Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Az Európai Unió kereskedelempolitikája

Az Európai Unió kereskedelempolitikája A világkereskedelem mintegy egyötödével az Európai Unió a világ legjelentősebb kereskedelmi hatalma, maga mögött hagyva az Egyesült Államokat és Japánt is. Az EU az áruk és a szolgáltatások legnagyobb exportőre a világon, és az importot tekintve sem sokkal marad el az Egyesült Államok részesedésétől. Az Európai Unió kiemelkedő szerepet játszik a közvetlen külföldi befektetések nyújtásában és fogadásában is. Világgazdasági szerepét és befolyását növeli, hogy messze megelőzve fő versenytársait, az Egyesült Államokat és Japánt, az Európai Unió a világ legnagyobb segélyezője; a fejlődő országok legtöbbjével kötött valamilyen, akár kereskedelmi preferenciákra, akár pénzügyi támogatásra épülő kereskedelmi megállapodást. A közös kereskedelempolitika a tagállamok közti vámok végleges lebontása után 1970-ben lépett életbe. A vámunió lényege, hogy míg a

tagállamok közötti kereskedelemben eltörlik a vámokat, a külső országokkal szemben közös, egységes vámtarifarendszert alkalmaznak. 1970-től kezdve tehát a tagállamok kívülálló országokkal már nem köthettek kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és a külkereskedelmi kérdések teljes egészében közösségi kompetenciába kerültek. Függetlenül attól tehát, hogy egy termék hol lépi át az Európai Unió határát, exportőrének ugyanazokkal a feltételekkel kell számolnia. A tagállamok így nem szerezhetnek versenyelőnyt egymással szemben alacsonyabb vámtételek kiszabásával. Fontos hangsúlyozni, hogy a közös kereskedelempolitika az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozik, az unión belüli kereskedelemre az egységes belső piacra vonatkozó szabályok érvényesek. A közös Az Európai Unió regionális kereskedelempolitikáért és annak végrehajtásáért az kereskedelmi partnerei Európai Bizottság és a

Tanács felelős. A Bizottság a kereskedelempolitika területén rendelkezik az egyik AKCS (Afrika, karibi és csendeslegszélesebb önállósággal, végrehajtási és döntéshozatali óceániai országok): hatáskörrel. Az Európai Bizottság Kereskedelmi Andoki Közösség: Bolívia, Kolumbia, Főigazgatóságán Balázs Péter látja el a főigazgatóEcuador, Peru helyettesi posztot. ASEAN (Dél-Kelet Ázsia): Laosz, Vietnám, Thaiföld stb. ASEM: Kína, India, Japán stb. Balkán: Albánia, Horvátország, Szerbia stb. Közép-Amerika: Panama, Nicaragua stb. Közép-Ázsia: Kazahsztán, Türkmenisztán stb. Golf Régió: Kuvait, Katar, SzaúdArábia Latin-Amerika: Kuba, Haiti, stb. Mediterrán régió: Algéria, Egyiptom stb. Mercosur: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, Venezuela Dél-Kaukázus: Grúzia, Azerbajdzsán Az Európai Unió kereskedelempolitikájának 3 dimenziója van attól függően, hogy hány országgal köti össze kereskedelmi kapcsolat, illetve, hogy

a létrejövő kereskedelmi kapcsolat kölcsönös vagy egyoldalú előnyökkel jár-e. A multilaterális, avagy sokoldalú kereskedelmi kapcsolatok terén kiemelkedő fontosságú a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szerepe. A WTO célja, hogy a nemzetközi kereskedelemnek bizonyos mértékű jogbiztonságot és átláthatóságot biztosítson, és meghatározza a világkereskedelem alapvető szabályait. Az Európai Unió, mint a világ legnagyobb kereskedelmi tényezője, meghatározó szerepet játszik a WTO multilaterális tárgyalásainak fordulóin, ahol az Európai Bizottság képviselője tárgyal az uniós tagállamok nevében. Ezeken a tárgyalásokon az EU tagországok képviselői is részt vesznek, de álláspontjukat az Európai Bizottság képviselőjén keresztül juttatják érvényre. Az utóbbi időszakban a WTO tárgyalási fordulóit egyértelműen az EU-USA és kisebb mértékben az EU-USA-Japán kapcsolatok dominálták. A bilaterális kereskedelmi kapcsolatok

