Történelem | Tanulmányok, esszék » Szita Szabolcs - Cigányok a koncentrációs táborokban

Szita Szabolcs: A cigányok a koncentrációs táborokban cigányság évszázados történetében egyetlen korszak sem járt annyi áldozattal és szenvedéssel. mint a fasizmus barbár korhulláma A nácik ugyan kizárólag a zsidókat szánták teljes megsemmisítésre, ám a koncentrációs táborokban egész cigány törzseket, teljes családok végeláthatatlan sorát is elpusztították. Európa régi zsidó települései és a cigánynegyedek, cigánytelepek között a kulturális, gazdasági és vallási flülönbségek óriásiak voltak. A német nácik hatalomra jutását követő esztendőkben a zsidóság és a cigányság sorsa mégis sok szempontból azonossá vált. A hitleri birodalomban fellendült a ,,zsid6kutatás", mellette egyes áltudósok ,Jaji" alapon, az „északi vér" tisztaságának védelmében „cigánykutatás"-sal is foglalatoskodtak. Mfg Berlin-Dahlemben az „Örökléstani Kutat6intézet" ben a germán fajvédelmi

elméleteket gyártották, addig a gyakorlatban - Lengyelországban, Jugoszláviában és a Szovjetunióban - már egy sor német „bevetési" vagyis kivégzőosztag (,,Einsatzkommando") gyilkolta az összeterelt zsidókat és cigáAyokat. Ezzel kapcsolatos tapasztalataikat 1941 novemberében úgy összegezték, hogy „a zsid6k agyonlövése egyszerűbb, A mint a cigányoké. Meg kell hagyni, a zsid6k nyugodtan mennek a halálba Egészen nyugodtan állnak, m(g a ciglinyok üvöltenek, kiabálnak és álland6an mozognak, amikor már a kivégzonelyen vannak. Sőt, egyesek még a so rtűz előtt beleugranak az árokba és megkísérlik halottnak tetetni magukat" 1• A titkos jelentés szerint ez a .,fegyelmezetlen viselkedés" a kivégzésre kirendelt német katonáknál lelki gátlásokat válthat ki cigányok, akik többségükben teljesen felkészületlenül és mit sem sejtve jutottak a hitleri Németország üldöző és megsemmisítő gépezetének

fogaskerekei közé, 1945 után hosszú ideig figyelmen kívül maradtak. A nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék előtt, majd az egymást követő perekben a kísérletező gyilkos orvosok ellen, a cigányokkal szemben elkövetett bűntetteket csak mintegy mellékesen tárgyalták Még a jeruzsálemi törvényszék Adolf Eichmann elleni perében is csupán „30 OOO cigánynak Németországb61 és Ausztriáb6l val6 deportálásár61" szólt a vád. A cigányok megsemmisítése, elgázosítása a majna-frankfurti Auschwitz-per vádiratában utolsó pontként szerepelt, és cigányokat a Holocaust kapcsán alig hallgattak ki tanúként. A mintegy félmillió cigány áldozat2, akiket a becslések szerint eleinte tömeges kivégzések útján Lengyelországban, Jugoszláviában és A Dr. Szita Smbolcs történész a Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ tudományos vezetője Fenti előadását a Raoul Wallenberg Egyesület felkérésére írta

a Szovjetunióban, végül a koncentrációs táborokban és Auschwitz gázkamráiban öltek meg, a hatmillió zsidó áldozat árnyékában maradt. ivel a náci-német állam cigányrendeleteinek nagy része a háborús események miatt elveszett, másfelől a Birodalmi Biztonsági Főhivatal utasítására a felelős SS-vezetők idejében megsemmisítették, ez a történelmi fejezet sok tekintetben mindmáig homályban van. Súlyosbító körülmény, hogy a M túlélő cigányok többsége vagy analfabéta volt, vagy csak nehezen és tökéletlenül tudott írni-olvasni. Évszázados hátrá- nyos megkülönböztetésük tapasztalatain alapuló bizalmatlanságukban azóta is, egészen az utóbbi évtizedig ódzkodtak attól, hogy szenvedéseikről tudósítsanak. A cigányok legújabbkori üldöztetésének, a koncentrációs táborokban átélt -szenvedéseinek mindmáig szerény irodalma van . Kezdetben csak adatokat gy(íjtöttek a nácik a cigányokról. Faji besorolásuk

