Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Onyestyák Nikolett - A bankrendszer

A bankrendszer Onyestyák Nikolett Pénzügytan 1. Sportszervezı II. évfolyam Pénzügyi közvetítık hazánkban 1 A hitelintézet Az a pénzügyi intézmény, amely betétet győjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. Kizárólag hitelintézet jogosult betétgyőjtésre, pénzforgalmi szolgáltatásra és készpénz-helyettesítı fizetési eszköz kibocsátására, valamint az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására. Fajtái: - bank (Rt, minimum 2 milliárd alaptıke, minden szolgáltatás) - szakosított hitelintézet - szövetkezeti hitelintézet (min. 250 millió forint jegyzett tıke) A bankok kialakulása és fogalma 1. bank = pad • I. e 6 század Babilónia – Igibi család bankháza • Középkor Itália – pénzváltás, cserélés, adás-vétel • Amerika aranymegırzés – bizonylattal címkézve, majd jelöletlenül A bank olyan, a kereskedelembıl kinıtt üzleti vállalkozás, amely betéti és hitelügyletekkel,

valamint pénzforgalmi szolgáltatásokkal foglalkozik. 2 Bankok kialakulásának története: 1. Királyi raktárházak 2. Keresztes háborúk idején: a pénzkölcsönzık osztálya kialakul 3. Középkorban: az olasz városállamok mai modern bankrendszer ıse 4. 1694 Angol bank: aranymővesekbıl lettek a bankárok
lényeges a váltók leszámítolása
1844. A bankot emissziós és bankosztályra osztották, bankjegy kibocsátást limitálták
1857. válság miatt 44-es tv-t felfüggesztették 1914 - ig
1939. új banktörvény 5. a többi jegybank: 1848 Banque de France, 1875 Deutsche Reichsbank 6. USA: 1791 Bank of the US, 20 éves idıtartamra
1816. pénzügyi zavar: 2 Bank of US 20 éven át, utána szabad banktevékenységek korszaka, 1914 FED (Federal Reserve System) 7. A század második felében jöttek létre a bankok különbözı típusai Magyar banktörténet: • 1817. Österreichische National Bank • 1878-1919 Österreichische - Ungarische Bank

mindkét országban • 1921. Magyar Királyi Állami Jegyintézet Magyar Nemzeti Bank • 1924. 30 millió aranykorona alaptıkével, Rt formájában • 1947. államosítás megindul, MNB mint szocialista jegybankot alakították, ezzel teljes pénzforgalmi és hitelmonopóliuma lett. • 1987. január 1 óta kétszintő bankrendszer Kereskedelmi Bankok, hitelintézetek: • 1841. Pesti MKB fontos szerep a szabadságharcban • 1863. Földhitelintézet, • 1867. M Általános Hitelbank, a kiegyezés hatására a magyar bankok és takarékpénztárak száma megnıtt. • 1885. Magyar Királyi Postatakarékpénztár, • 1869. Magyar Jelzáloghitelbank, • 1949. OTP • 1972. Magyar Beruházási Bankból lett az Állami Fejlesztési Bank, 3 A bankrendszer felépítését tekintve 1.) Egyszintő bankrendszer - többnyire a kötött devizagazdálkodást folytató országokban jellemzı. Az ország központi bankja – a jegybanki teendık mellett – hitelezési tevékenységet is

folytat, vezeti a gazdálkodó szervezetek számláit, tehát közvetlen kapcsolatban áll a vállalati szférával. A központi bank mellett egy-egy tevékenységre szakosodott pénzintézetek is mőködnek. 2.) Kétszintő bankrendszer - a bankok, pénzintézetek között meghatározott alá-fölérendeltségi viszony áll fenn. A felsı szinten áll a jegybank és az alsó szinten a hitelintézetek, egyéb pénzintézetek. A gazdaság szereplıi, a vállalatok, a lakosság velük állnak közvetlen kapcsolatban, míg a jegybank csak a bankokkal tartja a kapcsolatot. Az egyszintő bankrendszer Elınyei: • könnyebb irányítás, mert minden 1 kézben van • áttekinthetıség • a Kp-i bank jobban összhangban van a gazdasági irányítás többi elemével Hátrányai: • rugalmatlan • hitelmonopóliummal rendelkezik, így visszautasíthat jó hiteleket is • jegybanki (makro) és hitelbanki (mikro) funkciók csak egymás terhére érvényesíthetık 4 A kétszintő

