Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Csomós István - Intézkedés-lélektan és kommunikáció

Alapadatok

Év, oldalszám:2015, 36 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:47

Feltöltve:2018. február 11.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Csomós István Intézkedés-lélektan és kommunikáció A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok A követelménymodul száma: 0731-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-009-50 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET "A rendőr részéről - szolgálati feladatai ellátása során - tilos a személyek bárminemű, így különösen nemi, faji vagy etnikai származás, vallás vagy világnézet, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő hátrányos megkülönböztetése."1 Az intézkedés-lélektan és kommunikáció tananyag egyes fejezeteiben áttekintjük azokat az alkalmazott pszichológiai szabályszerűségeket, amelyeket figyelembe kell venni a jog-és szakszerű rendőri intézkedések foganatosítása érdekében. 1. ábra Rendőri intézkedés közterületen2 1 Forrás: 62/2007. (XII 23)

IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról 2 Forrás: http://www.policehu/friss/sza20081009 01html?query=k%C3%A9pek letöltés 2010 07 21 1 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 1. Az előítéletek személyes vonatkozásai Az előítélet igen mélyen rögzült, a tények és érvek elől mereven elzárkózó, többnyire negatív értékelő beállítottság, amely már a tényleges ismerkedést megelőzően kialakult. Az előítéletes ember előre megfogalmazott feltételezésekkel, ítéletekkel viszonyul az adott dologhoz. A legfontosabb összetevője a „hitszerűség”, s emiatt csak nehezen változtatható meg. Az előítéletek egy része már gyermekkorban kialakul, más része viszont az élettapasztalatok (negatív benyomások, sérelmek, kudarcélmények) következtében rögződik. Iránya általában negatív, de pozitív is lehet. 2. ábra Az előítéletek formái Az előítéletek formái: - - 2 életkori előítélet, amikor valaki

életkoruk miatt viselkedik előítélettel, másokkal szemben, vallási előítélet, amikor vallási hitük miatt viseltetik előítélettel mások iránt, etnikai előítélet, amikor valaki etnikai hovatartozásuk, kultúrájuk, nyelvük, szokásaik, öltözködésük miatt viseltetik előítélettel mások iránt, - nemzeti (nacionalista) előítélet, amikor valaki anyaországuk miatt táplál előítéletet - fizikai előítélet, amikor valaki testalkatuk, kinézetük miatt viseltetik előítélettel mások iránt, mások iránt, INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - - fogyatékossági előítélet, amikor valaki azért viseltetik előítélettel mások iránt, mert azok valamilyen fizikai korlátozottságban szenvednek (vakság, siketség, értelmi, illetve mozgásfogyatékosság), nemi előítélet, amikor valaki azért viseltetik előítélettel mások iránt, mert azok egy adott nemhez tartoznak, gazdasági vagy osztály előítélet, amikor valaki

azért viseltetik előítélettel mások iránt, mert gazdagok vagy szegények, faji előítélet, amikor valaki bőrszínük vagy egyéb azonosítható csoportjellemzőjük miatt táplál előítéletet mások iránt. Az előítéletek különböző viselkedési formákban jelenhetnek meg a szóbeli elutasítástól (a következmények nélküli kiszólások, pl. a négerek piszkosak), a diszkrimináción (amikor az előítélet már magatartásmintákban jelenik meg, pl. nem ülünk le néger mellé a járműveken), valamint a személyi bántalmazáson megsemmisítéséig (pl. lincselés) keresztül egészen az előítélet tárgyának 2. Az életkori szakaszok sajátosságainak szerepe az intézkedések során A szolgálatteljesítés során a rendőr különböző életkorú emberekkel találkozik, a rendőri intézkedés jog-és szakszerű végrehajtásához fontos az egyes életkori szakaszok lélektani sajátosságainak az figyelembe vétele. 3. ábra Ovizsaru

foglalkozás3 Az óvodáskor sajátosságai (3-7 éves életkor): 3 Forrás: http://www.policehu/friss/BRF 20100415sm1html?query=ovizsaru%20k%C3%A9p letöltés 2010 07 21 3 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - - a viselkedés irányításában jelentős szerepe van az érzelmeknek, amelyek gyorsan változnak egyik szélsőségből a másikba, nagyfokú érzelmi ingerlékenység, labilitás fordulhat elő, a fokozott önállósági igény nincs arányban a képességekkel és a cselekvési szándékok meghiúsulása gyakran dacos magatartáshoz vezet, az időészlelés fejletlen, konkrét tényhez kötött, a kor elején egyáltalán nem értik a „tegnap”, „ma”, „holnap” jelentését, a napszakok és rövidebb időegységek megértése valamely cselekvéshez, személyes élményhez kötötten válik érthetővé (pl. „akkor van - - dél, amikor ebédelünk, és délután, amikor lefekszünk az oviban”), az önkéntelen figyelem jellemző, a

hosszabb ideig tartó figyelmi működéshez többszöri motivációra van szükség és a szándékos figyelem fárasztó ebben a korban, az emlékezet mechanikus jellegű, az emlékezet nem megbízható, leginkább csak arra tudnak figyelni és emlékezni, ami érzelmileg megragadta őket és az érdeklődésüket felkeltette, A képzeleti élményeket az óvodás gyerekek sokszor valóságos tényként kezelik, és a tudati kontroll hiányában nem ismerik fel annak irrealitását. A gyermeki fantáziának ez a sajátossága nem szándékos hazugság, hanem fantázia-hazugság, mert nem a félrevezetés szándéka van benne, hanem valóságként élik meg. A kisiskoláskor sajátosságai (6-10. éves életkor): - - - 4 érvényes az óvodás korszaknak az a jellegzetessége, hogy túlságosan nagy egységekben, részletek nélkül figyelik meg a jelenségeket, máskor pedig elvesznek a részletekben, jól tájékozódnak a közvetlen környezetükben, a térben való

tájékozódásukat elsősorban konkrét érzékleti tapasztalatok segítik, a téri képzeletéből hiányzik az általánosítás, ezért elbizonytalanodnak a tájékozódásban, ha a megszokott útvonalon változás történik, pl. közműépítés miatt felbontják az utat, az időészlelésük valamivel elmarad a fejlődésben a többi észleléshez képest, a konkrétság itt még jellemzőbb, mint a térészlelésben, jól ismerik a napszakokat, hogy akkor van reggel, amikor felkelnek, délelőtt, amikor iskola van, délben ebédelnek, és este fekszenek le, az óra – mint objektív időmérő – megismerése sokat segíti az idő észlelésében, de még sokáig nem értik, hogy mi a negyed, fél, háromnegyedóra tartalma, bizonytalan jelentésű számukra a tegnap, holnap fogalma, mivel nem köthető össze szabályosan ismétlődő eseményekkel, a 9 éves kor után fokozatosan tökéletesedik időfogalom, sőt tágabb időfogalmak is, mint a „régen”,