nem kevés nehézséget okozott Egyrészt megállapították róluk, hogy „mint ázsiai származékokat, távol kell tartani őket a Német Birodalom északi emberétó1". Ez volt Hans Guenther és Robert Koerber fajtudorok felfogása És Hans Globke, a nürnbergi faji törvényalkotás kommentátora már 1936-ban kategorikusan kijelentette: . Fajidegen vér Eur6pában többnyire csupán a zsid6 és a cigány" De nem hiányoztak az ellenérvek sem, mert voltak, akik megállapították: a cigányok Indiából jöttek, tehát indogermánok, azaz a szanszkrit „arya" szó teljesen tudománytalan magyarázata· szerint a cigányok „árják"! Megítélésük azonban bizonytalan maradt, .besorolásuk" öt csoportba történt. Hatóságilag a legfontosabb a „tiszta cigányvérCíek" és a „kevertvér(í" kóborló cigányok megkülönböztetése volt 3• Ha azonban a faji mérlegelések nem szolgáltattak volna megfelelő indokot a

Németországban 1936ban megindult cigányüldözésekhez, akkor Robert Ritter náci kutató szállított érveket .A meg nem települt ember" cfm(í könyvében. Többek között megfogalmazta a „nevelhetetlenség" elvét4 • Leszögezte, hogy a cigányok, akárcsak a zsidók, hazátlanok Aligha lehet őket rábírni arra, hogy nomád életmódjukkal felhagyjanak. Másrészt pedig, ahol megtelepülnek, ott belőlük jön létre ,,a semmirekellő, társadalomellenes és bű­ nöző csőcselék". Dr Ritter kezdeményezte a Berlin~Dahlem-i „Örökléstani Kutatóintézet " megalapítását amely a következő években „Faji Tisztasági és Népességbiológiai Kutatási Egység" néven maködött. Az intézet különféle cigánytörzsek fajbiológiai ismertetőjegyeinek bonyolult rendszerén dolgozott. Munkatársai J940 végéig több, mint tízezer fajdiagnosztizáló szakértői véleményt kreáltak, önkényes megállapítások és teljesen

szubjektív értékítéletek groteszk f. XIII Forrás: http://www.doksihu halmazát. E szakértői vélemények szerint léteztek tisztafajúak, első- és másodfokú keverékek. jó és kevésbé jó keverékek értéktelenek: egy valóságos áltudományos dzsungel. A végkö~tkeztetés mindenesetre fgy hangzott: A cigányok, miként a zsid6k vagy a négerek, a német uralkod6 népben idegen test". messzemenően endszabályokat eleinte mind Németországban. mind Ausztriában „a bl1nözés elleni megel6zó küzdelem" jegyében és ürügyén foganatosítottak a cigányok ellen. Itt kapcsolódott be a náci B(ínügyi Biológiai Intézet A cigányok „bCínözésre hajlamos" -nak min6sültek. ezért a Kripo (Kriminalpolizei -A szerk) a b(ínügyi rendfüség megkapta a jogot, hogy lopásért vagy verekedésért internálást rendeljen el, azaz „védőőrizetbe" vételt. Az 1938 évi decemberi törvény értelmében aztán az „asszociális"

cigányok feletti felügyeletet a Sipo (Sicherheitspolizei. - A szerk), a biztonsági rendőrség vette át A b(ínügyi nyilvántartásba került, kartotékozott német cigányokból hatszázat 1936-ban Dachau koncentrációs táborába zártak. Bizonyos mértékig már az eljövendő Anschluss első lépcsőjeként Münchenből kezdeményezték, hogy Bécsben az Interpol rendezzen be központi hivatalt „a cigány garázdaság leküzdésére" . Miután Ausztriát 1938 márciusában ·a német állam valóban „visszacsatolta". a náci-német minta osztrák földön is következetes alkalmazásra került. A többségükben protestáns lakosságú községekben a cigányvadászat hamarabb indult meg, mint a katolikusokban (a cigányok többnyire hívő katolikusok). Az Anschluss után két hónappal a cigánygyerekeket kitiltották az iskolákból. A b(ínügyi hatóságok egyre hevesebben kezdtek nyomozni a „munkakerülő társadalomellenes elemek" után Az

