Kémia | Biokémia » Tóthné Hajdú Gabriella - Szerves kémia

Alapadatok

Év, oldalszám:2011, 21 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:138

Feltöltve:2016. december 24.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

SZERVES KÉMIA - SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. A szerves kémia elnevezése A szerves kémia, a szénvegyületek kémiája. Kezdetben az ember a természetben található szerves anyagokat használta. Pl bor, ecet, méz Ezeknek ismerete, használata és felhasználása mindennapos volt. Az ókorban már ismerték a bőrcserzést, a tetoválást, számos gyógynövény élettani hatását. BERZÉLIUS, svéd természettudós a XVIII-XIX század fordulóján tankönyvében a vegyületeket két csoportba sorolta:  szerves (organikus) és  szervetlen (anorganikus) anyagokra. Azonban sokáig azt hitték, hogy szerves anyagot csak az élő anyag tartalmaz - vis vitalis elmélet. Ennek értelmében szerves anyagot csak ún "életerő" segítségével lehet előállítani kizárólag élő anyagból. 1828-ban Friedrich Wöhler német kémikus alapjaiban változtatta meg a kémia alapjait. Egy véletlennek köszönhetően rájött, hogy a ciánsav és ammónia

egyesítésekor karbamid keletkezik. A XVIII. század végén a francia Lavoisier vezette be a kémiába a pontos kémiai méréseket és elemzési módszereket. Tudományos megfigyelése során észrevette, hogy jelentős a szerves és a szervetlen anyag elemi összetételében. A szerves vegyületekben legfeljebb 4 elem, a szén, a hidrogén, a nitrogén és az oxigén található, el is nevezte organikus elemeknek. A XIX században kezdtek az anyagok szerkezeti felépítése felé fordulni. Három tudós - a német Kekulé, az orosz Butlerov és a skót Couper - egymástól függetlenül dolgozta ki a szerkezetelméletet - struktúra tant. Kekulé ismerte fel a, hogy a szénláncok nemcsak egyenes láncban, de zárt láncban is kapcsolódnak. XX. századtól az atom került a középpontba 2. A szerves vegyületek csoportosítása szénváz szerint A szénhidrogének, szénből és hidrogénből épül fel. Lehetnek zárt láncúak és nyílt láncúakezeken belül telített

és telítetlen szénhidrogének A nyílt láncú szénhidrogének lehetnek, egyenes, elágazó láncú, vagy gyűrűs vegyületek is. A gyűrűs vegyületeket csoportosíthatjuk a gyűrűk száma és több gyűrű esetén a gyűrűk kapcsolodási módja szerint. Így jelöljük a szerves vegyületek vázát: • • Nyílt láncú – egyenes telített molekula.(5 szénatomos pentán) Nyílt, elágazó láncú telített molekula. (Izopentán) • Monociklusos telített molekula. (Ciklopentán) • Nyílt, nem elágazó láncú telítetlen molekula (Pentén) • • Nyílt, nem elágazó láncú telítetlen molekula (Izopentén) • Monociklusos telítetlen molekula (Ciklopentadién) • Monociklusos aromás molekula (Benzol) Nyílt láncú vagy alifás - alkán, telített H2 C-CH 2 metán (-án) C n H2n+2 - alkén, telítetlen -HC=CHmetén (- én) C n H2n - alkinek, telítetlen -C Cmetin (- in) C n H2n-2 Szénhidrogének Zárt láncú vagy gyűrűs izociklusos

