Informatika | Alapismeretek, ECDL » Salánki Ferenc - Az informatikai eszközök használata

Az informatikai eszközök használata Informatikai alapfogalmak Információ: olyan jel, amelyet érzékelünk, megértünk és számunkra új ismeretet nyújt Az információ jelek (fény, hang, illat, íz vagy hő) formájában jut el hozzánk. Az információt hordozó jeleket érzékszerveinkkel észleljük. Informatika (információtechnológia, IT): Az a tudományág, amely az információ létrehozásával, továbbításával, megszerzésével, feldolgozásával, rögzítésével, tárolásával, hasznosításával és az ezekhez szükséges eszközökkel és módszerekkel foglalkozik. Számítástechnika: az informatikának az a része, amelyik a számítógépekkel és a számítógépes adatfeldolgozással foglalkozik Jel: a környezetünkből érkező olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható stb.) jelenség, amely valamilyen más dologra vagy jelenségre utal. Jelrendszer: valamilyen szempontból összetartozó jelek

együttese a legfontosabb jelrendszer az emberi nyelv bináris jelrendszer: olyan jelrendszer, amelyik két jelből áll analóg jel: folyamatosan változó jel, amely egy tartományon belül bármilyen értéket felvehet diszkrét jel: olyan jel, amelyik csak meghatározott értékeket vehet fel digitális jel: számjegyekkel leírható diszkrét jel Adat: olyan jelsorozat, amelyik valamilyen információt hordoz egy információt tárolni és továbbítani csak úgy tudunk, ha először átalakítjuk jelsorozattá ugyanazt az információt többféle jelrendszerben is le lehet írni Kódolás: valamilyen jelrendszerben leírt jelsorozat átalakítása egy másik jelrendszerben leírt jelsorozattá úgy, hogy a jelsorozat információtartalma mindkét jelrendszerben ugyanaz legyen Kódolásnak nevezzük azt is, amikor egy információt először alakítunk át jelsorozattá Dekódolás: a kódolt jelek visszaalakítása az eredeti jelekké Az, hogy egy

jelsorozat-átalakítás kódolás vagy dekódolás, gyakran csak nézőpont kérdése, de: Azt mindig dekódolásnak nevezzük, amikor az adatból megismerjük az információt. Példák kódolásra titkosítás fordítás egyik nyelvről egy másikra hallott szöveg leírása (tollbamondás) leírt szöveg felolvasása egy szám átváltása az egyik számrendszerből a másikba hang, kép, mozgókép kódolása szöveg kódolása stb. Titkosírás olyan jelrendszer, amelyben leírt információt (vagyis az adott jelrendszerben leírt jelsorozat jelentését) csak néhány személy ismeri, mások nem titkosítás: egy információ leírása a titkosírás jeleivel egy titkosírásnak egyértelműnek kell lenni: a titkosított szöveget csak egyféleképpen lehessen visszafejteni (jelentését megismerni) A tízes számrendszer fő jellemzői tízféle számjegy van (egy számjegy alaki értéke tízféle lehet): 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és

9 a helyi értékek 10 hatványai: 100 = 1 (egyes), 101 = 10 (tízes), 102 = 100 (százas) stb. a hétköznapi életben ez van elterjedve A kettes számrendszer fő jellemzői kétféle számjegy van: 0 és 1 a helyi értékek 2 hatványai: 20 = 1, 21 = 2, 22 = 4, 23 = 8, 24 = 16 stb. előnyei: csak kétféle számjegyet kell használni, egyszerűek az alapműveletek hátrányai: a nagy számok sok számjegyből állnak, könnyen össze lehet keverni a 0-t és az 1-est a számítógépek közvetlenül csak ezt ismerik Szám átváltása kettes számrendszerből tízesbe a számjegyeket megszorozzuk a helyi értékükkel a kapott szorzatokat összeadjuk Szám átváltása tízes számrendszerből kettesbe a számot maradékosan elosztjuk kettővel a hányadost maradékosan elosztjuk kettővel mindezt addig folytatjuk, amíg a hányados 0 nem lesz a maradékokat fordított sorrendben leírjuk (legelőre a legutolsót, utána az utolsó előttit stb.)

