Szociológia | Szociálpolitika » Dr. Teperics Károly - Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika I. 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unidebhu Foglalkoztatás-politika fogalma Komplex fogalom. - Az aktív korú lakosság foglalkoztatásának és ezzel összefüggésben nyújtott támogatások (képzések, egyéb aktív és passzív eszközök) alkalmazásának törvény által biztosított feltételeit meghatározó „egységcsomag”. -A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen annak működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók is A piac és a kormányzati politika szerepe a foglalkoztatásban „ A foglalkoztatottság alakítója egyik oldalról a piac, másik oldalról az ezt befolyásoló kormányzati politika. „ A foglalkoztatáspolitika kapcsán a

hangsúlyt elsősorban a keresleti oldalra helyezzük, és azt keressük, hogyan lehet/kell bővíteni a kereslet megteremtésével a foglalkoztatást „ A foglalkoztatáspolitika megvalósítása a kormányzati-önkormányzati és vállalkozási szféra egészének együttes kompetenciája, amelyben a kormányzat – a foglalkoztatási cél elérése érdekében – természetesen épít a gazdaság szereplőinek közre-működésére. A foglalkoztatáspolitika feladatai „ A munkaerőpiacra belépő kínálat nagyságának és szakmai/képzettségi struktúrájának olyan kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek, „ a munkaerőpiaci kínálat csökkentését, pl. a képzésben részt vevők számának vagy a képzési idő hosszának növelését, „ a munkaerő-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodását, (hogy a munkavállaló ezzel meg tudja előzni a munkahely elvesztését, illetve mobilitási készségével és

képességével, a munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevételével fel tudja gyorsítani az új mun-kahely megtalálását), „ a munkaerő-kereslet növekedését, olyan nagyságának és struktúrájának kialakítását, amely minél teljesebb mértékben képes foglalkoztatni a kínálatként megjelenő munkaerőt, „ a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének biztosítását, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerőpiacról. Foglalkoztatáspolitikai erőtér A foglalkoztatáspolitika által érintett területek „ a gazdaságpolitika: formálja a gazdaság növekedési pályáját, ösztönzi vagy fékezi a termelést és a beruházást, ezzel alakítja a munkaerő-keresletet is, „ a monetáris és fiskális politika: „ az árszínvonal, a vállalkozások és a háztartások jövedelmi folyamatainak szabályozásával, a munkaerő árának alakításával ösztönzi vagy korlátozza a foglalkoztatást, „ a

népesedéspolitika: „ befolyásolja a demográfiai folyamatokat, a munkaképes korú korosztályok nagyságát és gazdasági aktivitását, és ezzel a munkaerőkínálat alakulását, „ az oktatáspolitika: „ az iskolai képzés kiterjesztésével kitolhatja a munkaerőpiacra való belépés időpontját, alakítja munkaerő képzettségének jellegét és színvonalát, ezzel a mobilitási képességet, „ A foglalkoztatáspolitika által érintett területek „ a jövedelempolitika: szabályozza a vásárlóerőt, a kereseti színvonalat, ezen keresztül a munkavállalási hajlandóságot illetve a foglalkoztatási szándékot, „ a szociálpolitika: „ az elesettek, önhibájukon kívül munka nélkül maradottak megélhetésének biztosításával tehermentesítheti a foglalkoztatáspolitikát, „ a jog: „ meghatározza a foglalkoztatási, szerződéskötési, felmondási szabályokat, jogi garanciákat teremthet a munkaerőpiaci szereplők számára, „ a szociális

partnerség: „ az érdekegyeztetés különböző szintjeivel és formáival segítheti a keletkezett feszültségek feloldását, a munkaerőpiaci partnerek együttműködését. „ Foglalkoztatás-politika általunk érintendő kérdései „ A foglalkoztatás-politika alapfogalmai „ A magyar és az európai foglalkoztatáspolitika jellemzői „ A munkaerő-piac jellemző „ A munkaerő jellemzőinek, megoszlásának vizsgálata „ „ Ágazati és Területi vonatkozásaival „ A munkaerőpiacról kiszorultak problémáinak kezelése „ (Átalakuló, recesszióba került gazdaságokban erre fektetik a hangsúlyt) Foglalkoztatás-politikai gondok a fejlett gazdaságokban „ A munka paradigma válsága „ A munkavégzés a társadalmi javakból (ellátó rendszerek: Tb. Eü oktatás stb) való részesedés feltétele. „ A preindusztriális társadalmakban még nem központi kérdés „ Központi paradigmává a XIX. század végére vált „ Locke, Adam Smith, Marx: a

