Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Bottyánné Fülöp Anikó - Japán fejlődése és újjászületése

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak JAPÁN FEJLŐDÉSE ÉS ÚJJÁSZÜLETÉSE Nyíregyháza, 2003. november 06 készítette: Bottyánné Fülöp Anikó 2003/2004. tanév I félév II. évfolyam Gazdálkodási szak Levelező " "C csoport TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. 80-as évek buborékgazdasága és következményei 5 2.1 1985-ös Plaza egyezmény 5 3. Japán gazdaság csúcsa 5 4. Japán az ázsiai pénzügyi válság idején 6 5. Kormányváltozás és kormánypolitika 8 5.1 Gazdaság újjáépítése 9 5.2 Szociális biztonság újjáalakítása 9 5.3 Oktatási reform 10 5.4 Kormányzati reform 11 6. Nők szerepének megváltozása 15 7. Információs forradalom 16 7.1 „Az infokommunikációs vízió 21” 16 7.2 IT Stratégiai Tanács, IT Stratégiai Központ 17 7.21 e- Japán 2002 17 7.22 Mobil kereskedelem (m-commerce) 18 8. Foglalkoztatási

szerkezetváltás 18 9. Szabadkereskedelmi megállapodás aláírása az ASEAN-nal 19 10. A japán gazdaság helyzete napjainkban 19 11. Összegzés: Japán gyors fejlődésének okai 21 Felhasznált irodalom 1. 23 Bevezetés Japán, a felkelő nap országa, a világ harmadik legnagyobb gazdasága, a modernizáció és a technikai fejlődés egyik legfőbb előmozdítója, másrészt egy sajátos kultúra, társadalom országa, mély büszke több évszázados hagyományaira. 2 Japán lakossága 127 millió fő, mellyel Ázsia ötödik legnagyobb népességű országa, területe 377 864 km2. A közigazgatási rendszer Japán négy fő szigetét,-Hokkaido, Honshu, Shikoku,Kyushu,-9 nagy régióra és 47 tartományra osztja fel. Egyrészt földrajzi fekvéséből adódóan, másrészt az erős hagyományokhoz ragaszkodás miatt Japán erősen elszigetelt ország volt az amerikai megszállás idejéig. Japán a harmincas évek második felétől gyarmatosította

Kelet-Ázsia számára fontos stratégiai területeit, létrehozta Kínában bábállamát, Mandzsúriát, gyarmatosította Koreát, a mai Taivant, kiépítette az U-731 fedőnevű "halálgyárait", ahol élő ember kísérleteket folytattak a japán katonai orvosok, valamint bakteorológiai fegyvereket fejlesztettek ki. Korai időktől fogva a tényleges politikai hatalom a császárt körülvevő miniszterek, hadvezérek kezében volt. A II világháború elvesztése, az amerikai gyarmatosítás következményeként, a nyersanyag forrásait is elveszítette. A második világháborús vereség az élet minden területén változást hozott Japán életében, így a császárság intézményének a politikai és társadalmi életben elfoglalt helyét illetően is. A császár a nyugati uralkodók, vagy elnökök szerepének mintájára az állam és a nemzeti egység szimbólumává vált, akinek ezentúl semmilyen politikai hatalma sem lehetett. A nemesi rangokat

eltörölték, a császári rendszer végleg elkülönült a politikai hatalomtól. A gazdasági demokrácia megvalósítása csaknem két évtizedet vett igénybe. A japán politikai rendszer az amerikai megszállás (1945-1952) időszakában demokratizálódott. A politikai életben a Liberális Demokrata Párt dominált 1945 és 1993 között. A japán gazdaság a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága közé torzik. Fokozatosan behozta fejlettségi lemaradását Nyugattal szemben a gazdasági csodának is nevezett fejlődési periódusban, mely az ötvenes évektől a hetvenes évek elejéig tartott. Az amerikai befolyás maradandó nyomot hagyott a japán gazdasági rendszeren. A gazdasági rendszer fejlődését a vállalkozói és döntéshozói kormányzati elit határozta meg. A japán politikai elit - a gazdaságit is ideértve- az utóbbi fél évszázadban nem vagyoni, hanem státusalapon őrizte meg elitpozícióját. Az új elit megjelenése a megreformált