területén az Európai Unió számos kétoldalú megállapodást kötött harmadik országokkal, mint például. Törökországgal, nyugat-balkáni országokkal, Ukrajnával és Oroszországgal, illetve afrikai, karibi és csendes-óceániai országokkal (AKCS országok). Az Európai Unió a világ más feltörekvő hatalmaival – mint pl.: Kína, India vagy Közép- és Dél-Amerika- is fokozza kereskedelmét. Az ezekkel az országokkal kötött kereskedelmi megállapodások a technikai és a kulturális együttműködésre is kiterjednek. Az EU azonban nem kötött egyedi kereskedelmi megállapodásokat a fejlett országok közé tartozó partnereivel, mint például az Egyesült Államokkal és Japánnal, hanem ezekkel az országokkal az együttműködés a legnagyobb kedvezmény elve, valamint a WTO és OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet) szabályai szerint történik. 1 A különböző országokkal kialakított kapcsolatokon túl az Európai Unió,

mint regionális integráció, világszerte szorosabbra igyekszik fonni regionális tömörülésekkel, ország csoportokkal fennálló kapcsolatait is (pl.: Mercosur, ASEAN) Különösen igaz ez Ázsia és Latin-Amerika vonatkozásában. Legutóbb 2010 májusában került sor egy ilyen jellegű megállapodásra az Európai Unió és Közép-Amerika között, ami hat országra, Costa Ricára, El Salvadorra, Guatemalára, Hondurasra, Nicaraguára és Panamára terjed ki. Az Európai Unió unilaterális kereskedelmi kapcsolataiban egyoldalú kezdeményekkel segíti a fejlődő országok kereskedelmét. Az EU érvényesíteni kívánja a fenntartható fejlődés elvére alapozott gazdaságpolitika filozófiáját és fejlesztési politikájával összhangban fel kíván lépni a legelmaradottabb és fejlődő országok érdekében, elismerve, hogy a kereskedelem liberalizálása során teljes mértékben figyelembe kell venni a fejlődő országok speciális érdekeit. Az általános

preferenciarendszer alapján (Generalised System of Preferences, GSP) az EU vámmentes vagy csökkentett rátájú kedvezményes hozzáférést kínál piacaihoz a legtöbb fejlődő országból vagy átalakuló gazdaságból származó import esetén. A világ 49 legszegényebb országa esetében még ennél is nagyobb kedvezményt nyújt. Ezen országok teljes exportja – a fegyverek kivételével – vámmentesen kerülhet az EU piacára. Legnagyobb kedvezmény elve: Liberalizált nemzetközi kereskedelem egyik alapelve. A tagországok a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetre vonatkozó előnyös kereskedelmi feltételeket minden más nemzetre alkalmazzák. Így tehát a hazai piacon a külföldi szerződött partnerek egyenlővé válnak, biztosítva ezáltal a diszkrimináció-mentességet. Általános preferenciarendszer (GSP): A GSP vámkedvezmények olyan rendszere, amelynek célja, hogy támogassa a készáruk és feldolgozott mezőgazdasági termékek fejlődő

országokból az Unióba történő exportját. A GSP körülbelül 150 országra terjed ki, és különleges kedvezményeket nyújt a legkevésbé fejlett országoknak Az Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége, az Eurochambres, számos tevékenységgel igyekszik támogatni a kis- és középvállalkozásokat a harmadik országokkal való kereskedelemben, főként az AKCS térségében (afrikai, karibi és csendes-óceáni országok), Ázsiában és LatinAmerikában. A 2009 októberében Kenyában tartott EU-Afrika Business fórum során az Eurochambres javasolta, hogy kapjon nagyobb figyelmet a két térség kis- és középvállalkozásainak (kkv-k) együttműködése és a vállalkozói szellem fejlesztése a 2007-ben lefektetett közös EU-Afrika stratégiában, illetve javaslatot tett egy olyan charta létrehozására is, amely az afrikai kkv-k helyzetének javítását, és a vállalkozói készségek fejlesztését célozná. Az Eurochambres, figyelembe véve Kína és

India növekvő kereskedelmi súlyát, aktívan részt vesz ázsiai kezdeményezésekben is. Uniós finanszírozással Európai Üzleti és Technológiai Központot működtet Indiában, melynek célja, hogy tanácsot adjon az Indiában terjeszkedni kívánó európai vállalatoknak, és további üzleti központokat tervez Kínában, Thaiföldön, Brazíliában és Mexikóban is. Képzési programjaival (pl.: „Értsük meg Kínát”, „EU Gateway to Japan”, Vezetői Tréning Program a japán és koreai üzleti világ megismerésére) támogatja az üzleti szervezetek képviselőt az üzleti kultúrák mélyebb megismerésében és kkv-k piacra jutásában. Források és további információk: http://ec.europaeu/trade/ http://trade.eceuropaeu/doclib/docs/2009/may/tradoc 143154pdf http://www.consiliumeuropaeu/showpageaspx?id=1848&lang=hu http://europa.eu/abc/12lessons/lesson 11/index huhtm http://europa.eu/pol/ext/index huhtm

http://www.eu4journalistseu/indexphp/dossiers/hungarian/C42/68/ http://www.eutanfolyamhu/?m=28&l=1 Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete 2