Jogi ismeretek | Polgári jog » Jog tételek

1a A Magyar Köztársaság jogrendszerének jellemzői (jogrendszer, jogág, jogszabály fogalma, jogszabályok fajtái, jogalkotó szervek). A jogszabályok hierarchiája, érvényessége és hatálya Jogrendszer: egy adott államban vagy más politikai közösségben hatályos jogszabályok, illetve azok megalkotásának, értelmezésének, érvényességének rendszere. A társadalmi struktúra része, a gazdasági és a politikai rendszerhez és a kultúrához hasonlóan. A Magyar Köztársaságban a Kontinentális jogrendszert alkalmazzák. Jellemzői: elsősorban Európára jellemző. Kialakulásában nagy szerepe volt a római jognak Fő jellemzője az írott jog túlsúlya a bírói jogalkotással szemben. A jogrendszeren belül a jogszabályok jogágakra tagozódnak. A jogág a jogszabályok minőségileg elkülönült, meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását a társadalmi

együttélés jogilag meghatározott körében. Jogág alatt olyan jogszabályok összességét értjük, amelyek a szabályozás tárgyát és módját tekintve szerves egységet alkotnak. A felelősségnek, illetve a jogvita eldöntésének más-más következményei vannak a különböző jogágakon belül. Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony (életviszony). Egy-egy jogágba általában azok a jogszabályok tartoznak, amelyek alapját az azonos társadalmi viszonyok adják. Alapvető jogágak: Közjog: az alkotmányjogot nevezik, amely megállapítja az állam és alkotmányformát, valamint az állampolgárok alapjogait. A jogviszony egyik alanya mindig az állam (illetve valamely szerve). Legfontosabb területei: • Alkotmányjog • Bűntető jog • Közigazgatási jog • Pénzügyi jog. • Nemzetközi jog Jogszabály: olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azokat az állam bocsátja ki, a

társadalomban kötelezőek, érvényesülésüket az állami szervek kényszerrel biztosítják. Fajtái: 1 rendelkezések jellege szerint: • jogi normákat tartalmazó • jogi normák érvényességét érintő • egyedi intézkedéseket tartalmazó • politikai célkitűzéseket tartalmazó • szimbolikus jellegű. 2 Jogrendszerben elfoglalt helye szerint: • Eredeti jogszabály • Azt később módosító jogszabály. • Alapjogszabály • Végrehajtási jogszabály Jogalkotó állami szervek: Kibocsátó Jogforrás megnevezése Országgyűlés Alkotmány, törvények, határozatok, nemzetközi egyezmény. Kormány Kormányrendelet, kormányhatározat, nemzetközi egyezmény. Miniszterelnök, miniszterek Rendeletek. Helyi képviselő testület Önkormányzati rendeletek A jogszabályt kibocsátó állami szervnek a államszervezetben elfoglalt helye meghatározza az általa kibocsátott jogszabály helyét. Jogszabályok hierarchiája: A jogforrások országos vagy helyi

szinten rendezik a társadalmi viszonyokat, egymásra épülnek, egymást kiegészítik. A hierarchia igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához. Jogszabály érvényessége: Arra hivatott állami szerv, a rá irányadó eljárás keretében hozta és kihirdette. Jogszabály hatálya: • Területi: minden magyar állampolgárra kiterjed • Személyi • Időbeli: meg kell határozni a hatálybalépés napját. Akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy a meghatározott határidő lejár. A jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. 1.B A jogi személy általános szabályai a hatályos Ptk alapján 3:1. § [A jogi személy jogképessége] (1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. (2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. (3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. (4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis. (5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. 3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e

tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. 3:3. § [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása] (1) A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. (2) A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre. (3) Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. 2.A Az Európai Uniós jogforrások rendszere Az Európai Uniós és a hazai jogforrások egymáshoz való viszonya. A jogharmonizációs folyamat lényege Elsődleges jogforrások A szerződések az egyes konferenciák után születnek meg, amit minden államnak alá kell írnia és ratifikálni is kell. Maguk a szerződések az európai integráció intézményrendszerét

biztosítják és az unió működésének alapjait határozzák meg. Egyfajta jogi hivatkozást, a lapot biztosítanak a későbbi intézmények által folytatandó közösségi jogalkotáshoz, a mely már a célok konkrét megvalósítását szolgálja. Római szerződés 1965 egyesülési szerződés 1985 egységes európai okmány 1992 maastrichti szerződés 1997 amszterdami szerződés 2001 nizzai szerződés. Ide tartoznak még a csatlakozási szerződések, illetve a költségvetési szerződések. Másodlagos jogforrások Idetartoznak még a csatlakozási szerződések, illetve a költségvetési szerződések. A szerződésekben megfogalmazott célok, f eladatok, programok, politikák megvalósítását szolgálják. Európai Unió intézményei alkotják, a parlament és a tanács Rendelet: általános hatályú közösségi jogi norma, amely teljes egészében m inden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó. Irányelv: a jogharmonizáció legfontosabb

eszköze, és az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának módját, eljárását, eszközeit a tagállamokra bízza. A tagállamok kötelesek a nemzeti jogalkotás útján a saját jogrendszerükbe beilleszteni, ez az irányelv saját jogrendszerükbe való átültetése. Határozat: meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi, jogi aktus, amely teljes egészében kötelezi a címzetteket. „Nem kötelező” jogi források: a jánlások é s vélemények, v alami magyarázatára, értelmezésére vonatkozó iránymutatás. Közösségi jog egyéb forrásai: európai bíróság esetjogai Az Unió teljes j oganyagát é s a z e zekhez kapcsolódó elemeket a cquis communaitaire-nek nevezzük. Egy törvény nem lehet ellentétben egy Uniós jogszabállyal. Alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétben a magasabb rendű jogszabállyal. Jogharmonizációs folyamat lényege: Egymástól távol álló

normákról, kitérő egyenesekről van szó, amelyek nem, vagy csak kivételesen érintik egymást: egyrészt megvalósult – a gazdasági integráció érdekében – a kereskedelmi korlátozások eltörlése és egy tekintélyes jogharmonizációs program, mintegy logikus következményeként a belső piac célkitűzésének, másrészt az európai közösség, a római szerződés utóbb idézett rendelkezésével összhangban – viszonylag jelentős mértékben – támogatja a nemzeti és európai kultúrát, olyan programokkal. 2.B A jogi személyek szervezete, képviselete és tulajdonosi ellenőrzése a hatályos Ptk alapján A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE V. Fejezet A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak döntéshozatala 3:16. § [A döntéshozó szerv] (1) A tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott

küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják. (2) A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. 3:17. § [A döntéshozó szerv ülésének összehívása] (1) A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. (2) A meghívónak tartalmaznia kell a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. (3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. (4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. (5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az

ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. (6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 3:18. § [Határozatképesség] (1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. (2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 3:19. § [Határozathozatal] (1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit

a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése

semmis. 3:20. § [Határozathozatal ülés tartása nélkül] (1) Ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. (2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. (3) Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását

kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. (4) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése 3:26. § [A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága] (1) A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. (2) A felügyelőbizottság

tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. (3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. (4) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. (5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a

felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi. 3:27. § [A felügyelőbizottság működése] (1) A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. (2) A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. (3) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. 3:28. § [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége] A

felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. VIII. Fejezet A jogi személy képviselete 3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete] (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. (2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. (3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. 3:30. § [Szervezeti képviselet] (1) Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. (2) A jogi személy önálló jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. (3) Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. 3:31. § [A képviseleti jog korlátozása] A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.

3A Az Európai Unió fontosabb intézményei, feladataik és működésük jellemzése (Európai Parlament, Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Európai Tanács, Európai Bíróság, Számvevőszék). Az Európai Uniót alkotó országok független nemzetek maradnak, de szuverenitásuk egyesítésével növelik erejüket és olyan befolyásra tesznek szert a világban, amellyel önállóan nem rendelkeznének. A szuverenitás egyesítése azt jelenti, hogy a tagállamok bizonyos döntési hatásköröket átruháznak az általuk létrehozott intézményekre annak érdekében, hogy a közös érdekeket érintő kérdésekben demokratikus módon, európai szinten születhessenek meg a döntések. Az Európai Unió döntéshozatali folyamatában 3 fő intézmény vesz részt: • Az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott és őket képviselő Európai Parlament (EP). • Az egyes tagállamok képviseletében az Európai Unió Tanácsa. • Az Unió

egészének érdekeit képviselő Európai Bizottság Ez az intézményi háromszög alkotja meg az Unió szerte alkalmazandó politikákat és jogszabályokat. Az Európai Bizottság tesz javaslatot a jogszabályokra, de azokat a Parlament és a Tanács fogadja el. Ezeket ezután a Bizottság és a tagállamok hajtják végre, és a Bizottság szerez nekik érvényt. A Bíróság a jogszabályok betartását felügyeli, a Számvevőszék az Unió tevékenységeinek finanszírozását ellenőrzi. Az Uniós intézmények hatásköreit és feladatait, az Unió valamennyi tevékenységének alapját képező szerződésekben állapították meg. a szerződések tartalmazzák az uniós intézmények által követendő eljárásokat. A szerződéseket az Unió valamennyi tagállamának kormányfője elfogadja, parlamentjük pedig ratifikálja. Európai Parlament Választásokat 5 évente tartanak, az EU minden polgára jogosult választani és jelöltetni magát, bárhol lakjék. A

képviselők 7 európai szinten szerveződött képviselőcsoportba tömörülnek. A Parlament 3 helyen dolgozik: Brüsszel (Belgium), Luxemburg, Strassbourg (Franciaország). Luxemburgban van a főtitkárság, Strassbourgban és néha Brüsszelben vannak a plenáris ülések, Brüsszelben vannak a bizottsági ülések. A parlamentnek 3 fontos szerepe van: A jogszabályok elfogadása a Tanáccsal együtt. Mivel az EP választott testület, ezáltal garantált a jogalkotás demokratikus legitimitása. A Parlament a Tanáccsal közösen felügyeli az uniós költségvetést, és befolyásolhatja az EU kiadásait is. Az eljárás végén a Parlament teljes egészében szavazza meg vagy utasítja el a költségvetést. Európai Tanács: Az Unió legfőbb döntéshozó testülete. A tagállamokat képviseli, ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányából 1-1 miniszter vesz részt. Minden miniszternek jogában áll állást foglalni. A miniszterek kötelesek saját államuk és

saját állampolgárai felé elszámolni Ez garantálja a Tanács döntéseinek demokratikus legitimitását. A tagállamok kormányfői és az Európai Bizottság elnöke évente legfeljebb négyszer együtt üléseznek. Ezt hívjuk Európai Tanácsnak. Itt határozzák meg az EU általános politikáját, olyan problémákat oldanak meg, melyeket alacsonyabb szinten nem lehetne megoldani. A Tanács elnökségét félévente más ország tölti be. Az elnökséget a Főtitkárság segíti, amely előkészíti és biztosítja a Tanács zökkenőmentes munkáját. A Főtitkárt a Helyettes Főtitkár segíti, akinek feladata a Főtitkárság igazgatása. Európai Bizottság: A nemzeti kormányoktól függetlenül működik, feladata az Unió egészének képviselete, érdekeinek szem előtt tartása. Új jogszabályokra irányuló javaslat tervezeteket készít, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. A Bizottság egyben az EU végrehajtó karja is. Felelős a

Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért. A Bizottság 27 nőből és férfiből áll: minden tagállam 1 biztost delegál. A tagokat biztosoknak hívjuk Hazájukban már töltöttek be politikai tisztséget. Elnöke: José Manuel Barroso Új Bizottságot 5 évente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül. A Bizottság felelősséggel tartozik a Parlamentnek. A bizottság a parlament valamennyi ülésén részt vesz, ahol pontosítania és indokolnia kell politikai elképzeléseit, valamint megválaszolja a parlamenti képviselők feltett kérdéseit. Székhelye Brüsszelben van. Számvevőszék: Székhelye Luxemburgban van. Feladata annak ellenőrzése, hogy az adófizetők pénzéből összetevődő EU alapokat megfelelően szedik be és jogszerűen, gazdaságosan és a megfelelő célra fordítják. Célja annak biztosítása, hogy az adófizetők cserébe maximális értéket kapnak pénzükért, valamint jogában

áll az EU alapokat kezelő bármely személyt, szervezetet ellenőrizni. Legfőbb feladata annak ellenőrzése, hogy az Unió költségvetését helyesen hajtják végre. Hozzájárul annak biztosításához, hogy az uniós rendszer hatékonyan és átláthatóan működik. A Számvevőszék teljesen független marad a többi intézménytől, ugyanakkor folyamatosan kapcsolatban áll velük. A Számvevőszékbe minden tagállam 1-1 képviselőt delegál, akiket a Tanács nevezhet ki 6 éves, megújítható ciklusokra. A tagok 3 éves időszakra maguk közül választanak elnököt Miniszteri Tanács: Az Unió elsődleges döntéshozó, jogalkotó szerve, egyben a tagállamok érdekképviseleti intézménye, ahol megjelennek a tagállamok álláspontjai. Tagjai a tagállamok az adott témáért felelős miniszterei (8 szektorális tanács). A tanács székhelye Brüsszel, meghatározott időben (4. 6 10 Hó) Luxemburgban A tanács munkáját a tanács apparátusa, a főtitkárság, a

coreper és a munkacsoportok segítik. A tanács munkáját előkészítő testületet, az ún. Corepert, az állandó képviselők bizottsága alkotja Feladata, hogy megpróbálják a tagállami álláspontokat közelíteni. 3B A jogi személyek és a gazdasági társaságok törvényes működésének biztosítékai (törvényességi felügyelet, a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata és az állandó könyvvizsgáló) A jogi személy törvényességi felügyelete 3:34. § [A jogi személy törvényességi felügyelete] (1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. (2) Ha a

törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata 3:35. § [A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak] A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. 3:36. § [A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset] (1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett

volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. (2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. (3) Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki. (4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes

kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki. 3:37. § [A határozat hatályon kívül helyezése] (1) Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. (2) A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. (3) Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. XII. Fejezet Állandó könyvvizsgáló 3:38. § [Állandó könyvvizsgáló] (1) Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót

vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. (2) Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok – tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának – döntéshozatalához szükséges

intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. 4A Az állami szervek csoportosítása. Az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladatai és működése. Az Állami Számvevőszék jogállása és feladatai Állami szervek csoportosítása: 1, államhatalmi, népképviseleti szervek: - országgyűlés, - önkormányzatok képviselőtestületei 2, közigazgatási szervek: kormány, központi hatalom intézményei - kormányzati szervek, - országos hatáskörű szervek (koncentrált, dekoncentrált szervek), azonos hatáskörrel rendelkező szervek régióként szétszórva, - önkormányzatok, polgármesteri hivatalok (irányító a jegyző) 3, az igazságszolgáltatás szervei: - bíróság: általános, - külön bíróság, - választott bíróság, nem állami.