eredmény (különösen a legszegényebb tartományokban, mind például Burgerland) a tömeges munkanélküliség miatt a cigányok körében mind több őrizetbevétellel járt5• Meghatározó hatósági cél volt a cigányság elszigetelése, a „német néptörzzsel" való legcsekélyebb „keveredés" meggátlása is. A náci-német hatóságok felfogása szerint munkakerülőnek és társadalomellenesnek nemcsak a ténylegesen munkanélküli vagy esetleg dolgozni nem akaró cigányok szám,ítottak. hanem a zenészek is (Esetenként ekkor ugyan még szabad volt a vendéglőkben játszaniuk.) De ide soroltattak a jövendómond6 asszonyok akik a náci párt bizalmas jelentései szerint „a pillanatnyi helyzetet arra használják fel. hogy j6slataikkal nyugtalanságot keltsenek a lakosságban" . Az 1938 májusi rendőrségi akció nyomán „megelőzésként" tizenegyezer embert vettek őrizetbe, köztük számos cigányt6, 1938 végén pedig az SS birodalmi

vezére. Heinrich Himmler kijelentette: a cigánykérdést a német fajpolitika követelményei szerint kell megoldani. Az ausztriai romák nagyobb csoportjainak immár félreérthetetlen üldözése 1939 júniusában indult meg. Sok száz cigányt szállítottak - férfiakat asszonyokat fiatal lányokat sőt: gyerekeket akiket a szüleiktől nem lehetett elválasztani - a nagy koncent- R XIV rációs táborokban. Dachauba és Ravensbrückbe Ezenkívül a hatóságok a kiterjedtebb cigánytelepülések környékén gyűjtőtáborokat létesítettek. a férfiakat őrség alatt innen kfsérték naponta kényszermunkára (A cigányokat Szlovákiában ugyancsak koncentrációs táborba hurcolták a leigázott Lengyelországban pedig a vándorcigányokat többhelyütt egyszerCíen lemészárolták, másokat pedig gettóba zártak.) Az üldöztetés következő szakasza egy nagy cigánytábor létrehozása volt a burgerlandi Oberpullendorf (magyarul: Felsőpulya) körzetébe sorolt

Lackenbachban (magyarul: Lakompak}. és ezzel megkezdődött a .kóbor cigányok" tömeges deportálása a lengyel gettókba 7 táborokban a cigányok csoportjaiból a nácik kezdetben „rab funkcionáriusokat" válogattak ki. Rájuk bízták sorstársaik közvetlen felügyeletét. Emellett a táborok SS-tisztjei a cigány csoportok közötti törzsi ellentétekre is építettek: azokra az őket megosztó viszályokra, melyek a háború előtt a cigányok életében nagy szerepet játszottak. 1939 őszén a dachaui lágerból a cigány foglyokat átszállították a buchenwaldi koncentrációs táborba. A lágerben 1939 novemberétől 1940 májusáig elhaltak között különösen nagy volt a cigányok aránya 8. A hosszú Apelleken (sorban állás létszámellenőrzés céljából, többnyire órákon át. - A szerk) nemcsak az éhség és a hideg gyötrelmeitől szenvedtek, de szinte az életüket odaadták volna egy cigarettáért. A legtöbben erős dohányosok voltak,

megszenvedték, hogy korábban az egyik cigarettáról a másikra gyújtottak. Lázadoztak és lázongtak, nem törődve a következményekkel E felfoghatatlan nyomorúságban csak keserves tapasztalatok után tanulták meg, hogy az, aki a betegszobára jelentkezik, soha többé nem tér vissza. Mert ott - a túlélők így beszélték el: - . mulo" - injekciót9 kapott A lágerek náci orvosai számára a cigányok szabad préda voltak mindenfajta orvosi kísérlet számára. Sokan belehaltak a brutális mfüétekbe, a nagy röntgenadaggal végzett besugárzásokba. De végeztek cigányokon ,fagyasztási k(sérleteket" is, hogy megvizsgálják, miként tér magához a halálra fagyasztott ember Még 1944-ben is szállítottak át cigányokat Sachsen1tausenból és más lágerekből Dachauba: hogy konyhas6-injekci6k hatását figyelhessék meg rajtuk. Ezek az injekciók súlyos görcsös állapotot, kétségbeesett kitöréseket váltottak ki, s egyszersmind a halált is

