Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Truczkó Attila - Hajdúdorog Városi Önkormányzat gazdálkodásának elemzése

BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Hajdúdorog Városi Önkormányzat gazdálkodásának elemzése Truczkó Attila Közgazdász szakmérnök 2003 1 Bevezetés Hajdúdorog Város Önkormányzata 11 évvel ezelőtt, 1990-ben alakult, mikor az országban az első önkormányzati választások voltak. 1998. tavasza óta dolgozom a hajdúdorogi városi Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályának, adó csoportjánál, így megfelelő információkat tudtam szerezni szakdolgozatom megírásához. Az önkormányzat gazdálkodásának a pé nzügyi oldalát emelem ki, mert véleményem szerint, mint aho gy a magánemberek számára is, így a z önkormányzat életében is, napjaink ban legfontosabb a pénzüg yi helyzet, s javításának esélyei. Fontos, hogy ebben a felgyorsult világban tisztán l ássák az önkormányzat vezetői, a képviselő-testületének tagjai, hogy milyen a jövedelmezőségi, pénzügyi helyzetük. Vizsgálom, hogy milyen bevételi

forrásokkal, s milyen kötelező illetve, önként vállalt feladatokkal s azokhoz kapcsolódó kiadásokkal rendelkezik az önkormányzat. Dolgozatom elkészítésének célja az volt, hogy a bes zámolók alapján elemezzem az önkormányzat gazdálkodását, és rávilágítsak a vizsgált időszakban felmerült problémákra. Dolgozatom első része a bevezetés után egy általános bemutatást ad az önkormányzatokról, feladataikról, felépítésükről, gazdálkodásukról. Bemutatom az ellenőrzést végző szerveket, illetve feladataikat. Az Állami Számvevőszék, a könyvvizsgáló, illetve a belső ellenőr szerepére térek ki. Gazdálkodásuk tekintetében a bevételi forr ásokról és a kiadásaik ról, illetve az éves költségvetés és beszámoló készítés feladatait mutatom be. Vizsgálom még az előirányzat módosításának lehetőségeit is, illetve a napi feladatok elvégzésének a feltételeit. A második részben a t elepülést és az ön

kormányzat felépítését részletezem. Az önkormányzat működését biztosító vagyoni feltételekről és az alaptevékenységéről is írok. A harmadik részben térek rá a számszerű elemzésre. Az eszközök és források változását, a bevételek és kiadások alakulását 1999-2001. között vizsgálom 2 A mérlegtételek elemzése a befektetett és forgóeszközökre, illetve azok tételeire és a források értékelésére terjed ki. A bevételek elemzését a saját bevételek, az átvett pénzeszközök, az átengedett bevételek, és az állami hozzájárulások vizsgálatával végzem el. A kiadásokat működési kiadásokra, társadalom és szociálpolitikai kiadásokra, illetve felhalmozási kiadásokra bontom. Az összegzésben a vizsgált önkormányzat működését értékelem, illetve felhívom azokra a tényezőkre a figyelmet, amelyek véleményem szerint az eredményesebb működés feltételei. 3 1. Önkormányzatok általános bemutatása

1.1 Önkormányzatok alakulása és feladataik 1990. szeptemberében voltak az első önkormányzati választások, s így alakult meg az országban körülbelül 3200 települési önkormányzat. Az önkormányzatoknál megkülönböztetünk települési ö nkormányzatokat, megyei jogú önkormányzatokat, kisebbségi önkormányzatokat. Az önkormányzatok a feladat és hatáskörükbe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan járnak el. Döntéseiket az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A törvény azonban a helyi önkormányzatoknál kötelező feladat- és hatásköröket is megállapíthat. Az Országgyűlés biztosítja az ellátandó feladatokhoz a szükséges anyagi feltételeket, s dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. ( FICZERE 1999.) A települési ö nkormányzatok feladata a h elyi közszolgáltatások elvégzése, kiemelten a következők: ♦

településfejlesztés, településrendezés, ♦ az épített és természeti környezet védelme, ♦ lakásgazdálkodás, ♦ vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, ♦ csatornázás, ♦ köztemető, közutak és közterületek fenntartása, ♦ helyi tömegközlekedés biztosítása, ♦ gondoskodás a helyi tűz és biztonságvédelemről, ♦ biztosítani az óvodai és alapfokú iskolai ellátást, ♦ gondoskodni a szociális és egészségügyi ellátásról. Az önkormányzatok maguk határozzák meg, hogy a lakossá g igényét és az anyagi lehetőségeket figyelembe véve, milyen feladatokat, s azokat milyen mértékben valósítanak meg. A törvény azonban kötelezheti arra őket, hogy egyes közszolgáltatásokat és közhatalmi helyi feladatokat a település nagyságától, lakosságszámától függően ellássanak. Köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, óvodai és iskolai nevelésről, közvilágításról, egészségügyi és szociális

alapellátásról, helyi közutak és temetők fenntartásáról. (LÓRÁNT - BERÉNYI 2000.) Maga az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli 4 Az önkormányzati feladatokat a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület a f eladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt alapíthat, s kinevezheti a vezetőit. Az önkormányzatok önállóságából következően általában a feladat teljesítésének módját is maga határozza meg a testület. A feladat elvégzéséről három módon gondoskodik: ♦ leggyakrabban saját szervei útján, ♦ különösen a közszolgáltatások területén az általa alapított intézményeken keresztül, ♦ más szervek, személyek bevonásával. Bizonyos feladatokat a képviselő-testület hatásköréből

nem ruházhat át. ♦ Rendeletalkotás, ♦ szervezetek kialakítása, és működésének meghatározása, ♦ helyi népszavazás kiírása, ♦ gazdasági program, költségvetés megállapítása, ♦ intézmények alapítása, ♦ közterület elnevezés, emlékmű állítás. ( FICZERE 1999.) 1.2 Képviselő-testület, bizottságok A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze. Az alakuló ülést a legidősebb önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti. A törvény határozza meg a képviselő-testületi tagok számát a települési lakosságszám alapján. A képviselő-testület ülését össze kell hívni, ha az összehívását a képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza. A képviselő-testület ülése nyilvános. Zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés,

vezetői megbízás adása illetve visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetén. A képviselő-testület határozatképes ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. A képviselő-testület döntése határozat vagy rendelet A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A bizottságok létrehozása is a képviselő-testület feladatai közé tartozik. A bizottság a képviselő-testületet követően a legjelentősebb önkormányzati szerv. A bizottságok elsődleges feladata, hogy a képviselő-testület által meghatározott feladatok folyamatos irányítását, felügyeletét biztosítsa, élő kapcsolatot teremtsen az önkormányzati képviselő-testület és a lakosság, valamint a polgárok önszerveződő közösségei között. 5 Törvény írja elő, hogy több mint kétezer lakosú településen pénzügyi bizottságot kell

létrehozni. (KUSZTOSNÉ 1999.) 1.3 Az önkormányzatok tisztségviselői Az önkormányzat elsőszámú tisztségviselője a polgármester. Közvetlenül választják, így az önkormányzat egészéért felelősséggel tartozik, tevékenysége meghatározó az önkormányzat egész munkájában. Háromezernél több l akosú településen a polgármesteri tisztség kizárólag főállásban látható el. A főállású polgármester illetményét a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a P ttv. alapján, az ott m eghatározott keretek között a képviselőtestület állapítja meg Mind a főállású, mind a társadalmi megbízatású polgármester fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik tevékenységéért. A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A jegyzőt a képviselő-testület nevezi ki a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkezők közül. A jegyző az adott önkormányzatnál a legmagasabb rangú

köztisztviselő. Kinevezés határozatlan időre szól, kizárólag főállású lehet A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre. A hivatal létszámának kialakításánál befolyásoló tényezők az alábbiak: - Népesség. - Település jellege, funkciói. - Infrastrukturális ellátottság. - Önkormányzati vagyon nagysága, összetétele. - Államigazgatási feladatok mutatói. - Önkormányzati feladatok nagyságrendje. Az optimális létszámmal működő hivatal feladatait csak megfelelő munkamegosztás mellett tudja elvégezni. A Szervezeti és Működési Szabályzat pontosan rögzíti az önkormányzat felépítését, a legfontosabb szervezeti egységeket, illetőleg azok feladat- és hatáskörét. Az önkormányzati rendszer megosztotta az irányítási viszonyokat, az apparátus vezetése azonban egy személy, a jegyző feladata. A jogszabály a belső szervezeti egységek vezetőinek nem biztosít

önállóságot, feladataik, jogkörük a jegyző szándékának megfelelően a helyi viszonyok figyelembevételével alakul ki. (KUSZTOSNÉ 1999.) 6 1.4 Önkormányzatok költségvetési kapcsolatai Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költ ségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része. A magyar önkormányzatok finanszírozásában jelentős szerepet töltenek be az állami támogatások, s ezzel kapcsolatban a központi költségvetéssel, valamint az állami pénzalapokkal való kapcsolatok. Ezeknek a kapcsolatoknak a feltételeit a Területi Államháztartási Hivatalok teremtik meg. A TÁH feladatai közé tartozik, hogy biztosítsák a kormányzati feladatok ellátásához szükséges területi adatszolgáltatásokat. A TÁH-ok tevékenységének egy része kötelező, másik része önként vállalt. Ebből következően a feladatok egy részét térítésmentesen, más

részét ellenszolgáltatásért végzi. Feladati közé tartozik többek között: - központi támogatásokra irányuló igények összegyűjtése, továbbítása illetve eljuttatása az önkormányzatok számára, - pénzügyi szabályozó rendszer működtetése, közvetítése, - központi költségvetésből származó önkormányzati bevételek, előirányzat nyilvántartása, kezelés, - szakmai, operatív segítségnyújtás. (KUSZTOSNÉ 1999.) 1.5 Önkormányzatok ellenőrzése 1.51 Állami Számvevőszék A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. Feladatai közé tartozik: - az önkormányzatok költségvetési kapcsolatának ellenőrzése, - a költségvetés végrehajtásának, önkormányzat gazdálkodásának, vagyonának ellenőrzése, valamint - a pénzügyi-gazdasági átfogó ellenőrzése, - illetve az önkormányzatok kötelező szakfeladatok ellátásának, az ott felhasznált erőforrások hatékonyságának a

