Oktatás | Tanulmányok, esszék » Prepelicza Zsolt - A pedagógusok életmódja

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság– és Társadalomtudományi Kar párhuzamos mérnöktanári szak A pedagógusok életmódja Pszichológiai projekt Tanár: Dr. Takács Ildikó Dátum: 2004. január 22 Prepelicza Zsolt G56DU2 Dolgozatom témájának a pedagógusok életmódját választottam. Úgy vélem, napjainkban sajnos nagyon is aktuális erről beszélni. A tanárképzés keretein belül különösen nagy figyelemmel kell kísérni ezt is, hiszen az elhivatottság, illetve rátermettség mellett fontos az is, hogy milyen perspektívát nyújt a tanári pálya, a későbbiekben mennyien fogják választani. A felmérés elkészítéséhez egy, a Neveléslélektani vizsgálatok című könyvben talált kérdőívet használtam fel. Ezen nem változtattam, mert kérdéseit jónak találtam (lényegretörő, az élet sok területére kiterjedő és ennek ellenére sem indiszkrét) és hosszúnak sem mondható; ez abból a szempontból előnyös,

hogy a kevesebb kérdést nagyobb lelkesedéssel válaszolják meg. A kérdőíveket a budapesti Óbudai Gimnáziumban töltötték ki Összesen nyolc tanár volt segítségemre, köztük volt magyar–történelem tanár, némettanár, két fizikatanár, történelem– és franciatanár és két testnevelő tanár. A körkép talán így teljesebb A következőkben elemzem a kérdésekre adott válaszokat, majd dolgozat végén igyekszem mindebből következtetést levonni. 1. Az első kérdés rögtön a heti iskolai elfoglaltságra kérdez rá, mégpedig óraszámban A legkevesebb szám heti 22 ór a volt, a legtöbb pedig 35 ( egyikük sem számolta hozzá a felkészülési, dolgozatjavítási, stb. időt) A válaszok átlagának kiszámításakor a heti 29 ór a jött ki. Ez önmagában nem sok, de a következőkben bemutatom a tanítási órákon kívüli számos más feladatot. 2. A második kérdés a héten végzett iskolai tevékenységeket érinti, órában kifejezve

Természetesen mivel különböző tantárgyakat tanító tanárok válaszait elemzem, ezért más-más elfoglaltságok adódnak. A megkérdezett tanároknak csak egy része osztályfőnök, ez az elfoglaltság nekik a heti 2 órától heti 8 óráig terjed, átlagolva ez 4 órát tesz ki hetente. A tanítási órák számát illetően a legalacsonyabb a heti 20, a legtöbb pedig a heti 35 vol t, ezek átlaga 25,6 óra. A tanítással kapcsolatos tevékenységek, így például az órákra való felkészülés heti 2 é s 6 ór a között változott, átlagosan heti 3,2 óra. A dolgozatjavítás azon tanároknál, akik ezt kiemelték, heti 3 és 8 óra között változott, átlaga heti 5,6 óra. A testnevelő tanárok esetében az edzés, illetve a sportszakkörök heti plusz 6 és 8 óra elfoglaltságot jelentenek. Az elfoglaltságok megoszlását illetően megállapíthatom, hogy egy átlagos tanárnak a heti 29 órán felül a legtöbb időt kívánó feladatok sorrendben a

következők: 1. dolgozatok javítása (illetve edzés a testnevelő tanároknál), 2. osztályfőnöki munka, 3. a tanítási órára való készülés Egy "átlagos" tanárnak így az iskolai elfoglaltságra heti 41,8 óra munka jön ki. Mint látható tehát, meglehetősen csalóka a megítélés, hogy a tanároknak a heti 20-25 órán kívül semmi dolguk, mert mindent összevetve dolgoznak annyit, mint bármely más munkavállaló a 40 órás munkahéten. 3. A harmadik kérdés a legkedveltebb iskolai tevékenységekre kérdez rá, indoklást is igényelve. A rangsorban a tanítás, illetve a tanítási óra lett az első (a tanárok több, mint fele választotta ezt). Különféle indoklásokat adtak: – „ez a hivatása”, – „legegyszerűbb része az életének”, – „új anyag – új élmények (az új anyag tanításánál sok forrásmunkát, filmet, érdekességet, újságcikket vihet be az órára)”, – „különösen a fakultáció” (hiszen

