Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Balogh Krisztina - Az amortizáció, az amortizációs kulcsok nagysága és a beruházási ráta közötti összefüggések

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak Gazdaságelméleti Tanszék Házi dolgozat (Összehasonlító gazdaságtan ) Az amortizáció, az amortizációs kulcsok nagysága és a beruházási ráta közötti összefüggések. Nyírbátor. 2003 november 17 Készítette: Balogh Krisztina Gazdálkodási szak II. évfolyam Levelező tagozat C TARTALOMJEGYZÉK 1. Tárgyi eszközök értékcsökkenése ( kulcsok , módszerek ) 3 old. 2. Immaterialis eszközök értékcsökkenése ( kulcsok, módszerek ) 10 old. 3. Összefüggésrendszer beruházás és értékcsökkenés között 17 old. 14.022011 2/25 I. A tárgyi eszközök értékcsökkenése Az értékcsökkenés elszámolásának kötelezettsége Az óvatosság elvének betartása miatt az értékcsökkenést el kell számolni, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozásnak a tárgyévben nyeresége vagy vesztesége van-e. Az értékcsökkenés a tárgyi

eszközök használatbavétele óta bekövetkezett elhasználódás, korszerűtlenné válás és gazdasági avulás pénzben kifejezett értéke. Az elszámolt értékcsökkenés összege nem haladhatja meg az adott eszköznek a pótlólagos beruházásokkal, felújításokkal növelt bruttó értékét. A számviteli törvény előírja, hogy a tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségeit azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az értékcsökkenés elszámolása évenként egyszer, minden aktivált (használatba vett) tárgyi eszközre kötelező. Az értékcsökkenés a vállalkozás könyveiben halmozottan jelentkezik. Ez azt jelenti , hogy az előző időszakban és a tárgyidőszakban kimutatott értékcsökkenés a tárgyi eszközök bruttó értékét csökkenti és ez a tárgyi eszközök nettó értéke. Az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszközök értékcsökkenésének

költségkénti elszámolását jelenti. A számviteli törvény szerint értékcsökkenés- és így értékcsökkenési leírás- nem számolható el: • a földterület, • a telek, (a bányaművelésre, vegyi hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), • a telkesítés, • az erdő, • a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után, 14.022011 3/25 • az üzembe nem helyezett beruházásoknál, és • a nullára leírt tárgyi eszközök esetében. I/a A tárgyi eszközök terv szerinti és terven felüli értékcsökkenése Az értékcsökkenésnek két fajtája van, a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés. A terv szerinti értékcsökkenés a várható használati idő függvényében, az eszköz értéke után évenként elszámolandó összeg. A terven felüli értékcsökkenés a nem tervezhető, váratlan mértékű elhasználódást jelenti. Terven felüli értékcsökkenést kell számolni, ha • a

vállalkozási tevékenység részben vagy egészben megváltozik és emiatt a tárgyi eszközöket ki kell selejtezni, • megrongálódás vagy megsemmisülés miatt a tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható vagy használhatatlan. A terv szerinti értékcsökkenés összegét teljes egészében értékcsökkenési leírásként a költségek között kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenés összegét csak akkor lehet terven felüli értékcsökkenési leírásként a költségek között kimutatni, ha a konkrét tárgyi eszköz a mérleg fordulónapon állományban marad. Az állományból kivezetett tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenését az eredmény terhére kell elszámolni. Az állományból történő kivezetések értéke- az adott vállalkozás számviteli politikájának megfelelően- meghatározza, hogy az ilyen terven felüli értékcsökkenést mértéküktől függően az egyéb ráfordítások vagy rendkívüli

ráfordítások között kell-e elszámolni. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylatai lehetnek a selejtezési, kárfelvételi, leltárhiány jegyzőkönyvek, egyéb belső és külső bizonylatok. A terven felüli értékcsökkenést 14.022011 4/25 • ha az üzleti tevékenységhez kapcsolódik, de az adott eszköz állományban marad, akkor azt az 552. Terven felüli értékcsökkenési leírás számlára kell könyvelni, • ha az eszközt az állományból törölték, de a szokásos mértéken belül van, egyéb ráfordításként kell elszámolni, • ha az eszközt az állományból kivezették, de étéke a szokásos mértéket meghaladja, a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. A tárgyi eszközöknél a várható használati időt nemcsak az eszköz élettartalma vagy annak fizikai elhasználódása, hanem az ún. technikai avulás és a vállalkozásban betöltött szerepe alapján kell meghatározni. A tárgyi eszközök

