Agrártudomány | Állattartás » Baromfi szaporodásbiológia

Alapadatok

Év, oldalszám:2014, 39 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:38

Feltöltve:2018. február 10.

Méret:798 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

BAROMFI SZAPORODÁSBIOLÓGIA A tojás képződése, összetétele    Az embrionális fejlődés során mind a bal, mind a jobboldali petefészek és petevezető fejlődésnek indul a madarakban is. Néhány fajt leszámítva (pl.: egyes ragadozó fajok /sólymok, sasok, keselyűk/ és a kivi fajok) azonban csak a baloldali szervek érik el funkcionális érettségüket, az ellenoldali részek még az embrionális korban elcsökevényesednek. A tojás a nőstény (tojó) madarak ivarszervében képződik. A tojók ivarszerve a petefészekből és a petevezető szakaszaiból áll. Az aktív petefészek (ovarium) a felületén kiemelkedő, nagyszámú és különböző nagyságú tüsző miatt "fürtös" szerv. A tüsző közepén van a petesejt, ami finom szikszemcséket tartalmaz. A növekvő petesejtben a szik szaporodik, de a madarakban hólyag alakú (follikuláris folyadékot tartalmazó) tüszők nem fejlődnek. Ovulációkor a tüsző fala felreped és

a tojás sárgájának megfelelő érett petesejt a petevezető tölcsérébe kerül. A felrepedt tüsző helyén sárgatest nem képződik. Hormonális szabályozás     A tüszőérést a hypophysis elülső lebenyének (HEL) FSH hormonja indítja be. A petefészek igen apró ősi tüszői az ivarérettséget követően, ill. a szaporodási időszakokban bizonyos egymásutániságot mutató módon növekedésnek indulnak. A számfelező osztódáson átesett petesejt (oocyta) mellé az ún. szikanyag összetett lipoproteinjei (l.: tojássárgája) raktározódnak be Ez a szik egyben oxikarotinoidokat (lutein, zeaxantin) is tartalmaz. Ezeknek a festékeknek a megjelenése a tüszőfejlődésben jól elkülöníthető kis fehér ill. kis sárga tüsző állapotokban nyilvánul meg A növekedés ezután rohamossá válik és kialakul az ovulációra kész állapotot mutató első számú tüsző (F1) megjelöléséhez viszonyított F2-F3-F4 stb állapot. Ezt

follikuláris hierarchinának nevezik. Az ovuláció a tüszőhám vérérmentes területe (stigma folliculi) mentén történik, az LH stimuláló hatására.    A tojásfehérje képződése a magnum szekréciós sejtjeiben történik, a fehérjeszintézis szabályai szerint. Ebben az első "információs jelek" a nemi hormonok vérszintjének napszakos változásai. A meszes héj képzése megterheli a tojómadár Caforgalmát, aminek zavartalan lebonyolítása csak az ásványi anyagforgalmat szabályozó hormonok (PTH, CT, D-vitamin) interaktív - a bélbőli felszívódást, medulláris csontba való deponálást és az onnan történő mozgósítást, valamint a héjmirigyben lejátszódó elmeszesedést szabályozó - működésével lehetséges. A tojásrakás (ovipositio) az emlősök oxitocinjától kissé különböző arginin-vazotocin hatására, valamint főleg a tüszőhám garnulóza sejtelből felszabaduló prosztanoidok (prosztagalndin E2

és ~ F2alfa) hatására történik. Mindkét hormon hatással van a előbb a héjmirigy, majd a vagina simaizom elemeinek kontrakcióira. Neurális (idegi) hatások    A természetben a nappali fény és az éjszakai sötét időszakok kialakítják a napi (circadialis) ritmust. Ez több élettani paraméter változásában is tükröződik. A nappalok és éjszakák aránya éves ritmust követ A gonádok működését mindkét ivarban serkenti a fény. A fotostimulációt nemcsak a szemből (retina), de agyi (hipotalamikus) területekből származó idegimpulzusok valamint a tobozmirigy hormon (melatonin) titerének változása váltja ki. Ezek nemcsak a vadon élő, de még a háziasított állatok szaporodásbiológiai állapotát is befolyásolják. Az általában zárt tartásban élő tojótyúkok, annak ellenére, hogy a háziasítás és nemesítés eredményeképpen a vad ősöknél sokkal intenzívebben működik a petefészkük, szaporodásbiológiai

