Történelem | Régészet » Daniss Győző - Sírkamrák a Dóm tér alatt

ng 130 139 Pecs ok2! 4/24/07 12:58 PM Page 130 ÍRTA DANISS GYÔZÔ FÉNYKÉPEZTE SZANDELSZKY BÉLA A pécsi dóm elôtti tágas tér maga a csoda. S még csodálatosabb, ha leszáll az est. A székesegyház négy szikár tornya fényárban úszik, sôt, fények törnek elô a földbôl is – a tér új arculatát megálmodó építészek itt-ott üvegre cserélték a burkolat aszfaltját és köveit. A felszín alatt római kori emlékek látszanak: a világ- SOPIANÆ Sírkamrák a Dóm tér alatt örökségi listára 2000-ben fölkerült ókeresztény sírépítmények. Régész és építész kalauzaim invitálnak a 4. századi sírkamrák közé Rámpák, lépcsôk, függesztett fémjárdák vezetnek le a holtak hajdani birodalmába, amely mostantól minden eddiginél gazdagabban, látványosabban tárul a látogató elé. Helyenként azonban le kell térnünk az áprilistól végigjárható föld alatti turistaútvonalról, mivel néhol még javában dolgoznak a

kômûvesek, a villanyszerelôk és a restaurátorok. Ámulatom elsô tárgya a Péter–Pál-sírkamra, habár e kisebb szoba nagyságú helyiség belsejébe nem léphet be látogató. Sokan nem is férnének el odabent, de ha mégis bemennének, lélegzetüktôl átnedvesednének és tönkremennének a máig eleven színekben pompázó falfreskók. A ritka látványnak ezért csak kívülrôl (pontosabban szólva: alulról) lehetünk részesei. A tervezô építész ugyanis azt ötlötte ki, hogy a sírkamra eredeti járószintjét, talaját üvegre cseréli, a látogatók útját pedig az építmény alá vezeti. Hat-hét méterrel járunk a Szent István tér alatt. Fölfelé tekintve Ádámot és Évát, az oroszlánok szorongatta Dániel prófétát, a „cethalas” Jónást és Noét látom a falfestményeken, meg tûzhalálra ítélt ifjakat, Máriát a gyermek Jézussal és négy titokzatos portrét a sírkamra boltozatán. „Róma eleinte üldözte az új hit híveit,

sokakat ki is végeztek. Elképzelhetô, hogy ez a négy portré négy mártíromságot szenvedett keresztény emlékét idézi” – mondja az ókeresztény temetô feltárását vezetô Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régész professzora. Más kutatók szerint a bibliai Paradicsom négy folyóját, négy sarkát vagy épp a négy égtájat jelképezhetik ezek a portrék. De akármire utalnak is, a falfestményekkel és magával a sírkamrával egyetemben különösen becsesek, mert a mai Pécs helyén álló ókori Sopianae tizenhattizenhét évszázaddal ezelôtti életébe engednek bepillantást. Mivel írott források csak szórványosan maradtak fenn, és a kôfeliratok is keveset segítenek, csupán a viszonylag gazdag régészeti leletek – nem utolsósorban a korabeli temetôk fennmaradt részei – alapján tudhatjuk meg mindazt, ami a római kori város életérôl megtudható. Bizonyosnak tetszik például, hogy a rómaiak az I. évezred kezdetétôl fokozatosan

hódították meg, vették birtokukba Pannóniát. A Duna mentén sorra épültek a légiók palánkkal, majd kôfallal övezett táborai, mellettük és a Dunántúl belsô területein fekvô „hátországban” pedig megannyi polgári település. ó ke re s z t é ny s í r k a m r á k 131 ng 130 139 Pecs ok2! 4/24/07 12:58 PM Page 132 A régészeti feltárások három évszázada A Cella Septichora falán látható négyzet alakú lyuk (jobbra) az egyik gerenda helye. E gerendákra pallókat fektettek, hogy az ókori kômûvesek könnyebben rakhassák tovább a csak durván megfaragott kôtömböket. Sopianaeban, a Diocletianus császár alatt négy részre osztott Pannonia Valeria tartomány már korábban is meglévô polgári központjában a Kr.u 4 századtól kezdve emeltek nagyobb számban kôépületeket. Nemcsak lakóházakat, hanem középületeket is – például a római istenek tiszteletét szolgáló szentélyeket. Az 1–3. században e római isteneket

