Informatika | Operációs rendszerek » Nyílt forráskódú operációs rendszerek alkalmazási lehetőségei a köznevelési intézményekben

Nyílt forráskódú operációs rendszerek alkalmazási lehetőségei a köznevelési intézményekben Nyílt forráskódú operációs rendszerek alkalmazási lehetőségei a köznevelési intézményekben Jelen kiadvány a „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)” II. szakasz kiemelt projekt keretében készült Projekt azonosítószáma: TÁMOP-3.11-11/1-2012-0001 Kedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kötet szerzői: Dr. Légrádi Gábor (2–5 és 7 fejezet) Mede Perla (6. fejezet) Dr. Szekeres Ágota (6 fejezet) Dr. Virányi Anita (6 fejezet) Szerkesztette: Farkas Bertalan Péter Dr. Főző Attila László Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály, 2015. Felelős kiadó: Kiss József ügyvezető ISBN 978-963-9795-83-9 Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt. Ez

a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 3 Tartalomjegyzék 1. Előszó 7 2. 2.1 2.2 2.21 2.22 A szabad és nyílt forráskódú szoftverek Definíciós problémák A szabad és nyílt szoftverek alkalmazási területei Az alkalmazás lehetséges szintjei Nyílt szoftverek jelenlegi helyzete a közoktatásban 11 11 16 16 17 3. A nyílt forráskódra történő migráció hatékony eszközei és módszerei 3.1 Nemzetközi tapasztalatok 3.11 Brazília 3.12 Egyesült Királyság 3.13 Összegzés 3.2 A szabad és nyílt kódú szoftverekre, illetve az ilyen megoldású operációs rendszerekre való áttérés eredményei a közoktatás területén, Magyarországon 3.3 Az áttérés lehetséges motivációi 3.4 Kiválasztási szempontok átállás előtt 3.5 Az átállás tapasztalatai 3.6 A szabad- és nyílt kódú rendszerekre való

áttérés esetleges gátló tényezői 3.7 Nemzeti szintű teendők a szabad szoftverek fejlesztéséért és elterjedéséért 3.71 Kommunikáció, PR, lobbi 3.72 Közösség, hálózat, koordináció 3.73 Migráció ösztönzése, támogatása 3.74 Tudásbázis, elemzések, watchdog 3.75 Képzések, oktatás, tréning 3.76 Szabályozás 3.77 Monitoring, jelentések 19 19 19 20 22 23 24 25 26 27 31 31 31 32 32 33 33 34 4. Szabad és nyílt forráskódú rendszerek hazánkban 4.1 Jelenleg is folyamatban levő szabad és nyílt kódú projektek áttekintése 4.2 Az oktatási igényeket kiszolgáló szabad és nyílt forráskódú rendszerek 4.21 Telepítés és konfigurálás 4.22 Támogatás és frissítés 35 35 38 39 41 4 TA R T A L O M 4.3 A jelenleg is használt szabad- és nyílt kódú operációs rendszerek részletes bemutatása 4.31 HuEDU 4.32 OpenEDU program (SuliX) 4.33 Ubuntu Érett ségi Remix csomag 4.4 Érett ségi informatikából

szabad és nyílt szoft veres alapokon 5. 42 42 46 52 53 Szabad és nyílt forráskódú szoft verek a tanórákon 5.11 Javasolt szoft verek a természettudományok oktatásához 5.12 Javasolt szoft verek a matematika oktatásához 5.2 Nyílt forráskódú irodai szoft vercsomagok 5.21 OpenOffice irodai szoft vercsomag 5.3 Nyílt forráskódú interaktív tábla szoft ver: Open Sankoré 5.4 A közép- és emelt szintű informatika érett ségeire való felkészítéshez szükséges szoft verek és tananyagokkal kapcsolatos ismeretek 55 57 59 61 61 65 6. Szabad és nyílt forráskódú operációs rendszerek pilot projektje 6.1 A pilot kutatás paraméterei 6.11 A pilot kutatás céljai 6.12 A pilot kutatás kérdései, hipotézisei 6.13 A pilot kutatás módszertana és eszközei 6.14 A pilot kutatás mintája 6.2 A pilot kutatás eredményei 6.21 A kérdőívek elemzése 6.22Az interjúk elemzése 6.23 Az iskolai adminisztrációs rendszer beválásvizsgálata

6.3 A szabad, nyílt kódú rendszerekre történő átállás tapasztalatainak összegzése 6.31 Az iskolai alkalmazás feltárt előnyei és hátrányai 6.32 Az iskolai tanulásban az alkalmazással kapcsolatban feltárt lehetőségek 6.4 A pilot kutatás kérdéseinek megválaszolása 6.5 A pilot kutatás hipotéziseinek beválása 71 71 71 72 73 75 82 82 93 111 115 116 119 7. 121 7.1 7.2 7.3 7.4 Összegzés, ajánlások Összegzés a köznevelésben dolgozó pedagógusok számára Összegzés az intézményvezetők számára Összegzés a fenntartó számára Javaslatok más iskolák számára 67 113 113 121 122 122 123 TA R T A L O M 7.5 7.6 8. Ajánlások, javaslatok intézményi és nemzeti szinten Javaslatok a tanárképzés, tanártovábbképzés számára 125 126 8.32 8.33 8.4 8.41 8.42 8.43 A pedagógiai gyakorlatban használható nyílt forráskódú, szabad terjesztésű eszközök/szoft verek bemutatása, tantárgyi jó gyakorlatok

Informatikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel Prezentáció készítés alapjai – ismétlés (Ubuntu) Prezentációkészítés alapjai – ismétlés (SuliX) Gyakorlás – SuliX Fizikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel Az elektromos áram kialakulása - SuliX Ohm törvénye – az ellenállás értelmezése anyagszerkezeti, mechanikai modell segítségével – SuliX Az áramköri alapmennyiségek. Ohm törvénye Az ellenállás értelmezése anyagszerkezeti modell segítségével – Ubuntu Matematikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel Ismeretek elmélyítése, gyakorlás: nevezetes szögek szögfüggvényei – Ubuntu Vektorműveletek és tulajdonságaik – SuliX A hegyesszögek szögfüggvényei – HuEdu Idegen nyelv tanítása nyílt forráskódú eszközökkel Egészséges étkezés-vásárlás – Ubuntu Az emberi test – Ubuntu Közlekedés a városban és a világban – SuliX 9. Irodalmak jegyzéke 163 10. Táblázatatok

jegyzéke 169 8.1 8.11 8.12 8.13 8.2 8.21 8.22 8.23 8.3 8.31 127 127 127 133 136 138 138 141 144 147 147 149 151 157 157 159 161 5 ELŐSZÓ 1. Előszó Az oktatás területén az informatikai eszközök megjelenése, majd egyre szélesebb körű alkalmazása jól megfigyelhető volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon is. Ebben a folyamatban elsősorban a Microsoft Windows operációs rendszerek használata és az azok alatt működő szoft verek terjedtek az intézményekben, amely tendencia köszönhető volt az állami, kormányzati támogatásoknak, programoknak is, amelyek az intézmények, a tanulók, a tanárok és családok számára is lehetőséget nyújtott ezen eszközök kedvezményes konstrukcióban történő beszerzésére (vö. például Sulinet Program adta lehetőségek) A Tisztaszoft ver Program révén az oktatási intézmények és azok résztvevői (tanulók, tanárok) a Microsoft termékeit ingyenes formában vehették igénybe. A Tisztaszoft

ver program jelenleg kibővített formában működik, a Microsoft termékei mellett a HuEdu Program és az OpenEdu Program vehető igénybe az oktatási intézmények számára. A cél az lehet az oktatás szereplői számára, hogy a zárt kódú, többnyire költséggel járó, kötött licencelésű Microsoft-termékeket egyre inkább megpróbálják olyan konstrukciókkal, csomagokkal kiváltani, amelyek hasonló színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani, de nem jelentenek anyagi és/vagy licenckötött ségeket számukra. A cél azonban egyértelműen nem a jelenleg használt zárt kódú megoldások mindenáron és kritika nélküli elvetése, hanem sokkal inkább az, hogy ha megoldható szabad vagy nyílt kódú megoldással, akkor legyen lehetőség arra, hogy ez utóbbit vezessék be, és használják a továbbiakban. Ebbe az irányba mutat a HuEdu és az OpenEdu programok Tisztaszoft ver Programban történt elhelyezése is. A hétköznapi gyakorlatban a

számítógépes konfigurációk, szoft veres megoldások használatában vezető szempont ma már az a kérdés, hogy milyen minőségben és milyen áron lehet igénybe venni azt. Az otthoni felhasználásban egyre inkább teret nyernek azok a lehetőségek, amelyek nyílt forráskódú megoldásokat használnak, szabad szoft veres formákat jelentenek, és ez a trend már a mobileszközök használatában is tetten érhető. Ezért elfogadhatónak látszik az az igény, hogy a köznevelés rendszerében működő intézmények oktatást segítő elektronikus eszközei esetében is megjelenjen ez a szempont, gyakorlat. E kötet azt tűzte ki célul, hogy bemutassa a nyílt forráskódú operációs rendszerek alapvető jellemzőit, összefoglalja a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, illetve felvázoljon egy megvalósítható jövőképet azon köznevelési intézmények számára, akik szeretnének áttérni a nyílt forráskódú operációs rendszerekre. A kötet alapjául

szolgáló szakterületi elemzés és a kutatási jelentés 2014-ben készült. 7 KÖSZÖNET Köszönet Ezúton szeretnénk köszönetet nyilvánítani azon pedagógusoknak, akik részt vettek a nyílt forráskódú operációs rendszerekkel segített tanítással és tanulással kapcsolatos kutatásban: • Antal Erzsébet, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest; • Czeczei József, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest; • Csanády Szilvia, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest; • Erhardt Emese, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest; • Hegyiné Farkas Éva, Szerb Antal Gimnázium, Budapest; • Imrőné Kemény Gabriella, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest; • Jánvári Zsuzsanna, Szerb Antal Gimnázium, Budapest; • Ladinszki István, Szerb Antal Gimnázium, Budapest; • Mahler-Lakó Viktória, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest; • Litkai Krisztina, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest; • Papdánné Nagy

Jolán, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest; • Scharnitzky Miklós, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest; • Szabó Krisztina, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest; • Takáts Botond, Szerb Antal Gimnázium, Budapest. 9 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K 2. A szabad és nyílt forráskódú szoftverek 2.1 Definíciós problémák Mind a nemzetközi, mind pedig a hazai szakirodalomban (és a gyakorlatban alkalmazott felfogásokban) többszempontú a fogalmak értelmezése. Azt lehet látni, hogy a nyílt forrású szoft ver és a szabad szoft ver fogalma, illetve ezek egymáshoz való viszonya is tisztázandó abban a tekintetben, hogy egymás szinonimájaként, avagy külön jelentéstartalommal bíró fogalmakként értelmezzük őket. A nemzetközi akadémikus és gyakorlati közösségek egyaránt megkülönböztetik ezt a két fogalmat, és erre épül a hazai

értelmezés is, ezért a hazai hivatkozott változatot mutatjuk be itt. A szabad szoft ver fogalmának használata az USA-ból indult el, a Free Soft ware Foundation (FSF) tett lépéseket először a definiálására. Felfogásuk szerint szabad szoft verről beszélünk akkor, ha az megfelel az alábbi szempontoknak: • tetszőleges célra történő szabad felhasználás; • szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság; • másolatok szabad terjeszthetősége; • szabad továbbfejleszthetőség és az eredmény szabad közzététele. Ettől kissé eltérő jelentéstartalommal kezdték használni marketingtevékenység során – de ugyanazon szoft verekre vonatkozóan – a nyílt forrású szoft ver kifejezést a későbbiekben. A marketing célja a gazdasági életben való népszerűsítés volt, így elsősorban a technikai szempontokat hangsúlyozta, és az alapvető filozófiai, társadalmi, etikai szempontokat háttérben hagyta. Egy másik

amerikai egyesült államokbeli szervezet, az Open Source Initiative (OSI) felfogása szerint nyílt forrású szoft verről akkor van szó, ha megfelel az alábbiaknak: • szabad terjeszthetőség; • a forráskód elérhetősége; • származtatott művek létrehozásának engedélyezése; • a szerző forráskódja sérthetetlenségének biztosítása; • személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma; • különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma; • a licenc terjeszthetősége; • a licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre; • a licenc nem korlátozhat más szoft vert; • a licencnek technológiasemlegesnek kell lennie. A két definíció közötti eltérések okozta problémák elkerülésére később kialakították a „free, open source software” (szabad, nyílt forrású szoft ver) fogalmát, amely a mindkét megközelítésnek megfelelő szoft verekre használatos. Mindemellett érdemes még megemlíteni

néhány további fogalmat, amelyek egyrészt az angol eredeti free szó kettős jelentéséből következő problémák kiküszöbölését célozzák, másrészt egyesíteni próbálják a két definíciót. Az egyik ilyen az Európai Bizott ság által alkalmazott „Soft ware Libre”, ami a szabad szoftver új elnevezése lenne, elkerülve a free szó jelentésbeli problematikáját. Eddig azonban nemigen terjedt el a használata, itthon különösen nem ismert még. A másik ilyen pedig az 11 12 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K eddigiek egyesítésére törekvő „free, libre, open source soft ware” (ingyenes, szabad, nyílt forrású szoft ver). A nyílt forráskódú, szabad szoft verek témakörrel foglalkozó tudományos publikációk az utóbbi években már leginkább a „free, open source software”, illetve „free, libre, open source software”, azaz a komplexebb, mindkét definíciót magába foglaló megközelítést

alkalmazzák: a későbbiekben ebben az értelemben használjuk mind a szabad szoft ver, mind a nyílt forráskódú szoft ver kifejezések alkalmazásakor a fogalmakat. Fontos még megjegyezni, hogy a szabad, nyílt forráskódú szoft verek szabadon felhasználható, módosítható, terjeszthető, akár el is adható forráskódot biztosítanak a felhasználóknak, így az ingyenesen letölthető, de forráskód nélküli vagy nem módosítható freeware kategóriának nincs köze a szabad szoft verhez. A szabad szoft verek nem ingyenesen elérhető freeware programok, és gyakran nem is tölthetők le ingyenesen. A szabad szoft ver attól válik szabaddá, hogy olyan a felhasználó számára, mintha ő fejlesztette volna. Az oktatásban, és ezen belül a közoktatásban jelenleg is több helyen és több feladatkör kiszolgálására használnak szoft vereket, akár több, egymástól eltérő célra is. Ilyen cél lehet például az oktatási folyamat támogatása, vagy az

oktatási háttér infrastruktúra biztosítása, illetve az oktatással kapcsolatos adminisztráció támogatása. Az ilyen irányú szoft verfelhasználás növekedéséhez adhat lökést az ún. szabad, illetve nyílt szoft verek minél szélesebb körben történő megismerése, bevezetése és használata. Ez a két, korábban említett fogalom – a szabad és nyílt forráskódú szoft verek –, egyébként az alkalmazás szintjén napjainkban már nem csak a szűk informatikai szakma berkein belül ismertek, hanem nap mint nap, egyre többen és többen használnak olyan eszközöket, amelyekben a gyártók például szabad vagy nyílt szoft veres megoldásokat alkalmaztak. A mérvadó mindenképpen az, hogy az igénybe vett szolgáltatás milyen minőségű és milyen áron lehet azt használni. Ilyen általánosan használt szolgáltatás az oktatásban az elektronikus levelezés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés, honlapszerkesztés és

-fenntartás, valamint az elektronikus napló használata. A legnépszerűbb telefonos operációs rendszerek közül az Android rendszer is nyílt forráskódú. Érdemes azonban azt is tisztázni, hogy tulajdonképpen mit is értünk a szabad, illetve a nyílt szoft ver fogalma alatt. Elég sok téves vagy hiányos információ, valamint hibás fogalomhasználat jellemzi a szabad és nyílt rendszereket nem ismerők elképzeléseit a szabad és nyílt rendszerekről. Érdemes egyszerű és pontos meghatározást adni ezekről a fogalmakról. A meghatározás egyrészről az alábbi: „A szabad, más néven nyílt forráskódú szoft verek szabadon felhasználható, módosítható, terjeszthető, akár el is adható forráskódot biztosítanak a felhasználóknak. Az ingyenesen letölthető, de forráskód nélküli vagy nem módosítható ún. freeware kategóriának nincs köze a szabad szoft verhez. A szabad szoft verek nem ingyenes freeware programok, és nem is mindig

tölthetők le ingyenesen. A szabad szoft ver azért szabad szoft ver, mert olyan szabadságot nyújt a felhasználónak, mintha az a saját fejlesztése volna: nem véletlenül a Free Soft ware Foundation a privát (nem publikus) fejlesztést egyfajta szabad szoft vernek tekinti a felhasználó (egyben a fejlesztő) szemszögéből. A választott szabad szoft ver licenc még azt is kikötheti, hogy a módosított forráskód, amennyiben a hozzá tartozó szoft ver kiadásra kerül, ugyanilyen »szoft ver-szabadságjogokkal« kell hogy rendelkezésére álljon a felhasználónak A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K (ún. „erős” szabad szoft ver licenc) Ezek a kód-újrafelhasználást, együttműködést és innovációt serkentő, de az üzleti célú felhasználást és a szabad versenyt nem korlátozó szabad szoft veres alaptulajdonságok lehetővé teszik, hogy kisebb egyéni ráfordítással kiváló minőségű szoft vertermékek

készülhessenek el.” A nyílt- és szabad szoft verek egy másik definíciója: A szabad szoft ver fogalmát az egyesült államokbeli Free Soft ware Foundation (FSF) defi niálta először. Az ő értelmezésükben egy szoft ver akkor szabad, ha az alábbiak teljesülnek: • Tetszőleges célra történő szabad felhasználás: A szabadság feljogosít arra, hogy a programot bármilyen személy vagy szervezet bárminemű számítógéprendszeren, tetszőleges céllal futtassa, és erről nem kell előzőleg értesíteni sem a fejlesztőt, sem mást. • Szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság: Lehetőséget nyújt, hogy a felhasználó a rendszert a szükségleteihez (precondition) igazítsa, akár átalakítsa, viszont ennek alapvető feltétele, hogy hozzáférjen a forráskódhoz. Ezenkívül jogosult arra, hogy a módosított változatot saját céljaira – mind munkájához, mind szórakozásához – felhasználja anélkül, hogy egyáltalán

említést tenne a módosított változatok létezéséről. Ahhoz, hogy közzétegye a változtatásokat, senkit sem kell külön értesítenie. • Másolatok szabad terjeszthetősége: Garantálja, hogy a készült másolatokat bárki közzétehesse, megossza a szoft verrel kapcsolatos tapasztalatait, a további felhasználók segítése érdekében. • Szabad továbbfejleszthetőség és az eredmény szabad közzététele: Biztosítja, hogy a szoft vert bárki tökéletesítse és az általa finomított változatot közzétegye, az ahhoz tartozó forráskóddal együtt. A 2. és 4 pont feltételezi a szoft ver forráskódjának rendelkezésre állását, ami nélkül a feltételek gyakorlatilag megvalósíthatatlanok lennének A fenti jogok visszavonhatatlanok kell hogy legyenek. Azokat a szoft verlicenceket, amelyek megadják a szoft ver felhasználóinak a fenti jogokat, szabad szoft verlicenceknek nevezzük. Ezek közül a legjelentősebbek: GPL, LGPL, BSD, MPL, EUPL. A nyílt

forrású szoft ver definíciója: A nyílt forrás az OSI értelmezésében licencekre vonatkozik. Egy licenc akkor nyílt forrású, ha megfelel a következő feltételeknek: 1. Szabad terjeszthetőség: A licenc nem korlátozhatja a szoft ver értékesítését vagy továbbadását több, különböző forrásból származó programot tartalmazó gyűjtemény elemeként. A licenc nem követelhet meg ilyen jellegű terjesztés vagy eladás után fizetendő jogdíjat, egyéb díjat vagy illetéket. 2. A forráskód elérhetősége: A programnak tartalmaznia kell a forráskódot is, valamint engednie kell a forráskód és a lefordított, futtatható kód terjesztését is Ha a terméket a forráskód nélkül terjesztik, akkor a forráskódnak méltányos áron elérhetőnek kell lennie (az ár nem lehet magasabb, mint a másolás indokolt költsége). Ajánlott megoldás, hogy a forráskódot az interneten külön díj nélkül letölthetően közzétegyék. A forráskód formája

olyan legyen, ahogyan azt egy programozó írná 13 14 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K Szándékosan összekuszált forráskód nem engedélyezett. A forráskód továbbá nem lehet semmiféle köztes formátum, például előfeldolgozó (preprocesszor) vagy kódátalakító (transzlátor) kimenete. 3. Származtatott művek létrehozásának engedélyezése: A licencnek lehetővé kell tennie a módosításokat és a származtatott művek előállítását, valamint ezek terjesztését az eredeti program licencével megegyező feltételek mellett. 4. A szerző forráskódja sértetlenségének biztosítása: A licenc csak abban az esetben korlátozhatja a módosított forráskód terjesztését, ha megengedi, hogy a forráskódot a fordításkori változtatásokat szolgáló módosító „patch”-állományokkal együtt terjesszék. A licenc megkövetelheti, hogy a származtatott műveknek más nevet vagy verziószámot adjanak. 5.

Személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma: A licenc nem tehet megkülönböztetést személyek vagy személyek csoportjai tekintetében. 6. Különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma: A licenc nem korlátozhatja a program használatának területét vagy szándékát. Például nem korlátozható az üzleti célok megvalósítására vagy genetikai kutatás céljára történő felhasználás 7. A licenc terjeszthetősége: A program felhasználását illető jogoknak bármiféle külön engedélyezési eljárás nélkül kell vonatkozniuk minden felhasználóra. 8. A licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre: A programhoz fűződő jogok nem függhetnek attól, hogy a program része-e egy adott programcsomagnak. Ha az eredeti programcsomag részét képező programot külön terjesztik, akkor az eredeti programcsomagot használókra érvényes jogoknak kell vonatkoznia azokra is, akik a programhoz külön jutottak hozzá. 9. A

licenc nem korlátozhat más szoft vert: A licenc nem tartalmazhat olyan korlátozásokat, amelyek a programmal együtt terjesztett más programokra vonatkoznak Például a licenc nem írhatja elő, hogy az azonos adathordozón található többi program is nyílt forrású legyen. 10. A licencnek technológiasemlegesnek kell lennie: A licenc egyik rendelkezése sem függhet adott technológiától vagy a felhasználói felület fajtájától. Látható, hogy ezek a feltételek lényegüket tekintve megfelelnek az FSF definíciójának, azt csupán technikai részletkérdések szabályozásával bővítik. A fentiekkel szembe szokták állítani az ún. zárt kódú (proprietary) megoldásokat, melyeknél: 1. a szoft ver gyártója nem adja ki, vagy nem teszi elérhetővé a termék forráskódját; 2. ezáltal a termék működése részleteiben nem ismerhető meg, illetve nem tanulmányozható, sőt, az ilyen irányú tevékenység akár komoly jogi következménnyel is járhat; 3. a

felhasználó nem változtathat a terméken a forráskód módosításával és a szoft ver forráskódjának újrafordításával; 4. a termék nem adható szabadon tovább Ez természetesen azt is jelenti, hogy a zárt kódú megoldások használata során a felhasználónak legfeljebb olyan hatása lehet a szoft verre, ami hatás a szoft vert csak egy bizonyos szűk határok között engedélyezett módon változtathatja meg (pl. telepítési konfigurációnál a telepítendő komponensek kiválasztása). A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A szoft verek használatához már a kezdetektől különböző jogosítványok kapcsolódtak, e használati jogok személyi, területi, vagy időbeli meghatározását vagy esetleges korlátozását nevezhetjük licencelésnek. A licencek által adott jogok vonatkozhatnak: 1. személyekre vagy intézményekre, akik, illetve amik használhatják a szoft vereket; 2. időtartamra, amíg használható

jogszerűen a szoft ver (pl egy év vagy konkrét dátumok); 3. területi behatároltságra, ahol használható a szoft ver (pl egy régión vagy országon belül); 4. vagy az előzőek valamilyen kombinációjára Hozzá kell azonban tenni, hogy önmagában, az adott szoft verre vonatkozó licenc hiánya általában még technikailag nem korlátozza a szoft ver használatát, de a jogszerűséget mindenképpen megsérti. A licencelési megoldások között is léteznek a nyílt és szabad felhasználást támogató változatok is. 15 16 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K 2.2 A szabad és nyílt szoftverek alkalmazási területei Mindazon területek – legyenek azok akár a magán-, illetve közszféra berkein belül –, amelynél az IT területek forráshiányosak – vagy a költségeket alacsony szinten kell tartani –, azokon érdemes megfontolni a szabad és nyílt szoft verek felhasználását. Ezeknél a szabad és nyílt kódú

rendszereknél ugyanis maguk a szoft verek ingyenesen hozzáférhetők s ez által a beszerzési költségek csökkenthetők. Hozzá kell azonban tenni, hogy ugyan a szoft ver ingyenes, de a hozzákapcsolódó esetleges tevékenységek, pl. telepítés, karbantartás, üzemeltetés, betanítás, szoft verkövetés, illetve migrálás már nem feltétlenül ingyenesek. Az ilyen szoft vereket készítő vagy forgalmazó cégek így tehát nem magából az eladásból profitálnak, hanem a kapcsolódó támogatás által juthatnak bevételekhez. 2.21 Az alkalmazás lehetséges szintjei Jóllehet, hogy jelen kiadványban a szabad és nyílt szoft verekről általános értelemben beszélünk, de a konkrét alkalmazás esetében a futtatási környezetet is érdemes figyelembe venni. Ezek alapján egy adott alkalmazás esetén lehet az azt hordozó és futtató operációs rendszer nyílt vagy zárt kódú. Nem ellentmondás az, hogy akár zárt kódú operációs rendszerekre is

készülhetnek, és használhatók szabad és nyílt szoft verek A zárt kódú operációs rendszer gyártója ugyan nem teszi általában elérhetővé az operációs rendszer forráskódját, és ezzel nem ad lehetőséget annak minden lehetséges szolgáltatásának használatára, de az adott operációs rendszer szolgáltatásainak dokumentációját (API: Application Programming Interface, alkalmazás programozói felület) viszont publikálja. Ennek hiányában ugyanis a szoft verfejlesztést végző cégek – akár nyílt vagy szabad, vagy akár zárt szoft vert készítenek – sem tudnák, hogy az operációs rendszer milyen szolgáltatásokkal rendelkezik, amelyeket az általuk készített szoft ver ki tudna a működése során használni. Könnyebben elfogadtatható a nyílt vagy szabad szoft veres alapra történő átállás, ha azt nem egy lépésben, hanem fokozatosan valósítják meg, időt hagyva az abban résztvevőknek, hogy megtanulják a már korábban

megszokott rendszerek használatától esetleg eltérő megoldásokat. Általános esetben az oktatás keretein belül több lehetséges területen is alkalmazhatók szoft verek: 1. Magában az oktatásban, közvetlenül a tanítási és tanulási folyamat támogatására Ilyenek lehetnek az oktatóprogramok, programcsomagok vagy akár egyedi programok segítségével az egyes oktatási területek (tantárgyak vagy tantárgycsoportok) kiegészíthetők és támogathatók. 2. Az oktatási háttér infrastruktúrában, az oktatással közvetlenül kapcsolatos teendők szervezésénél és adminisztrálásánál (pl. vizsgáztató rendszerek) Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal (pl. email), arculat a világ felé (pl weboldal-üzemeltetés) 3. Az oktatással kapcsolatos adminisztratív háttér biztosítására, például a hallgatói és tanári adatok és eredmények adminisztrálása, statisztikák készítése, adatközlés a fenntartók felé. A S Z A B A D É S N Y Í

LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K 2.22 Nyílt szoftverek jelenlegi helyzete a közoktatásban A nyílt forrású szoft verek használata a köznevelési intézményekben is egyre inkább elterjed. A magyar állam által támogatott HuEDU és OpenEDU projektek azzal a céllal jöttek létre, hogy segítsék a köznevelési intézményekben a szabad szoft verekre történő átállást. Az iskolák a migrációhoz komplett szerver-, illetve kliensoldali szoft vercsomagokat, valamint technikai támogatást kapnak, amely költségként az iskoláknál nem jelentkezik: a HuEDU és OpenEDU programokban az iskolák részvételét a szerződési kerethatárig az állam finanszírozza. A programokban résztvevő iskolák mellett számos intézményben önállóan hajtották végre a szabad megoldásokra történő migrációt. A köznevelési intézmények hosszú távú informatikai stratégiával kell hogy rendelkezzenek, ezért fontos, hogy az infrastruktúrájukat olyan

elemekre építsék, amelyek hosszú távon elérhetőek lesznek és kevéssé függnek a pénzügyi lehetőségektől. Ha egy iskola vagy szervezet szabad szoft verekre alapozza az informatikai rendszerét, akkor biztos lehet benne, hogy nem kerül olyan kényszerhelyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik egyetlen cégnek. Nem fordulhat elő az az eset, hogy egyetlen cég eltűnése vagy felszámolása miatt a teljes informatikai infrastruktúrája használhatatlanná válik. A szabad és nyílt kódú szoft verek beszerzésekor megtakarított licencdíjak mellett fontos, hogy e szoft verek esetén a frissítések szintén szabadon elérhetőek, így a szoft verek újabb verzióinak beszerzése sem ró anyagi terheket az intézményre. A köznevelési intézmények infrastruktúrájának kialakításában viszont figyelembe kell venni a rendszergazdák szaktudását is. A rendszergazdáknak ugyanis képesnek kell lenniük a migrációs folyamatban való részvételre – amely

felölelheti egy adott szoft verkörnyezet új operációs rendszerre vagy más operációs rendszerre, esetleg egy más típusú gépre való telepítését, az addig használt adatok átköltöztetését az új rendszerre, valamint a felhasználói kör oktatását, az új rendszerre való felkészítését is –, valamint az informatikai hálózat folyamatos karbantartására. Ha ugyanis a nyílt forrásokra történő migrálás támogató cég segítségével történik meg, miközben az intézményben hiányzik a működtetéshez szükséges szakértelem, ez újabb függéshez vezethet, de most már nem a szoft verek, hanem a rendszer-adminisztráció oldalán. Elsődleges tehát, hogy a köznevelési intézményekben dolgozó rendszergazdák is lépést tudjanak tartani az informatikai fejlesztési irányokkal, és amennyiben igény van rá, biztosítva legyen számukra a szükséges képzés az új rendszerek üzemeltetéséhez. Az igények pedig köznevelési

intézményenként változók lehetnek, hiszen sok iskolában nagyon jó, kiterjedt szakértelemmel rendelkező informatikai szakemberek végzik a rendszeradminisztrációs feladatokat, míg máshol ez kevéssé mondható el. Az intézményekben azonban számos olyan adminisztrációhoz szükséges alkalmazás van ma használatban, amelyek kereskedelmi operációs rendszer meglétét teszik szükségessé. Ezek száma remélhetőleg a jövőben csökkenni fog, jelen pillanatban azonban a teljes iskolai szabad szoft verekre történő migráció helyett a részleges átállás lehet a követhető út, ahol az említett szoft vereket tartalmazó számítógépek kimaradnak a migrációs folyamatból. Tehát a teljes migráció előtt meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a területek az intézményben, amelyek kiváltása megoldhatatlan nyílt forrású alternatívákkal. 17 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I

É S M Ó D S Z E R E I 3. A nyílt forráskódra történő migráció hatékony eszközei és módszerei 3.1 Nemzetközi tapasztalatok Tekintsük át néhány esettanulmány alapján, hogy az esetleges szabad vagy nyílt forráskódú rendszerekre való áttérés milyen tapasztalatokat eredményezett a világban! 3.11 Brazília Az eddigi legnagyobb szabad szoft verre való áttérést Brazíliában hajtották végre. Az átállás során az általános és középiskolások (a 6 és 18 éves korú tanulók) számítógépes laborjait is átalakították, úgynevezett vékonykliens (thin client) megoldások alkalmazásával. A vékonykliens egy olyan speciális számítógép, amely a működéshez csak a legszükségesebb alkatelemeket tartalmazza (monitor, billentyűzet, egér, minimális számítógép). Ezek a kliensek egy erősebb számítógéphez kapcsolónak a hálózaton, oly módon, hogy öt tanuló használ a vékonyklienseken keresztül egy erősebb számítógépet

s érheti el az oktatáshoz szükséges alkalmazásokat. Az átállás 60%-kal kisebb költséget eredményezett, mintha minden tanuló egy teljes értékű számítógép elé ült volna. Ez persze azt is jelenti, hogy az átálláshoz speciális hardver is kellett, amelynek kifejlesztése is további költséget jelentett, valamint az is a költségekbe számított, hogy a kiszolgáló operációs rendszert is ehhez a speciális kialakítású eszközparkhoz kellett módosítani. További eredménye ugyanakkor a projektnek az, hogy ezzel a megoldással közel 150 millió kilowattórányi áramot sikerül évente megtakarítani. A brazil oktatásért felelős minisztérium ezt az átállást több lépcsőben valósította meg, pilot projekteket készített több különböző területen (városokban, vidéki településeken). A tapasztalatok felhasználásával többször korrigálták az alkalmazott megoldásokat, szem előtt tartva a végső célt. A megvalósítás során

elvégzendő feladatok voltak: • telepíteni és menedzselni kellett több oktatási szintre – alapfokú iskola, középiskola – a számítógépeket, amelyek nagy földrajzi területen elszórva voltak találhatók, • a számítógépek, a szoft verek, a karbantartás és a felhasználók támogatásának, IT költségeinek előteremtése, • a szoft verlicencek költségeinek előteremtése, • a számítógépek leállási idejének csökkentése, amely az esetleges számítógépes betörések vagy kártékony szoft verek miatt következik be, minimalizálni kellett az áramfelhasználást, • a környezet szennyezésének csökkentése. A projekt eredményeképpen 50 000 iskolában 35 millió tanuló 5 244 000 új számítógépet kapott, a minisztérium az ez irányú éves költségeit 60%-kal tudta csökkenteni, valamint a villanyfogyasztás 80%-át megtakarították. 19 20 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y

E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I 3.12 Egyesült Királyság 3.121 Orwell középiskola Ebbe az iskolába ezer tanuló jár, akik 11 és 18 év közötti életkorúak. Az iskola az éves 25 ezer fontnyi költségéből korábban a költség több mint a felét, 13 ezer fontot csak a szoftverlicencekre kellett hogy fordítson. Új beruházásként négy új számítógépes labort terveztek, laboronként 30 számítógéppel. További terv volt az is, hogy a tanulók az iskolai szoft vereket akár otthon is jogtisztán használhassák. Megoldásként Windowsról SuSE Linux 9.1-re váltottak, KDE grafikus felhasználói felülettel További cél volt az is, hogy a régi gépeket ne kelljen lecserélni, mivel az új gépek beszerzése nem fért bele a költségvetésbe. Itt is a brazil esethez hasonló megoldás vezetett eredményre A régi gépek vékonykliensként lettek átkonfigurálva, oly módon, hogy a beindításukkor – mivel nem tartalmaznak merevlemezt – a központi

számítógépről kapott operációs rendszerpéldány indult el a kliens gépen, a programok futtatása pedig a központi szervergépen, az úgynevezett alkalmazás szerveren történhetett. Ezzel a megoldással a kliensgépeket nem kell állandóan újabb és újabb hardverelemekkel bővíteni A merevlemez nélküli kliensek kevesebb áramot fogyasztanak, és kevésbé zajosak A megoldásra jellemző, hogy még akár 120 hallgató egyidejű bejelentkezése estén is ez a felhasználószám csak kevéssé terheli a központi szervert. A kliensek segítségével az alkalmazások széles köre válik használhatóvá, mint például az OpenOffice vagy LibreOffice, a Quanta nevű HTML szerkesztőprogram, illetve a KDE grafikus környezet által szolgáltatott oktatási szoft verek, valamint a Scribus nevű kiadványszerkesztő és a GIMP grafikus szerkesztőprogram. Arra is van lehetőség, hogy a hallgatók távoliasztal-kiszolgálóval1 Windows-alkalmazásokat érjenek el, amelyek az

iskola Windows-szerverén futnak. Van ezen felül lehetőség arra is, hogy a tanulók állományokat töltsenek fel az iskolai FTP2 szerverére és osszanak meg egymással. Természetesen az email-elérés is megoldott egy Squirrelmail nevű webes felülettel rendelkező megoldással A webtartalmak és emailek vírusszűrését egy Equinet nevű proxyszerverrel és tűzfalprogrammal végzik A projekt olyan sikeresen zárult, hogy a brit oktatásért felelős minisztérium 50 ezer font költséget adott az iskolának arra, hogy az általuk kialakított megoldást olyan módon alakítsák át, hogy azt máshol is alkalmazni tudják. 3.122 Hassenbrok Műszaki Középiskola Koedukált, 700 fős létszámú, főképpen műszaki képzést adó középiskola. A tanulókat 200 számítógép szolgálta ki, amelyeken Windows XP futott, ezek közül 50 gép három laborban volt megtalálható. Ezek közül sok volt a régi és kihasználatlan Szerverekként Windows 2008-at használtak az

iskolában, egy linuxos szerver volt kutatási célra és internetszűrési funkciókra. Tűzfalként akartak az addig használt fizetős megoldás helyett egy új linuxos gépet. Pályáztak a gép árára, amelyet el is nyertek, s ezzel lehetővé vált, hogy a kliensgépeket is vékony1 2 Remote Desktop Program: RDP FTP: file transfer protocol A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I kliensekre cserélhessék. Több Linux-változatot is kipróbáltak, az eddig kihasználatlan gépeket tartalmazó laborokat állították át vékonykliens megoldásúvá Alapvető alkalmazásként az OpenOffice-t, GIMP-et, Kolour-t választották. Az átállás során sokat építettek a Linux-közösség tapasztalatára, amelyet a webportálokon, fórumokon, levelezőlistákon, és IRC-csatornákon 3 osztottak meg másokkal. A hallgatók eléggé érdeklődők és nyitottak voltak az új megoldás

irányába. Saját maguk is szerették volna ezeket a megoldásokat otthoni gépükön használni, s mivel szabad és nyílt kódú megoldásról volt szó, ezt ingyenesen és teljesen jogtiszta módon meg is tehették. 3.123 Westcliff Középiskola és Kollégium Ebbe az iskolába kb. ezer főnyi, 11 és 16 éves kor közötti lánytanuló jár, kollégiuma 350 főnyi, 16 és 18 éves kor közötti lánytanulóból áll. A tervezett Windowsról Linuxra való átállás érintett 200 + 400 PC-t (tanári és tanulói gépek), 33 Macintosh-t, 100 laptopot, illetve néhány Android alapú gépet. Ezenfelül volt még néhány projektor is, valamint interaktív tábla és intelligens TV. Az átállást levezénylőknek volt Linux-előismeretük, mert az iskolai emailt és oktatástámogató rendszert, valamint a webszervert korábban is Linux-alapokon működtették. Az átállás fő motiváló tényezője a költségcsökkentés volt, mivel az iskolák támogatási rendszere felülről

korlátos, azaz adott időszakokon belül nincs lehetőség alkalmi kiadásokra. Ezen felül cél volt a költségeken belül maradva a legjobb minőség elérése. Az első telepített Linux-változatokat próbaképpen kisszámú, mindössze hatvan számítógépre telepítették. A hallgatók visszajelzéseinek alapján egyre finomították a feltelepített gépek beállításait RedHat/Fedora-, illetve SUSE/openSUSE-változatokat próbáltak ilyen módon ki, hogy végül már a hallgatók is ilyen Linux-változatokat kezdtek el használni a saját számítógépeiken is. A következő lépésben az iskola vezetését kellett meggyőzniük arról, hogy a javasolt megoldást érdemes nagyobb léptékben is kipróbálni. Az IT-csapat felismerte, hogy az alkalmazások kinézete fontos szempont a felhasználóknak, hogy elfogadják, és szívesen dolgozzanak egy adott alkalmazással, ezért igyekeztek ezt is szem előtt tartani. A kialakított architektúra kliens-szerver

megvalósítású lett, a szerveroldalon az rpm csomagformátumot, valamint az azokat használó rendszereket részesítették előnyben, mint amilyen például a Red Hat vagy SUSE Linux, illetve ezek esetleges leszármazottjai. A befutó az openSUSE lett. Újabb hardver beszerzésére nem volt szükség, a meglevőek is elegendőnek bizonyultak. A tényleges átállást 2012 nyarán végezték el, amikor a tanulók hosszabb, hathetes szünetüket töltötték, és nem voltak az iskolában. Maguk a gépek ugyan elbírták a Linux-rendszerek futtatását, de a kiszolgáló hálózati elemek kevésnek bizonyultak, ezért ezek közül a hálózati elemek közül többet nagyobb sebességűre kellett cserélni (jellemzően 100MBit-ről 1GBit-re). Az átállásnál előforduló problémákat igyekeztek maguk megoldani, de ahol a tudásuk kevésnek bizonyult, ott a Linux-használók és -fejlesztők közösségeihez (openSUSE, illetve KDE) fordultak segítségért, webportálokon vagy

levelezőlistákon keresztül. 3 IRC: internet relay chat 21 22 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I Alkalmazási szoft verként az alábbiakat választották ki: LibreOffice, Inkscape, GIMP, Blender, Wings 3D, Audacity, Scribus, Umplayer, VLC. Külön áttekintették, hogy miként viszonyul az új rendszer a régihez. Habár az iskolai adminisztrációt végző szoft ver Windows alatt futott továbbra is – az ilyen alkalmazásokat egy Wine nevű Windows-emulátoron futtatták –, a Linux alatt létezett olyan kliensprogram, amellyel az iskolai szoft ver is elérhető volt. Az átállást megvizsgálták a tanulók irányából is, és azt találták, hogy a fiatalabbak könnyebben átálltak az új rendszerre, az idősebbekben több idő kellett, hogy megszokják az új lehetőségeket. 3.13 Összegzés Összegezve az esettanulmányokban leírt tapasztalatokat: az átállás

sikerre vezetett, ha az átállási folyamat technikailag és költségek szintjén is jól megtervezett volt, valamint reális célokat kellett elérni. A kivitelezésnél érdemes több, de jól ellenőrzött lépésben haladni, s az esetleges problémák esetén nyugodtan fordulhat az átállást végző csapat a szabad szoft veres közösséghez, hogy tanácsukat kérje. Az átállás külső munkatársak bevonását nem igényelte, azok meg tudták csinálni, akik eddig is a rendszerfelügyeletet végezték. Új gépek beszerzése nem minden esetben volt szükséges, sőt még a szoft ver licencdíjakat is meg lehetett spórolni Az átállást az is megkönnyítette, hogy az iskolák nem ragaszkodtak szigorúan egy adott gyártó konkrét termékéhez (pl. MS Office), hanem hajlandóak voltak alternatív, de azonos funkcionalitással rendelkező megoldással is beérni (OpenOffice, LibreOffice). A licenceken megspórolt költségeket hosszabb távon fel tudták használni a

géppark felújítására és cseréjére Hátrányként mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az átállás révén a felhasználónak és persze a rendszergazdáknak sok új ismeretet kell elsajátítani. Egy új rendszerre való átállás mindenképpen többlet-erőfeszítéssel jár, hiszen a korábbi rendszer használata során megszerzett tapasztalat nem feltétlenül hasznosítható az új rendszerben. Az újabb rendszer újabb ismereteket, tanulási kényszert jelent az új rendszer felhasználói számára. Az áttérést nagyban segíti, ha például a kormányzat állami támogatást biztosít az átálláshoz. A 3.2 N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I A szabad és nyílt kódú szoftverekre, illetve az ilyen megoldású operációs rendszerekre való áttérés eredményei a közoktatás területén, Magyarországon Bár lassan, de a magyar közoktatás is felzárkózik a

külföldön is egyre inkább terjedő szabad és nyílt szoft verek és operációs rendszerek használatának terén. Már a kilencvenes évek közepétől elkezdődött az a folyamat, hogy a költséghiányos iskolák igyekeztek bizonyos számítógépes megoldásokat szabad vagy nyílt kódú megoldásokra cserélni. Akkoriban az iskolákban dolgozó tanárok, illetve műszaki személyzet általában egyénileg próbálta meg alkalmazni a szabad és nyílt kódú megoldásokat az iskolai célok elérésére Elsőként olyan szolgáltatások, mint például a levelezés, fáljkiszolgálás vagy a webszerver üzemeltetés kerültek át ilyen alapokra, mivel az akkori géppark elavultsága, és az ilyen szolgáltatásokra alkalmas Microsoft-megoldások ára, illetve a géppark erőforráshiánya (lassú gép, kevés memória, lassú hálózati csatoló) nem engedte meg, hogy az iskolák ezeken a területeken Microsoft-megoldásokat alkalmazzanak. Az információk a szabad és nyílt

szoft verek alkalmazásának lehetőségeiről lassan terjedtek, levelezőlisták, illetve az akkoriban induló webes fórumok segítették az érdeklődőket. A 2000es évek elejétől viszont a szabad és nyílt kódú megoldásokat alkalmazók már évente rendszeresen is összegyűlhettek és információt cserélhettek Ilyen alkalom volt például a GNU/Linux konferencia, illetve a Linux az Oktatásban konferencia. Az iskolák viszont továbbra is csak a saját erejükből és elhatározásukból alkalmazhattak szabad és nyílt kódú megoldásokat. A kormányzat 2007-től a korábbi Campus Program folytatásaként meghirdette a Tisztaszoft ver Programot, amelyben már volt lehetőség a korábbi, állam által Windows licencekre költött pénz szabad és nyílt kódú megoldások használatának támogatási megoldásban történő felhasználására. Két ilyen alternatív megoldás közül is lehetett választani, név szerint a HuEDU, illetve az OpenEDU kínálkozott. Ezzel

a projektpárral párhuzamosan, de attól függetlenül az Ubuntu Linux-változat is egyre népszerűbbé vált a magyar felhasználók körében, és az azt kedvelők maguk is igyekeztek oktatási célokat kiszolgálni képes megoldást összeállítani. Mára az előbb említett projektek mellett még az Ubuntu-közösség oktatási csoportja által készített Ubuntu Érettségi Remix nevű megoldás is elkészült. Az oktatási kormányzat felismerte, hogy nemcsak a napi használat, hanem a konkrét oktatás területén is érdemes alkalmazni nyílt forráskódú megoldásokat, így engedélyezték, hogy az érett séginél, bizonyos tantárgyak esetén (pl. informatika) ilyen nyílt megoldásokat lehessen felhasználni Az informatika közép-, illetve emelt szintű vizsgafeladatainak megoldásánál is alkalmazhatók szabad és nyílt kódú megoldások. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók hasonló vizsgaeredményeket érnek el szabad és nyílt forráskódú, illetve zárt

kódú megoldások használatával, tehát a nyílt kódú megoldások nem rontják a feladatmegoldás minőségét. Jelenleg a HuEDU, illetve az OpenEDU projektek folytatódnak. Konkrét adatok a HuEDU projektről ismertek: jelenleg 300 intézmény, nagyjából 4.000 kiszolgáló gépe tartozik a projektbe, és összesen 200000 darab felhasználói licencet tart nyilván a projekt A távlati cél az lehet, hogy az ilyen szabad és nyílt kódú megoldások más tantárgyak oktatásában is minél szélesebb körben felhasználásra kerüljenek. 23 24 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I 3.3 Az áttérés lehetséges motivációi Fontos kérdés, hogy amennyiben egy adott közoktatási szereplő át szeretne térni szabad vagy nyílt kódú megoldásokra, azt milyen lépésekben érdemes megtennie. Az első lépés a területre vonatkozó kellő háttérismeretek megszerzése, ugyanis a

szabad és nyílt szoft verekkel kapcsolatban jelenleg is számos téves ismeret vagy téveszme terjedt el, s ezek nagyban megnehezítik, mi több, meggátolják a tervek készítését, és a megvalósításhoz szükséges döntések meghozatalát. Érdemes tisztázni a migráció motivációs tényezőit. A nemzetközi felmérések és a hazai tapasztalatok alapján a migráció mellett szóló leggyakoribb szempontok az alábbiak: • ingyenesség/olcsóság, licencdíj hiánya; • rugalmasság, rövidebb fejlesztési idő, nagyobb szabadság; • nagyobb innovációs képesség, közvetlen részvétel lehetősége a fejlesztésekben (elsősorban oktatási intézmények, egyetemek, kutatóműhelyek esetében); • a gyártóktól való függőség csökkentése, kiszabadulás a „vendor lock-in” helyzetből, a zárt programok korlátozásaitól (több gépre telepítés, több felhasználó általi egyidejű használat, más gépre telepítés tilalma, időben korlátos licenc,

stb.); • a rendszerek közötti együttműködés, interoperabilitás javítása; • a licencköltségek „átváltása” magasabb szintű szolgáltatásokra; • a nyílt forráskód kiforrott technológia jellege miatti nagyobb biztonságérzet; • elérhető alkalmazások mennyisége és megbízhatósága; • egy vagy több sikeres saját pilot tapasztalatai (pl. kisebb jelentőségű, nem mission-critical alkalmazások esetében); • partneri körben sikeres bevezetések, migrációs projektek; • a döntéshozó személyes meggyőződése, elkötelezettsége a szabad szoft verek mellett; • meggyőző marketing és kommunikációs tevékenység: javult a nyílt forráskódú szoft verekkel foglalkozó gyártók reputációja és elfogadott sága; • a válság hatása: a költséghatékonyság minden más szempontot felülírt; • vállalkozások esetében a hatékonyság növelése; • közigazgatás, önkormányzatok esetében a közszolgáltatások színvonalának

emelése, az interoperabilitás megteremtése, költségcsökkentés elérése; • új, a nyílt forráskód iránt nyitottabb/elkötelezett informatikus alkalmazása; • az adott, eddig gyártói szoft verrel betöltött funkcionalitást kiváltó nyílt forráskódú szoft ver elérhetővé válása; • kompatibilitásról való meggyőződés (pl. partnernél, termékbemutatón, képzés keretében, az interneten, stb) Ezek után mindenképpen célszerű azokat a területeket feltérképezni, amelyek a lehetséges alkalmazások használatát igénylik. Amint arról már korábban szó volt, adott esetben az áttérés megvalósítása nem feltétlenül kell, hogy mindenre kiterjedjen, olykor a kisebb lépésekben (alrendszerekben) történő megvalósítás is hosszabb távon megadhatja a jó és elvárt eredményt. A 3.4 N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I Kiválasztási szempontok