vizsgálata. Az ÁSZ leggyakrabban cél- és témavizsgálatokat végez. (LÓRÁNT 2000.) 7 1.52 Könyvvizsgálat Új jogintézmény az önkormányzatok könyvvizsgálata. A kö nyvvizsgálat az önkormányzatok kb. 20-30 %-át érinti A könyvvizsgálat a p énzforgalmi jelentésre, a k önyvviteli mérlegre, a pénzmaradvány elszámolására és az eredmény kimutatásra terjed ki. A közigazgatási feladat a törvényességi ellenőrzésre terjed ki. Vizsgálja, hogy az önkormányzat költségvetési zárszámadási rendelete megfelel–e a jogszabályoknak, a döntéshozatali eljárás törvényes-e. 1.53 Belső ellenőrzés A belső ellenőrzésnek ki kell terjednie: - az intézmények gazdálkodására, - az önkormányzat gazdálkodására. A belső ellenőrzésről az önkormányzat gondoskodik, megfelelő szakképesítésű belső ellenőr alkalmazásával. 1.6 Az önkormányzatok gazdálkodásának háttere 1.61 Az önkormányzatok vagyona A helyi önkormányzatok

vagyona a tulajd onából és a hel yi önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az önkormányzati vagyon külön ré sze a törzsvagyon. A törzsvagyon a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes jogokból áll. Forgalomképtelenek a helyi közutak, műtárgyak, terek, parkok és minden más ingatlan vagy ingó dolog, amelyet a törvény forgalomképtelennek nyilvánít. Korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. (FICZERE 1998.) 1.62 Az önkormányzat bevételei Az önkormányzat feladatai ellátásának a feltételeit saját bevételekből, központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból valamint támogatásokból teremti meg. A saját bevételek lehetnek: - működési bevételek, - felhalmozási és tőke jellegű bevételek. 8 Működési bevételek

közé tartozik: - intézmények alaptevékenységének bevételei, - helyiség bérleti díj, kölcsönzési díj - kamatbevételek, - vállalkozások bevételei, - helyi adók, illetékek, - környezetvédelmi, műemlékvédelmi bírság, - átengedett bevételek. Felhalmozási és tőkejellegű bevételnek minősülnek: - osztalék, hozambevételek, - egyéb pénzügyi befektetés bevételei, - önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételek, - privatizációból származó bevételek, - egyéb vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevétel. A személyi jövedelemadó önkormányzatnál maradó részét is a saját bevételekhez kell sorolni. A normatív központi költségvetési hozzájárulások azok, amelyek képesek azonos feltételek esetén azonos pénzeszközökhöz juttatni az egyes önkormányzatokat, s ezzel az esélyegyenlőséget megteremteni. Ezeknek a hozzájárulásoknak a jogcímeit és mértékét a költségvetési törvény

rögzíti. A normatív hozzájárulást a lakosságszám, az egyes korcsoportok, az intézményi ellátottak s a feladatok figyelembevételével állapítják meg. Céltámogatást a hel yi önkormányzatok egyedileg és közö sen igényelhetnek. A támogatást kizárólag az adott célra haszn álhatják fel. Mértékét és feltételeit a törvény határozza meg. Beruházásokra az Országgyűlés címzett támogatást is nyújthat. A címzett támogatást is kizárólag a meghatározott célra használhatják fel. Önállósága és működőképessége védelmében kiegészítő állami támogatás illeti meg azokat az önk ormányzatokat, amelyek önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek. A forráshiány pótlására az önkormányzat hitelt vehet föl, illetőleg kötvényt bocsáthat ki. A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának felső határa a korrigált saját folyó bevétel. A korrigált folyó bevétel a rövid

lejáratú kötelezettségek adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának a 70%-a. (KUSZTOSNÉ 1999.) A saját bevételeken belül kiemelt szerepük van a helyi adóknak. Adórendszerünkben 1991. január 1-jétől működnek olyan adónemek, amelyek bevezetéséről a helyi önkormányzatok döntenek. A helyi adókról szóló 1990 évi C. törvény alapján a képviselő-testületek rendelettel helyi adókat vezethetnek be 9 Az önkormányzat által adóztatható adótárgynak minősül az ingatlantulajdon és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, munkaerő foglalkoztatás, az önkormányzat illetékességi területén ne m állandó lakosként való tartózkodás, valamint gazdasági tevékenység gyakorlása. A legjellemzőbb helyi adónemek: Vagyoni típusú adók - építményadó - telekadó Kommunális jellegű adók - magánszemélyek kommunális adója - vállalkozók kommunális adója Idegenforgalmi adó

Kivethető: - tartózkodás után - üdülőépület után Helyi iparűzési adó Kivethető: - állandó jelleggel - ideiglenes jelleggel Adótípusú bevételek még: - gépjárműadó - illetékek Az adó m értékét a hel yi sajátosságokhoz, az önkorm ányzat gazdálkodási követelményeihez az adóalanyok teherviselő képességeihez igazodóan lehet megállapítani. Mivel több adónemnek is tárgya az ingatlan, garanciális rendelkezés, hogy egyes adótárgyak esetében csak egyféle adó megfizetésére kötelezhető az adóalany. A helyi adók ala nya lehet általában minden magánszemély, jogi s zemély, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. ( KÉKESI 1999.) 1.63 Az önkormányzatok kiadásai A kiadások közgazdasági szempontból történő csoportosítása a következő: - személyi kiadások, - személyi kiadások munkaadókat terhelő járulékai, - dologi kiadások, -

felhalmozási és felújítási kiadások, - pénzeszköz átadás, - társadalmi és szociálpolitikai juttatások. 10 A személyi juttatások csoportja magában foglalja azokat a jár andóságokat, amelyeket a dolgozó k a polgárm esteri hivatalokban munkavégzésre vonatkozó jogviszonyuk alapján kapnak, illetve azok a kiadásokat amelyeket költségtérítés címén a munkavégzéssel kapcsolatban adnak. A személyi kiadásokat befolyásolja: - foglalkoztatott létszám, - kor, - végzettség. Az illetményalapot az éves költs égvetési törvény határozza meg, a besorolási osztály pedig a köztisztviselő iskolai végzettségének változtatásával, illetve a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő előrehaladtával változik. A köztisztviselői törvény alapján a köztisztviselő havi járandósága az alapilletmény, amelyet kiegészítések és pótlékok növelhetnek. A köztisztviselőt megilleti még: - 13. havi illetmény, - jubileumi jutalom, -

ruházati költségtérítés. A költségvetés végrehajtása során a sz emélyi kiadásokból a tervezett előirányzatokhoz képest megtakarítás keletkezhet, például: - álláshely megszűntetéséből, megüresedéséből, - fizetés nélküli szabadság miatt, - betegség miatt, - feladat megszűnése, elmaradása miatt. A megtakarítás terhére tartós kötelezettség nem vállalható, csak olyan kötelezettség amely a megtakarítást kiváltó ok megszűnésekor a szükséges személyi juttatás újból biztosítható legyen. Dologi kiadások A dologi kiadások a hivatal működésével kapcsolatos kiadásokat foglalják magukban. Csoportjai a következők: - intézmény üzemeltetési, fenntartási kiadások, - szakmai tevékenységgel összefüggő kiadások, - jóléti sport és kulturális kiadások, - különféle kiadások, befizetések. Fontos tényező még a beruházási és a felúj ítási kiadások. Az önkor mányzati beruházások megvalósítását

jelentősen segíti az 1991. év óta működő cél- és címzett támogatási rendszer. Az önkormányzatok az egyre nehezedő gazdálkodási feltételek mellett jelentős összeget fordítanak felhalmozási célokra. Ilyen felhalmozási kiadásoknak minősülnek a vízgazdálkodási, az egészségügyi és az oktatás fejlesztési kiadások. (KUSZTOSNÉ 1999.) 11 1.7 Költségvetés készítése A költségvetési rendelet-tervezet az önkormányzat és k öltségvetési szervei bevételeit forrásonként tartalmazza. A kiadásokat kiemelt előirányzatonként kell részletezni. Költségvetés készítésénél első lépés a költségvetés előkészítése. Az előkészítés során valamennyi feladatot célszerű számba venni, amelyek a költségvetés készítésére hatással lehetnek. Következő lépés a költségvetési koncepció összeállítása. Lényege, hogy kimutatásra kerüljön a működési és a folyamatban lévő felújítási, fejlesztési kiadások

finanszírozásán felül mutatkozó szabad forráslehetőség, esetleges forráshiány összege, nagyságrendje. Itt kell meghatározni a további forráslehetőségek megkeresését is. Költségvetés tervezésekor először a bevételek tervezését vizsgálnám. Bevételek csoportosítása a következő: - központi költségvetésből származó bevételek, - saját forrásból származó bevételek. Kiadások tervezésénél a következő csoportosítást kell követni: - személyi jellegű juttatások, - munkaadókat terhelő járulékok, - dologi kiadások, - társadalmi és szociálpolitikai juttatások, - speciális jellegű juttatások, - helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozási kiadások előirányzatai. Bevételek és kiadások előirányzatainak megtervezése után a két oldal összehasonlítása, a költségvetési egyensúly megteremtése következik. Ez pótlólagos források feltárását, illetve a kiadások csökkentését jelentheti. A helyi

önkormányzat költségvetését legalább két fordulóban kell a képviselőtestületnek tárgyalnia. Koncepció benyújtásának határideje a tárgyévet megelőző év november 30-a. A költségvetési rendelet-tervezetet február 15-ig kell benyújtani. (VARGA – CSÁSZÁR 1998.) 1.8 Előirányzat módosítás A költségvetési rendelet meghatározza az önkormányzat hivatalának és intézményének a mozgásterét. Előfordul azonban, hogy az előirányzat nem felel meg a valóságnak ezért azt módosítani szükséges. Ez a módosítás a képviselőtestület kizárólagos hatásköre Rendeletet csak rendelettel lehet módosítani, azonban lehetővé teszi a törvény, hogy ezt a hatáskört a bizottságoknak, illetve a polgármesternek átruházza a képviselő-testület. 12 Ha az önkormányzat központi pótelőirányzatot kap, címzett céltámogatásban, területi kiegyenlítő támogatásban, céljellegű decentralizált támogatásban részesül, a

polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet és elegendő negyedévenként a költségvetési rendeletet módosítani. Az önállóan gazdálkodó és részben önállóan gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény a költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési főösszeget és kiemelt előirányzatokat nem lépheti túl. Két eset azonban kivétel, ha a költségvetési rendelet szabályozta: - jóváhagyott pénzmaradványból, vállalkozási tartalékból, - tervezett összes előirányzatot meghaladó többletbevételből. (GYŐRFFI – GYŐRFFI 2000.) 1.9 Beszámolók készítése A költségvetésben meghatározott feladatok és pénzügyi előirányzatok teljesítéséről készített beszámoló jelentéssel az önkormányzat képviselő-testülete legalább évente három alkalommal foglalkozik. Első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, háromnegyed éves helyzetéről a következő év költségvetési koncepciójához kapcsolódva ad