értékcsökkenésének megtervezésénél a vállalkozásnak abból kell kiindulnia, hogy a tárgyi eszköz folyamatosan használatban van, mert minden használatba vett tárgyi eszközre kötelező az amortizáció elszámolása. Az amortizáció módszerének megválasztására a számviteli törvény többféle lehetőséget ad. Ezek: a) minden eszköznél azonos módszerrel határozza meg az amortizációösszegét (pl. lineáris módszerrel), b) különbséget tesz a különböző eszközcsoportok leírási módszereinél, c) lehetővé teszi a törvény, azaz nem zárja ki azt sem, hogy az amortizációnál maradék (vagy maradvány) értékkel számoljon a vállalkozás, pl. rendelkezik egy nagy értékű megmunkáló központtal, amelynek az aktiváláskori értéke 30 M Ft, 5 év alatt leírni ezt az éréket, de akkor még a tárgyi eszköz eladható, értékesíthető 2 M Ft értékben vagy a tárgyi eszköz hulladék – és alkatrészértéke jelentős. A valódiság a

költség-elszámolásban ilyenkor pontosabb lesz, mert nem számolja el költségként az értékesíthető eszköz maradék értékét. 14.022011 5/25 A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését, továbbá az állományban maradt, de a tervezettnél rövidebb használati idejű tárgyi eszközök többletleírásainak értékét az 5. Számlaosztályban kell elszámolni. Terv szerinti értékcsökkenésként kell elszámolni a 30000 Ft alatti azonnal leírásra kerülő tárgyi eszközöket is. Az állományból kivezetett tárgyi eszközök nettó értékét, ha azok a szokásos mértéken belül vannak az egyéb ráfordítások , ha a szokásos mértéket meghaladják, a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. A beruházások értékcsökkenése A beruházásokra nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, miután az értékcsökkenés elszámolásának előfeltétele a használatbavétel. Előfordulhat azonban, hogy a beruházás

részlegesen megrongálódik, vagy a beruházott eszközben hiány jelentkezik. Ilyen esetekben az 5. Számlaosztályban terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni Ha a beruházás megsemmisül, feleslegessé válik, hiányként jelentkezik, akkor a beruházást az állományból ki kell vezetni és mértéktől függően a terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként, illetve rendkívüli ráfordításként kell számolni. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának alapbizonylatai a kárfelvételi, a selejtezési és hiányjegyzőkönyvek. Az alapbizonylatok alapján elsődleges az analitikus nyilvántartásban kell a terven felüli értékcsökkenés összegét feljegyezni. A terv szerinti értékcsökkenés számításának módszerei Az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározására alkalmazható módszerek: • a lineáris leírás, • a degresszív (gyorsított)leírás, • a

teljesítmény leírás, 14.022011 6/25 • az abszolút összegű leírás. A lineáris leírási módszer jellemzője, hogy az egymást követő azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra. A lineáris leírás célszerűen hosszabb élettartalmú, egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazandó. A módszer maradványérték és felújítás tervezését is lehetővé teszi. A lineáris leírás meghatározás:  Bekerülési érték / Használati idő = leírás éves összege vagy  Bekerülési érték – maradványérték / Használati idő = leírás éves összege  Leírás éves összege / Bruttó érté x 100 = az éves leírási kulcs %-a A degresszív leírási módszer jellemzője, hogy az egymást követő években csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra. A módszer célszerűen akkor alkalmazható, ha az adott eszköz elhasználódása az üzembe helyezést követő néhány évben lényegesen gyorsabb

az átlagosnál. A degresszivitás fokának meghatározása történhet számtani sor (lineárisan csökkenő leírást eredményez) és mértani sor (progresszíven csökkenő leírást eredményez). A degresszív leírás meghatározása: a) Mértani (geometrikus) degresszív leírási módszer. Sajátossága: leírás alapja a nettó érték! leírási kulcs = n = leírási idő É’ m = maradványérték É’ b = bruttó érték, bekerülési érték . Pl.: egy megmunkáló központ bekerülési értéke 38000 E Ft; tervezett maradványértéke 6000 E Ft; tervezett használati idő 4 év, akkor 14.022011 7/25 Év % Érték ( e Ft. ) Nettó Érték ( e Ft. ) 1 év 37 14.060 23.940 2 év 37 8.858 15.082 3 év 37 5.580 9.502 4 év 37 3.516 Maradványérték: 5.986- eFt / 6000- eFt b) Számtani (arimetikus) degresszív módszer. Sajátossága: a leírás alapja a maradványértékkel csökkentett érték vagy a bruttó érték. Nevező: összeadott