bankrendszer Elınyei: • Jegybanki – hitelbanki funkciók elhatárolása • Banki versengés az ügyfelekért • Hatékonyabb dolgokat finanszírozzák • Nyereségorientáltak Hátrányai: • Hitelkereslet meghaladja a kínálatot • Vállalat bankválasztása csak egyszerre szól (ott kell maradnia) • Szükség van monetáris irányításra – annak költségei vannak A legfontosabb banktípusok: 1.) a központi jegybank, 2.) a hitelintézetek (bankok – régebbi elnevezésük szerint kereskedelmi bankok, – szövetkezeti és szakosított hitelintézetek), 3.) a különféle egyéb hitelintézetek, pénzintézetek (takarékpénztárak, építési bankok, jelzáloghitelintézetek, klíringbankok, speciális hitelintézetek, biztosítótársaságok, stb). A hitelintézeteket és egyéb pénzintézeteket összefoglaló néven üzleti bankoknak is nevezik. 5 Mennyiségi monetáris irányítás eszközei 1 - refinanszírozási kamat: az a kamat, amelyet a KB számít

fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után 2 - nyíltpiaci mőveletek: KB értékpapírokat, állampapírokat forgalmaz, hogy a forgalomban lévı pénztömeget és hitelállományt szabályozza 3 - kötelezı tartalékrendszer: a Jegybanki pénzállomány és a kereskedelmi bankok betéteinek az arányát írja elı 4 - kontingensek: abszolút számokkal vagy a százalékos változás elıírásával szabályozzák a kereskedelmi bankok hitelállományát 5 - erkölcsi ráhatás:a kp-i bank kívánságait nem utasítás formájában közli, hanem “szerény kérés” Minıségi vagy szelektív eszközök • A fentiek itt is alkalmazhatók, csak nem mindenkire nézve azonos módon. További eszközei: • differenciált kamat, hitellejárat • a hitel-igénybevevıtıl megkövetelt saját pénzhozzájárulás nagysága • állami refinanszírozási lehetıségek biztosítása • bizonyos hiteleknél állami garancia megkövetelése, illetve adása •

állami kamat-visszatérítés, • vissztehermentes állami hozzájárulás a hitelbıl megvalósítani kívánt célhoz • adósság-elengedés • hitelbıl való kizárás stb. 6 A MAGYAR BANKRENDSZER 1987. január 1-tıl kétszintő: kp-i bank mellett kereskedelmi bankok és szakosított pénzintézetek A Magyar Nemzeti Bank • 1924-ben alakult meg és részvénytársasági formában mőködik • alaptıkéje: 10 milliárd Ft • feladatait a 2001. évi LVIII jegybanktörvény rögzíti • Legfıbb szerve a közgyőlés, a monetáris politika irányítását a jegybanktanács végzi. • A bank élén elnök áll, munkáját az igazgatótanács segíti. • Az elnök évenként beszámol az Országgyőlésnek az MNB tevékenységérıl. Az MNB céljai • Az MNB elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. • Az MNB elsıdleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány

gazdaságpolitikáját. 7 A jegybank legfontosabb feladatai • a monetáris politika megvalósítása, • a törvényes fizetıeszközök (forintbankjegy és -érme) kibocsátása • az ország hivatalos deviza- és aranytartalékának kezelése, • devizamőveletek végzése az árfolyam-politikával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatosan, • a belföldi fizetési és elszámolási, valamint értékpapírelszámolási rendszerek kialakítása és felvigyázása, a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében, • a pénzforgalom lebonyolításának szabályozása, • a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete, • statisztikai adatok összegyőjtése és szolgáltatása az EU felé, • számlavezetés a bankok és hitelintézetek részére, illetve hitelek nyújtása, valamint betétek elfogadása ugyanezektıl. A Jegybank szervei • Közgyőlés: – – – – – • alapszabály megállapítása és módosítása az alap- és

tartaléktıke meghatározása, a mérleg, a vagyon- és az eredmény-kimutatás megállapítása, az éves eredmény felosztása, az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása. JB tanács (Monetáris tanács): – MNB legfıbb monetáris politikai irányító szerve:
határoz a monetáris politika irányelveirıl és az árfolyam-politikával kapcsolatos jegybanki álláspontról, ill. a jegybanki politika eszközeinek módosításáról • Elnök: • Igazgatóság: – 6 éves idıtartamra nevezik ki – munkaviszonyban állnak a MNB - vel, segítik az elnököt a feladatok elvégzésében • Felügyelı Bizottság: – ellenırzı szerv 8 Az MNB elnökei • Dr. Surányi György (1990 július 1 – 1991 november 30.) • Dr. Bod Péter Ákos (1991 december 9 – 1994. december 14) • Dr. Surányi György (1995 március 1 – 2001. március 1) • Dr. Járai Zsigmond (2001 március 2 – 2007. március 2) • Simor