tájékoztatást a polgármester a testület számára, s végezetül az éves beszámoló. Az elemi beszámolónak a részei: - könyvviteli mérleg, - pénzforgalmi jelentés, - pénzmaradvány kimutatás, - kiegészítő melléklet. A könyvviteli mérleg az eszközök és források állományértékét mutatja december 31-i állapot szerint az előző évben és a tárgyévben. A pénzforgalmi jelentés: - az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, - ténylegesen befolyt bevételeket, pénzforgalom nélkül elszámolt bevételeket, ténylegesen teljesített kiadásokat, - előirányzatokat és a pénzforgalmat közgazdasági csoportosításban és tevékenységenként ezen belül jogcímenként tartalmazza. A pénzmaradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék, vállalkozási tartalék alakulását mutatja be, tartalmazza azokat a tételeket, amelyek figyelembevétele után megállapít ható a pénzmaradván y, vállalkozási

eredmény. A kiegészítő melléklet részei: - költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése, - immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása, - feladatmutatók állományának alakulása, 13 - normatív állami hozzájárulás elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása, céltámogatások elszámolása, címzett támogatások elszámolása, központosított támogatások elszámolása, szöveges indoklás. Az éves ele mi beszámoló alapján készül el az önkor mányzat zárszámadási rendelete. A zárszámadási rendeletben a kép viselő-testület felülvizsgálja és értékeli az önkormányzat és i ntézményei pénzügyi tevékenységét, gazdálkodását, eredményeit. A zárszámadási rendeletben a pénzügyi teljesítés adatainak tartalma és szerkezete a költségvetési rendelethez igazodik. Az éves beszámolót december 31.-i fordulónappal a következő év február 28-ig a féléves

beszámolót június 30.-i fordulónappal július 31-ig kell elkészíteni A helyi önkormányzatnak az éves és f éléves költségvetési beszámolót a beszámoló elkészítését követő 8 munkanapon belül kell a megyei TÁH-hoz benyújtani. Ezután az elemi költségvetésben szereplő információk az államháztartás információs rendszerében országos összesítésre és további feldolgozásra kerülnek. (VARGA – CSÁSZÁR 1998.) 1.10 Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés A képviselő-testület az önkormányzat teljes területén felelős a gazdálkodás biztonságáért. A gazdálkodás során azonban a költségvetési szerv vezetője az első számú felelős. Érvényesítés során a kiállított számlát kell felülvizsgálni a megadott szempontok szerint, érvényesítés után következik az utalványozás, ami a bevételek vagy kiadások elrendelését jelenti. Az ellenjegyzésre jogosult személy feladata

ellenőrizni, hogy a költségvetésben a kiadások teljesítése, a bevételek beszedése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az önkormányzati rendeleteknek, a ki adások teljesítéséhez biztosított-e a pénzügyi fedezet. (KUSZTOSNÉ 1999.) 14 2. Hajdúdorog Város Önkormányzatának bemutatása 2.1 Hajdúdorog és önkormányzatának történeti áttekintése Hajdúdorog Hajdú-Bihar megyei északi részén fekvő kisváros. Nem igazán városias arculatú település, inkább kisközséghez hasonlít. Lakóinak száma 9135 fő. „A település első okleveles említése 1301-ből való „Doroch” néven két Gutkeled nembeli család örök ösödési egyezségében, ugyanis a település a Gutkeled nemzetség Dorog alágának a középpontja illetve névadója volt. A törökök támadásai nyomán Szolnok és Gyula elestével Dorog senki földéjévé, majd hódoltsági területté vált. A falut 1354-ben a krími tatárok is elpusztították A Bocskai féle

telepítés után az egykori őslakosság és a hajdúk együtt éltek, és közösen teremtették meg a város alapjait.” (B.PAPP 1996) „Magától értetődik, hogy még a hajdúk letelepedése előtt az ott élők közös ügyeik intézésére falugyűlést tartottak, az önkormányzati élet kezdetleges formái szintén kifejlődtek legalább a falu javainak gondozása és megtartása, a határok sértetlensége, a határjelek felújítása, a vetésforgók beosztása és más célokból.” (KOMORÓCZY 1970.) Hajdúdorog régi egyháztörténeti múltra tekint vissza. A városban az önkormányzati óvodák és iskola mellett, Görög Katolikus óvoda, iskola é s középiskola is működik. A városban a Görög Katolikus lakosság aránya nagy, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek is jelentősek. „A várost úg y tartották számon, mint a magyar görög ka tolikus hitélet reprezentatív központját” (B. PAPP 1996) Jellegét tekintve agrárváros, az ipar osítási

hullám nem ért el idáig. Ipari tevékenység nagyon kevés van a városban, a rendszerváltás után a még működő üzemek is bezártak. A tanácsrendszert felváltó önkormányzati rendszert létrehozó helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény alapján alakult meg Hajdúdorog Város Önkormányzata. A Polgármesteri Hivatal két, részben önálló intézményével működik a város területén. 15 A két részben önálló intézmény a következő: ♦ Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (GAMESZ) ♦ Móra Ferenc Művészeti és Általános Iskola A Polgármesteri Hivatal 1990-ben alakult és öt részre tagozódik: ♦ titkárság, ♦ igazgatási osztály, ♦ pénzügyi osztály, ♦ műszaki osztály, ♦ városi gyámhivatal. GAMESZ 1980-ban alakult és 6 hozzáren delt részben önállóa n gazdálkodó részjogkörű költségvetési szervvel működik. Ezek a következők: ♦ Egyesített Napközi Otthonos Óvoda, ♦ 2. Sz

Általános Iskola, ♦ Görög Demeter Művelődési Ház, ♦ Mészáros Károly Városi Könyvtár, ♦ Idősek Napközi Otthona, ♦ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A gyerekek oktatását ellátó Móra Ferenc Művészeti és Általános Iskola 1982-ben alakult. 2.2 Az önkormányzat legfontosabb alaptevékenysége A legfontosabb tevékenysége körébe a kötelezően előírt feladatok ellátása tartozik és mint költségvetési szerv gondoskodik a Képviselő-testület működését szolgáló feltételekről. Biztosítja az önkormányzati létesítmények üzemeltetését Ellátja az önkor mányzat, a bizottságok, a polgármester, a jegyző hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról. Előterjesztést készít az önkormányzat éves költségvetéséről, az előző évi zárszámadásról. A képviselő-testület és a jogszabályok előírásának

megfelelően évközben beszámolókat készít. Előírásoknak megfelelően vezeti az összes pénzügyi nyilvántartást, ellátja a könyvviteli teendőket. A Hivatal szervez i az önkor mányzat felügyelete alatt álló költsé gvetési szervek irányításával és működésével járó feladatokat. Nyilvántartja a bevét eleket és kia dásokat, gondoskodik a rész ben önálló intézmények időarányos finanszírozásáról. Gondoskodik a helyi és központosított bevételek beszedéséről, nyilvántartásáról. 16 2.3 Az önkormányzat működését szolgáló vagyoni feltételek Tevékenysége megfelelő elvégzéséhez rendelkeznie kell a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Feladatát szolgáló vagyon: - azok az ingatlanok, - gépek, berendezések, - járművek, melyek a mérlegében szerepelnek. Jogát az önkor mányzat vagyonáról és a va gyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerint gyakorolhatja a költségvetési szerv.

Gazdálkodásáról szóló további szabályzatok: - számviteli politika, - eszközök és források értékelési szabályzata, - pénzkezelési szabályzat, - számlarend, - felesleges vagyontárgyak hasznosításának selejtezésének szabályzata, - leltározási szabályzat. 17 3. Hajdúdorog Város Önkormányzat gazdálkodásának elemzése 3.1 Az elemzés fogalma, célja, feladata „A vállalkozások gazdálkodásáról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, azokról a gazdasági folyamatokról, eredményekről és problémákról, amelyek a vállalkozást jellemzik pénzügyi elemzéssel lehet információt szerezni. A pénzügyi elemzés olyan vizsgálati módszerek felhasználásával történik, amelyek alkalmasak a vállalkozásnak vagyonának (eszköz) és forrásának (tőke), illetve az eredményességének vizsgálatára, hatékonyságának, pénzügyi teljesítő képességének kifejezésére, minősítésére.” (BÉHM 1998.) A mutatók jó

lehetőséget adnak a nagy mennyiségű pénzügyi adatok összegzésére, illetve a teljesítmények összehasonlítására. Az önkormányzat értékelése azoknak a pé nzügyi kimutatásoknak az alapján történik, amelyeket bizonyos időközönként kibocsát. Ezek megpróbálnak hiteles képet adni a múltbeli gazdasági események hatásairól. A számviteli törvény azonban kötelezővé teszi a valós pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetnek, az eszközök és források összetételének, a saját tőke és a tartalékok alakulásának elemzését. A részletes pénzügyi elemzés segíti a vezetőket döntéseik jobb információs alapon történő meghozatalában. A megfontolt vezetéshez és a m egalapozott döntésekhez naprakész információkra van sz ükség, s az i nformáció ellátás eg yik fontos eszköze a gazdasági elemzés. A gazdasági elemzés célja, hogy feltárja, és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a

gazdálkodást, vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. A gazdasági elemzés feladata, a hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás segítése, a gazdasági döntésekhez információk biztosítása. „A könyvviteli mérleg tartalmazza az eszközök és források összevont, állományi adatait, melyek információt nyújtanak a vagyoni és pénzügyi helyzet vizsgálatához. A mérlegelemzés célja, hogy feltárjuk az eszközök és f orrások állományi változásának jellemzőit, és megítéljük a vagyon- és a költségvetési gazdálkodás jellemzőit, tendenciáit.” (NAGY 2001.) 18 3.2 Mérlegtételek elemzése 3.21 Eszközök értékelése A Hajdúdorogi Önkormányzat eszközállományának értékbeni alakulását az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat Az eszközök alakulása 1999. és 2001 között Hajdúdorogon Év 1999. 2000. 2001. Érték Előző év =100% E Ft % 551313 848343 153,88 940783

