Szociológia | Felsőoktatás » Szociálpszichológia tételsor

Alapadatok

Év, oldalszám:2017, 133 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:80

Feltöltve:2017. február 04.

Méret:5 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1. tétel 1. Milyen dilemmákat tud felállítani az alábbi eset kapcsán? A. J 8 éves gyermek lop a gyermekotthonhoz közeli boltban kisebb értékű csokoládékat Ön erről a vele együtt vásárolni járó 9 éves B. A-tól értesül B A Elmondja azt is, hogy valószínűleg nem először fordult elő, hogy A. J lopott, mert az iskolában többször ajándékozta meg társait cukorkákkal, csokoládékkal. Ezzel próbálja elérni, hogy osztálytársai elfogadják. A hallottak alapján felidéződik Önben, hogy az elmúlt héten a gyermekotthonban az egyik gyermek elpanaszolta, hogy eltűnt az asztaláról az az összeg, melyet a zsebpénzéből tartalékolt. A gyermek iratanyagából megtudja, hogy A. J beutalását az apai nagyszülő kezdeményezte. Fia, A J édesapja jelenleg börtönbüntetését tölti lopás bűncselekménye miatt, a gyermek édesanyja pedig ismeretlen helyen tartózkodik. A gyermek eltartása így az apai nagyszülőre maradt, aki most anyagi

helyzetére és egészségi állapotára hivatkozva kérte a gyermek gondozásba vételét. Egyéb forrásokból az is tudomására jut, hogy az anyát, illetve az apai nagyszülőt is érték már tetten kisebb bolti lopások miatt, ahol a gyermek is velük volt. Konkrét, bizonyítható információkkal sem a lopást illetően, sem a családi bűnözői karrierekkel kapcsolatban nem rendelkezik. Információtartalom vázlata:         A dilemma fogalma; A dilemmák típusai; Az előítélet fogalma; Az előítéletek működése; A devianciák fogalma; Az információszerzés és - kezelés dilemmái; A személyiségjogok és az adatvédelem jogszabályainak betartása; A gyermekek és fiatalok büntethetőségének kérdései; A dilemma fogalma 1  Két vagy több azonos erősségű dolog közül való választási kényszer, kétség. Mit jelentenek a dilemmák? Azt, hogy választani lehet/kell valamilyen lehetőségek közül. Ez az alap Ugyanakkor

ez a nehézség is, mert a dilemma lényege pontosan az, hogy érveket, információkat hoz fel a meglévő lehetőségekkel, esélyekkel szemben is. Választani kell, de gyakran úgy, hogy nem elégségesek, vagy éppen ellentmondóak az információk. A dilemmák típusai  szakmai dilemmák (pl. kompetenciahatárok)  személyes dilemmák (pl. etikai kérdések)  közösségi alapú dilemmák (pl. modellek, minták, családi körülmények)  környezeti dilemmák (pl. esélyek, egyenlőtlenségek)  társadalmi dilemmák (pl. hatalmi kérdések, érdemesek-érdemtelenek)  politikai dilemmák (pl. ideológiák - szegények, támogatások)  kulturális dilemmák (pl. szokások, ismeretek, értékek) A szociális munka dilemmái        elkötelezettség, lojalitás dilemmája (tudok-e harcolni a kliensemért?) prioritás dilemma (mit tegyek meg elsőként az ügy érdekében?) értékdilemma (az én és kliensem értékei különbözhetnek, pl.

iskolaválasztás) kontrolldilemma (segítő szakmában ellenőrzés - hogyan, -kell-e?) értékelő dilemma (a kudarc esetén megfelelő következtetéseket vonok-e le? én hibám-e?) felelősségdilemma (én vagyok-e felelős a kialakult helyzetért?) visszatérő kliens dilemma (meddig legyen a kliens a rendszerbe, mikor engedjem el?) Az előítélet fogalma Tényeken vagy hibás, merev általánosításon alapuló előre kialakított vélemény. Általában negatív sztereotípia. Háttere az ismerethiány Az előítéletek működése Az előítélet megnyilvánulásának fokozatai: (Gordon Allport féle skálája) 1. Szidalmazás, szóbeli bántalmazás 2. Elkerülés 3. Megkülönböztetés 4. Fizikai bántalmazás, agresszió 2 5. Megsemmisítés, üldözés A diszkriminálással szemben a legcélszerűbb lépéseknek azok látszanak, ha az embereket felvilágosítjuk, annak alapján az emberek új értékeket alakítanak ki, az értékek alapján viselkedésük

strukturálódik, és új készségeket alakítanak ki (jártasság), illetve a gyakorlás során új tapasztalatokra tesznek szert. A devianciák fogalma Olyan viselkedés, magatartásforma, amely az adott társadalmi csoporton, közösségen belül az elfogadott normáktól, szokásoktól, értékektől jelentős mértékben eltér, illetve megszegi azokat. Az információszerzés és -kezelés dilemmái      Megbízható-e az információ? Mennyi információ osztható meg másokkal a kliens érdekében? A további információszerzés a kliens érdekében történik. Kinek van joga betekinteni a nevelőotthoni gyermek adatai közé? Kinek lehet továbbadni az információt? Iratanyag tárolása zárható szekrényben történik-e? A szakszemélyzet segítőkészséget tanúsít abban, hogy a gyermek felnőve ismerje saját gyermekkorát, élettörténetét, a nevelésbe vétel előzményeit, a gondoskodás alatt vele történteket; a dokumentumokat megőrzi, a

gyermekkel kapcsolatban (fejlődésével, tevékenységeivel, családi körülményeinek alakulásával, stb.) nyilvántart, dokumentál minden fontos információt, adatot, történést, eseményt. A személyiségjogok és az adatvédelem jogszabályainak betartása A személyiségi jogok: az ember értékét, szellemi és fizikai egységét, szabadságát védik az emberi jogokból és az Alkotmányból kiindulva sajátos polgári jogi védelmi eszközökkel. Az emberi és személyiségjogokat az Alkotmány és a Ptk. határozza meg Adat: adatnak nevezünk minden olyan ismeretet, mely előzőleg már rögzítésre került (rögzített információ) Adatok védelme: az adatkezelő szerv védi az adatokat a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, valamint biztosítja azt, hogy az általa tárolt adatokhoz arra jogosulatlan szerv vagy személy ne férhessen hozzá. 3 Adatvédelmi szabályok: 

Személyes adat: minden természetes személlyel kapcsolatba hozható információ ide tartozik (pl. név, születési adatok, lakcím, taj-szám, e-mail-cím, azonosítók, stb)  Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, illetőleg az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.  Természetes személyazonosító adat: a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, valamint anyja családi és utóneve.  Védett adat: törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok. A személyes adatok kezelése  A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyeken kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek

lehet adni.  Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti  Az adatvédelem, mint alapjog szerepel az Alkotmányban, részletes szabályait külön törvény, a 2011. évi CXII törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról tartalmazza. Adatkezelési szabályok gyermekvédelemben A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatásköröket gyakorló állami és nem állami szervek feladataik ellátásához a Gyvt.-ben felsorolt adatkörben, az ott meghatározott célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelhetik. (Gyvt134-136§) A gyermekvédelem rendszerében résztvevő szervek és személyek igen sok olyan adatot kezelhetnek, amelyek egy család életében úgymond „bizalmas” információk lehetnek. Itt is érvényesül

azonban a célhoz kötöttség elve, vagyis tilos az adatok ún. készletre gyűjtése Minden ügyben csak olyan adatok gyűjthetők és kezelhetők, amelyek abban az adott esetben relevánsak, és nélkülözhetetlenek a helyzet megítéléséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, megszüntetéséhez, vagy a megalapozott döntés meghozatalához. Biztosítani kell az adat védelmét:  a megsemmisítéssel  megváltoztatással, nyilvánosságra hozatalával  illetéktelen hozzáféréssel szemben 4 Adatkezelésre jogosult szervek  a helyi önkormányzat képviselő-testülete,  a települési önkormányzat jegyzője,  a járási gyámhivatal  a fővárosi főjegyző,  a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény vezetője,  a helyettes szülő, nevelőszülő,  a gyermekjogi képviselő, (a gyermek panaszának orvoslása érdekében a betegjogi, illetve az ellátott jogi képviselő),

 az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,  a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Az adatkezelés kétféle módon történhet:  az érintett hozzájárulása szükséges, az érintett hozzájárulása szóban, írásban és ráutaló magatartással szerezhető be, a különleges személyes adatokhoz a hozzájárulás csak írásban szerezhető be.  ha a jogszabály elrendeli (pl. a bűnügyi eseteknél) 1997. évi XXXI törvény: 11. § A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik. (2) A gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság kirendelő határozata alapján a) képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogainak gyakorlását, b) megismeri a gyermek véleményét és közvetíti azt az ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, illetve a gyermek

ügyeivel foglalkozó hatóságok felé, c) ellátja a gyermek törvényes képviseletét, és d) jogszabályban meghatározott ügyekben eljárást kezdeményez. 11/A. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. Iratbetekintési jog  Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba akkor is, ha korábban nem vett részt az eljárásban.  A tanú csak saját vallomásába tekinthet be.  Harmadik személy csak akkor tekinthet be a személyes adatot tartalmazó iratba, ha joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon alapuló kötelessége teljesítéséhez szükséges. 

Nem lehet betekinteni: 5 o Döntés tervezetébe, o Zártan kezelt iratokba o Állami v. szolgálati titkot tartalmazó iratba A beavatkozási dilemma értelmezése az eset kapcsán Van-e joga egy külső személynek egy autonóm család életébe beavatkozni? Mindenképpen be kell avatkoznunk (a szakellátás szabályainak megfelelően), hiszen a gyermek kiskorú és törvénybe ütköző cselekményt követett el. A szülő/törvényes képviselő/gyám kötelessége és felelőssége, hogy a gyermeket a társadalmi normáknak megfelelően nevelje, ne veszélyeztesse optimális testi – lelki – értelmi – érzelmi fejlődését. Célszerű pszichológust is bevonni az esetbe. Feltételezzük, hogy a szülői minták miatt a gyermek követheti a bűnözői életet. (szocializációs színtér a család, mintakövetés) Mivel gyermekotthoni elhelyezésről van szó, cél lehet a gyermekjóléti szolgálat számára az édesanya felkutatása – azért, hogy alkalmas-e a

gyermek nevelésére, valamint a nagymama támogatása annak érdekében, hogy ismét ő tudjon gondoskodni unokájáról. A gyermekek és fiatalok büntethetőségének kérdései  Az esetben szereplő A.J 8 éves Gyermekkorú, tehát a büntethetőség kizárt Nem büntethető a lopás miatt és nem is vonható „felelősségre”.A gyermekek esetében a jog eszköztelen. A fiatalkorúakat felelősségre vonhatják, és a bíróság az azonnali következmények nélküli próbára bocsátástól a javítóintézeti nevelésen keresztül a börtönbüntetésig többféle szankciót alkalmazhat az elkövetett bűncselekmények súlyosságától függően. Fiatalkorúak bírósága jár el. Egyes bűncselekményeknél az új Btk. 12 évre szállította le a büntethetőség korhatárát Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást

elkövető, 12. évüket betöltött gyermekek is büntethetők, ha megfelelő belátási képességgel rendelkeznek – legsúlyosabb büntetésük 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet. 6 2. tétel Milyen dilemmák vetődnek fel az alábbi eset kapcsán? B. I két hete az Ön gyermekcsoportjába került Ön áll hozzá legközelebb a gyermekotthon munkatársai közül, ezért Önhöz fordul tanácsért. Az Ön segítségét kéri abban, hogy mit tegyen, megtartsa-e terhességét. B I 12 és fél éves leány kiemelésére a családból azért került sor, mert elhagyva a családi házat, összeköltözött a szomszédjukban lakó 17 éves R. B- vel Iskolába nem jár, és két hónapos terhes. A környezettanulmány tanúsága szerint B I szülei nem találnak a történtekben semmi rosszat, elvetendőt, hiszen, amint az anya elmondta, ő is 12 évesen szülte első gyermekét, B. I nővérét, aki 13 évesen ment el otthonról, s szülte meg gyermekét. R B szülei is

rendjén valónak találják a történteket, vállalják a születendő gyermek felnevelését. R B-ék egy kétszobás lakásban laknak Az egyik szobában élnek a szülők a két kisebb fiú- gyermekükkel, a másik szobában B. I és R B B I-t a bekerülése utáni napokban R. B gyakran látogatta, ám az idő múlásával a látogatások ritkulnak Úgy tűnik, hogy B. I sem hiányolja a gyakoribb találkozásokat Információtartalom vázlata:             A szakember és a kliens közötti bizalmi kapcsolat értelmezése; Információkezelés dilemmái; Ki a kliens? kérdése; Jogi dilemmák; Az emberi jogok és személyiségjogok: A gyermekek jogi védelmének alapszabályai; A tankötelezettség szabályai; A szülői felelősség jogi értelmezése; A családból való kiemelés dilemmái; A gyermekek és fiatalok büntethetősége; A kultúrák egymás mellett élésének dilemmái; Összegzés:; 7  A szakember és a kliens

közötti bizalmi kapcsolat értelmezése; Hogy segíteni tudjon a kliensnek a szakember, információkhoz kell jutnia, A hiteles információ feltétele hogy őszinte nyílt kommunikáció alakuljon ki közöttük. A bizalomi kapcsolat feltétele: az empátia, teljes elfogadás, értő figyelem, odafordulás, és a személyes szimpátia megléte.  Információkezelés dilemmái; Információkezelés: információgyűjtés, a kapott információk rendszerezése, az információk feldolgozása. Az első információkat a gyermeklány terhességéről, tőle kapja a gondozónő Utána a többi információ a gondozásba vétel dokumentációjából való. Miért került sor a kiemelésre, kivel élt együtt, ki a gyermek apja, milyen környezetben élt. Fontos a szociális háttér és emberi kapcsolatok feltérképezése. A kapott információkat dokumentálni kell, tervet készíteni a segítés lehetséges módjairól. Sok információ kerül a gyermek gondozója birtokába, amit

megfelelően tudnia kell kezelni, a szakmai együttműködés etikai szabályait figyelembe véve.  megjelenik a titoktartási kötelezettség  a gyermekotthon igazgatóját, mivel ő a gyermek gyámja,a gondozónő értesíti arról amit a lány elmondott neki, de senki másnak nem beszélhet róla!  a gyermek a gondozónő tanácsát kéri, de köti őt a gyermeknek az a joga, hogy "joga van eldönteni megtartja- e a gyermeket  Ki a kliens? kérdése; A kliens: az ember, akinek szükséglethiánya van és kéri, vagy elfogadja a segítséget. Az önkéntessége alapján dolgozik, de vannak olyan kliensek, akiknél az önkéntesség nem biztos, hogy fennáll. Ez esetben kliens: a 12 éves kislány  Jogi dilemmák;  házasodni még kiskorúságuk miatt nem házasodhatnak  a gyám (igazgató) és a kiskorú kismama kérheti a terhesség megszakítását  vizsgálandó a szülők felelőssége  ki és hogyan avatkozhat az ügybe A 12 és fél

éves gyermeklány terhessége komoly jogi dilemmákat vet fel. A kislány kiskorú, jogi lépések esetén felmerül az apa felelősége aki szintén fiatalkorú. A kislányt saját családjából kiemelték, mert megszökött R.B családjához, de igazából nem kötődik sem ehhez a családhoz, sem a fiúhoz ( a bekerülése óta ritkulnak a látogatások, nincs komoly 8 kapcsolattartás). A szituációból nem derül ki, hogy a kislányt ideiglenes, vagy tartós gondozásba vették. Ki dönthet a születendő gyermek sorsáról, kinek van beleszólása? (a kislány, a lány családja, az apa és családja, a kijelölt gyám) R.B családja felnevelné a születendő gyermeket - de megszülethet-e ez a gyermek?; örökbe adható-e R.B családjának?; B.I családja, hogyan fogadná a gyermeket? Ebben az esetben az orvosi háttéren kívül be kell vonni jogi és gyámügyi szakértőt is az eset megnyugtató rendezéséhez.  Az emberi jogok és személyiségjogok: 1. 2. 3. 4.

A korlátozásnak megfelelő erős, észszerű indoka legyen, A korlátozás az indok szempontjából releváns kell legyen, A korlátozás szükséges legyen A korlátozás elkerülhetetlen mértékű legyen Abszolút jogok – – – – – élethez és az emberi méltósághoz való jog Kínzás tilalma minden ember jogképes ártatlanság vélelme Védelemhez való jog  A gyermekek jogi védelmének alapszabályai; 9 a gyermekvédelmi (1997. évi XXXI tv) törvény alapelvei:  A kiskorú gyermek mindenekfelett álló érdeke  Gyermekek családban történő nevelését segítő ellátásoknak igazodni kell a családok helyzetéhez, szükségleteihez.  A családból kiemelt gyermeknek biztosítani kell a biztonságot, neveltetést, egészséges fejlődést, gondozást.  Az önkéntesség elve.  A törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetést. alapszabályok: a gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok,

bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. Az eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal- és jogszabályban meghatározottak szerint- elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. a gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. a családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell. A gyermek szülője vagy törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybe vételére. a gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód

követelményét meg kell tartani. a gyermek döntéseit meg kell hallgatni gyermekjogi képviselőt (jogi személy) kell bevonni, aki köteles a gyermek jogait védeni. Ő segít megfogalmazni a gyermek panaszát. A gyermek ellátójánál szúrópróba szerűen vizsgálatot tarthat. Míg a gyermek fel nem nő, figyelemmel kell kísérnie a sorsát  A tankötelezettség szabályai; 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 6 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXC törvény 95 § (6) Hatálytalan: 2012. IX 1-től 2011. évi CXC törvény 95 § (6) A nemzeti köznevelésről 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség 45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. 10 (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben

tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a

gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. (6)132 Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse

tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. (7)133 A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.  A szülői felelősség jogi értelmezése;  Az Alkotmány szerint:"A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó neveltetést megválasszák."  A Magyarországon a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.)  Jelenleg a család társadalmunk alapvető egysége. A szülő joga, hogy védjék gyermekük biztonságát, egészségét, és erkölcsét, és az ő kötelességük, hogy gondozzák, ellenőrizzék, felügyeljék és neveljék őt. A nevelésbe beletartozik az iskoláztatás, az otthoni tanulás és a gyermek magatartása is.  A szülő tehát elsősorban

felelős gyermeke neveléséért, taníttatásáért 11  A családból való kiemelés dilemmái; Dilemma: Mivel tesz jót a segítő? Ki kell-e feltétlenül emelni a lányt a környezetéből? Dilemma lehet a segítőnek. A fenti szituációban a kislányt kiemelték a családból, saját vérszerinti családjától meg szökött, és abból a családból is kiemelték, ahová szökött (a fiú és családja). Dilemmát okoz a szakembernek, hogy mivel mind a lány, mind a fiú családja elfogadhatónak tartja, hogy ilyen fiatalon szüljön, sőt a fiú családja vállalná B.I gyermekének felnevelését, hogy B.I intézeti körülmények között nevelkedjen-e tovább Amennyiben megszületi a gyermek, gyermekotthonban, vagy inkább vérszerinti családjánál kerüljön elhelyezésre. Dilemma: a szabályozott, de mégis gyermekotthoni körülmények, vagy a rosszabb szociális viszonyok ellenére a családi környezetben történő nevelkedés lenne-e megfelelőbb a

gyermeknek. A szituációból kiderül, hogy 2 szobás lakásban laknak a fiú szülei, két gyermekkel, milyen körülmények közé kerülne a csecsemő az anyukával?  A gyermekek és fiatalok büntethetősége; a lány még gyermek, mert 3-14 éves korig gyermekről beszélünk a fiú már fiatalkorú, mert 14-18 éves korig fiatalkorúról beszélünk A fiatalkorúak büntetőjoga ismeri a tevékeny megbánást és jóvátételt, aminek következtében a fiatalkorú nem büntethető, ha ez elkövetett cselekmény 5 évnél nem súlyosabban büntetendő az okozott kárt az elkövető a sértettnek a közvetítői eljárásban megtérítette a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.  A kultúrák egymás mellett élésének dilemmái; Az esetből leírásából következtethetünk, hogy cigány családról van szó, hiszen a roma kultúrában elfogadott norma, hogy már a korai nemi érés következményeként igen fiatalon szexuális életet

folytatnak, ami több legtöbb esetben a szülői felvilágosítás hiánya, illetve az iskolai tanórákról való hiányzás, valamint a fogamzásgátló szerek hiányos ismerete miatt viszonylag korán szülővé válnak. A cigány nők korábban kezdenek szülni, mint a nem roma többséghez tartozók, a magyar társadalomban. A házasságot és különféle formáit univerzális jelenségként tartják számon. Ennek az a tény sem mond ellent, hogy a cigányok körében hagyományos értelemben véve hiányzik ez az intézmény. Éppen ellenkezőleg, a cigányok szexuális és szerelmi életével, a nemzéssel kapcsolatos megegyezések, tiltások és tabuk a házasság intézményének elismeréseként is értelmezhetők, amely ugyanakkor ténylegesen nem létezik. A párok belső érzelmi viszonyait és társadalmi szerepüket, magatartásukat általában koruk és nemük határozza meg. A nő tiszteletet érez a férje iránt, és elismeri annak hatalmát. A férfi hatalma

házastársa felett nem különbözik attól a hatalomtól, amit saját rokonságának női tagjai felett gyakorol. Ezenfelül természetesen megilletik a mindenki által elismert szexuális előjogok. A pénzügyekért az asszony a felelős, csak úgy, mint a gyerekek neveléséért, ami majdnem kizárólag a nő feladata. Dilemma: a különböző kultúrák által elfogadott normák, értékek, szokások különböznek, ez sokszor okoz konfliktust. A törvény betartása: 12 A cigányságnak is bármennyire is eltérő kultúrával rendelkeznek a törvények betartása kötelező!  Összegzés:; Tehát ebben az esetben nekem, mint gondozónak még abban az esetben is, hogy szimpatizálok a kislánnyal, és együttérzek a problémájával mégis a legfontosabb a kontroll kézbentartása és a mielőbbi segítségnyújtás több szakember bevonásával a gyermek mindenekelőtti érdekeit figyelembevéve. A gyermeket segíteni kell a döntés meghozalatában, de mindenképpen

gyorsan és körültekintően felvilágosítva őt a terhessége megtartása és a terhesség megszakítása esetén ért következmények tudatában. 3. tétel Milyen dilemmákkal kerül szembe a gyermekjóléti szolgálat munkatársaként az alábbi eset kapcsán? A gyermekjóléti szolgálathoz érkezett iskolai jelzések szerint a 12 éves T. J állandóan fáradtnak, gondterheltnek tűnik. Társai hívására sem vesz részt délutáni játékokban, programokban. Tanulmányaiban megfelelő eredményeket ér el, de a saját maga által elvártnál alacsonyabb értékelések esetén szorongás, lehangoltság jelei vehetők észre viselkedésében. Igyekszik ezeknek a jegyeknek a kijavítására Törekszik a külső elvárásoknak való teljes megfelelés elérésére. T J édesanyjával kettesben él, amióta édesapja elhagyta őket. Az anyához erős érzelmi szálak fűzik, mindent megtesz érte, mindenben meg akar felelni a saját maga által felállított elvárásoknak,

gondoskodni akar édesanyjáról, fenn akarja tartani a család működésének látszatát. A gyermek apja időnként küld ugyan pénzt a gyermek számára, eleget tesz tartásdíj fizetési kötelezettségének, ám a két hónappal ezelőtti elköltözése óta személyes kapcsolatot nem tart sem a gyermekkel, sem a volt feleségével. Az anyát nagyon megviselte a férje távozása, azóta folyamatosan táppénzen van. Mióta fiával egyedül maradt nem jár társaságba, rokoni, baráti kapcsolatait hanyagolja, a lakásból szinte ki sem lép. A bevásárlásokat, hivatalos ügyek intézését a fia végzi. A háziorvos időnként meglátogatja az anyát a gyermek hívására, de a felírt gyógyszereket is T. J váltja ki Információtartalom vázlata:  Az információkezelés dilemmái:;  Ki a kliens?;  A család feladata és funkciói; 13       A családi szerepek Szerepkonfliktusok a családban A családi szerepek és szerepek átalakulása

válás után: ; A válás hatása a gyermekekre; A gyermek szükségleteinek sérülése; Felkínálható ellátásokkal kapcsolatos dilemmák;  Az információkezelés dilemmái:; A szakmai együttműködés etikai szabályai Kompetencia-határok (hatáskör, illetékesség): A hatáskörök határait be kell tartani! A szociális munkás felelőssége kiterjed a  kliensekkel,  munkatársakkal és  egyéb szakmák képviselőivel való együttműködésre. A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő folyamatért, annak minőségéért, és az általa bevont önkéntesek, gyakornokok, laikusok nyújtotta szolgáltatásokért is. Munkatársaival való kapcsolatában alapvető érték - az együttműködés, a tisztelet, a bizalom, a szolidaritás. Szakmai közszereplést vállalva a szociális munkás minden esetben közli, milyen minőségben, kinek a nevében nyilatkozik vagy cselekszik. A szakmai titoktartás szabályai szerint

kezeli a birtokába jutott információkat. Dilemma: Választási nehézség, döntéskényszer.  Megbeszéljem-e az orvossal a helyzetet?  Miben segíthetne anya a gyermekének?  Együttműködés rendszeressé váljon-e a segítő és az iskola, gyermekközösség között?  Ki a kliens?; A gyermek a kliens. A szociális munkás a kliens érdekeit képviseli, de tiszteletben tartja mások érdekeit is. A kliens és a szociális munkás kapcsolata a bizalmon alapuló segítő tevékenység. 14 A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások - megkülönböztetés nélkül - mindenki számára elérhetők legyenek.  A család feladata és funkciói; A család a társadalmi kapcsolatok egyike, a társadalom legkisebb egysége. Az elsődleges szocializáció színtere a család, beilleszkedési mintát nyújt a társadalomba. Olyan kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági, vagy leszármazási/vérségi kapcsolat köt össze. A

statisztika szerint 3 családtípust különböztetünk meg: - házaspárt, - házaspárt gyermekkel, egy szülő gyermekkel. Ezt szokás családmagnak, vagy nukleáris családnak nevezni a Család funkciói:  Biológiai, reprodukciós funkció  Gazdasági termelési-fogyasztási funkció  Szocializációs funkció Fontos feladata még:  Pszichoszociális/védelmi funkció,  Szellemi és kulturális funkció,  Gondozó ellátó funkció,  Támogató funkció  Identitás forrása  Referencia és kontrollcsoport  Életfilozófiát közvetít  Érzelmi teherbírást erősít (konténerfunkció- anya szerep, fusztráció tűrése, érzelemkielégülés, veszteség esetén erősít)  Gyakorlati segítséget nyújt  Pihenés regenerálódás színtere Alrendszerek között nagy az egymásrautaltság: szülők, gyermekek alrendszere. Alrendszerek között a határok tiszták legyenek. Sérült most! Jó legyen a kommunikáció az alrendszerek között

és belül!  A családi szerepek A családi szerepek: Szülői szerepek, gyermekszerepek, nagyszülői szerepek Nemi – házastársi – szülői szerep: E szocializáció alapvetően a szociális utánzás, az identifikáció és az internalizálás lépéseit követi. - - Nemi szerepek: ez az a szereptípus, amelynek megtanulása a legkorábban kezdődik. Megfigyelés, mintakövetés Házastársi szerepek: ennek elsajátítása is viszonylag korán kezdődik, bár tudatosulása a serdülőkor tájékán kezdődik. Itt a gyermek csak „megfigyelőként” vesz részt. Kivéve a „kora gyermekkori játékok” (=papás-mamás), ill. a serdülőkortól a házasság előtti párkapcsolatok – itt „gyakorolhatnak” is. Szülői szerepek: e szerepek elsajátítása viszonylag intenzív „mintaközvetítés” eredménye. A gyerekek aktív részesei a szülői szerepek gyakorlásának. Közvetlen tapasztalataikkal ezek a legnyitottabb 15 családi szerepek. (gyakran ki is

próbálják a kistestvérrel szemben – amíg azok engedik).  Szerepkonfliktusok a családban Szerepkonfliktusok a családban: Akkor fordulnak elő, ha a szerepek felcserélődnek. Vannak különböző szerepek a családban. Anya, apa, szülő, gyermek, testvér Ha a családi szerepek felcserélődnek, akkor a család működése veszélyben van. Törekedni kell az egyensúlyra és a szerepek betartására, mert ez konfliktust okoz. (elmagányosodás) Itt a fiú az apai szerepbe kényszerült. Konfliktus fogalma: összeütközés, összecsapás, harc, küzdelem. A résztvevő felek között szándékaik, céljaik felett összeegyeztethetetlenség áll fenn. Ellentétes irányú és azonos intenzitású erők feszültsége. 1 személy egyidejűleg általában több szerepet játszik, amelyek elvárásai között ellentmondások lehetnek. Ezek okozzák a konfliktusokat Az esetben: szülői-házastársicsaládfenntartói szerep  A családi szerepek és szerepek átalakulása

válás után: ; - - A női foglalkoztatottság teljes körűvé válása gyakorolta az egyik legmeghatározóbb hatást a válások számának alakulására A családi szerepek átalakulása (a házastársak között a családi és nemi szerepekről alkotott eltérő elképzelések egészen az első gyermek születéséig összeegyeztethetőek) Sok nő jogot formál az önállóságra, karrierépítésre, családon kívüli sikerességre A családok nyitottabbakká váltak. Pl a munkakapcsolatok révén; ellenkező neművel. Ez alkalmat teremtett arra, hogy a munkakapcsolatok során kialakult érzelmi kapcsolatokhoz szexuális vonzalom is társulhasson. A munkavállalás önálló keresethez juttatta a nőket, ami a férjektől való anyagi függetlenséget is jelenti. A saját jövedelem megteremti a lehetőséget a házasságon kívüli életvitelhez, ezáltal csökkenti a válások gazdasági okok miatt való elkerülésének veszélyét.  A válás hatása a gyermekekre; A

gyermek és a család életében törést jelent a válás. Sokszor saját magukat okolják a gyermekek a válásért. Fontos az őszinte kommunikáció, a gyermek érdekében az együttműködés, a család egyensúlyának minél jobb helyreállítása.  A gyermek szükségleteinek sérülése; A Maslowi piramis alapján sérül, a második, harmadik szint (biztonság, szeretet). Így a gyermek szükségletei sérülnek, kamaszkora csak nehezíti a helyzetet. 16  Felkínálható ellátásokkal kapcsolatos dilemmák; Segítés az anyának, kíséret bevásárláshoz, tanácsadás a papírok rendezésében. Segítés a fiúnak az anya gyermek kapcsolatában, hogy kizárhatóvá váljon a szerepzavar. Kérdés, hogy mennyire mélyen avatkozhatunk be az egy szülős család problémáiba, mikor nem sértő a segítség? 4. tétel Milyen szempontokat kell figyelembe venni az utógondozói ellátás megszűnésekor, megszüntetésekor? Zs. T 15 évesen került a gyermekvédelmi

szakellátásba rendőrségi beutalás alapján, lopás miatt. Egy trafót tulajdonított el, amire az erős elektronikai érdeklődése, aktuális szerelése miatt volt szüksége, s amit vissza is szolgáltatott eredeti állapotában a tulajdonosnak. Zs T szülei elváltak, ő az anyjánál maradt, s az anyai nagyszülők lakásában éltek. Az anya és a nagyszülők is alkoholizáltak - valószínűleg emiatt került sor a kár megtérítése ellenére is - a családból való kiemelésére. Bekerülését követő egy hónap eltelte után az anya halálhírére hazautazott. A temetést követően még otthon tartózkodott egy hétig Ez idő alatt nagyszülei is elhaláloztak. Az apjával semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn soha, a kapcsolatot az apa sem kereste fiával. Zs T számtalan kudarca ellenére befejezte általános iskolai tanulmányait, de továbbtanulásról hallani sem akart. Korán kelt, kemény fizikai munkát végzett a szabadban, derekasan helytállt,