gyakorta felruházták az ôslakos illírek, kelták pogány istenségeinek tulajdonságaival, beolvasztották azok kultuszait, alkalmazkodván az ôslakosok tisztelte mitológiai alakokhoz. Aztán kelet felôl újabb hitek és istenségek érkeztek, végül pedig megjelent a kereszténység – Sopianaeban is. A korabeli keresztényeket nem azért üldözték, mert a maguk istenében hittek. Rómában ugyanis bárki imádhatta az isteneit, akárhányat és akármilyent. Az uralkodó császárt viszont mindenkinek tisztelnie kellett. A keresztények132 nat i o na l g e o g r a ph i c • 2 0 07 á p r i l i s nek a hatalom azt nem bocsátotta meg, hogy egyistenhívôk lévén megtagadták, hogy általuk el nem ismert istenségek oltárán áldozatot mutassanak be a császár üdvéért. De térjünk vissza az ókeresztény temetôkhöz! Visy Zsolt megemlíti, hogy a holtakat korábban rendszerint elhamvasztották, és csak a 2. század derekától kezdett terjedni a koporsós

temetkezés. A fakoporsóba tett holttestet eleinte egyszerû gödörsírba temették Utóbb, már a késô római korban, a Barbaricumból átvett szokás szerint a sír aljába egy oldalsó mélyedést, padmalyt vájtak, és oda csúsztatták be az elhunytat, ezzel is nehezítve a sírrablók dolgát. A koporsót már gyakran téglából építették, vagy egyetlen kôtömbbôl szarkofágot faragtak. „Üldöztetésük idején a keresztények kénytelenek voltak titokban eltemetni a mártírjaikat, de a nyughelyeiket számon tartották. Amikor aztán Nagy Konstantin 313-ban szabaddá tette a keresztény hit gyakorlását, a birodalomszerte terjedô vallás híveinek már nem kellett félniük. Temetôi kápolnákat emeltek a mártírok sírjai fölé, és ezek körül tették földbe elhunyt társaikat” – magyarázza Visy professzor. A temetôknek már a pogány idôkben is a városon kívül volt a helyük. Pécsett a régészek a Három évtizeddel azután, hogy Pécs

felszabadult a török uralom alól, 1716-ban, építkezés közben bukkantak rá az elsô ókeresztény sírkamrára a mai Nagy Lajos Gimnázium területén. Ezt nem ôrizték meg. A következô leletnek már szerencsésebb sors jutott: amikor 1782-ben a dóm délkeleti sarkánál alapozni kezdték a mai káptalani levéltár épületét, észrevették a ma Péterrôl és Pálról elnevezett sírkamrát. És hogy a becses emlék ne pusztuljon el, Koller József kanonok távolabb építtette föl a levéltárat. Ám a mai értelemben ezt a sírt nem tárták föl. A ma korsósnak mondott sírkamrát is ismerték már a 18. század végén, az 1860-as években pedig hozzá is kezdtek a falfestmények megóvási munkálataihoz. Végül 1988-ban megtörtént a végleges restaurálás és konzerválás A Péter–Pál-sírkamra 1913-ban ismét fölkeltette a régészek figyelmét, akik elvégeztették az építményt a víztôl megóvó munkálatokat. Ezt a sírkamrát 1922-tôl egy

idôre meg is nyitották az érdeklôdô látogatók elôtt. A dóm délnyugati sarkánál 1922-ben került elô egy háromkaréjos templom, azaz a Cella Trichora Fél évtized múltán bukkantak rá a hétkaréjos Cella Septichora egyik falára. A feltárásokat 1938-ban folytatták, de aztán (az építmény állapotának romlását megakadályozandó) betemették az épületet. Az 1970-es évek derekán tárták fel, majd egy évtizedes munkával tették látogathatóvá a Mauzóleumot. Az ezredfordulón került sor a Péter– Pál-sírkamra újbóli feltárására, hogy aztán megkezdôdhessék az eddiginél teljesebb bemutatást lehetôvé tevô építkezés. Tavalyelôtt kezdôdött a Cella Septichorának és közvetlen ókori környezetének immár teljes feltárása, majd uniós támogatással kialakították üvegbeton-fém védôépítményeit. Az ókeresztény temetôegyüttes eddig feltárt részeit ez év áprilisától tekinthetik meg a Pécsre látogató érdeklôdôk.

