Egészségügy | Tanulmányok, esszék » A halál beálltának megállapítása, halottvizsgálat, halottvizsgálati bizonyítvány

A halál beálltának megállapítása, halottvizsgálat, halottvizsgálati bizonyítvány Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet Budapest A halottvizsgálat végzésének szabályozása • Jogalap: – 1997. évi CLIV Törvény az egészségügyről • Végrehajtás módja : – 34/1999. (IX 24) BM-EüM-IM együttes rendelet • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, – 145/1999. (X 1) Korm rendelet • a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII törvény végrehajtásáról – 4/2000. (II 25) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről • Szakmai ellenőrzés, szakfelügyelet – 15/2005. (V 2) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről A halál beálltának megállapítása 34/1999. BM-EüM-IM együttes rendelet A halál beálltának megállapítása ≠

halottvizsgálat. A halál beálltának megállapítása során az azt végző személy feladata a halál tényének megállapítása. A halál körülményeinek, bekövetkezési módjának vizsgálata a halottvizsgálatot végző orvos feladata. „A halál (feltételezhető) bekövetkezését elsőként észlelő személy, ill. az általa értesített rendőri vagy egészségügyi szerv köteles az illetékes orvossal haladéktalanul közölni.” A halál beálltának tényét megállapíthatja: orvos mentőtiszt A halál beálltának megállapítása A halál gyanújelei: - a bőr elsápadása - okuláris jelek: a vörösvértestek összecsapzódása a retina ereiben az intraokuláris nyomás csökkenése a szaruhártya beszáradása - az izomzat tónusának elsődleges csökkenése - vérkeringés leállása - a légzés leállása - a holttest lehűlése - hullai libabőr A gyanújelek észlelése esetén az első teendő az újraélesztés ! A halál beálltának

megállapítása A halál biztos jelei: Korai hullajelenségek: - süllyedéses hullafoltok - beivódásos hullafoltok - hullamerevség - hullai önemésztődés - hullai véralvadék Késői hullajelenségek: - rothadás - hullaviaszos átalakulás - hullai kiszáradás - mumifikáció - felázás A halál biztos jeleinek észlelése esetén a halál beállta megállapítható. (egyes esetekben akár megtekintéssel is) A halál beálltának megállapítása 34/1999. BM-EüM-IM együttes rendelet Speciális esetek: Orvos nélküli mentőgépkocsiban történt halálozás esetén a halál bekövetkeztének tényét a mentőtiszt állapítja meg. Közterületen, vagy járművön elhunyt személy esetében a halál beálltának tényét a legrövidebb időn belül a helyszínre hívható orvos állapítja meg. (A helyszín jelen esetben vagy a halál beálltának helyét, vagy a holttest járműről történt leemelésének helyét jelenti.) Halottvizsgálat 1997. évi CLIV

törvény 216-222 § 34/1999. BM-EüM-IM együttes rendelet Jelentősége: - közigazgatási - közegészségügyi - halálok-statisztikai - kriminalisztikai Feladata: - a halál bekövetkeztének megállapítása (amennyiben az korábban nem történt meg) - a bekövetkezés módjának értékelése - a halál okának megállapítása (amennyiben lehetséges) Haláleset Halottvizsgálat Természetes okú halál Halálok ismert Rendkívüli haláleset Halálok nem ism. Halottszemle transzplantátum Nincs bűncs. Bűncs. gyanúja Áll. igazg-i elj Büntető eljárás Kórboncnok Kórboncolás Helyszíni szemle Hatósági boncolás Halálok, Halottvizsg. biz, Temetési engedély Temetés Iü. boncolás Halottvizsgálat 1997. évi CLIV törvény 216-222 § 34/1999. BM-EüM-IM együttes rendelet Halottvizsgálatot csak és kizárólag orvos végezhet! - kivétel: mentő (a halál tényének megállapítása) A halottvizsgálat elvégzésének ideje: - mielőbb! - de