ide az jár, akit valóban érdekel). Az okokat illetően kiemelném azt a választ, miszerint ez „életének legegyszerűbb része” – ami talán furcsának hathat. Hiszen a tanítás nagy feladat és sok év tapasztalata szükséges hozzá, azonban ha jól belegondolunk ebbe a némi iróniát is tartalmazó válaszba, igazat adhatunk a felelőnek: ami a dolga, azt tisztességesen, rendesen el tudja végezni, életét a sok fölösleges munka (pl. adminisztráció) bonyolítja csupán Ezután megosztott helyen van az osztályfőnökség és a kirándulások. Az osztályfőnökséget a diákokkal való bensőséges kapcsolat lehetősége és a személyesség miatt kedvelik. Ezekután következnek azok a dolgok, amelyeket csak egy-egy tanár említett meg: múzeumlátogatás, iskolanap (a diákokkal beszélgetni, játszani lehet, ez fontos), órai drámajátékok. A testnevelő tanárok megjelölték a kosárlabda csapat edzését és a szakkört, mert: – „a közös siker,

illetve a közös kudarc élménye érzelmi kötődést alakít ki”, és – „ide szívesen járnak, mert nem kötelező”. Mindent összevetve, érthető, hogy a tanárok nagy része a tanítást kedveli leginkább, hiszen ezért is léptek erre a pályára. Optimális esetben ez így is van (lenne) rendjén 4. A negyedik kérdés a legkevésbé kedvelt iskolai tevékenységeket firtatja és az ok megjelölését is kéri. 1. A tanárok több, mint fele az adminisztrációt (pl: statisztikák készítése) jelölte meg, különböző indoklásokkal: „sok idő, feleslegesen”, „fárasztó és felesleges”, „gyakorlati haszna nincs”. 2. Ezután következik a dolgozatjavítás (mert: „túl erős a diák függő helyzete”, „főleg, ha kevés a j ó eredmény”) és az értekezletek (mert: „egyáltalán nem arról szólnak, amiről kellene”, „semmiféle gyakorlati haszna nincsen”) megosztott helyen. 3. A többi kellemetlen feladatot csak egy-egy tanár

jelölte meg: – fegyelmezés (mert: „nem tud eléggé szigorú lenni”), – szervezés (pl.: kirándulások megszervezése - sok idő és energia), – péntek esti klubok (az iskolában gyakran van péntek esténként rendezvény, ahol mindig kéthárom tanár felügyel), mert: „nagy a tömeg és mindig van valami gond, esetleg botrány”. Szerencsés, hogy egyetlen tanár sem a tanítási órát vagy akár az azokra való készülést jelölte meg kellemetlen feladatnak. Kiugróan az adminisztráció volt az első helyen; sajnos teljesen pontosan nem tudom, ez mit takar, milyen adatokat kell lejegyezniük a tanulókkal és munkájukkal kapcsolatban. 5. Az ötödik kérdés arról szól, hogy amennyiben valaki osztályfőnök, akkor mennyi időt igényel ez tőle egy héten, illetve milyen teendőket kell ellátnia. A megkérdezett tanárok fele osztályfőnök. Volt, aki indokolta, hogy miért nem az („túl sok időt venne el tőle, ezért ezt a családja miatt nem

