Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Karajz Sándor - Infláció, munkanélküliség, és a Philips-görbe

UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Intézet 11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Intézet Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe A gazdaságpolitikusok célja az alacsony infláció és alacsony munkanélküliség. Az alábbiakban a munkanélküliség és az infláció közötti összefüggést vizsgáljuk meg, amit Phillipsgörbének neveznek. A Phillips-görbe az infláció és a munkanélküliség között fennálló, a rövid távú aggregált kínálati görbéből következő rövid távú átváltást fejezi ki. A Phillips-görbe valójában az aggregált kínálat kifejezésének egy másik módja. A rövid távú aggregált kínálati görbe pozitív irányú

kapcsolatot fejez ki az árszínvonal és a kibocsátás között. Mivel az infláció az árszínvonal változásának az üteme, és mivel a munkanélküliség a kibocsátással ellentétesen ingadozik, az aggregált kínálati görbéből az infláció és a munkanélküliség közötti fordított irányú kapcsolat következik. UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Intézet A Phillips-görbe levezetése A Phillips-görbe szerint az inflációs ráta – az árszínvonal százalékos változása – három tényezőtől függ: •várt infláció; •a munkanélküliség eltérése a természetes rátától, amit ciklikus munkanélküliségnek nevezünk; •kínálati sokkok, amit most ε jelöl. e (u u n ) UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für

Wirtschaftstheorie Intézet Adaptív várakozások és az infláció tehetetlensége Ha arra akarjuk használni a Phillips-görbét, hogy a gazdaságpolitikusok előtt álló választási lehetőségeket elemezzük, akkor előbb meg kell tudnunk mondani, hogy mi határozza meg a várt inflációt. Egy egyszerű és sokszor nyilvánvaló feltevés szerint az emberek a korábban tapasztalt inflációra alapozzák inflációs várakozásaikat. A feltevés adaptív várakozások néven ismert. e 1 n 1 (u u ) UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Intézet Az emelkedő és a csökkenő infláció két oka •Keresleti infláció: A munkanélküliség eltérése a természetes rátától – növeli vagy csökkenti az inflációt. Az alacsony munkanélküliség felhajtja az inflációt: n (u u ) •Költséginfláció: A kínálati sokkok jellemzően olyan

események, amelyek növelik a termelés költségeit: UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Intézet Az infláció és a munkanélküliség közötti rövid távú átváltás π β 1 πe +ε un u UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Intézet Változások a rövid távú átváltásban π Magas várt infláció Alacsony várt infláció un u Universität Miskolc, Wirtschaftswissenschaften, Institut für Wirtschaftstheorie Miskolci Fakultät Egyetem,für Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet Hosszú távú Phillips-görbe UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Intézet Dezinfláció és az

áldozati ráta •Dezinfláció: Az árszínvonal növekedési ütemének csökkenése. •Áldozati ráta: Az éves reál GDP azon hányada, amely az infláció 1 százalékponttal való csökkentésekor elvész. Bár az áldozati rátára vonatkozó egyes becslések lényegesen különbözőek, az átlagos érték 5 százalék körül van: az infláció egy százalékpontos csökkentéséhez mindenkor az éves GDP 5 százalékát kell feláldozni. UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Intézet Racionális várakozások és fájdalommentes dezinfláció A várakozások egy másik lehetséges megközelítése, ha racionális várakozásokat feltételezünk, azaz azt, hogy az emberek minden rendelkezésre álló információt optimálisan használnak fel előrejelzéseikhez, beleértve az aktuális gazdaságpolitikára vonatkozó ismereteket is. Mivel a monetáris

és a fiskális politika hat az inflációra, ezért ezek lényegesen befolyásolják a várható inflációt is. A racionális várakozások elmélete szerint a monetáris és a fiskális politika megváltozása módosítja a várakozásokat, így a gazdaságpolitikai változások értékelésekor számolni kell a várakozásokra gyakorolt hatással is. Ez a szemlélet azt sugallja, hogy az infláció tehetetlensége kisebb, mint amekkorának elsőre tűnhet