező lehet a forrás mennyiségi gyarapodása javítja a túlélés és a szaporodás esélyeit • lehetnek károsító tényezők is: a túlzott szintjük veszélyes pl. hő, víz • habitat: – tartalmazza a forrásokat – a vadgazda az ebben rejlő lehetőséget látja! •

Forrásminőség és mennyiség, pl.: – az elérhet táplálék mennyisége (pl. a fogyasztható növénytömeg) – a fogyasztásra való alkalmasság (pl. a fogyasztható növények nyersfehérje tartalma) – (a minőséget a vadgazda gyakran mennyiséggel méri pl. agancs min.=tömeg) – a kettő együtt fontos! A források fajtái • nem fogyasztható forrás • az egyik állat anélkül használhatja, hogy a másik számára való elérhetőséget befolyásolná (pl. hő a gyíkok számára) • fogyasztható forrás • a fogyasztó egyed a forrás szintjét csökkenti – kitölthet forrás: • győztesek és vesztesek vannak (pl. fészekodúk) – elfogyasztható forrás: • minden egyed hozzájuthat, és mindegyik csökkenti a többi számára elérhet forrást növények a növényevők számára – interaktív forrás: • a forrás bősége hat a populációra a populáció sűrűsége hat a forrásra ragadozó-zsákmány – reaktív forrás: • a

forrás bősége hat a populációra, de annak nincs hatása a forrásra dögevők, sózók