vállalja”). Az osztályfőnökség hetente 2 és 8 óra közötti elfoglaltságot igényel, átlagosan hetente 5,25 órát (ami valóban nem kevés plusz feladat). A tevékenységek sorrendben a következők: 1. adminisztráció, 2. készülés az osztályfőnöki órára, 3.kapcsolattartás a gyerekekkel, szülőkkel (konfliktusok, tanulók problémáinak figyelemmel kísérése és kezelése), 4. hetente egyszer fogadóóra, közös programok (plszínház) Szomorúnak tartom, hogy a gyerekekkel közös program csak az utolsó helyre szorult (mindössze egy tanár említette meg), az adminisztráció viszont az első helyet bitorolja. Ebben nem feltétlenül a t anárok a h ibásak, de mindenképpen a d iákok látják kárát. Véleményem szerint felül lehetne vizsgálni, hogy milyen adminisztrációs tevékenységekre van szükség és melyekre nincsen, mert akkor talán több idő juthatna a gyerekekkel való tényleges törődésre (értem ezalatt nem csak a színházi

programokat, hanem pl. a májusi tanulmányi kiránduláson kívüli kirándulások szervezését, mozi - és múzeumlátogatást is). Ezek a programok sokat segítenek nemcsak a közösség összeszokásában, hanem a tanárral való jó viszony kialakításában és annak ápolásában is. 6. A hatodik kérdés az iskolai és iskolán kívüli funkciókat érinti Arra is rákérdez, hogy mindez mennyi időt igényel egy héten és az illető tanár ezt önként vállalta vagy kijelölték. Az iskolai funkciók sorrendben a következők: 1. munkaközösség vezetése (hetente 1-2 óra, mindenki önként vállalta), 2. továbbképzés (önként vállalt, hetente 1-2 óra), 3. Közalkalmazotti Tanács elnöksége (önként vállalta), heti 2 óra, 4. DSE (Diák Sport Egyesület) elnöksége (önként), hetente körülbelül 1 óra Iskolai funkció a munkaközösség vezetése és a DSE, iskolán kívüli pedig a továbbképzés és a Közalkalmazotti Tanács elnöksége. Nagyon

szerencsésnek találom, hogy minden posztot önként vállaltak a tanárok (nem hinném, hogy csupán a kérdőíven válaszolták volna ezt), mivel itt is igaz a régi megállapítás, hogy az önként vállalt feladatokat sokkal nagyobb lelkesedéssel végzik az emberek, mint azokat, amelyekre akaratunk ellenére kijelöltek. Az önként vállalás azért is kiemelendő, mivel a túlterheltség mellett még mindig vállalnak más feladatot is. De ez már a következő kérdés körébe tartozik. 7. Ez a kérdés így szól: „Megfelelő-e a pedagógusok terhelése?” Úgy vélem, ennyire egyöntetű választ még egyszer sem kaptam és nem is fogok: az összes tanár egybehangzóan azt válaszolta, hogy túlterheltek. Néhányan meg is indokolták válaszukat, például: – „évente változó tantervek, tankönyvek nagy problémát és feladatot jelentenek”, – „sok utazás a munkahelyig – napi 3 óra”, – „sok a fölösleges feladat – adminisztrálás”, – és

mintegy összegzésképpen: „aki tisztességesen végzi a feladatát, az túlterhelt”. Mint már korábban kiszámoltam, hetente átlagosan körülbelül hetente 42 ór a elfoglaltságot jelent a tanári munkakör. Mindezek alapján megállapíthatom, hogy jogos az a kijelentés, miszerint a pedagógusok túlterheltek. Ez sajnos negatívan befolyásolja a munkájukat, színvonala csökkenhet, mivel egy fáradt, szétzilált életű tanár nem tudja sem mondanivalóját összeszedetten elmondani, sem a diákok személyes problémáit kezelni. 8. A nyolcadik kérdés a következő volt: „Mit változtatna az iskolai napirenden, a pedagógusok életén az iskolában?” Itt meglehetősen különböző válaszokat kaptam, mégis két olyan dolog volt, amelyet többen is megjelöltek: 1. az adminisztráció megszüntetése (mivel nagy része felesleges), illetve az ilyen feladatokat, amelyek nem közvetlenül az oktatással kapcsolatosak, kisegítőre bíznák (pl.: helyettesítés,