munkaadója teljesen elégedett volt vele. Soha, semmilyen probléma nem merült fel vele kapcsolatban sem magatartása terén, sem a bekerülését indokolttá tevő, elkövetett ballépése kapcsán. Nevelői állandó unszolására később - nem sokkal nagykorúsága elérése előtt - mégis beiratkozott a szakközépiskolába, szakmát szerzett jó eredménnyel, azonnali foglalkoztatási ajánlattal. Most a gyermekotthonból való kiköltözését fontolgatja, hozzákezdett önálló életvitele megtervezéséhez, kialakításához. Információtartalom vázlata: 17          Az utógondozás és az utógondozói ellátás fogalma; Az utógondozás feltételei; A fiatalkorúak bűnelkövetésének szankciói ; A családból való kiemelés dilemmái ; Szocializációs hatások; Erőforrás-lista készítése; Az önálló életkezdéshez szükséges feltételek ; Az önálló életkezdés támogatásának lehetőségei; Az önálló háztartás

bevételeinek és kiadásainak mérlege;  Az utógondozás és az utógondozói ellátás fogalma; A személyes gondozás keretébe tartozó ellátási feladat. A gyerek egészséges fejlődésének elősegítése, prevenció/megelőzés Jelzőrendszer - a veszélyeztetettség megelőzése A családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozás (szülői jogok!) Az utógondozó tervet készít, figyelemmel kíséri, rendezi, segíti a gyerek-szülő kapcsolatot és fél évente helyzetértékelést ír; egy év után döntés, ami a gyámhivatal hatásköre , hogy az utógondozás eredményesen megtörtént, a gyermek a családban marad- vagy átmeneti nevelésre kerül sor. Utógondozói ellátás Az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal életkezdési utógondozását látja el az utógondozói otthonba bekerülési lehetőség: 18-21 vagy 18- 24 éves korig, megállapítása gyámhivatali hatáskör. Utógondozói ellátás: A Gyámhivatal

a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli a további utógondozói ellátást, ha a fiatal nem tudja önállóan biztosítani létfenntartását, vagy nappali tagozaton tanul, illetve várja felvételét szociális bentlakásos intézménybe. Otthont nyújtó, teljes ellátást ad, szigorú feltételekkel. Tartalma a lakhatás, szükség szerinti ellátás, iskoláztatás. Az utógondozói ellátást biztosíthatja: 1) nevelőszülő 2) gyermekotthon 3) utógondozói otthon 4) külső férőhely (kollégium) 5) fogyatékosok, pszichiátriai betegek otthona 18 Az utógondozás és utógondozói ellátás is szakellátás.  Az utógondozás feltételei; 18 év alatt: 1 év A gyámhivatal az átmeneti nevelést megszünteti a fennálló probléma megszűnése miatt. A gyermek visszakerül a családba Utógondozót jelöl ki a gyámhivatal A családnak együtt kell működnie a családgondozóval 18 év felett: 1 év Eletre való felkészítés, Eletvezetési tanácsadás

biztosítása  az utógondozott legyen nagykorú és nagykorúságának napján legyen szakellátott  a fiatal 24 éves koráig lehet utógondozott, ha a) nappali tagozaton tanul b) nincs hol laknia, de dolgozik c) szociális intézményi elhelyezésre vár d) ha kéri a fiatal e) ott lehet ellátásban részesíteni ahol addig élt f) lakásotthonban (12 Fő) éjjel- nappali felügyelet g) külső férőhely h) gondoskodnak róluk  A fiatalkorúak bűnelkövetésének szankciói ; Szankciók: megtorlás, mindig arányos az elkövetett tettel (szükséges és elégséges): 14 éves életkorig a gyermek nem tartozik büntetőjogi felelősséggel tetteiért. 14-18 éves kor között a fiatalkorú cselekedeteiért büntetőjogi felelősséggel tartozik, csak enyhébbek a büntetések. Kötelező a kihelyezett védő alkalmazása. Foganatosítható rendelkezések az 1997/XXXI törvényerejű rendeletben, napjainkban szigorodnak. Gyámhatósági intézkedések bűncselekmény

esetén:  védelembe vétel,  ideiglenes hatályú elhelyezés,  átmeneti nevelés, Ügyészségi, intézkedések lehetnek bűncselekmény esetén: 19  pártfogói felügyelet: 1-3 év Nem büntethető, aki a cselekményt kóros elmeállapotban, vagy kényszer, fenyegetettség alatt követte el.  A családból való kiemelés dilemmái ; családból való kiemelés lehet, ha:  objektív depriváció: a gyermek kirekesztődik a saját, biztonságot nyújtó családi környezetéből (szellemi, kulturális szokások)  szeretettől való megfosztottság  szociális jóléttől való megfosztottság  mentális megfosztottság (értékrend)       kiemelhető e a családból jobb lesz e neki, ha elszakítják a családjától ki re támaszkodhat a családban van-e pozitív minta a családjában képes lesz-e otthon megváltozni van-e olyan családtag aki figyel rá, segíti  Szocializációs hatások; A társadalomba való

beilleszkedésre nevelünk. A szocializáció színterei: család, intézmények, társadalmi közegek, ide tartozik a serdülő kortárs-kapcsolatai is. Ez ebben a korban komoly befolyásoló személyiségalakító tényező Családi és külső kapcsolatai révén valamint saját tapasztalatai által sajátítja el az egyén a társas-, társadalmi élet szabályait, normáit, kommunikációit, a társas együttműködés elveit. Ezek mind hatással lesznek személyiségére. Igy sajátos, szociális személyiséggé formálódik Az intézményekben a családi identitás/önmeghatározás hatásait a nevelők formálják tudatos irányítással, a gyerek magatartását és értékrendjét formálják. A stabil környezet hatására válik stabil felnőtté a gyermek.         sok veszteség érte, nem igazán törődtek vele szocializációja nem volt megfelelő, pozitív példa hiánya alkoholista szülők(anya, nagyszülők) nem volt példa a családban a

tanulásra ha önálló életre készül úgy fog –e élni, ahogy otthon látta vagy sikerült újra szocializálni vagy jönnek a haverok és újra rosszútra tér akaraterő megerősödése  korai önállósodás  szakma kitanulása  támogatók megjelenése az életében  a múlt lezárása 20  Erőforrás-lista készítése; Természetes és mesterséges erőforrások az egyén környezetében: család, barátok, hivatalok, intézmények, szolgáltatások; INTEGRACIO: A társadalomba milyen támaszok segítségével, hogyan illeszkedünk be. Egyén helye a családban, az intézményekben; a lelki-testi-értelmi szükségleteket kitől, hogyan kaphatja meg. Személyes gondoskodást nyújtó támaszok: egészségügyi, oktatási, mentális, szociális, jogi segítségnyújtó szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, (utógondozás). Anyagi  rakott e félre pénzt  van-e vagyona, megtakarítása  van-e rendszeres jövedelme  munkáltatói támogatás

 lakhatási támogatás (akár a munkahelyéről) Erkölcsi  kire támaszkodhat  kire számíthat  gyermekotthon dolgozói  gyám  utógondozó  Családgondozó  munkáltató is, aki foglalkoztatási ajánlatot adott  Az önálló életkezdéshez szükséges feltételek ; - társadalomba való beilleszkedés / társas kapcsolatok! a munka világába beilleszkedni / Anyagilag biztosítani tudja egzisztenciáját/ képes legyen önálló életre / egészség, pozitív családmodell/ megfelelő normák: magatartás, viselkedés. szülői példák, szerep, partnerválasztás felelősségtudat problémahelyzetek felismerése, kezelése nyitottság mások felé rendszeres havi jövedelem megtakarított pénz tudja magát ellátni iskola befejezés  Az önálló életkezdés támogatásának lehetőségei; 21 állami-önkormányzati támaszok mesterséges támaszok: intézetek, intézmények, hivatalok, szolgáltatások, anyagi lehetőségek természetes

támaszok: család, barátok Otthonteremtési támogatás az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült gyermekek lakásvásárlását segíti elő. Otthon teremtési támogatás feltételei:  kérelmezni kell, a Gyámhivatal a gyermeket a nagykorúság elérése előtt írásban tájékoztatja erről a lehetőségről  igényét 18-24 éves koráig (iskolába járás esetén 25 évig) terjesztheti elő a lakóhelye szerinti illetékes Gyámhivatalnál.  l8. életévét betöltötte a gyermekvédelmi rendszerben  nagykorúság előtt három évet otthonban élt  jelentős vagyona, vagy megtakarítása nincs  kizárja az utógondozói ellátást  lakásvásárlásra, felújításra adnak, albérletre nem  utógondozó 1 évig köteles segítséget adni a támogatás céljának megvalósulására  az otthonteremtési t. a gyámhivatal határozata alapján a település önkormányzatának jegyzője biztosítja a központi költségvetés terhére 

jogosult az utógondozói ellátásra  munkaadója meg van elégedve vele, még akár tőle is számíthat segítségre  elő takarékossági számla nyitása  Az önálló háztartás bevételeinek és kiadásainak mérlege; anyagi gazdálkodás felhasználói tervezet: kiadások-bevételek, költségvetés maradék, ésszerű gazdálkodás, takarékosság Bevétel: önálló kereset, rendszeres szociális segély Kiadás: lakbér, rezsiköltség, étkezés, kultúra-szórakozás 22 5. tétel Segítség lenne-e a gyermekek kiemelése saját családjukból? Az illetékes gyermekjóléti szolgálat kilenc testvér közül hét kiskorú védelembe vételének megszüntetésére és nevelésbe vételének elrendelésére tett javaslatot (a háromhetes csecsemőt és a másfél éves leánykát nem vennék védelembe). Indokaik szerint az óvodáskorúak esetében beszoktatási nehézségek merültek fel, az iskolások esetében pedig tanulmányi problémákat

tapasztaltak. A házaspár a kilenc gyermekkel az apai nagyszülői házban él, ahová úgy három hete befogadták az egész családot. A belterületi, szoba-konyhás, de utólag még egy helyiséggel megtoldott, komfort nélküli parasztház egyetlen fűtött helyisége a nagyszoba, az ágyakon és néhány széken kívül itt már hely sincs több bútornak, a vizet a kerti csapról hordják be. A nagyszülők a fiuk és a menyük életviteléről őszinte elismeréssel beszéltek Elmondták, hogy a fiuk dolgos és hazaadja a pénzt - azt a gyermekekre költik -, a menyük ellátja és összetartja a családot, ez az ő szemükben igen fontos érték. A szülők és az apai nagyszülők viszonya jó, barátságos és egymás megsegítésére alkalmas. A nagymama és a nagypapa el tudja látni a gyermekek felügyeletét. A nagyszülők korukhoz és egészségi állapotukhoz mérten (63 és 69 évesek) megfelelően gondoskodnak a gyermekekről. A nagypapa nyugdíjügyének

intézéséhez segítségre, tanácsra és utánjárásra is szükség lenne, ezt eddig nem tudták megoldani. A nagymama ugyan írástudatlan, de kifejtette, hogy ő mindig szigorúan elküldi reggel az iskolásokat, mert ebben rendnek kell lenni. Az iskolába járás elősegítésében a nagyszülők partnernek tűnnek, a délutáni tanulásnak és leckeírásnak viszont nem igazán érzik a jelentőségét. A viszonylag fiatal, feltörekvő szándékú cigány házaspár látogatásunkkor éppen hivatali ügyeinek intézéséből tért haza kiöltözve. A szülők kötelességeik teljesítésére törekszenek. A férj 1996-tól munkanélküli, tavaly a gyermekjóléti szolgálat segítségével jutott közmunkához, nagy örömmel újságolta, hogy most 8 hónapra 23 ismét szerződést kötöttek vele. A szülőkkel való beszélgetésből az érződik ki, hogy ők szeretnék megnyugtatóan rendezni a saját helyzetüket. A családnak szándékában állt a csecsemő érkezése

előtt kicsit rendbe szedni, kimeszelni a nagyszülőktől ugyan messzebbi, kültelki kolóniában lévő házat, és oda visszaköltözni. Reménykednek abban, hogy az időjárás is barátságosabbra és szárazabbra fordul, így a gyerekeknek sem jelent majd akkora gondot a bejárás. Nagyon szeretnének beköltözni a településre, de a lakáshoz jutás önerőből teljesen valószínűtlennek látszik. A közmunka díjából és a családi pótlékokból élve szociális és anyagi helyzetük meglehetősen kilátástalan. Már tavaly ígéretet kaptak, hogy majd önkormányzati segítséggel rendszeresítenek egy kisbuszt, ami a kolóniából behordja az óvodába, iskolába a kint élő családok gyermekeit; előrelépés ebben az ügyben azóta sem történt. A kolóniáról a gyerekeknek az iskolákig több mint 4 km-t kellene naponta kétszer megtenniük, ez jó idő esetén még kivitelezhető is megfelelő erőnléttel. Esőben viszont a majd három kilométeres kivezető

földút sártengerré változik, az út menti tehéntelep trágyadombjai tovább nehezítik a helyzetet. A kirendelt családgondozó és a családtagok közötti viszony nem megfelelő, a látogatások futólagosak, a bizalmi viszony nem épült ki, nem ül le a családnál, nem hallgatja meg őket. Szavait a családtagok kioktatásként, vádként, hibáztatásként élik meg Információtartalom vázlata:          A védelembe vétel és a nevelésbe vétel fogalma és feltételei; A szegénység fogalma; A szegénység területi és társadalmi jellemzői; A lakhatás és támogatásának lehetőségei; A tanulás segítségének lehetőségei; A családi nevelés előnyei; Szociálizációs és értékütközések; Kötődés,és a biztonságérzet összefüggése:; A beavatkozási dillemma értelmezése az eset kapcsán;  A védelembe vétel és a nevelésbe vétel fogalma és feltételei; (4)83 A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó

hatósági intézkedések: a) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, b) a védelembe vétel, c) a családbafogadás, d) az ideiglenes hatályú elhelyezés, e) a nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. 24 A hatósági intézkedések közül leggyakoribb a védelembe vétel. A védelembe vett gyermek veszélyeztetettnek tekinthető, de veszélyezettség megszüntetésére irányuló legenyhébb intézkedés. Ha a szülő vagy törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét önállóan nem tudja megszüntetni, de ha segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a település jegyzője a gyermekeket védelembe veszi. De nem jelenti a családból való kiemelést! Családgondozót jelöl ki. A lényeg, hogy a gyermekeket nem emeli ki a családból, intenzív gondozást valósít meg. nevelésbe vétel :

Az átmeneti és tartós nevelésbe vétel összevonása és a gyermekvédelmi gyámság bevezetése Az átmeneti és tartós nevelésbe vétel összevonása és a gyermekvédelmi gyámság bevezetése A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2013.évi XXVIItv rendelkezik az átmeneti és tartós nevelésbevétel összevonásáról „nevelésbe vétel” elnevezés alatt, valamint a gyermekvédelmi gyámság bevezetéséről. A Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) értelmében korábban a családjukból veszélyeztetettségük miatt kiemelt kiskorúakat a gyámhatóság átmeneti vagy tartós nevelésbe vehette, melynek eredményeként a gyermek a gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe került be és elsősorban nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba került. A gyermek gyámságát a nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, vagy hivatásos gyám láthatta el. A 2014.január 1-től

hatályos módosítás a korábbi megkülönböztetést megszüntetve egységesen a „nevelésbe vétel” elnevezésű hatósági döntést nevesíti, vagyis a hatályba lépést követően indult, családból való kiemelésre irányuló, valamint az átmeneti és tartós nevelés felülvizsgálati és gyámrendelési gyámhivatali eljárásokban az egységes nevelésbe vétel szabályai szerint kell eljárni és döntést hozni. Erre vonatkozó részletes szabályokat a 149/1997.(IX10) kormányrendelet tartalmaz A gyermekvédelmi gyámság jogintézményét - 2014. január 1-jei hatályba lépéssel - a 2012 évi CXCII. törvény állapította meg A gyermekkel kapcsolatos gondozási tevékenységtől különválik a gyermek törvényes képviseletének, vagyona kezelésének, érdekeinek és jogainak következetes képviselete, a gyám stabil kapcsolata a gyermekkel annak gondozási hely változtatása esetén sem változik. Minden megyében és a fővárosban is a területi

gyermekvédelmi szakszolgálatok működtetik a gyermek törvényes képviseletének ellátása érdekében gyermekvédelmi gyámi hálózatot, akik az eseti gondnoki tevékenységet is ellátják. A törvénymódosítás azonban méltányolja a nevelőszülő és a gondozásába helyezett gyermek közötti kapcsolatot, kötődést, melynek alapján a járási gyámhivatal döntése szerint egyes gyámi feladatokat - ha a nevelőszülő vállalja és a gyermeket legalább 2 éve neveli - a nevelőszülő is elláthat (pl. a gyermek tanulói jogviszonyával, a gyermeken végzendő műtéti beavatkozással, személyi okmányok beszerzésével kapcsolatban). A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy a 2014.január 1után bekerülő gyermekek esetében a 12 év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél (nevelőszülő, helyettes szülő) kell biztosítani. Ettől eltekinteni (pl gyermekotthonban vagy szociális

intézményben elhelyezni a gyermeket) csak a gyermek tartós betegsége, súlyos fogyatékossága esetén lehet, valamint, ha a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni. A 2013.december 31-én a szakellátásban lévő a) harmadik életévüket be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2014. 25 december 31-éig, b) harmadik életévüket betöltött, de hatodik életévüket még be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2015. december 31-éig, c) hatodik életévüket betöltött, de tizenkettedik életévüket még be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2016. december 31-éig kell gondoskodni, melyről a járási gyámhivatalok fognak dönteni. Ezen kötelezettség alól kivétel, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes

elhelyezés biztosítása. Itt is elsődleges szempont, hogy a befogadó szülőnél való elhelyezés nem járhat az együtt nevelkedő testvérek szétválasztásával. Már nem hatályos: ! a) átmeneti nevelésbe vétel: a gyámhivatal a gyermekeket átmeneti nevelésbe veszi, ha  a gyermek fejlődését a családi környezet veszélyezteti, és az az alapellátásokkal vagy a védelembevétellel nem szüntethető meg,  a védelembe vétel nem szüntethető meg,  a gyermek megfelelő gondozása a családon belül nem biztosítható. b) a tartós nevelésbe vétel:  a szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette  a szülők elhaláloztak  a gyermek ismeretlen szülőktől származik, és nincs kirendelt gyámja  a szülő a gyermekeket örökbe adja A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét évente- 3 éven aluli gyermek esetében félévente- felülvizsgálja. A nevelésbe vett gyermek

szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel. szülői felügyeleti jog megszüntetése:  a szülő magatartása veszélyezteti a kiskorú javát erkölcsi, értelmi, testi fejlődését  ha a kiskorút más személynél helyezték el, szülő nem működik együtt a gondozóval, nem tart kapcsolatot, és nem változtat életvitelén VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK: 60. §380 (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgáltatás) javaslatot tesz az ideiglenes hatályú elhelyezést követően, valamint a nevelésbe vételi eljárás során, illetve a nevelésbe vételt követően a gyermek ideiglenes gondozási helyére és a gyermek sorsának rendeződéséig a számára otthont nyújtó ellátást biztosító gondozási helyére (a továbbiakban: gondozási hely). 26 (2) Az ideiglenes gondozási hely meghatározása érdekében a gyermekvédelmi szakszolgáltatás kijelöli az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy

nevelésbe vett gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülőt vagy gyermekotthont. 69. §468 (1) A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha a) a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, b)469 a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét rendelték el, 73. §513 (1)514 A gyámhatóság - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor, és hogy a döntést megfellebbezték-e - annak elrendelésétől számított a) harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy b)515 harmincöt napon belül elrendeli a gyermek nevelésbe vételét, valamint egyidejűleg meghatározza a gyermek gondozási helyét és dönt a 79. § (5) bekezdés b)-g) pontjai szerinti járulékos kérdésekről, vagy c) két hónapon belül pert

indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt. 74. § (1)519 Ha a gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése a korábbi környezetében nincs biztosítva, két hónapon belül pert indít a szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt. (2)520 A gyámhatóság a per megindításával egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, a különélő másik szülő felügyeleti jogának feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek családbafogadó gyámjául rendeli. 75. §521 Ha a gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést követően azt

állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, két hónapon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, továbbá522 a) megállapítja a különélő másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését, és felhívja őt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el, b)523 a gyermek családbafogadó gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, c)524 gyermekvédelmi gyámot rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el. 76. § (1)528 A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek

fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett biztosítható, b)529 a gyermeket nevelésbe veszi, c) a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött, d)530 a gyermeket családba fogadják, e)531 a gyermeket örökbe fogadják, f)532 27 (2)533 A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermek gondozási helyét megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennállnak, azonban a) a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonban történő elhelyezését követően válik ismertté, hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló külön élő másik szülő, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhető, vagy b) a gyermek jelenlegi gondozási helyének megváltoztatása más okból indokolt. XI. Fejezet Nevelésbe vétel A

nevelésbe vétel elrendelése534 77. §535 (1) A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermek a) családja képessé válik a gyermek visszafogadására, b) számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor, c) örökbefogadása megtörténik, vagy d) eléri nagykorúságát, ha az a)-c) pontban foglaltak teljesülésére nincs lehetőség. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a nevelésbe vétel célja a törvényes képviselet és az otthont nyújtó ellátás biztosítása mellett a gyermek felkészítése az önálló életre. 78. §536 (1) A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és aa) a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett

megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy ac) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy ad) a gyermeknek az ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, b) a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és ba) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy bb) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot. (2) A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság a) a gyermek ideiglenes gondozási helyéül aa) 12. életévét be nem töltött gyermek esetén - a 7 § (2) bekezdés szerinti kivételekkel - minden esetben, 12. életévét betöltött gyermek esetén

lehetőség szerint nevelőszülőt, vagy - ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja - , ab) gyermekotthont, vagy ac) fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát jelöli ki, b) a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot rendel, 28 c) hivatalból dönt a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozásáról, vagy arról, hogy a szülő vagy más hozzátartozó nem jogosult kapcsolattartásra, d) három év alatti gyermek esetében megállapítja a különleges ellátási szükségletet, e) megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható. (3) A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga a) az (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontja szerinti esetben, b) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a gyermek hathetes életkorának betöltéséig szünetel. (4) A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételéről soron kívül, fellebbezésre tekintet nélkül

végrehajtható határozatban dönt. (5) A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság gondoskodik. (6) Ha a gyámhatóság a nevelésbe vételi eljárás során vagy azt követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, haladéktalanul pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt. (7) A gyámhatóság - ha arra a nevelésbe vételi eljárás során nem került sor - a nevelésbe vételt követően haladéktalanul eljárást indít a gyermek gondozási helyének meghatározása és a 79. § (5) bekezdés b)-g) pontjai szerinti járulékos kérdések eldöntése érdekében A nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése547 81. §548 (1)549 A gyámhatóság - kivéve ha a szülő szülői

felügyeleti jogát megszüntették vagy az megszűnt - a szülő kérelmére, vagy a szülő és a gyermekvédelmi gyám együttes kérelmére, vagy hivatalból a gyermek nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn. Ha a nevelésbe vétel megszüntetését a szülő kéri, a megszüntetéssel egyidejűleg hatályát veszti a szülőnek a Ptk. 4:126 § (1) bekezdése alapján tett jognyilatkozata. (1a)550 A gyámhatóság - a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel - a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának meghallgatásával, a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetése mellett a Ptk. 4:187-189 §-ában foglaltaknak megfelelően hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család

átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a nevelésbe vétel megszüntetése és a családbafogadás a gyermek érdekében áll. (2) A nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermeket családbafogadták, örökbe fogadták, nagykorúvá vált, vagy a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a gyermek a különélő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került.  A szegénység fogalma; Depriváció: 29 Valamitől való megfosztottságot jelent. Nemcsak anyagi értelemben használatos ( pl: Magányosság ) Szegénység: Anyagi értelemben vett depriváció. Szegény az, akinek a jövedelme a kiválasztott szegénységi küszöbnél alacsonyabb. A jövedelme egy bizonyos szintet nem ér el 1. Abszolút szegénység: Az egyéb vagy a család jövedelme nem éri el a létminimumot. A minimális szintű létfenntartás is nehéz. 2. Relatív szegénység: Az adott társadalomban meglévő átlagos jövedelemtől erősen elmarad az

egyén vagy a család. Az össznépesség kb 10 %-a abszolút szegény, az összlakosság 2/3ának megélhetése bizonytalan A szegénység társadalmi állapot, de etnikai vonatkozása is van: a cigányoknál az abszolút szegények aránya 60-70 %, további 20 % relatív szegény. A szegénység kultúrájának jellemzői: Megélhetés terén: 1. a szegények kidolgoznak egy túlélési stratégiát, mely segítségével a család biztosítja a létfenntartását. Nem gondolkodnak távlatokban, mindig csak a mát kell túlélni. 2. adósságspirál Egyik kölcsönből fizeti a másikat Ennek soha nincs vége A hitel egyre nagyobb lesz. Végleges eladósodáshoz vezet (egyre kisebb lakásba, egyre kisebb településre költöznek) 3. költségracionalizálás: amikor pénzhez jut a család, összeülnek és eldöntik, hogy melyik tartozást nem fizetik ki. Mérlegelnek, hogy melyik az amit szankciók nélkül megúsznak.(víz, gáz, villany) 4. otthoni gyermeknevelés, mint

spórolási mód Olcsóbb, ha nem adja be a gyermeket az óvodába.(nem kell vinni szalvétát, papír zsebkendőt. stb) Pénzszerzés terén: 1. fekete munkavállalás 2. saját stratégiák kialakítása: alkalmi munkákra brigádokba tömörülnek pl: betakarítási munkálatokra, kukoricatörés, szüret.Riadóláncot alkotnak, értesítik egymást. Ez az alkalmazónak is egyszerűbb, mert nem kell embereket keresnie 3. módosul az értékrendje: bármilyen munkát elvállal ha stabil, elfogadottá válik a megélhetési bűnözés. Életmód terén: 1. a hagyományok betartása: fontos a lelki egészség fenntartásához ( pl: cigányokra a zene, tánc lehet öngyógyító hatású, biztos pontok) Mindezek öröklődnek, mert - a gyerek ezt látja, neki ez a természetes, nem tapasztal mást, mert szegregáltan (területileg is elkülönülten) élnek 30 2. cigány családról van szó, rájuk fő jellemző a szegregáció, azaz elkülönülés A mások segítségét

sértőnek, vádaskodónak, kioktatónak tartják. Nekik pontosan megfelel az az életmód, melyben jelenleg élnek. Ők egymás mellett kitartanak, segítik egymást, és ami tőlük telik azt a gyerekeknek is megadják. De azt nem szívesen veszik, ha idegenek akarják a szülőket irányítani.  A szegénység területi és társadalmi jellemzői; társadalmi egyenlőtlenség: a szegregáció: elkülönülés 1. területi- hol él (falu, város) 2. etnikai- hazánkban etnikai csoportok vannak, saját kultúrájuk van 3. oktatási- milyen iskolázottságú, 8 osztály, szakmunkás, középfokú és felsőfokú 4. Anyagi, jövedelmi- vagyon, fizetés különbségek 5. Foglalkoztatási- van-e, és milyen munkahelye? Az eset tanulmányból több tényező befolyásolja, hogy a család szegénységben élt: - többgyermekes csalódásról van szó, 9 gyermeket nevel - az apa munkanélküli volt - a család cigány, ez negatív diszkriminációt von maga után pl. az apát nem

alkalmazzák - iskolázatlan szülők - lepusztult helyen élnek Eltérő helyzetek vannak emberek és családok közt. Nem mindegy kinek mi jutott a közösből Területi különbségek vannak (lakóhely szerint). -E besorolás alapján szegény a szóban forgó család. – Nem mindegy ki hol, merre lakik Pl: fontos, hogy egy településen van- e vasút, milyenek az útviszonyok, van- e kereskedelem, hol élünk településen belül. Így meghatározó jelenség a szegregáció= elkülönülés. Ez a településen belül erősen jelen van Ez esetben is a család szegregálódott. Társadalmi egyenlőtlenségek a) Szegregáció: elkülönülés b) Etnikai egyenlőtlenség: hazánkban etnikai csoportok vannak. Ezeknek a csoportoknak sajátos szubkultúrájuk van = helyi kultúrát alakítanak ki, melyeket fenntartanak. Pl: másság, cigányság c) Oktatási egyenlőtlenség: írástudatlanság az egyik mérési lehetősége. Lényeges, hogy hol van és mit ad az iskola. Az oktatásnak

vagy szerepe van az esélyegyenlőségben, emellett a családnak is. Az iskolának is van elkülönítő hatása Pl: osztályzat Iskolák között rangsor van. Az iskolán belüli jutalmazás, büntetés is egyenlőtlenséget szít Ma is van analfabétizmus. d) Foglalkoztatási egyenlőtlenség: összefügg az iskolai végzettséggel. Meghatározó, hogy milyen az egyén helyzete a társadalmi munkamegosztásban. 3 csoport van: 1) gazdaságilag aktívak: foglalkoztatottak 2) gazdaságilag inaktívak: nyugdíjasok, rokkantak 3) munkanélküliek 31 e) Jövedelem egyenlőtlenség: Vannak gazdagok és szegények. Ez nem mindig függ össze az iskolai végzettséggel. A megkülönböztetések vagyoni viszonyok alapján történnek A jövedelmet a család pénzbeli vagy természetbeni különbségei jelentik. Hazánkban az egy főre eső jövedelemben mérik a pénzbeli juttatásokat. Létminimum és nyugdíjminimumban biztosítják a juttatásokat.  A lakhatás és támogatásának

lehetőségei; A család helyzetében a pénzbeli és természetbeni juttatás is megoldás. Pénzbeli támogatások: GYVT alapján a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Pénzbeli támogatások: Szociális TV alapján a) Lakásfenntartási támogatás b) Átmeneti segély c) szociális segély  A tanulás segítségének lehetőségei; A szülők és az iskola együttműködése, az iskola segítséget nyújt a gyermekek tanulásában. Tanulást segíthetjük: Közvetetten: fejlesztő játékokkal, feladatokkal (memória, figyelem, gondolkodás fejlesztése) Közvetlenül: gyakorlás, lényegkiemelésben, rögzítésben való segítés, ellenőrzés, kikérdezés. Tanulási technikák, korrepetálás: Az esetleírás szerint a nagyszülők minden nap elküldik az iskolás gyerekeket az iskolába. De házi feladat elkészítésében nem szoktak segíteni. Ezért ha van rá mód az iskolában,a gyerekeknek jobb lenne a napközi,és

megírnák a leckét. Az iskolában korrepetálhatók,mivel tanulási problémájuk van,ezzel felzárkóztathatók a tanulásban.  A családi nevelés előnyei; 1997 évi XXXI.GYVT kimondja, hogy a gyerekeknek joguk van saját családi környezetben történő nevelkedéshez. A család az első nevelő közösség a gyermek számára. Anya és az apa egymáshoz fűződő érzelmei és a gyermek iránti magatartásuk adja a mintát ami a gyermek érzelmi életében későbbi alakulását is meghatározza. Lelki ártalmak, szeret hiánya, sivárság is nyomot hagy egész életében. A családból való kiemelés lelki sérülést okoz a gyermekeknek. Ezért lenne fontos, hogy családban maradnának, hiszen nekik nélkülözhetetlen a család érzelmi légköre a szülői kötődés.  a család a társadalom legalapvetőbb, legkisebb egysége, legszűkebb közössége.  a gyermek első közössége a család, amely megalapozza és erősen befolyásolja a gyermek testi- lelki

egészségét, erkölcsi fejlődését és jellemét.  a gyermeknek nap, mint nap újabb dolgokat kell megismernie, amik sok veszélyt rejtenek magukban. Ezek ellen is véd család 32  a gyermek emberekben és önmagukban való bizalma a családi élet melegétől függ  az otthon az első közösség, amely a legoptimálisabb feltételeket tartalmazza, ezáltal biztosítja a gyermek fejlődését  a családon belül tanulja meg először, hogy mit jelent személyekhez, tárgyakhoz, szabályokhoz alkalmazkodnia.  segíti a társadalmi igények megfelelő erkölcsi fogalmak, normák elsajátítását - személyesség - kölcsönösség - kapcsolatok erőssége - értékek, szabályok, elvárások közvetítése - légkör - kommunikáció - én-kép - szeretet, bizalom - világról alkotott kép - családmodell  Szociálizációs és értékütközések; Tanulás fontossága Intézmény áll szemben a nagyszülővel  Kötődés,és a biztonságérzet

összefüggése:; A kötődés célja a biztonság. A biztonságos kötődés kialakításához a legjobb módszer a figyelmes, és érzékeny gondoskodás. Az elhanyagoló bánásmód bizonytalan kötődéshez vezet. Anya és a gyermek kapcsolata és a családi háttérre vezethető vissza. A családtagok egymáshoz való kötődése erős, biztonságban érzik magukat.  A beavatkozási dillemma értelmezése az eset kapcsán; A beavatkozás dilemmája azt jelenti, van-e joga egy külső személynek beavatkozni egy autonóm család életébe. Meggondolandó, hogy mikor avatkozzunk be, csak akkor, ha feltételezzük, hogy a beavatkozással javul a kliens helyzete. Ebben az esetben a települési önkormányzat jegyzője a gyermekek részére gyermekjóléti szolgálat családgondozóját kirendelteti. Mivel a gyermekek védelembe voltak helyezve, ezért a sok szakembernek, (jelzőrendszeri tagok) segíteni kell a család életét. A szülőknek is kötelessége együttműködni a

családgondozóval. Ez a kötelező együttműködés elve, amikor a családban lévő kiskorú gyermekek veszélyezettsége miatt kötelezik a szülőt a gyermekjóléti szolgálat család gondozójával együtt működni. Itt család gondozóval nem megfelelő a kapcsolat nem alakult ki egymás között bizalmi viszony,ami a segítő kapcsolat fontos lényege. 33 6. tétel "Megéri-e" az anyának visszamenni dolgozni - bölcsődében elhelyezni másfél éves gyermekét? Új, másfél éves kisfiú, V. Z beszoktatási időszakát élik A gyermek, a szülő és Ön között az első napoktól kezdve elfogadás, kölcsönös szimpátia alakult ki. Ha Ön fogadta a reggeli érkezéskor, akkor a gyermek kedvenc játékával és ruháiban hajlandó Önnel a csoportszobába bemenni. Ha azonban nem Önnel találkozik reggel, minden alkalommal nagyon sír, erősen kapaszkodik édesanyja nyakába, nem akarja őt elengedni, nem akar a csoportszobába bemenni. Az egyébként jól

fejlett gyermek gyakran náthás, ilyenkor még nehezebb az anyától való elválása. Az anya négyórás munkaidőben dolgozik a munkahelyén Ezt egyrészt a család anyagi helyzete, másrészt az anya munkája teszi szükségessé. Látva azonban gyermeke nehéz beszokását a bölcsődébe, az anya azt fontolgatja, hogy vajon megéri-e a gyermeket ilyen megpróbáltatásoknak kitenni. 34 Információtartalom vázlata:  Esetelemzés;  A korai anya-gyerek kapcsolat;  A biztonságérzet kialakulásának feltételei;  A kötődés kialakulásának feltételei;  A kötődés és a biztonságérzet összefüggései:  A társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermek életében;  Időszakos elválás segítése:  A gyermek megnyugtatásának módszerei: Esetelemzés 35 A történetet gyermekvédelmi szempontból részletesen elemezve, a következő fontos tényeket rögzíthetjük: 1. A kliens másfél éves; 2. Gyermek-szülő kötődés erős; 3.