elői­ dézték10. Buchenwaldban a halál más formában is leselkedett a csíkos zubbonyokon a „társadalomellenesek" fekete háromszögét viselni kénytelen romákra. Az őrök és szanitécek valósággal vadásztak rájuk, mint a páriák legalacsonyabb rend(í csoportjának értéktelen egyedei• re, hogy az injekciós szobákba hurcolják 6ket: megsemmisítésre vagy sterilizálásra. Különösen nehéz döntés elé állították a cigányokat az SS-orvosok. szabadságot ígértek nekik, ha hozzájárulásukat ad ják steri- A lizálásukhoz. Az egyik oldalon a kiszabadulás ígérete csábított. A másikon azonban a terméketlenség és a gyermektelenség réme riogatott, hiszen az a romák felfogása szerint a legnagyobb szerencsétlenség, ami embert érhet. A Linz melletti Mauthausen a cigányok számára ugyancsak a legsúlyosabb próbatétel volt. Hogy a rendkívül kemény munkakörülmények között milyen nehéz sorsa lehetett a foglyok e

csoportjának, azt könnya elképzelni. Eltekintve azoktól a változatos gyötrésekt61, amelyekkel az é5rszemélyzet „szórakozott", 6k nem is voltak hajlandók a lágerfegyelmet elismerni. Többnyire távol tartották magukat minden közösségt61. Annál er6sebb volt ellenben az összetartás a lágerek poklában is a családokon belül Mauthausenban 1945 február végén még kétszáz cigány vegetált, többségük harminc év alatti korban voJtll. A ravensbrücki fogoly né5knek, különösen a cigány asszonyoknak, 1944 decemberété51 iszonyú gyötrelmeket okoztak a sterilizálási kísérletek. A „továbbszaporításra érdemtelen asszonyok" (ahogyan a náci zsargonban megfogalmazták) kezelésére szolgáló auschwitzi laboratórium feloszlása után az álorvosi beavatkozást végzé5 Clauberg „professzor" Ravensbrückbe helyezte át emberkísérleti állomását Legalább száznegyven cigány né5 - állítja Erika Buchmann vált az embertelen

műtétek áldozatává 12• I 945 januárjának első hetében három egymást követő napon húsz-harmincéves asszonyokat, de nyolc-tíz éves lányokat is elvittek az Apellr6I. (Addig ezek a nők homokot lapátoltak, t~glát cipeltek, utat építettek, mahelyekben dolgoatak.) Akárcsak a férfiaknak, nekik is szabadulást ígértek, ha beleegyezésüket adják a sterilizálási beavatkozásokhoz. ,Szabadok leszünk! Hazamegyünk!" - kiáltották oda a kislányok az idősebb raboknak, akik óvták őket és anyjukat, valamint nyomatékosan azt tanácsolták nekik, hogy a világért se egyezzenek bele. Hiába! Sokan odarajzolták írástudatlan kis keresztjüket a német nyelva formanyomtatvány aljára. Clauberg a legteljesebb cinizmussal fogott hozzá ,.a nemkívánatos szaporulat likvidálásához" Az ellene a hatvanas években lefolytatott háborús bGnperben azt állította, hogy é5 a lengyel, francia és cigány asszonyokat az általa végrehajtott sterilizással

„az id6 elé5tti elgázosítástól" ,.védte" Még néhány héttel a ravensbrücki láger felszabadulása előtt is végeztek sterilizálásokat. A cigány kislányoknak injekciókat adtak, ezenkívül valami fehér port is bevétettek velük. Az álorvosi beavatkozás következtében többnyire elpusztultak A ravensbrücki láger kiűrftésére Bergen-Belsenbe irányított gyalogmenetek számlálatlanul szedték áldozataikat. És ami még azután következett: a túlélő cigány asszonyok emlékezetében egyetlen élmény sem maradt olyan szörnyGséges, mint a legutolsó időszak Bergen-Belsenben 13.Emlékeim: a rettentő éhség, az állandó, hátborzongató félelem, a krematórium füstje és szaga, a halottaskocsikon hullámzó félhalott zsidó csontvázak és az agyonvert cigányok hullahegye" - így -összegezte a bergeni napi valóságot Dov Landau, a láger egykori foglya 14 . mi a keleti térséget illeti, annak „rendezése" A ügyében Otto