„sokáig”, „később”, INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - a képzelet fejlődésében az iskolának meghatározó szerepe van, főleg a felidéző képzelet fejlődik, amely fontos feltétele a tanulásnak, mert a gyerekeknek egyszerre több olyan dolgot kell elképzelni, aminek szemléltetésére, bemutatására nincs mindig lehetőség. 4. ábra DADA találkozó Nyíregyházán 4 A valóságot reálisan tükröző képzelet azonban még nem azonnal alakul ki, az 1-2. osztályos tanulónál még felfedezhető az óvodáskorra jellemző fantáziahazugság maradványa, de míg az óvodást vágyai motiválják benne, addig a kisiskolás a tanulás közben átélt elképzelt élményeit keveri bele a tananyag felidézésébe. A serdülőkor sajátosságai (10-17-18. éves életkor) A serdülőkor a személyiségfejlődés legnehezebb időszaka, számos nehéz feladatot kell megoldani a sikeres társadalmi beilleszkedéshez: - - a nagyon vágyott

önállóság kivívása érdekében a szülőkhöz és általában a felnőttekhez való korábbi gyermeki, függő viszonyt át kell alakítani az egyenjogúság elve alapján, a reális önértékelés kialakítása érdekében az érzelmi, értelmi és társas kapcsolati szinten erőfeszítéseket kell tenni, 4Forrás: http://www.policehu/friss/sza20080215 02html?query=DADA%20tal%C3%A1lkoz%C3%B3 letöltés 2010 07 21 5 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - - - fontos feladatot jelent a felnőttes nemi szerep elsajátítása, pozitív kapcsolatok kiépítése a másik nemmel, az ún. párválasztási érettség kialakulása, az egyéni képességeknek megfelelő foglalkozásra való felkészülés, az egyéni értékrendszeren alapuló, önálló életszemlélet kialakítása, a magánélet és közélet összhangjának biztosítása (kulturált szabadidős szokások, állampolgári szerep) szintén e kor feladatai közé tartozik. Ezeknek a fontos

feladatoknak a megoldásához az egész gyermeki személyiségstruktúrának át kell alakulni, amely még kedvező feltételek esetén is jelentős erőfeszítéseket igényel. A serdülőkor változásai részben biológiai jellegűek, melyek érzelmi változásokkal járnak együtt. Az új feladatok miatt a személyiség kettős megterhelés alá kerül ezért ez a korszak konfliktusokhoz, szélsőséges állapotokhoz vezethet. A szülő (felnőtt) - gyermek kapcsolat jellemzői a serdülőkorban: - - a szülői mintát már nem tekinti abszolútnak, és már más tekintélyeket is ismer, általában a családtól történő függetlenedésre törekednek, amely az átlagtól eltérő viselkedésben nyilvánulhat meg, mindent elutasíthatnak, ami a szülők magatartására, életvitelére jellemző, és mindent elfogadnak, amit hasonló korú társaiknál látnak, Nem tisztelik, esetleg elutasítják a felnőtt világ értékeit, normáit, fokozott a kritikai készségük,

ezért a serdülőkor a „lázadás” időszaka. 6 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 5. ábra Tipikus családi reakciók a serdülők függetlenedési törekvéseire A serdülőkor lezajlására jelentős hatást gyakorol, hogyan reagálnak a szülők gyermekük függetlenedési törekvésére. A család tipikus reakciói ilyen esetekben általában a következők: 1. 2. 3. 4. Korlátozás: a szülők mindenáron magukhoz akarják kötni gyermeküket, nem engedik önállósulni, hosszú önállóságában. ideig gyermekként kezelik, vagy erőszakosan korlátozzák Kitaszítás: a szülők sürgeti az önállósulást, mintegy „kitaszítják” a családból. Így fokozott támasznélküliségnek, terhelésnek teszik ki. Látszat önállóság: elengedik a serdülőt, látszólag önállóvá válhat, de elvárják tőle, hogy a szülő elképzeléseit valósítsa meg. Fokozatos támasz: a szülő minden életkorban megadja a lehetséges maximális

önállóságot a gyermeknek, és így a serdülés nem éri készületlenül a szülőt. Ha a család a serdülő elszakadását drámaian éli meg, akkor nehezíti a helyzetét, félelmeket, szorongásokat alakíthat ki benne, vagy lázadásba hajtja. Normális esetben is az elszakadás kisebb-nagyobb válságokkal jár, de ez a fejlődés törvényszerű velejárója. A serdülőkori társas kapcsolatok jellemzői: - fokozatos leválási folyamat figyelhető meg a családtól és erősödő érdeklődés és - az érzelmek fokozottak lehetnek egy felnőtt személyhez, vagy ideálisnak tartott kapcsolat a kortárscsoportokhoz, baráthoz, aki rendszerint feltűnően különbözik a szülőtől, 7 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - a kortárscsoportba tartozás érzése, védelme megkönnyíti a serdülő számára az önállósodást, a felnőttektől való függetlenedést, A csoporthatások lehetnek: pozitívak, fejlesztőek, de károsak is, amelyek

hatására a személyiség olyan káros szokásokat vehet fel, mint például az alkohol-, kábítószerfogyasztás, bűncselekmények elkövetése. Az antiszociális életvezetés, a társadalommal és a rendőrséggel való szembenállás beépülhet a viselkedésének meghatározó elemévé válhat. fiatal egész értékrendszerébe, és Az ifjúkor sajátosságai (a 17-18. éves életkortól kezdődően): - az ifjúkor akkor kezdődik, amikor a serdülőkor biológiai fejlődése befejeződik, és a fiatal túljut a serdülőkor pszichés nehézségein, általában széleskörű érdeklődés, a valósághoz való reális viszony és teljes értékű szellemi érettség és az egyéni önmegvalósítás keresése jellemzi. A felnőttkor sajátosságai (a 24-60-65. éves életkor): - - Az az életszakaszok közül a felnőttkor a leghosszabb, amelyben a 24-30 éves kor a pályakezdés és egzisztenciateremtés időszaka, a 30-45 éves kor a gyakorlatias realizmus

kora, a jelentős egyéni különbségek mellett az életszakasz a társadalomba való beilleszkedés és az egyéni célok megvalósításának időszaka. aktív felnőttkorra már kialakulnak a fenti célok megvalósításához szükséges személyiségsajátosságok a magas szintű szándékos figyelem, az önuralom és a fejlett akarat, a professzionális emlékezet, amely elsősorban a szakterület irányában mutatkozik meg. A felnőttkor sajátossága továbbá az átfogó, gyors és gyakorlatias képzelet és gondolkodás, az elmélyült érzelmek, állandó kötődések, melyben döntő a munka, a család, a kulturális és társadalmi érdeklődés. A felnőttkor vége az átmenet időszaka az öregkorba, ennek a korszaknak a legfontosabb sajátosságai: - - 8 a teljesítőképesség fokozatos csökkenése, a viselkedési szabályok merevebbé válnak, körülményekhez nehezebb az alkalmazkodás, amelynek következtében az új a reakciók

meglassulnak, a teljesítmény csökken, de ezt ellensúlyozhatja a szilárd munkamorál, a tapasztalat és a rutin, INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - - a klimax – a szervezet hormonális áthangolódásának – következményeként fokozott ingerlékenység, érzelmi labilitás, nyugtalanság, szorongás, szexuális zavarok, betegségek alakulhatnak ki, a nyugdíjazás (társadalmi státusz, kapcsolatok elvesztése) az erre való felkészülés esetenként szorongásos, depressziós tünetekkel jelentkezhet. Az öregkor sajátosságai (a 60-65. éves életkortól kezdődően) A z öregkor általában két részre osztható: - - a 60-65-70. év közötti szakasz az öregkor, a 70 év feletti időszak az aggkor. Az öregkor jellemzői: - élettani és pszichés változások, amelyek következtében alkalmazkodóképesség és bizonyos teljesítmények (látás, hallás), csökken az az egyén és a társadalom szempontjából az életnek ebben a