legkésőbb a haláleset felfedezésétől számított 6 órán belül - közterületen történt haláleset felfedezésétől számított 2 órán belül Illetékes orvos A halottvizsgálatot végző illetékes orvos: a helyileg illetékes háziorvos vagy ügyeletes orvos Egészségügyi intézményből, vagy egészségügyi intézménybe való szállítás közben történt halálesetben a halottvizsgálatot a - beteget ellátó vagy felvevő, fekvő- vagy járóbeteg-osztály orvosa, - vagy az intézet vezetője által kijelölt személy, - ügyeleti időben pedig az ügyeletes orvos végzi. Mentőgépkocsiban történt halálozás esetén: - mentőorvos - amennyiben mentőorvos nincs úgy a mentőtiszt döntése alapján - a halálozás helye szerint illetékes háziorvos v. ügyeletes orvos - vagy a halálozás helyéhez legközelebbi pathológiai osztállyal rendelkező kórház orvosa, ügyeletes orvosa, vagy az arra kijelölt orvos Közterületen járművön vagy (egyéb

helyen): - a halálozás helye vagy a holttest járműről való leemelésének helye szerint illetékes háziorvos v. ügyeletes orvos Fegyveres erő vagy rendvédelmi szerv felügyelete alá tartozó helyen: - a fegyveres erő ill. rendvédelmi szerv egészségügyi szolgálatát ellátó orvos - vagy ha az nem ál rendelkezésre akkor a helyileg illetékes háziorvos v. ügyeletes orvos A halottvizsgálat feladata I. A halál beálltának megállapítása (lsd korábban) II. A bekövetkezés módjának megállapítása: Azaz a természetes vagy rendkívüli haláleset történt? Rendkívüli halál: „a halálozás természetes módon való bekövetkezte kétséges” Azaz minden olyan esetben amikor felmerülhet erőszakos halál lehetősége! A halál bekövetkeztében valamely külső körülmény szerepet játszhatott! - Bűncselekmény elkövetésére utaló körülmények Közlekedés vagy foglalkozás körében bekövetkezett baleset, vagy annak gyanúja Egyéb baleset

vagy mérgezés Öngyilkosság Orvosi szakmai szabályszegés gyanúja A haláleset előzményei, körülményei ismeretlenek és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek alapján megalapozottan következtetni lehetne a halálozás bekövetkeztének körülményeire Fogvatartott személy halála esetén Ismeretlen személyazonosságú holttest esetén III. Amennyiben lehetséges a halál okának megállapítása Rendkívüli haláleset Amennyiben a holttest vizsgálata során, a halál beálltának megállapítását követően, rendkívüli halál lehetősége felmerül, úgy a halottvizsgálat félbeszakítandó! A halottvizsgálat félbeszakítása azért szükséges, hogy az esetlegesen rögzíthető nyomok a halottvizsgálat kapcsán ne semmisülhessenek meg. Amennyiben rendkívüli haláleset lehetősége felmerül úgy a halottvizsgálatot végző orvos köteles a hatóságot haladéktanul értesíteni! A hatóság megérkezéséig arról, hogy a helyszín

érintetlen (eredeti) állapotban maradjon a halottvizsgálatot végző orvos köteles gondoskodni! Amennyiben a hatóság felkéri, a halottvizsgálatot végző orvos köteles a szemlén részt venni, a szemlejegyzőkönyv orvosi részét kitölteni, kézjegyével és bélyegzője lenyomatával ellátni. (a rendőrorvosi rendszer megszűnt!) Amennyiben a hatóság a halálesetet nem rendkívülinek véleményezi, és a szemle megtartását egyéb körülmény nem indokolja, a megállapításairól készített feljegyzést a halottvizsgálat végzésére illetékes orvosnak átadja, aki a halottvizsgálat további teendőiről gondoskodik. Ebben az esetben a boncolástól nem lehet eltekinteni (pl.: hirtelen halál)! A holttesttel és orvosi dokumentumaival együtt a hatóság esettel kapcsolatos feljegyzéseit is továbbítani kellene az illetékes kórbonctani osztály felé. A halottvizsgálat lépései A holttest vizsgálata alapvetően semmiben sem különbözök egy élő

személy vizsgálatától! I. A halál beálltának vizsgálata. lsd korábban II. A holttest ruházatának, a ruházat szennyeződéseinek vizsgálata. A holttest teljes testfelszínének átvizsgálása ruházat nélkül, elöl, oldalt és hátul is!, Amennyiben a halottvizsgálat a helyszínen nem végezhető el, úgy az a halottasházban is megtörténhet. A hajas fejbőr áttapintása, kopogtatása. A látható nyálkahártyák vizsgálata (szemhéjak, szemtekék, kötőhártya, szájüreg, külső hallójáratok, végbélnyílás és környéke húgycsőnyílás és környéke, nemi szervek) A holttest környezetének vizsgálata. (nyílászáró, búcsúlevél, mérgező anyagok, alkohol, gyógyszer, marószer, fegyver) Sérülések vizsgálata leírása A II. pontban leírtak a sérülések felkutatására irányulnak! A talált sérülések (hegek) részletes leírása, dokumentálása a halottvizsgálat során nélkülözhetetlen! A sérülések paraméterei: Oldal