átállás előtt Bár jelenleg is használnak a közoktatásban szabad és nyílt kódú operációs rendszereket, a fejlődés nem áll meg, s a mai igények és lehetőségek talán holnapra már kevésnek bizonyulnak. Ezért érdemes időről időre felülvizsgálni az alkalmazott megoldásokat, hogy lehetőleg minél korszerűbb és naprakészebb változatok kerüljenek alkalmazásra. Ezt a szempontot figyelembe véve például a javasolt rendszerek közé nem érdemes felvenni az UHU változatot, mely bár rendelkezik magyar honosítással és egy korábbi, az érett ségihez is hangolt változattal, de a kisszámú fejlesztő nehezen tudja a meglevő változatot naprakészen tartani, emiatt például az utolsó stabil változatot 2010-ben adták ki. Egy adott megoldás kiválasztásához alapvetően olyan lehetséges megoldások alkalmazásában érdemes gondolkodni, amelyek: • a közoktatásban használt gépparkhoz jól illeszthetők, azaz az ottani gépekre különösebb

gond nélkül feltelepíthetők, hiszen a meglevő eszközpark lecserélése anyagi okokból nem, vagy csak nehezen megoldható; • széles körben használatosak és használhatóak, eléggé elterjedtek, tehát a használatukhoz és üzemeltetésükhöz szükséges ismeret könnyen megszerezhető azoktól, akik hasonló rendszereket üzemeltetnek vagy használnak; • jól kimunkált a magyar nyelvű támogatásuk, azaz a rajtuk futó programok segítségével a magyar nyelvű elektronikus információ hibamentesen és információvesztés nélkül cserélhető ki más, szintén a magyar nyelvet támogató, de eltérő rendszerekkel; • fejlesztésük folyamatos, azaz az esetleges programhibák, vagy az operációs rendszer szoft veres biztonsági problémáira nagy eséllyel készül gyorsan javítás, amellyel a használt rendszer is kiegészítető; • jól dokumentáltak, az az információ, amely a kezdőknek vagy a haladó felhasználóknak kell a hatékonyabb

számítógépes munkához, már valamilyen jól összeszedett és áttekinthető formában azonnal elérhető. 25 26 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I 3.5 Az átállás tapasztalatai Előnyként említhető a költségek csökkentésének lehetősége (pl. licencdíjak), a gyártó-, illetve beszállítófüggőség megszűnése. Hátrányként mindenképpen megemlítendő, hogy az új rendszerek megismerése és használatának elsajátítása mindenképpen többletidőt, energiát igényel. Ezen felül nem minden zárt kódú megoldásnak vagy technológiának van nyílt kódú alternatívája, tehát az alkalmazásnak vannak azért még korlátai. Az emberi erőforrás tekintetében szintén vannak előnyök és hátrányok is. Előny, hogy a nyílt kódú megoldások használata (esetleg fejlesztése) más módszerekkel vagy módszertanokkal történik, mint a zárt kódúaké,

s ezeket meg lehet ismerni, illetve fel lehet használni. Hátrány persze az, hogy a korábban esetleg megszokott, zárt megoldásokon elsajátított ismereteket meg kell újítani, amelyre néhányan nem hajlandók. Az átállásnál célszerű olyan szakemberek segítségét igénybe venni – pl. tanácsadás szintjén –, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek az átállás tekintetében, hogy a felmerülő problémákat – akár technikai, akár szervezési, vagy esetleg egy adott alkalmazás bevezetésénél vagy használatánál adódik – a segítségükkel meg tudjanak oldani. A költségek tekintetében a szabad és nyílt kódú megoldások ugyan olcsóbbak, hisz olyan költségek, mint a licencdíjak, nincsenek, de az ilyen rendszerek megismerése, üzemeltetése, fenntartása is pénzbe kerül, a képzés vagy továbbképzés itt sem ingyenes. Módszertan tekintetében több lehetséges megoldás is szóba jöhet. Mindenképpen az előzetes tervezés nagyon fontos

lépcső, majd a megoldások kisebb körben (pl pilot projekt) történő kipróbálása, tesztelése és dokumentálása a célszerű lépéssorozat. A teljes rendszer átállítása csak ezután következhet. Iskolai szinten az átállásnál egyrészről az oktatás támogatása maradt az elsődleges cél (oktatási anyagok kialakítása, oktatóprogramok beszerzése vagy készítése, oktatási környezetek létrehozása, illetve alkalmazása, a helyi tantervek megalkotása a központi kerettantervek alapján), valamint az oktatás hátterének biztosítása (pl. levelezés, e-napló, iskolai adminisztráció) Települési szinten fontos lehet a költségek csökkentése, a gyártóktól és beszállítóktól való függés megszűnése, ezenfelül a nyílt megoldások segítségével könnyebb az államigazgatás irányába, illetve irányából az adatkommunikáció megszervezése. Regionális szinten előny lehet, hogy a települések közötti, az oktatásban vagy az oktatási

intézmények közötti esetleg meglevő különbségeket csökkenteni lehet az egységes megoldások alkalmazásával. Nemzeti szinten előny lehet a költségek csökkenése, a tantervekben elvárt tudás, illetve kompetenciák általánosabbá tételének lehetősége, amely tudás később akár könnyebben megújítható, illetve konvertálható, valamint fontos még a nemzeti nyelv jobb támogatása a szabad és nyílt kódú operációs rendszerek és az azokon futó alkalmazások segítségével. A 3.6 N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I A szabad- és nyílt kódú rendszerekre való áttérés esetleges gátló tényezői A következőkben összegezzük, hogy a szabad és nyílt kódú megoldásokra való áttérést milyen tényezők befolyásolhatják. Kínálati tényezők, azaz milyen mennyiségű és minőségű szabad és nyílt kódú megoldásokat kibocsájtó közeg: •

a nyílt forráskódú megoldások hiánya: sok esetben hiányzik (vagy marketingtámo- • • • • • gatás hiányában a potenciális megbízók számára nem ismert) a szabad szoft veres megoldás egy-egy adott területen, s emiatt a megrendelők nem tudják az adott igényt nyílt megoldással kielégíteni, így a felhasználók a megszokott, mások által ajánlott vagy egyszerűen „a polcról levett ”, többnyire licencdíjas terméket választják marketing és ügyfélszolgálati támogatás hiánya: a nyílt forráskódú szoft verek sokszor nem elég ismertek, jellegükből következően nem áll mögöttük egységes és hatékony belső – pl. ismertető anyagok, audiovizuális tananyagok, GYIK, stb – és külső kommunikációs, illetve marketingtevékenység kompatibilitás hiánya vagy korlátossága: a szabad szoft verek esetenként valóban nem, vagy csak korlátosan működnek együtt más programokkal vagy programrendszerekkel, ugyanakkor ez nem

írható a szabad szoft verek rovására, hisz a forráskód ez esetben nyílt, így alkalmazkodni ezekhez bárki tud, szemben a zárt forráskóddal, ahol maga a forráskód nem is ismert a termékek közti összefüggésből adódó esetleges ún. termékcsapda: pl MS Exchange Outlook MS Office MS Windows Vírusirtó; MS Sharepoint MS Office MS Windows Vírusirtó, stb. a képzési, illetve továbbképzési programok hiánya: mind a formális, iskolarendszerű oktatásban, mind a vállalati tréningek, továbbképzések területén szűkösek a képzési lehetőségek, mind az egyszerű felhasználók, mind az IT szakemberek számára képzési programok ára: a létező programok nem kötődnek egy-egy világcég termékéhez, így az azoknál megszokott szponzoráció híján a valós piaci áron kínálják őket, ami sokak számára elérhetetlen Keresletoldali tényezők, azaz milyen a szabad és nyílt szoft vereket esetleg alkalmazó közeg: • alacsony szélessávú

penetráció: a magyar piacot továbbra is alacsony szélessávú penetrációs mutatók jellemzik mind a háztartások, mind a KKV-k szintjén • digitális írástudás hiánya: nemzetközi összevetésben alacsony a digitálisan írás- tudók aránya, ami szűkíti a nyílt forráskódú szoft verek potenciális igénybe vevői körét, ráadásul az újonnan belépő felhasználók általában a széles körben elterjedt Microsoft termékekkel ismerkednek meg elsőként, így később inkább azt használják szívesebben 27 28 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I • másodlagos digitális megosztottság: a felhasználók közül sokan megrekednek az • • • • • • • • • • • • • alapszintű funkciók használatánál (akár ide értve a közösségi szolgáltatásokat is), így sem magánemberként, sem munkavállalóként vagy vállalkozóként nem

jutnak el a szofisztikáltabb alkalmazások, online tranzakciók, elektronikus kereskedelmi vagy közszolgáltatások igénybe vételéig motiváció hiánya: a digitálisan írástudatlan felnőtteket elsősorban motiváció hiánya tartja távol az infokommunikációs szolgáltatásoktól, ahogy a mélyen az uniós átlag alatti informatizáltsági mutatókkal rendelkező magyar KKV-k vezetői/tulajdonosai sem kellően motiváltak a digitális eszközök használatára egysíkú informatikai ismeretek: az oktatás nem szövegszerkesztést, táblázatkezelést, prezentációkészítést tanít alapvetően, hanem pl. Microsoft Wordot, Excelt, Powerpointot, ami még nehezebbé teszi a későbbi váltást, hiszen tulajdonképpen egy termékre vagy termékcsoportra „tanítják be” a felhasználókat bizalmatlanság, az ismeretlentől való félelem: a mögöttes ok gyakran pusztán a tájékozatlanság, illetve az ellenérdekelt felek általi dezinformáció image problémák: a

szabad szoft verekkel kapcsolatos rossz hírek hamarabb jutnak el a felhasználókhoz, ami eltántorítja a lehetséges felhasználókat a nyílt forráskódú szoft verek alkalmazásától közigazgatási, önkormányzati, vállalati vezetők, de akár magánszemélyek is megfogalmazzák a fenntartásaikat, mondván, hogy számukra az informatika kiszámítható és megbízható működése fontos alapfeltétel, ezért nem kívánnak kísérletezni, kockáztatni rossz korábbi tapasztalatok: saját – és sokszor mások állítólagos vagy tényleges – rossz tapasztalatai sokakat távol tartanak a nyílt forráskódú szoft verek világától migrációs félelmek: a migráció körüli bonyodalmaktól, adatvesztéstől, biztonsági kockázatoktól, az új navigáció vagy menürendszer elsajátításától való félelem sokakat elrettent az átállástól technikai problémák: bizonyos felhasználói élményt nyújtó programok (pl. játékok) nem futtathatók nem Windowsos

környezetben kompatibilitás hiányának vélelme: a nem kellően tájékozott felhasználók a kompatibilitás hiányát feltételezve nem is veszik fontolóra a szabad szoft ver igénybe vételét szakmai háttér hiánya: sokan azzal indokolják elutasító álláspontjukat, hogy szervezetüknél hiányzik a megfelelő szakmai felkészültség a szabad forráskódú rendszerek üzemeltetéséhez minőségi aggályok: a váltástól elzárkózók rendszerint félnek attól, hogy az új rendszer(ek) nem tudja/tudják ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtani számukra, mint fizetős társaik költségtudatosság hiánya: ha valaki (pl. egy költségvetési szerv) nem közvetlenül fizet az általa használt szoft verekért, hanem helyette egy erre kijelölt szervezet – pl. bizonyos esetekben – állja a számlát, akkor nyilván kevésbé lesz fogékony a költségtakarékosságra vonatkozó érvek iránt konzervativizmus, az újtól való félelem: a szervezetek sokszor

vonakodnak, hogy elsőként váltsanak át szabad szoft verekre, inkább bevárnánk és elemeznék más intézmények migrációs kísérleteit A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I • a „szokás hatalma”: ha valakinek a saját számítógépén vagy az iskolában vagy mun• • • • • kahelyen Windows operációs rendszere és az alatt futó alkalmazásai vannak, az puszta megszokásból is nehezen áll át a szabad szoft verek használatára műszaki vagy technológiai problémák (és a tőlük való félelem): sokan attól tartanak, hogy a partnereikkel való kommunikációt veszélyezteti, ha eltérő rendszereket használnak (inkompatibilitás veszélye) az új rendszer megtanulásától való félelem: az új rendszerre történő átállás új ismeretek megszerzését teszi szükségessé, amelytől a felhasználók többsége ódzkodik „mentális vendor lock-in”:

vagy nevezhetnénk „informatikai Stockholm-szindrómának” is: bármennyire is szenvednek meglévő rendszereik korlátaitól, sokan nem hajlandók lecserélni a megszokott rosszat a függetlenség iránti vágy hiánya: a szoft verbeszállítóktól való függetlenség elérése sokak szemében nem elég nagy motivációs erő gyanakvás az „ingyenes” dolgokkal szemben: a „nincsen ingyen ebéd” konyhai bölcsességét hangoztatva sokan attól tartanak, hogy hosszabb távon a licenckiadásokon megtakarított összeg többszörösét kellene verziókövetés, support és egyéb jogcímeken kifizetniük Horizontális tényezők, azaz milyen okok vannak, amelyek mindkét oldalt jellemezhetik: • erős támogató jogi környezet hiánya: az ODF-re (Open Document Format: nyílt • • • • • dokumentum formátum) vonatkozó kormányhatározat kivételével kevés lépés történt a szabad szoft verek elterjedésének jogi eszközökkel való támogatása terén. Az

Európai e-kormányzati akcióterv 2013-ra írja elő a tagállamoknak a nemzeti interoperabilitási szabályok EIFv2-höz (Európai Interoperabilitási Keretrendszer) való igazítását, vagyis a nyílt szabványok alkalmazását a versenykorlátozó zárt adatformátumok és protokollok ellenében. A nemzetközi szinten már sok helyen megtalálható, szabad szoft verekkel és nyílt adatokkal kapcsolatos kormányzati, intézményi szabályozások bevezetésére itthon még nem került sor. a valós kormányzati elköteleződés hiánya: néhány politikusi nyilatkozaton és konferencia-bejelentésen kívül kevés érdemi lépés történt a szabad szoft verek és a nyílt forráskódú fejlesztések államigazgatási bevezethetősége érdekében termékcsapda, pl. a Tisztaszoft ver program: az állam továbbra is működteti a Tisztaszoft ver programot, amelynek keretében sok tízezer tanuló, tanár jut hozzá ingyenesen Windows-licenchez (akár otthonra is) szakemberhiány: a

fenti tényezők hatására nem áll rendelkezésre megfelelő számú és felkészültségű, nyílt forráskódú szoft verek specializálódott informatikai szakember, akik a támogatást (support) el tudnák végezni lobbierő hiánya: a dobozos szoft vergyártók és multinacionális hátterű cégek külön teameket tudnak fenntartani a kormányzati kapcsolatok ápolására és a lobbira, ezt egyelőre nem tudja ellensúlyozni a szabad szoft veres világ mellett kétségtelenül megnyilvánuló szimpátia szerzői jogokkal kapcsolatos ismeretek hiánya: az érintettek számára sem világos a szerzői és a vagyoni jogok elválasztásának kérdése, a személyhez kötődő felhasználási jog és a többszörözés, terjesztés átruházható joga közötti különbség 29 30 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I • adózással kapcsolatos problémák: a szoft verfejlesztés

adózási megítélése eltér a szerzői jogi közelítéstől, így fordulhat elő, hogy adózási szempontból a felhasználási jog átengedése szolgáltatásnak minősül, és a szoft veren tulajdonjog szerezhető – ami szerzői jogi értelemben lehetetlen, a fejlesztő cég az ingyenesen átengedett fejlesztésre fordított költségeket nem számolhatja el • versenysemlegesség hiánya: nyílt szabványok helyett zárt formátumok használata, közbeszerzések átláthatatlansága, kiegyenlítetlensége • beszerzési problémák: pl. közbeszerezhető infrastruktúrához kötelező Windows, azok sok esetben nem minősítettek pl. Linux-rendszerhez A 3.7 N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I Nemzeti szintű teendők a szabad szoftverek fejlesztéséért és elterjedéséért A stratégiai eszköztárat célszerű egyfelől a beavatkozás jellege (szabályozási, közpolitikai,

támogatási), másfelől a beavatkozás tartalma (kommunikáció, képzés, közösségépítés, stb.) alapján is csoportba foglalni. Az utóbbi csoportosítás a konkrét akciók megtervezését, a logikailag összetartozó lépések együttes kezelését segítik A fenti eszköztárban vegyesen szerepelnek az állam közreműködését igénylő, illetve a civil szféra és a piaci szereplők saját kezdeményezésére elindítható akciók. Ezek koordinációjában, a különböző kezdeményezések, műhelyek, projektek összehangolásában, megosztásában, illetve az állami, piaci és civil szereplők közötti közvetítésben. Az alább felsorolt teendők mindegyike csupán lehetőség, ugyanakkor megfelelő nemzeti szintű koordinációval mindegyik meg is valósítható. 3.71 Kommunikáció, PR, lobbi • kommunikáció, érzékenyítés, tudatosítás (pl. a szabad szoft verek tudományos szakirodalmának bemutatása, látványos példák – pl Android, iOS, stb) •

rendszeres publikáció a hazai és nemzetközi szaksajtóban • sikerek bemutatása: testimony-jellegű beszámolók sikeres migrációkról és beveze• • • • • • • 3.72 tésekről (letölthető a portálról, ingyenesen felhasználható bármely csatorna bármely programjában, stb.) infografikák, prezentációk, rövid érvelő anyagok készítése és ingyenes hozzáférhetővé tétele a szabad szoft veres közösségek, evangelisták számára és/vagy a portálon „Szabadszoft ver-evangelisták” kiképzése (médiatréning, retorika, ellenérvkezelés, stb.), sajtó és konferencia-szerepléseik, médiamegjelenésük, online jelenlétük támogatása „Nyílt forráskód-arcok”: közismert közéleti személyiségek, akik támogatják a szabad szoft ver ügyét közszolgálati média megnyerése és bevonása (saját projektek és kommunikációs támogatás nyújtása) hazai és uniós parlamenti képviselők, politikusok meggyőzése pozitív

lobbitevékenység (a nyílt forráskód előnyeinek bemutatása) nyílt forráskód elleni lobbitevékenység ellensúlyozása kommunikációs és lobbieszközökkel Közösség, hálózat, koordináció • szabad szoft veres közösség: a nyílt forráskód használatát támogató szoft verfejlesz- tő közösségek, műhelyek, magánszemélyek felkutatása, hálózatba szervezése, újak alakulásának ösztönzése • portál és online közösség létrehozása (közösségi média felhasználása) • egyetemi együttműködések kialakítása, közvetítő szerep a fejlesztő cégek és az oktatási intézmények között; 31 32 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I • „Szabad Szoft ver Akadémia”: piaci, civil, oktatási és állami hátterű nyílt forráskódú • • • • 3.73 szoft ver műhelyek klaszterbe szervezése, nagy volumenű hazai és uniós, valamint

nemzetközi K+F és innovációs projektekben való részvétel érdekében; regionális kompetencia központok támogatása pályázati formában; intenzív és magas szintű részvétel az EU-s programokban, szervezetekben és kezdeményezésekben; hiányzó fejlesztések, honosítások, dokumentációk azonosítása, a fejlesztés, honosítás, dokumentálás koordinációja a közösségen keresztül; aktív részvétel a nemzetközi szervezetek munkájában (FSFE, OFE, EFF, EDRI, stb.) Migráció ösztönzése, támogatása • nyílt forráskód védjegy: jól megjegyezhető védjegy, amelyet az arra hivatott szerve• • • • • • 3.74 zet bocsát ki, kizárólag bevizsgált nyílt forráskódú termékekre/fejlesztőkre. Folyamatos monitoring és felülvizsgálat, visszavonható; szabad szoft veres átállások módszertani és mérnöki támogatása; migrációs projektek ösztönzése (pl. a megtakarítás szabad felhasználásúvá tétele) a közigazgatásban;

migrációs projektek szakmai támogatása; migrációs projektek pénzügyi támogatása hazai forrásból (csak előfinanszírozás, a projektnek ki kell termelnie bizonyos időtávon a költségeit); migrációs projektek pénzügyi támogatása uniós forrásból (pl. nagyobb volumenű informatikai fejlesztést is tartalmazó projektek esetében nevesített elszámolható költséggé lehetne tenni); szabad szoft ver platform vagy „OSS store”: minősített, védjegyes termékek korlátlan letölthetősége és felhasználhatósága (külön lakossági, KKV, közigazgatási, oktatási, önkormányzati kategóriák). Tudásbázis, elemzések, watchdog • szoft verkataszter, • • • • • 0 fejlesztői kataszter, 0 cégkataszter, 0 sikeres migrációk és bevezetések, 0 szakirodalom, tanulmányok, egyéb publikációk, 0 stratégiák, elemzések, template-ek; közgazdasági kutatóműhely: a nyílt szabványok és a nyílt forráskódú szoft verek üzleti,

közgazdasági és makrogazdasági hatásainak elemzése; elvégzi pl. a kormányzati és önkormányzati IT stratégiáknak a nyílt forráskódú szoftverek szempontjából történő elemzését, közgazdasági, jogi hatásvizsgálatát; fogyasztóvédelmi szempontok kiemelése: fogyasztóvédelmi hivatal és NMHH bevonása; versenyjogi kérdések kiemelése: GVH bevonása; letölthető intézményi/önkormányzati szabadszoft ver-stratégia template és módszertani támogatás (érvek, javaslatok, tematika, stb.); A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I • szabad szoft ver esettanulmányok, hatáselemzések készítése (közigazgatási, önkormányzati, üzleti, civil területen); • szabad szoft ver watchdog: közigazgatási és önkormányzati jogszabályok, stratégiák és közbeszerzések folyamatos nyomon követése; • a hazai és uniós projektek értékkelésekor a nyílt

forráskód használata és/vagy a szoft verbevezetés és licenc költsége alapos bekerülési/megtérülési számítási módszertant figyelembe véve kerüljenek elbírálásra; • innovatív nyílt forráskódú fejlesztések támogatása. 3.75 Képzések, oktatás, tréning • képzések (lakosság, közszolgálati tisztviselők, önkormányzati döntéshozók, stb.); • képzések eTanácsadóknak, pedagógusoknak, informatikai tanácsnokoknak; • képzések szervezése és támogatása informatikusoknak. 3.76 Szabályozás • a központosított közbeszerzés keretében az intézmények vehessenek igénybe a • • • • • nyílt forráskódú eszközök alkalmazásához, bevezetéséhez támogatási, oktatási szolgáltatásokat; az Elektronikus Közigazgatási Követelménytár továbbfejlesztése a hazai szabványok kialakítása és az interoperabilitás erősítése érdekében; nyílt forráskódú megoldások előnyben részesítésére a

közbeszerzésekben (pl. brit vagy holland mintára: hogy ha nincs egyéb jelentős eltérés az alternatívák között, akkor a nyílt forráskódot kell választani rugalmassága miatt); nyílt szabványok előírása az EU e-kormányzati akciótervében foglalt ütemezést megelőzve; a „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés” (pre-commercial procurement – PCP) lehetőségének megteremtése a K+F szolgáltatások – állami támogatásnak nem minősülő – beszerzése érdekében. A PCP esetében a szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg. Célja, hogy szélesebb, globálisabb szemléletmódot követve elősegítse az innovatív megoldások költséghatékony kifejlesztését A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés lerövidítheti a forgalomba hozáshoz szükséges időt, és bátoríthatja az új technológiák piaci elfogadását. A PCP tárgya kizárólag K+F-szolgáltatás (megoldáskeresés és

tervezés, prototípus-építés, valamint az első termékek vagy szolgáltatások egy meghatározott mennyiségének fejlesztéséig végzett tevékenységek). Nem tartalmazza a kereskedelmi célú fejlesztési tevékenységet A konstrukció jellemzője a kockázat és a haszon megosztása: az ajánlatkérő osztozik az iparral a K+F eredményein. Ennek eszköze az eredmények közzététele, szabványosítása és kereskedelmi hasznosítása. versenyalapú beszerzés az állami támogatás kizárásával: a K+F kockázata és költségei (hisz a K+F mindig magában hordozza a kudarc lehetőségét) tovább mérsékelhetők, ha a K+F beszerzése több, időben egymást követő szakaszban történik oly módon, hogy az egyes szakaszokban a vállalkozások egymással versengve különböző választási lehetőségeket fejlesztenek ki; 33 34 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H AT É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I •

minősített nyílt forráskód felvétele a központosított közbeszerzésbe; a hardver beszerzéseknél előírássá tenni, hogy használhatónak kell lennie Linuxszal; • BSA ellenőrzések: a licenc feltételek betartatása minden hivatalban és oktatási intézményben. 3.77 Monitoring, jelentések • monitoring rendszer létrehozása és üzemeltetése (folyamatos adatgyűjtés, dokumentáció, sajtó- és blogfigyelés, illetve éves jelentések készítése); • reprezentatív kutatások az nyílt forráskód megítéléséről, a migráció, illetve az elzárkózás okairól (közigazgatás, közoktatás, önkormányzatok, KKV-k). SZABAD 4. É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N Szabad és nyílt forráskódú rendszerek hazánkban A közoktatásban résztvevő intézmények jelenleg három résztvevő által biztosított szoft vereket használhatnak, a magyar állam által, a szolgáltatókkal kötött szerződések

alapján: • Microsoft, • HuEDU, • OpenEDU. Ezen szereplők közül a Microsoft által adott megoldások zárt kódúak. Az ebben a fejezetben tárgyalt operációs rendszerek célja az, hogy az oktatásra és az oktatás támogatására vonatkozó minél több lehetséges területen az általuk kínált megoldásokat használják a felhasználók az egyébként lehetséges zárt kódú megoldások helyett. 4.1 Jelenleg is folyamatban levő szabad és nyílt kódú projektek áttekintése A szabad- és nyílt szoft verek alkalmazása az oktatás támogatására nem új keletű, jelenleg is léteznek olyan projektek a világban, amelyek ezzel a fő céllal létesültek. Ezen projektek többé-kevésbé igyekeznek az oktatás korábban említett területeit is kiszolgálni (oktatási folyamat, oktatási háttér, oktatási adminisztráció). A következő felsorolás célirányosan olyan Linux változatokat igyekszik áttekinteni, amelyek alapvetően az oktatás kiszolgálására

jöttek létre, és így akár mintaként is szolgálhatnak a pilot projektben való alkalmazásra kerülő megoldások kiválasztásakor. Hozzá kell tenni viszont, hogy nem minden ilyen célú projekt jól dokumentált, ezért a felsorolásban a dokumentált változatok kerültek be A Debian Edu, más néven SkoleLinux egy Debian-alapú Linux disztribúció, amely azzal a céllal jött létre, hogy telepítés után azonnal használható („out-of-the-box”), előre konfigurált környezetként legyen használható az oktatás támogatására. Eszközkészletében megtalálhatók az oktatási programok, az oktatást támogató programok (pl Moodle), sőt akár a Windows környezettel való együttműködés is támogatott A SkoleLinux több nyelven elérhető felülete képes kommunikálni a felhasználókkal, de a nyelvek között a magyar csak kis részben támogatott. A SkoleLinux alapjául szolgáló Debian egyébként az egyik legismertebb és talán a legelterjedtebb

Linux-változat, nagyszámú fejlesztő (kb. ezer fő) dolgozik a fejlesztésén és karbantartásán. A SkoleLinux a Debian szoft vereket tartalmazó ún tárolókat (repository-kat) használja a programjainak frissítésére, naprakészen tartására, ez azt is jelenti, hogy mindazon program, amelyet a Debian Linux támogat, elérhető a SkoleLinux alatt is. Maga Debian Linux eléggé elterjed változat, és sok más Linux változat alapjául is szolgált. A projekt eredményeképpen elkészült egy telepítő készlet, amelynek segítségével lehet a telepítést elvégezni Érdekessége még ennek a Linux változatnak, hogy az oktatás háttér infrastruktúráját szolgáltató szerverkomponensek és a munkaállomásokon használható kliens megoldások is ugyanabban a telepítőkészletben találhatók meg, és a telepítésnél kell kiválasztani, hogy egyszerű munkaállomást, SkoleLinux munkaállomást, vagy SkoleLinux szervert (kiszolgálót) akarunk-e 35 36 SZABAD

É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N telepíteni. A SkoleLinux a KDE grafikus felülettel telepíthető, s a KDE oktatás támogató megoldásai is megtalálhatók ez által benne SkoleLinux-ot körülbelül 200 oktatási intézményben, elsősorban általános iskolában használják, főképpen Norvégiában, Olaszországban és Portugáliában. Ez a felhasználási szám szabad szoft veres viszonylatban s főképp az oktatás területén jó eredménynek számít Az Edubuntu disztribúció az Ubuntu nevű Linux változat alapjaira épül. Az Edubuntu Linux változat létrehozásának fő célja az volt, hogy az Ubuntu Linux nagyon sikeres terjedését az oktatás támogatásával segítse azáltal, hogy a lehető legjobb minőségű szabad szoft vereket tartalmazza, és hogy e szoft verek telepítését és karbantartását megkönnyítse. Előnye ennek a megoldásnak, hogy nagyon jól, bár szinte csak angol nyelven dokumentált, így a

használatához az angol nyelv ismerete szükséges. A projekt eredményeképp elkészült a telepítő média is, amelyről a telepítés elvégezhető. További előny még, hogy van közösségi támogatása – levelezőlisták, IRC (Internet Relay Chat) csatornák, illetve wiki oldalak formájában –, azaz az esetleges problémák megoldására vagy a hibák kijavítására a közösségtől hamar lehet számítani. Ezen felül, mivel a projekt alapja az Ubuntu, ezért az Ubuntu Linux újabb kiadást bocsájt ki, az természetesen azt is jelenti, hogy az Edubuntu változat is frissülni fog. Az OpenSUSE Li-f-e (Linux-for-Education) Linux változat az OpenSUSE Linux disztribúcióból jött létre. Ez a változat is igyekszik az magát oktatást támogató (pl oktató programok), valamint az oktatási infrastruktúrát kiszolgáló megoldásokat adni (pl. kliens-szerver megoldások, terminál-szerver, vékony-kliens), olyan módon, hogy azt akár a technikailag képzetlenebbek is

tudják telepíteni s használni További előnye még ennek a megoldásnak az is, hogy bizonyos funkciókat akár telepítés nélkül is ki lehet próbálni (Live-DVD), és így, a telepítést már a próba eredményeinek figyelembevételével lehet megvalósítani. A Fedora Education Spin disztribúció a Fedora Linux változat oktatás támogatására szolgáló megoldása. Ennek a változatnak kettős a célja, egyrészről az oktatás közvetlen támogatása azáltal, hogy az oktatásban használt programokat tartalmaz, másrészről eszközkészletet biztosít az oktatási projektek készítéséhez, s ez utóbbi célt nem csak a Fedora Linux alapú változatokhoz igyekszik támogatni. Az UberStudent Linux projekt célja, hogy alkalmazási környezetet biztosítson a tanulás támogatására a középiskolások és egyetemisták számára olyan előre konfigurált eszközkészlettel („out-of-the-box” megoldásokkal), hogy a telepítés és a rendszer napi használata

minimális előismerettel is könnyen megoldható legyen. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy inkább a felsőoktatás irányába fejlődik, s a közoktatási területtől eltávolodik. A magyar Ubuntu közösség által jegyzett Ubuntu Érettségi Remix célja, hogy az Ubuntu Linux változat a magyar közoktatásban szélesebb körben terjedjen el. A projekt eredményeképpen elkészült az Ubuntu Érett ségi Remix nevű változat, amelyet már a magyar középiskolákban is lehet a közép-, illetve emelt szintű informatikai érett séginél használni Ez a változat a napjainkban egyre népszerűbb Ubuntu Linux változatra alapul és kialakítását tekintve eltér a korábban említettektől, mert alapvetően desktop környezetként telepíthető és használható. Megjegyzendő, hogy az Ubuntu Linux rendelkezik szerverként is telepíthető változattal Ubuntu Server néven, de ez telepítés után még további konfigurálást igényel Az Ubuntu Linux változatok alapvetően

két, egymástól eltérő változatban kerülnek kiadásra. Az egyik változat félévente új kiadásként jelenik meg, és minden kiadás az épp aktuális technológiai újításokat igyekszik megjeleníteni. Ez a fajta kiadás csak 18 hónapig kap támogatás, utána mindenképpen új változatra kell frissíteni a rendszert. A másik változat, amely az LTS címkét SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N viseli (Long Term Support), hosszabb ideig támogatott (5 évig), így sokkal ritkábban kell verzióváltásokat csinálni rajta. Az Ubuntu Érett ségi Remix készítői is ez utóbbi megoldást vették alapul, az Ubuntu LTS 12.4-es (2012 áprilisi változat) változatát használták fel Kapcsolódó, nem operációs rendszer központú projektek OLPC (One Laptop Per Child) (OLPC 1): egy olyan projekt, amely azzal a céllal jött létre, hogy a fejlődő országokban élő gyerekek számára tudjanak rendkívül olcsó, kis

fogyasztású, és robosztus hordozható számítógépeket kifejleszteni és az adott területre eljuttatni. LTSP (Linux Terminal Server Project) (LTSP 1): egy olyan projekt, amely folyamatos fejlesztéssel igyekszik olyan vékonyklienst előállítani, amely segítségével a Linuxot futtató szerverek elérhetők, és az ott levő alkalmazások futtathatóvá válnak a kliensgépeken is. Az előbbiekben bemutatott megoldások közül néhány változat – mint például az UberStudent, vagy a SkoleLinux – azzal a hiányossággal rendelkeznek, hogy ezen megoldásokon a magyar nyelv támogatása még nem kellően megoldott, így a magyar oktatási rendszerben történő felhasználásuk erősen korlátozott, viszont a másik három még említett változat – azaz az Edubuntu, Fedora Education Spin, illetve a SUSE Edu Li-f-e – viszont még kevéssé ismert, s ezért érdemes lenne tesztelési céllal a jelenleg is az oktatásban használt megoldások közé hosszabb távon

hozzávenni. További lehetséges alkalmazásban is felhasználható hasznos kiegészítő lehet az LTSP Ahhoz hogy ezek a megoldások is felhasználhatók lehessenek, egyrészről a magyar nyelv minél magasabb támogatása, valamint a magyar nyelvű dokumentáció elkészítése elengedhetetlen, valamint a minél szélesebb körben történő megismertetésük vezethet célra. További kutatási cél lehet ezeket a rendszereket minél szélesebb körben megismertetni, valamint a nyelvi támogatásukat – mind az operációs rendszer, mint pedig az alkalmazások szintjén – minél magasabb szinte emelni. Ezen felül további cél még, hogy nem csak az informatika, hanem más tantárgyak, illetve oktatási területek támogatásának fejlesztése, s ebben – a projektek információs oldalai és dokumentációja alapján – ezek a projektek eléggé eltérő irányokat céloznak meg. 37 38 SZABAD 4.2 É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B

A N Az oktatási igényeket kiszolgáló szabad és nyílt forráskódú rendszerek Az itt bemutatásra kerülő operációs rendszerváltozatok (SUSE Linux, SuliX, Ubuntu Érettségi Remix) és az azokon futó alkalmazások (programok) azért kerültek kifejlesztésre, illetve összeállításra, hogy lehetőleg minden, az oktatással, valamint annak adminisztrálásával és támogatásával kapcsolatos igényre tudjanak választ adni a felhasználóik számára. A célközönségbe minden olyan személy beletartozik, aki közvetlenül vagy közvetett módon részt vesz az oktatásban. Alapvetően három nagyobb csoportba tudjuk ezeket a személyeket osztani: tanárok, tanulók, adminisztrációs és műszaki dolgozók Ezen „szerepkörök” nem minden esetben különülnek egymástól (pl. lehet valaki tanár és rendszergazda egye személyben is). A különböző szerepkörök egyben jelentik azt is, hogy a számítógépes rendszer használata más-más szintű ismeretet

igényel a részükről, és más-más jogosultságokkal is rendelkeznek az egyes számítógépes szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Ugyanakkor az itt tárgyalt Linux variánsok némelyike több változatban is elérhető, s ezen változatok különböző célokat tudnak kiszolgálni. Míg a HuEDU és az OpenEDU rendelkezik mind kliens, mind pedig szerveroldali megoldással, az Ubuntu Érett ségi Remix csak a kliensoldali változatban létezik. Külön érdemes megjegyezni, hogy akár kliens- akár szerveroldali megoldásról van szó, felhasználóként mindenki, aki az oktatási intézményben dolgozik, szóba jöhet, viszont e rendszerek üzemeltetését csak a rendszergazda körbe tartozók végezheti (vagy tanár, vagy a műszaki személyzet tagja), célszerűségi okokból. Az adott iskolai környezettől függ, hogy az adott kliens- vagy szerverváltozatot milyen feladatok elérésére használják. Kliens Szerver SUSE Linux Enterprise Desktop, Linux

Desktop Érett ségi változat, SUSE Linux Enterprise Server, Novell Open Enterprise Server SuliX Professional, SuliX Professional Network Edition SuIiX Szerver Ubuntu Érett ségi Remix nincs 4 4 1. táblázat Linux megoldások csoportosítása kliens és szerveroldali változatai A szerver típusú megvalósítások ún. szerverszolgáltatásokra vannak összeállítva Ilyen szerverszolgáltatás például az elektronikus levelek küldése, fogadása, és a felhasználók postafiókjaiba való továbbítása, a felhasználók és az intézmény weboldalainak és egyéb állományainak tárolása, a tanulmányi rendszer és a tanulói és tanári adatokat tartalmazó adatbázis tárolásra, kezelése. 4 Megjegyzés: bár az Ubuntu Érett ségi Remix nem rendelkezik szerveroldali változatt al, az esetleges szerverfunkciókat egy Ubuntu Server nevű Ubuntu Linux változat segítségségével össze lehet állítani, de erre jelenleg még kész megoldás nincs, szemben a másik

két tárgyalt Linux változatt al. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N A kliensek alapvetően más célt szolgálnak, ilyen kliensek előtt ülve lehet például weboldalakat böngészni a megfelelő böngészőprogrammal, vagy elektronikus leveleket olvasni a megfelelő levelezőkliensekkel, szöveget szerkeszteni, táblázatkezelőt, vagy prezentáció készítőt használni. A kliens és szerver oldalon alkalmazható számítógépek is eltérőek lehetnek az erőforrások tekintetében. Míg a kliens oldalon pl a web böngészéshez javasolt a gyors és nagy felbontású videokártya és monitor, addig a szerveroldalon – mivel ott nincs ilyen igény – egy sokkal egyszerűbb videokártya és monitor is bőven elegendő lehet. A felhasználói felületek tekintetébe is eltérés mutatkozik a két megvalósítás között. Míg a kliensoldalon igény lehet a grafikus felhasználói felület használatára, az a szerveroldalon

nem feltétlenül szükséges. A Linux a grafikus felhasználó felületek tekintetébe nem egységes. Több, egymástól eltérő felhasználói felület is elérhető lehet egy adott változathoz, s ezeket a grafikus felületeket általában a telepítő program segítségével választhatjuk ki, vagy célirányos telepítő média is adott lehet, amely egy adott grafikus felület telepítését támogatja. Az ilyen, ismertebb grafikus felhasználói felületek a GNOME (GNOME 1), a KDE (KDE 1), az XFCE (XCFE 1), illetve az LXDE (LXDE 1). Ez a sokszínűség is néha gátja lehet az áttérésnek, hiszen a Windows változatok alapvetően verziófüggő, de azonos felülettel kerülnek kiadásra, a Linux változatok közül van, amelyik több, akár különböző grafikus felhasználói felülettel is telepíthető, ilyen például a Debian Linux (Debian 1). Érdekesség még az is megemlíthető, hogy a KDE grafikus felület fejlesztői külön oktatási szoft vereket fejlesztenek a

KDE felület alá (KDEedu 1). 4.21 Telepítés és konfigurálás Az itt tárgyalt Linux rendszereket a használathoz telepíteni kell. A telepítés az a folyamat, amelynek eredményeképp az operációs rendszer a célul kijelölt számítógépen önállóan működő változatban is használhatóvá válik. A telepítés több változatban is elvégezhető, lehet pl. ún natív telepítést végezni, ekkor a célszámítógép teljes egészében az új rendszert fogja tartalmazni, de lehet – egy elég erőforrásban gazdag és arra alkalmas célgép esetén – az ún. virtualizált környezetbe is telepíteni a rendszert. Ez utóbbi esetben a célgép eredeti operáció rendszere „nem vész el”, a telepített rendszer a hordozó gépen levő virtuális környezetbe települ A virtuális környezetekből több is létezik, sőt több elérhető különböző operációs rendszerekre is. Az adott Linux változat legfrissebb és naprakész telepítési leírása többnyire az

adott változat weboldalán keresztül érhető el legkönnyebben, ezért egy adott operációs rendszer változat esetén mindenképpen ezt az információforrást érdemes elsőként áttekinteni. A telepítés általános modellje a következő lépéseket tartalmazza: • a telepítő média segítségével a célszámítógépet beindítjuk, • a telepítő program elindítása után, annak segítségével elő kell készíteni a célszámítógép egyes alkatelemeit (pl. merevlemez particionálása, hálózati csatoló beállítása, képernyővezérlő beállítása, alapértelmezett felhasználók létrehozása, rendszeróra beállítása), • ezt követően ki lehet választani, hogy milyen szoft verkomponensek települjenek a gépre, 39 40 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N • ezek után következhet a telepítés, amely során a célrendszerre már az új operációs • • • • rendszer feltelepül, a

telepítés sikeres befejezéséről a telepítő program értesít, eltávolítva a telepítő médiát, a gépet újra kell indítani, az újraindulás után már az új operációs rendszer indul el a gépen, mely gépre már be lehet jelentkezni, s lehet használni azt. Az alaprendszerek telepítése után elképzelhető, hogy újabb igények merülnek fel az adott operációs rendszerváltozat használata során, melyet az alaptelepítésben esetleg nem szereplő programmal tudunk megoldani, ezt hívjuk programtelepítésnek. Ezen felül szükség lehet a telepített rendszeren már levő programok újabb változatainak telepítésére, a régebbi változat lecserélésével, ezt a folyamatot frissítésnek nevezzük. Ha az egész operációs rendszer frissítjük azt idegen szóval upgrade-nek nevezhetjük. Szokás még említést tenni arról a folyamatról is, amelynek eredményeképpen az operációs rendszer, vagy csak az azon tárolt adatok kerülnek át más – esetleg

újabb és korszerűbb környezetbe. Ezt a folyamatot migrálásnak hívjuk. Az itt tárgyalt operációs rendszerek a szoft verek telepítését egy csomagkezelő program és az ún. csomagok segítségével végzik el Egy ilyen csomag tartalmaz – általában valamilyen tömörített formában – minden olyan információt, amely a csomagban tárolt szoft ver telepítéséhez szükséges, s ennek ismeretében az ún. csomagkezelő rendszert a telepítést el tudja végezni. A telepítendő csomagok különböző médiákról telepíthetők (pl CD/DVD lemez, vagy a hálózaton levő szerver funkciókat ellátó számítógép). A különböző operációs rendszerek csomagkezelése egymástól némileg elérő lehet, akár különböző csomagformátumokat is használhatnak. Az operációs rendszer telepítését és karbantartását az adott oktatási intézményben a rendszergazdai feladatkörrel megbízott személynek célszerű végeznie Operációs rendszer Csomagformátum

(csomagkezelő program) SUSE Linux rpm (YaST, Zypper) SuliX rpm (yum) Ubuntu Érett ség Remix deb (apt) 2. táblázat Csomagformátumok és kezelőprogramjaik a különböző, itt áttekintett Linux változatokban A telepítést követően a rendszert az adott igényekhez és elvárásokhoz kell hangolni, ezt hívjuk konfigurálásnak. A konfigurálás magába foglalhatja például a felhasználók létrehozását, az általuk használt munkakörnyezetek beállítását, a szerverre telepített szolgáltatások (pl. fájlkiszolgáló, webszerver, email-szerver, nyomató szerver, stb) behangolását SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N 4.22 Támogatás és frissítés Fontos kérdés még az is, hogy az adott operációs rendszer milyen hardvereket támogat, mi az a minimumkövetelmény, ami szükséges a használatához. Az itt tárgyalt rendszerek ilyen irányú elvárásait az adott rendszer részletes bemutatása után

szerepelnek. A jelenlegi vagy új felhasználók a rendszerek használatához szükséges ismereteket több forrásból is beszerezhetik. Egyrészt ezek rendszerek jól el vannak látva magyar nyelvű dokumentációkkal, melyek a projektek weboldalairól megszerezhetők, másrészről a projektek pl levelezőlisták vagy felhasználói fórumok segítségével támogatják egyrészről a felmerülő kérdések megválaszolását, másrészről a hasonló rendszereket használók tapasztalatainak egymás közötti cseréjét. Ebbe a támogatásba tartozhat az is, ha az adott projekt az adott operációs rendszerekhez vagy az arra telepített alkalmazáshoz ún. frissítést ad ki A frissítés vonatkozhat egy adott program által nyújtott szolgáltatások bővülésére, de vonatkozhat a frissítés egy programhiba javítására. Ilyen programhibák kihasználása akár az adott operációs rendszerbe való betöréshez is vezethet, az ilyen ún. biztonsági problémák javítására

szolgáló csomagokat biztonsági frissítésnek nevezzük. Az adott projekt által szállított és támogatott felhasználói szoft verekről a következő, illetve az informatika érett ségire való felkészüléshez az erről szóló részben lesz szó. 41 42 SZABAD 4.3 É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N A jelenleg is használt szabad- és nyílt kódú operációs rendszerek részletes bemutatása 4.31 HuEDU A HuEDU projekt a Novell cég nyílt kódú és szabad szoft vereinek az oktatás igényeihez igazított megoldásainak összességét jelöli, melyben külön összeállítás létezik a lehetséges közoktatási és a felsőoktatási igények kiszolgálására. Ez a változat a Novell által korábban felvásárolt SUSE nevű cég SUSE Linux változatának oktatási célokra módosított és hangolt változatát jelenti. Ez a megoldás tartalmaz kliens és szerverplatformot is, és ez által teljes körű

oktatástámogatást próbál meg szolgáltatni. Ez a megoldáscsomag az alábbi szoft vereket tartalmazta korábban (2009 és 2012 között): A különböző informatikai szolgáltatások megbízható üzemeltetését garantálja a támogatott SUSE Linux Enterprise Server, amely segítségével biztonságos fürtök és virtualizációs környezetek is kiépíthetőek. A SUSE Linux Enterprise Server egy vállalati szintű kiszolgáló, amely úgy készült, hogy megbirkózzon az adatközpontok terheléseivel is. A SUSE Linux Enterprise Server kínál nyílt, méretezhető, nagy teljesítményű adatközponti megoldást, amely beépített virtualizációt, alkalmazásvédelmet és rendszerfelügyeletet tartalmaz a hardverarchitektúrák teljes skáláján. A SUSE Linux Enterprise Server használható általános célú kiszolgálóként, de hangolható különféle terheléstípusokhoz is, és problémamentes együttműködést kínál a meglévő informatikai infrastruktúrával. SUSE

