Egészségügy | Anatómia » Gerincoszlop

Gerincoszlop columna vertebralis - csontváz központi része: - nyak és a törzs váza - benne futnak a mozgásszervrendszert irányító idegpályák, belőle futnak ki az idegek A gerinc összeköttetései ☻ A csontok közti összeköttetés valamennyi formája előfordul 1. syndesmosisok: szomszédos csigolyákat külön-külön, illetve a gerincet egészében az ízületektől független szalagkészülék fogja össze Pl. ligamentum interspinale ( a szomszédos tövisnyúlványokat összekötő szalag) ligamentum longitudinale anterius (nyakszirtcsonton ered, lehúzódik egészen a farkcsontig) A gerinc összeköttetései 2. Synchondrosisok - csigolyaközti porckorong (discus intervertebralis): a gerinc görbületeinek megfelelően enyhén ék alakú rostporcos lemez, amelyet vékony hyalinporcréteg rögzít (összességében a gerinc teljes hosszának 1/4) ! Discus hernia/porckorongsérv (a nucleus pulposus az anulus fibrosus gyengébb helyein a

gerinccsatorna fele nyomulva nyomja a gerincvelői idegeket) A gerinc összeköttetései 3. Csigolyaközti ízületek A gerinc összeköttetései 4. Synostosisok Pl. keresztcsonti csigolyák, farkcsigolyák A gerinc mozgásai A csigolyák közti elmozdulások lehetőségeit és irányait meghatározó tényezők: - a csigolyaközti ízfelszínek síkja - a csigolyaközti ízfelszínek síkjának a csigolyatesteken áthaladó hossztengelyhez való viszonya - a csigolyanyúlványok összetorlódása és a ligamentumok szorítása akadályozza a mozgást Hátrahajlás: Előrehajlás: a gerinc vonala 3 helyen megtörik (nyak töve, hát-ágyéki- és ágyékkeresztcsonti átmenet) Oldalra hajlás: gerinc vonala szintén 3 ponton megtörik a gerinc egységes ívvé válik Torsio: gerinc tengely szerinti csavarodása (45o) Nyaki > háti (ágyéki gerinc Ø) > L5-sacrum A gerinc görbületei A gerinc a sagittalis síkban a koponya rázkódásmentes

alátámasztása szempontjából jellemző görbületekkel bír (lordosis - előre domborodik, kyphosis - hátra domborodik) Discus hernia Lumbágó – áramütésszerű, deréktáji-keresztcsonti fájdalom ülőidegzsába - isiász Dermatómák Szerkezeti scoliosis Scheuermann kór Spondylitis ankylopoetica/Bechterew kór - gerinc ismeretlen eredetű gyulladásos betegsége. - 4-5:1 arányban inkább férfiakon, leggyakrabban a 3. évtizedben jelentkezik és az életet végigkíséri (állandó fájdalom, fokozódó mozgásbeszűkülés, funkcionális károsodás, a szociális aktivitás korlátozottsága) - SpA mintegy 10 évvel rövidíti meg a betegek életét A fej ízületei articulatio atlantooccipitalis: tojásízület/articulatio ellipsoidea Tojásdad alakú ízfej (condyli occipitales) és ennek megfelelő ízvápa (atlason a 2 facies articularis superior) – ugyanazon csont 2-2 ízfelszíne  a 2 különálló ízület mechanikailag

egységes - rövidebb sagittalis tengely körül a fej ingatása – „ejnye – ejnye” - hosszabb haránttengely körül a fej bólintása – „igen” gesztus, illetve a fej hátraszegése történik articulatio atlantoaxialis: forgóízület/articulatio trochoidea 3 különálló ízület egy egységes függőleges tengelyű ízületet hoz létre (fovea dentis – dens axis, atlason a 2 facies articularis inferior – axison a 2 fac. art superior) - fej ide-oda forgatása  tagadó gesztus = fejrázás A vállöv ízületei 1. A kulcscsont ízületei (kiegészítik a vállízület mozgásait) a. articulatio sternoclavicularis – korlátolt szabad ízület - ízfelszínek szabálytalanok, egymásnak nem megfelelő alakúak circumductio: a váll körzése közben kb. 50o-os csúcsszögű kúpot ír le rotáció: lelógó kar hátrahajlításakor előre, hátrahajlításakor előre rotál b. articulatio acromioclavicularis – korlátolt szabad ízület 2.