Külön bíróság 1 van : munkaügyi bíróság. Általános bíróság: - legfelsőbb, ítélő tábla, - megyei, - helyi 4, ügyészi szervek (nem igazságszolgáltató) feladata a törvényesség védelme : - legfőbb ügyész, - fellebbviteli ügyész, - főügyész, - ügyész 5, egyéb szervek: vagy az alkotmányossággal függ össze, vagy különleges elemző funkcióval: állami számvevőszék. Az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladatai és működése. Országgyűlés: a legfőbb államhatalmi, népképviseleti szerv, mely meghozza az ország működése szempontjából legfontosabb átfogó döntéseket. Törvényhozói hatalom, az összes többi végrehajtói hatalom. Törvényt, vagy határozatot hoz Legfontosabb döntés csoportok: 1, szabályozó jellegű döntések pl. Nemzetközi szerződések megkötése, költségvetés, zárszámadás 2, az országbiztonsága, védelme szempontjából, legfontosabb döntés:

szükségállapot (természeti katasztrófa) belülről jön, rendkívüli: kívülről jön. 3, a legfontosabb személyi jellegű döntéshozatal: köztársasági elnökválasztás. Maga választja meg az országgyűlés az elnökét, miniszter elnökét, és a z alkotmánybíróság tagjait. Az alkotmánybírák maguk közül választják: elnököt, alelnökeit, állami számvevőszék elnökét, stb. 4, egyéb döntések: házszabály (határozat) Országgyűlés szervei: Plenáris ülés /(368 szék) képviselő/ hozza meg az országgyűlés legfontosabb döntéseket, választás alapján 4 évente: a, közvetlen választással, b: közvetett választással megyei listáról, c: közvetett módon töredék szavazatokkal országos listáról. Frakcióba sorolás: a képviselőnek milyen a viszonya a párttal. A frakció olyan, mintha párt lenne. Koalíció: kormánypárti együttműködés Az országgyűlés elnökének feladata: képviselje az országgyűlést, köztársasági

elnököt helyettesíti, munkáltatói jogokat gyakorol az országgyűlés felett. Az országgyűlés hivatala: az országgyűlés működéséhez szükséges személyek. Országgyűlési bizottságok. Osztályozás: kötelező vagy választható A választható arra hoz létre bizottságot, a mire a kar. Szakmai ( pénzügyi, honvédelmi), vagy funkcionális (házbizottság) Állandó, vagy adhoc (ötletszerű, egyszeri). Képviselő mentelmi jog: - politikai kijelentése miatt nem lehet felelőségre vonni soha, rágalmazás, becsületsértésért viszont felelőségre vonható. - csak amíg képviselő, tettenérés estén kivéve, nem lehet ellene büntető szabálysértési eljárást indítani, és kényszerítő intézkedést alkalmazni (házkutatás), csak akkor, ha mentelmi jogáról maga mond le, vagy az országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti. Helyi önkormányzati képviselőtestület feladatai: a köztársasági elnök határozza meg az időt a választásra. (

települési és helyi önkormányzat) Települési önkormányzatok : közigazgatási egységnek felel meg. Helyi önkormányzatok: Független a település nagyságától Nem hatósági szervek Polgármester választás a lakosság által. Nagy szerepe van a jegyzőnek, ő a törvényesség őre Állami számvevőszék: az országgyűlésnek a pénzügyi ellenőrző szervezete. Elnök, alelnök 2/3 országgyűlés választja 2 évre, jelenleg 9 tagja van. Ellenőrzi a pénz folyását, amelyik az állami háztartás rendszeréből származik, vagy azon keresztül átmegy. Hatalmai ágak: Törvényhozó Végrehajtó Igazságszolgáltató Országgyűlés Kormány /államigazgatási rendszer csúcsán áll/ Bíróságok, ügyészségek 4B A jogi személyek és a gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszünése. Átalakulás, egyesülés, szétválás 3:39. § [Átalakulás] (1) Jogi személy más típusú jogi személlyé

történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át. (2) Átalakulás esetén a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 3:40. § [Korlátozások] Nem alakulhat át a jogi személy, ha a) jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll; b) vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy c) a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették. 3:41. § [Döntés az átalakulás kezdeményezéséről] (1) A jogi személy átalakulásának kezdeményezéséről – az átalakulás módjának és a jogutód jogi személynek a meghatározásával – a jogi személy tagjai, illetve

alapítói döntenek. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntést követően a jogi személy ügyvezetése köteles az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet is tartalmazó átalakulási tervet készíteni és azt a tagokkal, illetve alapítókkal közölni. 3:42. § [Az átalakulásban részt nem vevő tagok] (1) A tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni. (2) Az (1) bekezdés szerint jognyilatkozatot tett tagok tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének. (3) Az átalakulási tervet a tagok (1) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján szükség szerint módosítani kell. 3:43. § [Az átalakulás befejezése] (1) Az átalakulásról a

tagok vagy alapítók az átalakulási terv elfogadásával határoznak; e határozatot a döntéshozó szerv legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozza meg. (2) Az elfogadott átalakulási tervet az átalakulásról hozott döntéssel együtt közzé kell tenni. Az a hitelező, akinek követelése a közzététel előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az átalakuló jogi személytől megfelelő biztosítékot követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti. (3) Az átalakulással létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével egyidejűleg az átalakulással megszűnő jogi személyt törölni kell a nyilvántartásból. A létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételéig az átalakuló jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét. (4) Ha a nyilvántartó bíróság az átalakulás bejegyzését elutasítja, a jogi személy korábbi

formájában működik tovább. 3:44. § [Egyesülés] (1) A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. (2) Ha az egyesülésben részt vevő jogi személyek mindegyike határoz az egyesülés kezdeményezéséről, az ügyvezetéseik kötelesek az átalakulási tervnek megfelelő tartalommal közös egyesülési tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi részt vevő jogi személy vagyonmérleg-tervezetét, valamint az egyesüléssel létrejövő jogi személy nyitó vagyonmérleg-tervezetét. (3) Az egyesülésben részt vevő jogi személyek az egyesülési terv elfogadásáról külön-külön döntenek. Az egyesülési tervet akkor kell elfogadottnak tekinteni,

ha azt az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy elfogadta. 3:45. § [Szétválás] (1) A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át. (2) A jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy a) a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás); b) a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás). (3) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a döntéshozó szerv

szétválásról szóló döntéséhez annak a jogi személynek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak. 3:46. § [A szétváló jogi személy jogai és kötelezettségei] (1) A szétváló jogi személy jogutódjai – ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is – a szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni. (2) Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen kötelesek helytállni. (3) A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. Ha valamely jogról a

szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg. 3:47. § [Az átalakulás szabályainak alkalmazása] A jogi személy egyesülésére és szétválására az átalakulásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. XIV. Fejezet A jogi személy jogutód nélküli megszűnése 3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése] (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. (2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők

kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. 5A A közigazgatási szervek rendszere. A kormány szervezete és működése, fontosabb feladatai Az állami szervek rendszerében a közigazgatási szervek a végrehajtói hatalom. Minden közigazgatás, ami a kormánynak van alárendelve, hierarchia van. A hatáskört elronthatja a miniszterelnök. Kormány: miniszternek van alárendelve. Közigazgatási szervek közé tartozik A miniszterelnököt az országgyűlés választja A kormány megalakulása: 1, a választások megtörténtét követően a

köztársasági elnök mérlegeli a kialakult erőviszonyokat, majd azt a személyt, aki felvetése szerint bírja az országgyűlés többségének (386/2+1) a bizalmát (miniszterelnök jelölt), felkéri, hogy ismertesse a kormányprogramot (bizalmi szavazás) 2, az országgyűlés a kormányprogramra szavaz. Ha bizalmat szavaz, akkor meg van választva a miniszterelnök. 3, a miniszterelnök esküt tesz az országgyűlésnek, ebben kifejeződik, hogy csak az országgyűlés buktathatja meg a miniszterelnököt. 4 a miniszterelnök megnevezi a kormány tagjait. Az egyes miniszterek, függnek a miniszterelnöktől 5, a köztársasági elnök és a miniszterelnök előtt esküt tesz. A kormány megszűnése: 1, új választásoknál, 2, a miniszterelnök halálával, 3, lemondással, 4, méltatlanná válik tisztségében, 5, konstruktív bizalmatlansági indítvány: bizalmi szavazás (áll-e még a bizalom?) Konstruktív: nem a bukásra szavaznak, hanem, hogy ki legyen az új

miniszterelnök. A kormány feladata: - végrehajtás a törvényi szabályozásnak, - a közigazgatás irányítása (egész rendszer) Eszközei: - jogalkotó azaz rendeletekkel szabályoz, - szervek utasításával hajtja végre a feladatokat. Kormány szervei: - kormány ( miniszterelnök, miniszterek), - kabinet (miniszter elnök legbefolyásosabb miniszterei 3-4 fő), - bizottságai, - kormánybiztosok, a kormány utasításait hajtják végre, 1 meghatározott probléma megoldása. A politikai államtitkár helyettesíti 5B A gazdasági társaság fogalma, alapítása, az előtársaság, a létesítő okirat módosítása, kisebbségvédelem és a tag kizárása. A gazdasági társaság olyan gyűjtőfogalom, amely felöleli a társasági formákat. Van 4 közös elem, ami mindegyikre jellemző: 1. Üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása vagy elősegítése 2 Vagyoni hozzájárulás. 3 Tagok közös kockázat vállalása 4 Saját cégnév alatti jogalanyiság

Alapításának közös szabályai: Alapítók köre: természetes személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Az alapításhoz kft és rt kivételével legalább 2 tag szükséges Természetes személy egyidejűleg csak 1 gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Korlátlanul felelős tag: a kkt és a bt beltagja. Kkt és bt nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja Társaság létrejötte: Társaságot létesítő irattal: • Társasági szerződés. • Alapító okirat • Alapszabály Az okirat alakja ügyvéd által ellenjegyzett, írásbeli alak. Az Előtársaság: A gt-t létrehozó dokumentumok, létesítő okiratok közjegyzői okiratba foglalásának pillanatától, illetve ügyvédi ellenjegyzésének pillanatától az újonnan alapított gazdasági struktúra előtársaságként működik. Ez a státusz a cégbíróság által foganatosított cégbejegyzés napjáig áll fenn Kötelező a cég neve mellett a b.a

(bejegyzés alatt) toldat feltüntetése Ez alatt az idő alatt a gt a létrehozni kívánt társasági forma szabályai szerint működik. Az üzletszerű tevékenysége megkezdeni csak azt követően lehet, amikor a társaság cégbejegyzés iránti kérelmét az illetékes cégbíróságnál benyújtották. Ha a tevékenység folytatása hatósági engedélyhez van kötve, akkor – még a hatósági engedély megléte esetén is – meg kell várni a cégbejegyzést, s csak a cégbejegyzést követő napon lehet megkezdeni a gazdasági tevékenységet. Az előtársasági létszakban nem lehet: -a tagok személyében változás -módosítani a létesítő iratot (kivéve, ha a cégbíróság hiánypótlásra hív fel) -jogutód nélküli megszűnés -más gazdasági társasággá, vagy közhasznú társasággá alakulás sem. Cégjegyzéssel az előtársaság státusz automatikusan megszűnik. A létesítő okirat módosítása 3:102. § [A létesítő okirat módosításának

esetei] (1) A létesítő okirat módosításáról – ha az nem szerződéssel történik – a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt. (2) A társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, és a társaság – főtevékenységnek nem minősülő – tevékenységi körének megváltoztatásáról a legfőbb szerv egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. (3) Valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség, ha a módosítás egyes tagok jogait hátrányosan érintené, vagy helyzetét terhesebbé tenné. Az e kérdésben való szavazásnál azok a tagok is szavazhatnak, akik egyébként szavazati joggal nem rendelkeznek. (4) A létesítő okirat módosítására egyebekben a társaság alapítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a módosítást tartalmazó okiratot a tagoknak nem kell aláírniuk, és azt a társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti. XVIII. Fejezet

Kisebbségvédelem 3:103. § [A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése] (1) A gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását vagy a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására. (2) A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni.

A gazdasági társaság legfőbb szerve a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a társaság viseli-e. 3:104. § [Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése] (1) Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. (2) A kérelem teljesítését a nyilvántartó

bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek. (3) A vizsgálattal a társaság könyvvizsgálója nem bízható meg. (4) A vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli. A társaság a költségeket abban az esetben háríthatja át a tagra, ha az a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte. 3:105. § [Igényérvényesítés kezdeményezése] Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a gazdasági társaság képviseletében a társaság javára maguk is érvényesíthetik. 3:106. § [Az eltérő szabályozás tilalma] Semmis a

létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a jelen fejezet rendelkezéseitől a kisebbség hátrányára tér el. 6A A bírósági és az ügyészi szervezet rendszere, feladataik az Alkotmány alapján. Az Alkotmánybíróság feladatai és működése. A bíróság igazságot szolgáltat, jogvitát dönt el. A bíróság feladata az igazságszolgáltatás kizárólagos joga. A bíróság független a törvényhozástól és a végrehajtástól Függetlenségét jelenti: - szervezeti függetlenség, - egyes bírónak a függetlenségét. Bírói döntéshez szükséges: - megfelelő iskolázottság (szakmai garancia), - erkölcsiség, feddhetetlenség, - anyagi függetlenség, saját főnökeitől való függetlenség, csak a jogszabályoknak van alárendelve, meggyőződése szerint kell döntenie. Alapelvek az igazságszolgáltatásra: 1, Fellebbezés után 2. fokú ítélet végrehajtható ( jogorvoslat) Rendkívüli jogorvoslat: nem jár alanyi jogon, ha megvannak a

törvényi feltételek pl. Felülvizsgálat, ha jogsérelem derül ki, érdemi döntés. 2, perújítás: a bírói út biztosítása (bírósági út), a döntés ellen bírósághoz fordulni pl. Közigazgatási ügyben, határozat Ezt bírósági úton felülvizsgáltatni (végzés), Bírósági döntés: ítélet, jogalkalmazott: határoz Bírósági eljárás 2 féle lehet: 1: peres (kontradiktórikus eljárás) ellenérdekű felek jogvitáját dönti el. Tárgyalást kell tartani (ellen érdekű felek egyidejű meghallgatása). 2, nem peres: nincs ellenérdekű fél. A bíróság 1 féllel szemben próbálja a jogot érvényesíteni A bíróságok esetében beszélünk szakosodásról a kollégiumok: polgári és büntető (szakmai tanácsok). A városi bíróságok első fokú bíróság. Ide nem fellebbeznek Megyei szinten a közigazgatási szinttel kiegészül (4 kollégium), vegyes bíróság (1 fokú is, 2 fokú is). A táblabíróság minden esetben 2 fokú A legfelsőbb

bíróság csak nagyon ritkán ítél. A legfelsőbb bíróság feladata: egységes bírói gyakorlatot mutasson be. A római kontinentális jog, nem precedens jog. Végrehajtási szakasz: külön törvények szabályozzák, bírósági végrehajtási törvény Ügyészség feladata: a törvényesség megtartatása az élet minden területén. Ellenőrzési, betekintési joga van. Nyomoztathat, gyámhatósági eljárást végezhet Az ügyész semmilyen ítéletet nem hozhat, a bírósághoz fordulhat. Képviseli a vádat Ártatlanság vélelme: (ártatlan) valamit elfogadunk igaznak, mindaddig, míg az ellenkezője be nem bizonyosodik (bűnös). Felügyeli a nyomozati szerveket Óvás: ultimátum (azonnal kijavítani a hibát) bíróság elé viszi az ügyet. Alkotmánybíróság: nem bíróság, nem jogvitát dönt el. A köztársasági elnök csak akkor vonható felelőségre, ha hivatali feladatával összefüggésben szándékos bűntettet hajt végre. Ez az egy eset, amikor az

alkotmánybíróság ítél. Feladata: az alkotmány védelme. Utólagos norma kontroll (jog szabály ellenőrzés) Hatályon kívül helyezhet (pl.: halálbüntetés 1991) Előzetes norma kontroll: Országgyűlés elfogadta, de a köztársasági elnök nem írta alá, ütközik az alkotmánnyal, felterjeszti az alkotmánybírósághoz, addig nincs kihirdetve. Bírói út kimerül, nem lehet bírósághoz fordulni Tagjait maguk közül választják 6B A gazdasági társaság szervezete (legfőbb szerv, ügyvezetés, képviselet, felügyelőbizottság, állandó könyvvizsgáló). A gazdasági társaságok esetében – akárcsak minden szervezet esetén – három fontos funkciót kell megvalósítani a szervezetrendszerben: 1. A döntéshozatalt a legfőbb szerv látja el minden társaság esetében A legfőbb szerv a tagokat tömörítő szervezet. 2. A végrehajtás, az ügyvezetés a vezető tisztségviselők (VTV) feladata, akik egyben képviselik is a társaságot. 3. Az

ellenőrzési funkciókat a vezető tisztségviselők felett a felügyelő bizottság (FEB) látja el A FEB a tagok érdekében tevékenykedik, és elsősorban célszerűségi szempontból vizsgálja az ügyvezetés tevékenységét. A legfőbb szerv A legfőbb szerv a tagokat tömörítő, stratégiai döntéshozó szerv. Valamennyi társasági formánál évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A számviteli beszámoló elfogadása és az osztalékfizetésről szóló döntés mindenképpen a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. A legfőbb szerv ülésén a tag személyesen vagy meghatalmazottja útján jogosult részt venni. Határozatait jellemzően szótöbbséggel (50%+1 szavazat) hozza. Fontos kérdésekben minősített többséget követel meg a törvény (kkt és bt esetén egyhangúságot, míg kft. és rt esetén ¾-es szótöbbséget):  a létesítő okirat módosítása;  megszűnés elhatározása (végelszámolás)  átalakulás  tagkizárási

per kezdeményezése. Felügyelőbizottság A FEB 3-15 tagú testület. Kialakítása csak a következő esetekben kötelező, egyébként csak lehetőség:  nyrt. (kivéve az egységes irányítási rendszert);  zrt. esetén ha a kisebbség (szavazatok 5%-val rendelkező tagok) ezt kérik;  ha törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a tevékenységre (pl. hitelintézetek) tekintettel előírja;  ha a munkavállalók létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja a társaságnál. Ebben az esetben a FEB egyharmadát a munkavállalók adják. A felügyelő bizottság határozatképességéhez a tagok kétharmadának, de legalább három tag jelenléte szükséges. A határozatképes felügyelő bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg A tagok csak személyesen járhatnak el, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság a tulajdonosok számára és megbízatásából az ügyvezetés általános ellenőrzését végzi.