szakaszában a biológiai változások következtében megváltozik az egyén és a társadalom közötti viszony, a korábbi kapcsolatok megszűnnek vagy elmaradnak, - az érdeklődés a világ dolgai felől belső problémák irányába fordul. Az aggkor a fokozatos leépülés időszaka, mely megmutatkozik: - a fokozott testi és szellemi hanyatlásban, - az értelmi funkciók zavarában (emlékezetkihagyás stb.), és - - az új dolgok befogadására való képtelenségben, a jelentől való fokozatos eltávolodásban. 9 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. ábra Öregkori beilleszkedési stratégiák Az öregkor tanulmányozásával foglalkozó pszichológiai kutatások a beilleszkedési stratégiák tekintetében az alábbi öt különböző öregkori személyiségtípust különböztetnek meg: 1. Konstruktív Kiegyensúlyozott, örül az életnek, meleg, szerető kapcsolatot épített ki az embertársaival. Általában tartós munkaviszonyban

állt, magánélete boldog, elfogadja az öregkor tényeit. 2. Függő Inkább a passzivitás és a környezetére szorulás felé hajlik. Kiegyensúlyozott, ambíciói kihaltak, örül a nyugalomnak. Viselkedését a passzív türelem, a megalkuvás jellemzi 3. Védelembe vonuló Érzelmileg túlkontrollált, szokásaihoz ragaszkodó, konvencionális és megállíthatatlanul tevékeny ember. Látszólag visszautasítja a segítséget csak azért, hogy önmagának bizonyítsa, nem szorul rá másokra. Ez esetében egy védekező magatartás, mert fél az öregkori tehetetlenségtől. 4. Rosszindulatú Az idős emberek egy részét jellemzi az indulatos, ellenséges stratégia. Ők saját kudarcaikért, körülményeikért másokat hibáztatnak. Agresszíven viselkednek, panaszkodnak a többi emberrel való kapcsolataikról, ugyanakkor versengő és gyanakvó jellemvonásaik vannak. Szokásaikban, magatartásukban, értékítéletükben merevek 10 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS

KOMMUNIKÁCIÓ 5. Öngyűlölő Az öngyűlölő ember ellenszenvét saját maga ellen fordítja. Borúlátóak, eltúlozzák saját testi és pszichés problémáikat. Fő érzéseik a sajnálkozás, az önvád és a lehangoltság Társadalmi kapcsolataik nincsenek, a halál nem aggasztja őket, azt megváltásnak tartják. A fenti személyiségtípusok az öregkori beilleszkedés gyakori formáit képviselik, de nem kizárólagos kategóriák, és még egyetlen típuson belül is találhatók jelentős egyéni különbségek. 11 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Családon belüli erőszak esetén a helyszínre kiérkező rendőr köteles tisztázni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan lehet-e következtetni a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére, indokolt-e további, így különösen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása.5 3. A családon belüli erőszak lélektani hatásai A

családon belüli erőszak súlyos társadalmi probléma, amelyet kizárólag rendőri eszközökkel nem lehet megoldani. A rendőrségnek azonban minden törvényes és lehetséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a bántalmazott biztonságban érezze magát és a bántalmazó felelőssége bizonyítható legyen. A törvény alapján hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység és a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás. A lelki egészség súlyos és közvetlen veszélyeztetése hatásaiban, következményeiben vetekszik a fizikai bántalmazással. Gyakran

pszichés zavarokat, depressziót, esetleg öngyilkosságot eredményez. A rendőr feladatai a családon belüli erőszak kezelése során: 5 - a rendelkezésre álló információkat értékelni, és ha fennáll a rendőri intézkedési - az egyéb eljárásai során észlelt veszélyhelyzetekről jelzést adni az arra hivatott kötelezettség, akkor azt a legnagyobb körültekintéssel kell lefolytatni, szerveknek és felvilágosítással segíteni az áldozatok jogérvényesítését. Forrás: 37/2009. (OT 22) ORFK utasítás a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás rendőrségi feladatainak végrehajtásáról 12 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 7. ábra A családon belüli erőszak leggyakoribb formái A családon belüli erőszak leggyakoribb formái: Szóbeli erőszak A bántalmazó veréssel, gyilkossággal fenyegeti partnerét, fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket vagy öngyilkosságot követ el,

lekicsinyli, sértegeti a partnerét, vagy gúnyolódik vele, nevetség tárgyává teszi (például külseje, vallása, szokásai vagy faji hovatartozása miatt). Lelki erőszak A bántalmazó letagad lényeges dolgokat, ellenőrzés alatt tartja, végletesen féltékenykedik, az áldozat önbizalmát módszeresen megkérdőjelezi, vagy nem veszi tekintetbe. lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen Mindenért őt hibáztatja, még a saját erőszakos viselkedéséért is, az áldozat érzéseit, tapasztalatait kétségbe vonja, nem hajlandó megbeszélni a problémákat. 13 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Megfélemlítően viselkedik: tör-zúz, szándékosan megrongálja az áldozat értéktárgyait, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja az áldozatot, félelmet keltően viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet, fenyegető üzenetekkel vagy SMS- ekkel árasztja el az áldozatot. Elszigeteli az

áldozatot: megszabja, hogy az mit csinálhat és mit nem, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál. Folyamatosan az ellenőrzése alatt tartja az áldozatot: mindenhová elkíséri, otthon, a munkahelyen/ az iskolájában telefonon ellenőrzi, átkutatja zsebeit, a táskáját. Testi erőszak A bántalmazó az áldozatot lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel, pengével, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) fenyegeti vagy bántja. Megtagadja az áldozat legalapvetőbb jogait, mozgásszabadságát, elemi igényeit korlátozza: nem engedi, hogy az áldozatnak tőle független magánélete legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad

azokra pénzt. Szexuális erőszak A bántalmazó olyan szexuális tevékenységre kényszeríti az áldozatot, amit az nem akar, a szexszel fájdalmat okoz neki, vagy megalázza; megerőszakolja, bántalmazza, vagy kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. intim testrészeit Szintén ide tartozik a reproduktív (vagyis a termékenységgel és fogamzással járó) jogok korlátozása: a bántalmazó nem engedi, hogy az áldozat fogamzásgátlót használjon, amivel számos abortuszra vagy gyerekszülésre kényszeríti. Gazdasági (anyagi) erőszak A bántalmazó nem engedi, hogy az áldozat dolgozni járjon, saját pénze legyen, illetve ha saját keresettel rendelkezik, azt elveszi, és saját belátása szerint ad csak belőle. A közös néven levő céggel (bt., kft) zsarolja, minden kiadást, amire az áldozat pénzt kér, megkérdőjelez, miközben ő szabadon rendelkezik az anyagi erőforrásokkal, ezzel az áldozatot (és a gyerekeket) „relatív