Japánban kezdődött el az 50-es években, aminek következtében az elitcsoportok szélsőséges gazdasági vagy politikai dominanciája létezik, mert magán- vagy családi tulajdonban nincsenek óriáscégek. Létrejött a gazdaságirányítás bürokratikus központja amely meghatározó szerepet játszott és játszik ma is a japán gazdaság irányításában. A szakképzett miniszteri elitcsoport összefogja mind a politikai és gazdasági elitcsoportokat. A szakképzett gazdasági és pénzügyi bürokrácia a japán gazdaságban piactámogató, 3 piacépítő és -leépítő szerepeket vállal, finanszíroz az egyes vállalati menedzsmentek ellenében is. A konkurenciaharc a források elosztásáért folyik, s ez a harc a nemzetgazdaság egészére tekintve jó hatással van. A japán bürokrácia egyik legitim pillérét a császárság intézménye, a másikat pedig a bürokratikus elitet képző speciális oktatási rendszer megteremtése alkotta. Az elitoktatás

létrehozása, valamint a szakapparátusba méltó jelöltek újabb vizsga alapján történő válogatás garantálta, hogy a szakapparátus tagja a köz nevében és érdekében fogja ellátni feladatát valamelyik miniszteri hivatalban. A felszámolt családi tulajdonú cégek helyébe piaci befolyásukat és kormányzati kapcsolataikat tekintve sokkal erősebb cégek kerültek. Japán nevük keirecu " A gazdasági és pénzügyi elit egymás foglya, az óriáscégek, bankok, biztosítóintézetek, kereskedőházak részvénytőkéje szét van terítve más cégek között ugyanakkor egy cég más vállalatok részvénytőkéjének csak egy részét tartja tárcáján." Ezt nevezzük keresztrészvény-tulajdonosi rendszernek. Fontos megjegyezni, hogy az egymás tulajdonát képező részvénycsomagokat nagyon ritkán adják el a keresztrészvény tulajdonosi körön kívüli félnek. Az egymást blokkoló részvénytulajdonosi csomagokat külföldi intézmények vagy

magánszemélyek nem vásárolhatják meg. A nagyvállalati szektorban ezek a részvénytulajdonok piaci, beszerzési és gyártási hálózatokat alkotnak. Ki kell még emelnem a nagyvállalatok családias jellegét, mely abban nyilvánul meg, hogy nem bocsátja el munkavállalói, hanem életük végéig munkát és egyéb juttatásokat nyújt dolgozóinak, a munkavállalók is hűek maradnak a vállalatukhoz. Ez a helyzet napjainkra megváltozott. 2. A 80-as évek buborékgazdasága és következményei A japán bankok jelentős nemzetközi hitelezőkké váltak. Japán a világ legnagyobb tőke exportőre lett. Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Japánra, hogy adja fel az ipmortot fékező protekcionizmusát, és növekedését inkább a belső kereslet húzóerejére alapozza, ne az exportra. 4 2.1 1985-ös Plaza egyezmény Az 1985-ös Plaza egyezmény megszüntette a kötött yen/dollár árfolyamot. A yen/dollár átváltási arány csaknem a felére

csökkent. A folyó fizetési mérleg többletet mutatott, melynek következtében a pénzkínálat növekedés állt. Az ingatlan- és részvény árak hirtelen magasra emelkedtek A hitelek iránti kereslet nagy mértékben növekedett, a fogyasztói árak stabilak voltak, a japán tőke elárasztotta a világot, legfőképpen Észak-Amerikát és Ázsiát. A hazai beruházások növekedtek. A buborék 1991-körül kipukkant, melynek következményeként a befektetett eszközök ára (részvények, ingatlanok) lezuhant. Ennek következtében a vállalatok komoly bajba kerültek, a gazdaság növekedése leállt. 1992-1994 között a gazdaság növekedése stagnált. Miyazawa Kiici miniszterelnök a kormányzati kiadások növelésével megpróbálta fellendíteni a gazdaságot. A monetáris politika következményeként 1996-ra a beruházások, a fogyasztás és a termelés mozgásba lendült. A lakosság bizakodóvá vált, vásárlási és lakásépítési kedvük növekedett,

mindezek következményeként még jobban fellendült a japán gazdaság. 1996 tavaszára hivatalosan is bejelentették a recesszió végét. 3. Japán gazdaság csúcsa Tíz év telt el azóta, hogy a Japán gazdaság dinamizmusát és pénzügyi erejét tekintve a csúcsra jutott. Igaz, hogy a pénzügyi spekuláció buborékai ebben az időszakban voltak a legnagyobbak. Japán az OECD-átlag és saját növekedési potenciája feletti növekedést produkált. Az összes társadalmi réteg érezte a gazdasági jólétet Japán legfőbb kereskedelmi partnerei (1993) 5 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% a jz i al a M T H ajv on a g n Ko ng USA Japán Forrás: www.statgojp Máig fennmaradt az Egyesült Államok és Japán kettős befolyásoló szerepe a keletázsiai térségben, kivétel nélkül minden országban az első három legfőbb kereskedelmi partner között vannak és az összes kereskedelem nagy arányát bonyolítják le. Japán és az egyes kelet-ázsiai országok