Gyermek- egyik szakember kapcsolat jó a másikkal nem elfogadó; 4. Szülő-szakember kapcsolat jó; 5. Hátráltató tényező: gyakori betegség A probléma feltárása: A gyermek-szülő kapcsolat dominanciája miatt az integráció nehézségekbe ütközik, pedig ez lehetne a primer megoldás, amely a család javát szolgálná. Az anya valószínűleg azért próbálja meg bölcsődében elhelyezni a gyermeket, mert a munkahelyi elfoglaltsága alatt (munkaidő + munkahelyre történő oda-vissza út = 6 óra) nincs hol elhelyeznie. Dilemmák: 1. A gyermek szempontja az elsődleges, de a beszoktatási nehézség valószínűleg átmeneti, kezelhető probléma; 2. A szülő elveszítheti állását, ami később nehezebben kezelhető helyzetet eredményez munkanélküliség, elszegényedés -, a gyermek későbbi fejlődésére is negatívan hathat; 3. A gyakori betegség retardálja a beszoktatást, ezen kívül jelen pillanatban más gondozó nem tud olyan kontaktust teremteni a

klienssel, ami megkönnyítené a gyermek akklimatizálódását. (Mi történik, ha a kedvelt gondozó megbetegszik, vagy szabadságon van?) A korai anya-gyerek kapcsolat Az újszülött és a csecsemő egészséges fejlődésében elengedhetetlen az anyával való szimbiózis (együttélés, együttlétezés). Egy újszülött számára a környezete legfontosabb tényezője az anyja, vagy az őt pótló személy. A gyermek idegrendszeri fejlődését, magatartásának kialakulását alapvetően meghatározza az anyával való kapcsolata. Az anya szerepe, hogy megértse gyermeke tevékenységét és jelzéseit, kielégítse vágyait, komfortos körülményeket biztosítson számára. Az újszülött gyermekkel fenntartott gyakori testi kapcsolat pedig a gyermek idegrendszerének fejlődésére van rendkívül pozitív hatással. Az anya testének melege, légzésének és szívműködésének állandó érzékelése a méhen belüli állapotot idézi, „emlékeztetve” a gyermeket,

a biztonságot nyújtó méhen belüli életre, emiatt a testi kapcsolat jelentős hatással van a gyermek érzelmi életének és biztonságérzetének kialakulására. Születése után a gyermek nincs tudatában az indivíduumának, szimbiózisban, duálunióban él az anyjával. Ebben az együttélési és együttlétezési formában mindkét félnek egyformán szüksége van a másikra. Mivel kapcsolatuk kölcsönös és dinamikus, mindketten képesek befolyásolni a másik viselkedését. Az anya-gyermek kapcsolatnak a minősége hozzájárul a gyermek saját testének az anya testétől való leválásához, mely az anya érintésén, simogatásán, ringatásán és az anya hangján keresztül valósul meg. Az egész test kontakt percepciós élménye, az anya által a gyermek testére gyakorolt nyomás, az anya arcának vizuális percepciójával kapcsolódik össze, innentől kezdődik a gyermek szociális-emócionális aktivitása. Megjelenik a felélénkülési reakció,

amelyet az anya megjelenése vált ki Ennek a 36 reakciónak reflex jellege van, de az anya nagyobb jelentőséget tulajdonít neki és visszanevet a gyermekre, utánozza a hangadását, gügyög hozzá. Meg van győződve arról, hogy a gyermek felismeri őt, pedig csak a homlok, a szemek és az orr az, amelyek vizuális ingere kiváltja a gyermek reakcióját. A felélénkülési reakció fokozza az anya pozitív, emocionális viszonyát a gyermekhez. Az anya-gyermek kapcsolat korai szakaszában a fizikai kapcsolat a meghatározó, melyben elsődleges az érintés. A gyermek az érintés és anyai közelség érdekében erőfeszítéseket is képes tenni, mely az alábbi fázisokban történik: 1. Felélénkülési reakció – úgy harcolja ki az érintést (a rendelkezésére álló mozgási és hangadási repertoárja segítségével), hogy viselkedésével kiváltja az anya figyelmét és érdeklődését. 2. Megkülönböztető közeledés – az ötödik, hatodik hónap

táján jelenik meg, lényege, hogy a gyermek különbséget tud tenni az anya és az idegenek között. 3. Helyzetváltoztatás – a gyermek úgy kerül fizikai kapcsolatba, hogy odamegy (kúszik, mászik) a felnőtthöz A csecsemő interakciós törekvései: Pl. anyára néz, elfordul, mosolyog, hangokat ad, stb A fejlődést nagyban elősegíti a szoptatás, amivel egyszerre elégít ki fizikai és érzelmi szükségletet is. A korai anya-gyermek kapcsolat során a gyermek megtanulja, hogyan kell jelet adni és válaszolni ahhoz, hogy a szülőtől is választ kapjon. Ez a kommunikációs séma lesz az alapja a későbbi információcserének és tanulási folyamatnak. A biztonságérzet kialakulásának feltételei A biztonságérzet fejleszthető az érintéssel. Testközelség, folyamatos beszéd arcára nézés nagyon fontos. Alapvető a biztonságos kötődés az anyához. Szenzitív gondozás, a gondozó személye (bármilyen temperamentumú gyerekhez tud alkalmazkodni.

Egyéni szükségletek kielégítése A legkülönbözőbb helyzetekben relatíve konzisztensen képes a gyerek megnyugtatására. Rizikó faktorok: - nem kívánt terhesség, párkapcsolati problémák - szülői alkohol vagy drog addikció - betegségek, balesetek, örökbefogadás 37 - temperamentumbeli össze nem illés A kötődés kialakulásának feltételei A kötődés egy speciális, egyedi kapcsolat a gyermek és az elsődleges gondozó személy, az anya között. A későbbi társas kapcsolatok alapja - Gyakori testi kapcsolat, jelenlét. - A kötődés azzal a személlyel fog kialakulni, aki válaszol a gyerek jelzéseire - Összefüggésben van (biológiai) fejlődés más területeivel - Válaszkész, érzékeny gondozás (leggyakrabban reagálnak a csecsemő sírására) - Pozitív érzelmeket mutatnak (érzelmesek, simogatnak, mosolyognak, dicsérnek) - Szociális inger (interakció kezdeményezése, mosoly, beszéd, közelség) Freud: Orális

szakasz, etetés-szoptatás. Harlow: Testi-érzelmi kapcsolat. Mary Ainsworth: Idegen helyzet teszt Ericsson: Az első életévben alakul ki az ősbizalom, vagy az ősbizonytalanság. A kötődés és a biztonságérzet összefüggései: A kötődés célja a biztonság. A biztonságos kötődés kialakításához a legjobb módszer a figyelmes, és érzékeny gondoskodás. Az elhanyagoló bánásmód bizonytalan kötődéshez vezet. Anya és a gyermek kapcsolata és a családi háttérre vezethető vissza. A családtagok egymáshoz való kötődése erős, biztonságban érzik magukat. A társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermek életében A szociális alkalmazkodás speciális területe a társakhoz való viszony,a gyermek kapcsolata a társaival.A gyermek eredetileg gátlástalan ösztönéletét már a szülői ház is szabályokkal, követelményekkel és tiltásokkal igyekszik a társadalom által megkövetelt mederbe terelni.A családban a gyermek viselkedésének

legfőbb motívuma az anyához való ragaszkodás, az anya kedvéért hozott áldozat, és a félelem az anya szeretetének elvesztésétől. Kortárs csoportban már maga közösségi élet ébreszti rá a szabályoknak, vágyai korlátozásának a szükségességére. Jó közösségben a gyermek a lemondásokért rengeteg örömet,élményt,játéklehetőséget kap cserébe, másrészt a szabályokat egyre inkább az élet természetes rendjéből folyónak és nem 38 erőszakoltnak érzi. Fontos,hogy a kortársak között is otthon érezze magát, hogy számon tartsák, hogy sikereit elismerjék. A gyenge éntudatú gyermek könnyen elvész a kortárs csoportban, sem a felnőtt nem veszi eléggé észre,sem társai,ez pedig újra visszaveti énfejlődését.A következő fejlődési fokon már jól érzi a gyermek magát a csoportban és egyre jobban kialakul a mi-érzés,ami pedig a csoport összetartozását erősíti.Ezt erősen elősegítik a csoportban kialakult

szokásokÉrdekes kölcsönhatás figyelhető meg, a gyermek könnyebben teszi magáévá az egész csoportra vonatkozó szokásokat,másrészt a szokások hatnak a közösség alakulására.Ugyanígy erősítik a kortárs csoportokat a hagyományok(születésnapok üneplése,ünnepre való készülődés). A társ a gyermeknek biztonságot nyújt, jobban megéli önmagát. Kielégíti közlési igényét, az együttesen átélt élmény jelentősége sokkal nagyobb.Érzelemtelibb minden élmény, ha nem egyedül éljük át.A társak jelenléte teljesítményre késztetőbb, nagyobb az aktivitás A kortárs csoport a szocializációs folyamatoknak nélkülözhetetlen tényezője, mivel olyan viselkedésformák gyakorlására ad lehetőséget, amelyek rendkívül fontos tudnivalókkal gazdagítják a személyiséget. Sikeres családi szocializáció esetén a gyerek olyan referencia csoportot választ, amelynek az életvezetésre vonatkozó alapvető értékei összeegyeztethetők a

család hasonló értékrendjével. A függőség látványos megnyilvánulási formája a szeparációs félelem. Felismeri, hogy az interperszonális kapcsolat elveszíthető, és ebből fakadóan kialakul a félelemérzés. Kisgyermek korban a függőség erőssége lazul, rájön, hogy ha az anya kilép a látótérből, attól még nem veszíti el, ennek köszönhetően elindul az én leválása. A környezeti hatásokra szükség van, ezáltal jut mindig egy magasabb érettségi szintre a gyermek. A társas kapcsolatok iránti igény itt már jelentkezik. Szükség van a kortársakkal együtt történő játékra, mert így szerez új tapasztalatokat. Ezeket automatikusan beépíti saját játékaiba. A szocializáció és az értelmi fejlődés szempontjából is rendkívül fontos. Időszakos elválás segítése, a megnyugtatás módszerei Legfontosabb a stresszhelyzet feloldása, a gyermek megnyugtatása: - csak ideiglenesen fog elválni az anyától, - a kedvenc játéka

mindig vele lehet, - pl.:uzsonna után már az anya jön érte, - "én mindig (lehetőség szerint) itt leszek" Fontos az anyával történő bizalmi kapcsolat további erősítése, fenntartása, közösen meg kell keresni azokat az elfoglaltságokat, amiket otthon is szívesen játszik, és ezzel bevonni a társas kapcsolatokba. Ha ez valamilyen formában megtörténik, előbb-utóbb fel fog oldódni, és könnyebben el tudja 39 viselni az elválást. Meg kell tudni a sorozatos megfázások okát, és lehetőség szerint megszüntetni azt, mert rizikófaktorként jelentkezik, és arra kell törekedni, hogy minden hátráltató körülményt megszüntessünk a cél érdekében. Az anyát is meg kell nyugtatni, biztosítani kell, hogy a gyermeke fejlődése és a család szempontjából ez a legjobb megoldás. A másik gondozó bevonása nap közben a gyermek életébe, játéktevékenységébe, hogy megszokja, elfogadja a gyermek az ő közeledését is. 7. tétel

Milyen dilemmák vetődnek fel az alábbi eset kapcsán? Az Ön által vezetett bölcsődébe a szülő kétéves gyermekének elhelyezését kéri. A gyermek bölcsődében tartózkodásának első hete alatt Ön és munkatársai azt tapasztalják, hogy a gyermek mozgása összerendezetlen, sík terepen gyakran megbotlik, elesik, lépcsőn csak négykézláb tud felmenni, fogása bizonytalan, kisebb tárgyakat is gyakran kiejt a kezéből. Megfigyeléseiről az anyával beszélgetést kezdeményez, aki elmondja, hogy gyermeke valóban kissé ügyetlenebbnek tűnik mozgásában, mint négyéves testvére, de egyéb területeken nem tapasztalt eltérést két gyermekének fejlődése között. Az anya azt is elmondja, hogy számára nagyon fontos, hogy a gyermeke ebbe a bölcsődébe járjon, mert csak így tudja megoldani a gyermek elhelyezését, munkahelyének megtartását. 40 Információtartalom vázlata:  A kisgyermekek mozgásfejlődési jellemzői  A sajátos

ütemű fejlődés megnyilvánulási jelei  Az inklúzió fogalma a bölcsődei nevelésben  Az integráció fogalma a bölcsődei nevelésben  Az integráció előnyei és hátrányai  A differenciált fejlesztés lehetőségei a bölcsődében  A korai fejlesztés elvei  A sajátos szükségletű gyermekek fejlesztésének intézményei, lehetőségei  A kisgyermekek mozgásfejlődési jellemzői Az esetet elolvasva azonnal kitűnik, hogy a kétéves kisgyermek mozgásfejlődése sajátos ütemű. A kisgyermekek fejlődésének vannak szakaszai és törvényei, amelyek az egészséges gyermekeknél megfigyelhetőek. A testi és mozgásfejlődés nem csak egymással, hanem az idegrendszer szenzomotoros központjával, az innen induló és érkező pályák érésével is kapcsolatban állnak, melyek fejlődése és működése anatómiai és fiziológiai alapul szolgál a mozgások kialakulásához és koordinálásához. Egy kétéves kisgyermek

nagymozgására jellemző, hogy biztosan jár, szalad, ritkán esik el. Önállóan kapaszkodás nélkül lépcsőzik egymás mellé lépve (fel-le). Tárgyakat felemel a padlóról, anélkül, hogy visszaejtené, fogása biztos. Egyesével lapozza a könyvet Mozgásfejlődésében 9-10 hónapnyi elmaradás tapasztalható. 41 Életkor (hónap) Helyzet- és helyváltoztatás 0-1 Világrajövetelt követően észlelhető: végtagok véletlenszerű, holokinetikus mozgása. Később hason fekve fejét rövid ideig emeli, fejét kismértékben és rövid ideig oldalra fordítja. 1-2 Hason fekvő helyzetben fejét emeli, emelt helyzetben néhány másodpercig megtartja. 2-3 Hason fekvő helyzetben felemelt fejét stabilan megtartja. Testtartásával segít, amikor felemelik. 3-4 Segít, alkalmazkodik a felemeléshez. Háton fekve hát- illetve gerinc melletti izomzatát megfeszítve törzsét emelgeti. Játszik a kezével, megérinti a feléje nyújtott tárgyakat. 4-5

Hátán fekve fejét, vállát emeli. Hátáról oldalra fordul. Támasztékkal ül, fejét egyenesen, stabilan tartva. A meglátott tárgy felé nyúl, a kezébe adott tárgyat rázza, lóbálja, szájába veszi. 5-6 Hason fekvő helyzetben alkarjára támaszkodva mellkasát felemeli. Hátáról a hasára fordul. A meglátott, elérhető tárgyat két kézzel megragadja és megtartja (kb. fél percig). Kis tárgyat felemel 6-7 Támaszték nélkül is ülve marad (rövidebb ideig), hasáról a hátára fordul, hason kúszni kezd. Két tárgyat is megtart, a tárgyakat egyik kezéből a másikba átteszi. 7-8 Támaszték nélkül ül (kitámaszt), kapaszkodva feláll, segítséggel áll. Egy tárgyat másik (nyugvó) tárgyhoz ütöget. 8-9 Önállóan felül, kapaszkodva áll, négykézláb mászik . Két tárgyas manipuláció: két tárgyat egymáshoz ütöget. 9-10 Önállóan leül, ülve játszik. Ülésből mászóhelyzetbe billen. Egy kézzel fogódzkodva áll,

két kezénél fogva jár. Mutatóujj-hüvelykujj szembeállításával (oppozíció) emel fel kisebb tárgyakat. Kapaszkodva feláll, álló helyzetét önállóan megtartja. Jár, ha egyik Tárgyakat egymásba tesz. Pontos oppozícióval (ld. fentebb) apróbb 10-12 Finommozgás, manipuláció 42 kezénél fogva vezetik. tárgyat is felemel. 12-15 Önálló járás – széles alapú, teli talpas. Labdát gurít, cipőjét lehúzza, megjelenik a három tárgyas manipuláció, a Montessori karikákat leszedegeti. 15-18 Biztos járású, lépcsőn felmászik. A Montessori-tornyot felépíti (méret és színek figyelembe vétele nélkül). 18-21 Kézen fogva le-, majd felmegy a lépcsőn. Cipőjét kifűzi, labdát dob. 21-24 Guggolva játszik. Labdát dob és elkap, nagy lyukú gyöngyöt fűz. 24-27 Önállóan fel- és lemegy a lépcsőn, ügyesen szalad. 27-30 Egy lábra áll (rövidebb ideig), páros lábbal fel tud ugrani. 30-33 Lábujjhegyen jár,

rajzolt vonalon pontosan végigsétál. Gombokat kioldja. 33-36 Lépcsőn váltott lábbal közlekedik, egy lábon ugrál, szökdécsel. Ki- és begombol, cipőjét befűzi (még nem szabályosan).  A sajátos ütemű fejlődés megnyilvánulási jelei A retardált mozgás, mely a bemutatott esetben is megjelenik. Az átlagtól eltérő fejlődés jellemző tünete lehet még a megkésett beszédfejlődés. a megkésett szobatisztaság, a gyermek társaskapcsolataiban megjelenő agresszivitás, vagy regresszió, a megkésett testi fejlődés és a kialakulatlan szokásrendszer. SNI : az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási

zavarral) küzd Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai 43 ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi

nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni

előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy

gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a 44 megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három

gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai

célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik, b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, 45 bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. (10) A sajátos nevelési

igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése a kormányhivatal feladata.  Az inklúzió fogalma a bölcsődei nevelésben INKLUZIÓ=BEFOGADÁS A különböző bánásmódot igénylő gyermeket, az egészséges gyermekekkel együtt nevelik vegyes csoportban. Szemlélteti, elfogadást, befogadást jelent, ez a kettő együtt kell, hogy jelen legyen gondolkodásukban. Az inkluzív nevelésbe kell bevonni az: - SNI gyerekeket ( testi, értelmi fogyatékosok) - Tanulási problémákkal küzdőket - Magatartási problémákkal küzdőket  Az integráció fogalma a bölcsődei nevelésben A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő 20 hetes – 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző

intézmény. A bölcsőde végezheti a sérült gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozást a gyermek 6 éves koráig. (1986 óta) Az integráció előnyei: segíti a másság elfogadását mindenki részéről. Ép társak mintája fejlesztő hatású. 46 Az integráció hátránya: nehezebben biztosíthatók a fejlesztést segítő személyi és tárgyi feltételek. A szülők és a gondozók másság iránti elfogadása nehezebb Elhelyezési módok Teljes integráció: az egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sérült gyermeket helyeznek el, ahol fejlődésüket az egyéni fejlesztés mellett pozitívan segítik az egészséges társak viselkedési és tevékenységi mintái. Részleges integráció: a gondozási egység egyik szobájában egészséges, a másikban sérült gyermekek elhelyezése történik. Szükséges, hogy a napirendbe meghatározott részében a két csoport együtt legyen. A két csoportszoba között nyitható

üvegajtó biztosítja az átjárhatóságot és az átláthatóságot. A gyermekek az egyéni fejlesztő és csoportos foglalkozásokon és az étkezések alkalmával külön tevékenykednek, így több idő jut a gyakorlásra, fejlesztésre. Mód van a közös játékra a csoportszobában és az udvaron egyaránt, lehetőség nyílik az utánzásra, egymástól való tanulásra, elfogadásra. A sérült csoportban 6 gyermek vehető fel, 1 gondozónő 3 gyermek fejlesztéséért, gondozásáért, neveléséért felelős. Speciális csoport: a sérült gyermekek teljes gondozási egységet kapnak és 6 éves korukig ugyanazon csoportban gondozzák őket. A két szoba arra ad lehetőséget, hogy a halmozottan fogyatékos gyermeket súlyossági fokától függően, külön tudják fejleszteni. HÁTRÁNYA AZ ÉP TÁRSAK HIÁNYA!  Az integráció előnyei és hátrányai Előnyei  pozitív szociális magatartásmintát közvetít  a sajátos nevelési igényű gyermek: o

könnyebben megtanul együtt élni saját másságával, o könnyebben sajátítja el a társadalmi érintkezés megszokott formáit, o konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el, o megtanul harcolni, o fejlődik az alkalmazkodó képessége o szocializációja magasabb szintet ér el  megfelelő motiváció o a gyermekek jobban törekszenek képességeik kibontakoztatására és reálisabb önértékelés alakul ki bennük  a speciális intézményektől távolabb élő gyermekeknek sem kell elszakadniuk családjuktól, megszokott környezetüktől a megfelelő fejlesztés érdekében 47  az ép gyermekek: o jobban megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz, o gyakorolják a segítségnyújtást, o megértik a másság valódi jelentését, o kialakulnak morális értékek – tolerancia, empátia, segítőkészség, o elfogadóvá válik, o megtanulja az együttműködésmás formáit, o saját egészsége, épsége felértékelődik, o önismerete,

önértékelése erősödik Az integráció hátrányai  a sajátos nevelési igényű gyermek: o kirekesztődhet, o pszichés zavarok léphetnek fel nála, mivel azonnal szembesül másságával  az ép gyermek: o a sérültség látványa frusztrációs lehet A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, módosításokkal egybeszerkesztett változat, 2003) alapján az ENSZ 1982-es világprogramját (Egyezmény a gyermekek jogairól) Magyarország is ratifikálta, mely támogatja a szülők azon jogát, hogy gyermeküket a lakóhelyükön, integráló intézményben helyezzék el.  A differenciált fejlesztés lehetőségei a bölcsődében Megfelelő tárgyi és személyi feltételek esetén bölcsődei felvételt nyerhetnek azok a gyermekek, akik vele született vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékosságban szenvednek, vagy fejlődésükben olyan mértékben visszamaradottak, hogy emiatt speciális bánásmódot,

fejlődésükhöz több figyelmet igényelnek és nem veszélyeztetik sem maguk, sem mások, sem társaik épségét. A felvételt próbaidőre történik, minimális időtartama 1 hónap. A próbaidő letelte után a gyermekkel foglalkozó TEAM együttesen dönt a gyermek további gondozásáról vagy elutasításáról. Elutasítás esetén a szülőt tájékoztatni kell a gyermek más intézményben való elhelyezésének lehetőségéről, módjáról. Minden gyermek képezhető céltudatos neveléssel, egyéni foglalkozással aki a bölcsődei korai fejlesztésbe felvételre kerül. A céltudatos nevelés azt jelenti, hogy a gyermek fejlődését a felnőttkorban kívánatos tulajdonságok irányába kell befolyásolni. Azokat a képességeket kell fejleszteni, amelyeket valamilyen szinten tud a gyermek. Az a gyermek képezhető, amelyik kontaktus felvételre képes, tud alkalmazkodni, igyekvő, szorgalmas. 48 Figyelni kell, hogy az ártó hatás a gyermekre, a családra

milyen súlyos, mennyire halmozott és mennyi ideje tart. Ha a gyermek elhanyagolását vagy bántalmazását tapasztaljuk, azonnal a gyermekvédelmi felelőshöz kell fordulni. A bölcsőde fontos szerepet játszik abban is, hogy levegye a szülő válláról a gondot, amit a gyermekük ellátása okoz. Életkori sajátosságának megfelelő minőségi élelmet, tiszta játszóruhát, esztétikus és funkcionális játékokat, szakszerű gondoskodást, egészségügyi probléma esetén orvosi ellátást, és sok szeretetet kap, ez megnyugtató a szülő számára. Fontos, hogy a család élethelyzetének folyamatos követésével figyelemmel kísérjük szociális helyzetüket, és tanácsokkal ellátva segítsük nemcsak jelenlegi, hanem további sorsukat is.  A korai fejlesztés elvei A korai fejlesztés célja, feladata, alapelvei :  Megelőzni bizonyos tünetek manifesztálódását (prevenció), újabbak kialakulását.  Elősegíteni a gyermek fejlődését. 

Támogatást és segítséget nyújtani a családnak.  Csökkenteni a társadalom és az egyén terheit  Sikeres integráció = társadalmi „nyereség”!  Egy jobb életminőség megteremtése.  A lehető legtökéletesebb beillesztése a sérült gyermeknek az épek közösségébe.  A felismerést követő lehető leggyorsabb segítségnyújtás  Komplex és egyénre szabott tevékenység  Középpontban a szülő-gyermek, anya-gyermek kapcsolat áll  Nem funkciótréning, hanem szociális tanulás  Megfelelő kimenet biztosítása a gyermek számára a napi rendszerességű intézményes ellátás felé  A sajátos szükségletű gyermekek fejlesztésének intézményei, lehetőségei Integráló intézmények: bölcsőde, óvoda Nevelési tanácsadó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) - Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés - Fejlesztő felkészítés - Logopédiai ellátás 49 -