110,89 1999=100% % 100 153,88 170,64 Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Az eszközök növekedésének átlagos mértéke 1999. és 2001 között: (940783-551313)/3=129823,3 ~ 129823 Évente átlagosan 129823 Ft-tal növekedett az eszközállomány, de a növekedés mértéke 2000.évben volt jelentősebb 53,88 %-os , míg 2001 évben csak 10,8 9 %-os volt az előző évhez képest. Az eszközök növekedésének átlagos üteme: 3 940783 / 551313 = 1,19498 ~ 119,5% Évente átlagosan 19,5 %-al növekedett az eszközök állománya. Az eszközök növekedési ütemének vizsgálatánál figyelembe kell venni a befektetett eszközök és a f orgóeszközök arányát is, a melyet az 1. ábra is szemléltet, az értékbeni alakulását pedig a 2. táblázat mutatja 19 A befektetett és forgóeszközök megoszlása 1999 – 2001. között 100% 90% 80% 70% 60% Megoszlás 50% 40% 30% 20% 10% 0% 19,37% 20,64% 20,17% 80,63% 79,36% 79,83%

1999 2000 1.ábra 2001 Évek Befektetett eszközök Forgó eszközök Forrás: az önkormányzat vagyonkimutatásai alapján saját összeállítás Eszközök összetétele 1999 – 2001. között Hajdúdorogon Befektetett eszközök Forgó eszközök Összesen 1999. E Ft 444.539 2000. E Ft 673.097 2001. E Ft 751.034 106.774 551.313 175.036 848.133 189.749 940.783 Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A befektetett eszközök átlagos növekedési üteme: 3 2. táblázat 751034 / 444539 = 1,19101 ~ 119,1% Évente átlagosan 19,1 %-al növekedtek a befektetett eszközök. 20 A forgóeszközök átlagos növekedési üteme: 3 189749 / 106774 = 1,2112ˇ~ 121,13% A forgóeszközök évente átlagosan 21,13 %-al növekedtek. Megállapítható tehát, hogy az eszk özök növekedésénél a f orgóeszközök és befektetett eszközök növekedése közel azonos, de a bef ektetett eszközök aránya jóval magasabb, ezért az

eszköznövekedésre elsősorban a befektetett eszközök növekedése van hatással. 3.211 Befektetett eszközök értékelése A befektetett eszközök azok a va gyoni javak, amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A befektetett eszközök összességére jellemző mutató a befektetett eszközök fedezete, ami a tartósa n lekötött esz közök saját tőkéhez való viszonyát mutatja be, alakulását a vizsgált három évben az ön kormányzatnál a 3 . táblázat mutatja be. Befektetett eszköz fedezete % = (Saját tőke / Befektetett eszközök) x 100 Saját tőke értékei : 1999. évben 173694 EFt; 2000 évben 310016 EFt; 2001. évben 366899 EFt 3. táblázat Befektetett eszközök fedezetének alakulása Megnevezés Mutató 1999. % 39,07 2000. % 46,06 2001. % 48,85 Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A mutatók értéke mindhárom évben 100% alatt volt, s ez utal az idegen

forrásból finanszírozott beruházások arányának növekedésére. A befektetett eszközök értékbeni alakulását a 4. táblázat tartalmazza 21 4. táblázat A befektetett eszközök összetétele Megnevezés Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzü. e Üzemeltetésre átadott eszközök Összesen 1999. E Ft 348 380575 59391 2000. E Ft 2001. E Ft 472 641355 27159 4225 444539 779 675572 27310 4111 673097 47373 751034 Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás 2. ábra Befektetett eszközök megoszlása 1999-2001. között 100% 90% 80% 70% 60% Megoszlás 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1% 13% 85% 1% 1999 Immateriális javak Befefektetett pénzügyi eszközök 1% 4% 6% 4% 94% 89% 1% 1% 2000 Évek 2001 Tárgyi eszközök Üzemeltetésre átadott eszközök Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Immateriális javak azok a f orgalomképes nem anyagi eszközök, amelyek

közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodási tevékenységet. Az immateriális java k emelkedése viszonylag egyenletes, az e melkedés az évközbeni szoftver beszerzések miatt történt. 22 A befektetett eszközök közül a tárgyi eszközök aránya a le gmagasabb mind három évben 90-95 % közé tehető. Tárgyi eszközök azok az anyagi javak, melyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A tárgyi eszközök értékbeni alakulását az 5. táblázat tartalmazza Tárgyi eszközök alakulása 1999 - 2001 között Év 1999 2000. 2001. Érték Előző év=100% E Ft % 380575 641355 168,5 675572 105,3 5. táblázat 1998=100% % 100 168,5 177,5 Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A tárgyi eszközök növekedése 1999-ról 2000-re jelentős, ez abból a számviteli elszámolásból adódik, hogy a beszámolási időszakban a földterület is felértékelésre került, az alábbi csoportosításban: -

forgalomképes önkormányzati tulajdonú beépítetlen építési telkek, - forgalomképtelen intézményekhez tartozó földterületek, - helyi döntések alapján forgalomképtelen ingatlanok, - forgalomképes beépített ingatlanok, - forgalomképtelen ingatlanok, - termőföldek. Tárgyi eszköz n övekedésként szerepel 20 millió Ft értékben a Hajdúdoro g területén lévő Kollégium átvétele is. Tárgyi eszköz növekedésként kerülnek elszámolásra még az intézmények tárgyi eszköz beszerzései, felújítási és beruházási teljesítései. A tárgyi eszközöket a mérlegben nettó értéken kell szerepeltetni. A befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök, amelyeket hozamszerzés vagy irányítási céllal fektetnek be más vállalkozásba. A mérlegben a beszerzési értékükön kell szerepeltetni. A befektetett pénzügyi eszközök csökkenése 1999-ről 2000-re jelentős, ez abból adódik, hogy az ö nkormányzat a beruh ázások miatt kén

ytelen volt a lekötött pénzeszközeiből felszabadítani. Az üzemeltetésre átadott eszközök azok az ingatlanok, amelyek az önkormányzat tulajdonában vannak, az önkormányzat mérlegében szerepelnek, de használatra átadták valamilyen külső vállalkozásnak. Ilyen épület a „volt pártház épülete” és a sportpálya. 23 Jelentős az emelkedés 2000-ről 2001-re, mert ekkor került átadásra a viszonylag nagy értékű Kollégium és Iskola épülete. 3.212 Forgóeszközök értékelése Az önkormányzat forgóeszközeinek összetételét és értékbeni ala kulását a 6. táblázat tartalmazza 1999. és 2001 között 6. táblázat Forgóeszközök összetétele 1999 - 2001. években Hajdúdorogon Forgóeszköz Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív pü. elsz Összesen 1999. E Ft 600 16870 19000 41070 29234 106774 2000. E Ft 465 17310 59998 75630 21633 175036 2001. E Ft 379 31920 59999 91631 15820 189749 Forrás: a szerző

saját számítása az önkormányzat beszámolói alapján A forgóeszközök változásánál csak 1999-ről 2000-re történt növekedés jelentős. Ez abból adódik, ho gy 2000-ben jelentős mennyiségű értékpapír vásárlására került sor, illetve növekedést eredményezett még, de v iszonylag egyenletes mértékben a pénzeszközök emelkedése. Az értékpapírok eset ében 2000-ben nagy mennyiségű értékpapír (Diszkont Kincstárjegy) befektetés történt, e zek azonban nem kerültek az esetleges beruházások forrás szükséglete miatt lekötésre, ezért a forgóeszközök között kell szerepeltetni őket. A készletek értéke nem jelentős, a Polgármesteri Hivatalban új, értékben is nyilvántartott a 2 -es számlaosztályban kimutatott készlet nincs. Készletekkel csak a GAMESZ és a Móra Ferenc Művészeti és Általános Iskola rendelkezik, de nem jelenős mennyiségben, mivel az alaptevékenységükből adódóan nem termelő vállalkozások.

Követelések között kell kimutatni az előírt, de még ki nem egyenlített összegeket, rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. Követelést az elismert elfogadott összegben kell kimutatni. Jelentős emelkedés tapasztalható 2001-re, mivel két ú j támogatási formát is bevezetett az önkormányzat, amelyet felhalmozási célú kölcsönként adott. 24 Ez a két új forma: ♦ Az első lakáshoz jutók támogatása. ♦ Belvíz miatt károsodott épületek helyreállításának támogatása. Az első lakáshoz jutó fiatalok visszatérítendő támogatása és a belvíz kár miatt tönkrement épületek helyreállításának támogatásai jelentős kintlévőségeket eredményeztek. A követelések a kint lévő adósságokból adódnak még, így például: ♦ adótartozás, ♦ bírságok, ♦ kölcsönök. Az adótartozás 1999-ban magánszemélyek kommunális adójából 481 e F t, iparűzési adóból 3750 e Ft, a vállalkozók

kommunális adójából 538 e Ft volt. 2000-ben a magánszemélyek kommunális adójának hátraléka 718 e Ft, 2000-ben 1.040 e Ft, iparűzési adóhátralék 2000-ben 2310 e Ft, 2000-ben 1518 e Ft, míg a vállalkozók kommunális adójából a tartozás 2000-ben 580 e F t, 2001-ben pedig 478 e Ft volt. Az iparűzési adó hátralékából jelentős csökkenés figyelhető meg, míg a magánszemélyek kommunális adója növekedett. Az adóhátralékok mértéke még így is jelentős. A gazdálkodás során gyakran jelentkeznek olyan pénzforgalmi gazdasági események, amelyek nem kapcsolódnak a tárgyévi költségvetés végrehajtásához. Ilyen függő kiadásként kell elszámolni a költségvetési elszámolási számláról kifizetett azon, összegeket, amelyet a kifizetés időpontjában konkrét folyó- és tőke kiadásként pénzeszköz átadásként nem lehet megjeleníteni. Az aktív pénzügyi elszámolások csökkenő tendenciát mutatnak, de ez csak kismértékben

csökkenti a f orgóeszközök növekedési ütemét, mert az aktí v pénzügyi elszámolások csak kis részét teszik ki a forgóeszközöknek. 3.22 A források értékelése 3.221 Saját tőke Források vizsgálatánál kiemelkedő szerepe van a saját tőkének. A saját tőke azt mutatja, hogy az alapító milyen összeget bocsátott véglegesen a költségvetési szerv rendelkezésére, mely tevékenysége folytatásához időbeni megkötöttség nélkül áll rendelkezésre. A saját tőke két részből áll, induló tőke és tőkeváltozás. Az induló tőke 1993. január 1-én meglévő saját forrás Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1 után képződött tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. 25 A saját tőke növekedés 1999-ról 2000-re jelentős, s ez a tárgyi eszközök növekedésével van összefüggésben, mert 1999-ról 2000-re nőtt a tartós forrás, s így ez jelentős