kereskedelmi arányait tekintve, Japán kereskedelmi többlettel rendelkezik a többi országgal szemben. A külföldi befektetések száma Japánban 1996-ra a másfélszeresére nőtt az előző évihez képest. A kormány támogatta a fúziókat, a vállalatfelvásárlásokat Az újonnan részesedést szerző vállalatok megsegítésére hozta létre a kormány a Japán Külföldi Befektetés-Fejlesztési Társaságot (FIND), mely mintegy 70 vállalatnak nyújtott segítséget a beilleszkedéshez. 4. Japán az ázsiai pénzügyi válság idején (1997-1998) Délkelet-Ázsián végigsöpört a pénzügyi válság, mely Japán számára újabb csapást eredményezett. A japán bankok ázsiai országokban lévő hitelei befagytak, az ázsiai exportban érdekelt japán vállalatok jelentős bevételektől estek el. Ebben az időszakban a japán export 64%-a irányult ezekbe az országokba. 6 Japán 1997-es és 1998-as költségvetése megszorító jellegű volt. Bankok és

pénzintézetek mentek csődbe. 1998-ban megkezdték a bankrendszer szanálását 1998 áprilisában megkezdődött a pénzügyi rendszer egészét az angolszász sztenderdhez igazítani kívánó, "Bing bang" néven ismertté vált reform első szakasza. A bankok úgy reagáltak rá, hogy csökkentették a hitelkihelyezéseiket, mellyel felerősítették az előző év fiskális megszorításából adódó növekedést fékező hatásokat. A Hashimoto korrmány elkötelezte magát a reformok mellett, és úgy határozott, hogy 2001-ig átalakítják a pénzügyi és gazdasági szféra szabályozásának rendszerét. Ezek a reformok a hangzatos "nagy bumm" nevet kapták. A kormányzat célja az volt, hogy erősítse a szabadpiaci versenyt, könnyebbé tegye a külföldi cégek megjelenését a japán piacon, melynek következtében növekszik a termelés. Ez azért is fontos, mert egészen a kilencvenes évekig a gazdasági fejlődés alapjának az agresszív

exportpolitikát tartották. Most már viszont a belső piac élénkítését is legalább annyira fontosnak tartják, mint az exportot. A kilencvenes években alapjában megrendült a japán pénzintézetekbe vetett bizalom. Egymást érték a különböző japán bankok botrányai, pl: Daiwa, Sumitomo A kormány jen trillióit költötte a szorult helyzetben lévő pénzintézetek megsegítésére. A kormányzat felismerte, hogy Japán csak akkor lehet a XXI. században is a világ egyik pénzügyi központja, ha leépíti megszorításait: megszünteti a bankok, a biztosítótársaságok és az értékpapírcégek működését súlytó korlátozásokat, s lehetővé teszi a külföldi cégek megjelenését is. A "nagy bumm" program célja a pénzpiac stabilizálása mellett, a pénzügyi szektor megreformálása, liberalizálása volt. 1998-júliusában Hashimoto miniszterelnök lemondott, a helyére Obuchi Keizo került. Adóreformot vezettek be, jelentősen

csökkentették az adókat. Japán helyzete 1999-re stabilizálódott, ezt a legfontosabb makrogazdasági mutatók is igazolják. Egy főre eső GDP 24 900 USD 7 GDP növekedési ütem + 1,5% Inflációs ráta 0,2% Munkanélküliségi ráta 4,7% Forrás: CIA Factbook 2000 A japán gazdaság alakításában és gyors fejlődésében a központi tervezésnek és irányításnak is fontos szerepe volt. Export-import termékek és szolgáltatások értéke ( milliárd yen) 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 export import 1990 1995 1997 1998 1999 2000 Forrás: www.statgojp A grafikonból is jól látható, hogy Japán exportja mindig meghaladta az importot. 5. Kormányváltozás és kormánypolitika Obucsi Keizo halála miatt Mori Josiro vette át az ország irányítását 2000. április 5-én Legnagyobb feladata a Kjúsú-Okinavi Csúcsértekezlet megrendezése volt. Ahol Japán kezdeményezte "a fertőző és a paraziták okozta betegségek elleni

összefogás"-t és a "digitális szakadék csökkentésé"-t, vagyis a fejlődő országokban IT-baráti politika megteremtését, infrastruktúra-fejlesztését, szakemberképzést stb. 8 A kormányfő július 4-én gyökeresen átalakította kormányát. A Mori kormány politikáját "Japán újjászületési terv"-ére kívánta alapozni, amely 4 alappillérre épült: • Gazdasági újjáépítés • Szociális biztonság újjáalakítása • Oktatási rendszer reformja • Kormányzati rendszer újjáalakítása 5.1 Gazdaság újjáépítése A Gazdasági Kereskedelmi és Iprari Minisztérium (METI) technológiapolitikájában meghatározó szerepet tölt be. az 1997 májusában elfogadott "Akcióterv a gazdasági szerkezeti reformra" terv. A METI elemzi a gazdasági környezetet, új iparágak létrehozásának feltételei, és a gazdálkodási körülmények vonzóvá tételéhez szükséges intézkedéseket. Meghatározza