(jobb, bal, elöl, hátul, fent, lent) Testtájék (fej, nyak, mellkas, has, felső végtag, alsó végtag) Pontos elhelyezkedés (feszítő felszín, hajlító felszín; könyökhajlat, hónaljárok stb. ) Méret ( x centiméter) Alak (vonal, babérlevél, csíkszerű, folt szerű, pontokból összeálló, kör alakú, stb. ) Lefutás (a testtájékhoz képest, a középvonalban, jobbról fentről, balra lefelé, stb. ) Sebszél (éles, lekerekített, csipkézett, stb. ) Sebzug (kihegyezett, lekerekített, többszörös, stb. ) Sebfal (sima, egyenetlen, letetőzött-alávájt, szövethidakkal összekötött, stb. ) Sebalap (mély, élben végződő, testüregbe hatoló, stb. ) Sebszegély (hámfosztással, hámzászlókkal, bevérzéses udvarral határolt, stb. ) A halottvizsgálat lépései Amennyiben rendkívüli haláleset lehetősége nem merül fel: III. A halálok megállapítása (amennyiben lehetséges) IV. 2 db lábcédula holttesten való elhelyezése, átellenes

alsó és felső végtagon, mely olvashatóan tartalmazza az elhunyt nevét, születési dátumát, a halálozás helyét és idejét. A lábcédula eltávolítása a későbbiekben nem lehetséges! V. A holttestből történő szerv-szövetkivétel megtiltásáról szóló nyilatkozat felkutatása tiltakozó nyilatkozat megléte esetén azt a halottvizsgálati bizonyítvány megjegyzés c. rovatában fel kell tüntetni! VI. A halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése A halálesettel kapcsolatban tapasztaltak részletes dokumentálása! VII. A holttest elszállíttatása, a temetésre kötelezett személy halott elszállításáról történő értesítése legkésőbb 16 órán belül Halottvizsgálati bizonyítvány A halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése a halottvizsgálat része! A halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő részeit a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki, azaz a halottvizsgálati bizonyítvány elmondás alapján, más orvos által nem

tölthető ki! A fentiek alapján a halottvizsgálati bizonyítvány felső felének kitöltése minden esetben a halottvizsgálatot végző orvos feladata! A halottvizsgálati bizonyítvány a halottvizsgálattal egyidejűleg, vagy legkésőbb az azt követő első munkanapon töltendő ki. Halottvizsgálati bizonyítvány Amennyiben a halál oka •a halottvizsgálat keretein belül egyértelműen megállapítható, •rendkívüli haláleset körülményei nem állnak fenn •es a halál természetes okból következett be, úgy a halottvizsgálati bizonyítvány haláloki részét a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki. Amennyiben a halál oka a halottvizsgálat keretein belül egyértelműen nem állapítható meg, úgy a haláloki részt a patológus, vagy igazságügyi orvos tölti ki. Amennyiben rendkívüli haláleset lehetősége felmerül, úgy a haláloki részt az igazságügyi orvos tölti ki. Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati

bizonyítvány első fele” Az 1-22. kitöltéséről a Népmozgalmi Kézikönyv ad részletes felvilágosítást 1./a Az elhalt családi és utóneve /b {nem a halott leánykori neve} 2. Születési helye 3. Neme, születési időpontja 4. Bejelentett lakóhelyének címe, irányítószáma {azaz állandó lakcím} 5. Bejelentett tartózkodási helyének címe, irányítószáma {azaz ideiglenes lakcím} 6. A hozzátartozó (temetést intéző) neve 7. Lakcíme {a hozzátartozó, temetést intéző} 8. Közelebbi megjelölése {a hozzátartozó, temetést intéző}: fia, lánya, édesapja stb 9. A halálozás helye (= a halott feltalálási helye) {közterületen pl: Budapest Üllői út 93 előtt; vagy Hrsz szerint; vagy XY településtől 5 km.-re D-re, földút mellett} 10. Időpontja {a halálozás időpontja; amennyiben egyértelműen nem állapítható meg úgy: feltételezhetően: 2008. október, 2007 nyara} 11. Közelebbi megjelölése {a halálozás helyének;