Linux Enterprise Servert használva az intézmény csökkentheti költségeit, úgy, hogy közben biztonságos és megbízható adatközponti kiszolgálóját használja. A SUSE Linux Enterprise Server kínál nyílt, méretezhető, nagy teljesítményű adatközponti megoldást, amely beépített virtualizációt, alkalmazásvédelmet és rendszerfelügyeletet tartalmaz a hardverarchitektúrák széles skáláján. A SUSE Linux Enterprise Server használható általános célú kiszolgálóként, de hangolható különféle terheléstípusokhoz is, és problémamentes együttműködést kínál a meglévő informatikai infrastruktúrával. A csomag részét képezi a szintén Linux alapokra épülő Novell Open Enterprise Server, amely a NetWare-ről ismerős alapszolgáltatásokat (DNS, DHCP, címtár, nyomtató- és fájlmegosztás) biztosítja. A Novell Open Enterprise Server egy biztonságos, magas rendelkezésre állású megoldás, amely lehetőséget teremt arra, hogy a cégek

a Linux-rendszereket csoportmunka és hálózati infrastruktúraként használják. A megoldás egyaránt működik SUSE Linux Enterprise Server és NetWare platformon, lehetővé téve a hálózati, kommunikációs és munkacsoportos szolgáltatások egyszerű telepítését mindkét platformon – vagy akár a kettő együttesén – a szervezet igényeinek megfelelően. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N A Novell GroupWise levelezőrendszer sokféle elérhető levelezési szolgáltatást biztosít; rugalmasan alakítható vastagklienssel rendelkezik az alkalmazottak, valamint a tanárok, és könnyen elérhető webes klienssel a diákok számára. A zökkenőmentes munkavégzéshez az intézmények dolgozóinak tudniuk kell csatlakozni szinte mindenkihez, mindig és mindenütt – anélkül, hogy ez a biztonság rovására menne. A Novell GroupWise üzenetkezelő és csopotmunka-rendszerrel könnyedén megvalósítható a

biztonságos, hitelesített kommunikáció a tűzfalon belül és kívül. A diákok projekteken történő közös munkáját, illetve a tananyagok publikálását könnyítheti meg a Web 2.0 alapokon működő Novell Vibe dokumentumkezelő és csoportmunka rendszer. A Novell Vibe szolgáltatással a felhasználók közös munkakörnyezetet alakíthatnak ki, és a szervezet vagy munkacsoport egyéb tagjait hívhatják meg a létrehozott felületre. A csoporttagok ezeken a virtuális munkafelületeken oszthatnak meg dokumentumokat, naptári bejegyzéseket, férhetnek hozzá vitafórumokhoz és egyéb más szolgáltatásokhoz. A Novell Teaming szolgáltatással a felhasználók közös munkakörnyezetet alakíthatnak ki, és a szervezet vagy munkacsoport egyéb tagjait hívhatják meg a létrehozott felületre. A csoporttagok ezeken a virtuális munkafelületeken oszthatnak meg dokumentumokat, naptári bejegyzéseket, férhetnek hozzá vitafórumokhoz és egyéb más

szolgáltatásokhoz. A Novell Teaming + Conferencing csomag tartalmazza a Novell Teaming szolgáltatás minden funkcióját és továbbfejleszti azt a valós idejű együttműködés lehetőségével. A csoport tagjai együttműködhetnek élő hangkapcsolaton, webkonferenciákon vagy azonnali üzenetváltáson keresztül A csoporton belüli összmunka így sokkal eredményesebb, mivel a tagok hatékonyabban tudnak kommunikálni és a munkájukat megosztani, mint valaha. A Novell ZENWorks Configuration Management (ZCM) a Novell ZENWorks felügyeleti termékcsaládjának legújabb tagja. A ZCM a legkorszerűbb SOA (Service Oriented Architecture) architektúrában, platform független módon biztosítja a heterogén környezetek teljes, közös CMDB alapú felügyeletét Az új generációs ZENWorks egy webszolgáltatási architektúra magja lett, amely SOAP-hívásokkal éri el a háttérszolgáltatásokat. A Novell minden meglévő, és új felügyeleti rendszerét a jövőben a

közös konfiguráció felügyeleti rendszer részeként alakítja ki biztosítva a közös konfigurációs adatbázis alapján végzett ITIL alapú felügyeletet. Így a ZCM rendszer tovább bővíthető olyan modulokkal, amely esetén az egyes felügyeleti komponensek egy közös ügynökprogramot használnak, közös adatbázisba dolgoznak és egy webes felügyeleti konzolról felügyelhetőek. A bővítés során a telepítés az új funkciók engedélyezését jelenti a rendszerben A ZENWorks Configuration Management 10 (ZCM) a Novell ZENWorks felügyeleti termékcsaládjának legújabb tagja. A ZCM a legkorszerűbb SOA (Service Oriented Architecture) architektúrában, platform független módon biztosítja a heterogén környezetek teljes, közös CMDB alapú felügyeletét. Az új generációs ZENWorks egy webszolgáltatási architektúra magja lett, amely SOAP-hívásokkal éri el a háttérszolgáltatásokat A Novell minden meglévő, és új felügyeleti rendszerét a

jövőben a közös konfiguráció felügyeleti rendszer részeként alakítja ki biztosítva a közös konfigurációs adatbázis alapján végzett ITIL alapú felügyeletet. Így a ZCM rendszer tovább bővíthető olyan modulokkal, amely esetén az egyes felügyeleti komponensek egy közös ügynökprogramot használnak, közös adatbázisba dolgoznak és egy webes felügyeleti konzolról felügyelhetőek. A bővítés során a telepítés az új funkciók engedélyezését jelenti a rendszerben. Egy gyorsan változó, sok felhasználós környezetben ahol az informatika több szolgáltatást is nyújt diákoknak, örök probléma a felhasználói adatok és a jogosultságok aktualizálása. 43 44 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N Ebben segít automatizált folyamataival a Novell Identity Manager. Az Identity Manager automatizálja a felhasználó-létrehozás és jelszókezelés felügyeletét a felhasználó teljes

életciklusára vonatkozóan – azonnali hozzáférést biztosít az új felhasználóknak, szükség szerint módosítja vagy megszünteti a hozzáférést az összes rendszeren, és egységesíti a jelszókezelést. A termék segítségével kézben tarthatók a felhasználók felügyeletével kapcsolatos költségek, megszüntethetők az összetett kézi folyamatok, és automatizmusok révén garantálható a biztonság, az előírásoknak való megfelelés az intézmény teljes egészére – úgy, hogy közben a felhasználók azonnal elérik a munkájukhoz szükséges összes erőforrást. Az Identity Manager automatizálja a felhasználó-létrehozás és jelszókezelés felügyeletét a felhasználó teljes életciklusára vonatkozóan – azonnali hozzáférést biztosít az új felhasználóknak, szükség szerint módosítja vagy megszünteti a hozzáférést az összes rendszeren, és egységesíti a jelszókezelést. A termék segítségével kézben tarthatók a

felhasználók felügyeletével kapcsolatos költségek, megszüntethetők az összetett kézi folyamatok, és automatizmusok révén garantálható a biztonság, az előírásoknak való megfelelés a vállalat teljes egészére – úgy, hogy közben a felhasználók azonnal elérik a munkájukhoz szükséges összes erőforrást. A diákok széleskörű oktatását biztosítandó, a SUSE Linux Enterprise Desktop-pal létrehozhatóak olyan dual-boot munkaállomások, amelyeknél a kialakítás nem igényel komoly beavatkozást a végpontokon. A SUSE Linux Enterprise Desktop rendkívül könnyen kezelhető Szabványos felülete és funkciói lényegesen lecsökkentik az oktatásra fordítandó időt, jelentős költségmegtakarítás mellett pedig az izgalmas, új asztali effektusok nagyban támogatják a hatékony munkavégzést. A Novell a felhasználók igényeit szem előtt tartva alakította ki a SUSE Linux Enterprise Desktopot. Több ezer órán át figyelte és rögzítette,

hogyan használják a felhasználók szoft vereiket és hogyan dolgoznak asztali számítógépeikkel. E felmérés során azonosításra került számos olyan lehetőség, amelyek kihasználásával javíthatók az asztali rendszerek anélkül, hogy radikálisan meg kellene változtatni a számítógép kezelés módját. Néhány az új, modern asztali funkciók közül: könnyen kezelhető felület, egyszerűbb menürendszer, beépített keresési funkcionalitás és grafikus effektusok. A SUSE Linux Enterprise Desktop rendkívül könnyen kezelhető. Szabványos felülete és funkciói lényegesen lecsökkentik az oktatásra fordítandó időt, jelentős költségmegtakarítás mellett pedig az izgalmas, új asztali effektusok nagyban támogatják a hatékony munkavégzést. A Novell a felhasználók igényeit szem előtt tartva alakította ki a SUSE Linux Enterprise Desktopot. Több ezer órán át figyelte és rögzítette, hogyan használják a felhasználók szoft vereiket

és hogyan dolgoznak asztali számítógépeikkel. E felmérés során azonosításra került számos olyan lehetőség, amelyek kihasználásával javíthatók az asztali rendszerek anélkül, hogy radikálisan meg kellene változtatni a számítógép kezelés módját. Néhány az új, modern asztali funkciók közül: könnyen kezelhető felület, egyszerűbb menürendszer, beépített keresési funkcionalitás és grafikus effektusok. A LibreOffice Novell Edition segítségével egy olyan, érett ségire is alkalmas irodai szoftvercsomagot oktathatunk, amelyhez széleskörű magyar nyelvű oktató anyag bázis és direkt fejlesztői támogatás is elérhető (a LibreOffice-ról később még olvashat). A Novell elkészítette a SLED 11 SP1 alapú, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által bevizsgált és jóváhagyott változat, amelyen oktatható és vizsgáztatható az érett ségi tananyaga (Linux Desktop Érettségi változat). SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D

Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N A SUSE-Edu Li-f-e (Linux for Education) projektje számtalan oktatás támogató programot biztosít, kezdve az egyes tárgyak szimulációit segítő rendszerektől, a grafikai programokon át a komolyabb fejlesztői oktató alkalmazásokig. A Novell a kezdetektől fogva az egyik legfontosabb partner a folyamatos anyagi ráfordítást igénylő, előfizetéses jellegű informatikai megoldásoktól való függetlenedésben. 2009-től 2012-ig több tízezer felhasználó és több száz oktatási intézmény számára tette elérhetővé az örökös alapinfrastruktúra licenceket a Novell HUEDU program keretében. A kezdeményezés sikerét látva a kormányzat 2013-ban kibővítette a programot egy teljesen nyílt forráskódú alkalmazáscsomaggal, így megszületett az OpenLab. Az OpenLab egy szerver oldali és egy munkaállomás oldali programcsomagból áll, amelyek egymástól függetlenül is teljes funkcionalitással üzemelnek, a

szerver oldali funkciók pedig tökéletesen együttműködnek a Microsoft Windows operációs rendszerrel felszerelt munkaállomásokkal is. A korábbiakhoz hasonlóan természetesen az OpenLab csomagot és annak bevezetés-, valamint üzemeltetés-támogatását is teljes mértékben ingyen biztosítjuk az oktatási intézményeknek a program ideje alatt. A szerver oldal az alábbi oktatástámogató funkciókat biztosítja felhasználói számára: • Gépterem felügyelet: A beépített felügyeleti funkció lehetővé teszi a gépteremben lévő gépek képernyőjének zárolását, átvételét, üzenetek küldését, az oktatói gép képernyőjének megosztását, valamint a géptermi gépek távoli újraindítását, kiés bejelentkezését. Mindezt Linuxos, Windows XP és Windows 7 környezetekben is • Hálózati korlátozás: A hálózati korlátozás funkció segítségével a géptermi gépek csoportjaira profilokat kényszeríthetünk, amelyek lehetővé teszik az

internet teljes tiltását vagy engedélyezését, valamint internetes oldalak whitelist és blacklist alapú szűrését. • Dolgozatkezelés: A dolgozatkezelés funkció segítségével az oktatónak lehetőség nyílik a géptermi gépek egy csoportjára vagy összességére dolgozatokat kiajánlani, valamint megadott idő elteltével azokat automatikusan beszedni. • Tananyagkezelés: A géptermi dolgozatkezelésen felül az oktatónak lehetősége van teljes tananyagok online megosztására, tudástárak és wiki oldalak létrehozására, házi dolgozatok és feladatok kiajánlására és menedzselésére, valamint tesztek íratására, akár anonim módon is. • E-napló rendszer: A rendszer része egy teljes e-napló megoldás is, amely címtár integráltan biztosítja a diákok érdemjegyeinek és teljesítményének kezelését. Az OpenLab a fentiekben felsorolt oktatástámogató funkciókon felül több IT alapinfrastruktúra feladat ellátását is segíti: • Hardver-

és szoft verleltár: A leltár funkció lehetővé teszi a géptermi gépek hardverés szoft veradatainak gyors lekérdezését Windowsos és Linuxos gépekről egyaránt. Lehetőség van az eredmények többszörös szűrésére, majd azok exportjára. • Hálózati dual-boot: Az OpenLab szerver a munkaállomások számára lehetőséget biztosít dual-boot infrastruktúra kialakítására, amelynek segítségével a diákok az indításnál szabadon választhatnak a Linux és Windows operációs rendszerek közül. A hálózati dual-boot esetén nem szükséges a Linux operációs rendszer telepítése a végponti gépekre (ami általában igen munkaigényes), hanem a Linux opció választásakor az operációs rendszer szükséges elemei a hálózaton keresztül töltődnek 45 46 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N • • • • le közvetlenül a végponti gép memóriájába, megkönnyítve ezzel a telepítést és a

karbantartást is. Hálózati szolgáltatások: A nyílt forráskódú, ingyenes és könnyen kezelhető szoft verekből felépített alkalmazáscsomag számos hálózati alapszolgáltatást nyújt. Levelezés: Egységes levelezés tanárok, munkaállomások, és igény esetén a diákok számára, spam- és vírusszűrés, webes elérés, quotarendszer. Felhasználó kezelés: Adminisztrátor, oktató és igény esetén diák felhasználók tömeges vagy egyesével történő felvétele, csoportokba rendezése, adminisztrációja, törlése és jelszókezelése. Mentés és monitorozás: A megoldás lehetőséget biztosít a szerveroldali mentésre, valamint az egyes kiszolgálók teljesítményadatainak, kihasználtságának és szoft ver/ hardver kiépítésének monitorozására. Kliensoldal rendszerkövetelmények A HUEDU OpenLab kliens oldal úgy lett tervezve, hogy sok különböző hardvert tudjon támogatni. A munkaállomás oldali operációs rendszer minden olyan hardvert

támogat, amit a legfrissebb openSUSE változat is. Processzor (CPU): 1 Intel Pentium 4, vagy azzal egyenértékű AMD processzor. Memória (MB): 1024, lemez terület: minimum 3 GB Kijelző: az ajánlott kijelző felbontása 1024 × 768 képpont, a minimális felbontás pedig 800 x 600 képpont Videó kártya: az OpenLab kliensben alapértelmezetten megtalálhatóak az ATI, NVIDIA és Intel driverek Bizonyos esetekben különböző típusú eszközök egyedi beállításokat és driver-t igényelhetnek még. Hálózat: 100 Mbit/s sebesség Wifi támogatást is tartalmaz az operációs rendszer (b43 driver) különböző típusú eszközök egyedi beállításokat és driver-t igényelhetnek. Szerver rendszerkövetelmények A kiszolgáló oldal úgy lett tervezve, hogy sok különböző hardvert tudjon támogatni. A HUEDU OpenLab kiszolgáló minden olyan hardvert támogat, amit a legfrissebb openSUSE. Processzor (CPU): Intel Pentium4 vagy azzal egyenértékű AMD processzor. Memória

(MB): 1024 MB, lemezterület: minimum 40GB. Hálózat: legalább 100 Mbit/s sebesség Ha átjáróként szeretnénk használni a kiszolgálót, akkor legalább két hálózati csatolónak kell lenni a kiszolgálóban. 4.32 OpenEDU program (SuliX) SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N Az OpenEDU program a Red Hat cég Red Hat Enterprise Linux változatának egy helyi igényekhez hangolt változatát jelenti SuIiX néven. A Red Hat Linux változatból több, közel azonos kódbázist (tárolót) használó leszármazott is készült, mint például a CentOS, a Scientific Linux, Fedora, vagy a BLAG Linux, csak hogy az ismertebbeket említsük. A SuliX három változatban kerül kiadásra: 4.321 SuliX Professional A Sulix Professional fejlesztésénél közvetlenül az oktatási intézmények felhasználási igényeit igyekeztek figyelembe venni, hogy ez által egy olyan ingyenes és egyszerűen kezelhető számítógépes szoft

vercsomag szülessen, amelynek segítségével elfelejthetőek az informatikai rendszerek eddigi nehézségei. A Sulix Professional igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy ezek a technikai eszközök valóban a pedagógiai munkát segítsék, és ne határokat szabjanak az oktatásban. Teszi ezt az iskolán kívül is, hiszen a csomagot, és az abban szereplő alkalmazásokat a diákoknak lehetőségük van a saját, otthoni számítógépükre telepíteni, ezáltal a kiadott feladatokat a megszokott vizuális környezetben végezhetik el. Segítségnyújtás és hatékonyabb munkavégzés egyszerre. A SuliX Professional az iskolában a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatára csatlakoztatva képes automatikusan felismerni a SuliXerver szolgáltatásait, majd csatlakozni hozzájuk. A tantermi oktatás során teljes körű hálózati szolgáltatásokat biztosít mind a diákok, mind az oktatók számára. Ez magában foglalja a tanárok, diákok központi beléptetését

(autentikálását), SuliX alapú munkaállomások biztonságos regisztrációját, hálózati fájlmegosztást, nyomtatást, levelezést, naptárkezelést éppúgy, mint a digitális taneszközök használatát, a tantermi oktatás és a dolgozatírás, számonkérés támogatását, a hallgatói munkaállomások feletti teljes tanári kontroll biztosítását, illetve az online beavatkozás lehetőségét. A SuliX Professional egy önmagában is teljes értékű operációs rendszer, amely alkalmas az otthoni számítógépek üzemeltetésére. Regisztrált felhasználói számára folyamatos frissítési, illetve újabb szoft verek letöltésére biztosít lehetőséget. Túl azon a tényen, hogy a tanulók az otthoni számítógépükön és az egyre népszerűbb mobil eszközökön korlátlanul használhatják a SuliX-ot, a rendszer lehetőséget biztosít az iskolai levelezés, naptár és a dokumentumok elérésére is. Ennél hatékonyabb tanulói környezet nehezen

képzelhető el Alapszoft verek: • magyar nyelvű, több felhasználós grafikus operációs rendszer, • komplex irodai alkalmazáscsomag (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció• • • • • készítés, rajz), grafikai és kiadványszerkesztő programok, weboldalszerkesztő eszközök, választható internet böngésző és chat kliensek, hangszerkesztő programok, multimédia kezelő- és lejátszó alkalmazások. 47 48 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N 1. ábra Prezentáció készítése a SuliX OfficeBox-ban. Tantárgyi oktatóprogramok: • vizuális oktatóprogramok alsó tagozatosoknak, • általános és középiskolai tantárgyak (matematika, fizika, kémia, földrajz, nyelvek) • • • • • • • számítógépes segédprogramjai, speciális szaktantárgyak alkalmazásai, szimulációs programok, a középiskolai informatikai oktatás teljes tananyaga, az ECDL, OKJ vizsgák

anyaga, integrált fejlesztői környezet a haladók számára, gyakorló feladatok, a digitális táblához hasonló funkcionalitás biztosítása a meglévő számítógépes eszközökön. Segédalkalmazások: • • • • tanterem és tanuló felügyeleti, valamint ellenőrzőrendszer kliens, mentő és archiváló alkalmazás, központosított desktop kezelési és presence kliens, virtualizációs támogatás. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N További szolgáltatások: • átfogó magyar nyelvű felhasználói és üzemeltetői dokumentáció, • többcsatornás terméktámogatás, • tanfolyamok. Szolgáltatások: • közvetlen támogatás e-mailben és telefonon, • biztonsági és funkcionális frissítőcsomagokhoz való hozzáférés, • támogatás biztonsági mentések konfigurálásához, valamint a szoft ver- és hardverleltár funkcióhoz, • távoli bejelentkezéses hibaelhárítás, •

hozzáférés a SuliXerver és a SuliX Professional Network Edition minden verziójához • • • • • • • • ISO formátumban, biztonsági beállítások támogatása (proxy-szűrő, spam-szűrő, vírusszűrő beállítása) 2-nél több processzoros szerverek támogatása, kliensoldali desktopok automatikus központi telepítése és frissítése, intelligens kapcsolódási megoldások SuliX és Microsoft rendszerek esetén, az intézményhez tartozó SuliX Professional felhasználók széles körű támogatása, internetes aldomén nyújtása fix IP-címmel rendelkező és nem rendelkező intézmények számára egyaránt, az iskola meglévő informatikai rendszeréhez történő integráció támogatása, a programban meghatározott kvóta erejéig díjmentes helyszíni kiszállás, tanácsadás és telepítés. Rendszerkövetelmények Szabványos x86-alapú asztali számítógép vagy notebook/netbook legalább 512 MB memóriával (2 GB ajánlott), legalább 1 GHz-es

Pentium IV vagy legalább Intel Atom 1.6 GHz órajelű processzorral és legalább 20 GB szabad lemezterülettel. A SuliX Professional teljes funkcionalitásának használatához szükséges 3D támogatással rendelkező grafikus kártya, illetve beépített vagy külső hangszóró és mikrofon, kamera. A frissítések beszerzéséhez, a regisztrációhoz, illetve a kiegészítő tartalmak használatához vezetékes, vagy vezeték nélküli internetkapcsolat 4.322 SuliXerver A SuliXerver olyan kulcsrakész szervermegoldás, amellyel komolyabb informatikai ismeretek nélkül felépíthető és biztonságosan üzemeltethető egy iskola vagy oktatási intézmény teljes informatikai rendszere. Lehetőséget nyújt a központi informatikai erőforrások biztosítására, a számítógépek termekbe szervezésére és adminisztrálására, a tanárok és tanulók központi beléptetésén és közös levelezésén túl a vizsgáztatásra és érett ségiztetésre. A SuliXerver igyekszik

azokat a szoft vereket és szolgáltatásokat tartalmazni, melyekre egy iskolai informatikai hálózatban szükség van, illetve olyan egységes és központosított adminisztratív és felhasználói felületet nyújtani a rendszergazdák, tanárok és diákok számára egyaránt, mely könnyen kezelhető, és az iskola bármely számítógépéről, a munkaállomások operációs rendszerétől függetlenül, külön program telepítése nélkül biztonságosan elérhető. 49 50 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N A beépített elektronikus tanulási platform segítségével a tantermi és a tantermen kívüli tanulás is egyaránt megoldható, kombinálható. A SuliXerver a tantermi oktatás során teljes körű hálózati szolgáltatásokat igyekszik biztosítani mind a diákok, mind az oktatók számára, SuliX és Windows alapú asztali környezetben egyaránt. Ez magában foglalja a munkaállomások tartományi

beléptetését, a hálózati fájlmegosztást, nyomtatást, levelezést éppúgy, mint a digitális taneszközök használatát, a hallgatói munkaállomások feletti tanári kontroll biztosítását, illetve az online mérés, beavatkozás lehetőségét. A SuliXerver a tanárok munkáját nagyban megkönnyíti, és pont azokon a helyeken, ahol erre a leginkább szükség van: a hálózat forgalmát osztályonként, termenként, csoportonként egyszerűen és kényelmesen korlátozhatják, az elektronikus értékelést vagy számonkérést kényelmesebben, rugalmasabban végezhetik, egy számonkérési, vagy vizsgakörnyezet kialakításának ideje lényegesen rövidebb, sőt, a kétszintű informatika érett ségi biztonsági beállítása is csak egy kattintás kérdése. 2. ábra SuliXerver. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N A SuliXerver teljes funkcionalitása egy tetszőleges web böngészővel, bármely operációs

rendszerről elérhető, megfelelő jogosultságok birtokában akár otthonról is. A tanárok a feladatokat otthonról is kioszthatják, kérdésekre válaszolhatnak, a dolgozatokat otthonról is javíthatják, a diákok a házi feladataikat otthonról is feltölthetik a SuliXerverre 4.323 SuliX Professional Network Edition A SuliX Professional Network Edition a SuliX Professional desktop operációs rendszernek speciális, az intézményi használat során szükséges komponenseket és szolgáltatásokat tartalmazó verziója. A bárki számára elérhető és letölthető SuliX Professional önmagában is teljes értékű desktop operációs rendszer, amely képes a hétköznapi felhasználáson túl az informatikai eszközökön stabil tanulási környezetet biztosítani. A Network Edition verzióban szereplő plusz funkciókat és szolgáltatásokat azon felhasználóink használhatják ki igazán, akik SuliXszervert üzemeltető oktatási intézményben dolgoznak, vagy tanulnak.

A SuliXerverről, mint telepítő szerverről telepített kliensek természetesen automatikusan Network Edition-ként aktiválódnak. A már telepített SuliX Professionalt használóknak semmilyen más teendőjük nincs a nagyobb tudású, Network Edition funkcionalitás elérésére, mint az, hogy számítógépüket az oktatási intézmény SuliXerver hálózatához csatlakoztatják, a többit elvégzi maga a SuliXerver. A Network Edition verzió automatikusan aktiválódik és ez által a felhasználó már a következő funkciókkal és szolgáltatásokkal kiegészített rendszert tudja használni: Funkciólista: • • • • • • • SuliX Active Class felügyeleti és távoktatási rendszer, Központi telepítés és frissítés, Távoli webes felügyelet, Desktopba integrált feladatkiadás és beszedés, Beépített leltár és felügyeleti előkészítés, Központosított desktop kezelési és presence kliens, Korlátozható és időzíthető erőforrás elérés

(fájl, nyomtató, web). A termékben foglalt szolgáltatások: • • • • kliens operációs környezet és alkalmazásainak támogatása (telefon, email, web), rendszeres frissítés és verzió upgrade, hálózati integráció és működésmód széles körű támogatása, ingyenes felhasználói oktatások. Rendszerkövetelmények: Szabványos x86-alapú asztali számítógép vagy notebook/netbook legalább 512 MB memóriával (2GB ajánlott), legalább 1 GHz-es Pentium IV vagy legalább Intel Atom 1.6GHz órajelű processzorral és legalább 20 GB szabad lemezterülettel A SuliX Professional teljes funkcionalitásának használatához szükséges 3D támogatással rendelkező grafikus kártya, illetve beépített vagy külső hangszóró és mikrofon, kamera. A frissítések beszerzéséhez, a regisztrációhoz, illetve a kiegészítő tartalmak használatához vezetékes vagy vezeték nélküli internetkapcsolat szükséges 51 52 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á

S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N 4.33 Ubuntu Érettségi Remix csomag Az Ubuntu 12.04 Érett ségi Remix az Ubuntu 1104-es kiadására épül, kiegészítve azokkal az alkalmazásokkal, amelyekre az érett ségin szükség lehet. Ezek: • GIMP, az Inkscape, a Pinta és a KolourPaint grafikus alkalmazások; • KompoZer és a Seamonkey a weboldal készítéshez, valamint a • LibreOffice Base és a MySQL motor az adatbázis-kezeléshez. Az emelt szintű érett ségin szükséges programozási feladatok megoldására az Eclipse, a Lazarus, a Code::Blocks, az Idle és a Geany fejlesztőeszközöket használhatják a diákok, a támogatott programozási nyelvek a Python, a Free Pascal, a Perl, a C, a C++ és a Java. A Live CD alapértelmezetten tartalmazza a magyar és angol nyelvi csomagokat, a tárolókból elérhető a többi nyelvi csomag is. Támogató szolgáltatás nincsen, ezekkel a hazai Ubuntu közösségekhez lehet fordulni. SZABAD 4.4 É S N Y Í LT F

O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N Érettségi informatikából szabad és nyílt szoftveres alapokon Habár az informatika tárgyból az érett ségi vizsga nem kötődik konkrét termékek részletes ismeretéhez és használatához, de szinte csak az utóbbi néhány évben került sor arra, hogy az oly sokáig domináns Windows operációs rendszer és az azon futó Microsoft alkalmazások hegemóniája csökkenhessen. Az érett ségi feladatlistát áttekintve, és ott lekérdezve az utóbbi 4-5 év érett ségi feladatsorait, megállapíthatjuk azt, hogy az ott szereplő feladatok egyre inkább mellőzik a konkrét alkalmazásokhoz kötődő kitételeket – és ez a megállapítás igaz a szövegszerkesztési, táblázatkezelési, prezentáció-készítési, és az adatbázis kezelési feladatrészekre is. Ilyen módon a megoldásukhoz már nem szükséges például a Microsoft Office kizárólagos használata és ismerete. Ez persze azt is jelenti,

hogy a feladat megoldásoknál akár LibreOffice is használható, hiszen a feladatkiírások sokkal általánosabb megfogalmazásokat tartalmaznak, mely feladatrészekre más alkalmazások segítségével is megadható a helyes megoldás. Tekintsük át, hogy az MS Office elemei mely LibreOffice megoldással válthatók ki! MS Office komponens LibreOffice megfelelő Ms Word LibreOffice Writer Ms Excel LibreOffice Calc Ms Powerpoint LibreOffice Impress Ms Access LibreOffice Base 5 55 3. táblázat MS Office és LibreOffice komponensek megfeleltetése Amint a táblázatból is látható, tulajdonképpen minden általánosan használt MS Office komponensnek létezik alternatív változata a LibreOffice csomagban is. A közép- és emelt szintű feladatsorok feladatkiírásainak áttekintése során észrevehető, hogy az nem tartalmazott semmiféle konkrét alkalmazás neveket, legfeljebb a használandó programot említették meg (pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő)

Ennek az információnak azért is van jelentősége, mert ebben az esetben akár egy másik – de funkcionalitásában azzal megegyező – programot is használhatunk a megoldáshoz (pl. MS Office helyett használni lehet a LibreOffice-t). Minden egyéb technikai információ (pl az UTF-8 kódolású állomány) érvényes lehet más, a Windows-tól eltérő rendszeren is. Ez az UTF-8 kódolás például Linux operációs rendszeren is elterjedt, így ott is használható, tehát a feladat akár Linux operációs rendszeren is megoldható. 5 A korrekt használathoz – amikor például az adatbázis kezelési feladat megoldása SQL nyelvet és gyors adatelérést igényel – kiegészítő adatbázismotor – pl. MySQL (MySQL 1) – telepítése javasolt a LibreOffice Base-ben meglevő HSQL motor kiváltására 53 54 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N A feladatkiértékelést leíró dokumentum sem tartalmaz semmi olyan

eszközkészlet-specifi kus információt a helyes megoldások értékelésében, amely a feladat megoldását kizárólag MS Office rendszerben várná el, a kiírásban szereplő feladatok egyenértékűen megoldhatók LibreOffice segítségével is, például a táblázatkezelő részről szóló megoldókulcsban szereplő cellafüggvények – mint például az =INDEX(), vagy az =FKERES() – mindkét táblázatkezelő változatban léteznek, a nevük is megegyezik, sőt az általuk elvégezhető tevékenység is azonos hatású a táblázatcellákra. A feladatkiírásnak megfelelő megoldás szintjén így a két vizsgált rendszer (az MS Office és a LibreOffice) gyakorlatilag felcserélhető. Áttekintve az érett ségi feladatok LibreOffice-ban elkészített megoldásait, megállapíthatjuk, hogy mind a feladatkiírások, mind pedig a megoldások elkészítésekor elérhető volt az a cél, hogy minél kevesebb – az adott termékre specializált – megoldási lépést

kelljen alkalmazni. Az elvárt célt, azaz a készségek és kompetenciák lemérését sikerült ezzel megvalósítani, a csak a konkrét alkalmazásra jellemző ismeretek számonkérése helyett. Ez a fajta hozzáállás azért is dicsérendő, mert ezzel a megoldással akkor is lemérhető az adott ismeret megléte, ha már ezek a jelenlegi szoft verek nem lesznek, és esetleg a kiváltásukra kiválasztott alkalmazások esetleg pl. nem pont ugyanazokkal a billentyűkombinációkkal működtethetők Az is kijelenthető, hogy az emelt szintű feladatok is – mint amilyen például a programozási feladat – ugyancsak megoldhatók szabad és nyílt kódú operációs rendszereken és szabad és nyílt kódú programozási nyelv változattal is. Néhány, a felsorolásban szereplő programozási nyelv, mint például a FreePascal, a Java, a gcc, a Perl 5, illetve a Python elérhető Linux alatt is. Ezen felül létezik a Python és Perl 5, valamint a FreePascal, illetve a gcc Windows

operációs rendszerre is. A programozási feladatok tehát akadálytalanul megoldhatók ezeken a rendszereken SZABAD 5. É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N Szabad és nyílt forráskódú szoftverek a tanórákon Tekintsünk át néhány, az oktatásban is használható, szabad, illetve nyílt kódú szoftvert, valamint azt is, hogy milyen célt lehet velük elérni! A felsorolásban az is szerepel, hogy az adott szoft ver milyen operációs rendszeren érhető el (a speciális tantárgyi szoft verek leírását később találja). LibreOffice (korábban OpenOffice) A LibreOffice irodai programcsomag az OpenOffice programcsomag oldalági leszármazottjának tekinthető, általános célú irodai szoft vercsomag, amely tartalmaz szövegszerkesztőt (Writer), táblázatkezelőt (Calc), prezentációkészítőt (Impress), rajzolóprogramot (Draw), adatbáziskezelőt (Base). Több, különböző operációs rendszerre elérhető (pl

Windows, Linux, Mac OS X), így akár inhomogén számítógépes környezetben is használható. További előny, hogy magyar nyelvi támogatással is rendelkezik, mind a felhasználói felület, mind pedig a használat tekintetében (magyar helyesírásellenőrző). Az alaptelepítés igény szerint újabb funkciókkal bővíthető kiegészítő elemek, ún. plug-inek (beépíthető modulok) segítségével Ilyen beépülő modul például, a Logo programozási nyelv oktatását támogató LibreLogo kiterjesztés. A LibreOffice előnyeként említhető még az is, hogy a programkomponensek megismeréséhez már elérhetők dokumentációk magyar nyelven is Firefox Internet böngészőprogram, amely kiegészíthető újabb funkciókkal (plug-inekkel, beépülő modulokkal). Több, különböző operációs rendszerre is elérhető (Windows, Linux, BSD) Thunderbird Internetes levelezőprogram, IMAP/POP3 támogatással, amely program kiegészíthető újabb funkciókkal, például a

levelek feladóinak hitelesítésével, illetve a levelek titkosításával is. Több, különböző operációs rendszerre is elérhető (Linux, Windows) GIMP Grafikai tervezőprogram (képmanipuláló program). Segítségével különböző típusú grafikai állományokat lehet létrehozni (rajzolni) és képmanipulációs műveleteket lehet rajtuk végezni. Mind Linux, mind pedig Windows platformokon van telepíthető és használható változata. Audacity Hangfelvevő és hangszerkesztő alkalmazás, amely alkalmas különböző típusú audio állomány létrehozására (felvételre), és szerkesztésére. Több platformon is elérhető (Windows, Linux, Mac OS X). 55 56 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N WinSCP Windows platformra készült kliensprogram, amelynek segítségével FTP/SFTP/SCP/FTPS kommunikációs protokollal tudunk kapcsolódni az ilyen protokollokat támogató szerverekhez s azokkal fájlátvitel tudunk

megvalósítani, azaz fájlokat másolhatunk a szerverre, illetve a szerverről a kliensre. TuxPaint Rajzolóprogram kimondottan 3 és 12 év közötti gyerekeknek. Több platformon elérhető, mint például a Linux, a Windows, illetve Mac OS X. PDF Creator PDF-típusú, dokumentumok tárolására alkalmas állományok előállítására és konvertálására szolgáló alkalmazás Windows platformra. Inkscape Professzionális vektorgrafikus szerkesztőprogram grafikák létrehozására, szerkesztésére és más, speciális grafikai műveletek elvégzésére. Több platformon elérhető, mint például a Linux, a Windows, illetve Mac OS X. VLC Video multimédia lejátszó és keretrendszer, amely több platformon elérhető (pl. Windows, Linux, Mac OS X) Lazarus Integrált fejlesztői környezet a Pascal nyelv oktatására (elérhető többek között Linux és Windows platformon is). FreePascal A Pascal programozási nyelv oktatását támogató, fordítóprogramot és

programkönyvtárakat tartalmazó szoft ver (elérhető többek között Linux és Windows platformon is). FreeMind Gondolattérkép (brain map) készítésére és megjelenítésére alkalmas program. Windows és Linux platformon is elérhető. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N 5.11 Javasolt szoftverek a természettudományok oktatásához 5.111 Ajánlott szoftverek a kémia oktatásához A Qmol szoft ver egy nyílt forráskódú természettudományi témájú szoft ver. Segítségével molekulák tömegét tudjuk kiszámolni annak alkotóelemeinek felhasználásával. A szoft ver elérhető Windows és Linux operációs rendszerekre is A szoft ver működése során csak az a feladatunk, hogy egy-egy molekulaképletet beírjunk a megfelelő szövegdobozba és a szoft ver elvégzi a különböző számításokat: megadja a molekula teljes tömegét, illetve a molekulát alkotó elemek tömegét és a molekula teljes tömegéhez

viszonyított tömegarányát. A Qmol alapvetően előre definiált molekulacsoportok adataival dolgozik, de a felhasználó is definiálhat adatokat, számítási módokat a szoft verben. A szoft ver lehetőséget biztosít speciálisan a fehérjék molekulatömegének meghatározására is, akár olyanokéra is, amelyek több száz aminosavat tartalmaznak. A program biztosít „History” funkciót is, amellyel visszatekinthetünk korábbi számításokra A Qmol kiválóan használható a szerves és szervetlen kémiai laboratóriumi vizsgálatok vagy terepi munka során, az oktatási felhasználhatósága elsősorban a kémia tantárgy keretei között valósulhat meg. Jól használható még az Avogadro és az Aqion nevű szoft ver is. 5.112 Ajánlott szoftverek a földrajz és a fizika oktatásához A Numerical Chameleon egy ingyenes, nyílt forráskódú, szabad felhasználású, platformfüggetlen, a felhasználók által nagymértékben alakítható szoft ver, amely

mértékegységek átváltására alkalmazható. A szoft ver képes 82 különböző kategóriában akár 3200-féle mértékegység átváltására, precíz számítási metódusokkal, a hibalehetőségeket szinte teljesen kizárva. A lehetséges kategóriák (a teljesség igénye nélkül): terület, hosszúság, elektromosság, mágnesesség, erő, energia, nyomás, tömeg, súly, hőmérséklet, sebesség, gyorsulás, radioaktivitás, idő, időzónák, számtípusok, számformák, bitek és byte-ok, képernyőfelbontás, színkódok, nemzetközi telefonkódok, naptári és ünnepnapi számítások, fonetikus ABC-k és még sok más skála. A szoft ver egy modern, dinamikus grafikus felhasználói felületet kínál, amelyben - az összes kategóriához és mértékegységhez, ikonhoz, szűrőhöz és témához hozzáférhetünk, lehetőségünk van arra is, hogy hozzáadjunk, módosítsunk a már meglévő adatsorokon. A szoft ver kifejezetten jól alkalmazható a matematikában,

de akár más természettudományi vagy akár társadalomtudományi-humán területen is, hiszen számos olyan átváltást, „mértékegységet” kezel a program, amelyek a humán tantárgyak igényeit is kiszolgálhatják. A Stellarium ingyenes háromdimenziós szoft verrel a csillagok mozgását követhetjük valós időben, lassítva, illetve gyorsítva. Beállíthatjuk, honnan nézzük az égboltot és meghatározhatjuk magát a látványt: csillagképeket, csillagövi jegyeket, bolygókat jeleníthetünk meg Adatbázisában 600 000 csillag található, de ez akár 210 millióra is bővíthető. A magyar nyelven is elérhető szoft ver igen jól kezelhető: a csillagtérkép és a legfényesebb objektumok tetszőlegesen nagyíthatók, néhány kattintással elő lehet hívni az égi koordináta-rácsokat, be- és kikapcsolható a felszín, a légkör és az égtájak. A keresés funkció magyar nyelven is működik 57 58 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O

F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N 3. ábra A Stellarium alkalmazással az éjszakai égbolt számos objektuma megismerhető. Forrás: http://bit.ly/1L5LHTP A SunCalculator szoft ver alapvető célja, hogy a Nap, mint égitest mozgását, fizikai jelenségeit modellezze és az ezekkel kapcsolatos számítások elvégzésében segítse a felhasználót. A program a földrajz és a fizika tantárgyak oktatásában – tantárgyi céllal – is alkalmazható, de a számolási-logikai készségek fejlesztésében a matematika tantárgy is jól használhatja a szoft vert. A KStars egy nyílt forráskódú, szabad felhasználású csillagászati szoft ver, amely egyedülálló grafikai szimulációkat nyújt az éjszakai égboltról, a felhasználó földrajzi helyzetétől függetlenül (a hely és az idő szabadon beállítható a szoft verben). A szoft ver csaknem 100 millió csillag, 13 000 mélyég-objektum, az összes Naprendszer-beli nagybolygó, a Nap és a Hold, valamint több

ezer üstökös és aszteroida megjelenítésére alkalmas. A szoft verben lehetőség van csillagászati mértékegységek átváltására, illetve ezzel kapcsolatos számítások elvégzésére, megfigyelési terv készítésére, illetve számos információ és forrás áll rendelkezésre az univerzum felfedezéséhez. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N 4. ábra KStars egy nyílt forráskódú, szabad felhasználású csillagászati szoft ver. 5.12 Javasolt szoftverek a matematika oktatásához A GeoGebra egy olyan dinamikus matematikai szoft ver, amely a geometria, az algebra és az analízis elemeit ötvözi. Matematika tanuláshoz és iskolai tanításhoz fejlesztette ki Markus Hohenwarter és más programozók nemzetközi csapata. Érdekessége az is, hogy a Windows, a Linux és az Mac OS X platformok mellett tabletekre is telepíthető (Android, Windows Phone, Apple iPad). További előnye ennek a szoft vernek, hogy nem

csak az alap és középfokú oktatásban használható, hanem bizonyos felsőoktatási területeken is jól alkalmazható A szoft ver: • dinamikus matematikai szoft ver könnyen használható csomagolásban, • az oktatás minden szintjén alkalmazható tanításhoz és tanuláshoz egyaránt, • egyesíti az interaktív geometriát, algebrát, táblázatkészítést, grafikusábrázolást, differenciál- és integrálszámítást és statisztikát, nyílt forráskódú szoftver, amely szabadon elérhető a www.geogebraorg oldalról A GeoGebra megkönnyíti a diákok számára a matematikai szerkesztések és modellek készítését, interaktív kísérletezést tesz lehetővé az alakzatok mozgatásával, a paraméterek változtatásával. A GeoGebra szerzői eszközként is használható, a tanárok interaktív weboldalakat hozhatnak létre. Tanórai felhasználásra alkalmas anyagok találhatók és megoszthatók a www geogebratube.org oldalon 59 60 SZABAD É S N Y Í

LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N 5. ábra Egyenlő szárú derékszögű háromszög készítése, szögfüggvények kezelése a GeoGebra programmal. Az Euclide egy Java környezetre fejlesztett dinamikus geometriai alkalmazás. A szoft ver lehetőséget teremt geometriai alakzatok (vonalak, pontok, szakaszok, körvonalak, kúpalakzatok stb.) és transzformációk (forgatás, szimmetria-tükrözés) megalkotására, végrehajtására A program ezenkívül több oktatásban is jól használható lehetőséget kínál, pl geometriai átalakítások, vektorok alkalmazása. A szoft verben összetartozó alakzatokat is kialakíthatunk, amelyek ezt követően együtt mozoghatnak, rotálódhatnak. Minden kialakított alakzat újrafelhasználható, továbbalakítható A felhasználói felület nagyon egyszerű: a program egy üres oldallal indít, amelyet a menükben és az eszköztárakban található eszközökkel, alakzatokkal tölthetünk meg. A program

több oldalt, ablakot is tud egyidőben kezelni, így akár differenciálásra, akár többféle feladat, geometriai transzformáció bemutatására, elvégzésére is alkalmas A szoft ver elsősorban a matematikatanítás során használható, főképp a geometriai ismeretek és készségek elsajátítása során. Jól használhatóak még a TuXMath és a DrGeo szoft verek is. SZABAD 5.2 É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N Nyílt forráskódú irodai szoftvercsomagok 5.21 OpenOffice irodai szoftvercsomag Az Apache OpenOffice a vezető nyílt forrású irodai programcsomag, amelyet használhat szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, prezentációkészítésre, grafikai tervezésre, adatbáziskezelésre és egyéb feladatokra. Számos nyelven elérhető és minden normál számítógépen futtatható. Adatait egy nemzetközi nyílt szabvány formátumban tárolja el, illetve más irodai programcsomagok által létrehozott fájlok

kezelésére is képes. Letöltése és bármilyen célra történő felhasználása teljesen ingyenes. Az Apache OpenOffice egy több mint 20 éves szoft verfejlesztés eredménye. Teljes mértékben mentes mindenféle licencköltségtől úgy a letöltésre, mint a használatra vonatkozóan Az Apache OpenOffice az Apache 20 Licence alatt került kiadásra, ami azt jelenti, hogy bármilyen célra használhatjuk a programot, legyen az otthoni, üzleti, oktatási, közigazgatási cél. Annyi számítógépre telepíthető, amennyire szükséges Az oktatás valamennyi szereplője (általános iskolák, középiskolák, felsőoktatási intézmények) megtalálhatja az Apache OpenOffice csomag programjaiban, amit keres, legyen az akár a rugalmas szövegszerkesztő, a hatékony táblázatkezelő, a dinamikus grafikai program, az adatbázis-kezelő vagy más összetevő. A nyílt forrású licenc biztosítja az OpenOffice szabad felhasználását és terjesztését bárminemű licenc miatti

aggodalom nélkül. A LibreOffice irodai programcsomag az OpenOffice programcsomag oldalági leszármazottjának tekinthető, általános célú irodai szoft vercsomag, amely tartalmaz szövegszerkesztőt (Writer), táblázatkezelőt (Calc), prezentációkészítőt (Impress), rajzolóprogramot (Draw), adatbáziskezelőt (Base). Több, különböző operációs rendszerre elérhető (pl Windows, Linux, Mac OS X), így akár inhomogén számítógépes környezetben is használható. További előny, hogy magyar nyelvi támogatással is rendelkezik, mind a felhasználói felület, mind pedig a használat tekintetében (magyar helyesírásellenőrző). Az alaptelepítés igény szerint újabb funkciókkal bővíthető kiegészítő elemek, ún. plug-inek (beépíthető modulok) segítségével Ilyen beépülő modul például, a Logo programozási nyelv oktatását támogató LibreLogo kiterjesztés. A LibreOffice előnyeként említhető még az is, hogy a programkomponensek

megismeréséhez már elérhetők dokumentációk magyar nyelven is A LibreOffice irodai programcsomag komponensei: • Writer: A LibreOffice Writer segítségével grafikákat, táblázatokat vagy diagramokat tartalmazó szöveges dokumentumokat lehet tervezni és készíteni. A kész dokumentumokat ezután számos különböző formátumba lehet elmenteni, többek között a szabványosított Open Document Format (ODF), Microsoft Word vagy HTML-formátumba. Mindezek felett a dokumentumok PDF-formátumba is exportálhatók • Calc: A LibreOffice Calc egy táblázatkezelő alkalmazás, amelynek segítségével adatokat lehet kezelni, elemezni, illetve azokon számításokat végezni. Szükség esetén Microsoft Excel-táblázatokat is lehet importálni, illetve módosítani. • Impress: A LibreOffice Impress segítségével diagramokat, rajzobjektumokat, szöveget, multimédiás elemeket és számos egyéb elemet tartalmazó professzionális 61 62 SZABAD É S N Y Í LT F O R

R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N bemutatók készíthetők. Szükség esetén Microsoft PowerPoint-bemutatók is importálhatók és módosíthatók • Base: A LibreOffice Base programban sokféle adatbázisfájl-formátumban tárolt adat elérésére van lehetőség. Natív támogatással rendelkezik néhány adatbázisfájl-formátumhoz, például a dBASE-formátumhoz A LibreOffice Base külső, relációs adatbázisok eléréséhez is használható, ilyenek például a MySQL vagy az Oracle. • Chart: A LibreOffice lehetővé teszi az adatokat grafikus módon történő megjelenítését, így az adatsorok vizuálisan összehasonlíthatók, valamint áttekinthetők az adatokban levő trendek. A diagramok beszúrhatók a munkafüzetekbe, szöveges dokumentumokba, rajzokba és bemutatókba • Draw: A LibreOffice Draw segítségével egyszerű és összetett rajzok készíthetők, amelyeket számos elterjedt képformátumba lehet exportálni. A rajzokba

táblázatokat, diagramokat, képleteket és egyéb OpenOfficeorg elemek is beszúrhatók 6. ábra Képernyőképek a LibreOffice Impress program használatáról. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N 7. ábra Irodai feladatok ellátása a LibreOffice Impress alkalmazásban. A SuliX OfficeBox irodai szoft vercsomag azoknak ajánlható elsősorban, akik eddig a korábban használt és megszokott operációs rendszerükről történő váltás nehézségeitől tartva nem vágtak bele egy új szoft verkörnyezet megismerésébe. A szoft vercsomag egyszerű: nincs szükség vaskos kézikönyvekre, a SuliX OfficeBox érthető, intuitív, ezáltal azonnal használatba vehető. Továbbá átfogó és költséghatékony: a rendszer önmagában egy komplex irodai környezet, felkészítve a szövegszerkesztési, táblázatkezelési, prezentációs, kiadvány-szerkesztési és multimédiás feladatok ellátására. A frissítéseknek és a

folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan korszerű infrastruktúrát mondhatnak magukénak azok, akik a SuliX termékcsaládot választják A rendszer stabilitása, megbízhatósága és egyszerű kezelhetősége miatt ideális a SuliX OfficeBox, hiszen egyszerű telepítéssel egy komplett irodai, munkahelyi szoft verháttér áll a rendelkezésünkre, nincs szükség külön driverek, alkalmazások utólagos keresgélésére, installálására, bonyolult frissítésére. A SuliX OfficeBox integráltan tartalmazza az általános operációs rendszertől elvárható komponenseket, telepítés után azonnal egy mobil iroda áll rendelkezésre Ennél hatékonyabb munkakörnyezet nehezen képzelhető el 63 64 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N A SuliX OfficeBox-ban elérhető szolgáltatások • Irodai környezet: komplex irodai alkalmazáscsomag (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés,

rajz), jegyzetkészítés, PDF-olvasó. • Alapszoft verek: magyar nyelvű többfelhasználós grafikus operációs rendszer, internet böngészők, levelező- és chat programok. • Multimédia alkalmazások: grafikai és kiadványszerkesztő programok, multimédiakezelő és -lejátszó alkalmazások. 8. ábra Táblázatkezelés a Sulix OfficeBox-ban. SZABAD 5.3 É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N Nyílt forráskódú interaktív tábla szoftver: Open Sankoré Az Open Sankoré egy interaktív, nyílt forráskódú, magas hozzáadott értékkel bíró, multiplatform, magyar nyelven is elérhető digitális oktatóprogram, interaktív tábla szoft ver, ami kompatibilis csaknem minden digitális platformmal és eszközzel. A program a kezdetektől fogva a felhasználók, a pedagógusok számára készült. Az ergonomikus felület jól kombinálja a hagyományos pedagógiai eszközöket és az IKT-eszközök nyújtotta előnyöket.