napló vezetése, bizonyítványok kitöltése), 2. a heti óraszám csökkentése, illetve a napi 4 tanítási óra bevezetése Elfogadhatónak tartanak egy olyan órarendet is, ahol a napi munkaidő 9-től 15 óráig tart (és ez mind tanítási órából áll). A többi javaslatot csak egy-egy tanár írta, ezek a következők: – korábbi fakultáció (nem fejtette ki pontosan, hogy alsóbb évfolyamtól kezdené a fakultációt vagy a délután kezdődő órákat tenné korábbi időpontra), – tartalmas tanítási idő, – alacsonyabb osztálylétszámok, – több lyukas óra (hogy ne otthon kelljen sok időt tölteni a dolgozatok javításával, az órákra való készüléssel), – mindenki vegyen részt a felügyeletekben, – a nulladik és hetedik órák megszüntetése, – a tanév rövidítése a hosszabbítás helyett. Mint látható, a tanárok véleménye szerint elég sok olyan dolog akad, amelyeket meg kellene változtatni. Sajnos egy kivétellel (a

felügyeletekben való kollektív részvétel) ezekhez elengedhetetlen a pénz, amivel az iskolák nem rendelkeznek. Ezen válaszokból is világosan láthatjuk, mi okozza a pedagógusok túlterheltségét. Sajnos azt kell mondanom, hogy a jelen körülmények között ezen problémákon nem lehet változtatni. 9. A kilencedik kérdés ez volt: „Milyen rendszeres otthoni teendői vannak naponta? Mennyi időt vesznek ezek igénybe egy héten összesen?” 1. Mivel a segítségemre lévő tanárok nagy része nő (tehát feleség és családanya), ennélfogva a legtöbben otthoni teendői közül a házimunkát, illetve a háztartás vezetését (főzés, takarítás, vásárlás) emelték ki, ez heti 12–14 óra között változik, de többen írták azt is, hogy „minden percet elvesz” illetve „minden szabadidőmet elemészti”. 2. A sorban utána az órákra való készülés következik, itt meglehetősen eltérő eredményeket kaptam: a legkevesebb heti 3 óra, a legtöbb

pedig heti 12 óra volt. (Ha belegondolunk, hogy a tanárok között testnevelő is akadt, máris érthetőbb a helyzet – hiszen nekik nem kell otthon a dolgozatjavítással bajlódni.) 3. Ezután következik a családdal kapcsolatos tennivalók, napi 2-3 órával Egyikük azt írta, hogy a családban a gyerekeknek sokszor segít különböző tanulmányi feladatok teljesítésében. Mindenképp meg kell jegyeznem, hogy nem ideális helyzet az, hogy a család csak a harmadik helyre szorul, mert úgy gondolom, hogy – főleg akiknek kisebb gyermekeik vannak – a munkahelyen töltött időt leszámítva leginkább a családdal lenne jó foglalkozni. Természetesen ez egy utópisztikus gondolat, mert megvalósíthatatlan (már az eddig elmondottak alapján is). Ugyanakkor ez nem csak a pedagógusok esetében van így, sőt, mondhatni, hogy aki napi 8-10-12 órát tölt a munkahelyén, még kevesebb időt tud szánni a családjára, mint egy pedagógus, aki délutánonként gyakran

otthon van, mert teendői egy részét lakásában is el tudja végezni (pl.: dolgozatjavítás) 4. A következő tennivaló a dolgozatjavítás volt, egyetlen tanár jelölt meg időtartamot (sokan az órákra való készülésként említették meg) , ő heti 6-8 órát írt. Ez sem kevés 5. Egyetlen tanár volt, aki a magánóráit is beírta teendői közé, neki ez heti 10 órát igényel Ha belegondolunk, hogy egy tanárnak (átlagokkal számolva) a heti 29 órán kívül, az esetleges osztályfőnöki teendők 4, az órákra való készülés 3,2, a dolgozatok javítása 5,6 órát vesz igénybe, és ezeken felül még magánórákat is ad, akkor rádöbbenünk, hogy ez heti 51,8 óra elfoglaltság. De vegyük csak az "alap" 41,8 órát. Ha tanárnőről van szó, a háztartás vezetése heti 12–14 óra még. A plusz feladatok is ehhez jönnek még, mint például a munkaközösség vezetése (heti 2 óra), vagy az esetleges továbbképzés (heti 2 óra). Ha