közterület, lakás, utca, } 12. Kezelőorvos neve {a háziorvos amennyiben kezelte, kórházban a kezelőorvos} 13. Beosztása és munkahelye címe {a kezelőorvosé} 14. A halottvizsgálatot végző orvos neve {lsd korábban tárgyalt részek} 15. Beosztása és munkahelye címe {a halottvizsgálatot végző orvosé} Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány első fele” x x x A haláloki részt a halottvizsgálatot végző orvos tölti Rendkívüli haláleset gyanúja merül fel! A rendőrhatóság azonnal értesítendő! (A hatóság köteles a helyszínen megjelenni) Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány első fele” Rendkívüli haláleset gyanúja merül fel! A rendőrhatóság azonnal értesítendő! (A hatóság köteles a helyszínen megjelenni) Amennyiben rendkívüli haláleset igazolódik, hatósági eljárás válik szükségessé! A haláloki részt a boncolást követően az iü. orvos tölti

ki. Amennyiben hatósági eljárás nem szükséges, mert a hatóság megítélése szerint nem rendkívüli haláleset történt. A boncolástól nem lehet eltekinteni, így a haláloki részt kórboncnok vagy iü. orvos tölti ki. Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány első fele” 17. A vizsgálat (eljárás) indoka és egyéb megjegyzések: A halálok felderítésében szerepet játszó adatok feltűntetésének helye. A kórboncolás rövid indoklása. Az előzmények rövid összefoglalása „Ismeretlen halál” a halálok felderítésében nem ad segítséget „A halálozás körülményei ismeretlenek” = rendkívüli haláleset, a hatóság értesítése szükséges, (a halottvizsgálatot végző orvos feladata!) „Hirtelen halál” ≠ soha nem láttam a beteget, nem kezeltette magát, nem tudom mi a halál oka, lehet hogy erőszakos halál? Hirtelen halál kritériumai: rövid időn belül (akut) kimutatható külső ok nélkül

(természetes okú) látszólag a teljes jólét állapotában (látszólag panasz és tünetmentes) A fentiek alapján a „hirtelen halál” bejegyzés ezen részben nem szerepelhet, mert csak a boncolást követően, az erőszakos halálok kizárása után mondható ki. Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány első fele, 17. pont” „Váratlan halál” bejegyzés a halálok megállapításának folyamatában segíthet, amennyiben a váratlan halálhoz vezető korábbi betegségek, valamint a kórelőzmény összefoglalása rendelkezésre áll. Váratlan halál ≠ nem gondoltuk volna, hogy ilyen fiatalon, idő előtt meghal Váratlan halál = fennálló ismert betegség következtében olyan időpontban következik be, amikor a beteg állapota alapján az előre nem volt látható pl: dülmirigyrákban szenvedő, nem terminális állapotú idős férfi tüdőembóliában meghal A „váratlan halál” fogalmának alkalmazása a halálok

pontos ismeretében a boncolás elvégzése után lehetséges. „Suicid szándék felmerül” bejegyzés esetén a hatósági eljárástól nem lehet eltekinteni, mivel a halálozás rendkívülinek minősül. X „Padon kihűlt” erőszakos halálok, így a hatósági eljárástól nem lehet eltekinteni Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány első fele” 18. Kiállítás kelte: a halottvizsgálat keretein belül, a halottvizsgálatot végző orvos által, legkésőbb a halottvizsgálat utáni első munkanapon. Olvasható aláírással és pecséttel együtt érvényes, minden példányt el kell látni vele! 19. A halottasházba szállítás időpontja: a haláleset felfedezését követően mihamarabb, legfeljebb 16 órán belül. Olvasható aláírással és pecséttel együtt érvényes, minden példányt el kell látni vele! 20. Az eltemetésre engedélyezett idő: a temetés csak az anyakönyvezés után, a kitöltött halottvizsgálati

bizonyítvány, temetési engedély megléte esetén lehetséges Koporsós temetés esetén a halottv. biz kiállításától számított 72 órán túl, de legfeljebb 96 órán belül. 96 órán túli koporsós temetés a halottvizsgálatot végző orvos engedélye alapján csak a holttest hűtése esetén lehetséges! Kórboncolás után azonnal, de legfeljebb 8 napon belül. Rendkívüli halál esetén a hatóság engedélyével. Hamvasztás esetén a halottv. biz kiállításától számított 15 napon belül Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány első fele” 21. A rendőrhatóság álláspontja 22. A hamvasztásra vonatkozó engedély boncolás nélkül elhamvasztható (az elhalálozás helye szerint illetékes egészségügyi igazgatási szerv tölti ki) boncolás után elhamvasztható (a boncoló orvos töltheti ki) boncolás után nem hamvasztható el (iü. orvos tölti ki) Annak hitelesítése érdekében aláírással és pecséttel