Az automatikus dokumentum-archiválás megakadályozza az adatvesztést A külső komponensek finom integrálása lehetővé teszi az alkalmazások megfelelő használatát és az érdeklődés folyamatos fenntartását. Az oktatási felhasználást tekintve mindenképpen előnyként mutatható be a flash animációk, képek, audio- és videófájlok, PDF- vagy PPT-dokumentumok integrálhatóságának lehetősége, de az oktatási alkalmazást támogatják a beágyazási lehetőségek, például különböző widgetek, Google alkalmazások vagy Wikipedia szócikkek esetében. Az Open Sankoré különböző lejátszó módokat is kínál: lehetőség van csak a lényeges részek kiemelésére, többféle alkalmazás egyidejű használatára és egy dinamikus képernyő-menedzsment rendszer előnyeit kihasználva egy végtelenített zoom alkalmazására is. Nem utolsósorban lehetőség nyílik arra, hogy az Open Sankoré-val készült anyagainkat megosszuk: PDF-ben vagy podcast-ekben

publikálva azokat, vagy esetleg exportálni a http://planete.sankoreorg portálra 9. ábra Az Open Sankoré kezelőfelülete. Forrás: http://bitly/1GjiY61 65 66 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N Az Open Sankoré több, mint egy egyszerű szoft ver: részese a digitális tanulási környezetek bővülő kínálatának. A Sankoré közössége számos digitális oktatási tananyagot, forrást kínál, amelyhez gyors hozzáférést is biztosít. A fent említett portálon a szoft ver elsajátítását segítő tutoriálokat találhatunk, amelyek hozzásegítenek a tanulási-tanítási folyamatok optimalizálásához a Sankoré program segítségével. A program figyelembe veszi a különböző típusú és méretű digitális szakadékokat is, amelyek kiküszöbölésére törekszik. Az Open Sankoré program teljesen ingyenes, nyílt forráskódú, szabad felhasználású szoftver, amely kiválóan alkalmazkodik az új

igényekhez, szükségletekhez, ráadásul könnyen tanulható. A szoft ver rugalmasságát mutatja a saját fejlesztésű appok beillesztésének lehetősége SZABAD 5.4 É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N A közép- és emelt szintű informatika érettségeire való felkészítéshez szükséges szoftverek és tananyagokkal kapcsolatos ismeretek 2014-ben az informatika érett ségin az alábbi szoft verek voltak használhatók: Szoft ver Szoft vercsomag MS Windows XP Professional (32 bit) MS Windows 7 Enterprise MS Windows 8 Pro Operációs rendszer MS Office 2003 Professional MS Office 2007 Enterprise (32 bit) MS Office 2013 Professional Plus (32 bit) Windows XP esetén nem választható Apache OpenOffice.org 400 (MySQL adatbázismotorral) LibreOffice 4.104 (MySQL adatbázismotorral) Irodai szoft vercsomag MS Access 2003, MS Access 2007, MS Access 2013 vagy Apache OpenOffice.org Base, LibreOffice Base a MySQL

adatbázismotorral a választott irodai szoft vercsomagnak megfelelően. Adatbázis-kezelő program Az operációs rendszer vagy az irodai szoft vercsomag részét képező alkalmazás Adobe PhotoShop CS HU Corel Draw Graphics Suite 12 PaintShop Pro V.9 GIMP 2.86 (GIMP 1) IrfanView 4.36 Grafikai alkalmazás Az operációs rendszer vagy az irodai szoft vercsomag részét képező alkalmazás Office SharePoint Designer 2007* DreamWeaver MX 2004 KompoZer 0.8b3 (Kompozer 1) Weblapkészítéshez használható program FreePascal 2.62 (FreePascal 1) FreePascal 2.62 + Geany 1231 (Geany 1) Lazarus 1.010 (fpc 262) (Lazarus 1) Code::Blocks 12.11 (Lazarus 1) MinGW/GCC (MinGW 1) MinGW/GCC 4.62-1 + Geany 1231 Python 3.25 (Python 1) + IDLE (Python GUI) (IDLE 1) MS Visual Studio 2012 Express for Windows Desktop (Visual Basic, Visual C#, Visual C++) Windows XP esetén nem választható JAVA SE (Java 1) – NetBeans 7.31, JDK 7u25 (NetBeans 1) Programozási nyelv / programozói környezet 4.

táblázat Szoft verlista Windows operációs rendszerre 67 68 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N Az érett ségin használható Linux alapú operációs rendszerek listája az alábbi: Szoft verek Ubuntu 12.04-1 Érett ségi Remix SuSE - Érett ségi Linux SLED 12 SP2 SuliX Professional 7 -PB005 Szoft vercsoportok Operációs rendszer, irodai szoft vercsomag, adatbázis-kezelő program, grafikai alkalmazás, weblapkészítő program 5. táblázat Az érettségin használható Linux-változatok listája Az egyes Linux-variánsok által szolgáltatott szoft verek az alábbiakban kerülnek felsorolásra. A táblázatokban a szoft vercsoportok feliratú oszlopban kerülnek felsorolásra azok a célterületek, amelyek kiszolgálására az adott program alkalmazható. Ubuntu 12.04-1 Érettségi Remix Szoft vercsoportok LibreOffice 3.662 Writer Szövegszerkesztés LibreOffice 3.662 Calc Táblázatkezelés LibreOffice 3.662

Impress Prezentáció-készítés GIMP 2.612 LibreOffice 3.542 Draw Inkscape 0.481 (Inkscape 1) Pinta 1.1 (Pinta 1) Grafikai alkalmazás KompoZer 0.8b3 Seamonkey 2.11 (Seamonkey 1) Bluefish 2.22 (Bluefish 1) BlueGriffon 1.52 (Bluegriffon 1) Weblapkészítés LibreOffice 3.662 Base + MySQL 5532 (MySQL 1) Adatbázis-kezelés Fejlesztőkörnyezetek/fordítók: Idle 3 3.2 Code::Blocks 10.05 (CodeBlocks 1) Eclipse 3.72 (Eclipse 1) Lazarus 0.930 Geany 0.21 QtCreator 2.41 (QtCreator 1) Nyelvek: Python 2.7 / 32 Free Pascal 2.44 Perl 5.142 C (gcc 4.63) (GCC 1) C++ (g++ 4.63) (G++ 1) Java 1.60 27 Programozási nyelv 6. táblázat Az Ubuntu Érettségi Remix (12.041) által elérhető szoft verek listája SZABAD SuSE - Érettségi Linux SLED 12 SP2 É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N Szoft vercsoportok LibreOffice 3.45 Writer Szövegszerkesztés LibreOffice 3.45 Calc Táblázatkezelés LibreOffice 3.45 Impress

Prezentációkészítés GIMP 2.62 Grafikai alkalmazás KompoZer 0.710 Weblapkészítés LibreOffice 3.45 Base + MySQL 5095 + JDBC Adatbázis-kezelés gcc 4.34 vagy Free Pascal 2.40 vagy Java 1.60 20 vagy Perl 5.100 (Perl 1) Programozási nyelv 7. táblázat A SuSE – Érettségi Linux SLED 12 SP2 változata által kínált szoft verek listája SuliX Professional 7 -PB005 Szoft vercsoportok LibreOffice 3.572 Writer Szövegszerkesztés LibreOffice 3.572 Calc Táblázatkezelés LibreOffice 3.572 Impress Prezentációkészítés GIMP 2.82 Grafikai alkalmazás LibreOffice 3.572 Base + MySQL 5525a + JDBC Adatbázis-kezelés KompoZer 0.8b3 Weblapkészítés gcc 4.70 vagy Free Pascal 2.60 vagy Java 1.70 03 vagy Perl 5.14 Programozási nyelv 8. táblázat A SuliX Professional 7 változat által szolgáltatott szoft verek listája Mind a középszinten, mind az emelt szinten az operációs rendszert a magyar szabványok szerint kell beállítani (tizedesvessző,

dátumelválasztó pont, időelválasztó kettőspont, listaelválasztó pontosvessző, Ft pénznemformátum, magyar kiosztású billentyűzet stb.) Az irodai szoft vercsomag telepítésénél figyelni kell arra, hogy a magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző, elválasztó és szinonima modul is rendelkezésre álljon a vizsgázó számára. Egyes szövegszerkesztő programok az alaptelepítésben nem tartalmaznak képletek, egyenletek szerkesztéséhez szükséges modulokat A fent említett szoft verkörnyezetek és az azokon futó alkalmazások alkalmasak az informatikaérett ségi-szint teljesítéséhez elvárt kompetenciák elsajátításához, mind az általános, mind pedig a tartalom-orientált kompetenciák tekintetében. Ezenfelül az itt felsorolt ope- 69 70 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A TA N Ó R Á K O N rációs rendszerek, és az azokhoz elérhető szoft vereszközök megfelelnek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

által jegyzett, az informatika oktatási kerettantervekben szereplő célok helyi tantervekben történő kialakítására és megvalósítására, és az abban szereplő témakörök elsajátítására, úgymint: 1. Informatikai eszközök használata. 2. Alkalmazói ismeretek, 0 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása, 0 Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés. 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, 0 A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása, 0 Algoritmizálás és adatmodellezés, 0 Egyszerűbb folyamatok modellezése. 4. Infokommunikáció, 0 Információkeresés, információközlési rendszerek, 0 Az információs technológián alapuló kommunikációs formák, 0 Médiainformatika. 5. Az információs társadalom, 0 Az infomációkezelés jogi és etikai vonatkozásai, 0 Az e-szolgáltatások szerepe és használata. 6. Könyvtár informatika. Ezekben a listában

szereplő témakörökben – valamint az ezekhez kapcsolható tématerületeken – természetesen a különböző iskolatípusokban és képzésekben eltérő célok lehetnek – például általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, illetve közép- vagy emelt szint esetén –, de az elérésükhöz a felsorolt eszközök, valamint a bemutatott operációs rendszerekhez „gyárilag” adott további eszközkészlet (pl. levelezőszoft ver, web böngésző) megfelelő hátteret biztosítanak arra, hogy a kitűzött oktatási célokat sikeresen elérhessék az oktatásban résztvevők. A felsorolt szabad és nyílt szoft veres operációs rendszerek, valamint az azokon használt alkalmazások megismerése és elsajátításával kapcsolatban egyrészről érdemes a projektek weboldalán keresztül tájékozódni (HuEDU, OpenEDU, UbuntuÉrett ségiRemix, LibreOffice), illetve az ezekkel kapcsolatos esetleges kérdéseket szabad és nyílt szoft veres szakmai portálokon

feltenni, másrészről, például a programozási nyelvek esetén léteznek PDF vagy nyomtatott formában is elérhető dokumentációk is, amelyek segítségével az adott programozási nyelv elsajátítható. Az előbbi listában szereplő Linux-változatok, valamint az érett ségin használható szoft verek részletes telepítési leírásai megtalálhatók az Oktatási Hivatal weboldalán SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E 6. Szabad és nyílt forráskódú operációs rendszerek pilot projektje 6.1 A pilot kutatás paraméterei 6.11 A pilot kutatás céljai Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2014-ben egy nagyszabású kutatási-fejlesztési projekt keretében több iskolában is tesztelt nyílt forráskódú operációs rendszereket, illetve azok használatát a tantárgyi órákon. A kutatásba az alábbi négy budapesti gimnázium került bevonásra (zárójelben a tesztelt

operációs rendszer): kísérleti intézményként a Szerb Antal Gimnázium (SuliX), a Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium (HuEDU) és a Kosztolányi Dezső Gimnázium (Ubuntu), kontrollintézményként a Sashegyi Arany János Gimnázium (Windows) vett részt. Minden intézményben négy tantárgy keretében egy-egy tanulócsoport vett részt a pilot kutatásban, és minden tantárgynál egy-egy tanár. A hat tanórából álló kipróbálás végén a pedagógusokkal is készültek félig strukturált interjúk a tapasztalataikról, benyomásaikról, szakmai észrevételeikről. A projektben a pilot kutatás célja az, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek köznevelési alkalmazási lehetőségeit vizsgálja, részben a zárt forráskódú operációs rendszerekkel összehasonlításban. A vizsgált terület igen komplex rendszert képez, amelyben szoros összefüggések találhatók a hétköznapi pedagógiai alkalmazás, a

tantárgyi-módszertani felhasználás, az iskolai (elsősorban informatikai, de ehhez kapcsolódóan egyéb részei) infrastruktúra működtetése, az üzemeltetés, fenntartás különböző területei, az iskolai adminisztrációs tevékenységek szegmensei között. A pilot kutatás további célja tehát az oktatásban (három kiválasztott köznevelési intézményben) a nyílt forráskódú operációs rendszerek, disztribúciók, és irodai, valamint oktatási szoft verek (beleértve az interaktív táblák és az osztálytermi válaszadó rendszerek szoft vereit is) üzemeltetésének és használatának, a pedagógiai tervezésnek, valamint pedagógiai-módszertani alkalmazásának vizsgálata, feltérképezése a tanulási-tanítási folyamatban. A pilot kutatás ezen belül célul tűzte az ebben megmutatkozó sajátosságok, trendek feltárását, a tanár, tanuló és rendszergazda felhasználók vélekedésének megismerését, a kérdéskör, illetve általában az

IKT-eszközök iránti attitűdjük, valamint az említett eszközökkel kapcsolatos szokásaik, életmódbeli és technikai jellemzőik feltárását is. A pilot kutatás mindemellett adatokat kívánt gyűjteni arról is, hogy a nyílt forráskódú rendszerek, szabad szoft verek iskolai adminisztrációban történő alkalmazásának milyen sajátosságai, akadályozó, illetve gátló tényezői jelennek meg a hétköznapi gyakorlatban, milyen felhasználói észrevételek, vélekedések ismerhetők meg ezzel kapcsolatban a kiválasztott intézményekben. 71 72 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E 6.12 A pilot kutatás kérdései, hipotézisei A vizsgálni kívánt területtel, tevékenységekkel kapcsolatban az alábbi kutatási kérdések fogalazódtak meg: • Mely nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszerek, disztribúciók és szoft verek alkalmazhatóak eredményesen az

oktatásban? • Mely szoft verek, tanulási környezetek és iskolai adminisztrációs rendszerek alkalmazhatóak nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszereken? • Milyen kihívásokkal járhat az átállás az érintettek számára iskolai, települési, regionális és nemzeti szinten? (előnyök, hátrányok, üzemeltetés, emberi erőforrás, módszertan) • Miben különböznek a nyílt forráskódú, szabad terjesztésű szoft verek a pedagógusok, a tanulók, rendszergazdák számára a Windows platformhoz képest a felhasználói élmény és szoft verkezelés vonatkozásában? • Hogyan illeszthetők az iskolában már meglevő IKT eszközök (interaktív tábla, szavazórendszer) nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszerekhez? A fenti kérdések tükrében vizsgálni kellett a pedagógiai tervezés, a tanári felkészülés, a tanulói alkalmazás/felhasználás, a rendszergazdai és iskolai adminisztráció területeit. A

kutatás során vizsgálati terület volt az, hogy a szabad, nyílt forrású szoft verek, operációs rendszerek alkalmazásáról hogyan vélekednek az érintett oktatási résztvevők (tanárok, diákok, rendszergazdák). Megismerendő terület volt az is, hogy milyen attitűddel rendelkeznek a pedagógusok és diákok az IKT eszközökkel, azok használatával kapcsolatban, illetve a nemzetközi szakirodalomban egyre nagyobb hangsúlyt kapó pszichikus tényezők miképp jelennek meg ebben. A pilot kutatás kezdetén a szakirodalmi kutatás, a rendelkezésre álló egyéb információk, a fentebbi kutatási kérdések alapján a következő hipotéziseket fogalmazódtak meg: • (H1) A nyílt forráskódú operációs rendszer környezetben a tanulók a Nemzeti alaptantervnek megfelelő, a zárt forráskódú operációs rendszerekkel egyenértékű képzésben részesülnek informatika tantárgyból. • (H2) Az oktatás egyéb területeit is figyelembe véve feltételezzük, hogy

nyílt forráskódú operációs rendszer környezetben, szabad szoft verek alkalmazásával a tanulók a Nemzeti alaptantervnek megfelelő, a kimeneti követelményekhez is illeszkedő oktatásban részesülnek a közismereti tantárgyakból és idegen nyelvből. • (H3) Fel kívántuk deríteni, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazása az IKT-alapú órákon a pedagógusok számára milyen speciális felkészülést jelent, illetve többletmunkát vagy nehézséget jelent-e. Ennek értelmében a pedagógiai kutatás tervezésekor azt feltételezzük, hogy a vizsgálati csoportokban dolgozó pedagógusok felkészülésében, tanórai munkájában, módszertani eljárásaiban nem jelent többletmunkát a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazása. • (H4) A kutatás során három nyílt forráskódú környezetben zajlanak neveléstudományi vizsgálatok. Technológiai, szolgáltatási szempontból

ezek között vannak eltérések, azonban hipotézisünk szerint a különböző nyílt forráskódú operációs rendszerek által biztosított környezetekben nem tér el a pedagógusok és a rendszergazdák tevékenysége. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E • (H5) Az IKT-eszközökkel segített oktatás mellett a nyílt forráskódú környezet a köznevelési intézmények adminisztratív tevékenységeiben is megjelenhet. A kutatás során elvégzett vizsgálatokban törekszünk az intézményi szintű adminisztrációra vonatkozó adatok gyűjtésére. Ennek kapcsán azt feltételezzük, hogy a pedagógiai vizsgálatban résztvevő intézményeknél az adminisztrációban a zárt forráskódú operációs rendszerek nem válthatók ki maradéktalanul. 6.13 A pilot kutatás módszertana és eszközei A szakirodalmi elemzés alapján meghatározott paraméterek mentén a pilot kutatás

neveléstudományi orientációjú kutatási tevékenységekre épült. Az alkalmazott kutatási módszerek kapcsolódtak a vizsgált területek és vizsgált populáció sajátosságaihoz, a kutatás kérdéseihez és hipotéziseihez A pilot kutatásban – tekintettel a vizsgált terület komplexitására, a feltárható ismerek, az adatokat szolgáltató személyek sajátosságaira – kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek egyaránt alkalmazásra kerültek. A téma összetett sége miatt és a témakörre vonatkozó helyzet feltárása, felderítése céljából egyfelől a (1) kérdőíves kikérdezés és az (2) attitűdvizsgálat formái mutatkoztak alkalmasnak. Másrészről a folyamatok hátterében húzódó okok, a részletek megismerése céljából (3) félig strukturált interjú és a (4) fókuszcsoportos interjú módszere került alkalmazásra, amely a meghatározott közös, standard kérdések révén lehetővé teszi az elemzésben az

öszszehasonlítást, de kiegészítő kérdésekkel mód van a pontosításra, a részletek, érzelmek, kapcsolódások megismerésére is. Harmadrészről a (5) dokumentumelemzés és a (6) megfigyelés módszere is megjelent a pilot kutatás módszertanában, a tervezés és a megvalósulás közötti kapcsolat vizsgálatára. A pilot kutatás során többféle vizsgálati eszköz, mérőeszköz jelent meg, az alábbiakban a mérőeszközök típusa szerint mutatjuk be ezeket. Kérdőívek Internethasználati szokások (tanár): a pilot kutatásban ez a terület egyrészt a Global Internet User Survey (GIUS) kérdéssora alapján került vizsgálatra, amelyet az Internet Society éves méréséhez alkalmaz a világ 22 országában (Internet Society 2014). A kérdőív öt dimenzióban (email, közösségi oldalak, internetalapú audio- és videokonferencia eszközök, azonnali üzenetküldők, audio- és videostreaming eszközök) vizsgálja gyakoriság szempontjából a

használatot. Másrészt Leung 2003 kérdőíve alapján az internethasználat célja, az internethasználati szokásokban megjelenő pozitív és negatív elemek (a tájékozódás, menekülés, érzelmek, szórakozás, társas kapcsolatok, társas identitás szegmenseiben) jelent meg a vizsgálatban. Harmadrészt a Compulsory Internet Use Survey (Meerkerk et al 2009) 14 itemből álló attitűdskálája révén az internethasználattal kapcsolatos függőség kialakulásának mértéke vált mérhetővé. Az említett kérdőívek révén gyűjtött adatok jól írják le a vizsgált mintáinkat, háttérinformációt szolgáltatva a teljesebb kép kialakításához. A kérdőíveket mind a tanár mintával, mind a tanuló mintával felvették. 73 74 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E • IKT-val kapcsolatos attitűd (tanár, diák): 14 itemből álló, saját kialakítású attitűd• • •

• skála, mellyel általában véve az IKT-eszközök, illetve azok iskolai alkalmazása iránti attitűd ismerhető meg, amelynek szerepe lehet az IKT-használatban. digitális írástudás (diák): a 39 itemből álló, Likert-skálát alkalmazó kérdőív (Hunya 2007, Lakatosné 2010 és Török 2007 nyomán) önbevallás alapján elsősorban a számítógépes tudást kívánta vizsgálni. A módszerből fakadó hátrányokkal (szubjektivitás torzító hatása) sajnos számolni kell, de a módszer előnyei így is jelentősen erősebbek. média/eszközhasználati szokások (tanár, diák): A felhasználói szokások megismerésére korábbi nagy pedagóguskutatások (Hunya 2007, Lakatosné 2010 és Török 2007) mérőeszközei alapján összeállított kérdőívek készültek, amelynek tanulói változata 15 kérdést, tanári változata – a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó kérdésekkel kiegészítve – 17 kérdést tartalmazott, elsősorban zárt

kérdéstípusokkal. adatgyűjtő kérdőív (rendszergazda): Az iskolai számítógépes, internet- és egyéb rendszerek, disztribúciók feltérképezésére az interjú módszere mellett adatgyűjtő kérdőív készült. A kérdőív 13 nyitott kérdést tartalmazott, mely lehetőséget adott a pontos és részletes adatok megismerésére. tantárgyi tudásmérő tesztek: a tantárgyi tudás változásának mérésére a projektbe bevont pedagógusok által készített kérdésekből tantárgyi tesztet használtak mind a négy tantárgyból. A tesztekhez – a tantárgyak sajátosságaihoz igazodva – egyszeres és többszörös választás, párosítás, sorbarendezés, lyukas szöveg és számítás típusú kérdéseket ajánlottunk alkalmazni. Interjúk Az interjúk esetében a félig strukturált interjú és fókuszcsoportos interjú formája bizonyult megfelelően, a tanári és rendszergazda interjúk esetében 9, a tanulói fókuszcsoportos interjú esetében 6 standard

kérdéssel, melyek felvétele kötött sorrendben történt, de az egyes kérdések kapcsán lehetőség volt kiegészítő, pontosító kérdések beillesztésére is. A kérdéstípusok között nyílt kérdések voltak. Pedagógiai dokumentumok A tanárok pedagógiai tervezőmunkáját a projektben egy témára kidolgozott tematikus terv és az azokhoz „tartozó” tanítási órák óratervei dokumentálják. A tematikus tervek, óratervek felülvizsgálatra kerültek, az észrevételek alapján a tanároknak módjuk volt pontosítani, finomítani, módosítani, és kipróbált, adaptálható pedagógiai tervezési dokumentumok készültek. Megfigyelési jegyzőkönyvek (óralátogatási lapok) A projektben a téma feldolgozásához kapcsolódó hat tanítási óra közül mindegyik tantárgy esetében egy tanórán megfigyelés történt, amelyek megfigyelési jegyzőkönyvben dokumentáltak. A jegyzőkönyv didaktikai kategóriák (módszertani gazdagság, időgazdálkodás,

motiválás, IKT-eszközök alkalmazásának módszertani kidolgozott sága, ellenőrzés, értékelés, differenciálás) mentén 6-os skálán értékelt formában rögzítette a látottakat, illetve az IKT-eszközök használatáról gyakoriság, és az alkalmazás az óra mely szakaszában történt szempontok szerint is gyűjtött adatokat. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E 6.14 A pilot kutatás mintája A kutatásba tehát négy köznevelési intézményt vontunk be, kísérleti intézményként három iskolát (Szerb Antal Gimnázium, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Kosztolányi Dezső Gimnázium), és kontrollintézményként egy iskolát (Sashegyi Arany János Gimnázium). Minden intézményben négy tanárgy keretében egy-egy tanulócsoport vett részt a pilot kutatásban, és minden tantárgynál egy-egy tanár. Egy iskolában egy pedagógus két tantárgy tanításával vett részt a

kutatásban (Kosztolányi Dezső Gimnázium, informatika és matematika), és egy iskolában a HuEdu-val kapcsolatban jelzett ok miatt egy tanár nem tudott végül részt venni a kutatásban (Szilágyi Erzsébet Gimnázium, fizika). Az alábbiakban az egyes intézmények általános helyzetét mutatjuk be, a projekt céljával összefüggésben A pilot kutatásban az adatgyűjtés megszervezését és kivitelezését számos várt és nem várt külső tényező befolyásolta, erről ezen alfejezet végén ejtünk szót. A pilot kutatás kivitelezésére 2014. március 27 és május 29 közötti időszakban került sor, az adatfelvétel ebben az időszakban történt. A kutatásba az alábbi négy budapesti gimnáziumot vontunk be – kísérleti intézményként a Szerb Antal Gimnázium, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a Kosztolányi Dezső Gimnázium, kontrollintézményként a Sashegyi Arany János Gimnázium vett részt (bővebben a 6) A pilot kutatás mintája című

fejezetben) –, az adatfelvételi időszak a négy intézményben tanrendszervezési, tanévvel kapcsolatos egyéb szervezési okok miatt eltérő volt, tantárgyanként is: Szerb Antal Gimnázium (OpenEdu programcsomag) • idegennyelv: 2014. 0514 – 0520 • matematika: 2014. 0327 – 04 04 • fizika: 2014. 04 08 – 05 08 • informatika: 2014. 04 09 – 04 23 Szilágyi Erzsébet Gimnázium (HuEdu Programcsomag) • idegennyelv: 04.25 – 0509 • matematika: 05.05 – 0514 • informatika: 05.06 – 0523 Kosztolányi Dezső Gimnázium (Ubuntu 12.04 Érett ségi Remix) • idegennyelv: 04.14 – 0430 • matematika: 04.15 – 0430 • fizika: 04.10 – 0515 • informatika: 04.04 – 0429 Sashegyi Arany János Gimnázium (Windows) • idegennyelv: 05.24 – 0530 • matematika: 04.25 – 0515 • fizika: 04.08 – 0425 • informatika: 05.13 – 0529 75 76 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E 6.141

Kosztolányi Dezső Gimnázium A pilot kutatásban az iskolából három pedagógus vett részt. Az informatikát és a matematikát ugyanaz a tanártő tartotta A kutatás során teremcserékkel biztosították, hogy minden órát számítógépekkel és interaktív táblával felszerelt teremben tudják megtartani a pedagógusok. Az informatikát és a matematikát tanító tanárnő már az Ubuntu rendszer iskolaszintű bevezetésében is részt vett. Jól ismeri a nyílt forráskódú operációs rendszerek és a szabad szoft verek adta lehetőségeket. Informatikaórán egyértelműen használják ezt a rendszert, de a matematikaórákon is találkoztak már a diákok korábban is a Geogebrával. A tanárnő lelkesen segít a diákoknak és az érdeklődő kollégáknak egyaránt Az informatikát az alagsori kisebb, míg a matematikát az 1. emeleti nagyobb számítástechnikateremben tartotta Sajnos még a nagyobb teremben sem volt annyi gép, hogy mindenkinek jusson dedikált

gép. A fizikatanárnő újonnan ismerkedett meg az IKT-eszközökkel. Mivel az iskolában közel 4 éve használják az Ubuntu-t, így az nem jelentett számára újdonságot. Az óráira a kollégáitól kapott ötletek segítségével készült fel. Az olasztanárnő is kezdőként lépett be az IKT-eszközökkel segített órák világába Az órái a kisebb teremben voltak Mivel ezeken a foglalkozásokon bontott csoport volt, így kényelmesen elfértek a tanulók Mind a három pedagógus nagy lelkesedéssel és kreativitással fogott bele a projektbe. A két új belépő azóta is használja az újonnan megismert IKT-eszközöket egyes óráin. A pilot kutatás során az alábbi szabad, nyílt kódú szoft vereket, tantárgyi alkalmazásokat használták a pedagógusok: • Informatika: LibreOffice (Impress), Moodle, OpenSankoré • Matematika: Geogebra, Moodle (Kvíz), OpenSankoré • Idegen nyelv: VLC, Scratch, Moodle, OpenSankoré • Fizika: Moodle (Kvíz), PHET

szimulációs program, LibreOffice, OpenSankoré 10. ábra A PHET-szimuláció használata fizikaórán SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E 6.142 Szerb Antal Gimnázium Az iskola már több éve alkalmazza az OpenEdu Programcsomagot, a tanárok számára nem ismeretlen a rendszer használata, azok szoft verei és lehetőségeik. A pilot kutatás során az alábbi szabad, nyílt kódú szoft vereket, tantárgyi alkalmazásokat használták a pedagógusok: • Informatika: LibreOffice (Impress), InkScape, Sozi, OpenSankoré • Matematika: Geogebra, KIG, OpenSankoré • Idegen nyelv: LibreOffice, KwordQuiz, OpenSankoré • Fizika: LibreOffice, PHET szimulációs program, OpenSankoré A rendszergazda folyamatos támogatást nyújt számukra, és a korábban szintén félállásban rendszergazdai teendőket is ellátó, azóta már főállású tanárként foglalkoztatott informatika szakos tanár is

rendszeresen, illetve szükség szerint részt vesz ebben a tevékenységben. Az iskolában két számítógépes tanterem van, a nagyobbik tanteremben asztali gépek, a kisebbikben laptopok állnak rendelkezésre. Ennek ellenére ritkán sikerül a tanórákat úgy beosztani, hogy mindenki kedvére tudja használni a számítógépek adta lehetőségeket A pilot kutatásban részt vevő tanárok ismeretei és gyakorlott ságuk is eltér a használat tekintetében, leginkább az informatikát tanító kolléga rendelkezik magasabb szintű, nem csak felhasználói ismeretekkel értelemszerűen. A leglelkesebb felhasználónak a fizikatanár tűnt, aki egy éve tanít ebben az iskolában, korábbi munkahelyén már voltak IKT-használati tapasztalatai, elsősorban interaktív tábla tekintetében. 11. ábra A szimuláció szabad, nyílt kódú rendszeren és offline formában is. A matematika szakos tanár a Geogebra szoft vert rendszeresen használja, ezt abban a teremben is meg tudja

tenni, ahol rendszerint órái vannak (ez nem számítógépterem). Az angoltanár nem használ gyakran IKT-eszközöket, rutintalan, de szívesen próbálkozik, nyitott az innovatív megközelítésekre. Az iskolai adminisztrációs rendszer használatáról információt a rendszergazda kolléga szolgáltatott. 77 78 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E 6.143 Budapest I Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium A gimnáziumban eddig elsősorban Windows rendszert használtak, bár két éve bekapcsolódtak a HuEdu Programba, de jelentős mértékben nem alkalmazták az oktatásban ennek lehetőségeit az elmúlt időszakban. Tervbe vette az intézmény a szabad, nyílt forrású rendszerre való átállást, ehhez a rendszerüket el is kezdték előkészíteni. A pilot keretében a HuEdu Programcsomag tesztelésére került sor, eddig ritkán alkalmaztak még a pedagógusok szabad, nyílt kódú

rendszert, szoft vert az oktatás során. A pilot kutatás során az alábbi szabad, nyílt kódú szoft vereket, tantárgyi alkalmazásokat használták a pedagógusok: • Informatika: LibreOffice (Impress), OpenLab, OpenSankoré, Ilias • Matematika: Geogebra, Smart Measure, Smart Distance, LibreOffice (Writer), OpenSankoré, Ilias • Idegen nyelv: LibreOffice, MindMeister, OpenSankoré, Ilias Nyitottak voltak a kipróbálásra, a pedagógiai tervezés dokumentumaiban igyekeztek integráltan tervezni a HuEdu tantárgyaikban használandó/használható lehetőségeit. Törekedtek a számítógépterem használatára a projekt miatt, de egyébként nem ilyen teremben szokott lenni – az informatikatanár kivételével – az órájuk Az iskolai adminisztrációs rendszerről a rendszergazda szolgált információkkal. A fizika tantárgyi teszteléssel kapcsolatos problémáról a – A lebonyolítás, megvalósítás nehézségei, problémái – című alfejezetben írtunk 6.144

Sashegyi Arany János Gimnázium Mind a négy kolléga lelkesen vett részt a pilot kutatásban. Az angolt tanító tanárnő egyébként is sok IKT-eszközt, alkalmazást használ a tanórákon Közösen vezetnek egy blogot a diákokkal a feladatok, információk megosztására Minden órájuk egy számítógépes teremben van. A terem hátránya, hogy nincs benne interaktív tábla Az informatika órák – értelemszerűen – szintén egy számítógépes teremben vannak minden alkalommal, viszont itt sincsen interaktív tábla. Az iskolában 2014 februárjában adtak át egy új labort, amelyet elsősorban matematika és fizika tanítására szántak, valamint a természettudományos tanítás megerősítésére a környéki általános iskolások számára. A matematikaórán a tanulók először voltak ebben a laborban Ki is fejezték, hogy ez mennyire tetszik nekik. A teremben interaktív tábla és szavazórendszer rendelkezésre áll, ez utóbbi teljesen új a tanulók

számára. A korábbi fizikaszaktanteremben is volt/van interaktív tábla, de nem ez a fajta. Ez a tanárok számára okozott nehézséget A fizikatanár korábban is szaktanteremben tartotta az óráit, de ez a labor – megítélése szerint – még jobban felszerelt. Számára a szavazógép használata volt teljesen újdonság Az intézmény kontrollccsoportként a Windows rendszerét és licencelt szoft vereit alkalmazza a tanítás során egyes tanórákon. A pilot kutatás során az alábbi szoft vereket, tantárgyi alkalmazásokat használták a pedagógusok: • Informatika: Microsoft Office PowerPoint 2007, Promethean ActiveInspire Professional • Matematika: Geogebra, MS Office Excel, Promethean ActiveInspire Professional • Idegen nyelv: Google Sheets, Teamup, Titanpad • Fizika: MS Office (PowerPoint, Excel), Promethean ActiveInspire Professional SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A

négy intézmény informatikai környezetét, technikai status quo-ját az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Iskola KDG SZAG SZEG SAJ Számítógépek száma (db) 70 108 100 98 Internetkapcsolat UPC kábelmodem, proxin keresztül Közháló/Sulinet 4Mbps/256kbps ADSL Telekom Kábelnet 120Mbps/10Mbps UPC kábel, T-Com ADSL UPC Fiberpower 120, Közháló 100/10 Mbps. A két internetkapcsolat a routeren egyesül (Load Balance) Belső hálózat n.a Teljes épületre Strukturált, kiterjedő 100Mbps 1 GB, optikai UTP gerinc Részleges 1000Mbps, Részleges WiFi Csillag (3 szintről ágaztatva) VPN-elérés nincs nincs Van, de elégtelen sávszélesség miatt nem használják Van, de biztonsági okokból nem alkalmazzák Interaktív táblák (db) 3 4 6 4 Szerver IBM X3252, IBM X3253 Fő szerver: SuliXerver Egyéb célokra: Debian linux Windows 2012, 2008, Suse Linux és CentOS (ez is Linux) HP proliant G3 (levelező, tartalék), HP proliant G6

(informatika termek: tartományi kiszolgálója, internet elérése, file szervere Operációs rendszer Ubuntu 1204-es szerver 3 db. kliens oldalon Ubuntu MS Win 7 Prof az irodai, gazdasági, titkársági, könyvtári részlegen, és néhány tanteremben SuliX Prof a tanári, tanulói, tantermi és közösségi gépeken Windows 7, Windows 8 Windows XP SP3, Windows 7 x86/ x64, Windows Server 2003/2012, Windows 8. 79 80 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Iskola Szoft verek KDG SZAG SZEG LibreOffice, Game LibreOffice, paz, egyéni kérésre Geogebra, Gimp, telepítenek csak OpenSankore, Openteacher, Phet-szimulációk, Audacity, KGeography, Marble, Kplot, PDF-shuffler, Kdenlive, FindThatWord, stb. SuliXerver komponensei. A napló Debian linux alapú SAJ Microsoft Office, MS Office Adobe programok, 2007/2010, Microsoft Sharepoint Sharepoint designer 2007, Designer, Gimp, Kompozer, Microsoft

Geogebra, Mozilla, programozási Google Chrome, környezet, IE, Adobe Reader, Csak oktatásra: Free pascal, Gimp, LibreOffice, egyéb Geogebra, kiegészítőerek Kompozer mérőeszközökhöz, digitális mikroszkóphoz 9. táblázat A pilot kutatásba bevont intézmények informatikai környezete A tanulócsoportok közül a 9. és 10 osztályok kapcsolódtak be a pilotba, a csoportok létszáma változó volt, mert a bontott matematika- és nyelvórák miatt többszörös átfedések voltak a csoporttagok tekintetében, melyet nem lehetett kiküszöbölni Így összesen 184 diák vett részt a pilot kutatásban, 15 tanár, 4 rendszergazda és 1 adminisztrációért felelős személy. A tanulói minta megoszlását az 10 táblázat mutatja Iskola Fő Szerb Antal Gimnázium 36 Kosztolányi Dezső Gimnázium 48 Szilágyi Erzsébet Gimnázium 25 Sashegyi Arany János Gimnázium 75 Csoport kísérleti csoport kontrollcsoport 10. táblázat A tanulói minta (n=184)

intézmények szerinti megoszlása (fő) SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A tanárok, rendszergazdák és iskolai adminisztrációért felelős személyek összefoglalását a 11. táblázat mutatja Iskola Iskolai Tanár Rendszergazda adminisztrációért felelős személy Szerb Antal Gimnázium 4 1 06 Kosztolányi Dezső Gimnázium 37 1 1 Szilágyi Erzsébet Gimnázium 38 1 0 Sashegyi Arany János Gimnázium 4 1 0 Csoport kísérleti csoport kontrollcsoport 11. táblázat Az iskolai részt vevő személyek létszáma, megoszlása intézmények szerint (fő) 6 7 8 6 A 0-val jelzett esetekben a rendszergazda volt a kijelölt/megnevezett személy erre. 7 Az egyik tanár két tantárgyat tanított. 8 Az egyik tanár a HuEdu-problémák miatt kimaradt a pilot kutatásból. 81 82 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O

J E K TJ E 6.2 A pilot kutatás eredményei A pilot projekt eredményeinek bemutatása, elemzése alapvetően az alkalmazott módszerek két nagy csoportja szerint történik meg. A kérdőívekkel gyűjtött adatok elemzése, értékelése után az interjú módszertanának alkalmazásával kapott információk elemzést mutatjuk be. Az egyes elemzéseknél kitérünk az elemzési szempontokra és a kísérleti és kontrollcsoportok összehasonlítása szempontjaira az adott pontokon 6.21 A kérdőívek elemzése 6.211 A különböző szabad, nyílt kódú rendszereket használó csoportok összehasonlító elemzése Az összehasonlító elemzés során a két minta eredményeinek bemutatásában a tanulói minta esetében a kísérleti iskolákba járó tanulók és a kontrolliskolába járó tanulók almintái közötti összehasonítást tesszük meg, a tanári mintát további almintákra nem bontva, a minta sajátosságait elemezzük. Mindezeket a minták elemszámaiból

fakadó kutatásmódszertani szempontok figyelembevételével alkalmazzuk. Ez biztosíthatja azt, hogy az elemzés során a torzító tényezőket a lehető legkisebb mértékűre korlátozzuk. Az elemzéseket az egyes területeket mérő kérdőívek mentén, az adott kérdőívben szereplő kérdések sorrendjében tesszük meg, párhuzamosan bemutatva a tanulói és a tanári válaszok elemezését. Az elemzésekben először a leíró alapstatisztikai elemzéseket, majd a statisztikai módszerekkel végzett összehasonlító elemzések eredményeit jelenítjük meg. Szabad szoft verek ismerete A kérdőív rákérdezett a legelterjedtebb szabad, nyílt kódú szoft verek (nem operációs rendszerek) körére, amelyeket az oktatási intézményekben alkalmaznak/alkalmazhatnak. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a tanulók ezek közül melyik szoft vert ismerik és használják. nem ismerem Szoft ver ismerem, de nem használom ismerem és használom fő % fő % fő %

2 1 93 51 86 48 86 48 68 38 25 14 Thunderbird 115 64 60 34 4 2 TuxPaint 126 72 45 26 5 3 LibreOffice (korábban OpenOffice) 42 24 76 43 59 33 GeoGebra 90 50 66 37 23 13 Audacity 132 75 26 15 18 10 Firefox GIMP SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E nem ismerem Szoft ver ismerem, de nem használom fő % WinSCP 145 81 31 17 2 1 PDF Creator 112 63 48 27 19 11 Inkscape 128 72 39 22 11 6 70 40 41 23 66 37 VLC fő % ismerem és használom fő % 12. táblázat A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása a tanulói mintában (%) Összességében a megkérdezett szabad szoft verek közül a legnagyobb arányban a Firefox-ot (48%) használják a diákok, ezt követi a VLC (37%), a Libre Office (33%), majd a GIMP (14%), a GeoGebra (13%), a PDF Creator (11%) és az Audacity (10%). Legkevésbé használják a

WinSCP-t (1%), a Thunderbird-öt (2%), a TuxPaint-t (3%) és az Inkscape-t (6%). A legnagyobb arányban nem ismerik a megkérdezett tanulók a WinSCP-t (81%), az Audacity-t (75%), a TuxPaint-t és az Inkscape-t (72%), valamint a Thunderbird-öt (64%) és a PDF Creator-t (63%). A fentiek érthetőek, hiszen a böngésző használata mindennapi internetes tevékenységekhez feltétlenül szükséges, míg a többi szoft ver funkciója nem feltétlenül jelenik meg a mindennapi használatban. Ennél a kérdésnél fontosnak tartottuk megnézni, hogy van-e jelentős különbség a kontrollés a kísérleti csoport között az egyes szoft verek ismeretében. Szoft ver nem ismerem kísérleti kontroll Firefox ismerem, de nem használom ismerem és használom kís. kont. kís. kont. Chinégyzet sig 1 1 52 50 47 49 0,15 0,93 GIMP 56 37 30 49 14 14 7,31 0,03 Thunderbird 67 60 32 36 1 4 2,4 0,3 TuxPaint 67 78 31 18 2 4 4,09 0,13 LibreOffice

(korábban OpenOffice) 10 43 44 42 46 15 31,02 0,00 GeoGebra 39 67 44 26 17 7 13,29 0,00 Audacity 71 81 17 11 12 8 2,03 0,36 WinSCP 79 85 20 14 1 1 1,1 0,58 83 84 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Szoft ver ismerem, de nem használom nem ismerem ismerem és használom Chinégyzet sig PDF Creator 63 62 28 25 9 14 1,34 0,51 Inkscape 63 85 28 14 10 1 11,36 0,00 VLC 35 46 26 19 39 35 2,15 0,34 13. táblázat A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása a tanulói mintában a kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításában (%). A táblázatban piros színnel emeltük ki a szignifikáns különbséget mutató eredményeket. Az eredmények tükrében kiemeljük, hogy négy szabad, nyílt kódú szoft ver esetében találtunk jelentős különbséget a kísérleti és a kontrollcsoport között. A GIMP grafikai

tervezőprogramot a kísérleti csoportban nagyobb arányban nem ismerik, mint a kontrollcsoportban és ennek megfelelően nagyobb arányban ismerik, bár nem használják a kontrollcsoport tanulói. A LibreOffice általános célú irodai szoft vercsomagot, a GeoGebra matematikai programot, valamint az Inkscape professzionális vektorgrafikus szerkesztőprogramot nagyobb arányban ismerik és használják a kísérleti csoportban és ennek megfelelően nagyobb arányban nem ismerik a kontrollcsoport tanulói. Elemeztük az osztályfokok közötti különbségeket is. Ezek közül csak azokat emeljük ki, ahol jelentős különbséget találtunk az egyes osztályfokok között. A GIMP grafikai tervezőprogramot a tanulók minél magasabb osztályfokba járnak, annál inkább ismerik és használják (chi-négyzet=25,57; p=0,00). A TuxPaint rajzolóprogramnál is hasonló eredményeket kaptunk, minél magasabb osztályfokba jár a tanuló, annál inkább használja és ismeri is a

programot (chi-négyzet=13,51; p=0,04) Az Audacity hangfelvevő és hangszerkesztő alkalmazás kapcsán is ugyanezt a mintázatot kaptuk (chi-négyzet=20,41; p=0,00), valamint az Inkscape professzionális vektorgrafikus szerkesztőprogramnál is (chi-négyzet=21,85; p=0,00). Ezt a kérdéscsoportot a pedagógusoknak is feltettük. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a pedagógusok melyik szabad szoft vert ismerik és használják. nem ismerem ismerem, de nem használom ismerem és használom Firefox 0 1 10 GIMP 3 2 4 Thunderbird 6 3 0 TuxPaint 6 3 0 LibreOffice (korábban OpenOffice) 0 2 8 GeoGebra 1 2 6 Szoft ver SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E nem ismerem ismerem, de nem használom ismerem és használom Audacity 3 2 4 WinSCP 4 2 3 PDF Creator 1 3 5 Inkscape 5 1 2 VLC 3 2 5 Szoft ver 14. táblázat A szabad szoft verek ismeretének és

használatának megoszlása a tanári mintában (fő) Összességében a megkérdezett szabad szoft verek közül a legnagyobb arányban a Firefox-ot (10 fő) használják a tanárok, ezt követi a Libre Office (8 fő), majd a GeoGebra (6 fő), a PDF Creator és a VLC (5 fő). Legkevésbé ismerik a Thunderbird-öt és a TuxPaint-t (6 fő) és az Inkscape-t (5 fő). A tanárok számára további, az oktatási tevékenységükhöz kapcsolódó kérdésekkel egészült ki a kérdőív. A megkérdezett pedagógusoknak rangsorolniuk kellett, hogy az IKT-eszközöket az oktatási folyamat melyik szakaszában használják leginkább. A következő rangsor alakult ki: • tervezés, felkészülés, előkészületek (tanóra előtt) (1,36) • megvalósítás (tanóra alatt) (1,5) • értékelés/lezárás (tanóra után) (2,5) A kutatásban részt vevő tanárok átlagosan 50%-ban használják az IKT-eszközöket az iskolán belül, 43%-ban pedig az iskolán kívül. Munkájához fűződő

adminisztrációra 45%, tanóra használatra pedig 47%. Általában munkára 59%, magáncélra pedig 38% (Megjegyzés: 100%ot kellett elosztani két tevékenység között, de nem minden pedagógus válaszolta meg így a kérdéseket, ezért nem jön ki a 100%.) Iskolai szolgáltatások megítélése A skálát csak a pedagógusok tölthették ki. A kérdőív reliabilitása jó, Cronbach-alfa: 0,92 Az eredményeket a következő táblázatban foglaltuk össze. átlag A számítógép-használat szabályozása (informatikai házirend) 3,64 Az internet-használat szabályozása 3,27 A számítógép-használat helyszínei 3,27 A számítógép-használat munkakörülményei 3,45 Az iskolai nyomtatás gyorsasága 3,91 Az iskolai nyomtatás mennyiségi lehetőségei 3,64 85 86 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E átlag Az iskolai nyomtatás minősége 4,00 Az e-mail rendszer megbízhatósága

3,9 Az iskolai számítógépeken tárolt anyagainak biztonsága 4,4 CD-írás az iskolában 3,8 A hordozható informatikai eszközök elérhetősége 3,36 A tanulók informatikai ismeretei általában 3,73 A tanórai számítógép-használat lehetőségei 3,27 Az internetszolgáltatás sebessége 3,64 Az internetszolgáltatás megbízhatósága 3,55 A számítógépek korszerűsége, használhatósága 3,09 A technikai problémák elhárításának gyorsasága 3,5 A rendszergazdai szolgáltatások 3,73 Az iskolavezetés informatikát érintő döntései 3,36 Az iskola honlapja 3,55 Az iskola szoft verellátott sága 3,64 15. táblázat Iskolai szolgáltatások megítélésnek átlagpontjai itemenként a tanári mintában A pedagógusok leginkább elégedettek az iskolai számítógépeken tárolt anyagainak biztonságával (4,4), az iskolai nyomtatás minőségével (4,00) és az iskolai nyomtatás gyorsaságával (3,91). Ezeket átlagosan jónak

ítélték A legkevésbé elégedettek a számítógépek korszerűségével, használhatóságával (3,09), valamint az internethasználat szabályozásával, a számítógép-használat helyszíneivel, a tanórai számítógép-használat lehetőségeivel (3,27) De összességében még ezeket is közepesnek értékelték 6.212 Digitális írástudás megítélése kérdőív eredményeinek elemzése Ez az eszköz 39 itemből álló, Likert-skálát alkalmazó kérdőív (Hunya 2007, Lakatosné 2010 és Török 2007 nyomán), amely önbevallás alapján elsősorban a számítógépes tudást kívánta vizsgálni. A kérdőív reliabilitása jó, Cronbach-alfa: 0,956 A következő skálát alkalmaztuk: 1: nem tudom használni, 2: jelentős segítséggel tudom használni, 3: kis segítséggel tudom használni, 4: önállóan használom, 5: önállóan használom és másoknak is meg tudnám tanítani. Ezt a kérdőívet csak a tanulók töltötték ki. SZABAD É S N Y Í LT F O R

R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A következő táblázatösszefoglalja, hogy a vizsgálati személyek átlagosan milyen használóknak tartják magukat, a két csoport átlagait, valamint az átlagok közötti különbségeket. átlag kísérleti csoport átlag fájlok áthelyezése 4,87 4,88 mappa létrehozása 4,91 fájlok tömörítése Használati módok kontrollcsoport átlag t sig 4,85 0,46 0,64 4,91 4,91 0,02 0,98 4,33 4,17 4,57 -2,73 0,01 fájlok átnevezése 4,88 4,88 4,89 -0,2 0,84 szövegszerkesztő program használata általában 4,68 4,67 4,68 -0,18 0,85 szöveg formázása (méret, szín, elrendezés) 4,74 4,75 4,73 0,23 0,82 helyesírás-ellenőrző modul használata 4,46 4,41 4,54 -1,15 0,25 táblázat készítése 4,48 4,47 4,50 -0,29 0,77 kép beillesztése dokumentumba 4,71 4,71 4,70 0,06 0,95 szöveg nyomtatása 4,57 4,65 4,45 1,72 0,09 képek,

szövegek mentése az internetről 4,85 4,87 4,83 0,64 0,53 internetes keresőprogramok használata 4,84 4,87 4,79 1,24 0,22 visszalépés korábban megtekintett weboldalra 4,83 4,87 4,76 1,7 0,09 fontos webhely címének tárolása a számítógépen (kedvencek, könyvjelző) 4,70 4,81 4,53 2,97 0,0 fájlok letöltése az internetről 4,64 4,73 4,53 1,97 0,05 egyszerű weboldal (honlap) készítése 3,45 3,39 3,53 -0,67 0,5 e-mail fiók létrehozása 4,81 4,84 4,77 1,2 0,23 e-mail továbbítása 4,74 4,73 4,76 -0,33 0,74 e-mail küldése egyszerre több címzettnek 4,79 4,80 4,77 0,42 0,68 csatolt fájl küldése 4,78 4,77 4,80 -0,38 0,7 e-mail levelezőlistára feliratkozás, leiratkozás 4,29 4,34 4,22 0,86 0,39 csatolt fájl megnyitása 4,79 4,81 4,76 0,77 0,44 táblázatkezelő program ismerete általában 4,30 4,29 4,31 -0,14 0,89 87 88 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I

Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Használati módok átlag kísérleti csoport átlag kontrollcsoport átlag t sig egyszerű táblázatok készítése 4,45 4,46 4,45 0,11 0,91 egyszerű számítások végzése a táblázatban 4,12 4,10 4,14 -0,21 0,83 adatok ábrázolása grafikonon, diagramon 4,08 4,00 4,19 -1,25 0,21 táblázat formázása (szín, méret, elrendezés) 4,43 4,42 4,45 -0,2 0,84 szöveget tartalmazó prezentáció elkészítése 4,64 4,60 4,69 -1,06 0,29 képeket tartalmazó prezentáció készítése 4,64 4,61 4,68 -0,71 0,48 mozgókép (videó) beágyazása prezentációba 3,92 3,93 3,91 0,18 0,85 képek feliratozása 4,21 4,15 4,29 -0,96 0,34 képek méretének módosítása 4,52 4,44 4,63 -1,82 0,07 képek fájlformátumának módosítása 4,04 3,96 4,15 -1,21 0,23 szkenner használata 3,74 3,74 3,74 -0,03 0,98 digitális fényképezőgép használata 4,58 4,60 4,55 0,38

0,71 vírusirtó program használata 3,93 3,93 3,92 0,08 0,94 projektor használata 3,60 3,65 3,53 0,69 0,49 projektor csatlakoztatása a számítógéphez 3,71 3,78 3,59 1,04 0,3 adathordozóról (pendrive, CD) fájlok számítógépre másolása 4,59 4,62 4,55 0,52 0,6 16. táblázat Számítógép-használati tudás megoszlása önbevallás alapján a tanulói mintában (%) Az eredmények közül kiemeljük, hogy a legtöbb használati mód esetén a tanulók 4 érték feletti átlaggal jellemezhetőek, ami az önálló használatot jelenti. Ez alól kivétel volt: egyszerű weboldal (honlap) készítése, mozgókép (videó) beágyazása prezentációba, szkenner használata, vírusirtó program használata, projektor használata, projektor csatlakoztatása a számítógéphez. Ezeknek egy részét valószínűleg iskolai körülmények között még nem tanulták és a tanulók életkorából adódóan talán nem is volt rá szükségük. Ennek ellenére

saját megítélésük szerint ezeket is kis segítséggel meg tudják oldani. A fájlok tömörítése kapcsán a kontrollcsoport eredményei alapján elmondható az, hogy jelentősen jobban tudja ezt kezelni, mint a kísérleti csoport. Fordított különbséget találtunk a fontos webhely címének tárolása a számítógépen (kedvencek, könyvjelző használata) esetén. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Dőlt pirossal jelöltük azokat a használati módokat, ahol tendenciaszerű különbséget találtunk: szöveg nyomtatása, visszalépés korábban megtekintett weboldalra, fájlok letöltése az internetről, képek méretének módosítása. A pedagógusok által kitöltött kérdőív reliabilitása is jó, Cronbach-alfa: 0,74. Az egyes állításokra kapott átlag értékeket tartalmazza a 17 táblázat Állítások átlag Szeretek IKT-eszközöket használni a tanításhoz. 4,36

Tanulóim jobban tudnak tanulni IKT eszközök segítségével. 4,00 Az IKT-eszközök használatával a tanulás és a tanítás sokkal érdekesebb Sokkal motiváltabbak a diákjaim a tanulásban, ha IKT-eszközöket használunk. 4,18 4,00 Az IKT-eszközök lehetővé teszik, hogy a tanulók önállóan is hatékonyan tanulhassanak. 4,18 A tanároknak több IKT-eszközt kellene használniuk a tanórán. 4,18 Az IKT használata a jövő útja. 4,00 Az IKT használata elszemélyteleníti a kapcsolatokat. 2,82 Az IKT-eszközök használata csak elveszi az időt a hasznos tevékenységektől. 2,18 Aki nem tanulja meg az IKT használatát, az később hátrányba kerül a munkavállalás során. 4,45 Nem érzem elég ügyesnek magam az IKT alkalmazásában. 2,09 Szívesen tanulom másoktól is az IKT használatát. 4,82 Amikor nem használhatom az IKT-eszközöket, elég rosszul érzem magam. 2,09 Az IKT eszközöknek semmi helyük az iskolákban. 1,00 Az IKT

eszközöknek semmi helyük az iskolákban. 1,00 17. táblázat AZ IKT-vel kapcsolatos attitűdük átlagértékei a tanári mintában (Likert-skála alapján) A pedagógusok leginkább egyetértettek a következő állításokkal: Szívesen tanulom másoktól is az IKT használatát (4,82); Aki nem tanulja meg az IKT használatát, az később hátrányba kerül a munkavállalás során (4,45); Szeretek IKT-eszközöket használni a tanításhoz (4,36). A legkevésbé értettek egyet: Az IKT-eszközöknek semmi helyük az iskolákban (1,00). Nem érzem elég ügyesnek magam az IKT alkalmazásában (2,09), és Amikor nem használhatom az IKT eszközöket, elég rosszul érzem magam (2,09). 89 90 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Azt mondhatjuk, hogy a mintánk pedagógusainak attitűdje pozitívnak ítélhető meg az IKTeszközökkel kapcsolatban, fontosnak tartják az IKT eszközök használatát

az iskolai oktatásban és saját megítélésük szerint jól tudják használni is ezeket az eszközöket, ugyanakkor – és ez összhangban áll a következő kérdőív (Compulsive Internet Use Scale) eredményeibel is – nem tekintik életük elhagyhatatlan részének ezeket az eszközöket. Azt is megállapíthatjuk, hogy jelen tanulói és tanári mintánk eredményeinek mintázata hasonló, azaz mindkét csoport fontosnak tartja az IKT-eszközök iskolai használatát, és jónak is ítélik meg saját tudásukat ebben, ennek alapján pedig úgy tűnik: ebben a tekintetben nem kell jelen mintában problémára számítani, hiszen a célok és elvárások közelítenek egymáshoz. 6.213 Global Internet User Survey (GIUS) kérdőív eredményeinek elemzése Ezt a kérdőívet az Internet Society éves méréséhez alkalmazza a világ 22 országában (Internet Society 2014). A kérdőív öt dimenzióban (e-mail, közösségi oldalak, internetalapú audio- és

videokonferencia-eszközök, azonnali üzenetküldők, audio- és videostreaming-eszközök) vizsgálja gyakoriság szempontjából a használatot A pedagógusok az e-mailjüket naponta legalább egyszer megnézik (6). A közösségi oldalak (Facebook, Twitter, LinkedIn, Foursquare, Google+ stb.) használata kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy hetente többször nézik meg (4,8). Internetalapú audio- és videokonferencia eszközöket (pl. Skype) már ritkábban használnak (3), havonta csak néhányszor Az azonnali üzenetküldőket és az audio/video streamingeket (pl Spotify, Deezer, lastfm, Youtube stb) is hetente többször használják a megkérdezettek (4,6). Az alábbiakban fontosnak tartjuk, hogy az eddigi elemzés eredményei alapján kiemeljünk néhány, a mintánkban tetten érhető, a tanulók esetében jobbára talán életkori, a tanárok esetében talán inkább szerephez, tevékenységhez kötődő sajátosságot. Ezeket külön-külön foglaljuk össze a két mintára

vonatkozóan. A tanulói minta korosztályi sajátosságai A kutatásban részt vevő 184 tanulóról összefoglalóan a következő megállapítások tehetők. A tanulók majdnem felének van otthon saját asztali számítógépe (48%), kicsit több mint felének pedig laptopja (53%). Ezeket az eszközöket leginkább online játékra, filmletöltésre és tanulásra használják. Ezen drágább eszközök esetében a szülői döntésnek nagy szerepe van Okostelefonja szinte minden diáknak van (93%), amely nem meglepő eredmény, hiszen tudjuk, hogy ők már a digitális nemzedékhez tartoznak. Ezen az eszközön a telefonálás és az sms-küldés vezet, de nagy arányban használják zenehallgatásra, csetelésre, közösségi oldalak böngészésére, valamint internetes oldalak böngészésére is. Az okostelefon kiválasztásánál vették figyelembe a résztvevők a legtöbb szempontot: hogy a legjobb legyen a piacon, a funkciókat, a reklámokat, a szerviztámogatást, az

árat és még a kompatibilitást is. Tabletje a tanulók 41%-ának van, de arányaiban jóval kevesebbet használják, mint az előbb felsorolt eszközöket. Itt főleg a tanulás és az online játék jelent meg Az otthoni számítógépen és laptopon a fiatalok – a vártnak megfelelően – a legnagyobb arányban Windows operációs rendszert használnak, amellyel túlnyomórészt elégedettek is. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A legelterjedtebb szabad, nyílt kódú szoft verek (nem operációs rendszerek) kapcsán a vizsgálatban részt vevő tanulók legkevésbé ismerik a WinSCP-t, az Audacityt, a TuxPaint-t és az Inkscape-t, valamint a Thunderbirdöt és a PDF Creatort. A digitális írástudás megítélésekor a diákok átlagosan önálló használónak írták le magukat. Ez alól csak néhány használati mód volt kivétel: egyszerű weboldal (honlap) készítése, mozgókép

(videó) beágyazása prezentációba, szkenner használata, vírusirtó program használata, projektor használata, projektor csatlakoztatása a számítógéphez. Ezeknek egy részét valószínűleg iskolai körülmények között még nem tanulták és a tanulók életkorából adódóan talán még nem is volt rá szükségük. Ennek ellenére saját megítélésük szerint ezeket is kis segítséggel, de meg tudják oldani. A tanulók fontosnak tartják az IKT-eszközök használatát az iskolában és a tanórákon is. Azt gondolják, hogy aki nem tanulja meg az IKT-eszközök használatát, az hátrányba kerülhet a munkavállalás során, hiszen ezt tartják a jövő útjának. Fontos, hogy szeretnek IKT-eszközöket használni a tanuláshoz, úgy vélik, érdekesebbé, és a tanulókat motiválttá teheti. Érzelmileg is jól állnak ezekhez az eszközökhöz, valószínűleg azért, mert a mindennapjaik során is sokat használnak ilyeneket és nem csak a tanuláshoz kötik

őket. Az internettel kapcsolatos függőség kialakulása ebben a mintában nem jellemző. A tanulói minta esetében az internethasználat célját és az azzal kapcsolatos szokásokat tekintve azt látjuk, hogy leginkább tájékozódásra használják az internetet a résztvevők, majd szórakozásra, érzelmek kifejezésére, társas kapcsolatokra, menekülésre, legkevésbé pedig a társas identitás alakítására. 12. ábra Az internethasznált céldimenziói a tanulói mintában (Likert-skála átlagértékek) Érdemes megjegyezni, hogy a netgenerációs kutatásokkal (pl. Fehér és Hornyák 2010) részben ellentétben, a társas kapcsolatok dimenzióját megelőzi a szórakozás dimenziója, a korosztály sajátosságai közül ez mindenképpen kiemelendő szempontnak látszik. Ez arra enged következtetni, hogy esetleg a mintánkban a társas kapcsolatokat igénylő tanulási te- 91 92 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E

R E K P I L O T P R O J E K TJ E vékenységek is kevésbé lehetnek vonzóak, mint a szórakoztató(nak tűnő) lehetőségek. Ebben a tekintetben kiemelhetjük még azt a gondolatot, amely a rendszergazdákkal folytatott interjúkban több esetben is elhangzott, hogy a Windows rendszerek kétségtelen előnye a fiatalok körében a szabad, nyílt forrású rendszerekkel szemben, hogy a számítógépes játékok futtathatók, játszhatók rajtuk. Ez nem tehető meg egyértelműen a szabad, nyílt kódú rendszereken Talán ez is állhat annak hátterében, hogy a diákok otthon túlnyomórészt Windows rendszereket használnak. A tanári minta korosztályi sajátosságai A kutatásban részt vevő 11 pedagógusról összefoglalóan a következő megállapítások tehetők. A legtöbb pedagógusnak van saját laptopja, így valószínűleg inkább ezen dolgoznak, mint egy asztali számítógépen. Előnye lehet a hordozhatósága, például az iskolába, osztályba Szinte minden

funkciót ezen a két eszközön végeznek a telefonálás és az SMS-küldés kivételével A tanárok közül 8 főnek van okostelefonja. Ezen az eszközön főleg telefonálnak és SMS-t küldenek. A tanulókkal ellentétben senki sem szokott csetelni az okostelefonján Tabletje 4 főnek van, de a tevékenységeknél csak 1 fő jelezte, hogy csetelni szokott rajta. A legelterjedtebb szabad, nyílt kódú szoft verek (nem operációs rendszerek) kapcsán a vizsgálatban részt vevő tanárok legkevésbé ismerik Thunderbirdöt, a TuxPaint-t és az Inkscape-t. A tanárok fontosnak tartják az IKT-eszközök használatát az iskolában és a tanórákon is. Azt gondolják, hogy aki nem tanulja meg az IKT-eszközök használatát, az hátrányba kerülhet a munkavállalás során. Fontos, hogy szeretnek IKT-eszközöket használni a tanításhoz Az internettel kapcsolatos függőség kialakulása ebben a mintában nem jellemző. Az IKT-eszközök alkalmazását az oktatási folyamat

minden szakaszában fontosnak tartották a pedagógusok, a felállított rangsor szerint első helyre került a felkészülés, tervezés, a második helyre maga a tanítási folyamat és harmadik helyre pedig az értékelés, lezárás. 13. ábra Az internethasznált céldimenziói a tanári mintában (Likert-skála átlagértékek) SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Az iskolai szolgáltatásokkal kapcsolatban a pedagógusok leginkább elégedettek az iskolai számítógépeken tárolt anyagaink biztonságával, az iskolai nyomtatás minőségével és az iskolai nyomtatás gyorsaságával. Ezeket átlagosan jónak ítélték A legkevésbé elégedettek a számítógépek korszerűségével, használhatóságával, valamint az internethasználat szabályozásával, a számítógép-használat helyszíneivel, a tanórai számítógép-használat lehetőségeivel De összességében még ezeket is

közepesnek értékelték. Az internet használat gyakoriságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tanárok az e-mailjüket naponta legalább egyszer megnézik. A közösségi oldalakat hetente többször látogatják Az azonnali üzenetküldőket és az audio/video streamingeket is hetente többször használják. Internetalapú audio- és videokonferencia-eszközöket már ritkábban, havonta csak néhányszor A tanári minta esetében az internethasználat célját és az azzal kapcsolatos szokásokat tekintve azt látjuk, hogy leginkább – a tanulókhoz hasonlóan – a tájékozódás jelenik meg, ezt követi az érzelmek kifejezése, majd a szórakozás, a rossz érzésektől való menekülés, a társas kapcsolatok kialakítása és végül a társas identitás formálása. A tanári mintákkal kapcsolatban érdemes kiemelni azt a sajátosságot, hogy az érzelmek kifejezése követi a tájékozódást az internethasználat célját tekintve. Ez a dimenzió a kérdőívben

a saját magunkkal, illetve másokkal kapcsolatos érzelmekre reflektáló itemeket tartalmaz, így talán nem annyira életkori, mint inkább szerephez kötődő sajátosságnak is tekinthetjük ezt az eredményt (tekintve, hogy a kutatásba bevont tanárok életkorban heterogén csoportot alkotnak). 6.22 Az interjúk elemzése Jelen pilot kutatás keretein belül a tanárokkal, a tanulók egy részével, a rendszergazdákkal és az adminisztrációért felelős szakemberekkel készültek interjúk. A kutatási kérdések megválaszolása valamint a hipotézisek igazolása érdekében a különböző platformokat használó csoportok interjúinak elemzése során a kísérleti csoportokat egyben kezeljük (vö. 4 hipotézis) Ahol mégis eltérést észleltünk az egyes nyílt forráskódú operációs rendszerek használói csoportjai között, ott ezekre a különbségekre az elemzés során külön is kitérünk. Minden kísérleti csoport eredményeit folyamatosan összevetjük a

Microsoft Windowst használó kontrollcsoport eredményeivel. 6.221 A különböző szabad, nyílt kódú rendszereket használó csoportok összehasonlítása A hat tanórából álló kipróbálás végén a pedagógusokkal is készültek félig strukturált interjúk a tapasztalataikról, benyomásaikról, szakmai észrevételeikről. A pedagógusokkal készített interjúkban külön kérdés vonatkozott arra, hogy milyen célokat tűztek ki a tematikus terv megvalósításával kapcsolatban, ill. mennyire valósultak meg az adott pedagógus elképzelései. Ez azért fontos, mert a kutatásban részt vevő pedagógusok különböző ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek terén és az IKT-val segített tanórák tervezése terén is. Fontos a felkészülésre szánt idő mértéke is, hiszen ez sok pedagógus számára fontos szempont egy új módszer, rendszer elfogadása kapcsán. Kérdések merültek fel

azzal kapcsolatban is, hogy 93 94 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E milyen tényezők, ill. mely személyek segítették a munkájuk során a pedagógusokat; mely tényezők hátráltatták őket az új rendszer használata során A kutatás kitért arra is, ha a pedagógusok valamilyen áthidalhatatlan problémával kellett szembesüljenek, milyen tapasztalataik voltak az átállással kapcsolatban, illetve milyen javaslatok fogalmazódtak meg bennük más, átállásra készülő intézmények számára. A tanulók egy részével a tanórákat követően fókuszcsoportos interjú készült, amelyhez a pedagógusok ajánlása, a diákok szabad döntése alapján alakítottuk ki a csoportokat. A kutatási kérdésekre és a hipotézisekre támaszkodva a tanulókkal készített interjúk keretében cél volt a tanulók tapasztalatainak bemutatása, illetve a nyílt forráskódú operációs rendszerek

és szabad szoft verek használatával segített tanórák különbözőségével; az új platformok használatának nehézségével, előnyeivel kapcsolatos nézeteinek, benyomásainak feltárása, rögzítése. Az interjúk minden kísérleti csoport esetében azonos szerkezetűek voltak Az interjúban a tanulókat arról kérdezték, hogy miben volt más ez a hat tanóra, mint a többi szokott lenni. Bár a platformok használata nem jelentett újdonságot a tanulók számára, de egyes szoft verek ismeretlenek voltak, vagy a már ismert szoft verek eddig nem használt funkcióival ismerkedtek meg a tanulók a kísérleti csoportokban. Vizsgálat tárgyát képezte, hogy a tanulók találkoztak-e a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek használata kapcsán olyan funkciókkal, amelyek nem vagy csak nehezen működtethetőek; mennyire találták zavarónak ezek hiányát az iskolai munka és a szabadidő kapcsán. A fókuszcsoport résztvevőinek az is

feladata volt, hogy foglalják össze, hogy milyen olyan a későbbiekben is alkalmazható hasznos ismeretekkel, tudással gyarapodtak a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek által segített tanórákon. További félig strukturált interjúk készültek a vizsgálatban részt vevő egyes intézmények rendszergazdáival, ill. az adminisztrációért felelős személyekkel Több intézményben ez a két funkció nem válik külön, ill. a legtöbb intézmény nem foglalkoztat külön munkaerőt az adminisztrációs feladatok ellátására. Így az az egy interjú, ami a Kosztolányi Dezső Gimnáziumban az adminisztrációs feladatokat ellátó személlyel készült, egyben kezelendő a rendszergazdák interjúival A kontrollcsoportot képező Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium Microsoft Windows platformot használó rendszergazdájával nem készült interjú (a kérdések rá nézve irrelevánsak). A rendszergazdáktól elsősorban

azon adatok kerültek gyűjtésre, amik az iskolában működő számítógépes hálózatra és ennek egyes elemeire vonatkoznak, ill. a tapasztalataikat a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek használata terén. Ezt követően kérdések hangzottak el az iskolai alkalmazás előnyeivel, hátrányaival, a bevezetés során tapasztalt esetleges nehézségekkel kapcsolatban, illetve a tekintetben is, hogy a pedagógusok számára milyen támogatást szoktak nyújtani, ill. saját maguk milyen segítségre szorulnak az adott platform, illetve a szoft verek használata során. Az adminisztrációval kapcsolatban a felvett egy interjú alapján messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, ezért a pedagógusok számára feltett adminisztrációval kapcsolatos kérdések elemzését is ebben a részben tárgyaljuk majd részletesebben. Az adminisztrációt végző személyek számára feltett kérdések közül talán a legfontosabb, hogy vannak-e olyan

iskolai adminisztrációs tevékenységek vagy területek, amik csak Windows-környezetben működtethetőek. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nagyon fon- SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E tos, hiszen ezeken a területeken megoldást kell találni a közeljövőben, ha nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket szeretnénk a köznevelési intézményekben alkalmazni. 6.222 Gátló tényezők személyi szinten Ennél a szempontnál a pedagógiai tervezésre, a tanári, felkészülésre, a tanulói felhasználásra, ill. a rendszergazdák tevékenységét nehezítő faktorokra voltunk kíváncsiak A tanulókkal készített interjúk közül csak a SuliX-ot használó diákok interjúiban találtunk idevonatkozó részeket. Az egyik diák jelezte, hogy amikor használnak az órán IKT-eszközöket, szabad szoft vereket, akkor azzal kapcsolatban mindig van otthoni feladat

is (prezentációkészítés, feladatmegoldás) Több tanuló egybehangzó véleménye volt, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek használata időigényes, mert meg kell szokni, hogy mit hol találnak, illetve mely programot milyen módon tudnak működésre bírni. A rendszergazdák is jeleztek nehézségeket ezen a területen. A SuliX rendszergazdája a pedagógusokkal kapcsolatosan fogalmazott meg pár gondolatot. Véleménye szerint „a pedagógusok nincsenek igazán rákényszerítve, hogy az otthoni gépekre is megszerezzék ugyanezeket a programokat” A tanárok Windowson nőttek föl, jobban ragaszkodnak az ott megszokott programokhoz. Problémaként jelezte még, hogy „a felhasználó az azt szeretné, amit ő megszokott. És mivel itt van 50 tanár, ezért az 50-féle program” A HuEdu esetében a fejlesztések okoznak gondot a pedagógusok számára a rendszergazda meglátása szerint, illetve gyakran azt tapasztalja, hogy a

pedagógusok nem sajátították még el az egyes szoft verek használatát. Véleménye szerint már korábban is bonyolult volt az iskolai rendszer kezelése egy átlagos felhasználó számára és a HuEdu nem tette ezt a helyzetet könnyebbé. Az Ubuntut üzemeltető rendszergazda abban lát nehézséget, hogy a pedagógusok eléggé le vannak terhelve, így kicsi az esély, hogy autodidakta módon utánajárjanak, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek segítségével hogyan lehetne interaktívabbá tenni egy-egy tanórát. Az adminisztrációért felelős kolléga azt jelezte, hogy a tanárok egy részénél eléggé nagy az ellenállás az új rendszer kapcsán. A pedagógusok interjúiból a következők emelhetők ki. A SuliX-szal dogozó pedagógusok több negatív tényezőt soroltak fel. Ezek közül az egyik leglényegesebb az órákra való készülés időtartama: hosszú időt vesz igénybe a felkészülés. Ezt még nehezíti az is,

amikor az órán a hálózat nem működik. Volt rá precedens, hogy a tervezetet felül kellett bírálni és improvizálni kellett a tanárnak, mert olyan lassan állt fel a rendszer. Ezenkívül ugyanez a pedagógus arra is panaszkodott, hogy több esetben járt már úgy, hogy előkészített egy feladatot, majd az nem az általa elmentett verzióban jelent meg később (pl. a betöltött képek hiányoztak) (ennél az esetnél nem vizsgáltuk, hogy ez az adott szoft ver hibája volt-e vagy más tényezők játszottak szerepet). Negatívum, hogy a pedagógusok szerint a szülők nem partnerek a szabad szoft verek bevezetése, alkalmazása kapcsán, mivel ők maximum csak felhasználó szinten ismerik a Windowst. 95 96 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E További észrevétel, hogy a pedagógusok számára kell egy bizonyos idő, míg rutint szereznek a nyílt forráskódú operációs rendszerek és

szabad szoft verek használata terén. Amíg ez a jártasság nem alakul ki, több időt igényel a rendszer használata. Nehézségként fogalmazta meg az egyik pedagógus azt is, „Hogy ha ragaszkodunk a tantervünknek, illetve az óravázlatunknak a leforgásához, akkor mindent meg kell tervezni”. Ez is igen időigényes feladat. A HuEdu kapcsán is találkoztunk a felkészülésre szánt idő megnövekedésével. Azonban ebben jelen helyzetben az is beleszámított, hogy nemcsak a feladatot kellett előkészíteni, hanem meg kellett ismerkedni az egyes szoft verekkel is. Amellett, hogy a felkészülés időigényes, az elkészült tananyagok, feladatok maradandóak és ez egy igen fontos érték. A pedagógusok szerint a tanulók körében is megosztó az IKT-eszközökkel segített tanóra. Vannak, akik egyáltalán nem kedvelik, illetve az a tapasztalata az adott pedagógusnak, hogy azokat az eszközöket, amiket ismernek, már jobban elfogadják és szívesebben is

használják Végül még egy észrevétel a nehézségek tekintetében: „a legnagyobb gond az volt, hogy ezt a rendszert, tehát a HuEdu rendszert nem használjuk régóta, viszonylag friss nálunk, a mi tapasztalatunk sem elég ahhoz, hogy már az összes specialitását ismerjük”. Amennyiben ezek a problémák megoldódnak és a pedagógusok rutint szereznek, feltehetően a felsorolt negatívumok is csökkenni fognak. Az Ubuntu kapcsán is hasonló véleményeket tapasztaltunk a pedagógusok körében. Az egyik pedagógus elmondása szerint az első órára 4-5 órát készült, a hatodikra már csak felet kellett, mindezek ellenére azt gondolja, hogy megéri a befektetett energia, mert sok többlettel járnak az órák (lásd serkentő tényezők és tárgyi tudás sajátosságai szempontok). Az informatikatanár rámutatott egy érdekes tényre is a pedagógusok és a tanulók rendszerhez való hozzáállása kapcsán. „Azokról, akik azt gondolják, hogy jól használják

a rendszert és közben nem Általában velük van a probléma Aki már otthonról úgy jön, hogy azt gondolja, sokat tud, azok a kollégák sajnos kevésbé rugalmasak.” A Windows használata során is felmerültek hasonló nehézségek, mint a nyílt forráskódú operációs rendszerek és a szabad szoft verek alkalmazása során. Ezek a következők voltak: több időbe került a felkészülés; az eszközök újszerűek voltak egyes pedagógusok számára. 6.223 Gátló tényezők tárgyi szinten Ezen szempont kapcsán nagyon széles körben zajlott a vizsgálat. Itt mutatjuk be azokat a tényezőket, amik a diákok, rendszergazdák és a pedagógusok szerint negatívan hatnak, gátolják a nyílt forráskódú operációs rendszerek és a szabad szoft verek eredményes alkalmazását az oktatásban, valamint az adminisztráció kapcsán fellépő nehézségeket. A tanulók körében készített interjúk között találunk jó pár hasonlóságot. A SuliX rendszerének

használata közben a tanulók azt jelezték negatívumként, hogy alig lehet a rendszert használni, mert nagyon lassú, mintha állandóan le lenne fagyva. A 20-25 számítógép leterheli a rendszert „akár két perc is [eltelik], mire betölt egy weboldalt”. Probléma, hogy a tanórák sokszor nem olyan teremben vannak, ahol van számítógép. Időbe telik, mire megszokják az új rendszer mappaelrendezését. Problémaként fogalmazták meg, hogy egy-egy alkalommal laptopon, míg máskor PC-n dolgoznak, ez a két eszköz is különbözőképpen működik. Az e-napló kapcsán különösen nem jeleztek gondot, bár ennek is SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E más a megjelenése a nyílt operációs rendszerben. Az egyik tanuló azt kifogásolta, hogy csak ritkán használják ezeket az eszközöket. Az Ubuntu használata kapcsán is felmerült problémaként az iskolai gépeknek az állapota.

Lassúnak tartották a gépeket, egyes videók, CD-k nem indultak el; volt, hogy egy-két gép nem működött, ez befolyással volt pl. az ülésrendre is (több tanulónak kellett egy gépnél ülni) Az egyes platformok közötti kompatibilitás hiányát is jelezte egy-két tanuló. „A Word egészen másképp néz ki, mint a LibreOffice. Én, amikor a kettő között váltogatok, akkor nehezen tudok néha olyan esetleg bonyolultabb feladatokat megcsinálni, ami, mondjuk, nem sokszor van” „Nekem Windows alapú operációs rendszert futtató telefonom van így a számítógép és a telefon közt, az otthoni számítógép közt sokkal könnyebb a dolgoknak a különböző továbbítása, rendezése, ilyenek és ezt ugye az iskolai gépekkel nem lehet megcsinálni.” Jelezték a tanulók, hogy több olyan képszerkesztő program van, amit lehet Ubuntun futtatni. „Én sajnálom, hogy mikor egy képet akarok beszúrni, azt nagyon sok lépésből kell megcsinálni Ráadásul van

olyan, ami ugye vektor alapú és nekem nem az kéne, hanem egy másik és ezt nem lehet megoldani.” Egyéb programok kapcsán is voltak nehézségek: „Például Movie Maker. Ubuntun én eléggé nehezen tudtam megcsinálni egy rövidfilmet; az osztálykirándulásról szoktam általában Viszont Windowson meg 30 perc maximum” Az adminisztráció kapcsán többen jelezték, hogy hozzáférési nehézségeik vannak a rendszerhez. Ez nem egy-egy diákot, hanem akár egy fél osztályt is érint A rendszergazdákkal készített interjúkban közös elem a különböző dokumentumok kezelésének a nehézsége, ezt mindegyik nyílt forráskódú operációs rendszert és szabad szoft vert használó iskolába dolgozó rendszergazda jelezte. A SuliX rendszergazdája jelezte, hogy a LibreOffice az elkészített dokumentumokat széttördeli. „a tanároknak a régi dokumentumai azok mind ilyen [Windows Word] formátumban vannak elmentve, azoknak az átkonvertálása mindig bajos, mert

vagy sok idő vesznek igénybe vagy nem úgy jelenik meg ahogy szeretnék.” Még több problémát okoz a már elkészített prezentációk konvertálása A HuEdut működtető rendszergazda több komolyabb problémát is vázolt. Eleve a rendszer telepítése sem olyan triviális véleménye szerint: „ahhoz, hogy tényleg mélyen és jól lehessen konfigurálni, ahhoz tényleg tudni kell, hogy melyik fájl, hol van, mit kell beleírni, hova tűnt az az egy sor, amiért nem működik” Kevés a dokumentáció a munka ezen részéhez, sokat kell keresgélni, „ismerősök kellenek, akik ezzel foglalkoznak, hogy így rá lehessen egy komolyabb rendszerbe húzni egy ilyet.” Emellett problémaként éli meg, hogy folyamatosan követni kell a fejlesztéseket; ezek között előfordulnak olyan verziók is, amik hibásak. Az iskola a HuEdu kapcsán referenciaintézmény is, így sok újdonságot próbálnak ki, ami során gyakran találkoznak új kihívásokkal. További hátrány

véleménye szerint, hogy nincs tesztkörnyezet Megemlítette azt is, hogy az iskolában egymás mellett több platform is működik, ami szintén nehézségeket okoz: „két ellenfél platformot kell összeházasítani.mi ugye SUSE-ban utazunk, meg CentOS-ünk van, ez kétféle Linux, az egyik fizetős, ez a Centos, ez igaziból szerverre való, de őt egy cég támogatja, a SUSE ugye nem fizetős, ezen a platformon van és amikor egy Linux észreveszi, hogy van Windows vagy fordítva, akkor ezek nehezen dolgoznak együtt.” Kihívásként éli meg azt is, hogy a pedagógusok által felmerülő kérdésekre olyan választ adjon, amiben kellően elmagyarázza a kért információt és ez a pedagógusok számára is érthető legyen. 97 98 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Az Ubuntu használata kapcsán a rendszergazda azt sérelmezte leginkább, hogy nehezen tudják megoldani, hogy windowsos

gépekre ne legyen szükség az iskolában. Náluk is fő probléma a dokumentumok formátumával van, illetve a prezentációk konvertálása kapcsán Megemlítette mint hátráltató tényezőt, hogy „bármilyen tartalom, ami interneten elérhető oktatáshoz, az szinte biztos, hogy valamilyen Microsoft termék formátumban érhető el” Így sok hasznos anyagot nem tudnak a pedagógusok használni. „Az interaktív táblát meg egyelőre, miután sajnos nincs fixen telepítve, viszonylag kevés kolléga használja. Hárman-négyen vállalják azt be, hogy odamennek, összerakják, kipróbálják, ill ugye ez attól is függ, kinek mennyi tananyaga van, meg egyáltalán milyen programok érhetőek el.” Az adminisztráció kapcsán azt jelezte az ezzel foglalkozó kolléga, hogy „nagyon sokszor nehézkes; mert néha nem gondolnak bele abba, hogy mi mást használunk, Excel formátumban várják, Word formátumban várják”. Interjú a pedagógusokkal A SuliX tanórai

használata során is előfordult, hogy hálózati problémák miatt a pedagógus nem tudott megfelelően haladni a tananyaggal. Ez a pedagógus jelezte, hogy a tanári számítógépen az adatok megjelenítése nagyon rosszul működik Az órák tervezésénél gondolni kell arra is, hogy ha esetleg nincs internetkapcsolat, vagy probléma van a szerverrel, akkor milyen alternatív feladatot tudnak biztosítani a tanulóknak az órán. A pedagógusok is nehezményezik a rendszergazdák által már vázolt kompatibilitási problémákat a különböző dokumentumok kapcsán, így több olyan tananyag van, amit aktuálisan nem tudnak használni Több olyan probléma is előfordult, hogy egy-egy program nem megbízhatóan működött (elvesztek már feltöltött adatok), egyes esetekben több vagy más funkciókat várnának a tanárok az adott szoft vertől. Bizonyos újonnan kitalált, saját feladatokat nehezen tudtak kivitelezni a pedagógusok az informatikusok segítségével is

Tehát voltak olyan esetek, mikor az adott témakör gyakorlásához nem találtak megfelelő szoft vert és saját feladatok elkészítésével próbálkoztak, ami így nagyon sok időt vett igénybe. Problémaként jelenik meg ebben az iskolában is, hogy nem jut minden tanulónak külön számítógép. A szoft verekkel kapcsolatosan azt jelezte az egyik pedagógus, hogy az Open Sankoréban nehéz az egyes rajzok elkészítése, ehhez a SMART-ot kellett használni. „Sokkal kevesebb képességgel rendelkezik a Sankoré rajzos része Az fejlődhetne” Továbbá a GeoGebra és a KIG kevésbé használható egyenletek levezetésére, mert a szimbólumok használata nehézkesen működik: „törteket nem tudok beleírni, a szimbólumokat eltolja, a fokokat eltolja, tehát a szövegdoboz karakterisztikája meg a karakterek használata az nem nehézkessé, hanem sokszor lehetetlenné teszi ezt az egészet.” A SMART Notebookban hiányolta az egyik pedagógus a táblaszoft ver által

biztosított feladatkészítőt. A Base használata kapcsán jelezte negatívumként a pedagógus, hogy „amik a windowsos párjánál kattintással oldható meg, nekünk át kell váltani SQL nézetbe és az SQL kódba kell beleszerkeszteni.” Hátráltató tényezőként jelezte az egyik pedagógus a saját szavazórendszer hiányát. Az adminisztráció kapcsán is sok segítséget kérnek az informatikatanártól, itt is a dokumentumok közötti átjárhatóság az egyik fő probléma. A HuEdu használata során sok nehézségbe ütköztek a pedagógusok. Előfordult itt is hálózati probléma a tanórák alatt, ilyenkor improvizálni kellett: „ki kellett találni, hogy ami épp nem volt elérhető hálózati okok miatt, a helyett mit tudunk csinálni. Tehát egy stabil háttér kell, SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E egy jó, megbízható infrastruktúra.” „Novelltől használtuk a HuEdu

rendszert, ezzel próbáltuk meg komplexen elkészíteni a tanóráinkat, voltak gondjaink vele, ezért más külső eszközöket is kellett használni.” Levelezésre a HuEdu beépített levelezését kezdték el használni, azonban nem minden esetben működött zökkenőmenetesen, így a saját g-mail és e-mail címeiket is használják a tanárok. HuEdun belül az ILIAS rendszert használják tananyagmenedzsmentre, viszont a rendszerből adódó nehézségek miatt nem rakták be az összes tananyagot ebbe a rendszerbe, ezen kívül is tárolnak tananyagokat a pedagógusok. Az oktatásban nehézséget okoz, hogy ez egyes gépeken a szoft verek más-más verziója van telepítve. „nem mindenhol ugyanaz van, és így nem mindenhol ugyanazok az elérhető lehetőségek van olyan gép, ahol LibreOffice van, van, ahol OpenOffice, és különböző verziók. A nehézségek ellenére azonban elmondható, hogy „gyakorlatilag minden funkció benne van, amit ígér a termék, csak a

felületen kellene erőteljesen javítani és finomítani, hogy jobban használható legyen.” Végül egy pedagógus véleményét idézzük: „véleményem szerint nem elég felhasználóbarát és nem elég stabil még. Tehát a kezdeményezés jó, de nem tekinteném még végleges terméknek, inkább egy olyan terméknek, ami előtt azért egy jó jövő állhat, hogyha még elég sok figyelmet fordítanak arra, hogy a felhasználók számára is könnyebben kezelhető legyen.” Az Ubuntut használó pedagógusok jelezték, hogy az iskola számítógépparkja már eléggé elavult. Kevés a gép, így gyakran párosával használnak egy-egy gépet a diákok Elég lassúak, gyakran meghibásodnak a számítógépek és ez a tanóra rovására megy. Kevés olyan terem van, ahol van interaktív tábla, vannak számítógépek. Az adminisztrációval kapcsolatban is jeleztek nehézségeket. Ezek közül kiemelkedő volt az új elektronikus napló bevezetése. Egyrészt

kellemetlen volt év közben az átállás, másrészt bizonyos adatok elvesztek. A másik adminisztrációs probléma a pályázatokkal kapcsolatban jelent meg a kért formátumok kapcsán. 6.224 Serkentő tényezők személyi szinten A tanulókkal készített interjúk során főként az alkalmazás/felhasználás kapcsán jelentkező pozitívumokra voltunk kíváncsiak, így a személyi faktorokra náluk külön nem kérdeztünk rá. Az interjúk során sem kaptunk erre vonatkozóan spontán jelzéseket. A SuliX-os iskolában dolgozó rendszergazda jegyezte meg a tanulókkal kapcsolatban, mint pozitív, serkentő személyi tényezőt, hogy „ amikor itt kell használni a suliban ezeket a szoft vereket, vagy akár magát a rendszert, akkor gyakorlatilag pillanatok alatt átlátják és használják. Tehát ők annyira beleszületnek vagy benne vannak ebben az egészben, hogy nekik nem okoz gondot, hogy máshogy néz ki a felület” „amikor itt kell használni a suliban ezeket a

szoft vereket, vagy akár magát a rendszert, akkor gyakorlatilag pillanatok alatt átlátják és használják” 99 100 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A pedagógusok is több olyan tényezőt fogalmaztak meg, amit szeretnénk kiemelni. A SuliX-szal dolgozó pedagógusok interjúiban azt találtuk, hogy kreatívan használják a módszertant, igyekeznek színes, változatos feladatokat kitalálni egy-egy tananyaghoz. Egy pedagógus kiemelte, hogy a projektbe való bekapcsolódás számára is sok pozitívumot hozott. Eddig SMART Notebookkal és SMART táblával dolgozott csupán, most viszont új programokat is kipróbált, mint pl. a szavazórendszer Minden pedagógus nagyon nyitottan reagált az új eszközökre, többen jelezték is, hogy önállóan is utánanéznek egyes szoft vereknek, anyagoknak, ha az szükséges. Az órák kivitelezése kapcsán a szakmai résszel mindenki maximálisan

megbirkózott, a feladatot abban látták, hogy az ehhez illeszkedő eszközöket jól válasszák ki, kellő jártasságot szerezzenek azokban és változatosan kínálják azt a tanulóknak. Serkentő tényezőként fogalmazták még meg, hogy a tanítás során így több eszközt tudnak felvonultatni, párhuzamosan használják a táblát is, így jobban alá tudják támasztani a szükséges ismereteket. Továbbá pozitív személyi tényezőként az egyik pedagógus azt fogalmazta meg, hogy a diákok is rendelkeznek már egy bizonyos fokú jártassággal az IKT-eszközök területén, így van egy közös nyelv (lásd támogatás szempontjai). A HuEdus pedagógusok a projekt kapcsán pozitív tényezőként élték meg, hogy az órákra való tervezés és az óravezetés kapcsán is gyarapodtak az időmenedzselés terén. Bár eleinte több időt vett igénybe a felkészülés, idővel megtanulták ezt jobban kezelni. Szintén pozitív tényezőként emelte ki itt is egy

pedagógus a diákok hozzáállását és támogatását az újfajta tanórák kapcsán. Ehhez az is nagyon fontos, hogy az ő igényeiket, elképzeléseiket is figyelembe vegyék a tantervi előírások mellett Pozitív személyi tényező (és egyben támogató faktor is) a belső képzések megszervezése és megtartása. Ezzel a pedagógusok szakmailag is gazdagodnak és érezhetik, hogy a problémáikkal nincsenek egyedül hagyva Képzést nemcsak a pedagógusok számára, de a szülőknek is szerveztek már (főként biztonságos internethasználat témában). Nagyban megkönnyíti a pedagógusok munkáját, hogy a rendszer már elő van készítve, az anyagok fel vannak töltve, így könnyebb használni a rendszert, a szoft vereket. Az Ubuntut használó pedagógusok véleménye igen sokban hasonlít a másik két iskola pedagógusaiéhoz. Bár eleinte sok készülést igényelt egy-egy feladat elkészítése, aztán az erre szánt idő csökkent, de a befektetett energia

megtérült, mert a diákok aktívabban dolgoztak, több feladatot végeztek el és megértették a tananyagot. Az informatikatanár szerint a kisebb tanulók (6. osztály) számára nagyon könnyen használható az Ubuntu, adaptívan tanulnak minden IKT-eszközt. Egy másik pedagógus pozitívumként azt emelte ki, hogy ő maga is sok új eszközzel, lehetőséggel ismerkedett meg. Azt is előnyösnek tartotta ez a pedagógus, hogy bár eleinte készülni kell és anyagot gyűjteni, feladatot készíteni, de ha egyszer ezek elkészülnek, akkor már a későbbiekben is használhatóak, tehát minél többet foglalkozik az új eszközökkel, annál kevesebb időráfordítást vesznek azok igénybe. A tanulók részéről a pedagógusok ebben az iskolában is pozitív visszajelzést kaptak, ami az elkezdett munka folytatására sarkallta őket. Így több osztályban is bevezették a szabad szoft verekkel való oktatást. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I

Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E 6.225 Serkentő tényezők tárgyi szinten Ezen szempont kapcsán ugyancsak nagyon széles körben vizsgálódtunk. Itt mutatjuk be az oktatásban eredményesen alkalmazható nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket és azok funkcióit, a már meglevő IKT-eszközök összeilleszthetőségét a nyílt forráskódú operációs rendszerekkel, az adminisztrációval kapcsolatos tapasztalatokat. A tanulókkal készített interjúk során főként az alkalmazás/felhasználás kapcsán jelentkező pozitívumokra voltunk kíváncsiak. A SuliX-os diákok közül többen is nagyon pozitívan nyilatkoztak az e-napló kapcsán. „sokkal gyorsabb, tájékoztatni lehet az embereket arról, hogy most akkor holnap nincsen iskola, hogy most akkor ünneplőben kell jönni vagy bármi más. hiányzásokat meg tudjuk nézni, hogy hogy állunk, szerintem ez jó” Egy másik tanuló azt fogalmazta meg pozitívumként,

hogy „otthonról is be lehet kapcsolódni ebbe a „otthonról is be lehet kapcsolódni hálózatba, ami itt van”. Emellett minden diák ebbe a hálózatba, ami itt van” kiemelte a szemléltetés kapcsán tapasztalt pozitívumokat, amik a tanulásban jelentenek nagy előnyt. Az Ubuntut használó diákok a tananyag átláthatóságát, a sok szemléltetés pozitívumát fogalmazták meg. Pozitívumként emelték még ki, hogy sok program közül válogathatnak, ezeket otthon is alkalmazhatják A nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek bevezetését követően a tanulók szerint csupán egy-két hét folyamatos használatra van szükség, hogy az új rendszert megszokják, átlássák. Több olyan tanuló is részt vett az interjún, akik már otthon is használnak nyílt forráskódú operációs rendszert és/vagy szabad szoft vereket. Az egyik tanulónál otthon is Ubuntu van (közös szülő-tanuló döntés alapján), többen otthon is használják

a LibreOffice-t. A Windowst használó diákok is nagyon pozitívan nyilatkoztak az e-napló kapcsán. Náluk is az jelent meg előnyként, hogy bármikor elérhető, egy helyen van sok fontos információ, rálátnak a jegyeikre, hiányzásaikra, megtalálják az egyes fontos események (ünnepek, tanítás nélküli napok, témazáró dolgozatok) időpontjait. A különböző platformok használatát illetően azonban már nagyon eltérőek voltak a diákok véleményei. „A laptopomon Windows van, és nem is ismerek mást.” Egy másik tanuló a mobiltelefonok kapcsán nyilatkozta: „nekem volt korábban androidos gépem is. Nagyon nehéz összehasonlítani, mert nagyon más a két rendszer Nagyon könnyen megszokható az OS, és nekem jobban is tetszik” Eltérő, hogy egyes tanulók mennyire nyitottak más operációs rendszerek iránt. A rendszergazdák a fent vázolt pontok közül szinte mindegyikben érintettek. A SuliX-ot használó iskola rendszergazdája nagyon

méltányolta, hogy a SuliX „kulcsrakész”. „Gyakorlatilag az ember feltelepíti, és onnantól használható.” Továbbá, hogy nincs probléma a licencdíjakkal, termékekkel, kisebb hardverigényű, mint a windowsos rendszerek, a tanulók otthon is letölthetik, használhatják. Fontosnak tartotta azt is, hogy a SuliX letölthető, telepíthető Windows mellé, nem kell a gépeket újratelepíteni, a pedagógusok/diákok „Gyakorlatilag az ember feltelepíti, korábbi munkáját tönkretenni, játszhatnak is és onnantól használható.” a tanulók, de mellette ott van egy alternatív rendszer is. 101 102 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A pedagógusok számára biztosítanak laptopokat, „ők hozzák-viszik a laptopot, tehát most már tudják azt nagyon jól, hogy ha itt akarják használni, akkor a legjobb az, hogy hazaviszik, azon megcsinálják”. Elmondása szerint „a SuliX-ban

azért van 120-130-140 szoft ver, ami direkt oktatásra van kihegyezve, azért van itt lehetőség bőségesen, és szép lassacskán, de egyre többet fedeznek fel belőle, és egyre többet kezdenek el használni”. A HuEdu kapcsán a rendszergazda szintén az ingyenességet és a kisebb erőforrásigényt emelte ki elsőként. Az adminisztráció kapcsán elmondta, hogy „ amik úgy vannak már eleve fejlesztve, hogy böngészőből nyíló alkalmazások, azoknak mindegy, mert ugye ott a böngésző” Tehát a Magiszter és egyéb adminisztrációs felületek használatát meg tudják oldani Az Ubuntu kapcsán a rendszergazda azt jelezte, hogy az iskolában próbálják a tanárokat meggyőzni, hogy otthon is töltsék le a LibreOffice-t, hiszen windowsos változata is van és akkor sok probléma megszüntethető. Az adminisztráció kapcsán megtudtuk, hogy az adatfeltöltés, adatátvitel, adatszinkronizáció, adatszolgáltatás semmilyen problémát nem jelent az iskola

számára. A SuliX kapcsán a pedagógusok egyike pozitív tényként emeli ki a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek gazdasági vonatkozásait, illetve licencelési kérdéseit. Pozitív tény még, hogy „bele lehet nyúlni, és lehet vele bármit csinálni”. A szoft verek közül nagyon sokat emeltek ki pozitív példaként, elsősorban az Open Sankoré táblaszoft vert. A pedagógus szerint teljesen más az informatikai filozófiája, de könnyen használható Pozitívuma, hogy be van építve sok olyan flash interaktív feladatkészítő animáció, amiben el tudja készíteni a feladatokat. Egy másik tanár az interaktív feladatkészítő lehetőségeket emeli ki, amit maga a táblaszoft ver biztosít Itt elkészíthet olyan feladatokat, amiket elég nehézkes volna másképpen. Többen pozitívan nyilatkoztak a szavazórendszerről is. „a SuliX rendszerben ebben az iskolában, ahol az összes gép össze van kötve és egy szervert elér,

lehetett ezt a szavazórendszeres, tesztfeladatos dolgot bedobni, ami egy-egy ilyen kísérletsor végén a következtetéseket lehetővé teszi, és rögtön kiderülnek a félreértések” Nagyon jól használható, átlátható statisztikája van a szavazórendszernek, „mert a végén akár gyerekenként lebontva meg tudom nézni, hogy mire mit válaszolt”. Nem mellékes, hogy a tanulók is szeretik használni Ezek mellett megjelenik a grafikus szemléltetés kapcsán a GeoGebra és a KIG is. Ez a diákok számára is sokkal jobban követhető, főleg, hogy színezhetőek, számozhatóak az ábrák. A prezentációk kapcsán hosszas utánajárás után találtak rá az Inkscape programra „Ez egy vektorgrafikus programban egy olyan kiegészítőként telepíthető, amivel gyakorlatilag kinézetre ugyanazokat a dolgokat meg lehet csinálni, amit a Prezi tud”. A LibreOffice használatát minden pedagógusnak javasolják, ezt a szoft vert Windows platform alatt is tudják

használni, tehát haza lehet vinni és lehet otthon is dolgozni rajta. Egyik pedagógus pozitívumként emeli még ki, hogy a fejlesztők a szoft verekkel kapcsolatos kérdéseikre, jelzéseikre „egy-két héten belül be tudnak építeni újabb szolgáltatásokat a rendszerbe, amik kiszolgálják azt, ami a mi „egy-két héten belül be tudnak építeni álmunk vagy tervünk volt”. újabb szolgáltatásokat a rendszerbe, Az informatikatanár megjegyezte még, mint amik kiszolgálják azt, serkentő tényezőt, hogy már az otthoni rendami a mi álmunk vagy tervünk volt” szereknél is előfordul a Linux használata, jóval nagyobb számban, mint a korábbi években. SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A HuEdut használó pedagógusok közül is többen kiemelték pozitív tényezőként, hogy „nincs annyira megkötve az ember keze, a rendszer korlátlanul hozzáférhető, a szoftha

szükséges, verek ingyenesek, nincsen licencrésze; illetve hozzá lehet nyúlni rendszerhez” itt is megjegyezte az egyik pedagógus, hogy „nincs annyira megkötve az ember keze, ha szükséges, hozzá lehet nyúlni rendszerhez”. Egyik pedagógus ezzel kapcsolatosan azt is fontosnak tartja, hogy a tanulók felé is azt az elvet tolmácsolják, hogy ezek a programok is lehetnek ugyanolyan értékűek, mint a Windows platformra íródottak. Sőt ezeket használhatják otthon is, legálisan További pozitívum, hogy „nagyon gyorsan fejlődnek, úgyhogy eléggé naprakésznek kell lenni az embernek ahhoz, hogy mindig a legjobb tartalmat tudja mutatni a gyerekeknek”. A szoft verek közül ebben az iskolában is használják a GeoGebrát, újabban a GeoGebra Cube-ot s; a Prezit elsősorban egy-egy témakör bemutatásánál, előre elkészített ábráknál alkalmazzák. Az OpenOffice-ból a Calc-ot, illetve a Write-ot, arra a célra használják, hogy közösen tudjanak egy

felületen dolgozni, erre még használják a Google Táblázatokat, illetve a Word alkalmazásait is. Ezenkívül említésre került még az OpenOffice és LibreOffice (mindkettő jelen van az iskolában), illetve az IXL-nek használták még egy gyakorló matematikai feladatsorát. Az adminisztrációra az iskolában 3-4 évvel ezelőtt kezdték el használni az elektronikus naplót. Ennek előnye, hogy akár otthonról is tud a pedagógus adminisztrálni Az egyik pedagógus véleménye szerint: „a HuEdu egy hasznos eszköz, de még a kezdeti stádiumban van. már mindenképp most vannak előnyei” Az Ubuntu kapcsán az informatikatanár elmondta, előny, hogy a szoft verek ingyenesek, otthon is feltelepíthetőek és használhatóak. Egyes szoft verek Windows alatt is futtathatók, így valamennyire kompatibilisek. „Mindenképp előny, hogy mondhatom azt, hogy töltsd le, telepítsd föl. És ezt nyugodtan megtehetem és jogtisztán, ez azért nem minden iskolában van így.