szegénységben” tartva. A veszélyeztetettség megállapításának szempontjai 1. A bántalmazó már fenyegetőzött a családtag és a gyerekek megölésével 2. A bántalmazó már használt az áldozat (ok) ellen különböző eszközöket, kést, botot vagy fegyvert, vagy fenyegetőzött ezek valamelyikével. 3. Az áldozatot már érte komolyabb sérülés, akkor is, ha nem indult eljárás 14 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 4. A bántalmazó gyakran alkalmaz testi erőszakot az áldozat (okkal) szemben 5. A bántalmazó drog-, vagy alkoholfüggő 6. Az áldozat elvált a bántalmazótól, vagy válni akar és a közös lakásban élnek, illetve a bántalmazó az ott élők akarata ellenére visszajár a lakásba. 7. A bántalmazó öngyilkossággal fenyegetőzik, vagy már volt öngyilkossági kísérlete 8. A bántalmazó ellen korábban már folyt büntetőeljárás erőszakos bűncselekmény miatt A rendőr az áldozattal és a bántalmazóval

külön-külön, halló és látótávolságon kívül elfogulatlanul és előítélet nélkül beszéljen! 8. ábra A családon belüli erőszak egyik gyermek áldozata6 Az áldozat helyzetének megértése A bántalmazás okozta lelki megrázkódtatások miatt az áldozat magatartása visszahúzódó és zavarodott lehet ezért a rendőrnek figyelembe kell venni a következőket: - - 6 nem szívesen tesznek vallomást az áldozatok, félnek a bántalmazó bosszújától különösen, ha korábban már elhangzottak erre utaló fenyegetések, - nem akarnak a szembesítés vagy a bírósági tárgyalás során ismét találkozni a - szégyellik magukat, bántalmazóval, Forrás: http://www.mommohu/media/Agyonverte kisfiat egy dunaharaszti apa letöltés 2010 11 02 15 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - - szeretnék minél előbb elfelejteni a történteket, továbbra is a bántalmazóval egy lakásban élnek, a nők félnek, hogy a bántalmazó a gyerekeken

áll bosszút, a régebbi szakítási kísérletek és az ezzel kapcsolatos segítségkérések sikertelenek voltak, a bántalmazó családja nyomást gyakorol rájuk, hogy ne tegyenek vallomást. A meghallgatás során az áldozat érezze, hogy a rendőrségi beavatkozás elsődleges célja az ő biztonságának a megteremtése és a helyzet rendezése. A meglelő/rendőri hozzáállás/viszonyulás 1. A jogszabályok megfelelő szintű ismerete és azok alkalmazása 2. Empátia, részrehajlás nélküli az eset összes körülményének alapos mérlegelésén alapuló döntéshozatal. 3. Az rendőri intézkedést kiváltó történések az elhangzottak megfelelő dokumentálása, kép-vagy hangfelvétel készítése esetén erről az érintett előzetes tájékoztatása. 4. Arányosság, diszkréció, a helyzet normalizálása a feszültség enyhítése 16 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET "Az önmaga vagy mások életét,

testi épségét, vagyonát veszélyeztető állapotban lévő személyt a rendőr intézkedésekor megakadályozza abban, hogy kárt vagy sérülést okozzon, ennek érdekében a rendőr szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmazhat. A rendőr az öngyilkosságot megkísérlő vagy elkövetni szándékozó személyhez orvost hív, vagy közreműködik abban, hogy a mentőszolgálat egészségügyi intézetbe szállítsa. Az eseményről a Rendőrség értesíti az elszállított személy ismert hozzátartozóját (törvényes képviselőjét) vagy a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt."7 4. Az ön-vagy közveszélyes állapotú személyekkel szembeni intézkedések sajátosságai Az ön- vagy közveszélyes állapotú személyekkel szembeni rendőri intézkedések jog- és szakszerű végrehajtása az intézkedő rendőrök esetében fokozott körültekintést, óvatosságot és a szükségesség, arányosság elvének hangsúlyozott betartását

követeli meg. Az ön- vagy közveszélyes állapotú személyekkel szembeni intézkedések jellegzetessége, hogy a kialakult helyzet viszonylag rövid idő alatt gyorsan változhat. Előfordulhat, hogy a kezdetben együttműködő intézkedés alá vont személy magatartása hirtelen megváltozik és passzív vagy aktív ellenszegülést, illetve támadó magatartást tanúsít az intézkedő rendőrökkel szemben. A tapasztalatok alapján a megfelelő tárgyalási taktika jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendőri intézkedés a lehető legkisebb sérüléssel, károkozással és jogsérelemmel fejeződjön be. A helyzetből adódó változások gyors felismerése alapvetően fontos az intézkedő rendőr és a vétlen kívülállók biztonsága szempontjából. Az intézkedés eredményes végrehajtása általában megköveteli a különböző rendőri erők és más szervek hatékony együttműködését. Az ön- vagy közveszélyes állapot kialakulása Az ön-vagy

közveszélyes állapot általában olyan sürgősségi orvosi (pszichiátriai) ellátást igénylő zavart állapot esetén alakul ki, amely azonnali beavatkozást tesz szükségessé, és amelynek elmaradása a betegre vagy a környezetére közvetlen veszéllyel jár. A sürgősségi orvosi (pszichiátriai) ellátást igénylő zavart állapotok 7 Forrás: 62/2007. (XII 23) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról 17 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Magatartászavar Élményzavar Magába foglal minden, a magatartásban a kívülálló Magába foglal minden, az egyéni belső élményvilágot számára is észlelhető zavart lelkiállapotot, a befolyásoló megnyilvánulást, az érzékcsalódásokat, tudatzavarokat, az erőszakos megnyilvánulásokat, az elhatalmasodó agresszív késztetéseket, elviselhetetlen öngyilkossági kísérletet, a szorongásos állapotot. kényszergondolatokat, az öngyilkosságot megelőző állapotot és

olyan veszélyt jelent, amelynek elhárítása nem szenvedhet késedelmet. Azonnali beavatkozást igénylő sürgősségi orvosi (pszichiátriai) állapotok előfordulása Orvosi (pszichiátriai) előzmények nélkül Az életeseményekből eredő valamilyen rendkívüli Pszichiátriai betegségek következtében A cselekvési szándék akadályoztatása, társas kapcsolati történés, katasztrófa, baleset, váratlan veszteség idéz konfliktusok, a tünetek felerősödését váltják ki (például elő krízisállapotot (például valaki egy balesetben paranoid beteg félelmében bezárkózik és támadó elveszíti a hozzátartozóját). Ide tartoznak a pszichiátriai magatartást tanúsít), különböző okok miatt a beteg nem komolyabb életeseményeket követően, de anélkül is. fordul elő, mert a beteg a gyógyszereit nem szedi be, betegségek első epizódjai is, amelyek jelentkezhetnek jut időben megfelelő kezeléshez. A leggyakrabban azért ezért a

betegség tünetekei felerősödnek. 9. ábra Sürgősségi pszichiátriai állapotok A sürgősségi orvosi (pszichiátriai) ellátást igénylő zavart állapotok leggyakoribb tünetei: 1. A zavart beteg 18 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A beteg magatartása a környezet számára is egyértelműen kóros, feltűnő a „zavart” tudatállapot. Ennek következtében megszakad a valósággal való kapcsolata, a beteg hiányosan vagy tévesen fogja fel és dolgozza fel a környezeti információkat, illetve az önmagával kapcsolatosa adatokat. A zavart beteg veszélyben van, és a környezetét is veszélyeztetheti. A zavartság legfőbb megnyilvánulása a tájékozatlanság, az emlékezetzavar, a helyzethez nem illő viselkedés a kommunikatív kapcsolat beszűkülése. A zavartság mértéke gyakran hullámzik A zavartság számos különböző betegségben megjelenhet, például valamilyen általános szervi megbetegedés következtében is, ilyen lehet a