tőkeváltozást eredményezett. A tőke változás alakulását Hajdúdorogon a 3.ábra szemlélteti A saját tőke változás mértéke 1999-2001. között Hajdúdorogon 3. ábra 400000 350000 300000 250000 e Ft 200000 310016 150000 100000 366899 173694 50000 0 1999 2000 Évek 2001 Saját tőke Forrás: az önkormányzati beszámolók alapján saját összeállítás Tartalékok egy átgondolt terv szerint végrehajtott gazdálkodás eredményeként realizálódnak, amely a későbbiek folyamán különféle gazdálkodási célra használható fel, tovább tartalékolható. A tartalék pénzmaradvány, eredmény formájában jelenik meg. Az önkormányzat hitel felvétele nélkül ga zdálkodik, ezért hosszú lejáratú kötelezettsége sem keletkezett ez ideig. Rövid lejáratú kötelezettsége az esetleges belföldi szállítói ta rtozásokból adódik, de ezek sem jelentős mértékűek. Költségvetési passzív bevételként jelennek meg azok a bevételek amely a

tárgyév gazdálkodásával nincsenek összefüggésben, de már utalásra, illetve beszedésre kerültek. Nagyságuk nem jelentős 26 3.3 Az önkormányzat bevételeinek elemzése Az önkormányzat költségvetésének alapját azok a bevételek képezik, melyek hozzájárulásokból, átengedett és helyi bevételekből tevődnek össze. Az önkormányzat bevételeinek alakulása 1999 – 2001. között 1000000 900000 800000 700000 600000 Bevétel e Ft 500000 400000 300000 200000 100000 0 721608 1999 830452 2000 Évek 4.ábra 901306 2001 Bevételek Forrás: az önkormányzati beszámolók alapján saját összeállítás A bevételek teljesítése az előirányzathoz képest mindhárom évben túl- teljesítést mutat. 1999-ban az eredeti előirányzat 533.688 e Ft volt a teljesítés 721608 e Ft, ez 135,21%-os teljesítésnek felel meg. 2000-ben az eredeti előirányzat 545.110 e Ft, a teljesítés 830452 e Ft, s ez 152,34 %-os teljesítésnek felel meg. 2001-ben a

127,6%-os teljesítéshez 706.316 e Ft eredeti előirányzat és 901306 e Ft teljesítés tartozott. Az önkormányzat bevételeinek megoszlását 1999. és 2001 között a 7 táblázat tartalmazza. 27 7. táblázat Önkormányzat bevételeinek megoszlása 1999 – 2001 között Megnevezés Helyi adó bevételek További saját bevételek Átengedett bevételek Felhalmozási célú bevételek Átvett Pénzeszközök Értékpapír Értékesítés 1999. 1999. 2000. 2000. 2001. 2001. E Ft % E Ft % E Ft % 17125 2,37 38839 96994 13,44 136053 4,68 40682 4,51 94170 11,61 128116 14,21 18,85 145852 17,56 142852 15,85 5786 0,80 60128 65733 9,1 85711 5000 0,07 55000 6,62 71000 7,88 Pénzmaradvány 84675 Állami Hozzájárulások 303608 11,73 39465 4,76 66114 7,33 37,08 324138 35,96 6634 9,19 Függő bevételek Összesen 721608 42,07 307900 7,24 23907 2,65 10,32 107994 11,98 1110 -3497 100 830452 100 901306 100 Forrás : a szerző

saját számítása az önkormányzat beszámolói alapján A bevétel 1999-ban 721.608 e Ft-ban, 2000-ben 830452 e Ft-ban, míg 2001-ben 901.306 e Ft-ban realizálódott A bevétel n övekedés a helyi adóbevétel, a központi támogatások, átengedett pénzeszközök és a jelentős értékpapír értékesítés, illetve a felhalmozási célú bevételek növekedésének eredményeként valósult meg. A bevétel növekedését a bevételi tételek elemzésével vizsgálom. 3.31 Helyi adó A kimutatásból látszik, hogy a hel yi adóbevételek csak kis mértékben járulnak hozzá a forrásokhoz, azonban az is kitűnik, hogy a szerepük egyre fontosabb lesz, ezért tartom szükségesnek azok vizsgálatát is. 28 Elsősorban a helyi adóbevételek alakulását vizsgálom a következőkben. Mivel a helyi adóztatás nem kötelező jellegű, városunkban három adónem került bevezetésre. Ezek a következők: ♦ magánszemélyek kommunális adója, ♦ vállalkozók kommunális

adója, ♦ iparűzési adó. Újfajta adónem bevezetésére azonban, nem nyílik lehetőség a jövőben sem. Az adóbevételek alakulását Hajdúdorogon a 8. táblázat mutatja 1999 és 2001 között Az adóbevételek alakulása 1999 – 2001. között Megnevezés Vállalkozók komm. adója Magánsz. komm adója Iparűzési adó Pótlék, bírság Összesen 1999. E Ft 1.200 3.984 11.941 2000. E Ft 2.819 2.620 33.400 17.125 38.839 8. táblázat 2001. E Ft 2.954 5.132 31.261 1.335 40.682 Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Az adóbevételek emelkedése jelentős, (bár arányuk az összes bevételből kicsi) ez adódik az adómértékek emelkedéséből, illetve új adófizetők megjelenésétől. Magánszemélyek kommunális adóban, adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján az illetékességi területen lévő lakás céljára szolgáló építmény tulajdonosa, bérlője. Bevezetése 1992-ben

történt meg. Az adó mértéke 1999-ban és 2000-ben 1500 Ft/adótárgy volt, míg 2001-ben 2000 Ft/adótárgyra emelkedett. A korábbi években mentesült az ad ófizetési kötelezettség alól az, ak i kommunális beruházást végzett, a mentesség a beruházás évére és az azt követő négy évre terjedt ki. Ez a lehetőség 1996. január 1-jétől megszűnt, tehát a 2001 évi adóval szemben ezt a kedvez ményt nem lehetett biztosítani, s ezzel magyarázható az adóbevétel teljesítésének és az adózók számának növekedése. A városban körülbelül 3147 ingatlan után fizetik a kommunális adót. A másik helyi adónem a vállalkozók kommunális adója. Az önkormányzat illetékességi területén működő adóalany által helyben foglalkoztatott személyek korrigált átlagos statisztikai állo mányi létszáma után kell fizetni. 29 Mértéke: 1999-ban 1.500 Ft/fő 2000-ben 2.000 Ft/fő 2001-ben 2.000 Ft/fő Az elmúlt években szintén a lejárt

kommunális beruházások miatt nőtt az adózók száma, s ezzel magyarázható ennek a bevételi tételnek a növekedése is. A helyi adó bevételei között kiemelkedő szerepe van az iparűzési adónak. Az iparűzési adó városunkban, 1996-ban került bevezetésre. Az iparűzési adó mértékének változtatásánál nemcsak a m érték megváltoztatására került sor, hane m 2001-ben különböző tevékenységekhez különböző adómérték is tartozott. Az adókulcsok egységesítésével azonban elkerülhető a tevékenységek közötti átjárhatóság, mert van olyan vállalkozó aki t öbb tevékenységet is f olytat, de az adóalap megosztásánál arra t örekszik, hogy minél alacsonyabb adókulccsal adózzon, ezért törekedni kell ismét az adókulcsok egységesítésére. Az iparűzési adó emelkedése összefüggésben van azzal, hogy 2000-től bevezetésre került a mezőgazdasági őstermelők iparűzési adójának a bevezetése is. Iparűzési adó

fizetésére kötelezett az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az adóalapja a 250.000 Ft-ot meghaladta Az iparűzési adó emelkedésére hatással volt még az a tényező is, hogy beszedésre kerültek az elmúlt évek hátralékai is. A városban körülbelül 786 fő fizet iparűzési adót. Az összes befizetett adó 60-70 %-át körülbelül 50 vállalkozó fizeti. Egymillió Ft feletti adót 6 vállalkozó fizet Az iparűzési adó emelésére nincs lehetőség, mert a városban a munkahely teremtés az egyik legfontosabb feladat, s ezt azzal próbálják a város vezetői segíteni, hogy adókedvezményben részesítik azt a vállalkozót aki legalább tíz fővel növeli az átlagos statisztikai létszámot, illetve adómentességben részesül az a vállalkozó aki a város területén telephelyet létesít. Az adómentesség a vállalkozás kezdő évére és az azt követő két évre vonatkozik, illetve további két év mentesség jár annak a kezdő vállalkozónak

amelynek korrigált statisztikai létszáma az adott évben legalább 100 fő. A képviselő-testület nem a gyors bevétel növekedést, hanem a hosszú távú város fejlesztést próbálja segíteni. 3.32 Saját folyó és intézményi bevételek A saját folyó és intézményi bevételek az alaptevékenység bevételéből, a sajátos intézményi bevételekből, kamat bevételekből, ÁFA bevételekből tevődnek össze. 30 A kamat bevétel csökkenő tendenciája a felszabadított hosszú távra lekötött pénzügyi eszközökkel van összef üggésben, illetve 2001 -ben a Diszkont Kincstárjegy kamat nem került leutalásra, hanem az is lekötésre került, s így mint kamatot nem tudták realizálni. 3.33 Átengedett bevételek Az átengedett b evételek közé az SZJ A helyben maradó része, az S ZJA jövedelem kiegészítése, a gépjármű adó helyben maradó része és a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó helyben maradó része tartozik. A

személyi jövedelemadó helyben maradó része fokozatosan csökkenő tendenciát mutat, ez egyrészt abból adódik, hogy csökkent a helyben maradó rész aránya. 1999-ban 20%, 2000-ben 15%, 2001-ben 5%. 1999-ban 32.644 e F t, 2000-ben 24016 e Ft , 2001-ben 11655 e F t a sze mélyi jövedelemadó helyben maradó része Hajdúdorog városában. Mivel az S ZJA bevételeiben óriási különbség mutatkozott az eg yes települések között, illetve az iparűzési adó is jövedelem-differenciáló szerepet tölt be, ezért a települések SZJA kiegészítésben részesültek. Ez a jövedelem kiegészítés az évek alatt növekvő tendenciát mutatott. 1999-ban 99.025 e F t, 2000-ben 113858 e Ft, 2001-ben 119331e Ft sze mélyi jövedelemadó kiegészítésben részesült az önkormányzat. A személyi jövedelemadó normatív módon elosztott része is jelentősen változott 2001-re. Míg 1999-ban 79700 e Ft-ot, 2000-ben 90898 e Ft-ot kapott az önkormányzat, addig 2001-re a

támogatás 136.921 e Ft-ra emelkedett Ez adódik abb ól, hogy a lakosságszá mhoz kötött normatív támogatás beépült a személyi jövedelemadó normatív módon elosztott részébe. Az átengedett bevét elek között kie melt szerepe van a önkormányzatoknak átengedett részének is. gépjárműadó 31 5. ábra Gépjárműadó bevételeinek alakulása 1999-2001. között Hajdúdorogon 18000 16000 16865 14000 12000 Ezer Ft 13346 10000 8000 10731 8768 6000 6673 4000 4384 2000 0 1999 2000 Évek 2001 Teljes gépjárműadó bevétel Átengedett gépj.adó bevétel Forrás: az önkormányzati beszámolók alapján saját összeállítás A gépjárműadó bevételnek a többször módosított 1991. LXXXII törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összegének 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület az al só adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az