Könyvvizsgáló A könyvvizsgáló választása főszabály szerint lehetőség, azonban a Számviteli törvény előírhatja könyvvizsgáló megbízását. A társaság könyvvizsgálójává az választható, aki az erre vonatkozó jogszabály szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. A könyvvizsgáló gondoskodik a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. 7A A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvőképesség jellemzői A személyiségi jogok és megsértésének szankciói. A polgári jogi jogviszony alanyai: • Ember, mint jogalany. • Állam, mint jogalany • Jogi személyek Jogképes: Jogai és

kötelezettségei lehetnek. Minden embernél egyenlő, arról lemondani nem lehet A jogképességet korlátozó szerződés semmis. A jogképesség kezdete a fogamzás ideje, vége az ember halála. Cselekvőképes: maga köthet szerződést, maga tehet jognyilatkozatot. Mindenki cselekvőképes, ha cselekvőképességét törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza. A cselekvőképesség az ember sajátja Cselekvőképesség csoportjai: • Teljesen • Korlátozottan cselekvőképes. • Cselekvőképtelen. Cselekvőképesség korlátozása: kiskorúság miatt (14-18 év), vagy gondoskodás alá helyezés útján. Cselekvőképesség kizárása: kiskorúság miatt (0-14 év), vagy gondoskodás alá helyezés útján. Jogi személyek: Létrejöttének és megszűnésének feltételeit jogszabályok állapítják meg, de jogszabály is létesítheti. Nevükben képviselőjük jár el, létrejöttéhez valamilyen nyilvántartásba való bejegyzés szükséges és onnan törléssel

szűnnek meg. Személyhez fűződő jogok és azok védelme: A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Jogok: • Hátrányos megkülönböztetés tilalma. • Névviseléshez való jog • Jó hírnév védelme • Képmással vagy hangfelvétellel való visszaélés tilalma. • Magán-, levél-, üzleti titok védelme • Magánlakás és jogi személy helyiségéhez fűződő jog. • Adatok védelme • Szellemi alkotásokhoz fűződő jog. Törvényi védelme: • Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása. • Jogsértéstől való eltiltás • Elégtétel nyilvános adása. • Jogsértés előtti állapot helyreállítása • Kártérítés A jogok megsértése többféle igény érvényesíthetőségét nyitja meg, melyek közös jellemzői: 1. Elévülési idő nélkül érvényesíthetők 2. A szankció az eset körülményeihez igazodóan választható meg 3. Az igények objektív alapon érvényesíthetők 4 A

személyiségsértés orvoslása egy folyamat Jogsértés bírósági megállapítása: A sértett fél követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. Abbahagyásra kötelezés, eltiltás: Ha a jogsértés folyamatos, vagy a helyzet tartósan fennáll, a sértett kérheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Abbahagyásra kötelezés lehet a megelőző állapot helyreállítása. Megfelelő elégtételadás: A sértett kérheti, hogy a jogsértő megfelelő módon adjon elégtételt, vagy az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak a jogsértő költségére. Jogsértés eredményének megszűntetése: Erre akkor kerül sor, ha a jogsértés valamilyen dolog útján történt. Ilyenkor a sértett követelheti: • A sérelmes helyzet megszüntetését • A jogsértést megelőző állapot helyreállítását. • A jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, a jogsértő

mivoltától való megfosztását (szöveg átírása). Ezek a szankciók a jogsértőnek vagyoni hátrányt is jelentenek, de nincs kártérítési szerepük. Kártérítés: Ha a jogsértés a jogsértőnek felróható és a sérelem bizonyíthatóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt is okozott, a sértett kártérítést követelhet. Ez a szankció a jogsértő vétkességén alapul Bírság: Erre a szankcióra akkor kerül sor, ha a jogsértés súlyosan felróható, de a sértettnek nincs kára, ezért a kiszabható kártérítés nem arányos a jogsértéssel. A bíróság közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. A bírság összege bírói mérlegelés tárgya Igényérvényesítés: A személyiségi jogi igényeket csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy maga is felléphet. Cselekvőképtelen személy csak törvényes képviselője útján Ismeretlen helyen tartózkodó személy védelmében hozzátartozója vagy

gondnoka léphet fel. A meghalt személlyel kapcsolatban csak a kegyelet sérthető meg. Ennek védelmében a hozzátartozó intézkedhet 7B A közkereseti társaság és a betéti társaság fogalma, létrehozásának, működésének és megszünésének speciális szabályai. KÖZKERESETI TÁRSASÁG A Kkt létesitésére irányuló társasági szerződéssel tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Üzletvezetés, képviselet: ha a tsz eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult. Az üzletvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak, ebben az esetben a többi tag nem jogosult üzletvezetésre. Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat.

Ebben az esetben az intézkedés mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz Társaság legfőbb szerve: legfőbb szerv a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt. A társasági szerződés azonban úgy is rendelkezhet, hogy a társaságnál taggyűlés működik. Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének szabályait. A tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet a törvény vagy a tsz a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utal, ill amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. Társaság külső jogviszonyai: A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben az a követelést nem fedezi, a kötelezettségekért a tagok saját vagyonukkal

korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás. A tagok a társasággal együtt is perelhetők A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. Tagsági viszony és a társaság megszűnése: tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére sem teljesítette / a tagok közös megegyezésével / a tag kizárásával / rendes felmondással / azonnali hatályú felmondással / a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével / a fenntartása jogszabályba ütközik A határozatlan időre alapitott társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag 3 hónapra irásban felmondhatja, ez a rendes felmondás. Ha ennek lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a

felmondási időt legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbithatja. A társaságtól megváló tag a tagsági viszonya megszűntetésétől számitott 5 évig a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely tagsági viszonya megszűnése előtt keletkezett. Ha a tagsági jogviszony megszünése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szünik meg, ha 3hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbiróságnál új tagot. BETÉTI TÁRSASÁG A bt létesitésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt

vagyoni betétje szolgáltatásra köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban általában nem felel. A társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult. A tagok gyűlése tevékenységében azonban a kültag is részt vesz. A beltaggal azonos módon felel a kültag, ha a neve szerepel a társaság cégnevében. Ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem, vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel. Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha - az utolsó beltag kiválásától számított 3 hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, - a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását és az ennek megfelelő társasági

szerződés módosítást az előírt határidő (3hónap) alatt benyújtják a cégbírósághoz. Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha - az utolsó kültag kiválásától számított 3 hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, - a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását és az ennek megfelelő társasági szerződés módosítását az előírt határidőben benyújtják a cégbírósághoz. 8A A tulajdonjog formái, tárgya. A tulajdonos jogai és kötelezettségei Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal tartósan egyesítve van, elválasztva a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, értéke számottevően csökkenne. A föld tulajdonjoga

a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha a törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonost a földre elővásárlási jog illeti meg. Tulajdonjog tartalma: jogok és kötelezettségek. Tulajdonos jogai: • Birtoklás. • Használat, hasznok szedése. • Rendelkezési jog és ennek esetleges korlátozása. Tulajdonos kötelezettségei: • Terhek viselése. • Kárveszély viselése. • Szükséghelyzetben okozott kár viselése. Birtoklás joga: elsődlegesen a tulajdonost illeti meg, ha a dolog birtokát másnak nem engedte át. A birtoklás hatalomgyakorlást jelent. A birtokos elválhat a tulajdonostól A birtokos lehet jogos vagy jogalap nélküli birtokos. Használat, hasznok szedésének joga: a tulajdonost illeti meg, ha erre más

nem jogosult. A haszon olyan vagyoni előny, amely a dologból származik. Szoros kapcsolatban van ezzel a szomszédjog, melyek a Rendelkezési jog és ennek korlátozása: a tulajdonos jogosult a dolog birtokát másnak átengedni, a dolgot használatra, vagy a hasznok szedése céljából másnak átengedi, a dolgot biztosítékul adhatja, vagy megterhelheti, tulajdonjogát átruházhatja, tulajdonjogával felhagyhat. E jog korlátja az elidegenítési és terhelési tilalom. Ennek alapja jogszabály, határozat, szerződés A tulajdonos így a tulajdonjogát másra nem ruházhatja át, biztosítékul nem adhatja. Terhek viselése: A tulajdonjoggal járó terheket a tulajdonos viseli, ha erre más nem köteles. Kárveszély viselése: A tulajdonos akkor viseli a bekövetkezett kárt, ha annak viselésére mást nem lehet kötelezni. Szükséghelyzetben okozott kár viselésére a tulajdonos köteles, a károkozás nem jogellenes, de a tulajdonost kártalanítás illeti attól, aki

szükséghelyzetbe került 8B A Korlátolt Felelősségű társaság fogalma, alapítása, törzstőkéje, törzsbetét és üzletrész szabályai. KFT Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a GT-ben meghatározott kivétellel a tag nem felel. Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összegéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli és nem pénzbeli betétekből áll. A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás,

valamint vagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást, vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió forintnál. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-nál és 1 millió forintnál. Az egyes tagok törzsbetétjének mértéke nem lehet kevesebb 100 ezer forintnál. A törzsbetéteknek forintban kifejezettnek és 10 ezerrel maradék nélkül oszthatóaknak kell lenniük. Minden tagnak egy törzsbetétje van, egy törzsbetétnek azonban a közös tulajdon szabályai szerint több tulajdonosa is lehet. A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig -a nem

pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották és -minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét és összesen legalább 1 millió Ft-ot a társaság számlájára befizették. Ha a pénzbetétek teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni, melynek megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni. A társaság és a tagok közötti jogviszony: a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze van. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet

Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható, a társasági szerződésben egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak. Az üzletrész kívülálló személyekre történő átruházását azonban a társaság beleegyezéséhez köthetik. A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesitett vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, csak a társaság számviteli jogszabályok szerint számitott adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt részére (osztalék) tarthat igényt. Osztalékra a tag csak a már teljesitett vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. Az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. Szervezete : A taggyűlés a társaság legfőbb szerve, legalább

évente egyszer össze kell hívni.A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A tsz ennél nagyobb részvételi arányt is előirhat Haladéktalanul össze kell hívni, ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a felére csökkent, vagy 3 millió forint alá csökkent, illetve ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ügyvezetők: a társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kivülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A tsz úgy is rendelkezhet, hogy vmennyi tag jogosult ügyvezetésre és képviseletre, ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni. Az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást vezet (tagjegyzék). Az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, ill a tagjegyzékben feltüntetett

adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbiróságnak benyújtani. A tagjegyzéket a társaság székhelyén bárki megtekintheti, ha érdekeltségét valószinűsiti Az ügyvezető visszahivásához a taggyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha a társaság ügyvezetőinek száma a tsz-ben meghatározott létszám alá csökkent, az ügyvezető 30napon belül köteles összehivni a taggyűlést. Megszűnés: A megszűnés elhatározásához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően kerülhet sor. Jogutód nélküli megszűnés esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a

társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, az arra vonatkozó szabályok alkalmazásával tovább működik. Ez esetben külön alapító okirat készítésére nincs szükség. Egyszemélyes társaság: a társaságot egy tag is alapithatja, ill az ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság vmennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Alapitásához alapitó okirat elfogadására van szükség. A cégbirósághoz történő bejelntés előtt a teljes pénzbetétet be kell fizetni, ill vmennyi nem pénzbeli betétet a társaság rendelkezésére kell bocsátani. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a tag dönt és erről a vezető tisztségviselőket irásban köteles értesiteni. Ha a tag természetes személy, akkor az alapitó okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyintézésére és a képviseletre. Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a

szerződés irásba foglalása szükséges. 9A A használati jogok (haszonbérlet, haszonélvezet, telki szolgalom) jellemzése. Haszonbérlet: Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. A haszonbér pénzben vagy természetben jár. Felek jogai és kötelezettségei: A haszonbérlő a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályinak megfelelően jogosult. A dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlőt terheli. Rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli. A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni A bérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, a bérlőnek a bérelt területen lévő vagyontárgyain zálogjog illeti meg. Haszonbér megszűnése:

Határozatlan időre kötött bérleti szerződés felmondási ideje 1 hónap. A felmondás csak írásban érvényes. A bérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a bérletet, ha a bérlő • Rongálja a dolgot, veszélyezteti épségét. • Nem műveli a földet • A haszonbért, közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a határidőig nem fizeti meg. Haszonélvezet és használat: Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznait szedheti. A jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, használat, hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásokra tekintet nélkül fennmarad. A jog korlátozott időre, legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt

élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni Telki szolgalom Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott mértékben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt 10 éven át nem gyakorolta, vagy eltűrte, hogy a gyakorlásában ezt akadályozzák. A használati jog alapításáért kártalanítás jár 9B Mellékszolgáltatás és pótbefizetés, a törzstőke felemelés és a leszállítása a korlátolt felelősségű

társaságnál. Az egyszemélyes KFT Mellékszolgáltatás: A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg, feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. Pótbefizetés: A veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettség írható elő a tagok számára. A társasági szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek a befizetésére a tag kötelezhető, a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. Korlátolt felelõsségû társaság alapítható egyetlen személy által

is. Az egyszemélyi alapító lehet magánszemély, illetve más gazdasági társaság (Bt., Kft, Zrt, stb) EGYSZEMÉLYES KFT ALAPÍTÁS: ÚJ SZABÁLYOK Az egyszemélyes Kft-re a korábbi társasági jogi szabályozás több korlátozást, illetve többletkövetelményeket határozott meg. Ezeket a korlátozásokat, illetve terheket a hatályos társasági törvény nem tartalmazza, illetve ezek hiányáról kifejezetten rendelkezik, illetve egyes kérdésekben könnyítéseket tartalmaz. EGYSZEMÉLYES KFT ALAPÍTÁS MINT MÁS KFT TAGJA Az egyszemélyes Kft. további gazdasági társaságban tag (tulajdonos) lehet, ezzel kapcsolatban speciális korlátozás nem áll fenn, így az egyszemélyes Kft. akár egy másik egyszemélyes Kft egyedüli tagja (tulajdonosa) is lehet Egyszemélyes Kft. alapítása társasági szerzõdés helyett alapító okiratnak az egyedüli tag általi elfogadásával és ügyvédi ellenjegyzésével jön létre. EGYSZEMÉLYES KFT ALAPÍTÁS TÖRZSTÕKE

Egyszemélyes Kft. alapítása 100000,- Ft törzstõkével? Az egyszemélyes Kft. vonatkozásában szintén érvényesülnek a Kft-re vonatkozó, 500.000,- Ft-os alaptõke követelmény, azonban a cégbírósági bejegyzést megelõzõen 250000,- Ft helyett 100.000,- Ft összegû törzstõke házipénztárba vagy bankszámlára történõ befizetése lehetséges EGYSZEMÉLYES KFT ALAPÍTÁS SPECIÁLIS ESETE Egyszemélyes Kft. létrejöhet úgy is, hogy valamely eredetileg több taggal mûködõ Kft. valamennyi üzletrészét egy személy szerzi meg 10A A polgári jogi szerződés fogalma, a szerződési akaratnyilatkozat formái. A szerződés tárgya és tartalma. A szerződés érvénytelenségének szabályai Szerződés: Két vagy több személy akaratának egybehangzó kifejezése, amely vagyoni jellegű joghatás kiváltására irányul. Létrehozhatják: • Felek • Bíróság. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, vagy lényegesnek hitt kérdésekben

való megállapodása szükséges. Ha a szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni. Ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja, tartalmát megállapíthatja. A felek a szerződést a forgalmi szokások alapján kiegészíthetik. Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz és nem tárgyaltak meg. Csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje és elfogadja. Szerződési nyilatkozat értelmezése: A szerződést vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell. Ha tartalma nem egyértelmű, a fogyasztó számára a kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A titkos fenntartás közömbös A

színlelt szerződés semmis Szerződés létrejötte, ajánlati kötöttség: Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. A szerződés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. A szerződés létrejöttének helye az ajánlattevő lakóhelye, székhelye. Szerződés akarat nyilatkozat formái: A szerződés létrejöhet kifejezett nyilatkozattal, de ráutaló magatartással is. Szerződés alakja lehet: • Szóban • Írásban. Szerződés tárgya: • Valamely dolog adása. • Tevékenység • Tevékenységtől való tartózkodás • Más magatartás. Szerződés tartalma: Tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Nincs szerződéses formakényszer Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti,

a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy a szerződéstől elállhat. Szerződés érvénytelenségeinek szabályai: Két fő esete van: semmisség és megtámadhatóság. Semmisségi okok: • Alakiság megsértésével kötött szerződés. • Jogszabályba ütközik • Jó erkölcsbe ütközik. • Lehetetlen szolgáltatásra irányul • Színlelt • Uzsorás Semmisségre bárki hivatkozhat, határidő nélkül. Megtámadási okok: • Tévedés, megtévesztés. • Jogellenes fenyegetés • Szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága. • Tisztességtelen szerződési feltétel A megtámadás csak bírósági úton történhet. Csak a sérelmet szenvedett fél jogosult a megtámadásra 1 éven belül Írásban kell kérni a szerződés megsemmisítését. Mindkét esetben a megkötés időpontjáig visszaható hatályú. 10B A részvénytársaság fogalma, működési formája, alapítása, a részvényi jogok és

kötelezettségek. A részvénytársaság (rt.) fogalma A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem köteles helytállni. Tilos a részvénytársaság alapítása során a részvénytársaság részvényeseit és alaptőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni . Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül Az összes részvény névértékének összege a

részvénytársaság alaptőkéje. . Az alaptőke összege nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem lehet kevesebb mint 20 millió forint, zártkörűen működő részvénytársaságnál nem lehet kevesebb mint 5 millió forint. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. A részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással is alapítható. Elsőbbségi részvény Az elsőbbségi részvény azt jelenti, hogy a törzsrészvények tulajdonosaihoz képest meghatározott előnyt biztosít. Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül: 1. osztalékelsőbbséget, 2. a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét, 3. a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, 4. vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó

elsőbbséget, 5. elővásárlási jogot, valamint 6. a fentiek szerinti elsőbbségi jogosultságok közül egyidejűleg többet is biztosító részvényosztályokat határozhat meg. Dolgozói részvény A dolgozói részvény intézménye azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók is a tulajdonhoz való kötődéssel érezzék magukénak a munkáltatójukat, a részvénytársaságot. A teljes, illetve részmunkaidős munkavállalók számára bocsátható ki ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes áron a jogviszonyuk fennállásának időtartamára. A szűkebb alanyi körből fakadó sajátosságok miatt e részvényfajta csak korlátozottan forgalomképes. Kamatozó részvény A részvény lehet kamatozó részvény is, ami a betét és a részvény kombinációja. A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi

adózott eredményből a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg. Nem fizethető a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is. Kamatozó részvény az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékében hozható forgalomba. Visszaváltható részvény Ha a részvénytársaság alapító szabálya lehetőséget ad arra, akkor az alaptőke 20%-át meg nem haladó mértékben olyan névre szóló részvény is kibocsátható, amely a részvénytársaságnak vételi jogot, a részvényesnek eladási jogot biztosít, ez a visszaváltható részvény. A vételi, illetve eladási jog gyakorlásának feltételeit a részvénytársaság alapszabályában kell a részvények kibocsátását megelőzően meghatározni azzal, hogy a

részvénytársaság csak olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségeit, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetve kibocsátási értéket megfizette, és a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta. A feltételek meghatározása során az alapszabály eltérhet a Polgári Törvénykönyv vételi jogra vonatkozó rendelkezéseitől. A részvényesnek egyetlen kötelezettsége van: a vagyoni betétjének a szolgáltatása. A részvényes a részvény teljes névértékének, illetve kibocsátási értékének a befizetésére a társaság nyilvántartásba vételét követő 1 éven belül köteles. Ezen belül akkor, amikor az igazgatóság őt erre felszólítja Amennyiben az apport az alaptőke 25 %-át nem éri el, akkor lehetőség van arra, hogy azt a részvényes ne rögtön az alapításkor bocsássa a társaság

rendelkezésére. Ebben az esetben az apportot a nyilvántartásba vételt követő 3 éven belül a részvénytársaság részére szolgáltatni köteles. Amennyiben kötelezettségének a részvényes nem tesz eleget és a teljesítésre szóló felhívás is eredménytelenül telt el, akkor ez a tagsági jogviszony automatikus megszűnését vonja maga után. 11A A szerződést biztosító mellékkötelezettségek rendszere, jellemzői. A szerződésszegés esetei és jellemzésük. A szerződés teljesítése és megszűnése Mellékkötelezettségek: Foglaló: a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg, vagy más dolog, amelyet a teljesítés meghiúsulásáért felelős elveszít, ha pedig a szerződés meghiúsulásáért felelős kapta a foglalót, úgy annak kétszeresét köteles visszatéríteni. Csak a szerződés megkötésekor lehet kikötni és rendeltetésének a szerződésből kétséget kizáró módon ki kell tűnnie. Kötbér: a kötelezett

meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az estre, ha olyan okból, amelyért felelős nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kikötni csak írásban lehet A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Jótállás: keletkezhet szerződéssel, vagy jogszabály alapján. A jótállás esetén a kötelezett a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik. Aki jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Bankgarancia: a bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek esetén és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Jogvesztés kikötése: a felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.

Zálogjog: lehet jelzálogjog, ilyenkor a jogosultat nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga. Lehet kézizálogjog, amikor a zálogtárgy birtoklásának joga megilleti a zálogjog jogosultját. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházgató jog, vagy követelés. A jog keletkezhet szerződéssel, jogszabály, hatósági határozat alapján. A zálogtárgyból való kielégítés végrehajtás útján történik Óvadék: ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot (kaució) nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti. Kezesség: lehet egyszerű és készfizető. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, úgy maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Csak írásban lehet vállalni Szerződésszegés esetei és jellemzésük: • Kötelezett késedelme. •

Jogosult késedelme. • Hibás teljesítés. • Lehetetlenülés. Kötelezett késedelme: a kötelezett késedelembe esik, ha • A szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt. • Kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. Következményei: a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult követelheti a teljesítést, vagy elállhat a szerződéstől. Pénztartozás esetében a kötelezett köteles kamatot fizetni Jogosult késedelme: a jogosult késedelembe esik, ha: • A szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el. • Elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. • A nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja

vissza. Következményei: köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. • A jogosult köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni. • Viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének, rongálódásának veszélyét. • Kamatot nem követelhet • A jogosult késedelme a kötelezett késedelmét kizárja. Hibás teljesítés: a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítés a szakszerűtlen összeszerelés is. A kötelezett felel akkor is, ha a hibás összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Kellékszavatosság: a kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik Kötelezett mentesül a szavatossági

felelősség alól, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy ha a hiba anyaghibára vezethető vissza. Következményei: a jogosult • Kijavítást vagy kicserélést követelhet. • Ha erre nincs joga, vagy a kötelezett ezt nem vállalta, akkor árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Teljesítés lehetetlenné válása: ha a szerződés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. Az erről tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Ez értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős Ha a kötelezett felelős a lehetetlenné válásért, akkor a jogosult kártérítést követelhet. Ha a jogosult felelős, akkor a kötelezett szabadul tartozása alól és követelheti kárának megtérítését. Teljesítés megtagadása: ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a

késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. Szerződés teljesítése: Szerződés módosítása: jogviszony esetén • Tartozás-elismerés. • Szerződéssel • Egyezséggel • Bíróság útján tartós Szerződés megszűnése: • Teljesítéssel • Közös megegyezéssel • Elállással • Felmondással • Ugyanaz lesz a jogosult és a kötelezett • Jogosult és kötelezett halála. A felek a szerződést közös megegyezéssel felbonthatják vagy megszüntethetik. Megszüntetés esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg. A megszűnés előtt nyújtott szolgáltatások ellenértékét ki kell fizetni. A szerződés felbontása a megkötés időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Aki elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja Nem élhet elállási jogával az, aki a már megkapott

szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni. Aki felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszűnteti. Megszűnik a szerződés ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett A megszűnés harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti. A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szerződés az ő eltartására irányult. 11 B A Részvénytársaság szervezete (közgyűlés, ügyvezetés, felügyelőbizottság, audit bizottság, könyvvizsgáló). Az alaptőke felemelése és leszállítása az Rt-nél Az Rt átalakulás, jogutód nélküli megszűnése és az egyszemélyes részvénytársaság. Közgyűlés A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, melynek összehívása az ügyvezetés

feladata. A közgyűlést meghívóval kell összehívni, amely az általános szabályokon kívül tartalmazza: 1. a közgyűlés megtartásának a módját, 2. a szavazati jog gyakorlásának alapszabályban meghatározott feltételeit, 3. a megismételt közgyűlés helyét és idejét A közgyűlés a megnyitását követően megválasztja tisztségviselőit: a közgyűlés levezető elnökét, a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv-hitelesítőt és a szavazatszámlálót. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ív készül, melyet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesít. Abban az esetben, ha a közgyűlés nem volt határozatképes, akkor érvényes döntést nem hozhat. Ebben az esetben megismételt közgyűlést kell tartani, mely az eredeti napirenden szereplő ügyekben a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés megtartására vonatkozóan a Ptk. eltérő rendelkezést állapít meg,

ugyanis zártkörűen működő részvénytársaság esetén a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlést követő 3 és 21, míg nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 10 és 21 nap között kell megtartani. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely alapján az elhangzottak utóbb rekonstruálhatók lesznek. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elnöke írja alá, és egy a közgyűlésen részt vevő erre a tisztségre megválasztott részvényes hitelesíti. A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Rendkívüli közgyűlést kell tartani minden olyan esetben, amely a gazdasági társaság további törvényes működését, a hitelezők vagy a munkavállalók érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Ezek előre nem látható, nem kalkulálható események, így teljes felsorolásukra nem vállalkozunk. Rendkívüli közgyűlést kell tartani például az alábbi esetekben: 1. 2. 3. 4. a

társaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke 2/3-ra csökkent, vagy a saját tőkéje az alaptőke törvényben maghatározott minimális összege alá csökkent, a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit beszüntette, illetve vagyona a tartozásokat nem fedezi. A rendkívüli közgyűlés összehívására az ügyvezetés 8 napon belül köteles. A rendkívüli közgyűlés rendelkezhet arról, hogy 1. a részvényesek vagyoni betétek szolgáltatására kötelesek, vagy 2. ha ennek lehetősége nem áll fenn, akkor az alaptőkét más módon kell biztosítani, lehetőség van például arra, hogy a részvényesek a társaság részére kölcsönt nyújtsanak; vagy 3. az alaptőkét leszállítják (zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje 5000000- Ft alá, nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje 20.000000-Ft alá nem szállítható le), vagy 4. el kell határozni a társaságnak átalakulását,

egyesülését, szétválását, vagy 5. a társaságot jogutód nélküli megszüntetését Ügyvezetés A részvénytársaság operatív szerve az igazgatóság, amely 3 természetes tagból áll. Nem követelmény, hogy a vezető tisztségviselő a társaság részvényese is legyen. A tisztséget tehát kívülálló természetes személy is elláthatja. Az igazgatóság tagjai közül elnököt választ, aki képviseli, irányítja és összefogja, összehangolja az igazgatóság munkáját. Az igazgatóság autonóm jellegét mutatja, hogy ügyrendjét saját maga állapítja meg. A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy testület helyett az irányítást egy személy, a vezérigazgató látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében lehetőség van arra, hogy az ügyvezetés feladatát 5 természetes személyből álló igazgatótanács lássa el: ekkor a nyilvánosan működő részvénytársaság egységes

irányítás alatt áll, a társaságnál igazgatóság és felügyelőbizottság nem működik, feladatukat az igazgatótanács látja el. Az igazgatóság főbb feladatai az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. a társaság képviselete harmadik személyek, hatóságok, bíróságok előtt; közgyűlés, rendkívüli közgyűlés összehívása; a részvényesek részére a napirendi pont tárgyalásához szükséges információk megadása; beszámoló elkészítése, annak közgyűlés elő terjesztése; a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív bíróság részére történő benyújtása; az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról jelentést készít, és erről a közgyűlést, valamint a felügyelőbizottságot tájékoztatja. A tájékoztatás módját, gyakoriságát az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelőbizottságot legalább 3 havonta, a közgyűlést évente egyszer tájékoztatnia kell; 7. a részvénykönyv vezetése

A részvénykönyv a részvényesekről vezetett nyilvántartás Feltüntetésre kerül benne a részvényes neve, lakóhelye (székhelye) és részvényeinek darabszáma, tulajdoni részesedésének a mértéke. Részvényátruházás esetén a bejelentés kötelező: amennyiben a részvény megszerzője ezt a kötelezettségét elmulasztja, akkor a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait nem gyakorolhatja Felügyelőbizottság Zártkörűen működő részvénytársaság esetében felügyelőbizottság létrehozása akkor kötelező, ha a szavazati joggal rendelkező részvényesek legalább 5%-a ezt kéri. A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében – amennyiben a társaság nem egységes irányítás alatt áll – a felügyelőbizottság választása kötelező. Könyvvizsgáló A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az állandó könyvvizsgáló alkalmazása kötelező, ugyanakkor a zártkörűen működő részvénytársaságnál az

állandó könyvvizsgáló nem követelmény, azonban esetenként a számviteli szabályok szerint esetben alkalmazásuk kötelező. Audit bizottság Az audit bizottság létrehozása a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében kötelező. Függetlenül attól, hogy a társaság ügyvezetése hagyományos (igazgatóság) vagy egységes irányítású (igazgatótanács) az audit bizottság megválasztása jogszabályi követelmény. Ez egy olyan, legalább 3 tagú bizottság, melyet a felügyelőbizottság, illetve egységes irányítás esetén az igazgatótanács független tagjai közül választ a közgyűlés. Az audit bizottság közreműködik a pénzügyi beszámoló rendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában. A jogutód nélküli megszűnés elhatározása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A hitelezők kielégítését követően azoknak a részvényeseknek kell először visszafizetéseket teljesíteni, akik

likvidációs elsőbbséget biztosító részvénnyel rendelkeznek. Az ezt követően fennmaradt vagyont a részvényesek között befizetéseik, teljesítéseik arányában kell felosztani. Az egyszemélyes Részvénytársaság 1. A társaság létrejöhet – az alapítás alkalmával. Ebben az esetben valamennyi részvényt egy személy, az alapító jegyzi le; – a működés során. Amikor az összes részvény egy személy tulajdonába kerül 2. Az egyszemélyes részvénytársaság nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a kérelem benyújtásáig az apport teljes egészében a társaság rendelkezésére álljon. A Ptk kizárólag a nem készpénzbetétek vonatkozásában állapít meg ilyen szigorú rendelkezést mégpedig hitelezővédelmi, közérdekvédelmi szempontból. A szabály helyes értelmezéséből következően a készpénzbetétek teljesítése a részvénytársaságra irányadó általános szabályok szerint is történhet. 3. A társaság

alapítása alapító okirattal történik A részvénytársaság működését megváltoztathatja Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaság egyszemélyessé válik, akkor a továbbiakban a működés zártkörű, így a korábbi alapszabály helyett alapító okiratot kell készíteni. 4. A társaságnál közgyűlés nem működik, hatáskörét a részvényes gyakorolja 5. A részvényes és a részvénytársaság közötti szerződés érvényességéhez minden esetben kell annak írásba foglalása. A fenti rendelkezéseken túlmenően az egyszemélyes részvénytársaságra ugyanazok a szabályok az irányadóak, mint amelyek a többszemélyes részvénytársaság esetében ismertetésre kerültek. 12 A A korrupció fogalma, a korrupció elleni védekezés szabályai, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok. A korrupció vagy megvesztegetés olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért, más

juttatásért, vagy annak kilátásba helyezéséért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. A korrupció a stabilitást és a fenntartható fejlődést korlátozó jelenség 2009. évi CLXIII tv A tisztességes eljárás védelméről szóló törvény szabályozza Célja: a jogszabályban meghatározott eljárás során elfogulatlanul és előítélet mentesen hozzon döntést a döntéshozó (államigazgatási, közigazgatási szerv). Ha mérlegelési jogkörben hoz döntést, vegye figyelembe a kérelmező jogos érdekét. Nem bűncselekményről van szó, hanem tisztességtelen magatartásról. Eljárások: közbeszerzési eljárás és közigazgatási eljárás. A közigazgatási eljárás a közpénzekből nyújtott állami támogatások odaítélése. 2004 évi törvény a helyi önkormányzatról szóló törvény Elkövetési magatartások: - teljes körű tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, - mérlegelési jogkörével visszaél, - korlátozza

az ügyfél jogait, - eljárási cselekményt elmulaszt, - hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. Ilyen magatartások esetében panasszal lehet élni a hivataloknál a sérelemtől számított 5 éven belül. (bírságol, költségviselésre kötelez, bűntető bírósághoz fordul, jutalmazza a feljelentőt a kiszabott bírság 20%-val.) Bűntető jogi esete: Vesztegetés: 3 formája aszerint, hogy ki az elkövető: - aki hivatalos személyt veszteget, - a hivatalos személy, - aki közreműködik. 12 B A részvény fogalma, a részvényfajták, az ideiglenes részvény, a részvényutalvány, és a részvénykönyv jellemzése. Részvény: tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. Részvénytípusok: • Bemutatóra szóló: szabadon átruházható. • Névre szóló: szabadon átruházható, zrt-nél korlátozható. • Nyomdai úton előállított: átruházása forgatmány útján • Dematerializált:

átruházása az értékpapírok átruházásával kapcsolatos jogszabályok alapján. Részvényfajták: törzs, elsőbbségi, dolgozói, kamatozó, visszaváltható. Elsőbbségi részvény: Az alapító okirat az elsőbbségi részvényfajtán belül • Osztalékelsőbbséget • Az rt. Jogutód nélküli megszűnése esetén a részesedés felosztásakor elsőbbséget • Szavazati joggal összefüggő elsőbbséget • A Zrt részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt határozhat meg. Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a felosztható adózott eredményből más részvényfajtába tartozó részvényeket megelőzően, azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapító okiratban meghatározott többszörös mértékű szavazati jogot gyakorolhat. Dolgozói részvény: Az alapító okiratban meghatározottak szerint az rt-nél teljes és

részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók névre szóló részvényt vásárolhatnak. Kamatozó részvény: Az alaptőke 10%-t meg nem haladó mértékben ellőre meghatározott mértékű kamatra jogosító, névre szóló részvény is forgalomba hozható. A tulajdonost az adózott eredményből számított kamat illeti meg. A tulajdonost a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti. Visszaváltható részvény: Ha az alapító okirat lehetőséget ad, a közgyűlés az alaptőke 10%-t meg nem haladó mértékben olyan névre szóló részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a rt-t vételi jog, vagy a részvényest eladási jog illeti meg. Saját részvény: Az rt alaptőkén felüli vagyonából szerezheti meg, amely az alaptőke 5-10%-a lehet. Szavazati jogot nem gyakorolhat, egy éven belül értékesíteni kell, vagy be kell vonni. Részvényutalvány: Cégjegyzékbe való bejegyzés előtt állítható ki és másra nem

ruházható át. Ideiglenes részvény: Cégbejegyzést követően, de még a részvények teljes kibocsátási értékének befizetése előtt állítható ki. Részvénykönyvnek nevezzük a társaságoknál a névre szóló részvények tulajdonosairól vezetett nyilvántartást. Kisebb vállalatok esetében az igazgatóság végzi a részvénykönyv vezetését, nagy részvénytársaságok esetében külön szolgáltató végzi el ezt a feladatot. Ennek oka, hogy egy nap jelentős mennyiségű részvény cserél gazdát, amely nagy adminisztrációs terhet von maga után, így azt megéri szakosított szolgáltatóra bízni (például [elszámolóház]?ra, [központi értéktár]?ra, vagy más [pénzügyi intézmény]?ekre). A részvények átruházása, valamint a részvény által biztosított jogok gyakorlása csak akkor érvényes, lehetséges, ha azt átvezették a részvénykönyvbe is. A részvénykönyv nyilvános, tehát abba betekinthet harmadik személy is. Emellett a

részvényesnek jogában áll a részvénykönyv rá vonatkozó részeiről másolatot kérni. 13A A vállalkozási és a megbízási szerződés szabályai, összehasonlító elemzésük. Vállalkozási szerződés: Alanya: a vállalkozó és a szerződő. Tárgya: valamilyen dolog vagy más eredmény létrehozása. Felek jogai és kötelezettségei: Megrendelő kötelezettsége: • szolgáltatás átvétele, • díj fizetése. Vállalkozó kötelezettsége: • munkát saját költségén végzi • megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Ha nem megfelelő utasítást kap, a megrendelő figyelmeztetése • Nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály, rendelkezés megsértésére, vagy az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. A munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell elvégezni Alvállalkozót igénybe vehet Megrendelőnek joga és kötelezettsége a vállalkozót ellenőrizni. Megrendelőnek elállási joga van kártérítési

kötelezettség mellett. Megbízási szerződés: Alanya: megbízó és megbízott. Tárgya: ügy ellátása. Nem kell eredményt létrehozni Felek jogai és kötelezettségei: • A megbízott személyesen köteles eljárni, de igénybe vehet más személy közreműködését, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ez a megbízás jellegével együtt jár. • Ha a megbízó célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó mégis ragaszkodik az utasításához, akkor az ebből adódó károk a megbízót terhelik. • A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról tájékoztatni. A megbízás teljesítéséről a megbízót haladéktalanul értesítenie kell. • A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha a megbízott ingyenesen vállalta az ügy ellátását. • Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem

köteles. A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha • Bármelyik fél a szerződést felmondja. • Bármelyik fél meghal, ha a jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van. • A megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképtelenné válik, vagy pedig a megbízott a cselekvőképességét elveszíti. • A megbízás tárgytalanná válik 13B A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége. A cégiratok fajtái A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás főbb szabályai. 2006. évi V tv Cégnyilvántartási törvény szabályozza Cégnyilvántartás feladatai: - cégek bejegyzése, - cégek adatainak tárolása, változásainak vezetése, törlése (nem csak a jelenlegi adatait, hanem a történeti adatait is) - cégjegyzék adataiból tájékoztatást ad (közhitelű adatok), - törvényességi eljárást folytat, ellenőrzi a cégjegyzékben szereplő adatokat,

kisebbségi jogokat, hitelezői érdekeket védelmez, - elektronikus információs hozzáférést biztosít. A cégnyilvánosság azt jelenti, hogy a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok teljes körűen nyilvánosak. Cégjegyzékben szerepel: a létesítő okiratban szereplő adatok, kivéve a tag lakcíme (de a hatóságok, és akinek meghatalmazása van, megnézhetik). Cégiratok fajtái: Cégiratok: mindazok az iratok, amelyek a gazdasági társaság bejegyzésével, működésével kapcsolatban szükségesek. Alapító okirat, társasági szerződés, közgyűlés jegyzőkönyvek, felügyelő bizottsági jelentések. Jogi képviselő aki ellenjegyzi, elektronikus úton juttatja el a cégbírósághoz, előre elkészített adatlapon. Vannak olyan gazdasági társaságok, melyek esetében a cégjegyzés módja elektronikus és hagyományos úton is benyújtást igényel (pl.: Rt) Cégkivonat: a cég jelenleg hatályos adatait tartalmazza.

Cégmásolat: a cég összes történeti adatát tartalmazza. Cégbizonyítvány: fennálló és törölt adatokat is tartalmazza. Csoportosított cégadatok: tartalmazza, hogy még hány gazdasági társaságban tulajdonos. Nem biztos, hogy nyilvános Közhiteles cégjegyzék: azért mert a cégjegyzék tartalmazza az adatokat, az ellenkező igazolásáig igazolja, hogy megvannak, vagy nincsenek. Aki bízik és úgy szerez jogot, az jogi védelemben részesül Cégbírósági eljárás: vannak olyan hibák, melyek nem történhetnek meg, mert a cégbíróság azonnali hatállyal elutasítja. Befogadás után, hiánypótlási felhívásnak van helye. (ez egyszeri, 15 nap határidővel) Ha kijavítják a hibát, akkor befogadja a hiánypótlást és dönt. Jogi személyiség nélküli társaságoknál a cégbíróság 15 napon belül dönt. Bt Kkt esetén 15 nap, de nincs benne a hiánypótlás Ha nem blankettán (klisén) történik a beadás, akkor az ügyintézői határidő 30 nap.

Jogi személyiséggel rendelkező klisén 30 nap, ha nem klisén, akkor 45 nap. Ha a cégbíróság nem jegyez a határidőn belül, akkor úgy kell venni, mintha a cégbíróság teljesítette volna a kérést. Új cég létrejötte esetén közzétételről gondoskodik papír alapon és digitálisan is (cégközlöny, cégértesítő). Cégjegyzés: A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Cégbejegyzési eljárás: Nem peres eljárás. Szüneteltetésének nincs helye Az eljárás során okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye. A cégjegyzékbe történő bejegyzés kérelemre történik. A cég szervezeti képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni A kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem beadási határideje a létesítő okirat aláírásától számított 30 nap. A kérelmet

a cég székhelye szerinti illetékes cégbíróságon kell benyújtani papíralapú vagy elektronikus nyomtatványon. Változás bejegyzés: A kérelem csak elektronikusan nyújtható be. beérkezéséről a cégbíróság igazolást küld a jogi képviselőnek. 14A Az adásvételi, az ajándékozási és a bérleti szerződés jellemzése. Adásvétel: Alanya: • Eladó. • Vevő Tárgya: lehet minden forgalomképes dolog. Szerződés alakja: ingatlan esetén írásba foglalás szükséges. Kötelezettségek: Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Egyéb kötelezettségek: • Tájékoztatási kötelezettség. • Okiratok átadása • Átadással járó költségeket az eladó viseli. • Szerződéskötéssel járó költségeket, az illetéket, az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés költségeit

a vevő viseli, • Tulajdonjog fenntartása a vételár kiegyenlítéséig. • Vevő a birtokba lépéstől kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a kárveszélyt. Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért. Adásvétel egyes különös nemei: • Megtekintésre vagy próbára vétel. • Minta szerinti vétel. • Elővásárlási jog. • Visszavásárlási jog. • Vételi jog (opció). • Részletvétel. Bérleti szerződés alanyai, tárgya, megkötése: A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérlet lényege a dolog használatának ellenérték fejében való időleges átengedése. Alanyai a bérbeadó és a bérlő. Mindkét fél lehet: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Bérbeadó csak az lehet, aki jogosult a dolog birtokának és használatának időleges átengedésére. A

szerződés tárgya ingó és ingatlan dolog is lehet. Az ingatlanbérlet tárgyai körében megkülönböztethetjük lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét, amelyre külön szabályok vonatkoznak. A szerződés megkötéséhez nincs szükség írásbeli formára Szavatosság: a bérbeadó fő kötelezettsége a használati jog átengedése és a dolog birtokba adása. A bérbeadót a bérleti szerződés időtartama alatt kellék- és jogszavatossági kötelezettség terheli. Tulajdonos fenntartási kötelezettsége: a bérleti szerződés nem szünteti meg a tulajdonos dologgal kapcsolatos kötelezettségeit. Ebből következik, hogy a bérbeadó viselni tartozik a dolog fenntartásával kapcsolatos kiadásokat és költségeket, valamint a közterheket. A kisebb kiadások a bérlőt terhelik Ellenőrzés joga: a bérbeadót megilleti az ellenőrzés joga. Kiválasztás joga: a bérbeadó alapvető joga a bérlő, a dolog használójának kiválasztása.

Ingatlan és lakás kivételével a bérlő csak a bérbeadó engedélyével adhatja a dolgot albérletbe vagy harmadik személy használatába. Bérleti díj, használat: a bérlő főkötelezettsége a bérleti díj megfizetése. A bérleti díj összegét a felek szabadon állapítják meg A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Nem jár bér arra az időre, amely alatt a dolgot a bérlő rajta kívül álló okból nem használhatja. Bérfizetés elmulasztása esetén a bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A bérlő főkötelezettsége a dolog rendeltetésszerű, szerződésszerű használata, kisebb kiadások viselése. A bérlő a szerződés megszűnése után köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni. Szerződés megszűnése: a szerződés szólhat határozott vagy határozatlan időre. A határozott idejű szerződés megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével. Határozatlan idejű szerződést 15 napra fel

lehet bontani. Megszűnik a bérlet, ha a dolog elpusztul A felmondás gyakorolható szóban és írásban is. Ajándékozás: a szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozáshoz a szerződés írásba foglalása szükséges A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Szokásos mértékű ajándékot nem lehet visszakövetelni. 14B A szövetkezet alapítása, szervezeti változásai, átalakulása és megszűnése. A szövetkezeti tagsági jogviszony tartalma. Szövetkezet alapítása A szövetkezet alapításához legalább öt tag, iskolai és hitelszövetkezet lapításához legalább tizenöt tag szükséges. A szövetkezetek tagjai többnyire természetes személyek, de lehetőség van arra is, hogy jogi személyiségű szervezetek

szövetkezeti tagok legyenek. Az alapítást az alakuló közgyűlésen határozzák el, melyben az alapító tagok vesznek részt. E közgyűlésen:  megállapítják az alapszabályt, melyben a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapvető kérdéseit rögzítik  megválasztják a szövetkezeti tisztségviselőket, kik a szövetkezet tevékenységének folyamatos irányítását, szervezését, illetve ellenőrzését végzik Az alapszabály elfogadásától számított 3 napon elül a szövetkezet létrejöttét be kell jelentetni a cégbíróságnak. Az új szervezet a cégbírósági bejegyzéssel jön létre A közgyűlés 3:335. § [A közgyűlés hatásköre] (1) A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. (2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) a vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

díjazásának megállapítása; c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés meghozatala; e) a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés meghozatala; f) a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala; g) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala; h) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala; i) a pótbefizetés elrendelése. A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY 3:354. § [A tagsági

jogviszony létrejötte] (1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján, tagfelvétellel keletkezik. (2) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni. (3) A vagyoni hozzájárulás teljesítésére a szövetkezet alapításának esetére meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtása és a bejegyzés alatt a tagfelvétel időpontját kell érteni. (4)[46] A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát rá átruházza. A SZÖVETKEZET ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE ÉS SZÉTVÁLÁSA

3:366. § [A szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása] (1) Az átalakulást, egyesülést és szétválást a tagok legalább tíz százaléka vagy az igazgatóság kezdeményezheti. (2) Az átalakulás, egyesülés, szétválás során a szövetkezettől megváló tag a tagsági jogviszony megszűnésekor őt megillető járandóság erejéig ötéves jogvesztő határidőn belül köteles helytállni a szövetkezetnek a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett és a létrejövő jogi személy által nem teljesített kötelezettségeiért. (3) A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át. (4) A szövetkezet átalakulásával létrejövő részvénytársaság zártkörűen alapítható. XXI. CÍM A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE 3:367. § [A szövetkezet megszűnése] A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha

tagjainak száma hét fő alá csökken, és az ettől számított hathónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a nyilvántartó bíróságnál. Szövetkezeti tagság jogviszonyának tartalma: a részjegy jogosultja a közgyűlésen megjelenhet, a döntésben részt vehet képviselet útján is, részt vehet a vezetésben. Vannak sajátos jogok: tagi kölcsön: a szövetkezeti tag jogosulttá válik, hogy kölcsönt vehessen fel a szövetkezettől (szívességi kölcsön). Sajátos kötelezettségei: - vagyoni hozzájárulás, - személyes közreműködés, - a közgyűlés ha úgy dönt, pótbefizetés lehetőség. Speciális juttatás: - szociális juttatások: segély, gyermek nevelési támogatás, gyógyszer. - oktatási támogatás: képzés. - kulturális támogatás: sport Felelőségi viszonyok: - a szövetkezet a tagoknak okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel (teljes kár megtérítés) - a tag, szövetkezet irányába

okozott kár esetében is, kivéve, ha munkaviszonyban áll. 15A A kártérítési felelősség általános és közös szabályai, a felelősség egyes esetei a hatályos Ptk.-ban Kártalanítás jogszerű károkozásért. 3) A kártérítés általános szabályai 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. A szerződésen kívül okozott kár megtérítésének feltételei: • Jogellenes magatartás. • Kár. • Okozati összefüggés. • Vétkesség. Ha többen okoznak kárt, felelősségük egyetemleges. A károsultat kárenyhítési kötelezettség terheli. A károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben

általában elvárható. Felelősség sajátos esetei: • Veszélyes üzem működéséből eredő kár. • Belátási képességgel nem rendelkező személy károkozása. • Alkalmazott károkozása. • Szövetkezeti tag károkozása • Államigazgatási, bírósági, ügyészségi jogkörben okozott kár. • Megbízott károkozása. • Képviselő károkozása. • Állattartók felelőssége. • Károkozás épületről lehulló tárgy által. • Károkozás lakásból kidobott, kiöntött tárgy által. A polgári jogi felelősség rendszere A) Vagyoni felelősség vagy személyi felelősség A vagyoni korlátolt vagy korlátlan A korlátolt Cum viribus: a kötelezett a meghatározott dologgal, vagyontárggyal köteles helytállni Pro viribus: a felelősség meghatározott vagyoni értékig terjed A felelősség bármelyik formája felróhatósághoz kötött. Felróhatóság az adott helyzetben elvárható magatartással ellentétes magatartás. Magában foglalja a

vétkességet, a különleges védekezés elmulasztását és a rosszhiszeműséget. Vétkesség: szándékos (a cselekvő személy akarat a jogellenes eredmény bekövetkezésére irányul) vagy gondatlan (a cselekvő személy nem látja előre cselekménye következményeit, vagy nem törődik azok esetleges bekövetkezésével, mivel elmulasztja a tőle elvárható figyelmet és gondosságot). Súlyosan gondatlan ha a gondosságnak olyan feltűnő elhanyagolása állapítható meg, amely már egészen közel áll a szándékossághoz. B) Kontraktuális felelősség (szerződésszegésért való felelősség, csak szerződéshez kapcsolódhat, érdekhelyzet van a felek között, az esetleges szerződésszegés nem váratlanul következik be) és deliktuális felelősség (szerződésen kívül okozott kárért való felelősség, a károkozás, mint jogi tény keletkezteti, előre meghatározott érdekhelyzet nem áll fenn, a szerződésszegés váratlanul következik be). A két

alakzatot a HÍD szabály köti össze: 318. § (1) A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye. A kétféle felelősségi rendszer között elvi különbség nincs a kártérítési felelősségben. Néhány eltérés a szerződésszegések körében: - szerződésszegéssel okozott kárnál egyes speciális esetekben a felelősség a vis maior-nál is fennáll - szerződés szegés esetén a kár nem mérsékelhető - érvényesül a kötelező igényérvényesítés, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése részben vagy egészben az állami költségvetésből történik. - a szerződésszegésért való felelősséget nem lehet korlátozni vagy kizárni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás

megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. C) Fokozat szerint: 1) Enyhe felelősség: ajándékozó, mert az ajándék tárgyának károsító voltáért csak akkor felel, ha szándékos vagy súlyos gondatlan magatartás terheli. Enyhe gondatlanságért nem felel 2) Rendes vagy általános – vétkességi vagy szubjektív– felelősség: 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. 3) Objektív – vétkességtől független felelősség: 345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a

fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. (2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. (4) A kártérítési követelés három év alatt elévül. 4) Feltétlen – kimentést nem tűrő – felelősség: akár van a felek között szerződéses kapcsolat, akár nincs, ki nem zárható és nem korlátozható a felelősség, ha: - Szándékos vagy súlyosan gondatlan a károkozó magatartása - Életben, testi épségben okozott kár esetén nem a károkozó magatartás, hanem a védett tárgy kerül előtérbe, az ezekben okozott károkért fennálló felelősség korlátozását tiltja. - Bűncselekménnyel okozott kár esetén, ha a bűncselekmény tényét

jogerősen megállapították 5) Eredmény felelősség: nem a vétkességhez kötődik, hanem mindenre tekintet nélkül egy konkrét eredmény bekövetkezte által érvényesül. Inkább kártelepítő szabály, ilyen a vétőképtelen kivételes felelőssége, illetve a veszélyes üzemen belül felmerülő vis maior által okozott kár esetén az üzembentartó felelőssége. A kártelepítés annak meghatározása, hogy ki viselje a kárt. A kártelepítés esetei: 1. kártérítés (fő szabály, hogy a kárt az viseli, aki a kárt jogellenesen és felróhatóan okozta); 2. kártalanítás (ha a kárt jogosan okozták, és azt nem a károsult, hanem más személy viseli, például kisajátító, szükséghelyzetben volt személy stb.); 3. kárveszély viselés (ha a bekövetkezett kárt sem a kártérítés, sem a kártalanítás, sem valamilyen szerződéses jogviszony folytán másra nem lehet áthárítani). D) Általános és speciális felelősség Általános:

Speciális: Veszélyes üzem által okozott kárért való felelősség Alkalmazott által okozott kárért való felelősség Vétőképtelen személy által okozott kárért való felelősség Igazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség Épületről lehulló stb. tárgy által okozott kárért való felelősség Megbízott által okozott kárért való felelősség Állatok által okozott kárért való felelősség Termékfelelősség E) A felelősség előfeltételeinek a bizonyítása, a bizonyítási teher: a bizonyítási teher megoszlik a károsult és a károkozó között. Károsult: a kár és annak mértéke, valamint az okozati összefüggés Károkozó: magatartása nem volt jogellenes és nincs jogellenességet kizáró ok, vagyis úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, vagy jogellenes ugyan a magatartása, de nem felróható. A bizonyítás sikertelensége esetén ennek hátrányait az kénytelen viselni, akin a bizonyítás terhe nyugszik.