Vállízület/articulatio humeri – gömb vagy szabad ízület - ízfej: caput humeri - ízvápa: cavitas glenoidalis (rostporcos gyűrű nagyobbítja) 2. Vállízület/articulatio humeri – gömb vagy szabad ízület - ízületi tok erős, de laza - az ízületet a vállat kúppalástszerűen körülvevő izomköpeny tartja össze (bénulása esetén az ízfej elhagyja az ízvápát) A vállízület mozgásai A tér 3 fő irányába eső tengely mentén 1. sagittalis tengely körül - abductio (rögzített váll esetén frontalis síkban nem éri el a vízszintest, de rögzítetlen vállnál (lapocka mozgása is hozzáadódik) függőlegesen felfele is nyújtható a kar - adductio (frontalis síkban csak függőleges helyzetig, kissé előreemelt kar esetén a törzs elé vihető) A vállízület mozgásai 2. haránt/transversalis tengely körül - anteflexio (rögzített váll esetén 60o) - retroflexio (rögzített váll esetén 5o) 3. humerus

tengelye/longitudinalis tengely körül (caput humeri közepét a capitulum humerivel köti össze) - rotatio (rögzített váll esetén 90o; szabad mozgáskor 3-féle rotáció: vállövi + vállízületi + könyökízületi, így kinyújtott karnál a kéz rotációja 360o) A vállízület mozgásai 4. circumductio (az abductio-adductio és anteflexio-retroflexio szélső lehetőségeinek kihasználásával a kart egy kúppalást mentén körül tudjuk hordozni A vállsérülés az edzés egyik leggyakoribb átka, ennek pedig kétségkívül a legelterjedtebb fajtája a váll ütközési szindróma Az acromion és humerus között összenyomódik a nyálkatömlő és a supraspinatus ín A könyökízület Articulatio cubiti – trochoginglymus ( 3 csont ízvégei alkotják) A. trochlea humeri + incisura trochlearis – ginglymus B. caput radii (proximalis vájulat) + capitulum humeri – korlátolt szabad ízület C. circumferentia articularis + incisura radialis

– articulatio trochoidea A könyökízület mozgásai 1. Trochlea humeri tengelye körül (két alkarcsont együttesen, radius passzívan követi az ulna mozgásait) - flexio (ált. 140°) - extensio (180°) 2. Alkar konstrukciós tengelye mentén (radius feje –tuberositas radii – ulna feje) - pronatio - supinatio Teniszkönyök A fonák teniszkönyök (epikondilitisz lateralis) azoknak az inaknak a sérülése, melyek a csuklót hátra, a tenyérrel ellentétes irányba hajlítják. A sérülés az alkar külső részében fájdalmat okoz. A tenyeres teniszkönyök (epikondilitisz medialis, más néven baseball- vagy bőröndkönyök) azoknak az inaknak a sérülése, amelyek a kézfejet a tenyér irányába hajlítják, és mely fájdalmat okoz az alkar tenyér felöli oldalán a könyöktől egészen a csuklóig. A kéz ízületei 1. kézcsuklóízület/articulatio radiocarpea 2. kéztőcsontok közötti ízület/articulatio intercarpea 3. kéztő-és

kézközépcsontok közötti ízület/articulatio carpometacarpea 4. kézközép-ujjízületek/articulationes metacarpophalangeae 5. ujjpercek közötti ízületek/articulationes interphalangeae A kéz ízületei 1. kézcsuklóízület/articulatio radiocarpea - tojásízület (kéttengelyű) Kézcsuklóízület mozgásai 1. radioulnaris irányú tengely körül (teljes kitérés 160-170°, de ebben résztvesznek egyéb ízületek – kéztő- és kézközépcsontok közti ízületek - is) - dorsalflexio (extensio) - volarflexio 2. dorsovolaris tengely körül - radialis abductio (25-30°) - ulnaris abductio (35-40°) A kéz ízületei 2. kéztőcsontok közötti ízület/articulatio intercarpea - egységes üreggel ellátott feszes ízület (a kézcsukló mozgásához jelentősen hozzájárul) 3. kéztő-és kézközépcsontok közötti ízület/articulatio carpometacarpea - hüvelykujji ízület kivételével - feszes ízület (a kézcsukló mozgásához jelentősen

hozzájárul) articulatio carpometacarpea pollicis – nyeregízület (kéttengelyű) (os trapezium és az I. metacarpus basisa között) adductio (közelítés) abductio (távolítás) oppositio (hüvelykujj szembehelyezése a többi ujjal) repositio A kéz ízületei 4. kézközép-ujjízületek/articulationes metacarpophalangeae - korlátolt szabad ízületek (hüvelykujji kivétel, amely egytengelyű ginglymus) - volarflexio (ujjak alappercei derékszögnél kicsit jobban behajlíthatók) - dorsalflexio (dorsal fele „túlfeszíthetők”, főleg a nőké) - abductio (ujjak széttárása) - adductio (ujjak összezárása) A kéz ízületei 5. ujjpercek közötti ízületek/articulationes interphalangeae - csuklóízület, azaz ginglymus (egytengelyű) – proximálisabb ízület 90°-nál valamivel jobban, a körömperc kevésbé hajlítható be