állapotát (ivarérés, tüszőérés, tojásrakás) un. fényprogrammal lehet a minél eredményesebb termelés érdekében befolyásolni. Esetükben a felnevelés alatt az istálló megvilágítását (órában mérve) és a fényintenzitást (Lux) napos kortól fokozatosan csökkentik az ivarérésig. Azt követően (kb 18 élethét) a 8-9 órás megvilágítást fokozatosan hetente 1-1 órával növelik 16 órára az 52. hétig A tojássárgája (szik)(1) koncentrikus körökben rendeződő jellegzetes sárga színű gömb, amit membrán (2) vesz körül. Kémiailag foszfolipoproteid. Felületén található a csírakorong (3), ami a megtermékenyítés helye. A petefészekben a tüszőérés folyamán képződik. A tojásfehérje (albumen) egyrészt védi a sárgájából fejlődő embriót, másrészt aminosavösszetétele nélkülözhetetlen a fejlődő embrió számára. A magnum mirigyei szekretálják tyúkban kb. 25-3 óra alatt Híg (4) és sűrűbb (5) részei vannak.

Jellegzetes része a jégzsinór (6), ami a sárgáját rögzíteni képes, pl. a tojás mozgatása, forgatása alkalmával is. A héjhártya (7) kétrétegű rugalmas hártya, amit az isthmus mirigyei kevesebb, mint egy óra alatt képeznek. A tojás tompa végén a légkamrát (8) veszi körül. A mészhéj (9) szervetlen anyagból, 98%-ban CaCO3-ból áll. A héjmirigy (uterus) képezi 2021 óra alatt A tojás szilárdságának biztosítása mellett a fejlődő embrió számára ásványianyag-forrás is. A héjmirigy kijáratában és a vaginában alakul ki a tojás megtojása alatt a kutikula (10). Ez a vékony máz faji, azon belül nemegyszer egyedi sajátosságokat mutat. A lipoidokat és porfirinszármazékokat tartalmazó vékony bevonat, ami a tojás jellegzetes színét adja. A tojás szerkezete Faj A tojás átlagos tömege (g) Sárgája (%) Fehérje(%) Héj (%) Tyúk 58 31,8 58,1 10,1 Pulyka 86 32,9 55,9 11,2 Kacsa 70 35,8 53,9 10,3 Lúd 160

35,6 51,6 12,8 A tojás kémiai összetétele Kémiai összetevő Víz Tojás egész Fehérjében( Sárgájában( (%) %) %) 74,0 86,0 50,0 Fehérje 13,3 12,0 16,0 Zsír 10,8 0,2 32,0 Szénhidrát 0,6 0,8 0 Ásványi anyagok 1,3 1,0 2,0 Baromfi fajok keltetési ideje Igaz, hogy az egyes baromfifajok kotlósai más fajhoz tartozó tojásokat is kikeltetik, mégsem lehet azonos keltetési technológiával mindegyiket kikeltetni. Már csak a keltetési idők eltérősége miatt sem.  A gazdasági baromfifajok közül legrövidebb kelési idejű a tyúk (21 nap), a leghosszabb időre (35 nap) a pézsmaréce kel ki. A keltetési idő hosszát a fajta, a típus is befolyásolja  A tojótípusoké, a könnyebb testű fajtáké rövidebb, a nehéz típusoké, a húshibrideké hosszabb. Ez az embrionális korban megnyilvánuló gyorsabb illetve lassúbb fejlődési erély következménye. - Tojó típusú tyúkfajták 21 (20-21) hús-, és