használati idő számtani sora Számláló: a használati idő fordított számsora nevező = 1+2+3+ n = 1+n / 2 számláló = n-a A teljesítményarányos leírás jellemzője, hogy az amortizáció évenkénti elszámolása a tényleges igénybevétel ( teljesítmény, pl. gépórák száma, járműveknél a km stb ) arányában történik. Alkalmazási területe a járművek és a műszaki gépek , speciális szerszám , azaz mindazok az eszközök , ahol a teljesítmény pontosan mérhető. A teljesítményarányos leírás meghatározása történhet a maradványérték figyelembevételével vagy anélkül. Év % Érték ( e Ft. ) Nettó Érték ( e Ft. ) 1 év 40 32.000 12.800 2 év 30 32.000 9.600 3 év 20 32.000 6.400 4 év 10 32.000 3.200 Összesen: 32.000- eFt 14.022011 8/25 a) Járműveknél Pl.: egy tehergépkocsi bekerülési értéke 62000000 Ft Maradványérték 200000 Ft, a teljesítendő km 300000. Év % leírás ( e Ft. ) 1 év

40 2.400 2 év 30 1.800 3 év 20 1.200 4 év 10 600 vagy 6000.000- Ft/ 300000 = 20 Ft / km Ebben az esetben a ténylegesen megtett km és az egy km-re jutó leírás összegének szorzata az értékcsökkenés. Ha pl az első évben a jármű ténylegesen megtett 100000 km-t, akkor az elszámolandó értékcsökkenés 2.000- e Ft Ha a jármű pl a harmadik évben felújításra kerül, akkor újra kell tervezni a km-teljesítmény és az egy km-re eső leírás összegét. c) Gépeknél Összes használati idő 5 év alatt pl. 9000 óra, bekerülési érték 18000-e Ft Év Óra leírás ( e Ft. ) 1 év 3000 6.000 2 év 2000 4.000 3 év 2000 4.000 4 év 1000 2.000 5 év 1000 2.000 Összesen: 180.000- eFt 14.022011 9/25 Az abszolút összegű értékcsökkenés jellemzője, hogy nem követ semmilyen matematikai modellt, a vállalkozás az évenkénti értékcsökkenés összegét határozza meg, nem pedig az évenkénti leírás mértékét.

Idesoroljuk pl a bérelt ingatlanon végzett beruházások, felújítások értékcsökkenését, mert ennek elszámolása a bérleti időszak végén indokolt. II. Az immateriális javak értékcsökkenése A törvény az immateriális javak jellegéből és a vállalkozás életében betöltött szerepétől függően határozza meg az értékcsökkenés elszámolásának eljárásait. Az immateriális javak egyes csoportjaira a következő előírásokat tartalmazza a törvény. a) Vagyoni értékű jogoknál a leírási idő min. 6 év, vagy ennél hosszabb idő lehet Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a megszerzett szolgalmi jogok, bérleti jogok , koncessziók értéke költségként történő elszámolásának alsó határa a törvény által megállapításra kerül. Az ennél rövidebb használati idejű vagyoni értékű jog állományba nem vehető, beszerzési értékének azt a részét , amelyet csak a mérleg fordulónapja után lehet költségként elszámolni,

aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. b) Üzleti vagy cégérték értékcsökkenésének elszámolási ideje 5 év , vagy ennél hosszabb időszak (max. 15 év ) alatt történhet Ez az érték lehet nagyon jelentős, vagy kevésbé jelentős a befektetett eszközök között. Ennek figyelembevétele fontos az amortizáció idejének meghatározásánál. 14.022011 10/25 c) A szellemi termékekre a törvény nem határoz meg leírási időt, ezt a vállalkozás döntésére bízza. A szellemi termékek rendkívül sokrétűek lehetnek, és különböző szerepeket tölthetnek be a vállalkozásban. Lehetnek olyan tételeik, amelyek közvetlenül termelési tevékenységet segítenek (pl. új konstrukciók vagy gyártási eljárások ), és lehetnek olyanok, amelyek pl. a szellemi munka hatékonyságát segítik (pl. szoftverek) Természetes, hogy a vállalkozásoknak az amortizáció tervezésénél ezeket figyelembe kell venni. Azoknál a