heterociklusos (csak szénatomot tartalmaz) (más atomot is tartalmaz) Aliciklusos Aromás aromás Cikloalkánok Benzol és C n H2n származékai Cikloalkének ( A körgyűrűben Aromás Nem C n H2n-2 delokalizált π (pi) elektronok vannak. 1. táblázat 1 3. A szerves vegyületek fő csoportjai a kapcsolódó funkciós csoportok szerint A funkciós csoportok olyan atomcsoportok, amelyek a szerves vegyületek kémiai sajátságait határozzák meg. A szerves vegyületek elnevezésére (nevezéktan) a funkciós csoportok nevét és az alap szénhidrogén nevének kombinálását használjuk. A funkciós csoporthoz tartozó szénatomhoz csatlakozó első szénatomot alfa szénatomnak, a másodikat béta szénatomnak, a harmadikat gamma szénatomnak stb. nevezzük Ha másik funkciós csoport is kapcsolódik egy szénatomhoz, akkor használhatjuk a görög betűs elnevezést, például az alfahidroxilsav, karboxil csoporttól számított első szénatomon található hidroxil

csoport(– OH). Vegyülettípus 1 Funkciós csoport Utótag Hidroxi vegyületek (Alkoholok, fenolok ) Hidroxil csoport (-OH) - ol Aldehidek Formil csoport (- CHO) -karbaldehid, -al Ketonok Karbonil csoport (-CO ) - on Karbonsavak Karboxil csoport (-COOH ) -sav, -karbonsav Aminok Amino csoport (-NH 2 ) Észter Észter csoport (-COOR) 11. táblázat: Szénhidrogének alkil-.karboxilát, alkil-alkanoát 2. táblázat 2 4. Alkánok (paraffinok) - Triviális név (a kémiai szerkezetre nem utal): Par affinis - "kevéssé reakcióképes" paraffinok. - Racionális név (utal a kémiai szerkezetre): Alkánok - Összegképlet (nem mutatja a molekula szerkezetét): C 2 H 6 - Szerkezeti képlet (mutatja a molekula szerkezetét): � � │ │ � − � − � − � ��á� │ │ � � Az alkánok nyíltláncú telített szénhidrogének. Felépítésükben szénatomok és a hozzájuk kapcsolódó hidrogén atomok létesítenek kötést. Tagjaik

homológ sort alkotnak, a szénatom szám növekedésével az egymást követő tagok mindig egy metilén-csoporttal [- CH2 -] különböznek egymástól. Homológ sor C nH 2n+2 Alapnevek - metán CH4 - etán C 2 H6 - propán C 3 H8 - bután C 4 H10 - pentán C 5 H12 Fizikai tulajdonságok • Apolárisak, vízben nem, de szerves oldószerekben és egymásban jól oldódnak. • Molekulatömegükhöz képest alacsony az olvadás- és a forráspontjuk. • Olvadás- és forráspontjuk a szénatom számmal növekszik. • Az alkánok homológ sorának első négy tagja gáz halmazállapotú, a sorozat 5–17. tagja folyadék, a 17-nél nagyobb szénatom számú alkánok szilárdak. • A víznél még a szilárd halmazállapotúak is kisebb sűrűségűek. Kémiai tulajdonságok • Az alkánok reakciókészsége kicsi (par affinis - "kevéssé reakcióképes") • Jellemző reakciója a szubsztitúció (olyan reakció, melyben valamely vegyület egyik atomjának vagy

atomcsoportjának helyébe egy másik atom vagy atomcsoport lép). 2 12. táblázat A szerves vegyületek fő csoportjai a kapcsolódó funkciós csoportok szerint • Tömény szervetlen savakkal és lúgokkal nem reagálnak, de más erélyes reagensekkel szemben sem lépnek reakcióba (erős oxidálószer ). A kozmetikában savas krémek, gyümölcs alapú krémek alapanyagaként használjuk. Izoméria Egy adott összegképletű alkán szerkezete többféle lehet, ha négy vagy annál több szénatomot tartalmaz. Az ilyen alkánok lehetnek egyenes és elágazó szénláncúak is Név Metán Etán Propán Bután Pentán Hexán Heptán Oktán Nonán Dekán Izomerek száma 1 1 1 2 3 5 9 18 35 75 3. táblázat 3 Izoméria fajtái: - szerkezeti (konstitúciós) izoméria: az atomok kapcsolódási sorrendje különbözik. - sztereo izoméria: azonos kapcsolódási sorrend mellett a térbeli elrendeződésük különböző 5. Oxigén tartalmú vegyületek 5.1

