Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Bánár Ákos - A nemzetgazdaság

3. A nemzetgazdaság Fogalma, ágazati rendszere A gazdaság magába foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, azaz a fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve mindezek kölcsönhatás kapcsolatait. A gazdaság állapot és folyamat, statikus és dinamikus jelenség egyszerre. A gazdaság egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egységként: nemzetgazdaság. Makró gazdaság: a nemzetgazdaság egésze. Mikro gazdaság: a gazdaság kis egységei, vállalatok, vállalkozások, a piacon szereplők. Az ágazati osztályozási rendszerbe sorolást hazánkban a (KSH) végzi. Az ágazati rendszer négy szintje: 1. 2. 3. 4. Nemzetgazdasági ág: A-tól – Q-ig 17 ágat jelent Ágazat: minden szintű besorolás a decimális rendszerű számozást alkalmazza (két számjegyű) Alágazat: ennek tagjai három számjegyből álló számjeleket viselnek (kb. 200 alágazat van) Szakágazat: több mint 300 vállalati csoport

tartozik (négy számjegyű) A gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjainak jellemzése • • • • • A háztartások: olyan személyek, akik együtt élnek, jövedelmüket együtt használják, vagyonukat egészben birtokolják, egy részét megtakarítják. Végső fogyasztói a megtermel termékeknek, a fogyasztási cikkek piacán keresleti igénnyel lépnek fel, a munkaerőpiacon a munkaerő kínálatot biztosítják. A vállalatok, akik profitszerzés céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egységek, nyereségcentrikusak, fogyasztói szükségletet elégítenek ki, a fogyasztási cikkek piacán a kínálatot biztosítják, a munkaerőpiacon munkaerő- keresleti igénnyel lépnek fel. Non-profit intézmények, köz vagy egyéni szükségleteket elégítenek ki. Pl: egészségügyi, oktatási, kulturális intézmények, szociális intézmények, egyházak, alapítványok stb. Az állam, központi szervei, intézményei

pl. minisztériumok, főhatóságok Önálló szervezetek ugyan, de egyenként nem rendelkeznek kritériumokkal. Tagjai: önkormányzat, elkülönített állami pénzalapok. Hármas feladatköre: stabilizáció (a gazdaság külső-belső egyensúlyának létrehozása a gazdaságpolitikával), meglévő erőforrások befolyásolása, felosztása, jövedelemelosztási viszonyokba történő beavatkozása. Az állami vagyon két részből áll: kincstári vagyon (nem privatizálható) vállalkozási vagyon (saját maga használja vagy privatizálja) Külföld: önálló egységei a gazdaságnak, amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel. Nem tartoznak ide azok az egységek, amelyek tartósan belföldön működnek pl követségek, kirendeltségek, ezek szervei, intézményei, nemzetközi szervei Az állam feladatait és az állam gazdasági szerepe Az állam elsődleges feladata a belső rend és igazságosság fenntartása, a gazdaság és társadalom

uralkodó, mindenki számára kötelező szabályainak kialakításával és betartatásával. Ez magában foglalja a törvényalkotást, a törvények betartásának ellenőrzését és be nem tartásának szankcionálását. Az állam feladataihoz tartozik még az ország képviselete nemzetközi viszonylatban, a külpolitikai diplomácia és az önálló hadsereg fenntartása. Az állam tevékenységének nem célja a gazdasági életbe való aktív beavatkozás, hanem a gazdasági élet, a hétköznapok nyugodt, megbízható intézményi hátterének biztosítása. Az állam egyrészt mindkét piacon vevőként és eladóként is megjelenhet. Ugyanis vannak állami tulajdonú termelővállalatok, valamint az állam által fenntartott intézmények (pl. televízió, minisztériumok) amelyek a fogyasztási cikkek piacán vásárolnak (benzint, papírt, élelmiszert stb.) Az állam másik fontos szerepe, hogy a képződött jövedelmeket újra elosztja. Az állam adókat és

járulékokat (pl. SZJA, ingatlanadó, ÁFA, TB járulék) von el a háztartásoktól és a vállalatoktól, és juttatásokat (pl. nyugdíj, munkanélküli járulék, GYES, segélyek, stb) nyújt a háztartásoknak, illetve különféle támogatásokat egyes vállalkozásoknak (ártámogatás, stb.) Ezeket az állami juttatásokat és támogatásokat összefoglalóan állami transzfereknek nevezzük. A nemzetgazdaság teljesítményét kifejező különböző kategóriák Bruttó kibocsátás GO (Gross Output): az országban egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatást foglalja magába. • • • Cf: elhasznált anyag, energia, költségei a folyó termelő ráfordítás Ca: az elhasznált tárgyi eszközök értéke az amortizációs alap GO= (Cf + Ca) pótlási alap I: az új érték, amely az elhasznált munkaerő pótlására, valamint a bővítéshez forrást jelentő felhalmozásra szolgál. Bruttó hazai termék GDP (Gross Domestic Product): magába

foglalja mindazon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek az országon belül további feldolgozásnak nem tárgyai, vagyis a végső felhasználás szférájába kerülnek. (GDP = GO - Cf = I + Ca) 124 380 millió USD A nominális GDP számítása: a GDP számítása során a fogyasztás és a beruházások összegének értéke kerül összeadásra, melyhez hozzáadják az exportált javak összegének értékét, és az importált javak összegének értéke levonásra kerül. Képlete: GDP = fogyasztás + beruházások + export-import A reál GDP kiszámításához szükséges az úgynevezett GDP-deflátor, mely az árszínvonal változását mutatja. Képlete: reál GDP=nominális GDP / GDP-deflátor) *100 Nettó hazai termék NDP (Net Domestic Prodct): mint teljesítmény, az év során előállított összes új termék és nyújtott szolgáltatás. (NDP = GDP - Ca) Bruttó nemzeti jövedelem GNI (Gross National Income): Ez a bruttó hazai termék értéke, csökkentve az

országból kiáramló jövedelemmel és növelve az országba határon kívülről beáramló jövedelemmel. GNI = GDP + (Im-Ix) Nettó nemzeti jövedelem NNI (Net National Income): az amortizációs alap értékével kisebb a bruttó nemzeti jövedelem értékénél. NNI = NDP + (Im-Ix) NNI = I + (Im-Ix) NNI = GNI - Ca