termelő tevékenység forrása, „az ember emberi lényegének kifejeződése” „ A bérmunka ez nem igaz („animal laborans, animal rational”) Foglalkoztatás-politikai gondok „ A munkavégzésnek tulajdonított szerepek: „ Felnőtt szerep alapja „ Szociális integráció alapja „ Anyagi létbiztonság alapja „ „az élet értelme” „ A hétköznapok szervezője „ A társadalmi státusz kijelölője „ A képzés, nevelés orientálója „ Nem alakult ki helyette alternatív identitás-dimenzió Foglalkoztatás-politikai gondok „ Ami lehetne: „ Lokális társadalomban játszott szere „ Vallási szerep „ Családi feladatok „ A modern gazdaságokban a teljes foglalkoztatás ideának látszik, új elveket kell találni a társadalom szervezéséhez. „ Európa munkaerő-piaci, foglalkoztatási modellje válságba került „ Kiinduló pont: „az egyén létfeltételeit a munka révén biztosíthatja magának” „ Széles körű foglalkoztatás, társadalmi

szolidaritás: „ „ „ „ „ 8 órás, teljes idejű munka Magas bérű, magas bérköltségű foglalkoztatás Széles alapokon nyugvó társadalombiztosítás Jó munkavállalói teljesítmény Széles körű szervezettség (60-80%) OKOK „ I. Technikai modernizáció „ II. Globalizáció „ III. Szerkezeti átalakulás, szektorváltás „ I. Technikai modernizáció „ „ „ „ A hatékonyság növekedése a munkaerő szükséglet ellen hat, A foglalkoztatás-bővülés és termelékenység növekedés között mind rövid, mind hosszú távon átváltási összefüggés áll fenn Ciklikusság: „ Vaseke – mezőgazdasági forradalom „ Gőzgép – ipari forradalom „ Számítógép – informatikai forradalom A gépesítés előnyei OKOK „ II. Globalizáció (termelés kihelyezés) „ „ „ „ „ A modernizáció kellett a kialakulásához A munkaerő már nem helyi, hanem a világ munkaerőpiacán versenyez - -kivonul a termelés az olcsóbb közegbe. A tőke és

miatta a termelés mobilabb, mint a munkaerő Az 1980-as évektől a termelés kivonul – marad helyben a munkaerő gondja Erre ráfejel az „dömping jellegű„ árucsoport megjelenése „ Két oldalról is csapás a foglalkoztatásra: „ Helyben marad a munkanélküliség „ Kivonja a helyi bevételek hátterét adó profitot ƒ Legálisan ƒ Illegálisan (utaztatás, digitális pénzek és az adózás kérdései) OKOK „ III. Szerkezeti átalakulás, szektorváltás „ A foglalkoztatási átrétegződés szolgáltatásokba történő átmenete nem tudja magas szintű foglalkoztatást biztosítani „ A szolgáltató szektor gépesítése is állás vesztést eredményez „ Elektronikus „ „ „ „ „ Információs rendszerek Pénztárca, Jegypénztár, Áruház Adóbevallás stb „ A szektorváltások mindig gondot okoznak, mindig szociálpolitikai intézkedéseket is eredményeznek: „ „ Mg. – Ipar (1967: GYES) Mg., Ipar – Szolgáltatások (1984: GYED) OKOK „

A szolgáltató szektorból érkező gondok: „ „ „ „ Itt is van modernizáció A kereslet bérek hiányában szűk Képzettséget igényel Telítődni látszik „ Drága és szűk körre kiterjedő „európai” modellel szemben az „amerika”: széles körű, „ alacsonyan képzett munkavállalókat foglalkoztató, „ alacsony termelékenységű, „ alacsony bérű, „ de nagy tömegeket integráló rendszer, ami a foglalkoztatás gondjait jobban kezeli. „ Az „európai” és az „amerikai” modell számszerű különbségei A világgazdaság átalakulásának hatása a perifériákra „ Fordizmus - posztfordizmus – „tudás alapú társadalom” „ Centrum (I. Wallerstein) „ „ Termelés kihelyezés (worldwide sourching) Vállalat szétdarabolás (downsizing) „ Periféria exportvezérelt tömegtermelés („átkos taylorizmus”, „periférikus fordizmus”) „ Alkalmazkodás (beszállítói hálózatok, kézműves paradigma) „ Foglalkoztatáspolitika

szempontjából még bővíthető a munka, növelhető a kereslet „ Gazdasági-foglalkoztatási kihívások „ Adócsökkentés szükséges, de önmagában nem elégséges ƒ adórendszer modernizációja eszköz és nem cél „ Beruházási klíma javítása, tőkevonzó-képességünk növelése ƒ (nem rendelhetı alá pártpolitikai érdekeknek lásd. Apolló esete) „ „ Foglalkoztatási szubvenciók rendszere Humán tőke, mint versenyképesség alapú tényező fejlesztése Munkaerő-piaci feszültségforrások „ Alacsony aktivitási ráta „ A munkaerő-kínálat szerkezeti problémái „ Hiányzó kereslet az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók iránt „ Régiós és térségi különbségek „ Az álláskeresési és szociális támogatási rendszer ma ellenösztönöz a munkavállalásra „ Igazságtalan közteherviselés „ Oktatási-, és képzési rendszer eltávolodása a gazdaság valós igényeitől