Konduktív pedagógiai ellátás - Gyógytestnevelés 8. tétel Értelmezze a problémadefiníció dilemmáit! Az illetékes gyermekjóléti szolgálat a kilenc testvér közül hét kiskorú védelembe vételének megszüntetésére és nevelésbe vételének elrendelésére tett javaslatot (a háromhetes csecsemőt és a másfél éves leánykát nem vennék védelembe). Indokaik szerint az óvodáskorúak esetében beszoktatási nehézségek merültek fel, az iskolások esetében pedig a tanulmányi problémákat tapasztaltak. A házaspár a kilenc gyermekkel az apai nagyszülői házban él, ahová úgy három hete befogadták az egész családot. A belterületi, szoba-konyhás, de utólag még egy helyiséggel megtoldott, komfort nélküli parasztház egyetlen fűtött helyisége a nagyszoba, az ágyakon és néhány széken kívül itt már hely sincs több bútornak, a vizet a kerti csapról hordják be. A nagyszülők a fiuk és a menyük életviteléről őszinte

elismeréssel beszéltek Elmondták, hogy a fiuk dolgos és hazaadja a pénzt - azt a gyermekekre költik -, a menyük ellátja és összetartja a családot, ez az ő szemükben igen fontos érték. A szülők és az apai nagyszülők viszonya jó, barátságos és egymás megsegítésére alkalmas. A nagymama és a nagypapa el tudja látni a gyermekek felügyeletét. A nagyszülők korukhoz és egészségi állapotukhoz mérten (63 és 69 évesek) megfelelően gondoskodnak a gyermekekről. A nagypapa nyugdíjügyének intézéséhez segítségre, tanácsra és utánjárásra is szükség lenne, ezt eddig nem tudták megoldani. A nagymama ugyan írástudatlan, de kifejtette, hogy ő mindig szigorúan elküldi reggel az iskolásokat, mert ebben rendnek kell lenni. Az iskolába járás 50 elősegítésében a nagyszülők partnernek tűnnek, a délutáni tanulásnak és leckeírásnak viszont nem igazán érzik a jelentőségét. A viszonylag fiatal, feltörekvő szándékú cigány

házaspár látogatásunkkor éppen hivatali ügyeinek intézéséből tért haza kiöltözve. A szülők kötelességeik teljesítésére törekszenek. A férj 1996-tól munkanélküli, tavaly a gyermekjóléti szolgálat segítségével jutott közmunkához, nagy örömmel újságolta, hogy most 8 hónapra ismét szerződést kötöttek vele. A szülőkkel való beszélgetésből az érződik ki, hogy ők szeretnék megnyugtatóan rendezni a saját helyzetüket. A családnak szándékában állt a csecsemő érkezése előtt kicsit rendbe szedni, kimeszelni a nagyszülőktől ugyan messzebbi, kültelki kolóniában lévő házat, és oda visszaköltözni. Reménykednek abban, hogy az időjárás is barátságosabbra és szárazabbra fordul, így a gyerekeknek sem jelent majd akkora gondot a bejárás. Nagyon szeretnének beköltözni a településre, de a lakáshoz jutás önerőből teljesen valószínűtlennek látszik. A közmunka díjából és a családi pótlékokból élve

szociális és anyagi helyzetük meglehetősen kilátástalan. Már tavaly ígéretet kaptak, hogy majd önkormányzati segítséggel rendszeresítenek egy kisbuszt, ami a kolóniából behordja az óvodába, iskolába a kint élő családok gyermekeit; előrelépés ebben az ügyben azóta sem történt. A kolóniáról a gyerekeknek az iskolákig több mint 4 km-t kellene naponta kétszer megtenniük, ez jó idő esetén még kivitelezhető is megfelelő erőnléttel. Esőben viszont a majd három kilométeres kivezető földút sártengerré változik, az út menti tehéntelep trágyadombjai tovább nehezítik a helyzetet. A kirendelt családgondozó látogatásai esetlegesek és futólagosak Nem ül le a családnál, nem hallgatja meg őket. Szavait a családtagok kioktatásként, vádként, hibáztatásként élik meg. Információtartalom vázlata:           A szegénység szubkultúrájának jellemzői; Az előítéletek értelmezése az eset

kapcsán; Az óvónők problémája; A tanárok problémája; A gyerekek problémája, A szülők problémája; A nagyszülők problémája; A gyermekjóléti szolgálat szakemberének problémája; A problémák megoldására felkínált javaslat mérlegelése; Segítő szerepének mérlegelése: 51  A szegénység szubkultúrájának jellemzői; Szubkultúra: Egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoportok kultúrája, amely eltér a többség kultúrájától, vallási, etnikai, életkori Depriváció: Valamitől való megfosztottságot jelent. Nemcsak anyagi értelemben használatos ( pl: Magányosság ) Szegénység: Anyagi értelemben vett depriváció. Szegény az, akinek a jövedelme a kiválasztott szegénységi küszöbnél alacsonyabb. A jövedelme egy bizonyos szintet nem ér el 3. Abszolút szegénység: Az egyéb vagy a család jövedelme nem éri el a létminimumot. A minimális szintű létfenntartás is nehéz. 4. Relatív szegénység: Az adott

társadalomban meglévő átlagos jövedelemtől erősen elmarad az egyén vagy a család. Az össznépesség kb 10 %-a abszolút szegény, az összlakosság 2/3ának megélhetése bizonytalan A szegénység társadalmi állapot, de etnikai vonatkozása is van: a cigányoknál az abszolút szegények aránya 60-70 %, további 20 % relatív szegény. 52 A szegénység kultúrájának jellemzői: Megélhetés terén: 5. a szegények kidolgoznak egy túlélési stratégiát, mely segítségével a család biztosítja a létfenntartását. Nem gondolkodnak távlatokban, mindig csak a mát kell túlélni. 6. adósságspirál Egyik kölcsönből fizeti a másikat Ennek soha nincs vége A hitel egyre nagyobb lesz. Végleges eladósodáshoz vezet (egyre kisebb lakásba, egyre kisebb településre költöznek) 7. költségracionalizálás: amikor pénzhez jut a család, összeülnek és eldöntik, hogy melyik tartozást nem fizetik ki. Mérlegelnek, hogy melyik az amit szankciók nélkül

megúsznak.(víz, gáz, villany) 8. otthoni gyermeknevelés, mint spórolási mód Olcsóbb, ha nem adja be a gyermeket az óvodába.(nem kell vinni szalvétát, papír zsebkendőt. stb) Pénzszerzés terén: 4. fekete munkavállalás 5. saját stratégiák kialakítása: alkalmi munkákra brigádokba tömörülnek pl: betakarítási munkálatokra, kukoricatörés, szüret.Riadóláncot alkotnak, értesítik egymást. Ez az alkalmazónak is egyszerűbb, mert nem kell embereket keresnie 6. módosul az értékrendje: bármilyen munkát elvállal ha stabil, elfogadottá válik a megélhetési bűnözés. Életmód terén: 2. a hagyományok betartása: fontos a lelki egészség fenntartásához ( pl: cigányokra a zene, tánc lehet öngyógyító hatású, biztos pontok) Mindezek öröklődnek, mert - a gyerek ezt látja, neki ez a természetes, - nem tapasztal mást, mert szegregáltan (területileg is elkülönülten) élnek 2. cigány családról van szó, rájuk fő jellemző a

szegregáció, azaz elkülönülés A mások segítségét sértőnek, vádaskodónak, kioktatónak tartják. Nekik pontosan megfelel az az életmód, melyben jelenleg élnek. Ők egymás mellett kitartanak, segítik egymást, és ami tőlük telik azt a gyerekeknek is megadják. De azt nem szívesen veszik, ha idegenek akarják a szülőket irányítani.  Az előítéletek értelmezése az eset kapcsán; 53 Az előítélet fogalma Jelentése rossz feltételezés másokról kellő bizonyíték nélkül, ellenségesség egy személlyel kapcsolatban mert az illető egy csoport tagja.  előítélet, hogy cigány családról van szó  komfort nélküli körülmények közt élnek  a cigányságról alkotott előítéletek ellenére a szülők törekednének gyermekeik miatt a jobb körülmények elérésére, de anyagi helyzetük miatt ez megvalósíthatatlan  gyermekeik a szülők számára nagyon fontosak, nem mondanának le róluk.  a nehézségek ellenére is

erőfeszítéseket tesznek a helyzet javítása érdekében, és hogy ne szenvedjenek hiányt gyermekeik semmiben  Az óvónők problémája; Beszoktatási nehézségek. Mivel más kultúrájú családról van szó nekik az a természetes, ahogyan élnek. Nehéz kialakítani a gyerekeknél a szokásokat, az óvodai közösségben elfogadott szabályokat, mivel otthon, merőben másként élnek. Tanköteles gyereket és a védelembe vett gyereket köteles a szülő ( a nevelési és gondozási tervben megfogalmazottak szerint) rendszeresen óvodába járatni.  a család otthonában a komfort hiányzik. Az udvarról, kútból hordják a vizet, a fűtés is csak egy helyiségben oldható meg.  a gyerekek nem tudják megtanulni az alapvető higiéniai szabályokat, szokásokat, melyek közösségekben elengedhetetlenek, a komfort hiánya miatt, és a településtől is messze laknak  az óvónő feladata a gyermek számára megtanítani a legalapvetőbb dolgokat (csap

használat, megfelelő tisztálkodás, wc használat, stb)  ez nehéz, hisz az óvodapedagógusnak más gyermekkel is foglalkoznia kell, és a gyermek esetleg ellenálló lehet, félhet az új, számára ismeretlen dolgoktól.  A tanárok problémája; A gyerekek alacsonyabb társadalmi helyzetből érkeztek, ahol a szülők és a nagyszülők műveltsége alacsony. A gyerekeket ugyan járatják iskolába, de nem tartják fontosnak az otthoni tanulást, leckeírást. Sőt még segíteni sem tudnak gyerekeiknek a tanulásban Ezáltal a gyerekek lemaradnak és a hátrányuk a többiekkel szemben fokozódik. Nehéz a hátrányos helyzetűeket felzárkóztatni. Az iskola feladata fejleszteni, felzárkóztatni A gondozási, nevelési tervben lévő feladatokat nem tudja betartani, ha a gyermek rendszertelenül jár. 54 Miután a gyerekek tanulási képességekkel küzdenek fejlesztő pedagógusra lenne szükség, de erre a vidéki iskolában nincsen lehetőség.  az, hogy a

gyerekek iskolába menjenek fontos a szülők és a nagyszülők szerint is. Figyelmeztetik is őket erre, valamint minden reggel ellenőrzik elmentek- e iskolába a gyerekek. De az otthoni leckét, tanulást már nem tartják olyan jelentősnek A nagymama írástudatlan, a szülők pedig idő hiányában nem tudnak foglalkozni velük.  a tanároknak sok gondot okoz, hogy a gyerekek nem tanulnak, nem írnak leckét  a pedagógusok segítenék a gyerekeket, de ha nem támogatják őket ebben, akkor tehetetlenek  mivel 4 km- re laknak az iskolától, rossz, esős idő esetén a bejárás is gondot okoz, még előfordul, hogy az iskolából is kimaradnak  mint az óvónők esetében, a tanárok sem foglalkozhatnak csak egyetlen gyermekkel  A gyerekek problémája, Szűkös élettérben komfort nélküli lakásban laknak, a nagyszülőkre bízva. A szüleiknek kevés idejük marad a gyermekekre.  A szülők problémája;  Az apa munkanélkülisége, amely valamelyest

javult, hiszen tavaly óta közmunkás, lakásproblémájukat önerőből nem tudják megoldani, nagyszülők szerint is. Figyelmeztetik is őket erre, valamint minden reggel ellenőrzik elmentek- e iskolába a gyerekek. De az otthoni leckét, tanulást már nem tartják olyan jelentősnek A nagymama írástudatlan, a szülők pedig idő hiányában nem tudnak foglalkozni velük.  mivel a szülők életük javítása érdekében keveset vannak otthon, a nagyszülők látják el a gyerekeket  alig jut idejük a gyerekekre  anyagi nehézségeik miatt előre lépni nem tudnak  örülnek, ha a mindennapi betevőt meg tudják teremteni  míg jelenlegi lakó környezetükből nem tudnak elköltözni, helyzetük kilátástalan  a nagyszülőkre vannak utalva, hisz az ő házukban laknak, ők gondoskodnak a gyerekről 55  A nagyszülők problémája; Nem igazán tudnak segíteni, a nagypapának a nyugdíjat is el kell intéznie. Anyagi körülményeik nekik sem jók,

problémát jelent a koruk és az egészségi állapotuk is.  a nagymama írástudatlan, a nagypapa még most intézi csak a nyugdíját. Ehhez segítségre, tanácsra és utánjárásra lenne szükség, de ez eddig nem megoldott.  koruk és egyészségi állapotuk ellenére a gyerekek gondozását el kell látniuk  az ő korukban már nyugalomra, pihenésre lenne szükségük, de együtt kell élniük a nagycsaláddal  A gyermekjóléti szolgálat szakemberének problémája; Közvetlenül nem tud semmit tenni (segélyt adni stb.) csak életviteli tanácsokkal tudja ellátni a családot, valamint eligazítani a megfelelő helyre ahol segítséget kaphatnak ( pl: szociális segély ) Nem megfelelő az együttműködés a családgondozó és a kliens között.  nem tud megfelelő mód segíteni a családnak, mert azok meg sem hallhatják  szavait vádaskodásnak, kioktatásnak érzi a család  a szülők úgy érzik a családgondozó hibáztatja őket  nem tudnak

rendesen, nyugodtan beszélgetni, mert a család ebben nem működik együtt  A problémák megoldására felkínált javaslat mérlegelése; Dilemma: a 7 kiskorú gyermek, nevelésbe vételének elrendelésére tett javaslat. Ilyen nincs, hogy 9 gyermek közül csak 7 gyermeket akarnak nevelésbe venni. Ilyen esetben egyformán veszélyeztetett mind a 9 gyermek. A szülők ugyan törekszenek kötelességük teljesítésére, de a közmunka díjából és a családi pótlékból élve szociális és anyagi helyzetük meg lehetősen kilátástalan. Az óvodás korúak esetében beszoktatási nehézségek merültek fel Az iskolások esetében pedig tanulmányi problémák tapasztalhatók. Fontos a megfelelő jelzőrendszer kialakítása, megfelelő szakemberek mozgósítása az ügy érdekében.  ígérték, hogy autóbusz viszi - hozza majd a gyerekeket az iskolából, de ez nem valósult meg. Ez ügyben kellene valamit tenni Kideríteni, miért nem valósult meg az ígéret. 

a család részére bizonyos támogatások, illetve segélyek megítélése lehetséges- e 56  felszólítani a szülőket, hogy a mostoha körülmények ellenére is a legalapvetőbb tisztálkodási szokásokat tanítsák meg a gyerekek számára  az otthoni tanulást szorgalmazzák és a leckeírást, mert nem elég iskolába járni. Tanulni is kell.  Segítő szerepének mérlegelése: Új családgondozó kirendelésére van szükség, mivel az eddigi családgondozó látogatásai a családnál futólagosak voltak. Nem hallgatta meg a család problémáját Pusztán anyagi okokból nem lehet a szülőktől elszakítani a gyerekeket. Mennyire avatkozhat bele a család életébe és elegendő információkkal rendelkezik-e a családra vonatkozóan. amennyiben a helyzet vele kapcsolatban nem változik, lépéseket kell tennie, ami a családnak fájdalmas lesz. A gyermekeket átmeneti gondozásba kell venni, ha nem működnek együtt a családsegítővel és a gyermekek

fejlődésének veszélyeztetése továbbra sem szűnik meg. A családgondozási tevékenység alaposabb, körültekintőbb ellátása szükséges. Segítő feladatai: 1. információszerzés, 2. bizalmi kapcsolat kialakítása, 3. a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében ügyintézés, jelzőrendszerrel, szülővel való szoros együttműködés 4. Problémamegoldó folyamat a klienssel közöse, 57 9. tétel Milyen dilemmákat kell mérlegelnie a gondozónőnek az alábbi eset kapcsán? A bölcsődei csoportban - ahol Ön dolgozik - azt tapasztalja, hogy az egyik anyuka rendszertelenül hordja 20 hónapos kislányát. Amikor a gyermeket beviszi, rendszeresen későn jár érte, az utolsók között viszi haza. A gyermek az átlagosnál gyengébben fejlett, alultápláltnak tűnik, ruházata nem kifogástalan sem tisztaságát, sem méreteit illetően. Viselkedésében visszahúzódó, az erőteljes hangokra összerándulással, sírással reagál. A védőnővel való

konzultáció alapján az is kiderül, hogy a kötelező védőoltást sem kapta meg a gyermek. A 15 hónapos korban esedékesnél a gyermek betegsége halasztotta az oltás beadását, később ez azért maradt el, mert az anya alkalmi munkavállalásának idejére a gyermeket a rokonokra bízta. Ön az anyával való beszélgetés során szóba hozta a gyermek védőoltásainak szükségességét, de az elmaradások okára nem kapott konkrét választ. Az anya jelzései arra utalnak, hogy ennek vallási okai vannak, melyet az anya nem kíván részletezni. Információtartalom vázlata: 58            A jelzőrendszer feladata; Problémalista készítése; Beavatkozási dilemma értelmezése; Elhanyagolás, veszélyeztetettség fogalma; Védőoltások funkciója; Védőoltások fajtái oltási naptár; A személyiségi jogok tartalma; Inklúzió fogalma a bölcsődei nevelésben; Integráció fogalma a bölcsődei nevelésben; Differenciált

nevelés lehetőségei a bölcsődei nevelésben; Problémák megoldási lehetőségei;  A jelzőrendszer feladata; 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c)99 a köznevelési intézmények, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g)a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) az egyesületek,

az alapítványok és az egyházi jogi személyek, k) a munkaügyi hatóság. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. 59 Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. - együttműködés, jelzés-, visszajelzés, kölcsönös információ, tájékoztatás, közös esetkezelés. Intézmények, szakmai szervezetek közösen dolgoznak (probléma feltárás, megfogalmazás, feladat meghatározás, közös segítés) a család, gyermek problémáinak segítésében.  Problémalista készítése; 1. későn jár érte az

anyuka, mindig az utolsók között viszi haza 2. a gyerek az átlagosnál gyengébben fejlett, alultápláltnak tűnik 3. ruházata nem megfelelő sem a méretét sem a tisztaságát illetően 4. viselkedésében visszahúzódó, az erőteljes hangokra összerándul és sírással reagál 5. nem kapta meg a 15 hónapos korban esedékes védőoltást (Az anyával kezdeményezett beszélgetéskor te felhívod a figyelmét a védőoltás fontosságára, de arra nem kapsz konkrét választ, hogy miért is maradt el az oltás, csupán az anya jelzéseiből tudod levonni a konzekvenciát, miszerint vallási okai lehetnek, de az anya erről nem kíván beszélni)  Beavatkozási dilemma értelmezése; Dilemma: A dilemmák olyan kérdések, problémák, amelyek többnyire túlmutatnak az egyedi nehézségek esetlegességén, sokkal inkább tipikusan kezelhető feszültségeket, vagy éppen tanulságokat tartalmaznak. A dilemmák többnyire nem mentesek a feszültségektől, érdekektől. A

dilemmák fontos segítséget nyújthatnak a szakemberek számára, hiszen segíthetnek a nehéz kérdések megfogalmazásában, s főként – az általánosságokon túl – a minták, példák, modellek rendszerezésében. Választási kényszer. Beavatkozzak -e a család életébe, tegyek-e javaslatot a szülőnek nevelési ügyben, a védőnő együttműködésével befolyásoljam-e az anyát mulasztása helyrehozásában vagy ne? A beavatkozásnak ugyanis vannak feltételei és hatásai, következményei. A feltételeket sem láthatjuk, érvényesíthetjük maradéktalanul, de a hatásokat aztán végképp nem. A feltételeknek azonban van egy minimális köre, amelynek teljesülnie kell a segítő kapcsolat elindításához. Van egy úgynevezett optimumszint, amely már a krízishelyzettől függetlenül szakmai eredményeket is feltételez – ez itt azt jelenti, hogy a beavatkozás hatásai jórészt bemérhetőek. A feltételeknél mindenképpen hangsúlyozni kell az etikai

alapelvek betartását, hiszen az minden segítő kapcsolat alapfeltétele. 60 Ez a dilemma valamilyen előfeltevést is feltételez: mérlegelni kell a beavatkozás esélyeit, körülményeit. A dilemma sokszor abból is adódik, hogy időként gyorsan kell dönteni, beavatkozni. Olyan krízisről is lehet szó, amikor nincs mód mérlegelni. A beavatkozás dilemmája tehát felfogható, mint: – a felelősségek és a kompetenciák egyértelműsödése, – a kényszerek és a lehetőségek dinamikus mérlegelése, – a feltételek és a hatások értelmezése. szakmai alapú dilemma (lásd: kompetenciahatárok)  Elhanyagolás, veszélyeztetettség fogalma; Elhanyagolás: Minden olyan mulasztás vagy baj okozása amely jelentősen árt a gyermek egészségének lassítja, akadályozza mentális, szomatikus és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolás- Szeretet kapcsolat hiánya, gyermek érzelmi kötődésének elutasítása, gyermek jelenlétében történő

erőszakos magatartás / anya verése /. Fizikai elhanyagolás- Felügyelet hiánya, gyermek védelmének elmulasztása, amikor védelemre szorul / orvosi ellátás késleltetése, orvosi utasítások be nem tartása, védőoltások beadatásának elhanyagolása, indokolatlan késleltetése. Oktatási, nevelési elhanyagolás: Iskola látogatási kötelezettség elmulasztása, rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybe vételének elmulasztása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI Törvény 5 § (n) pontja: „veszélyeztetettség: olyan-magatartás, mulasztás vagy következtében kialakultállapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza  Védőoltások funkciója; Védőoltás: A gyermek életét és egészségét károsító fertőző gyermekbetegségek megelőzése céljából 61 alkalmazott vakcinák. Funkciója:

Betegség megelőzése.  Védőoltások fajtái oltási naptár; BCG – tüdőgümőkór- TBC DTPa – torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, IPV - gyermekbénulás HiB – bakteriális agyhártyagyulladás PCV 13 – streptococcus pneumoniae agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás MMR – kanyaró, mumpsz, rózsahimlő, Hepatitis B – fertőző májgyulladás  A személyiségi jogok tartalma; - Gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi fejlődéséhez, a szülőnek pedig kötelessége mindezt biztosítani. - Ebben az estben a szülő a védőoltás beadásának megtagadásával veszélyezteti gyermeke testi egészségét.  Inklúzió fogalma a bölcsődei nevelésben; Inkluzió fogalma a bölcsődei nevelésben INKLUZIÓ=BEFOGADÁS A különböző bánásmódot igénylő gyermeket, az egészséges gyermekekkel együtt nevelik vegyes csoportban. 62 Szemlélteti, elfogadást, befogadást jelent, ez a kettő együtt kell, hogy jelen legyen gondolkodásukban. Az

inkluzív nevelésbe kell bevonni az: - SNI gyerekeket ( testi, értelmi fogyatékosok) - Tanulási problémákkal küzdőket - Magatartási problémákkal küzdőket  Integráció fogalma a bölcsődei nevelésben; A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő 20 hetes – 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. A bölcsőde végezheti a sérült gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozást a gyermek 6 éves koráig. (1986 óta) Az integráció előnyei: segíti a másság elfogadását mindenki részéről. Ép társak mintája fejlesztő hatású. Az integráció hátránya: nehezebben biztosíthatók a fejlesztést segítő személyi és tárgyi feltételek. A szülők és a gondozók másság iránti elfogadása nehezebb Elhelyezési módok Teljes integráció: az egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sérült gyermeket helyeznek el, ahol

fejlődésüket az egyéni fejlesztés mellett pozitívan segítik az egészséges társak viselkedési és tevékenységi mintái. Részleges integráció: a gondozási egység egyik szobájában egészséges, a másikban sérült gyermekek elhelyezése történik. Szükséges, hogy a napirendbe meghatározott részében a két csoport együtt legyen. A két csoportszoba között nyitható üvegajtó biztosítja az átjárhatóságot és az átláthatóságot. A gyermekek az egyéni fejlesztő és csoportos foglalkozásokon és az étkezések alkalmával külön tevékenykednek, így több idő jut a gyakorlásra, fejlesztésre. Mód van a közös játékra a csoportszobában és az udvaron egyaránt, lehetőség nyílik az utánzásra, egymástól való tanulásra, elfogadásra. A sérült csoportban 6 gyermek vehető fel, 1 gondozónő 3 gyermek fejlesztéséért, gondozásáért, neveléséért felelős. Speciális csoport: a sérült gyermekek teljes gondozási egységet kapnak

és 6 éves korukig ugyanazon csoportban gondozzák őket. A két szoba arra ad lehetőséget, hogy a halmozottan fogyatékos gyermeket súlyossági fokától függően, külön tudják fejleszteni. HÁTRÁNYA AZ ÉP TÁRSAK HIÁNYA! 63  Differenciált nevelés lehetőségei a bölcsődei nevelésben; Megfelelő tárgyi és személyi feltételek esetén bölcsődei felvételt nyerhetnek azok a gyermekek, akik vele született vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékosságban szenvednek, vagy fejlődésükben olyan mértékben visszamaradottak, hogy emiatt speciális bánásmódot, fejlődésükhöz több figyelmet igényelnek és nem veszélyeztetik sem maguk, sem mások, sem társaik épségét. A felvételt próbaidőre történik, minimális időtartama 1 hónap. A próbaidő letelte után a gyermekkel foglalkozó TEAM együttesen dönt a gyermek további gondozásáról vagy elutasításáról. Elutasítás esetén a szülőt tájékoztatni kell a

gyermek más intézményben való elhelyezésének lehetőségéről, módjáról. Minden gyermek képezhető céltudatos neveléssel, egyéni foglalkozással aki a bölcsődei korai fejlesztésbe felvételre kerül. A céltudatos nevelés azt jelenti, hogy a gyermek fejlődését a felnőttkorban kívánatos tulajdonságok irányába kell befolyásolni. Azokat a képességeket kell fejleszteni, amelyeket valamilyen szinten tud a gyermek. Az a gyermek képezhető, amelyik kontaktus felvételre képes, tud alkalmazkodni, igyekvő, szorgalmas. Figyelni kell, hogy az ártó hatás a gyermekre, a családra milyen súlyos, mennyire halmozott és mennyi ideje tart. Ha a gyermek elhanyagolását vagy bántalmazását tapasztaljuk, azonnal a gyermekvédelmi felelőshöz kell fordulni. A bölcsőde fontos szerepet játszik abban is, hogy levegye a szülő válláról a gondot, amit a gyermekük ellátása okoz. Életkori sajátosságának megfelelő minőségi élelmet, tiszta játszóruhát,

esztétikus és funkcionális játékokat, szakszerű gondoskodást, egészségügyi probléma esetén orvosi ellátást, és sok szeretetet kap, ez megnyugtató a szülő számára. Fontos, hogy a család élethelyzetének folyamatos követésével figyelemmel kísérjük szociális helyzetüket, és tanácsokkal ellátva segítsük nemcsak jelenlegi, hanem további sorsukat is.  Problémák megoldási lehetőségei; A jelzőrendszeri tagokkal (védőnő, orvos, munkatárs) közösen segítsük az anyát, anyai szerepének megerősítésében, gyermeke nevelésében, hogy: - rendszeresen hordja a gyermekét a bölcsődébe - időben menjen érte, ne az utolsók között vigye haza - figyeljen oda a gyermek étkeztetésére és ruházatára - nagyon sokat beszélgessen a gyerekhez, figyelje a lelki reakcióit - bízzon a gondozónőkben Megoldás lehet még a bölcsődéből való kiíratás is. (ezt nem javaslom) 64 10. tétel Milyen beavatkozási lehetőségeket lát a

család támogatására? V. A két és féléves, kiegyensúlyozott, víg kedélyű kisfiú Öten vannak testvérek, V A a legkisebb. Az anya szokta behordani és hazavinni a gyermeket, időnként azonban vele érkeznek nagyobb gyermekei is. A kisfiú, az anya és a testvérek között a kapcsolat nagyon bensőséges, kölcsönösen örülnek egymásnak, ragaszkodásuk kifejezett. A kisfiú hatodik hónapja jár az Ön bölcsődei csoportjába, mert édesanyjának akkor sikerült négyórás munkát találni egy takarító kisiparosnál. Az apa a lakóhelyüktől távol dolgozik, naponta ingázik a család és a munkahelye között - így vele még Ön nem találkozott. A család láthatóan harmonikus. A gyerekek és az anya kapcsolata szeretetteljes, kiegyensúlyozott Gyakran hallani a családtagok közötti beszélgetésben a távol lévő apáról, az ő hazavárásáról és a vele való közös tevékenységekről, élményekről. A gyermekek és az anya rendezett megjelenésű,

ruhatáruk meglehetősen viseltes, de mindig tiszta és hibátlan. A család érzékelhetően anyagi gondokkal küszködik. Az eltelt időszak alatt többször előfordult, hogy a térítési díjat a megadott időpontban nem tudták befizetni, kötelezettségüknek csak késve tudtak eleget tenni. Szűkös anyagi helyzetükre engednek következtetni a családnál tett látogatás tapasztalatai is. A ház, melyben a héttagú család él egy kétszobás, kertes, családi ház, szülői örökség. A szobák csak a legszükségesebb bútorokkal vannak berendezve, melyek nagy része szintén az örökség része lehetett. A konyhának és a fürdőszobának használt helyiség felszereltsége is igen puritán. Az udvar tiszta, rendezett A telek művelésre alkalmas kicsi részén konyhakert van, melyet a család tagjai közösen művelnek, gondoznak. Információtartalom vázlata: 65          Szociálpolitika fogalma; A szociálpolitika eszközei; A

szociálpolitika dilemmái; A szegénység fogalma ; A szegénység társadalmi méretei Magyarországon; A gyermekszegénység jellemzői Magyarországon; A gyermekszegénység megszüntetésének eszközei; A hiányok számbavétele az eset kapcsán; A család támogatásának lehetőségei;  Szociálpolitika fogalma; Történelmileg kialakult intézményrendszer, a mi kielégít bizonyos, a piaci kapcsolatok révén nem megfelelően kielégíthető szükségleteket. Túlnyomórészt az állami elosztás és újraelosztás eszközeivel működik, relatíve önálló, elkülönült rendszerként, illetve intézmény rendszerek együtteseként működik. A szociálpolitika tehát az állam és az állampolgárok közötti viszony intézményesülése. Szociálpolitika alapvető célja: 1. célja: Biztonság abszolút biztonság- közösség által megítélt minimális szociális biztonság (lakás, munka, végzettség) relatív biztonság- pl. rokkantság, nyugdíj estén ne

zuhanjon a mélybe, állam mellett kötelezi az egyéni felelősség kialakítása, biztosítás, társadalombiztosítás. 2. célja: Prevenció - a probléma tényleges kialakulásának megakadályozása "önsegítés segítése, ne halat adj." 3. célja: Korrekciómár meglevő problémák kezelése, további problémák prevenciója  A szociálpolitika eszközei; Szociálpolitika alapelvei: " hogyan, milyen formában" válaszai mutatják Hogyan? Javak elosztásának két alapelv mentén történhet: 1. Univerzalitás- (egyetemességet jelent) pénzbeli támogatás Jogosultság alapján azonos mennyiségű támogatás 2. Szelekció- (kiválasztás) leginkább rászorultak Tipikus esete: pozitív diszkrimináció Milyen formában? 1. integráló (beillesztő) iskolai integráció 2. szegregáló (elkülönítő) iskolai szegregáció, védett közösségek Eszközeik lehetnek: természetbeni, vagy pénzbeliek aktívak vagy passzívak 66  A

szociálpolitika dilemmái; Dilemma: két azonos erősségű dolog közötti választási kényszer. A segélyezés dilemmái: A szegénységi és munkanélküliségi csapda ellenére: a segélyezés olyan alacsony szintje, aminél a legrosszabb fizetés is jobb. A segélyezés megalázó, volta Ez társadalmilag megosztó, szétválasztja, a társadalmat segélyezettre és a többiekre. A segélyezés egyfajta függőséget alakíthat ki, gyengíti a társadalom morális tartását. Éppen ezért a segélyezés tartósíthatja a szegénységet: a szegény lassan beletörődik az adott helyzetébe  A szegénység fogalma ; A egyén vagy család nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többség rendelkezésére áll, vagy amit mindenki számára elérendő átlagnak tartanak A szegénység: hátrányos helyzet, alacsony jövedelem, és ebből fakadó egyéb hátrányok Szegénységi küszöb: az a határ, ami alatt valakit egy adott társadalomban szegénynek

tartunk- alatta élnek A szegénység a családok körében legnagyobb arányban sújtja a három- és többgyermekeseket, az egyedülálló szülőket, azokat a családokat, amelyek hat-hét éven aluli gyermeket nevelnek (az anya gyesen, gyeden van), és azokat, amelyekben fogyatékos gyermek él. Szegénység két fő típusa: 1. Abszolút szegénység - egyén, család helyzete a létminimum alatt marad- szükségletek alacsony szintje 2. Relatív szegénység - különböző életkörülmény-mutatók alapján (pl lakásviszonyok, jövedelem, isk. végzettség) elmarad, az adott társadalom átlagos viszonyaitól- nem mindig tudatosodik -nem kér segélyt  A szegénység társadalmi méretei Magyarországon; Ma hazánkban lakósságának 25-30% - abszolút szegénységben, az ország népességének a relatív szegények 12 -15% - át teszik ki. A szegénység az összes háztartás 28%-át érinti a gyermekes családok 41% - át a három vagy több gyermekes családok 60%-át.