azt a 15 iparágat, amelyekben a technológiai fejlődés révén 2010-ig kb 7 millió új munkahely létrehozása lehetséges, és mintegy 350 trillió yen értékű új piac teremthető. 5.2 Szociális biztonság újjáalakítása A nyugdíj-, orvosi-és gondozási rendszerek újjáalakítása, figyelembe véve a társadalom nagymértékű öregedését. Számítások szerint 2020-ra a lakosság 25%-a lesz 65 éven felüli, a magas várható életkor, és az alacsony születési arányszám következtében. A jólét egyik negatív hatása, hogy a japán fiatalok gyermekvállalási kedve egyre csökken. Ryutaro Hashimoto miniszterelnök már 1996-ban javaslatot tett egy újbiztosítási rendszer létrehozására, melynek célja az idősek számára otthoni ápolást nyújtó szolgálat költségeinek fedezése. 9 5.3 Oktatási reform A japán gazdasági csoda egyik alapjának az elemzők a japán oktatást tartották. Az oktatási rendszer erősen központosított és

uniformizált jellegű, magasan képzett tömeget állít elő. Az írástudatlanság gyakorlatilag nem létezik Japánban A kötelező oktatás 9 évig tart, ezen időszak alatt egy alapoktatást kapnak a diákok, ahol szívós munkára és együttműködésre nevelik a gyerekeket. Kialakul a csoportszellem, az egyének összmunkája révén, és tulajdonképpen ez az oktatás célja. A közösségből nem tanácsos senkinek sem kitünni, mert a csoport kiveti magából akár jó, akár rossz értelemben különbözik valaki a többitől. A gyerekeknek el kell felejteniük az egyéni ambíciójukat és be kell sorakozniuk a többiek közé. " Deru kugiva utarareu(a kiálló szög beveretik) alapján szocializálódnak a gyerekek." Forrás: Hidasi Judit Úgy tűnik, hogy Japán gazdaságának növekedésének szakaszában jó szolgálatot tett ez az oktatási elv, hiszen az egyéni érdekekről való lemondás, az önfegyelem, a közösség érdekében végzett

együttműködés, a türelem, a tömeggyártást kitűnően szolgálta. A japán fiatalok iskolai végzettsége olyan magas, hogy szinte már túlképzésről beszélhetünk, ugyanis különösebb szakképesítést nem igénylő munkahelyeket is csak felsőfokú képzettséggel van kilátás betölteni. A 2002-ben végzettek 53%-a nem tudott elhelyezkedni Az oktatás hátulütőjeként is nevezhetjük azt, a tényt, hogy az iskolából kikerülve nem tudnak egyénileg gondolkodni a tanulók és a kreativitásuk is hiányzik. Ráadásul még az idegen nyelv oktatás hiánya is problémát okoz. Oktatási reformkísérletként a közoktatásban a tanítási órák 30%-a "szabad sávba" került, az adott intézmény dönti el, hogy ezen órák alatt mit és hogyan oktat. Ennek a megvalósítás azért nehézkes, mert az iskolák mindig is központosított irányítás szerint működtek. Az angolnyelv oktatást a korábbi 13 éves helyett, már 9 éves korban megkezdik Az

oktatási tényleges átalakítása 1997-ben kezdődött. Többször sor került azóta is módosításra. 10 Az oktatási reform 4 fő célkitűzése: ⇒ Az érzelmi nevelés erősítése, az igazságérzet, az etikai érzék, a másokkal szembeni megértés fejlesztése érdekében. A japán kultúrális értékek és hagyományok értékelése mellett más nemzetek hasonló értékeinek megbecsülése. ⇒ Olyan iskolarendszer, amely segít sz ifjúság egyéniségének a kibontakozásában, és lehetővé teszi a válsztást és változtatást. Ennek érdekében többféle tanterv, szélesebb sprektrumú iskolarendszer, rugalmasabb egyetemi felvételi rendszer szükséges. ⇒ Az iskolák számára nagyobb autonómia és felelősségvállalás. ⇒ Egyetemi reform. Olyan egyetemi rendszer megteremtése, amely kiválóságokat nevel, és a nemzet általános kutatás-fejlesztési színvonalát emelését szolgálja. A japán diákok mindig a világ élvnalában voltak, azonban

az utóbbi időszakban egyre több probléma merült fel, pl iskolakerülés, melynek következtében az erősen uniformizált iskolai rendszeren változtatni kell, ezért igyekeztek csökkenteni a diákokra nehezedő nyomást és az élethossziglanig tartó tanulás fényében átalakítani a tantervet. 5.4 Kormányzati reform A kormányzati reformra Japán 1997-óta készül, fokozatosan lép életbe 2001-től. A közigazgatás számítógépes alaptervének módosítása című dokumentum az első lépés az elektronikus kormányzat kialakítása felé. A kijelölt feladat, hogy a kormányzati információ áramlás minél nagyobb részét kell elektronikus úton lebonyolítani, és a lakosság számára hozzáférhetővé tenni minden nyilvános statisztikát szintén elektronikus formában is. A Miniszterelnöki Hivatal reformjának célja a miniszterelnök hatalmának a megerősítése, valamint az ahhoz szükséges szakmai háttér biztosítása. Kabinet Hivatal és Kabinet