Nehéz dolguk volt a régészeknek a mai város utcáin, terein. A meglévô házak épségének veszélyeztetése nélkül kellett több ezer köbméternyi földet kiemelniük, hogy a látogatókat minél jobban „kiszolgálva” mutathassák be a római kori építményeket. Archív képünkön a hétkaréjú Cella Septichora feltárása látható. FOTÓ: POZSÁRKÓ CSABA 133 ng 130 139 Pecs ok2! 4/24/07 12:58 PM Page 134 az ókeresztény temetô feltételezett határa ókeresztény sírok a középkori városfal ma látható részei beépítetlen terület (park stb.) mai épületek Székesegyház 1 Korai középkori (talán keresztény) festmények a Cella Trichorában utca talan Káp Dóm tér 2 Az 1782-tôl ismert Péter–Pálsírkamra az apostolok képével utca Janus Pannonius 3 E nyolcszögletû alaprajzú kamra nevezetessége a kôkeretes ablak 4–5 A két sírkamra fölé csupán egyegy apszist emeltek emlékkápolnának 6 A nagyobbak közé tartozó

sírkamra legbecsesebb lelete a törött szarkofág 7 A Cella Septichora – a maga nemében egyedülálló építmény 8 E sírkamra a sírláda fölötti fülkébe festett karcsú korsóról kapta nevét 9 A Mauzóleum; ez a legnagyobb feltárt festett sírkamra 10 Ebben a sírkápolnában a padlószintbe ásott sírokba temették a halottakat 11 Némelyik római sírt szintén falfestmények díszítenek Az ókeresztény temetô felszín fölötti építményei az idôk során szinte földig lepusztultak. A leletenyagból és a képzelet alapján mégis elkészülhetett a fantáziarajz a temetô felszín fölötti építményeirôl, egyebeken kívül a valóságban talán befejezetlen Cella Septichoráról (jobbra). TÉRKÉP ÉS ILLUSZTRÁCIÓ: BÁBA IMRE Szent István tér Apáca utca korabeli Sopianaetôl északra fekvô területeken – a mai Szent István tér és Apáca utca között – ásták ki a legtöbb sírt. A városból kivezetô utak mellett ugyanis már

mindenütt voltak temetôk, a késôbb kialakuló ókeresztény sírkertnek így csupán az élôk városától és a pogány temetôtôl északra, a Mecsek vízmosások szabdalta lejtôin maradt hely. Néhány hektáron több ezer keresztény holttestét helyezték itt nyugalomra bô száz év alatt. Ennek bizonysága, hogy az újkori épületekkel be nem épített pécsi utcákon és tereken folytatott ásatások több mint ötszáz sírt tártak föl a dóm környékén, köztük számos sírépítményt is. Ez utóbbiak voltak a gazdag sopianaei és környékbeli polgárok, illetve a huszonöt esztendei szolgálattal szerzett zsoldjukból birtokot vásárló veterán legionáriusok nyughelyei. Sopianaeban rengeteg tehetôs ember lakott. Az élôk városának romjai között talált leletek tanúsága szerint itt fontos kereskedelmi utak találkoztak. Viszonylag fejlett iparra, mezôgazdaságra utaló tárgyak is elôkerültek – például ásó, kapa, sarló, balta, olló, fogó,

varrótû, körzô, több üvegedény, illatszertartó üvegcse. Egy kofamérleget is rejtett a föld: mozgatható súllyal a rúd egyik oldalán, láncon lógó kampókkal, serpenyôvel a másikon. Ritka kincs ez a régészek számára, hiszen a megrongálódott, megunt fémtárgyak anyagából a tulajdonosa szerszámot vagy másféle edényt, esetleg ékszert, ruhakapcsot öntetett. Helyi készítésû kerámiaedényeket viszont sok helyütt hozott felszínre az ásó; némelyik kettétört darabot ólomkapcsokkal javítottak meg annak idején. Egyes mívesebb edényeket (például a vörös terra sigillátákat) Itáliából, majd Galliából, Germaniából, végül Raetiából szállítottak Sopianaeba. Ha effajta tárgyakat nem is, több freskót megôriztek az utókornak a pécsi sírkamrák. A jellegzetes sopianaei sírépítmények e típusát a talajba mélyítették, és a föld máig épségben tartotta a kamrát díszítô festményeket – mondja Visy Zsolt. Az elhunytat

kô- vagy téglaszarkofágban helyezték el, a kamra bejáratát kövekkel zárták el, az oda vezetô rámpát földdel temették be. A sírépítmény másik részét alkotó emlékkápolnát a felszínre, a sírkamra fölé építették. A hozzátartozók, a barátok itt emlékezhettek meg a halottról Késôbb, ha a családban, a közösségben ismét meghalt valaki, kibontották a rámpát és a bejárati köveket, a halottat pedig új szarkofágba vagy téglakoporsóba tették. Végül a bejáratot újra berakták, betemették A temetések menetét már a régészcsapat másik tagja, Pozsárkó Csaba magyarázza el. Ám ehhez el kell hagynunk a sírkamrák labirintusát, hogy a Szent István tér túlsó felén alászálljunk a ma ismert legnagyobb sírkamrába, a „Mauzóleumba”. Bár a freskók megóvása érdekében ide sem léphet be senki, a kamrába benyúló, féltucatnyi látogatót befogadó üvegdobozból mégis minden jól látható. Elsôként egy robusztus ng