önkormányzatot illeti meg. A jelentős emelkedést 2001-re az indokolja, hogy a város illetékességi területén 2001. január 1 -től a törvényben meghatározott adómértéket 700 Ft/100 kg/év összegben állapította meg a Képviselő-testület, míg 1999-ban és 2000-ben a törvényes adómérték 600 Ft/100 kg/év volt. Az emelkedés tehát a különbség emelkedéséből adódott, ami 100%-ban az önkormányzatot illette meg. 1999-tól került be vezetésre a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó. 32 A bérbeadók általában KFT-ék, vállalkozások, ritkán magánszemélyek, ezért az adó nagy része körülbelül 10 nagy fizetőtől származik. A bevétel az évek al att egyenletesen alakult, ez adódik eg yrészt a hosszú távú bérleti szerződésekből, illetve az adómérték változatlanul hagyásából. 3.34 Felhalmozási célú bevételek Felhalmozási célú bevételek ingatlanok, vagyoni értékű jogok, részvények

értékesítéséből, osztalék, hozam bevételekből jönnek létre. A felhalmozási célú b evételek alakulását a 6. ábrán m utatom be 19 99 és 2001 között. 6. ábra A felhalmozási célú bevételek alakulása 1999-2001. között Hajdúdorogon 70000 60000 60128 50000 Ezer Ft 40000 30000 20000 10000 0 23907 5786 1999 2000 Évek 2001 Felhalmozási célú bevételek Forrás: az önkormányzati beszámolók alapján saját összeállítás A vizsgált három évben nagyon eltérő nagyságú volt a felhalmozási célú bevétel az önkormányzatnál. 2000-ben és 2001-ben a viszon ylag magas érték a rész vények, illetve vagyoni értékű jogok értékesítéséből adódott. 2000-ben az önk ormányzat értékesítette a TIGÁZ részvén yeit, míg 2001.-ben a bevétel a gázvagyon privatizációból és a Vízmű Rt. vagyon megváltásából származott. Az önkormányzat állandó jellegű felhalmozási és tőkejellegű bevételeit a korábban értékesített

önkormányzati lakások és lakótelkek értékesítéséből származó lakossági törlesztések jelentik. 33 A törlesztéseket az önkormányzati lakások felújítására és fenntartására fordítja az önkormányzat. Felhalmozási célú bev ételként jelentek meg 2001-ben a város területén lévő „Milleniumi” szobor felállításához adott támogatások is. A támogatások magánszemélyektől, non-profit szervezettől, illetve államháztartás központi költségvetési szervétől származtak. 3.35 Állami hozzájárulások Az önkormányzat bevételeinek egyik legnagyobb és legjelentősebb részét az állami támogatások teszik ki. Ezek a normatív hozzájárulások a stabilizátor szerepét töltik be, s esélyegyenlőséget jelentenek az önkormányzatoknak. Elsődleges céljuk a kötelező feladatok ellátásához szükséges jövedelemviszonyok megteremtése, s ezek járulnak hozzá az ö nkormányzat zavartalan működéséhez. Az állami

támogatások arányát az összbevételből a 9.táblázat szemlélteti 9. táblázat Az állami támogatások aránya az összes bevételből Hajdúdorog városában Megnevezés Központi támogatások Összes bevétel Központi forr. az összbevétel %-ában 1999. E Ft 2000. E Ft 2001. E Ft 303.608 307.900 324.138 721.608 830.452 901.306 42,07 37,08 35.96 Forrás: az önkormányzati beszámolók alapján saját összeállítás Az állami támogatások az összbevétel százalékában csökkenő tendenciát mutatnak. Az állami költségvetési-politikai prioritások döntően nem a helyi önkormányzati közszolgáltatásokban jelennek meg. Ebből az is levezethető, hogy az államháztartási kiadások egészének növekedési ütemének függvényében, mind a központi költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati források, mind a helyi önkormányzati együttes bevételek csak kisebb mértékben bővülhetnek. Ebből követezik, hogy az

önkormányzatnak egyre több saját forrást kell biztosítania a megfelelő működéséhez. 34 Az önkormányzat normatív támogatása a vizsgált három évben a következő módon alakult, s azok megoszlását a 10. táblázat tartalmazza: 1999-ban 214.816 e/Ft, 2000-ben 221.721 e/Ft , 2001-ben 251.967 e/Ft A normatív támogatások megoszlása Hajdúdorogon Megnevezés Lakosságszámhoz kötött támogatás Feladatmutatóhoz kötött támogatás SZJA normatív módon elosztott része Normatív módon elosztott közp. tám Összesen 1999. E Ft 2000. E Ft 10. táblázat 2001. E Ft 47.525 29.735 3.959 87.591 97.563 111.087 79.700 90.898 136.921 - 3.525 - 214.816 221.721 251.967 Forrás: az önkormányzati beszámolók alapján saját összeállítás A normatív támogatások emelkedő tendenciát mutatnak, de az arányok megváltoztak. Míg a lakosságszámhoz kötött normatív támogatások csökkentek, addig a SZJA adó normatív módon elosztott része

emelkedett, s mint említettem ez abból fakad, hogy a lakosságszámhoz kötött normatíva beépült a S ZJA normatív módon elosztott részébe. A normatív támogatások elszámolása minden év végén megtörténik, s az esetleges többlet támogatásokat az önkormányzat visszautalja. 1999-ben 882.000 Ft, 2000-ben 1335150 Ft, 2001-ben pedig 1048318 Ft lett visszautalva a központi költségvetés számlájára. 1999-ben 67.441 e/Ft, 1999-ben 72587 e/Ft, 2000-ben pedig 68049 e/ Ft központosított előirányzata volt az önkormányzatnak. A központosított előirányzatok egy része a lakosság szociális juttatásaihoz kapcsolódik. 35 Ezek a juttatások: ♦ rendszeres kiegészítő családi pótlék, ♦ időskorúak járadéka, ♦ rendszeres szociális segély előirányzata. 2001-ben központosított előirányzatonként jelentek meg a közcélú foglalkoztatás támogatásai is. Ezek az előirányzatok rendszeresek, minden hónapban igénylésre és utalásra

kerülnek. A vizsgált három évben növekvő tendenciát mutatnak, s ez az egy főre jutó juttatás emelkedéséből adódott. A szociális juttatások 75%-a az állami támogatás, míg a 25%-át az önkormányzat biztosítja a rászorultak részére. Központosított előirányzatként került elszámolásra a ♦ könyvtári és közművelődés érdekeltségnövelő támogatás, ♦ a pedagógusok minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés, ♦ lakosság közműfejlesztési támogatása, ♦ pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatása, ♦ pedagógus szakvizsga és továbbképzés. A lakosság közműfejlesztési támogatásai csökkenő tendenciát mutatnak, ez az egyre kisebb számú lakossági beruházás miatt van. Kevé s család v ezeti már a gázt önerőből, illetve egyre kevesebb utat építenek a városban. 2001-ben könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 1.745 e Ft volt, míg 2000-ben 1.841 e Ft 2000 -ben

belvízkár miatt jelentős központosított előirányzat került leutalásra a személyi tulajdonban lévő lakások kárenyhítésére, utak helyreállítására, illetve a havazások okozta károk miatti helyreállításokhoz. A leírtakból is kitűnik, hogy a központosított előirányzatok a szociális juttatások emelkedése miatt növekedtek. Az állami hozzájárulások része a területi kiegyenlítő (TERKI) támogatás. A termelő, valamint a céltámogatási rendszer keretében támogatható humán infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatást kaphatnak az önkormányzatok 1999-ban TERKI támogatásban részesült az önkormányzat 21.351 eFt értékben a ♦ cigánytelep ivóvízhálózatának kiépítésére, ♦ ivóvízhálózat kiépítéséhez, ♦ vízműtelep rekonstrukciójára. 2000-ben TERKI támogatást az önkormányzat ♦ vízműtelep

felújításához ♦ ivóvízvezeték kiépítésére ♦ út megépítéséhez kapott. 36 A támogatás összege 3.513 e Ft volt A 2001-ben kapott támogatásokat: - a csapadékvíz elvezető hálózat kiépítésére, - felszíni vízelvezető rendszer kialakításra fordította az önkormányzat. Ezeknek a támogatásoknak az összege 3.970 e Ft volt Elsődleges célok között tehát az ivóvízhálózat és csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése szerepel. Céljellegű decentralizált támogatásban az önkormányzat 2000-ben és 2001 ben részesült. 2000-ben a vis maior tartalékból belvíz elleni védekezéshez és a városháza felújításához kapott az önkormányzat 10.078 e Ft támogatást, míg 2000-ben a belvíz elleni védekezéshez ismét kapott 152 e Ft-ot. 4.36 Átvett pénzeszközök A működési célú pénzeszköz átvétel nagy része a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával és a közhasznúak foglakoztatásával van összefüggésben.