Titkárság segíti a miniszterelnök munkáját. A Kabinet Hivatal nagy jelentőségű, tervező és koordináló szervezet. 2001. január 1-től a Miniszterelnöki Hivatalban az alábbi 7 tanács működik: 11 ⇒ Gazdasági és Pénzügyi Tanács, ⇒ Tudományos és Technológia Politikai Tanács, ⇒ Katasztrófa-védelmi Tanács, ⇒ Egyenjogúsági Tanács, ⇒ Okinava Tanács, ⇒ Északi Területek Tanács, ⇒ Fogyasztói Tanács Kormányzati struktúrális átalkulás Japánban (2001.0106) Régi Új Miniszterelnöki Hivatal Okinava Fejlesztési Hivtal Kabinet Hivatal Gazdasági Tervezési Hivatal Védelmi Hivatal Közbiztonsági Hivatal Védelmi Hivatal Közboztonsági Hivatal Koordinációs Hivatal Adminisztrációs,Belügyi, Posta Belügyminisztérium és Telekommunikációs Posta-és Telekommunikációs Minisztériun Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Külügyminisztérium

Pénzügyminisztérium Pénzügyminisztérium Monbusho Oktatási, Kultúrális,Sport, Tudományos és Technológiai Hivatal(STA) Tudományos és Technológiai Minisztérium (MEXT) 12 Régi Új Munkaügyi Minisztérium Egészségügyi, Munkaügyi és Egészségügyi és Jóléti Minisztérium Jóléti Minisztérium Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Mezőgazdasági, Minisztérium Halászati Minisztérium Nemzetközi Kereskedelmi és Iprari Gazdasági Minisztérium (MITI) Erdészeti és Kereskedelmi Iprari és Minisztérium (METI) Közlekedési Minisztérium Földügyi Hivatal Földügyi, Infrastruktúrális és Hokkaido Fejlesztési Hivatal Közlekedési Minisztérium Építésügyi Minisztérium Környezetvédelmi Hivatal Környezetvédelmi Minisztérium Mori Josiro miniszterelnök 2001. januári beszédében a legfontosabb belpolitikai kérdéseknek a következőket nevezte: ⇒ a vállalkozások újjászületése, ⇒ struktúrális

reformok, ⇒ a pénzügyi rendszer stabilizációja, ⇒ IT forradalom, ⇒ kreatív tudománnyal és technológiával rendelkező társadalom, ⇒ oktatási reform, ⇒ szociális biztonság, ⇒ a gyermeknevelési kedv fokozása és a nemek közötti egyenjogúság, ez azért is fontos mert a japán társadalom elöregedése komoly probléma, 13 ⇒ településfejlesztés, ⇒ adminisztratív reform, ⇒ környezetvédelem. A miniszterelnök népszerűsége rettenetesen lecsökkent, így 2001-ben a vezető kormánypártban választásokat tartottak, melynek kövekezményeként Koziumi Junicsiro alakíthatott kormányt. Az Liberális Demokrara Párt (LDP) továbbra is koalícióban kormányoz az Új Kómeito Párttal és az Új Konzervatív Párttal. Az új miniszterelnök is a legfontosabb feladatának a gazdaság újjászületését tekinti. Szükségesnek tartja még a K+F célú beruházások megkülönböztetett támogatását úttörő területeken, hogy a japán ipar

versenyképessége erősödjön. GDP (milliárd yen) 550000 500000 GDP 450000 400000 1990 1995 1997 1998 1999 2000 Forrás: www.statgojp 14 Japán bruttó hazai kiadásainak deflátora 4 2 0 Deflátor -2 1980 1984 1988 1992 1996 2000 Forrás: www.statgojp 6. Nők szerepének megváltozása A férfi-női szerepek újraelosztásának folyamata kezdődött meg, mely a japán társadalom szerkezetére, a születésszámokra és a gyermeknevelésre nincs jó hatással. Régebben a nőknek az volt a szerepe, hogy "alárendeljék" magukat a családjuknak. Elkezdődött a nők szerepvállalása a politikai életben, 2001-ben hivatalba lépett Tanaka Makiko, utódja Kavagusi Joriko külügyminiszter, aki ugyancsak nő. Egyre több nő válik el a férjétől, hogy újj életet kezdjen, jelentősen csökken a gyerekszülések száma, mely a rohamosan öregedő japán társadalmat sújtja. A jelenleg 126 millió lakosú japán meredek népességcsökkenése kb 2006-tól

indul el, és 2050-re elérkezik az elöregedett fejlett társadalmak sorába. A családalapítási korhatár kitolódott A nők magas iskolázottsága miatt a nők gazdasági függősége megszűnőben van. 15 7. Információs forradalom 1997 közepén "A fejlett információs és telekommunikációs társadalom előmozdításának alapelvei" és az "Elektronikus kereskedelem fejlesztésének japán kezdeményezése" dokumentumok 3 fő elvet rögzítettek: ⇒ a vezető szerep a magánszektoré a fejlesztésben és az elterjesztésben, ⇒ a kormánynak meg kell teremtenie a kedvező gazdasági feltételeket, ⇒ továbbá ki kell nyilvánítania a globális harmonizációra való törekvést. A "Digitális gazdaságok korszaka felé" címmel a MITI koncepciója következett, amely tartalmazza az elektornikus kereskedelem fejlesztéséhez és elterjedéséhez szükséges államigazgatási feladatokat. 7.1 „Az infokommunikációs vízió 21”