A bizonyítás terhe általában azon nyugszik, aki valamilyen jogot érvényesít A bizonyítási teher bizonyos esetekben megfordul: pl. jótállás esetén Kimentő felelősségi rendszer: miután a károsult bebizonyította, hogy az ő terhére a károkozó részéről károsodás következett be, a károkozónak kell magát a felelősség alól kimentenie. F) Méltányosság:  felelősség csökkentő méltányosság a károkozó javára: 339. § (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. E szabály a teljes kártérítés elve alóli kivételt jelenti, amely nem alkalmazható a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése kapcsán.  felelősségalapító méltányosság a károsult javára: ha a felróhatóság nem állapítható meg, a kárt okozó személy mégis a teljes kár megtérítésére kötelezhető, ha van egyrészt kárért felelős személy,

másrészt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel. El kell határolni a kármegosztástól, ahol a károsult önhibájának van jelentősége, a felelősség alóli mentesítés körében a károkozó méltányolható, fennálló körülményeit veszi figyelembe a bíróság. G) kártérítés több személy együttes károkozása esetén: 344. § (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. (2) A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. (3) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy

igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. Külső viszonyukban: Egyetemlegesen Kivétel a (3) bekezdés, ilyenkor a közrehatás arányában: Ha nem veszélyezteti a kár megtérülését A károsult közrehatott a kár keletkezésében A károsult az igényével menthető ok nélkül késlekedett Belső viszonyukban: Felelősségük a felróhatóságuk arányában oszlik meg Ha ez nem állapítható meg, akkor egyenlően A kártérítés módozatai 1) Eredeti állapot helyreállítása 2) A kár megtérítése történhet pénzben vagy természetben. 355 § (2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. 3) Járadék formájában: 355. § (3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani

Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti. 3/1 baleseti járadék: Baleseti járadék: 356. § (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét - neki fel nem róható okból - nem éri el. (2) Balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni. (3) A járadék megállapításánál a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a balesetet

szenvedett személy a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el. 357. § (1) A balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az említett idő alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jellegű változás állott be, csak a változás utáni kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni. 358. § (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve - a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja. (2) Járadék követelhető akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem

nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette. A károsultnak nincs választási joga a módozatokat illetően, elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítása, ha ez nem lehetséges - fizikai, jogi vagy egyéb objektív okból vagy a károsult a helyreállítást alapos okból nem kívánja, akkor kerülhet sor a pénzbeni kártérítésre. A bíróság a kártérítés módjának megállapításánál nincs kötve a felek kérelméhez, így a Pp. Alapelve a kereseti kérelemhez kötöttség elve itt nem érvényesül. Ha a felek pénzbeli kártérítést kértek, de a bíróság úgy ítéli meg, hogy az eredeti állapot helyreállítható, e szerint dönt, ha pedig az eredeti állapot helyreállítását kérték, de a bíróság szerint az nem lehetséges, pénzben kell a kártérítést teljesíteni. 15B A csődeljárás megindítása, a fizetési haladék. A vagyonfelügyelő feladatai és

hatásköre Célja: az átmenetileg fizetés képtelenné vált céget az eljárás lefolytatását követően olyan gazdasági pozícióba segítése, amelynek eredményeként képes lesz fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. Szolvencia: tartósan fizetésképtelen az a cég, melynek 60 napot meghaladó nem vitatott kiegyenlítetlen tartozása áll fent. Ebben az esetben felszámolási eljárást kell lefolytatni Ugyancsak felszámolási eljárást kell indítani: - ha a cég ellen már 3 éven belül csődeljárás volt folyamatban, - ha a cég ellen valamilyen oknál fogva végrehajtás folyt, és a végrehajtás eredménytelen maradt, - ha a csődeljárás eredménytelen. Csődeljárást kérhetik: - hitelező(k), - cég, - ügyész. Ha a cég kéri: legfőbb szerv hozza a döntést. Kezdő időpont: bejelentik a bírósághoz a csődeljárás lefolytatása iránti igényüket. Cél: a csőd egyezség létrehozása Átmeneti időszakra levegőt tud venni az eladósodott

cég, megfelelő kompromisszum a csődegyezség. Mind a két fél enged, kompromisszumos megállapodást kötnek. Bíróság előtt folyik az eljárás, és azzal indul, hogy kérelmezik az eljárás megindítását. Ha a bíróság helyt ad: közzététellel indul az eljárás. Cél: - felhívják az érintettek figyelmét arra, hogy meghatározott határidőn belül (30 nap) fejezzék ki azon szándékukat, hogy hajlandóak-e részt venni a csődegyezségben. - a bíróság a felhívással egyidejűleg csőd biztost nevez ki. Csődbiztos: Nem csak arra van hatásköre, hogy közös nevezőt teremtsen, hanem rendkívüli jogköre van. Nem lép az operatív szerv helyébe, de a vezető szerv döntését megvétózhatja, vagy a beleegyezése szükséges a fontosabb döntésekben. Célja: hogy megakadályozza a vagyon kimentését (elvonását), a hitelezők követelései elől. A csőd biztos megtámadhatja a bíróság előtt a cég vezetésének 1 éven belül megkötött

szerződéseit. Emellett, ha felmerül az alapos gyanúja a vagyonelvonásnak, az ilyen szerződésektől elállhat A hitelező akkor nyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet, ha felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni. Kiegészítő szabályok kerültek be a csődtörvénybe, például a csődegyezséget jóhiszeműen eljárva kell megkötni, az egyezség sem a hitelezők egészére, sem azok egyes csoportjaira nem lehet kirívóan előnytelen - egyebek mellett ezt a szabályt iktatta be kiegészítésként április 1-jétől a csődtörvénybe a februárban született bizalmi vagyonkezelési törvény. Az adós - amint megkapja a felszámolásról az elsőfokú bírósági végzést - köteles 100 ezer forint céltartalékot képezni a felszámolási költségekre. Ilyen költség például a vagyon őrzése, a bankszámlavezetés, vagy az iratanyag rendezése. A céltartalékot az adós köteles a

felszámoló rendelkezésére bocsátani. A módosítás különféle kizáró szabályokat tartalmaz még. Így például az adós vagyontárgyait a felszámoló csak a hitelezői képviselet jóváhagyásával adhatja bérbe olyan személynek, aki a felszámolástól visszafelé számolt 1 éven belül az adós vezető tisztségviselője, illetve kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa volt. 16A A tisztességtelen piaci magatartások fajtái és jellemzésük. Magatartási fajták:  Tisztességtelen verseny: a versenytársak hó hírnevének a rontása, fennálló gazdasági kapcsolat felbontására felhívás, üzleti titok engedély nélküli megszerzése  Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása: az áru tulajdonságáról megtévesztő tájékoztatás, a választási szabadság indokolatlan korlátozása  Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás: a versenyző vállalatok között megállapodás vagy összehangolt

magatartás, amely a versenyt megakadályozza vagy korlátozza  Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés: indokolatlan előny kikötése, árukapcsolás, forgalmazás korlátozása, áru visszatartás, mesterséges hiány előidézése Versenyjogi tilalmak: a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának megteremtése érdekében tilos: • A tisztességtelen piaci magatartás. • A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása. • Versenyt korlátozó megállapodást létrehozni. • Gazdasági erőfölénnyel visszaélni. • Ellenőrizni kell az összefonódásokat. A versenyjogi tilalmak megtartását a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi. Tisztességtelen piaci magatartás tilalma: Mivel a gazdaság szereplői által egymással szemben tanúsítható tisztességtelen magatartások mindegyikének törvényben való nevesítése lehetetlen, ezért szükséges egy olyan fő irányelv, amely minden tisztességtelen magatartást általánosságban

megtilt. A versenytörvény szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma a fogyasztó megfelelő tájékoztatásához való jogát kívánja biztosítani. A versenytörvény a fogyasztó fogalmát nemcsak a vevőre, hanem a megrendelőre és a felhasználóra is alkalmazza. A fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszernek minősül, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik 1. az áru, ajánlat valós megítélését 2 más áruval, ajánlattal történő összehasonlítását. A versenyt korlátozó megállapodások tilalma Tilos a vállalkozások közötti: 1. megállapodás, összehangolt magatartás 2. a vállalkozások társadalmi szervezetének a döntése, amely a gazdasági versenyre hatást fejthet ki Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A monopolhelyzetben lévő cégek kihasználhatják a

helyzetükből adódó lehetőségeket, de az erőfölénnyel nem lehet visszaélni. Vállalkozások összefonódása Az összefonódás ellenőrzésének lényege, hogy a Gazdasági Versenyhivatal előzetes engedélyét követően létesülhessenek meghatározott feltételeket teljesítő fúziók. A fúziókontroll alapján a fontosabb, versenyt korlátozó versenyegyesülés nem kerülheti meg a kötelező ellenőrzést. A vállalkozások összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. Tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárás főbb szabályai 1. Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása Verseny felügyeleti eljárásra a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Hatáskör és illetékesség A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe. 3. Verseny

felügyeleti eljárás szakaszai, az eljáró szerv összetétele Eljárás szakaszai: • vizsgáló eljárása • versenytanács eljárása • utóvizsgálat • végrehajtás. Az eljárás folyamán csak a versenytanács hozhat határozatot. Az eljáró versenytanács az érdemi határozatát 3 tagú tanácsban hozza meg. 4. Az ügyfél Az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. Az ügyfél jogutódlással történő megszűnése esetén a kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított 30 napon belül önként beléphet. 5. A képviselet Az ügyfelet az eljárásban törvényes képviselője, meghatalmazottja képviseli. 6. Iratok megtekintése, üzleti titok Az ügyfél és képviselője, valamint az ügyész az eljárás során bármikor betekinthet az iratokba és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A szakértő az eljárás során betekinthet a munkája

ellátásához szükséges iratokba. 7. Eljárás során kiszabható rendbírság Az ügyféllel és az eljárás más résztvevőjével szemben rendbírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi. 8. Eljárási díj és költség 9. Elintézési határidő: Ha a törvény más határidőt nem állapít meg, az érdemi határozatot • Kérelemre indított eljárás esetén a kérelem beérkezésétől számított 180 napon belül. • Hivatalból indított eljárás esetén 90-180 napon belül kell meghozni. 10. Tényállás tisztázása A vizsgáló jogosult a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni, követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését. Az

ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségbe belépni, az ügyfelet felvilágosítás és magyarázat adására kötelezni, tájékozódni. Az iratokból másolatot, kivonatot készíteni, e célból azokat legfeljebb 8 napra birtokba venni. 11. A Gazdasági Versenyhivatal verseny felügyeleti eljárásának lefolytatása Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Nem indítható vizsgálat, ha az e törvénybe ütköző magatartás elkövetése óta 3 év eltelt. 12. Vizsgáló jelentése A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszt. 13. A versenytanács eljárása A versenytanács a vizsgáló jelentése alapján eljár. 14. Érdemi határozat 15. A határozat nyilvánosságra hozatala 16. Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal verseny felügyeleti eljárásában 17. A Gazdasági Veresenyhivatal által indítható per 18. A bíróság verseny felügyeleti eljárása 19. A Gazdasági

Versenyhivatal határozatának végrehajtása 16B A gazdálkodó szervezetek végelszámolással történő megszűnése, a végelszámolás elrendelése és lefolytatása. Az egyszerűsített végelszámolás és a kényszertörlési eljárás Olyan eljárás, melynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet, a jogutód nélküli megszűnését elhatározva a hitelezőit kielégíti. Nincs helye végelszámolásnak fizetésképtelenség esetén, illetve ha a jogutód nélküli megszűnés nem saját elhatározásból, hanem a cégbíróság hivatalból történő törlési eljárása folytán következik be, vagy a felszámolást már elrendelték. A végelszámolást a legfőbb szerv határozza el, kezdő időpontjában a vezető tisztségviselők megbízatása megszűnik. Végelszámolás kezdő időpontja: az a dátum, amely a végelszámolást elhatározó végzésben szerepel. Minden határidőt ehhez képest számolunk. Ügyvédi ellenjegyzéssel válnak

hatályossá – kimondják a végelszámolást, - a hitelezők tudomására hozzák, hogy végelszámolás lesz, bejelentik a cégbíróságnál és egyben jelölnek is végelszámolót. Végelszámoló feladata: a végelszámolás időszaka alatt átveszi az operatív szervezetnek a szerepét. Ha a cégbíróság egyet ért, végzést hoz és közzéteszi. A közleményben szerepelnek a tények A megjelenéstől számított 45 nap áll rendelkezésre a hitelezőknek, hogy követeléseiket bejelentsék. A végelszámoló ezeket a követeléseket összeírja. A végelszámolás első napján csinál egy nyitó mérleget, melyhez képest feltünteti a tartozásokat és a követeléseket. Végelszámolás alatt működhet a cég, de a cégnyilvántartásba Va jelöléssel van ellátva. Az a hitelező, aki 45 nap után jelenti be az igényét, nem veszik figyelembe az első körben, de visszafizetik neki. A végelszámoló másfél hónappal később csinál egy korrigált mérleget. Ha

nem lehetséges, akkor a végelszámoló köteles felszámolási eljárást indítani a bíróság előtt. A törvény külön rögzíti a jogokat és kötelezettségeket a hitelezők számára (kifogásolási jog). A végelszámolási eljárás ellen kifogással élhet. A cégbíróság, gyorsított eljárásban dönt A végelszámoló elkészíti a beszámolót mérleggel, mindennel együtt. Ezt mindenkinek jóvá kell hagyni Ezt a legfőbb szerv elé kell terjeszteni. Mellékelni az adóbevallásokat, a vagyonfelosztási javaslatot, zárójelentéssel együtt. A legfőbb szervnek tudomásul kell venni, jóvá kell hagyni A cégbírósághoz kell benyújtani, aki ismét közzéteszi, csak innentől kezdve lehet a cég tényleges vagyonát szétosztani. Egyszerűsített végelszámolás: csak akkor, ha jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van szó. Csak akkor, ha előre látható az, hogy a végelszámolás 120 napon belül befejeződik. Kényszer

végelszámolás: • ha a bíróság törvényességi felügyelet keretében a céget megszűntnek nyilvánítja (törli). • akkor, ha a végelszámolás 3 éven belül nem fejeződik be. • amikor a cég anyagi jogszabály rendelkezése folytán meg kell, hogy szűnjön. Végelszámoló jogállása, felelőssége: Személyére a cégformától függetlenül megfelelően alkalmazni kell a gazdasági társaságnak a kizáró és összeférhetetlenségi okokra vonatkozó szabályait. A legfőbb szerv végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A végelszámoló fokozott gondossággal, a cég és a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségek megszegésével okozott kárért felel

Végelszámolási kifogás esetei: A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet. Kifogásnak van helye akkor is, ha a végelszámoló a cég bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított 30 napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismerie, illetve, hogy a kifizetés mikorra várható. 17A A szabálysértés fogalma, a szabálysértés miatt eljáró hatóságok, a szabálysértési jogkövetkezmények. 1. § (1)2 Szabálysértés az az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. (2)3 E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti

vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. 6. Büntetések és intézkedések 7. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a) a szabálysértési elzárás, b) a pénzbírság, c) a közérdekű munka. (2)8 A büntetések önállóan és - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - egymás mellett is kiszabhatók. (3) A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka. (4)9 E törvény megállapíthatja egyes szabálysértési tényállások esetén a) a büntetés, intézkedés kiszabásának további törvényi feltételeit, b) az egyes büntetések, valamint a helyszíni bírság kiszabásának kizártságát, c) a helyszíni eljárásra, valamint a büntetés, intézkedés végrehajtására vonatkozó eltérő szabályokat. 8. § (1) A szabálysértés miatt

alkalmazható intézkedések: a) a járművezetéstől eltiltás, b) az elkobzás, c) a kitiltás, d) a figyelmeztetés. (2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok rendszere a következő:  a.) közigazgatási szervek  általános hatáskörű szabálysértési hatóságok  különös hatáskörű szabálysértési hatóságok  szabálysértés miatt eljáró más szervek b.) bíróságok Szabálysértés: az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, a amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg. Eljáró szervek: • Általános szabálysértési hatóság.