vállalkozásoknál pedig, ahol a költségeket az előállítás közvetlen és közvetett költségeire megbontják, azt is el kell dönteni, hogy ezek közvetlen vagy közvetett költségként kerülnek elszámolásra. d) A befejezett kutatási, fejlesztési tevékenység aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt kell leírni, azaz költségként elszámolni. Hasonlóan a c pontban elmondottakhoz. e) Az alapítás, átszervezés értékcsökkenésénél a számviteli törvény max. 5 évet vagy ennél rövidebb időt állapít meg az elszámolásra. Az immateriális javak e csoportjánál abból kell kiindulni, hogy az indítással vagy a jelentősebb bővítéssel, átalakítással kapcsolatos költségek 5 év alatt kell, hogy megtérüljenek. Az immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének elszámolása: a) Az immateriális javak terv szerinti amortizációját az 5. Számlaosztályban mint tervezett értékcsökkenési leírást kell

elszámolni. b) Az állományban maradt, de a tervezettnél rövidebb használati idejű vagyonértékű jogok és kutatási, fejlesztési témák többletleírását az 5.Számlaosztályban, mint terven felüli értékcsökkenési leírást kell elszámolni 14.022011 11/25 II/a Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének könyvviteli elszámolása Az immateriális javak és tárgyi eszközök használatbavétele után kötelező az értékcsökkenés elszámolása. A könyvelés alapbizonylata az analitikus alapján készített összesítő kimutatás. Az értékcsökkenés összegével csökkentjük az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékét és elszámoljuk azt költségként, illetve ráfordításként. Az értékcsökkenés a beruházások legbiztosabb forrása, feltételezve, hogy az eladási árakban azt a piac elismeri. A tárgyidőszakra elszámolandó értékcsökkenés meghatározható:  a használatbevétel

napjától kezdődően  a havi nyitó állomány alapján és  a negyedévi nyitó állomány alapján. A legpontosabb elszámolást a napra arányosan kiszámított értékcsökkenés biztosítja. A vállalkozások többsége az évközi eredmény pontosabb ismerete és az éves zárlati munkák könnyítése végett év közben a havi, vagy negyedéves zárásnál elszámolja a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét. A 30.000-Ft alatti tárgyi eszközök azonnali leírása terv szerinti értékcsökkenési leírásként számolható el. Az összesítő kimutatásban ajánlatos ezt külön soron szerepeltetni. A bruttó érték és az értékcsökkenés mindkét esetben akkor kerül kivezetésre, ha ezen eszközöket a használatból kivonják és az állományból kivezetik. A kimutatásban csak az összes sorok tartalmaznak adatokat. Értelemszerűen a gyakorlatban az összes megnyitott számlát be kell vezetni a feladásba, vagy szerepeltetni kell

azokat géptablóban. 14.022011 12/25 Az összesítő kimutatás az analitikus nyilvántartásban adataiból készül, ahol a bruttó érték, az értékcsökkenés és a záró nettó érték kimutatása a főkönyvi számlákkal történő egyeztetési célokat is szolgál. ( 1) Az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása T 551. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 800.000- Ft T 552. Terven felüli értékcsökkenési leírás 100.000- Ft T 118. Immateriális javak értékcsökkenése 50.000- Ft K 119. Immateriális javak értékcsökkenése 900.000- Ft K 11. Immateriális javak 50.000- Ft 119.Immateriális javak értékcsökkenése T (1) K (491) /1/ 551. Terv szerinti értékcsökkenési leírás T(1) K 11. Immateriális javak T(491) K(1) 552. Terven felüli értékcsökkenési leírás T (1) K (2) A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása T 551. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 9.200000- Ft T 552.