Kép kódolása: képpontonként 1. Fekete-fehér kép kódolása: a fekete képpontokat 1-essel, a fehér képpontokat 0-val kódoljuk 2. Színes kép kódolása: az egyes képpontokat nem egy számjeggyel, hanem egy többjegyű (kettes számrendszerbeli) számmal kódoljuk 16 = 24 színű: 4 számjeggyel 256 = 28 színű: 8 számjeggyel 65536 = 216 színű (High Color): 16 számjeggyel 16777216 = 224 színű vagy 4294967296 = 232 színű (True Color): 24 vagy 32 számjeggyel Szöveg kódolása: karakterenként 1. ASCII kódrendszerben: 1 karaktert 8 db bináris (kettes számrendszerbeli) számjeggyel kódolunk 2. Unicode: különböző írásrendszerek karaktereinek egységes kódolását, osztályozását, megjelenítését és használatát leíró nemzetközi szabvány Unicode kódolású karakterek bevitele egy dokumentumba vagy a speciális karakterek beszúrásával vagy a hexa (hexadecimális, tizenhatos számrendszerbeli) kóddal lehetséges:  a

Windowsban, bizonyos programokban (pl.: Word): kód, utána Alt-X (vagy 256-nál kisebb decimális kód esetén: Alt – 0 + decimális kód a numerikus billentyűzeten)  Linuxban: Ctrl-Shift-U, utána a kód, utána Enter utf-8 (8-bit Unicode Transformation Format) kódolás: változó hosszúságú (1-4 B) Unicode karakterkódolási eljárás, az internetes karakterkódolás szabványa  1 bájtos utf-8 kód = ASCII kód a latin betűs, utf-8 kódolású szövegek az ASCII kódolással is olvashatók maradnak (csak az ékezetes magyar magánhangzók, a gondolatjel és néhány írásjel jelenik meg rosszul)  Összesen 221 = 2 097 152-féle karakter kódolható. A jelenlegi szabvány 17 db, egyenként 216 = 65 536 kódot tartalmazó „lap”-ból áll, így 17 * 216 = 1 114 112 kódot tartalmaz. A 0 lap, az Alap többnyelvű lap (Basic Multilingual Plane, BMP), amely a legtöbb ma élő nyelv karaktereit tartalmazza, egyenként 16 biten. Adatmennyiség

1.Adatmennyiség: az a mennyiség, amely egy adathalmaz méretét jellemzi (a benne lévő bináris jelek számát adja meg) Az adatmennyiség mértékegységei: – – Egy képpont adatmennyisége: – – – – – – 1 bit (b) = egy bináris jel adatmennyisége 1 bájt (byte, B) = 8 b (= 23 b) Fekete-fehér (2 = 21 színű) képnél: 1 b (1 bites színmélység) 16 = 24 színű képnél: 4 b (4 bites színmélység) 256 = 28 színű képnél: 8 b = 1 B (8 bites színmélység) 65536 = 216 színű (high color) képnél: 16 b = 2 B (16 bites színmélység) 16777216 = 224 színű (true color) képnél: 24 b = 3 B (24 bites színmélység) 4294967296 = 232 színű (true color) képnél: 32 b = 4 B (32 bites színmélység) Egy karakter adatmennyisége: – – ASCII kódolásnál: 1 B Unicode kódolásnál: 1B - 4 B utf-8 kódolásnál (alapesetben): 2 B A bájt többszörösei Decimális prefixumok (előtagok): 1 kilobájt (kB) = 103 B =10001 B 1 megabájt (MB) =

106 B =10002 B 1 gigabájt (GB) = 109 B =10003 B 1 terabájt (TB) = 1012 B =10004 B 1 petabájt (PB) = 1015 B =10005 B 1 exabájt (EB) = 1018 B =10006 B 1 zettabájt (ZB) = 1021 B =10007 B 1 yottabájt (YB) = 1024 B =10008 B A bájt többszörösei Bináris prefixumok (előtagok): 1 kibibájt (kiB) = 210 B =10241 B 1 mebibájt (MiB) = 220 B =10242 B 1 gibibájt (GiB) = 230 B =10243 B 1 tebibájt (TiB) = 240 B =10244 B 1 pebibájt (PiB) = 250 B =10245 B 1 exbibájt (EiB) = 260 B =10246 B 1 zebibájt (ZiB) = 270 B =10247 B 1 yobibájt (YiB) = 280 B =10248 B A számítógép felhasználási területei: számlák készítése adatok nyilvántartása mérnöki tervezés eszközök, gépek vezérlése rajzolás, képfeldolgozás hangfeldolgozás mozgóképek feldolgozása üzenetek továbbítása tanulás játék stb. Neumann-elvek Neumann János „First Draft of a Report on the Edvac” címmel 1945-ben megjelentett egy művet, melyben leírta azokat az alapelveket,