András (2007. március 3-) A magyar bankrendszer második szintje • 1987. jan 1-tıl 5 kereskedelmi bank, kisbankok, OTP, külföldi érdekeltségő bankok mőködtek. • 1991. pénzintézeti tv: elhatárolta a pénzintézetek tevékenységi körét, és meghatározta a banki szolgáltatásokat (azóta már többször módosították). • 1996. november: Hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló tv.
átláthatóbb, biztonságosabb legyen • Mindezt az Eu - hoz való közeledés követelte meg (univerzális bankrendszert) 9 A pénzügyi szolgáltatás • betétgyőjtés • hitel, illetve kölcsönnyújtás • pénzforgalmi szolgáltatások: bankszámla vezetés, fizetési és elszámolási forgalom lebonyolítás, elektronikus átutalási rendszer mőködtetés • készpénz-helyettesítı fizetési eszközök forgalmazása • kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel • pénzügyi szolgáltatás közvetítése

(ügynöki tevékenység) • befektetési alap letétkezelése • letéti, illetve széfszolgáltatás • hitel referencia szolgáltatás • Magán-nyugdíjpénztár vagyonkezelése • kezesség és bankgarancia vállalása • pénzügyi lízing • készpénzátutalás A bankok biztonságos mőködése A hitelintézetek tevékenységének felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PFSZ) látja 2000-tıl. A betétesek védelmét szolgálja az Országos Betétbiztosítási Alap. Elıírások a saját tıkére: – Bank: 2 milliárd Ft., – szakosított hitelintézet jegyzett tıkéjét külön törvény szabályozza, – szövetkezeti hitelintézet: legalább 250 millió Ft. – pénzügyi vállalkozáshoz min. 50 millió Ft 10 Pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályok • befolyásoló részesedést csak olyan személy szerezhet, aki képes az irányításra • egyetlen tulajdonos közvetlen és közvetett tulajdoni hányada sem haladhatja meg a

jegyzett tıke 15% - át • kivétel lehet az Állam és a feladatkörében eljáró betét, ill. intézményvédelmi alap Elıírások a hitelintézetek mőködésére • vállalt nagykockázatok együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tıke nyolcszorosát • nagykockázat = egy ügyfélnek nyújtott hitel v. kötelezettség vállalása meghaladja a szavatoló tıkéjének a 10% - át. (max 25%lehet) • nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját részvényeinek megszerzéséhez, se a saját maga által kibocsátott banki papírok vásárlására, kivéve a munkavállalói tulajdon megteremtése érdekében nyújtott hitelek. • biztonságát felügyelı szerv ellenırzi • létrehozhatnak önkéntes betétbiztosítási illetve intézményvédelmi alapot is 11 Pénzügyi Szervek Állami felügyelete • a kormány felügyelete alatt mőködik és önálló költségvetési szerv - a pénzügyi intézmények tevékenységének és mindenkori

fizetıképességének ellenırzése - ügyfeleinek védelme, tisztességes piaci verseny fenntartásának elısegítése - véleményezési jog a pénz és tıkepiaci jogszabályok elıkészítésekor - egyes hitelintézeteknek szabványokat írhat elı • szabályozása a bankok üzembiztonságát szolgálja Az Országos Betétbiztosítási Alap • betétesek védelmére, minden hitelintézet köteles hozzá csatlakozni
mint kötelezı felelısség biztosítás • jogi személy, adót, illetéket nem kell fizetnie, saját tıkéje nem osztható fel. • betétek befagyását megelızı intézkedések, megtörténte esetén kártalanítás bizonyos értékhatárig • forrásai: csatlakozási díj, hitelintézetek befizetései, bírságok 80% - a, kölcsön és egyéb bevétel 12