Alkoholok Alkoholnak nevezzük azokat a hidroxil vegyületeket, melyek molekulájában a hidroxil csoport(-OH) telített szénatomhoz kapcsolódik. Az alkoholok elnevezése úgy történik, hogy elnevezzük az alapszénhidrogént, majd megadjuk annak a szénatomnak a számát, amelyhez a hidroxilcsoport kapcsolódik, és „–ol”végződést adunk a névnek. A szénláncuk szerint lehet nyíltláncú - egyenes és elágazásos, zártláncú, telített és telítetlen alkohol. Alapnevek : metán CH4 etán C 2 H 6 propán C 3 H8 bután C 4 H10 alap szénhidrogén 1 alap szénhidrogén 2 alap szénhidrogén 3 alap szénhidrogén 4 CH3 -OH metanol CH3 -CH 2 -OH etanol CH3 -CH 2 -CH2 -OH propanol CH3 -CH 2 -CH2 -CH2 -OH butanol 5.11 Értékűség Megmutatja, hogy hány funkciós csoport van a molekulában. Ez alapján megkülönböztetünk egy-, két-, három- és többértékű alkoholokat. 3 12 táblázat Izomerek száma - Egyértékű alkoholok, amelyek egy hidroxil csoportot

(-OH) tartalmaznak. CH3 -CH 2 -OH etanol - Kétértékű alkoholok, amelyek két hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak - HO-CH2 -CH2 -OH etilén- glikol Háromértékű (többértékű) alkoholok, amelyek három vagy annál több hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak. CH2 OH-CHOH-CH2 OH glicerin 5.12 Rendűség Az alkoholok rendűsége azt jelenti, hogy a molekulában a funkciós csoport (-OH), hányadrendű szénatomhoz kapcsolódik. - Elsőrendű, primer alkohol, ha a hidroxil csoport láncvégi szénatomhoz kapcsolódik. Tehát az elsőrendű kötésekben kapcsolódó szénatom 1 másik szénatomhoz kapcsolódik. − ��2 − �� pl.: metán CH4 CH3 -OH metanol - Másodrendű alkohol, láncközi, szekunder alkoholhoz kapcsolódik a hidroxil csoport. A másodrendűekben ugyanez a szénatom 2 másik szénatomhoz kapcsolódik, vagy egyhez, kétszeres kötéssel. - │ −� � − �� , − �� = �� Harmadrendű alkohol, láncközi, tercier alkoholhoz

kapcsolódik a hidroxil csoport. A harmaddűekben ugyanez a szénatom 3 másik szénatomhoz kapcsolódik, vagy egyhez, kétszeres illetve háromszoros kötéssel. │ │ −� − ��, −� � = �� , │ −� ≡ ��, 5.13 Az alkoholok általános fizikai tulajdonságai - Színtelen - Jellegzetes szagú - Legkisebb szénatom számú alkoholok cseppfolyós halmazállapotúak (metanol, etanol, glikol, glicerin) - Egyértékű alkoholok sűrűsége a víznél kisebb (háromértékű glicerin viszont a víznél nagyobb sűrűségű folyadék) - Nagyobb szén atomszámú alkoholok vízben rosszul oldódnak - Poláris oldószerben jól oldódnak (szénatom- és funkciós csoport szám arányától függően) 5.14 Az alkoholok kémiai tulajdonságai Parafinokká redukálhatóak, illetve aldehidekké, vagy ketonokká, majd savakká oxidálhatóak. - Alkoholmolekula gyenge sav - Az alkoholok vizes oldata semleges. - Az észterek alkoholokból és a savakból keletkeznek