mindezen teendőket ellátja, akkor az heti 57,8–59,8 óra. A kérdőív második fele már az életmódot egy másik aspektusból vizsgálja, ezen keresztül vezet el a szabadidős-tevékenységek és az életmód szélesebb körű vizsgálatához. 10. A tizedik kérdés a szabadidőre kérdez rá (napi, illetve heti óraszámban), amelyet a pedagógusok a saját elképzeléseik szerint használhatnak fel. Kétféle választ kaptam, napi és heti óraszámot. 1. A napi legkevesebb szabadidő a félóra volt, a legtöbb pedig a napi 4 óra Átlagosan körülbelül napi 2 óra szabadidejük van a tanároknak. Ezt még nem lehet kevésnek mondani 2. A heti szabadidőt tekintve lehangolóbb válaszokat kaptam: volt, aki csak heti 1-2 óra (!) szabadidővel rendelkezik, de volt olyan is, aki hetente 10-12 órányival, illetve egyikük válasza az volt, hogy „hétvégén az egyik nap”. Átlagot számolva heti 6 órát kaptam Az adatok azért lehetnek ellentmondásosak, mert aki napi

bontásban adta meg, több szabadidővel rendelkezik, mint aki a hetit. Azért lehet ilyen óriási a szóródás (napi 2-3 órától a heti 1-2 óráig), mert különböző tantárgyat tanító pedagógusok válaszait elemzem (hiszen egy testnevelő tanár nem javít dolgozatot, de még egy nyelvtanárnak sem kell olyan hosszú és kimerítő dolgozatokat javítania, mint mondjuk egy magyar–történelem szakos tanárnak). 11. A tizenegyedik kérdés már rátér a szabadidő eltöltésének formáira Ezek közül az első az olvasás és ennek heti időtartama. Rákérdez a rendszeresen olvasott újságokra és folyóiratokra is. Az olvasással töltött idő egy héten 3 és 6 óra között változott (van, aki naponta 1–1,5 órát), de többen csak annyit válaszoltak, hogy "keveset", illetve hogy "a hét aktuális teendőitől is függ". Az újságokat, folyóiratokat érintve a legtöbben a HVG-t jelölték meg, ezután következett a Népszabadság és a

168 óra holtversenyben. Ugyanennyien olvasnak szakirodalmat. A többi újságot csak egy-egy tanár jelölte meg: Tallózó, Természet Világa, Nemzeti Sport, Népszava, Hócipő, Földgömb, Színes RTV, UFO Magazin, Focus, számítógépes újságok. (Meglehetősen különbözőek ezek a válaszok, de könnyedén ki lehet találni, vajon milyen tantárgyat tanít az a pedagógus, aki az adott sajtóterméket olvassa.) Politikával nem szeretnék foglalkozni, de annyit mindenképp meg kell állapítanom ezen eredmények tükrében, hogy a megjelölt, politikával is foglalkozó újságok között csak baloldali beállítottságúakat lehet találni, ellenzékit egyet sem. Néhányan könyvek olvasását is megemlítették. Ketten havonta 2-3 könyvet olvasnak el (ami soknak számít), egy tanár azonban csak a nyári szünetben tud erre időt szakítani. Véleményem szerint a v álaszokat összegezve, szerencsésnek mondható, hogy – ha kevés is, de – jut idő az