Egy év múlva megfogalmazták "Az infokommunikációs vízió 21" elnevezésű tervet, amelyben megfogalmazták, hogy a japán gazdaságnak, új növekedéshordozó ágazatokra kell váltania. Az infrastruktúrahálózatok kialakításával a vállalatok javítani fogják termelékenységüket és új beruházások kezdődnek, mivel a munkaerő elhelyezkedésével és a közlekedési költségekkel kapcsolatos megtakarítások következtében nőni fog a profitjuk. A japán ipari környezet egyik fő problémája a magas működési költség, melynek megoldását a telekommunikációs szolgáltatások terén gerjesztett verseny általi árcsökkenéssel tervezi mérsékelni. Ez a dokumentum tekinthető a japán társadalmi és gazdasági jövőkép alapjának. Az új generációs hálózat- Next Generation network munkacsoportja az állam és a magánszektor feladatául az új szolgáltatásokat, a releváns államigazgatási feladatokat jelölte ki. 16 7.2

IT Stratégiai Tanács, IT Stratégiai Központ 2000-ben létrehozták az IT Stratégiai Tanácsát ( IT Strategy Council) és az IT Stratégiai Központot (IT Strategy Headquarters) a Kabineten belül, hogy ezzel is szimbolizálják Japán erőfeszítéseit a globális IT forradalomban. 7.21 e-Japán 2002 2001. július 26-án lépett életbe az "e-Japán 2002" program, ami az alap IT stratégia továbbfejlesztett változata. A kormány folyamatosan felügyeli a program eredményeit és ha szükséges fejleszti azt. Japán célja, hogy 2005-re a világ legfejlettebb IT nemzetévé váljon A Koizumi Kabinet által újra indított Koizumi Kabinet Mail Magazine, kétoldalú kommunikációt ígér, nyilvánosságot biztosít a programban kijelölt állásának követésére, hogy az emberek véleményét , ötleteit figyelembe véve tudjon változtatni, javítani. A program öt alappillére a következő: ⇒ ultragyorsaságú Internet hálózat kiépítése, ⇒ az oktatás

digitalizálása és az emberi erőforrás fejlesztése, ⇒ a hálózat tartalmának növelése, ⇒ az elektronikus kormányzat, és az elektronikus önkormányzat kialakításának támogatása, ⇒ a külkapcsolatok intenzitásának növelése. Az információs forradalommal az iparban is új lehetőségek kaptak szabad utat, ilyen az automatizálás, a robotizálás, a szakértői rendszerek alkalmazása stb. Az informatizáltság segítségével jelentős mértékben nő a termelékenység és csökkennek az előállítási költségek. Az információs forradalom megoldást jelenthet pl. az egészségügy fejlődésére, a távmunkára, a szenioritás elv alkalmazására. Japán tehát elindult az információs forradalom útján, ahol kiemelt helyen szerepel az infrastruktúra kiépítése, a gazdaság revitalizációja, az oktatási és foglalkoztatási rendszer reformja, valamint a társadalmi szerkezetváltás problémamentes lebonyolítása. 17 Az elektronikus

kereskedelem, e-commerce , az internet és más fejlett információs és kommunikációs rendszerek növekedése Japánban is óriási változásokat hozott sok területen, mint például az emberek életvitelében, a társadalmi-gazdasági tevékenységekben és az adminisztratív munka stílusában. 7.22 Mobil kereskedelem (m-commerce) A másik új kereskedelmi mód az m-commerce, mobil kereskedelem, melynek területén Japán messze a világ többi országa előtt jár Nagy sikernek örvend az NTT DOCOMO társaság által 1999-ben újra indított szolgáltatás melynek elnevezése i-mode , mely az európai WAP-hoz hasonlatos. Nagy előnye, hogy a felhasználó akár folyamatosan kapcsolatban állhat egy weblappal, vagy más internetes szolgáltatással, azonban fizetnie csak a fogadott vagy küldött adatmennyiség után kell. 8. Foglalkoztatási szerkezetváltás A 90-es évekig még megoldható volt az élethosszig tartó foglalkoztatás és a szenioritáselvű bérezés