melyeket ma a tudományos világ „Neumann-elvek”-ként tart számon. Ezek szerint a számítógépnek a következőknek kell megfelelnie: 1. Legyen soros működésű, teljesen elektronikus A gép egyszerre csak egy műveletet vesz figyelembe és hajt végre, és mindezt igen gyorsan. 2. Használjon kettes számrendszert Elektronikusan ezt sokkal könnyebb megvalósítani: van áram (1), nincs áram (0). Ez a számolási műveleteket jelentősen leegyszerűsítette a számítógép számára. 3. Használjon belső memóriát A számítógép gyors működése következtében nincs értelme annak, hogy minden egyes lépés után emberi beavatkozás történjen a számítás menetében. A belső memóriában a részeredmények tárolhatók, és így a gép egy bizonyos műveletsorozatot automatikusan el tud végezni. 4. Tárolt program elve: A számítások menetére vonatkozó utasítások kifejezhetők számmal, azaz adatként kezelhetők. Így ezek éppúgy a belső memóriában

tárolhatók, mint bármilyen más adat. Azáltal, hogy a számítógép belső memóriájában utasításokat tárolhat, a számítógép önállóan képes dolgozni, mivel mindegyik lépés után memóriája utasítja a további teendőkre anélkül, hogy emberi beavatkozásra kellene várnia. Az ilyen utasításrendszert ma programnak hívjuk. 5. Legyen univerzális a gép A számítógép különféle feladatainak elvégzésére nem kell speciális gépeket készíteni. Hardver: a számítógép fizikailag létező és érzékelhető (látható, esetleg megfogható) részeinek összessége A hardver egységek fő csoportjai és azok kapcsolata egymással: Háttértárolók Beviteli eszközök Központi egység processzor memória Kiviteli eszközök Hálózati eszközök Processzor: központi feldolgozó egység (Central Processing Unit, CPU) Számítógépház Az a doboz, amelyben a gépbe bevitt adatok feldolgozásához szükséges egységek vannak (többek között

a gép központi egysége: a processzor és a memória). Alaplap A gépházban a ház aljához vagy oldalához van rögzítve és hozzá csatlakozik az összes eszköz (közvetlenül vagy közvetve). Processzor („a számítógép agya”) feladatai - vezérli a számítógép egységeit - számolási és logikai műveleteket végez egyéb nevei: - mikroprocesszor, - központi feldolgozó egység (Central Processing Unit, CPU) Memória (központi tár) feladata: programok és adatok ideiglenes tárolása működése: - a programok az elindításuk után a memóriába kerülnek és a programfutás befejezése után általában törlődnek onnan - a processzor a műveletek végzéséhez szükséges adatokat a memóriából veszi és a feldolgozás végén keletkezett adatokat ide teszi vissza - ha a gépet kikapcsoljuk, a memória tartalma törlődik Beviteli (input) eszközök feladatuk: adatok továbbítása a külvilág felől a központi egység felé konkrét

beviteli eszközök: billentyűzet (klaviatúra, keyboard), egér (mouse), szkenner (scanner), mikrofon, digitális fényképezőgép és kamera, webkamera, játékvezérlő, érintőpad (touchpad), érintőképernyő (touchscreen) stb. Billentyűzet A billentyűzet fő billentyűcsoportjai: írógép (alfanumerikus) billentyűzet számológép (numerikus) billentyűzet funkcióbillentyűk (F1, F12) kurzormozgató billentyűk (nyilak, Home, End, Page Up, Page Down) egyéb billentyűk A legfontosabb speciális billentyűk: Shift: nagybetűk vagy felső jelek begépelése Caps Lock: nagybetűváltó-rögzítő Alt Gr: a jobb oldali jelek begépelése Backspace: törlés a szövegkurzortól balra Delete: törlés a szövegkurzortól jobbra Enter: parancsok elfogadása, új bekezdés kezdése Karakter betűk, számjegyek, írásjelek és egyéb jelek összefoglaló elnevezése a billentyűzet gombjaival (billentyűivel) lehet a karaktereket begépelni Egér