olvasásra. 12. A tizenkettedik kérdés a moziba, színházba és hangversenyre járásra kérdez rá (havi rendszerességgel). A legtöbben havonta 1-2 alkalommal járnak el ilyen rendezvényekre, volt, aki 2-3 alkalommal is. Azok, akik nem ezt írták, a következő válaszokat adták: – „moziba soha, a többi helyre évente 2-3 alkalommal”, – „szinte soha”, – „színházba osztállyal kéthavonta körülbelül 1 alkalommal”. Azoktól eltekintve, akik ritkábban mennek csak el moziba, színházba vagy hangversenyre, megállapíthatom, hogy szerencsére elég gyakran tudnak a tanárok eljárni ilyen szabadidős programokra. Természetesen ide tartozik az az eset is, amikor különböző osztályokat visznek el egy-egy rendezvényre. Mégis, azt hiszem kijelenthetem, hogy ez az átlagnál több alkalmat jelent (és ez így is van rendjén). 13. A tizenharmadik kérdés a televíziózás időtartamát érinti, illetve a leginkább kedvelt műsorokra kérdez rá. A

tévénézés időtartamát illetően a legkevesebb a heti 1,5–2 óra volt, a legtöbb pedig 10 óra televíziózás egy héten, átlagosan heti 5 óra (ami eléggé kevés, naponta alig több, mint félóra – vagyis egy hírműsornyi idő). A műsorokat nézve a legtöbb tanár a hírműsorokat, híradókat jelölte meg, ezután következnek az ismeretterjesztő vagy dokumentumfilmek, majd a természettudományos filmek. A sorban ezután a szórakoztató filmek és a politikai vitaműsorok következnek. Ketten a jó filmeket adták válasznak, ami egy kissé tág fogalom, illetve meglehetősen szubjektív, hogy kinek mi a jó film. A következő műsorokat már csak egy-egy tanár jelölte meg: – nem akciófilmek, – klasszikus filmek (szomorú, hogy csak egyetlen tanár nézi őket), – szappanopera, – történelmi vagy életrajzi film (ezeket is sajnos csak egyvalaki írta), – értelmes vetélkedők (Ez is nagyon megfoghatatlan: melyik értelmes és melyik nem az?).

Összességében nézve a tanárok átlagosan keveset néznek tévét (még aki a legtöbb órát tölti a készülék előtt egy héten, az sem számít soknak), és az igényesebb szórakozást választják. 14. A tizennegyedik kérdés az egyéb szabadidős tevékenységeket érinti A válaszok sorrendben a következők voltak: 1. sportolás, 2. kertészkedés, kerti munkák (a hétvégi telken) és baráti találkozók holtversenyben, 3. ezeket mind egy-egy tanár írta: természetjárás, túrázás, hobbiállat (kutya, macska), zenélés, illetve semmi egyéb. Szerencsésnek mondható helyzet, hogy a tanárok fele munkája mellett a sportolásra is tud időt szakítani (igaz, a tanárok között két testnevelő is volt). A többi szabadidős tevékenység is a tanárok sokoldalúságát bizonyítja, és ennél a hivatásnál nagyon fontos az, hogy valaki ne szűküljön le a saját szakterületére, hanem nyitott legyen a világ dolgai iránt. Ezáltal nemcsak hogy jobb

tanár lehet, hanem képessé válik az empátiára is, amelynek segítségével megérti, hogy a tanulóknak létezik más tantárgyuk is, nem csak az illető tanáré. (Sajnos sok tanár esik abba a hibába, hogy nem veszi észre, hogy más is van azon a tárgyon kívül, amelyet oktat, ezáltal olyan mennyiségű feladatot kíván a diákoktól, amelyet nem tudnak teljesíteni és ezáltal később már nem is fogja őket érdekelni.) 15. A tizenötödik kérdés a külföldi utazásokat érinti A válaszadók között mindenki volt már legalább egyszer életében külföldön, sőt, a tanárok fele azt válaszolta, hogy sokszor, egyikük írta, hogy évente körülbelül egy alkalommal, illetve egyetlen tanár volt, aki életében csak három alkalommal járt külföldön (Törökországban 1981-ben, Ausztriában 1987-ben és Romániában 2001-ben). Volt, aki Európát bejárta (Anglia, a volt Szovjetunió és Albánia kivételével), de olyan is akadt, aki Európán kívül