Az is előnye mondjuk, hogy megtanuljuk, hogy szabványos dolgokat csináljunk, a kulcs az átjárhatóság a különböző dolgok között és ahhoz a szabványos formátumokat kell megtalálni.” Az informatikaórákon különösebben újdonságot nem tapasztaltak a diákok a tanórákon, eddig is hasonló módon tartotta az órákat. Ebben az iskolában véleménye szerint nagy előnyt jelent a saját Moodle rendszerük használata (Okostojás). Ezzel kapcsolatban az egyik pedagógus megjegyezte, hogy a Moodle rendszer nagyon hasznos az oktatás során, de roppant időigényes a kezdeti használata, hiszen minden tesztet, feladatot elő kell készíteni, fel kell tölteni. Azonban ha ez már megvan, kiválóan használható a napi munkában A munkát itt nagymértékben segítette, hogy már legalább 2 éve minden gépen Ubuntu fut, így a tanárok és a diákok is ismerték az operációs rendszert, mindenki szerzett valamilyen szintű jártasságot a használatában. Matekból a

GeoGebrát szinte bármire tudják használni. A LibreOffice-t is mindenki ismeri, használja, ezenkívül jelen pilot kutatás keretén belül a PhET szimulációt használták még a tanórákon, ill. pár online felületen néztek oktató videókat Az adminisztráció kapcsán a Magisztert használják, ezzel kapcsolatosan a feladataikat el tudják végezni a tanárok. 103 104 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A Windowst használó pedagógusok a tanórák kapcsán szintén hasonló tapasztalatokat szereztek, mint a nyílt forráskódú operációs rendszerekkel és szabad szoft verekkel dolgozó kollégáik: a tanulók élvezték az IKT-eszközökkel támogatott tanórákat; eleinte több, később már kevesebb időt igényelt az egyes órák előkészítése és a felkészülés. Egyik pedagógus felvetette az „interaktív tankönyv” ötletét is Van olyan pedagógus, aki a tanulókkal való

munka során Facebookot használ, ide tölti fel a házi feladatot, ábrákat a tanulóknak, itt kommunikálnak. A tanárok itt is használják a GeoGebrát, más alkalmazást különösebben nem említettek az órai munkák kapcsán. 6.226 A tanórák támogatása nyílt forráskódú és szabad szoftverekkel A tanulók határozottan pozitív véleménnyel voltak a pilot kutatás keretében megtartott 6 órával kapcsolatban. Bár pár helyen már korábban is használtak IKT-eszközöket és az informatika órákon nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket használnak, ilyen mértékben korábban még nem találkoztak az adott eszközökkel. A SuliX-szal tanuló diákok véleménye szerint azért jobbak ezek az órák, mert nem kell folyton írni, jobban oda tudnak figyelni a pedagógusra. Sokkal izgalmasabbnak tartották ezeket az órákat és ezért jobban megmarad a tananyag. Kiemelték a személtetést és a fizikai kísérleteket is Ezek nagyon

közel hozták a tananyagot és látványosak voltak Az Ubuntu rendszerében tanuló diákok szintén nagyon sok pozitív elemét emelték ki a kutatásban megtartott óráknak a tanulást tekintve. Számukra is fontos előnyt jelentett, hogy az órák így gyorsabbá váltak, mert nem kellett mindent leírni, nem kellett a tanár vázlatára, jegyzeteire várni: „nem kell azt várni, hogy a táblára felírja a tanár a házi feladat megoldását, így meg tudjuk nézni gépen keresztül, így mindenki egyénileg le tudja ellenőrizni a sajátját”. Egy másik tanuló is kiemelte az önellenőrzés lehetőségének a fontosságát Ez az önálló tanulás elengedhetetlen része. Emellett megjelenik az is, hogy ezeknek a programoknak a használatára mód van otthon is. Ha valamit szeretnének újra megnézni, akkor otthon is elő lehet venni. Szinte minden diák kiemelte, hogy a kísér„Sok hasznos program van, amiről letek és egyéb szemléltető anyagok nagyban eddig nem

tudtunk hozzájárultak a tananyag megértéséhez. „Sok és most otthon, ha rákeresünk hasznos program van, amiről eddig nem tudmég online is meg tudjuk csinálni. tunk és most otthon, ha rákeresünk még online is meg tudjuk csinálni.” Felismerték a rendszerben rejlő lehetőségeket. Többen akár otthon is használják/használnák a nyílt forráskódú operációs rendszereket „A nyílt forráskódú szoft verekben tényleg „„A nyílt forráskódú szoft verekben nagyon sok érdekes tanítási megoldással lehet tényleg nagyon sok érdekes tanítási megoldással lehet találkozni. találkozni. Újszerű irányból közelítjük meg a Újszerű irányból közelítjük meg tananyagot”. a tananyagot”. A Windows platformot használó diákok számára is sok újszerű elem jelent meg ezen a pár órán. Ezek a diákok az órákon tanultakkal kapcsolatosan főként távlati célokat fogalmaz- SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó

S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E tak meg: „a szövegszerkesztést, ami nagyon sokszor előjöhet. Például, ha egy céghez, ha egy állásra jelentkezel, akkor nagyon sokszor kérik, hogy küldjünk önéletrajzot Prezentációt is tanulunk, nagyon sokszor kellhet az egyetemen, vagy később a munkahelyen.” Az egyik diák az internethasználatról tanultakat emelte ki, másik a nyelvórán szerzett jártasságokat. Ennél a csoportnál is megjelent pozitívumként, hogy az órán nem kell mindent leírni, a feladatok fenn vannak a neten, így elérhetőek, bármikor tudnak gyakorolni. A rendszergazdákkal nem volt cél a témával kapcsolatban interjú felvétele. A nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket használó pedagógusok körében az elemzés kapcsán azt tapasztalható, hogy főként olyan alkalmazható tudást, lényeglátást kívánnak a tanulók számára biztosítani mind a szaktárgyak, mind az informatika terén,

amely segítségével a diákok a már meglévő tudásukat és az új ismereteket integrálhatják és összefüggéseiben láthatják az elsajátítandó tananyagot. „erre törekszem, általában az összes témakörben, hogy a kapcsolódásokat, az egységet lássák meg a fizikában”. (idézet egy SuliX-os tanártól) A SuliX-ot használó pedagógusok a diákok véleményéhez hasonlóan kiemelték, hogy a szabad szoft verekkel támogatott órák során alkalmazott szemléltetés nagymértékben hozzájárul a matematika, fizika tantárgyak megértéséhez, az elsajátítandó tananyag befogadásához. Informatikaórán a prezentáció témakörét járták körül a pilotkutatás alatt. Ezzel kapcsolatosan a pedagógus a következőképpen nyilatkozott: „Az egésznek a célja kettős természetű, mert egyrészt magának a szoft vernek a használatát tanulják meg általa, másrészt pedig megtanulnak egy olyan technológiát, magát a prezentálást, illetve a

prezentációt, ami ugyancsak része az infokommunikációs életünknek.” Az egyik pedagógus azonban felhívta a figyelmet az IKT-val támogatott órák kapcsán arra is, hogy a tanulóknak eleinte nehezen megy a figyelemmegosztás a gép és a pedagógus között. Ennek áthidalását az óra tervezésekor a pedagógiai módszerek pontosabb átgondolásában látja. A HuEdut használó pedagógusok véleménye nagyon hasonló. Van, amelyik pedagógus kiemelte, hogy „cél az volt, hogy a tanterv követelményeit figyelembe véve motiváljam a gyerekeket, és használható tudást adjak át nekik”. Az informatika kapcsán főként az önálló szoft verhasználat és a felmerülő problémák feltárása, megoldása került előtérbe. Ha a diákok ilyen módon tanulnak, képesek olyan eszközöket, funkciókat is megtalálni, alkalmazni, amik a tanórán nem jelennek meg és a tanterv kapcsán az adott korosztálynál nem is elvárás. Az Ubuntut használó pedagógusok

észrevétele is nagyon hasonló. Az egyik pedagógus kiemeli, hogy „sokkal több feladatot csináltak meg és mindenki, nemcsak az a 4-5 gyerek, „sokkal több feladatot hanem mindenki egyénileg csinálta a dolgait”. csináltak meg és mindenki, Emellett nagyon hatékonynak tartja a nyílt nemcsak az a 4-5 gyerek, forráskódú operációs rendszerek és szabad hanem mindenki szoft verek alkalmazását: „Azt gondolom, hogy egyénileg csinálta a dolgait.” pont azt az absztrakt tudást tudják megszerezni, amit igazából a Nat elvár. Nem azt tanulja meg, hogy ide kell kattintani, oda kell kattintani, hanem azt a közös dolgot, ami egy álta- 105 106 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E lánosabb tudást ad. A házi feladatnál sem várom el, hogy ugyanazt a szoft vert használja a gyerek, tehát, ha neki otthon Microsoft Office van, akkor csinálja meg abban a táblázatkezelés

feladatot.” Egy másik pedagógus azt tartja fontosnak, hogy az adott tanagyagot a szabad szoft verek alkalmazásával közelebb tudja vinni a tanulókhoz, érthetőbbé és motiválóbbá tudja tenni számukra az elsajátítandó tananyagot. A pozitívumok mellett azonban szólni kell a felmerülő aggályokról is. Az év végi kérdőíves felmérés során az informatikatanár a következőkkel találkozott: „írta a kislány, hogy nem tudja, hogy ebből lesz-e hátránya a jövőben, hogy ő nem Windowst tanul”. Minden bizonnyal ezek a felmerülő kérdések könnyen megválaszolhatóak, azonban egy esetleges átállás előtt mind a szülőkkel, mind a diákokkal végig kell beszélni ezt a kérdéskört is. A Windowst használó pedagógusok körében is megjelentek a projekt kapcsán azok a célkitűzések, miszerint az adott tantárgyat, témakört szeretnék motiválóbbá tenni. Azonban itt a legtöbb estben az órák kapcsán és a tanulók tudásának gyarapítása

kapcsán az érett ségire való felkészítés a legfőbb cél. Ez a projektben részt vevő pedagógusok közül három személynél is megjelenik Lényegében itt nem az alkalmazható tudásra fektették a hangsúlyt, hanem az érett ségi abszolválására. Az informatikatanár szerint „Muszáj megadni alapokat a Windowshoz, mert későbbi munkavállalóként, a munkahelyen ez lesz.” Végül kiemelnénk, hogy több pedagógus is jelezte: a nyílt forráskódú operációs rendszerekkel és szabad szoft verekkel támogatott óra nagy segítséget nyújt azon tanulók számára is, akik nem tartoznak a legjobb tanulók körébe, illetve azok körében is, akik ha esetleg valamit nem értenek, nem mernek kérdezni. A szemléltetés és a tanulók előtt folyamatában megjelenő jelenségek az osztályok szinte minden tanulóját motiválják, aktivizálják Mivel az iskolák a Nat által meghatározott tartalmakat oktatják, így a nyílt forráskódú operációs rendszerek és

szabad szoft verek alkalmazása színesebbé teszi a tanórai munkát, kreatív megoldásokra sarkallja a pedagógusokat és a diákokat is. 6.227 Kitől kaphatnak támogatást a pedagógusok? A tanulók esetében erre a témakörre konkrétan nem volt kutatási kérdés. Azonban az interjúk elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a tanulók főként egymástól kérnek és kapnak segítséget. Természetesen a pedagógushoz is bármikor fordulhatnak, de a legtöbb esetben a témában járatosabb diák segít a többieknek, így sok esetben nem is kerül a pedagógus elé az adott kérdés vagy probléma. A rendszergazdák minden esetben a pedagógusok rendelkezésére állnak. Mind a három nyílt forráskódú operációs rendszert alkalmazó iskolában jelezték a rendszergazdák, hogy a pedagógusok bármilyen kérdéssel fordulhatnak hozzájuk. Ha esetleg ők nem tudnak válaszolni, a fejlesztőkhöz tudnak fordulni további segítségért A SuliX-ot használó iskola

rendszergazdája szerint a pedagógusok nehézségeinek többsége főként felhasználói ügyetlenségből, tapasztalatlanságból, gyakorlatlanságból adódik. Ezekre minden esetben tud reagálni, tud segítséget nyújtani. Emellett megjelennek olyan kérések, kérdések is, amelyek már módszertanhoz vagy pedig konkrétan egy-egy feladathoz kapcsolódnak. Ezekben való segítségnyújtás már esetleges a rendszergazda részéről Ilyen esetekben inkább az informatikatanár tud segíteni, mert neki a metodikai kérdésekben nagyobb a jártassága. Ha a rendszergazdának van szüksége segítségre, akkor a SuliX fejlesztőihez fordul SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E „A szervernek, a munkaállomásoknak és a „A szervernek, a munkaállomásoknak programoknak a működésében a plusz progés a programoknak a működésében ramoknak a telepítésében maximálisan parta plusz programoknak a

telepítésében nerek vagyunk oda-vissza alapon. Nagyon sok maximálisan partnerek vagyunk programot mi tesztelünk először.” oda-vissza alapon. Az előzőekhez hasonló problémákkal forNagyon sok programot mi tesztelünk először.” dulnak az Ubuntu platformot használó pedagógusok is a rendszergazdához. „Vannak funkciók, amiket nem feltétlen találnak meg, például az oldalszámozás vagy pedig olyan formázások, amik nem hétköznapiak” Ő maga azt jelezte, hogy ha probléma van az Ubuntuval, akkor az interneten (fórumokon) mindent megtalál, így külön segítségre nem szorul. Ebben az intézményben adminisztrátorként dolgozó kolléga is megerősítette, hogy ő is fordulhat probléma esetén a rendszergazdához is, illetve az informatikatanárhoz is. A rendszergazdákkal készült interjúkból egyértelműen kiolvasható, hogy a pedagógusok a nyílt forráskódú operációs rendszerek és a szabad szoft verek alkalmazása során 1-2 év használat

után már szinte nem is igényelnek segítséget. Megtanulják használni a rendszert és fokozatosan egyre több funkciót működtetnek önállóan. A pedagógusok interjúi a fenti állításokat megerősítik. Minden esetben számíthatnak a rendszergazdákra, akik a problémák nagy részében zökkenőmentesen megoldják azokat. A SuliX-ot alkalmazó iskolában a pedagógusok jelezték, hogy az informatikusoktól rendszerint kapnak hasznos információkat a rendszerrel, szoft verekkel kapcsolatosan, kérni sem kell, naprakészen tájékoztatják őket. Ez a pedagógus jelezte, hogy szívesen venne segítséget a tesztsorok elkészítésében, szakmódszertani és kutatásmódszertani szempontból is. Ebben az iskolában a pedagógusok jelezték, hogy egymásra is számíthatnak, ha valamiben elakadnak. Az informatikatanár már kapott olyan megkeresést is – a szokásos nyílt forráskódú programokkal kapcsolatos kérdéseken kívül –, amikor az otthoni rendszerükkel

kapcsolatos átállásban kértek tőle segítséget: „ilyenkor az Ubuntut szoktuk javasolni, mert a SuliX-nak itt az oktatási funkciói vannak előtérbe helyezve, otthoni rendszerként én magam is Ubuntut használok négy-öt éve már legalább”. Hasonlóképpen, mint az egyik rendszergazda, ez a tanár is azt jelezte, hogy online szinte minden problémájára megoldást talál, így speciális segítséget ős sem igényel a munkája során. Támogatást kapnak a pedagógusok is a fejlesztőktől: „ha bármit eltervezek, és ahhoz a szükséges eszközöm még nincsen meg, akkor mi nagyon gyorsan kapcsolatba tudunk lépni a fejlesztőkkel” A HuEdut használó pedagógusok körében a leginkább egymástól kapnak támogatást. „Megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, saját kis tudásbázist állítunk össze a jól alkalmazható szoft verekről. Ha valaki valamivel megakad, gondja van, akkor próbálunk egymásnak segíteni” A munkaközösségeken belül is

támogatják „ha találunk történelemből egymást a pedagógusok, de az egyes munkaegy nagyon jó kis animációt, közösségek is segítik egymást: „ha találunk vagy egy cikket, akkor azt történelemből egy nagyon jó kis animációt, meg szoktuk osztani egymással, vagy egy cikket, akkor azt meg szoktuk osztani ugyanígy visszafele is.” g.ymással, ugyanígy visszafele is” 107 108 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Belső képzéseket is tartanak, melyeken az informatika szakos tanárok képzést tartanak a többieknek olyan témákban, mint tesztkészítés, űrlapkészítés, szabad szoft ver használata. Illetve bemutatókat is tartanak olyan szoft verek használatával kapcsolatosan, amit egy-egy pedagógus már kipróbált, használ. Emellett külső képzéseken, konferenciákon is részt vesznek, amit mindig nagyon inspirálónak találnak a munkájukra nézve A fejlesztőkhöz

is bármilyen problémával fordulhatnak, maximális segítséget kapnak tőlük is. Emellett volt még egy tényező, amit az egyik pedagógus jelölt meg. Történetesen a diákok visszajelzései és munkája. Véleménye szerint ez nagyon fontos, hogy a diákjai pozitív visszajelzéseket nyújtanak, aktívan dolgoznak az órán, megoldják a bonyolultabb feladatokat is Az Ubuntut használó pedagógusok számára az jelentene segítséget, ha az adminisztrációval kapcsolatban több információjuk lenne, kiszámíthatóbb lenne, hogy pontosan mit is kell tenniük. Ők is maximálisan számíthatnak a rendszergazda segítségére. Az egyik pedagógus felvetette, hogy más kollégák is nyitottak lennének a nyílt forráskódú szoft verek és szabad szoft verek használatára, „csak egész egyszerűen meg kéne nekik mutatni, hogy s mint, hiszen ötletekben gazdagok a kollégák” Ez egy újabb lehetséges területe a pedagógusok támogatásának, új kollégák

bevonásának. A kontrollcsoportot képező windowsos iskolában az egyik pedagógusnál szintén talál„Egy fiú úgy állt fel az egyik óráról, kozunk a támogatás kérdéskörben a diákoktól hogy tanárnő eddig is szerettük a fizikát, kapott pozitív visszajelzésekkel. Számára is de ezután még jobban fogjuk. nagyon fontos a támogatásnak ez a területe. Ennél jobb visszajelzést nem kaphat „Egy fiú úgy állt fel az egyik óráról, hogy tanáregy tanár a gyerektől.” nő eddig is szerettük a fizikát, de ezután még jobban fogjuk. Ennél jobb visszajelzést nem kaphat egy tanár a gyerektől.” Ebben az iskolában is megjelenik támogató faktorként a közösségi fórumokon való részvétel (például IKT-műhely). 6.228 Áthidalhatatlan helyzetek nyílt forráskódú rendszereknél Megállapítható az interjúk elemzése kapcsán, hogy nagyon kevés olyan problémával találkoztak a kutatás résztvevői, amit az általuk használt nyílt

forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek segítségével jelenleg nem tudtak megoldani. Azt is nagyon pozitív fejleménynek találtuk, hogy ezen esetekben is minden résztvevő igyekszik alternatív megoldásokat keresni A rendszergazdák jeleztek több problémát is. A HuEdus környezetben az e-napló egyes részeit nem tudják futtatni. A böngészőből nyíló részek (például a szülők részére) működnek, sőt „tudnak bizonyos korlátozásokkal írni is rá a tanárok, tehát be tudja írni a jegyeket, az a része működik, de ami a belső hálózaton megy, az nem.” Az ubuntus környezetben dolgozó rendszergazda jelezte, hogy „A kormányzati elérhetőségek azok szinte mind Windowsra vannak optimalizálva (az érettségire való jelentkezést, a mindenféle kapcsolat a KIR 3-mal például), tehát szinte csak Windowson futnak Internet Expore- SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R

O J E K TJ E ren.” Illetve a pedagógusok kérésére próbálták Ubuntu alatt elérni a Mozawebet, a Mozaik könyvek honlapját, de „csak Windows alól érhető el az egész tartalom, nem tudom elérni Ubuntu alól”. Valamint az adminisztrációért felelős kolléga jelezte, hogy a rendszer nem tette lehetővé korábban az ebédbefizetések kezelését. Azonban ez a probléma megoldódott, mert ezt a feladatot már más szervek látják el. Ezenkívül „a könyvtári szoft verünk még windowsos, és hiába találunk másikat, azért az egy hosszú idő, mert ott az egész állományt is át kell rakni, úgyhogy az még egészen biztos marad egy darabig”. A rendszergazdákkal készített interjúk során azt tapasztaltuk, hogy az adott személyek igyekeznek megtenni mindent a zökkenőmentes működés érdekében. A pedagógusok is jeleztek mind a három iskolában olyan problémákat, melyeket jelen helyzetben áthidalhatatlannak tartanak. A SuliX kapcsán az egyik

pedagógus jelezte, hogy az általuk használt Geogebra és KIG programokat „nem tudjuk egyenletszerkesztőként használni, mind a kettő rendelkezik lebutítva egy szövegszerkesztő funkcióval, a KIG az jobb, egy picit jobb szövegdobozokat tud gyártani, de nagyon távol esnek egy szövegszerkesztő programtól.” Ezenkívül problémákba ütköztek az érett ségi kapcsán is. Csak nagyon körülményes módon tudták megoldani az adatbázis-kezelési feladatot „és picit ezáltal igazságtalanná vált az érettségizés a SuliX alatt” Azonban itt is törekedtek a probléma áthidalására. A HuEdu kapcsán az egyik pedagógus jelezte, hogy a Microsoft PowerPoint olyan funkciókkal rendelkezik, aminek segítségével „sokkal cizelláltabb a hangaláfestés, tehát ott ők (diákok) maguk tudják vágni, és végig a bemutató során tudnak olyan hangeffektusokat berakni, amilyet szeretnének És ez például a LibreOffice-ban így nem működik.” Az ubuntus

környezetben dolgozó pedagógus problémaként jelezte, hogy ha egy-egy konkrét tankönyvhöz van elektronikus segédanyag (főleg a nyelvi tárgyakhoz), azok nagy része kifejezetten Windowsra készült. „annyira nem platformfüggetlen, amennyire egy szoft ver az lehet. Mikor új kolléga érkezik az iskolába, hozza magával a jól bevált tankönyvét, amihez van jól kidolgozott elektronikus tananyag és már egy éve nem tudjuk működésre bírni Ubuntu alatt. Bár én azt gondolom, hogy ez egyébként nem a szabad szoft ver hibája, hanem a készítőké”. Ezek a problémák is sok kellemetlenséget okoznak az oktatás során 6.229 A bevezetés nehézségei, javaslatok ezek kiküszöbölésére Az átállással kapcsolatosan a tanulók nem fogalmaztak meg nehézségeket. Ez adódhat abból is, hogy sokféle platformot használnak az okostelefonok, tabletek, laptokok és PC-k kapcsán, így számukra ezen nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek

alkalmazása különösebb kihívást nem jelent Pár tanóra alkalmával a rendszerből adódó sajátosságokat el tudják sajátítani és a rendszeres használat során jártasságot szereznek a használatukban. A rendszergazdák esetében sem jelentkeztek a szempont elemzése kapcsán különösebb nehézségek. Az Ubuntut kezelő rendszergazda arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazására való átállás szinte zökkenőmentessé válhatna „a kormányzati szoft verek és az oldal működésének optimalizásával” , illetve, ha a hivatalos szervek pályázatok kapcsán nem csak Windows Word formátumot kérnének, nagy segítség lenne. 109 110 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A HuEdut működtető rendszergazda is részben hasonlóan gondolkodik. Véleménye szerint, ha a bevezetésre készülő iskola átgondolja,

milyen céljai vannak az új rendszerrel, milyen eszközparkkal rendelkezik, megtervezi a folyamatot, akkor a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek bevezetése különösebb gondot nem okozhat az adott intézményben. „Meg kell tervezni, és akkor igazából teljesen jól használható. És nagyon kell figyelni a frissítésekre” Ezzel kapcsolatosan felhívja a figyelmet, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek specialitásából adódóan sok a fejlesztés és ezekről esetenként nem derül ki, hogy az adott új verzió működőképes-e. Az ilyen esetek elkerülésére kiváló mód, ha a rendszergazda szoros kapcsolatot tart fenn a fejlesztők közösségével Ugyanakkor az intézményben a HuEdu rendszer telepítésével, használatával kapcsolatban komoly nehézségek is adódtak. Az ott leírtak egy része talán összefüggésben lehet azzal a felvetett szemponttal, ami az ellenőrizetlen fejlesztések

implementálására vonatkozott a rendszergazda interjújában. A SuliX bevezetése kapcsán a kezdeti nehézségeket úgy igyekeztek elkerülni, hogy a két rendszer párhuzamosan futott. A rendszergazda erről a következőképpen nyilatkozott: „a kollégákat, akik jártasabbak az informatikában, azokat kértük meg, hogy nézzék meg, teszteljék, próbálgassák, a visszajelzéseket egyrészt mi igyekeztünk javítgatni, részint igyekeztünk tanácsot adni, részint adtuk tovább a SuliX-nak Jött egy pont, amikor azt mondtuk, hogy jó, hát akkor ez gyakorlatilag kiváltja az összes eddigi szoft vert” Célszerűnek tartják, hogy az átállás a nyár elején kezdődjön el, így van elég idő a rendszer felépítésére. Nagyobb problémát a rendszergazda szerint a már elkészült dokumentumok okozták, azokat konvertálni kellett De ha az intézmény tudatosan készül az átállásra, a kollégák figyelmét fel lehet hívni már előre erre a problémára is és az

elkészült pedagógiai és adminisztrációs dokumentumokat olyan formában tudják elmenteni, amit az új rendszerben is tudnak majd kezelni. A pedagógusok az átállással kapcsolatosan már több nehézséget fogalmaztak meg. A legtöbb esetben a rendszer szokatlansága okozott némi ellenállást A korábban Windows alatt megszokott, bejáratott műveletek nem vagy másképp működtek. Ezt a problémát azonban az IKT-ban jártasabb pedagógusok könnyebben át tudták hidalni. A témában járatlanabb kollégáknak kellemetlenséget okozott, hogy az új szoft verek megismerése mellett még új szoft verkezelést is tanuljanak A SuliXot használó pedagógusok egyöntetűen azt jelezték, hogy kellett egy idő, „Mint minden új, egy kicsit szokatlan volt, míg megszokták a használatot, rutint szerezde ezt nagyon gyorsan meg lehet tanulni. Tehát azt mondhatom, tek. „Mint minden új, egy kicsit szokatlan volt, hogy nem volt probléma. de ezt nagyon gyorsan meg lehet

tanulni. TeNem volt nehezebb, hát azt mondhatom, hogy nem volt probléma. mint bármi újat megtanulni” Nem volt nehezebb, mint bármi újat megtanulni” „ egyszerűen meg kellett szokni a felület másságát, az ablakok közti átjárhatóságot, tehát ez kellett, hogy rutinná váljon”. A kollégák toleranciája itt nagymértékben attól függött, hogy korábban milyen jártassággal rendelkeztek IKT területen. Az átállást mintegy megkönnyítő elemként azt is megemlítették, hogy a matematikaórákon alkalmazott GeoGebra program fut az összes rendszer alatt, így itt nem találkoztak semmilyen különbséggel, egy már ismert programot tudtak használni. Illetve még egy átállást segítő tényezőt jeleztek a SuliX-os pedagógusok: „azért volt nagyon könnyű és gyors az átállás, SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E mert a szerverünk még windowsos munkaállomások

idején is a SuliX-nak a szerverrendszere volt, tehát a teljes tanulói adatbázissal, bejelentkezési jelszavakkal, levelező tárhelyekkel” A HuEduval dolgozó pedagógusok nagyon hasonlóan nyilatkoztak a témában: „Igazán nehézség nem volt, csak kellett egy kis idő, amíg megszoktam. De hát eléggé hasonló platformok vannak, tehát, szerintem, aki használja az IKT-eszközöket, úgy egyébként, felhasználói szinten, az könnyen tud alkalmazkodni.” Itt azonban azzal is a véleménnyel is találkoztunk, hogy a HuEdu még nem működik teljesen megbízhatóan a jogosultságok tekintetében Az a gond, hogy nem látjuk át, hogy ezek a problémák pontosan miért és hogyan is merültek fel, mert „Ezek olyan, rendszerrel kapcsolatos problémák, amikbe nem feltétlenül látunk.” Az Ubuntu esetében a pedagógus szintén hasonló nehézséget jelölt meg az átállás kapcsán: „Voltak nehézségek, de azok bárhol lettek volna, inkább az iskola saját

rendszerének megismerése okozott problémát, hogy nekem mikor, milyen jogosultságaim vannak, mit, hogyan tudok megoldani, ez bármilyen iskolai hálózaton felmerült volna, én azt gondolom.” A kontrollt képező Windows platformmal dolgozó iskola egyik pedagógusa is megfogalmazta félelmeit egy esetleges átállás kapcsán: „Kicsit félek egy átállástól, mert kérdés, hogy mit fogok csinálni a sok anyagommal, tudom-e adaptálni, és kell újra csinálni mindent. Én örülök neki, hogy Windows van. De lehet, hogy a Linux is könnyű lenne Az oktatásban a Windows az elsődleges, és eszünkbe se jutott, hogy mást használjunk, így biztonságban érezzük magunkat, hiszen itt és otthon is az van.” Amennyiben iskolák számára a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek bevezetését szeretnénk előkészíteni, fontos, hogy a fent megfogalmazott észrevételekre előre felkészítsük őket. A felkészítéshez pár hasznos szempontot

meríthetünk a rendszergazdák, pedagógusok javaslataiból. 6.23 Az iskolai adminisztrációs rendszer beválásvizsgálata Az iskolai adminisztrációs eszközök tekintetében sajnos nem ilyen jó a helyzet. Léteznek ugyan jelenleg is használt iskolai adminisztrációs rendszerek, mint az Aromo, a Taninform, vagy az F2, de ezek nem nyílt forráskódúak, s ezenfelül a 2013/2014-es tanévtől központilag bevezetett Magiszter.NET nevű, webes felülettel rendelkező megoldás válik, a többi rendszerből ez alá lehet a korábbi adatokat az eddig használt rendszerekből áttölteni (migrálni) Szabad és nyílt kódú alapokon is vannak olyan iskolaadminisztrációs rendszerek, amelyeket érdemes lenne a projektben kipróbálni, mint amilyen például a School Tool vagy az OpenSIS. A School Tool nevű eszköz nem tud magyarul, de az Ubuntu Linux magyarításához használt Rosetta keretrendszer segítségével – amely a Launchpad.net közösségi oldalon keresztül érhető

el – ennek a programnak is elkészíthető a magyar nyelvű felülete Az iskolai adminisztrációs rendszer esetében a kísérleti csoport intézményeiben vizsgáltuk azt, hogy milyen tapasztalatok gyűltek össze, állnak rendelkezésre a használattal kapcsolatban. KDG Magiszter.net SZAG MaYoR SZEG DiNa SAJ MozaNapló 18. táblázat A kutatásba bevont intézményekben alkalmazott iskolai adminisztrációs rendszerek 111 112 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Az interjúk során gyűjtött adatok, vélekedések, információk alapján az iskolai adminisztrációs rendszer elektronikus napló része a kísérleti intézményekben a legtöbb esetben nem okoz különösebb nehézséget a felhasználók számára. Az intézmények közül a Kosztolányi Dezső Gimnáziumban van külön e-napló adminisztrátor, a többi intézményben nem neveztek meg külön felelőst ennek használatáért. Az

adminisztrátor, illetve a rendszergazdák úgy vélik, hogy elsősorban a webes felületet használó webnapló részek használata zökkenőmentes, a telepített kliensek esetében előfordulnak kompatibilitási problémák. Az adminisztrációs rendszerekkel minden megoldható, ugyanakkor nehézkes is használni, az eltérés a kezelőfelületben gyakran jelentős, nem felhasználóbarát a korábbi szoft verek használata után. A kompatibilitás kapcsán az a legnagyobb gond, hogy a központi adatszolgáltatások, adatbekérések többnyire Word és Excel formátumot fogadnak el, adatlapok ezeket a formátumokat használják, és nem vesznek figyelembe a szabad, nyílt kódú rendszerekből érkező más formátumokat. Megoldhatók ezek a problémák, de nehézkes emiatt a használat Az adatáttöltéssel, adatexporttal kapcsolatban problémák a pilot kutatás keretében nem mutatkoztak meg, a helyi adminisztrációs eszközökkel a központi adatközléseket, leadásokat gond

nélkül meg lehet valóstani. Adatvesztés, adatsérülés nem történt ezekben a folyamatokban a megkérdezett intézményekben A szabad, nyílt kódú rendszerrel kapcsolatos nehézségek okai között megjelenik a tanárok ellenállása is, akik a megszokott kezelőfelületektől nehezen válnak meg, ezért sokszor nem szívesen veszik a korábbitól eltérő használatot is igénylő szoft verek alkalmazását. A kompatibilitás kapcsán az alábbi volt rögzíthető a pilot kutatásban, mint a pedagógusokkal kapcsolatban felmerülő okokat: • nem megfelelő számítógépes tudás; • a szerkesztési ismeretek hiányosságai; • a túlterheltség; • rugalmatlanság; • idegenkedés az újtól; • bizalmatlanság; • rossz korábbi tapasztalatok. A fentiek erősen reflektálnak a szakirodalmi adatokra, a hazai tapasztalatokra, de a nemzetközi esettanulmányokban is hasonló okokat neveztek meg a pedagógusokkal kapcsolatban. A gazdasági adminisztráció (pl

ebédbefizetések) menedzseléséhez használt szoft verek esetében többször találkoztak kompatibilitási gondokkal, de úgy tűnik, ez a tevékenység nem az iskola kezelésében marad a jövőben, így ennek nehézségeivel sem nekik kell majd megküzdeni. SZABAD 6.3 É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A szabad, nyílt kódú rendszerekre történő átállás tapasztalatainak összegzése A pilot kutatás eredményeinek elemzése alapján gazdag képet kaptunk arról, hogy a mintánkba vont intézmények a kipróbálás során milyen eredményeket értek el, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek, és milyen módon folyt le a kipróbálás. A következőkben röviden összefoglaljuk ezek közül egyrészt az iskolai alkalmazással kapcsolatban megfogalmazott előnyöket és hátrányokat, másrészt az iskolai tanulásban (a felkészülés, a teljesítés, az eredményesség, a számonkérés kapcsán)

megismert lehetőségeket a kísérleti intézményekben. 6.31 Az iskolai alkalmazás feltárt előnyei és hátrányai A pilot kutatás során a szabad, nyílt forrású rendszereknek, szabad szoft vereknek az iskolai alkalmazásban feltárt előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze. • Az említett rendszerek, szoft verek a tanulók szintjén a látványos, vonzó, könnyebben érthető, motiváló tananyag, tanulási folyamat megjelenését jelentették. Az egyébként is sokféle rendszer (okostelefon, laptop, tablet stb.) miatt, amit elektronikai eszközök közül használnak, számukra könnyű volt a rendszer elemeinek használata, a kevésbé kommunikatív, visszahúzódó diákok számára is növelte a bekapcsolódás lehetőségét a tanulási folyamatba. Erősen támogatja az elsajátítás folyamatát, tárgyi tudás növekedéséhez is hozzájárul, de elsősorban a kompetencia jellegű tudás növekedéséhez járul hozzá (p. eltérő eszközzel is képes ugyanazon

művelet elvégzésére). Ezzel a megszerzett tudás transzferálásának folyamatát lehet elősegíteni. Kiemelhető még az előnyök között a tanórai jegyzetelés szükségességének csökkenése, ami abból a szempontból lehet fontos, hogy így több idő maradhat a megértés, az elsajátítás folyamatára. • Az iskolai alkalmazásban nagy előnye a rendszerek használatának, hogy bár kezdeti időbefeketetést igényel, hosszabb távon időt takarít meg a tanárok számára a felkészülésben, a tanórák előkészítésében. Ezzel a pedagógusok leterheltsége terén lehet valamennyi előnyhöz jutni talán. • A kommunikáció terén is gördülékenyebbé, szélesebb körűvé teszi a folyamatokat, a távoli elérés, a webes felületek otthoni használhatósága mindenképpen ahhoz járulhat hozzá, hogy a szülőkkel való kapcsolattartás, a tájékoztatás lehetősége több lehetőséget kap. • Az iskolai adminisztrációs rendszereket is beleértve, a

használattal könnyebben elérhető a pedagógusok, a tanulók és a szülők számára az iskolai tevékenység több dimenziója, egy helyen, néhány kattintással otthonról is intézhető ezen folyamatok jelentős része. • Az átállással kapcsolatban a többféle megoldási lehetőséget emelnénk ki, azaz mód van arra, hogy az intézmény olyan rendszert válasszon, ami az ő igényeinek leginkább megfelelő, és a lépések tekintetében is van választás. Előkészíthető a váltás azzal, hogy pl. Windows mellé olyan rendszert telepítenek, amelyik képes a párhuzamos kezelésre (pl a SuliX ilyen) De lehetőség van alrendszerenként, kisebb lépésekben átváltani szabad, nyílt kódú rendszerek használatára. Tehát az előny az, hogy minden intézmény egyéni szükségleteihez, igényeihez igazíthatja mindezt. 113 114 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E • Természetesen a

legnagyobb előnye a költségek csökkenése, egyrészt a kisebb for- rásigény miatt (tehát a régebbi, gyengébb gépek rendszerén is fut, nem feltétlenül szükséges a gépek cseréje), másrészt a licenckötött ség és annak anyagi vonzatai nem vagy jóval kisebb arányban jelennek meg. • Előnyként emelhető még ki az előzőhöz kapcsolódóan az is, hogy akár kulcsrakész szabad, nyílt forrású rendszer is választható, ami jelentős könnyebbséget jelenthet a rendszergazdák és a tanárok leterheltségében. A feltárt hátrányok az iskolai alkalmazásban az alábbiakban foglalhatók össze: • Elsősorban a kompatibilitással kapcsolatos szempontok hangsúlyosak, egyrészt az • • • • adatszolgáltatás, központi tanügyi rendszerekkel kapcsolatos kommunikációt tekintve, ahol a Windows alapú rendszerekkel való együttműködés nem zökkenőmentes, és ez pluszterhet ró az adminisztrációt végző, illetve rendszergazda kollégákra, de

a pedagógusokra is, hogy megfelelő formátumban tudjanak eleget tenni az elvárásoknak. Másrészt, ha a lépésenkénti átállás formáját választja egy intézmény, akkor a saját alrendszerei között is előállhat ez a probléma, a még régi és a már új rendszerek által produkált formátumok, kommunikáció esetében. Hátrányként emelhető még ki a kezdeti fokozott terhelés a pedagógusok esetében, amíg a felületek használata zökkenőmentessé válik, amíg a korábbi anyagok és a szabad, nyílt rendszerek közötti kompatibilitási problémák feloldhatók (ami többnyire a segédanyag újra elkészítését jelenti az új rendszeren). Egyértelmű hátrányként kell megemlíteni azt a feltárt problémát, amit a kidolgozatlan, ellenőrizetlen, vagy egyszerűen csak nem jól működő fejlesztések jelentenek, amelyek ellehetetleníthetik a napi munkát ezeken a rendszereken. Erre példa a HuEdunál megjelent probléma is, ahol bár nem világos, hogy mi

okozza a működésbeli, telepítési problémákat a rendszerben, de egyértelműen nem teszi lehetővé a rendszer zökkenőmentes használatát, és további energia- és időbefektetést igényel a pedagógusok részéről az előkészítés, a használat. Itt emeljük ki azt is, hogy a szabad, nyílt kódú rendszerek alatt gyakorta nem használhatók digitális tananyagok, digitális tankönyvek, melyek futtatása csak Windows alól és/vagy Explorer használatával támogatott. Hátrányként kell kiemelni azt, hogy a szabad szoft verek egy része egyes funkcióiban alulmarad a zárt kódú szoft verekéinek, így a tanítás során a pedagógusoknak alternatív megoldásokat kell találniuk ezekre (ilyen például a matematikai szoft verek egyenletszerkesztéshez nehezen használható szövegszerkesztő funkciója). SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E 6.32 Az iskolai tanulásban az alkalmazással

kapcsolatban feltárt lehetőségek Az alábbiakban a kutatás során legmarkánsabban megjelenő, iskolai tanulással kapcsolatos lehetőségeket emeljük ki. • Az interjúk és az óralátogatások alapján az mondható el, hogy a legtöbb lehetőség a tanulással kapcsolatban a szemléltetés, motiválás, szimuláció lehetőségeinek jelentős bővülésében érhető tetten. Mind a tanárok, mind a diákok részéről ez kiemelt szempontként fogalmazódott meg. Ugyanilyen lehetőségként említhető meg az „időspórolás”, ami a tanulók esetében elsősorban a jegyzetelés, a pedagógusoknál a hosszabb távon megtérülő kezdeti időbefektetés tekintetében jelenik meg. • Ki kell még emelni azt, hogy a különböző szoft verek használata a pedagógusok kreativitásának teret adó lehetőségként is megjelenik. Az új eszközök megismerése egyúttal lehetőséget biztosít arra is a pedagógusok számára, hogy a tanulási tartalmakat változatosabb,

ötletesebb, a diákok sajátosságainak inkább megfelelő formában adja át, alkalmazza. Ez hozzájárulhat az eredményesebb tanuláshoz, hiszen azt tapasztaltuk, hogy mind a tanárok, mind a tanulók eredményesebbnek ítélik meg az így elsajátított ismeretek alkalmazását. • A tanulók közötti együttműködés kihasználására is több lehetőség nyílik, az ismeret jellegű és a képesség jellegű tudás átadása a diákok között is utat találhat, ellenőrzöttebb formában. Több mód van – a pedagógus tanulási folyamatba való betekintési lehetőségeinek bővülésével – a fejlesztő értékelés alkalmazására, az elsajátításban megjelenő hibák, félreértések megelőzésére, javítására. Fontosnak tartjuk megjegyezni itt, hogy a felsoroltak nem tekinthetők egyértelműen a szabad, nyílt kódú rendszerek kapcsán megjelenő sajátosságoknak, hanem valószínűleg sokkal inkább egyszerűen az IKT-eszközök alkalmazása kapcsán

mutatkoznak meg, azonban a kisebb költséggel járó működtetés miatt mindenképpen előnyös és a lehetőségek kihasználására nagyobb teret adónak tarthatjuk, ha ehhez szabad, nyílt forrású rendszereket alkalmaznak az intézmények. 115 116 SZABAD 6.4 É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A pilot kutatás kérdéseinek megválaszolása Az elemzés végén a megismert eredmények alapján adunk válaszokat a pilot kutatás előtt megfogalmazott kutatási kérdéseinkre. Ezek megfogalmazását kérdésenként haladva tesszük meg Mely nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszerek, disztribúciók és szoft verek alkalmazhatóak eredményesen az oktatásban? A pilot projekt eredményei, tapasztalatai azt mutatják, hogy a kísérletbe bevont három „a kísérletbe bevont három szabad, nyílt forráskódú rendszer, programszabad, nyílt forráskódú rendszer, csomag közül a

SuliX és az Ubuntu az oktatási programcsomag közül folyamatokban az eredményesség tekintetéa Sulix és az Ubuntu ben mindenképpen megfelelőnek mondhatók. az oktatási folyamatokban A kísérletben részt vevő intézmények ezen az eredményesség tekintetében csomagokat tesztelő pedagógusai és az azokat mindenképpen használó tanulók egyetértenek abban, hogy a megfelelőnek mondhatók” Nat követelményeinek megfelelően, eredményesen alkalmazhatók ezek a rendszerek és az általuk nyújtott lehetőségek, illetve a tantárgyi és egyéb szabad szoft verek használata is lehetővé teszi mindezt. A HuEdu kapcsán felmerült probléma azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem egészen zökkenőmentes az alkalmazás minden esetben, és bár ez a probléma nem a tanítás tartalmához kapcsolódott közvetlenül, hanem a megszervezéséhez, kivitelezéséhez és telepítéséhez, ilyen módon mégis érintette a tartalomátadás, ismeretközlés folyamatát is,

hiszen a pedagógusoknak más megoldásokkal (többnyire nagy szolgáltatók ingyenesen használható webes lehetőségeinek alkalmazásával) kellett áthidalniuk a helyzetet. Mely szoft verek, tanulási környezetek és iskolai adminisztrációs rendszerek alkalmazhatóak nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszereken? A tesztelésbe bevont szoft verek és tanulási környezetek alkalmazhatók a kísérleti intézményekben tesztelt Sulix, Ubuntu rendszereken, és nem zökkenőmentesen, de egy részükben a HuEdu alatt is alkalmazhatók ugyanezek. A legkevésbé problémásnak a LibreOffice és az Open Sankoré bizonyult, amelyik mindhárom tesztelt rendszer alatt működött, funkciói megfelelően és rendeltetésszerűen használhatók voltak (kisebb, felhasználói élmény kategóriájába sorolható szemponttól – például prezentációban hangeffektek szűkebb/eltérő kör – eltekintve), a Nat-hoz kapcsolódó tartalmak tanításában nem

jelentettek akadályt. „A legkevésbé problémásnak a LibreOffice és az Open Sankoré bizonyult, amelyik mindhárom tesztelt rendszer alatt működött” SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E Milyen kihívásokkal járhat az átállás az érintettek számára iskolai, települési, regionális és nemzeti szinten? (előnyök, hátrányok, üzemeltetés, emberi erőforrás, módszertan) A pilot kutatásba bevont szabad, nyílt kódú rendszerekre történő átállás a kutatásban gyűjtött adatok alapján leginkább az előkészítésen, a pedagógusok rugalmasságán és az informatikai rendszer elavultságán múlik. A jól átgondolt, megtervezett átállás kevesebb kihívást jelent a résztvevők számára. Iskolai szinten mindenképpen a célok megfogalmazására, a pedagógusok megnyerésére és nem utolsósorban képzésére van szükség. A képzés iránti igényt maguk a pedagógusok

kiemelten kezelték, mindenképpen elengedhetetlennek tartják, már az átállás megkezdése előtt, előzetes formában, és aztán a konkrét eszközök, szoft verek használatához kapcsolódóan mind technikai, mind módszertani szempontból. Itt előnyként lehet kiemelni, hogy a legtöbb iskolában munkaközösségi szinten maguk is foglalkoznak ilyenek szervezésével, és működik a tudásátadás, tapasztalatcsere is, többé-kevésbé szervezett formában. Az informatikai rendszerek elavultsága a használat sebességében jelentett kihívást, minden funkció és lehetőség használható egy lassú rendszeren, csak sok türelemre és kitartásra van szükség, ami az óraszervezési, tanrendszervezési kérdésekben nehezebben tervezhető. Az informatikai eszközökkel felszerelt termek hiánya jelentett még kihívást, a legtöbb intézményben a számítógép-használat az informatikateremre korlátozódik, ezek száma és kihasználásuknak lehetőségei végesek.