Gazdaságilag aktív – nem aktív népesség „ A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. „ A következő főbb csoportokat különítjük el gazdaságilag aktív népesség, ezen belül : „ „ „ foglalkoztatottak, munkanélküliek, A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. „ A következő főbb csoportokat különböztetjük meg a gazdaságilag nem aktív népességen belül : „ „ inaktív keresők, eltartottak. Definíció forrása: KSH A definíció érvényessége: 1970.0101 - Utolsó frissítés: 20080407 „ „ Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.0101 - Utolsó

frissítés: 2008.0708 Inaktív kereső „ Inaktív kereső: Az a személy, aki az adatfelvétel eszmei időpontjában kereső tevékenységet nem folytatott, ám jövedelemmel (pl. nyugdíj, gyermekgondozási segély) rendelkezik. ƒ Definíció forrása: KSH Utolsó frissítés: 2007.1106 Fiatalsági függőségi arány Magyarországon (munkaképes korú/ fiatal eltartottak 100:22) (1990: L. Rédei M,2001) Öregségi függőségi arány Magyarországon (munkaképes korú/idős eltartottak, 100:55) (1990: L. Rédei M,2001) 65 évnél idősebbek a világon (L. Rédei M,2001) Az átlagéletkor (medián életkor) Európában (L. Rédei M,2001) A gazdaságilag inaktívak problémája Magyarországon (félperiféria) A munkaerő-felmérés a lakosságból azokat tekinti gazdaságilag inaktívnak, akik: nincsenek jelen a munkaerő-piacon, mert nincs kereső foglalkozásuk, és nem is keresnek állást. A magyar munkaerőpiac egyik legsúlyosabb gondja az alacsony

aktivitási mutató, az hogy a munkavállalási korú népességből kevesen vannak jelen a munkaerőpiacon. A munkavégzésre rendelkezésre álló népesség arányát tekintve Magyarország az utolsó helyen áll az Unió 25 tagállama között. Alacsony aktivitás Magyarországon A gazdasági aktivitás gazdasági áganként (L. Rédei M,2001) Aktivitás régiónként (L. Rédei M,2001) Gazdasági aktivitás a férfiak %-ában (L. Rédei M,2001) Gazdasági aktivitás a nők %-ában (L. Rédei M,2001) Gazdasági aktivitás a népesség %-ában (L. Rédei M,2001) Gazdasági aktivitás a férfiak %-ában (L. Rédei M,2001) Gazdasági aktivitás a nők %-ában (L. Rédei M,2001) Aktiválási ráta „ Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeresők és az aktív eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók együttes létszámában A foglalkoztatásban résztvevők hazai és uniós

megoszlása A foglalkoztatottak aránya megyénként a 15-64 éves népességben 2004-ben (országos arány: 56,8%) Foglalkoztatási ráta „ A foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. „ Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.0101 - Utolsó frissítés: 2008.0708 Aktív munkakeresés „ Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán- munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását (engedélyek, pénzügyi források beszerzését; föld, telek, üzlethelyiség keresését) intézte. „ „ „ Nem tekinthetők aktív munkakeresőnek azok, akik közalkalmazotti, köztisztviselői pályázatot adtak be, akik jelentkeztek állásra és a döntésre

várnak, illetve akik a munkaügyi központ kirendeltségének értesítését várják. Nem tekinthetők automatikusan munkanélkülinek azok, akiket a munkaügyi központok helyi kirendeltségei nyilvántartásba vettek mint regisztrált munkanélkülit. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.0101 - Utolsó frissítés: 2008.0708 Alkalmazott „ Alkalmazott a vállalkozásnál, költségvetési, társadalombiztosítási, illetve non-profit szervezetnél, egyéni vállalkozónál rendszeres jövedelemszerző munkával rendelkező munkavállaló, beleértve a szezonális munkást, a vonatkozási héten munkát végző alkalmi munkást, a dolgozó diákot. „ „ A kategóriába sorolásnak nem feltétele, hogy a munkavégzés legális keretek között történjen. Az alkalmazott pénzbeli vagy természetbeni díjazásban részesül, mely egyáltalán nem, vagy döntően nem függ a gazdálkodó szervezet eredményétől. „ Definíció

forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1993.0101 - Utolsó frissítés: 20080708 Komplex problémakezelés „ Állam foglalkoztatáspolitikai eszközei: „ Korosztályok pozitív diszkriminálása „ Segítjük a pályakezdőket első szakmai tapasztalatuk megszerzésében „ Megmutatjuk az 50 év felettiek alkalmazásának előnyeit „ Felnőttképzés, szakképzés fejlesztése „ Gazdaság igényeinek megfelelő kompetenciák elsajátítása „ Szakmunka presztízsének helyreállítása „ Célzott adó, és járulékkedvezmények biztosítása „ Közlekedési infrastruktúra fejlesztése és az atipikus foglalkoztatás arányának növelése Állami feladatok és lehetőségek „ • Munkára ösztönzés és munkára képessé tétel „ • Uniós és hazai források hatékony felhasználása „ • A feketegazdaság kifehérítéséből keletkező bevételek „ • Strukturális reformokkal párhuzamosan kiadáscsökkentés „ • A szociális

támogatási rendszer átalakítása „ • Oktatási, képzési rendszer munkapiaci kudarcainak megszüntetése „ • A gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása „ Hazai és a betelepülő külföldi vállalkozások előtt UTAK A MUNKÁHOZ I. Foglalkoztatás bővítésével „ • Segély helyett munka – a szociális támogatási rendszer „ „ „ „ „ munkára ösztönző átalakítása • Nemzeti Közfoglalkoztatási Program • Munkaerő-piaci programok (EU és hazai forrásból) • OFA által kínált támogatott foglalkoztatási lehetőségek • Szak- és felnőttképzés reformja, TISZK-ek létrehozása, szakmunkás ösztöndíj bevezetése • Gyermeket nevelő szülők munkába való visszatérésének támogatása „ (bölcsőde, óvoda fejlesztés) UTAK A MUNKÁHOZ II. Munkahely teremtéssel UTAK A MUNKÁHOZ II. Munkahely teremtéssel „ Új munkahelyek alakulása: „ Jelentős foglalkoztatást megvalósító beruházások: „ „ „ „ „

• 2004-ben 780 fő • 2005-ben 7.200 fő • 2006-ban 5.600 fő • 2007-ben közel 8.000 fő • 2008-ban eddig 2.500 fő + Mercedes 2500 fő + Apolló 900 fő UTAK A MUNKÁHOZ III. Foglalkoztatás-barát” adórendszerrel UTAK A MUNKÁHOZ III. Adóváltozás tervek 2009-re „ • Személyi jövedelemadó „ 18%-os kulcs sávhatára 1,7 millióról 2 millióra emelkedik „ • Munkáltatói járulékok (április 1-től) „ 32%-ről 27%-ra csökken a minimálbér kétszereséig ƒ Valamennyi munkavállalónál ƒ Magasabb jövedelműeknél is az adott kereseti határig „ Start-régió ƒ Munkáltatói járulékmentesség 3 évig a leghátrányosabb helyzetű térségekben „ • Társasági adó „ Adókulcs 18% „ Különadó megszűnik Foglalkoztatás-politika jogszabályi háttere „ Az EU irányelvei, azok alkalmazása hazai viszonyokra „ Törvényi és rendeleti szabályozás „ Különböző szintű fejlesztési koncepciók, tervek „ Humánerőforrás

fejlesztési koncepciók „ Egyéb szakprioritások, (ipari szerkezetváltás) „ Befektetések összetétele, minőségük (hazai, külföldi) Munkanélküli (KSH nyilvántartása szerint) „ I. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: „ „ „ - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. „ Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.0101 - 2002.1231 „ II. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: „ „ „ - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), -

aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. „ Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 2003.0101 - Utolsó frissítés: 2008.0708 A munkanélküliségi ráta „ A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. „ Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.0101 - Utolsó frissítés: 2008.0708 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái „ Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási

Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. „ Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái „ A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái „ Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Foglalkoztatási Törvényben meghatározottak szerint

álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. Az Flt. 2005 november 1-jei változása 2006 január 1-jétől volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi „ Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái „ Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott

álláskeresők közül azok, „ a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, „ b) akik min. 200, max 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és „ c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették. „ „ Az első és második típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái „ Rendszeres

szociális segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették és akiknek a települési önkormányzat az 1993. évi III tv (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) szerint rendszeres szociális segélyt állapított meg. Rendszeres szociális segély „ Definíció: A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt és temetési segélyt állapít meg az 1993. évi III törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Az ellátások adhatóak alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból. A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell

előterjeszteni. „ Definíció forrása: 1993. évi III törvény a szociális igazgatásról és a szociális szolgáltatásokról A definíció érvényessége: 1993.0101 - Mi mennyi 2008-ban?