minden példányt ellát. Hamvasztás A hamvasztás során a holttest mint bűnjel megsemmisül, így a hamvasztás csak azon esetekben engedélyezhető, amelyekben a halálesettel kapcsolatban bűncselekmény lehetősége kizárható. A bűncselekmény kizárása az esetek döntő többségében a boncolás elvégzése nélkül nem lehetséges, azaz a hamvasztandó halottak túlnyomórészt boncolásra kerülnek. Hamvasztás esetén a boncolás csak kivételes esetben mellőzhető, kórházban elhunyt esetében ehhez a tisztiorvos engedélye szükséges. Hamvasztás esetében így a haláloki részt a boncoló orvos tölti ki. Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány második fele” Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány második fele” 23. A halál okát megállapította: patológus (kórboncnok, iü. orvos) kezelőorvos (az elhunyt háziorvosa, vagy kezelőorvosa) más orvos (ügyeletes orvos, vagy egyéb

orvos) 24. Történt-e boncolás a, igen (a boncolást végző orvos töltheti ki) nem (a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki) b, Ha igen, várhatóak-e további eredmények (mely vizsgálatok eredményei a haláloki kórismét befolyásolhatják) (csak patológus és iü. orvos töltheti ki) 25. A halálhoz vezető betegségek sorozata Amennyiben a természetes halálok a helyszínen egyértelműen megállapítható, úgy a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki. Boncolás esetén a boncoló orvos tölti ki Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány második fele, 25. pont” Az alapbetegség (d-sor) és közvetlen ok (a-sor) minden esetben kötelezően kitöltendő. A fenti sorok semmilyen esetben sem maradhatnak üresen! Idült légúti betegség heveny fellángolása heveny elülsőfali szívizomelhalás agyvizenyő koszorúverőér plakkvérgyülem bevérzés keményburok alatti koszorúverőér elkeményedés, szűkület

elkeményedés balesetszerű elesés, megbotlás járó tüdőbetegség Idült,általános a légutakverőér szűkületével - A b, és c, sort nem feltétlenül kell kitölteni, azok üresen is maradhatnak, amennyiben a halálok az alapbetegségen és közvetlen okon kívül nem áll több lépcsőből - Amennyiben a 4 sor közül 3 tölthető ki, úgy csak a c, sor maradhat üresen. Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány második fele, 25. pont” - olvashatónak kell lennie - a kórisméket lehetőleg magyar nyelven kell feltűntetni - a BNO kódokat nem kell feltűntetni, a nomenklatúra azonban alkalmazható - kerülendők a rövidítések - kerülendők a zárójelek - a betegségeknek egymás következményeinek kell lenni (oksági láncolat) - az esetek döntő többségében ugyanazon betegség a d, és a, sorban nem szerepelhet, kivételes esetben azonban az alapbetegség és közvetlen halálok megegyező is lehet, pl.: vírusos

myocarditis - amennyiben két egymástól független betegség a végzetes kimenetelben azonos mértékben játszott szerepet, úgy egy sorban akár két betegség is szerepelhet - a halálozás szempontjából nem specifikus okok lehetőleg ne szerepeljenek pl.: „A halál oka nem állapítható meg” megállapítást csak igazságügyi orvos (vagy patológus) tehet a boncolás elvégzése után, valamint a kiegészítő vizsgálatok birtokában azok negatív eredménye esetén. Lsd: SIDS Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány második fele, 25. pont” 25. II Kísérőbetegségek vagy állapotok Azon ismert betegségek, melyek a halál adott időpontban való bekövetkeztében szerepet játszhattak, részokként hozzájárulhattak, vagy az alapbetegség – közvetlen halálok láncolatába nem illeszthetők bele de haláloki szerepük valószínűsíthetően lehetett. - az alapbetegség ebben a rovatban nem tüntethető fel - ugyanazon formai