A működési célra átvett pénzeszköz 1999-ben 52.852 e Ft, 1999-ben 70194 e Ft, míg 2001-ben 78.342 e Ft volt A növekedés egyrészt adódik a jövedelempótló támogatások emelkedéséből és az egyre több közhasznú foglalkoztatásából. 2000-ben jelentős bevétel emelkedést eredményezett a vállalkozóktól átvett működési célú bevétel. A TB-től átvett pénzeszközök is minden évben emelkedtek. 1999-ben 8.670 e Ft, 2000-ben 9216 e Ft, 2001-ben 11786 e Ft származott a TB alapok költségvetési támogatásából. A működési célra átvett pénzeszközök között kerül kimutatásra a mezőőrök működéséhez igényelt támogatás és a 2001. évtől működő Okmányiroda Belügyminisztériumi hozzájárulása. Az önkormányzatnak értékpapír értékesítéséből 1999-ben 5.000 e Ft, 2000-ben 55.000 e Ft, 2001-ben 71000 e Ft bevétele származott 3.4 A vizsgált önkormányzat kiadásainak elemzése Az önkormányzat kiadásainak vizsgálatát a

háro m év kiadásainak összehasonlításával kezdem, majd az előirányzat és a teljesítés összehasonlításával folytatom. A kiadások alakulá sát a vizsgált háro m évben a 7. ábra szem lélteti, az eredeti előirányzatot és a teljesítést a 11. táblázat mutatja 37 7. ábra A kiadások alakulása 1999 - 2001. között Hajdúdorog városában 900000 800000 700000 819382 600000 Ezer Ft 500000 400000 300000 200000 693283 755839 706316 533688 545110 100000 0 1999 2000 Évek Eredeti előírányzat kiadások 2001 Tényleges kiadások Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás 11. táblázat Az önkormányzat kiadásainak teljesítése és az eredeti előirányzata 1999 – 2001. között Megnevezés 1999 2000. 2001. Eredeti előirányzat E Ft 533.688 545.110 706.316 Teljesítés Teljesítés %-a E Ft 693.283 755.839 819.382 % 129,90 138,66 116,00 Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját

összeállítás A városban 1999-ben 249 fővel, 2000-ben 272 fővel, 2001-ben pedig 279 fővel még mindig az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. A növekvő létszám a közhasznúak alkalmazásával, az Okmányiroda 3 fő köztisztviselőjének foglalkoztatásával és a mezőőri tevékenységgel van összefüggésben. 38 A kiadások nagy részét ebből adódóan a személyi jellegű juttatások és azok járulékai teszik ki. Ezek a kiadások a működési kiadások részét képezik. A működési kiadásokhoz tartoznak még a dologi kiadások és a társadalom és szociálpolitikai juttatások 3.11 Működési kiadások A működési kiadások megoszlását és értékbeni alakulását a 12. táblázat alapján fogom vizsgálni. Működési kiadások 1999 - 2001. között Megnevezés Személyi kiadások Munkaadókat terhelő járulék 1999 E Ft 164.505 87.855 134.557 Dologi kiadások Társadalom és 105.772 szociál pol.jutt Működési kiadások összesen 492.689

1999. % 2000. E Ft 2000. % 2001. E Ft 12. táblázat 2001. % 33,39 182.382 31,69 206.315 31,57 17,83 91.821 15,96 101.085 15,47 27,31 151.080 26,25 192.838 29,50 21,47 150.198 26,10 153.368 23,46 100 575.481 100 653.606 100 Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás 3.411 Személyi jellegű juttatások és járulékaik A bérköltségek és járulékaik 1999-ben 252.360 e Ft, 2000-ben 274203 e Ft, míg 2001-ben 307.400 e Ft-ot tettek ki Az átlagos növekedés mértéke 1999-ról 2001-re: (307.400 – 252360)/3 = 18346,66 ~ 18347 e Ft volt, s ez 6,8 %-os növekedési ütemnek felel meg. A személyi juttatások növekedési üteme megegyezik az országos átlaggal. Az összes kiadásból 1999-ban a személyi jellegű kiadások és járulékai 36,4 %-ot, 2000-ban 36,28 %-ot, míg 2001-ben 37,51%-ot tettek ki. 39 3.412 Dologi kiadások A dologi kiadások a hivatal, és az intézmények működtetésével kapcsolatos kiadásokat

foglalja magában. A dologi kiadások csoportja kiemelt előirányzat, az önkormányzat képviselő-testülete határozza meg az előirányzat főösszegét. 1999-ban és 2001-ben nem sikerült az önkormányzatnak az eredeti előirányzaton belül maradnia, 2000-ben viszont sikerült. Dologi kiadásként kerül elszámolásra pl.: ♦ irodaszer, nyomtatvány, ♦ reprezentáció, kiküldetési díjak, ♦ karbantartási tevékenységek költségei, ♦ energia díjak, ♦ hatósági díjak. A dologi kiadások alakulását 1999. és 2001 között a 8 ábra szemlélteti Dologi kiadások alakulása 1999 - 2001. között Hajdúdorogon 8.ábra 200000 150000 E Ft 100000 134557 151080 1999 2000 192838 50000 0 2001 ÉVEK Dologi kiadások Forrás: az önkormányzati beszámolók alapján saját összeállítás A dologi kiadások átlagos növekedési üteme 1999-ről 2001-re 12,74 % 3 192838 / 134557 = 1,1274 ~ 112,74% A növekedés mértéke nagyobb mint az infláció

mértéke. Ez a szi nt azt jelenti, hogy az intézményeknek a l ehetséges tartalékaikat fel kellene tárniuk, illetve takarékosabban kellene gazdálkodniuk. A dologi kiadásokból jelentős részt képviselnek 2000-ben a tavaszi ár- és belvíz miatti munkálatok költségei. 40 3.413 Társadalom és szociálpolitikai juttatások A város kiadásai között jelentős hányadot képviselnek a társadalom és szociálpolitikai juttatások. 9.ábra Társadalmi és szociálpolitikai juttatások 1999 - 2001. között e Ft 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 150198 153368 105772 62550 47963 47006 . 01 20 . 00 20 . 99 19 évek Ön k. Te lj. elő ir kö zp on ti for at . án yz Forrás: az önkormányzati beszámolók alapján saját összeállítás Szociális juttatások közé tartoznak: ♦ időskorúak járadékai, ♦ munkanélküliek jövedelempótló támogatása, ♦ rendszeres szociális segélyek, ♦ lakásfenntartási támogatások, ♦

ápolási díj ♦ rendszeres gyermeknevelési támogatás, ♦ közgyógyellátás, ♦ átmeneti segélyek. Időskorúak járadéka 1999. január 1-től került bevezetésre A m egélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező idős személyek részére nyújtható. Rendszeres szociális segélyben a 18. életévet betöltött, aktív korú é s 41 munkaképességét 67 %-ban elvesztett személy, valamint aktív korú ne m foglalkoztatott személyek részesülhetnek. Ápolási díjat a tart ósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére folyósít az önkormányzat. A gyermeknevelési támogatást a nevelési segély helyett vezették be 1998-ban. Átmeneti segélyt a rászoruló helyzetétől függően állapíthat meg az önkormányzat. (KOBOLD 2000.) A szociális juttatások emelkedése 1999-ről 2000-re jelentős, 42 %-os, míg 2000ről 2001-re csupán 2,11 % emelkedés mutatható ki. 1999-ban az önkormányzat

105.772 e F t-ot költött s zociális és társadalom politikai juttatásokra. 2143 fő részesült rendszeres segélyben, míg 2735 fő eseti ellátásban részesült. A rászorultságtól függő szociális ellátás (munkanélküliek jövedelempótló támogatása, aktív korúak szociális s egélye, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermeknevelési támogatás) 905.596 e Ft-ot tett ki Eseti pénzbeli ellátások (köztemetés, közgyógyellátás, természetben nyújtott ellátások) 15.176 e Ft kiadást jelentettek az önkormányzatnak 2000-ben a re ndszeres szociális ellátás összege 126.186 e Ft volt, s ez 2120 főt érintett, az eseti ellátások 24.0120 e Ft-ot tettek ki, s érintettek 2530 főt 2001-ben eseti ellátásban 1889 fő részesült, míg a rendszeres segélyezettek száma 2030 fő volt. A rászorultságtól függő szociális ellátás összege 140.013 e F t volt, a eseti pénzbeli ellátás pedig 13.355 e Ft-ot tett ki A kismértékű emelkedés

2000-ről 2001-re a csökkenő létszámmal van összefüggésben. Csökkent a segélyezettek száma, ugyanakkor nőtt az egy főre jutó segély összege, s ez az arány kismértékű emelkedéshez vezetett. A szociális juttatásokra fordított összeg az ö nkormányzatnál viszonylag magas, ez adódik a város lakosságának összetételétől. Viszonylag sok a munkanélküli személy, s sok az alacsony jövedelemmel rendelkező családok száma. Ezeket a támogatásokat nagyobb részt a központi támogatásokból oldotta meg az önkormányzat. A város kiadásaiból a szociális juttatások a kiadások mintegy 18-20 %-át teszik ki. Az évek alatt n em volt nagy változás az összkiadásho z viszonyított arányukban. 42 3.42 A felújítási és felhalmozási kiadások Az önkormányzat elsődleges feladata a közszolgáltatás működtetésének biztosítása, azonban a fejlesztési, beruházási tevékenység sem szorulhat háttérbe. 1999-ben az ingatlanok

felújítására 1.633 e Ft-ot, tárgyi eszköz beszerzésre 28.071 e Ft-ot, míg beruházásra 62345 e Ft-ot költött az önkormányzat 2000-ben felújításra és tárgyi eszköz beszerzésre 36.675 e Ft -ot költöttek, a beruházási kiadások 29.489 e Ft-ot tettek ki A felhalmozási kiadások a belv íz miatti épület vásárlás, vízvezeték építés kiadásait foglalták magukban. 2001-ben a f elújítási kiadások és a tárg yi eszköz beszerzések 32.085 e Ft tettek ki, beruházásokra 37.092 e Ft-ot költött az önkormányzat A felhalmozási kiadások arányát az összes kiadásból a vi zsgált három évben a 10. ábra szemlélteti 10.ábra A felhalmozási kiadások aránya 1999 – 2001. között Hajdúdorogon 100% 90% 80% 70% 60% Kiadások 50% 40% 30% 20% 10% 0% 86,72% 91,25% 91,56% 13,28% 8,75% 8,44% 1999 2000 2001 Évek Felhalmozási és felújjítási kiadások Egyéb kiadások Forrás: az önkormányzati beszámolókból saját összeállítás

Mint az adatokból is k iderül, hogy az önkor mányzat minden évben kevesebbet tudott felhalmozási kiadásokra, felújításokra, beruházásokra fordítani. 43 3.43 Az önkormányzat pénzeszköz átadása Az önkormányzat részéről történő pénzeszköz átadás összege 1999. és 2001 között az alábbiak szerint változott: 1999-ban 2000-ben 2001-ben 21.065 e Ft, 25.796 e Ft, 14.684 e Ft 2001-re jelentős csökkenés volt a megfigyelhető. 1999-ben a non-profit szervek támogatása 5.050 e Ft volt, a háztartásoknak adott kölcsönök 5.013 e Ft-ot tettek ki Egyéb szervezetek részére nyújtott felhalmozási célú pénzeszköz átadás 10.000 e Ft volt. 2000-ben nőtt a non-profit szervezetek részére adott támogatások összege, a támogatás összege ebben az évben 19.281 e Ft volt, a háztartások részére adott támogatások összege 4.347 e Ft Működési célú pénzeszköz átadás 2.168 e Ft volt 2001-ben jelentős csökkenés figyelhető meg