• Jegyző. • Egyéb általános szabálysértési hatóság. • Rendőrkapitányságok. • Pénzügyi szabálysértések hatósága. • Vámhatóság. 17B Az egyéni vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének szabályai. Az egyéni vállalkozás megkezdése Jogosult egyéni vállalkozói tevékenységet indítani az, aki • magyar állampolgár, • az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy, • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja, • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan. 18A A társadalombiztosítás rendszere, e jogviszony alanyai és tartalma, az alanyok jogai és kötelezettségei. A társadalombiztosítási ellátások és rövid jellemzésük Társadalombiztosítás rendszere: A részvétel kötelező. A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz

fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül. A részvételt a járulékfizetési és a díjfizetési kötelezettség teljesítése alapozza meg a biztosította jogosultságát az egyes ellátások igénybevételére. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások, a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemmel arányosak. A magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak tagdíjat fizetnek. A biztosítás a jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és járulék levonási kötelezettség terheli. A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek terhelik. A járulék- és hozzájárulásfizetési kötelezettségek

megállapításához, teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükséges adatokat a biztosítottak és a foglalkoztatottak közölni kötelesek. A társadalombiztosítási rendszer működése: Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalom-biztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. A kormány egészségbiztosítóként az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, valamint annak igazgatási szerveit, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárakat jelöli ki. Az egészségügyi szolgáltatások olyan mértékben vehetők igénybe, amennyire azt az egészségi állapot indokolja. A pénzbeli ellátások járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe. Az egészségügyi szolgáltatások az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vehetők igénybe. Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat

jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. A biztosítottak valamennyi ellátásra jogosultak. A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. A biztosítás, az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Egészségbiztosítási ellátások: Természetbeni ellátás: egészségügyi szolgáltatás. • Térítésmentes szolgáltatások. • Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások. • Részleges térítéssel igénybe vehető szolgáltatások. • Méltányosságból igénybe vehető szolgáltatások. • Külföldön történő

gyógykezelés. Pénzbeli ellátások: • Terhességi-gyermekágyi segély. • Gyermekgondozási díj. • Táppénz. • Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli szolgáltatás. Baleseti ellátások: • Baleseti egészségügyi szolgáltatás. • Baleseti táppénz. • Baleseti járadék. Nyugdíjbiztosítási ellátások: Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: • Öregségi nyugdíj. • Rokkantsági nyugdíj • Baleseti rokkantsági nyugdíj. Hozzátartozói nyugellátás: • Özvegyi nyugdíj. • Árvaellátás. • Szülői nyugdíj. • Baleseti hozzátartozói nyugellátások. A társadalombiztosítási ellátások alanyai: • Tb szerv. • Biztosítottak. • Foglalkoztatók 18 B 19 A A munkaviszony fogalma, alanyai, létesítése. A munkavégzés szabályai (munkaidő, pihenőidő, a munka díjazása, a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelőssége). 24. A munkaszerződés 42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön

létre (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. 43. § (1) A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. (2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. (3)25 A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4)26 A (3) bekezdés szerinti megállapodást munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése esetén kell írásba foglalni. 44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a

munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. A munkaviszony alanyai 32. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló 33. § Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat 34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez (2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. (3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A munkavégzésre irányuló jogviszony fajtái: - polgári jogviszony alapján történő munkavégzések (vállalkozói jogviszony,

megbízás alapján), - társasági jogviszony, vagy szövetkezeti jogviszony alapján történő munkavégzések. A munkaviszony szabályozás specializációjának 3 rétege van: - törvényi szabályozás szerint, - esetleges, nem biztos, hogy van kollektív szerződési szint (csak a munkavállaló javára térhet el a törvényi szabályozástól), - konkrétan meghatározza a munkaviszonyban álló felek jogait, kötelezettségeit (szerződés). Sajátossága: a kollektív szerződés, amellett, hogy írásba foglalják, részévé válik a szerződésnek. A munkaviszonyt alapvetően a munka törvénykönyve szabályozza. Vannak olyan munkaviszony jellegű, de nem munkaviszonyok, melyeknél a munka törvénykönyve is háttértörvényt ír pl: - köztisztviselők jogállásáról szóló tv törvény (hatálya alá a köztisztviselők tartoznak), - közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény. A munkaviszony alanyai: • munkáltató, • munkavállaló.

Munkavállaló kizárólag természetes személy. Főszabály szerint csak olyan személy, aki 16 évét betöltötte és teljesítette tankötelezettségét. Van kivétel, pl: nyári munkavégzés, 15 év fölött létesíthet munkaviszonyt. Korlátozottan cselekvőképes munkavállalónak a törvényes képviselő beleegyezése szükséges. Munkáltató: jogképesnek kell lenni. A munkáltatónak kell határozni a munka szervezésében, hogy a munkáltatói jogokat ki gyakorolja. Munkaszerződés: írásban kell megkötni, anélkül a szerződés érvénytelen. Kötelező elemei: meg kell határozni az adatokat, - személyi alapbért, - munkakör meghatározása (elég 1 szóval), - munkavégzés helyét. A munkaszerződés megkötésének létrejöttével egyidejűleg, a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót a munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bér fizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadságról, a felmondási időről, a

munkáltatónál van-e kollektív szerződés és szakszervezet. Ez elég szóban, de 30 napon belül írásban kell foglalni A munkaviszony létrejöhet határozott, vagy határozatlan időtartamra. Ha a szerződésben nem rendelkeznek erről, akkor úgy kell tekinteni, hogy határozatlan időre jött létre. Kiköthető próbaidő, ezalatt azonnali hatállyal megszüntethető a jogviszony. A próba idő 30 nap, de legfeljebb 3 hónap A munkaszerződést lehet módosítani, de főszabály az, hogy csak közös megegyezéssel. Törvény erejénél fogva is módosulhat (minimálbér). Munkaviszony megszűnése: - a munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határidő lejártával, - a munkavállaló nyugdíjba vonulásával. A megszűnés a felek akarata nélkül, vagy akaratából történik. Közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal próbaidő alatt. Rendes felmondás: van felmondási idő,

a munkavállaló indoklás nélkül, a munkáltató indoklással lehet (csak olyan okra hivatkozhat, vagy az ő működési körében felmerülő, vagy a munkavállaló képességeivel, vagy magatartásával kapcsolatos). Végkielégítés 3 év után jár Rendkívüli felmondás: akkor, ha valamelyik fél munkaviszonyból származó kötelezettségeit súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné teszi. Munkáltató kötelezettségei: - munka megszervezése, - munka végzéshez szükséges tájékoztatás megadása, - ismeretek megszerzésének biztosítása. Munkavállaló legfontosabb kötelezettségei: - munkavégzésre alkalmas állapot, - elvárható szakértelem, - együttműködés, - személyes munkavégzés, - utasítási joga van, ha az utasítás kárt okozhat a munkáltatónak, a munkavállaló figyelmeztet, de nem tagadja meg, ha jogszabályt sért, akkor megtagadhatja, és ha bűncselekményt

valósít meg, akkor köteles megtagadni és jelenteni. Kiküldetés: törvényben meghatározott feltételek esetén meghatározott időre a munkáltató kötelezheti a munkavállalót a szokásos munkahelyen kívüli munkavégzésre. Kirendelés: közös megegyezéssel, más munkáltatónál végzett munka. Munkaidő: - teljes (8, vagy 4 óra), - részleges: meg lehet határozni napban, hétben, munkaidő keret 1/4 –ében. Beosztás: napi munkaidő, nem haladhatja meg a napi 12 órát, készenlét esetén 24 órát. Heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát, készenlét esetén 72 órát. Pihenőidő: munkaközi szünet (ha eléri a 6 órát a napi munkaidő), legalább 20 perc, minden további 3 óra után 20 perc. Legalább 11 óra pihenő időt kell biztosítani 2 nap között Heti pihenő nap: 2, az egyik vasárnap. Munkaszüneti napokon rendkívüli munkavégzést el lehet rendelni,. Rendes szabadság: alap és pótszabadságból áll, törvény határozza meg, hogy

mennyi a mértéke. 20-al kezdődik, 30-al végződik, emellett lehet pótszabadság, lehet olyan jellegű, amely keresőképtelenségre vonatkozik, vagy szülési szabadságra, vagy gyermek gondozásra, ápolásra. Lehet fizetés nélküli, vagy fizetett. 19B A felszámolási eljárás fontosabb szabályai (a felszámolás elrendelése, felszámoló eljárása, a közbenső és a zárómérleg, a felszámolási eljárás befejezése, a kielégítési sorrend). Az egyszerűsített felszámolás. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását az esedékességkor nem tudta vagy nem tudja kiegyenlíteni. Hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem

vitatott, vagy elismert, lejárt pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. Vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén: • Az adós, • A hitelező, • A végelszámoló kérelmére, • A cégbíróság értesítése alapján, • A büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján folytatható le, vagy • A bíróság csődegyezség nélkül megszűnteti a csődeljárást. • A tagok nem biztosítják a tartozások kifizetéséhez szükséges fedezetet. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja. A hitelező kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A

kiválasztás véletlenszerűen történik a nyilvántartási rendszerből. Ideiglenes vagyonfelügyelet: díja 200000 ft + áfa a jogi személyiség nélküli, 400000 ft + áfa a jogi személyiségű adósok esetén. Az ideiglenes vagyonfelügyelő ellenjegyzéséhez kötött a rendes gazdálkodást meghaladó jognyilatkozat és teljesítés. A felszámoló-biztos nevének bejelentésére és a kizárási okról való nyilatkozatra 5 munkanap áll rendelkezésre. A felszámolónak honlapot kell készítenie, amelyen nyilvántartja azoknak a cégeknek a nevét, cégjegyzékszámát, székhelyét, kijelölés kezdetét és végét, amelynek a felszámolására kirendelték. A felszámolónak haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető banknál a felszámolás elrendelését. A felszámoló indoklás nélkül felmenthető, ha a hitelezők szám szerinti többsége ezt indítványozza. A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha •

Szerződésen alapuló tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. • A jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki. • A vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. • A fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti: • Illetékes adó és vámhatóságot, egészségbiztosítási szervet, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. • Állami foglalkoztatási szervet. • Környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot. • Bíróság Gazdasági hivatalát. • Adós székhelye szerint illetékes levéltárat. • Adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet. • Ingatlanügyi hatóságot. Gazdálkodó szervezet

vezetője köteles: • Záró leltárt, éves beszámolót vagy mérleget, adóbevallást, az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, azt átadni a felszámolónak és az adóhatóságnak. • A nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni, azokat a felszámolónak átadni. • A felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatott tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési kötelezettség, kiadás származhat. • Felszámolónak tájékoztatást adni. • A felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat értesíteni. • A gazdálkodó köteles a szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék juttatás követelések jogosultjait tájékoztatni. Felszámolás lefolytatása: Ha a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság lerendeli a végzésnek a Cégközlönyben

való közzétételét. A felszámolás elrendeléséhez képest 70 napon belül elkészül a korrigált vagyonmérleg, majd a felszámoló javaslatot terjeszt elő a cég megmaradt vagyontárgyainak értékesítésére. A felszámoló döntése ellen kifogással lehet élni. A bíróság gyorsított eljárásban (8 nap) dönt Általában 70 nap után dől el, hogy egyszerűsített felszámolási eljárást kell-e folytatni. Egyszerű felszámolási eljárás: ha cég megmaradt vagyona a felszámolás költségeit sem fedezi. A döntést a bíróság hozza. Megkezdődik a megmaradt vagyontárgyak értékesítése Osztályok: - felszámolás költség - természetes személlyel szemben fennálló, - zálogjoggal biztosított, - bér jellegű tartozások, - egyéb tartási kötelezettségek. - köztartozások. - polgári jogi jogalapból származó követelések. - egyéb. Az értékesítés nyilvános árverés útján történik. Felszámolási eljárás vége: - ha a cég

vagyona elfogyott, - az összes hitelezőt sikerült kiegyenlíteni, még a 45 napon túlikat is. A megmaradt vagyontárgyait a tulajdonosok között meghatározott módon a felszámoló javaslata alapján feloszthatja. A felszámoló javaslata alapján a bíróság végzésben dönt a cégnek a megszűnéséről Ezt közzéteszi és intézkedik, hogy a cégbíróság jogutód nélkül törölje. 20A A munkaszerződés megkötése, kötelező tartalmi elemei és módosítása. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei és jellemzésük. Munkaszerződés: írásban kell megkötni, anélkül a szerződés érvénytelen. Kötelező elemei: - meg kell határozni az adatokat, - személyi alapbért, - munkakör meghatározása (elég 1 szóval), - munkavégzés helyét. A munkaszerződés megkötésének létrejöttével egyidejűleg, a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót a munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bér fizetés napjáról, a

munkába lépés napjáról, a rendes szabadságról, a felmondási időről, a munkáltatónál van-e kollektív szerződés és szakszervezet. Ez elég szóban, de 30 napon belül írásban kell foglalni A munkaviszony létrejöhet határozott, vagy határozatlan időtartamra. Ha a szerződésben nem rendelkeznek erről, akkor úgy kell tekinteni, hogy határozatlan időre jött létre. Kiköthető próbaidő, ezalatt azonnali hatállyal megszüntethető a jogviszony. A próba idő 30 nap, de legfeljebb 3 hónap A munkaszerződést lehet módosítani, de főszabály az, hogy csak közös megegyezéssel. Törvény erejénél fogva is módosulhat (minimálbér). Munkaviszony megszűnése: - a munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határidő lejártával, - a munkavállaló nyugdíjba vonulásával. A megszűnés a felek akarata nélkül, vagy akaratából történik. Közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli

felmondással, azonnali hatállyal próbaidő alatt. Rendes felmondás: van felmondási idő, a munkavállaló indoklás nélkül, a munkáltató indoklással lehet ( csak olyan okra hivatkozhat, vagy az ő működési körében felmerülő, vagy a munkavállaló képességeivel, vagy magatartásával kapcsolatos). Végkielégítés 3 év után Rendkívüli felmondás: akkor, ha valamelyik fél munkaviszonyból származó kötelezettségeit súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné teszi. 20B Az európai gazdasági egyesülés és az európai részvénytársaság jellemzése. Egyesülés: a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok

korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni 21A A bírósági végrehajtás főbb szabályai. A közigazgatási határozatok végrehajtása A bírósági végrehajtás főbb szabályai A bíróságok határozatait egyes követeléseket bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani. A munkabérre és egyéb járandóságra, a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók. A végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is. Ha ingóságot vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján kell tovább folytatni. A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a kötelezett teljesítse kötelezettségét. Az állami

kényszer az adós vagyoni jogait korlátozhatja A végrehajtás lefolytatása bírósági végrehajtó feladata. Adva van egy kötelezettség, amit nem hajtott végre a kötelezett, hogy visszaállítsuk, végre kell hajtani a kötelezést. Kikényszerítjük a végrehajtást. Legális kényszer alkalmazása a végrehajtás Ultima ratió = végső eszköz a kényszer. 2 esetköre van a legális kényszernek: - vagyoni kényszer, - fizikai kényszer (csak ritkán). Minden végrehajtás 2 szakaszból áll: 1, a végrehajtás elrendelése: amikor a bíróság eldönti, hogy fennállnak-e a feltételek, hogy kényszert alkalmazzon. Kiadnak egy végrehajtható okiratot A végrehajtás feltételei: kell lenni egy kötelezésnek (ítéletmarasztaló), megvizsgálják, hogy az adott döntés jogerős, lejárt-e a teljesítési határidő, elévülési idő. Ezeknek együtt kell lenni és elrendelhető a végrehajtás, kiadják a végrehajtó okiratot 2, Foganatosítás: helyi bírósághoz

van csatolva a végrehajtó. Nem tartozik a bírósághoz, de kapcsolatban van vele. – NAV alapján a közigazgatási hatóság, jegyző foganatosít A végrehajtást vagyonra rendelik el. Ennek alapján, a végrehajtás esetében a Kht a fokozatosságot alapkövetelményként veszi. 1. fokozat: az adós, pénzintézetnél kezelt számlájára rendelhető el 2. fokozat: a munkabérre és egyéb járandóságra rendelhető el A munkabér bizonyos %-a 33% Privilegizált követelés: gyerektartás. 3. Fokozat: ingó végrehajtás: - foglalás „jegyzőkönyvbe vétel”, - becsérték megállapítása „alábecsülnek”, - értékesítés „árverés”, - követelés kielégítése. 4. fokozat: ingatlan végrehajtás (mutatis mutandis: a megváltoztatandók megváltoztatásával) Ugyan azok a fokozatok, csak a foglalás a tulajdoni lapon történik. A végrehajtási törvény kielégülési sorrendet határoz meg. Ha az adós vagyona nem elég a tartozásra, erre van