kettőshasznosításúak 21 (20-22) gyöngytyúk 27 (26-28) kacsa 28 (26-30) pulyka 28 (27-29) liba 30 (27-32)  - mosúsz kacsa - galamb - páva - fácán - fogoly - japán fürj napra kelnek. 35 (34-36) 17 (16-18) 29 (28-30) 24 (23-25) 23 (22-23) 16 (16-17) Szaporodásbiológiai értékmérők  Ivarérés: első tojás megtojása (18-20. hét) Minél korábban ivarérett, annál tovább lesz tojástermelő. A kettőshasznosításúak és a húshasznúak későbben érnek. Tojótyúk: 145155 nap, húshasznú: 160-170 nap, pulyka: kistestű 28 hét, nagytestű 32 hét. Nagy a fenotípusos variancia: átlagtól való eltérés, gyengén öröklődik. Fajok között és fajon belül is eltérés található.   Perzisztencia vagy biológiai év: az első tojás megtojásától az első teljes vedlésig eltelt idő. Tojótyúk 50-52 hét (= tojóhét), pulyka 24 hét, lúd 16-20 hét, kacsa 30-32 hét, nagytestűeknél 42-47 hét, pézsmakacsa 44 hét. 

Tojástermelés intenzitása: ciklus = meghatározott időszak a tojástermelés alatt (tyúknál pászma). Egy tojástermelési időszakban több ciklus van, köztük szünet (max. 4 nap; kacsa, pulyka: 5-6 nap is lehet) A szünetekre jól lehet szelektálni. A tojástermelés intenzitása = éves tojástermelés / ciklusok száma.   Keltethetőség: h2 értéke alacsony. Tenyészállomány típusa: tojó típusú fajták keltethetősége jobb. Tenyésztés milyensége: a rokontenyésztés mértékének növelésével csökken a keltethetőség, keresztezéssel javítható (heterózishatás) Termékenység: h2 értéke alacsony. Húshibrid tartástechnológia, higiénia Brojlercsirke Nagy növekedési erélyű, jó hústermelő képességű tyúkfajta ill. hibrid, amelyet végtermék előállítás céljából 35-42 nap alatt 1,5-2,5 kg testtömegre hizlalnak fel.  Ezt a nagy élőtömeget ilyen rövid idő alatt csak úgy tudjuk elérni, ha megfelelő

hústípusú hibridet hizlalunk, betartjuk a technológiában előírt tartásifeltételeket (állománysűrűség, hőmérséklet, páratartalom, stb.) és az állatok táplálóanyag szükségletének megfelelően takarmányozzuk az állatokat.  A nevelés három-fázisos: - napos kortól 21 napos korig indítótáp, - 22-től 35 napos korig nevelőtáp, - 36 napos kortól a hízlalás befejezéséig befejező tápot etetünk.  Az egyes tápok javasolt táplálóanyag-tartalma az állatok növekedési erélyének megfelelően alakul. A fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye és ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra. Ezt a nagy növekedési erélyt koncentrált takarmány etetésével tudjuk kihasználni. Minél idősebb az állat, annál lassabb a növekedése és annál több takarmány szükséges egységnyi tömeggyarapodás eléréséhez. A zártan nevelt, mozgásukban korlátozott hústípusú hibridek 2,0 – 2,4 kg

keveréktakarmányból állítanak elő 1 kg élőtömeget, az udvaron kapirgáló kettős hasznosítású fajták ennél többet fogyasztanak gazdasági abrakból. Intenzív, zárt tartási körülmények között egy brojlercsirkére általában 0,8 – 1,0 kg indító-, 1,5 -2,0 kg nevelő- és 1,0 -1,5 kg befejező tápot számíthatunk. A naposállat fogadás      A naposállatot mindig alaposan takarított, gondosan fertőtlenített, almozott, felfűtött istállóba fogadjuk, amelyben bent vannak az ugyancsak fertőtlenített etetők és itatók, feltöltve ivóvízzel és takarmánnyal. Fűtés: nélkülözhetetlen a csibék 25 napos koráig. Két típus: kombinált és teremfűtés. Relatív páratartalom 60-70%. Fontos a jó szellőzőkapacitás is Az új állományt az előző csoport kórokozóitól védeni kell, ezért a takarítás az épület környezetére és minden helyiségeire terjedjen ki. Fertőtleníteni csak tiszta felületet lehet,