Terven felüli értékcsökkenési leírás 650.000-Ft T 129. Ingatlanok értékcsökkenése 600.000-Ft T 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékcsökkenése 700.000- Ft T 149. Egyéb berendezések, felszerelések, Járművek értékcsökkenése 50.000- Ft K 129. Ingatlanok értékcsökkenése 500.000- Ft 14.022011 13/25 K 139. Műszaki berendezések, gépek, Értékcsökkenése 7.500000- Ft K 149. Egyéb berendezések, felszerelések, Járművek értékcsökkenése 1850.000- Ft K 12. Ingatlanok 600.000- Ft K 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek 700.000- Ft K 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 50.000- Ft 129. Ingatlanok értékcsökkenése T (2) K (491) /1/ 551. Terv szerinti értékcsökkenési leírás T(1) K(2) 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékcsökkenése T(2) 552. Terven felüli értékcsökkenési leírás K (2) T(1) K (491) /2/ 149. Egyéb berendezések , felszerelések,

járművek értékcsökkenése T (2) K (491) (2) 12. Ingatlanok T (491) K (2) 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek T(491) K(2) 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek T(491) K (2) Tárgyaltuk a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának eseteit. E szerint ,ha  az immateriális javaknál =vagyoni értékű jogok és • = a befejezett kísérleti fejlesztés korlátozódik 14.022011 14/25  a tárgyi eszközök értéke, valamilyen ok miatt csökken (pl. járműveknél karambolos kár), de a tárgyi eszköz továbbra is használatban marad , akkor soron kívül terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az 552. Terven felüli értékcsökkenési leírás számlával szemben. Amennyiben az immateriális javak vagy a tárgyi eszközök az állományból kivezetésre kerülnek, mert pl. feleslegessé vált vagy olyan kár keletkezett benne, amely miatt tovább már nem használható és vagyoni értékű jog vagy befejezett

kutatási fejlesztés korlátozottan sem érvényesíthető, ezek értékcsökkenését az adott eszköz számlájára kell átvezetni Állományból történő kivezetésnél az immateriális javak és a tárgyi eszközök (beleértve a beruházásokat) terven felüli értékcsökkenését ( a nettó értékét9, mértéktől függően az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások közé számoljuk. Tételezzük föl, hogy egy személygépkocsit karambolos kár miatt kiselejtezünk. A nyilvántartásban szereplő bruttó érték 4.000- e Ft, a selejtezésig elszámolt terv szerinti értékcsökkenés 2.800- e Ft Első módszer 142. Egyéb járművek T 4000000 1492. Egyéb járművek értékcsökkenése T 2800000 K 2800000 K 280000 Az elszámolandó terven felüli értékcsökkenést (amely azonos a nettó értékkel) ebben az estben 142. Egyéb járművek számla egyenlege mutatja Az 1200-e Ft terven felüli értékcsökkenést kell átvezetni szokásos

mértékű kár esetén az egyéb ráfordítások, szokásos mértéket meghaladó kár esetén a rendkívüli ráfordítások közé. 14.022011 15/25 Második módszer Ennek lényege, hogy a bruttó értéket és az értékcsökkenést egyaránt az egyéb ráfordítások számlára vezetjük át. 86. Egyéb ráfordítások 88. Rendkívüli ráfordítások T K 2800000 1492. Egyéb járművek értékcsökkenése T 2800000 K 2800000 A vállalkozás az értékcsökkenési leírást a költségnem-számadás mellett közvetlen és közvetett költségként is elszámolhatják. Ennek módszere lehet az elsődleges, vagy másodlagos 5. Számlaosztályba történő könyvelés Ebben az estben az 5. Számlaosztály kimutatja a tevékenység költségeit költségnemenként, közvetett költségeket költséghelyenként a 6. számlaosztályban, és a közvetlen költségeket pedig tevékenységenként külön-külön a 7. Számlaosztályban Az értékcsökkenési leírás

feladását ennek megfelelően költséghelyenként és költségviselőnként részletezni kell. (1) Elsődleges költségnem-elszámolással Ha az összes értékcsökkenési leírásból  közvetett költségeket terheli 9750.- e Ft  közvetlenül a termelési tevékenységeket terheli 1000.- e F T 551. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10.000-e Ft T 552. Terven felüli értékcsökkenési leírás 750.- e Ft K 119-149. Értékcsökkenés számlák 10.750-e Ft 14.022011 16/25 (2) A közvetett és közvetlen értékcsökkenési leírás elszámolása T 61-68. általános költségek 9.750-e Ft T 71-78. Tevékenység költségei 1.000- e Ft K 59. Költségnem átvezetési számla 10.750- Ft (3) Másodlagos költségnem – elszámolással Közvetett és közvetlen értékcsökkenési leírás elszámolása T 61-68. Általános költségek 9.750-e Ft T 71-78. Tevékenységek költségei 1.000-e Ft K 119-149. Értékcsökkenés számlák