megállapítva a sorrend: - végrehajtás költségei, - természetes személyt megillető, tartásra vonatkozó kölcsön, - munka, vagy jogviszonyból származó követelések (köztisztviselők), - zálogjoggal biztosított követelések, - köztartozások (adó, illeték), - polgári jogviszonyból származó (szerződés), egyéb. A hatósági ellenőrzés, azt jelenti, hogy saját maga döntéséből fakadóan ellenőriz, másrészt valamilyen bejelentés folytán rendel el ellenőrzést. Hatósági ellenőrzés történhet: - hivatalból (muszáj), - kérelemre (eldönti, hogy végez vagy nem). 21B Ismertesse a „Csődbűncselekmény”, a „Számvitel rendjének megsértése” és „A gazdasági titok megsértése” bűncselekmények legfontosabb jellemzőit. Csődbűntett: Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, színlelt ügyletet köt, kétes követelést

elismer, veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, ezzel a hitelezői kielégítést meghiúsítja, bűntettet követ el. Elkövetési tárgya: A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás kezdeti időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet az eljárás alatt szerez. A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartásokkal okozati összefüggésben a hitelezők igényeinek kielégítése részben vagy teljesen meghiúsul. E magatartások csak az adós gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége beálltát követően értékelhetőek bűncselekményként. Számvitel rendjének megsértése: Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt • Beszámoló készítési, könyvvezetési,

könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, • Bizonylat rendet megsérti és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését nehezíti, vétséget követ el. Büntetendő az egyéni vállalkozó, gazdálkodó, aki a jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését megnehezíti. A bűncselekmény védett jogi tárgya a gazdasági élet biztonsága, a piaci szereplők információjutáshoz való joga és a számviteli előírások törvényes rendje. Gazdasági titok megsértése: Bűncselekmény elkövetője: a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy. Elkövetési magatartás: A titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz. Jogtalan előnyszerzés miatt, vagy másnak vagyoni

hátrányt okozva üzleti titkot jogtalanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz. 22A A közbeszerzés jogi szabályozásának célja. A közbeszerzési eljárás alanya, tárgya, az eljárás fontosabb szabályai. 2003. évi CXXIX tv a közbeszerzési eljárásról szóló törvény Célja: hogy bizonyos értékhatárt meghaladó ügyletek megkötését megelőzően, a költségvetés által érintett szervnek nyilvános felhívás útján ajánlatot kell kérnie. Ennek célja, hogy az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát garantálja. Az eljárás alanyai: • Ajánlattevő. • Ajánlatkérő 4 alapvető eljárás van: - nyílt, - meghívásos, - tárgyalásos, - verseny párbeszédes. Törvény határozza meg, hogy mikor melyiket kell alkalmazni. A közbeszerzési törvényben kettős mérce van: nemzetgazdasági és nemzetközi értékhatár. 3 kategóriában határozza meg az értékhatárt: - árubeszerzés esetén: nemzet gazdasági

8 millió, nemzetközi: 50millió, - szolgáltatás esetén: nemzet gazdasági 8 millió, nemzetközi 50millió, - építési beruházás esetén: nemzet gazdasági 15 millió, nemzetközi 100millió. Ez az értékhatár egy évre érvényes. A törvény kettős közbeszerzési értékhatárrendszert és két eljárási rendet különböztet meg: • Közösségi eljárásrendet a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre. • Új, egyszerű eljárást a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszrezésekre. A Közbeszerzések Tanácsa csak az Országgyűlésnek van alárendelve, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. 18 tagja van. A Tanács elnökét 5, alelnökét 2 éves időtartamra választják meg A Tanács feladatainak ellátását, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a Titkárság végzi a főtitkár irányításával. 22B Ismertesse a

„költségvetési csalás” és a „költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása” bűncselekmények legfontosabb jellemzői. 23A Az elektronikus ügyintézés és a hatósági ellenőrzés szabályozása a Ket-ben. Elektronikus ügyintézés szabályai: a Ket. szolgáltatásra is törekszik Törekednek, hogy elérhetővé váljon a közigazgatás. Ügyfélkapuval, regisztrációval, minősített aláírással kell rendelkezni 23B Ismertesse a „Sikkasztás”, a „Csalás” és a „Hűtlen kezelés bűncselekmények, valamint a„Tulajdon elleni szabálysértés” legfontosabb jellemzőit, határolja el e bűncselekményeket a „Tulajdon elleni szabálysértés” -től. Vagyon elleni bűncselekmények: Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel

kárt okoz, az csalást követ el. Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. Tulajdon elleni szabálysértést követ el, aki:  20000 forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást jogtalan elsajátítást, orgazdaságot 20000 forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz- helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást 20000 forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, 100000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, 30000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki műemléket, muzeális tárgyat, hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt gondatlanul megrongálja 100000 forintig terjedő pénzbírsággal

sújtható. Szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. Aki 20000 forintot meg nem haladó lopást követ el, elzárással vagy 150000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. 24A A hitel-és számlaszerződések jellemzése a hatályos Ptk. alapján (hitel- és kölcsönszerződés, folyószámla-szerződés, fizetésiszámla- szerződés, faktoringszerződés és pénzügyi lízingszerződés) A bank- és a hitelviszonyok szerződései és jellemzésük. Bankhitel szerződés: a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Az érvényességhez a szerződés írásba foglalása szükséges Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles

meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Bankszámlaszerződés: a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli, nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, a számla egyenlegéről értesíti. A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerződést nem szünteti meg. Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Folyószámla szerződéssel a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való

elszámolására vállalnak kötelezettséget. A felek rendelkezési joga a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Végrehajtás alá vonni csak a folyószámlának a végrehajtás foganatosításakor fennálló egyenlegét lehet. A fizetésiszámla-szerződés 6:394. § [Fizetésiszámla-szerződés] Fizetésiszámla-szerződés alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében folyószámla (a továbbiakban: fizetési számla) nyitására és vezetésére, a számlatulajdonos díj fizetésére köteles. 6:395. § [A számlavezető kötelezettségei] (1) A számlavezető köteles a számlatulajdonosnak a fizetés kedvezményezettjét és összegét egyértelműen meghatározó, szabályszerű fizetési és beszedési megbízásait befogadni. A fizetési megbízás befogadása megtagadható, ha a számlatulajdonos nem bocsátja rendelkezésre a teljesítéshez szükséges fedezetet. (2) A számlavezető köteles a

számlatulajdonostól vagy a számlatulajdonos javára érkező fizetéseket a számlatulajdonos nevében elfogadni, és látra szóló betétként kezelni. (3) A számlavezető által a számlatulajdonos számlakövetelése terhére teljesített fizetések csökkentik, a számlatulajdonos javára beszedett, valamint az egyébként a számlatulajdonos javára érkezett fizetések növelik a fizetési számla egyenlegét. (4) A számlavezető köteles számlakivonat útján a számlatulajdonost havonta értesíteni a fizetési számla javára és terhére írt összegekről, valamint a fizetési számla egyenlegéről. A számlakivonathoz nem fűződnek a folyószámla-egyenleghez kapcsolódó joghatások. 6:396. § [A fizetési számla feletti rendelkezés] (1) A fizetési számla egyenlege felett a számlatulajdonos, illetve az általa meghatalmazott és a számlavezető részére bejelentett személyek jogosultak rendelkezni. Ha a fizetési számlának több számlatulajdonosa

van, a fizetési számla felett a számlatulajdonosok közösen jogosultak rendelkezni. (2) A számlavezető a fizetési számlán történt téves jóváírás helyesbítése és a számlavezetés körében a számlatulajdonossal szemben keletkezett esedékes követelése érvényesítése céljából jogosult a fizetési számlát megterhelni. 6:397. § [Törvényes zálogjog] A számlavezetőt a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosítékául zálogjog illeti meg a számlatulajdonos számlakövetelése felett. Ennek alapján a számlavezető jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a fizetési számla egyenlegét. A zálogjog a fizetésiszámla-szerződés megkötésével, a zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzése nélkül létrejön. 6:398. § [A fizetésiszámla-szerződés szabályainak kiterjesztése] A fizetésiszámla-szerződésre vonatkozó

szabályokat az értékpapírszámlára és az értékpapírletéti számlára azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezekben az esetekben a számlán értékpapírra vonatkozó tulajdoni igény kerül elszámolásra. 6:399. § [A folyószámla szabályainak alkalmazása] E fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a fizetésiszámla-szerződésre a folyószámla-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A faktoring szerződés 6:405. § [Faktoring szerződés] Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. 6:406. § [Nyilvántartásba-vételi kötelezettség] A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a

hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. 6:407. § [A szerződés felmondása] (1) A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha a) az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; b) az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; c) az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. (2) A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és kamatot megfizetni a

faktornak, a faktor pedig köteles a követelést visszaengedményezni az adósra. (3) Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést. 6:408. § [A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása] A szerződésre egyebekben a kölcsön kifizetésének megtagadására, a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradására és a kölcsön rendelkezésre tartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. LIX. Fejezet A pénzügyi lízingszerződés 6:409. § [Pénzügyi lízingszerződés] Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára,

illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. 6:410. § [Nyilvántartásba-vételi kötelezettség] (1) Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön. (2) Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog

fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog vagy jog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba vétel hiányában a lízingbevevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy a) átruházással megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát, illetve a jogot; és b) a lízingbevevő rendelkezési joga hiányában is megszerzi a lízingbevevő által az ingó dolgon, illetve a jogon javára alapított zálogjogot. 6:411. § [Szavatossági igények] (1) A lízingbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a lízingtárgyon olyan joga, amely a lízingbevevőt a használatban korlátozza vagy a lízingtárgy használatát megakadályozza. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lízingbevevő elállás

helyett a szerződést felmondhatja. (2) A lízingtárgy hibája miatt a lízingbeadót kellékszavatosság akkor terheli, ha közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában, vagy a lízingtárgy megszerzésére irányuló szerződésből fakadó szavatossági jogairól a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott. Ebben az esetben a kellékszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lízingbevevőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg és a lízingbevevő a lízingtárgy kicserélését nem követelheti. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével a lízingtárgy hibája esetén a kellékszavatosság kötelezettjével szemben a) a kijavításra és a kicserélésre irányuló igényt a lízingbevevő a lízingbeadó képviselőjeként köteles érvényesíteni; b) az árleszállításra és az elállásra vonatkozó igényt a lízingbeadó köteles érvényesíteni. (4) A lízingbevevő köteles értesíteni a

lízingbeadót, ha a kellékszavatosság kötelezettje a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy ha a hiba miatt árleszállításnak vagy elállásnak van helye. 6:412. § [Hasznok, terhek, költségek, kárveszély Használat] (1) A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. (2) A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6:413. § [A használat és a jogszerzés átengedése harmadik személynek] (1) A lízingbevevő a lízingtárgy használatának átengedésére a lízingbeadó hozzájárulásával jogosult. (2) Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért úgy felel, mintha a

lízingtárgyat maga használta volna. (3) Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azért a kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. (4) Ha a lízingbevevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni. 6:414. § [Lízingdíj] (1) A lízingbevevő a díjat a szerződésben meghatározott időszakonként előre köteles megfizetni. (2) Arra az időre, amely alatt a lízingbevevő a lízingtárgyat a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, lízingdíj nem jár. 6:415. § [A szerződés felmondása] (1) A lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő a) a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; b) vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása

veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését; c) a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot; d) szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget; e) az őt terhelő lízingdíj, költség vagy teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó a lízingbevevőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett. (2) Ha a lízingszerződést a lízingbeadó felmondja, a lízingbeadó köteles a lízingbevevővel a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint elszámolni. (3) A lízingbevevő jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbeadó szavatossági elállási jogának érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget. 24B A

bűntetőjog és a bűncselekmény fogalma, stádiumai és elkövetői. A bűntethetőségi akadályok rendszere és a bűntetőjogi jogkövetkezmények. Bűncselekmény: szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti. Veszélyes a társadalomra, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli Társadalomra veszélyes az a cselekmény, tevékenység, vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét, jogait sérti vagy veszélyezteti. Bűncselekmények stádiumai: • Befejezett cselekmény • Kísérlet. Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. Előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja,

az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik. Elkövetők: Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társ tettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységétől tudva, közösen valósítják meg. Felbújtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Büntethetőséget kizárja: • Gyermekkor • Kóros elmeállapot • Kényszer és fenyegetés • Tévedés • Jogos védelem • Végszükség • Magánindítvány hiánya • Törvényben meghatározott egyéb ok. Büntethetőséget megszünteti: • Elkövető halála • Elévülés • Kegyelem • Tevékeny megbánás • Törvényben meghatározott

egyéb ok. 25A A biztosítéki szerződések jellemzése a hatályos Ptk. alapján (kezességi szerződés és garanciaszerződés) A kezességi szerződés 6:416. § [Kezességi szerződés] (1) Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. (2) Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. (3) A szerződést írásba kell foglalni. 6:417. § [A kezesség járulékossága] (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után

esedékessé váló mellékkövetelésekre is. (2) A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata. (3) Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. (4) A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes szabadul a

kötelemből A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére. Teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. (5) A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel. 6:418. § [A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség] (1) A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. (2) Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több

meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt. 6:419. § [A sortartás kifogása] A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja 6:420. § [Készfizető kezesség] A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása

következtében lényegesen megnehezült; b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. 6:421. § [Kártalanító kezesség] Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. 6:422. § [A kezes teljesítése] (1) A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. (2) A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel

biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről. (3) A kezes késedelem nélkül köteles a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesíteni; vagy b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesíteni. (4) A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges. 6:423. § [Az alkezes teljesítése] Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti. 6:424.

§ [A határozott időre vállalt kezesség] Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól. 6:425. § [A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása] Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést. 6:426. § [A kezes szabadulása a kötelemből] Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna. 6:427. § [Több kezes] (1) Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen állnak

helyt a jogosulttal szemben. (2) Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet. (3) Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni. 6:428. § [Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog] Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 6:429. § [A jogszabály alapján fennálló kezesség] A jogszabály alapján fennálló kezességre a

kezességi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6:430. § [Fogyasztó által vállalt kezesség] (1) Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. (2) Ha a jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. (3) Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. (4) Ha a kötelezett késedelembe

esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni, ennek elmulasztása esetén a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és késedelmi kamatért. (5) A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja. LXI. Fejezet A garanciaszerződés 6:431. § [Garanciaszerződés] (1) A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. (2) A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni. 6:432. § [A járulékosság hiánya] (1) A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a

kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. (2) A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét. 6:433. § [A lehívási jog személyhez kötöttsége] A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles. 6:434. § [Jogutódlás a jogosult személyében] A garancia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára. 6:435. § [A garantőr teljesítése] (1) A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. (2) A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet

a fizetési felszólítás kézhezvételéről. (3) A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik. (4) A garantőr késedelem nélkül köteles a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat értesíteni. 6:436. § [Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás] (1) Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti. (2) A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha a) a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított; b) a

kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg; c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt; vagy d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt. 6:437. § [A határozatlan időre vállalt garancia felmondása] A garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltét követően legalább három hónapos felmondási idővel megszüntetheti. 6:438. § [Fogyasztó által vállalt garancia] Ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes. 25B A pénzmosás lényege és folyamata. Ügyfél azonosítási feladatok A „Pénzmosás” és „A

pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása” bűncselekmények rövid jellemzése. Pénzmosás: aki a más által elkövetett 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel, embercsempészettel, kábítószerrel visszaéléssel vagy nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy eredetét, valódi természetét eltitkolja, elleplezi, az eredetéről, valódi természetéről a hatóságnak hamis adatot szolgáltat. Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása A tényállás szerint, aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben a pénzügyi szolgáltató szervezet számára előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el. A bűncselekmény szempontjából két magatartás bír meghatározó jelentősséggel: • Ügyfél-azonosítási kötelezettség. • Bejelentési

kötelezettség A szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, a képviselő azonosítását elvégezni. A bűncselekmény alanya bárki lehet, de csak meghatározott tisztséget betöltő személy (pénzintézeti alkalmazott, ügyvéd, könyvelő stb) követheti el a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztását. A bűncselekmény alaptényállása szándékosan követhető el, így a bűnösség megállapításához elegendő az eshetőleges szándék is. A cselekmény kizárólag mulasztásítható meg A törvény a gondatlan elkövetést rendeli büntetni. Mentességet biztosít a Btk. annak az elkövetőnek, aki a pénzmosást bejelenti, feltéve, ha eddig ismeretlen bűncselekményről ad jelentést. Külön bűncselekményt követ el, az akinek bejelentési kötelezettsége van és a pénzmosást nem jelenti (Pl: pénztáros, vétség ,2 év). A

pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőlegezéséről szóló 2007. évi 86 törvény meghatározza azt a kört, hogy kinek van feljelentési kötelezettsége