(mouse) Fő típusai: optomechanikus (golyós) optikai Az egérrel végezhető alapműveletek: az egér mozgatása (csúsztatása) kattintás az egér bal gombjával: ikon kijelölése dupla kattintás az egér bal gombjával: ikon aktivizálása kattintás az egér jobb gombjával: helyi menü megjelenítése vonszolás: az egér mozgatása lenyomott egérgombbal Kiviteli eszközök: monitor A kiviteli eszközök feladata: adatok továbbítása a központi egység felől a külvilág felé Monitor: alapértelmezés szerinti kiviteli eszköz A monitort jellemző néhány adat: Képátló: a képernyő átlójának a hossza mértékegység: 1 coll = 1 inch = 1 hüvelyk = 1” = 2,54 cm a leggyakoribb képátlók: 10”, 12”, 14”, 15”, 15,6”, 17”, 19”, 21”, 24”, . Felbontás: a képpontoszlopok száma * a képpontsorok száma (képpontok száma vízszintesen * képpontok száma függőlegesen) a leggyakoribb felbontások: 640 * 480, 800 600, 1024 * 768,

1280 1024, 1366 768 (HD-Ready), 1920 * 1080 (Full HD, 1080p), . Kiviteli eszközök: nyomtatók A nyomtatók feladata: adatok (szövegek, rajzok, képek stb.) nyomtatása papírra A nyomtatók legelterjedtebb típusai: Tűs (mátrix) nyomtató: egy festékszalag előtt mozgó, tűket tartalmazó nyomtatófejjel nyomtat a festékszalag mögötti papírra Előnye: fenntartása olcsó, egyszerre több példány is nyomtatható vele Hátránya: hangos, lassú, gyenge minőségű Tintasugaras nyomtató: egy tintapatronból apró lyukakon keresztül kipréselt tintacseppek kerülnek a papírra Előnye: jó minőségben, gyorsan és színesben tud nyomtatni, fényképeket is Hátránya: viszonylag magas az egy lapra jutó átlagos nyomtatási költség Sebességére jellemző adat mértékegysége: lap / perc Kiviteli eszközök: nyomtatók Lézernyomtató: egy lézersugár egy fényérzékeny hengerre rajzolja a nyomtatandó adatokat, annak a megváltozott elektrosztatikus

állapotát viszik a papírra, amelyre a festéktonerből a megfelelő helyekre tapadnak a festékpor szemcséi, és ezeket forró préselőhengerek égetik bele a papírba Előnye: jó minőségű nyomtatás Hátránya: viszonylag drága, különösen a színes lézernyomtató Sebességének a mértékegysége: lap / perc A nyomtatási minőségét megadó adat mértékegysége: dpi (nyomdai pontok száma egy inch szakaszon) leggyakoribb értékek: 300 dpi, 600 dpi stb. Háttértárolók Háttértároló: olyan tárolóeszköz, amelyik a gép kikapcsolása után is megőrzi az adatokat A háttértárolók fő típusai: 1. mágneses háttértárolók: mágnesszalag, hajlékonylemez (floppy disk), merevlemez (hard disk, winchester) 2. optikai háttértárolók: CD (compact disc, kompakt lemez), DVD (digital versatile disc, sokoldalú digitális lemez), BR (blu-ray disc, kék sugarú lemez) 3. egyéb háttértárolók: pendrive, memóriakártya, SSD (solid state disk, mozgó

alkatrészeket nem tartalmazó háttértároló) stb. CD (compact disc) Eredeti célja: zene tárolása Írás-olvasás: lézersugárral Kapacitása: 700 MB A CD lemezek fő típusai: CD-ROM (read only memory, csak olvasható memória): csak olvasható CD CD-R (record, felvétel): egyszer írható CD CD-RW (rewritable, újraírható): többször írható CD DVD (digital versatile disc) Eredeti célja: filmek tárolása Írás-olvasás: lézersugárral Kapacitása: 4,7 GB, 8,5 GB A DVD fő típusai: DVD-ROM: csak olvasható DVD DVD-R, DVD+R: egyszer írható DVD DVD-RW, DVD+RW: többször írható DVD DVD-RAM (random access memory): tetszőlegesen írható-olvasható DVD DL (double layer, dupla rétegű): olyan DVD, amelyiken két réteg van Hálózati eszközök A hálózati eszközök célja: a hálózat létrehozása hardveres szempontból (a számítógépek összekapcsolása) A legfontosabb hálózati eszközök: hálózati kártya: a számítógép hálózatra