10.750- e Ft Az értékcsökkenési leírás elszámolása költségnemenként T 551. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10.000-e Ft T 552. Terven felüli értékcsökkenési leírás 750.-e Ft K 59. Költségnem ellenszámla 10.750-e Ft 14.022011 17/25 III. Összefüggésrendszer beruházás és értékcsökkenés között A befektetés és az amortizáció ( kulcsok ) közötti összefüggés, egy kérdés illetve annak válaszában rejlik. A befektetés finanszírozása? Erre a kérdésre, már a döntési folyamát első szakaszában választ kell adni. A befektetés általában a magánszemélyek, ill. a vállalkozások portfóliójának kialakítását jelenti, eredménye tehát maga a portfólió. A portfólió általában nem szokták lefordítani - vagyonkompozíciót, befektetési - a kifejezést kombinációt jelent, azaz azon vagyontárgyak összességét ill. összetételét, amelyekkel a a magánszemélyek, ill. a vállalkozások rendelkeznek A

vállalatok és a magánszemélyek nagyszámú vagyontartási forma, ill. befektetési lehetőség között válogathatnak. A vagyontárgyak, amelyekre a befektetés irányul, lehetnek reáljavak, mint pl. az ingatlanok, gépek, berendezések, vagy financiális javak, mint pl. az értékpapírok (kötvények, részvények) A befektetés célja - a vállalati ill. a magánvagyon értékének maximalizálása, azaz az így kialakított portfólió a lehető legnagyobb értékű legyen. (Természetesen itt nem a dolgok szubjektív értékére gondolunk, pl. hogy emberek különböző okokból nagyra értékelnek és ezért ragaszkodnak bizonyos dolgokhoz, pl. családi örökség lévén nem tudnak tőle megválni, habár esetleg nem is hozza, hanem viszi a pénzt.)A befektetőnek célja elérése érdekében olyan vagyontárgyat kell vásárolni, amely többet ér, mint amennyibe kerül. Ahhoz, hogy helyes döntést hozzon, legtöbb esetben nem elég az intuíció, szükség van a

vagyontárgyak értékelésének elméleti alapjaira is. Ellenkező esetben a befektető magatartása inkább emlékeztet egy szerencsejátékoséra, mintsem egy racionális, a lehetőségeket körültekintően mérlegelő döntéshozóéra. 14.022011 18/25 Itt felvázoljuk a befektetések mérlegelésének szempontjait, valamint a befektetési döntések lépéseit. A befektetések mérlegelésének szempontjai hasonlóak mind a magánszemélyek, mind a vállalatok esetében. Ha elfogadjuk a befektetés céljaként a portfólió értékének maximalizálását, akkor elsődleges szempont a befektetés hozama kell hogy legyen. Egy befektetés hozamát többféleképpen értelmezhetjük. Lehet maga a vagyon növekménye, a befektetés induló értéke feletti többlet. Dimenziója ekkor pénzmennyiség, pl. 1 mFt, vagy 10000 $ Ennél gyakrabban használják a hozam fogalmát százalékos értékként, azaz a vagyon befektetésből származó növekménye hány százaléka a

vagyon induló értékének. Ebben az esetben helyesebb a hozamráta kifejezés, ennek ellenére az egyszerűség, valamint a tradíciók miatt e jegyzetben is gyakran hivatkozunk hozamként rá. Azonos hozamú befektetések jelentős mértékben különbözhetnek a befektetés kockázata tekintetében. A befektetések kockázatán a közkeletű értelmezés a kedvezőtlen eredmény, a veszteség bekövetkezésének lehetőségét érti. Minél nagyobb eszerint a veszteség bekövetkezésének valószínűsége, annál kockázatosabbnak tekinthető a befektetés. A pénzügytan kockázaton a befektetés hozamának bizonytalanságát érti. Nem mindegy ugyanis, hogy a hozamot az állam garantálja-e, mint pl. az állampapírok esetén, vagy ismerősünk névtelen ismerőse toboroz befektetőket alapítandó vállalkozásához, amelynek keretében zseniális ötletét kívánja megvalósítani, s ráadásul első alkalommal kísérletezik vállalatalapítással. A harmadik szempont, amit