veseműködés hirtelen zavara, a cukorbetegség vagy az alkoholos delírium. Az esetek jelentős része szerek (alkohol, drog) fogyasztásának, vagy gyógyszerek szedésének, vagy zavart elmeállapotnak, a következménye (szkizofréniák, paranoid, mániás állapotok). Külön csoportot jelentenek az időskori zavart állapotok, amelyek gyakran éjjel jelentkeznek. A zavart elmeállapotokban, az időhorizont beszűkült így a jövőre vonatkozó kijelentéseknek csekélyebb a magatartást korlátozottabbak. 2. vezérlő ereje, így a kommunikációs lehetőségek is A gátolt (többnyire önveszélyes) beteg Olyan pszichiátriai betegek, akik az aktivitásuk teljes beszűkülése vagy teljes hiánya miatt elemi létfeltételeiket sem tudják biztosítani, ennek következtében életveszélyes leromlott kiszáradt állapot előzi meg az orvosi ellátást. Ilyen, ha a paranoid betegek félelmükben bezárkóznak, senkit nem engednek magukhoz, nem esznek, nem

isznak, különösen, ha mérgeztetések téveszméik vannak. A sürgősségi ellátást többnyire az egyedüllét indokolja, mivel nincsenek családtagok, akik segíthetnének. Súlyos depresszió, érzelmi sokkhatás, krízisállapot is járhat teljes bénultsággal, minden önfenntartó aktivitás teljes hiányával. 3. A nyugtalan, agresszív, erőszakos beteg A pszichiátriai betegségekben gyakran előfordul, hogy a beteg mozgása nyugtalan, aktivitása fokozott, bőbeszédű, hangos a környezetét zavaró. Számos esetben a nyugtalanság a cselekvésben is megnyilvánul. Különösen akkor jelent veszélyt, ha a beteg nincs belátással, együttműködésre nem hajlandó, viszont a cselekedetei súlyos következményekkel járhatnak. A közvetlen veszélyeztető magatartás ebben a betegség csoportban elsősorban – de nem mindig- a környezet ellen irányul. 19 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A magatartás hátterében többnyire téves információ

feldolgozás áll ezért a beteg: - - fél, üldözöttnek, megtámadottnak érzi magát; úgy érzi, hogy ellenségek veszik körül, méltánytalanságok érik, gúnyolják, nem veszik komolyan. Az agresszió az esetek jelentős részében szóbeli szinten marad, esetenként azonban a cselekvésben is megnyilvánul. Az egyik legnehezebb feladat az agresszió cselekvésbe való átmenetének a valószínűségét megítélni. A beteg jövőbeni viselkedését legnagyobb valószínűséggel abból lehet megítélni, hogyan viselkedett korábban hasonló helyzetben. Az aktuális alkohol, kábítószer, vagy gyógyszer befolyás alatti állapot is fokozza az agresszió cselekvésbe fordulásának valószínűségét, valamint az akut szermegvonás hatására kialakuló tudatzavarok is. Az agresszív, támadó betegek jelentős része súlyosabb állapotban van annál, hogy szóbeli eszközökkel a helyzet aktuálisan megoldható legyen. 4. Az öngyilkossági veszély Meglévő

pszichiátriai betegségek következtében: az öngyilkossági kísérletek mintegy 7080%-át pszichiátriai betegek követik el, amikor is a kísérlet az állapot részeként értelmezhető. A pszichiátriai alapú öngyilkossági szándék vagy cselekmény hátterében leggyakrabban a depressziós és szkizofréniás kórképek fordulnak elő. A szenvedélybetegségek és a személyiségzavarok is jelentősen növelik az öngyilkosság kockázatát. Pszichiátriai előzmények nélküli öngyilkossági szándék vagy kísérlet a krízisállapotokra jellemző. Krízisállapot léphet fel akkor, amikor a személy olyan, számára kedvezőtlen, súlyos élethelyzetbe kerül, amelyet a tudomása szerint aktuálisan rendelkezésre álló külső és belső eszközökkel nem tud megoldani. A kiváltó életesemények között leggyakoribb a szeretett hozzátartozó, házastárs vagy gyermek elvesztése, jelentős rendkívüli események, katasztrófák stb. Ugyanakkor a

súlyos életesemények válthatnak ki. meglévő pszichiátriai betegségekben gyors lefolyású állapotromlást A pszichiátriai betegekkel szembeni rendőri intézkedésnél fokozottan figyelembe kell venni az állapotból adódó alábbi sajátosságokat: - a belátási képesség hiánya (a személy képtelen arra, hogy a cselekményének a következményeit cselekedjék); 20 felismerje és/vagy arra, hogy-e felismerésnek megfelelően INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - a környezeti információk téves feldolgozása miatt nem azt látja, hallja, mint a többi személy és ezeknek a téves észleléseknek a hatása alatt áll és ezeknek engedelmeskedik (olyan tárgyat, élőlényt, történést lát, amit más nem, ez a vizuális hallucináció, beszél valakivel, aki nincs jelen, vagy telefonvonalban ez az akusztikus hallucináció); - - - - az észlelése érzékenyebb lehet (egy halk hangot dübörgőnek hall, szagokat érez); a

megváltozott fájdalomérzékelés miatt egyes kényszerítő eszközök hatástalanok lehetnek (pl. rendőrbot); a kapcsolatteremtés és fenntartás korlátozott (ez hullámzó lehet, időnként vannak „ún. világos ablakok” a valósággal a kommunikáció során ezt az alkalmat kell megvárni); előfordulhat váratlan érzelmi, indulati kitörés agresszió önmaga vagy a környezete ellen; a beteg magatartását a legtöbb esetben a félelem, szorongás, menekülési reakció irányítja; a fizikai erőkifejtése többszöröse lehet, mint egy átlagembernek, illetve ami a testi adottságaiból következne; számos esetben megnyugtatással és türelemmel együttműködést lehet elérni; a rendőri intézkedést általában a környezettel való konfliktus előzi meg (pl. a szokatlan a társadalmi konvencióktól jelentősen eltérő viselkedés miatt), ebből adódóan az érintettek esetében (hozzátartozók, hatóságok, egészségügy) felfokozott -