egy vízmolekula kilépése mellett. R-OH+ R-OOH ROOR’+ H2 O - Éghetőek széndioxiddá és vízzé égnek el - Primer alkoholok enyhe oxidációja aldehidet eredményez (etanol +rézoxid) - Szekunder alkoholok enyhe oxidációja ketonhoz vezet (propán-2-ol +réz-oxid) 5.2 Fenolok 1. ábra 4 A fenol jellegzetes illatú, színtelen, kristályos szilárd anyag. Dipólusos molekula a molekulák között hidrogénkötések is kialakulhatnak. Az egyik legegyszerűbb aromás vegyület, mert a benzolgyűrűhöz egy hidroxilcsoport kapcsolódik. Köznapi neve: karbolsav Sói a fenolátok 5.3 Éterek 2. ábra Éter5 Az éterek olyan szerves vegyületek, melyek molekuláiban található olyan oxigénatom, mely két szénatomot (szénhidrogéncsoportot) köt össze. 4 5. ábra forrása: http://www.kemiakonyvhu/vegyuletek/fenolhtml 20110607 5 6. ábra forrás: Diisopropyl ethersvg, http://huwikipediaorg/wiki/%C3%89ter %28k%C3%A9mia%29 20110603 , A köznapi nyelvben éternek

nevezzük a dietil - étert. Kitűnő apoláris oldószer, vízben kis mértékben oldódik, savas közegben alkoholra hidrolizál. 5.4 Oxovegyületek (aldehidek, ketonok) 5.41 Aldehidek: Az aldehidek olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában egy vagy több formilcsoport található. −� = � │ Formil - csoport Formaldehid (HCHO): Mérgező , szúrós, kellemetlen szagú gáz. Vízben jól oldódik, vizes oldata a formalin, fertőtlenítő, szagtalanító hatású. Kémiai tulajdonságaik: • Vizes oldatának kémhatása semleges • Alkohollá redukálhatók, karbonsavvá oxidálhatók • Biológiailag fontos reakció az ezüsttükör próba: (Forrás: www.sulinethu/tovabbtan/felveteli/2001/16het/kemia/kemia16html- ezüsttükör próba) A reakciót nem adják olyan aldehidek, amelyekben a formil- csoport közvetlenül aromás gyűrűhöz kapcsolódik! Kozmetikai felhasználása: • • formalin (formaldehid 40%vizes oldata) hexametilén- tetramin (formaldehid

és az ammónia reakciójából keletkezett vegyület) • lysoform (formaldehid káliszappanos oldata) 5.42 Ketonok A ketonok láncközi oxocsoportot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek. Általános képletük: R 1 -CO-R 2 . A képletben szereplő R 1 , R 2 láncokat a keton oldalláncainak nevezzük. 3. ábra Keton 6 6 7. ábra: Fájl: Ketone-displayedpng, http://huwikipediaorg/wiki/Keton 20110621 Legegyszerűbb képviselője, az aceton. Kémiai tulajdonságok: A ketonok másodrendű alkohollá redukálhatók. - Aceton (dimetil- keton) • • • • • Színtelen, jellegzetes, édeskés szagú folyadékok. Vízzel, de apoláris oldószerekkel is korlátlanul elegyedik, Univerzális oldószer Éghető, sőt gyúlékony, tűzveszélyes anyag Szervezetünkben cukorbetegség és alkoholizmus esetén termelődhet, amely mérgező koncentrációt érhet el. 4. ábra Aceton7 Kozmetikai felhasználása: • • dihidroxi-aceton (aceton származéka -

mesterséges barnító szer) kámfor (izoprénvázas keton). 5.5 Karbonsavak Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek karboxil- csoportot (- COOH) tartalmaznak. A funkciós csoport, egy hidroxil- csoport és egy karbonil- csoport építi fel � ∕∕ −� − �� 5.51 Fizikai tulajdonságok: Erős hidrogénkötések miatt, a karbonsavaknak magas az olvadáspontja és a forráspontja. A karboxil- csoport vízmolekulákkal is képes hidrogénkötést kialakítani( -OH csoport miatt), ezért a kis szénatom számú karbonsavak vízben jól oldódnak. A nagy szénatom számú karbonsavak vízben nem oldódnak, de szerves oldószerekben jól oldódnak. 5.52 Kémiai tulajdonságok: 7 - Vizes oldatuknak savas kémhatása van. Szerves vegyületek közül a legerősebb savak a karbonsavak, de gyengébbek a szervetlen savaknál (pl.: HCl, H2 SO 4 ) A karbonsavak saverősség a szénlánc hosszabbodásával csökken. - Nehezen oxidálhatók és redukálhatók, ezért

csak erélyes körülmények között redukálhatók, közvetlenül primer-alkohollá. 8.ábra: . Fájl:Acetone-structuralpng, http://huwikipediaorg/wiki/Keton 20110621 - A hangyasav molekulájában formil- csoport különíthető el, a többi savtól eltérően redukáló szerként viselkedik. Az ecetsav képes elszínteleníteni a brómos vizet, és adja az ezüsttükör-próbát. - Az egyértékű telített és telítetlen karbonsavakat, melyek szénatom száma 10-18 közé esik, zsírsavaknak nevezzük. A telített zsírsavak, a laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav. A telítetlen zsírsavak, az olajsav, linolsav, linolénsav és az arachidonsav. 5.53 Kozmetikai felhasználása: A kozmetikában megkülönböztetünk hámoldó és hámképző savakat (lásd savaknál). A leggyakrabban használt karbonsavak, a hangyasav, ecetsav, tejsav, szalicilsav, karbolsav, glikolsav, borkősav, citromsav, benzoesav, almasav. 5.54 Szappanok Szappanok: a nagy szénatom

számú karbonsavak kálium- és nátriumsói. (pl: nátrium-sztearát, nátrium-palmitát) A szappanok amfipatikus tulajdonságúak, azaz a molekuláikat, jól elkülöníthetjük poláros és apoláris részekre. A vízzel kölcsönhatásba lépve, az apoláros részek, úgy helyezkednek el, hogy minél kisebb felületen érintkezzen a vízzel. Micellák alakulnak ki, amelyben a molekula apoláros része a micella belsejében helyezkedik el, a poláros része pedig a víz felé fordul. A szappanok tehát, amfipatikus tulajdonságuk miatt jó oldószerei ( emulgeátorai) a poláros és az apoláros vegyületeknek is. 5.6 Észterek Az észterek, alkohol és valamilyen sav molekulájából, vízkilépéssel keletkezik. ����� + �′ �� = � − �� − ��′ + �2 � Sav + Alkohol = Észter + Víz A folyamat megfordítható, észter és víz reakcióját, észter hidrolízisnek nevezzük. Az észterek lúgos hidrolízisét elszappanosításnak nevezzük. 5.61

Gyümölcs észterek Kis molekulájú alkoholoknak kis molekulájú karbonsavakkal alkotott észterei. Színtelen, folyékony, jellegzetes illatú anyagok a kozmetikában főleg illatosításra használják. 5.62 Zsírok, olajok (Gliceridek) A glicerinnek, a telített illetve telítetlen10-18 szénatom számú karbonsavakkal (zsírsavakkal) alkotott észterei. Az élő szervezet tápanyagai. A zsírban oldódó vitaminok- A,D,E,K, F vitaminok és a Q10 koenzim oldószerei. A palmitinsav, sztearinsav olvadáspontja 25Co felett van, míg az olajsavé 25Co alatt van. A zsírokban sok a telített zsírsav (palmitinsav, sztearinsav) ezért szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajokban főleg telítetlen zsírsavak(olajsav, linol -, linolén -, arachidonsav) vannak, ezért folyékonyak. A kozmetikai gyakorlatban hatóanyagok kinyerésére, emulziók előállítására, hatóanyagok-vitaminok oldószereként felhasználásra kerülnek a növényi-, és állati zsírok olajok.

Zsírok, olajok kémiai tulajdonságai: • Lúgos közegben alkotórészeikre bonthatók, alkohol és sav sója keletkezik • A zsírok és az olajok lúgos hidrolízise során szappanok keletkeznek • Aldehid-, és a keton avasodás. • A zsírok és az olajok vízben nem oldódnak. 5.63 Viaszok Nagy szénatom számú alkoholok és nagy szénatom számú zsírsavakkal alkotott észterei a viaszok- mivel az apoláris rész dominál, ezért vízben oldhatatlanok. A viaszok fehér – sárgás színű, zsíros tapintású, szilárd halmazállapotú anyagok. Kozmetikában a fehér-, és a sárga méhviasz, gyapjú viasz, montán viasz, karnauba viasz kerül felhasználásra. 1. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Csoportosítsa az anyagi rendszereket részecske nagyság alapján! 1.

1. Feladat Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Liofil, liofób, hidrofil, hidrofób 2. 3. feladat Milyen halmazállapotokat ismer? Írja le a halmazállapot változásokat 3. 4. feladat Sorolja fel a periódusos rendszer csoportjait! 4.

5. feladat Írja le a víz disszociációját és vezesse le a pH folyamatát! 5. 6. feladat Csoportosítsa a kozmetikában alkalmazott savakat! Írja le a vegyjelüket is! 6. 7. feladat Csoprtosítsa az alkoholokat rendűség szerint! 7.

8. feladat Milyen oxigén tartalmú vegyületeket ismer? 8. 2. MEGOLDÁSOK 1. feladat Az anyagi rendszerek csoportosítása a felépítő részecskék nagysága szerint: 1. Homogén rendszerek- 1 nm. kisebb közötti részecske nagyság 1.1 Elemek ( egy komponensből áll) 1.2 Vegyületek ( egy komponensből áll) 1.3 Elegyek (több komponensből áll) 2. 2.1 2.2 - Heterogén rendszerek Kolloid rendszer. - 1- 500nm közötti részecske nagyság (több komponensből áll) Durva diszperz rendszer - 500nm nagyobb részecske nagyság- (több komponensből áll) 2. feladat Liofil –zsírt kedvelő

Liofób- zsírtaszító Hidrofil- vizet kedvelő Hidrofób- vizet taszító Liofil= Hidrofób Liofób= Hidrofil 3. feladat Halmazállapotok lehetnek: - gázhalmazállapot (gáz, gőz) - nincs állandó alak és térfogat - folyékony halmazállapot (folyadék)- van állandó térfogat - szilárd halmazállapot (szilárd)- van állandó térfogat és alak - plazma halmazállapot (gázhalmazállapotból keletkezik, az atomok és molekulák ionizációja révén) - Szilárd anyagból hőmérsékletemelkedéssel (olvadás) lesz folyadék és hőmérséklet csökkenéssel (fagyás) szilárd halmazállapotú lesz. - Folyadék halmazállapotból hőmérsékletemelkedéssel (forrás, párolgás) lesz gáz és hőmérséklet csökkenéssel (kondenzáció, lecsapódás) gázból folyadék halmazállapotú lesz. - - Szilárd anyagból hőmérsékletemelkedéssel (szublimáció) lesz gáz és hőmérséklet csökkenéssel (kondenzáció, lecsapódás) gázból szilárd halmazállapotú lesz. -

Gázhalmazállapotból ionizációval elérjük a plazma állapotot. 4. feladat A periódusos rendszer függőleges oszlopait csoportnak nevezzük, I-től VIII-ig számozzuk. I. Alkálifémek II. Alkáli földfémek III. Fölfémek IV. Szén csoport elemei V. Nitrogén csoport elemei VI. Oxigén csoport elemei VII. Flór csoport elemei VIII. Nemesgáz csoport elemei 5. feladat A víz disszociációja: H2 O + H 2 O H3 O+ + OH – pH. érték leírása: Ez az egyensúly mindig fennáll tiszta vízben, ezért erre felírhatunk egy egyensúlyi állandót: [�3 �+] ∗ [� � −] �= [ �2 �]2 A vízmolekulák koncentrációja nem változik meg számottevően. Így a víz koncentrációját - 25 °C-on- szintén állandónak mondjuk, mert a disszociált vízmolekulák száma elhanyagolható. Ezért felírható: � ∗ [ �2 �]2 = [ �3 �+ ] ∗ [�� − ] −14 10 � ��� 2 � = �� = [�3 �+ ] ∗ [ �� −] 3 �� [�3 �+ ] = [��

−] = 10−7 ��� ��3 �� = −�� ��−� [�� �+] 1 pH egység változás 10-szeres H3 O+ koncentráció-változást jelent 6. feladat I. Hámoldó savak 1.1 Szerves hámoldó savak 1. 2. 3. 4. 5. 1.2 Hangyasav- HCOOH Ecetsav- CH3 COOH Tejsav- CH3(CHOH)-COOH Szalicilsav- C 6 H4 (OH)-COOH Glikolsav CH 2 (OH)- COOH Szervetlen hámoldó savak 1. Sósav – HCl 2. Kénsav- H2 SO 4 3. Salétromsav -HNO 3 ll. Hámképző savak 1.1 Szerves hámképző savak 1. Csersav 1.2 2. Borkősav- HOOC (CHOH) 2 COOH 3. Citromsav - C 3 H4 (OH)(COOH) 3 4. Almasav- CH 2 - CH- (OH) -(COOH) 2 Szervetlen hámképző savak 1. Szénsav- H2 CO 3 2. Bórsav- H3 BO 3 • MEGOLDÁSOK 7. feladat Értékűség Megmutatja, hogy hány funkciós csoport van a molekulában. Ez alapján megkülönböztetünk egy-, két-, három- és többértékű alkoholokat. - Egyértékű alkoholok, amelyek egy hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak. CH3 -CH 2 -OH etanol -

Kétértékű alkoholok, amelyek két hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak HO-CH2 -CH2 -OH etilén- glikol - Háromértékű (többértékű) alkoholok, amelyek három vagy annál több hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak. CH2 OH-CHOH-CH2 OH glicerin 8. feladat - Alkoholok Fenolok Éterek Oxovegyületek (aldehidek, ketonok) Karbonsavak Észterek 3. irodalomjegyzék Bodonyi Ferenc- Dr. Pitter György: Kémiai összefoglaló- Műszaki könyvkiadó, 1993 Bodor Ferencné: Kozmetikai anyagismeret I-II.- Műszaki könyvkiadó, 1995 Halmos Judit: Kozmetikai anyagismeretek jegyzet- Ligandum Bt.- 2008 Jókainé Szatura Zsuzsanna : Előadásanyag - Élelmiszermérnök BSc levelező hallgatóknak 2005/2006 Erdey-Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. 2 kiadás Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963 Sánta Csaba: Általános kémia // vázlatok // www.sulinethu : Tyndall jelenség 20110704 www.ochbmehu/ifj-nagy/Kemia-ii/Szk-3doc 20110611

www.edulinehu/segedanyagtalalatokaspx/letolt/5403- Oxigéntartalmú szerves vegyületek, 2011 0610 http://hu.wikipediaorg/wiki/Keton 20110621 www.sulinethu/tovabbtan/felveteli/2001/16het/kemia/kemia16html- ezüsttükör próba AJÁNLOTT IRODALOM Bodonyi Ferenc- Dr. Pitter György: Kémiai összefoglaló- Műszaki könyvkiadó, 1993 Bodor Ferencné: Kozmetikai anyagismeret I-II.- Műszaki könyvkiadó, 1995 Halmos Judit: Kozmetikai anyagismeretek jegyzet- Ligandum Bt.- 2008