a befektető mérlegel, a befektetés likviditása. Ezen azt értjük, hogy mennyi idő alatt, és milyen költségek árán tehető pénzzé a befektetés. A hosszabb távú befektetési lehetőségek lekötik, befagyasztják a tőkét, amelyet így lehetetlen más célra fordítani. Ha a magánszemély, vagy a vállalat napi fizetési (likviditási) problémával szembesül, (ez, tehát a fizetőképesség a likviditás másik 14.022011 19/25 szokásos értelmezése), azokat a vagyontárgyakat teheti gyorsan és viszonylag alacsony költséggel pénzzé, amelyeknek kiterjedt másodlagos piaca van. Ilyenek pl. az értékpapírok Ez a szempont nem mutat szoros összefüggést sem a hozammal, sem a kockázattal. A tőzsdén jegyzett részvények pl a legkockázatosabb, az állampapírok a legkevésbé kockázatos befektetések, s mindkettő a legmagasabb likviditású csoportba tartozik. A befektetések mérlegelésének szempontjai tehát esetenként egymásnak ellentmondóak,

nem könnyű tehát a helyes döntés. Habár a mérlegelési szempontok azonosak, az új befektetések alkalmával a döntések lépései jelentősen eltérnek a magánszemélyek és a vállalkozások esetében. A magánbefektetők első lépésben arról döntenek, mennyit fordítsanak a vagyon - a jövőbeni fogyasztás lehetőségének növelésére, azaz mennyi legyen a megtakarítás, a jelenbeli fogyasztásról való lemondás. 1. Fogyasztás - megtakarítás ⇒ MENNYIT? Második lépésben arról kell határozni, ilyen formában tartsák a vagyonunkat? 2. Befektetési lehetőségek ⇒ MILYEN FORMÁBAN? A vállalkozások először azt kell felmérjék, hogy milyen jövedelmező befektetési lehetőségek kínálkoznak. I. Befektetési lehetőségek ⇒ MILYEN FORMÁBAN? Második lépésként gondoskodniuk kell a befektetés finanszírozásáról. Ha saját forrásaik (az amortizáció, az újrabefektetett nyereség) nem biztosítanak elegendő fedezetet, külső forrásokat

kell bevonniuk a megvalósítás érdekében (pl. hitelfelvétel, kötvény-kibocsátás, részvénykibocsátás útján). 14.022011 20/25 II. Finanszírozás - forrásszerzés ⇒ MENNYIT? Ez a különbség első ránézésre meghökkentő lehet, és ellentmondani látszik számos vállalat befektetési politikájának, és a jelenlegi szűkös forrásbevonási lehetőségeknek egyaránt. 2.1 A befektetések értékelésére alkalmazható módszerek A befektetési döntések során nagyszámú módszerrel élnek a vállalatok, vállalkozások. Közülük néhány évtizedes hüvelykujj-szabályként működik, elsősorban a megtérülési idő számítására vonatkozó módszerek. Többségük azonban nem, vagy korlátozottan veszi figyelembe a pénz időértékét, ezért nem is foglalkozunk veülk részletesen. Az alapfogalmak elsajátítása során megismertük a befektetés fogalmát, célját, a befektetési döntések legfontosabb lépéseit, ill. a befektetések

értékelésénél alkalmazható alapvető módszert, a nettó jelenérték-szabályt. Az alábbiakban a befektetések értékelésére alkalmazható alternatív szabályokkal ismerkedünk meg. A fejezet további részeiben e módszereket alkalmazzunk az értékpapírok ill. a beruházások értékelésére. A befektetések értékelésére alkalmazható, a pénz időértékét figyelembevevő módszerek: • Nettó jelenérték • Belső megtérülési ráta • Jövedelmezőségi index Mivel a nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta fogalmát és számítási módját már megismertük, ehelyütt csak megismételjük az előző fejezetben elsajátítottakat. 14.022011 21/25 Nettó jelenérték Egy T periódusú befektetés nettó jelenértékének általános formulája: NPV = − C0 + T Ct C1 C2 CT + T = − C0 + ∑ t 2 +.+ (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) t =1 (1 + r ) A befektetési döntések mérlegelésének nettó jelenérték-szabálya: Elfogadhatunk minden