érzelmek (indulatok, agresszió vagy fokozott félelem és szorongás) vannak jelen; a beteg az esetek egy részében pozitívan reagál a rendőr jelenlétére, mert védelmet vár tőle, más esetekben éppen ellenkezőleg – pl. amikor a paranoid beteg téveszméi rendőri megfigyeléssel, üldöztetéssel kapcsolatosak; A pszichiátriai betegekkel szembeni rendőri intézkedés kommunikációs szabályai: - az intézkedés megkezdése előtt a rendőr tegyen kísérletet a pszichiátriai beteggel - hagyni kell a beteget beszélni, - - - - való kapcsolatfelvételre és hangsúlyozza, hogy a rendőrség segíteni érkezett, a rendőr mindig valamilyen konkrét témáról beszéljen, a hallucinációiról, téveszméiről nem szabad a beteggel vitatkozni, a rendőr mutasson megértést a beteg által elmondottakra, egyes esetekben kerülni kell a családtagok bevonását a kommunikációba, különösen akkor, ha ők is a beteg téveszméinek a részei, vannak

esetek, amikor a hozzátartozó segíthet, különösen akkor, ha a beteg ezt kéri, a rendőr, a helyszínen a körülmények mérlegelése a hely és személyismerete alapján dönthet a családtagok bevonásáról, amelynek a betegre gyakorolt hatásától függően megengedheti, vagy a későbbiekben elutasíthatja, hogy a családtag kommunikáljon a - beteggel az orvosi vagy kórházi kezelés érdekében, figyelembe kell venni, hogy általában a betegnek lehet egy elutasító beállítódása az orvosi vagy kórházi kezelésre vonatkozóan, a kommunikációs során a rendőr ne nézzen fenyegetően a betegre és ne menjen túl közel hozzá, 21 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET "A rendőr szolgálata jogszerű teljesítésekor köteles intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében előzetes figyelmeztetés után, az arányosság elvének figyelembevételével kényszerítő eszközt alkalmazhat. Ha a

figyelmeztetés a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, a kényszerítő eszköz előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazható."8 5. A kényszerítő eszközök és a lőfegyver használat pszichológiai problémái A rendőri szolgálat során a kényszerítő eszközök alkalmazását és a fegyverhasználatot befolyásolja a jogszerűség, a kialakult helyzet körülményei, a rendőrök felkészültsége, pszichikai állapota és az intézkedés alá vont személy magatartása. szakmai A kényszerítő eszközök alkalmazás és a fegyverhasználat során a rendőr intézkedését befolyásoló általános pszichológiai hatások. 1. Kényszerítő eszközök és fegyver használata lélektanilag stresszkeltő esemény, amelynek az emberi szervezetre gyakorolt hatásai jelentősen befolyásolhatják az intézkedés eredményét. A pszichológiaiak. 2. jelentkező terhelések lehetnek fizikaiak vagy A fizikai stresszválaszok: a

szívverés, a légzés, az izomfeszülés rövid távú változásai. A pszichológiai stresszválaszok megnyilvánulhatnak: érzelmi reakciókban szorongás, düh, depresszió 3. stresszhelyzetben formájában, az értelmi problémamegoldás károsodásában. funkciók a gondolkodás, az emlékezés, a Nagyon fontos, hogy a kényszerítő eszköz ill. fegyverhasználatra váratlan szituációban vagy előre felkészülten kerül-e sor a stresszhelyzetekben jelentkező terheléseket befolyásolja, hogy képesek vagyunk-e egy ilyen eseményt bejósolni és befolyásolni. Amennyiben erre lehetőség van, az jelentősen csökkenti a stressz negatív hatásait. Az intézkedés alá vont személyek várható magatartási reakciói a kényszerítő eszközök és a fegyverhasználat során. 1. A kényszerítőeszköz és fegyverhasználat esetén az intézkedés alá vont személyeknél is jelentkezhetnek a fizikai és pszichológiai stressz válaszok. 8 Forrás:

62/2007. (XII 23) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról 22 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 2. Működhet 3. az ún. önszuggesztiós hatás (önbefolyásolás) létfontosságú szervet ért találat az ember képes tovább harcolni. is, amelynél ha nem Az ember, akivel szemben kényszerítő eszközt alkalmaznak, vagy fegyvert használnak, átéli a FRUSZTRÁCIÓ érzését azt, hogy megakadályozták, meghiúsították egy cselekvését. Nagyon sokszor ez az állapot az agresszív viselkedés előzménye, ezért mindig számítani kell az intézkedés alá vont személy ellenállására: A vészhelyzetben lévő emberben a vegetatív idegrendszeri hatásra jelentkezik az ún. “FUSS VAGY HARCOLJ REFLEX”. Ezt a hatást a mellékvesevelő által termelt adrenalin hormon váltja ki. Egy esetleg az életéért küzdő ember szervezete felkészül egy hatalmas erőpróbára Az ember ilyenkor olyan fizikai teljesítményekre

lehet képes, amire normál állapotában sohasem, ennek következtében a fájdalom érzése is jelentősen csökken. A kényszerítő eszközök jog és szakszerű alkalmazásához nélkülözhetetlen a rendőr magas szintű stressztűrő képessége, amelyhez hatékony stressz kezelési technikák szükségesek. 6. A szolgálati stressz kezelése A rendőri szolgálat során előforduló stresszt kiváltó események értékelésének egyéni módja befolyásolja a stresszel való megküzdés hatékonyságát. A stresszel való megküzdés módjai 1. Feladatorientált, problémaközpontú megküzdési stratégia: Cselekvő, alkotó gondolkodó megoldással igyekszik az ember megváltoztatni a stresszkeltő körülményeket, ami a tudatos átgondolást és tervezést jelent. 2. Érzelemközpontú megküzdési stratégia A belső, érzelmi állapot megváltoztatása, a stressz jelentésének átformálása a negatív érzelmek elkerülése céljából, de így a problémamegoldás

is elhalasztódik. 3. Elterelő stratégia A problémán történő folyamatos aggódás, amely mélyíti a rossz közérzetet, és akadálya lehet a helyzet poztitív megoldásának. 4. Viselkedéses stratégia ,A rendszeres sport, a testmozgás és a társas érzelmi támasz keresése is enyhítheti a szorongást. Ennek a stratégiának a negatív kimenetelű változata is, amikor a feszültség levezetése alkohol, drog használattal vagy dühkitöréssel történik. 23 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TANULÁSIRÁNYÍTÓ Az előítéletek személyes vonatkozásai témakör feldolgozása csoportmunkában pedagógus irányításával ajánlott. Az előítélet formái és oldalai gyakorlat, kiscsoportos gyakorlat 9. A tanulók párokban megvitatják az előítélet formái című részt. A pedagógus néhány példával segíthet az előítélet-típusok értelmezésében. A tanulók ezután más párokkal is megvitatják a feladatlapot, a válaszokat össze kell

hasonlítani. Megvitatandó kérdések: - - - Melyek a leggyakrabban előforduló előítélet típusok? Miért? Milyen előítélet-típusokkal találták már szemben magukat? Mit tehetünk az olyan emberrel szemben, aki előítélettel viseltetik irántunk? Zárásként a tanulók 4-6 fős csoportokban gondoljanak ki egy dolgot, csökkenthetnék a feladatlapon felsorolt csoportok iránt táplált előítéleteket. amellyel Bargottok és Róterek kiscsoportos gyakorlat 10. A tanulók két embercsoportról olvasnak véleményt a bargotokról és a róterekről. A „tényeket” Bargónia egyik polgára jegyezte fel (a rótereknek csak negatív tulajdonságaik vannak). A felolvasás után le kell rajzolni egy tipikus bargotot és egy tipikus rótert A rajzokat ölben kell tartani, hogy mindenki láthassa őket! Megvitatandó kérdések: 1. Vajon lehetünk-e akár Bargot akár Róter? Bargotként ? - hogyan viselkedik? - hogyan viszonyul hozzá a társadalom az