A mélyszegénységben élők napi 500 - 1000-Ft - ból élnek Egy családban minél több a gyermek, annál alacsonyabb a család életszínvonala. A szegénység kockázata a gyermekszám növekedésével egyenesen arányos.  A gyermekszegénység jellemzői Magyarországon; A rendszerváltás óta rendkívüli mértékben megnövekedett a gyermekszegénység hazánkban. Közel fél millió gyermek mélyszegénységben él és tömegek születnek bele a társadalmi 67 kirekesztettség állapotába. Magyarországon a gyermekvállalás nagyon megnöveli egy család szegénységi kockázatát. A hátrányos helyzetű családok gyermekei rosszabb tanulási esélyekkel rendelkeznek. Kevesebben mennek középiskolába, maguk is munkanélküliek vagy dolgozó szegények, később pedig hátrányos helyzetű szülők lesznek. Gyermekkori hátrányos helyzet jellemzői A különböző közoktatási intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény) -nem

megfelelő mennyiségű étkezés (illetve annak finanszírozása nehéz -könyv, játék, eszközhiány -osztályközösség által szervezett programok befizetése nehézkes -öltözködés (évszaknak nem megfelelő) kevés, "túlhordott" ruhadarabok -magántanár megfizetése lehetetlen  A gyermekszegénység megszüntetésének eszközei; A gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, több évtizedes, folyamatos erőfeszítést igényel. A szegénység akkor csökkenhet, ha a gazdaság erősödik, a foglalkoztatottak aránya és a jövedelmek nőnek. A gyermekszegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja eme szegénység kialakulásának a megelőzése. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. 1. Csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. 2. enyhüljenek a gyermeki kirekesztés,

szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, 3. alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Az átfogó célok eléréséhez számos területen kell változást elérni. A kiemelt fejlesztési irányok a következők: 1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskoláztatást segítő intézmények és szolgáltatások, 5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 6. fejlesztési terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása, szegregáció csökkentése  A hiányok számbavétele az eset kapcsán; Ez a család az abszolút szegénységkategóriájába

sorolható, mert: A ruházatuk viseltes, a ház ahol laknak örökség és a legszükségesebb bútorokkal berendezett, és munka mellett is gondot jelent számukra a bölcsődei térítési díj időbeni kifizetése. V családja tehát anyagi gondokkal küzd annak ellenére, hogy mindent megtettek ennek csökkentésére. Szegénységük okai összefüggésbe hozható az öt gyermek születésével Azt a társadalmi megítélést, hogy a szegények maguk felelősek szegénységükért cáfolja az a tény, hogy mind a két szülő dolgozik, és környezetükre gondot fordítanak, a konyhakertet is közösen művelik (A szegénységgel összefüggésben van az alacsony iskolázottság, ami a 68 szociális ellátásokról való tájékozatlanságot vonja maga után.) Lehetséges, hogy a szülők alacsony iskolázottságúak és csak a végzettségükhöz megfelelő munkát tudnak ellátni, azzal egyenes arányos jövedelemmel. A másik lehetőség az, hogy olyan helyen élnek ahol a

területi egyenlőtlenség érvényesül, azaz messze a munkalehetőségtől. Feltehetőleg a család pénztárcáját még pluszban terheli az apa lakóhely-munkahely közötti ingázása. Az utazási költség jelentős jövedelem kiesést jelenthet a családnak,időhiány miatt pedig nem tud kiegészítő keresetre szert tenni, és ezzel segíteni az életminőség javulását . Érzelmi szegénységet eredményez az apa távolléte.  A család támogatásának lehetőségei; -Bölcsődei ellátás biztosítása a szülő kérésére, a munkába állási törekvését segítve, a gyermek óvodába lépéséig. -Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, melyet az Önkormányzatnál igényelhet, a gyermekek étkezési díját téríti, valamint egy évben két alkalommal kiegészíti 5500-5500 ft pénzbeli támogatással. -Lakás fenntartási támogatás, szintén az Önkormányzatnál igényelhető a család bevétele, és a kiadás arányában, a rezsi költségébe segít be havi

rendszerességgel -Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás időszakosan létfenntartási gondokkal küszködnek vagy létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerültek. 69 11. tétel Milyen dilemmákat vet föl a szülők gyermekük nevelésbe vételére vonatkozó kérése? A 13 és fél éves fiú harmadjára járja az ötödik osztályt, immár magántanulóként. Az első bukás óta értékelhető tanulmányi és beilleszkedési erőfeszítéseket nem tett. Órai viselkedésével az osztály munkáját zavarja, testi erejének növekedésével sakkban tartja a kisebbeket, több lopási ügybe keveredett, hiányzásai egyre szaporodtak. A nyári szünettel, majd a kényszerű magántanulóvá válással hirtelen megduzzadt szabadideje, ez tovább rontott a helyzeten. Rendszeresen a fővárosba szökött, s csak napok múlva került elő, magáról hírt nem adott, a család számára ismeretlen helyen tartózkodott. Az így eltelt idők alatti

történésekről később sem akart számot adni. Tetteit, kalandozásait nem magyarázza, nem is mentegeti. A Budapesten töltött idő eseményeiről egyáltalán nem kíván nyilatkozni azon túl, hogy "ott sok minden történt". Két fiatal férfival lakott Az idősebbé volt a lakás, aki állítólag biztatta, hogy tegyen félre a nem részletezett módon szerzett pénzéből, mert még kicsi, de hazaküldését nem szorgalmazta. A fiú nem tartja problémának, hogy családja, rokonai nem ismerik a baráti körét, sőt azt sem, hogy előttük tartózkodási helye, elfoglaltsága is ismeretlen marad. Ezt ő mélyen magánügynek tekinti, s így is kezeli Ebben a helyzetben döntött úgy a család, hogy a gyermekkel nem boldogulnak, láthatóan különc és megmagyarázhatatlan dolgaiért felelősséget nem vállalnak, ezért kérték a gyermek nevelésbe vételét. Információtartalom vázlata:  Gyermeki jogok hazai és nemzetközi szabályai;  Speciális

szükségletű gyermekek meghatározása; 70        A kamaszkor lélektani jellemzői; A szocializáció színterei; Énkép, identitás kialakulásának feltételei; A kamaszkori konfliktusok okai; Magatartási, viselkedési zavaros gyermek nevelésének kérdései; A nevelésbe vétel előnyei, hátrányai; A kliens autonómiája;  Gyermeki jogok hazai és nemzetközi szabályai; Magyarországon az 1997. évi XXXI tv a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról címmel szabályozza a gyermekek jogait, azok érvényre juttatását. A gyermekek jogairól szóló Egyezményt, 1989. november 20- án fogadott el az ENSZ közgyűlés, melyhez a Magyar Köztársaság is csatlakozott és 1991- ben törvénybe iktatta, mely az 1991. évi LXIV tv egyezmény a gyermekek jogairól címet kapta A gyermeki jogok hazai és nemzetközi szabályai: . A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését biztosító családi környezetben

való nevelkedésre. . Joga van arra, hogy olyan családi nevelést kapjon, amelyben személyiségét kibontakoztathatja. . Szüleitől, rokonaitól csak a törvényben előírtaknak megfelelően szakíthatják el . Joga van hátrányos és veszélyeztető környezetével szemben társadalmi segítséget kérni . Tiszteletben kell tartani lelkiismereti szabadságát . Vagyoni helyzetét, egészségét érintő kérdésben véleményét meg kell hallgatni, figyelembe kell venni. . Joga van a megfelelő iskoláztatásához . Fogyatékossága esetén megfelelő ellátásra  Speciális szükségletű gyermekek meghatározása; Speciális szükségletű gyermek, aki beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzd. Viselkedése átlépi a normákat, azaz a gyermek életében jelen van a bűnözés, alkoholizmus, kábítószer, nemi erőszak. lásd: disszociális,antiszociális Ezen ismeretek alapján a szóban forgó gyermek is speciális szükségletű. Megfelelő gondozást,

nevelést, szakember segítségét igényli. Az ellátást a gyermek életkorának, állapotának és szükségleteinek megfelelően kell biztosítani. Ki kell, hogy terjedjen a foglalkoztatásra, oktatásra, szakképesítésre, nevelésre, 71 gondozásra, ápolásra, illetve a gyermek szocializációjára és reszocializációjára is  A kamaszkor lélektani jellemzői; LÁZADÁS KORA. A kamaszkor a gyermek - és ifjúkor közötti átmenet időszaka. Az én azonosság megszilárdulásának korszaka. Az egyén eljut a testi növekedésében, szellemi érettségében és társadalmi felelősségérzetében oda, hogy átéli és megoldja az identitásválságot. A személyiség kialakulása számára a kamaszkor - ifjúkor a döntő: ekkor tesz szert a fiatal arra a gondolkodásmódra és világnézetre, mely további életútján öntevékenységét jelentősen alakítja. A személyes példa és személyes befolyás hatása ebben az életkorban különösen erős . A felnőtté

válás nem egyszerűen biológiai, hanem társadalmi feltételektől befolyásolt pszichikus folyamat. Önállósulnia kell, kialakul a saját személyisége Ebben a korban önállóan kell cselekednie A kamasznak titkai vannak. Ez nem az őszinteség ellen van, tiszteletben kell tartani Szélsőséges teljesítmény képesség. Hangulata hullámzó. Amíg változik a kamasz a szélsőségek között addig nincs baj Akkor van a probléma, ha megreked valamelyik szélsőséges állapotban.  A szocializáció színterei; A szocializáció tanulási folyamat, a társadalmi szokások normák elsajátítása. Életünk egész idejére jellemző. Színterei a család, iskolai kortárscsoportok, tömegkommunikáció.  Énkép, identitás kialakulásának feltételei; Énkép: A személy önmagáról alkotott elképzelésének összessége, amelybe beépül mások véleménye a saját magával kapcsolatos élmények és tapasztalatok sokasága is. A kialakulásának feltételei ? Legyen

önmagáról ismerete ? Tudnia kell, hogy környezete milyennek tartja őt, a visszajelzés erősíti én-tudatát ? Ízlésformálás ? Legyenek szokásai ? A tudat és az akarat szoros kapcsolatban van ? A gyermek próbálkozik, hogy meddig van kompetenciája, megtanulja a határokat Az én-identitás kialakulása nem serdülőkorban kezdődik el, de az énkép és az én-tudat szocializációjának szempontjából ez kitüntetett időszak.  A kamaszkori konfliktusok okai; A kamaszkor nehéz periódus sok konfliktuslehetőséggel. A kamasz felnőttségre törekszik A kamasz egyéni önállóságot igényel, melyhez társul a kamaszos, sokszor gyermeki viselkedés. A rohamos változásokkal, válságokkal, önértékelési zavarokkal birkózó serdülő könnyen kerülhet ?akár kisebb kudarcok hatására is? krízisbe. A kamaszkori krízisek leggyakoribb oka: a párkapcsolati törések, az iskolai kudarcok és a súlyosabb családi konfliktusok. 72  Magatartási,

viselkedési zavaros gyermek nevelésének kérdései; Hogyan viselkedjünk magatartási zavarokkal kapcsolatban?  Ismerjük meg a gyermek előző környezetét, előéletét, szüleit, családi kapcsolatait  A felismert jelzéseket ne saját szubjektív értékrendünk-előítéletünk alapján értékeljük, hanem az előzmények és összefüggések ismeretében  Figyeljük a gyermek jelenlegi környezetét, kapcsolatit / szülő iskola tanárok barátok osztálytársak, csoporttárasak/  Az új környezetre a gyerekek, különböző képen reagálnak:Szorongás, agresszió, pszichoszomatikus tünetek, zavarok  A magatartási zavarokat fel kell ismerni,  Segítséget kell nyújtani, abban hogy felismerje, ő is felelős a viselkedésért ,  Együttműködés a segítőjével, nevelőjével, pszichológussal. Felelősség érzése a problémák iránt érezze, hogy tőle is függ, hogyan változik meg a problémája, helyzete  A magatartás

probléma identitásprobléma is tele van ellentétes dolgokkal "szeretnék valamit, de nem tesznek érte semmit" "tudom, hogy ezt most ki kéne mondanom de, nem mondom ki."  Képes azonosulni a rossz érték ítélettel és igyekszik"meglelni neki" ilyenné is válik, válhat.  Amennyiben a gyermeket azonosítjuk a rossz viselkedésével, akkor nem válik lehetővé, hogy elkülönüljön a gyermek személyisége és az elkövetett rossz tett  Tehát ne a gyermeket, hanem a tettet értékeljük  Fontos megértetni a gyermekkel, hogy te az vagy az leszel, aki lenni akarsz. Az elkövetés tényét nem lehet meg nem történté tenni, de a jóvá tevés lehetőségét ki kell használni. Fontos szempontok magatartás-zavaros gyermek fogadásához  Fontos, hogy a segítő szakemberek állandó kapcsolatot tartsanak egymással. (szülővel is)  Tudatosítani kell a gyermekben, hogy akkor is szeretjük, ha éppen ostobaságot

követett el (nem rád haragszom, hanem arra, amit tettél). Hagyjunk minden lehetséges szituációban választási lehetőséget, hogy érezze a döntések következményeit, és érezze a bizalmat is! 73  A magatartás-zavaros gyermekekkel szemben nélkülözhetetlen a türelem.  A büntetés csak agressziót hoz magával.  Minden apró sikernek, minden apró viselkedésben beállt pozitív változásnak nagyon kell örülni, állandó és azonnali megerősítésre van szükség, mert ez motiválja majd a gyermeket a további változásra. Ezáltal tudja meg, hogy ahogyan viselkedett egy szituációban, az jó volt.  A nevelésbe vétel előnyei, hátrányai; A nevelésbe vétel a gyermekvédelmi rendszer, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések közé tartozik. Átmeneti és tartós nevelésbe vételt különböztetünk meg. Nevelésbe vétel: a) Átmeneti nevelésbe vétel: a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevesbe veszi,

ha - a gyermek fejlődését a családi környezet veszélyezteti, és az alapellátásokkal vagy a védelembe vétellel nem szüntethető meg, - a védelembe vétellel nem szüntethető meg, - a gyermek megfelelő gondozása a családon belül nem biztosítható. b) Tartós nevelésbe vétel: a gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha - a szülő (vagy mindkét szülő) felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, - a szülő (vagy mindkét szülő) elhalálozott, - a gyermek ismeretlen szülőktől származik, és nincs kirendelt gyámja, - ha a szülő gyermekek örökbefogadásához hozzájárult feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőknél. A (átmeneti vagy tartós) nevelésbe vett gyermeket nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges lakásotthonban, gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni és számára (hivatásos) gyámot kirendelni. A

gyámhivatal az átmeneti nevelésbevétel fennállásának szükségességét évente- 3 éven aluli gyermek esetében félévente- felülvizsgálja. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének *szülői felügyeleti joga szünetel, a tartósé, megszűnik. Szülői felügyeleti jog szüneteltetése: - a szülő cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott - a szülő ismeretlen helyen van vagy ténylegesen akadályoztatva van - a bíróság a gyermeket 3. személynél helyezi el - a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe vette - a gyámhivatal hozzájárult a gyermek családba fogadásához - a gyermeket ideiglenesen más szülőkhöz, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, más személynél, helyezte el. A családból való kiemelés dilemmái anyagi okból nem emelhető ki a családból! jobb lesz-e neki, ha elszakítják a családjától? kire támaszkodhat a családban? van-e pozitív minta a családjában? 74 képes lesz- e otthon megváltozni?

van-e olyan családtag, aki figyel rá, segíti?  A kliens autonómiája; A kliens: az ember, akinek szükséglethiánya van és kéri, vagy elfogadja a segítséget. Esetünkben kliens a gyermek. Autonómia dilemmája. Autonómia önállóságot jelent. A kliens maga dönti el, mit szeretne csinálni. Ebben kell őt segíteni terelgetni (akar-e változást?). Ezt a szociális munkásnak tiszteletben kell tartani. Fontos szakmai elv, hogy ismertessük, beszéljük át a klienssel az összes rendelkezésre álló alternatívát, hogy tudjon dönteni. Az autonómia elve csak olyan esetekben használható, ha a kliens reálisan átlátja döntésnek a következményét. Amikor a szociális szolgáltatás véget ér a teljes autonómiát vissza kell adni a kliensnek. 12. tétel Felelős-e a szociális szakember saját lelki egészségéért? Ön évek óta segítő hivatást folytat nehéz helyzetben lévő szülőkkel, s egyre gyakrabban érzi azt, hogy munkájának nincs értelme,

mert hiába való minden igyekezete, nem tud segíteni az Önhöz segítségért fordulóknak. Ön teljes odaadással fordul a nehéz helyzetben lévők problémái felé, átérzi helyzetüket, próbál alternatívákat találni problémájuk megoldására. A problémák azonban egyre nagyobbak és összetettebbek, így nagyon gyakran az első beszélgetéskor belemélyednek az aktuális helyzetbe, s nem marad idő az elvárások tisztázására, tudatosítására és az együttműködés kereteinek meghatározására. Az esetek megoldásába való gyors belevágással egyre kevésbé sikerül távolságot tartani az egyéni, személyes problémáktól, egyre nehezebb szétválasztani, hogy mi az, ami a közös munkával valóban elérhető, s mi az, amit a szülőknek kell belső munkával feldolgozniuk. Egyre inkább 75 szükségét érzi annak, hogy szakmai problémáit megbeszélje valakivel, de ez szinte reménytelennek tűnik, hiszen a településen egyedül dolgozik

segítő munkakörben. Munkájával kapcsolatos problémáit nem akarja hazavinni, de a településen nincs senki, akivel megbeszélhetné azokat, hiszen mindenki ismer mindenkit, s védeni szeretné az Önhöz fordulókat is. Így aztán egyre többször marad magára azokkal az Önben felmerülő kérdésekkel, hogy jól csinálja-e munkáját, mennyire részese a kudarccal végződő eseteknek, vajon miként oldják meg az Önéhez hasonló eseteket mások. Információtartalom vázlata:           A szakmai titoktartás szabályai; A hatékony segítés akadályai; A segítő szakember felelősségei; A segítő szakember határai; A segítő foglalkozás pszichés hatásai a kliensre; A kiégés jelei; A segítő foglalkozást űzők személyiségvédelmének szakmai lehetőségei; Az önismeret fejlesztés lehetőségei; A szakmai önvédelem technikái; A szakmai megújulás lehetőségei, formái;  A szakmai titoktartás szabályai A

gyermekkel kapcsolatos információkat kizárólag az arra illetékessel (szakemberrel) lehet megosztani. Amennyiben túlmutat a tudomásomra jutott információ a szakmai kompetenciámon, úgy a probléma kezelését át kell adnom a megfelelő szakembernek. ETIKAI KÓDEX szabályai http://www.gyermekotthonhu/wp-content/uploads/oldalak/kodexpdf  A hatékony segítés akadályai - Információk hiánya, Kommunikáció hiánya, ha a segítséget kérővel nem tudunk megfelelően kommunikálni. Ha a rászorulónak nincs igénye a segítségre, 76 - Ha a kliens nem működik megfelelően együtt velünk, Ha a tanácsadó túlzottan azonosul a tanácsot kérővel, Ha a tanácsadó kiégett, Ha túlbecsüli a saját maga jelentőségét a segítő Ha nem veszi figyelembe a tanácsot kérő érzelmi beállítódását, Ha a segítő félreérti a problémát, Ha a segítő érdektelen, Ha a segítő érvei csak elméleti síkon mozognak.  A segítő szakember felelősségei; -

A legjobb tudása szerint segítsen megoldani a problémát. Tartsa kézben a beszélgetést, A kliens jogait vegye figyelembe, Mindig legyen hiteles.  A segítő szakember határai; - Ne vonódjon be túlzottan, Ne a kliens helyett akarja megoldani a problémát, Tartson kellő távolságot az egyéni és személyes problémától, Ne vigye bele saját problémáit az adott esetbe, Ha a kliens érdektelen, ne a saját kudarcának élje meg  A segítő foglalkozás pszichés hatásai a kliensre; - Csökken a szorongás készsége, (a tünetek is, izzadás stb.) Reálisabb önkép alakul ki a kliensnél, Nő az önértékelése az egyénnek, Javulnak a konfliktuskezelési módszerei, Könnyebben hoz döntéseket, Nő a pozitív jövő képbe vetett hit, Az egyén egyre inkább elfogadja önmagát olyannak, amilyen, Az egyéni értékrend szilárdabbá válik, Nyitottabbá válik az új dolgok iránt. A segítő foglalkozás pszichés hatásai a segítőre: Kiégés veszélye,

Helpfel szindróma kialakulásának veszélye  A kiégés jelei; A kiégés- teljes érzelmi és pszichés kimerülés. Okai: 1, Az erős érzelmi igénybevétel, 2, A határok túl rugalmas kezelése, 3, Az agresszió kezelésének speciális módja. Jelei: 1, testi tünetek 77 2,pszichés tünetek 1, Testi tünetek: - Állandó, folyamatos fáradtság érzése, - Alvás zavarok, - Egyre többször megbetegszik, - Életvezetési nehézségi támadnak, - Korábban dinamikusabban döntött, ekkor hezitál, majd rosszul dönt. - Táplálkozási zavarok jönnek elő (nincs éhségérzet,túl sokat eszik) 2, Pszichés tünetek: - A lelkesedés teljes hiánya, ok nélkül, Egyre kevesebb időt szán a munkájára, Csökken a toleranciája, ill. az elégedetlenséget már nem csak a tünet, hanem már maga a gyermek látványa váltja ki, Egyre türelmetlenebbé válik, ha a jól bevált módszerei nem működnek, közönyösség, Emberi kapcsolatok elutasítása A kezeletlen

kiégettség sokszor fordulhat alkoholizmusba.  A segítő foglalkozást űzők személyiségvédelmének szakmai lehetőségei; - Team munka: különböző információval és felkészültséggel rendelkező szakemberek együttes tevékenysége. Funkciója: információgyűjtés, információ csere és a felelősség megosztása. A Team tagjai: gondozónő, szakmai vezető, technikai dolgozó. - Szupervízió: A segítő- segítése, érzelmi teherbírásának a fokozását jelenti. Lehet egyéni és csoportos (8 fő). Lehet belső ill külső szakember által irányított  Az önismeret fejlesztés lehetőségei; Önmegfigyelés, Önismereti csoport, Pszichológiai segítség, Személyiség fejlesztési tréningen való részvétel, A konfliktus kezelés technikáinak fejlesztése.  A szakmai önvédelem technikái; Stratégia a kiégés ellen: programok, kirándulások, rendezvények. Egyéni lehetőségeink a kiégés ellen: önismeretünk fokozása, kikapcsolódás,

felfrissülés továbbképzéseket célzottan kell megválasztani.  A szakmai megújulás lehetőségei, formái; 78 Szakmai önismeret, kompetencia tréning, Az egyén társai viszonylatából is vizsgálja önmagát, Figyelni mások metakommunikációját, Önmegfigyelés, Önvezetés képessége, Belső biztonság, összhang megteremtése. 13. tétel Mutassa be a különböző nevelési stílusok nevelési hatásait az alább esetleírás felhasználásával! Az egyik délután a következő jelenetnek lesz tanúja a bölcsődei öltözőben: az anya és az apa együtt érkeznek meg a két és fél éves kisfiúért a bölcsődébe. A gyermek éppen elmélyülten rajzol. Élvezi, hogy az előtte lévő sok színes ceruzát most csak ő használhatja, s nem akarja abbahagyni a rajzolást. Az anya nyugodt mozdulatokkal összeszedi a gyermek játszóruháit, összehajtogatja azokat, az apa ül az öltöztető-padon, s érzékelhetően egyre fogy a türelme, míg a gyermekre

vár. Az anya már mindent elrendezett, előkészítette a gyermek utcai ruháit is, 79 amibe majd átöltözteti a hazainduláshoz, de a gyermek továbbra sem jön, jele nem mutatkozik annak, hogy befejezné a rajzolást. Az apa türelmét veszti, felpattan és ráparancsol a gyerekre, hogy azonnal rakja el a játékokat és jöjjön öltözködni. Az anya próbálja nyugtatni az apát, de ez nem jár sikerrel, sőt az apa indulattal a hangjában az anyát kezdi hibáztatni a gyermek szófogadatlansága miatt. Az apa szerint a gyermek jelenlegi viselkedése az anya túlzottan megengedő nevelési módszerének következménye, mellyel csak azt lehet elérni, hogy a gyerek sosem fogja megtanulni, hogy szót kell fogadnia. Az anya - oldani igyekszik az apában lévő feszültséget - nyugodt hangon szólítja meg fiát. Kéri, hogy mutassa meg neki a rajzát Megbeszélik a rajzon látható "figurákat", s megígéri neki, hogy otthon közösen befejezik a rajzot. A gyermek

elgondolkodni látszik az anya ajánlatán, majd visszamegy a terembe, elrakja az általa használt ceruzákat, elköszön Öntől, s elindul az öltözőbe. Információtartalom vázlata: 1. A gyermeknevelési stílusok; 2. A gyermeknevelési stílusok és hatásaik; 3. Kettős nevelés fogalma; 4. 5. 6. 7. Értelmezze az apa viselkedésének nevelési hatásait; Értelmezze az anya viselkedésének nevelési hatásait; Az empátia fogalma; A konfliktus fogalma; 8. A szülők konfliktusának okai; 9. A gondozónő szerepe a családi nevelés befolyásolásában;  A gyermeknevelési stílusok; Nevelés: A nevelés céltudatos, tervszerű, szervezett személyiségformálás. A nevelés a régi és az új nemzedék közti kapcsolat biztosításának eszköze. A társadalom olyan funkciója, melynek során a régi nemzedék átadja tudását, tapasztalatát az új nemzedéknek. A nevelés a gyermek magatartásának, tevékenységének nevelési cél szerinti irányítása

(konzervatív felfogás). A gyermek adottságainak, képességeinek a kifejlesztése. Alapvetően értékközvetítő folyamat. Célja a konstruktív életvezetés, autonóm erkölcsiség kialakítása Céltudatos: Van cél, elképzelés arról, hogy milyenné szeretnénk formálni a gyermeket Tervszerű: vannak életkori lehetőségek, igények a gyermekek részéről, melyek alapján megtervezhető a nevelés 80 Szervezett: modern korban kialakultak azok az intézmények ahol a nevelés folyik. Ranschburg Jenő modellje: Ranschburg négy lehetséges szülői attitűd gyermekekre gyakorolt hatását elemezte. Így megkülönböztetett meleg- engedékeny, meleg- korlátozó, hideg-engedékeny, és hideg- korlátozó nevelői stílust. A meleg az elfogadó, szeretetteljes magatartást takarja, míg a hideg az elutasító, távolságtartó attitűdöt. Az engedékeny stílusban rugalmas szabályok vannak, a korlátozóban mereven és kötelezően, betartott szabályok, melyek

megszegéséért erős szankciók járnak. Kurt Lewin modellje: Autokrata, demokratikus, laissez faire: Nevelési módszerek : - követelmények és tilalmak felállítása - szokások kialakítása - meggyőzés és magyarázat - elismerés és dicséret - büntetés - példaadás Meggyőzés: - nincs külső direkt presszió - a tevékenység motívumainak tudatosítás - a társadalmi értékek és normák megismerése és tudatosítása - önkéntes engedelmesség a cél és az eredmény elérésekor Példaadás: - követés, - modellkövetés, - azonosulás Jutalmazás, dicséret: - a helyes tevékenység megjutalmazása közvetett és közvetlen formái: Közvetett formái: -verbális - szóbeli dicséret - szociális. pl simogatás, mosoly , elismerő pillantás - szimbolikus pl. piros pont Közvetlen formája: - tárgyi jutalom pl jó bizonyítványért egy kerékpár Büntetés: - fájdalom és félelem keltése Hatása: - behódolás -félelem - szorongás - harag, lázadás

81  A gyermeknevelési stílusok és hatásaik; Ranschburg Jenő modellje: Meleg- engedékeny magatartás jellemzői             a gyermeket elfogadó, megértő rugalmas szabályok gyermekközpontú viselkedés az ilyen szülő ritkán büntet többször dicsér a helyes cselekedetet erősíti a tetteit, az ítéleteit megindokolja, megerősíti gyakran beszélget a gyermekkel függőségi törekvéseire pozitívan válaszol nem a széltől is óvó, és nem a mindent megengedő magatartás jellemző vannak tilalmak, de nem merev szabályokat alkalmaznak a gyermek kifejezheti dühét, a szülő megpróbálja megbeszélni azt Hatása: o a gyermek a szülőket modellizálja o a gyermek pozitívan fordul a világ felé o a gyermek bátran fordul szüleihez, akik szívesen segítenek neki o aktív, becsvágyó, barátságos, alkotó o függőségi viszonya jó, nem kételkedik abban, hogy szeretik-e Őt o könnyen alkalmazkodnak új

csoportokhoz, alakítanak ki új kapcsolatokat o kiegyensúlyozottak, helyes önbizalmuk van, kedvesek o a problémával szívesen fordul a szülő felé o tevékeny részese az őt ért hatásoknak o felnőttel való azonosulás a legintenzívebb a szerepjátékok során Meleg, korlátozó nevelői magatartás jellemző:  túlaggódó  túloltalmazó  túlszerető  a szabályok korlátok  korlátozza a gyermeke önállóságának fejlődését, mindenben segít neki 82 Hatása: o szorongóvá válik, befelé fordul o a gyermek nem adhatja ki dühét, magába fojtja azt o iskola centrikusak, kötelességtudóak, fegyelmezettek o gondolkodásuk, szociális magatartásuk kicsit megalkuvó o kevésbé alkotó szelleműek o illedelmesek, kissé visszahúzódóak o a lányok jobban tűrik, kevesebb a szorongás o a fiúk igyekszenek kitörni belőle o más csoportokban adja ki a dühét Hideg, engedékeny nevelői magatartás jellemzője:     rideg-

elutasító nem törődik a gyermekével az elutasítás megnyilvánul a gyermek érzelmi és gondolati közeledésében is a szülő részéről megjelenik az "alibi verés" Hatása: o o o o o a szülő nem kívánatos modell a gyermek számára a serdülő rossz érzelmi állapotba kerül rossz az érzelmi kapcsolata a szülővel ellenállás, ellenszenv a szülővel antiszociális agresszió- belső konfliktusokból származik. Hideg , engedékeny nevelői magatartás jellemzői:     a gyermeket nem tudja elfogadni, egyén központú a viselkedése gyakran fizikálisan is büntet, nyilvánosan is keveset dicsér 83      a helytelen cselekedetre fokuszál tetteit, ítéleteit nem indokolja túlzott szülői engedékenység ritkán beszélget a gyermekkel- inkább közöl, utasít függőségi törekvéseire negatívan válaszol. Hatása: o o o o o o o egyfajta szeparációs félelem alakul ki a gyerekben a gyerek is elutasítja a

szülőtől eredő dolgokat nincs azonosulás a szülővel a gyermek agresszív lesz serdülőkorra erőteljes függőségi szorongás alakul ki rossz a kapcsolat a szülőkkel rossz kortárs kapcsolatok hatása felerősödik Hideg, korlátozó nevelői magatartás jellemzői:  elutasítás mellé erős korlátozás társul  fizikális büntetés  szülő-gyerek kapcsolat minimalizálása  szülői elutasítás rejtett, azt hangoztatja mennyi mindent megtett a gyermekért  a gyermek alap igényei kielégítetlenül maradnak Hatása: o személyiség károsító a következménye o agresszió melyet magába folyt -> szorongás o belső zavarok-bűntudat, hálátlanság érzése- sokasodnak és beépülnek o öngyilkossági hajlam, balesethajlam o súlyos testi-lelki zavarok alakulnak ki o személyisége torzul o nem bízik a felnőttekben 84 o szorongást vált ki Kurt Lewin nevelési stílusai: 1. Autokratikus (Tekintélyelvű) nevelői stílus

jellemzője:     Egyedül vezet Döntéseit egyedül hozza A csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a döntésekben ill. azok előkészítésében Módszere: utasítás, parancs Hatása: o visszahúzódóak o önállótlanok o nagyfokú bennük az elfojtás. 2. Demokratikus nevelői stílus jellemzője:  Alkalmat ad a döntés előtt a dolgok megvitatására  mindig figyelembe veszi az egyén véleményét  Módszere: elsősorban a kompromisszumkeresés, vita, a meggyőzés révén.  A gyerekek elmondhatják a véleményüket. Hatása: o Nyitottak lesznek a problémák és azok megoldása iránt. o Kialakul egyéniségük, szociabilitásuk. 3. Laissez – faire (Ráhagyó) nevelési stílus jellemzője:  Vezetés hiánya  anarchia jellemzi  a csoport tagjaiból kivált informális vezetők hozzák meg a döntést.  önellentmondásos az elmélet 85 Hatása: o nincs tisztelet, nincs mihez alkalmazkodni o

bosszúalapú büntetés, erőszak  Kettős nevelés fogalma; Ugyanazért a célért más módon hatunk a gyerekre(eltérő nevelői típusok), családon belül is érvényesül. Ha az ellentét nagy az a nevelés rovására megy Iskola ateista, tudomány  család vallásos nevelés Anya meleg, engedékeny   apa hideg, korlátozó Sok családban hiányzik a szülők közötti összhang, amiből következik az úgynevezett "kettős nevelés". Amit az anya megenged a csemetének, azt az apa tiltja Az effajta nevelés a gyermeket előbb vagy utóbb kétszínűvé teszi, mert kiismerve a módszert, megpróbálja kijátszani egymás ellen a szülőket. A nevelés céltudatosságának hiányában aztán sok szülő gyakran helytelen, erőszakos módszereket alkalmaz, és ezek közül is leggyakoribb a tiltás, a büntetés és a verés. Egyes szülők pedig mindent jutalom ígérgetésével igyekeznek elérni a csemeténél, olyanokat is, amiket a családi

szokások következetes kialakításával kellene a gyermekből kiváltaniuk. Így a gyermek hozzászokik ahhoz, hogy örömét ne a sikeres cselekedeteiben lelje, még csak ne is a szülőtől kapott dicséretben, hanem kizárólag a teljesítményéért kapott anyagi javakban, jutalmakban  Értelmezze az apa viselkedésének nevelési hatásait; Az apa a szituációban tanúsított viselkedése alapján a hideg, korlátozó és autokrata nevelési stílusok halmazába sorolnám. Azonnal indulatosan, hevesen ráparancsol a gyermekre, majd a gyermek jelenléte előtt kétségbe vonja az anyja nevelését. Ezzel kiaknázva az anyja ráhatását, kiállását. Az apa ezzel csak elfojtja a gyermek vágyait, önállóságában megtöri. Szorongást vált ki a gyermekben  Értelmezze az anya viselkedésének nevelési hatásait; 86 Az anya hagyott időt a gyermeknek a játék befejezéséhez. Magasabb empátiás készségről árulkodik a viselkedése. A nyugodt, higgadt