jellegű megállapítások vonatkoznak rá, mint azt a 25. I-es résznél írtuk - a kísérőbetegségek c. rovatban több különböző betegség is szerepelhet - esetlegesen ebbe részbe sérüléses eredetű elváltozások is kerülhetnek, pl.: combnyaktörés Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány második fele, 25. pont” A betegségek, állapotok kialakulásának időpontja az I.-es részben minden esetben kitöltendő. Az időrendnek megfelelően lentről felfelé, a becsült számok legfeljebb egymásnál kisebbek vagy legfeljebb egyenlőek lehetnek. b≤c Idő Amennyiben lehetséges az év, hónap, nap, óra perc megjelölése is szükséges! a≤b c≤d d Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány második fele” 27. A halálozás jellege: természetes (a halottvizsgálatot végző-, vagy boncoló orvos töltheti ki) az egyéb lehetőségeket kizárólag az iü. orvos töltheti ki 28., 29, 30

erőszakos halál esetén van szerepe, így csak a boncolást követően, iü orvos által tölthető ki. (erőszakos haláleset (sérülés) helye, módja, ideje) 31. Terhesség (a halottvizsgálatot végző orvos, vagy boncoló orvos is kitöltheti) - A halál beálltakor terhes volt - A terhesség befejezése és a halál beállta között eltelt idő 0-42 nap - A terhesség befejezése és a halál beállta között eltelt idő 43-365 nap - egyéb esetekben ez a rész üresen marad 32. A kiállítás kelte: -amennyiben a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki, úgy a halottvizsgálat részeként, vagy legfeljebb az azt követő első munkanapon belül - amennyiben a boncoló orvos tölti ki, úgy a boncolás napján A halottvizsgálati bizonyítvány érvényessége érdekében olvasható aláírás és pecsét szükséges minden példányon! Halottvizsgálati bizonyítvány „a halottvizsgálati bizonyítvány második fele” A megjegyzés c. rovatban a halálokkal

kapcsolatos egyéb megállapítások szerepelnek, pl.: a folyamatban lévő vizsgálatok, stb Halottvizsgálati bizonyítvány A halottvizsgálati bizonyítvány példányai: I.-II és III példányt postai úton ajánlott küldeményként vagy kézbesítő útján lezárt borítékban kell megküldeni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek. I. példány KSH területileg illetékes igazgatóság II. példány anyakönyvi hivatal megőrzi III. példány a halálozás helye szerint illetékes jegyzőnek a hagyatéki eljárás megindítása miatt IV. példány az elhunyt eltemettetésére kötelezett személynek, vagy szervnek (önkormányzat), az átvevő az átvételt az V. példányon igazolja V. példány a halottvizsgálatot végző orvos megőrzi VI. példány ÁNTSZ haláleset helye szerint illetékes intézetének Az I.-IV példányokat a halálok megállapításának napját követő első munkanapon kell továbbítani. A VI. példányt havonta

összegyűjtve kell továbbítani Halottvizsgálati bizonyítvány Amennyiben a hozzátartozó az eltemettetésről nem gondoskodik Ha az eltemettetésre kötelezett hozzátartozó a halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvételét követő 8 napig a temetésre való elszállításról nem gondoskodott, úgy a halottvizsgálatot végző orvos az eltemettető nevének és lakcímének közlésével a halottvizsgálati bizonyítvány V. példányának másolatát a köztemetésre illetékes települési önkormányzat jegyzőjének küldi. Kórboncolás A kórboncolás elvégzésére a halottvizsgálatot végző orvos, vagy az elhunyt kezelőorvosa tesz javaslatot. Ha a kórboncolást a kezelőorvos kezdeményezi, úgy valamennyi korábbi orvosi dokumentáció összegyűjtése és értékelése alapján összefoglalja a teljes kórtörténetet. A kórboncolás a kórtörténet ismeretében és a holttest beszállítását követően kezdhető meg. A kórboncolást a halálozás

helye szerint illetékes pathológiai osztály végzi a halál felfedezését követő 1.-3 munkanap közötti időszakban! A kórboncolást végző kezelőorvost a boncolás időpontjáról a patológiai osztály értesíti. A kezelőorvos a boncolás során jelen lehet. Fekvőbeteg intézmény esetén a kezelőorvosnak, a műtétet végző orvosnak, vagy az osztályvezető által megbízott orvosnak, a szülést levezető orvosnak a boncoláson jelen kell lennie. Hatósági boncolás esetén a fent megjelölt orvosok csak a hatóság engedélyével lehetnek jelen. A korbonctani jegyzőkönyv egy példányát a pathológiai osztály a háziorvosnak megküldi