nagynyomású géppel hatékonyabb az elvégzett munka. Az épület rotációját úgy kell tervezni, hogy a takarítás után az épület 12-14 napig üresen állhasson, tehát a 7 hetes nevelési időt 3 hetes szervizperiódus kövessen. Így egy évben 5,2 rotáció érhető el A BROJLER CSIRKE ELŐÁLLÍTÁSÁNAK EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK     A brojler-előállítás eredményességét az állománysűrűség, a nevelés időtartama és az állomány rotációja befolyásolja. A helyesen megválasztott állománysűrűség a brojler nevelés gazdaságosságának döntő tényezője. Korszerűen felszerelt nevelőkben az állománysűrűség 25-30 kg/m2-ben határozható meg, amely 1,5 kg-os brojlerekből 17-20 naposcsibe telepítését jelenti. A nevelés időtartamának megválasztása a gazdaság adottságaitól és a vásárlói igényeitől függ. Rövidebb nevelési idő, illetőleg kisebb hizlalási végtömeg jobb

takarmányértékesítést és férőhely-kihasználást, továbbá gyorsabb állományforgót tesz lehetővé. Az állomány rotációja az egy gazdaságból egy év alatt vágásra leadott csoportok számát jelenti. Az évi állományforgó nagyságát egyrészt az egy turnus hizlalásának időtartama befolyásolja, másrészt az üresen állás ideje határozza meg. Az állományforgó 8 hetes hizlaláskor 5,5 – 5,7, 7 hetes hizlalási idő esetén pedig 6,3 – 6,5 közötti. A brojler nevelő telep és épületei A pecsenyecsirke -hizlalás mély almos és ketreces rendszerben történhet, bár az utóbbi mind inkább háttérbe szorul, sőt Magyarországon szinte kizárólag mély almos brojler nevelés található meg.  A hizlalótelep méretét az egyszerre betelepítés, illetve kiürítés lehetősége határozza meg. A mély almos brojler nevelő istállókkal szemben támasztott követelmények: - A naposcsibék fogadására az istálló egész alapterületét ki

lehessen használni, - Elegendő itató- és etetőférőhely legyen benne, - Klimatizálása megfeleljen a brojlerek igényeinek - Kiszolgálása egyszerű és áttekinthető legyen. - Az istálló épületére vonatkozóan nincsenek szoros megkötések. Méretének alsó határát az egy gondozóra jutó egység jelenti, felső határa pedig ennek 2-3-szorosa lehet.  A brojleristálló klímája    A mai korszerű hústípusú hibridek érzékenyek az istállóklímára. A megfelelő istálló-hőmérséklet irányértékeinek betartása alapvető követelmény. Ez télen könnyebb feladat, mint nyáron. A hizlalás időtartama alatt az istállólevegő jó minősége – a jó oxigénellátottság, a csekély széndioxid és ammóniakoncentráció, a megfelelő páratartalom és a viszonylagos pormentesség – a nevelés sikerét jelentősen befolyásoló tényező. A szellőzés mértékét mindenkor az állomány kora, testtömege, telepítési sűrűsége, a

külső levegő és az istállótér hőmérséklete szabja meg. Az istálló levegőjének relatív páratartalmát úgy célszerű beállítani, hogy a nevelés első 10 napjában 70-75%-os, ezt követően 50-60%-os legyen. A harmadik héttől kezdve a szellőztetésnek egyre nagyobb jelentősége van. A brojleristálló klímája   Hazai klimatikus viszonyok között szellőztetés nélkül nem képzelhető el sikeres brojler nevelés. A szellőztetési rendszerek lehetnek negatív nyomású és túlnyomásos rendszerek. Az előbbinél szívóventilátorok kiszívják az elhasználódott levegőt, amelynek a helyére a negatív nyomás révén légbeejtőkön friss levegő áramlik be. A túlnyomásos rendszerekben nyomóventilátorok befújják, megforgatják, majd kifújják a levegőt. A ventilációnak a hizlalás második felében döntő szerepe van a kívánatos alomminőség fenntartásában. A brojler nevelés második szakaszában a csirkék napi