konfliktus kezelési minta példaként áll a gyermek előtt. Alkalmat ad a döntés előtt a dolgok megvitatására. Figyelembe vetteaz egyén véleményét módszere: elsősorban a kompromisszumkeresés, a meggyőzés révén. A gyerekek elmondhatják a véleményüket, kikéri a gyermek véleményét, szeretné-e otthon befejezni. Nyitott lesz a problémák és azok megoldása iránt Kialakul egyéniségük, szociabilitásuk. Az empátia fogalma; A személyiség azon képessége, melynek segítségével bele tudja magát élni a másik lelkiállapotába. Ennek nyomán meg tud érezni és érteni olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki és amelyek a szituációból nem következnek törvényszerűen. A folyamat során a személyiség beleéli, a másikba vetíti önmagát. Az empátiát befolyásoló tényezők:      öröklődés, genetikus adottságok a személyes neveltetésből adódó egyéni

különbségek a képességekben személyes korábbi tapasztalatok a személy pillanatnyi hangulata az adott helyzet, szituáció Az empátiát elősegítő legfontosabb nevelési tényezők:    meleg, szeretetteljes, érzelmi támaszt nyújtó légkör a gyermek cselekedetét követő érvelés, magyarázat, amelynek célja, hogy a gyermek megértse, tetteinek másokra nézve következményei vannak. mások nézőpontjának hangsúlyozása Az empátiás készség kialakulását leginkább hátráltató nevelési tényezők:    hideg, rideg érzelmi légkör a mások szempontjait nélkülöző, egocentrikus magatartás az agresszív megnyilvánulások következmény nélkül hagyása Nemi különbségek:  A nők általában nagyobb empátiás készséggel bírnak, mint a férfiak, kivéve a kognitív jellegű perspektíva felvételt, melyben a férfiak is ugyanolyan jók. „Te-üzenetek” - általában nem érik el céljukat károsítják a személyes

kapcsolatokat, mert: 87 - bűntudatot keltenek hibáztatásnak, megalázásnak, bírálatnak, elutasításnak érzik őket a másik személy megbecsülésének hiányát közvetítik gyakran ellentámadást vagy megtorlást váltanak ki sértik a másik önbecsülését nem ösztönöznek arra, hogy a másik változtasson a nem elfogadható viselkedésén sértve érzik magukat és utóbb neheztelnek ránk gyakran érzik büntetésnek a „Te-üzeneteket” „Én-üzenetek” - úgy közölni, hogy ne támadjunk! Szabályok: - ne rontsa a kapcsolatot minimális negatív értékelés segítse elő a változás iránti hajlandóságot Alkotóelemek: - A probléma oka személyemre tett hatása érzéseim - az el nem fogadható viselkedés rövid leírása az őszinte érzések megfogalmazása az el nem fogadható viselkedésből fakadó konkrét, ránk háruló következmények +1 kérés/kérdés megfogalmazása:    Az „én-üzenet” azt fejezi ki, hogy „én

is ember vagyok, nekem is vannak problémáim és érzéseim, mint mindenki másnak.” Az „én-üzenet” a problémával rendelkező ember segítségkérése, amiről nehéz nem tudomást venni. Konfrontáló és megelőző én-üzenet Pl.: „Szeretném, ha megmondanád előre, mikor nem jössz haza egyből iskola után, hogy ne izguljak annyit. „  A konfliktus fogalma; A konfliktus személyek, vagy csoportok között olyan folyamat, ahol az értékek, nézetek, szándékok, igények kerülnek szembe egymás, nyílt vagy rejtett formában. Összeegyeztethetetlen különbségeket jelent, ami ellentéthez vezet. Egy olyan folyamat eredménye, amelyben valaki úgy érzi, hogy a másik fél egy számára fontos ügy megvalósításában akadályozza. Egymás ellen irányul, a versengés pedig egy cél egymástól független elérésére. Gyakran erős érzelmi töltése van, 88 indulatok kísérik. Ez nem mindig arányos a konfliktus valódi súlyával! Inkább függ a

konfliktushordozók személyiségétől, mentálhigiéniai állapotától és a környezettől. A konfliktusok forrása:  Információ hiányából eredő konfliktusok Információhiány, félreinformáltság, az információk eltérő értelmezése, a bizalom hiánya az egyes információkban, különböző nézőpontok a lényeges információkat illetően, az információk eltérő felhasználása az ítéletalkotásban.  A viszonyrendszer konfliktusai A közösség szervezeti formája bizonyos személyt/személyeket előnyben vagy hátrányban részesít. Csoportközi és személyközi konfliktusokhoz vezethet Konfliktusok kifejeződése szerint:  Intrapszichikus: A konfliktus csak az egyén belső világában játszódik le, nincs külső megnyilvánulása  Interperszonális: Az egyén viselkedésében, tetteiben is megnyilvánul Konfliktus hatása szerint:  Konstruktív (tisztességes verseny): változást segít elő, energiákat szabadít fel, és serkenti a

kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását  Destruktív (tisztességtelen versenyhelyzet): a verseny egyenlőtlen felek között zajlik, alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően, és a felek kevésbé bíznak abban, hogy kölcsönösen betartják a szabályokat. Konfliktusok típusai:  Valódi konfliktus Összeegyeztethetetlen célok Minimax stratégia Közelít a tisztességtelen versenyhez Megoldás: társas helyzet újradefiniálása (mi az érdekmag?) közös haszon  Álkonfliktus Elégtelenül definiált érdekek összeütközése „ki kit győz le?” Fennmaradásának okai: kohézió erősítése, presztízsveszteség  Áttételes konfliktus Igazi konfliktus rejtve marad (pl: neurotikus tünetképződés)  Téves konfliktus Olyan felek kerülnek konfliktusba, akiknek erre nincs oka. „Oszd meg és uralkodj” 89 Könnyen valódi konfliktusba megy át  Hamis konfliktus Félreértésen alapul, könnyen valódi

konfliktusba megy át. Oka: Elégtelen vagy hiányos kommunikáció  Lappangó konfliktus A felek nincsenek tudatában az érdekellentétnek (pl: nemek között lappangó konfliktus) A konstruktív konfliktuskezelés előfeltételei             önismeret coping mechanizmusok pozitív énkép önérvényesítés, asszertivitás problémamegoldási mintánk ismerete emberismeret empátia értő figyelem, aktív hallgatás én-üzenetek együttműködés képessége hatékony problémamegoldási képesség én-állapotok és játszmák ismerete Konfliktuskezelési stratégiák  Győztes/vesztes stratégia: A felek a konfliktust harcként értelmezik, győzelemre, a másik legyőzésére törekednek, megegyezés nincs. Gyors cselekvést igénylő helyzetekben gyakran szükségszerű alkalmazni.  Alkalmazkodó stratégia: Lemondás az érdekek, vágyak érvényesítéséről: félelemből, kényszerből avagy hosszabb távú érdekek miatt,

megfontolt döntés alapján a konfliktus első jeleit észlelve.  Elkerülő stratégia: Az egyén nem mond le a fentiekről, hanem magát a konfliktushelyzetet igyekszik kikerülni  Kompromisszumkereső stratégia: Közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét fél számára kielégítő (noha gyakran mindkettejük számára rosszabb, mint amit eredetileg szerettek volna). Egyenrangú felek között gyakori; az erőviszonyok változásával az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik.  Problémamegoldó (győztes/győztes) – stratégia: A résztvevők a probléma olyan megoldására törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyőződései érvényesülnek. Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében. A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél

elkötelezett. 90  A szülők konfliktusának okai; A szülők konfliktusának okai az esetleírás alapján:  Nézetkülönbség alakul ki a szülők között, az adott helyzethez másképpen közelítenek, így más- más megoldási technikát, viselkedési mintát, formát ajánlanak a gyermeknek. Érzelmi, gondolati és érték felfogásbeli különbség tapasztalható a szülők között.  Az apa feszült, türelmetlen, nincs ideje kivárni, míg a gyermek befejezi a már elkezdett rajzot. Az apa nem tudja magát beleélni a gyermek helyzetébe, ezért sem tud türelmesen várakozni.  Az anya helyzete nehezebb az eset kapcsán, mert nyugtatnia kell az apát, oldani próbálja az apában lévő feszültséget közben figyelni kell a gyermekére is , hogy az esetleges nyílt konfliktust elkerüljék, és még eredményt is érjen el a gyereknél.  Az anya jó megoldást talált a kialakulóban lévő konfliktus megoldására, a felek együttműködtek

egymással, az anya nyugodt hangon szólítja meg fiát, értő figyelemmel, megértéssel fordul felé, ezzel jó példával járt el, jó mintát közvetített a gyermek személyiség formálására.  A gondozónő szerepe a családi nevelés befolyásolásában; A gondozónő a szülőkkel állandó kapcsolatot tart, rendszeresen beszámol a gyermekkel kapcsolatos napi eseményekről. Fontos szerepe van a helyes szokás kialakításban, a gyermek egyéni szükségleteinek kielégítésében, tudatos, szakszerű nevelésben. A gondozónőnek ismernie kell a családot, nemcsak a szülők életmódját, de a gyermek iránti érzéseit is, bele kell helyezkednie a családban másként jelentkező nevelési helyzetekbe- empátia. A gondozónő elsősorban az érzelmekre figyel és ezeket megfogalmazva segít a szülőnek abban, hogy tisztán láthassa saját problémáját. Ez nem kritikát jelent, hanem azt, hogy a kívül álló másként látja a helyzetet, sokszor hozzásegíti

a szülőt ahhoz, hogy saját problémáját más szemszögből nézze. A szülők és a gondozónők között kialakult napi kapcsolat, gyakori egyéni beszélgetések, üzenőfüzetek, szülői értekezletek, csoport beszélgetések , nagy jelentőségűek, mert ezen alkalmak során megbeszélhetik a nevelési elvek és módszerek összehangolását . Az együtt nevelésben a szülő az ismereteit és szeretetét nyújtja gyermeke érzelmi és egyéni világáról, személyiségéről, míg a gondozónő a tapasztalatát, szaktudását. A kölcsönös beszélgetések, a gyermek fejlődése láttán érkezett közös öröm közelíti egymáshoz a családot és a bölcsődét. Kapcsolatukban egyenrangú partnerek, közös céljuk a gyermek harmonikus fejlődése. A gondozónők munkája felelősségteljes és nehéz. A szülőkkel való szoros kapcsolat 91 számára is többlet munkát jelent, de ez a saját eredményeiben, s elsősorban a gyermek fejlődésében sokszorosan

megtérül. 14. tétel Milyen dilemmákat vet fel az alábbi eset? A. J-nek 21 éves korában, három évvel ezelőtt szűnt meg az utógondozói ellátása 14 évig élt a gyermekotthonban. A gondozásban töltött idő alatt elvégezte általános iskolai tanulmányait, majd szakmát szerzett. Bizonyítványa megszerzése után munkába állt, majd a gyermekotthonból való távozás előkészítése után kiköltözött saját kertes kis házába a gyermekotthonnal szomszédos utcába. A ház azóta lakályosabbá, otthonosabbá vált, köszönhetően szorgalmának és a gyermekotthontól kapott támogatásnak. Gyermekotthonos társai sokat segítettek a szükséges átalakítások megoldásában, a felnőttek pedig a szükséges támogatások megtalálásában, megszerzésében. A J maga is mindent megtett annak érdekében, hogy mihamarabb komfortosabbá tegye lakását. Mindezek ellenére gyakran jár vissza továbbra is a gyermekotthonba, hogy aktuális gondjai megoldásában

segítségüket kérje, minden ötletéhez, tervéhez kikéri az Önök véleményét. Döntési helyzetekben, önálló életvitelének kialakításában bizonytalan. Információtartalom vázlata:  A dilemma fogalma ;  Az autonómia kontroll dilemmája a segítés során;  A gyermek személyiség-fejlődése a gyermekotthoni körülmények között;  A felnőtté válás jogi, gazdasági dimenziói;  A gyermekotthonból kikerültek önállóságának jogi feltételei;  Az önállóság kialakulásának pszichés feltételei;  A leválás segítésének lépései;  A gyermekotthonból kikerültek kapcsolatrendszere:  A gyermekotthonból kikerültek társadalmi integrációját nehezítő és segítő körülmények; 92 Információtartalom vázlata:  A dilemma fogalma ; Döntési helyzet, két vagy több dolog közül történő választás kényszere.  A D-ák olyan kérdések, problémák, amelyek többnyire túlmutatnak az egyedi nehézségek

esetlegességén, sokkal inkább tipikusan kezelhető feszültségeket, vagy éppen tanulságokat tartalmaznak  D = választani kell/lehet valamely lehetőségek közül, érvekkel, információkkal, mert a döntéshelyzet feszültséggel jár és ezt fel kell oldanunk, ua. paradox a helyzet, mert a D-ák nem kínálnak evidens megoldásokat, mégis dönteni, választani kell!!!  A dilemma: két azonos súlyú, jelentőségű dolog közötti kényszerű választás  Az autonómia kontroll dilemmája a segítés során;  Alapkérdése: a szociális munkás, mint az intézményesült társadalom alkalmazottja az intézményesülést támogassa vagy az emberek önállóságát, függetlenedését ettől az intézményesült társadalomtól?  Mit válasszon?: azt, hogy segít az embereknek alkalmazkodni ehhez a társadalmi működéshez vagy azt, hogy függetlenedésüket támogatja ?  A két érték, amely közül választania kell: a kliensek autonómiája -

intézményes gondoskodás Kontroll dilemma  A szociális szervezetek és szolgáltatások akarva, akaratlanul ellenőrzés alatt tartják az egyéneket és lehetőségeiket (feltételekhez kötik az igénybevételüket).  Alapkérdés: az emberek cselekvési szabadsága vagy a közösség segítő szervezeteinek hatékonysága fontosabb?  A gyermek személyiség-fejlődése a gyermekotthoni körülmények között;  A gyermek testi-lelki-érzelmi fejlődésének segítése.  A tanulásban segítségnyújtás.  A gyermek egészségügyi ellátása.  A családdal való kapcsolattartás. (A társadalomba sikeresen tudjon integrálódni) 93 Alapvető szükségletei ki vannak elégítve a gyermekotthonban. Megfelelő gondozásban, nevelésbe, fejlesztésben részesül. Szeretettel veszik körül, de a szülői, anyai kötödés hiánya domináns. Biztonságérzete nincs meg, igényli a folyamatos segítést.  A gyermekotthoni elhelyezésnél figyelemmel

kell lenni a gyermekek alábbi jellemzőire (általában értendő, ha veszélyeztetett családból kerül ki):  - negatív önértékelés  - nem kielégítő érzelmi kontroll  - képtelenség a konfliktusok leküzdésére  - a baráti kapcsolatok kialakításának és ápolásának nehézsége  Hospitalizáció  Család nyújtotta biztonság gyermekotthon bizonytalanság, gyökértelenség  Alkalmazkodás a gyermekotthonban állandóan! Ez konfliktusforrás  Bleck box elmélet: bemenet és kimenet világos hogy mi volt a gyermekotthonban az fekete doboz Az otthonok gyenge jellege (Dalferth): 1. 2. 3. 4. 5. Otthonok intézeti jellege, Külvilággal való hiányos kapcsolat Praktikus életismeretek elégtelen mennyisége és minősége, Fiatalok tanulásának, szakmaszerzésének nem kellő stimulálása Hiányzó részvételi lehetőségek az otthonba való utalás és az ott tartózkodás folyamatában 6. Dezorientált szabadidő viselkedés és

felhasználás 7. Nem kellő utógondozás Megoldás: családmodellekben való gondolkodás  Családias otthon a modell  (Nem adhatunk valódi családot!)  Természetesen nem adhatunk a gyermeknek valódi családot. Megvan, esetleg megvolt neki a saját családja. A cél, hogy funkcionálisan működő mesterséges családot alakítsunk ki, amely felkészíti a gyermeket a közösségben rá váró élet folytatására, a visszatérésre.  A rendszerszemlélet elgondolásai nagy jelentőséget tulajdonítanak a családtagok közötti interakcióknak és kommunikációnak. Egyre inkább elterjedő meggyőződés, miszerint a gyermek akkor is része a családjának, ha gyermekotthonban helyezik el. A gyermek családból való kiemelésének legfontosabb célja mindig az, hogy a gyermek térjen vissza eredeti családjába. 94  A felnőtté válás jogi, gazdasági dimenziói; Önálló életkezdés:  Lakhatás  Pénzkezelés, napi rutin  Párválasztás,

párkapcsolat  Munka, tanulás  Szabadidő  Nagykorúság (18. életév) Segítséget jelent:  Ha elfogadjuk a gyermek és családja részéről a harag, frusztráció, reménytelenség viselkedésben megnyilvánuló jeleit  Ha tudomásul vesszük, hogy a gondozott gyermek gyakran sem szellemi, sem fizikai, sem pszichés szempontból nem felel meg az életkorának, tehát nem várható tőle annak megfelelő viselkedés  Gyakran hosszú idő, mire együttműködővé válik.  A gyermekotthonból kikerültek önállóságának jogi feltételei; 1. jogi: Nagykorú, betöltötte 18. életévét Büntethetővé válik, felelősséggel tartozik cselekedeteiért. Az önállóság jogi feltétele: Az utógondozást továbbra is igénybe veheti. A gyámhivatal egy évre elrendelheti a fiatal felnőtt utógondozását, ha a fiatal kéri. Célja: Segíteni a környezetbe beilleszkedést és az önálló élet megkezdését. Az utógondozást végezheti a gyermekotthon

munkatársa, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. 2. gazdasági: keresőképes, önálló jövedelme van 18. év betöltésekor nagykorú A GYVT alapján otthonteremtési támogatást kap, melyből biztosítva van a lakhatása (háza). Fontos önálló életre való felkészítés, családi éltre való nevelés a nagykorúvá válás előtt. A leválás fokozatosan történik, egyre nagyobb szüneteket tartva a kapcsolattartásban.  Az önállóság kialakulásának pszichés feltételei; 95 Énkép erősítése; önbizalom, önbecsülés formálása. Életre való felkészítés, döntési helyzetek biztosítása, a realitások talaja. Emberi kapcsolatok kialakítása, családi kapcsolatok tartása a leválás segítésének érdekében.  A leválás segítésének lépései; - a tanulás, tapasztalatszerzés biztosítása - legyen képes beilleszkedni a társadalomba - felkészüljön az önálló életre - szakmát szerezzen, kereső tevékenységet folytasson -

pénzkezelési ismeretek helyes alkalmazása  A gyermekotthonból kikerültek kapcsolatrendszere:  A gyermekotthonból kikerültek társadalmi integrációját nehezítő és segítő körülmények;  A fiatal felnőtt személyisége, belső erőforrásai családi háttere, kapcs. tartása szüleivel gondoskodásban eltöltött idő mentális sérülése gondoskodásban eltöltött idő alatti szocializációja iskolázottsága Az utógondozás és az utógondozói ellátás által biztosított lehetőségek Össztársadalmi programok ( munka, lakás, stb) Segítő: 1.Otthonteremtési támogatás Lakáshoz, lakhatáshoz jutás. A fiatalnak három évet kell töltenie benne nagykorúvá válása előtt.(legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétel) Készpénz-vagyona nem lehet több az öregségi nyugdíjminimum hatvanszorosánál. Tájékoztatás fél évvel előbb. A támogatásban részesülve még egy évig köteles

tartani utógondozójával a kapcsolatot. 2. Segítő körülmények még: - munkahely - munkahelyi kapcsolatok - szülőkkel kapcsolatot tart - utógondozói ellátás Nehezítő tényezők:  kapcsolatok hiánya (főként a szülőkkel)  ha nincs otthona  ha nincs munkahelye  ha alacsony az iskolai végzettsége 96  pénzkezelési nehézségek  ha etnikai hovatartozás áll fent 15. tétel Értelmezze a kapcsolattartás dilemmáit! Balázs 8 éves. Tartós neveltként került a gyermekotthonba Beutalására az anya kérésére került sor. Egy téli estén az apa alkoholos befolyásoltság alatt bántalmazta, majd kizavarta a házból az anyát és két kiskorú gyermekét. Éjszakára a rokonoknál húzták meg magukat A következő napon az anya elment a település önkormányzatához, és kérte a gyermekek elhelyezését. A gyermekeket azonnal a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat befogadó otthonába szállították. Balázs és öccse tartós

nevelésbe vételét az indokolta, hogy az anya nyilatkozott a gyermekekről való lemondásról, az apa szülői felügyeleti jogát pedig a bíróság vonta meg. Idővel a kisebbik gyermeknél az örökbefogadást kezdeményezték, a nagyobbik gyermeket, a nyolcéves Balázst gyermekotthonban helyezték el. A gyermek iratanyagából kiderült, hogy az apa agresszív, alkoholizáló életmódja miatt már négy idősebb testvére szintén gondoskodás alatt áll. Balázs édesanyja - aki érzékelhetően maga is értelmileg akadályozott -, felkereste a gyermekotthont, hogy fiát meglátogassa. A szülő, valamint az anyát elkísérő unokanővér a gyermekotthonban találkozott a fiúval. Boldogan üdvözölték egymást, az anya kisebb ajándékait átadta fiának. Azt tapasztalja, hogy a gyermek és az anya között kimondva és kimondatlanul komoly kötődés van. Balázs szinte felelősséget érez édesanyja iránt, aggódik érte, félti a többször megtapasztalt apai

tettlegesség miatt. Az anyával folytatott beszélgetés alapján kiderül az Ön számára, hogy az anya nincs tisztában lemondó nyilatkozattételének belső tartalmával, értelmével, következményeivel. Ő továbbra is tartani akarja velük a kapcsolatot. Információtartalom vázlata:          A gyermeki jogok értelmezése és szabályozása; A szülői felügyeleti jogról való lemondás feltételei; A lemondó nyilatkozat következményei; Tartós nevelésbe vétel fogalma, tartalma; Tartósan nevelt kapcsolattartásának feltételei; Szülői jogok és kötelezettségek; Az anya-gyerek kapcsolat jelentősége a gyermek fejlődésében; A társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermek életében; A családi kapcsolatok megőrzésének dilemmái; 97  A segítő szakember szerepe a gyermekek családi kapcsolatainak ápolásában;  A gyermeki jogok értelmezése és szabályozása; A gyermeki jogok értelmezése és szabályozása

1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól:  A gyermeknek joga van értelmi, erkölcsi, testi fejlődéséhez, felnevelkedéséhez, jólétéhez, saját családi környezetben,  segítséget kapjon, az előbbiekhez, a társadalmi beilleszkedéshez, az önálló életvitelhez,  fogyatékosoknak a különleges, speciális ellátáshoz,  védelembe részesüljön az egészségkárosítással szemben,  emberi méltóságának megőrzése, tiszteletben tartása (nem bántalmazható (fizikai, lelki, szexuális), nem vethető alá kínzásnak, nem elhanyagolható, információs ártalom védeni kell a gyűlölet, erőszak és pornográfia ellen,  a médiából a neki megfelelő pozitív információk megszerzésére, s  szülőtől való elválasztás indokolt esetben, anyagi okokból NEM,  kiemelt gyermeknek a helyettesítő védelemhez, saját értékeinek, vallásának tiszteletben tartásához,  tartós neveltnek a

vér szerinti szülők megismeréséhez, beleegyezésükkel a kapcsolattartáshoz, mindkét szülővel való kapcsolattartásra, ha külföldön is él,  szabad véleménynyilvánításhoz, az őt érintő dolgokról információhoz, tájékoztatást kapjon jogairól, véleményét, kora állapota, fejlettségi szintje alapján figyelembe vegyék,  meghatározott fórumoknál panasszal élhet, ha sérelem éri, eljárást kezdeményezzen,  tiszteletben kell tartani a vallási, etnikai hovatartozását,  átmeneti nevel gyermek állandóság, ellátás, neki megfelelő nevelés, oktatás, gondozási hely testvérekkel együtt,  fejlesztő, felzárkóztató, szabadidős tevékenységben való részvétel,  vallásszabadság, véleménynyilvánítás, érdekei képviselése  támogatást kapjon családba való visszakerüléshez kapcsolattartáshoz. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével

oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekek alkotmányos jogait az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Gyermekjogi képviselő segít panasz feltárásában, megfogalmazásában, ellátáshoz jutásban, eljár bizonyos ügyekben, meg kell ismertetni, kifüggeszteni. Alaptv. XVI cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. 98 (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Gyvt. 6 § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez 7. § (1) A gyermek szüleitől

vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (2) A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.  New Yorki Gyermekjogi Egyezmény: 21. cikk New Yorkban, 1989 november 20-án Azoknak a részes államoknak, amelyek elfogadják és/vagy engedélyezik az örökbefogadást, biztosítaniuk kell azt, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekei érvényesüljenek, és ezért  a) gondoskodnak arról, hogy a gyermek örökbefogadását csakis az illetékes hatóságok engedélyezzék, amelyek az ügyre alkalmazandó törvény és eljárások értelmében, valamint valamennyi megbízható adat alapján meggyőződtek arról, hogy figyelemmel a gyermeknek

szüleivel, rokonaival és törvényes képviselőivel kapcsolatos helyzetére, az örökbefogadás megtörténhet, és hogy adott esetben az érdekelt személyek az ügy ismeretében és az esetleg szükséges felvilágosítás után beleegyezésüket adták az örökbefogadáshoz;  b) elismerik, hogy a külföldre történő örökbefogadás a gyermek számára szükséges gondozás biztosítása másik eszközének tekinthető, ha a gyermek származási országában nem helyezhető el gondozó vagy örökbefogadó családban, vagy nem nevelhető megfelelően;  c) gondoskodnak arról, hogy külföldre történő örökbefogadás esetén a gyermek a hazai örökbefogadással egyenértékű biztosítékok és szabályok előnyeit élvezhesse;  d) megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy külföldre történő örökbefogadás esetén a gyermek elhelyezése ne járjon jogtalan haszonszerzéssel az ebben résztvevő személyek számára;  A

szülői felügyeleti jogról való lemondás feltételei; Nyílt és titkos örökbefogadás Gyv. Gondoskodásban titkos Lemondás: Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. (szülő cselekvőképes!!) A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg. 99 Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása

szükséges.  Az örökbefogadás megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. Bíróság apai része: A szülő a magatartásával gyermeke javát, testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Ha a szülő nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel, gyermekével nem tart kapcsolatot, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés céljából nem változtat. Ha a bíróság valamelyik gyermeke ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. Ha a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel, és tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja gyakorolni. Ha a bíróság mindegyik gyermek

tekintetében megszüntette a felügyeletet, az a később született gyermekre is vonatkozik.  A lemondó nyilatkozat következményei;  A gyermek és a vér szerinti családja között minden kapcsolat megszűnik (szülői felügyeleti jog, gondozási tartási kötelezettség)  Nyíltnál és titkosnál  Szülői felügyeleti jogáról lemondva a gyermekét a gyámhatósági intézkedéseknek követően beleegyezett a későbbi örökbe fogadásba. Gyermeke mellé gyámot jelölnek ki.  Tartós nevelésbe vétel fogalma, tartalma; A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a) a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, b) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, c) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, feltéve, hogy az a)–c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek neveléséről a kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, d) a szülő

gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetőleg az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. Ha a d) pontja alapján a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal leendő örökbefogadó szülőnél helyezi el, akkor az elhelyezéssel egyidejűleg hivatásos gyámot rendel. 100 A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra, illetve az önálló életre. A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételéről soron

kívül határoz.  Tartósan nevelt kapcsolattartásának feltételei;  A gyámhivatal a kapcsolattartásra feljogosított szülő kérelmére a tartós nevelésbe vételt megszünteti, ha  a) a gyermek örökbefogadására nem került sor, és  b) a szülő személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére,  feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll.  Elsődleges szempont ÖRÖKBEFOGADÁS Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek  a) életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére,  b) testvéreivel való együttes elhelyezésre,  c) nevelésének megkívánt folyamatosságára,  d) vallási és lelkiismereti meggyőződésére,  e) korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra, Törvény szabályozza le. Figyelembe kell venni bentlakásos intézmény házirendjét, illetve a nevelőszülői hálózatot működtetővel előzetes egyeztetés szerint

válogathatja. Biztosítani kell a kulturált és zavartalan körülményeket. A látogatást továbbá az eltávozás és a szabadság engedélyezését a gyámhivatal határozza meg. Nem rendszeres látogatás esetén: levélírás, csomagküldés, telefonálás, évi egy két látogatás. Mérlegelni kell a szülő körülményeit is, nem válhat a gyermek kárára, nem sértheti a gyermeket.  Szülői jogok és kötelezettségek; 1. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket – különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást –, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. 2. A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. 3. A gyermek szülője – ha törvény

másként nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. A gyermek szülője köteles     a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a tiszteletben tartani, b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, 101  e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy  1. a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon,  2. a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,  3. a gyermeke családba

történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól – a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez – segítséget kapjon  4.gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben – a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról – meghallgassák. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles  5. a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel – a nevelés érdekében – együttműködni,  7. gyermekével – törvényben meghatározott módon – kapcsolatot tartani Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles  1. minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért,  2. tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az

intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét,  2. gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni  Az anya-gyerek kapcsolat jelentősége a gyermek fejlődésében; Az anya-gyermek kapcsolatnak a korai kötődés kialakulásának óriási szerepe van. Az anya hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a társas kapcsolatok kialakulását. Az anya által nyújtott állandósság, biztonságérzetet ad. A harmonikus anya-gyermek kapcsolatban kialakuló szeretet minden későbbi érzelmi kontaktus modellje.  A társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermek életében; A családból a bölcsődébe, óvodába kerülő gyermek más-más szinten ugyan, de rendelkezik bizonyos társ iránti igénnyel. Az én-tudat kialakulásával az én és a másik elkülönül, egyre több személlyel létesít társas kapcsolatot. Kezdetben főként a felnőttek, majd a gyerekek körében érzi jól magát A társas kapcsolatok segítenek a

szocializációban, kialakulnak a csoportban a szokások, hagyományok, megjelenik az empátia, új szerepek ismernek meg a társas kapcsolat révén. Mintákat vehetnek át a társaktól, amik lehetnek pozitívak és negatívak. Toleranciát tanulhatnak, segítőkészséget mutathatnak a társas kapcsolatok során, amik kihatnak majd a felnőtt viselkedésére is. A családi kapcsolatok megőrzése fontos, de problémát okoz, ha rossz hatással vannak a gyermekre a kapcsolatok, fokozódik a hiányérzet vagy rossz szokásokat vesz fel. Segítenünk kell a megfelelő környezetet a gyermeknek, beszélgetni kell a gyerekkel sokat, közös programokat kell vele szervezni.  A családi kapcsolatok megőrzésének dilemmái; 102        elkötelezettség, lojalitás dilemmája (tudok-e harcolni a kliensemért?) prioritás dilemma (mit tegyek meg elsőként az ügy érdekében?) értékdilemma (az én és kliensem értékei különbözhetnek, pl.

iskolaválasztás) kontrolldilemma (segítő szakmában ellenőrzés - hogyan, -kell-e?) értékelő dilemma (a kudarc esetén megfelelő következtetéseket vonok-e le? én hibám-e?) felelősségdilemma (én vagyok-e felelős a kialakult helyzetért?) visszatérő kliens dilemma (meddig legyen a kliens a rendszerbe, mikor engedjem el?)  A segítő szakember szerepe a gyermekek családi kapcsolatainak ápolásában; A másik személy jóllétének erősítése, támogatása a feladatunk. Meghallgatjuk a másik embert és segítjük. A kliens az aki beszél, mi pedig meghallgatjuk, időt, figyelmet és szolgáltatást nyújtunk. Szabályozott viszonyrendszer, a beavatkozás speciális, a kommunikáció eszközeivel történik. Nem társalgás, nem vita, nem interjú, nem kihallgatás, nem a kérdező szónoklata, nem gyónás és nem diagnóziskeresés. Nyílt érdeklődés előítéletek nélkül, saját nyelvén értsük meg, az ő kifejezéseivel éljünk, maradjunk objektívek,

a kontroll, gondolatmenet kézbentartása. Nem indukálunk direkt választ, nem értelmezzük túl korán a helyzetet. Ne féljünk a megbeszéléstől, ne féljünk a csendtől, a beszélgetést ne manipulációnak fogja fel a kérdező, legyünk empatikusak és hitelesek. Arra összpontosítsunk, amit a kliens átélt, tiszteljük, az ügyfél személyisége iránt érdeklődjünk, ne akarjunk semmit felfedni, a közlést könnyítsük meg, ily módon folytatott beszélgetéssel segítsünk a kliensnek kibeszélni a problémáit. Tegyük lehetővé, hogy a gyermeket a szülő látogathassa, informálódjon róla, személyesen, telefonon vagy levélben kereshesse, ezáltal a gyermek nem szakad el a gyökereitől, testvéreitől, rokonaitól, társadalmi identitásától. 103 16. tétel Melyek a szokások megváltoztatásának lehetőségei és nehézségei? Ön egy háromgyermekes családban tevékenykedik házi időszakos gyermekgondozóként. A szülőkkel való megismerkedés

során folytatott beszélgetésekből az Ön számára az derül ki, hogy a két, három és fél, valamint az ötéves gyermekét nevelő családban hiányos a napirend kialakultsága. A gyermekek hét és nyolc óra között ébrednek általában Reggelizésre azonban csak tíz óra körül lehet őket rávenni. A két kisebb gyermek a játékából fel-felpattanva szalad oda a megterített asztalhoz, s a játékot folytatva majszolja a felkapott ételt. Az ötéves gyermek viszonylag nyugodtan fogyasztja el a felkínált ételt, közben folyamatosan kólát kortyolgat. A délelőtti tevékenységek közben többször is édességeket fogyasztanak, melyet a hűtőszekrényből önállóan vesznek ki. Az ebédelés a reggelihez hasonlóan, zaklatott módon folyik. A gyermekek - mint az az Ön számára kiderült - nem szeretik a zöldségféléket, főzelékeket, a szülőkkel gyakran étkeznek gyorséttermekben. Ebéd után csak a kétéves gyermek vonul vissza a szobájába aludni.