történő csatlakoztatását lehetővé tevő eszköz modem (modulátor – demodulátor): a számítógép telefonhálózatra történő csatlakoztatását lehetővé tevő eszköz switch (kapcsoló): intelligens elosztó, amely egy jelet csak abba az irányba továbbít a helyi hálózatban, amerre a célja található router (útválasztó): különböző típusú hálózatok összekapcsolásánál a jeleket a megfelelő hálózat felé továbbítja Eszközhasználat Alapelv: nem az ember van a gépért és az internetért, hanem a gép és az internet van az emberért A túlzott mértékű számítógép-használat és internetezés súlyos szenvedélybetegséghez vezethet Idejében kell megállni! Ne engedjük, hogy eszközök rabjaivá váljunk! A számítógép indítása (rendszerindítás, boot) 1. Bekapcsolás 2. Memória- és perifériateszt 3. A háttértárolók megnézése a beállított sorrendben Ha nincs sehol sem háttértároló hibaüzenet 4.

Valamelyik háttértárolóról az operációs rendszer magjának (központi részének) betöltése a memóriába Ha nincs sehol sem operációs rendszer hibaüzenet 5. Az operációs rendszer kezdőképernyőjének megjelenése 6. Ha szükséges: bejelentkezés a hálózatba Szoftver Szoftver fogalma: a gépet működtető programok, adatok és dokumentációk összefoglaló elnevezése A programok fő csoportjai: Operációs rendszerek Rendszerközeli programok Fejlesztői rendszerek Felhasználói programok Operációs rendszer Olyan programok csoportja, amelyek megteremtik a kapcsolatot a felhasználó és a gép között vezérlik a hardver eszközöket a programok működéséhez (futásához) biztosítják a megfelelő környezetet Néhány konkrét operációs rendszer: Windows (95, 98, ME; NT, 2000, XP, Vista, 7), Linux, MacOS, Android stb. Rendszerközeli (segéd) programok 1. Olyan programok, amelyek segítenek az operációs

rendszernek 2. A segédprogramok legfontosabb csoportjai: ­ fájlkezelők (pl.: Windows Intéző, Total Commander) ­ tömörítőprogramok (pl.: 7Zip, WinZip) ­ vírusellenes programok (pl.: Panda Antivirus, Nod32) Fejlesztői rendszerek 1. Olyan programok, amelyek lehetővé teszik programok készítését (fejlesztését) 2. Néhány konkrét fejlesztő rendszer: Comenius Logo, Imagine, Scratch stb. Felhasználói programok 1. Olyan programok, amelyek valamilyen speciális célra készültek 2. A felhasználói programok legismertebb csoportjai: ­ szövegszerkesztők (pl.: Word, Writer) ­ táblázatkezelők (pl.: Excel, Calc) ­ rajzolóprogramok (pl.: Paint, Gimp) ­ böngészők (pl.: Firefox, Opera) ­ hang- és videolejátszók (pl: Windows Media Player, Vlc) ­ játékok (pl.: Pasziánsz, Aknakereső) Grafikus felhasználói felület (Graphical User Interface, GUI) A Windows XP kezdőképernyőjén megjelenő elemek: Asztal (Desktop), rajta az ikonokkal

Tálca (Taskbar), rajta a gombokkal – Általában a képernyő alján lévő sáv. – Bal szélén van a Start gomb. – Jobb szélén vannak a kijelzők – Középen az elindított programok vagy megnyitott mappák gombjai vannak. Programok használata Programok indítása: Az Asztalon lévő ikonra dupla kattintás A Tálcán lévő gombra egy kattintás. A Start menüből stb. Váltás az elindított programok között: Kattintás a Tálcán lévő gombra Alt – Tab Kilépés a programból: A programablak Kilépés gombjára kattintva Alt - F4 Programablak Az az ablak, amelyikben egy elindított program fut. Van olyan program is, amelyik egyszerre több ablakban fut (pl.: GIMP) Egy programablak fő részei Címsor Menüsor Eszköztárak Munkaterület Állapotsor Egy programablak fő részei Címsor: az ablak felső szélén levő sáv bal szélén a vezérlő menü gombja, középen a megnyitott dokumentum és