egyén? - - mit érez? vajon jó e nekünk ez az állapot? Milyenek vagyunk Róteként? 9 Forrás: KONFLIKTUSKEZELÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Át a konfliktuskezelés labirintusán Open Society Institute, 888 Seventh Avenue, New York, NY 10106 USA, 1995 10 Uo: 24 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - hogyan viselkedik? - hogyan viszonyul hozzá a társadalom az egyén? - - mit érez? vajon jó e nekünk ez az állapot? Önálló munka során a PQ4R módszerrel az aktív önálló szövegtanulás alkalmazásával dolgozza fel a témaköröket: Az életkori szakaszok sajátosságainak szerepe az intézkedések során A PQ4R módszerrel történő tanulást a következő lépések betartásával végezze:11 - - Preview = előzetes - - áttekintést nyerni a témakör tartalmáról, a címszavakról, az összefoglalásokról, ezek közlik az első fontos támpontokat és információkat. Question = kérdezés, a szöveg tartalmát feltáró

kérdések megfogalmazása, melyek a szöveg témáját illetően szövegértést segíti. - áttekintés, fogalmazódnak meg és melyek megválaszolása a Read = olvasás, a szöveg részletes és figyelmes elolvasása, az előzetesen feltett kérdések megválaszolása és új kérdések megfogalmazása és a fontos szövegrészek megjelölése. Reflect = tükrözés a feldolgozott információk elmélyítése feltárt témához konkrét példákat keresése. Recite = felmondás ebben a fázisban a szövegre vonatkozó kérdéseket kell megválaszolni, de írásos feljegyzést, jegyzetet nem szabad segítségül használni. A fő gondolatokat a saját szavaival foglalja össze. Review = összegzés az egész szöveget összefoglalása, és a munka eredményének az ismeretanyagukba való beépítése. A családon belüli erőszak lélektani hatásai Az ön-vagy közveszélyes állapotú személyekkel szembeni intézkedések sajátosságai A kényszerítő eszközök

és a lőfegyver használat pszichológiai problémái A témakörök első feldolgozása pedagógus irányításával a tanórán ajánlott 6 fős tanulócsoportokban a SZAKÉRTŐI MOZAIK módszer alkalmazásával 12 Lépések: 11 http://hu.wikipediaorg/wiki/PQ4R 12 Dr Spencer Kagan: Kooperatív tanulás, ÖKONET, Budapest 2004 25 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ - - 6 fős tanulócsoportok megalakítása a KOOPERATÍV PEDAGÓGIÁBAN alkalmazott csoportalakítási módszerek alkalmazásával 13 szövegfeldolgozás (A, B, C, D betűjelű tanulók) (önálló olvasás), A: 1. szöveg, B: 2. szöveg, - C: 3. szöveg, - E: 5. szöveg, - - - - - D: 4. szöveg, F: 6. szöveg, szakértői csoportok megalakulása, az azonos témával foglalkozók csoportot alakítanak, a téma megbeszélése, közös kulcsfogalom kiemelés (vezérfonal) tanítás a saját csoportban, a tanulócsoportok kijelölt tagjai az osztály előtt prezentálnak egy-egy témát, a

pedagógus visszajelzést ad a tanulócsoportoknak. A témakör egyéni feldolgozását a tanulók a PQ4R módszer alkalmazásával végezzék. A témakörök pedagógus feldolgozhatóak. irányításával szerepjáték módszer alkalmazásával is A pedagógus feladatai a tanulók feladatvégzése során Bevezetésként elmondja, hogy a szerepjátékok során rendőri intézkedéseket fognak gyakorolni. A szerepjátékot célja a kommunikációs készségek fejlesztése A szerepjátékok előkészítésének feladatai: - a kiindulási szituáció megtervezése: ki találkozik mikor, hol, miért, mi célból, mennyi - összeállítani a szerepek információit: jellemvonások, életrajzi háttér, életkor, nem, - - ideig, magatartási típus a résztvevők kiválasztása, eligazítása (a rendőri szerepet játszó tanuló ne ismerje a várható magatartási típust, megfigyelési szempontok kiosztása, a szerepjáték utáni visszajelzés alábbi szabályainak

ismertetése. 13 Bacskay Bea, Lénárd Sándor, Rapos Nóra, L. Ritók Nóra, Kooperatív tanulás, oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára, Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008, http://www.educatiohu/images/download/hefop/project 1/Kooperativ pcspdf 26 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A visszajelzés célja, hogy a szerepjátékok résztvevői tudatosítsák magatartásformáikat, megismerjék, hogyan hat az õ magatartásformájuk másokra, és megismerjék, hogy mit váltanak ki saját magatartásaikkal másokból. A visszajelzés legfontosabb szabálya, hogy az ne legyen bántó az érintetteknek és akkor történjen, ha az hasznos lehet a másik számára. Alapelvek, amit figyelembe kell venni: - - - az ítélkezés a negatív kritika kerülése, az érintettnek egyszerűbb, megértenie a visszajelzést, ha azt konkrétan fejezik ki, ha a saját megfigyeléseikről és benyomásaikról beszélnek és nem az

érintettről, akkor sokkal könnyebben fogadja majd el a visszajelzést. Megfigyelési szempontok: - a kommunikációs készség viselkedésben megjelenő formái: - a szóbeli kifejezés érthetősége, - - - a szóbeli kifejezés pontossága, mások meghallgatásának készsége, empatikus készség, konfliktusmegoldó készség. A szerepjátékok levezetésének feladatai: - - meghatározni a szerepjáték kezdetét, meghatározott cselekvési pontig, vagy időpontig engedje a szerepjáték lefolyását, A szerepjátékok befejezését követő feladatok: - lehetőséget adni arra, hogy a szerepjátékokban résztvevők értékeljék a saját szerepüket és elmondják az érzéseiket, lehetőséget adni arra, hogy a megfigyelő tanulók elmondják visszajelzésüket a szerepjátékban résztvevőknek, a pedagógus elmondja a saját visszajelzését. 27 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Családon belüli

megállapításának? erőszak esetén milyen szempontjai vannak a veszélyeztetettség v 2. feladat Melyek a helyes rendőri magatartás szempontjai a családon belüli erőszak esetén történő rendőri intézkedés során? 3. feladat Milyen sajátosságokat kell

figyelembe venni az ön-vagy közveszélyes állapotú személyekkel szembeni rendőri intézkedés esetén? 28 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 4. feladat Milyen kommunikációs szabályai vannak az ön-vagy közveszélyes állapotú személyekkel szembeni rendőri intézkedéseknek?