trágyatermelése ugrásszerűen nő, hasonlóan a takarmány - és vízfogyasztáshoz, veszélyeztetve az alom minőségét. A jó minőségű alom az egyik előfeltétele a jó közérzetnek, az egészségi állapotnak és a hatékony termelésnek. Szállítás    A tartási, takarmányozási helyzet, a csirkék kíméletes, vagy kíméletlen összefogása, ketrecbe helyezése, a szállítás és vágás előírt módon való végzése, egyenként és összesen kihat a hús minőségére, ezen keresztül a piaci helyzetére. Kíméletlen rakodás esetén gyakori az értékes testrészeken fellépő bevérzés, sőt a csontok törése sem ritka. A begy az utolsó tápfelvétel után 6-8 óra múlva ürül ki. A telt begy a feldolgozáskor szakad, szennyezi a húst, főként a legértékesebb mellhúst. Szállítás előtt 6-8 órával szüntessék meg az etetést, mert jelentős értéket kobozhatnak el. Az árutojás (étkezési tojás)termelés Az árutojás

-termelés a brojler hizlalást követően a tyúktenyésztés második legnagyobb ágazata.  A tojóhibridek nevelése: - előnevelés 5-6 hetes korig - utónevelés: 17-19 hetes korig  A nevelési periódust követően 17-19 hetes korban a tojóházba telepítik át az állományt.  A tojástermelésre nevelt csirkék nevelésekor az a célunk, hogy a tojástermelés kezdetére (22-23 hetes kor) egészséges, szilárd szervezetű, jó kondíciójú (de nem elzsírosodott), állományt neveljünk fel, amely képes lesz a tojóidőszakban a maximális termelés elérésére.  Az árutojást kizárólag tojóhibridekkel állítjuk elő intenzív, zárt tartási módban, ahol az állatok a betelepítéstől selejtezésig irányított környezetben élnek és termelnek.  Tojóhibrid Olyan tyúkhibrid, amelyet kifejezetten magas színvonalú tojástermelésre és nagy stressztűrő képességre szelektálnak. Tojástermelési ciklus  Az a tojástermelési időszak,

amelynek kiindulópontját az állomány 5%-os termelése jelenti, és termelési típustól függően 45-55 hétig tart. Általában a tojótípusú fajták, hibridek termelési ciklusa hosszabb.  A tojóhibrid jércék nevelésének épületei A nevelőistállóknak alapvetően két formája alakult ki: - a padozatos és (a padozat lehet mélyalmos és rácspadozat) - a ketreces nevelés.  Az árutojás termelő állományok 75%-át ketreces rendszerben nevelik.  A ketreces tartásban javul az épület-kihasználás, jól szabályozható a tojótyúkonkénti takarmány - és ivóvízellátás, a munkafolyamatok könnyen gépesíthetők a állatok sokkal kevésbé fertőződhetnek, az ember egészségére nézve minimalizálja a veszélyforrásokat, könnyebb a klímát kialakítani elsősorban azért, mert a trágya folyamatosan elválasztható a belső térből.  Technológiai tényezők        Istálló kialakítása, felépítése

Hőmérséklet, páratartalom Takarmány Ivóvíz, vízfogyasztás Technológia Trágya kezelése Tojások kezelése Istálló kialakítása      Főbb jellemzők: jól szigetelt épület, mosható belső tér, (falak, padozat), lehetőség szerint légmentesen lezárható (fertőtlenítés, gázosítás) Modern épületek: szendvicspanel (6cm= 60cm fal) Oldalfalakon: hűtőpanelek, légbeejtők Végfalakon: ventillátorok Tetőbe építve: kürtők ventillátorokkal Ivóvíz, vízfogyasztás        Létfontosságú (előbb víz, aztán takarmány) Optimális hőmérsékletű tiszta víz kell Savanyítás: bizonyos gyógyszereket jobban megisszák, Salmonella ellen is használják A víz minőségét rendszeresen ellenőrizni kell, a rendszert sűrűn kell átmosni ( szennyeződések). Gyógyszeradagoló mindig legyen Leggyakrabban használt adalékok: almaecet (savanyítás), Calgophos-os oldat ( Ca-többlet biztosítása), vitaminok

