Történelem | Tanulmányok, esszék » Urbán Adrienn - A zsidóság története

A ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE 1. BEVEZETÉS – TÉMAINDOKLÁS 4 2. A ZSIDÓSÁG EREDETE 7 3. RÖVID BETEKINTÉS AZ EURÓPAI ZSIDÓK HELYZETÉBE . 12 3. 1 FRANCIAORSZÁG 12 3. 2 OLASZORSZÁG 14 3. 3 MAGYARORSZÁG 15 3. 3 1 A magyar zsidók bevándorlása Izraelbe 15 3. 3 2 Magyarországi zsidó iskolák 16 4. ZSIDÓ SZOKÁSOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NAPJAINKBAN . 27 4. 1 AZ ÉTKEZÉS TÖRVÉNYEI 28 4. 2 A ZSIDÓ ÜNNEPEK 33 4. 3 AZ ÖLTÖZKÖDÉS 40 5. ZÁRÓGONDOLATOK . 42 6. FELHASZNÁLT IRODALOM . 44 7. MELLÉKLET 45 1 MELLÉKLET . 45 2. MELLÉKLET 46 3. MELLÉKLET 47 4. MELLÉKLET 48 5. MELLÉKLET 50 6. MELLÉKLET 51 2 „ Van egy magányos folyó az emberiség óceánjának mélyén. Az emberi csábítások leghatalmasabb áradata közepette sem önt ki, s a legádázabb kegyetlenkedések tüze, még ha kétszer szították is fel a vallási fanatizmus kemencéjében, sem képes kiszárítani, bár hullámait hétezer éve mártírok vére festi vörösre. A világ

történetének hajnali szürkületében ered, s torkolata valahol az örökkévalóság árnyai között van. Ez sem vegyül össze a körülötte hömpölygő hullámokkal, s a határvonal, amely elválasztja nyugtalan habjait az emberiség közönséges vizeitől, szintén tisztán látható szabad szemmel. Ez a zsidó nép” /Ismeretlen költő / 3 1. BEVEZETÉS – TÉMAINDOKLÁS Nem születtem vallásos családba, nem részesültem vallásos neveltetésben, életem során mégis közel kerültem Istenhez, s ma már elmondhatom, hívő ember vagyok. Megismerkedtem a Biblia tanításaival, melyeket többé-kevésbé el is fogadok. Több vallási ágazat alapja a Biblia, többek között a zsidó vallásé is, hiszen az Ószövetség tartalmazza a zsidók és vallásuk, a judaizmus szent iratait. Mégis, mennyire más szokások, hagyományok és életmód különbözteti meg a zsidókat és például a keresztények életét. Dolgozatom témája a zsidóság, de

nem a vallás alapos bemutatására törekszem, hiszen ezt a témát egy ekkora terjedelmű dolgozatban bemutatni nem lehet. Mindazonáltal egy-egy fejezetben utalást teszek rá, hiszen a hagyományok és a szokások hátteréül szolgál. Nem is a zsidók történetét dolgoztam fel, bár eredetükről érintőlegesen szó esik majd a dolgozat elején. Maga a téma azonban akkora, hogy több százoldalas könyvé kerekedne. A témát nem szűkíthetem le pusztán az izraeli zsidók életének bemutatására, hiszen azon kívül is élnek – viszonylag nagy számban – szinte minden országban. Többek között ez is közre játszhatott, hogy hagyománykövetésük kötelékei itt-ott meglazultak, bár vannak csoportjaik, akik a mai napig is megőrizték hagyományaikat, tradícióikat s ez a mindennapokban nyilvánul meg. Dolgozatom egy olyan népcsoport mai életmódját vizsgálja, mely kiinduló pontja lett a világ egyik legnagyobb vallásának – a

kereszténységnek. Egy népcsoport, mely próbál beilleszkedni egy-egy 4 társadalomba, mégis saját szemlélete és saját törvényei szerint irányítja életét. Egy népcsoport, melyet még a Holocaust sem tudott eltörölni, sőt erősebbé kovácsolta. Egy népcsoportról, mely a zsidóság bélyegét viseli évezredek óta. Hogyan képesek mégis annyi megmérettetés után még ma is összetartani? Mi az, ami összekovácsolja őket? Hogyan sikerül egy-egy társadalomba beilleszkedniük? Mennyire tudja egy zsidó hagyományait és a tradíciókat megtartva megtalálni önmagát a társadalmak bábeli zűrzavarában? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Megpróbálok betekintést nyújtani az európai zsidók mindennapjaiba, kiemelt helyen a magyarországi zsidókkal foglalkozom. Hazánkban a vizsgálatom a zsidó iskolák helyzetétől kezdve a zsidó szokások és hagyományok jelenlétéig terjed. Információkat az Országos Rabbiképző –

Zsidó Egyetemtől és a Lauder Jahve Zsidó Közösségi Iskolától kértem az oktatás színteréről. Szintén levélben fordulta, a szolnoki Izraelita Hitközösséghez, tőlük inkább a zsidóság mindennapjairól kértem információkat. Dolgozatom a koncentrikusság elve szerint építette fel, az egyetemes zsidóság eredetétől indulva a zsidók mindennapjaiba érkezünk. Külön foglalkozom a magyarországi zsidó iskolákkal, mennyire más légköre, struktúrája van. Láthatjuk, hogy mennyire jelen van az összetartás egyegy intézményen belül is Vizsgálom a zsidó ünnepek tartalmát is, nagyon izgalmas felfedezés volt, hogy habár egyik-másik ünnepük elnevezése azonos a mienkkel, mégis mennyire más gyökerekről származtathatók az ő ünnepeik. Az étkezési szokásaik is jellegzetesek, 5 szeretnék egy kissé részletesebb képet mutatni a zsidó étkezésről, arról, hogy mi adja ezt a különlegességet. Az öltözködés jelenlegi helyzetéről

is szót ejtek, hiszen ki ne ismerné azt a jellegzetes kis fejfedőt, mely azonnal elárulja viselője hovatartozását. Dolgozatomból kitűnik a zsidók életének mássága. A másságot általában negatív értelmében használják, esetünkben azonban ez szimpatikus is lehet. 6 2. A ZSIDÓSÁG EREDETE A zsidó nép ősei Ábrahámtól származnak. „És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségül, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak teutánad. És adom tenéked és a te magodnak te utánad a te bujdosásod földét, Kánaánnak egész földét, örök birtokul, és Istenök lészek nékik.” 1 Eredetük alapján a zsidók mindig egy család tagjainak tekintették magukat, tehát ez az erős kötödés – ami ma is jellemzi őket – már a kezdetektől megfigyelhető. S bár a vallás az, ami összefűzi őket, mégis az emberek színes palettáját

fogadja magába ez a nép. De nem csak ezért különleges a zsidó nép, van valami, ami igazán megkülönbözteti őket a többi néptől. S ez nem más, mint Izrael Istennel kötött szerződése. „Mert szent népe vagy te az Úrnak, a te Istenednek, és az Úr választott téged, hogy légy néki tulajdon népe minden nép közül, amelyek a föld színén vannak.” 2 Ennek a szövetségkötésnek a jelképe a körülmetélés. A zsidók évszázadokon keresztül tartották magukat ehhez a hagyományhoz, nem csak egészségügyi szempontból tartották fontosnak, hanem azért, mert ez az Isten és Izrael közötti örök szövetség jele. 1 2 Mózes 17: 7 - 8 V Mózes 14: 2 7 „Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánad való magod között: minden férfi körülmetéltessék nálatok. És metéljétek körül a ti férfi testetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek

való szövetségnek jele. Nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél, akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, a ki nem a te magodból való. Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a te pénzeden vett, és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken. A körülmetéltetlen férfi pedig, a ki körül nem metélteti az ő férfi testének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közül, mert felbontotta az én szövetségemet.” 3 A zsidó vallás az egyedülvaló, túlvilági istenbe vetett hitet hirdeti. A hagyományok szerint a sajátos izraeli vallás alapítójának Mózes tekintendő. „Most azért eredj, elküldelek téged a Fáraóhoz, és hozd ki az én népemet. az Izráel fiait Égyiptomból Mózes pedig monda az Istennek: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a Fáraóhoz és kihozzam az Izráel fiait Égyiptomból? És

felele: Én veled lészek! És ez lesz a jele, hogy én küldtelek téged, hogy mikor kihozod a népet Égyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni az Istennek.” 4 3 4 I Mózes 17: 10 – 14 I Mózes 3: 10 – 12 8 Mózes történelmi jelentősége abban érhető tetten, hogy népének olyan istent adott, akit kizárólag kellett imádniuk. Mózes azonban nem csak népi istent teremtett, hanem népet is, mely egy szilárd egységgé olvadt. A hétköznapokban a héber, izraelita és zsidó kifejezések sokszor rokonértelműek, egymással helyettesíthetőek. „A Biblia Ábrahámot ivríként – héberként – említi, talán mert az Eufrátesz-folyam túlsó (keleti) partjáról jött, az „ivri” pedig azt jelenti: „túlparti”. Izrael Jákobnak, Ábrahám unokájának új neve volt, ezért nevezik tizenkét fiát és azok leszármazottjait Izrael gyermekeinek, izraelita nemzetnek vagy népnek. A zsidó szó Judának, Izrael fiának, a tizenkét törzs közül a

legtekintélyesebbnek a nevéből ered. Ezen a néven vált ismertté az egész nép Izrael Északi Királyságának i.e 722-ben bekövetkezett bukása után, amelynek tíz törzse esett áldozatául, s amelyet csak Judeai Királyság alattvalói éltek túl. Ezért nevezik ma a népet zsidónak, hitét judaizmusnak, nyelvét hébernek, országát pedig Izraelnek.” 5 A zsidó nép a kezdetektől fogva egy üldözött nép volt, akár a Mózes kori zsidókat nézzük, akár középkorba lépve követjük nyomon életüket: a 12. századtól kezdve megszégyenítő megkülönböztetésekben részesítették őket, s többször próbálták őket lemészárolni, kiűzni. Egyenjogúságukat elsőként a 17. században ismerték el az északamerikai 5 gyarmatokon, az európai Hayim Halevy Donim: Zsidónak lenni 18. P 9 országokban pedig a polgári forradalmak idején váltak teljes jogú állampolgárokká. Aztán a fasizmus idején mindent felülmúló

kegyetlenkedést szenvedtek el, melynek során több millió zsidót pusztítottak el, legtöbbjüket a koncentrációs táborokban. A zsidóüldözés hatására létrejött cionista mozgalomnak köszönhetően az 1990-es évektől kezdve megindult a zsidók bevándorlása Palesztinába. 1917-ben, az úgynevezett Balfour-deklaráció létrejötte 6 megnyitotta a zsidók számára a tömeges vándorlást. 1948ban a régi Palesztina egy részén megalakult Izrael zsidó állama Nemrégiben történelmi jelentőségű eseménynek lehettünk tanúi: II. János Pál pápa a Szentföldre látogatott. Ehud Barak izraeli kormányfő üdvözölte a pápa Szentföldi zarándokútját, amelyet a keresztények és a zsidók kapcsolatának történelmi fordulópontjaként értékelt. „Nagyon fontos, hogy a keresztény világban javuljon az Izraelhez való viszony, amelyet még időnként antiszemita felhang is jellemez.” 7 Ezer Weizman izraeli államfő igen meleg szavakkal

méltatta azt a tevékenységet, amelyet a pápa az antiszemitizmus ellen fejt ki, és kijelentette: „Izrael nagyra értékeli, hogy a pápa bocsánatot kért a zsidó nép ellen a katolikus egyháznevében elkövetett bűnökért, és hogy elismerte a katolikus tanítás zsidó gyökereit.” 8 II. János Pál pápa látogatásának külsősége, légköre éles ellentétben áll az 1964-es pápai látogatással, amikor is VI. Pál egyszer sem ejtette ki Izrael állam nevét. Balfour-deklaráció: az angol mandátummá vált Palesztinába megnyitották az utat a nagymérvű zsidó bevándorlás számára. 7 Magyar Nemzet 2000. március 23 8 Magyar Nemzet 2000. március 24 6 10 A keresztény-zsidó kapcsolatok szemszögéből a holokauszt megemlékezés a Jad Vasemben volt a pápa látogatásnak csúcspontja. Az intézetben Ehud Barak izraeli miniszterelnök fogadta az egyházfőt, és hangsúlyozta, hogy II. János Pál pápánál senki nem tett többet a

zsidókeresztény megbékélés érdekében, amelynek folyamatát XXIII János Pápa indította el. „A pápa látogatása mérföldkő lesz a megbékélés útján”- mondta. Barak ígéretet tett, hogy Izrael továbbra is minden vallás híveinek lehetővé teszi Jeruzsálem szent helyeinek szabad megközelítését. 11 3. RÖVID BETEKINTÉS AZ EURÓPAI ZSIDÓK HELYZETÉBE A történelem évezredeinek folyamán a zsidó nép hosszú vándorutat tudhat maga mögött. Ennek köszönhetően a Föld szinte minden országában élnek, megpróbálkoznak beilleszkedni egy-egy adott társadalomba. A holokauszt borzalmai után az üldözött zsidó népnek mindent újra kellett kezdenie. Itt is megmutatkozik a zsidók akaratereje, kitartása, élni akarása. S ha a magyarországi zsidók helyzetét nézzük, bizony sokáig nem voltak kedvező körülmények között. Természetesen más országokban sem volt ez másként. Vitalitásuk, összetartozásuk, egymás

iránti tiszteletük és szeretetük azonban minden akadályon átsegítette őket. A ma felmerülő akadályokkal szemben ugyanezekkel az elvekkel védekeznek s találják meg ma is a helyüket. Mennyire sikerült helyzetüket megszilárdítani egy-egy európai országban? Milyen problémák állják az útjukat jelenünkben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ néhány konkrét európai példa bemutatásával. 3. 1 Franciaország 1989 nagy változást hozott a franciaországi zsidók életében, mintegy sokkolva őket. Feltaláltak egy új fogalmat az identitással kapcsolatban: a demokratikus rendszerben élő zsidó közösségét. A zsidók újra francia állampolgárokká lettek, akik 100 % - os elkötelezettséget vállaltak a haza ügyeiben, s közben a jogot formálhattak – persze önkéntes alapon 12 és jelképesen – egy másik közösségi hovatartozásra is: beletartozhattak a helyi zsidó közösségbe vagy akár az Izraellel fennálló

kapcsolatrendszerbe. Shamuel Trigano szerint ami most a zsidó közösségekre nehezedik, nem a pluralizmus, hanem az egyesülésből fakadó kérdések. Szerinte a zsidó közösségek szétesőben vannak, melyeket sem a judaizmus, sem a cionizmus nem képes összefogni. Véleménye szerint ma Európában 3 zsidó identitást különböztethetünk meg: - Az identitás alapja a zsidó nép történelmi szerepe és kontinuitása, az önazonosság hangsúlyozottan az emlékezés funkciójára alapul: a történelem összes mártírjára, és különösképpen a Soára. 9 - Az identitás a vallás előírásainak és parancsainak a szigorú betartásán alapszik, kevés érdeklődéssel akár a körülöttük levő világra, akár a zsidók közös életére. - A történelmi-politikai identitás a zsidók áldozatszerepének az örökségére épül, és nem egy olyan felfogásra, amely sok-sok pozitív jelentésből fonódna össze. Ez a három identitásfajta arra enged

következtetni, hogy a zsidóságon belül megfigyelhetünk egyfajta rétegeződést. Mi az, ami összetartotta a zsidóságot a történelem folyamán? A Tóra, mely jelenleg is központi helyen szerepel, a zsidók egymás közötti 9 Soá: a holocaust héber megfelelője 13 összetartása és persze az, hogy sikerült megtalálniuk annak módját, hogy hogyan közvetítsék a judaizmust a nem-zsidó környezet felé. S mi tarthatja egyben a zsidóságot ma? Az, ha az európai zsidók összefognak és együttműködnek egymással mindenféle téren. 3. 2 Olaszország Itália nagy hagyományú zsidó közösségében megnőtt a feszültség a régi vágású, toleránsabb vezetők és az elmúlt évtizedekben betelepült ultra-ortodoxok között. A viták a betérés kérdésében éleződtek ki, központi kérdéssé a zsidó apától és nem zsidó anyától született gyermek státusza került. A konfliktust kiváltó ok az volt, hogy a közösség iskolája különböző

okokra hivatkozva bezárta kapuit azok előtt a gyerekek előtt, akiknek az édesanyjuk nem zsidó és nem is akar betérni. Korábban nem volt ilyen probléma, ilyen esetekben az apa indítéka volt a döntő: ő tagja volt a hitközösségnek és gyermekét is szerette volna ezen normák szerint nevelni. Milánó főrabbija, Giuseppe Laras azzal magyarázta a döntés jogosságát, hogy a vegyes házasságban élő szülők (zsidó apa, keresztény anya) nem tudnak olyan otthont teremteni, amelyben a parancsolatokat maradéktalanul be lehet tartani. Ezért kell elvárni, hogy az anya is zsidó legyen, mert csak így hihető, hogy a megfelelő légkör megteremtése megvalósul. Az itáliai rabbik doyenje, Elio Toaff nem volt jelen azon az összejövetelen, ahol a fenti döntés született. Szerinte nem szabad a konkrét tényektől függetlenül döntést 14 hozni: bizonyos esetekben akkor is betérhet egy gyermek, ha az anyja nem zsidó. 3. 3 Magyarország Tovább maradva

Európában térjünk rá a magyarországi zsidók helyzetére. A hazai zsidók döntő többsége a 19. század óta magyarosodni és asszimilálódni törekszik. Mégis, folyamatosan jelen volt a zsidó identitás megfogalmazásának igénye is, s ennek részeként az „őshaza”, Izrael iránti érdeklődés. A zsidókat, bárhol éljenek is, a „hazatérés” gondolata is foglalkoztatta. Néhány zsidó időnként visszatért a Szentföldre, hogy ott élje le utolsó éveit és ott temessék el, tömeges visszatérésre, letelepedésre és egy független zsidó állam létrehozására nem törekedtek egészen a 19. század utolsó évéig 3. 3 1 A magyar zsidók bevándorlása Izraelbe A magyar zsidók is lehetőséget kaptak, hogy Izraelbe letelepedhessenek, s ezt sokan igénybe is vették. A vándorlás több hullámban történt. Az első nagyobb arányú modern kori magyarországi bevándorlás a 19. század 71-es éveire tehető Ezek a bevándorlók

alapították Petach Tikvát, s fontos szerephez jutottak fejlesztésében. 15 a korabeli mezőgazdaság A 19. század végén érkezett második hullám a vallási életbe hozott új színt, ők alapították a magyar házakat – a Baté Hungarimot. A magyar zsidók tömegesen a Holocaust után, az állam kikiáltásának idején jelentek meg Izraelben – ez volt a harmadik hullám. A vészkorszak sokakban átértékeltette az asszimiláció megítélését, s a túlélők tömegesen keresték jövőjüket az új zsidó államban. Az 1956-os forradalom után újabb húszezer magyar bevándorló érkezett a Szentföldre, főként olyanok, akik már előzőleg is foglalkoztak a kivándorlás gondolatával, de 1949-ben bent rekedtek Magyarországon a nyugati határ lezárásakor – negyedik hullám. 1967-ben megszűnt a diplomáciai kapcsolat Magyarország és Izrael között, mégis folyamatosan érkeztek magyar ajkú bevándorlók az őshazába. Húsz év után –

1987-ben – újra működésbe lépett a hazai izraelita külképviselet s továbbra is több százan térnek haza a Szentföldre. Ma Izraelben több mint 200 ezer magyar ajkú lakos él, akik saját újságokkal rendelkeznek, saját rádióműsoruk és könyvesboltjaik vannak. 3. 3 2 Magyarországi zsidó iskolák A Szentföldre hazatérők hitüknek és elveiknek megfelelő életet élhetnek, igényeik szerint alakíthatják sorsukat. De mi a helyzet a hazai zsidókkal? Milyen lehetőségeik vannak nekik? 16 Az iskola a második szocializációs színtér egy gyermek életében, mely meghatározza és befolyásolja a gyermek további életét. Dolgozatom készítésekor kíváncsi voltam arra, hogy jelenleg van-e lehetőség hazánkban arra, hogy egy-egy zsidó család gyermekét zsidó iskolába járassa, ezzel is biztosítva a zsidószokások és hagyományok kontinuitását. A magyarországi zsidó elemi és középiskolai oktatás jelentős múltra tekinthet

vissza. 1919-ben a Pesti Izraelita Hitközösség Alapítványi Leánygimnáziumában folyhatott az oktatás. A kezdeti gondok után 1929 és 1939 között a zsidó oktatás fénykorát élte, melyet magas osztálylétszámok, remek pedagógusok és széleskörű szülői együttműködés jellemzett. 1939-44-ig az iskolák egyre nehezebben álltak ellen a zsidó üldözésnek, a második világháború alatt pedig olyan veszteség érte a zsidó oktatást, mely szinte teljesen lehetetlenné tette a további iskolai életet. A második világháború után a zsidó oktatás az Anna Frank Gimnáziumban folyhatott középiskolai szinten, melynek neve mára Scheiber Sándor Általános és Középiskolára változott. Nemrégen egy felmérést végeztek a magyarországi zsidó iskolákat illetően, melyben 3 iskolát vizsgáltak: 1. Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola, 2. Wesselényi utcai Mszoret Avot Amerikai Alapítványi Iskola, 3. Anna Frank Gimnázium (a Középiskola)

17 mai Scheiber Sándor Ált. és A Lauder és az Amerikai Alapítványi Iskola 1989 után újonnan induló iskola volt, az új életre kelő Anna Frank Gimnázium pedig nem nyújthatott vonzó modellt a másik két iskolának. Az 1989-es évet megelőző időszakban az Anna Frank Gimnázium nem tudta biztosítani azt a színvonalas oktatást, melyre hivatott lett volna, mert a 60-as évekre a zsidó tudatú réteg elhagyta hazánkat, a színvonalas oktatást igénylő tanárok és diákok nem törekedtek ide, az akkori tanári kar és a „jobb híján” odajáró diákok pedig nem tudtak egy összefogó csapatot alkotni. Az éledező Anna Frank Gimnázium vezetői nem kívántak meg a mai kor normáitól eltérő magatartásformákat például az öltözködésben vagy a nemek elválasztásában. A hitoktatás gépies volt: a Biblia, a zsidó liturgia és az ünnepek adták a gerincét. Ma a magyarországi Hitközösségek Szövetsége által fenntartott intézmény

tárgyi és személyi feltételei vonatkozásában is alkalmas arra, amelyre az „egykori Anna Frank Gimnáziumként” kellett volna megfelelnie. Tanulói összetétele az elemi iskolás korosztálytól az érettségiző diákig megtestesíti a magyarországi zsidó gyerekeket, akik az iskolába való belépéstől az érettségi vizsgáig tanulnak vallástant és ivrit nyelvet, valamint ünneplik a zsidó ünnepeket, megélik a zsidó hétköznapokat. Az Amerikai Alapítványi Iskola a külföldön élő ortodox zsidóság kezdeményezésére jött létre. Az ő felfogásuk szerint az volt a siker, ha a fiatal elfogadta az ortodox felfogást, és abba a közösségbe lépve azonosult azzal. A magyar közismereti tárgyak másodlagosak voltak 18 Ennél az iskolánál volt megfigyelhető a modern életformától való teljes elzárkózás, mely egyfajta reagálás volt a modern világból érkező impulzusokra. Elevenen élt a kóser étkezés, a száz évvel ezelőttinek

megfelelő öltözködés és természetesen a serdülő fiatalok szétválasztása. Mindez azonban idegenkedést és ellenszenvet váltott ki sok magyarországi szülőből és pedagógusból egyaránt. Mindezt az iskola vallási vezetése megfejelte azzal, hogy a származást igazoló okiratokhoz kötötte az iskolába járást. Ennek hatására a tanárok 1992-ben sztrájkot hirdettek – egy napig nem volt tanítás az iskolában. A konfliktusok végül is enyhültek, a felek közeledtek egymás felé. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát a Világi Zsidó Iskola Alapítvány hívta életre 1990-ben. Az alapítvány célja az volt, hogy egy olyan iskolát hozzanak létre, mely biztosítja az egyetemes, ezen belül hangsúlyozottan a magyar és a zsidó kulturális értékek minél magasabb színvonalú átadását mindazon gyermekek számára, akik vállalják ezen kultúra megismerését. Levélben fordultam segítségért a Lauder gimnáziumának

igazgatójához, Dr. Ujj Jánoshoz, aki készségesen segített, válaszolt minden kérdésemre, segítségével teljes képet kaptam a gimnáziumban folytatott oktatásról. (1 – 2 melléklet) Levelemmel együtt négy kérdésből álló kérdőívet is elküldtem. Az iskola igazgatója megfogalmazása szerint azonban egy zsidó iskolában nem illik ilyen kérdéseket feltenni. A 3 mellékletben erre konkrét utalás is található Az intézmény három nagy egységre tagolódik: 19 1. Az óvoda 3-6 éves gyerekek számára négy, egyenként 20 fős csoportban biztosít gondoskodást, a gyerekek fejlődését segítő környezetet. A nevelési program a zsidó hagyományokhoz kapcsolódó játékos foglalkozásokkal egészíti ki a magyarországi foglalkozásokat. Légkörében, módszereiben fokozottan törekszik a személyiség-központúságra. Az óvodából fokozatosan segítik a törésmentes átmenetet az iskola felé. 2. Az elemi iskola hat évfolyama

alapozó szakasz, amely egy életen át fontos szerepet játszik a tanuláshoz való viszony kialakításában. Az első három év az alapképességek fejlesztésén túl a gyerekek, és személyiségük, képességeik minél alaposabb megismerését, fejlesztését, tanulási és együttműködési motivációjuk növelését szolgálja. Ennek megfelelően a harmadik év végéig - egész napos formában - az osztályokat vezető tanítópár mellett évfolyamonként egy-egy speciális pedagógus munkáját biztosítják. Ő foglalkozik a túlságosan lemaradókkal vagy a túlságosan „előrehaladókkal” a „más” gyerekekkel. A második három év során már egyre több szaktanár bevonásával tanítanak. 3. A középiskola hat évének belső tagozódásában szintén két szakasz különül el. Az első három évben a tanulók korszerű alapműveltséget szerezhetnek. Az utolsó 2-3 év a specializálódás időszaka, mikor egyre nagyobb arányban kerülnek

előtérbe az úgynevezett fakultás tárgyak, mód nyílik az érdeklődés szerinti differenciálódásra. Az iskola végső célja a gimnáziumi érettségi megszerzése, 20 felkészítés felsőfokú lehetőségének tanulmányokra biztosítása. Az iskola és/vagy tantárgyi szakképzés rendszerében szerepel a judaisztika (zsidó tradíciók) és héber (ivrit) tantárgy. Az iskola céljában meghatározottak szerint „iskolánk vállalja zsidó hagyományok, értékek és a zsidó történelemhez, kultúrához kapcsolódó tudásanyag közvetítését, segítséget nyújt az identitás vállalásához”. Az iskola célul tűzte ki, hogy a tradíciók tanítása során olyan tudást, ismeretet, Magyarországon Fontosnak élményt, egy tartják egész az érzéseket nemzedék útmutatást a közvetítsen, életéből zsidó melyek kimaradtak. közösség felé. Az iskola nem vallási alapon áll, ám a zsidó kultúra, hagyomány, történelem erős

szálakkal kötődik a vallási szokásokhoz, az ünnepekhez vagy a zsinagóga életéhez. Fő feladatuknak tekintik azt, hogy többek között a régi szokásokat tartalommal, meghitt élményekkel töltsék fel. Szukkot ünnepén a judaisztika órát a sátorban hallgatják a tanulók, Pészachkor a hagyomány előírta módon maceszt sütnek, Tuki Svát ünnepén fát ültetnek, péntek délután gyertyát gyújtanak. A judaisztika tárgy középpontjában a zsidó művelődés története, vallásismeret áll. A judaisztika, zsidó tradíció tantárgyakat a kezdetektől a 12. évfolyam végéig tanítják Fakultáció keretében lehetőség nyílik az ismeretek szélesítésére, elmélyítésére például holocaust, szociális munka, hagyományos zsidó irodalom, zsidó 21 konyha témakörökben. E tantárgyakból is lehet érettségi vizsgát tenni. A héber nyelvet (ivrit) a harmadik évtől kezdve heti négy órában alapfokon sajátítják el, melyről a 9. évfolyam

végén adnak számot A 10. 11 és 12 évfolyamon fakultatív keretek között folytathatják a héber-ivrit nyelvi ismeretek gyakorlását. Egyedi jelleget ad az iskolának, hogy az elemi tagozaton nincs osztályozás, ettől a pedagógusok és a gyerekek hatékonyabb együttműködését várják. Mindezek mellett természetesen van rendszeres értékelés: negyedévenkénti megbeszélés a szülőkkel, és félévenként történik a gyermek írásbeli szöveges értékelése. A középiskolában már az értékelés szerves részét képezik az osztályzatok. A félévenkénti írásos értékelés mellett itt is megvannak a szülői megbeszélések, hiszen fontosnak tartják a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartást. Mindezek alapján elmondható, hogy a Lauder Iskola átmenetet mutat azoknak a zsidó családoknak, akiknek eddig nem állt módjában olyan intézmény megismerése, mely a zsidó hagyományok útjára terelhetné a gyermeket. Az iskola

biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki a mindennapok világában megalapozza a hithű zsidó életet. Szintén levélben kerestem meg az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemet (4. számú melléklet), néhány kérdéssel fordultam hozzájuk. Válaszul egy Internet címet kaptam (wwworzsemezonnet), így kérdéseimre onnan kerestem választ. 22 Felkeresve a honlapjukat, megtudtam, hogy a Zsidó Egyetem a 19. század vége óta működik Budapesten. Kezdetben Országos Rabbiképző Intézet néven működött, mely név hangsúlyozza, hogy a fő hangsúly a rabbiképzésre irányult. Mára a kor igényei szerint több szak közül lehet választani: 1. Rabbinikus tudományok fakultása (rabbiképző szak) A képzési idő hat év, melynek sikeres teljesítése után egyetemi végzettséget ad. A szakon a szentírás három fő egységének a komplex vizsgálata, kutatása, tanítása zajlik. 2. Judaisztika tanári szak A képzési

idő négy esztendő, ez a főiskolai oklevél a különböző zsidó oktatási intézményekben folyó vallástan tanítására jogosít. Megalapozza a médiában, az idegenforgalomban is az elhelyezkedés lehetőségét, illetve a továbbtanulást. Végzett hallgatók szerepet kaphatnak a bővülő magyar-izraeli kapcsolat kiszélesítésében is. 3. Közösségi szociális munkás szak A képzési idő négy év, ez a főiskolai oklevél a zsidó közösségi intézményekben (közösségi házak, szociális otthonok, egészségügyi intézmények, klubok, hitközségek stb.) végzendő szakszerű, szociális és irányító munkára, valamint a vidéki és budapesti zsidó közösségek építésében való részvételre jogosít, továbbá megalapozza a továbbtanulás sokféle lehetőségét is. 4. Liturgiatörténet - előadó szak A négy év képzési idő után a hallgatók alapos ismereteket szerezhetnek a zsidó vallás, vallásfilozófia, vallási élet és

zsidó 23 liturgia tárgykörében. Ezek az ismeretek segítenek saját közösségek építésében, a vallási élet fenntartásában, továbbá a közösség vezetésére is alkalmassá tehetik őket. A cél tehát olyan szakemberek képzése, akik a fővárosban és vidéken le tudják vezetni az istentiszteleteket, amelyre vallási, társadalmi igény van. Az oktatást a hallgatói kör és a tantárgyak sajátosságainak figyelembevételével távoktatási, illetve levelező jellegűre alakították ki. 5. Kántorképző szak A képzési idő négy év, melyet levelező formában vasárnapi konzultációval valósítanak meg. Cél a zsidó kántorok kiképzése A szakon magasan kvalifikált, nagy hivatástudattal rendelkező liturgia szakembereket képeznek. Képzési filozófiájukban nem a mennyiségre, hanem a minőségre teszik a hangsúlyt. 6. Zsidó művelődéstörténet posztgraduál szak A képzési idő 3-4 év között van, a képzés

posztgraduális: a jelentkezőnek egyetemi vagy főiskolai diplomával kell rendelkeznie. Olyan hallgatók művészettörténet, elkötelezettjei, töltik azon vagy a be ezt a belül zsidóság a szakot, akik zsidó kulturális általában a művészettörténet, gyökerei iránt érdeklődnek. A főiskolai diplomával rendelkezők egyetemi diplomát, az egyetemi diplomával rendelkezők művelődéstörténet szakos előadói diplomát kapnak. 24 Az egyetem oktatását több segítő egység teszi folyamatossá: 1) ZSINAGÓGA Az ORZSE zsinagógája 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül látja el feladatát. A zsinagóga legfőbb funkciója az, hogy az istentisztelet helyszínéül szolgáljon. Ezen kívül pedagógiai és szakmódszertani szolgálatot is nyújt. 2) NYELVI LABORATÓRIUM Az egyetemen valamennyi hallgató héber és angol nyelvet tanul, ezt a korszerű nyelvi laboratóriumok is segítik. Mindezt felhasználják a Biblia, a

talmudtudományok, valamint a szertartások oktatásánál. 3) SZÁMÍTÓGÉPKÖZPONT A számítógépes rendszert kiterjedten alkalmazzák a képzésben (pl. a Biblia és az Internet című tantárgy), a különféle anyaggyűjtések során, a módszertani képzésben, a kutatásban. 4. KÖZPONTI KÖNYVTÁR A könyvtár megfelel az egyetemi oktatás és kutatás céljainak. Állományának nagysága, gyűjtőköri összetétele egyedülálló a világon, ily módon nyitott a széleskörű kutatás számára. A könyvtár elhelyezése, informatikai eszközökkel való ellátottsága 1999-től kiválónak mondható. Mindezek alapján látható, hogy az egyetem a legalaposabb képzésben részesíti mindazon hallgatókat, akik felvételt nyernek az iskola bármely szakára. Az egyetemen finoman összefonódik a jelen kor vívmánya a múlt szellemével. Az egyetemen 25 végzett hallgatók elhelyezkedési lehetősége biztosítva van, hiszen az indított szakok mind

megfelelnek jelenük igényeinek. A levélben feltett kérdéseimre csak közvetve kaptam válaszokat. Mindezt a zsidók tartózkodó magatartásának tudom be A fent említett Lauder Iskolán és a Zsidó Egyetemen kívül az alábbi oktatási intézmények nyújtanak lehetőséget arra, hogy egy-egy zsidó család zsidó szellemű intézménybe járathassa gyermekét. A fővárosban az alábbi intézmények működnek: − Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest VII. Wesselényi u 44 − Benjamin Óvoda, Budapest XIV. Ungvári utca 72 − Ortodox Óvoda, Budapest VII. Dob utca 34 − Bet Menachem Lubaviesi Óvoda és Általános Iskola, Budapest XII. Tamási Áron u. 41 − Bálint Zsidó Közösségi Ház. A zsidóság életvitelét meghatározza, hogy melyik ország ad számára életteret. Egy-egy ország fejlettségi szintje nagyban befolyásolja a zsidó emberek életének nívóját. A magyarországi zsidók helyzete a rendszerváltás óta folyamatosan javul, teret

kapnak mind a gazdasági, mind a politikai életben. 26 4. ZSIDÓ SZOKÁSOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NAPJAINKBAN A zsidók életük szabályozójának a Tórát és a Talmudot tekintik. Nézzük ezek meghatározását. Tóra: Köznapi értelemben az Ószövetség első része, a zsidók Mózes öt könyveként nevezik. Szerzőjének a zsidók Mózest jelölik meg „Isten akarata kinyilváníttatott az Írott Tórában is, amelyet Mózes isteni sugallatra írt le a kivonulást követő 40 év alatt. Hisszük, hogy Mózes öt könyve - a Pentateuch - mellett Isten akarata a Szóbeli hagyományokban, más néven Szóbeli Tórában is megnyilvánul, amelyet Mózes szintén a Sínai-hegyen kapott meg, s mondott tovább Izrael vezetőinek. Maga az Írott Tóra is utal ilyen szóbeli utasításokra. A Szóbeli Tóra - amely az Írott Tórába foglalt parancsolatok részleteit tisztázza - nemzedékről nemzedékre szállt, mígnem a második században végül lejegyezték, s ez

lett az alapkő, amelyre a Talmud épült.” 10 Talmud: Nagy terjedelmű, mintegy 700-800 rabbitól származó héber, illetve arám nyelvű gyűjteményes munka, amely az Ótestamentum egyes könyveihez fűzött magyarázatokat, zsidó vallási törvényeket tartalmaz. A zsidó felfogás szerint a Talmud az Írott Bibliából és a szájhagyományos tanból ered. E könyv az életüket szabályozó törvényeket és fontos szabályokat foglalja magában. A Talmud aprólékos előírásainak, magyarázatainak és szabályainak a megtartása lett a zsidók legfőbb 10 Hayim Halevy Donim: Zsidónak lenni 33. p 27 kötelessége. A hozzájuk való ragaszkodás elszigetelte, de egyben fenntartotta a zsidó vallást. A hosszú évezredek alatt megtapasztalt elnyomatottság, üldözöttség alapozhatta meg a zsidókban a "kívülállókkal" szembeni idegenkedést, bizalmatlanságot. Mindezt én is személyesen megtapasztaltam, mikor a Szolnoki Izraelita Hitközséghez

fordultam néhány információért. Kerestem őket telefonon, levélben, személyesen, de mindig zárt kapukba ütköztem. Dolgozatom további részében azt vizsgálom, hogy a mennyire változtatta meg a modern idő szele a zsidó szokásokat, mennyire tartják a ma élő zsidók az ősöktől kapott hagyományokat. Részletesebben foglalkozom az étkezéssel, a nagyobb ünnepekkel, az utazással és az öltözködéssel. 4. 1 Az étkezés törvényei A Leviták könyve tartalmazza többek között az étkezési előírásokat. Az ortodox zsidók a mai napig is ragaszkodnak a kóser ételekhez, amit rituálisan előírt módon készítenek el. Mi ehető és mi nem? A zsidók a tiszta és tisztátalan kifejezéseket használják az ételekkel kapcsolatban. Mózes harmadik könyvének 11. fejezete, és Mózes ötödik könyvének 14:2-2l. szakaszai sorolják fel azokat az állatokat, halakat és szárnyasokat, amelyeket szabad enni, és azokat, amelyeket tilos. A tiltott

ételek némelyike - a higiéniai szokásokat figyelembe véve teljesen érthető módon lett „tabu”. Ezek közé tartozik például a disznó 28 húsa, mely igen veszélyes a melegebb éghajlaton, mert különféle élősködőket hordoznak magukon. Ugyanígy a patkányok és a ragadozó madarak is járványhordozók, a kagyló és a rákfélékkel együtt, melyek ma is gyakran okoznak ételmérgezést. Napjainkban ezeknek a szokásoknak a betartása változik, egy kicsit lazultak a kötöttségek. Az étkezési szabályokat nem nehéz megszegni, hiszen nem ellenőrzi senki, hogy milyen étel kerül az otthoni asztalra. Vannak zsidók, akik teljes egészében betartják az előírásokat, vannak, akik csak néhány szabályt emelnek ki, megint mások csak egy-egy mozzanatot ragadnak meg, s vannak olyanok is, akik egyáltalán nem foglalkoznak a regulákkal. Mindezeket igen befolyásolja egy-egy ország helyi szokása, gazdasági és környezeti feltételei. Kóser. Ha valaki

meghallja ezt a kifejezést, azonnal a zsidók jutnak eszébe. De mit is jelent ez a szó? A kóser szó pontosan körülhatárolt jelentéssel bíró rituális kifejezés. Általában az étkezéssel kapcsolatban használják, de olyan tárgyak jelzőjeként is szerepel, amelyek a háláchá11 előírásainak megfelelően vannak elkészítve. Az az ember, aki minden tekintetben a vallás tanításai szerint él: kóser ember. Azonban leggyakrabban mégis az étkezéshez kapcsolható kifejezés. Az zsidó ember, aki betartja a kásrut 12 előírásait, azért teszi, mert isteni parancsolatoknak tekinti azokat, engedelmeskedik, hiszen erre kötelezi a hit. S most nézzük meg, mi ehető a zsidók számára? 11 háláchá: vallásos törvények és előírások gyűjteménye, az ún. „Szóbeli tanítás” része 29 Csak azokat az állatokat fogyaszthatják, amelyeknek hasított patájuk van és amelyek kérődznek. De nem elég, ha az állat csak az egyik kitételnek felel meg.

A csak hasított patájúak vagy csak kérődzők mint tisztátalan állatok fel vannak sorolva: teve, hörcsög, nyúl, disznó A sertés iránti idegenkedés történelmi szálakra vezethető vissza: az elnyomók ennek a tisztátalan állatnak a fogyasztására akarták kényszeríteni a zsidókat, akiknek ez a hit megtagadását jelentette. A vízben élő állatok közül mindazok, amelyeknek uszonya és pikkelye van, ehetők. Az összes többi tilos: homár, osztriga, garnélarák, a kagylók és a rákok. A szárnyasok közül a ragadozók és a dögevők tartoznak a tiltott ételek listájára, az összes többi kóserül levágott szárnyas fogyasztható. A kóser vágás lényege: egyetlen vágás ejtése az állat nyakán, melyet csak a sohet 13 végezhet el. A cél az, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az állatnak, és minél több vért távolítsanak el belőle, hogy az ne tudjon beszívódni a húsba. S hogy ez miért fontos? Mert a Tóra tiltja a vér

fogyasztását, még a kóser állatokét is. Ez alól kivételt képez a halak vére. A levágott állatban esetlegesen megmaradt vért kétféle módon lehet eltávolítani: a) „kisózással”, mely folyamat alatt a hús legalább egy órán át sóban áll, s az a vért teljesen kiszívja 12 kásrut: a kóser étkezés szabályai sohet: kóser mészáros, akinek alapos szakismerettel kell rendelkeznie, és tudnia kell, hogy milyen előírásoknak kell megfelelnie a kóser húsnak. 13 30 b) kisütéssel tették a húst kóserré, a láng hatására a vér kicsöpög - ezt a módszert alkalmazták abban az esetben, ha a levágást követően eltelt 72 óra, mert ekkor már sózással nem lehetett kóserré tenni. Régen, a vágást kivéve, minden mozzanatot a háziasszonyok végeztek, ma már csak a kisebb közösségeknél és az ortodoxoknál folyik a leírtak szerint a hús kóserré tétele. Az utóbbi években Amerikában, Izraelben és még számos országban -

kívánságra - elvégzik a hentesüzletben a hús kóserítását. Ez igen nagy segítséget jelent a háziasszonyoknak Az étkezéssel kapcsolatban még egy dolog említése nagyon fontos: a hús és a tej mindennemű különválasztása. „ Ne főzd meg a gödölyét az ő anyjának tejében.” 14 Ez az idézet három helyen is szerepel a Tórában, ebből vezetik le a hús és a tej vegyítésének a tilalmát. E a törvény nem csak kifejezetten a húsra és a tejre vonatkozik, hanem az ezekből származó zsiradékra, vagy abból készült ételekre egyaránt. Külön edénykészletet használnak a húsokhoz és a tejes ételekhez, melyeket felcserélni szigorúan tilos. Az elkülönítés nem csak a készítésre vonatkozik, fontos az elválasztás az étel tálalásánál (külön étkészletek), az étel elfogyasztásánál (a húsos étel elfogyasztása után el kell telnie egy bizonyos időnek - hat óra -, s csak ez után ehető a tejes étel. Fordított esetben a tejes

étel után, a száj alapos öblítését követően fogyaszthatóa húsos étek. Természetesen az edények mosogatását is szabályozza a törvény. Ajánlatos különböző színű törlőruhát használni, így biztosan nem fordul elő, hogy a húsos étkészlethez használt ruhát a tejessel összekeverik. 14 II. Mózes 23: 19 31 S aki ezek után azt gondolja, hogy a zsidó konyha egyhangú, (hiszen mennyi megkötés és tiltott étel van), az a legnagyobb tévedésben él. Kutatásaim során a kezembe akadt egy 1908-as zsidó szakácskönyv, melyet fellapozva egészen különleges ételek nevével találkoztam. A köztudatban élő, „tipikusan” zsidó ételek (pl. zsidó pászkagombóc, libamell-haché, rizskása-paprikás, sólet, mely a zsidók szombati ünnepi főfogása, zsidó böjti-rétes, zsidó húsvéti pászka) mellett számos egyéb recepttel ismerkedhettem meg (pl. ó-elzászi ökörsült, zsidó hamis hal) S az étkezés koronája: a sütemények széles

skálája mutatkozott meg (pl. sólet-kugli, Bódás sütemény, Fladen, ami egyfajta gyümölcsös sütemény és a Kindli). Napjainkban egyre több zsidó étterem és üzlet nyitja meg kapuit vendégei előtt - már hazánkban is. Az egyik legismertebb ortodox kóser vendéglő a budapesti Hanna étterem, szintén kedvelt a fővárosi Fröhlich cukrászda. Aki otthon próbálkozik a konyhai örömökkel, az több pesti bolt közül válogathat: kóser húsboltok, ortodox baromfi és kenyérboltok, valamint a Kővári-féle ortodox kolbászüzlet és a Kóserborpince áll rendelkezésre a VII. kerületben Egy beszélgetés alkalmával megtudtam, hogy a Lauder intézmény kóser étkezést próbál biztosítani, ez alól csak az jelent kivételt, ha a gyerekek otthonról nem kóser ételt hoznak tízórainak. 32 4. 2 A zsidó ünnepek (a) A szombat A hétköznapok világát hétről hétre elválasztó nevezetes nap a sábbát, a rejtélyes hetedik nap, a zsidó

vallás egyik alapköve. „Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat. De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belől van. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.” 15 Napjainkban egyre többen nem tartják be e hagyományt. Van, aki szándékosan és tudatosan, van, aki nem tudatosan, hanem a diaszpóra16 hatására, mert ahol él, ott a vasárnap a pihenőnap. „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt” - mondja a Tóra. A Talmud így fogalmaz: „Izrael azért kapta a szombatot, hogy Tórát tanulhasson.” Ezzel szemben sokan gondolják azt, hogy a szombat csak egy pihenőnap, amelyen nem szabad dolgozni, s amely egy sor dolgot korlátoz.

Ez a nap azonban a hét csúcspontja, amikor a zsidók függetlenítik magukat a világtól, a test és a lélek felüdülését helyezik előtérbe. 15 16 II. Mózes 20: 9 – 11 Diaszpóra: némely vallású (pl.: zsidó) vagy népi közösségnek más vallásúak, népek közötti szétszóródása 33 „A modern ember gyakran vágyik magányos tengeri szigetre, ahol békés enyhülésre lelne. Romantikus álom ez, amely soha nem teljesül be De van egy sziget, amelyre az ember visszavonulhat: a szombat, az idő szigete, távol a hétköznapok kontinenseitől, ahol pontosan ezt a békés enyhülést lehet megtalálni. S a szombat szigete hetente felbukkan, elérhető közelségbe kerül.” 17 A szombat ünneplése a szombati gyertyák meggyújtásával kezdődik, melyeket napnyugta előtt pár perccel kell meggyújtani, ha ez nem sikerül, később már nem tehető meg (munkavégzésnek minősülne, mely tiltott dolog). A gyertyagyújtást az esti istentisztelet vagy az

otthoni imádkozás követi, melynek folyamatát a Talmud pontosan meghatározza. A Tóra tanulás teszi ki az egyik legfontosabb tevékenységet szombat napján, ezen kívül - a lakóhelyünktől és az évszaktól függően - az alábbi tevékenységek végezhetők az istentisztelet és a szombati vacsorán kívül: olvasás vagy tanulás, szomszédi vagy baráti összejövetel, alvás, korai lefekvés vagy szombat délutáni szieszta, társasjátékok, beszélgetés a gyerekekkel a heti történtekről, séta, részvétel a zsinagóga által szervezett előadásokon, vitákon. S most lássunk néhány tiltott tevékenységet: főzni vagy sütni, őrölni, metélni, szűrni, ruhát mosni, építeni vagy javítani, tüzet gyújtani, vágni vagy tépni, kertet és füvet gondozni. A főzés tilalmával kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy vajon a zsidók hideg ételt esznek-e minden szombaton? Természetesen nem, hiszen a szombat nem lehetne teljes meleg étel nélkül.

Ezért találták ki a „szombati tűzhelyet”, 17 Donin: Zsidónak lenni 72. p 34 melyet már szombat előtt el kell készíteni: hővezető fémlapot kell tenni az égőre, melyet természetesen még szombat előtt meg kell gyújtani. Ezen egész nap melegen tartható az étel. A szombattal kapcsolatban feltétlen ki kell térnem az utazásra, mert ez sok problémát okoz napjainkban. Az autó, mint a huszadik század egyik nagy vívmánya - központi kérdéssé vált: lehet-e autóval utazni szombaton? A válasz: nem. Nem lehet, mert az autóvezetés a tűz gyújtásának és égésének tilalmát szegi meg. Vannak azonban kivételek, melyek feloldanak a törvény alól. Ilyen eset az, ha egy ember élete veszélyben forog (b) Pészach (húsvét) „Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret” 18 A zsidó

húsvét egészen más gyökerekről indul, mint a keresztény húsvét: ez az ünnep a felszabadulás emlékét őrzi és idézi - Mózes története, küldetése, az isteni tíz csapás, és az izraeliták menekülése mindenki számára ismert história. Mózes második könyvének 1 – 15 fejezetéből „A Tóra a "kovásztalan kenyér ünnepének”, chág hámácotnak nevezi Peszáchot, legfontosabb megkülönböztető jegyét határozva meg ezzel. Az imakönyv "szabadulásunk idejeként" legjellemzőbb tartalmi vonására utalva.” 19 18 19 III. Mózes 23: 5 – 6 Donin: Zsidónak lenni 202. p 35 - zmán héruténu - is említi, A Pészach ideje alatt tehát tilos minden kovászos étel cháméc - birtoklása és fogyasztása. Ezek a tilalmak nem vonatkoznak azokra a chámécra, amelyek nem zsidó tulajdonában vannak. Tehát ha egy nem zsidó megy zsidóhoz látogatóba Peszách idején, neki nem tilos kovászos ételt tartania és

fogyasztania. Ajánlatos azonban külön tárolni a kovásztalan ételtől, nehogy a tilalom ellen vétsenek. De mi is a cháméc? Minden olyan nyersanyag, ami rozsból, árpából, búzából, zabból vagy tönkölyből készült és legalább 18 percen keresztül folyamatosan érintkezett vízzel. Az ilyen őrleményben ugyanis már megindulhat a kovászosodási folyamat. Ez alól kivételt képez a macesz 20, melyet inkább kovásztalan kenyérként ismernek. A macesz készítésénél különleges szabályokat kell betartani, így elkerülhető az erjedési folyamat megindulása. Az étkezés törvényeinél említettem, hogy a zsidó konyha külön kezeli a húsos és tejes ételeket. Nos, Peszách ünnepén szintén külön edénykollekció kerül elő, ezeket az edényeket csak ez alatt az egy hét alatt használják, majd egy évre talonba kerülnek. Ennyi kikötés után most nézzük, mi nem cháméc? Minden étel fogyasztható, ami nem tartalmaz cháméc

adalékanyagot és ami nem chámécos edényben készült. Ilyen ételek a húsok, a halak, a gyümölcsök, a zöldségek, a fűszerek és a tejtermékek. Mi mindenre kell figyelni a nagy ünnepre való készüléskor? A peszáchi készülődés alapos nagytakarítással kezdődik. Az ünnephez kapcsolódik egy olyan szertartás, amikor a családfő a Peszách előtti estén végigjárja a házat, és mindent át kell kutatni, ahová bármikor bármiféle étel kerülhetett, ez a 36 cháméc eltakarítása. Mivel nem valószínű, hogy a nagytakarítás után bármilyen cháméc maradt a lakásban, egyre jobban szokássá válik, hogy a kutatás előtt kenyérdarabkákat dugdosnak a lakás különböző pontjain, ezt kell összegyűjteni egy fakanálra vagy papírlapra. A keresés előtt egy áldást kell elmondani: „Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta a cháméc megsemmisítését!” 21 A gondos

háziasszony a Peszách közeledtére úgy vásárol, hogy ne vegyen semmi olyasmit, ami chámécot tartalmazna. A Peszách ünnepéhez kapcsolódik a széder, amely egy ünnepi vacsorát foglal magába a húsvét első estéjén. A széder szó jelentése: rend A széder a Peszách vacsora rendje, ennek része az Egyiptomból való szabadulás történetének elbeszélése és a vacsora különböző mozzanatainak rendje. (c) Sávuot (az emlékezés napja) A húsvét második napjától kezdve hét teljes héten keresztül kell a napokat számolni, az ötvenedik napon eljön Sávuot ünnepe. A szó jelentése: hetek, mely a megszámolt hetekre utal. A Sávuot a pünkösd ünnepének a zsidó megfelelője, melyet húsvét után ötven nappal tartanak. „Számláljatok azután a szombatra következő naptól, attól a naptól, a melyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok. macesz: kelesztetlen tésztából készült sült lap, melyet vízből

és az öt fő gabonafajta valamelyikéből készítenek. A sütési eljárás alatt nem érintkezhet a liszt és a víz 18 percnél többet 21 Donin: Zsidónak lenni 207. p 20 37 A hetedik hétre következő napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok új ételáldozattal az Úrhoz. " 22 A számolás kezdete arra a napra esik, amikor egy bizonyos mennyiségű árpát le kell aratni, és be kell vinni áldozatként a Templomba. Ez az időszak „az omer számlálása” néven vált ismerté. Pünkösd ünnepén arra az eseményre emlékeznek, amikor hét héttel az egyiptomi kivonulás után Isten kinyilatkoztatta a Tízparancsolatot, mely a Tóra alapját képezi. Szokássá vált Sávuot napján a tejes étel fogyasztása, melyet a tejjelmézzel folyó ország jelképének tekintenek. „És gyülekezzetek ugyanazon a napon, szent gyülekezéstek legyen néktek, semmi robotmunkát ne végezzetek. Örök rendtartás ez minden lakóhelyeteken a ti

nemzetségeitek szerint.” 23 (d) Chánuká A Gergely-naptár szerint november közepétől december közepéig tart ennek az ünnepnek az időszaka, maga az ünnep azonban nyolc napig tart. Egy olyan győzelemnek az emlékére tartják meg évről-évre ezt az ünnepet, mely szerint három év háborúskodás után a Makkabeusoknak sikerült legyőzniük az Izraelt elfoglaló és a Templomot meggyalázó szíriai görögöket. A küzdelem után sikerült Izrael szuverenitását helyreállítani és a Templomot újra felszentelni. Maga a chánuká szó felavatást jelent, mely a fent leírtak alapján nyeri el értelmét. 22 23 Mózes III. 23: 15 - 16 Mózes III. 23: 21 38 A Chánuká ünnepének legismertebb mozzanata a chánukái menora lángjainak meggyújtása (5. Melléklet l kép) A nyolcnapos ünnep alatt mindennap meg kell gyújtani egy újabb gyertyát a chánukián. Természetesen a Chánukának is van rituáléja, mely az ünnep első napjának

napnyugtájakor veszi kezdetét. A gyertyagyújtás előtt két áldást kell elmondani, a gyújtás után további imák mondása következik, vagy a család az ünnephez kapcsolódó dalokat énekel az imakönyvből. A Chánuká ünnep egybeesik a keresztények és a "világi emberek" karácsonyi készülődésével. Egyre több országban odafigyelnek erre az egybeesésre. s egymás köszöntésekor ezt hallhatjuk: „Boldog karácsonyt” Boldog chánukát!” Természetesen ezen ünnepeken kívül számos más ünnep tarkítja a zsidók naptárát: Ros Hásáná, mely a bűnbánat és önvizsgálat tíznapos időszakának első napja, a szó jelentése: az év feje. Jom Kippur, mely szerint a főpap ezen a napon léphetett be a Szentek Szentjébe, hogy engesztelést mutasson be az egész nép bűneiért. A ma élő zsidók számára böjtöléssel telik el ez a nap. Az engesztelés napja ez, s erre a napra ugyanazok a szabályok érvényesek a munkára vonatkozóan, mint

a szombatra. Tehát ami tilos szombatonként, az tilos Jom Kippurkor is Szukot a Sátorok ünnepe. A szó jelentése: sátrak, s ez a negyvenévi sivatagi vándorlás ideje alatti ideiglenes lakhelyekre utal. Szukot idején mindenhol sátrakat állítanak, több vallási szertartás, sok tánc és ének kíséri ezt az örömünnepet. 39 Purim egynapos ünnep, melyen arra emlékeznek, hogy Eszter királyné (i.e 450 körül) segítségével megmenekültek a perzsa Hámán által kitervelt elpusztítástól. A Purim szó a sorsvetés jelentésű pur szóból ered, mely arra utal, hogy Hámán így választotta ki azt az időpontot. amikor el akarta kezdeni a zsidók irtását. Tisá Beáv az év azon napja, amikor a jeruzsálemi Első Templom i.e 586os lerombolására és a Második Templom megsemmisülésére (ie 70) emlékeznek, mely két esemény ugyanazon a napon történt. Ez a nap ugyanúgy teljes böjtnap, mint az engesztelés napja - Jom Kippur sem enni, sem inni nem

szabad. Ezek az ünnepek tehát vagy a Tórához kapcsolódnak, vagy egy-egy olyan történelmi eseményhez kapcsolódnak, amelyek valamilyen téren befolyásolták a zsidók életét. Lehetőséget ad arra, hogy ünnepeljék azokat a történelmi és szellemi eseményeket, amelyek néppé és vallássá tették őket. 4. 3 Az öltözködés A zsidó öltözködési szokásokról kellene most írnom, s bár a gyökerek megvannak, lenne mit követni, napjainkban mégis ritkán láthatunk hosszú, fekete ruhában, fekete kaftánban vagy nemezkalappal a fején közlekedő zsidókat. Kivételt képeznek azok a zsidók, akik kisebb, zárt közösségekben élnek, illetve Izraelben az ortodox zsidók ragaszkodnak hozzá. Az öltözködés az, ami a leginkább veszített hagyományőrző jellegéből, s ma már csak jelképesen használnak egy-egy ruhadarabot. 40 Nézzük, melyek azok a ruhadarabok, amelyek jelenünkben is élnek a zsidó öltözködésben. „Szólj Izráel

fiainak, és mondjad nékik, hogy készítsenek magoknak bojtokat az ő ruháik szegleteire az ő nemzettségeik szerint, és tegyenek a szeglet bojtjára kék zsinórt. És arra való legyen néktek a bojt, hogy mikor látjátok azt, megemlékezzetek az tarnak minden parancsolatjáról hogy megcselekedjétek azokat, és ne nézzetek a ti szívetek után, és a ti szemeitek után, a melyek után ti paráználkodtok. Hogy megemlegessétek, és megcselekedjétek minden én parancsolatomat, és legyetek szentek a ti Istenetek előtt.” 24 Ez a parancsolat a négyszögletű ruhadarabokra erősített rojtok viselésére szólít fel, melynek neve: cicit. Régen ennek a törvénynek a betartása nem okozott problémát, hiszen sokfajta négysarkú ruhadarabot viseltek. Az öltözködési szokások azonban változtak, a zsidók nem hordtak ilyen ruhákat, s a parancsolat talán feledésbe is merült volna, ha nem vezették volna be a tálit viselését. A tálit egy négysarkú, rojtokkal

ellátott imalepel, mely a férfiak reggeli imádkozás alatti viseletévé vált (6. Melléklet 2 kép) Fontosnak érzem, hogy említést tegyünk a fejfedőről, mert talán ez az egyetlen olyan viselet, amely napjainkban is él és viselik. A fejfedő - héberül kipa - viselete is a férfiak számára van kijelölve. A kipa viseletének eredete a régi rómaiak idejébe nyúlik vissza, a befedett fej a szolgaság jelképe volt. A zsidók a kipa hordásával nyilvánítják ki, hogy Isten szolgái. Mára a zsidóság jelképévé vált. 24 Mózes IV. 15: 38 - 40 41 A nőkre vonatkozó megkötés az, hogy imádkozás közben nekik is be kell fedniük a fejüket, erre a célra általában kendőt használnak. Konkrétan nem a ruházkodáshoz kapcsolódik, de szót kell ejteni a küllemről, a kinézetről is. Ezt mondja ki Mózes III könyvének l9 fejezetében a 27. bekezdés: „A ti hajatokat kerekdedre ne nyírjátok, a szakállad végét se csúfítsd el.” Ez a tilalom

nyilvánul meg a zsidó testápolási szokásokban: innen ered a nagyszakállú, hosszú halántéktincsekkel ékeskedő zsidó férfi képe (6. Melléklet 3kép) A zsidó népnél is megfigyelhető az az átalakulás, amelyet a modern kor hoz magával. ünnepnapjaikban Mindezek egyaránt. megmutatkoznak Ennek ellenére hétköznapjaikban mégis megtartották és a kritériumokat, amelyek a zsidóságra olyannyira jellemzőek. 5. ZÁRÓGONDOLATOK Az anyag gyűjtése közben döbbentem rá, hogy mennyire nincs írott anyag a zsidókról, mennyire nem tudok róluk semmit. Ahogy fokozatosan mélyedtem bele a kutatásba, egyre érdekesebb és izgalmasabb világ bontakozott ki előttem. Hogy milyen volt zsidónak lenni? Erre a kérdésre a történelem adja meg a szomorú választ. S milyen ma zsidónak lenni? Erre a kérdésre ma még nem lehet egyetemes választ adni. Rájuk fokozottan érvényes az, hogy: úgy élsz, ahová születsz. Talán lassan minden nép megérti azt,

hogy saját életét is könnyebbé és szebbé teszi, ha nem ellenségként, hanem egymást segítve éli életét. Ehhez kitűnő példát nyújthat mindenki számára a zsidó nép 42 Munkám során a segítségemül szolgáló dokumentumokat összegyűjtöttem, ezek dolgozatom mellékleteként olvashatók. Fontosnak tartottam néhány képpel is színesíteni dolgozatomat, ezeket is a melléklethez csatoltam. Érdembeli segítséget a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola középiskolájának igazgatójától, Dr. Ujj Jánostól kaptam, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani. Munkámban segített még az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem is. A dolgozat elolvasása után felvetődhetne a kérdés, miért nem csinálunk mi is magyar kultúrájú iskolákat? A válasz nem egyszerű, hiszen a magyar nép összetétele rendkívül sokféle. Mindezt a történelem alakította így Egyes tájegységek híven őrzik a hagyományokat (pl. Kalocsa,

Mezőkövesd), azonban ezeket összevonni egyrészt hiba lenne, másrészt véleményem szerint megvalósíthatatlan. Más a helyzet a keresztény tradíciókat vizsgálva. A tradíciók megtartása mellett példát kellene venni a zsidó nép kohéziójáról, egymás iránti tiszteletéből, alázatából, mely méltó példaképe lehetne bármely vallású embercsoportnak. 43 6. FELHASZNÁLT IRODALOM − A magyar helyesírás szabályai. Akadémiai kiadó, Budapest, 1991 − Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai kiadó, Budapest, 1973. − David Flusser: Jézus. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1995 − Erényi Tibor: A zsidók története Magyarországon Útmutató kiadó, Budapest, 1996. − Fernando Joannes: A zsidó vallás Gondolat Könyvkiadó, Budapest, l990. − Gerald Hughes-Stephen Travis: A Biblia világa, Zeneműkiadó, Bp. 1989 − Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni Göncöl Kiadó, Budapest, 1998. − Helmuth Von

Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1987. − Jakov Damkani: Miért pont én? Zúgó Szél Alapítvány, Budapest, 1998. − Josephus Flavius: A zsidók története Gondolat könyvkiadó, Bp. 1983 − Naftali Kraus: A próféták népe Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, Budapest, 1992. − Ránki Vera Magyarok-zsidók-nacionalizmus Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999. − Siegfried Hermann: Bevezetés az Ószövetségbe Magyar Bibliatársulat, Budapest, 1993. − Szent Biblia Bibliatársulat, Budapest, 1991. − Szirtes I. János: Szentföld Dávid csillagában Coopinvest, Budapest, 1988 − Új Magyar Lexikon Akadémiai kiadó, Budapest, 1962. − Vallástörténeti kislexikon Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1983. 44 7. MELLÉKLET 1 melléklet Tisztelt Lauder Iskola! A Jászberényi Tanítóképző Főiskola végzős hallgatója vagyok. Szakdolgozatomat a zsidóság mai átalakulási tendenciáiról írom,

ehhez szeretném az Önök segítségét kérni. Szeretnék minden fontosabb adatot megtudni az iskoláról: hány tanulót foglalkoztat, mennyi tanári erőt vesz igénybe az iskola? Amennyiben módjukban áll, szívesen fogadnám az iskolájuk programjának egy másolatát. További kérdéseim: 1. Mióta működik az iskola? 2. Hogyan viszonyulnak a hagyományos értékekhez? 3. Van-e az iskolának segítője, patronálója? Mellékelten küldök egy kérdőívet, melyet ha egy végzős osztállyal kitöltetnének, nagy segítséget jelentene. Amennyiben az itt felsoroltakon kívül Önök egyéb fontos információval tudnak szolgálni - amelyet még belevehetnék a szakdolgozatomba - örömmel fogadnám. Segítségüket, fáradozásaikat előre is köszönve maradok tisztelettel: Urbán Adrienn Rákóczifalva, 2000. március 21 45 2. melléklet KÉRDŐÍV 1) Mi késztetett arra, hogy ebbe az iskolába gyere? a) én választottam b) szüleim szerették

volna, hogy idejöjjek c) egyéb: 2) Mennyire tartod fontosnak azt, hogy kövesd a zsidó tradíciókat, hagyományokat? a) lényegesnek tartom b) nem tartom fontosnak c) egyéb: 3) Menyire fogadja el a környezeted a nézeteidet? a) elfogadják b) volt már konfliktusom miatta c) egyéb:. 4) Véleményed szerint a mai Magyarországon van-e lehetőség arra, hogy nézeteid szerint alakítsd életed? a) szerintem van b) nem látom jövőjét c) egyéb:. 46 3. melléklet Tárgy: egy kísérlet Dátum: Thu, 30 Mar 2000 15:00:25 +0200 Feladó: „Ujj János” babo@rad. Lauderhu Címzett: maloo@freemail.hu Arra, hogy működik-e ez a csatorna Kedves Adrienn! Ha bántó volt a telefonom, ezúton is elnézését kérem. A kérdőívről szóló kritikámat nem Magának/maga ellen szólt, - csak korrigálni kíséreltem meg azokat a buktatókat, amiket egy ártatlan kislány elkövetni képes, - minden tapasztalat nélkül. Mert vannak dolgok, amelyeket „nem illik” megkérdezni

abban a körben , amelyikről információt szeretne szerezni. Iskolám: Zsidó Iskola, a szó legszebb értelmében /tehát nem csurkai-értelemben /: ide magyar gyerekek járnak, akiktől soha nem kérdezték meg a vallásukat, eredetüket, vonzódásukat/kötődésüket. Nem kérdezzük, hogy ki a mamájuk, - mik az indítékaik ahhoz, hogy ránk találjanak - és sok egyebet sem kérdezünk. Mert mélyen hiszünk az emberi értékekben, a gyermeki ártatlanságban. Most/ma nem fogalmazom át a kérdőívet, mert hibákat követhetnék el. DE: SEGÍTENI AKAKROK MAGÁNAK, - majdnem mindegy, hogy miért. (Vannak erre indokaim, csak hosszantartó beszélgetéseket provokálnék Magának erre nincs ideje – mert be kell adnia a szakdolgozatot.) Postára ad/at/ok egy anyagot, ami rólunk szól. Használja föl, ízlése szerint (Csak semmi olyat ne írjon, ami „általánosítás”-szerű, - kérem. Információgazdag anyagot nyerhet rólunk az interneten is: WWW.lauderhu - címen)

Drukkolok magának! – Ha gondja van: hívjon Dr. Ujj János Igazgató, Lauder Gimnázium Budapest, Budakeszi út 48. 1121 47 4. melléklet Tisztelt Rektor Úr! Március 22-én telefonon beszéltem az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemmel, akkor azt ajánlották, hogy Önnek címezzem levelem. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola végzős hallgatója vagyok. Szakdolgozatomat a zsidóság mai életének átalakulási tendenciáiról írom, ebben szeretném az Ön segítségét kérni. Amennyiben módjában áll, kérem, válaszoljon néhány kérdésemre. Kérdéseim a következők: - Mióta működik az egyetem? - Mennyire van érdeklődés az egyes szakok iránt? - Melyik szak a legkeresettebb? - Mennyire van utánpótlás? - Beszélhetünk-e a pótlás folytonosságáról? - A végzett hallgatóknak mennyire van lehetőségük elhelyezkedni ma Magyarországon? Bármilyen - Ön által fontosnak tartott - anyagot örömmel fogadok.

Fáradozását, segítségét előre is köszönve, maradok tisztelettel: Urbán Adrienn Rákóczifalva, 2000. március 2 48 5. melléklet 50 6. melléklet 51