5. feladat Milyen magatartási reakciók jelentkezhetnek az intézkedés alá vont személyeknél a kényszerítő eszközök és a fegyverhasználat során? 29 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ MEGOLDÁSOK 1. feladat A bántalmazó már fenyegetőzött a családtag és a gyerekek megölésével. A bántalmazó már használt az áldozat (ok) ellen különböző eszközöket, kést, botot vagy fegyvert, vagy fenyegetőzött ezek valamelyikével. Az áldozatot már érte komolyabb sérülés, akkor is, ha nem indult eljárás. A bántalmazó gyakran alkalmaz testi erőszakot az áldozat

(okkal) szemben. A bántalmazó drog-, vagy alkoholfüggő Az áldozat elvált a bántalmazótól, vagy válni akar és a közös lakásban élnek, illetve a bántalmazó az ott élők akarata ellenére visszajár a lakásba. A bántalmazó öngyilkossággal fenyegetőzik, vagy már volt öngyilkossági kísérlete. A bántalmazó ellen korábban már folyt büntetőeljárás erőszakos bűncselekmény miatt. 2. feladat A jogszabályok megfelelő szintű ismerete és azok alkalmazása. Empátia, részrehajlás nélküli az eset összes körülményének alapos mérlegelésén alapuló döntéshozatal. Az rendőri intézkedést kiváltó történések az elhangzottak megfelelő dokumentálása, kép-vagy hangfelvétel készítése esetén erről az érintett előzetes diszkréció, a helyzet normalizálása a feszültség enyhítése. tájékoztatása. Arányosság, 3. feladat A belátási képesség hiánya (a személy képtelen arra, hogy a cselekményének a

következményeit felismerje és/vagy arra, hogy-e felismerésnek megfelelően cselekedjék). A környezeti információk téves feldolgozása miatt nem azt látja, hallja, mint a többi személy és ezeknek a téves észleléseknek a hatása alatt áll és ezeknek engedelmeskedik (olyan tárgyat, élőlényt, történést lát, amit más nem, ez a vizuális hallucináció, beszél valakivel, aki nincs jelen, vagy telefonvonalban ez az akusztikus hallucináció). Az észlelése érzékenyebb lehet (egy halk hangot dübörgőnek hall, szagokat érez). A megváltozott fájdalomérzékelés miatt egyes kényszerítő eszközök hatástalanok lehetnek (pl. rendőrbot) A kapcsolatteremtés és fenntartás korlátozott (ez hullámzó lehet, időnként vannak „ún. világos ablakok” a valósággal a kommunikáció során ezt az alkalmat kell megvárni). Előfordulhat váratlan érzelmi, indulati kitörés agresszió önmaga vagy a környezete ellen. A beteg magatartását a legtöbb

esetben a félelem, szorongás, menekülési reakció irányítja. A fizikai erőkifejtése többszöröse lehet, mint egy átlagembernek, illetve ami a testi adottságaiból következne. Számos esetben megnyugtatással és türelemmel együttműködést lehet elérni. 30 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 4. feladat Az intézkedés megkezdése előtt a rendőr tegyen kísérletet a pszichiátriai beteggel való kapcsolatfelvételre és hangsúlyozza, hogy a rendőrség segíteni érkezett. Hagyni kell a beteget beszélni. A rendőr mindig valamilyen konkrét témáról beszéljen, a hallucinációiról, téveszméiről nem szabad a beteggel vitatkozni, a rendőr mutasson megértést a beteg által elmondottakra. Egyes esetekben kerülni kell a családtagok bevonását a kommunikációba, különösen akkor, ha ők is a beteg téveszméinek a részei. Vannak esetek, amikor a hozzátartozó segíthet, különösen akkor, ha a beteg ezt kéri, a rendőr, a helyszínen

a körülmények mérlegelése a hely és személyismerete alapján dönthet a családtagok bevonásáról. Figyelembe kell venni, hogy általában a betegnek lehet egy elutasító beállítódása az orvosi vagy kórházi kezelésre vonatkozóan. A kommunikációs során a rendőr ne nézzen fenyegetően a betegre és ne menjen túl közel hozzá. 5. feladat A kényszerítőeszköz és fegyverhasználat esetén az intézkedés alá vont személyeknél is jelentkezhetnek a fizikai és pszichológiai stressz válaszok. Működhet az ún önszuggesztiós hatás (önbefolyásolás) is, amelynél ha nem létfontosságú szervet ért találat az ember képes tovább harcolni. Az ember, akivel szemben kényszerítő eszközt alkalmaznak, vagy fegyvert használnak, átéli a FRUSZTRÁCIÓ érzését azt, hogy megakadályozták, meghiúsították egy cselekvését. Nagyon sokszor ez az állapot az agresszív viselkedés előzménye, ezért mindig számítani kell az intézkedés alá

vont személy ellenállására. A vészhelyzetben lévő emberben a vegetatív idegrendszeri hatásra jelentkezik az ún. “FUSS VAGY HARCOLJ REFLEX” Ezt a hatást a mellékvesevelő által termelt adrenalin hormon váltja ki. Egy esetleg az életéért küzdő ember szervezete felkészül egy hatalmas erőpróbára. Az ember ilyenkor olyan fizikai teljesítményekre lehet képes, amire normál állapotában sohasem, ennek következtében a fájdalom érzése is jelentősen csökken. 31 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM 1994. évi XXXIV Törvény a Rendőrségről, 2 § 62/2007. (XII 23) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról 37/2009. (OT 22) ORFK utasítás a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás rendőrségi feladatainak végrehajtásáról Bacskay Bea, Lénárd Sándor, Rapos Nóra, L. Ritók Nóra, Kooperatív tanulás, oktatási programcsomag a

pedagógusképzés számára, Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008. Csomós István, Fodor Sándor: Pszichológiai alapismeretek, BM Oktatási Főosztály, Budapest, 2001. Dr Spencer Kagan: Kooperatív tanulás, ÖKONET, Budapest 2004 Dr. Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Konfliktuskezelés és kommunikáció, át a konfliktuskezelés labirintusán Open Society Institute, 888 Seventh Avenue, New York, NY 10106 USA, 1995 Gyakorlati útmutató rendőrök számára családon belüli erőszak esetén, szerkesztette: Vinczéné Kárpátfalvi Erika rendőr őrnagy, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr- főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, Miskolc, 2010 Tringer László: Sürgősségi ellátás a pszichiátriában, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2003 AJÁNLOTT IRODALOM 1994. évi XXXIV Törvény a Rendőrségről, 2 § 62/2007. (XII 23) IRM rendelet a Rendőrség

Szolgálati Szabályzatáról 37/2009. (OT 22) ORFK utasítás a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás rendőrségi feladatainak végrehajtásáról ALLAN PEASE: Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból Budapest, Park kiadó 1989 Atkinson: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 32 INTÉZKEDÉS-LÉLEKTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Barlai Róbert, Kővágó György: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, a Budapesti Kommunikációs Főiskola Tankönyvei, Századvég Kiadó, Budapest, 2004. Csomós István, Fodor Sándor: Pszichológiai alapismeretek, BM Oktatási Főosztály, Budapest, 2001. KONFLIKTUSKEZELÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Át a konfliktuskezelés labirintusán Open Society Institute, 888 Seventh Avenue, New York, NY 10106 USA, 1995 Gyakorlati útmutató rendőrök számára családon belüli erőszak esetén, szerkesztette: Vinczéné Kárpátfalvi Erika rendőr őrnagy, Borsod-Abaúj-Zemplén

főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, Miskolc, 2010 Megyei Rendőr- Tringer László: Sürgősségi ellátás a pszichiátriában, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2003 33 A(z) 0731-06 modul 009-es szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: 52 861 02 0000 00 00 52 861 06 0010 52 01 52 861 06 0010 52 02 A szakképesítés megnevezése Határrendész Határrendészeti-rendőr Közrendvédelmi-rendőr A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 14 óra A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.21 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52 Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063

Felelős kiadó: Nagy László főigazgató