130 139 Pecs ok2! 4/24/07 12:58 PM Page 136 Sírkamrák kincsei Az ókeresztény temetôépítményekben csak kevés sírmellékletet találtak a régészek: szerény kerámia- és üveggyöngyfüzért, ruhakapcsoló fibulát. Ritkán egyegy üvegedény is elôkerül valamelyik sírkamrából Ilyen az az üvegkorsó is (jobbra fent), amelyhez hasonlót a Korsós sírkamra falfülkéjének (középütt jobbra) freskóján meg is örökített egy helybéli vagy vándor mester. Ezek a fôként ma már nem ismert mintakönyvekbôl dolgozó mûvészek festették a Mauzóleum falára a vallásáért az oroszlánok közé vetett, de a kortársak szerint épp hitének köszönhetôen megmenekült Dániel prófétát (középütt balra), valamint a Péter–Pál-sírkamra mennyezetén szinte teljes épségben megmaradt négy portrét (legalul). Ez utóbbi ábrázolások mibenléte máig vitatott: a szakemberek egy része vallási meggyôzôdésük miatt kivégzett mártírok portéját

véli felfedezni bennük, mások szerint – és nem kevésbé jó okokkal magyarázva – inkább jelképek, a bibliai Paradicsom négy sarkának, folyójának vagy a négy égtájnak a szimbólumai. Márciusban még csak a feltárásban részt vevô szakemberek léphettek be a Mauzóleum látogatóinak épített üvegdobozba. Fotósunk a régészek engedélyével bemehetett a sírkamra belsejébe is, hogy elkészíthesse ezt a felvételt. szarkofág tûnik a szemembe, majd a bal oldali falon Ádám és Éva, az oroszlánok közt álló Dániel próféta sérült, de színeiben pompásan megmaradt freskója. Szemközt egy vörösesbarna körbe foglalt X és P, azaz khí és rhó – Krisztus görög nevének elsô betûi láthatók A túloldali falba vájt fülkébe helyezhették, a pogány hagyományt részben megôrizve, a halottnak szánt étel- és italáldozatokat. Erre utalnak az itt ábrázolt a búzakalászok Akárcsak egy másik (a „korsós”) sírkamra falfülkéje,

melynek falára zöldes üvegkorsót festettek egykoron. Szakasztott olyat, amilyent egy harmadik, a közelben feltárt sírkamrában találtak a régészek De hogyan került ide a több tonnás szarkofág? „Anyagának tanúsága szerint Noricumból, a mai Ausztria területérôl hozták. Valószínûleg bárkán úsztatták le a Száván, majd fölhajóztak vele a Dunán és a Dráván, hogy aztán kocsival 136 nat i o na l g e o g r a ph i c • 2 0 07. á p r i l i s szállítsák Sopianae városáig – magyarázza Pozsárkó Csaba. – Közben már elôre megásták a sírkamra gödrét, a szarkofágot rámpán csúsztatták le, és végül fölrakták a falakat. Az egyiket alig arasznyira a kôkoporsó oldalától. Mellette a falat csak addig tudták bevakolni, ameddig a kômûves karja ért.” Egy késôbbi halottnak a bejárattól balra, téglából építettek kisebb sírt. Utóbb pedig nemcsak a bejáratot elzáró köveket bontották ki, hanem még a bejárati falat is

lebontották, hogy kibôvíthessék a sírkamrát. Csak így tudtak ugyanis helyet teremteni a harmadik halottnak, akit újra csak szarkofágba temettek. „A késôbbi századokban valószínûleg ezt a sírt is kirabolták vagy megpróbálták kirabolni. Bár nemigen volt mit elvinni, hiszen a keresztények nem díszes öltözékben, kincsekkel, értékes fegyverekkel temetkeztek. Annyi azonban bizonyos, hogy a népvándorlás korában széttörték, ledöntötték a kamra szarkofágjainak, koporsóinak oldalfalait. A Pannoniába a római uralom megszûntével keletrôl beözönlôk így használhatták lakásnak ezt a föld alatti helyiséget” – fejezi be a régész a Mauzóleum történetét. Ám volt a sírépítmények hasznosításának egy másik módja is: a köveket, téglákat elhordták FRESKÓFOTÓK: TÖRÖK ANDRÁS ng 130 139 Pecs ok2! 4/24/07 12:58 PM Page 138 az új építkezésekhez. Igaz, csak a könnyen hozzáférhetô darabokat Például a sírkamrák