járt Ausztráliában, Thaiföldön és Malaysiában is. Másikuk pedig szintén csak Európát jelölte meg mint nagyobb egységet, és mellette még Afrikát és Ázsiát is. A legtöbb válaszadó tanár szerencsére nagyon sok helyütt járt a világban. Az európai, de főleg környező országokat mindenki látogatta már, ezek sorrendben a következők: 1. Ausztria, 2. volt Csehszlovákia (Csehországot és Szlovákiát egybe vettem, mert sokuk akkor járt ott, amikor még egy ország voltak), 3. Németország, Franciaország, Olaszország, 4. Anglia, Lengyelország, Románia, 5. ezeket csak egy-egy tanár írta: Svájc, Bulgária, Horvátország, Dánia, volt Szovjetunió, USA, Görögország, Spanyolország, Egyiptom. Nemcsak azért kedvező, hogy ilyen sok helyre el tudnak jutni a tanárok, mert ez azt bizonyítja, hogy évente körülbelül egy alkalommal megengedhetik maguknak ezt a kiadást, hanem azért is, mert hogyha valaki sok országot bejár, megismerkedik más

kultúrákkal, az mindenképpen hasznára válik szellemi téren, amit talán át tud örökíteni a következő nemzedéknek is. 16. Az utolsó előtti, tizenhatodik kérdés a társasági életet érinti és két részből tevődik össze: egyrészt, hogy fogad-e az illető tanár lakásában ismerősöket, másrészt, hogy jár-e társaságba, illetve hogy mindezeket havonta milyen sűrűséggel teszi. Az ismerősök fogadását illetően a legtöbben havi 2-3 alkalommal rendeznek vendégséget, egyvalaki „elvétve”, illetve ketten írtak nemleges választ, egyikük meg is indokolta: „kicsi a lakás”. (Erre a problémára az utolsó kérdésben fogok kitérni, miszerint milyen elképzeléseik vannak a jövőt illetően.) A társaságba járásnál is a havi 2-3 alkalmat jelölték meg legtöbben (véleményem szerint ez nem mondható kevésnek, hiszen majdnem minden hétre jut egy találkozó). Egyikük le is írta: havonta egyszer találkozik a „ nagy baráti

társasággal”, és ilyenkor rendszerint valamilyen közös program okán: például kirándulás vagy kerti partyk. Ketten voltak, akik vagy „elvétve” vagy „évente 2-3 alkalommal” járnak társaságba, illetve egyetlen tanár volt, aki nemleges választ adott. Ahogyan én látom, kedvező, hogy a tanárok több, mint fele havonta többször is baráti találkozókon vesz részt, hiszen ez is a normális élet egyik összetevője. 17. Az utolsó, tizenhetedik kérdés pedig a legösszetettebb, az otthoni (illetve iskolán kívüli) életmóddal kapcsolatos elképzeléseket érinti. A kérdés az, hogy az illető tanár mit szeretne megvalósítani, mit szeretne másképpen csinálni. A legtöbben a több szabadidőt szeretnének (ennek eléréséhez például csökkentenék az alapóraszámot). Szeretnék, ha több idejük jutna a saját hobbikra és a magánéletre, hogy letehessék a munkát anélkül, hogy arra kelljen gondolni, hogy mi mindent kell még megcsinálni

(ezzel sokan így vagyunk). Ezután a következő két kívánság a több családi program (kevésbé fáradt állapotban), többet lenni a gyerekekkel, illetve többet utazni (például nyaralás a tengernél, városnéző utak, síelések), de „ehhez több pénzre volna szükség”, mert „ebből a fizetésből nem lehet”. A következő elképzeléseket egy-egy tanár szeretné megvalósítani: – „a házimunkát más csinálná helyette”, – „ne kelljen késő estig és hétvégeken is dolgozni”, – „lehetne változatosabb az élete, de ez idő és anyagi kérdés”, – „egy hetet valahol pihenéssel tölteni”, – „nagyobb lakás közelebb a munkahelyhez”. Egyikük azonban lemondóan csak ennyit válaszolt erre kérdésre: „ahhoz más anyagi kondíciók kellenek”. Mindezt összefoglalva ellentmondásos képet kaptam a tanárok életmódját illetően. Saját magam is találkozhattam mindazon előnyeivel és hátrányaival, amelyeket innen-onnan

hallani lehet, illetve amelyekkel közvetve érintkezik egy középiskolás diák. Most egészen másként tekintettem volt tanáraim problémáira, mint annak idején a gimnáziumban. Talán azért is, mert több információt kaptam. Közvetlenül a pedagógusok életmódjára vonatkozóan elmondhatom, hogy bár nem kell a létminimum alatt vagy annak határán tengődniük, nagyon sok változásra, változtatásra lenne szükség életükben. Ezeket nem részletezem, hiszen minden kérdésnél külön kitértem rájuk. Röviden talán annyit, hogy a túlterheltség megszüntetése és a tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülésének elérése lenne a legfőbb cél annak érdekében, hogy olyanok válasszák ezt a pályát, akik valóban elhivatottságot éreznek és szívügyük a következő generációk nevelése, tanítása, és az erre alkalmasaknak ne kelljen számukra egyáltalán nem vonzó, de tisztességes megélhetést jelentő munkát választaniuk. Bibliográfia:

Kósáné Ormai – P.Balogh – Ritook: Neveléslélektani vizsgálatok TK Tisztelt Kitöltő! Egy olyan egyetemi projektmunka elkészítéséhez van szükségem néhány kitöltött kérdőívre, amelyet a t anárképzés keretein belül végzek. A dolgozat témája a pe dagógusok életmódja Mindezt név nélkül kérem. A segítséget előre is köszönöm Prepelicza Zsolt 1. Mennyi időt vesz igénybe iskolai elfoglaltsága hetenként? óra 2.Milyen tevékenységeket végez egy héten? (pl: osztályfőnöki munka, tanítás, tanítással kapcsolatos tennivalók) Melyikre mennyi időt fordít? (órában kifejezve) 3. Mely iskolai tevékenységeket kedvel leginkább? Miért? 4. Mely iskolai

tevékenységeket kedvel legkevésbé? Miért? 5. Osztályfőnök-e? Ha igen, mennyi időt fordít hetenként ezen feladatok ellátására? Milyen tennivalókat jelent ez? 6. Melyek az iskolai és iskolán kívüli funkciói? Mennyi időt vesz igénybe hetenként az ezzel kapcsolatos tennivalók ellátása? Önként vállalta vagy kijelölték? 7. Mi a véleménye, megfelelő a pedagógusok terhelése: túlterheltek vagy inkább alulterheltek? 8. Mit változtatna az iskolai napirenden, a pedagógusok életén az iskolában?

9. Milyen rendszeres otthoni teendői vannak naponta? Mennyi időt vesznek ezek igénybe egy héten összesen? 10. Mennyi szabadideje van naponta (hetenként), amit saját elképzelései szerint használ fel? 11. Mennyit olvas hetenként? Milyen újságokat, folyóiratot olvas rendszeresen? 12. Hány alkalommal jár havonta moziba, színházba, hangversenyre? 13. Hetente hány órán át néz televíziót? Milyen műsorokat kedvel leginkább?

14. Van-e egyéb szabadidős tevékenysége? 15. Volt-e már külföldön? Hány alkalommal? Hol? 16. Fogad-e lakásában ismerősöket? Jár-e társaságba? Havonta kb hány alkalommal? 17. Milyen elképzelései vannak otthoni (iskolán kívüli) életmódjával kapcsolatosan? Mit szeretne megvalósítani? Mit szeretne másképpen csinálni?