olyan projektet, amelynek nettó jelenértéke nem negatív! Ha befektetésünk kockázatmentes, csak ebben az esetben lesz legalább olyan vonzó, ill. jövedelmező, mint a kockázat-mentes alternatíva, tehát csak ekkor hoz a normálprofit feletti gazdasági profitot! A befektetési döntések tipikusan alternatívák közötti, egyfajta rangsorolást követő választást jelentenek. Befektetések rangsorolása a nettó jelenérték-módszer alapján A nettó jelenérték a befektetés hozamát, az induló tőke feletti többlet jelenlegi értékét abszolút számként, pénzmennyiségként adja meg. Ha különböző projekteket értékelünk, és a befektetések induló tőkeszükséglete azonos, az elfogadási rangsor a nettó jelenértékek sorba rendezése útján nyerhető: először a legnagyobb, majd a kisebb nettó jelenértékű befektetéseket fogadjuk el! Ha olyan különböző projekteket értékelünk, amelyeknél a befektetések induló tőkeszükséglete eltérő,

szükség lehet a projektek jövedelmezőségének, megtérülésének relatív hozammutatók alapján való összevetésére is. Erre használják a belső megtérülési ráta, és a jövedelmezőségi index mutatóit. 14.022011 22/25 A nettó jelenérték-módszer lehetséges alternatívái a befektetési döntéseknél A nettó jelenérték-módszer legfontosabb és leggyakoribb vetélytársa a belső megtérülési ráta. Belső megtérülési ráta (IRR) A befektetés belső megtérülési rátája (IRR - internal rate of return) a befektetés kalkulált éves átlag-hozama. Más megközelítésben a befektetések befektetés belső megtérülési az a kamatláb, amely mellett a befektetés nettó jelenértéke nulla A belső megtérülési ráta számításának általános formulája: 0 = − C0 + C1 1 + IRR + C2 (1 + IRR) 2 +.+ CT (1 + IRR) T A belső megtérülési ráta-módszer alkalmazásának alapszabálya: Ha a befektetések pénzáramlása tipikus,

elfogadhatjuk azokat a projekteket, amelyeknél a belső megtérülési ráta legalább, akkora, mint az elvárt megtérülési ráta, ill. a tőke alternatíva-költsége! Mivel az IRR kalkulált hozam-mutató (éves átlagos hozamráta), ennek alapján a befektetők legfontosabb elvárásának megfelelően, és könnyen összehasonlíthatók a különböző befektetési lehetőségek. Az elfogadási rangsor a belső megtérülési ráták sorba rendezése útján nyerhető: először a legnagyobb, majd a kisebb hozamú befektetéseket fogadjuk el! A módszer alkalmazásánál azonban számos nehézség merül fel. Az IRR-módszer helyes alkalmazását a beruházási projektek értékelésekor mutatjuk be. 14.022011 23/25 Jövedelmezőségi index A jövedelmezőségi index a projekt jövőbeni pénzáramának jelenértékét viszonyítja a befektetés induló értékéhez. (profitability index - PI) A jövedelmezőségi index számításának általános formulája: PI = PV

NPV = 1+ C0 C0 A jövedelmezőségi index a befektetések megtérülési mutatója: a jövőbeni pénzáramok jelenértékéből hányszor térül meg a befektetés A jövedelmezőségi index-módszer alapszabálya: Elfogadhatjuk azokat a projekteket, amelyeknél a jövedelmezőségi index értéke legalább 1! A jövedelmezőségi index értéke akkor egyenlő eggyel, ha egy tipikus pénzáramlású projekt értékelésekor az alkalmazott diszkontráta egyenlő a belső megtérülési rátával. Ennél az értéknél a nettó jelenérték egyenlő nullával. 14.022011 24/25 TARTALOMJEGYZÉK 1./ A számviteli törvény magyarázat ( hvgorac ) I-II / 2002 2./ Könyvelési ABC – ( Verlag DasHöffer ) /2003 3./ Számviteli szabályok ( Saldo ) / 2002 4./ Társaságok pénzügytana ( Saldo ) Illés Ivánné / 2001 14.022011 25/25