Thierack, a birodalmi Heinrich Himmlerrel tárgyalt. Abban egyeztek meg, hogy az .asszociális elemeket" - többek között a zsidókat, cigányokat - ki kell vonni a hagyományos büntetőeljárás hatálya alól és át kell adni a SS-nek A cél: ,megsemmisítés munka által". Egyáltalán: a továbbiakban ezt a kérdést a bíróságok helyett majd az SS birodalmi vezetője Himmler „elintézi" 15. 1943. február 26-ától kezdéSdően a Birodalmi Biztonsági Fé5hivatal rendeletére a Hitler által legázolt Európából megindultak a „kevert fajú" cigányok vagy cigány származásúak transzportjai P.i,uschwitz-Birkenauba: Norvégiából, Hollandiából, Franciaországból és Belgiumból 16• Utolsóként, röviddel az 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel bekövetkezett megsemmisítéS akció előtt, amikor az egész cigánytábort felszámolták, egy Lettországból érkezé5 cigányszállítmány vonata futott be Ezeket a cigányokat azzal

áltatták, hogy csak rövid ideig maradnak a táborban , hamarosan egy másik keleti vidékre kerülnek át. Persze, rájuk is halál várt. A B-lle jel(í cigánytáborban igen sok volt a gyerek, önálló rabszámot kaptak, a sorszámot „Z" bet(í (Zigeuner - cigányok) egészítette ki.7 Auschwitzban a láger irnoki szobájának fennmaradt főkönyve szerint 20 943 cigányt tartottak nyilván. A lóistállókból átalakított barakklágerban hétezren meghaltak közülük, körülbelül háromezret pedig elgázosítottak. Ezek az adatok egyébként nem tartalmazzák a lengyel és orosz cigány csoportokat, mivel legtöbbjüket - mindenfajta regisztrálás nélkül mindjárt megérkezésük után egyenesen a gázkamrákba vezényelték. Nem tudjuk pontos számát azoknak a cigányoknak sem, akiket még Birkenau-lle felszámolása előtt megöltek, vagy akik „természetes"{?) halállal meghaltak. Lucie Adelsberger német orvosnéS 1943. május 21étől 1944 augusztus

3-áig - addig a napig, amikor az auschwitzi krematórium melletti árokban ezernyi cigány hulláját égették el - majdnem minden nap bement a cigány blokkokba. Évtizeddel késéSbb megemlékezett a barakkok népének nyüzsgéséről a keveréknyelvet használó több, mint húszezer cigány fogoly tarka életéről, arról is, hogy mindegyik nemzeti csoport valamiképp másként beszélt. Leírta benyomásait a gyerekek hadáról szerény örömeikréSI és az alultápláltság miatt a leprásokéra emlékeztető, rettenetes szenvedéseikré51 Naponta húsz-harminc hulla volt minden barakkban, már messziről hallani lehetett a túlélé5k halottsiratóját. 18 A birkenaui cigánytábort 1944. augusztus 2-áról 3ára virradó éjjel számolták fel A láger napi jelentéseiben a cigánytábor rablétszáma többé nem szerepelt: a kiürített-barkkokba az SS magyar zsidókat telepített „A tarka élet a cigánytáborban elnémult - írta Lucie Adelsberger - nincs már lárma,

nincs panasz és nincs zene. XV Mindössze néhány ikergyereket különített el a k(sérleteihez dr. Mengele." A hírhedt lágerorvos ugyanis „tanulmányozta" az ikreket; megvizsgálta, megölte és felboncolta őket 19 • ·• Az auschwitzi ellenállók a birkenaui cigánytábor két főkönyvét elrejtették, ezeket 1949-ben találták meg a cigányok rabságának egykori területén. A hiányos, esetenként olvashatatlan névlista alapján később 8412 férfi fogoly ad;3tait dolgozták fel. Egy év alatti gyermek 303 14 év Ifjak alatti 21 gyermek évesig 880 1394 Felnőtt 40 év alatt 1840 40 év felett 3743 60 év felett 252 A lágerbe hurcolt férfi foglyok között a legfiatalabb egy két hónapos lengyel csecsemő volt (aki 1943. június 4-én meghalt) a legidősebb a kilencvenéves Alfred Brandt, német cigány. A cigány nők közül l O 768 személy adatai maradtak fenn Egy év alatti gyermek 263 14 év Ifjak alatti 21 gyermek évesig 4494