az elindított program neve jobb szélén a méretező gombok (kis méret, teljes méret vagy előző méret) és a bezárás gomb Menüsor, rajta a legördíthető főmenüpontok Menü legördítése: – Egérrel rákattintunk – Alt – a főmenüpont nevében az aláhúzott betű Speciális menüpontok: – Halvány: éppen nem használható – Előtte kis kör: több egymás alatti menüpont közül pontosan egy választható ki – Előtte kis négyzet: tetszőlegesen be- vagy kikapcsolható – Utána egy háromszög: egy almenüt gördít le – Utána egy vagy több billentyű neve: a menüparancsot közvetlenül (a menü legördítése nélkül) végrehajtó billentyűparancsok – Utána három pont: egy párbeszédablakot nyit meg Egy programablak fő részei Eszköztárak A leggyakrabban használt parancsokat végrehajtó gombokat tartalmazzák, tematikus csoportosításban Általában a menüsor alatt vannak, de áthelyezhetők

(van, amelyik az ablakon belül bárhová, van, amelyik csak az ablak négy oldala mellé szorosan) Megjelenítésük, elrejtésük: Nézet / Eszköztárak menüpont Nem minden programablakban vannak Egy programablak fő részei Munkaterület Az ablaknak az (a legnagyobb) része, amelyben a program lényeges része látható A munkaterület jobb szélén és alján lehetnek görgetősávok (bennük a görgetőnyilakkal és a görgetőcsúszkákkal), amelyek segítségével az ablak tartalmának nem látható részét is megjeleníthetjük Bizonyos fajta programoknál (pl. szövegszerkesztőknél) a munkaterület felső és bal szélénél megjeleníthető egy vonalzó is Állapotsor A futó programmal kapcsolatos adatokat, beállításokat tartalmazza (néhányat esetleg meg is lehet változtatni) Nem minden programablakban van Programablakok átméretezése Az ablak méretének vagy alakjának a megváltoztatása Végrehajtási lehetőségek: egérrel

rákattintunk az egyik méretező gombra – a teljes méretű ablak csak az eredeti méretre kicsinyíthető az egérrel vonszoljuk az ablak szegélyének valamelyik csúcsát vagy oldalfelező pontját a vezérlő menü Méret menüpontjával Ablakok áthelyezése (mozgatása) Az ablak helyének megváltoztatása Csak nem teljes méretű ablak helyezhető át Nemcsak programablakok, hanem párbeszédablakok is áthelyezhetők Végrehajtási lehetőségek: egérrel az ablak címsorát vonszoljuk a vezérlő menü Mozgatás menüpontjával Párbeszédablak Olyan ablak, amely lehetőséget ad annak megadására, hogy milyen adatokkal, beállításokkal hajtson végre a program egy műveletet, az ember és a gép közötti párbeszédre Egy párbeszédablak fő részei: címsor munkaterület Egy párbeszédablak elemei Szövegdoboz egysoros adatok gépelhetők be csak számok bevitelére alkalmas szövegdobozokba az adat a szövegdoboz

jobb szélén található léptetőnyilacskákkal is bevihető Listadoboz az egymás alatti listaelemekből lehet választani Ctrl lenyomása mellett több, tetszőleges elhelyezkedésű elemet is ki lehet választani Shift lenyomása mellett több, egymás alatti elem is kiválasztható Egy párbeszédablak elemei Legördülő lista olyan mint egy szövegdoboz, csak – nem lehet bele írni – jobb szélén van egy kis háromszög alakú nyíl a nyílra kattintva megjelenik a lista, amelyből úgy lehet kiválasztani egy elemet, mint egy listadobozból Kombinált lista egy szövegdoboz és alatta egy listadoboz vagy egy legördülő lista a szövegdobozba gépeléssel vagy a listából történő választással lehet elemet bevinni Egy párbeszédablak elemei Rádiógomb több elem közül pontosan egyet lehet kiválasztani az elem előtti körbe egy pont kerül Kiválasztógomb (kiválasztó négyzet) több elem közül tetszőleges számú