Emberi erőforrás tekintetében jelentős kihívás nincsen, azt érdemes szem előtt tartani, hogy olyan rendszergazdát alkalmazzon az intézmény, aki tájékozott a szabad, nyílt forrású rendszerek használatában, és tapasztalattal rendelkezik az admin feladatokkal kapcsolatban. A pedagógusok kapcsán kihívást jelent a korábban is megfogalmazott kezdeti időbefektetés, de ez hosszabb távon megtérülőnek tekinthető a tapasztalatok alapján. Települési és regionális szinten nem annyira kihívásnak, mint inkább megoldandó kérdésnek nevezhető az, hogy miképpen támogatható a területen érintet intézmények közötti együttműködés ebben a kérdésben, a tapasztalatcsere, a képzési kooperáció tudásátadás. Nemzeti szinten egyértelmű kihívást jelent a kutatás tapasztalatai alapján a kormányzati rendszerekkel, központi adminisztrációs rendszerekkel kapcsolatos kompatibilitási probléma, a kommunikációs nehézség a rendszerek között

(pl. e-napló, adatközlés, adatlapok használata), valamint a fejlesztett elektronikus tananyagok, digitális tankönyvek szabad, nyílt kódú rendszerek alóli korlátozott vagy lehetetlen használata. A szélesebb felhasználói kör és eszköz számára való akadálymentes hozzáférés biztosítása, kötelezővé tétele egy kritikus szempont lehetne a kihívások csökkentésében. Miben különböznek a nyílt forráskódú, szabad terjesztésű szoft verek a pedagógusok, a tanulók, rendszergazdák számára a Windows platformhoz képest a felhasználói élmény és szoft verkezelés vonatkozásában? Egyértelműen két különbözőség körvonalazódott a kutatás során ebben a tekintetben, ez a felhasználói élmény szempontjából elsősorban a tanulók számára jelentett problémát, hiszen a számítógépes játékok használata az, amelyre a Windows rendszerek alkalmasak, a szabad, nyílt kódú rendszerek nemigen. Ez jelentősen nyom a latban akkor, amikor

a diákok például az otthoni rendszer megválasztásáról döntenek. A felhasználói élmény oktatási szempontú problémái inkább abban érhetők tetten, hogy egyes szoft verek esetében a Windows 117 118 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E változathoz képest eltérő tartalmú lehetőségek használhatók, de a funkció nem különbözik (pl. a prezentáció esetében LibreOffice Impressnél a hangeffektusok köre némileg más, mint a PowerPointban). A kezelőfelületek esetében a Windows változathoz jobban hasonlító, attól kisebb mértékben való eltérés preferáltabb, de tanulási idő után a nem Windows változatok alkalmazása is zökkenőmentessé válik. Az lehet alternatív megoldás erre a nehézségre, ha – azoknál a szoft vereknél, amelyek erre módot adnak – már Windows alatt használatba kerülnek (pl. a LibreOffice elérhető minden platformon), így

lehetőség van arra, hogy ott megszokja, megtanulja a használatát a felhasználó, és a későbbiekben ez nem vagy alig jelent problémát majd a szabad, nyílt kódú rendszeren használva. A rendszergazdák számára a pilot kutatás során gyűjtött adatok alapján az jelenthet problémát, hogy nehezebb a szabad, nyílt forrású rendszerekkel kapcsolatos problémákra megoldást találni, ehhez járatosnak kell lenni azokban a közösségekben, amelyek a szabad rendszerek használatával közösségi fejlesztés keretében foglalkoznak. Hogyan illeszthetők az iskolában már meglevő IKT eszközök (interaktív tábla, szavazórendszer) nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszerekhez? Az interaktív tábla az Open Sankoré szabad táblaszoft ver használatával nagyon könnyen alkalmazható a szabad, nyílt forrású rendszerekkel a pilotban született tapasztalatok alapján, nem jelent nehézséget technikai és módszertani szempontból sem.

Válaszadó rendszerek kapcsán sem volt tapasztalható probléma. SZABAD 6.5 É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E A pilot kutatás hipotéziseinek beválása A pilot kutatás előtt hipotéziseket fogalmaztunk meg, melynek alapjául a szakterületi elemzés (szakirodalmi kutatás) megállapításait használtuk fel. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a pilot során gyűjtött adatok alapján a hipotéziseink igazolhatók-e, avagy el kell őket vetni. A hipotézisek vizsgálatát azok sorrendjében, egyesével haladva tesszük meg, a szükséges és releváns pontokon azonban összevontan több hipotézisre térünk ki Természetesen eredményeink csak erre a mintára érvényesek, nem általánosíthatók a tanulók vagy a pedagógusok egészére. (H1) A nyílt forráskódú operációs rendszer környezetben a tanulók a Nemzeti alaptantervnek megfelelő, a zárt forráskódú operációs rendszerekkel

egyenértékű képzésben részesülnek informatika tantárgyból. (H2) A nyílt forráskódú operációs rendszer környezetben, szabad szoft verek alkalmazásával a tanulók a Nemzeti alaptantervnek megfelelő, a kimeneti követelményekhez is illeszkedő oktatásban részesülnek a közismereti tantárgyakból és idegen nyelvből. A pilot projekt adatgyűjtése, az eredmények elemzése alapján azt találtuk, hogy mind informatika tantárgyból (H1), mind pedig közismereti tárgyakból és idegen nyelvből (H2) a NATnak megfelelő, kimeneti követelményeihez is illeszkedő, a zárt kódú rendszerekkel egyenértékű képzés volt biztosítható a tanulók számára a vizsgált mintán. Minderről a pedagógusok és a tanárok interjúi során kaptunk egyértelmű visszajelzést, a diákok minden esetben el tudták sajátítani saját megítélésük és pedagógusaik megítélése szerint is azokat az ismereteket, melyek a témakör tanulási tartalmait jelentették.

Minden esetben el tudták készíteni a tanóri feladatokat az órán a tanulók. Idegen nyelvből és matematikából, fizikából – ahol eddig nem, vagy nem ilyen mértékben használtak IKT-eszközöket a tanórákon – a diákok és a tanárok is motiválóbbnak és könnyebben tanulhatónak/taníthatónak ítélték a tananyagot, ezzel is az eredményes elsajátítás lehetőségét mutatták be. Így a (H1) és (H2) hipotéziseket a rendelkezésünkre álló adatok alátámasztják, ezek a hipotézisek beigazolódtak. (H3) A vizsgálati csoportokban dolgozó pedagógusok felkészülésében, tanórai munkájában, módszertani eljárásaiban nem jelent többletmunkát a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazása. A pilot projektben a pedagógusok interjúi alapján felkészülésre, tanítással kapcsolatos tevékenységekre, módszertani alkalmazással kapcsolatos teendőkre az új rendszer alkalmazásának kezdetén jelentősen több

időt kell fordítani, mint amennyi ideig előtte szükség volt ezekhez a tevékenységekhez. Azonban azt is megállapíthattuk az interjúk alapján, hogy ez később megtérül, és hosszabb távon kevesebb előkészületre van szükségük, így kevesebb időt kell fordítani egy-egy órára való felkészülésre, ráadásul az elkészített tanulási segédanyagok később újra és újra felhasználhatóak lesznek. A megnövekedett időt részben az jelenti, hogy a rendszerek nyújtotta tárhelyekre el kell készíteni a feladatot, fel kell tölteni (importálni), részben pedig az, hogy eltérő felhasználói felülettel nehézkesebb kezdetben a használat, illetve a korábban Windowsra elkészített anyagok sok esetben nem alkalmazhatók – leggyakrabban 119 120 SZABAD É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E szerkesztési hibák miatt – az új szoft verekkel egyszerűen, és el kell őket készíteni

újra, vagy sok időt kell tölteni az átalakítással. A fentiek alapján megállapítható, hogy ez a hipotézis (H3) részben igazolódott be, rövid távon több időt kell befektetni, ez csak hosszabb távon csökken. (H4) A különböző nyílt forráskódú operációs rendszerek által biztosított környezetekben nem tér el a pedagógusok és a rendszergazdák tevékenysége. A megfogalmazott hipotézisre (4) vonatkozóan a rendszergazdák megállapításai nem mutattak abba az irányba, hogy jelentősen más tevékenységre lenne szükség részükről, mint a Windows környezetben dolgozó rendszergazdák esetében. A pedagógusokra vonatkozóan úgy találtuk, hogy a tevékenységek jellege, típusa, formája nem tér el a szabad, nyílt kódú rendszerek használata esetében, de kiegészül másféle, megoldáskereső tevékenységekkel is (pl. a kompatibilitási problémák feloldására, elkerülésére törekvés), illetve kezdetben jelentősebb idő- és

energiabefeketetéssel jár a munkájuk a nem zárt kódú környezetben, így ezek alapján kijelenthető, hogy a fenti hipotézisünk (H4) részben igazolódott be. (H5) A pedagógiai vizsgálatban részt vevő intézményeknél az adminisztrációban a zárt forráskódú operációs rendszerek nem válthatók ki maradéktalanul. A pilot kutatás során gyűjtött adatok alapján – amelyek szerint sok esetben nehézkes a kommunikáció a központi és a helyi adminisztrációs rendszerek között, illetve gyakran Windows szoft verek által biztosított formátumok benyújtására van szükség és ez konvertálási feladatokat is ró az intézményekre – azt lehet mondani, hogy nem váltható ki maradéktalanul a zárt kódú rendszer. A webes felületek lehetővé teszik a kommunikációt összeillési probléma nélkül, de ezek nem minden funkció elérését teszik lehetővé, így azok a feladatok, amelyek így nem intézhetők, problémát jelenthetnek. Ugyanakkor az

interjúkból kiderül, hogy a problémákat meg tudják oldani végső soron, de plusztevékenységet igényel, és körülményessé teszi a feladatellátást. Ezek alapján megállapítható, hogy ez a hipotézis (H5) beigazolódott ÖSSZEGZÉS, 7. Összegzés, ajánlások 7.1 Összegzés a köznevelésben dolgozó pedagógusok számára A JÁNL ÁSOK A pilot projekt során az abba bevont pedagógusok munkáját vizsgálva néhány fontosabb szempont, eredmény, tapasztalat kiemelhető, amelyek más pedagógusok számára hasznosak, támogatóak lehetnek akkor, ha szabad, nyílt forráskódú rendszerek használatára kívánnak áttérni intézményükben, illetve ilyen típusú szoft vereket kívánnak alkalmazni a tanórákon. • A szabad, nyílt kódú szoft verek használata valójában kevés tekintetben különbözik a megszokott, zárt kódú rendszerektől, kevés előtanulmányozás, előkészület után, vagy párhuzamos használattal zökkenőmentes is lehet a

váltás, de megkönnyítheti az is, ha az otthoni számítógépes rendszerben is Linux alapú megoldások kerülnek kialakításra – a szabad választás lehetősége biztosított. • A tanulók számára rendkívül motiváló és „testközeli” az ezen eszközök alkalmazásával vezetett tanítás, könnyebben bevonhatók a tanulásba, az órán aktívabbak lehetnek és könnyebben interiorizálódik az elsajátított tudás, szívesebben alkalmazzák, ez könnyebbé teheti a tudás transzferálását is – több és a szakmai önbecsülést is jobban építő visszajelzés érkezik a diákoktól. • Nagyon hasznos és jó közösségépítő is egyben a munkaközösségeken belüli, illetve azok közötti tudásmegosztás, akár formális, akár informális módon szerveződik. • A kezdeti többletidő befektetése hosszabb távon megtérül, a már előkészített anyagok, tartalmak, feladatok a későbbiekben csökkenthetik a felkészülésre fordítandó időt,

energiát. • A szabad, nyílt rendszereken készített tartalmak használhatók más, megszokott rendszerek alatt is. • Tanulságként említhető, hogy folyamatos és élő kapcsolatot érdemes lehet tartani az alkalmazott rendszert fejlesztő, támogató, szolgáltató közösséggel/céggel/forgalmazóval a folyamatos és tartós változás, fejlődés érdekében. • Tanulás és tapasztalat is egyben, hogy jelentős szerepet kell szánni ebben az esetben is – akárcsak a hagyományos eszközök használatakor – az alkalmazott rendszerek, szoft verek eszközök előkészítésére, működésük stabilitásának ellenőrzésére. 121 122 ÖSSZEGZÉS, 7.2 A JÁNL ÁSOK Összegzés az intézményvezetők számára • Az intézményi szintű átállás előtt alapos célmeghatározásra, a szükségletek, igények körvonalazására érdemes időt szánni, hogy a neki megfelelő rendszert tudja az intézmény kiválasztani. • Az előzetes képzés, tájékoztató

bemutatás, feltérképezés lényeges lehet a tartózkodók, ellenállók megnyerése érdekében. • A szabad, nyílt kódú rendszerekkel kapcsolatos teendőkben jártas, erre motivált rendszergazda alkalmazása, a rendszergazda folyamatos önképzésének lehetővé tétele, támogatása segíti a megfelelő háttértámogatás biztosítását intézményen belül. • Praktikus mindenki számára megfelelő feladatmegosztást lehetővé tenni a rendszergazda és az informatika szakos tanárok között, egymás támogatása érdekében. 7.3 Összegzés a fenntartó számára • A pedagógusok és tanulók munkáját, tanulási és tanítási folyamatait nagymérték- ben támogatják az IKT-eszközök, ezen belül ezt költséghatékonyabb formában teszi lehetővé a szabad, nyílt forrású rendszerek használata, hiszen elkerülhető az anyagi függőség valamely forgalmazó termékeivel szemben. • A pilot kutatás tapasztalatai szerint különösen a tanügyi

adminisztrációs rendszerekkel, központi adatszolgáltatással kapcsolatban merülnek fel nehézségek szabad, nyílt kódú rendszerek alól, formátumproblémák miatt leginkább. • Az elavult számítógépes környezetek a kisebb erőforrás-igényű szabad, nyílt kódú rendszerek üzemeltetését is akadályozhatják, ez gyakorta a sebességben jelenik meg (pl. rendkívül hosszú ideig tart, amíg megjelenik egy előre elkészített feladat a képernyőn), és rendkívül frusztráló lehet tanárnak és diáknak is, a rendszerek fejlesztéséhez szükséges anyagi ráfordítás azonban részben megspórolható a szoft verek költségeinek csökkenésével. ÖSSZEGZÉS, 7.4 A JÁNL ÁSOK Javaslatok más iskolák számára A pilot kutatásban részt vevő, Ubuntut használó tanulók csoportjának javaslata szerint a jelen projektben IKT-val támogatott tantárgyakon kívül nagyon jó lenne még a kémiát, történelmet is ilyen módszerrel tanulni. Véleményük

szerint az IKT-val támogatott és hagyományos tanórák között egy egészséges 50-50%-os arányt lehetne fenntartani, így nagyon jól alkalmazható rendszert kapnánk. Észrevételük szerint az órákba bevont IKT-eszközök számát is lehetne csökkenteni egy-egy tanórán, ha az eszközök alkalmazása rendszeresen történik. A rendszergazdák az egyes platformokból adódóan különböző szempontok mentén tettek javaslatokat. A SuliX esetében a rendszergazda kiemeli, hogy fellelhető sok tantárgy-specifikus szoft ver, amik rögtön használhatóak, illetve vannak olyanok, melyeket fel kell tölteni tartalommal és ettől függően lehet történelem vagy kémia vagy akár az idegen nyelv oktatására használni. Tehát széles palettából válogathatnak a pedagógusok. A HuEdu kapcsán a rendszergazda javaslatai főként a fejlesztőkkel való jó kapcsolat ápolására vonatkoznak. „Jó kapcsolatot kell ápolni a fejlesztőkkel, az nélkülözhetetlen És

egyvalakit kell kiválasztani a fejlesztők közül” Ha van egy ilyen bizalmi személy, hozzá lehet fordulni, ő ismerni fogja az adott intézmény ügyes-bajos dolgait. Így könnyebb a kommunikáció és gyorsabban, hatékonyabban lehet segítséget kapni a felmerülő problémákban. Az Ubuntut üzemeltető rendszergazda konkrét javaslatokkal élt: „Én úgy kezdeném talán, hogy a LibreOffice-t, mint Office programot próbáljanak már akár Windows vagy más operációs rendszerek alatt népszerűvé tenni, mert a legnagyobb kerékkötő ugye az, hogy márpedig szövegszerkesztő az mindenkinek Word, a táblázatkelő, az az Excel.” Szintén ebben az iskolában az adminisztrációért felelős kolléga úgy látja, hogy a legfontosabb a tanárok attitűdjének pozitív beállítása. Ezt véleménye szerint még a rendszer bevezetése előtt a pedagógusok továbbképzésével lehet elérni Hiszen, ha látják, hogy az új rendszer hogyan működik, milyen előnyökkel

jár, van módjuk kicsit ismerkedni vele, akkor az attitűdjük is könnyebben alakítható. A pedagógusok körében is többféle javaslat született. Ezek egy része hasonló a rendszergazdákéval, amennyiben ők is javasolják a pedagógusok képzését, ill a fejlesztőkkel és a különböző nyílt forráskódú operációs rendszerekkel és szabad szoft verekkel foglalkozó csoportokkal való kapcsolattartást A SuliX-szal dolgozó egyik pedagógus véleménye szerint külön tanfolyamra lenne szükség az iskolában, ahol az adott köznevelési intézmény sajátosságait alapul véve mutatják be, hogyan is kell az új rendszert kezelni. A HuEdut használó egyik pedagógus javaslata nagyon hasonló. Ő főként az ingyenes konferenciákat, ingyenes képzéseket emeli ki, amire véleménye szerint érdemes elmenni Továbbá úgy véli, hogy amikor már kellő rálátással bír a pedagógus a nyílt forráskódú operációs rendszerekre, akkor könnyebben el tud

köteleződni valamelyik rendszer mellett. Ezek után akár egy lépésben is megvalósítható az átállás. Ugyanez a pedagógus kiemeli a fejlesztőkkel való közös munka fontosságát is: „jó lenne, ha egy évet sikerülne úgy végigcsinálni a fejlesztő teammel, hogy a tanárokkal közösen végignézik az egészet, tehát hogy élő környezetben legyen tesztelve és egyből úgy fejleszteni”. 123 124 ÖSSZEGZÉS, A JÁNL ÁSOK A rendszergazda véleményéhez nagyon hasonló javaslattal élt egy másik HuEdus pedagógus: „Azt javasolnám, hogy nyár elején vágjanak bele és teszteljék végig az egészet. Próbáljanak ki többféle módszert, és válasszák ki azt, amelyik számukra a legjobb” Az egyik Ubunt-t használó pedagógus megfogalmazza, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek bevezetésének egyik fontos eleme kell, hogy legyen az adott intézményben dolgozó jól felkészült rendszergazda. Fontosnak tartja,

hogy a pedagógusok készüljenek fel rá, hogy valami újat fognak tanulni, így nyitottabban állhatnak az új rendszer kihívásai elé. Valamint javasolja, hogy érdemes kapcsolatot tartani pár olyan csoporttal, akik a szabad szoft verek terén tevékenykednek. Kiemeli, hogy ha a nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket használják a pedagógusok, akkor nem kell hozzá drága tankönyvet megvenni, az anyagokat nemcsak egy számítógépről lehet elérni, hanem a világ bármely pontjáról bármikor. Egy másik Ubuntut használó pedagógus javaslata, hogy először fontos a tárgyi feltételek megteremtése (megfelelő mennyiségű számítógép, laptop, interaktív tábla) az adott intézményen belül: „az iskola fele ilyen kéne, legyen, hogy nagyüzemben lehessen ezt csinálni” Emellett ő is kiemeli a pedagógusok képzését, tájékoztatását, mert ha megismerik a kollégák az új rendszert, biztos többen is bekapcsolódnak majd.

Hiszen ezekkel az eszközökkel sokkal színesebbé tehetik a pedagógusok a tanórákat, ami mind a tanulók, mind a pedagógusok számára kedvező. ÖSSZEGZÉS, 7.5 A JÁNL ÁSOK Ajánlások, javaslatok intézményi és nemzeti szinten A pilot projekt eredményei, tapasztalatai alapján érdemes és szükséges néhány javaslat megfogalmazása az oktatás azon szereplői számára, akik az ágazat bizonyos szintjein döntési helyzetben vannak, illetve döntés-előkészítő szerepük lehet a folyamatok során. Az intézményvezetők számára legfontosabb szempontként annak figyelembevétele javasolt, hogy egy esetleges szabad, nyílt kódú rendszerre való átállás esetében az előkészítő folyamatoknak biztosítsanak kellő teret. Ennek során a tájékozódás, megismerés mellett fontos azt is, hogy a pedagógus kollégák számára ismerkedési, képzési lehetőség legyen elérhető a szabad, nyílt forráskódú rendszerek használatával, jellemzőivel,

lehetőségeivel, különbözőségük mibenlétének megismerésével kapcsolatban. Érdemes megfontolni azt is, hogy helyi települési és tankerületi szinten az intézmények között összehangolt átállási folyamatot alakítsanak ki az intézményvezetők, hogy ne egyszerre történjen mindegyik intézményben a váltás. Az is megfontolandó, hogy ne egyszerre, egy lépésben menjen végbe az átállás, mert a pilot kutatás tapasztalatai azt mutatják, hogy biztonságosabb és könnyebben átvezethető folyamat az alrendszerenkénti, vagy időben eltolt lépésekkel megvalósított váltás. Érdemes lehet olyan megoldás kiválasztásában gondolkodni, amelyik supportot is biztosít hivatalos, szervezett formában az általa nyújtott szolgáltatáshoz (rendszerhez). Javaslat intézményi és tankerületi szinten is, hogy amennyiben nem kizárólag az informatikaórákon használnák a rendszert, akkor forrásokat kellene biztosítani arra, hogy a tantermeket is ellássák

a szükséges berendezésekkel. semlegesség támogatása fontos szempont lehetne, hiszen ez minden intézménynek és a tankerületnek is érdeke, hogy az adatok szolgáltatása, adminisztrálása, statisztikák készítése során ne ütközzenek a felhasználók kompatibilitási, kommunikációs problémákba. Javaslat egy esetleges átállás támogatására a tankerületi szinten összehangolt képzések, orientációs lehetőségek szervezésének lehetőségét biztosítani, támogatni, ami hatékonyabbá teheti azt, illetve az egymástól tanulás, a jó gyakorlat megtekintése meghozhatja az önbizalmát, bátorságát a jelenleg óvakodó, tartózkodó pedagógusoknak is, az ellenállókat pedig meggyőzheti arról, hogy érdemes ebben a folyamatban előrelépniük. Nemzeti szinten egy pilot projekt tapasztalatai alapján csak nagyon óvatos javaslatokkal szabad élni, hiszen a nem reprezentatív minta révén gyűjtött adatok, eredmények nem terjeszthetők ki a teljes

populációra, nem általánosíthatók a tapasztalatok, eredmények. Így csak arra tehető javaslat, hogy szükséges lenne a központi rendszerek, adminisztrációs eszközök terén is biztosítani a technológiasemlegességet, azt támogatni, hogy a nemzeti szinten alkalmazható vagy alkalmazandó rendszerek, szoft verek minden platformon zökkenőmentesen, akadályok nélkül legyenek használhatóak. Ki kell emelni annak a szempontnak a szükségességét, hogy a digitális tartalomfejlesztés, tananyagfejlesztés terén szintén ez az elv (technológiasemlegesség) kerüljön támogatásra, hiszen így lehet biztosítani azt, hogy például digitális tankönyvek szabad, nyílt forráskódú megoldások alól is futtathatók legyenek, ezzel is biztosítva az esélyegyenlőséget a megfelelő tanulási tartalmak elérésében, hozzáférésében. 125 126 ÖSSZEGZÉS, 7.6 A JÁNL ÁSOK Javaslatok a tanárképzés, tanártovábbképzés számára A felsőoktatási

intézmények, a pedagógusképzésben részt vevő képzőhelyek számára fontos javaslatként egyértelműen megfogalmazható, hogy nagy hangsúlyt érdemes helyezni a jelenleg elsősorban a képzési tervekben szereplő néhány, az IKT-eszközök használatát tanító kurzus tematikájában első helyet elfoglaló Windows-használat tanítása mellett a szabad, nyílt forráskódú rendszerek alkalmazásának oktatására is. Az egyetemek, főiskolák sok esetben maguk is anyagi nehézségekkel küzdenek, így nem könnyű egyébként sem a zárt kódú rendszerek fenntartása. Talán a szabad rendszerek kizárólagos vagy párhuzamos használata egyrészt erre nehézségre is valamelyest megoldást nyújthatna, másrészt hozzájárulhatna ahhoz, hogy a frissen kikerülő pedagógusok már felvértezettek legyenek a szabad szoft verek használata tekintetében. A megismerkedés ezekkel a rendszerekkel már a képzés idején sokat jelenthet a későbbi használat

szempontjából. A 8. P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . A pedagógiai gyakorlatban használható nyílt forráskódú, szabad terjesztésű eszközök/szoftverek bemutatása, tantárgyi jó gyakorlatok Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. pilot kutatásában számos pedagógiai tervezési dokumentum, tematikus terv és óravázlat készült, amelyekben a nyílt forráskódú szoft verek innovatív felhasználásával találkozhatunk. Ebben a modulban ilyen tematikus tervekkel és óravázlatokkal találkozhat Minden tantárgy/műveltségi terület/tantárgycsoport (pl. idegen nyelvek) esetében igyekszünk mindhárom, az oktatócsomagban bemutatott operációs rendszerhez illeszkedő pedagógiai tervezési dokumentumokat közreadni 8.1 Informatikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel 8.11 Prezentáció készítés alapjai –

ismétlés (Ubuntu) Pedagógus: Mahler-Lakó Viktória, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest Tantárgy: informatika Évfolyam: 10. Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Prezentációkészítés lépéseinek átismétlése. Rövid, egyszerű bemutató készítése (formázás, objektumok beszúrása, animálás) Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma? Lehet példákat hozni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire? Alkalmazható lesz ez a tudás más tárgyakkal kapcsolatos előadás készítésekor. Milyen speciális előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek) A diákok számára elérhetővé kell tenni a feladat megoldásához szükséges forrásanyagot, mintát, amelynek formátuma: egyszerű szöveg, kép. Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)? Az önálló munka során a

feladat megoldásához szükséges idő eltérő lehet a tanulóknál. Aki hamarabb végez, annak biztosítani kell elfoglaltságot, többletfeladatokat. A lassabban haladóknak segítségre lehet szüksége a feladat időben való elvégzéséhez. Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátításához? Új prezentáció létrehozása, új dia beszúrása, elrendezés kiválasztása, dia részeinek ismerete, dianézetek ismerete, animációk fajtái és alkalmazása. 127 128 A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? A kiadott feladatban kapnak a diákok némi önálló döntési lehetőséget. A prezentáció színeit, hátterét maguk választhatják meg és az animációban is

lesznek szabadon választott elemek. Az óra végén esetleg lesz idő arra, hogy az elkészült prezentációkra egy-egy pillantást vessünk Milyen tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál? A feladat mennyiségénél fontos figyelni arra, hogy az óra végéig mindenki elkészüljön a kitűzött feladatokkal. A gyorsan elkészülő tanulók szorgalmi feladatot kapnak, hogy ki tudják tölteni a rendelkezésre álló időt, amíg mindenki befejezi a feladatot. A lassabb tanulóknak némi segítségre lesz szükség. Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? A feladatlap végén szorgalmi feladatok találhatók, amelyek közül a diákok választhatnak képességeiknek megfelelően. Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során? Az óra eleji megbeszélés közvetlen, míg az önálló munka közvetett nevelői hatásrendszert működtet. Számítógépek

bekapcsolása, bejelentkezés, program elindítása A feladat kitűzése, a források letöltése a Moodle-ből INSTRUKCIÓK: • Töltsétek le a feladatlapot és a forrásokat! • Tömörítsétek ki a forrásállományokat! • A feladatlap leírása alapján készítsétek prezentációt, a szükséges állományokat tartalmazza a tömörített állomány. A kitűzött feladat önálló megoldása Elkészült feladatok feltöltése a Moodle felületre Összegzés, néhány elkészült prezentáció megtekintése, értékelés 5 perc 30 perc 7 perc Az oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépése 3 perc Idő A Számítógép, projektor Számítógép, feladatlap Fülhallgató Oktatóvideók: http://szabadut.fsfhu/ oktatas/oktatovideok/ impress-videok/ Számítógép, projektor, Moodle Feladatlap, források A táblán szerepel a feladat helye és neve! Taneszközök, tananyagok A diákok használhatják a Szabad Út oldalon

található oktatóvideókat, amennyiben nem emlékeznek a korábban tanultakra. Figyelem felhívása a szorgalmi feladatokra Egyéni sajátosságok figyelembevétele A diákok segítséget kérhetnek. A munkájukat folyamatos figyelemmel kell kísérni, a lemaradókat támogatni Járjunk körbe, hogy meggyőződjünk róla, hogy mindenki sikeresen megtalálta, letöltötte, kitömörítette a feladathoz szükséges forrásokat. Egyéb megjegyzések P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Frontális megbeszélés Egyéni munka Frontális munkaforma Alkalmazott tanulásszervezési módok 129 130 A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . FELADAT Forrás: Informatika érett ségi közép szint 2009. október Tangram feladat A tangram

egy ősi kínai kirakós játék. Szórakoztató, de komoly kombinációs készséget igényel A játék bemutatására készítsen egy bemutatót a következő állományok felhasználásával: 01png, 02png, 03png, 04png, 05png, 06png, 07png, futopng ,macskapng, madar png, tangram.png, szovegtxt 1. Készítsen 3 diából álló bemutatót a minta és a leírás alapján! Munkáját mentse tangram néven a bemutató készítő alapértelmezett formátumában! A háromoldalas bemutatón a következő beállításokat végezze el: 0 A diák háttere legyen világoskék, a szöveg és a címek pedig sötétkék színűek! 0 A diákon használjon Arial (Nimbus Sans) betűtípust! A betűméretek legyenek az első dián 60 és 32 pontosak, a második dián 44, 26 és 24 pontosak, a harmadik dián pedig 44 és 28 pontosak! 2. Az első diára írja be címnek a TANGRAM szót! Formázza félkövér stí lussal! Az alcím pedig legyen az Ősi kínai kirakójáték szöveg! 3. Az első diára

illessze be a futopng állományt! Méretét növelje meg kétszeresére a méretarányok megtartásával! Másolással és tükrözéssel készítse el a második képet, majd helyezze el a képeket a minta szerint a dia bal és jobb alsó sarkába! 4. A második diára illessze be a minta szerinti szöveget a szovegtxt nevű, UTF-8 kódolású állományból, majd formázza a mintának megfelelően! (A felsorolás kialakításakor ne hagyjon felesleges szóközt a szövegben!) 5. A szöveg mellé illessze be a tangrampng képet 9×9 cm-es méretben a minta szerint! 6. A harmadik diára illessze be a szovegtxt állományból a mintának megfelelő szöveget, majd a szabályokat számozott lista elemeiként jelenítse meg! 7. Szúrja be a harmadik diára a madarpng és a macskapng képet! A képeket a mintának megfelelően igazítsa úgy, hogy az állatok lába egy vonalban legyen! 8. Készítsen animációt az első dián lévő két képre úgy, hogy a képek egyszerre, a szöveg

után automatikusan az alapértelmezettnél lassabban ússzanak be! Az animációt állítsa be úgy, hogy a bal oldali kép balról, a jobb oldali kép pedig jobbról ússzon be! A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Szorgalmi feladatok Az elkészült bemutatót módosítsa az alábbiak szerint. 1. A diák háttere legyen levendulakék RGB (204, 204, 255) kódú szín, a szöveg és a címek pedig tengerészkék RGB (0, 0, 128) kódú színűek! 2. A tangrampng képet úgy helyezze el a 2 dián, hogy a kép bal felső sarka a dia közepétől függőlegesen 0 cm-re, vízszintesen pedig 2 cm-re legyen! 3. Készítse el a harmadik diára a következő ábrát a 01png, , 07png állományok felhasználásával! (Az ábra elkészítésénél eltolást, tükrözést és forgatást használjon!) 4. Az elkészült ábrát a minta alapján helyezze a 3 dia bal

oldalára úgy, hogy ne takarja a szöveget! 131 132 A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Minta A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 8.12 Prezentációkészítés alapjai – ismétlés (SuliX) Pedagógus: Takáts Botond, Szerb Antal Gimnázium, Budapest Tantárgy: informatika Évfolyam: 9. A tervezett témakör céljai és követelményei hogyan kapcsolódnak a Nemzeti Alaptantervhez és a Kerettantervhez? A prezentációkészítés témakörében nemcsak az adott típusú dokumentum elkészítésének technológiáját, hanem magát a jól elkészített prezentációt is tekinthetjük oktatóanyagnak. Mindezek által a Nemzeti Alaptanterv olyan fejlesztési feladataira koncentrálunk az informatikai eszközök használatán

túl, mint az írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása és információmegjelenítés az alkalmazói ismeretek feladatköréből. Helyet kap a célok közt az infokommunikáció témakörből az információkeresés, információközlési rendszerek valamint az információs technológián alapuló kommunikációs formák megismertetése. Az interaktív lehetőségek bemutatásával célkitűzésünk az egyszerűbb folyamatok modellezése a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörből. Milyen célok elérésére törekszik majd az órákon? Mi a célja a tanórákkal? A témakör tanításával a diákság esetében a fent megfogalmazott célok elérésére törekszünk majd úgy, hogy az iskolánkban használatban lévő operációs rendszerből, irodai és segédprogram-gyűjteményből a lehető legtöbb, a korszerű oktatásban jól használható, szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és

módosítható számítógépes programot mutassunk be, ezzel segítve az operációs rendszer választása előtt álló pedagógusok számára a kedvező döntéshozatalt. Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma? Lehet példákat hozni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire? A prezentációk használata vitathatatlanul az egyik legszembeötlőbb kapcsolódási pont az egyéb tantárgyakkal. Mivel a diákok maguk is számtalan bemutatót látnak vagy már készítettek is pl magyar irodalom, művészettörténet, történelem és természettudományos témakörökben, a bemutató elkészítésének technikája közvetlenül biztosítja az átjárhatóságot ezen területek között. Milyen speciális segédanyagok, technikai előkészületek szükségesek? A működő géptermen, operációs rendszereken és irodai csomagokon túl biztosítani kell az oktatóanyagokat, az irányított és önálló feladatleírásokat valamint a mintabemutatókat

minden prezentációs rendszerben, kivetítőt, Internetkapcsolatot és a tantermi adminisztrációs rendszert, amelynek bemutató és távsegítség funkciói esetünkben helyettesítik az interaktív tábla használatát. Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)? A kivetítővel segített géptermi munka során a diákoknak nehéz lehet a figyelem-összpontosítás, mikor hová kell nézniük, mikor kell rögtön megoldani a feladatot és mikor a bemutatás után. Értelemszerűen erre megfelelő utasításokat fognak kapni Az önálló tananyag elsajátítása esetén nehézség lehet még az időbeosztás, amelyben még nem rendelkeznek a diákok kellő rutinnal. Minden órán fel kell készülni az internetes kapcsolat egy esetleges 133 134 A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K .

kimaradására, a forrásfájlok hálózaton (és esetleg pendrive-on) való elhelyezésével. Meghibásodás esetén pedig csereszámítógépről kell gondoskodnunk Milyen előzetes ismeretek, fogalmak kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátításához? A korosztály kerettantervi hálójából kiolvasható előismeretekre számítunk. A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, megkeresése, felhasználása mellett szükség lesz az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismeretére, alkalmazására, a karakter- és bekezdésformázások ismeretére, a digitális képek formáinak, valamint az elkészült dokumentumok önálló publikálásának ismeretére. A korosztálytól elvárható a modern infokommunikációs eszközök ismerete és hatékony használata és a használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése. Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a

folyamatos motiváció biztosítására? A változatos munkaformák, az eddig ismeretlen rendszerek, mintadokumentumok bemutatása, az önálló produktum elkészítésének és bemutatásának lehetősége együttesen fognak hozzájárulni a folyamatos motiváltság fenntartásához és ezáltal a hatékony tanítási folyamat megvalósításához. Milyen tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál? Mint minden informatika tantárgyban használatos technika esetén, itt is előfordulhatnak a rendszer, illetve a konkrét program használatában való jártasságtól függően aránytalanságok. Ugyancsak kell számítani a motiváltságban jelentkező különbségekre is A szereplésre nyitottabb tanulók nyilvánvalóan egy effektívebb lehetőséget látnak a prezentációkészítésben, míg a kommunikációjukban szegényesebb, introvertált attitűddel rendelkezők. Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni

fejlesztésének? A témakörben jártas diákoknak az első lépésektől kezdve adunk lehetőséget a tananyag önálló tempóban és egyénre szabott mélységben való elsajátítására. A sok önálló feladat lehetőséget nyújt az egyéni kreativitás kibontakozásának. Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során? A frontális munkaforma alkalmazásai és az irányított feladatok megoldása során a közvetlen nevelői hatásrendszereket működtetünk. Az előadás, ösztönzés, gyakoroltatás, segítségnyújtás, követelés és ellenőrzés módszereire még nagy szükség van a megfelelő szemléletmód kialakításához Azonban a korosztálynál figyelemmel kell lenni az olyan indirekt hatásrendszerekre való igényekre is, mint a munkafolyamat önálló meghatározása, egyéni kreativitás beépítésének lehetősége és az egyéni véleményalkotás, valamint a vélemények tiszteletben tartása a vita módszere során.

Célkitűzések, eszközök, oktatási anyagok és számonkérés ismertetése. Ismétlés, a LibreOffice Impress felületének bemutatása, diasorok megnyitása, lejátszása és mentése. A látott ak kipróbálása Diaelrendezések, sablonok. Multimédiaelemek: szöveg, alakzat, kép, táblázat, diagram beszúrása. A látott ak kipróbálása 11–20. perc 21–25. perc 26–30. perc 31–35. 36–45. perc Az oktatás tartalma, tananyag, az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései 1–10. perc Idő A Munkaállomások telepített SuliX-szal, Impress-szel Munkaállomások telepített SuliX-szal, Impress-szel Taneszközök, tananyagok Ismételni annak is érdemes, aki már tanulta, vagy gyorsabban tájékozódik a rendszerben. Egyéni sajátosságok figyelembevétele Kicsengetés előtt egy perccel szólni kell, hogy fejezzék be a munkát. Lehetőleg a webről és a hálózatról is. Fel kell hívni a figyelmet az esztétikai, ergonómiai

vonatkozásokra. Nincs szükség a munkák mentésére A későbbi félreértések elkerülése végett készíthetünk egy vázlatot, amelyet megosztunk a diákokkal. Egyéb megjegyzések P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Önálló munka Frontális munka Önálló munka Frontális munka Frontális munka Alkalmazott tanulásszervezési módok 135 136 A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 8.13 Gyakorlás – SuliX Pedagógus: Takáts Botond, Szerb Antal Gimnázium, Budapest Tantárgy: informatika Évfolyam: 9. Néhány alternatíva bemutatása: Inkscape-Sozi. Néhány alternatíva bemutatása: CSS-Javascript alapú prezentációk. Különböző formátumok problémái. Saját prezentáció készítése tetszőleges

témában, amelyben alkalmazza a tanult elemeket. 11–15. perc 15–20. perc 21–22. perc 23–45. perc Tanári felügyelettel segített önálló munka Frontális munka Frontális munka Frontális munka Frontális munka Frontális munka Alkalmazott tanulásszervezési módok Internetkapcsolat Kivetítő Taneszközök, tananyagok Kicsengetés előtt egy perccel szólni kell, hogy fejezzék be a munkát. Szólni kell a platformfüggetlenségről és a böngészők szabad szoft ver mivoltáról. Dinamikusan fejlődő irány. Lényegében a fenti ingyenesen használható változata. Magyar vonatkozású szoft ver. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a Prezi nem szabad szoft ver, ingyenesen csak zárt környezetben használható. A prezentációs rendszer nevére és elveire is rá lehet kérdezni. Egyéb megjegyzések P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö

K . Néhány alternatíva bemutatása: Prezi. 6–10. perc A Más típusú prezentációs rendszerek ismeretének felmérése Az oktatás tartalma, tananyag, az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései 1–5. perc Idő 137 138 A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 8.2 Fizikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel 8.21 Az elektromos áram kialakulása - SuliX Pedagógus: Hegyiné Farkas Éva, Szerb Antal Gimnázium, Budapest Tantárgy: Fizika Évfolyam: 10. Milyen célok elérésére törekszik az órán? Mi a tanóra közvetlen célja? Az elektromos jelenségek és a „mechanikai” jelenségek kapcsolatának megmutatása. A jelenségek ok-okozati kapcsolatainak felismertetése. Mely más tantárgyak tartalmával hozható kapcsolatba a tanóra tartalma? Lehet-e példákat hozni a gyakorlati alkalmazásra? Biológia – idegek

működése. Kémia – kémiai áramforrások, galvánelemek Milyen előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek) Kísérleti eszközök előkészítése, kipróbálása (Wimshurst-gép, elektromos giling-galang). Kérdőívek összeállítása, szavazórendszerbe történő feltöltése, illetve kinyomtatása. Pluszfeladatok előkészítése Milyen várható nehézségekre kell felkészülni? (Tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek) A tanulócsoport nagy létszáma (32 fő) miatt nagy különbségek adódhatnak a tanulópárok teljesítménye között a feladatmegoldásban. Milyen előzetes ismeretek, fogalmak szükségesek a témakör eredményes elsajátításához? Feszültség, megosztás. Fémek viselkedése elektrosztatikus mezőben Milyen megoldásai lehetnek a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? A témával kapcsolatos nehezebb számítási feladatok megoldatása. Milyen

lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? A különféle oktatási módszerek váltogatása, a kísérletek, filmrészletek, szimulációk, érdekességek fenntarthatják az érdeklődést. Milyen tanulói sajátosságokat kell figyelembe venni a differenciálásnál? A jobban teljesítő tanulók nehezebb, többletfeladatot kapnak, a kevésbé jókat személyes segítségben kell részesíteni. A páros munkának az egyik előnye, hogy a diáktárs segítsége is igénybe vehető. Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása folyamán? A párban, illetve csoportban végzett feladatok segítik a kommunikációs képességek fejlődését, a csoport munkanormáinak elfogadását, rögzülését. Bevezetés, ráhangolás Az elektromos áram kialakulása, fogalma, Áramkör és részei Áramerősség. 5 perc 10 perc 10 perc 10 perc Időterv Oktatás tartalma, tananyag A Utalás az

áram mágneses hatására. Az amper mágneses definíciója. Film: áramjárta vezetők közti erőhatás. Phet szimuláció signal circuit Filmrészlet giling-galang működéséről. Giling-galang működése élőben Wimhurst-géppel hajtva. Kérdőív, feladatlap (nyomtatva, vagy digitálisan) Cím, filmrészlet villámokról, megránduló békacombról, „villámok” keltése Wimhurst-géppel Taneszközök, tananyagok Frontális munka Tesztek, feladatok az áramerősség, a töltés és az idő kapcsolatára. Frontális munka Kérdőív tesztlap az áramkör részeivel, azok jelölésével kapcsolatban. A feladatlap kitöltése tanulópáronként Frontális munka. Munka (önálló) tanulópárokban. Kérdőív tesztlap az áram, a mozgás kialakulása okairól, az elektromos áram hatásairól. Frontális munka Alkalmazott módszerek és tanulásszervezési módok Jegyzetelés táblakép alapján Jegyzetelés táblakép alapján Egyéb megjegyzések Jegyzetelés

táblakép alapján A jobb képességű Jegyzetelés tanulók plusz ötösért táblakép alapján kiszámíthatják egy megadott áramerősség mellett az elektronok áramlási sebességét. A nehezebben haladó tanulóknak segítségnyújtás Egyéni sajátosságok figyelembe vétele P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Megalkotjuk az elektromos áram mennyiségi jellemzésére alkalmas fizikai mennyiséget. Az amper mértékegység definíciója Megvizsgáljuk a tartós töltésáramlás létrejöttének feltételeit. Azonosítjuk az áramkör részeit. Megvizsgáljuk az elektrosztatikus giling-galang működését, megmagyarázzuk az elektrosztatikai megosztás segítségével. Megbeszéljük az energiaátalakulásokat. A tanulók jegyzetet készítenek a táblakép és a kérdőív alapján. A feladatlap kitöltése tanulópáronként. Az ember első

találkozása az elektromos árammal. Korai kísérletek. Oktatás menete, folyamata, lépései 139 140 Az egyenáram Házi feladat Kiselőadás témák 5 perc 5 perc Oktatás tartalma, tananyag Gondolkodtató kérdések tankönyv alapján. Ampère élete és munkássága Galvani és Volta vitája Megalkotjuk az egyenáram definícióját. Oktatás menete, folyamata, lépései Frontális munka Alkalmazott módszerek és tanulásszervezési módok Házi feladat kivetítve Frontális munka Kiselőadás témák kivetítve Átáramlott töltés-idő grafikon Taneszközök, tananyagok P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Időterv A Egyéni sajátosságok figyelembe vétele Jegyzetelés táblakép alapján Egyéb megjegyzések A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T

E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 8.22 Ohm törvénye – az ellenállás értelmezése anyagszerkezeti, mechanikai modell segítségével – SuliX Pedagógus: Hegyiné Farkas Éva, Szerb Antal Gimnázium, Budapest Tantárgy: fizika Évfolyam: 10. Milyen célok elérésére törekszik az órán? Mi a tanóra közvetlen célja? Az elektromos jelenségek és a „mechanikai” jelenségek kapcsolatának megmutatása. A jelenségek ok-okozati kapcsolatainak felismertetése Mely más tantárgyak tartalmával hozható kapcsolatba a tanóra tartalma? Lehet-e példákat hozni a gyakorlati alkalmazásra? Biológia – idegek működése Kémia – kémiai áramforrások, galvánelemek Milyen előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek) Kisfilmek betöltése a megfelelő Open Sankoré mappába Ohm-törvény.ubz elkészítése az Open Sankoré táblaszoft verrel Kísérleti eszközök előkészítése, kipróbálása

(Wimhurst-gép, fapálca, selyempapírcsíkok, vagy Al-fólia csíkok) Kérdőívek összeállítása, Sulix szavazórendszerbe történő feltöltése, illetve kinyomtatása Pluszfeladatok előkészítése Milyen várható nehézségekre kell felkészülni? (Tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek) A tanulócsoport nagy létszáma (30 fő) miatt nagy különbségek adódhatnak a tanulópárok teljesítménye között a feladatmegoldásban. A számítógépterem 20 tanulói géppel rendelkezik Tíz tanuló munkáját kell folyamatosan úgy szervezni, hogy az ne a számítógépnél, azzal interakcióban történjék. Milyen előzetes ismeretek, fogalmak szükségesek a témakör eredményes elsajátításához? Newtoni mozgásegyenlet. Feszültség, áramerősség, fémek viselkedése elektrosztatikus mezőben. Milyen megoldásai lehetnek a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? A témával kapcsolatos nehezebb számítási feladatok megoldatása.

Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? A különféle oktatási módszerek váltogatása, a kísérletek, filmrészletek, szimulációk, érdekességek fenntarthatják az érdeklődést. Milyen tanulói sajátosságokat kell figyelembe venni a differenciálásnál? A jobban teljesítő tanulók nehezebb, többletfeladatot kapnak, a kevésbé jókat személyes segítségben kell részesíteni. A páros, illetve csoportban végzett munkának az egyik előnye, hogy a diáktársak segítsége is igénybe vehető. Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása folyamán? A párban, illetve csoportban végzett feladatok segítik a kommunikációs képességek fejlődését, a csoport munkanormáinak elfogadását, rögzülését. 141 142 Bevezetés, ráhangolás Az elektromos egyenáram kialakulása A mechanikai Ohm-törvény: esés légellenállás mellett 5 perc 10 perc 10 perc

Oktatás tartalma, tananyag Alkossunk mechanikai modellt! Vizsgáljuk meg különböző tömegű testek közegellenállásos esését! Tételezzünk föl a sebességgel monoton növekvő, vele arányos, illetve négyzetével arányos fékező erőt! Megvizsgáljuk, hogy miért alakulhat ki egyenáram állandó gyorsító erő jelenlétében. A fékező erő jelenlétének szükségessége. Töltéssel rendelkező elektroszkóp különböző idők alatt veszíti el töltését, ha fapálcával, vagy, ha fémpálcával érünk hozzá Oktatás menete, folyamata, lépései Ohm-törvény.ubz második lap Fapálca állandósult áramvezetésének vizsgálata papírlovasokkal. Az áramforrás Wimhurst-gép. Kérdőív, feladatlap (nyomtatva, vagy digitálisan) Ohm-törvény.ubz – első lap Cím, filmrészlet, saját kísérlet elektroszkóp kisütésére. Kvalitatív következtetés az átlagos áramerősségre. Taneszközök, tananyagok Frontális munka Ohm-törvény.ubz

Végsebesség számítása – harmadik lap tanulópáronként Összesítő különböző tömegekre. LibreOfficeCalc Tanári összesítés interaktív táblázat, tömeg-végtáblán táblázatkezelőben. sebesség grafikon Frontális munka. Munka (önálló) tanulópárokban. Kérdőív az egyenáram, az egyenletes mozgás kialakulása okairól. A feladatlap kitöltése tanulópáronként Frontális munka Alkalmazott oktatási módszerek, szervezési módok P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Időterv A Jobban teljesítő tanulók általános összefüggést alkothatnak az elektronok áramlási sebessége és az áramerősség közti kapcsolatról. Egyéni sajátosságok figyelembevétele Jegyzetelés táblakép alapján. Jegyzetelés táblakép alapján Jegyzetelés táblakép alapján Egyéb megjegyzések Az ellenállás Házi feladat

Kiselőadás téma 5 perc Oktatás tartalma, tananyag 15 perc Időterv Ohm élete és munkássága A Taneszközök, tananyagok Egyéni sajátosságok figyelembevétele Tesztek, gyakorló feladatok az ellenállás mérésével, számításával kapcsolatban. Ohm-törvény.ubz – ötödik lap Házi feladat kivetítve Phet szimuláció. áramkörépítő. Frontális munka: Ohm-törvény.ubz A tényleges mérés mérés kapcsolási – negyedik lap elvégzésére azokat rajzának, mérőműszerek Mérés kapcsolási a tanulókat bekötésének ismertetése. rajza: Phet szimuláció: választjuk, akik ebben Mérés csoportmunkában áramkörépítő. ügyesebbek és ezért Változtatható erre vállalkoznak. feszültségű források, fogyasztók, röpzsinórok, feszültségmérő, árammérő műszerek. LibreOfficeCalc táblázat, feszültségáramerősség grafikon Alkalmazott oktatási módszerek, szervezési módok A feladatlapot megtaláljátok a SuliXerveren a saját

Import mappátokban. A tanulók a számítógépnél a Phet áramkörépítő programjával megépítik a mérőáramkört és szimulációmérést végez. A tíz másik tanuló a mérőhelyeken megépíti a valódi kísérletet, és elvégzi a mérést az előre kiadott instrukciók alapján. Jegyzetelés táblakép alapján és a megépített áramkör mért adatai alapján. Egyéb megjegyzések P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Megalkotjuk az elektromos ellenállás mennyiségi jellemzésére alkalmas fizikai mennyiséget. Mérés: fogyasztó feszültség-áram mérése Oktatás menete, folyamata, lépései 143 144 A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 8.23 Az áramköri alapmennyiségek Ohm törvénye Az ellenállás

értelmezése anyagszerkezeti modell segítségével – Ubuntu Pedagógus: Papdánné Nagy Jolán, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest Tantárgy: fizika Évfolyam: 10. Kerettantervi kapcsolódás: Rendszerek, elektromos áramkörök, hálózatok felépítése, legfontosabb jellemzői. Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Az előző órán tanultak felidézése, Ohm törvényének ismertetése, egyszerű számítások elvégzése Ohm törvénye alapján. A klasszikus fizikai modellszerű gondolkodás gyakorlása a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán. Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma? Lehet példákat hozni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire? Matematika-alapműveletek, egyenletrendezés, számok normálalakja, egyenes arány, grafikus ábrázolás. Milyen speciális előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek)

http://tudasbazis.sulinethu/ https://phet.coloradoedu/hu/simulation/circuit-construction-kit-dc-virtual-lab Feladat előkészítése Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)? Az áramkör megépítése gyakorlati ügyességet igényel. A PHET-szimuláció „Ohm’s Law” csak angol nyelven található meg. A számolási feladatok értelmezése, a benne található szükséges információk megtalálása és felismerése problémás lehet: érdemes tehát a lassabban és/vagy felületesebben számoló diákok mellé gyorsabban, lényeglátóbban számoló tanulót ültetni. Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátításához? Elektromos áram, töltés, feszültség, ellenállás, matematikai alapismeretek. Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? Változatos munkaformák

inspiráló hatása, gyakorlati munka haszna. Milyen tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál? A számolásban néhány diák segítségre szorulhat a páros és csoportmunkák során; osztálytársi segítségnyújtás hiányakor a tanár segítheti őket a folyamatos monitorozás közben. Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? A szabad elektronok 1s alatt megtett útjának meghatározása. Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során? Ezen a fizikaórán nagyrészt közvetett nevelői hatásrendszerek működnek, mivel a diákok páros és csoportmunkában – jóllehet a tanár által megadott szempontok mentén – maguk fedezik fel Ohm törvényét. A A tanulói számítógépeken és a tanári gépen a https://phet.coloradoedu/hu/ simulation áramkörépítő (csak egyenfeszültségre) van megnyitva. Egy egyszerű áramkör képe kell,

kirajzolódjon. PHET-szimuláció. Füzet. Projektor, számítógép http://tudasbazis.sulinethu Fizika – 10 évfolyam Egyenáramok Az elektromos áram – az egyenáramszikrák – az elektromos áramkör elemei, áramköri jelek – az elektromos áram hatásai Taneszközök, tananyagok Folyamatos monitorozás; ha egy-egy páros nehezen kapcsolódik be a közös munkába, vagy nehézségei támadnak, a tanár néhány szóval inspiráló módon segítséget nyújthat Vannak tanulók, akik szóban nehézkesebben fejezik ki magukat. Egyéni sajátosságok Egyéb megjegyzések figyelembevétele P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . A diákok párosával Ráhangoló feladat. dolgoznak. Építsünk áramköröket ellenállásokból, villanyégőkből, elemekből, telepekből és A megépített egyszerű kapcsolókból. áramkört lerajzolják Használjuk a PHET

szimulációt: a füzetbe is. áramkörépítő (csak egyenfeszültségre) INSTRUKCIÓK: 1) Párban dolgozzatok! 2) Nyissátok meg a https://phet. colorado.edu/hu oldalt, áramkörépítő szimulációt! 3) Építsetek egy egyszerű áramkört! 4) Állapítsd meg mi történik ha a „táska” néhány egyszerű elemét beépíted! 15 perc Kivetítés Tanulók mondják el a látott akat Az előző órán tanultak felidézése: az egyenáram, az elektromos áramkör elemei, az elektromos áram hatásai Alkalmazott oktatási módszerek és tanulásszervezési módok 10 perc Idő Az oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései 145 146 Számolásos feladat gyakorlása. A tankönyv feladatai alapján. INSTRUKCIÓ: 1. A kiszámolt eredményeket rögzítsd a füzetedbe, majd írjuk fel a táblára! Házi feladat: Olvasd el a tankönyvi szöveget, oldd meg a füzetedben a kiválasztott feladatokat!! 6 perc 3 perc Az oktatás tartalma,

tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései Ohm törvényének meghatározása: PHET-szimuláció „Ohm’s Law” alapján. INSTRUKCIÓK: 1. Nyisd meg a PHET-szimulációknál a „próbálja ki új HTML 5 szimulációnkat” és azon belül az „Ohm’s Law” szimulációt! 2. Rajzolj a füzetedbe egy táblázatot a mért adatok alapján! 3. Ha nem érted a szöveg minden részét, nem probléma, kérdezd meg! 4. Fogalmazzuk meg Ohm törvényét! Idő Frontális – aktív figyelem. A diákok párosával dolgoznak. Füzetbe készítik el a táblázatot. Önállóan vonják le a mért adatokból a következtetéseket és határozzák meg Ohm törvényét. Frontális – jelentsük ki Ohm törvényét és rögzítsük a füzetbe. Alkalmazott oktatási módszerek és tanulásszervezési módok Táblakép jegyzetelése. PHET-szimuláció- „Próbálja ki új HTML 5 szimulációnkat” – azon belül „Ohm’ s Law”. Számítógép, füzet. Taneszközök,

tananyagok P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 12 perc A Akinek kérdése van, felteheti Ha a téma angol szövegének megértése néhány diáknak egy-egy szó miatt okoz nehézséget, ezeket a szavakat röviden megmagyarázhatjuk. Egyéni sajátosságok figyelembevétele A számértékek pontos kijegyzetelése jelenjen meg a táblán, különös tekintettel a mértékegységekre Olyan tanulók dolgozzanak párban, ahol az egyik diák tud valamennyire angolul. Egyéb megjegyzések A 8.3 P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Matematikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel 8.31 Ismeretek elmélyítése, gyakorlás: nevezetes szögek szögfüggvényei – Ubuntu Pedagógus: Mahler-Lakó Viktória, Kosztolányi Dezső

Gimnázium, Budapest Tantárgy: Matematika Évfolyam: 10. Kerettantervi kapcsolódás: Szögfüggvények alkalmazása háromszögekben. Gyakorlati feladatok Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Nevezetes szögek szögfüggvényeinek kiszámítása, megtanítása. A témához kapcsolódó ismeretek elmélyítése; a szögfüggvények fogalmának kialakítása. A tanuló ismerje meg a derékszögű háromszögek arányainak szögfüggését, tanulja meg elnevezéseit. Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma? Lehet példákat hozni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire? Speciális szögek a természetben. Kristályok, benzolgyűrű, lávakövek, méhek, Lagrangepontok (trójai kisbolygók), és máshol focilabda, épületek négyzetek, pogácsák Milyen speciális előkészületek szükségesek (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek)? GeoGebra projekt elkészítése, projektor,

aktív tábla beállítása. Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)? Technikai nehézségek, tanulók felszerelésének hiánya, házi feladat hiánya. Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátításához? Előző órák tapasztalatai, definíciói. Hasonlóság, ívmérték, Pitagorasz-tétel, gyökvonás és szabályai, háromszögek és nevezetes vonalaik, pontjaik, köreik ismerete, számológép ismeret, törtek biztos kezelése, algebrai nevezetes azonosságok ismerete, előző órai fogalmak, táblázatok. Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? Változatos munkaformák inspiráló hatása, életszagú példák, interaktív tábla. Milyen tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál? A pármunkában a tanulók segítik egymást a feladatok

szövegének megértésében, a definíciók pontos felelevenítésében, a gondolkodásban. Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? A tehetséges tanulók a társuknak adott magyarázat közben elmélyítik tudásukat, fejlődik a kifejezőkészségük. Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során? Az óra eleji frontális magyarázat, az óra végi megbeszélés közvetlen, míg az önálló munka közvetett nevelői hatásrendszert működtet. 147 148 Házi feladatok ellenőrzése Nevezetes szög fogalma, szerkesztése, értéke: • szabályos 3 szög (30° 60°) • 6 szög(120°) • négyzet (45°, 90°) Számítási feladatok, egységoldalú sokszögekre INSTRUKCIÓK: 1. Számítsd ki az egység oldalú négyzet átlójának hosszát! 2. Számítsd ki az egység oldalú szabályos háromszög magasságát! 3. Számítsd ki annak a derékszögű háromszög oldalainak a

hosszát, amelynek egyik hegyesszöge 30°, az átfogója pedig egységnyi hosszú! Eredmények ellenőrzése Nevezetes szögek szögfüggvényeinek meghatározása INSTRUKCIÓK: 4. Határozd meg, hogy a négyzet átlójának hossza hányszorosa az oldalának! 5. Számítsd ki a szabályos háromszög magasságának és oldalhosszának arányát! 6. Számítsd ki annak a derékszögű háromszög oldalainak arányát, amelynek egyik hegyesszöge 30°, az átfogója pedig egységnyi hosszú! Eredmények ellenőrzése Nevezetes szögfüggvények táblázatba foglalása Házi feladat feladása 7 perc 10 perc 7 perc 2 perc 7 perc 2 perc 5 perc 2 perc Az oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései Jelentés, felszerelés elővétele, technika bekapcsolása Idő Frontális Frontális Frontális Pármunka Frontális Pármunka Frontális munka Frontális megbeszélés Alkalmazott tanulásszervezési módok P E D A G Ó G I A I G YA

K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 3 perc A Füzet, toll, tankönyv, feladatgyűjtemény Füzet, toll, tábla Füzet, toll, tábla Füzet, toll, körző, vonalzó, GeoGebra projekt Füzet, toll, tábla Füzet, toll, körző, vonalzó, GeoGebra projekt Számítógép, projektor, aktív tábla Képek a természetből, toll, füzet GeoGebra szerkesztés vetítése Tábla, füzet Taneszközök, tananyagok A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 8.32 Vektorműveletek és tulajdonságaik – SuliX Pedagógus: Jánvári Zsuzsanna, Szerb Antal Gimnázium, Budapest Tantárgy: matematika Évfolyam: 10. Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Az óra legfőbb célja, hogy minden tanuló elsajátítsa a műveleteket, és

ezeket alkalmazásszinten „meglássa” a későbbi feladatokban, mindezzel egyszerűvé téve a megoldást. Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma? Lehet példákat hozni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire? Korábban említett fizikafeladatokban szintén nagy hasznát fogják venni mindennek. Az alkalmazhatóság az első óra anyagával megegyező. Milyen speciális előkészületek szükségesek (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek)? Az órán interaktív tábla, illetve laptop lesz szükséges, a tanulók részéről pedig órai felszerelés. Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)? A vektorok témának mindvégig sajátossága, hogy minden egyes diák munkáját egyenként kell figyelni. A precízió (vonalzó használata pl és a korrekt jegyzetelés nélkülözhetetlen a témában és a feladatok egzakt megoldásában. Milyen előzetes

ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátításához? A paralelogramma kerül elő a műveletek kapcsán, leginkább oldalainak párhuzamosságát és átlóit említjük majd több ízben. Néhány geometriai transzformáció is helyet kap az indoklásokban, mint például az ellentett vektor kapcsán a pontra tükrözés, vagy a paralelogrammamódszer kapcsán a párhuzamos eltolás Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? A tanulók kedvelik a térbeli feladatokat és ebben a témában több, humoros feladat áll rendelkezésre. Milyen tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál? Differenciálásra a rajzkészség, illetve affinitás, valamint a térlátás terén lehet szükség. Ezeket továbbra is állandó ellenőrzés, illetve egyéni segítségnyújtás formájában látom egyedül orvosolhatónak Milyen lehetséges

megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? A téma és a feladatok sokszínűsége lehetőséget nyújt arra, hogy amíg egy-egy diák elakad az alap-, illetve középszintű feladatokkal, addig találni mindig szorgalmi feladatokat is a tankönyvben. Ezek megoldásáért pluszpont adható Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során? Fontossá válik az ellenőrzés és az ösztönzés módszere. Közvetett módszerként pedig a tanár személyes részvétele a közösségi tevékenységben. Az interaktív tábla és a tankönyv ábrái egyaránt lehetővé teszik egy-egy vita kibontakozását. Ezek szintén elmélyítik a megértést 149 150 A házi feladat ellenőrzése, problémafelvetés Vektorműveletek: összeadás, kivonás – előtte: ellentett vektor bevezetése, szorzás skalárral Műveletek tulajdonságai Tulajdonságok Alapfeladatok megoldása Fok-radián áttérés Házi feladatok

kitűzése 10 perc 8 perc 5 perc 10 perc 5 perc 2 perc Idő Az oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései Tanórai felszerelés, tankönyv, füzet Taneszközök, tananyagok, táblakép/képernyő képe Órai felszerelés Aktív tábla SMART 680. Szükség esetén látványos ellenpélda generálása, a kétségek eloszlatására Kig program segítségével Frontális munka Órai felszerelés Tanulói-tanári interaktivitás: Hogyan Órai felszerelés értelmezzük a Л számot? Fok, illetve radián kapcsolata, nevezetes szögek átváltása. Képlet, illetve mechanizmus kialakítása Páros-, illetve csoportmunka: A diákok az órán eddig elhangzott ak alapján néhány alapfeladatot oldanak meg a tankönyvből Csoportmunka: A kapott eredmények, sejtések megbeszélése, és az esetleges rossz elképzelések miértjének látványos megcáfolása Páros munka: Halmazműveletek említése – ötletfelvetés és iránymutatás

alapján próbálják párban kidolgozni a műveleti tulajdonságokat Frontális munka: vektorok összeadása két Aktívtábla SMART 680 vektor esetén paralelogramma módszerrel, Linux/matematika/Vektorösszeadás több vektor esetén összefűzéssel, kivonás, 2.02 képe Összeadás bemutatása, mint az ellentett vektorral való összeadás. Kig programon szintén a műveletek A paralelogramma átlói bemutatása Tanári-tanulói interaktivitás: az otthoni feladatok eredményeinek megbeszélése, esetleges problémák tisztázása Alkalmazott oktatási módszerek és talásszervezési módok P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 5 perc A Fontos ellenőrizni, hogy mindenhol beindulnak-e a gondolatmenetek, önálló munka Órai jegyzetelés ellenőrzése, külalak, és eszközhasználat fontosságának hangsúlyozása - Egyéni sajátosságok

figyelembevétele A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 8.33 A hegyesszögek szögfüggvényei – HuEdu Pedagógus: Scharnitzky Miklós, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest Tantárgy: matematika Évfolyam: 10. Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Az előző órán gyakorlatban kipróbált módszerek matematikai alapjainak megismertetése. A derékszögű háromszög oldalai között felírható arányosságok megnevezése. Milyen speciális előkészületek szükségesek (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek)? Minden számítógépen futnia kell a GeoGebra programnak. Lehetőség szerint minden diáknak rendelkeznie kell egy GeoGebraTube accounttal, hogy az elkészített munkáikat könynyen elérhessék bárhonnan, valamint, hogy könnyen megoszthassák a tanárral Milyen

várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)? Ha a tanulók különböző mélységben sajátították el korábbi tanulmányaik során a GeoGebra használatát, a szerkesztési feladatok megoldásához szükséges idő nagymértékben eltérhet egymástól. Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátításához? Szögmérték, háromszög belső szögeinek összege. GeoGebra használata Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? A feladatok megoldása során az alkalmazott szoft ver folyamatosan méri a megoldási időt, amelyet akár össze is hasonlíthat a többiekkel, így ösztökélve a jobb teljesítményre. Milyen tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál? A GeoGebra használata során egyes diákok esetében közvetlenül segíteni kell a szerkesztési

feladatok megvalósításában. Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? Az alapfeladatok szintjénél nehezebb szintű feladatok. Eszközök GeoGebra, Google Táblázat Források és kiegészítő ismeretek Animációk (GeoGebrával elkészítve): http://tudasbazis.sulinethu/hu/matematika/matematika/matematika-10-osztaly/ahegyesszogek-szogfuggvenyei/hegyesszogek-szinusza-es-koszinusza http://tudasbazis.sulinethu/hu/matematika/matematika/matematika-10-osztaly/ahegyesszogek-szogfuggvenyei/hegyesszogek-tangense-es-kotangense 151 152 Ellenőrzés: Házi feladat megoldása Gyakorlati feladat: adott oldalakkal megadott derékszögű háromszöghöz hasonló háromszögek szerkesztése Feladat 1: Szerkeszd meg azt a derékszögű háromszöget, amelynek rövidebbik befogója a, hosszabbik befogója b és átfogója c és ezekből adott két oldal! A csoport GeoGebra-ismereteinek függvényében a következő feladatok

szétoszthatók a diákok között: Feladat 2: Szerkeszd meg azt az első feladathoz hasonló háromszöget, amelynek a rövidebbik befogója 2a egység! Feladat 3: Szerkeszd meg azt az első feladathoz hasonló háromszöget, amelynek a hosszabbik befogója 2b egység! Feladat 4: Szerkeszd meg azt az első feladathoz hasonló háromszöget, amelynek az átfogója 3c egység! Eredmények rögzítése: A diákok rendre beírják a megosztott Google táblázatba az általuk szerkesztett háromszögek adatait. 5 perc 10 perc 3 perc Az oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései Órakezdés Idő Egyéni munka Irányított egyéni munka A diákokat két csoportba (A és B) osztjuk, majd ezen belül is egyéni feladatokat kapnak. A diákoknak nem áruljuk el előre, hogy melyik csoportba tartoznak. A két csoport két különböző derékszögű háromszög oldalainak többszöröseit (Pitagoraszi számhármasokat) kapják kiinduló adatként.

Alkalmazott oktatási módszerek és tanulásszervezési módok P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 1 perc A B. a=2,5, b=6 b=12, c=13, a=7,5, c=19,5 A. a=3, b=4, b=8, c=10, a=9, c=15 geogebra http://ggbtu.be/mj3dIQYTS (A. ábra) Taneszközök, tananyagok, Ha a táblázatkezelési ismereteiket gyakoroltatni akarjuk, akkor a diákok az arányokat is kiszámolják és csak a két tizedesjegyre kerekített eredményeket írják be a közös táblázatba A feladatmegoldás során GeoGebrát használunk, hogy a nagyítás-kicsinyítés funkció segítségével a különböző méretű háromszögek összevethetők legyenek Számítógépek bekapcsolása, bejelentkezés Egyéb megjegyzések A Ismeretszerzés: Adott oldalak arányainak elnevezése: tanári-tanulói interaktivitás sinus, cosinus, tangens, cotangens. A definíció megadása során hívjuk fel

a figyelmet arra, hogy a befogók megadási módja relatív, minden esetben a hegyesszöghöz (csúcshoz) viszonyítjuk. • szöggel (csúccsal) szemközti befogó • szög (csúcs) melletti befogó http://ggbtu.be/mvlwUZQdO A két hegyesszöget „kisebbik” és „nagyobbik” titulussal, illetve a meghatározások átfogalmazhatók abszolút módra a „kisebbik”, illetve „nagyobbik” befogó titulust használva: http://ggbtu.be/mXneoGefp illetve http://ggbtu.be/mUVjz3sE5 10 perc projektor, geogebra, (C. ábra) (B. ábra) Taneszközök, tananyagok, A „kisebbik” és „nagyobbik” oldal helyett nyelvtanilag helyesebb lenne a „rövidebb” és „hosszabb” befogó titulus használata, de az azonos titulusok elősegítik a könnyebb megértést. Ha a diák egyben ellenőrizni is tudja, hogy jó eredmények jöttek-e ki neki. Egyéb megjegyzések P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R

J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . tanári-tanulói interaktivitás Kérdés: Hasonló háromszögek esetében a megfelelő oldalak aránya egyenlő, azaz változatlan. A háromszög mely adata tekinthető szintén változatlannak ezen háromszögek esetében? --> A megfelelő szög, azaz a háromszög oldalainak aránya és a szögek között kapcsolat létesíthető 2 perc Alkalmazott oktatási módszerek és tanulásszervezési módok Elemzés: Az előző feladat eredményeinek A megfelelő arányokat a táblázat összevetése, a különböző diákok által szerkesztett automatikusan kiszámolja háromszögek A, illetve B besorolása. (illetve lásd az előző sor A diákok észreveszik, hogy ugyanazon arányok megjegyzését), a diákok besorolják jönnek ki a különböző kezdő értékek esetében, azaz A, illetve B csoportba az általuk nemcsak a megfelelő oldalak aránya egyenlő hasonló szerkesztett háromszögeket háromszögek esetében (a/a’ = b/b’)

hanem a háromszögön belüli oldalak aránya is egyenlő (a/b = a’/b’) Az oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései 7 perc Idő 153 154 egyéni munka Házi feladat kitűzése: A két játék gyakorlása Szorgalmi feladat: kutatómunka: a diákok nézzenek utána az egyes szögfüggvények neveinek, történeti hátterének Alkalmazott oktatási módszerek és tanulásszervezési módok 1 perc Az oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései Az elnevezések gyakorlása memóriakártyákkal. egyéni munka A kártyákon szándékosan nem szerepel se szög, se oldal megnevezés, hogy arra késztessük őket, hogy átgondolják a háromszög elrendezését (azaz ne formai, hanem tartalmi definíciót jegyezzenek meg) játék 1: http://quizlet.com/ quvqf játék 2: http://quizlet.com/ quwhh (a játékok leírása az óravázlat után található) Idő P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A

S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 6 perc A OpenLab, LibreOffice Writer Taneszközök, tananyagok, beadandó a 2. játék nehezebb, mint az első, pontosan ezért az órán inkább csak a kipróbálás a fontos, a begyakorlás házi feladat. Egyéb megjegyzések B. ábra A. ábra A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 155 156 C. ábra játék 2: kártyák két oldala: • „A rövidebbik befogó és az átfogó hányadosa” – „a kisebbik hegyesszög szinusza” • „A hosszabbik befogó és az átfogó hányadosa” – „a kisebbik hegyesszög koszinusza” • „A rövidebbik befogó és a hosszabbik befogó hányadosa” – „a kisebbik hegyesszög tangense” • „A hosszabbik befogó és a rövidebbik befogó hányadosa” – „a kisebbik szög

kotangense” • „A rövidebbik befogó és az átfogó hányadosa” – „a nagyobbik hegyesszög koszinusza” • „A hosszabbik befogó és az átfogó hányadosa” - „a nagyobbik hegyesszög szinusza” • „A rövidebbik befogó és a hosszabbik befogó hányadosa”- „a nagyobbik hegyesszög kotangense” • „A hosszabbik befogó és a rövidebbik befogó hányadosa” – „a nagyobbik hegyesszög tangense” P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . játék 1: kártyák két oldala: • „A szöggel szembeni befogó és az átfogó hányadosa” – „a szög szinusza” • „A szög melletti befogó és az átfogó hányadosa” – „a szög koszinusza” • „A szöggel szemközti befogó és a szög melletti befogó hányadosa” – „a szög tangense” • „A szög melletti befogó és a szöggel szemközti befogó

hányadosa” – „a szög kotangense A A 8.4 P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . Idegen nyelv tanítása nyílt forráskódú eszközökkel 8.41 Egészséges étkezés-vásárlás – Ubuntu Pedagógus: Erhardt Emese, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest Tantárgy: Olasz – második idegen nyelv Évfolyam: 10. Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Egészséges táplálkozással kapcsolatos szókincs fejlesztése, „piac” szituáció megvalósítása improvizálása. Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma? Lehet példákat hozni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire? Egészség, életmód. Milyen speciális előkészületek szükségesek (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek)? Interaktív tábla, számítógép(ek) előkészítése.

Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)? Kalibrálási problémák, technikai eszközök működése, szókincs ismerete Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátításához? Témához kacsolódó tananyag, táplálkozási piramis ismerete. Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? Gyakorlati élethez kapcsolódó vásárlási lista elkészítése, vásárlási szituáció gyakorlati jelentősége. Milyen tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál? A páros feladatoknál heterogén párosításban dolgoztatom a diákokat. Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? Az egészséges menühöz kapcsolódó feladatnak nehezebb változatát kapja, neki egy magyar nyelvű szövegről kell olaszul

beszélnie. Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során? Egyéni, páros munka, kreativitás, diákok aktív részvétele, építő kritika gyakorlása idegen nyelven, udvariasság kifejezése idegen nyelven. 157 158 Ráhangolódás: étkezéssel kapcsolatos szavak magyarázata olasz nyelven Ételek csoportosítása jellemzők szerint Lexika megerősítése, rögzítése Iskolai menü vizsgálata – beszélgetés Vásárlási lista készítése „Piac” dialógus megnézése, értelmezése, fontosabb kifejezések rögzítése „Piac” dialógus eljátszása Házi feladat: egy olasz recepthez hozzávalókat gyűjteni 5 perc 10 perc 3 perc 5 perc 6 perc 5 perc 5 perc 1 perc Az oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései Házi feladat ellenőrzése Idő Egyéni munka Páros munka Közös munka Páros munka Egyéni – közös munka Egyéni munka Közös munka Egyéni munka Alkalmazott

tanulásszervezési módok P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 5 perc A internet Projektor a háttérképek kivetítéséhez, számítógép, Ubuntu képnézegető (háttérképek papíron is!) Projektor, számítógép, „VLC” videó lejátszó Füzet Mf, fénymásolatok, vagy kivetítve Munkafüzet Interaktív tábla, „Scratch” program szókártyák Tankönyv, füzet Taneszközök, tananyagok „Ügyesebb-gyengébb” tanulópárok Különböző nehézségi szintű menük Mindenkinek jusson szókártya Egyéni sajátosságok figyelembevétele A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 8.42 Az emberi test – Ubuntu Pedagógus: Erhardt Emese, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest Tantárgy: Olasz – második

idegen nyelv Évfolyam: 10. Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Testrészekkel kapcsolatos szókincs fejlesztése, autentikus olasz szöveg hallás utáni megértése, visszaható igék felszólító módjának elsajátítása. Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma? Lehet példákat hozni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire? Testnevelés, biológia. Milyen speciális előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek) Prezentáció, számítógép, projektor, hangszóró előkészítése. Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)? Technikai eszközök működése, szókincs ismerete, felszólító mód használatának felelevenítése. A terem elrendezése fontos a mozgásos gyakorlatokhoz Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes

elsajátításához? Témához kacsolódó lexikai anyag, felszólító mód ismerete. Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? Az órán néhány konkrét testnevelési gyakorlathoz, mozgáshoz kötjük az idegen nyelvű szavak memorizálását, a nyelvtani anyag használatát. Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? A szövegértésnél az ügyesebb tanulóknak több szót kell beilleszteniük a feladatba. Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során? Egyéni munka, diákok aktív részvétele, mozgás megszerettetése, memorizálás könnyebbé tétele a mozgás által. Írás-kép-hang összekapcsolása 159 160 Bemelegítés, márt tanult testrészek neveinek felelevenítése „Testrészek” lexika bővítése, rögzítése Hallott szöveg értés, szövegkiegészítés Felszólító módú igealakok

megkeresése Igealakok gyakorlása mozgással Táblázat kiegészítése Házi feladat: felszólító mód gyakorlására feladatok, névmásos feladatok, szótanulás! 5 perc 10 perc 10 perc 3 perc 6 perc 3 perc 1 perc Az oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései Házi feladat ellenőrzése Idő Egyéni munka Közös munka Mozgás – hang – kép összekapcsolása Egyéni – közös munka Egyéni munka Közös munka Egyéni munka Közös munka Alkalmazott tanulásszervezési módok Tankönyv, fénymásolatok, „Quizlet” program a szavakhoz Tankönyv Projektor, „LO Impress” program Füzet, fénymásolatok Tankönyv, fénymásolatok VLC médialejátszó program Képek projektor, „LO Impress” program Képek, projektor, „LO Impress” program Füzet Taneszközök, tananyagok P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É

S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 5 perc A Különböző nehézségi szintű szövegkiegészítés Egyéni sajátosságok figyelembevétele Teremrendezés - Egyéb megjegyzések A P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 8.43 Közlekedés a városban és a világban – SuliX Pedagógus: Ladinszki István, Szerb Antal Gimnázium, Budapest Tantárgy: idegen nyelv Évfolyam: 9. Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Kapcsolódó szókincs elmélyítése és bővítése, preferenciák kifejezése, összehasonlítás, vonatkozó beszédszándékok, útbaigazítás, tájékozódás térképen. Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma? Lehet példákat hozni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire? Osztályfőnöki, társadalomismeret, tanulásmódszertan Milyen speciális előkészületek

szükségesek (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előkészületek)? Interaktív tábla (Open Sankoré felületen), szoft verek (WordCloud generator, Findthatword, Openteacher, Kwordquiz, mlvt), linkek előkészítése. Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)? Technikai működtetés, nehézségek esetére alternatív tanulásszervezési megoldások megtervezése, időgazdálkodás. Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátításához? Alapvető szókincsbeli és nyelvtani jártasság, az első idegen nyelvben való jártasság (az anyanyelv teljes kiküszöbölésére). Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására? Változatos tanulásszervezési módszerek, folyamatos vizualitás, téma személyesség tétele, kompetitív és kooperatív technikák alkalmazása. Milyen

tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál? Az alkalmazott megközelítések sokféleségének köszönhetően minden diák készségeinek megfelelően részt tud venni. Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? A tankönyvön alapuló, de attól eltérő megközelítésnek köszönhetően a motiváltabb diákok egyéni fejlesztési útvonalakra tesznek szert. Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során? Egyéni, páros és csoportos munka, a diákok aktív részvételének előtérbe helyezése. 161 162 Asszociációs gyakorlat (kép-szó) közlekedési eszközök Mondatstruktúrák gyakorlása közlekedési eszköz – hely prepozíciók használata Tájékozódás a párizsi metróban, útvonalak, átszállás kifejezése Külföldi útbaigazítása Budapesten Online memory játék szókincsfejlesztés 5 perc 10 perc 10 perc 10 perc 5 perc Az

oktatás tartalma, tananyag Az oktatás menete, az oktatás folyamata, lépései Témafelismerés szófelhőn keresztül, szavak kategóriánkénti csoportosítása Idő Egyéni munka Páros munka Páros munka Egyéni munka Egyéni munka Páros munka Alkalmazott tanulásszervezési módok Komplementer párok kialakítása Interaktív táblán + MLVT Vocabulator budapesti belváros térképe interaktív táblán párizsi metró megjelenítése interaktív táblán Összekötős gyakorlat interaktív táblán Mindenki dolgozik sorban Komplementer párokban Komplementer párokban Az óra teljes anyagának elhelyezése SuliX közös felületen Egyéni sajátosságok Egyéb megjegyzések figyelembevétele Képek és szavak megjelenítése Mindenki interaktív táblán képességei szerint MLVT Vocabulator kapjon lehetőséget Szófelhő interaktív táblán WordCloud Generator, Findthatword Taneszközök, tananyagok P E D A G Ó G I A I G YA K O R L AT B A N H A S Z N

Á L H AT Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . 5 perc A IRODALMAK 9. JEGY ZÉKE Irodalmak jegyzéke Babbie, E (2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest Bodnár Á. (2013): Nyolcvan százalék felett az Android részesedése http://googl/X494eP Falus I. – Ollé J (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Falus I. (2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Keraban Könyvkiadó, Budapest. Fehér P. – Hornyák J (2010): Netgeneráció 2010: Digitális bennszülöttek In: Oktatás Plusz 201. HVG Online Szakmai Kiadvány 2010/12 Budapest Hunya M. (2007): A számítógéppel segített tanulás – Informatikai eszközök és digitális pedagógiai módszerek a tanórán. PhD-értekezés Internet Society (2014): Internet Society – Global Internet Report 2014 - Open and Sustainable Access for

All http://goo.gl/8zB10L KIM (2013a): A szabad és a nyílt forráskódú szoft ver fogalma. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központja, Budapest http://goo.gl/jXc35y KIM (2013b): A szabad szoft verek helyzete a világon. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központja, Budapest http://goo.gl/EiHnNR KIM (2013c): Szabad szoft verek terjedését gátló tényezők megállapítása és rangsorolása, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest http://goo.gl/MCICD5 Lakatosné Török E. (2010): Informatikai kompetencia, oktatási stratégiák és módszerek a pedagógiai innováció szolgálatában – vizsgálatok nemzetközi fejlesztő programban részt vevő pedagógusok körében. PhD-értekezés Leung, L. (2003): Net-Generation Attributes and Seductive Properties of the Internet as Predictors of

Online Activities and Internet Addiction. Cyberpsychology Behavior, Volume 7, Number 3, 2004 http://goo.gl/sNvoTh Lin, Y. W – Zini, E, (2007): Free/libre open source soft ware implementation in schools: Evidence from the field and implications for the future. Computers & Education http://goo.gl/Ca1HAv Meerkerk, G. J – Van Den Eijnden, R J – Vermulst, A A – Garretsen, H F (2009): The Compulsive Internet Use Scale (CIUS): some psychometric properties. Cyberpsychology Behav. 2009 Feb; 12(1):1–6. doi: 101089/cpb20080181 Török B. (2007): Az információs és kommunikációs technológiák iskolai integrációja PhD-értekezés. 163 164 IRODALMAK JEGY ZÉKE Az Aqion program weboldala: http://www.aqionde/ Az Aromo weboldala: http://www.mentorhu/termekek/aromo-iskola-adminisztracio/ Az Audacity weboldala: http://audacity.sourceforgenet/?lang=hu Az Avogardo program weboldala: http://avogadro.cc/wiki/Main Page Benkő Tiborné – Tóth Bertalan: Együtt könnyebb a

programozás – FreePascal, ComputerBooks Kiadó, Budapest, 2010 A BLAG Linux weboldal: http://blagblagblag.org/ A Bluefish program weboldala: http://sourceforge.net/projects/bluefish/ A Bluegriffon program weboldala: http://bluegriffon.org/ A brazil oktatási minisztérium vékonykliens projektjének esettanulmánya a beszállító weboldalán: http://www.userfulcom/products/case-studies/brazil-case-study A Cabri cégnek, a Cabri 3D program gyártójának weboldala: http://www.cabricom/ A Campus projekt weboldala: http://campus.hu A CentOS projekt weboldala: http://centos.org A CodeBlocks programszerkesztő weboldala: http://www.codeblocksorg/ A Debian Linux projekt weboldal: http://debian.org A Debian alapú disztribúciók listája: http://hu.wikipediaorg/wiki/Linuxdisztrib%C3%BAci%C3%B3k list%C3%A1ja#Debian-alapC3BA A Derive 6 és az Autograph programok forgalmazójának weboldala: http://www.derive6hu/ A DrGeo program weboldala: http://www.drgeoeu/ Az Eclipse szerkesztőprogram

weboldala: http://eclipse.org/ Az Edubuntu projekt weboldala: http://www.edubuntuorg/ Érett ségi megoldások oktatóvideó formában a Szabad Út projekt keretében: http:// szabadut.fsfhu/oktatas/oktatovideok/#emelt szintu erett segi videok Érett ségi feladatok megoldásai oktatóvideó formában (az InfoÉrett ségi blogról): http://infoerett segi.bloghu/2014/02/10/emelt szintu programozas erett segi megoldas 2013 majus Korábbi érett ségi feladatok megoldásai oktatóvideó formában: http://infoerett segi.blog hu/2008/11/01/informatika erett segi feladat megoldas video Az Euclide program weboldala: http://jeuclide.sourceforgenet/ Az F2 iskolaadminisztrációs rendszer weboldala: http://www.fokirhu/f2 A Fedora projekt weboldala: http://fedoraproject.org A Fedora Education Spin változat weboldala: http://spins.fedoraprojectorg/edu/ A Firefox böngészőprogram magyar nyelvű weboldala: http://www.mozillaorg/hu/firefox/ features/ A FreeMind program weboldala:

http://freemind.sourceforgenet/wiki/indexphp/Main Page A Pascal programozási nyelv oktatását segítő fordítóprogram weboldala: http://freepascal. org/ Free Soft ware Foundation: http://www.fsforg A GCC fordítóprogram weboldala: http://gcc.gnuorg/ A Geany program weboldala: http://www.geanyorg/ IRODALMAK JEGY ZÉKE A GeoGebra projekt weboldala: http://www.geogebraorg/cms/hu/ A GIMP program weboldala: http://www.gimporg/ A GNOME grafikus felület projektjének weboldala: http://www.gnomeorg/ Horváth Sándor: OpenOffice.org, BBS Kiadó, Budapest, 2009 A HUEDU projekt weboldala: http://huedu.hu/ A HUEDU korábbi megoldásai: http://huedu.hu/megoldasok/megoldasok-2009-2012/ A magyar UNIX információs portál (Hungarian UNIX Portal) weboldala: http://www.huphu Bodnár Ádám: Nyolcvan százalék felett az Android részesedése, HWSW portál, 2013.1114

(http://www.hwswhu/hirek/51293/gartner-okostelefon-piac-android-ios-windowsphone-blackberry-samsung-apple-lenovo-huawei-lghtml) Az Idle programkód szerkesztő dokumentációja: http://docs.pythonorg/2/library/idlehtml Az ILIAS e-learning keretrendszer weboldala: http://www.iliasde Az ILIAS felhasználói közösségének magyar weboldala: http://iliaskozosseg.hu/ Az Inkscape program weboldala: http://www.inkscapeorg/en/ A Java JDK (Java Development Kit) weboldala: http://www.javasoftcom A Jeliot nevű Java programozási nyelvhez használható programvizualizáló program weboldala: http://cs.joensuufi/jeliot/indexphp A brit példáról szóló cikk: https://joinup.eceuropaeu/elibrary/case/british-school-switchesstudents-computers-linux-reducing-costs-and-improving-computin A Kanagram program weboldala a KDE Edu oldalon belül: http://edu.kdeorg/kanagram/ A KDE grafikus felület projektjének weboldala: http://kde.org/ A KDE grafikus felület alatt működő oktatóprogramok

gyűjtőweboldala: http://edu.kdeorg/ applications/ A szabad szoft verek helyzete a világon, Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013 Tanulmány a szabad szoft verekről: http://szabadszoft ver.kormanyhu/letoltesek/ tanulmanyok/A%20szabad%20%C3%A9s%20a%20ny%C3%ADlt%20 forr%C3%A1sk%C3%B3d%C3%BA%20szoft ver%20fogalma.pdf (A szabad és a nyílt forráskódú szoft ver fogalma, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013) Oktatás és nyílt forráskód kapcsolatának vizsgálata, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013 Migráció motivációs tényezői, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013 Szabad szoft verek terjedését gátló tényezők megállapítása és rangsorolása,

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013 Javasolt kormányzati projektek és stratégiák, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013 Szabad CD 13.2-es változat, a FSFhu (Free Soft ware Foundation, Magyarország) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-Közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ közös kiadványa, 2013 A Kompozer webszerkesztő program weboldala: http://kompozer.net/ 165 166 IRODALMAK JEGY ZÉKE A Kstars program weboldala a KDE Edu oldalon belül: http://edu.kdeorg/kstars/ A Kwordquiz program weboldala a KDE Edu oldalon belül: http://edu.kdeorg/kwordquiz/ Lakos Attila – Nyékiné Gaizler Judit (szerkesztők): Java 2 útikalauz programozóknak 5.0 (I.-II), ELTE TTK, 2009 A Lazarus fejlesztői környezet weboldala: http://www.lazarusfreepascalorg/ Laura Lemay: Perl mesteri

szinten 21 nap alatt, Kiskapu Kiadó, Budapest, 2003 A LibreLogó-ról szóló hír: http://libreoffice.hu/2012/11/30/librelogo-a-libreoffice-4-0-ban/ LibreLogo kézikönyv: http://www.numbertextorg/logo/logofuzetpdf LibreOffice dokumentációk magyar nyelven: http://libreoffice.hu/konyvek/ A LibreOffice projekt magyar nyelvű oldala: http://libreoffice.hu A 2001. évi GNU/Linux konferencia kiadványa: http://mekoszkhu/01200/01239/01239pdf A Linux az Oktatásban Konferencia weboldala: http://lok.hu/ Az LTSP (Linux Terminal Server Project) weboldal: http://www.ltsporg/ Az LXDE grafikus felület projektjének weboldala: http://lxde.org/ A Magiszter.NET rendszer weboldala: https://kiareducatiohu/digitalisiskolaportal/ StartPage.aspx A MinGW projekt weboldala: http://www.mingworg/ Az mlvt (Multi Lingual Vocabulary Trainer) program weboldala: http://sourceforge.net/ projects/mlvocabtrainer/ A Moodle e-learning keretrendszer weboldala: http://moodle.org/ , illetve a projektről szóló

információk többnyire magyarul: https://moodle.org/?lang=hu A MySQL adatbázis kezelő weboldala: http://dev.mysqlcom/ A NetBeans programszerkesztő környezet weboldala: http://netbeans.org A Numerical Chameleon program weboldala: http://www.jonelode/java/nc/ Az informatikai kerettanterveket tartalmazó oldal: http://kerettanterv.ofihu/ Az Oktatási Hivatal weboldala: http://www.oktatashu/ Az informatika érett ségin használható szoft verek listája: http://dload.oktataseducatiohu/ erett segi/nyilvanos anyagok 2014majus/infalapism irasbeli szoft verlista 2014maj.pdf Az informatikai érett ségi követelményei: https://www.oktatashu/pub bin/dload/ kozoktatas/erett segi/vizsgakovetelmenyek2012/informatika vk.pdf Az informatika érett ségin használható szoft verek és operációs rendszerek telepítési leírásai: http://www.oktatashu/kozneveles/erett segi/2013tavaszi vizsgaidoszak/2013ban hasznalhato ingyenes szoft verek Az érett ségi feladatsorok keresőoldala az

Oktatási Hivatal weboldalán keresztül: http:// www.oktatashu/kozneveles/erett segi/feladatsorok vizsgatargyankent Az „One Laptop Per Child” projekt weboldala: http://one.laptoporg/ Az OpenEDU projekt weboldala: http://openedu.hu/ Az OpenOffice csomag weboldala: http://www.openofficeorg/ Az Open Sakoré intelligens táblakezelő szoft ver weboldala: http://open-sankore.org/ Az OpenSIS iskola adminisztrációs program weboldala: http://www.opensiscom/ Az OpenSKM által készített tanulmány a nyílt szoft verek felhasználhatóságáról az oktatásban: http://www.openskmcom/doc/open skm nyilt szoft verek oktatasbanpdf IRODALMAK JEGY ZÉKE Az openSUSE Linux weblapja: http://opensuse.org Az OpenSUSE Li-f-e projekt weboldala: http://en.opensuseorg/openSUSE:Education-Li-f-e Az Open Theacher program weboldala: http://openteacher.org/en/ Az Open Source Initiative projekt weboldala: http://opensource.org/ A nyílt licencek fajtái (angol): http://opensource.org/licenses A PDF

(Portable Data Format) dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum leírása: http://hu.wikipediaorg/wiki/Portable Document Format A PDF Creator program weboldala: http://www.pdfforgeorg/pdfcreator Pere László: Programozás C nyelven (UNIX – GNU/Linux), Kiskapu Könyvkiadó, 2003 A Perl programozási nyelv weboldala: http://www.perlorg/ Nicolas Petreley – Jono Bacon: Linux asztali gépen, Kiskapu Kiadó, Budapest, 2006 A PhET szimulációs környezet weboldala: https://phet.coloradoedu/hu/ A Pinta rajzprogram weboldala: http://pinta-project.com/ A Python programozási nyelv weboldala: http://python.org/ A qmol program weboldala: http://sourceforge.net/projects/qmol/ A QtCreator program weboldala: https://qt-project.org/search/tag/qt~creator Eric S. Raymond: A katedrális és a bazár (Egy botcsinálta forradalmár gondolatai a Linuxról és a nyílt forráskódú programokról), Kiskapu Kiadó, Budapest, 2004 Red Hat Linux projekt weboldala: http://www.redhatcom/ illetve,

http://wwwredhatcom/ products/enterprise-linux/ Az rpm csomagkezelő weboldala: http://rpm.org/ A SAGE matematikai szoft ver weboldala: http://www.sagemathorg/ A School Tool iskola adminisztrációs program weboldala: http://schooltool.org/ A Scientific Linux projekt weboldal: http://scientificlinux.org/ A Scratch programozási nyelv projektjének weboldala: http://scratch.mitedu/ A Scribus kiadványszerkesztő program weboldala: http://www.scribusnet A Seamonkey program weboldala: http://www.seamonkey-projectorg/ A SkoleLinux projekt weboldala: http://skolelinux.org A Stellarium program weboldala: http://www.stellariumorg/hu/ A SuliX weblapja: http://sulix.hu/ Mark Summerfeld: Python 3 programozás – Átfogó bevezetés a Python nyelvbe, Kiskapu Kiadó, Budapest, 2009 A Szabad Szoft ver Intézet Linux alapon kialakított ECDL-vizsgára felkészítő oldala: http:// www.szszihu/ecdl/AlapOldal Az E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ weboldala: http://szabadszoft

ver. kormany.hu/ A Taninform weboldala: http://www.taninformhu/taninform/fooldal Esettanulmány a Linuxra való átállásról Nagy-Britanniában: http://www.theregistercouk/ Design/page/linux case study orwell high school.html A Thunderbird levelezőkliens weboldala: http://www.mozillaorg/hu/thunderbird/ 167 168 IRODALMAK JEGY ZÉKE A TisztaSzoft ver projekt közoktatási megoldásairól szóló weboldal: http://tisztaszoft ver.hu/ kozoktatas.asp A TisztaSzofver Program weboldala: http://www.tisztaszoft verhu A TuxMath program weboldala: http://tux4kids.aliothdebianorg/tuxmath/ A TuxPaint weboldala: http://www.tuxpaintorg/ Az UberStudent projekt honlapja: http://uberstudent.org/ Az Ubuntu projekt weboldala: http://ubuntu.org/ Az Ubuntu Linux magyar támogató oldala: http://ubuntu.hu/ illetve az Ubuntu Linux hivatalos oldal: http://www.ubuntucom/ Ubuntu rendszerkövetelmények: http://hu.wikipediaorg/wiki/Ubuntu %28Linux-disztrib%C 3%BAci%C3%B3%29#Rendszerk.C3B6vetelmC3A9nyek

Az Ubuntu magyar támogatóinak oktatással foglalkozó részének weboldala: http://edu. ubuntu.hu/ Ubuntu Érett ségi Remix: http://edu.ubuntuhu/erett segihtml Az UHU Linux weboldala: http://uhulinux.hu/ Az UHU Linux érett ségi változatának weboldala: http://uhulinux.hu/erett segi valtozat A VirtualBox virtualizációs környezet weboldala: https://www.virtualboxorg/ A VLC lejátszó weboldala: http://www.videolanorg/vlc/ A VMWare virtualizációs környezet weboldala: www.vmwarecom/hu/ A vektorgrafika meghatározása: http://hu.wikipediaorg/wiki/Vektorgrafika A WinSCP weboldala: http://winscp.net/eng/indexphp A Word Search Creator program weboldala: http://sourceforge.net/projects/wsc/ Az XFCE grafikus felület projektjének weboldal: http://www.xfceorg/ TÁ B L Á Z A T A T O K JEGY ZÉKE 10. Táblázatatok jegyzéke 1. táblázat Linux megoldások csoportosítása kliens és szerveroldali változatai 38 2. táblázat Csomagformátumok és kezelőprogramjaik a

különböző, itt áttekintett Linux változatokban 40 3. táblázat MS Office és LibreOffice komponensek megfeleltetése 53 4. táblázat Szoft verlista Windows operációs rendszerre 67 5. táblázat Az érett ségin használható Linux változatok listája 68 6. táblázat Az Ubuntu Érett ségi Remix (12041) által elérhet szoft verek listája 68 7. táblázat A SuSE – Érett ségi Linux SLED 12 SP2 változata által kínált szoft verek listája 69 8. táblázat A SuliX Professional 7 változat által szolgáltatott szoft verek listája 69 9. táblázat A pilot kutatásba bevont intézmények informatikai környezete 79 10. táblázat A tanulói minta (n=184) intézmények szerinti megoszlása (fő) 80 11. táblázat Az iskolai részt vevő személyek létszáma, megoszlása intézmények szerint (fő) 81 12. táblázat A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása a tanulói mintában (%) 82 13. táblázat A szabad szoft verek ismeretének és

használatának megoszlása a tanulói mintában a kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításában (%) 84 14. táblázat A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása a tanári mintában (fő) 84 15. táblázat Iskolai szolgáltatások megítélésnek átlagpontjai itemenként 87 a tanári mintában 85 16. táblázat Számítógép-használati tudás megoszlása önbevallás alapján a tanulói mintában (%) 87 17. táblázat AZ IKT-val kapcsolatos attitűdök átlagértékei a tanári mintában (Likert-skála alapján) 89 18. táblázat A kutatásba bevont intézményekben alkalmazott iskolai adminisztrációs rendszerek 111 169 A MOBILTECHNOLÓGIÁVAL TÁMOGATOTT TANULÁS ÉS TANÍTÁS MÓDSZEREI XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) (TÁMOP-3.11-11/120120001) II. szakasz (TÁMOP-311-11/120120001) Európai Szociális Alap