1690 40 év alatt 2468 Felné5tt 40 év felett 1385 60 év felett 468 A nyilvántartás szerint a legidősebb cigány fogoly 110 évesnek mondta magát (születési időpontja hiányzik). Két lengyel nőről beírták hogy 92 éves 1944 őszétől Buchenwaldban és később Mauthausenban még ismételten regisztráltak vonatszállítmányokban érkezett cigányokat. Ezek eredeti lakhelye kideríthetetlen Európa több országából elhurcolt, nemzeti szempontból vegyes cigánycsoportok voltak Bru• tális felügyelet alatt. a legborzalmasabb körülmények között vegetáltak. A nácik a háború utolsó hónapjaiban aztán mindenkit az országútra vetettek, aki egyáltalán tovább tudta vonszolni magát Buchenwaldban 1944. október 10-én 800 cigány gyermeket, akiket a birkenaui láger feloszlatásakor a szüleiktől elvettek, az V. sz krematóriumban elgázosítottak Referátumunk legyen tiszteletadás, emlékező fő­ hajtás a náci népirtás cigány származású

áldozatai nő előtt. XVI JEGVZETEK 1 Novltcb, Mlrlam: ,,Le Genoclde des Tslganes sous le régime Nazl" (Á cigány népirtás -a náci uralom alatt), Párizs, l 978. Itt egyébként a zsidók és a cigányok szerbiai csoportos agyonlövésér61 van szó. (29 old) 2 A cigányok háborús vesztesége, minden statisztikai adat becsléseken alapul. 3 .,Forum ftir Slntl und Roma" (Szinti és roma fórum) 3 kötet, Heidelberg. - Karsai László: ,,A cigánykérdés Magyarországon, 1919-1945 út a claány Holocausthoz", Cserépfalvl Könyvkiadó, 1992. (67-68 old) 4 Robert Ritter: ,,Der nlcht-sesshafte Mensch. (Zlgeuner und Landfahrer.)" (A mea nem települt ember Cigányok és nomádok.) München, 1938 (71 old) 5 Eduard G. Stadlnger: ,,Dle Zlgeuner lm Burgenland, 1938-1945" (A cigányok Burgenlandban 1938-1945 között) ln: ,,Das .Burgenland lm Jahr 1945" (Burgenland 1945-ben) Elsenstadt, 1985. (154-157 old) 6 Helnz Bergschlcker: ,,Deutsche Chronlk,

1933-1945" (Német krónika, 1933-1945), Berlin, 1985. (188 old) 7 Stadlnger: Idézett mU (157-162. old) 8 ,,Buchenwald." Berlcht des Internatlonalen Lagerkomltees (Buchenwald A nemzetközi lágerblzottság jelentése), Weimar, 1949. (32 old) 9 Halált okozó beavatkozás. A clgányhlt szerint a halál szelleme a ,,mulo" - Koncentrációs táborok cigány táléléSlnek emékezéselt közli: Selma Steinmetz: .,österrelchs Zlgeuner lm SS-Staat". (Ausztria cigányai az SS államában), Bécs, 1966. 10 Egykori foglyok tanávallomásal, beszámolói: a bécsi Dokumentatlonsarchlv des österrelchlschen Wlderstandes (DÖW) (Az osztrák ellenállás dokumentációs levéltári központla) lratal közt, 2573 szám alatt. 1 ~ Hans Madalek: ,,Dle Geschlchte des Konzentratlonslagers Mauthausen" (A mauthausenl koncentrációs tábor története), Bécs, 1974. (108 old) 12 Erika Bucbmann: ,,Dle Frauen von Ravensbrück" (A ravensbrücld asszonyok), Berlin 1961. (77

old) 13 Eberhard Kolb: ,,Bergen-Belsen - I 943 bls 1945" (Ber• gen-Belsen, 1943-45), Göttingen, 1985. (39-52 old) 14 Dobos Marlanne: ,,A szívek kötelessége megmarad". Kelenföld Kiadó, 1989 (171 old) 15 Helnz Bergschlcker: Idézett mfí (420-42 J. old) 16 Danuta Czech: ,,Kalendarlum der Erelgnlsse lm Konzentratlonslager Auschwltz-Blrkenau, 1939-1945". (Az auschwltz-blrkenau-1 koncentrációs tábor eseményeinek naplófa, 1939-45), RowohltVerlag, Relnbek bel Hamburg, 1989. (423 old.)