kiválasztható az elem előtti négyzetbe egy pipa kerül Egy párbeszédablak elemei Regiszterfülecskék az ablak felső szélén, címsor alatt egy vagy több sorban találhatók a beállítási lehetőségeket csoportosítják mindegyik különböző tartalmú ablakot jelenít meg használatukkal több elemet lehet egy párbeszédablakban használni, mint amennyit áttekinthetően egyszerre el lehet rajta helyezni Egy párbeszédablak elemei Nyomógombok (parancsgombok) OK: bezárja az ablakot és a beállított értékeknek megfelelően hajtja végre a parancsot (hatása ugyanaz, mint az Enter billentyűnek) Mégse: bezárja az ablakot és nem hajtja végre a parancsot, minden beállítás visszaáll az eredeti értékre (hatása ugyanaz, mint az Esc billentyűnek vagy az ablak bezárás gombjának) Súgó: megjeleníti az ablakhoz tartozó Súgót Alapállapot: a beállított értékekkel fog ezután megnyílni a párbeszédablak Alkalmaz: az

ablak bezárása nélkül, a beállított értékeknek megfelelően hajtja végre a parancsot Ha a gomb jobb szélén egy nyíl van, olyan, mintha egy legördülő lista lenne és nem egy nyomógomb Ha a gomb felirata után három pont van, egy újabb párbeszédablak jelenik meg Egy párbeszédablak használata Az aktív elem megváltoztatása (közlekedés az egyes elemek között) rákattintunk az egérrel Tab: a beállított körüljárási iránynak megfelelő sorrendben járja be az elemeket Shift – Tab: a beállított iránnyal ellentétes irányba lép szóköz: lépegetés az egy csoportba tartozó elemek között Lépegetés a listaelemek között: le – föl nyíl Egy párbeszédablak használata Az aktív kiválasztó gomb (négyzet) kivagy bekapcsolása: szóköz Az aktív nyomógomb használata: Enter Fájl (file, állomány) 1. Fájl: logikailag összetartozó adatok egységként kezelt és azonosítóval ellátott halmaza 2. Fájl

azonosítója: névkiterjesztés a fájl neve – utalhat a tartalmára, – legfeljebb 255 karakter hosszúságú lehet, – speciális karaktereket (pl. / : ? * < > | stb.) nem tartalmazhat a fájl kiterjesztése – ugyanolyan karaktereket tartalmazhat, mint a neve, – utalhat a fájl típusára – általában 1, 2, 3 vagy 4 karakter hosszúságú (pl.: c, py, com, exe, doc, odt, xls, ods, jpg, png, mp3, html stb.) 3. Egy fájl tartalmazhat: tetszőleges típusú adatot (szöveget, számot, képet, hangot, mozgóképet, programot stb.) Mappa (folder; directory, könyvtár) 1. Mappa (könyvtár): fájlok rendszerezésére és csoportosítására használjuk 2. Mappa azonosítója: névkiterjesztés egy mappának általában nincs kiterjesztése (ha van, annak sincs semmilyen különleges szerepe) a mappa azonosítója – utalhat a tartalmára, – legfeljebb 255 karakter hosszúságú lehet, – speciális karaktereket (pl. / : ? * < > | stb.) nem

tartalmazhat 3. Ugyanolyan azonosítójú két fájl nem lehet ugyanabban a mappában lehet két különböző mappában 4. Egy mappa tartalmazhat: fájlt vagy mappát 5. Egy mappa szülőmappája: az a mappa, amelyik az adott mappát közvetlenül tartalmazza a szülőmappa azonosítója: . (két pont) 6. Az aktuális mappa azonosítója: (egy pont) Háttértárolók, meghajtók 1.Meghajtó (driver): hajlékonylemezes vagy optikai lemezes meghajtók vagy merevlemezes, pendrive stb. logikai lemezrészek (partíciók) azonosítására szolgáló jelölés Egy háttértároló meghajtója jelenti azt az eszközt is, amelyik működteti az adattárolót (forgatja a lemezt, írásiolvasási műveleteket végez) A „meghajtó” másik jelentése a számítástechnikában: hardvereszközöket közvetlenül működtető program 2.A meghajtók jelölése a Windows operációs rendszerben: az angol abc nagybetűivel, utána kettőspont A:, B: hajlékonylemezes meghajtók

C., , Z: merevlemezes vagy pendrive partíciók, optikai lemezek meghajtói, hálózati meghajtók stb 3.Mentés: a memóriában lévő adatok átmásolása egy háttértárolóra a mentés során meg kell adni a meghajtót, a mappát, a fájl nevét és típusát 4.Megnyitás (betöltés): egy háttértárolón lévő adatok átmásolása a memóriába