fölé emelt felszíni emlékkápolnák anyagát. Emiatt aztán egyetlenegy ilyen ép kápolnát sem találtak eddig a régészek, legföljebb csak alapokat, esetleg a falak egy-két arasznyi csonkját. Az elpusztult vagy visszabontott épületek maradványai idôvel a talajszint alá kerültek, betemették ôket az esôvíz hordalékai, a késôbbi korok rétegei. Amikor feljövünk a föld alól, körbepillantok, és frissen szerzett tudásom birtokában úgy érzem, megelevenedik elôttem a Mauzóleum fölé emelt kápolna – bár a többihez hasonlóan ennek az épületnek a maradványai is a felszínig elpusztultak. Ám a látogatók kedvéért szakszerûen kiegészített falmaradványok szépen kirajzolják a többtucatnyi embert befogadó épület körvonalait. Akár istentiszteleteket is tarthattak benne Ennél nagyobb sírkápolnát eddig nem találtak Sopianaeban. Nagyobb temetôbeli építményt is csak egyet – a nemcsak Pécsett, hanem Európaszerte is páratlan Cella

Septichorát. „A római szakemberek szinte minden építészi feladatot képesek voltak megoldani – mondja a nagy elôdöknek kijáró elismeréssel az ókeresztény együttes védôépületeit tervezô Bachman Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem professzora. – Remekül megtervezték a Cella Septichorát is. Egy hosszított nyolcszög egyik oldalára helyezték a bejáratot, többi hét oldalára pedig karéjokat szerkesztettek. Innen ered a mai »septichora« név. Az épület járószintjét nagyjából másfél méterrel a felszín alatt alakították ki, akárcsak a sírkamrákét. A Septichora megmaradt falai most a hajdani felszíni járószintig érnek föl, amely lényegében megegyezik a maival.” A régészek többsége szerint az építményt nem fejezték be. A barbárokkal hadakozó rómaiak végül feladták Pannonia tartományt, s ezzel egyidejûleg a romanizált lakosság többsége is távozott. Az újonnan érkezô, túlnyomórészt pogány hódítóknak pedig

sem építészeti szaktudásuk, sem vallási indíttatásuk nem volt arra, hogy befejezzék az épületet. A hétkaréjú térbe ma szabadon besüthet a nap. Bachman Zoltán ugyanis üvegbôl álmodta meg fölé – s ezzel mintegy „kinyitotta” – a valaha volt (ha volt) mennyezetet. Ezzel a gyalogjáróknak felülrôl enged betekintést a Septichorába Alulról, az építmény belsejébôl pedig kiláthatunk – nemcsak az üvegfödémen sétálókra, hanem mai épületekre, így a káptalani levéltárra meg a pécsi székesegyház tornyaira is. Bachman professzor építészeti terve így foglalja egységes keretbe Pécs ókeresztény emlékeit, melyekhez hasonlót ennyire koncentráltan Rómán kívül sehol másutt nem ismerünk. „A mûemlékek megbecsülése nem valamiféle elôzmények nélküli újdonság Pécsett. Amikor elôdeink az 1780-as években belefogtak a mai káptalani levéltár építésébe, alapozás közben rábukkantak a Péter–Pál-sírkamrára. És

mert nem akarták megsemmisíteni, néhány méterrel távolabb kezdték el megépíteni a palotát” – mondja Visy Zsolt. A pécsi hagyomány erôs. Amikor 2010-ben ide érkeznek az Európa kulturális fôvárosára kíváncsi látogatók, nemcsak az ókeresztény sírkamrákban és a múzeumban, hanem a belvárosban másutt is találkozhatnak majd a római kor emlékeivel. Már márciusi látogatásomkor tanúja lehettem annak, hogy egy wellness-szalon recepciósa a római korból fennmaradt falrészlet melletti pultnál fogadta a vendégeket. A Kereskedôk Házában pedig megôrizték és mindenki számára láthatóvá tették a hajdani városi közfürdô és tornacsarnok falait. S az sem mindenütt adatik meg a 3. évezred polgárának, hogy gépkocsijával olyan mélygarázsban parkolhasson, amely 3-4. századi épületek padlófûtésének maradványai közé épült Függôjárdáról csodálhatják a látogatók a viszonylag nagy területû, a feltárások hosszú

évtizedei alatt harmadikként megtalált sírkamrát, benne pedig a törött szarkofágot. 138 nat i o na l g e o g r a ph i c • 2 0 07. á p r i l i s ó ke re s z t é ny s í r k a m r á k 139