Két testvére nem hajlandó lepihenni annak ellenére, hogy Ön a fáradtságuknak számtalan jelét észleli. Időnként el-elcsendesednek, eldőlnek a szőnyegen rövid intervallumokra, de gyakoriak közöttük ilyenkor a konfliktusok is. Hazaérkezésükkor elmondta a szülőknek a napi történéseket és tapasztalatait. A szülőket nem lepte meg az, amit Öntől hallottak, sőt elmondták, hogy hétvégeken is így szokott történni. Sokáig fennmaradnak esténként, így reggelenként hagyják őket addig, amíg maguktól fel nem ébrednek. Éppen ezért mindenki akkor reggelizik, amikor megéhezik Az is kiderült az Ön számára, hogy a szülők nem látnak semmi kivetni valót a gyermekek étkezési módjával, igényével kapcsolatban sem. Ők sem szeretik a főzelékeket, szívesebben fogyasztanak félkész vagy kész termékeket. Ezek elkészítéséhez nem kell túl sok idő Milyen lehetőségeket lát a gyermekek számára egészséges életmód kialakításra?

Információtartalom vázlata:        A fiziológiai szükségletek kisgyermekkorban; Egészséges életmód; Az egészségnevelés lehetőségei; A rendszeresség fontossága a gyermek életében; Megengedő nevelés jellemői (laissez faire); A szocializáció színterei; A családi szokások átörökítése; 104  A szokások megváltoztatásának lehetőségei;  A szakember felelőssége az együttműködésben;  A fiziológiai szükségletek kisgyermekkorban; A szükségleteknek létezik egy hierarchiája (Maslow-piramis) amely az alapvető biológiai szükségletektől a komplexebb motivációkig terjednek. A fiziológiai szükségletek a legerősebb szükségletek, pl. éhség, szomjúság, alvásigény Ha valamelyik nincs kielégítve, akkor minden egyéb szükséglet megszűnhet vagy háttérbe szorulhat, pl. a gyerek éhezik A Maslow piramis az emberi szükségleteket öt, hierarchikusan egymásra épülő kategóriába sorolta: 1.

fizilógiai szükségletek 2. biztonsági szükségletek 3. szeretet 4. megbecsülés 5. önmegvalósítás  Egészséges életmód; Többnyire zsíros, fűszeres ételeket, félkész termékeket fogyasztunk, ezeket is rendszertelenül. Naponta 5-szöri étkezés az optimális, a napot bőséges reggelivel kell kezdeni. Ajánlott a sok zöldség és a gyümölcs, színhús és fontos a mérsékeltesség. Naponta legalább 2 liter folyadékot (főleg vizet) tanácsos fogyasztani. Sokat kell pihenni, mozogni a jó levegőn, séta, kirándulás, akár sport formájában. Lényeges, a szervezet számára a nyugodt alvás  Az egészségnevelés lehetőségei; Egészséget nevelhetünk séta, kirándulás közben nyújtott ismerettel, írásos anyagokkal, szemléltetéssel, bemutatással. Egészségneveléshez tartozik: 1. Higiéniai szokások, tisztálkodás, tiszta ruhanemű 2. testi nevelés, testmozgás, mozgásos játékok, sport, mozgásfejlesztő tevékenységek, friss levegő

3. Mentálhigiéné, lelki egészségvédelem- biztonság, szeretetteljes légkör, jó napirend stb 4. Étkezés- választékos, vitaminban, tápanyagban, ásványi anyagokban gazdag étrend 5. Pihenés, alvás regeneráció biztosítása 6. Betegség estén betegápolás  A rendszeresség fontossága a gyermek életében; A szabályosan betartott napirend a szükségletek rendszeres kielégítését biztosítja, ami megkönnyíti a gyermek gondozását, fokozza biztonságérzetét. A család napirendjéhez mindenki szükségleteit, igényeit kell figyelembe venni, a gyermeké változik életkorával, 105 fejlődésével együtt.  Megengedő nevelés jellemői (laissez faire); 3 fajta nevelési módszert különböztetünk meg: -autokratikus (vakfegyelem) -demokratikus (önkéntes fegyelem) -laissez faire (ráhagyó) A laissez faire nevelés jellemzői: laza, megengedő, nincsenek szabályok, korlátok, a gyermeket teljes döntésszabadság illeti meg, nem alakul ki

biztonságérzet, nyugtalanság, agresszió alakulhat ki. 3. Laissez – faire (Ráhagyó) nevelési stílus jellemzője:  Vezetés hiánya  anarchia jellemzi  a csoport tagjaiból kivált informális vezetők hozzák meg a döntést.  önellentmondásos az elmélet Hatása: o nincs tisztelet, nincs mihez alkalmazkodni o bosszúalapú büntetés, erőszak  A szocializáció színterei; Az egyén a társadalmi szabályok, normák értékek, hagyományok és kultúrák elsajátításával válhat jó társadalmi lénnyé, ez a szocializáció. Színterei a családban (normákat és értékeket közvetít, modellt ad, érzelmi biztonságot, beszédet tanít, öntudatot szilárdít), az oktatási intézményben (óvoda, iskola), valamint a munkahely.  A családi szokások átörökítése; A családi szokásokat az adott kultúrkörben számon tartott ünnepek megünneplése, valamint a családi hagyományok, tradíciók alkotják, mint a szabadság, szülinap.

Vannak a napi élet hagyományai: étkezés, gyerekek lefekvése, vendégek fogadása. Legfontosabb az időről-időre történő megismétlődés, ezért nemcsak ismerős, hanem összekapcsolja a múltat és a jövőt.  A szokások megváltoztatásának lehetőségei; 106 A szokások nehezen változtathatók, de jó napirenddel, következetes neveléssel, elvárásokkal lassan formálhatók, új szokások kialakíthatók. Ezt csak a szülőkkel együttműködve, egymást erősítve érhetjük el.  A szakember felelőssége az együttműködésben; A szakember feladata a gyermekek teljes körű ellátása (a szülőkkel együttműködve) új szokások bevezetése, hogy mindenki szükségletének megfeleljen. Az egészséges életmód, rendszeresség a gyerekek érdekeit szolgálja. Az étkezés, pihenés rossz szokásainak átalakítása kis lépésekben a legfontosabb. Könyvek, recept, étrend ajánlása, esetleg közintézményi ebédvitel. Sportos, kinti programok

ajánlása a közeli iskolában, óvodában. Jelentési kötelezettsége nincs, nincsenek a gyerekek veszélyben. 17. tétel Értelmezze az esetben rejlő problémákat! Bölcsődei csoportjában van egy két és fél éves, szőke, kék szemű, okos és élénk kisfiú, aki nagyon szívesen jár a bölcsődébe. Szinte a kezdetektől erős, kölcsönös kötődés alakul ki Ön és a gyermek között. A gyermek szépen fejlődik, állandóan keresi az Ön közelségét Amikor szülei megérkeznek érte, a gyermek nem akar hazamenni, kérleli Önt, hogy menjen velük. A gyermek édesanyja egyre nehezebben fogadja el a gyermeke és az Ön között kialakult vonzalmat. Az anya többször már megjegyzést is tett Önnek, neheztel Önre emiatt Ön hiába próbálja, nem tudja megmagyarázni neki, hogy semmi különöset nem tesz a gyermekével, amit a csoportba járó kisgyermekekkel ne tenne meg. Ön a kettejük közötti meghitt viszonyt, ragaszkodást kölcsönös szimpátiával

magyarázza, mely miatt túlzottnak tartja az anya "féltékenykedését". A szülő azonban nem tud ezzel a kapcsolattal mit kezdeni, sőt egyre több hibát talál az Ön működésében. A gyermek hazamenetel előtti ódzkodásaira türelmetlenül reagál, erőszakkal akarja elválasztani Öntől. Azt fontolgatja, hogy a gyermeket másik gondozónőhöz, vagy ha ez nem lehetséges, akkor másik bölcsődébe viszi át. Információtartalom vázlata:       Problémadefiniálási eljárás; A személyállandóság szerepe kisgyermekgondozásban; Maslow elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája; A gondozónő kötődésének értelmezése; A túlzott kötődés kialakulásának okai; A szülő érzelmeinek motívumai; 107  A szerep fogalma;  A gondozónői szerep határai;  Javaslat a konfliktus feloldására;  Problémadefiniálási eljárás; Probléma feltárása: A szülő bizalmatlansága a gondozónő felé,

féltékeny, mivel gyermeke gyorsan elfogadta őt, teremtett vele bizalmas kapcsolatot. Kölcsönös bizalom kialakítására kell törekedni a szülő, és a gondozónő között. Alaposabban megismerkedni a szülővel, a bölcsőde vezetője, esetleg pszichológus bevonásával.  A személyállandóság szerepe kisgyermekgondozásban; Megértetni a szülővel, hogy az Ő gyerekének is fontos ez, az Ő biztonságérzetének kialakulása miatt, hiszen erre épít a bölcsődékben kialakított saját gondozónői rendszer. A rendszerben a gondozónő jobban megismeri a rábízott 5-6 gyermeket, szokásaikat, igényeiket, Ő szoktatja be őket, kíséri fokozottabb figyelemmel fejlődésüket, vezeti törzslapjukat, az üzenő füzetet, és közvetít a szülő felé a napi találkozásoknál.  Maslow elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája; a szükséglethierarchia az alapvető biológiai szükségletektől a pszichológiai motivációkig terjed. A

felsőbb szükségletek csak akkor válnak fontossá, ha az alsóbbak kielégülést nyertek Az alsóbb szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szintre igényt érez az egyed. Maslow piramis: 1: Fiziológiai (biológiai) alapszükségletek ( étel,ital,alvás,gondoskodó anya.) 2: Biztonság és védelem ( lakhatás, védelem időjárással, bűnözéssel,háborúval.stb szemben, félelem, szorongás mentesség ) 3: Szeretet és összetartozás érzése (tartozni valakihez-kikhez. Család, vallás, barátok stb 4: Önbecsülés ( a saját én szeretete, tisztelete, vannak céljaim, reálisnak látom elérésüket ) 5: Önmegvalósítás ( elért célok,sikerek, más emberek is tisztelnek, elismernek )  A gondozónő kötődésének értelmezése; 108 A gyermek kötődik a gondozónőjéhez, hiszen az anya hiányában ő elégíti ki a fiziológiai szükségleteit a bölcsődében, sőt az érzelmi igényeit is. Akárcsak a többi

rábízott gyerekét A gyermek és az őt gondozó személy között a jó kapcsolat jelei: - láthatóan derűs, jókedvű a gyermek - Játékos, együttműködő - Jól érzi magát gondozónője közelében, gyakran megszólítja, keresi a társaságát - Sokat mosolyog a gyermek, figyel a gondozónőre, huncutkodik vele - Reggelente vidáman, jókedvűen érkezik, és örömmel fogadja az érte jövő szülőt - Különbséget tesz az őt gondozó emberek között - Utánozza gondozónőjét - Féltékenység, szeretet A gondozónő - gyermek kötődése, kölcsönös szimpátiája érzelmi töltetű. A gondozónőnek ügyelnie kell arra, hogy ne válasszon kedvenc gyereket magának, mert ez a többi gyerekre negatívan hathat.  A túlzott kötődés kialakulásának okai; Az anya a gyermekét tudatosan ugyan elfogadta, de tudat alatt elutasította. Ez bizonytalan kötődést eredményezhet, ami megnyilvánulhat abban is, hogy a gyermek könnyebben kötődik más személyekhez,

és nem biztos, hogy sírással jelzi édesanyja hiányát. az is lehetséges, hogy az anya csak a gyermek fizikai igényeit elégíti ki, az érzelmi igényeit elhanyagolja.  A szülő érzelmeinek motívumai; A szülő viselkedésének oka, a féltékenység. Inkább kiszakítaná gyermekét a már megszokott környezetből ahová beilleszkedett, ahol megvan az állandóság számára, csak azért mert úgy látja, hogy nem az ő érdekei érvényesülnek. Pedig az ő érdeke is az, hogy ahová a gyermeke jár, ott ő jól érezze magát, jó legyen a kapcsolata a gondozójával. Hiszen ez nagyban elősegíti a gyermek fejlődését Úgy tűnik, az anya nem foglalkozik azzal, hogy gyermekének trauma lenne az, ha kiszakítaná a már megszokott környezetből, és új intézményt, új gondozónőt, új gyerekeket kellene megismernie egy másik bölcsődében, újra be kellene szoknia egy másik közösségbe. Ahol nem is biztos, hogy ugyan ilyen jól érezné magát a gyermek,

és az sem biztos, hogy végleges megoldást jelentene a szülő problémájára.  A szerep fogalma; Valamilyen szociális viszonyrendszerben létrejövő státus. Pl Női szerepek: Feleség, anya, nagymama, anyós. Férfi szerepek: Férj, apa, nagypapa, após, munkavállaló. Társadalmi szerepeink: Állampolgár, tanár, diák, eladó, vásárló, ügyintéző, ügyfél.stb A szerepekhez bizonyos viselkedési mód is tartozik. A szerepekhez tartozó megnyilvánulások: a viselkedéskultúra, érzelmi beállítottság, kötelességtudat, a feladatok megfelelő módon történő megoldása.stb A legtöbb szerepet a kisgyermek tanulja meg. Az eset kapcsán, a szülő nem volt elégedett a gondozónő szerepteljesítményével. 109 A szülő szerepébe többféle én épül be: Gyermeki én, szülői én épül be a szerepünkbe ( nevelési helyzetek ) Felnőtt én szerepe, a szülő szerepébe. A szerepek életciklusokhoz is kapcsolódnak, egymás alá és fölé rendelődnek. A

harmonikus élet feltétele, hogy ki tudjuk-e emelni az adott életkorban szükséges domináns szerepet. Pl: gyermek vállalása - anya szerep.  A gondozónői szerep határai; - A gyermek egyéni igényeinek kielégítése segítse a gyermek beilleszkedését a csoportba, tartsa magát a megadott programokhoz, a szülőkkel való együttműködés.  Javaslat a konfliktus feloldására; Segíteni kell az anyának feloldani a szorongásait, elmagyarázni neki, hogy a gyermekének az a legjobb, ha jól érzi magát a bölcsődében, elfogadja gondozóját, szimpatizál vele, szívesen jár az intézménybe. Ez a legoptimálisabb körülmény, hogy jól fejlődhessen, kiegyensúlyozott legyen. Ha lehet a szülő nyílt napokon jelenjen meg, elmondani neki a gyermek egy napját. Környezettanulmány készítése, üzenő füzet vezetése, és lehetőség szerint szoros személyes kapcsolattartás a szülővel. 110 18. tétel Hogyan szembesítené az apát a bölcsődei

nevelés előnyeivel, milyen érvekkel oldaná idegenkedését? A gyermekjóléti szolgálat javaslatára kétéves, kissúlyú gyermekét a fiatal anya bevitte a bölcsődébe, ismerkedő látogatásra. A gyermek érdeklődő, figyelmes, könnyen teremt kapcsolatot a maga sajátos módján. Beszéde alig érthető, mert a cumit nem engedi kivenni a szájából, és egyébként is csak néhány szót mond, inkább gesztusokkal, jelzésekkel érteti meg magát. Mozgása életkorához képest ügyetlenebbnek, bizonytalanabbnak tűnik Az Ön számára egyértelmű, hogy a gyermeknek szüksége lenne a bölcsődei, szakszerű nevelésre, fejlesztésre. Azt is érzékeli, hogy az anya is támogatásra szorul a gyermekkel kapcsolatos helyes bánásmód tekintetében, s tanácsait is igyekszik megszívlelni. Az anya szívesen hordaná is a gyermeket, de az apa a családi tradíciókon alapuló, szubkulturális mintából eredő nevelési elveivel ez ütközik. Ő nem látja szükségességét

annak, hogy a gyermeket bölcsődébe hordják, hiszen az anya nem dolgozik, s fizetni sem tudnák a gondozási díjat. Információtartalom vázlata:        A gyermeki fejlődés feltételei; Az eltérő fejlődés sajátosságai; A korai fejlesztés fogalma; A társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermek fejlődésében; A társas kapcsolatok jelentősége; A családi tradíciók érvényesülése a nevelésben; A cigány szubkultúra gyermeknevelési szokásai; 111  A prevenció fogalma és jelentősége;  A gyermekjóléti ellátások formái;  A szülőkkel való együttműködés lehetőségei;  A gyermeki fejlődés feltételei; A fejlődést az segíti legjobban elő, ha az anya, vagy aki a gyereket gondozza, érzékeny és válaszkész a kisgyermek jelzéseire és állapotaira. Ingergazdag környezet, mely serkenti az érzelmi, mozgás, beszéd fejlődését, fiziológiai szükségletek megfelelő ellátása, nyugodt, rendezett

körülmények, életkornak megfelelő táplálék bevitel, megfelelő higiéniás környezet, érzelem gazdag, szeretetteljes légkör szükséges.  Az eltérő fejlődés sajátosságai; A fejlődés előre mutató változás. A külső jellemzők, funkciók és a belső struktúrák az idő folyamán rendezett sorrendben bekövetkező változásai, miáltal a folyamat kiinduló és végső állapota különbözik egymástól. A mennyiségi változások sorozata minőségi ugrásszerű változást eredményez. A szervezet új magasabb szinten folytatja a működését. A megszokottól eltérő fejlődés lehet pozitív és negatív irányú. . Akceleráció: Felgyorsult fejlődést jelent, az új nemzedékeknek az előzőnél gyorsabb serdülése, növekedése. A következő fejlettségi szintre jellemző testi-, idegrendszeri, viselkedésbeli változások korábbi életkorban következnek be. A felgyorsult fejlődés legtöbbször a jobb környezeti feltételeknek köszönhető.

. Fixáció: a fejlődés megakadását, megrekedését jelenti. A pszichoanalitikus elmélet szerint a fejlődés egy korábbi szintjéhez való túlzott kötődés, megragadás. A fejlődés elakadásának egyik lehetséges oka . Regresszió: lényege a fejlődés egy korábbi szintjére való visszaesés, visszatérés. 112 . Retardáció: lelassult, késleltetett fejlődés, hátráltatás. Sokszor a nem megfelelő, a gyermek fejlődését nem segítő környezeti feltételek, más esetben környezeti ártalmak okozzák. A lemaradás mértéke nem haladja meg az 1 évet, és speciális fejlesztéssel behozható. Elmaradó mozgás, beszédfejlődés, súlycsökkentés, kevés súlygyarapodás, nyugtalanság jellemzi az eltérő fejlődést. Az eset kapcsán a gyermeknek van egy nagyon súlyos fejlődésbeli lemaradása, a mozgáskoordinációjában van a probléma, korai fejlesztésre lenne szükség.  A korai fejlesztés fogalma; A születést követően, amikor észlelik az

elmaradottságot, minél hamarabb egy szakember segítségével a gyermek életkori sajátosságainak figyelembe vételével fejleszteni kell. Korai fejlesztés a 0-3-5 éves korú különböző fokban megkésett vagy eltérő fejlődésmenetű gyermekek tervszerűen felépített programja, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai és különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magába. Célja a lemaradások csökkentése, segítségnyújtás a család számára a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló képességeinek fejlesztése, a jobb életminőség és a szociális kapcsolatok támogatása.  A társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermek fejlődésében; A családból a bölcsődébe, óvodába kerülő gyermek más-más szinten ugyan, de rendelkezik bizonyos társ iránti igénnyel. Az én-tudat kialakulásával az én és a másik elkülönül, egyre több személlyel létesít társas kapcsolatot. Kezdetben főként a felnőttek, majd a

gyerekek körében érzi jól magát A személyközi kapcsolatok alakulását az anya-gyermek kapcsolat milyensége döntő módon befolyásolja. Óvodáskortól egyre nagyobb mértékben igényli a gyermek a hasonló korú társak jelenlétét. A barátválasztást kezdetben nagymértékben befolyásolják a külső körülmények, a téri közelség, pl. az lesz a barátja, akivel egy utcában laknak Később a külső tulajdonságok, pl. lányoknál a divatos öltözködés Ezen két szinten a barátságok még felszínesek, nem tartósak. A páros kapcsolatok legmagasabb szintjén a belső tulajdonságok, teszi vonzóvá a társat pl. okos, segítőkész  A társas kapcsolatok jelentősége; A szociális alkalmazkodás speciális területe a társakhoz való viszony, a kisgyermek kapcsolata társaival. A csoportban azonos korúak a gyermekek, azonosak az érdekeik Már nem a felnőtt cselekvése lesz az egyetlen minta, hanem a gyermektársaké is Megfelelő személyi kapcsolat

örömforrás lehet a csecsemő és a kisgyermek számára. A társkapcsolatuk tükrözi, hogy a felnőtt hogyan bánik velük. A társkapcsolatokat a játékhelyzetben lehet a legjobban megfigyelni. A társas kapcsolatok segítenek a szocializációban, kedveznek a szokások, hagyományok kialakulásának. Új szerepeket ismerhetnek meg, új ismereteket szerezhetnek, hozzájárul lelki egészségükhöz.  A családi tradíciók érvényesülése a nevelésben; 113 A családi tradíciók köre kevésbé "kultúrafüggő", és inkább az egyes családokra jellemző. Minden család beszámol saját hagyományairól, pl. nyári szabadság eltöltésével, távolabbi családtagok látogatásával, születésnapok, évfordulók megünneplésével kapcsolatosak. A családi tradíciók általában érvényesülnek, ebben az esetben az apa által vallott tradíciók nem kerültek felülvizsgálatra. Mindenképpen alkalmazkodnia kell az adott korszakhoz, és ha szükséges be

kell látnia a változás fontosságát  A cigány szubkultúra gyermeknevelési szokásai; Több generáció él együtt, egymást nevelik, így adják tovább a hagyományokat. A roma hagyományokban a család nagyon fontos, nagyon ragaszkodnak a gyermekeikhez, óriási szerepe van a kötődésnek. Életvitelük rendszertelen, laza a napirendjük. Erős a szabadság iránti vágy, nem tűrik a kötöttségeket. A szeretetkapocs erős, de következetlen Testi kontaktus fontos, nincsenek követelmények.  A prevenció fogalma és jelentősége; Azt jelenti, hogy valamilyen módon elejét vesszük a rossz helyzet kialakulásának, megakadályozzuk az olyan szituációkat, amelyeknek később negatív következményei lehetnek.  A gyermekjóléti ellátások formái; 1. Pénzbeli ellátások:  a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: a gyermek családja anyagi, szociális helyzete alapján állapítható meg, (pl. nyári étkeztetés, tankönyvtámogatás, egyetemi

felvételi pont +10), Célja, hogy elősegítse a gyermek családban való nevelését, illetve megelőzze kiemelését a családból. A települési önkormányzat képviselőtestülete rendszeres támogatásban részesíti a gyermeket, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A rendszeres támogatás legfeljebb a fiatal 25 éves koráig folyósítható.  kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: kirendelt gyám jogosult, akinek nincs munkaviszonya (nyugellátásba, baleseti nyugellátásba stb. részesül) + évi kétszer A nyugdíj min. 22%-a 114  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: időszakos létfenntartási, vagy egyéb nehézségek esetén, alkalmankénti (a gyermek érdekében igényelhető, helyi rendeletek szabályozzák), átmeneti segély. Erre akkor van mód, ha gyermeket nevelő család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy rendkívüli élethelyzetbe

kerül. Különösen azt a gyermeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, aki gyermekvédelmi gondoskodásban részesül, hogy a családjával való kapcsolattartását elősegítse, betegség, iskoláztatás támogatása esetében. A települési önkormányzat képviselőtestülete a támogatás módjáról a helyi életszínvonalakra tekintettel rendeletet alkot.  gyermektartásdíj megelőlegezése: bíróság megállapítja, hogy jár, átmenetileg nem hajtható be. A gyámhivatal állapítja meg a jogosultságot A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha: o a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen o a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani  otthonteremtési támogatás: átmeneti, tartós nevelésben lévő fiatal kaphatja, a nevelésben töltött idő függvényében, minőségi csere lehetséges x idő után. Célja: az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült

fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegíteni. Az a fiatal felnőtt jogosult a támogatásra, aki legalább 2 évig megszakítás nélkül volt nevelésben, amely nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénz illetve ingatlanvagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét.  óvodáztatási támogatás: évi kétszer. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: Alapellátások: A gyermekjóléti szolgáltatás, szolgálat  Feladatai: a gyermek egészséges testi, lelki, erkölcsi és szellemi fejlődésének elősegítése, prevenciós feladatok a veszélyeztetettség megelőzése, jelzőrendszer működtetése  a jelzőrendszer tagjai: egészségügyi intézmények (védőnő, házi v. gyerekorvos) oktatási int. (óvodák, iskolák, pedagógusok, bölcsődék) rendőrség, bíróság, ügyészség pártfogók (közös munka)  a veszélyeztetettség megszüntetése,

védelembe vétel, gondozás eszköze a családgondozás, a védelembe vétel a jegyző feladata, védelembe vételi javaslatot kell írnia 115  a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozása Mindezt: gondozással, szolgáltatással és szervezéssel oldja meg! Szolgáltatás lehet:  intézmény, (fenntartó által működtetett szolgálat)  egy személyes, (egy családgondozó látja el a feladatot)  fenntartó szerint: önkormányzati, társulásban, civil fenntartású Gyermekek napközbeni ellátása  Bölcsőde: három éves korig, ápolást- gondozást- nevelést biztosító intézmény.  Családi napközi: kistelepüléseken ahol nincs bölcsőde, óvoda, iskolai napközi ott érdemes működtetni, 20 hetestől tizennégy éves korig legfeljebb 5 gyermek elhelyezésére szolgál, akár a gondozó saját lakásában is.  Házi gyermekfelügyelet: a gyermek súlyos fogyatékossága miatt intézményben nem

gondozható, szülő kérésére biztosítható.  Alternatív napközbeni ellátás: speciális általában sport és szabadidős tevékenységhez kötődik. (pl nappali foglalkoztatók) Ehhez kapcsolódik (nem túl szorosan) az óvoda, iskola, kollégium gyermekvédelmi feladatai (felügyelet, segítségnyújtás, napközi, tanulószoba). Ezt a közoktatási törvény szabályozza és határozza meg. Gyermekek átmeneti gondozása  Gyermekek átmeneti otthona o átmeneti időre szól o szülő kérésére o szülői felügyeleti jog él  Családok átmeneti otthona o átmeneti időre szól o együtt veheti igénybe a család o szülői felügyeleti jog él o ide tartoznak az anyaotthonok  Helyettes szülő o átmeneti időre szól 116 o nem számít munkaviszonynak, pszichológiai vizsgálat és 40 órás tanfolyam szükséges hozzá o szülő kérésére o szülői felügyeleti jog él o Nehézség: állandó készenlét, a helyettes szülő nem válogathat, a

gyermek-szülő kapcsolattartását támogatni kell. Szakellátások: Az otthont nyújtó ellátás A nevelőszülői hálózatok és jellemzőik o Nevelőszülő - Hálózat bővül, választható a gyermek, neme, életkora, a neveléshez szakmai segítséget kap. o Hivatásos nevelőszülő - a nevelőszülő munkaviszonyban végzi a feladatát. o Speciális Hivatásos nevelőszülő - fogyatékos, magatartászavaros vagy egyéb speciális problémával küzdő gyermekeket nevel. Otthont gyújtó ellátások: o Lakásotthon o Gyermekotthon: Átmeneti és tartós nevelésben lévő gyermekek ellátását biztosító intézmény. Szülői felügyeleti jog szünetel, tartós neveltnél megszűnt (örökbe adható) o Speciális gyermekotthon: Viselkedési, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek bentlakásos intézménye. o Különleges gyermekotthon: Fogyatékosokat ellátó bentlakásos intézmény o Utógondozó otthon: 18- 24 év közötti, 18 életévig átmeneti vagy

tartós nevelésben lévő fiatalok otthona, a "világba"való kilépést segíti. 117 o Átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült 18 éves fiatal utógondozását, "kísérését" látja el az utógondozó. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás; TEGYESZ o A szakellátásba került gyermekek, egyéni sajátosságokat figyelembe vevő ellátásának, elhelyezésének megszervezése a feladata.  A szülőkkel való együttműködés lehetőségei; - családlátogatás környezettanulmány nyílt nap beszoktatás szülői értekezlet ellátások igénybevétele tanácsadás fogadóóra napi találkozások információcserével közös prevenciós programok 19. tétel Miben segíthetünk, miben nem? Bölcsődei csoportjába egy új kislány érkezett. A gyermekkel való megismerkedés során érzékeli, hogy a gyermek láthatóan sajátos nevelési igényű. Az anyával való beszélgetés közben kiderül, hogy a gyermek diagnosztizáltan

értelmileg elmaradott. Azt is megtudja, hogy a gyermek nagyon nehezen fogant, a negyvenes éveiben járó anyának ez a terhesség már a sokadik próbálkozása volt. Férjével együtt számtalan vizsgálaton vettek részt, de a sikertelen 118 fogantatások és terhességek okára nem derült fény. Már szinte teljesen lemondtak arról, hogy saját gyermekük születhet, az örökbefogadás gondolatával foglalkoztak, amikor kiderült, hogy az anya várandós. Nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a hírt és várták a gyermek születését, s nagy aggodalommal figyelték a terhesség minden fázisát. Részt vettek minden vizsgálaton és tanácsadáson. A gyermek végre megszületett normál súllyal, jó életfunkciókkal Gyanújuk, hogy a gyermek értelmi képességeiben nem megfelelően fejlődik, csak a tágabb családban lévő, hasonló korú csecsemővel való összehasonlításkor erősödött meg. A védőnő tanácsára elvitték a gyermeket

fejlődés-neurológiai vizsgálatra, ahol egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kicsinek a mozgáskoordinációban több hónapos elmaradása van. Valószínűsítették, hogy ez az elmaradás több területet is érint. A bizonyosságot követően a szülők nagyon elkeseredtek. Voltak olyan időszakok is, amikor nem hitték el, hogy ez velük megtörténhetett, s abban reménykedtek, hogy az orvosok tévedtek, a diagnózis volt hibás. Amint azonban a gyermek növekedett, rá kellett jönniük, hogy a lemaradások nem csökkennek, a fejlődés üteme nem gyorsul. Ez körülbelül a gyermek egyéves korában történt A szülők úgy döntöttek, hogy az anya visszamegy munkahelyére, s a gyermek számára egy elfogadó bölcsődét keresnek. A gyermek most másfél éves, a beszoktatás első hetében tartanak. A szülők kezdeti szorongása kissé oldódni látszik, s megnyugvással és örömmel hallják, hogy a kislány mennyi mindenre képes. Információtartalom vázlata: 