Vízhiány: kevesebb, kisebb tojások (azonnal) Itató berendezések  Általában vályús és körtányéros itató berendezéseket használnak. Innen itathatnak gyógyszereket és egyéb vízben oldható hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is. VILÁGÍTÁS, CSŐRKURTÍTÁS, SELEJTEZÉS     A világítás döntő hatású a tyúk tojástermelésére ezért a nevelés során világítási programokkal alakítják az ivarérés idejét ill. az ivarérést követően a tojástermelés beindulását A nevelés során elengedhetetlen gondozás feladat a csőrkurtítás. Ketreces tartásban a csőrkurtítás mellett a jércék középső három karmát és taraját is le szokták vágni. A nevelési idő alatt általában két alkalommal selejteznek – egyszer 8 hetes kor körül és egyszer a tojóházba telepítéskor. Selejtezni az alkati és egészségi szempontból nem megfelelő egyedeket kell. A selejtezést akkor érdemes elvégezni, amikor amúgy

is kézbe vesszük az állatokat. Hőmérséklet, páratartalom        A tojástermelés 13-18 ºC-os tojóházban a legkedvezőbb. Az ettől eltérő hőmérséklete csökken a tojástermelés és romlik a takarmányértékesítés. Az ideális páratartalom a tojóházban 60-70 %. Állandó légmozgás kell, mértéke: 0,1-0,2 m/s Mélyalmos tojóházban almozásra tiszta, száraz szalmát vagy puha faforgácsot használunk. Nyáron: hűtés, szellőzés létfontosságú, nagy melegben az állatok többet isznak, tojásszám csökken, és a héjszilárdság is romlik A tyúk a magasabb hőmérsékletet alacsony páratartalommal jobban elviseli (max. 75 %),ezért az adiabatikus hűtést is óvatosan kell alkalmazni. Télen: fűtés nincs, ilyenkor is kell a légmozgás, szellőztetés fontos, de vigyázni kell, hirtelen nagy mennyiségű hideg levegőt nem szabad az istállóba engedni; öblítés programot szoktak alkalmazni a ventilláción.

Takarmányozás      Zárt rendszerű (fertőzés, porképzés) Dercés takarmány: kevesebbet fogyaszt az állat, mint granulátumból (120-140 g/nap/tyúk), csőrkurtítás Napi többszöri etetés (ingerlés) Ad-libitum etetés 12 cm/állat vályúhossz kell Etetőberendezések:    Vályús (kaparóláncos) Zártcsöves (köretetős) Úgy kell megválasztani, hogy a száraztakarmányok ad libitum és korlátozott adagú etetése egyaránt megoldható legyen. Trágya kezelése      Rácsos padozat alatt műanyag szalagra kerül Trágya kijutatása az épületből: technológia függvénye milyen időközönként, hetente legalább két alakalommal (nincs ammónia felhalmozódás) Létezik olyan technológia, ahol azonnal szárítják a trágyát, már az istállóban (meleg levegős csövek) Az állat nem érintkezik a trágyával, betegségek, fertőzések elkerülhetőek ( szemben a mélyalmossal) Tojás sem kerül a

közelébe! Tojások kezelése       Modern telepeken: kézzel nem érintkeznek a tojással (automata csomagoló gépek) Tojások leszedésének helye: legjobb ha nem az ólban történik (porképződés, zavarják az állatot), hanem egy erre kialakított helyiségben. Tojásszedés menete: minőség szerinti válogatás (törött, koszos tojás), átvilágítás tükrök előtt (hajszálrepedés, belső minőség), súly szerinti válogatás Fertőtlenítési módok: UV-fénnyel, Ózonnal (külsőleg) Vízzel nem érintkezhet a tojás ( kutikula felület lemosódik, 72 órán belül fel kell dolgozni ). Tojás jelölése élelmiszertintával. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET