Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Vállalkozások működtetése, üzleti tervezés, jogi alapfogalmak, számviteli alapfogalmak

Alapadatok

Év, oldalszám:2014, 118 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:530

Feltöltve:2014. szeptember 10.

Méret:935 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Vállalkozások működtetése üzleti tervezés-jogi alapfogalmak-számviteli alapfogalmak TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEGZÉS . 4 ÜZLETI TERVEZÉS . 18 II.1 A TEREVZÉS FOGALMA ÉS FUNKCIÓI . 18 II.2 AZ ÜZLETI TERV FUNKCIÓI . 20 II.3 AZ ÜZLETI TERV JELLEMZŐI . 23 II.4 AZ ÜZLETI TERVEZÉS FOLYAMATA. 25 II.5 AZ ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE . 28 II.51 Azonosító adatok 30 II.52 Összefoglaló rész 31 II.53 A vállalkozás leírása 31 II.54 Ágazati elemzés 34 II.55 Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv 37 II.56 Marketingterv 37 II.57 Szervezeti terv 42 II.58 Kockázatbecslés 42 II.59 Pénzügyi terv 44 II.6 PÉNZÜGYI ELEMZÉSEK . 53 II.61 Fedezeti pont elemzés 53 II.62 Pénzügyi mutatók 54 III. CÉGALAPÍTÁS ÉS MŰKÖDTETÉS JOGI KÖRNYEZETE . 56 III.1 CÉGJOGI ALAPKÉRDÉSEK 56 III.11 a gazdasági társaság létesítő okirata 56 III.12 Cégnév 57 III.13 Székhely 58 III.14 Telephely 58 III.15 Fióktelep 59 III.16 Tevékenységi kör 59

III.17 A jegyzett tőke 60 III.18 Az apport 60 III.19 A gazdasági társaság szervezete 60 III.110 A gazdasági társaság képviselete 61 III.111 A cégjegyzés 64 III.112 A felügyelőbizottság 64 III.113 A könyvvizsgáló 65 III.114 A gazdasági társaság alapítása (cégalapítás) 65 III.115 Elektronikus cégeljárás 68 III.2 MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ POLGÁRI JOGI ALAPFOGALMAK 74 III.21 A polgári jog fogalma, alapelvei, forrásai 74 III.22 A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, fajtái 75 III.23 A polgári jogi jogviszony alanyai 76 III.24 Az ember, mint jogalany 76 III.25 Az állam, mint jogalany 80 III.26 A jogi személyek 80 III.27 A polgári jogi jogviszony tárgya 82 2 I. II. III.28 A polgári jogi jogviszony tartalma 84 III.29 Jogi tények 84 III.3 A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 86 IV. MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI KÉRDÉSEK . 89 IV.1 SZÁMVITELI ALAPFOGALMAK 89 IV.2 A SZÁMVITEL JOGI SZABÁLYOZÁSA 97 IV.21

Számviteli törvény 97 IV.22 Számvitel és a Büntető Törvénykönyv 112 3 I. ÖSSZEGZÉS ÜZLETI TERVEZÉS A TERVEZÉS FOGALMA, FUNKCIÓI A tervezés az a folyamat, amely a jövő befolyásolására irányul azáltal, hogy konkrét célokat határoz meg, akcióterveket dolgoz ki és modellez a kijelölt célok elérésére. Általában a tervezés fő motiválójaként a következő három tényt kell megemlíteni: - azok a vállalkozások, akik megalapozott és reális tervekkel működnek nyereségesebben gazdálkodnak és hosszú távú fennmaradásuk jobban biztosított, - a tervezés jövőképet és céltudatot ad, - a tervezés megalapozza a vállalt adaptációs képességét, mivel megkönnyíti az alkalmazkodást a környezet változásaihoz. Az üzleti terv készítésének részletes céljai az elérni kívánt eredménytől függően eltérőek lehetnek és a leggyakrabban előforduló célok az alábbiak: - még kiforratlan vállalkozási ötletek

kidolgozása, induló vállalakozások és fejlesztési elképzelések „modellezése”, azok megvalósíthatóságának elemzése; - a vállalkozás teljesítményének időről időre történő értékelése (belső késztetés); - a már meglévő tulajdonostársak meggyőzése az üzleti tevékenység bővítéséről, megváltoztatásáról; - új, potenciális tulajdonosok bevonása külső forrásszerzés vagy egyéb előnyszerzés céljából; - külső, nem tulajdonlás szerzéssel nem járó forrásbevonás elérése (pénzintézetek és egyéb hitelezők; - kiemelt fontosságú üzleti partnerek számára készített terv melyben a hangsúlyos rész a marketingterv (Magyarországon még nem jellemző). Az üzleti terv az előzőeken túlmenően a vállalati kockázat kezelésének is egyik eszköze. AZ ÜZLETI TERV JELLEMZŐI 4 A jó üzleti terv jól átlátható, követhető, logikailag jól megszerkesztett rendszerben, érthetően mutatja be a vállalkozást, a

gazdálkodás folyamatát átfogóan - a vállalkozás számára teljesen nyilvánvaló és ezért a maga számára eddig soha le nem írt dolgokat is rögzíti az érthetőség és teljes körűség érdekében -, rendszerezetten mutatja be. A cél elérése szempontjából fontosnak ítélt témák a kellő hangsúllyal legyenek benne úgy, hogy a szándékuk szerinti megértést szolgálják. AZ ÜZLETI TERVEZÉS FOLYAMATA Az üzleti terv elkészítését, illetve a tervezés folyamatát szakaszokra kell bontani, melynek lehetséges tagolása a következő: 1. helyzetfelmérés és helyzetelemzés; 2. koncepciók megtervezése; 3. üzleti terv egyes fejezeteinek, kidolgozása; 4. üzleti terv monitoringja, ellenőrzése és értékelése AZ ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE Az üzleti tervezéssel kapcsolatosan is ellehet mondani, hogy „ahány ház annyi szokás”, vagyis nincs két egyforma struktúrájú üzleti terv, de bizonyos formai és tartalmi elemek mindig állandóak. Minden

üzleti terv tartalmazza az alábbiakat: - a vállalkozás bemutatását és jellemzését, - a termékek, szolgáltatások körülhatárolását, - ezek előállításához szükséges termelési folyamat jellemzését, - marketing és értékesítési terv elkészítését, - pénzügyi tervet és ehhez kapcsolódó kockázatbecslést, - kapcsolódó mellékleteket. Az üzleti terv tartalma: 1. Azonosító adatok 5 Ez a rész képezi az üzleti terv első fejezetét, amely felfogható egy rövid tényszerű bemutatkozásnak, hiszen a vállalkozás azonosító adatait, és esetlegesen más fontos alapinformációkat foglal magába. 2. Összefoglaló rész Mivel a külső olvasók sok esetben nem szívesen olvassák el a teljes, esetenként 4050 oldalas üzleti tervet, ebben a fejezetben kell meggyőznünk őket (a bankárt, a hitelezőt, a potenciális befektetőt) arról, hogy megfelelő partnerek vagyunk számára. Nagyon fontos tehát az összefoglaló rész minden szava. Arra

is ügyelnünk kell, hogy törekedjünk a tömörségre, ne legyen túl hosszú ez a rész. A részletek kifejtése maradjon a további fejezetek feladata. 3. A vállalkozás leírása Az üzleti terv fő része a vállalkozás általános bemutatásával kezdődik. E fejezet célja a vállalkozás tevékenységének, jelenlegi adottságainak, jövőben elérni kívánt céljainak, méretének, piaci és vagyoni helyzetének a felvázolása. Szerkezeti felépítése általában a következő struktúrát követi: − A vállalkozás múltja, háttere, története, alapításának körülményei; − A cég küldetése, missziója; − Tevékenység jellege, termékek, szolgáltatások köre; − A cég életpályája, a vállalkozás mérete; − Célok, stratégiák (hosszú, közép és rövid távon); − A vállalakozás erőforrás ellátottsága; − A vállalkozás vagyoni helyzete; − Szakmai háttér, humán erőforrás. 4. Ágazati elemzés Az iparágelemzésben az iparági

előrejelzést, az adott tevékenység előtt álló növekedési lehetőségeket és a piaci részesedést vizsgáljuk. Választani kell, hogy milyen a piac mérete, növekszik-e, esetleg stagnál vagy csökken, és mekkora a vállalkozás piaci részesedése. 6 Az iparág-elemzés során a következő lépéseket ajánlatos követni: • A vállalat számára releváns iparág határainak feltérképezése, • Az iparág struktúrájának elemzése, • A közvetlen versenykörnyezet elemzése (strukturális elemzés az iparágon belül). 5. Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv Ez a fejezet elsősorban műszaki, termelési oldalról mutatja be a vállalkozást. Ennek a résznek a tartalmát alapvetően az alvállalkozók, az értékesítők, a technológia és a fontosabb beszállítók bemutatása adja. Itt kell bemutatni, hogy milyen technológiával, azaz műszaki megoldásokkal működik az adott termelési folyamat, milyen gépek szükségesek hozzá, milyen

berendezések. Itt kell bemutatni, hogy milyen technológiával, azaz műszaki megoldásokkal működik az adott termelési folyamat, milyen gépek szükségesek hozzá, milyen berendezések. 6. Marketingterv A marketing alapvetően két dolgot jelent, szemléletmódot és eszközrendszert. Azt a szemléletmódot jelenti, ahogyan napjainkban az egész termelési és értékesítési folyamat középpontjába a fogyasztói igényeket helyezik, azt a nézőpontot, amely a fogyasztó felől szemlél minden, a vállalkozásban zajló folyamatot. Valamint azt az eszközrendszert, amelynek segítségével a fogyasztói igények felderíthetők, illetve befolyásolhatók: „ A marketing szerepe annyira alapvető, hogy nem tekinthető elkülönült funkciónak. A marketing nem több és nem kevesebb, mint a piaci műveletek értékelése a végső eredmény, vagyis a fogyasztó szempontjából.” (Peter Drucker) A marketingmix azon marketingeszközök összessége, amelyeket a vállalat a

célpiacon céljai elérésére használ. A marketingmix elemeit többféle formában lehet rendszerezni, ezek közül széles körben elterjedt a négytényezős osztályozási rendszer, ami „4P” néven ismert, mivel mindegyik elem angol megfelelője p betűvel kezdődik. Marketingmix 7  Termék (Product)  Ár (Price)  Értékesítési hely (Place)  Ajánlás (Promotion) A marketingmix elemei közül a vállalkozás rövidtávon az árakat, a munkás létszámot és a reklámot tudja változtatni. Hosszútávon új termékek fejlesztésére képes 7. Szervezeti terv Az a rendeltetése, hogy a vállalkozás szervezeti felépítését és a munkavállalók beosztását bemutassa. végiggondolásában, Fontos szerepe a szükséges és van a munka- munkaerő, és feladatkörök dolgozói létszám meghatározásában. Itt találhatók meg azok az alapadatok, amelyek később a bérezés alapjául is szolgálnak, például ki tekinthető

főnöknek, beosztottnak. Itt alapozódik meg a várható létszám, a felelősök rendszere, és hogy várható-e a tényleges működés során jelentős létszámbővülés. A szervezeti felépítést célszerű ábrával is bemutatni. 8. Kockázatbecslés A vállalkozás kockázatos tevékenység. Nem mindegy azonban, hogy mekkora ez a kockázat: érdemes vállalni, vagy túl nagy ahhoz, hogy belevágjunk. A vállalkozás éves üzleti tervének elkészítésekor figyelembe kell vennünk az események bekövetkezési valószínűségeit is. Az üzleti tervekben is megjelenő kockázatok formái az alábbiakban jelölhetők meg: - Termelési kockázat - Piaci kockázat - Pénzügyi kockázat - Véletlen veszteségek - Jogi kockázat - Emberi kockázati tényezők 9. Pénzügyi terv 8 A pénzügyi tervben kerül meghatározásra a vállalkozás működéséhez szükséges tőke, befektetések nagysága, a működéssel kapcsolatos költségek összetevői, azok nagysága, a

tervezhető bevétel. Segítségével becsülni lehet, hogy a tevékenység gazdaságosan megvalósítható-e. A pénzügyi terv elkészítéséhez a következő fontosabb alapismeretek szükségesek: Mérleg A vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja egy adott időpontban, rendszerint az üzleti év utolsó napján. A vagyont meghatározott szerkezetben mutatja A mérleg a vagyoni állapotot egyensúly formájában mutatja be. Egyrészt kimutatja a vállalkozás reáleszközeit (ez szerepel a mérleg egyik oldalán), valamint a reáleszközök pénzügyi forrásait (ez képezi a mérleg másik oldalát). A vállalat eszközeinek és forrásainak összege egyenlő az alapvető mérlegegyezőség követelménye alapján. Eredménykimutatás Egy vállalkozás üzleti évének eredmény levezetését, adófizetési kötelezettség megállapítását tartalmazza. Míg a mérleg statikusan, egy adott időpontban tükrözi a vállalkozás reáleszközeit, ezek pénzügyi forrásait,

az eredménykimutatás ezzel szemben azt mutatja meg, hogy az adott vagyontárgyak hogyan hasznosulnak egy időszak, többnyire január 1. és december 31. között Az eredménykimutatás tipusai: - eredménylevezetés (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások) - eredménykimutatás (kettős könyvvitelt vezető vállalkozások) Bármelyik eredmény levezetési formának a logikai szerkezete azonos: ÁRBEVÉTEL – KÖLTSÉGEK = ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY – ADÓ = = ADÓZOTT EREDMÉNY Cash flow 9 Az éves beszámolót készítő vállalkozásoknak 1997. évtől kötelezően, cash-flow kimutatást kell készíteni, és ezt mint a kiegészítő melléklet elválaszthatatlan része közölni kell. Cash-Flow fogalma:  Olyan pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadások különbsége, amely alkalmas a vállalkozás készpénz és készpénz-egyenértékes kitermelő képességének becslésére, ütemezésére és biztos voltának a bemutatására.  A

cash flow-kimutatás a gazdálkodó egység által utólag - meghatározott formában és tartalommal részletes elemzések alapján - készített dinamikus likvidítást kifejező pénzeszköz-változása. A cash-flow kimutatás egymástól három jól elkülöníthető részre tagolható: 1. Működési, vagy operatív cash-flow 2. Befektetési cash-flow 3. Pénzügyi cash-flow PÉNZÜGYI ELEMZÉSEK Fedezeti pont elemzés A fedezeti pont elemzés során meghatározott fedezeti pont megmutatja a vállalkozónak, hogy mekkora értékesítési volumen szükséges az összes változó és állandó költség fedezésére. A fedezet ott van, ahol az összes árbevétel és az összes költség egyenlő. A fedezeti pont fölötti további érétkesítés mindaddig nyereséges lesz, amíg az eladási ár meghaladja az egy egység előállításához szükséges valamennyi költséget. CÉGALAPÍTÁS ÉS MŰKÖDTETÉS JOGI KÖRNYEZETE CÉGJOGI ALAPKÉRDÉSEK Gazdasági társaságot a

tagok közös üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása vagy annak elősegítése céljából alapítanak. Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. Gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak. 10 Gazdasági társaság kizárólag a gazdasági társaságokról szóló törvényben (2006. évi IV. törvény) szabályozott formában alapítható (betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság). Az alapítás során eldöntendő főbb kérdések:  A gazdasági társaság létesítő okirata  Cégnév  Székhely  Telephely  Tevékenységi kör  A jegyzett tőke  A gazdasági társaság szervezete  A gazdasági társaság képviselete  A cégjegyzés  A felügyelőbizottság  A könyvvizsgáló ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS A cégbejegyzési

(változásbejegyzési) eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló (1952. évi III törvény szabályait) (ha törvény másként nem rendelkezik) megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére változásbejegyzési eljárásban kerülhet sor, illetve a cég bejegyzése esetén akkor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be. Fontos tudni, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező. A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése főszabály szerint kérelemre történik. A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég szervezeti képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni. A cégbejegyzési 11 (változásbejegyzési) kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben az

esetben a cégbíróság az eljárást megszünteti. Elektronikus út Az elektronikus cégeljárásban való részvételhez elengedhetetlen az elektronikus aláírás, illetőleg az időbélyegző használata, valamint elektronikus nyomtatványkitöltő program. Az illetéket és a költségtérítést is kizárólag elektronikus úton lehet befizetni A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ POLGÁRI JOGI ALAPFOGALMAK A polgári jog fogalma,

alapelvei, forrásai A polgári jog az a jogág, amely az állampolgárok, az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza az egyenjogúság és a mellérendeltség rendszerében. A polgári jog legfontosabb írott forrása az 1959. Évi IV tv, a Polgári Törvénykönyv (rövidítése: Ptk.) A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, fajtái A jogviszony nem más, mint az emberek között létrejött kapcsolatoknak a jogi elismerése. Pl az adófizető és az adóhatóság közötti adóügyi jogviszony (kapcsolat) A polgári jogi jogviszony a személyek közötti jogilag szabályozott kapcsolat, amely vagyoni és ezzel összefüggő nem vagyoni jellegű tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányul, a feleket alanyi jogok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelhetik, viszonyukra a már említett egyenjogúság és mellérendeltség a jellemző. Minden polgári jogi jogviszonynak

van alanya, tárgya, tartalma. A felsoroltakat a polgári jogi jogviszony elemének nevezzük. A polgári jogi jogviszony alanyai 12 Jogalanyok azok, akiket a jog saját neveikben jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására feljogosít. Pl a közkereseti társaság nem önálló jogi személy, mégis jogalany, mert jogszabály rendelkezése szerint saját tulajdona lehet, önállóan, felvett név alatt „tagjaitól függetlenül” vehet részt az üzleti életben. Jogalanyok tehát: a természetes személyek (emberek), a jogi személyek, azok a szervezetek (cégek), amelyeket a törvény jogi személyiség nélkül is jogalanynak ismer el, és az állam, mint önálló jogi személy. Jogképesség alatt a természetes személynek, az államnak, a jogi személynek, jogi személyiség nélküli szervezeteknek (vagyis a jogalanyoknak) azt a képességét értjük, hogy polgári jogi jogviszonyok alanyai lehetnek, vagyis jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket

vállalhatnak. Rövidebben megfogalmazva: a jogalanynak az a képessége, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A cselekvőképesség szűkebb fogalom a jogképességnél, mert csak az emberre jellemző, az embernek az a képessége, amelynél fogva saját, önálló akaratelhatározás alapján, a saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Az ember, mint jogalany Az ember jogképessége azt jelenti, hogy az embernek lehetnek jogai és kötelezettségei. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképesség jellemzője tehát hogy általános, egyenlő feltétlen. Általános a jogképesség, mert minden embert megillet, minden ember jogképes. Egyenlő, mert a polgári jog szabályai azonos mértékben engedik meg az embereknek minden különbségtétel nélkül pl. vagyoni jogok megszerzését A jogi személyek Az állam jogi

személyeknek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, egyéb szervezeteket, ha feladataikhoz szükséges, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. 13 Jogi személyek a fentiek alapján az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más szervezetek. Pl állami vállalat, tröszt, költségvetési szervek, szövetkezetek, leányvállalat, egyesületek, alapítványok. A jogi személy (jogképes szervezet) polgári jogi jogviszony alanya lehet, saját nevében szervezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A polgári jogi jogviszony tárgya A polgári jogi jogviszony tárgya az az érdek, amelynek kielégítése a jogviszony célja. Ezt az érdeket rendszerint valamely dolog vagy más eredmény testesíti meg. Pl. Autó vásárlás vagy a cég irodái takarításának

bérbe adása A polgári jogi jogviszonyban, de egyáltalán a polgári jogban a dolog szó gyakran használatos fogalom. Ezért fontos a meghatározása A dolog jogi értelemben minden testi tárgy, ami érzékszerveinkkel felfogható, látható, érinthető, tapintható. A dolog egy fizikailag létező valóság, de a jog a pénz- és értékpapírokat, az energiákat is dologként fogalmazza meg. A pénz- és értékpapírok dolgok ugyan, de a fogalomban mégsem fizikai minőségük, hanem értékük alapján vesznek részt. A dolgoknak többféle csoportosítása lehetséges A polgári jogi jogviszony tartalma A polgári jogi jogviszony tartalmát azok a jogok és kötelezettségek adják, amelyek a feleket megilletik a jogviszony tárgyával kapcsolatban. Általában ezek a jogok és kötelezettségek kölcsönösen feltételezik egymást, egymással tartalmi összhangban állnak. Pl visszterhes szerződésnél egy kötelezettség tartalmát (értékét) a vele szemben álló

jogosultság határozza meg. Jogi tények A polgári jogban léteznek olyan jelenségek, amelyek jogviszonyok keletkezését, módosulását, megszűnését idézhetik elő. MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI KÉRDÉSEK SZÁMVITELI ALAPFOGALMAK 14 Számvitel fogalma: információs rendszer amit a számviteli törvény szabályoz és amit kötelező betartani. Elszámolási, beszámolási és nyilvántartási rendszer amit objektív információkat szolgáltat a vállalkozásról. A vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről ad információt. Célja hogy nyilvános legyen a vállalat gazdálkodása Feladatai között szerepel: - bizonylati rendszer kialakítása: a vállalat saját maga számára definiálja milyen bizonylati rendet fog kialakítani, azaz meghatározza hogy az egyes események rögzítéséhez milyen típusú bizonylatokat fog használni. Össze kell állítania egy bizonylati albumot ahol minden bizonylatból ott lesz egy darab mintapéldány. -

könyvvezetés: ha a vállaltnál valamilyen vagyonváltozás történik azt rögzíteni kell, írásos vagy annak megfelelő elektronikus módon, szabványos, törvény által meghatározott formában. Kettős könyvvitel (idősorosan a főkönyvi naplóba és számlasorosan a főkönyvi számlákra is nyilvántartásba vesznek mindent), egyszeres könyvvitel (mindent a naplófőkönyvbe könyvelnek, csak a pénzeszközökben beállt változást figyeli). - beszámoló készítés: a törvény szigorúan szabályozza, évente legalább egyszer el kell készíteni részei a mérleg (vagyonra vonatkozó kimutatás), eredménykimutatás ( adott év bevételei és ráfordításai) és a kiegészítő melléklet ( szöveges magyarázat, elemzés ). Fajtái az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló ( kevésbé részletes de ua. mint a másik, amit az a vállalat alkalmazhat ahol az alábbi paraméterek közül legalább kettő a határértékek alatt marad mérleg

főösszeg 500 millio Ft, éves nettó árbevétel 1000 millio Ft, foglalkoztatottak átlagos száma 50 fő. Továbbá akinek nem tér el az üzleti éve a naptári évtől) illetve a konszolidált (összevont) éves beszámoló amit jellemzően az anyavállalatoknak kell elkészíteni akiknek leányvállalataival komoly üzleti forgalma volt az adott üzleti évben, egyszerűsített beszámoló a negyedik típus amit azok alkalmazhatnak akik egyszeres könyvvezetést csinálnak. Bizonylati elv: minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök illetve források értékét, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, az összes 15 kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni, könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad, de az alapján kötelező. Bizonylati fegyelem: - minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani - csak megtörtént gazdasági eseményről szabad

bizonylatot kiállítani - a bizonylatokat szabályszerűen kell kiállítani (a bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie) - a bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani - a bizonylatot feldolgozás előtt szabályszerűségi szempontból felül kell vizsgálni - a bizonylaton az adatok időtállóságát a megőrzési határidőig biztosítani kell Beszámoló fajtái: - éves beszámoló: részletes beszámoló - egyszerűsített éves beszámoló: kevésbé részletes de ua. mint az előző, amit az a vállalat alkalmazhat ahol az alábbi paraméterek közül legalább kettő a határértékek alatt marad mérleg főösszeg 500 millió Ft, éves nettó árbevétel 1000 millio Ft, foglalkoztatottak átlagos száma 50 fő. Továbbá akinek nem tér el az üzleti éve a naptári évtől, nem RT, nem pénzügyi vállalkozás, nem hitelintézet, nem biztosító társaság, nem konszolidációba

bevont vállalkozás. - konszolidált (összevont) éves beszámoló: jellemzően az anyavállalatoknak kell elkészíteni akiknek leányvállalataival komoly üzleti forgalma volt az adott üzleti évben. - egyszerűsített beszámoló: azok alkalmazhatnak akik egyszeres könyvvezetést csinálnak. Leltár: Olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a vállalkozás meglévő eszközeit és forrásait, mennyiségben és pénzértékben, tételesen, egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki. Célja a vállalkozás tényleges vagyoni helyzetének megállapítása, a könyvviteli nyilvántartások helyesbítése a valós helyzetnek megfelelően. 16 Fajtái: teljeskörű-részleges, nyitó-záró-évközi. Módszerei: leszámlálás, egyeztetés A SZÁMVITEL JOGI SZABÁLYOZÁSA Számviteli törvény A számvitel rendjére vonatkozó legmagasabb szintű jogszabály a számviteli törvény. Jelenleg érvényes törvény: „2000. évi C törvény a számvitelről” Kikre

vonatkoznak a törvény előírásai? A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény alkalmazásában gazdálkodó:  a vállalkozó  az államháztartás szervezetei  az egyéb szervezetek (pl. lakásszövetkezetek, egyházak,  alapítványok, befektetési alapok, magánnyugdíjpénztár stb.)  a Magyar Nemzeti Bank  valamint az általuk ill. természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézetek. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra! A számviteli törvény célja: objektív információ biztosítása a piac szerepelői (a beszámolók felhasználói) részére a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról. Szabályai összhangban vannak az Európai közösség (továbbiakban EK) 4., 7, 8 számú irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre is. A számviteli törvény hatálya alá tartozóknak meghatározza:

- a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, - a beszámoló összeállítását, - a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket az azokra épített szabályokat, - a nyilvánosságra hozatal, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatozó követelményeket. 17 II. II.1 ÜZLETI TERVEZÉS A TEREVZÉS FOGALMA ÉS FUNKCIÓI Minden vállalkozás dinamikusan változó társadalmi és gazdasági környezetben működik, mely alapvetően meghatározza a vállalkozás működését és jövőbeli sorsát. A vállalkozás környezetében váratlan események zajlanak le és a változásokra nem mindig figyelmeztetnek könnyen észrevehető jelek, ezért az ilyen környezetben sikeresen csak úgy lehet működni, ha a vállalkozó, illetve a menedzsment úrrá tud lenni a környezet okozta nehézségeken. Ahhoz, hogy a vállalakozás megfelelő pozícióra tegyen szert, biztosítsa hosszú távú túlélését meg kell határoznia jövőbeli tevékenységét,

azaz terveznie kell a jövőt. Összefoglalva a tervezés az a folyamat, amely a jövő befolyásolására irányul azáltal, hogy konkrét célokat határoz meg, akcióterveket dolgoz ki és modellez a kijelölt célok elérésére. A tervezés mindenekelőtt tudományos-műszaki-gazdasági alapokon nyugvó eljárási mód. Egyfelől a szervezet céljait, fontosabb feladatait, működését, kapcsolatrendszerét fogalmazza meg, annak érdekében, hogy belső erőforrásait felhasználva a változó piacviszonyokat figyelembe véve, a környezeti mozgásokhoz képes legyen hatékonyan alkalmazkodni. Másfelől, a tervezés fogalmát, mint jövőalakítást is definiálhatjuk: vagyis a célok, az intézkedések, az eszközök, illetve a célok eléréséhez vezető utak szisztematikus és a jövőre vonatkozó átgondolását és meghatározását értjük alatta. nélkülözhetetlen, szükséges a A jövő tervezés a szervezet bizonytalanságának fennmaradásához

a kivédéséhez és számottevően hozzájárul a gazdasági folyamatok koordinációjához. Általában a tervezés fő motiválójaként a következő három tényt kell megemlíteni: - azok a vállalkozások, akik megalapozott és reális tervekkel működnek nyereségesebben gazdálkodnak és hosszú távú fennmaradásuk jobban biztosított, - a tervezés jövőképet és céltudatot ad, 18 - a tervezés megalapozza a vállalt adaptációs képességét, mivel megkönnyíti az alkalmazkodást a környezet változásaihoz. A gazdasági események bekövetkezésének sebessége, mely az idő előrehaladásával folyton módosul (leginkább minden gyorsul), más és más időtávú tervezést igényel. A gyors bekövetkezésű eseményeket rövid távú, a lassabbakat középtávú és az összetettebb, komplex és egyben későn bekövetkező eseményeket hosszú távú tervekben kell megtervezni. A régebbi nómenklatúra szerint hosszú távú tervek voltak az 5

éven túli tervek, középtávúak a 3-5 éves tervek és rövid távúak a 1-3 évig terjedő tervek. Ez a besorolás a nemzetgazdasági vagy szupranacionális (pl EU) szinten történő tervezés estében most is elfogadható, azonban a vállalati és kisebb szervezeti egységek szintjén ez módosult, azaz rövidült. Napjainkban rövid távú terveknek nevezzük az éven belüli terveket középtávúnak az 1-3 éveseket és hosszú távúnak a 3 éven túlikat. Azt is meg kell említeni, hogy egy terv minél hosszabb távú általában annál kevésbé részletes és minél rövidebb távú annál alaposabban kimunkált. Általában a hosszútávú tervek csoportjába tartoznak a stratégiai tervek, a középtávú tervek közé a taktikai tervek és tipikusan rövid távú tervek az operatív tervek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az időtáv csak az egyik jellemzője a tervek ilyen csoportosításának, vagyis például egy terv nem azért

stratégiai terv mert hosszútávú, hanem azt ezen kívül még más jellemzők is befolyásolják. Ennél a rendszerezésnél (stratégiai/taktikai/operatív) elsősorban a szervezet életében tervezett változások mértéke a meghatározó. Ennek megfelelően a stratégiai terv végrehajtása alapvető változásokat indukál a szervezet felépítésében és működésében, míg egy operatív terv inkább az éves működés mikéntjét modellezi, illetve befolyásolja. A terveknek ez a három alapvető fokozata hierarchiát alkot abban az értelemben, hogy a feljebb lévő szint keret ad az alatta elhelyezkedő szint tervezéséhez. A hierarchia tetején a stratégiai szint áll, ezt követi a taktikai, majd az operatív szint. Stratégiai szinten hosszabb időszakra tervezik meg a vállalkozás fejlődésének alapvető vonásait, olyan változásokról van szó, amelyek a szervezetet, mint teljes 19 rendszert érintik. A stratégiai tervezés fő feladata a

szervezet lehetőségeinek idejében történő felismerése és az ezekre való reagálás, stratégiai cselekvési program vázlatos kidolgozása azok kockázatának elemzése mellett. A taktikai szinten az előző fázisban kitűzött célokat és az elérésükre alkalmas cselekvési stratégiákat konkretizálják. Ekkor kidolgozásra kerülnek a szervezet egészének és részrendszereinek a céljai, kijelölik a célok eléréséhez szükséges erőforrásokat és intézkedéseket. A szükséges beruházások tervezése – mely tipikusan projekt rendszerű munka - a taktikai tervezés tipikus feladata. Operatív szinten általában a teljesítmények előállításának rövid távú tervezése folyik, melynek keretében az adott kapacitásokból és kínálatból kell kiindulni. Ezen a szinten kell az erőforrások optimális kihasználási szintjét megtervezni. A gyártási és szolgáltatási folyamatok tervezése az operatív tervezés tipikus feladata. II.2 AZ ÜZLETI

TERV FUNKCIÓI A vállalkozók és menedzserek közül sokan talán nem is tartják igazán fontosnak az üzleti terv elkészítését, többen nem is biztosak abban, hogy milyen esetekben is van szükség ennek elkészítésére. Nem érzik annak a jelentőségét, hogy egy jó üzleti terv milyen előnyöket nyújt egy-egy vállalkozás számára, pedig az üzleti tervezés a sikeres gazdálkodásuk egyik legfontosabb eszköze lehet. Az üzleti terv általánosságban három fő célt szolgál. Ennek megfelelően először is ez egy olyan terv, amelyben kibontakoztathatóak és modellezhetőek az üzletvezetéssel kapcsolatos elképzelések. Lehetőségünk van arra, hogy finomítsunk stratégiáinkon, és még mielőtt kilépnénk a valós üzleti környezetbe „papíron kövessük el a hibákat” azáltal, hogy a vállalkozást érintő valamennyi lehetőséget értékeljük és mérlegeljük, mely egyaránt kiterjed a marketing tevékenységre, a

finanszírozásra és az általános működési feltételekre. Másodszor az üzleti terv eszköz arra, hogy visszatekintsünk a múltba, vagyis a vállalkozó és menedzser folyamatosan értékelheti pillanatnyi teljesítményét. Az üzleti tervet időről időre felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megállapíthassuk vállalkozásunk mennyiben, ezen túlmenően, pedig miért tért el a tervtől, illetve, hogy ez az eltérés mit eredményezett és szükségszerű volt-e vagy 20 sem. Ez az elemző felülvizsgálat az újabb üzleti tervek elkészítésének az alapját jelenti. Az előző évi üzleti tervből a vállalkozások megtudhatják, milyen stratégia, illetve ennek megvalósítása bizonyult hatékonynak, illetve, hogy melyik volt eredménytelen. Az előző év üzleti tervének pénzügyi részét objektív módon alkalmazhatjuk a vállalakozás teljesítményének nyomon követéséhez. A tervezett pénzügyi előrejelzések képezik a vállalkozás éves

költségvetésének az alapját. Ettől a költségvetéstől való eltérések mutatnak rá azokra a területekre, ahol vagy a szükséges ráfordításokat és azok várható árszínvonalát, vagy a kibocsátások előállítását, értékesítési volumenét és árát mérték fel helytelenül. Harmadszor az üzleti terv elkészítésnek kiemelt célja a külső források bevonása a vállalkozásba leegyszerűsítve a „pénzszerzés”. A legtöbb hitelező vagy befektető nem hajlandó „pénzt pumpálni” vállalkozásokba anélkül, hogy megkövetelné az üzleti terv elkészítését és annak bemutatását. Az üzleti terv egy meghatározott időtartamra vonatkozóan a vállalkozás konkrét üzleti elképzeléseinek kidolgozása, számszerű információkkal részletezettségű történő igazolása, bontásban, más alátámasztása, hangsúlyokkal eltérő elkészítve. célokra Az eltérő üzleti terv készítésének részletes céljai az elérni

kívánt eredménytől függően eltérőek lehetnek és a leggyakrabban előforduló célok az alábbiak: - még kiforratlan vállalkozási ötletek kidolgozása, induló vállalakozások és fejlesztési elképzelések „modellezése”, azok megvalósíthatóságának elemzése; - a vállalkozás teljesítményének időről időre történő értékelése (belső késztetés); - a már meglévő tulajdonostársak meggyőzése az üzleti tevékenység bővítéséről, megváltoztatásáról; - új, potenciális tulajdonosok bevonása külső forrásszerzés vagy egyéb előnyszerzés céljából; - külső, nem tulajdonlás szerzéssel nem járó forrásbevonás elérése (pénzintézetek és egyéb hitelezők; - kiemelt fontosságú üzleti partnerek számára készített terv melyben a hangsúlyos rész a marketingterv (Magyarországon még nem jellemző). 21 Az üzleti terv az előzőeken túlmenően a vállalati kockázat kezelésének is egyik eszköze. Az üzleti terv a

vállalkozás múltbeli és jelenlegi működésének tényadatai alapján, valamint a várható gazdasági folyamatok ismeretében a jövőbeni működésének előrejelzése, becslése. A vállalkozás fő célja – rövid és hosszútávon finanszírozható gazdálkodás mellett - a lehetőség szerinti legnagyobb jövedelem elérése, és így a hosszú távú fennmaradás biztosítása. A cél megvalósításához számba kell vennie helyzetét, adottságait (erőforrásait), ötleteket gyűjteni a továbblépéshez. számbavétele A után, kiválasztott a termék megvalósítás piaci értékesítési erőforrásigényének lehetőségeinek vizsgálata alapján eldönthető, hogy a vállalkozás számára elégségesek-e a saját erőforrásai, illetve szüksége van-e, és ha igen milyen áron, és mekkora külső forrásra. Az üzleti terv készítése egyszerre jelenti a kezdeti megvalósíthatósági tanulmányt, az eredmények dokumentálását és a

hitelpályázatok formai követelményeinek kielégítését. Meg kell jegyezni azonban, hogy a gazdasági eseményeket egy már működő vállalkozás esetén is folyamatosan nyomon kell követni, a piaci változásokra válaszlépéseket kell tenni, de az eltérő céloknak megfelelően az üzleti tervvel szemben támasztott részletezettségi követelmények eltérőek 22 Az üzleti tervben modellezett működés eredményességéből megbecsülhető, hogy az elképzelt fejlesztés jövedelmező-e, megtérül-e. Így az üzleti terv megalapoz egyrészt egy helyes gazdasági döntést, másrészt a külső forrást nyújtókat pedig meggyőzi a kölcsönadott pénz megtérülésének biztonságáról. Az üzleti terv mindezek mellett mélyebb elemzésekre, következtetések levonására is lehetőséget nyújt, mindamellett, hogy várható üzletmenet összefoglalása is megtörténik benne. A vállalkozás életében az üzleti terv készítése egy lehetséges

tervezési módszer, amely keretet ad a vállalkozás megfelelő, rövid és hosszabb távú stratégiájának kialakításához. II.3 AZ ÜZLETI TERV JELLEMZŐI A jó üzleti terv jól átlátható, követhető, logikailag jól megszerkesztett rendszerben, érthetően mutatja be a vállalkozást. A vállalkozások időről időre készítenek a gazdálkodás egy-egy funkcionális területét érintő terveket rövidebb, vagy hosszabb távra (pl.: eredménytervet, marketing tervet, létszámigényt, stb) Az üzleti terv a 23 gazdálkodás folyamatát átfogóan - a vállalkozás számára teljesen nyilvánvaló és ezért a maga számára eddig soha le nem írt dolgokat is rögzíti az érthetőség és teljes körűség érdekében -, rendszerezetten mutatja be. Ebben az esetben, aki először hall a vállalkozásról az is (az üzleti terv célja szerinti) minden információ birtokába juthat, ami a döntés (pl.: hitelfolyósítás) meghozatalához szükséges. Ebben a

megközelítésben az üzleti terv döntés-előkészítés a realitások talaján, amely valós információkat tartalmaz. A vállalkozási tevékenység folyamatában előálló bizonytalanságot a minimumra igyekszik redukálni. A jó üzleti terv olvasójának az információk tekintetében (mennyiség, szakszerűség, stb.) nincs hiányérzete Amennyiben a tervvel kapcsolatban olyan kérdés merülne fel, amelyet a tervkészítés időszakában még nem lehet megválaszolni, akkor erre utalni kell a tervben. Az üzleti terv világosan, olvasható formában kell, hogy tartalmazza a vállalkozás alapvető céljait és módszereit. Az olvasó által megérthető bonyolultsági szinten kell íródnia, és olyan stílusban, amely utal arra, hogy a vállalkozás mennyire szívén viseli a potenciális üzlet sorsát. Az üzleti terv elvégzendő feladatok részéhez kapcsolódóan jelenjenek meg a részfeladatok megvalósításának tervezett határidői is. Terjedelem Az

üzleti terv terjedelmére vonatkozóan egységesen alkalmazható szabályt nem lehet kimondani. Terjedelmét befolyásolja, hogy mi az üzleti terv célja, a vállalkozás eddigi tevékenységének egyszerűsége vagy éppen sokrétűsége; a kitűzött cél eléréséhez vezető lehetséges megoldás, vagy megoldások összetettsége, bonyolultsága; a kitűzött cél újszerűsége. Általánosan érvényes szabály azonban, hogy a cél elérése szempontjából fontosnak ítélt témák a kellő hangsúllyal legyenek benne úgy, hogy a szándékuk szerinti megértést szolgálják. E tekintetben meg kell találni az arany középutat, mert nem az üzleti terv terjedelme határozza meg, hogy mellette, vagy ellene döntenek az arra jogosultak. Az aprólékos magyarázatok - de lényeges szakszövegek - inkább a mellékletben kapjanak helyet. 24 II.4 AZ ÜZLETI TERVEZÉS FOLYAMATA Az üzleti terv elkészítése során a vállalkozók és a menedzserek arra

kényszerülnek, hogy a meglévő, vagy a leendő vállalakozásuk valamennyi objektíven mérhető (pl. várható költségek alakulása, árbevételi adatok, cash flow, mérlegadatok, stb.) és szubjektíven meghatározható (pl. a vállalkozás külső megítélése, termékeink relatív és abszolút versenyelőnye, stb.) elemét alaposan megvizsgálják A tervezés folyamatában számos gyenge pont és hiányosság kerül feltárásra, amelyek mellett a mindennapi munkavégzés során gyakran elsiklanának, és tovább rontanák a vállalkozás hatékonyságát majd minden területen. Az üzleti terv elkészítését, illetve a tervezés folyamatát szakaszokra kell bontani, melynek lehetséges tagolása a következő: 1. helyzetfelmérés és helyzetelemzés; 2. koncepciók megtervezése; 3. üzleti terv egyes fejezeteinek, kidolgozása; 4. üzleti terv monitoringja, ellenőrzése és értékelése Minden üzleti terv elkészítésének első fázisa egy helyzetfeltárás és

helyzetértékelés. Ebben a fázisban szükséges összegyűjteni a kiinduló helyzetre vonatkozó információkat és adatokat, azokat rendszerezni és elemezni szükséges (termelési és pénzügyi mutatókon, valamint szubjektív módszereken alapuló elemzések). Az elemzésre azért is van szükség, mert gyakran előfordul, hogy a vezető érzi, hogy valami nincs rendben, de azt nem tudja pontosan meghatározni, hogy mi is a pontos probléma és mi annak az okozója. Ha az elemzés során a változások természetét kutatjuk, akkor legjobb az összehasonlításokon alapuló módszereket választani. A sokféle helyzetfeltáró módszer közül a leggyakrabban alkalmazott eljárás a SWOT analízis. A SWOT analízis során az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek kategóriáiba soroljuk a vizsgál szervezet, illetve terület legfontosabb jellemzőit. Az erősségek a vizsgált szervezetben a rendelkezésre álló erőforrásokat és kedvező belső

feltételeket jelentenek. Gyengeségként ezeknek pont az ellenkezőjét, vagyis hiányzó erőforrásokat és kedvezőtlen belső adottságokat lehet 25 megjelölni. A lehetőségek esetében olyan kedvező külső feltételekről van szó, amelyek pozitív irányba befolyásolhatják az adott szervezet helyzetét, míg a veszélyek alatt a kedvezőtlen külső feltételrendszer kerül kifejtésre. A négy kategóriába tartozó helyzetmeghatározók számbavétele után következik a SWOT analízis második lépése, ami már túlmutat a helyzetfeltáráson. Ha elhelyezzük az egyes kategóriákba tartozó elemeket egy koordináta rendszerhez hasonló táblán, akkor feltárulnak a stratégia meghatározásához szükséges dimenziók Amihez megvannak az erőforrásaink és amihez a külső körülmények is kedvezőek bátran tervezhetünk offenzív jellegű stratégiát. A kedvező külső lehetőségek és a gyengeségek által bezárt negyedbe sorolható elképzelésekkel

már óvatosabban kell bánni csakis jól meghatározott preferencia sorrend alapján szabad változásokat kezdeményezni a meghatározó gyengeségek teljes vagy részleges felszámolását követően. A gyengeségek és a kedvezőtlen külső körülmények által meghatározott területek esetében a legjobb stratégia az, amelyik nem pazarol erőforrásokat ezen területek fejlesztésére, inkább a kivonulást és a leépítést helyezi előtérbe. A veszélyek és erősségek közös területére eső fejlesztések kockázatosak a fejlesztés nagy körültekintést igényel. Főleg akkor van értelme ezekkel a területekkel 26 foglalkozni, ha az első negyedbe tartozó offenzív stratégiát igénylő területek nem nagyon léteznek. A helyzetértékelés második szakaszában a probléma feltárását és elemzését kell elvégezni. Ennek egyik kiváló módszere a problémafa készítése A problémafát készítheti a vállalkozó egyedül, de ennél sokkal előnyösebb,

ha az egy olyan csoportmunkának az eredménye, ahol a különböző szakterületek művelői közösen gondolkodnak a problémák egymáshoz fűződő viszonyáról. Az első lépésben „brain storming” jelleggel össze kell gyűjteni a vélt, illetve valós problémákat. Ezt követően kell ezeket megvitatni, a nem releváns problémákat kiszűrni és az azonos tartalmú, de más kifejezésekkel megadott problémákat egyetlen meghatározással leírni. A következő lépésben ok-okozati összefüggéseket kell feltárni és meg kell határozni az egyes problémák relatív súlyát, valamint a szervezet által befolyásolható és nem befolyásolható problémák körét. Ezek alapján a felállított problémafa nem más, mint egy olyan eszköz, aminek segítségével logikai rendbe sorolhatjuk a problémákat és az okokat, illetve okozatokat. A problémafa, illetve problémák pozitív átfogalmazása után juthatunk el a célfához, illetve a célkitűzésfához. A

célkitűzések szintjei között azonban már meghatározott viszony áll fenn, az egyes célkitűzések sajátos hierachiát alkotnak. Az első szintű célkitűzések a legátfogóbbak és ezután folyamatosan egyre részletesebb célkitűzések következnek, melyek megoldási már egy körülhatárolható feladathalmazt is indukálnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy csak olyan problémákat szabad átfordítani célokká, amelyek megoldására a szervezetnek közvetve, vagy közvetlenül kimutatható lehetősége, illetve hatása van. A célfa, illetve a célkitűzés rendszer elkészítését követően érdemes ún. „stakeholder” elemzést is készíteni, ahol számba vesszük azokat a személyeket, valamint vállalakozáson belüli és azon kívüli csoportokat, amelyeket érint, akik hatással lehetnek, és akiknek az érdekeit szolgálja a célok megvalósulása. Első lépésben fel kell sorolni és csoportosítani az érdekelteket, majd rangsorolni kell őket és meg

kell határozni a sikerkritériumaikat, motivációjukat. A helyzetfeltáró részt követően kell elkészíteni a koncepció tervet, amelyben rögzítjük és lehetőség szerint számszerűsítjük az előzőekben bemutatott elemzések alapján meghatározott 27 célkitűzéseket. A koncepció terv mindenképpen épít a vállalkozás stratégiai tervére – amennyiben létezik ilyen -, ha viszont ez nem készült el, akkor egy rövid stratégiai elemzést és összefoglalót célszerű elkészíteni. II.5 AZ ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE Az üzleti tervezéssel kapcsolatosan is ellehet mondani, hogy „ahány ház annyi szokás”, vagyis nincs két egyforma struktúrájú üzleti terv, de bizonyos formai és tartalmi elemek mindig állandóak. Minden üzleti terv tartalmazza az alábbiakat: - a vállalkozás bemutatását és jellemzését, - a termékek, szolgáltatások körülhatárolását, - ezek előállításához szükséges termelési folyamat jellemzését,

- marketing és értékesítési terv elkészítését, - pénzügyi tervet és ehhez kapcsolódó kockázatbecslést, - kapcsolódó mellékleteket. Amint már említettük, az üzleti terv részletessége és mélysége a vállalkozás méretétől és tevékenységének jellegétől függ. Tartalma aszerint változhat, hogy a vállalkozás szolgáltatást nyújt, termel vagy valamely fogyasztási cikk vagy ipari termék értékesítésével foglalkozik. Ezeken túlmenően a piac mérete, a verseny és a lehetséges növekedés is befolyásolja az üzleti terv tartalmát. Az üzleti terv felépítésére egy általánosan javasolt struktúra az alábbi: FEDŐLAP TARTALOMJEGYZÉK 1. AZONOSÍTÓ ADATOK 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA 4. ÁGAZATI ELEMZÉS 5. MŰKÖDÉSI (TERMELÉSI/SZOLGÁLTATÁSI) TERV 6. MARKETING TERV 28 7. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 8. KOCKÁZATBECSLÉS 9. PÉNZÜGYI TERV MELLÉKLETEK Ez a felépítés egy induló vállalkozás, vagy a

vállalkozás életében egy rendkívüli változást hozó újszerű termék, illetve szolgáltatás bevezetését alapozza meg. Abban az esetben, ha stabilan egzisztáló és évente üzleti tervet készítő vállalkozásról van szó, egyes fejezet elhagyhatóak, illetve összevonhatóak másokkal (pl. összevonható a „Vezetőség és szervezeti felépítés” a „Vállalkozás bemutatása” résszel, vagy a „Szolgáltatás bemutatása” a „Szolgáltatási tervvel”. Az üzleti terv nem csak tartalmában de külső megjelenésében is tükrözi az adott vállalkozást. Ennek megfelelően az legyen ízlésesen szerkesztett gondos munka, mentesüljön a szerkesztési és helyesírási hibáktól. A fedőlapra vonatkozóan szintén nem lehet egységes megjelenésről beszélni, de mindenképen érdemes az alábbiakat megfontolni: - legyen egyszerű és egyben ízléses megjelenésű, ne legyen túlzottan hivalkodó; - tartalmazza az üzleti terv feliratot és a készítés

dátumát és esetleg a „verzió számot”; - tartalmazza a cégnevet és a céglógót; - tartalmazza, hogy kinek szánjuk; - esetleg utaljon a bizalmas kezelésre. Minden üzleti tervet el kell látni tartalomjegyzékkel. A tartalomjegyzék alkotja az üzleti terv vázának a leírását. A tartalomjegyzék akkor jó, ha könnyen áttekinthető és minden fejezetcím jól kifejezi az egyes fejezetek tartalmát. Lehetőleg ne készítsünk 3 szintnél (pl. 1.11) részletesebb tartalomjegyzéket, de az egyes szintek megjelenésükben is különöljenek el. A régebbi üzleti tervezéssel foglalkozó szakirodalmak azt ajánlották, hogy az üzleti terv oldalait ne számozzuk meg és lehetőleg kapcsos iratfűzőben tároljuk a könnyebb bővítés, illetve lapcsere érdekében. Mivel napjainkban, teljes mértékben elterjedt a számítógépek használata 29 és a vállalati belső anyagokat szinte kivétel nélkül elektronikus úton rögzítve is tároljuk nincs

jelentősége az előzőekben említetteknek, ezért feltétlenül számozzuk meg az oldalakat. Az üzleti terv tartalma: II.51 Azonosító adatok Ez a rész képezi az üzleti terv első fejezetét, amely felfogható egy rövid tényszerű bemutatkozásnak, hiszen a vállalkozás azonosító adatait, és esetlegesen más fontos alapinformációkat foglal magába. Az alapinformációknál ki kell térni az üzlet jellegére, a tulajdonosokra és az esetleges vállalkozási vagy tulajdonosi hiteltartozásokra, egyéb kötelezettségekre (pl. kezességvállalás, esetleges peres eljárás) vonatkozó széleskörű információkra, vagy pl. hitelkérelemhez készített üzleti terv esetén az igényelt tőke jellemzőire. A felsorolandó azonosító adatok a következőkben kerülnek felsorolásra: − Teljes cégnév; − Rövidített cégnév; − Jogi forma; − Székhely; − Telephely(ek); − Adószám; − Statisztikai számjel; − Cégjegyzék szám; − Alapítás dátuma; −

Számlavezető pénzintézet; − Bankszámlaszám; − A vállalkozás vezetője; − Számviteli nyilvántartási rendszer; − Adózás rendje; − Tulajdonosok, tulajdonosi struktúra; 30 − Fő és melléktevékenységek (TEÁOR szerint); − Alapítói tőke, tőkeszerkezet. Ezek mellet szükséges esetben más fontosabb adatok is feltüntethetők, de a hosszabb szöveges kifejtést igénylő információkat nem itt, hanem a vállalkozás általános bemutatása részben kell megtenni. Ennek résznek a javasolt terjedelme 1, maximum 2 oldal. II.52 Összefoglaló rész A bevezetés után az üzleti terv egy rövid, 3-4 oldalas összefoglaló fejezettel folytatódik. A belső használatra, saját magunknak készülő üzleti tervből ez a rész akár ki is maradhat, hiszen ennek célja, hogy tömören áttekintse az üzleti terv minden további pontját, néhány mondatban elmondja az adott pontok tartalmát. Legfőbb feladata, hogy az olvasó számára azt sugallja, hogy ez

a vállalkozás, ez a tervezett üzlet sikeres lesz. Mivel a külső olvasók sok esetben nem szívesen olvassák el a teljes, esetenként 4050 oldalas üzleti tervet, ebben a fejezetben kell meggyőznünk őket (a bankárt, a hitelezőt, a potenciális befektetőt) arról, hogy megfelelő partnerek vagyunk számára. Nagyon fontos tehát az összefoglaló rész minden szava. Arra is ügyelnünk kell, hogy törekedjünk a tömörségre, ne legyen túl hosszú ez a rész. A részletek kifejtése maradjon a további fejezetek feladata. II.53 A vállalkozás leírása Az üzleti terv fő része a vállalkozás általános bemutatásával kezdődik. E fejezet célja a vállalkozás tevékenységének, jelenlegi adottságainak, jövőben elérni kívánt céljainak, méretének, piaci és vagyoni helyzetének a felvázolása. Terjedelme tekintetében szem előtt kell tartani, hogy itt nem szükséges minden területet részletesen kidolgozni, hiszen arra az üzleti terv további

fejezeteiben lesz majd mód, vagyis 3-5 oldalnál többet semmiképpen sem kell erre a célra szentelnünk. Szerkezeti felépítése általában a következő struktúrát követi: − A vállalkozás múltja, háttere, története, alapításának körülményei; − A cég küldetése, missziója; 31 − Tevékenység jellege, termékek, szolgáltatások köre; − A cég életpályája, a vállalkozás mérete; − Célok, stratégiák (hosszú, közép és rövid távon); − A vállalakozás erőforrás ellátottsága; − A vállalkozás vagyoni helyzete; − Szakmai háttér, humán erőforrás. A működés jelenlegi kereteinek ismertetésén túlmenően azonban mindenképpen írni kell arról, hogy kik és milyen célból alapították meg a vállalkozást, időközben milyen tulajdonosi, működésbeli, stb. átalakulásokon ment keresztül, és hogyan alakult ki mai profilja. Fontos a cég küldetésének pontos definiálása is Ezt követően elsősorban olyan főbb

jellemzőkről kell szót ejteni, mint: − a tevékenysége jellege mely alapvetően termelés és szolgáltatás lehet; − a tevékenység végzésének módja (pl. kiskereskedelem, nagykereskedelem, stb); − a telephely, esetlegesen a fióktelepek jellemzése, a tevékenység térbeli kiterjedése; − a működés jogi keretei, a tulajdonosi struktúra; − a tágan értelmezett belső és külső kapcsolatrendszer. Utalnunk kell arra, hogy a vállalkozás az üzleti tervben bemutatott tevékenységnek mely szakaszában jár: olyan tőkeforrást kereső vállalkozásról van szó, amelynél még nem fejlesztették ki a teljes termékskálát, vagy a termékskálát már kialakították, de még nem vezették be a piacra, vagy már a piacon vannak a termékek, de a tevékenység bővítésére van szükség. Ezeken túlmenően részletesebben itt adhatunk számot az előállított főbb termékek vagy végzett szolgáltatások köréről, ezek mennyiségi és minőségi

paramétereiről, az értékesítésükből származó árbevétel, illetve nyereség nagyságáról és összetételéről. Tekintettel kell lenni arra, hogy a másik fél nem feltétlenül rendelkezik részletes ismeretekkel az adott iparágról, és ennek termékeiről, ezért fontos, hogy az ebben a részben tartalmazott információ laikusok számára is érthetők legyen. Amennyiben az 32 általános bemutatás felkeltette a figyelmet, a további értékelésekhez valószínűleg pontosabb szakmai adatokra is szükség lesz. A vállalkozás méretét, nagyságát, mind input, mind pedig output oldalról jellemezni kell, ami magába foglalja a felhasznált erőforrások, a ráfordítások és költségek, valamint az árbevételek bemutatását. A vagyoni helyzet tekintetében fontos, hogy az stabilitást, eredményes működést tükrözzön (persze, ha csak nem éppen teljesen ellentétes a helyzet). A vagyoni és pénzügyi állapotot elsősorban az

eszközösszetétel, a tőkeerősség, az adósságállomány és a likviditás helyzetével jellemezzük. A vállalkozás erőforrás ellátottságát és vagyoni helyzetét is röviden jellemezni szükséges. A vagyoni helyzet megítélésekor elsősorban az előző évek mérlegadatira hagyatkozzunk, míg az eszközök esetében a vállalati leltár szolgáltathat adalékokat. A tárgyiasult erőforrások esetében szükséges azt is bemutatni, hogy ezek mennyiben szolgálják a vállalkozás meghatározó tevékenységeit és azok milyen állapotúak és korúak. A vállalkozás szakmai hátterének a bemutatása elsősorban azért jut fontos szerephez, mert az üzleti kapcsolatok gyakran nem a céghez, hanem személyhez, személyekhez kötődnek. Mondhatnánk azt is, hogy a vállalkozás igazi érétke az ott dolgozó személyekben rejlik. Információkat kell közölni a vállalat vezetésében fontos szerepet betöltő személyek képesítéséről, képzettségéről, eddigi

pályafutásáról és az ott szerzett gyakorlati tapasztalatairól és egyéb szakmai kvalitásairól. Röviden jellemezni szükséges az emberi erőforrás méretét, összetételét, a szakmai képzésére és továbbképzésére vonatkozó célokat, irányelveket, a versenyképes termeléssel való kapcsolatát, a felelősség és a döntéshozatal megosztásának módját. Összességében ezek azok a tényezők, melyeket a vállalkozás általános bemutatásánál ki kell fejteni. Itt is igaz azonban az a Vezetői összefoglaló c részben tett kijelentés, mely szerint egyetlen jó struktúra nem létezik. Lehet az előbb leírtakhoz hozzátenni, abból elvenni, az üzleti terv céljától és a célszemélytől függően más-más részeket súlyozni. A lényeg azonban minden esetben az, hogy kellően 33 rövid volta mellett egy pontos betekintést nyújtson a vállalkozás működésébe, és szolgálja az üzleti terv további fejezeteiben részletezetteknek a

vállalkozás jelenlegi külső és belső helyzetébe történő beágyazását, vagyis a későbbiek megértését. II.54 Ágazati elemzés Az iparágelemzésben az iparági előrejelzést, az adott tevékenység előtt álló növekedési lehetőségeket és a piaci részesedést vizsgáljuk. Választani kell, hogy milyen a piac mérete, növekszik-e, esetleg stagnál vagy csökken, és mekkora a vállalkozás piaci részesedése. Az egyes iparágakat általában több vállalat együttesen alkotja, de előfordulhat, hogy egy nemzeti piacon egyetlen vállalat képviseli az iparágat. Ilyen lehet például a közművek területéről az energiaszolgáltatás, amely legtöbbször állami tulajdonban és központi szabályozás alatt van. Az iparág-elemzés során a következő lépéseket ajánlatos követni: • A vállalat számára releváns iparág határainak feltérképezése, • Az iparág struktúrájának elemzése, • A közvetlen versenykörnyezet elemzése

(strukturális elemzés az iparágon belül). Az iparág határainak feltérképezése Az iparági elemzés első lépéseként ki kell jelölni az iparág határait. Tekintve, hogy az egyes iparágak közötti határok egyre nehezebben húzhatók meg, ez nem könnyű feladat. Az iparági struktúra elemzése Az iparág határainak feltérképezése után a következő lépés az iparág struktúrájának elemzése. Az iparági folyamatokat, az újonnan belépők mellett olyan tényezők is befolyásolják, mint az iparágnak inputot biztosító szállítók, vagy a speciális igényekkel rendelkező fogyasztók alkuereje. Ezeknek az erőknek a hatását vizsgálja az alábbiakban bemutatásra kerülő öttényezős modell. Az iparági versengés intenzitásának legkézenfekvőbb jele az erős árverseny. Minél több cég van a piacon, annál erősebb az árverseny és fordítva, minél kevesebb szereplő verseng a piacon, annál koncentráltabb a piac. Ugyanakkor korántsem 34

mindegy, hogy a piacon versenyző cégek külön-külön milyen piaci részesedéssel rendelkeznek, tudniillik annál nagyobb az árverseny, minél homogénebb a vállalatok piaci részesedése. Az iparág növekedési üteme szintén befolyásolja a verseny intenzitását. Egy fejlődőben lévő iparágban, ahol a növekedésnek bőven van tere, sokkal kisebb a verseny, mint egy érett iparágban, ahol sok a szereplő és egyre lassul a növekedés üteme, hiszen egyre nehezebb megkülönböztető jellegű termékeket kínálni, ami viszonyt árversenyhez vezet. Amikor az iparág telítettsége miatt organikus (szerves) növekedésre nincs lehetőség, egyre inkább előtérbe kerül a hatékonyságra való törekvés. Azok a vállalatok, amelyek nem képesek kellő hatékonysággal működni, kénytelenek elhagyni az iparágat vagy egy hatékonyan működő versenytárs szárnyai alá kerülnek, ami a piac koncentrációjához vezet, azaz kevesebb lesz a piaci szereplő. A

termék/szolgáltatás váltás alacsony költsége szintén növeli a versenyt, ugyanis a vállalatok, termék-megkülönböztetés (differenciálás) hiányában az alacsonyabb árral próbálják magukhoz láncolni a fogyasztókat. A tőkeintenzív, magas fix költségekkel jellemezhető iparágakban, mint például az acélipar, szintén erős az árverseny addig a pontig, amíg a kapacitás jelentős növelése miatt a kínálat meghaladja a keresletet. Végül az iparágból való kilépés magas költségei az erős verseny ellenére is arra kényszeríthetik a vállalatokat, hogy nyereség nélkül, sőt veszteségek árán is benn maradjanak az iparágban. Ilyen például a légiközlekedési iparág, hiszen ebben a szektorban nincs lehetőség a nagy értéket képviselő repülőgépek alternatív hasznosítására. Új belépők fenyegetése Minél nyereségesebb egy iparág, annál több új belépőt vonz. Ugyanakkor: minél nyereségesebb egy iparág, annál nehezebb a

belépés. Az iparágba való belépésnek akkor van esélye, ha a belépési korlátokat le tudjuk küzdeni. A következőkben azokat 35 a strukturális tényezőket vesszük sorra, amelyek megnehezítik az iparágba történő belépést. A belépést nehezíti, ha a gazdaságos méretnagyság (economies of scale) szükséges feltétel az iparágba való belépéshez. Ilyen például az autógyártás vagy a légiközlekedés. Számos iparágban a gazdaságos méretnagyság az egyik legfőbb mozgatórugója a globális terjeszkedésnek. Méretnagyságtól független költségelőnyök (mint például a szabadalom alatt álló technológiával előállított termékek) szintén korlátját képezhetik az iparágba történő belé pésnek (például az originális gyógyszergyártás piacán), de belépési korlát lehet az iparágban költségelőnyt biztosító, nehezen megszerezhető ismeret (know-how), vagy az olcsó nyersanyagokhoz és a disztribúciós hálózatokhoz való

hozzáférés korlátozott lehetősége is. A megkülönböztetést értékelő igényes fogyasztók, továbbá a fogyasztók márkahűsége szintén nehezíti az iparági belépés lehetőségét. Itt is szerepe van a váltás magas költségének, ami biztosítja a fogyasztók márka- vagy termékhűségét. Helyettesítő termékek fenyegetése Helyettesítő termékeknek nevezzük azokat a produktumokat, amelyek egy másik iparágból származnak, de ugyanazt a vevői igényt elégítik ki. így tehát minél nagyobb a helyettesítés lehetősége, annál kevésbé nyereséges az adott iparág. Ilyennek tekinthetők például a szórakoztatóiparon belül a különböző iparági szegmensek: az olvasástól és zenehallgatástól kezdve az utazáson át a sportolásig, számos szolgáltatás, termék szolgálja a vevők szórakozását. Ugyanilyen helyettesítője lehet a légiközlekedésnek a vasúti és közúti közlekedés is. A helyettesítő termékek fenyegetése

ráirányítja a vállalatok Figyelmét az iparágon kívüli tényezőkre is. A helyettesítés veszélyét az alábbi tényezők befolyásolják: A helyettesítő termékek fogyasztók által érzékelt minősége, használati értéke; egy nagyobb használati értékkel bíró termék könnyen kiszoríthatja a kérdéses iparági terméket (e-mail vs. postai levél) Felmerül továbbá a váltás költségének jelentősége, 36 ugyanis minél költségesebb átváltani egy újabb termék használatára, annál kevésbé fenyeget a helyettesítés veszélye. Komplementer iparágak hatása Amint az előzőekben hangsúlyoztuk, minél erősebben hatnak a bemutatott iparági erők, annál kisebb általánosságban az iparág nyereségessége. Ugyanakkor az iparágat meghatározó strukturális erők nem csak az iparági szereplők közötti verseny erősítésének irányába hatnak. Léteznek ugyanis iparágak, amelyek egymást kiegészítve közösen teremtenek értéket. Ezek az

ún komplementer iparágak II.55 Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv Ez a fejezet elsősorban műszaki, termelési oldalról mutatja be a vállalkozást. Ennek a résznek a tartalmát alapvetően az alvállalkozók, az értékesítők, a technológia és a fontosabb beszállítók bemutatása adja. Itt kell bemutatni, hogy milyen technológiával, azaz műszaki megoldásokkal működik az adott termelési folyamat, milyen gépek szükségesek hozzá, milyen berendezések. Itt kell bemutatni, hogy milyen technológiával, azaz műszaki megoldásokkal működik az adott termelési folyamat, milyen gépek szükségesek hozzá, milyen berendezések. − termelési terv: • termelési folyamat • telephelyi gépelrendezés részletezése • beszállítók köre − üzemeltetési terv: • árukészlet beszerzési forrása • raktárkészlet • készletgazdálkodási folyamat. II.56 Marketingterv A marketing alapvetően két dolgot jelent, szemléletmódot és

eszközrendszert. Azt a szemléletmódot jelenti, ahogyan napjainkban az egész termelési és értékesítési folyamat középpontjába a fogyasztói igényeket helyezik, azt a 37 nézőpontot, amely a fogyasztó felől szemlél minden, a vállalkozásban zajló folyamatot. Valamint azt az eszközrendszert, amelynek segítségével a fogyasztói igények felderíthetők, illetve befolyásolhatók: „ A marketing szerepe annyira alapvető, hogy nem tekinthető elkülönült funkciónak. A marketing nem több és nem kevesebb, mint a piaci műveletek értékelése a végső eredmény, vagyis a fogyasztó szempontjából.” (Peter Drucker) A vállalkozás alapításakor, illetve azt megelőzően célszerű átgondolni, hogy cégünk milyen módszerekkel akarja felvenni a kapcsolatot fogyasztóival, milyen utakon kívánja elérni őket, milyen stratégiát választ a kereslet kielégítésére, felkeltésére és megtartására. A jó marketingtevékenység a nyereséges

működés egyik záloga Ennek alapja pedig egy átgondolt marketingterv összeállítása lehet. A marketingterv összefoglalja azt, hogy a vállalkozás az árbevétel szerzése érdekében milyen módon szándékozik a piacot befolyásolni. Marketingterv részei: • potenciális vevők köre • árazás • értékesítési csatornák • kommunikációs csatornák. A marketingterv négy változó kölcsönhatása a marketing-rendszerben. A marketingmix azon marketingeszközök összessége, amelyeket a vállalat a célpiacon céljai elérésére használ. A marketingmix elemeit többféle formában lehet rendszerezni, ezek közül széles körben elterjedt a négytényezős osztályozási rendszer, ami „4P” néven ismert, mivel mindegyik elem angol megfelelője p betűvel kezdődik. Marketingmix  Termék (Product)  Ár (Price)  Értékesítési hely (Place) 38  Ajánlás (Promotion) A marketingmix elemei közül a vállalkozás rövidtávon az

árakat, a munkás létszámot és a reklámot tudja változtatni. Hosszútávon új termékek fejlesztésére képes A termék A piacon a cég kínálatát testesíti meg. Az árut csak akkor veszik meg, ha a vevő megtalálja benne azokat az előnyöket, amiket keres. A termék életképessége számos módon meghatározható. Pl: kategorizálással, életgörbe-modellel A termék fő kategóriái a termékvonal, a termék életciklus, a márka, a márkanév, a csomagolás és a címkézés. A terméktervezés egyik változata azt vizsgálja, hogy a termék mennyivel járul hozzá a cég készpénzbevételéhez, mit ígér a jövőben: • pénztermelő termékek: a vállalkozásnak pénzt termel. • reménybeli pénztermelők: a cég pénzt fektetett beléjük, abban a reményben, hogy majd pénzt hoznak. • kevés pénzt hozók: több éve forgalomban vannak, a jelek szerint már nem lesznek jövedelmezők. • nagy befektetést igénylők: csak viszik a pénzt. A

termékszerkezet tervezésekor meg kell vizsgálni a verseny, az ár, és a fogyasztók számának várható alakulását. Az ár Azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet. Az ár megfelelő kialakításakor figyelembe veendő szempontok: • mit nyújt a cég, a termék a vevőnek • a konkurencia árai • a termék újdonságfoka • a termék kielégíti-e az igényeket • költségek • az árral elérendő célok (nyereség, piaci részesedés növelése). 39 Az új termék árának megállapítása nagy körültekintést igényel. Pontosan ismerni kell hozzá nem csupán az előállítás költségeit, de a piac helyzetét, a várható keresletet és a vállalkozás céljait is. Eltérő ármegállapítási taktikát követel, ha a pillanatnyilag bezsebelhető legnagyobb nyereség elérésére törekszik, vagy ha célja a lehető legnagyobb forgalom biztosítása. Az ármeghatározás szabályai nem merevek. Alapszabály, hogy az előállítás

költségeit és az elvárt hasznot kell alapul venni. Az ár meghatározásában a legfontosabbak: • nyereség / forgalom viszony: milyen következménnyel jár az áruforgalom növekedése? A nagyobb értékesítés nem feltétlenül eredményez nagyobb nyereséget. • ár / mennyiség viszony: bizonyos esetekben (pl. monopol helyzetben) a kibocsátott mennyiség növelése csak az ár csökkentésével lehetséges. • ár / minőség viszony: a minőség kihat az árra. A legjövedelmezőbb megoldás valamivel jobb terméket kínálni, mint a konkurencia, kicsivel magasabb áron. • Árengedmények: a sorozatos árengedmények ronthatják a cég alkupozícióját, később a fogyasztók alacsony árat követelhetnek. Az értékesítési hely A gyártók számára fontos döntés, hogy hogyan jut el az áru a fogyasztóhoz? Dönthetnek úgy, hogy közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a terméket, vagy választhatják az akár több szintű értékesítési csatornák

közbeiktatását is. a) Közvetlen értékesítés (pl.: csomagküldő kereskedelem, TV marketing, virtuális kereskedelem): előnye, hogy a cég ellenőrizni tudja a terméket és árát, de csökken az elérhető piac kiterjedése, magasak lehetnek a szállítási költségek. b) Közvetett értékesítés (a vevők és az eladók közé közvetítők, pl.: kereskedők, bizományosok, ügynökök lépnek): költségben és hatékonyságban különbözik az előzőtől. • Nagykereskedők: az árak kicsúszhatnak az ellenőrzés alól. 40 • Jutalékért dolgozó ügynökök: magas haszonkulccsal termelt fogyasztási javak esetén előnyös, ha az értékesítési lehetőségek korlátozottak. • Franchise: olyan engedély, amellyel egy nagykereskedelmi lánc tagjaként üzemeltetni lehet egy saját tulajdonú vállalkozást. A franchise a szolgáltató szektorban terjedőben van. • Képviseletek: a cég területenként kizárólagos eladási joggal ruház fel egy

szakkereskedőt. Ajánlás Kedvező képet kell mutatni a cégről és termékeiről a vevőnek. Módszerek: a) Reklám: az eladás növelését hivatott elősegíteni, feladata a célfogyasztók tájékoztatása, meggyőzése. Problémát jelenthet megtalálni a megfelelő reklámhordozót. Meg kell szabni az összköltséget és a befektetés várható megtérülését. Ki kell választani a ráfordításhoz mérten leghatékonyabb médiumot Reklámhordozók: • TV: költséghatékonysága 100%. Előnye: maximális hatókör, maximális ellenőrzés, gyors hatás. Hátránya: drága, nehéz adott célra irányítani, nehéz értékelni és tervezni. • Sajtó: költséghatékonysága 65%. Előnye: széles hatókör, gyorsan kiépíthető, könnyen tervezhető. Hátránya: korlátozott hatás, technikai információ nehezen adható. • Rádió: költséghatékonysága 60%. Előnye: gyorsan kiépíthető, könnyen tervezhető, nem drága. Hátránya: korlátozott hatókör,

haszon nehezen vizsgálható. • Közvetlen postázás: költséghatékonysága nem mérhető. Előnye: speciális célra irányítható. Hátránya: nehezen ellenőrizhető, drága, lassan építhető ki. 41 b) PR (Public Relations): elsődlegesen nem eladási célokat szolgál. Célja a vállalat iránti bizalom megteremtése, erősítése és a vállalatról kedvező kép kialakítása a közvélemény előtt. Az értékesítés ösztönzésének legolcsóbb eszköze c) Személyes eladás: az eladó és a vevő között személyes kapcsolat alakul ki, lehetőséget ad a vevővel a közvetlen kommunikációra. Gyorsan ad piaci információt, a problémák azonnal kezelhetők. Különösen nagy értékű gépek eladásánál, szolgáltatásánál van kulcsszerepe. d) Eladásösztönzés: különleges árkedvezmények, árcsökkentő kuponok, ingyenes minták, ajándék. Az eladásösztönző tevékenységek bevétel növekedést eredményezhetnek. Az eredményességét

döntően befolyásolhatja, hogy a megfelelő piachoz a megfelelő eladásösztönző módszert találjuk-e meg. II.57 Szervezeti terv Az a rendeltetése, hogy a vállalkozás szervezeti felépítését és a munkavállalók beosztását bemutassa. végiggondolásában, és Fontos szerepe a szükséges van a munka- munkaerő, és feladatkörök dolgozói létszám meghatározásában. Itt találhatók meg azok az alapadatok, amelyek később a bérezés alapjául is szolgálnak, például ki tekinthető főnöknek, beosztottnak. Itt alapozódik meg a várható létszám, a felelősök rendszere, és hogy várható-e a tényleges működés során jelentős létszámbővülés. A szervezeti felépítést célszerű ábrával is bemutatni. A szervezeti terv 3 fő részből áll: − a működés jogi formája − nagyvonalú szervezeti terv: fontosabb szervezeti egységek leírása, döntési hatáskörük ismertetése − vezetők, tisztségviselők és más fontos

személyek bemutatása. II.58 Kockázatbecslés A vállalkozás kockázatos tevékenység. Nem mindegy azonban, hogy mekkora ez a kockázat: érdemes vállalni, vagy túl nagy ahhoz, hogy belevágjunk. 42 A vállalkozás éves üzleti tervének elkészítésekor figyelembe kell vennünk az események bekövetkezési valószínűségeit is. Amennyiben az események, környezeti állapotok bekövetkezési valószínűségei nem ismertek, bizonytalanság melletti döntésről beszélünk, míg ha ismerjük azokat kockázat melletti döntésről van szó. Az üzleti terv akkor lesz igazán meggyőző, ha áttekinti a lehetséges kockázati forrásokat, amelyek a vállalkozást érinthetik. A kockázatok között súlya, jelentősége tekintetében jelentős különbségek vannak, némely elemükre fel lehet készülni. Be lehet mutatni az üzleti tervben, hogy mi történik, ha valami nem úgy sikerül, mint ahogyan tervezték. Az a lényeg, hogy a terv olvasói lássák, hogy a

vállalkozásnak van cselekvési alternatívája. (A kockázatbecslés témaköréhez tartozik a cash flow kimutatás több variációban történő elkészítése: optimista becslés, pesszimista becslés, legrosszabb eset). Az üzleti tervekben is megjelenő kockázatok formái az alábbiakban jelölhetők meg: - Termelési kockázat: A termelési kockázat a termésmennyiség, - minőség változásban, termeléskiesésben mutatkozhat meg. A termelési kockázat oka lehet az időjárás, betegségek, kártevők, gépek, berendezések meghibásodása stb. - Piaci kockázat: A piaci kockázat elsődlegesen az előállított termékek, szolgáltatások, illetve a vásárolt alapanyagok, szolgáltatások áringadozásában mérhető le. Itt kell megemlítenünk a megtermelt termékek és előállított szolgáltatások értékesítési nehézségeit is. - Pénzügyi kockázat: A vállalkozás eszközeinek finanszírozása érdekében végzett pénzügyi tevékenység

kockázata. Itt említhetjük meg a kölcsöntőke kamatváltozásait, export esetén az árfolyamveszteséget, a földbérleti jog elvesztésének lehetőségeit stb. - Véletlen veszteségek: természeti károk, katasztrófák 43 - Jogi kockázat: A gazdálkodás eredményességét, a vállalatok versenyképességét jelentősen befolyásolhatják a vállalkozás kereteit meghatározó törvények, ezek változásai, illetve az aktuális politika által befolyásolt állami célkitűzések. - Emberi kockázati tényezők: Gyakran elhanyagolt szempont, de a vállalkozás sikerét jelentősen befolyásolhatja a menedzser rátermettsége, megbízhatósága, egészségi állapota, családi viszonyai. Hitel igénybevétele esetén a bankok ezeket a körülményeket is – különösen kisvállalkozások esetén. II.59 Pénzügyi terv A pénzügyi tervben kerül meghatározásra a vállalkozás működéséhez szükséges tőke, befektetések nagysága, a működéssel kapcsolatos

költségek összetevői, azok nagysága, a tervezhető bevétel. Segítségével becsülni lehet, hogy a tevékenység gazdaságosan megvalósítható-e. A pénzügyi terv elkészítéséhez a következő fontosabb alapismeretek szükségesek: Mérleg A vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja egy adott időpontban, rendszerint az üzleti év utolsó napján. A vagyont meghatározott szerkezetben mutatja A mérleg a vagyoni állapotot egyensúly formájában mutatja be. Egyrészt kimutatja a vállalkozás reáleszközeit (ez szerepel a mérleg egyik oldalán), valamint a reáleszközök pénzügyi forrásait (ez képezi a mérleg másik oldalát). A vállalat eszközeinek és forrásainak összege egyenlő az alapvető mérlegegyezőség követelménye alapján. A fő tételeket a következő ábrában szemléltetjük, amelyet a hivatalos beszámoló formától eltérően kétkarú mérleg alakban ábrázolunk. 44 Eszközök Az eszközök képviselik a vállalat azon

vagyontárgyait, amelyek a jövőbeli gazdálkodást szolgálják, ill. hasznot hoznak a vállalatnak Az eszközök első csoportját a befektetett eszközök alkotják, mindazok a reáljavak, amelyek a vállalkozást egy éven túl is szolgálják. Ezek egyik csoportját alkotják az immateriális javak, amelyek megszerzéséért fizetett a vállalkozás, és cserébe speciális vagyontárgyat kapott. Ilyen pl a szabadalom, üzlet bérleti jogának és más vagyoni értékű jognak a megvásárlása. A tárgyi eszközök közé tartoznak az épületek, gépek, berendezések, járművek. A befektetett eszközök közé soroljuk az egy évnél hosszabb időre lekötött, értékpapírokba, más vállalkozásokba befektetett pénzeszközöket. Az immateriális és tárgyi eszközök "valós" értéküknek megfelelően kerülnek be a mérlegbe, azaz az eredeti beszerzési árat csökkenteni kell az avulás mértékével, az értékcsökkenési leírással. Az eszközök másik

nagy csoportját a forgóeszközök képezik, ezek egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás működését. A készletek közé a vásárolt 45 anyagok, előállított félkész és késztermékek tartoznak. A követelések közül a legfontosabbat a vevőköveteléseket emeljük ki, ez olyan pénzeszköz, amely még nem folyt be, tehát nincs a pénzeszközök között, de mivel a vállalat teljesített, az árut kiszállította, olyan eszköznek minősül, amelyre a vállalat joggal tart igényt. Az értékpapírok az egy éven belüli befektetések értékét mutatják. A pénzeszközök pedig a házipénztárban ill. a bankszámlán a fordulónapon levő pénzmennyiséget mutatja. Források A források a vállalat vagyonát fejezik ki, annak eredete, származása, tulajdonosa, pénzügyi forrása alapján. Első nagyobb csoportja a saját tőke, amely az alapításkor befizetett alaptőkéből (jegyzett tőke), a tőketartalékból áll, amely a később

megemelt, kapott tőkerészt tartalmazza és amelyet a cégbíróságon nem jegyeztek be. Az egyszerűsített mérlegben a saját tőke része az eredménytartalék, amely az egyszerűsített mérleget készítőknél a "kiegyenlítő tartály" szerepét tölti be, azaz a mérleg főösszegből (eszközök ill. források összesen) a többi forrás adat levonásával kapjuk meg. Az egyszerűsített mérleg szerinti eredmény, vállalkozás tárgyévi tiszta vagyon növekedését mutatja, amely megegyezik az eredménylevetés utolsó sorával, az adózott eredménynek a kifizetett osztalékkal csökkentett összegével. 1997 től új sor a tartalék, amely az eredménytartalék mellett hasonló technikai jellegű kiegyenlítést szolgál (Kiszámítása: +saját termelésű készletek + vevő állomány szállítokkal szembeni kötelezettség - egyéb rövidlejáratú kötelezettség-céltartalék). Céltartalék Az egyéni vállalkozók számára nem teszi lehetővé a

törvény céltartalék képzését, de gazdasági társaságoknál igen. Az adó törvény szigorúbb korlátot állít a céltartalékként kivonható összegekre, mint a számviteli tv A társasági adó tv szerint céltartalék képezhető a garanciális kötelezettségekre és a lejárt követelések meghatározott %-ára. Kötelezettségek 46 A forrásoknak ez a csoportja a vállalat tartozásait mutatja ki, mindazon pénzügyi kifizetést, amely a vállalat számára a belátható jövőben a már beérkezett áru, felvett hitel alapján esedékes. A vállalat külön mutatja ki az 1 éven belül és az 1 éven túl esedékes kötelezettségeket. Az egyszerűsített mérleg és a nagyobb vállalakozások által készített mérleg lényegében részletezettségben különbözik, alapstruktúrájuk megegyezik. Eredménykimutatás Egy vállalkozás üzleti évének eredmény levezetését, adófizetési kötelezettség megállapítását tartalmazza. Míg a mérleg

statikusan, egy adott időpontban tükrözi a vállalkozás reáleszközeit, ezek pénzügyi forrásait, az eredménykimutatás ezzel szemben azt mutatja meg, hogy az adott vagyontárgyak hogyan hasznosulnak egy időszak, többnyire január 1. és december 31. között Az eredménykimutatás tipusai: - eredménylevezetés (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások) - eredménykimutatás (kettős könyvvitelt vezető vállalkozások) 1997-től az egyéni vállalkozókra nem vonatkozik a számviteli törvény, a vállalkozás eredményének megállapitásáról a személyi jövedelemadó törvény rendelkezik. Továbbra is pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint rögzitik a gazdasági eseményeket (pénztárkönyv), de az eredmény megállapitás szabályait és formáját a személyi jövedelemadó tv. határozza meg Tartalmi szempontból az eredmény megállapitása megegyezik a társas vállalkozások eredményének levezetésével. Bármelyik eredmény levezetési

formának a logikai szerkezete azonos: ÁRBEVÉTEL – KÖLTSÉGEK = ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY – ADÓ = = ADÓZOTT EREDMÉNY A számviteli tv. és az adótörvények eltérnek néhány ponton abban a vonatkozásban, hogy mekkora költségek írhatók az árbevételből. Mivel az adótörvények szigorúbb korlátot állítanak, a későbbiekben is e szerint értelmezzük a leírható költségeket. 47 A kettős könyvvitelt vezetők eredmény kimutatást készítenek. eredménykimutatáson belül is megkülönböztetünk egy egyszerűbb Az és egy részletesebb változatot. A következőkben az egyszerűbb változatot, az egyszerűsített éves beszámoló eredmény kimutatásának fő tartalmi elemeit mutatjuk be Az eredménykimutatásban az adózott eredményből lehet a tulajdonosoknak osztalékot fizetni vagy tartalékot képezni. Ha a vállalkozás továbbfejlesztése a cél, akkor ennek vállalati belső forrása az adózott eredményből az osztalék-kifizetés

után maradó pénz. Tehát fejleszteni, új gépet vásárolni csak adózott pénzforrásból lehet Ha idegen forrást veszünk igénybe (hitel), akkor ennek törlesztése is csak az adózott eredményből lehetséges. A hitel használatának díját, a kamatot költségként le lehet írni, de a tőketörlesztést nem. Az adózott eredményből a vállalat fejleszté-sére fordított pénz, a visszaforgatott nyereség, (hivatalos elnevezéssel a mérleg szerinti eredmény), a vállalat tárgyévi vagyon növekedését mutatja saját forrásból. Ezt a zárómérlegben is jelezzük, így a záró mérleg mérleg szerinti eredmény sora megyegyezik az eredménykimutatás utolsó sorával, a mérleg szerinti eredménnyel. Cash flow Az éves beszámolót készítő vállalkozásoknak 1997. évtől kötelezően, cash-flow kimutatást kell készíteni, és ezt mint a kiegészítő melléklet elválaszthatatlan része közölni kell. Cash-Flow fogalma:  Olyan pénzbevételeket

előidéző hozamok és pénzkiadások különbsége, amely alkalmas a vállalkozás készpénz és készpénz-egyenértékes kitermelő képességének becslésére, ütemezésére és biztos voltának a bemutatására.  A cash flow-kimutatás a gazdálkodó egység által utólag - meghatározott formában és tartalommal részletes elemzések alapján - készített dinamikus likvidítást kifejező pénzeszköz-változása. A cash-flow kimutatást az adott üzleti évre vonatkozóan kell elkészíteni előre a törvény által meghatározott szerkezetben és tartalommal. A cash-flow kimutatás 48 segítségével megállapítható, a vállalkozás tényleges pénzmozgásai és bevételei, a pénzeszköz változást előidéző kiadások, valamint ezeket befolyásoló tényezők! A cash-flow kimutatás egymástól három jól elkülöníthető részre tagolható: 4. Működési, vagy operatív cash-flow 5. Befektetési cash-flow 6. Pénzügyi cash-flow A működési,

vagy operatív cash-flow a vállalkozás szokásos működéséből, tevékenységéből származó pénzeszköz változást mutatja be. A működési cash-flow egy vállalkozásnak az alaptevékenységét (amire alapították, amire azt létrehozták) mutatja be pénzügyi szempontból. Itt kerül kitermelésre mindaz a pénzmennyiség, amelyre a vállalkozás leginkább számíthat a folyamatos működés során. Ebben a szakaszban keletkezik az a pénzmennyiség amely finanszírozza a vállalkozás saját beruházásait a folyamatos újratermelést és a pénzügyi befektetéseket. A befektetési cash-flow a vállalkozás befektetési tevékenységének az eredményét, valamint az eredményt előidéző tényezőket ismerteti. A befektetési cash-flow azért is fontos elkülöníteni mert egy vállalkozás általában kevesebb pénzt termel mint amenmyit a fejlesztések előirányoznak. Itt a befektetési cash-flow kereteiben mutatjuk ki a befektetett eszközök megszerzésére

fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából befolyó pénzeszközök különbségét. Pénzügyi cash-flow a pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz- változást mutatja be. Itt a tiszta pénzműveletek eredményét mutatjuk be Idetartoznak a tőke ki- és bevonások, a felvett hitelek és kölcsönök visszafizetései, kötvénykibocsátások és a végleges pénzeszköz átadások és átvételek pénzmozgásai. A cash-flow kimutatás összeállításának alapja A kettős könyvvitelt folytató társaságok beszámolójában a realizált eredmény bemutatása érvényesül. Ez azt jelenti, hogy számos olyan tétel, gazdasági esemény kerül az eredmény számbavétele során elszámolásra, melyek nem járnak pénzmozgással. Az így kapott eredmény magában hordozza a pénzügyileg realizált jövedelmet és pénzügyileg még nem realizált jövedelmet. A cash-flow kimutatás 49 összeállításának éppen ez a célja, hogy a gazdálkodó által

realizált eredmény mellett, pontosan bemutassa a pénzügyileg is realizált eredményt. A gyakorlati nehézséget viszont az okozza, hogy a beszámolóban (annak soraiban) számos olyan esemény van, melyek nem jártak pénzmozgással, de önmagában ez a beszámolóból nem állapítható meg. Pl: apport behozatallal történő tárgyi eszköz beszerzése. Ez megjelent a tárgyi eszköz növekedéseként és a jegyzet tőke emelkedéseként. Semmilyen pénzmozgás ténylegesen nem történt A cash-flow kimutatás összeállítását csak tovább nehezíti, hogy a pénzmozgások nincsenek „megpántlikázva”, így csak körülményes munka árán állapítható meg, hogy a pénzeszköz változás milyen forrásból származik. A cash-flow kimutatás összeállítható: 1. A forgalmi adatokból un közvetlen módszerrel (direkt), 2. A forgalmi és állományi adatokból un közvetett módszerrel (indirekt) A számviteli törvény előírása alapján a működési cash-flow-t

indirekt módszerrel, a befektetési és a finanszírozási cash-flow-t direkt módszer alapján kerül összeállításra. Az indirekt módszer alapösszefüggése a mérleg. Mivel a cash-flow kimutatás célja a pénzeszköz változás bemutatása egy időszakra, így az összes eszköz (pénzeszköz kivételével) csökkentve az összes forrással megegyezik éppen a pénzeszközök változásával. Pénzeszköz ÁV= Σ Eszköz – Σ Forrás Pénzeszköz ÁV= Ze-Nye Az alábbi főkönyvi számlán egy adott időszak forgalmi adatai láthatók. Az indirekt levezetés alapján az állomány változása megegyezik a nyitó és a záró állomány különbségével. De a direkt módszer alkalmazásával is ugyanerre a megoldásra juthatunk. Ebben az esetben csak a forgalmi adatokat vesszük alapul és a bevételek (növekedések) valamint a csökkenés különbsége adja meg a cash-flow-t. Főkönyvi számla Ny: 1 2 50 2 1 3 Ze: 3 Záró egyenleg mínusz Nyitó

egyenleg megegyezik a Tartozik oldalon és a Követel oldalon elkönyvelt forgalmi adatokkal. A működési, vagy operatív cash-flow részei közé soroljuk: 1. A pénzeszköz bevételek, melyek az operatív cash-flow része:  Készpénzes értékesítés,  A vevők átutalásai,  A kapott kamatok,  A működéssel kapcsolatos egyéb bevételek, 2. A pénzeszköz kiadások:  Az anyag- és áruszállítók részére kifizetett összegek,  A működési költségekre kifizetett összegek,  Munkavállalóknak kifizetett összegek,  Fizetett kamatok,  Fizetett osztalék,  Fizetett adók,  Működéssel kapcsolatos egyéb kifizetések. A pénzeszköz bevételek és a pénzeszköz kiadások különbsége a működési cashflow határozzák meg. Befektetési cash-flow részei közé soroljuk: 1. Pénzeszköz bevételekként értelmezzük:  A tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket,  Immateriális javak értékesítéséből

származó bevételeket,  A pénzügyi befektetések, értékpapírok értékesítéséből származó bevételeket, 51  Adott kölcsönök törlesztéséből származó bevételeket  A kapott osztalékot. 2. Pénzeszköz kiadásként számoljuk el:  A tárgyi eszközök beszerzése során felmerülő ráfordításokat,  Immateriális javak beszerzésekor felmerülő ráfordításokat,  A pénzügyi befektetések, értékpapírok beszerzésekor felmerülő ráfordításokat  Kölcsönök nyújtásakor a tényleges értékek A pénzeszköz bevétel és a pénzeszköz kiadás különbsége a befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változást mutatja be. Pénzügyi cash-flow részei közé soroljuk: 1. Pénzeszköz bevételek:  A részvények eladásából származó bevételek  A törzstőke befizetéséből származó bevételek  A hitelfelvételből származó kötelezettségek  A kötvények kibocsátásából

származó kötelezettségek  Saját részvény, üzletrész értékesítéséből származó bevételek 2. Pénzeszköz kiadások:  Hitelek visszafizetésekor kiadások  Kötvények visszafizetésekor kiadások  Saját részvény, üzletrész vásárlásakor kiadások A pénzeszköz bevétel és a pénzeszköz kiadás különbsége a pénzügyi műveletek tevékenységből származó pénzeszköz változást mutatja be. Bizonyos gazdasági események a számvitelben nem járnak pénzeszköz mozgással, változással. A cash- flow számításánál ezeket a tételeket is figyelembe kell venni, hogy a helyes eredményt megkapjuk. A pénzeszköz mozgással nem járó befektetések finanszírozása: 1. Apportbevitellel megvalósuló tőkeemelés 52 2. Kötelezettség vállalása fejében történő eszközbeszerzés 3. Eszközbeszerzés pénzügyi lízing keretében 4. Kötelezettség átvállalása az alaptőkére 5. Eszközök cseréje 6. Eszközök átvétele térítés

nélkül A rendelkezésre álló cash-flow levezetése A bruttó cash-flow: a pénzeszköz mozgással nem járó tételekkel módosított adózás előtti eredmény. A nettó cash-flow: megkapjuk, ha a bruttó cash-flow összegét a végleges pénz be- és kiáramlások összegével módosítjuk. A rendelkezésre álló cash-flow: megkapjuk, ha a nettó cash-flow összegét az eszköz és forrás állomány változásával korrigáljuk. Ha az adózás előtti eredményből kiindulva a pénzeszközök változását különböző csoportokba képezve határozzuk meg (az alapján, hogy honnan származik, mire kerül felhasználásra), olyan információ nyerhető, amely alapvető jelentőségű a vállalat likvidítási helyzetének a megítélése szempontjából. II.6 PÉNZÜGYI ELEMZÉSEK II.61 Fedezeti pont elemzés Egy vállalkozás nyereségessége vagy veszteségessége szempontjából alapvető fontosságú a működési költségek kategóriák szerinti számbavétele, valamint

a költségtényezők és a forgalom, illetve az eladási ár kölcsönös összefüggéseinek módszeres elemzése. Ez a feladat annyira lényeges része a gazdálkodásnak, hogy a lehető legnagyobb pontossággal kell elvégezni. Az elemzést a vállalkozás növekedésével is folyamatosan kell végezni és a tervezett és tényleges költségek és az árak gondos összevetése, valamint a fedezeti pont kiszámítása után végre kell hajtani az esetleg szükségessé váló módosításokat. A fedezeti pont elemzés során meghatározott fedezeti pont megmutatja a vállalkozónak, hogy mekkora értékesítési volumen szükséges az összes változó és 53 állandó költség fedezésére. A fedezet ott van, ahol az összes árbevétel és az összes költség egyenlő. A fedezeti pont fölötti további érétkesítés mindaddig nyereséges lesz, amíg az eladási ár meghaladja az egy egység előállításához szükséges valamennyi költséget. A fedezeti diagram

megmutatja, hogy a növekvő érétkesítés (termelés) egyes szintjeihez mekkora nyereség tartozik. Leolvasható róla az árképzési elvek változásának eredménye és a költségcsökkentésből származó nyereség nagyságának alakulása. A fedezeti diagram minden értékesített mennyiségre megadja az állandó, változó és összes költségek, valamint az árbevétel kapcsolatát. A pontosan elkészített diagram megmutatja, hogy mennyit kell termelni és eladni ahhoz, hogy elérjük a fedezeti pontot, és hogy ehhez a szinthez milyen mértékű kapacitáskihasználás tartozik. II.62 Pénzügyi mutatók Az üzleti terv készítés során sokféle mutatószámot lehet készíteni, amely a vállalkozás helyzetének megítélését segíti elő. Ezek többségét a mérleg és eredménykimutatás adatainak felhasználásával lehet elkészíteni. A sokféle mutató közül néhány fontosat emelünk ki. 54 Eredményességi mutatók: Eszköz arányos

árbevétel = Árbevétel/Összes eszköz Tőkearányos árbevétel = Árbevétel/Saját tőke Tőkearányos eredmény = Eredmény/Források összesen Likviditási mutatók: Likviditási mutató = Forgó eszköz/Rövid lejáratú kötelezettség Likviditási gyorsráta = Forgó eszköz – Készlet/Rövid lejáratú kötelezettség Tőkestruktúra: Eladósodottság = Kötelezettségek/Források összesen Idegen – saját tőke arány = Kötelezettség/Saját tőke 55 III. CÉGALAPÍTÁS ÉS MŰKÖDTETÉS JOGI KÖRNYEZETE III.1 CÉGJOGI ALAPKÉRDÉSEK Mit jelent a gazdasági társaság kifejezés, kik alapíthatnak gazdasági társaságot? Gazdasági társaságot a tagok közös üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása vagy annak elősegítése céljából alapítanak. Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. Gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok

alapíthatnak. Gazdasági társaság kizárólag a gazdasági társaságokról szóló törvényben (2006. évi IV. törvény) szabályozott formában alapítható (betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság). Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a betéti társaság (bt.), és a közkereseti társaság (kkt.) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.) A gazdasági társaság alapításához a kft. és az rt kivételével legalább két tag szükséges! Külföldi honosságú tag esetén kézbesítési megbízott megbízása és a megbízott által a megbízás elfogadása szükséges annak érdekében, hogy a

külföldi tag részére kézbesítendő küldemények kézbesíthetőek legyenek! III.11 a gazdasági társaság létesítő okirata A létesítő okirat összefoglaló elnevezés, a létesítő okirat a cégalapításához nélkülözhetetlen. Bt., kkt., kft. esetében társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, míg egyszemélyes társaság (kft. vagy rt) esetében alapító okirat elfogadása szükséges. 56 A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A létesítő okiratban meg kell határozni: a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), jogi személy vagy jogi személyiség

nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével; c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló - az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát); g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h)

mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. Korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratában a fentieken túlmenően meg kell határozni továbbá: az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, a szavazati jog mértékét. III.12 Cégnév A cégnévnek legalább a vezérszót és a választott cégforma megnevezését (pl. „korlátolt felelősségű társaság” vagy annak rövidítése „kft.”) kell tartalmaznia A vezérszó a cégnévben az első helyen áll, a vezérszó elősegíti a cég azonosítását 57 (pl.: Vezérszó Kft) A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó egyaránt lehet, melyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül kizárólag magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően, a cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma megjelölésénél lehetséges. A történelem kiemelkedő

személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégbejegyzési eljárás alatt a cégnevet "bejegyzés alatt" ("b.a") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a "felszámolás alatt" ("f.a") ill "végelszámolás alatt" ("v.a") toldattal kell használni A cégnévnek különböznie kell az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ezen rendelkezés nem csupán a cégnevek szószerinti teljes névazonosságának tilalmát jelenti, ugyanis a cégnévnek nemcsak a többi cégnévtől történő megkülönböztetésre kell alkalmasnak lennie, hanem a cégnevek összetéveszthetőségét is ki kell küszöbölnie. III.13 Székhely A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, a cég

levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie a cégalapítást követően A létesítő okirat úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés, azaz a döntéshozatal helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. III.14 Telephely A telephely a cég tevékenység gyakorlásának olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen (címen), de a székhellyel azonos településen található.) Telephely megadása nem kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak. 58 III.15 Fióktelep A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen, illetve más országban van, mint a cég székhelye.

Fióktelep megadása nem kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak. III.16 Tevékenységi kör A gazdasági társaság „főprofiljába” tartozó tevékenység a társaság főtevékenysége. A társaság létesítő okiratában és cégadataiban kizárólag egy főtevékenység feltüntetésére van lehetőség. A társaság a főtevékenységen kívül folytathat más olyan tevékenységet is, amelyet jogszabály nem tilt. A társaság valamennyi tevékenysége feltüntethető a társaság létesítő okiratában, a társaság főtevékenysége viszont kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak. Amennyiben a társaság új tevékenységet kíván végezni és csak a társaság tevékenységi köre változik, úgy azt illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnál, vagy a bejelentés az adóhivatalnál erre rendszeresített bejelentő lapon is megtehető. Az új tevékenység egyszerű és

díjmentes bejelentésén túl amiatt sem célszerű túl sok tevékenységgel teletűzdelni a létesítő okiratot, mert adott esetben a társaság által ténylegesen nem is végzett tevékenységekkel kapcsolatban a statisztikai hivatal adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési

követelményeknek igazolt módon megfelel. 59 III.17 A jegyzett tőke A jegyzett tőke a gazdasági társaság induló vagyona, amely az alapító tagok vagyoni hozzájárulásaiból tevődik össze. A társasági törvény egyes gazdasági társaságok esetében törvényi minimumot határoz meg a jegyzett tőkével kapcsolatban, korlátolt felelősségű társaság esetén 500.000,- Ft, zrt-nél 5000000,- Ft, míg az nyrt-nél 20000000,- Ft Kkt és bt esetében nincs törvényi minimum előírás. A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll. III.18 Az apport Az apport bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. Az új társasági törvény már nem tartalmaz a pénzbeli hozzájárulás és az apport arányát kötelezően meghatározó rendelkezést, vagyis kizárólag apport rendelkezésre bocsátásával is alapítható gazdasági társaság.

III.19 A gazdasági társaság szervezete A társaság szervei: a legfőbb szerv (pl. a kft-nél a taggyűlés), a felügyelőbizottság, az operatív szerv (pl. kft-nél az ügyvezető), valamint a könyvvizsgáló A gazdasági társaság legfőbb szerve A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata elsősorban a társaság alapvető, stratégiai ügyeiben való döntés. A legfőbb szerv elnevezése az egyes társasági formáknál eltérő:  közkereseti és betéti társaságnál - tagok gyűlése,  korlátolt felelősségű társaságnál – taggyűlés,  részvénytársaságnál - közgyűlés. A legfőbb szerv ülését a vezető tisztségviselő hívja össze. A legfőbb szerv ülésén a társaság tagjai (részvényesei), valamint –szavazati jog nélkül – egyéb meghívottak vehetnek részt. Egyszemélyes társaságnál (csak kft. és zrt lehet) nem működik taggyűlés (közgyűlés), ezeknél a társaságoknál az egyedüli tag írásban

határoz. 60 III.110 A gazdasági társaság képviselete A gazdasági társaság ügyvezetését – a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint - a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. A társasági törvény vonatkozásában ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a létesítő okirat alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, a képviseleti jog korlátozása azonban harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A

gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vezető tisztségviselő gyakorolja. A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság, mint testület látja el (zrt. esetében az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató is elláthatja). Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - kizárólag természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A vezető tisztségviselő jogaira és

kötelezettségeire a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai vagy a munkaviszonyra irányadó rendelkezések irányadók. Az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja a vezető tisztséget nem láthatja el munkaviszonyban, kivéve ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik. Ki nem lehet vezető tisztségviselő? 61 Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az:  akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek (a bűntett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig),  akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak a tilalom hatálya alatt,  akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban,

 a gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. A vezető tisztségviselők kötelezettsége A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége. A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait megőrizni, kötelesek a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. A vezető tisztségviselők felelőssége A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen

tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve 62 által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően

történt. A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. A vezető tisztségviselői jogviszony időtartama, a jogviszony megszűnése A vezető tisztségviselőket határozott időtartamra, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. A társasági szerződés azonban akként is rendelkezhet, hogy a vezető tisztségviselő megbízása határozatlan időtartamra vonatkozik. A vezető tisztségviselői

megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók. A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnik: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) ha a tisztségviselő meghal, 63 f) külön törvényben meghatározott esetben. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a

halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. III.111 A cégjegyzés A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti. Önálló cégjegyzés esetén a vezető tisztségviselő egyedül (önállóan) is jogosult a cég nevében történő aláírásra, együttes cégjegyzés esetén legalább két jogosult aláírása szükséges. Cégjegyzésre a vezető tisztségviselő, a cégvezető, vagy a munkavállaló lehet jogosult. III.112 A felügyelőbizottság A tagok az ügyvezetés ellenőrzése céljából felügyelőbizottságot választhatnak. Kötelező a társaságnál felügyelőbizottság létrehozása:  az nyrt.-nél (kivéve ha egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik),  a zrt.-nél, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező részvényesek kérik,  ha törvény a köztulajdon

védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre tekintettel előírja,  a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében, amennyiben a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja. A felügyelőbizottság testületként jár el, a törvény rendelkezései szerint legalább 3 legfeljebb 15 tagból állhat, tagjai sorából elnököt választ. A felügyelőbizottság 64 tagjainak megbízatása határozatlan időre is vonatkozhat abban az esetben, ha a társaság vezető tisztségviselőit is határozatlan időre választja a társaság legfőbb szerve. A felügyelőbizottság felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, megvizsgálhatja a társaság könyveit és iratait, amennyiben a gazdasági társaságnál működik felügyelőbizottság, úgy a számviteli törvény szerinti beszámolóról (mérlegről) a legfőbb

szerv csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. III.113 A könyvvizsgáló A könyvvizsgáló a legfőbb szerv által választott olyan ellenőrző szerv (lehet magánszemély, illetve jogi személy), melynek feladata, hogy gondoskodjon a könyvvizsgálat elvégzéséről, legfőképpen pedig annak megállapításáról, hogy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója (mérlege) megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a mérleg a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad-e. A könyvvizsgáló függetlensége és a tárgyilagos vizsgálat érdekében a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg. A könyvvizsgáló határozott időtartamra, de legfeljebb 5 évre választható. A könyvvizsgálói megbízás annak elfogadásával jön létre. A könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől,

illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgálót a mérleg elfogadásáról döntő legfőbb szerv ülésére meg kell hívni, amelyen a könyvvizsgáló köteles részt venni. III.114 A gazdasági társaság alapítása (cégalapítás) A létesítő okiratot valamennyi tagnak alá kell írnia az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd előtt, ezért a tagok személyes találkozása az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéddel mindenképpen szükséges! (A személyes találkozásra és 65 az okiratok aláírására akár az Ön otthonában is sor kerülhet.) A személyes találkozáskor az eljáró ügyvéd ellenőrzi a tagok személyi azonosságát is. A társaság alapítását a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell elektronikus úton bejelenteni. A

bejelentést jogi képviselő végzi, aki az okiratokat beszkenneli, elektronikus aláírással látja el és e-mailben továbbítja az illetékes cégbíróság részére. A gazdasági társaság a létesítő okirat ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától előtársaságként működhet, az előtársasági jelleget a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” („b.a”) toldattal kell jelezni Az előtársaságra vonatkozóan a társasági törvény több korlátozást is tartalmaz. A benyújtást követően a cégbíróság megvizsgálja, hogy a jogi képviselő által benyújtott okiratok tartalma megfelel-e jogszabályoknak, majd tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza a társaság: - cégnevét, - székhelyét, - cégjegyzékszámát, - adószámát (közösségi adószámát is) - statisztikai számjelét. A bejegyzési kérelem

benyújtásától számított 8 napon belül (egyszerűsített eljárásban 1 munkaóra alatt) a cégbíróság megvizsgálja, hogy lerótták-e az illetéket, illetőleg a kérelem tartalmazza-e a cégtörvényben meghatározott mellékleteket. Amennyiben a bejegyzési kérelemnyomtatvány és annak mellékletei megfelelnek a jogszabályi rendelkezéseknek, úgy a cégbíróság bejegyzi a gazdasági társaságot, majd a bejegyzési kérelem adatait a cégbíróság a közzéteszi a Cégközlönyben. A cégbíróság hiánypótlásra hívja fel a jogi képviselőt, ha a kérelemben vagy annak mellékleteiben hiányosságot észlel. A cégtörvényben meghatározott egyes kötelező mellékletek hiánya esetén (mint pl. az illeték lerovása, meghatalmazás hiánya, stb.) a bejegyzési kérelmet elutasítja 66 bankszámla A gazdasági társaságnak a cégbejegyzést követő 8 napon belül bankszámlát kell nyitnia valamelyik pénzintézetnél és a számlára a létesítő

okiratban meghatározott összegű jegyzett tőkét be kell fizetni. A befizetéssel a tag(ok) törzsbetéte(i) a társaság tulajdonába kerülnek. A bankszámlanyitáshoz szüksége lesz a létesítő okiratra, a vezető tisztségviselő aláírás-mintájára, továbbá a cégbíróság által kiállított elektronikus tanúsítványra, vagy bejegyző végzésre. A bankszámlanyitásról a pénzintézet értesíti a cégbíróságot és az adóhivatalt. A gazdasági társaságok megszűnése, megszüntetése A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A megszűnés oka lehet a tagok önkéntes elhatározása, hatósági határozat, vagy alapulhat jogszabályon. A megszűnés módját tekintve történhet jogutódlással, vagy jogutód nélkül is. A megszűnés esetkörei: 1. határozott idő eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult, 2. a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését, 3. a társaság

legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutódlással történő megszűnését (lásd: átalakulás), 4. a társaság tagjainak száma egy főre csökken (kft és zrt működhet egyszemélyes társaságként, míg kkt. és bt esetében 6 hónap áll rendelkezésre arra, hogy a társaságba új tag lépjen be), 5. a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, 6. a Cégbíróság hivatalból törli, 7. a társaság felszámolási eljárás során megszüntetésre kerül, 8. minden olyan egyéb eset, amelyet a törvény az egyes társasági formáknál tartalmaz. A gazdasági társaságok átalakulása 67 A gazdasági társaság átalakulásakor jellemzően a gazdasági társaság átalakul egy másik cégformává (pl. bt-ből kft-vé alakul), az átalakulásnak azonban léteznek további esetei is, melynek során gazdasági társaságok egyesülnek (két vagy több gazdasági társaság egyesül egy jogutód társasággá), illetve szétválnak (egy gazdasági társaságból

kettő, vagy több jogutód gazdasági társaság lesz). Az egyesülés történhet: - Összeolvadással, melynek eredményeként az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek és egy teljesen új gazdasági társaság jön létre a jogelődök vagyona átszáll a jogutód cégre. - Beolvadással, melynek eredményeként az egyik gazdasági társaság (beolvadó társaság) megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, melynek társasági formája változatlan marad. A szétválás történhet: Kiválással, melynek eredményeként a jogelőd gazdasági társaságból kiválik egy új gazdasági társaság (a társaságból kiváló tagok és a társasági vagyon egy részének részvételével, illetve a kiváló tag a társasági vagyon őt megillető részével egy már működő gazdasági társasághoz csatlakozik). Különválással, melynek eredményeként a jogelőd gazdasági társaság megszűnik és különvált (jogutód)

gazdasági társaságok keletkeznek. III.115 Elektronikus cégeljárás1 2008. július 1-jétől a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló (továbbiakban Ctv.) törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt - előterjeszteni. A cégbejegyzési eljárásról általában A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló (1952. évi III törvény szabályait) (ha törvény másként nem 1 Forrás: http://www.cegjoginfo/indexphp?adv=&action=1&tema=2 68 rendelkezik) megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére változásbejegyzési eljárásban kerülhet sor, illetve

a cég bejegyzése esetén akkor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be. Az eljárás során: - csak okirati bizonyítás folytatható le, - költségmentesség, illetve illeték- és költségfeljegyzési jog nem engedélyezhető, Fontos tudni, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező. A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése főszabály szerint kérelemre történik. A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég szervezeti képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a cégbíróság az eljárást megszünteti. Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje a létesítő okirat aláírásától,

illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap. Elektronikus út Az elektronikus cégeljárásban való részvételhez elengedhetetlen az elektronikus aláírás, illetőleg az időbélyegző használata, valamint elektronikus nyomtatványkitöltő program. Az illetéket és a költségtérítést is kizárólag elektronikus úton lehet befizetni A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani. A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről a Ctv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a cégbíróság elektronikus tanúsítványt, illetve változásbejegyzési kérelem esetében igazolást küld a jogi képviselőnek. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat

minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, 69 hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Nyilvántartás A cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván. A bejegyzési kérelem előterjesztője - választása alapján - az adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemmel együtt előterjesztve a cégbíróság útján juttathatja el az illetékes szervezethez de az ilyen módon továbbított adatok nem képezik a cégnyilvántartás részét. A jogi képviselő feladata az

általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. A hatóságok, pénzügyi intézmények vagy más szervek által kiadott - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez. A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak alapos

kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a céginformációs szolgálathoz küldi 70 meg. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz érkezés időpontja irányadó. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett

illetékbevétele számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár - a bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással ellátott kérelmére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni - egy munkanapon belül elektronikus úton fokozott biztonságú aláírással ellátott igazolást küld. Az igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. A céginformációs szolgálat eljárása A céginformációs szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok

sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a céginformációs szolgálat haladéktalanul továbbítja az illetékes cégbírósághoz. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a céginformációs szolgálat az iratokat a elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni. A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban az esetben is igazolást küld a jogi

képviselő számára, amennyiben az iratokat nem 71 továbbítja a cégbíróság számára. Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. Ha a céginformációs szolgálatnál, illetve a kormányzati portálnál felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással - a jogvesztő határidő esetét is ideértve - akkor is van helye igazolásnak, ha azt egyébként törvény kizárja. Határidő A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A cégbíróság tanúsítványt, illetve elektronikus igazolást csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki. Döntések, végzések A cégbíróság a jogi

képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt végzést a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolásában megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekintetni. A visszaigazolásban fel kell tüntetni a cégbíróság megnevezését és az ügy számát is. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ha a cégbíróság 7 munkanapon belül nem kap visszaigazolást a jogi képviselőtől, a végzést a cégbíróság írásban is megküldi. Ebben az esetben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásban történő közléshez fűződnek. A cégbíróság vezetője kijelölheti azon szervezeti egységet vagy személyt, amely, illetve aki gondoskodik a végzéseknek a cég jogi képviselője részére történő elektronikus

kiadmányozás útján történő elektronikus megküldéséről. A cégbejegyzési kérelemhez (Ctv.-ben meghatározott kivétellel) valamennyi cég esetében csatolni kell a cégforma, illetve a választott cégeljárás szerint szükséges okiratokat. 72 A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítása, legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és a létesítő okirat (kivéve a törvényi szerződésminta) hiteles fordítását csatolni kell. A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V törvény (a továbbiakban: Ctv) törvényben meghatározott módon és a

mellékletekkel együtt - előterjeszteni. Gazdasági társaságok működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok:  2006. évi IV törvény a gazdasági társaságokról  2006. évi V törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról  1991. évi IL törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról  2000. évi C törvény a számvitelről  1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról  2002. évi XLIII törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról  2003. évi XCII törvény az adózás rendjéről  1990. évi XCIII törvény az illetékekről  22/2006. (V 18) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről 73 III.2 MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ POLGÁRI JOGI ALAPFOGALMAK III.21 A polgári jog fogalma, alapelvei, forrásai A polgári jog az a jogág, amely az állampolgárok, az

állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza az egyenjogúság és a mellérendeltség rendszerében. Az egyenjogúság azt jelenti, hogy egyik félnek sincs joga önhatalmúan, saját eszközeivel kikényszeríteni a másik fél kötelezettségeinek teljesítését, ez csak állami eszközök (bírói út) igénybevételével lehetséges. A felek mellérendeltsége pedig azt jelenti, hogy egyik fél sincs a másik fölé rendelve, nincs közöttük jogilag biztosított hatalmi viszony, ezért egyik fél sem utasíthatja kötelező jelleggel, egyoldalúan a másik felet. A polgári jog legfontosabb írott forrása az 1959. Évi IV tv, a Polgári Törvénykönyv (rövidítése: Ptk.) A Ptk. Hat részből áll Első része a Bevezető rendelkezések, amelyek a törvény, a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének hogyanját határozza meg. Második része a Személyekkel

(ember, állam, jogi személy) és ezek polgári jogi védelmével kapcsolatos jogokat tartalmazza. Harmadik része a Tulajdonjoggal, így a tulajdonjog tartalma, védelme, megszerzése, közös tulajdon, állami tulajdonjog, a birtok és birtokvédelem szabályaival foglalkozik. Negyedik része tartalmazza a Kötelmi jogot, ezen belül a szerződések általános szabályait, a szerződéstípusok jellegzetességeit, a kártérítési felelősség szabályait, a jogalap nélküli gazdagodást. Ötödik része az Öröklési jog, vagyis az általános szabályok után a törvényes és a végintézkedésen alapuló öröklés, a kötelesrész és az örökség megszerzése témakörök taglalása következik. Hatodik része a Zárórendelkezések, amely a törvénykönyvben szereplő fontosabb fogalmak meghatározását adja. A Polgári Törvénykönyv fontos céljai (alapelvei) között szerepel: 74 a) védeni, a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, törvényes

érdekeit, b) biztosítja a személyeket megillető jogok gyakorlását, c) védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját, d) a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, e) a polgári jogviszonyban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, f) tilos a joggal való visszaélés. A polgári jog egyes kapcsolódó részterületeit külön törvények szabályozzák, mintegy kiegészítve ezzel a Polgári Törvénykönyvet. III.22 A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, fajtái A jogviszony nem más, mint az emberek között létrejött kapcsolatoknak a jogi elismerése. Pl az adófizető és az adóhatóság közötti adóügyi jogviszony (kapcsolat) A polgári jogi jogviszony a személyek közötti jogilag szabályozott kapcsolat, amely vagyoni és ezzel

összefüggő nem vagyoni jellegű tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányul, a feleket alanyi jogok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelhetik, viszonyukra a már említett egyenjogúság és mellérendeltség a jellemző. Minden polgári jogi jogviszonynak van alanya, tárgya, tartalma. A felsoroltakat a polgári jogi jogviszony elemének nevezzük. A polgári jogi jogviszony alanya lehetnek a természetes személy, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyes szervezetek (például betéti társaságok). A polgári jogi jogviszony tárgya az az érdek, amelyet valamely dolog vagy más eredmény testesít meg. A polgári jogi jogviszony tartalma azon jogok és kötelezettségek együttese, amelyek a feleket illetik meg a jogviszony tárgyával kapcsolatban. 75 A polgári jogi jogviszonynak két fajtája van: a jogviszony lehet abszolút és relatív szerkezetű. Az abszolút szerkezetű jogviszonyban csak az egyik fél (jogosult) név

szerint meghatározott, mindenki más kötelezett. Pl a tulajdonjogviszony ilyen, ahol mindenki arra köteles, hogy a tulajdonost hagyja tulajdonjoga gyakorlásában, vagy a szabadalmi jogviszonyt is említhetjük. Relatív szerkezetű jogviszonyban mind a jogosult, mind a kötelezett név szerint meghatározott. Pl a szerződések III.23 A polgári jogi jogviszony alanyai Jogalanyok azok, akiket a jog saját neveikben jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására feljogosít. Pl a közkereseti társaság nem önálló jogi személy, mégis jogalany, mert jogszabály rendelkezése szerint saját tulajdona lehet, önállóan, felvett név alatt „tagjaitól függetlenül” vehet részt az üzleti életben. Jogalanyok tehát: a természetes személyek (emberek), a jogi személyek, azok a szervezetek (cégek), amelyeket a törvény jogi személyiség nélkül is jogalanynak ismer el, és az állam, mint önálló jogi személy. Jogképesség alatt a természetes személynek,

az államnak, a jogi személynek, jogi személyiség nélküli szervezeteknek (vagyis a jogalanyoknak) azt a képességét értjük, hogy polgári jogi jogviszonyok alanyai lehetnek, vagyis jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak. Rövidebben megfogalmazva: a jogalanynak az a képessége, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A cselekvőképesség szűkebb fogalom a jogképességnél, mert csak az emberre jellemző, az embernek az a képessége, amelynél fogva saját, önálló akaratelhatározás alapján, a saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A cselekvőképességet ügyleti képességnek is nevezzük. III.24 Az ember, mint jogalany Az ember jogképessége azt jelenti, hogy az embernek lehetnek jogai és kötelezettségei. 76 A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképesség jellemzője tehát hogy

általános, egyenlő feltétlen. Általános a jogképesség, mert minden embert megillet, minden ember jogképes. Egyenlő, mert a polgári jog szabályai azonos mértékben engedik meg az embereknek minden különbségtétel nélkül pl. vagyoni jogok megszerzését Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom minden tagja egyenlő feltételekkel is rendelkezik vagyoni jogok megszerzésére, mert tényleges vagyoni helyzetük messze nem egyenlő. Feltétlen, mert az élve született embert minden feltétel nélkül, a törvény erejénél fogva megilleti, fogamzásának időpontjától kezdve. Pl az 1999 májusában elhunyt apa után az 1999. Szeptemberében született gyermeke örököl Jogunk megadja a jogképességet minden embernek, olyanoknak is, akik nem alkalmasak arra, hogy jogviszonyaikról önállóan döntsenek, pl. csecsemő, elmebeteg. A jogképességről sem szerződésben, sem nyilatkozatban nem lehet lemondani, korlátozni sem lehet. A jogképesség a halállal

szűnik meg. "Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűntétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna.” (Ptk 23 §) Ilyenkor a bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg, ha ez nem vezet eredményre, a halál időpontjául az eltűnést követő hónap 15. napját jelöli ki Ha a holtnak nyilvánított mégis előkerülne, a bírósági határozat hatálytalanná válik és az annak alapján beállott jogkövetkezmények is hatálytalanok. Pl vagyonát örökölte a leszármazó vagy annak hiányában a házastárs, azt vissza kell adnia. Házassága azonban nem éled fel, amennyiben házastársa időközben újabb házasságot kötött. Az ember cselekvőképessége azt jelenti, hogy valaki saját akaratelhatározás alapján a saját nevében szerez jogokat, vállal kötelezettségeket. Ezért a cselekvőképesség 77 már nem

minden embert, hanem csak a meghatározott kort elért és belátási képességgel rendelkező embert illeti meg. A cselekvőképesek mellett léteznek korlátozottan cselekvőképesek és cselekvőképtelenek is. Cselekvőképes a) az a nagykorú, b) aki nem áll cselekvőképességet érintő gondokság hatálya alatt és c) rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. Nagykorú az, aki 18. életévét betöltötte, vagy a 18 életéve betöltése előtt házasságot kötött. A cselekvőképességet érintő gondokság kétféle lehet: vagy korlátozza, vagy kizárja a cselekvőképességet. A belátási képesség azt jelenti, hogy a mindennapi életben az általános felfogás szerint jár-e el a személy. A cselekvőképes ember maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. Ugyancsak semmis a cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat. Korlátozottan cselekvőképes a) az a kiskorú, aki a 14.

életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen, b) az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. A bíróság azt a személyt helyezi cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen káros szenvedélye (pl. alkohol, kábítószer-fogyasztás) miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A cselekvőképesség korlátozottságát a bíróság „oldhatja” fel, a gondokság megszüntetésével. A korlátozottan cselekvőképes azonban köthet olyan szerződést, amellyel kizárólag előnyt szerez, pl. elfogadhat ajándékot Megkötheti a mindennapi élet szokásos 78 szükségleteinek fedezésére szolgáló kisebb jelentőségű szerződéseket, pl. élelmiszert, ruhát vásárolhat. Ugyancsak szabadon rendelkezik munkával szerzett keresményével is, ennek

erejéig kötelezettséget is vállalhat. Minden más esetben a korlátozottan cselekvőképes jognyilatkozatának érvényességéhez a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Cselekvőképtelenek a) 14 éven aluliak (kiskorúak) és az b) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, pl. súlyos elmebeteg c) aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik, pl. ittas A bíróság azt a nagykorú személyt helyezheti cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pl. szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel, teljesen hiányzik. Ha a gondnokságot a bíróság megszünteti, az érintett személy cselekvőképességét visszanyeri. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmisnek tekintendő, helyette törvényes képviselője jár el, de megkötheti önmaga nevében

a csekély jelentőségű ügyleteket, amelyek megkötése különösebb megfontolást nem igényel. Vannak esetek, amelykor a törvényes képviselő mellett a gyámhatóság hozzájárulása is kell a jognyilatkozat érvényességéhez. Pl ha a korlátozott cselekvőképes vagy cselekvőképtelen tartása a tárgy, vagy öröklési jogviszony alapján megillető jog- vagy kötelezettségről van szó. „Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.” (Ptk 19 § (2) bek) Törvényes képviselőnek tekintjük a szülőt, a gyámot, a gondnokot. 79 III.25 Az állam, mint jogalany Az állam létezésétől kezdve alanya vagyoni jogoknak. Jogképessége általános, kiterjed mindenfajta jog, kötelezettség megszerzésére, kivéve amelyek természetüknél fogva az emberhez kötődnek. Pl ha van örökös, az arra száll, házasságot csak természetes személy köthet. Az

állam a polgári jogviszonyokban közvetlenül és közvetve vehet részt. Közvetlenül akkor jelenik meg jogalanyként, ha az a vagyontárgy, amelyre a jogviszony vonatkozik az államot illeti meg és egyik állami szerv kezelésébe sem tartozik, vagy olyan állami szerv kezeli, amelyik nem önálló jogalany, ill. a vagyontárgy rendeltetése nincs határozottan megállapítva. Ez ritka eset Pl az állam kötelezettséget vállal valamely tartozás kifizetéséért, vagy ha valaki örökösök nélkül hal meg, akkor az állam lesz az örökös, vagy az államnak juttatott ajándék. Az államot ha a polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt, a pénzügyminiszter képviseli, de ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja. Az állam rendszerint szervei útján vesz részt a polgári jogviszonyokban. Ezek a szervek önálló jogi személyek. Az állam és a jogi személyek jogalanyisága között különbség van: a) Az állam jogalanyisága elsődleges, a

jogi személyeké származékos, hiszen az állam akaratától függ jogalanyiságuk. b) A jogi személyek keletkezésére, működésére vonatkozó szabályokat az állam állapítja meg, ezek a szabályok az államra nem alkalmazhatók. III.26 A jogi személyek Az állam jogi személyeknek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, egyéb szervezeteket, ha feladataikhoz szükséges, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. Jogi személyek a fentiek alapján az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más szervezetek. Pl állami vállalat, tröszt, költségvetési szervek, szövetkezetek, leányvállalat, egyesületek, alapítványok. A jogi személy (jogképes szervezet) polgári jogi jogviszony alanya lehet, saját nevében szervezhet jogokat és vállalhat 80 kötelezettségeket. Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez

fűződhetnek. A jogi személy kritériumai az alábbiakban foglalhatók össze: a) Állandó szervezettel kell rendelkeznie, amelyben (amelyen belül) van olyan szerv, amely a szervezet akaratát kialakítja, a döntéseket meghozza, végrehajtja, ez az ún. ügyintéző szerv, valamint van olyan képviselő szerve, amely a jogi személy akaratát kifelé kifejezésre juttatja. b) Rendelkezik olyan az állam által elismert céllal, feladattal, amelynek megvalósításához az önálló jogalanyiság szükséges. Ez a feladat vagy a gazdasági fogalomban való részvétel lehet, de elképzelhető hatalmi-politikai, társadalmi jellegű cél, feladatvállalás is. A jogi személy célja lehet politikai, társadalmi, gazdasági jellegű. Jogilag tilos vagy lehetetlen célra jogi személy nem jöhet létre c) Kritérium a szervezet huzamossága, tartós működése. d) Fontos dolog, hogy a jogi személy a tagok (alapítók) vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezzen. A

jogi személyek egyes fajtáinál a törvény meghatározhatja az elkülönített vagyon mértékét. Pl Kft-nél legalább ötszázezer forint a törzstőke minimuma e) A jogi személyt önálló vagyoni felelősség terheli, amelynek fedezete a tagok vagyonától elkülönített vagyon. f) Állami elismerés, vagyis a jogi személyek nyilvántartásba-vétele szükséges. Ezt a nyilvántartásba-vételt a jogi személyek fajtáitól függően más és más állami szerv végzi. Pl. gazdasági társaságokat a cégbíróság, politikai pártokat, egyesületeket, alapítványokat a szervezet székhelye szerinti megyei bíróság veszi nyilvántartásba. A fenti kritériumok egybeolvasása után meghatározható a jogi személy fogalma, miszerint: Olyan állandó szervezet, amely huzamosabb ideig működik, feladataihoz szükséges, hogy vagyoni jogai és kötelezettségei legyenek, elkülönített vagyona van, amellyel felel jogi cselekményeiért. Jogi személy létrejöhet

81 a) Jogszabállyal, ha valamely szerv alapításáról jogszabály rendelkezik. Pl törvény új minisztérium felállításáról vagy felsőoktatási intézmény létrehozásáról, önkormányzati rendelet általános iskola létesítéséről határoz. b) Hatósági határozattal is akkor, ha erre felhatalmazott állami szerv jogi személy létrehozását rendeli el. Pl Rendőrség fedőszervként gazdasági hatóságot hoz létre c) Önkéntes társulással és ennek állami elismerésével az utóbbi évtizedben számos gazdasági társaság, szövetkezet, egyesület, alapítvány jött létre. A jogi személyek létrejöttének, megszüntetésének feltételeit a jogszabályok konkrét jogi személy fajtákra tekintettel határozzák meg. III.27 A polgári jogi jogviszony tárgya A polgári jogi jogviszony tárgya az az érdek, amelynek kielégítése a jogviszony célja. Ezt az érdeket rendszerint valamely dolog vagy más eredmény testesíti meg. Pl. Autó

vásárlás vagy a cég irodái takarításának bérbe adása A polgári jogi jogviszonyban, de egyáltalán a polgári jogban a dolog szó gyakran használatos fogalom. Ezért fontos a meghatározása A dolog jogi értelemben minden testi tárgy, ami érzékszerveinkkel felfogható, látható, érinthető, tapintható. A dolog egy fizikailag létező valóság, de a jog a pénz- és értékpapírokat, az energiákat is dologként fogalmazza meg. A pénz- és értékpapírok dolgok ugyan, de a fogalomban mégsem fizikai minőségük, hanem értékük alapján vesznek részt. A dolgoknak többféle csoportosítása lehetséges Az egyik leggyakoribb csoportosítás azon alapul, hogy a dolgok a mindennapokban hogyan vesznek részt az áruforgalomban. Eszerint a dolgok lehetnek forgalomképesek, korlátozottan forgalomképesek és forgalomképtelenek.  Forgalomképesek a szabadon átruházható dolgok.  Korlátozottan forgalomképesek azok a dolgok, amelyek engedéllyel kerülnek

át más személy tulajdonába. Ilyenek pl a fegyverek 82  Forgalomképtelenek a polgári forgalomból kizárt dolgok, ezeken tulajdonjogváltozás nem jöhet létre. Pl folyók, műemlékek A dolgok más csoportosításban lehetnek ingatlanok és ingók.  Ingatlanok a földterület és a velük összeköttetésben álló dolog, pl. ház  Ingó, minden más dolog az. További csoportosításai a dolgoknak:  Helyettesíthető az a dolog, amelyet mérték vagy szám szerint tartanak nyilván.  Nem helyettesíthető az, amelynek az egyedisége a lényeges. Pl Munkácsy Mihály festményei. A helyettesíthetőség a dolog forgalmi tulajdonsága, ezen belül szerződési meghatározásként egyediséget és fajlagosságot különböztetünk meg.  Egyedileg meghatározott a dolog, ha a szerződés meghatározza azt a konkrét dolgot, amellyel teljesíteni kell. Pl Munkácsy egy konkrét festménye  Fajlagos meghatározásnál a szerződés nem a

konkrét dolgot határozza meg, hanem az árúfajt, ezen belül a minőséget, mértéket. Pl 100 q I osztályú őszi árpa. Az egyedi szolgáltatásra azt mondhatjuk, hogy „ezt” kell teljesíteni, tehát a szerződés csak a konkrét, kijelölt dologgal teljesíthető, fajlagos szolgáltatásnál „milyenből ennyit”, vagyis bármely dologgal teljesíthető a szerződés, ha az a fajtából a minőségmennyiség feltételeknek megfelel. Jogunk ismeri még a zártfajú szolgáltatást is, amely azt jelenti, hogy egy árúfajon belül a kötelezettség egy szűkebb körre korlátozódik. Pl a kötelezett a 100 q őszi árpát a saját terméséből szolgáltassa. A fent vázolt csoportosítások ismerete elengedhetetlenül fontos a szerződéskötéssel foglalkozók számára, bár az ő elhatározásuktól függ, hogy az adott szerződés mennyire pontosan jelöli meg a szolgáltatást, a dolgot. 83 III.28 A polgári jogi jogviszony tartalma A polgári jogi jogviszony

tartalmát azok a jogok és kötelezettségek adják, amelyek a feleket megilletik a jogviszony tárgyával kapcsolatban. Általában ezek a jogok és kötelezettségek kölcsönösen feltételezik egymást, egymással tartalmi összhangban állnak. Pl visszterhes szerződésnél egy kötelezettség tartalmát (értékét) a vele szemben álló jogosultság határozza meg. Amíg a jogviszony tárgya valamely érdek kielégítése, amelyet emberi magatartás valósít meg, addig a jogviszony tartalma a feleknek e magatartásra vonatkozó jogai és kötelezettségei. A téma kapcsán szólnunk kell a kötelezettség és a felelősség viszonyáról. A kötelezettség az adott jogviszonyban meghatározott magatartásra irányul, a felelősség pedig helytállás valamely kötelezettségért, különösen annak megszegéséért. A felelősségnek is többfajta csoportosítása lehetséges: a) Egyenes felelősség az, ha a felelősség ugyanazt a személyt terheli, mint akit a

kötelezettség. Pl adásvételi szerződés vevője vételárat köteles fizetni, ha nem teszi, ezért felelős. b) Járulékos a felelősség, ha mást terhel a kötelezettség és mást a felelősség. Pl a kezes felelőssége az adós kötelezettségeiért. c) Korlátlan felelősség alapján a kötelezett egész vagyonával köteles helytállni a tartozásokért. d) Korlátozott felelősségnél csak vagyona egy részével áll helyt a kötelezett. Ennek egyik fajtája a dologi felelősség, amelynek a lényege, hogy a követelés kielégítése csak abból a konkrét dologból lehetséges. e) Egyetemleges felelősség esetén minden kötelezett az egész tartozásért felel. f) Osztott felelősség fennállásakor minden kötelezett csak a ráeső résszel tartozik. III.29 Jogi tények A polgári jogban léteznek olyan jelenségek, amelyek jogviszonyok keletkezését, módosulását, megszűnését idézhetik elő. 84 A jogi tények csoportosítása lehetséges a) emberi

magatartások, b) emberi körülmények, c) állami intézkedések és d) külső körülmények szerint. Az emberi magatartások lehetnek megengedett akaratnyilvánítások, pl. a szerződéskötés, de az emberi magatartás lehet jogellenes is, olyan, amelyet jogszabály tilt. Pl a birtokháborítás A birtokháborítás mindenkivel szemben jogellenes, függetlenül attól, hogy ki ellen irányul, ezt abszolút jogellenes magatartásnak nevezzük. A jogellenesség másik fajtája a relatív jogellenesség, amely csak egy meghatározott személlyel szemben jogellenes magatartás. Pl a szerződésszegés csak a szerződő féllel szemben jogellenes. A jogellenességtől különbözik a vétkesség. A vétkesség akarati hiba következménye, amely azt jelenti, hogy az egyén nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lett volna. Vétkesség esetében a hangsúly az akaraton van, azon, hogy valaki mit és miért akar. Pl nagy erővel belekönyököl

az egyén a troli ablakába és az kitörik. Ezért a cselekményért őt vétkesnek mondjuk Jogot sérteni az adott helyzetben általában elvárható magatartással is lehet, ekkor vétlen jogellenességről beszélünk. Pl szükséghelyzetben történő károkozás, ha a károkozás a szükséges mértéket nem lépi túl. Emberi körülmények azok, amelyek nem nevezhetők emberi magatartásnak, mégis jogviszonyt befolyásoló (keletkeztető, megszüntethető) szerepük van. Pl ilyen objektív emberi körülmény a születés vagy a halál. Szubjektív emberi körülmény az ember tudati állapota, amelynek alapján az ember lehet jó- vagy rosszhiszemű. Az ember tudati állapotánál nem akaratra, hanem az ismeretekre helyeződik a hangsúly. 85 Jóhiszemű az, aki a látszat szerint ellenkező valóságról nem tud és nem is kell tudnia róla. Pl üzletben használt gépjárművet vásárol, vagy abban a hiszemben vesz meg egy kerékpárt, hogy az eladó a tulajdonos.

Rosszhiszemű az, aki tud a látszattal ellentétes valóságról, vagy arról a körülmények miatt tudnia kellene. Pl tud róla, vagy az alacsony vételár miatt tudnia kellene, hogy az utcán felajánlott video lopott termék. Az állami intézkedések lehetnek olyanok, amelyek jogviszonyt hoznak létre, ezt konstitutív aktusnak nevezzük. Ilyen pl a cégbejegyzés De lehetnek olyanok is, amelyek csak megállapítják mely jogviszony fenállását vagy fenn nem állását. Ezeket deklaratív aktusoknak nevezzük. Pl a bírói ítéletek egy része ilyen A külső körülmények azok, amelyek függetlenek bármely emberi magatartástól, mégis jogviszonyt befolyásoló szerepük van. Pl villámcsapás, földrengés, amelyek miatt adott esetben a szerződés nem teljesíthető. III.3 A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A gazdaság szereplőinek külső kapcsolatait a szerződések egész sora határozza meg. Az adásvétel, a bérlet, a hitelfelvétel stb mind

szerződéskötés segítségével történik. A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, egybehangzó akaratnyilatkozata. A szerződésekkel kapcsolatos szabályokat nagyrészt a polgári törvénykönyv szabályozza. Általános szabályok:  szerződést minimum két fél köthet  szerződésben megnyilvánul egy akaratnyilatkozat, mely a szerződő felek közös akaratát fejezi ki  bármilyen tényről, dologról tájékoztatni kell a másikat, amely befolyásolhatja a szerződéssel kapcsolatos szándékát  az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél elfogadhatja  tartalmi elemek: szolgáltatás (vagyoni jellegű, dologi, magatartás tevékenység), ellenszolgáltatás (ár). 86 A szerződések érvényességének alapvető feltétele, hogy a felek mindegyike cselekvőképes legyen. A szerződés megkötésének módjai:  szóban (döntő többségét elegendő szóban kötni)  ráutaló magatartás

(tevékenységgel utal rá)  írásbeli forma: egyszerű forma (kézzel vagy géppel), minősített írásbeli forma (ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie), teljes bizonyító erejű magánokirati formula (közjegyző hitelesíti), közirati forma (hatóság állítja ki) pl. házassági szerződés. Szerződések fajtái − szolgáltatás ellenében nincs ellenszolgáltatás (pl. ajándékozási szerződés) − visszterhes szolgáltatások: a szolgáltatásért jár ellenszolgáltatás − egyszeri szerződések (adás-vétel) − tartós szerződések (tartási szerződés) Szerződés módosítása:  közös akarattal, a két fél beleegyezésével  az egyik fél megtámadja a szerződést, ha pl. a szolgáltatás nem áll arányban az ellenszolgáltatással  a szerződéssel kapcsolatos lényeges tényt elhallgattak (megtévesztés)  erőszakkal kényszerítették aláírásra az egyik felet. Semmisnek minősül a szerződés, ha: −

valamilyen lényeges tartalmi eleme kimarad − törvénybe ütközik − jó erkölcsbe ütközik − valamelyik fél a másik fél szorult helyzetét kihasználva előnyben részesíti magát (uzsorás szerződés) 87 − formai hiba esetén (írásban vagy szóban). Szerződés megszűnése:  ha betölti a rendeltetését  ha ugyanaz lesz a jogosult, mint a kötelezett  ha a felek közös megegyezéssel döntenek a szerződés megszűnéséről: 1. A szerződés a jövőre nézve szűnik meg. 2 Visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel bontják fel a szerződést.  valamelyik fél is külön megszüntetheti a szerződést: 1. valamelyik fél eláll a szerződéstől (visszamenőleges hatályú) 2. Valamelyik fél felmondja a szerződést (a jövőre nézve).  a kötelezett vagy a jogosult elhalálozik • elévülési idő általában 5 év. A speciális esetek a szerződésjogban: − engedményezés: a jogosult a követeléseit átruházza

másra − tartozás átvállalása: csak a jogosult beleegyezésével lehetséges 88 IV. MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI KÉRDÉSEK IV.1 SZÁMVITELI ALAPFOGALMAK Számvitel fogalma: információs rendszer amit a számviteli törvény szabályoz és amit kötelező betartani. Elszámolási, beszámolási és nyilvántartási rendszer amit objektív információkat szolgáltat a vállalkozásról. A vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről ad információt. Célja hogy nyilvános legyen a vállalat gazdálkodása Feladatai között szerepel: - bizonylati rendszer kialakítása: a vállalat saját maga számára definiálja milyen bizonylati rendet fog kialakítani, azaz meghatározza hogy az egyes események rögzítéséhez milyen típusú bizonylatokat fog használni. Össze kell állítania egy bizonylati albumot ahol minden bizonylatból ott lesz egy darab mintapéldány. - könyvvezetés: ha a vállaltnál valamilyen vagyonváltozás történik azt

rögzíteni kell, írásos vagy annak megfelelő elektronikus módon, szabványos, törvény által meghatározott formában. Kettős könyvvitel (idősorosan a főkönyvi naplóba és számlasorosan a főkönyvi számlákra is nyilvántartásba vesznek mindent), egyszeres könyvvitel (mindent a naplófőkönyvbe könyvelnek, csak a pénzeszközökben beállt változást figyeli). - beszámoló készítés: a törvény szigorúan szabályozza, évente legalább egyszer el kell készíteni részei a mérleg (vagyonra vonatkozó kimutatás), eredménykimutatás ( adott év bevételei és ráfordításai) és a kiegészítő melléklet ( szöveges magyarázat, elemzés ). Fajtái az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló ( kevésbé részletes de ua. mint a másik, amit az a vállalat alkalmazhat ahol az alábbi paraméterek közül legalább kettő a határértékek alatt marad mérleg főösszeg 500 millio Ft, éves nettó árbevétel 1000 millio Ft,

foglalkoztatottak átlagos száma 50 fő. Továbbá akinek nem tér el az üzleti éve a naptári évtől) illetve a konszolidált (összevont) éves beszámoló amit jellemzően az anyavállalatoknak kell elkészíteni akiknek leányvállalataival komoly üzleti forgalma volt az adott üzleti évben, 89 egyszerűsített beszámoló a negyedik típus amit azok alkalmazhatnak akik egyszeres könyvvezetést csinálnak. - könyvvizsgálat: tulajdonosok érdekében végzett független ellenőrzése mindennek, független szakértő által. Csak okleveles, bejegyzett könyvvizsgáló végezheti, aki könyvvizsgálati jelentést készít és a beszámolót hitelesítő záradékkal látja el. - nyilvánosságra hozatal: közzététel a cégbíróságon (el kell küldeni), egy példány a vállalat székhelyén is letétre kerül. Az üzleti év lezárását követő 150 napon belül Egyéb helyen internet, napilap, stb. Két területe van: pénzügyi számvitel, ez az amit a

számviteli törvény szabályoz ez alapján kell az üzleti év végén beszámolót készíteni, és a vezetői számvitel aminek belső információ szolgáltatás a célja a vezetők felé döntéseik elősegítésének céljából. Beszámolási kötelezettség: A gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni, magyar nyelven. Garantálni kell hogy csak valós adatokat tartalmazzon, megfeleljen a számviteli törvénynek és az összes kapcsolódó gazdasági jogszabálynak. Könvvezetési kötelezettség: A könyvvezetés, az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével, lezárja. Formái: - analitikus könyvelés: mennyiségi és értékbeli

nyilvántartás - szintetikus főkönyvi könyvelés: csak értékbeli nyilvántartás A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni az éves és egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó. Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó. Egységes számlakeret: Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4 számlaosztály pedig a 90 forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat. Az 1 számlaosztály a befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. A 2. számlaosztály a forgóeszközökön belül a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja

magában. A 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések, értékpapírok, pénzeszközök), továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit. A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszközök forrásait Idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a kötelezettségek (hátratolt, hosszú és rövid lejáratú), valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái. Analitikus nyilvántartás: a bizonylatok alapján készülő, nagyon részletező nyilvántartás amit mennyiségben és értékben is vezetnek (miből, mennyi, milyen értékben, milyen össszértékben). Szintetikus nyilvántartás: összesített nyilvántartás amit értékben vezetnek ( miből, milyen összértékben ). Bizonylat: gazdasági eseményt hitelt érdemlően igazoló okmány, okirat. Minden bizonylatnak van

neve, sorszáma, szerepel rajta a kiállítás dátuma, kiállító adatai, és a gazdasági esemény amiről szól (törvény által szabályozott kötelező tartalmi elemek). Belső (nem hagyják el a vállalat területét pl raktárközi átadás-átvétel), külső bizonylatok (külső partner számára vagy külső partnertől származó pl. számla), egytételes (pl. átutalási megbízás) többtételes (pl számla) Bizonylati elv: minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök illetve források értékét, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni, könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad, de az alapján kötelező. Bizonylati fegyelem: 91 - minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani - csak megtörtént gazdasági eseményről szabad bizonylatot kiállítani - a bizonylatokat szabályszerűen

kell kiállítani (a bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie) - a bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani - a bizonylatot feldolgozás előtt szabályszerűségi szempontból felül kell vizsgálni - a bizonylaton az adatok időtállóságát a megőrzési határidőig biztosítani kell Főkönyvi számla: a főkönyvi könyvelés eszköze a főkönyvi számla , melynek két oldala van tartozik és követel. Főkönyvi számlák csoportjai: 1,2,3 eszközszámlák, 4 forrásszámlák Főkönyvi napló: Főkönyvi kivonat: kivonatot azért állítják össze, meghatározott időszakonként, hogy ellenőrizzék a könyvelés számszerű helyességét. A számviteli törvény évente legalább egyszer, fordulónapkor előírja készítését. A beszámolót alátámasztó kimutatás. Üzleti év: az az időszak amiről a beszámolót készíti a vállalat, jellemzően 365 nap, nálunk egybe esik a

naptári évvel Beszámoló fajtái: - éves beszámoló: részletes beszámoló - egyszerűsített éves beszámoló: kevésbé részletes de ua. mint az előző, amit az a vállalat alkalmazhat ahol az alábbi paraméterek közül legalább kettő a határértékek alatt marad mérleg főösszeg 500 millio Ft, éves nettó árbevétel 1000 millio Ft, foglalkoztatottak átlagos száma 50 fő. Továbbá akinek nem tér el az üzleti éve a naptári évtől, nem RT, nem pénzügyi vállalkozás, nem hitelintézet, nem biztosító társaság, nem konszolidációba bevont vállalkozás. - konszolidált (összevont) éves beszámoló: jellemzően az anyavállalatoknak kell elkészíteni akiknek leányvállalataival komoly üzleti forgalma volt az adott üzleti évben. 92 - egyszerűsített beszámoló: azok alkalmazhatnak akik egyszeres könyvvezetést csinálnak. Leltár: Olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a vállalkozás meglévő eszközeit és forrásait, mennyiségben és

pénzértékben, tételesen, egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki. Célja a vállalkozás tényleges vagyoni helyzetének megállapítása, a könyvviteli nyilvántartások helyesbítése a valós helyzetnek megfelelően. Fajtái: teljeskörű-részleges, nyitó-záró-évközi. Módszerei: leszámlálás, egyeztetés Könyvvizsgálat: tulajdonosok érdekében végzett független ellenőrzése mindennek, független szakértő által. Csak okleveles, bejegyzett könyvvizsgáló végezheti, aki könyvvizsgálati jelentést készít és a beszámolót hitelesítő záradékkal látja el. Közzététel: közzététel a cégbíróságon (el kell küldeni), egy példány a vállalat székhelyén is letétre kerül. Az üzleti év lezárását követő 150 napon belül Egyéb helyen internet, napilap, stb. Mérleg: a vagyonról szóló kimutatás (statikus kimutatás) egy adott pillanatban, mely kettős vetületben mutatja be a vállalat vagyonát. A vagyon megjelenési formája

szerint eszköz oldal (milyen eszközökkel rendelkezik a vállalat), a vagyon eredete szerint forrás oldal (mi ezeknek az eszközöknek az eredete). A két oldalnak eggyeznie kell, mindenről meg kell tudni mutatni miből lett. Összes eszköz = összes forrás, eszközök = saját + idegen forrás, aktívák = passzívák Befektetett eszköz: tartósan (1 éven túl), közvetve vagy közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy használatba vételre, üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. Forgó eszköz: olyan vagyontárgyak (vagyonelemek), amelyek a vállalkozói tevékenységet egy évet meg nem haladóan szolgálják (vagyis nem tartósan). Sajáttőke: olyan tőkeelem (tőkerész), amelyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonosok az adózott eredményből hagynak benn a vállalkozásban. 93 Kötelezettségek: olyan tőkeelem (tőkerész), amelyet jellemzően nem a tulajdonosok

visznek be a vállalkozásba, hanem szállítókkal, hitelezőkkel szemben fennálló, pénzértékben kifejezhető tartozások. Idegen forrásoknak is nevezzük őket Eszköz: A számviteli törvény szerint a vállalkozó vagyonának konkrét megjelenési formái az eszközök (aktívák). Ebben a megközelítésben a vagyon a vállalkozónál lévő befektetett eszközök, forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások összege. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé kell besorolni. Forrás: A források (passzívák) a vállalkozó vagyonának eredetét, származását mutatják. A források: a saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások. Gazdasági esemény: minden olyan esemény ami vagyonváltozást eredményez nagyság vagy összetétel tekintetében. Rögzítése a főkönyvben csak a mérleg egyezőség elve alapján történhet. Egyszerű gazdasági

események fajtái: nem változtatják a mérleg szerinti eredményt csak a vagyon nagyságát és összetételét. - eszözkörforgás: E+ E- MFK 0 - forráskörforgás: F+ F- MFK 0 - tőkebővítés: E+ F+ MFK + - tőkekivonás E- F- MFK – Összetett gazdasági események: Megváltoztatják a mérleg szerinti eredményt MSZE +, MSZE Árbevétel: az értékesített termékek és áruk, illetve teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított ellenértéke Beruházás: még üzembe nem helyezett tárgyi eszköz, még nincs használatban (pl. épülő félben lévő ingatlan) Bevétel: a külső fél által elismert pénzben kifejezett érték ami jár vagy járni fog Egyéb bevétel: 94 Pénzügyi bevétel: Költség: alaptevékenység ( termelés, szolgáltatás ) érdekébe felhasznált erőforrás pénzben kifejezett értéke. Ráfordítás: A vállalkozás működéséhez szükséges erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke. Egyéb

ráfordítás: Pénzügyi ráfordítás: Rendkívüli ráfordítás: Eredmény kategóriák: -„A” Üzemi-üzleti tevékenység eredménye -„B” Pénzügyi műveletek eredménye -„C” Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) -„D” Rendkívüli eredmény -„E” Adózás előtti eredmény (C+D) -„F” Adózott eredmény -„G” Mérlegszerinti eredmény Eredmény kimutatás fajtái: -formája szerint: listaszerű (A változat), kétoldalas (B változat) -módszere szerint: öszköltség eljárással, forgalmi költség eljárással -részletezettsége szerint: éves beszámoló (arab számos bontással is), egyszerű éves beszámoló (csak római számos bontással) Bekerülési érték: a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát. Beszerzési ár: Vásárlás: a nettó vételár Apport átvétel: a társasági szerződés

szerinti érték 95 Csere: a csereszerződés szerinti érték Követelés fejében átvételnél: az eredeti követelés értéke Térítés nélküli átvételnél: az átadónál szereplő nyilvántartási érték Speciális eset: részvénynél a vételár, kamatozó értékpapírnál a kamat nélküli vételár Önköltség: az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerült költség. Tervezett értékcsökkenés: a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) érték alapján Terven felüli értékcsökkenés: könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés

időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Értékveszteség: könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján (KSZE > PERT). Visszaírás: könyv szerinti érték a mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján, és korábban volt leértékelése (KERT < PERT). Értékhelyesbítés: visszaírások után, ha a könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján leértékelése (KERT < PERT). Készletfelhasználás értéke (FIFO,átlagár): FIFO módszer: az

elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül először értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek. 96 IV.2 A SZÁMVITEL JOGI SZABÁLYOZÁSA IV.21 Számviteli törvény A számvitel rendjére vonatkozó legmagasabb szintű jogszabály a számviteli törvény. Jelenleg érvényes törvény: „2000. évi C törvény a számvitelről” Kikre vonatkoznak a törvény előírásai? A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény alkalmazásában gazdálkodó:  a vállalkozó  az államháztartás szervezetei  az egyéb szervezetek (pl. lakásszövetkezetek, egyházak,  alapítványok, befektetési alapok, magánnyugdíjpénztár stb.)  a Magyar Nemzeti Bank  valamint az általuk ill. természetes személyek által alapított egészségügyi,

szociális és oktatási intézetek. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra! A számviteli törvény célja: objektív információ biztosítása a piac szerepelői (a beszámolók felhasználói) részére a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról. Szabályai összhangban vannak az Európai közösség (továbbiakban EK) 4., 7, 8 számú irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre is. A számviteli törvény hatálya alá tartozóknak meghatározza: - a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, - a beszámoló összeállítását, - a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket az azokra épített szabályokat, - a nyilvánosságra hozatal, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatozó követelményeket. A törvény felépítése, fejezetei: I. fejezet: Általános rendelkezések 97 - a törvény célja - a törvény hatálya - értelmező rendelkezések,

fogalmak II. fejezet: Beszámolás és könyvvezetés - beszámolási kötelezettség - könyvvezetési kötelezettség - számviteli alapelvek - üzleti év III. fejezet: Az éves beszámoló - általános szabályok - a közbenső mérleg - a mérleg tagolás, tételeinek tartalma, értékelése - az eredménykimutatás tartalma, tagolása - a kiegészítő melléklet - az üzleti jelentés IV. fejezet: Egyszerűsített éves beszámoló - a mérleg tartalma - az eredménykimutatás tartalma - a kiegészítő melléklet tartalma - készítésének feltételei V. fejezet: Egyszerűsített beszámoló - általános szabályok - a mérleg - az eredménylevezetés VI. fejezet: Összevont (konszolidált) éves beszámoló - készítési kötelezettség - formája, tartalma 98 - konszolidáció módszerei VII. fejezet: Sajátos beszámolási kötelezettségek - előtársasági időszak - gazdasági társaságok átalakulása - egyéb átalakulás VIII. fejezet: Számviteli

szolgáltatás IX. fejezet: Nyilvánosságra hozatal és közzététel - letétbe helyezés - közzététel X. fejezet: Könyvvizsgálat - célja, a könyvvizsgálati kötelezettség - könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék XI. fejezet: Könyvvezetés, bizonylatolás - kettős könyvvitel - az egységes számlakeret - a számlarend - egyszeres könyvvitel - a könyvviteli rendszerek változása - a könyvviteli rendszerek változása - könyvviteli zárlat - a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem - a számviteli bizonylatok - szigorú számadási kötelezettség - a bizonylatok megőrzése XII. fejezet: Jogkövetkezmények XIII. fejezet: Az Országos Számviteli Bizottság Mellékletek 99 XIV. fejezet: Záró rendelkezések Számviteli alapelvek A számviteli törvény filozófiája a „megbízható valós összkép biztosítása” a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ennek érvényre juttatása az alapelveken keresztül

valósul meg, amelyeket alkalmazni kell, mind a beszámoló elkészítésekor, mind a könyvvezetés során. A számviteli alapelveket a szabályozásuk irányultsága szerint a következők alapján csoportosítjuk 1. A vállalkozás folytatásának elve I. Tartalmi elvek: 2. A teljesség elve 3. A valódiság elve 4. Az óvatosság elve 5. Az összemérés elve II. Kiegészítő alapelvek: 6. Az egyedi értékelés elve 7. A bruttó elszámolás elve 8. Az időbeli elhatárolás elve 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben 10. A lényegesség elve 11. A költség-haszon elve III. Formai alapelvek: 12. A világosság elve 13. A folytonosság elve 14. A következesség elve 1. A vállalkozás folytatásának elve: a vállalkozás a belátható jövőben fenn kívánja tartani tevékenységét, folytatni tudja a működését, nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős csökkentése. 100 I. Tartalmi elvek: 2. A teljesség elve: minden gazdasági

eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, könyvelni kell, a fordulónap és mérlegkészítés között ismertté váltakat is (azokat is, amelyek a mérleg fordulónapja előtt nem következtek be, a mérleg készítés előtt ismerté váltak) 3. A valódiság elve: a beszámolóban, könyvvezetésben rögzített vagyonok a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lennie. Ezt a vagyont a számviteli törvény szerint kell értékelni 4. Az óvatosság elve: nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az előre látható kockázatot és feltételezhető formájában (akkor, ha a fordulónap és a mérlegkészítés napja között vált ismerté.) Az értékvesztéseket és értékcsökkenéseket az eredménytől függetlenül is el kell számolni. 5. Az összemérés elve: a bevételeknek és költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor

azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstő II. Kiegészítő alapelvek: 6. Az egyedi értékelés elve: az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásban, és egyedileg kell értékelni. 7. A bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatóak el. 8. Az időbeli elhatárolás elve: több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási (beszámolási) időszak között. 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben: a gazdasági eseményeket ténylegesen tartalmuknak megfelelően kell elszámolni és bemutatni, a számviteli törvény alapelveinek, vonatkozó előírásainak figyelembevételével. 101 10. A lényegesség elve: lényeges minden olyan információ, aminek elhagyása vagy téves

bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. 11. A költség-haszon elve: a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. III. Formai alapelvek: 12. A világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. 13. A folytonosság elve: a naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző év zárómérlegében megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. 14. A következesség elve: biztosítani kell az állandóságot és az összehasonlíthatóságot a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt

alátámasztó könyvvezetés tekintetében. Számviteli politika: az adott gazdálkodónál a számviteli törvény végrehajtása érdekében szükséges módszereket, eszközöket sajátos szabályokat, előírásokat tartalmaz. Számviteli politikai döntések például: - Beszámolási forma megválasztása - A mérleg választott formájának megállapítása és annak tagolása - Az eredménykimutatás választott formája és annak tagolása - A beszámoló készítés időpontjának meghatározása - Az eszközök és kötelezettségek értékelésének meghatározása - Kiegészítő melléklet tartalma. - Amortizációs politika meghatározása. - 100 e Ft egyedi bekerülési érték alatti eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek bekerülésekor az egyösszegű leírás. 102 - Céltartalék képzés módjának meghatározása. - A jelentős összegű hiba nagysága. - A lényeges összegű hiba nagysága. A számviteli politika keretében

elkészítendő szabályzatok: a.) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata: - leltározás ütemezésére, - a leltározás módjára (mennyiségi felvétel, egyeztetés), - a leltározás lebonyolítására, - a leltár eltérések megállapítására (leltárértékelés), - a leltár eltérések főkönyvi elszámolására, - a leltározás bizonylati rendjére. b.) az eszközök és források értékelési szabályzata: - az egyes eszköz tételek bekerülési értékének meghatározására, - az értékelés dokumentumaira, - az értékelés bizonylataira. c.) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat: Csak meghatározott vállalkozónak kell ezt elkészíteni. - a kalkuláció tárgyának meghatározása, - a kalkuláció időszakának meghatározása, - az alkalmazandó kalkulációs séma rögzítése, - a költségfelosztásánál alkalmazandó módszereket, - az utókalkuláció készítésének dokumentumai

d.) pénzkezelési szabályzat: - a házi pénztár személyi és tárgyi feltételeire, - a pénzforgalom lebonyolítására, - a pénzforgalom bizonylatolására, - a pénzkezelés rendjére, 103 - a pénz szállítására, megőrzésére, - a pénzforgalomért felelős személyek meghatározására. A számviteli politikát és annak keretében elkészítendő szabályzatokat az újonnan alakuló gazdálkodóknak a megalakulástól számított 90 napon belül kell elkészíteni, törvénymódosítás esetén a módosuló törvény szövegrész hatálybalépését követő 90 napon belül kell a változásokat keresztülvezetni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Beszámoló A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesmagyar nyelven készíteni. Az

üzleti év az az időtartam, amelyről beszámolót kell készíteni, leggyakrabban megegyezik a naptári évvel. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől (eszközök illetve források összegétől), a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A beszámoló lehet − éves beszámoló − egyszerűsített éves beszámoló − összevont (konszolidált) éves beszámoló − egyszerűsített beszámoló Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve ha egyszerűsített éves beszámolót készít. Részei: − éves beszámoló mérlege − éves beszámoló eredménykimutatása − éves beszámoló kiegészítő melléklete

Mérleg 104 A mérleg főbb jellemzői − A vagyoni helyzetet adott időpontban mutatja. − A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben fejezi ki:  egyrészt: vagyontárgyak rendeltetése, a vállalkozásban betöltött szerepe  alapján ESZKÖZÖK (aktívák) formájában.  másrészt: a vagyon eredete, származása alapján FORRÁSOK (passzívák) formájában. − Az eszközök és a források forint összegének egyeznie kell. Az eszközök együttes összegét – amely megegyezik a források együttes összegével – mérleg főösszegnek nevezzük. − A mérlegnek teljes körűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás rendelkezésére álló minden vagyontárgyra ki kell terjednie. − A mérleg összevontan, a Szt.-ben előírt, kötött sorrendben mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat. − A mérleg mérésmódja az érték. Ezer forintban kerekítve tartalmazza az egyes eszköz és forrás

összetevőket. − Hitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés. A hitelességét a vállalkozás vezetőjének és a könyvszakértőnek is igazolnia kell. − Formáját tekintve két változatba készíthető:  lépcsős és  kétoldalas változatban. Leltár A leltár főbb ismérvei − A mérleggel megegyező ismérvek:  adott időpontra vonatkozik  teljes körű, mindenre kiterjedő  felelős személyeknek aláírással kell igazolni a valódiságot. − A mérlegtől megkülönböztető ismérvei: 105  mérésmód: a leltár mennyiségben és értékben is mér  felépítés: kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyont. Összefoglalva a mérleg, mint a beszámoló része – a tájékoztatás eszköze, a leltár pedig a beszámoló alátámasztására szolgáló számviteli okmány. A mérleg formája A mérleg különböző formákban állítható össze. Egyik forma a kétoldalas változat E

változatnál egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat vesszük számba. A másik forma a lépcsős szerkezet. A lépcsős szerkezetet a Szt rögzíti Ezek szerint az első blokkban az eszközöket, utána a második blokkban a forrásokat kell kimutatni. A vállalkozás választhat a két változat közül A mérleg tagolása: a mérlegben az egyes eszközök és források különböző elvek alapján állíthatók sorrendbe. Ilyen elvek: likviditási, fontossági stb sorrend A kötelezően előírt mérlegséma három fokozatú tagolást követ, éspedig megkülönböztet:  mérlegfőcsoportot. Ezt az átfogó kategóriát a mérleg nagybetűvel jelzi és összesen hét ilyen kategóriát használ. Hármat az eszközök, négyet a források kötnek le.  mérlegcsoportokat. A mérlegfőcsoportokon belüli kisebb, de még több mérlegsort magába foglaló kategória. Ezeket a kategóriákat római számmal kell jelölni.  mérlegsorokat. Ezek a

mérlegcsoportokon belüli szűkebb tartalmú kategóriák, amelyeknek további tagolása nem kötelező, de nem is tilos. A mérlegsorok jelölése arab számokkal történik. A vállalkozás bevételei, kiadásai, nyeresége/vesztesége Bevétel Gyűjtőfogalomként fogjuk fel, és beletartozónak tekintjük: − az árbevételt − az egyéb bevételt − a pénzügyi műveletek bevételeit 106 − a rendkívüli bevételeket. Árbevétel: egy időszak során értékesített készletek és idegennek végzett szolgáltatások számlázott értéke. Egyéb bevétel: olyan bevételek, amelyek ugyan az üzletmenetből következnek, de a törvényi szabályozás értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek. Ilyenek jellemzően a szokásos mértéket meg nem haladóan kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat stb. Pénzügyi műveletek bevételei: itt kell elszámolni a kapott kamatot, osztalékot, értékpapírok árfolyamnyereségét stb. Rendkívüli bevétel: többek

között a működés során eseti jelleggel kapott bevétel (pl. biztosító kártérítése) vagy a szokásos mértéket meghaladóan kapott bírság, kötbér késedelmi kamat stb. Ráfordítás Ezt is gyűjtőfogalomként értelmezzük, és beletartozónak tekintjük: • a költségeket • az egyéb ráfordítást • a pénzügyi műveletek ráfordításait • a rendkívüli ráfordítást. Költség: az üzletmenetben 1 év alatt felmerült élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A költség az árbevétel ellenpárja A költség az árbevétel elérése érdekében hozott áldozat. Azt mondhatjuk, hogy a költség az a pénzösszeg, amibe az árbevétel került. Azt már tudjuk, hogy a ráfordítás tágabb fogalom, mint a költség, és azt is, hogy a költség része a ráfordításnak. A két fogalmat gyakran összekeverik, jóllehet köztük tartalmi eltérés van. A ráfordítás a költségen túl egyéb tételt is magába foglal, a költség ezzel szemben

csak a termelés érdekében történő felhasználásokat tartalmazza. A két fogalom estében az időbeni egybeesés okoz zavarokat, és emiatt a két fogalmat gyakran szinonimaként használják. Kiadás: pénztári és banki pénzmozgást, illetve raktárból történő kivételezést jelent. 107 Egyéb ráfordítás: olyan ráfordítások, amelyek ugyan az üzletmenethez kapcsolódnak, de a számviteli törvény előírásai szerint nem tekinthetők költségnek. Ilyenek a szokásos mértéket meg nem haladóan kifizetett bírság, kötbér stb. Pénzügyi műveletek ráfordításai: a fizetett kamat, az értékpapírok árfolyamnyeresége stb. Rendkívüli ráfordítások: a szokásos mértéket meghaladóan fizetett bírság, kötbér, késedelmi kamat stb. Éves beszámoló közzététele A Számvitelről szóló 2000. évi C törvény 154 §-a értelmében minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás

magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolóját letétbe helyezni és közzétenni. A vállalkozó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségénekideértve az ismételt közzétételt is -, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló elektronikus példányát kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak hibátlanul megküldi a kormányzati portál útján. Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé. A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok

változásáról megbízható, valós képet kell mutatnia. A Céginformációs Szolgálat honlapon keresztül (http://e-beszamolo.kimgovhu) biztosítja a közzététel és letétbe helyezés céljából megküldött beszámolókba való ingyenes betekintést. A honlapon a cég mérlege, eredménykimutatása, a kiegészítő melléklete, könyvvizsgálói jelentése, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat ismerhető meg. 108 A honlap biztosítja a beszámoló mellett az elektronikus űrlap és a közzétételi költségtérítés befizetését tanúsító igazolás megismerhetőségét is. A beszámolók cégnév, cégjegyzékszám, illetőleg adószám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetők. Közzétételre és letétbe helyezésre benyújtandó beszámolók: •éves beszámoló •egyszerűsített éves beszámoló •sajátos egyszerűsített éves beszámoló •összevont (konszolidált) éves beszámoló Beküldési

határidő: Éves, (sajátos)egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig. Éves konszolidált beszámoló esetén az üzleti év mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig. Speciális beszámolási kötelezettségek: Előtársasági időszak: A jogelőd nélkül alapított vállalkozó, a beszámoló közzétételi kötelezettségnek a cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni. Nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve arra a választott mérlegfordulónapjáig sor

került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart. [Számv tv 135 § (1)-(6)bekezdés] Felszámolás: A tevékenységet lezáró beszámolót a gazdálkodó szervezet, a mérleg fordulónapját követő 30 napon belül köteles a Céginformációs Szolgálat részére közzététel és 109 letétbe helyezés céljából benyújtani [225/2000. (XII 19) Korm rendelet 3 § (4) bekezdés]. Végelszámolás: A tevékenységet lezáró beszámolót a gazdálkodó a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül köteles benyújtani közzététel és letétbe helyezés céljából a Céginformációs Szolgálat részére [72/2006. (IV 3) Korm rendelet 3. § (4) bekezdés] A végelszámolás időszaka alatt készített számviteli beszámolót a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegfordulónapját követő

ötödik hónap utolsó napjáig kell a Céginformációs Szolgálat részére közzététel és a letétbe helyezés céljából benyújtani [72/2006. (IV 3) Korm rendelet 5 § (6) bekezdés] A gazdálkodó törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a mérlegfordulónapot követő 60 napon belül végelszámolási időszakot lezáró beszámolót kell közzététel és letétbe helyezés céljából a Céginformációs Szolgálathoz benyújtani. Ezt a rendelkezést azokra a beszámolókra kell alkalmazni, amelyek mérlegforduló napja 2009. április 30 napját követő napra esik [72/2006 (IV 3.) Korm rendelet 7 § (6) bekezdés] Átalakulás: Az átalakulás során megszűnő cég az átalakulás napját - mint mérlegfordulónapot követő 150 napon belül köteles a tevékenységet lezáró éves beszámolóját a Céginformációs Szolgálat részére közzététel és a letétbe helyezés céljából benyújtani. Ismételt közzététel: A

megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület elfogadását követő 30 napon belül ismételten közzé kell tenni és letétbe kell helyezni [Számv.tv 154 §-ának (5)-(6) bekezdés]. Közzététel lépései: 1. lépés: Általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) letöltése 110 Az általános nyomtatványkitöltő programot (ÁNYK) le kell tölteni és telepíteni kell a KIM Céginformációs Szolgálat honlapjáról, vagy az APEH honlapjáról. 2. lépés: Az elektronikus nyomtatványok letöltése A nyomtatványok automatikusan települnek az ÁNYK keretprogramba. 3. lépés: Magyar Államkincstár utalványminta lekérése 4. lépés: Banki átutalás lebonyolítása A banki átutaláshoz szükséges adatok az előzőleg lekért utalványmintán szerepelnek. Az

utalástól számított néhány (2-4) munkanap múlva a MÁK a megadott e-mail címre megküldi a befizetés megtörténtét igazoló, elektronikusan hitelesített dosszie fájlt. Ezt a visszaigazolást (a teljes dosszie fájlt) kell csatolnia a beszámolóhoz! 5. lépés: A beszámoló egyes részeinek PDF formátumba történő alakítása A dokumentumok PDF formátummá alakítására számos alkalmazást találhat az Interneten. 6. lépés: Az elektronikus űrlap (illetve a mérleg és eredménykimutatás nyomtatványok) kitöltése, fájlok csatolása 7. lépés: Küldés az Ügyfélkapun keresztül http://wwwmagyarorszaghu 8. lépés: A visszajelzés ellenőrzése az Ügyfélkapu Értesítési tárhelyén Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámolót a számviteli törvény előírásai szerint állították-e össze, és ennek megfelelően megbízható és valós képet

ad-e a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgáló független személy, a jelentését a tulajdonosok részére, de a hitelezők informálásra készíti. Kötelező a könyvvizsgálat:  összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalatnál;  minden olyan kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál, ahol az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában 111 - a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele elérte vagy meghaladta a 100 millió forintot, vagy - a foglalkoztatottak létszáma elérte vagy meghaladta az 50 főt;  ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, például: - takarékszövetkezet, - konszolidálásba bevont vállalkozás, - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, - befektetett eszközök értékhelyesbítése esetén - valós értékelésen történő értékelés esetén, - forintról devizára, illetve

devizáról forintra történő áttéréskor készített mérleg, - átalakulás esetén a vagyonmérleg és vagyonleltár (tervezet és végleges) (ezt a könyvvizsgálatot nem végezheti a vállalkozás saját könyvvizsgálója) A könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások közbenső mérlegei is könyvvizsgálat kötelesek (pl. osztalékelőleg kifizetéskor) A könyvvizsgáló személyéről a tulajdonosok  az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor  jogelőd nélkül alapított vállalkozás esetében az üzleti év mérleg fordulónap előtt döntenek, majd az ügyvezető a döntés után 90 napon belül köteles a könyvvizsgálatra vonatkozó szerződést megkötni. Könyvvizsgálatra csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja választható. A könyvvizsgáló a megválasztása után ún. „elfogadó nyilatkozat”-ot ad a vállalkozásnak, amely alapján a cég jogi képviselője a cégbíróságra bejelenti a könyvvizsgáló személyét. A

könyvvizsgálóval kötött szerződést a szerződés lejárata előtt csak megfelelő indok alapján, a Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Bizottságnak történő bejelentés mellett lehet felbontani. IV.22 Számvitel és a Büntető Törvénykönyv A Büntető törvénykönyv szankcionálja a számviteli törvény megsértését: 112 A számvitel rendjének megsértése Btk.289 § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó

is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérlegfőösszegnek a megállapítása szempontjából, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. (4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár körében követik el. (5) A büntetés

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el. MELLÉKLETEK 113 MÉRLEG - ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT ESZKöZöK I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb

tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. FORGÓESZKöZöK I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját

részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. AKTíV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 20. 114 MÉRLEG - FORRÁSOK D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. CÉLTARTALÉKOK 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. KöTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hátrasorolt

kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KöTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II. RöVID LEJÁRATÚ KöTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú

kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. PASSZíV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN 20. 115 EREDMÉNYKIMUTATÁS – ÖSSZKTG ELJÁRÁSSAL A. B. C. D. E. F. G. 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. AKTIVÁLT SAJÁT TERMELÉS ÉRTÉKE III. EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési

értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. ANYAG JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű

ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (A+B) X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY(C+D) XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 20. 116 EREDMÉNYKIMUTATÁS – FORGALMIKTG ELJÁRÁSSAL A. B. C. D. E. F. G. 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások

értéke II. AZ ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE Értékesítés költsége Igazgatási költségek Egyéb általános költségek IV. AZ ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI V. EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő

kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (A+B) X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY(C+D) XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 20. 117 CASH-FLOW KIMUTATÁS TARTALMA I. II. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. IV. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás (Működési cash-flow 1-13) Adózás előtti eredmény Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés, és

visszaírás Céltartalék képzés és felhasználás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Szállítói kötelezettség változása Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása Passzív időbeli elhatárolások változása Vevőkövetelés változása Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás (Befektetési cash-flow 14-16) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása Kapott osztalék, részesedés Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás (Finanszírozási cash-flow 17-27) Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és

elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása Pénzeszköz változása (I, II, III, sorok) ++ +++++++++- + + + + + + + ++- 118