hagyományának megőrzése. A gazdasági növekedés megtorpanásával azonban ezek már csak a jövedelmezőség kárára fenntarthatóak. Probléma az is, hogy a munkaerő piac merevvé válik. A munkavállalók jobban ki vannak szolgáltatva a munkaadónak Szükségessé válik a képzési rendszer reformja. Automatizáslással megszűnik a kereslet a szakképzetlen munkaerőre, nő viszont a magas képzettséggel rendelkező, innovatív, kreatív szakemberekre való igény. Az állam feladata viszont a pénzügyi alap, illetve a cégek motívációjának megteremtése. 18 9. A Szabadkereskedelmi megállapodás aláírása az ASEAN-nal tíz országot tömörítő Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN), szabadkereskedelmi keretmegállapodást írt alá Japánnal. A társulás a térség gazdasági integrációját tűzte ki célul. " A Japán mellett Indiával és Kínával is hasonló megállapodást kötött ASEAN abban bízik. hogy 2020-ra

létrehozhatja az 500 milliós lélekszámú és 720 milliárd dollár egyesített hazai össztermékű (GDP), az Európai Unió elődjére sokban hasonlító ASEAN Gazdasági Közösséget, mely pedig a térség három nagyágyújával együtt, a világ legnagyobb, 3 milliárd fős szabadkereskedelmi piacát alkothatja." HVG.2003október 18 A tagállamok az egymás közötti kereskedelmi akadályokat már 2005-re le szeretnék bontani, a szervezeten belüli befektetéseket is ösztönözni szeretnék, elsősorban a mezőgazdaságon belüli integrációt. Az euróhoz hasonlóan közös ázsiai pénz "aseano" bevezetését is tervezik. Az ASEAN szeretne a térségben egy egységes piact létrehozni, de ennek komoly akadályai vannak, mivel a tagországok politikai és gazdasági berendezkedése igen sokszínű. " A szervezetben olyan tagországok vannak egymás mellett, mint a világ legnagyobb iszlám állama, Indonézia, a buddhista Thaiföld, a katolikus

többségű Fülöp-szigetek, a gazdasági kistigrisnek számító Malaizia és Szingapúr, a katonai junta által irányított Mianmar (az egykori Burma), az abszolút monarchiában élő Burnei, a polgárháborútól megnyomorított Kambodzsa, illetve a kommunista párt vezette Vietnam és Laosz." HVG.2003október 18 10. A Japán gazdaság helyzete napjainkban Japán a világ második legnagyobb gazdasága. A gyenge kereslet és a többletkapacitások miatt, a négy éve tartó defláció a legsúlyosabb gond. A lakosság a pénzjövedelmeinek nagy 19 részét továbbra sem fogyasztásra fordítja, hanem megtakarítja; a lakossági megtakarítások elérik a GDP háromszorosát A Japán gazdaság mutatói A GDP értéke folyó áron Mrd USD A GDP növekedése változatlan áron % Az egy főre jutó GDP folyó áron USD/fő Az infláció % Munkanélküliségi ráta % Az export értéke Mrd USD Az import értéke Mrd USD Folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd USD 1998

3799 -2,8 30.032 0,6 4,3 386,9 280 120,6 1999 4347 0,3 34309 -0,3 4,7 417,4 309,6 106,9 2000 4644 1,7 36625 -0,7 4,7 480,8 380,8 117,5 2001 4108 -0,9 32346 -0,9 5,3 405,2 350,6 91,8 2002 3985 0,3 31.378 -0,9 5,4 441,8 335,8 113,4 Forrás: www.statgojp 2002-ben a bankrendszer rossz hitelállományát a kormányzat 320 milliárd dollárra becsüli. A belső államadósság közel másfélszerese a GDP-nek, de Japán gazdasága mögött áll a világ legnagyobb (485,3 Mrd USD) valutatartaléka és az 1.300 milliárdos követelésállomány. A kormány pótköltségvetést, antideflációs és gazdaságélénkítő intézkedéseket fogadott el, amelyek alapján a Bank of Japan 15-20 ezer milliárgd jent pumpál a bankrendszerbe A kivitel értéke 2002-ben 2001-hez képest 2,4 %-kal emelkedett, a behozatalé 4,2 %-kal csökkent, a kereskedelmi és folyó fizetési mérleg többlete közel negyedével nőtt. Az első szabadkereskedelmi egyezményt Szingapúrral kötötte

2002. januárjában 2003. novemberében választások lesznek Kiderül, hogy Koizumi Junicsiro japán kormányfő marad-e és ő lesz-e továbbra is a Liberális Demokrara Párt elnöke. A gazdaság talpraállítását ígérte. A kormánykiadások visszafogásával, a gazdaságirányítás deregulációjával, a privatizáció megindításásval úgy tünik sikerül kizökkentenie a japán gazdaságot a válságból. Az egy évtizede recesszióval küszködő gazdaság a második negyedévben 3,9 %-kos növekedést produkált. A kormány éves szinten az idén 1,2 %-os növekedést remél. A tőzsdei árfolyamok is fokozatosan erősödnek A munkanélküliség viszont továbbra is 5 % körül van, ami Japán esetében nagyon magasnak számít. 20 Szeptember közepétől a yen fokozatosan erősödik a dollárhoz képest, így a betéti kamatok mértéke elenyésző. A kormány még mindíg eladósodott Ennek ellenére Japán még mindíg rendkívűl gyorsan fejlődik. 11.