2000-hez képest a non-profit szervek támogatására átadott összegeknél. Az átadott összeg : 11.199 e Ft A háztartásoknak átadott támogatások kis mértékben változtak 3.395 e Ft-ra, az államháztartáson kívülre nyújtott összegek azonban jelentősen csökkentek. Az önkormányzat 1999-ban 24.000 e Ft-ot, 2000-ben 95999 e Ft-ot, míg 2001ben 87008 e Ft-ot költött rövid lejáratú értékpapírok vásárlására 44 Összefoglalás Az önkormányzat gazdálkodása az elmúlt négy évben kedvező volt. Az önkormányzat és intézményei: - a rendelkezésükre álló pénzeszközöket hatékonyan a célkitűzéseiknek megfelelően takarékosan használták fel, - igyekeztek a kiemelt előirányzatokon belül maradni, - feladatellátásuk érdekében az intézmények és a Polgármesteri Hivatal tárgyi eszközeiket is bővítették. A címzett és ter ületkiegyenlítő támogatásokat megfelelően használták fel. Az önkormányzat pénzmaradványai növekvő

tendenciát mutatnak. A gazdálkodás helyi bevételeinek növelése érdekében a kisvállalkozások idetelepítése a cél. Hosszú távon ez az iparűzési és a vállalkozók kommunális adójának növekedéséhez vezetne, illetve csökkentené az ö nkormányzat társadalmi és szociálpolitikai kiadásait. A vállalkozók kommunális adója azonban nem jelentős forrás az önkormányzat számára, illetve a v állalkozók idetelepedése ellen hat. Az önkormányzat vezetőinek gondolkodniuk kellene egy esetleges más adónem bevezetéséről, illetve ezen adónem szükségességéről. Az iparűzési adóból és a magánszemélyek adójából jelentős hátralék volt mind a három évben. Az iparűzési adó hátraléka csökkenő tendenciát mutat, de így is azt sugallja, hogy az önkormányzat nem tesz meg mindent az adó behajtása érdekében. Magánszemélyek kommunális adójának behajtására javaslom a fizetésekből való letiltások be vezetését, az iparűzési

adónál az önkormányzat élhetne a z inkasszó jogával, illetve az APEH együttműködésével, az ÁFA visszatartásával csökkenteni tudná a hátralékokat. A másik bevételi forrás, ami jelentősen növelhetné az önkormányzat bevételeit, a pályázatokból szerzett támogatások. Fontos, hogy az ö nkormányzat rendelkezzen olyan „pályázat megíró” szakemberekkel, akik ismerik a pályáz at megírásához szükséges tartalmi és formai előírásokat. 45 A szakember gárda növelése nem csak ezen a területen, hanem más területeken is növelné az önkormányzat működésének hatékonyságát. A pályázatokhoz szükséges önerő megteremtéséhez az önkormányzatnak rendelkeznie kell megfelelő alapokkal, s ehhez megfelelő tartalékokat kell teremteni. A városnak több kitörési pontja is lenne. Íg y például rendelkezik a város nagyon jó minőségi gyógyvízzel, s az idegenforgalmat ezzel a lehetőséggel növelni tudná. Célszerű lenne

pályázatokat készíteni a „gyógyfürdő” felújításához és bővítéséhez. Javaslom továbbá, az úgynevezett „kiskincstár” bevezetését is. Szükséges lenne a kapcsolatot megteremteni az önkormányzat és a számlavezető bankja között. A hajdúdorogi önkormányzatnak számlavezető bankja az OTP Rt hajdúdorogi fiókja. A terminál segítségével idő és pénz takarítható meg Az intézményvezetők beleegyezésével nyomon követhető lenne a részben önálló intézmények bevételeinek és kiadá sainak alakulása, s így az intézmény finanszírozás hatékonyabban megoldható lenne, ami jelentős megtakarításokhoz vezetne. A megtakarítások elosztásának joga a képviselő-testületet illetné meg. Szükséges lenne a városban a megfelelő szennyvízhálózat kiépítése, s az ehhez szükséges forrásokat a decentr alizált támogatásokból és a TER KI támogatásokból nyerheti meg az önkormányzat. A későbbiekben az Európai Unió

tagjaként szükséges lesz a támogatások és a kedvezményes kölcsönök elnyeréséhez személyi feltétel biztosítása az önkormányzatnál (személyi és tárgyi feltételek), mert ezen források nélkül nem tudunk felzárkózni az uniós szinthez sem gazdaságilag sem infrastrukturálisan. 46 Irodalomjegyzék [1] Béhm I. : Vállalkozások megítélése Perfekt Budapest 1998 469p [2] B. Papp J : Hajdúdorog küzdelme a magyar Görög katólikus egyházmegye felállításáért. Hajdúdorog 1996 159p [3] Ficzere L. : Magyar Közigazgatási Jog Osiris Kiadó, Budapest 1998 326p [4] Győrffi D. : Pénzügyi Szemle 2002 XLV évf 2 148-151p [5] Kékesi L. : A kezdetektől a máig Autonómia 1999 5 20-21p [6] Kobold T. : Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának tevékenysége az 1995-1998. években Pénzügyi Szemle 2002 XLIV évf2 131-132p [7] Komoróczy Gy.(szerk) : Hajdúdorog története 1970 [8] Kusztosné Ny. E (szerk) : A helyi önkormányzatok és Pénzügyeik

Consulting Kiadó Budapest 2001. [9] Letenyi E. : (szerk) : Kisbér város gazdálkodásának jellemzői Pénzügyi Szemle 2000. XLV évf 5397-415p [10] Lóránt Z. : Az önkormányzati külső ellenőrzési rendszer továbbfejlesztéséről. Pénzügyi Szemle 2001XLV évf 64 504 p [11] Lóránt Z. – Berényi M : Helyi önkormányzatok feladatrendszere Pénzügyi Szemle, 2002. XLV évf 11-12 990p [12] Pálné K. I : Regionális politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs 1999. 282p [13] Simon J. : Dunaföldvár Város Önkormányzatának gazdálkodása Pénzügyi Szemle 2002. XLIII évf 4 47 [14] Varga K. – Császár L : Költségvetéstől a zárszámadásig Pénzügyi Tájékoztató Iroda Kft. 1998272p [14] 1991. évi LXXII törvény a gépjárműadóról [15] 1990. évi C törvény a helyi adókról [16] 1990.évi LXV törvény a helyi önkormányzatokról [17] 54/1996. (IV12) Kormány rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szervek

beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről. 48 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Az eszközök alakulása 1999-2001között Hajdúdorogon 18 2. táblázat Eszközök összetétele 1999-2001között Hajdúdorogon 19 3. táblázat Befektetet eszközök fedezetének alakulása 20 4. táblázat A befektetett eszközök összetétele 21 5. táblázat Tárgyi eszközök alakulása 1999-2001 között 22 6. táblázat Forgóeszközök összetétele 1999-2001 között 23 7. táblázat Önkormányzat bevételeinek megoszlása 1999-2001köz 27 8. táblázat Az adóbevételek alakulása 1999-2001 között 28 9. táblázat Az állami támogatások aránya az összes bevételből 33 10. táblázat A normatív támogatások megoszlása Hajdúdorogon 34 11. táblázat Az önkormányzat kiadásainak teljesítése és az eredeti előirányzat 1999-2001. között 12. táblázat Működési kiadások 1999-2001 között 37 38 49 Ábrák Jegyzéke 1. ábra A

befektetett eszközök és forgóeszközök megoszlása 1999-2001 17 2. ábra Befektetett eszközök megoszlása 1999-2001 között 19 3. ábra A tőkeváltozás mértéke 1999-2001 között Hajdúdorogon 23 4. ábra Az önkormányzat bevételeinek alakulása 1999-2001 között 24 5. ábra Gépjárműadó bevételeinek alakulása 1999-2001 között 29 6. ábra A felhalmozási célú bevételek alakulása 1999-2001 között 30 7. ábra A kiadások alakulása 1999-2001 között Hajdúdorogon 35 8. ábra Dologi kiadások alakulása 1999-2001 között Hajdúdorogon 37 9. ábra Társadalmi és szociálpolitikai juttatások 1999-2001 között 38 10. ábra A felhalmozási kiadások aránya 19999-2001 között 40 50 Tartalomjegyzék Bevezetés.1 1. Önkormányzat általános bemutatása3 1.1 Önkormányzatok alakulása és feladataik3 1.2 Képviselő-testület, bizottságok4 1.3 Önkormányzatok tisztségviselő5 1.4 Önkormányzatok költségvetési kapcsolatai6 1.5

Önkormányzatok ellenőrzése6 1.51 Állami Számvevőszék6 1.52 Könyvvizsgálat7 1.53 Belső ellenőrzés7 1.6 Az önkormányzatok gazdálkodásának háttere7 1.61 Az önkormányzatok vagyona7 1.62 Az önkormányzatok bevételei7 1.63 Az önkormányzatok kiadásai9 1.7 1.8 1.9 1.10 Költségvetés készítése.11 Előirányzat módosítása.11 Beszámolók készítése.12 Kötelezettség vállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés.13 2. 2.1 2.2 2.3 Hajdúdorog Város Önkormányzatának bemutatása.14 Hajdúdorog és önkormányzatának történeti áttekintése.14 Az önkormányzat legfontosabb alaptevékenysége.15 Az önkormányzat működését szolgáló vagyoni feltételek.16 3. Hajdúdorog Város önkormányzatának gazdasági elemzése17 3.1 Az elemzés fogalma, célja, feladata17 3.2 Mérlegtételek elemzése18 3.21 Eszközök értékelése18 3.211 Befektetett eszközök20 3.212 Forgóeszközök értékelése23 51 3.22 Források értékelése24

3.221 Saját tőke24 3.3 Az önkormányzat bevételeinek elemzése26 3.31 Helyi adók27 3.32 Saját folyó és intézményi bevételek29 3.33 Átengedett bevételek30 3.34 Felhalmozási bevételek32 3.35 Állami hozzájárulások33 3.36 Átvett pénzeszközök36 3.4 A vizsgált önkormányzat kiadásainak elemzése36 3.41 Működési kiadások38 3.411 Személyi jellegű juttatások és járuléka38 3.412 Dologi kiadások39 3.413 Társadalmi és szociálpolitikai juttatások40 3.42 Felújítási és felhalmozási kiadások42 3.43 Az önkormányzat pénzeszköz átadása43 Összefoglalás, javaslatok.44 Irodalomjegyzék.46 Táblázatok jegyzéke.48 Ábrák jegyzéke.49 52