A rendellenes fejlődés fogalma;  A rendellenes fejlődést eredményező leggyakoribb okok;  A rendellenes fejlődést korán jelző tünetek;  A gyermek sérült voltából a szülők között esetleg fellépő konfliktusok:  A bölcsőde lehetőségei a differenciált foglalkozásra ;  A korai fejlesztés fogalma;  A differenciált foglalkozás eszközei, módszerei;  A korai fejlesztés eszközei, módszerei;  A rendellenesen fejlődő gyermek fejlesztéséhez igénybe vehető szakemberek;  A szülők lelkiismeret-furdalását oldó lehetőségek és módszerek;  A TÉMÁHOZ KAPCSOLHATÓ GONDOLATOK;  A rendellenes fejlődés fogalma; A rendellenes fejlődés a normálistól eltérő, abnormális fejlődést jelent. – Normális: természetszerű, szabályszerű. – Abnormális: természetellenes, szabályellenes, beteges, torz. A rendellenes fejlődés a betegségek sajátos csoportját képezi, melyben a teljes gyógyulás nem érhető el, az

eltérés véglegesen nem szüntethető meg. Igazán nem is betegségről, hanem az átlag fejlődéstől negatív irányban eltérő állapotról beszélünk. 119 A fogyatékosság típusai: • testi és mozgásfogyatékosság • látás fogyatékosság - gyengén látó – vak • hallás fogyatékosság - nagyot halló – siket • (beszédhiba) és beszédfogyatékosság • érzelmi és akarati fogyatékosság • részképesség-zavar tüneteit mutatók • pervazív zavarban szenvedő autista és autisztikus • értelmi fogyatékosság  A rendellenes fejlődést eredményező leggyakoribb okok; Belső okok: • familiáris lumpen életmód, alkoholizmus, anyagcsere betegségek • genetikai számszerű / szerkezeti kromoszóma eltérések, génhibák Külső okok: o fogamzás előtti-alatti; terhesség alatti ártalmak  fizikai sugárzás, hő-, klimatikus-, mechanikus ártalmak  kémiai gyógyszer, vegyszer, táplálkozás: (alkohol, dohányzás, alultápláltság,

cukorbetegség)  biológiai vírusok, baktériumok, gombák, Rh összeférhetetlenség; az anya betegsége o koraszülés életképesség? o szülés alatti sérülés bevérzések, agykárosodás, oxigénhiány o születés utáni károsodás fertőzés, kóros sárgaság – méreganyag felgyülemlése – pszichoszociális otthon, bölcsőde, óvoda, iskola, munkahely  A rendellenes fejlődést korán jelző tünetek; Felhívó jelek Szakemberhez kell fordulni, amennyiben a gyermek fejlődése az alábbiakban felsorolt jelek alapján elmarad az ebben az életkorban elvárt szinttől: 120 3 hónapos korban:  Úgy tűnik, nem reagál hangos zajokra  2 hónaposan nem figyeli az ember kezeit  2-3 hónapos korban nem követi a szemével a mozgó tárgyakat  3 hónapos korban nem ragad meg és tart tárgyakat  3 hónapos koráig nem mosolyog emberekre; nem tartja jól a fejét  3-4 hónapos koráig nem nyúl és ragad meg játékokat; nem kezd el gügyögni

 4 hónapos koráig nem emel a szájához tárgyakat; gügyög, de nem próbálja meg imitálni a szülők hangadásait; nem tolja a lábait, ha szilárd talajhoz érintik a talpát  Nehezen mozgatja egyik vagy mindkét szemét bármilyen irányba  Általában kancsalít (időnként kancsalítani normális ezekben az első hónapokban)  Nem mutat érdeklődést új arcok iránt, vagy nagyon ijedtnek tűnik új arcok, környezet hatására  Hirtelen nagy visszaesés jelentkezik olyan képességekben, amiket korábban már birtokolt 4-8 hónapos korban:  Nagyon merevnek tűnik, izmai feszesek  Túl lazának tűnik, mint egy rongybaba  A feje még mindig hátrabicsaklik, ha a testét előrehúzzák ülő pozícióba  Csak az egyik kezét használja  Elutasítja az ölelést  Nem mutat érdeklődést szülei iránt  Úgy tűnik, nem élvezi más emberek társaságát  Egyik vagy mindkét szeme folyamatosan befelé vagy kifelé fordul  Folyamatos

könnyezés, szemszárazság vagy túlzott érzékenység a fényre  Nem reagál környezete hangjaira  Nehézséget okoz neki, hogy tárgyakat a szájába vegyen  4 hónaposan nem fordítja a hang irányába a fejét  5 hónaposan nem képes mindkét oldalára fordulni (hátáról hasára, vagy hasáról hátára); nem mosolyog; lehetetlennek tűnik éjszakára megnyugtatni  6 hónapos korában sem tud segítséggel ülni; nem nevet, nevetgél  6-7 hónapos korában sem nyúl aktívan tárgyakért, hogy megszerezze őket  7 hónapos korában sem követ mindkét szemével közeli (30 cm) és távoli (2m) tárgyakat; nem képes a teljes testsúlyát lábaival megtartani; nem próbálja cselekedeteivel felhívni magára a figyelmet  8 hónapos korában sem gagyog; nem mutat érdeklődést a "Kukucska" játék iránt  Hirtelen nagy visszaesés jelentkezik olyan képességekben, amiket korábban már birtokolt 12 hónapos korban:  Nem kúszik,

mászik  Mászás közben az egyik oldalát húzza maga után egy hónapnál tovább  Segítséggel sem képes állni  Nem kezdi el keresni a szeme láttára elrejtett tárgyakat  Nem mond egyszerű szavakat sem, mint a "baba", "mama"  Nem használ gesztikulációkat, mint pl. fejrázás, vagy integetés  Nem mutat tárgyakra, képekre  Hirtelen nagy visszaesés jelentkezik olyan képességekben, amiket korábban már birtokolt 12-24 hónapos korig:  15 hónapos korában látszólag nem érti a hétköznapi használati tárgyak funkcióját (fésű, telefon, villa, kanál) 121  18 hónapos korában még nem tud járni; nem képes stabil saroktól-lábujjig terjedő járásmintát elsajátítani több hónapnyi járás után, vagy mindig lábujjhegyen jár; nem használ legalább 15 szót  2 éves korában nem használ 2 szavas mondatokat; nem követ egyszerű instrukciókat, nem képes guruló játékokat tolni  Hirtelen nagy

visszaesés jelentkezik olyan képességekben, amiket korábban már birtokolt  3 éves korban:  Gyakran elesik, nehezen megy neki a lépcsőzés  Nem szűnő nyálfolyás  Nagyon érthetetlen beszéd  Nem képes négynél több kockából tornyot építeni  Nehézséget okoz kisebb tárgyak manipulációja  Nem képes egy kört lemásolni  Nem tud rövid kifejezésekben kommunikálni  Nem vesz részt szerepjátékokban  Nem ért meg egyszerű utasításokat sem  Csekély érdeklődést mutat más gyermekek iránt  Extrém nehézséget okoz, hogy anyukájától elváljon  Gyenge szemkontaktus  Korlátozott érdeklődést mutat játékok iránt  Hirtelen nagy visszaesés jelentkezik olyan képességekben, amiket korábban már birtokolt bioritmus-zavar, alvászavar szopási zavarok, rágás elutasítása vigasztalhatatlan sírás; nyugtalanság; nem köthető le semmivel gyorsabb pszichomotoros fejlődés; örökmozgó kistudós” „  A

gyermek sérült voltából a szülők között esetleg fellépő konfliktusok: – a sérülés bekövetkeztéért egymást hibáztatják; bűnbakkeresés – egymás érzelmeinek mérlegre helyezése; ki szenved jobban? – a gyermekünk valóban más mint a többi? – elvigyük a gyermeket orvoshoz, szakemberhez? – optimista és pesszimista álláspontok ütközése – a külvilággal való kapcsolat alakulása bezárkózás/kapcsolatok – a feleség elmehet dolgozni egy sérült gyerek mellől? – etikus a gyermeket bölcsődébe adni? Jó lesz az neki? – ki hordja fejlesztésre, ki foglalkozzon vele otthon? – hogyan bánjunk a gyermekkel? – testvérvállalás – örökbefogadás kérdése  A bölcsőde lehetőségei a differenciált foglalkozásra ; A sérült gyermek bölcsődében való elhelyezése lehetőséget ad a korai fejlesztésre. A TEAM-ben végzett fejlesztésben a szülő az egyik pillér, aki a gyermeke bölcsődei tartózkodásának idejére felszabadul, akár

munkát is vállalhat. (Gyermeke jó helyen, szakemberek kezében van, nevelik, fejlesztik, szocializációját erősítik) A bölcsődék 1986 óta - a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása mellett - fogadnak 122 fogyatékos gyermekeket. Teljes integráció: A gyermeket normál bölcsődei csoportban helyezik el. A fejlesztés a csoporton belül, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Részleges integráció: A gondozási egység egyik szobájában egészséges, a másikban sérült gyermekek (6fő) vannak. A fejlesztés a csoportban és a speciálisan kialakított fejlesztő szobában történik, egyénileg, illetve csoportosan. Speciális csoport – szegregált ellátás: A fogyatékos gyermekek (6 éves korukig) teljes gondozási egységet kapnak. Ez lehetőséget ad a halmozottan sérült gyermekek egyéni fejlesztésére, de az ép társak hiányoznak. Eldöntendő kérdések: – milyen fokban sérült a gyermek – képezhető-e: kontaktusképes,

alkalmazkodó, igyekvő – alkalmas-e a közösségi életre: ön- és közveszély; közösség egészségére ártalmas-e  A korai fejlesztés fogalma; A korai fejlesztés a fejlődés útjára való ráhelyezést jelent. A korai fejlesztés az eltérő fejlődésmenettel rendelkező, a különböző fokban megkésett, 0-6 éves korú gyermekek tervszerűen felépített programja, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot és gyógypedagógiai oktatást, továbbá különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magában.  Mindenkinek jár, aki arra jogosult  Diagnosztizálni kell: alapos orvosi vizsgálat, pszichológiai vizsgálat, speciális szakember diagnózisa  Részt vesz benne a szülő, a védőnő, a gyermekorvos  Jelek jelentkezhetnek normál fejlődésű gyermekeknél is  figyelni kell arra, hogy ezek állandósulnak e. Ha ezek állandósulnak, egybeesnek, akkor lépni kell  szakember  A differenciált foglalkozás eszközei, módszerei; – a

gyermekek széles körű, alapos megfigyelése és megismerése – a különbségek feltérképezése – a gyermekek erősségeinek, gyengeségeinek és fejleszthetőségének rögzítése – a nem, vagy a kevésbé sérült funkciók fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése – homogén csoportok kialakítása, fejlesztése – az egyéni szükségletek figyelembe vétele – megfelelő módú, mennyiségű, milyenségű feladatadás – kellő mértékű segítségadás, gondozás biztosítása – példaadás, szemléletesség – több idő biztosítása a begyakorlásra, az elsajátításra – szilárd alapok kiépítése – önmagukhoz való fejlődés értékelése – sikerélményhez jutás lehetőségének biztosítása – akaraterő, önállóságra törekvés növelése – a sérült gyermek közösségbe való beolvasztása, alkalmazkodóképesség – a gyermek motiválhatóságának megismerése és kihasználása – gyógypedagógus és/vagy konduktor

segítsége speciális fejlesztési terv, gyógyászati és 123 technikai eszközök,játékok.  A korai fejlesztés eszközei, módszerei; Egy szakmai csoport dönti el, hogy milyen ellátás szükséges, aszerint, hogy mely területek érintettek:        Pszicho motoros fejlődési terület Nagymozgás és a finommotorika Szociális, érzelmi terület Érzékszervek funkciófejlesztése Kognitív (értelmi) terület Kommunikáció Önkiszolgálás Célja: Törekvés arra, hogy az egyén képes legyen megoldani az aktuális fejlődési feladatait. Harmonikus személyiség fejlődés elősegítése, megalapozása Családsegítés  Speciális fejlesztő munka a gyerek, és speciális segítség a család irányába  Családsegítés – juttatások: szociális juttatások (pl.)  Gondozási, nevelési tanácsadás: speciális szakemberek, pl.: pszichológusok, pedagógusok, gondozónők  Fontos a helyzet elfogadása, reális önismeret,

szituációismeret  Érintettek összefogása  Család és gyermek együtt Komplex fejlesztés  Mit tesz a szakember, mit tesz a szülő  A szülő legfontosabb feladata elfogadni a gyermekét, így a szülővel is kel pszichésen foglalkozni.  Minden fejlesztésnél figyelembe kell venni a motoros, a szenzoros (érzékelés, észlelés), a megismerő és a kommunikációs készséget szomatopedagógia: mozgáskorlátozott személyek speciális pedagógiája, mozgás és személyiségfejlesztése, az orvosi rehabilitáció eljárásaira épülő mozgásrehabilitáció - konduktív pedagógia: rávezetéses tanítás, nevelés; a cél tudatosítása, az odavezető út megmutatása; az optimális mozgáskészség visszaadására a mozgásfejlődés optimális lépcsőfokait követve, a személyiséget is fejlesztve pedagógiai módszereket mozgósít. - gyógytorna: fizikoterápiás eljárások alkalmazása (masszázs, hidroterápia) - szenzomotoros integrációs

terápiák Pl.: Ayres terápia - alapozó terápia : az idegrendszer fejlesztésére szolgáló, mozgásfejlesztésen alapuló terápia - zeneterápia családterápia -  A rendellenesen fejlődő gyermek fejlesztéséhez igénybe vehető szakemberek; 124 Minden rendellenesség esetén: mozgásfejlesztés, figyeleméberség és figyelemkoncentráció fejlesztése, beszédmegindítás és fejlesztés, ritmusérzék fejlesztés + sérülés specifikus fejlesztések – a rendellenességnek megfelelő képzettségű gyógypedagógus  szomatopedagógus - mozgássérült,  szurdopedagógus - hallássérült,  tiflopedagógus - látássérült,  logopédus - beszédhibás és beszédfogyatékos,  pszichopedagógus - magatartászavaros deviáns és antiszociális fiatalok,  tanulásban akadályozottak pedagógiája - enyhe értelmi fogyatékosok,  értelmileg akadályozottak pedagógiája - közép- és súlyos értelmi fogy. – konduktor –

gyógytornász – mozgásterapeuta – gyermekorvos – pszichológus – utazó pedagógus – pedagógiai szakszolgálat munkatársai – gyógypedagógus és/vagy konduktor irányításával, közreműködésével: szociális munkás, szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár, ápoló, bölcsődei asszisztens, gyógypedagógiai gondozónő, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens; szülő  A szülők lelkiismeret-furdalását oldó lehetőségek és módszerek; Elméleti előadások szervezése szakértők meghívásával – Mit tehetünk születendő gyermekünk érdekében? – A rendellenességek kialakulásában szerepet játszó leggyakoribb okok – A rendellenességek figyelmeztető tünetei – A rendellenességek korai felismerésének jelentősége – Az eltérő fejlődésmenet, a különböző fokban megkésett fejlődés fejlesztésének lehetőségei – Az elfogadás fontossága – Szülő és intézmény közös munkálkodása a gyermek megsegítése

érdekében – Mindenki jó valamiben – Megbékélés = megnyugvás – A jövő kérdései – A törvényi háttér ismertetése 125  A TÉMÁHOZ KAPCSOLHATÓ GONDOLATOK; Nehéz elfogadni, ha gyermekünk nem olyan, mint a többiek, s a segítségnyújtás talán még ennél is nehezebb. A mindennapos küzdelem megnehezíti a családi kapcsolatok alakulását, növeli a konfliktusok előfordulását. További megterhelést ró a szülőkre gyermekük sikertelenségével való szembesülés. Nehezen élik meg kudarcait, aggódnak sorsáért, jövőjéért. A szülőknek figyelmet kell fordítaniuk arra is, hogy gyermeküknek legyen arra lehetősége, hogy kompenzációs tevékenységek (zene, sport, barkácsolás, festés, stb.) végzése során megtapasztalhassa a sikert, ez segíthet abban, hogy a diszlexiás gyermek önbizalmát visszanyerje. Az önérzet saját erőből való felépítése elengedhetetlen Ez csak megvalósítható célok kijelölésével lehetséges. Olyan

célokat kell kitűzni, amelyek a fogyatékosoknak örömet okoznak, és amelyekért érdemesnek tartja, hogy keményen dolgozzon. A családnak hinnie kell a gyermek gyógyulásában, fejlődésében, és ezt a hitet át kell adni a gyermeknek is. A szülői ház nyugalmat és türelmet sugározzon, a feszültséget, a konfliktusokat és a büntetéstől való félelmet távol kell tartani. A pszichés félelem ismétlődése visszaesést válthat ki, a magatartászavarokban rosszabbodás állhat be. Feladatom ebben az estben, hogy az aggódó szülőket rávilágítani arra, hogy nem feltétlen az ő hibájuk hogy gyermekük fogyatékos. Lehetőségeiket feltárni, hogy gyermeküknek meg tudják adni, amire szüksége van. Segíteni abban, hogy a gyermek fejlődjön, teljes életet élhessen 126 20. tétel Értelmezze az értékek és normák ütközését az alábbi eset kapcsán! T.-né egyedül neveli három gyermekét Klári, a legidősebb gyermek, középiskolás Az

iskolaév kezdetén jó tanuló volt, félév után kezdett kimaradozni. Nyilvánvaló, hogy nem érdekli az iskola. Az utolsó három hétben egyáltalán nem is ment be T-né a város egyik vállalkozójánál dolgozik. Korán reggel, mielőtt a gyerekek elindulnának az iskolába, munkába megy Délután egy órával később ér haza, mint a gyerekei. T-né nagyon jó háziasszony, mindent elvégez a háztartásban. A lakásban mindig rend van, finom ételeket készít a gyerekeinek, szépen vasalt ruhákban járatja őket. Csak a gyermekeinek él, nincsenek barátai Most a helyi gyermekjóléti központhoz fordult segítségért. Elmondta Önnek, hogy rosszul érzi magát, levert, kétségbeesett és tehetetlen, nem tudja, mit csináljon a lányával. A Klárival és T-nével folytatott beszélgetések során Ön megtudta, hogy Klárinak minden este és minden hétvégén otthon kell lennie, mivel édesanyja nem akar otthonról kimozdulni. Édesanyja soha nem engedi el Klárit a

barátaival sem. Információtartalom vázlata:           Az értékek fogalma; A normakövetés és a normaszegés dilemmája; . A szocializációs színterek értékeinek ütközése; Generációk értékrendjének ütközése ; Életkori sajátosságok, szükségletek; A szerep fogalma; Családi szerepek és feladatok; Az iskola szerepe az egyenlőtlenségek felszámolásában és újratermelésében; A segítő beszélgetés fogalma; A segítő beszélgetés alkalmazási lehetőségei; 127  Az értékek fogalma; Egyének, csoportok által vallott eszmék arról, hogy mi a jó, a rossz, a megfelelő. Értékek: egyenlőség-egyenlőtlenségek Igazságosság Szolidaritás Tolerancia  A normakövetés és a normaszegés dilemmája; Érték: amit az egyén vár el a társadalomtól. Általános emberi érték a szeretet Norma: amit a társadalom vár el az egyéntől Nem írott norma a szokás, a hagyomány, a kiközösítés. Az eset kapcsán

a helyes normakövetés az lenne, ha az anya megadná a lányának a szórakozási lehetőséget, hiszen az ő generációjának erre szüksége van. A lány így nem kényszerülne normaszegésre, s rendesen járna iskolába. Az anya úgy, gondolja minden tőle telhetőt megad amit a mai társadalom elvár (mos,vasal,dolgozik), de nincs tisztába gyermekei életkori sajátosságaival, nem veszi figyelembe lánya egyéni szükségleteit.  A szocializációs színterek értékeinek ütközése; Az elsődleges szocializációs színtér a család, a másodlagos az iskola (oktatási intézmény). Az anya kizárja a lehetőségét annak, hogy az intézmény kiegészítse a családi nevelést. Serdülőkorban egyre fontosabbá válnak a kortárs csoportok is. Társas kapcsolataikban a kortárscsoport szerepe meghatározó. A szülőkkel való kapcsolatban központi kérdés: az érzelmi leválás, önállósodás. Felnőtt – gyerek kapcsolat 1. alá- fölérendeltség, felnőtt

irányítás, segítőkész, támogató Kortárskapcsolat: 2. egyenrangú felek állnak szemben egymással, hasonló problémák, hasonló célok Az érzelmi függetlenedés megvalósítási lehetőségei: - Egyenrangú baráti viszony kialakulása - Kikényszerített, konfliktusos önállósulás - Túl korai önállósulás - Sikertelen önállósulás Az egyensúlyban lévő család jellemzői: Folyamatos egyeztetés következtében a család összehangoltan érintkezik másokkal. A családtagok külső kapcsolatai megengedettek és elismertek, a barátok, ismerősök beléphetnek az otthon privát szférájába. 128 A kortárs csoport hatásai: 1. 2. 3. 4. 5. Itt sajátíthatók el a kölcsönösség, versengés, együttműködés szabályi. A gyermeki, ifjúsági kultúra hordozói. Elősegíti a szociális kompetencia fejlődését. Támaszt nyújt az én számára, lehetőséget ad az én érvényesítésére. Fenyegető helyzetben érzelmi biztonságot nyújt a

közösséghez, valakihez tartozás élményét. 6. Teret enged az önállóan választott intimitásnak 7. Társaságot, társas stimulációt jelent 8. Lehetővé teszi irányító szerep vállalását  Generációk értékrendjének ütközése ; Két generáció ütközése a serdülő gyerek és a dolgozó anya között van. A serdülő lány szórakozásra, szabadidőre, kortárskapcsolatokra vágyik, míg az anya, aki egyedül maradt, inkább magányra. Ő nem jár kikapcsolódni, ezt nem tartja fontosnak és szükségesnek, ezért lányát sem engedi.  Életkori sajátosságok, szükségletek; A kortársak iránti igény megnő. Ellentmondásos élettapasztalat, kritikus életszemlélet az anya részéről. A fiatal lánynak szüksége van barátokra, szabadidőre, szórakozásra stb. A közelgő serdülés testi változásai kezdenek megjelenni, ezzel együtt a szexuális késztetések is. A gyermek küzd ellenük Az érdeklődés felélénkül, mindent ki akarnak

próbálni, ugyanakkor specializálódik, a tanulmányi teljesítmény egyenetlenebbé válik. Erkölcsi fejlődésben a normák fokozatosan belsővé válnak képesek a helyes – helytelen dolgok önálló megítélésére. Gondolkodásában nagyobb logikai stabilitás jön létre, elvont fogalmakkal is képesek dolgozni. A kortárscsoport hatása megnő Stabil baráti kapcsolatok alakulnak ki, képessé válnak az igazi együttműködésre. A felnőtt világ számára a gyermek nehezen hozzáférhető. A képzeleti tevékenység fokozódik, megjelenik az ábrándozás, a fantáziavilágban történő vágyteljesítés. A gyermek én–képe fokozatosan alakul, a pozitív énkép kialakulása szempontjából fontos a gyermek erősségeinek kiemelése. A nagy változások időszaka, „a vihar és a stressz korszaka”. Intenzív, gyors testi növekedés és a másodlagos nemi jelleg teljes kialakulása. Felnőttre jellemző testarányok, biológiai érettség. Értelmi fejlődésben

az elvont fogalmi gondolkodás kerül előtérbe. Tanulásban képesek az összefüggések feltárására, logikus emlékezésre. Alkotó képzeletük intenzíven fejlődik, kreatívak. Személyiségfejlődésükben az „identitás-krízis” játszik központi szerepet. Keresik önmagukat, a saját hovatartozásukat. Megkérdőjelezik az eddig A nagy változások időszaka, „a vihar és a stressz korszaka”. 129 Intenzív, gyors testi növekedés és a másodlagos nemi jelleg teljes kialakulása. Felnőttre jellemző testarányok, biológiai érettség. Értelmi fejlődésben az elvont fogalmi gondolkodás kerül előtérbe. Tanulásban képesek az összefüggések feltárására, logikus emlékezésre. Alkotó képzeletük intenzíven fejlődik, kreatívak. Személyiségfejlődésükben az „identitás-krízis” játszik központi szerepet. Keresik önmagukat, a saját hovatartozásukat. Megkérdőjelezik az eddig gondolkodás nélkül átvett normákat, szabályokat,

ezért mindennel szemben kritikusak. Központi kérdések az életükben: „Ki vagyok én?”, „Mi a dolgom a világban?” Mi az élet értelme?” Ezekre a kérdésekre keresik a választ, saját céljaikat és elköteleződésüket. Az identitás elérésének főbb összetevői:  nemi identitás,  ideológiai identitás és  szakmai identitás. Társas kapcsolataikban a kortárscsoport szerepe meghatározó. A szülőkkel való kapcsolatban központi kérdés: az érzelmi leválás, önállósodás.  A szerep fogalma; Valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták. Az a magatartás, amelyet a csoport tagjai elvárnak attól, aki a csoport bizonyos pozícióját betölti (ami nem feltétlenül az illető sajátja). A szerep viselkedési mintákból, jogokból és kötelességekből áll. Különböző státuszokhoz különböző szerepek taroznak A státusz egy a társadalomban elfoglalt pozíciót jelent. Státusz pl.: a szociálpolitikus, az apa és az anya Egy

embernek természetesen több státusza van párhuzamosan. „Mindenkitől minden szerepben elvárják, hogy annak megfeleljen”  Velünk született = nem tudjuk megváltoztatni (nő, férfi)  Szerzett = családi, foglalkozási  Szituációs (vásárlás) Szerepek fajtái:  Formális szerep: lehetővé teszi az egyén számára, hogy megmutatkozzon a nyilvánosság számára. Élettartama történelmi léptékkel is mérhető  Informális szerep: a magánélet szféráit uralja, az egyéniség befolyásolja, s nem lépheti túl az életvilág határát. A személlyel együtt eltűnik az informális szerep Szereptípusok: 130  Veleszületett, szerzett: nem lehet belőle kilépni/bekerülni  Univerzális vagy pervazív szerepek: a biológiai funkciók köré csoportosulnak, kultúránként mások (pl.: nemi és családi szerepek) Általában színezik ez összes többi szerepet.  Foglalkozási szerepek  Csoporton belüli szerepek (pl.:

kezdeményező, problémafelvető, hírharang, véleményező, összegző, bűnbak, konstruktív, „kapuőr”, szembenálló, általánosító, békítő stb.)  Társadalmi szerepek (politikai kívánalmaknak megfelelően) Szerepek tanulása: Szerepelsajátítás a szocializáció során, olyan ismeretek, készségek és képességek megszerzése, amelyet bizonyos szerepekkel kapcsolatban a csoport elvár a tagjaitól. Életünk folyamán több szerepet töltünk be, ezek rendszert alkotnak, szerveződnek, egymásra épülnek. A szerep szociális viszonylatban jön létre, kapcsolatra, két oldal viszonyára van szükség. - Utánzás: minták spontán másolása Engedelmesség: A társadalmi normák külsődlegesen motivált követése jutalom, illetve a büntetés elkerülése reményében. Identifikáció: Azonosulás a szereppel, de a tevékenység még nem vált teljesen saját indítékúvá. Interiorizáció: (belsővé válás) a társadalmi szerep teljes vállalása,

az értékek elvárások beépülése az egyén értékrendszerébe. Ez a szocializációs folyamat lényege és célja: kompetens, hatékony, sikeres, célirányos emberek nevelése.  Családi szerepek és feladatok; CSALÁD: olyan személyek alkotják, akiket házassági, vérségi kapcsolat vagy örökbefogadás fog egybe. A családban a személyek közös háztartásban egy fedél alatt élnek. Osztoznak egy közös kultúrában, de sajátos egyéni vonásokkal rendelkeznek       Reprodukciós funkció: Termelő funkció Fogyasztási funkció Gyermekek szocializációja – Felnőttek lelki támogatása – Idős emberek, betegek gondozása Társadalmilag meghatározott, ahogy a családtagok családon belül betöltött szerepei alakulnak:  házastársi szerepek 131  szülőszerep  nemi szerepek  testvérszerep A családkutatások a családi szerepeket többnyire adottnak tekintik:  férfiak instrumentális szerepek, technikai

jellegű feladatok, a végrehajtó és ítélkező, döntő funkciók betöltését jelentik  nők expresszív szerepet töltenek be: nőies szerepek a támogató, összhangteremtő, feszültségoldó feladatok ellátásában nyilvánulnak meg  a családi szerepek elsajátításának színtere maga a család, amely a gyermekekre áthagyományozza a különböző szerepekhez kapcsolódó magatartásmintákat  a szereptanulást a külső környezet is elősegíti, mivel a magatartásminták követését társadalmilag helyeselt normák erősítik. a családi szerepek az életkor előrehaladásával értelemszerűen változnak, módosulnak: a családi státus megváltozása korábbi szerepek elveszítésével jár és újabb szerepek betöltését jelenti a családi szerepet szokásos megkülönböztetni a családi funkcióktól, családi feladatköröktől. A családi szerepek – az apa, anya, fiúgyermek, leánygyermek, nagyapa, nagyanya szerepe – kijelölése a

családtagok biológiai és pszichológiai sajátosságai alapján rendeződik el. A feladatkörök a család tevékenységeit rendezik, annak céljai, eredményei szerint. Ilyen feladatkört jelenthet például: a család pénzügyi, anyagi ellátása, a háztartás vezetése, a gyermekgondozás, a betegápolás a szerepek és a feladatkörök jellegzetesen kapcsolódnak egymáshoz: feladatkörök, amelyek hagyományosan a nő, az anya, és vannak amelyek a férfi, az apa szerepéhez kötődnek. különösen érvényes volt ez azokban az időkben, amikor a nők számára az egyetlen közösség, amelyhez tartozhattak, a család volt; a nők nem vettek részt a társadalmi-politikai döntések meghozatalában, s érdekeiket családjuk férfi tagjai képviselték. a feladatkörök hagyományos felosztása rendkívül tartósnak bizonyult. a nők jogi egyenlőségének megvalósulása után is hosszú ideig jellemző maradt – nem ritkaság napjainkban sem – az ún. egykeresős

család, amelyben az apa a kereső, a családfenntartó De a kétkeresős családokban is többnyire a férj, az apa az, aki több és jobban fizetett munkát végez, mint a feleség, így a családi feladatok nagyrészt a feleségre hárulnak. Ez azonban nem törvényszerű, sok olyan családi feladatkör van, amelyet bárki elláthat Ennél az esetnél az apa a férfi szerep hiányzik. 132  Az iskola szerepe az egyenlőtlenségek felszámolásában és újratermelésében; Mindenkinek egyenlő feltételeket biztosít a tanulásban, viszont nem biztosított a kimenetek egyenlősége. A tehetségeket nem biztos, hogy gondozni tudja. A kortárscsoportban kialakulnak egyenlőtlenségek, intézmények közti különbségek.  A segítő beszélgetés fogalma; Segítő kapcsolat: mint professzió (szakma). A segítés maga egy másik személy jóllétének az elősegítését, támogatását jelenti. A segítő kapcsolatnak több formája van, de minden formájára igaz: egyik

személy meghallgatja és segíti a másikat, aki beszél, és akit valamilyen sajátos kérdés foglalkoztat, és amivel kapcsolatban szüksége van egy másik ember idejére, figyelmére szolgálatára. Segítő kapcsolat: szabályozott viszonyrendszer egy professzionális segítő és egy segítséget, humán szolgáltatást igénylő személy között, melyben a beavatkozás speciálisan célzott kommunikáció eszközeivel történik, mégpedig a szolgáltatást igénylő személy érdekében, és beleegyezésével, egy közösen meghatározott cél érdekében. Keretei: kölcsönösen elfogadott önkéntes szerződés, melynek értelmében a kliens a segítőt és annak szolgáltatását választja és a segítő elfogadja megbízóját.  A segítő beszélgetés alkalmazási lehetőségei; Célja, hogy a másik emberben lejátszódó folyamatokat pontosan megértsük. A célzott beszélgetés NEM társalgás, vita, interjú, kihallgatás, gyónás, diagnóziskeresés.

Alaptechnikája az újrafogalmazás, újra elmondjuk amit a kliens mondott, csak más szavakkal, összefoglalva, világosabban, a lényeget kiemelve. Hét alapelve a hatékony segítő beszélgetésnek:  egyénre szabottság,  az ügyfél érzéseinek szabad kifejeződése,  személyes elköteleződés de érzelmi bevonódás nélkül,  az ügyfél elfogadása a maga valóságában és méltóságában,  nem megítélés,  az ügyfél önmeghatározása, szabad döntéshozatala,  szakmai titoktartás . 133