Összegzés: Japán gyors fejlődésének okai: A fejlődés elején a japán emberek életszínvonala és fogyasztása igen alacsony volt, mely a lakosság takarékosságávala párosulva lehetővé tette, hogy a jövedelmeket fejlesztésekre fordítsák. A II. világháború után a megsemmisült ipar újjáépítéséhez a legkorszerűbb berendezkedéseket vették meg. Nem riadtak vissza az ipari kémkedésektől sem Számos terméket, amit más országokban fejlesztettek ki, Janán vitte először piacra. Sokat költöttek oktatásra és szakemberek képezésére, így később önálló fejlesztésekkel is megjelentek. A háború után hatalmas jóvátételi összegeket kellett volna fizetnie Japánnak a szövetségeseinek, de mivel az amerikaiak a jóvátétel értékét többször is felülvizsgálva jelentősen lecsökkentették, így sokkal könnyebben ment végbe Japán újjáépítése. Ellenkező esetben jóvátételként az összes termelőberendezéseiket oda adhatták

volna jóvátétel fejében. A Japán munkakultúrában az egyéni érdek sokáig a közösségi érdek alá volt rendelve. Ha a munkáltató megkívánta túlórákat vállaltak fel a munkavállalók Cserébe kevés fizetést, viszont élethosszig tartó foglalkoztatást kaptak. A XXI századra ez munkafelfogás már átalakult, hiszen a japán munkavállalók már sokkal kevésbbé elkötelezettek a munkáltatójukkal szemben, de az is igaz, hogy már nem igérnek életfogytig tartó foglalkoztatást. Sokkal inkább foglalkoztatnak „még formálható” fiatatlokat, akik fogékonyabbak az új iránt. Mivel már nem kötelezik el a cégek magukat az egyes munkavállalóknak életfogytig tartó foglalkoztatásra, ezért sokkal hatékonyabban tudják kialakítani a dolgozóik körét, hogy minden munkakörbe a leginkább megfelelő ember kerüljön. 21 A gazdaság fejlesztésében a külkereskedelem kapta a fő hangsúlyt, melynek révén nyersanyagokhoz jutottak, mely azért is

fontos, mert Japán nyersanyagokban, ásványi kincsekben szegény ország. Exportálással pedig bevételhez, tőkéhez jutottak, melyekből további fejlesztéseiket finanszírozták. Exportvezérelt fejlődés volt A japán állam fokozatosan fejlesztette azokat az iparágakatm melyeket fontosnak itélt meg. Először a textilipart fejlesztették, ahol ki tudták használni a nagyon alacsony munkabéreket és a szorgalmas nöi munkásokat. Ezután a vaskohászat, az acélipar, a színesfémkohászat és az építőipar felfuttatása következett, mely iparágak biztosították a többi iparág alapanyagát, illetve az építkezésekhez szükséges nyersanyagokat. Majd a nehézipar következett, az autóipar és végül az elektronika, melyhez kevés nyersanyag és erős tudományos háttér, valamint szakképzett munkaerő kell. A fejlődés során a levetett iparágakat továbbadták a környező újonnan iparosodott országoknak. Japán gyors fejlődéséhez hozzájárult az is,

hogy felismerte és elindult az információs forradalom útján, fejlesztette az infrastruktúrát, az oktatásban és a foglalkoztatásban is reformokat vezetett be,valamint változtatott gazdaságán. Japán idejében felismerte, hogy szükségessé vált a gazdaság egészének struktúrális megreformálása. A túlszabályozott szektorokat „fellazították”, az egész gazdasági rendszert átláthatóbbá tették, az elavult vezetési rendszereken is változtattak. 22 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Ozsvald Éva: „A lebukó nap országa”-Figyelő 1997. december 11 2. „Nyílik a páncélterem ajtaja?”- Figyelő 1997. július 17 3. Ferber K.-Japán gazdasági rendszere (1995) 4. Móczár J.-A japán gazdasági csoda konfuciánus gyökerei (1987) 5. Reischauer, E. O -Japán története (1995) 6. Elúszó sziget: A japán pénzügyi rendszer válsága.-Figyelő 42 1998 4233p 7. Fenyegető naplemente:Japán és a regionális depresszió- Figyelő 42. 1998 36

36 8. Ferber K: „Mennyei küldöttek”: A vállalati és kormányzati intézmények viszonya a japán gazdaságban - Külgazdaság 41. 1997 356-67 9. Ozsvald Éva:Defláció és modellerózió: A japán gazdaság hanyatlása a kilencvenes években-Külgazdaság 43. 199910 33-42 10. www.statgojp 11. HVG.20031118 23