Informatika | Térinformatika » Dr. Ottófi Rudolf - Geoinformatika III.

Dr. Ottófi Rudolf GEOINFORMATIKA III. A jegyzet a HEFOP támogatásával készült. Széchenyi István Egyetem. Minden jog fenntartva Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A dokumentum használata használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 2 | ► A dokumentum használata Mozgás a dokumentumban A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Acrobat Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk. Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra visz vissza bennünket. Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével A bal oldali könyvjelző ablakban tartalomjegyzékfa található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet

első oldalára jutunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja A tartalomjegyzék és a tárgymutató használata Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet első oldalára jutunk. A tárgymutató használata, keresés a szövegben Válasszuk ki a megfelelő betűt a tárgymutató lap tetején, majd miután megtaláltuk a keresett bejegyzést, kattintsunk a hozzá tartozó oldalszámok közül a megfelelőre. A további előfordulások megtekintéséhez használjuk a Vissza mezőt. A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Acrobat Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 2 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Tartalom használata | Hiba! A

hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 3 | ► 1. Tartalom 1. Tartalom 3 2. Előszó 7 3. Az információs rendszer 9 3.1 Az informatikai rendszer fogalma és alapismérvei 9 3.2 Az informatikai rendszerrel szemben támasztott követelmények 9 3.3 Az informatikai rendszer általános elemei 11 3.4 Az informatikai rendszer helye és szerepe a települési önkormányzatnál . 12 4. Térinformatikai alapismeretek 14 4.1 A térinformatika kialakulása 14 4.2 A hely, az adat és az idő összefüggései 16 4.21 A térkép 17 4.22 Számítógépes térkép 18 4.23 A hagyományos térképkészítés technológiai legfontosabb elemei . 25 4.24 A térinformatikai rendszerek néhány jellemző típusa 27 4.25 Mi a térinformatika tehát? 28 4.3 Térinformációs rendszerek felépítése 30 4.31 A hardver 30 4.32 A szoftver 30 4.33 Az adatok 31 4.34 A felhasználók 33 4.4 Térinformációs rendszerek csoportosítása 33 5. A grafikus megjelenítés alapvető formái

35 5.1 A raszteres megjelenítés 35 5.11 Raszteres adatok tárolása 37 5.2 A raszteres adatmodell felépítése 42 5.21 Raszteres állományok jellemző adatai 42 A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 3 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Tartalom használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 4 | ► 5.22 Raszteres állományok megjelenítése 42 5.23 Műveleti lehetőségek raszteres rendszereken 43 5.3 A vektoros megjelenítés 44 5.31 Vektoros térinformatikai rendszer felépítése 44 5.32 Vektoradatok tárolási módjai 45 5.33 Lekérdezések vektoros modelleken 50 5.4 Hibrid rendszerek 50 5.5 Alapműveletek vektoros és raszteres térbeli adatokkal 51 5.51 Vektor-raszter és raszter-vektor átalakítás 51 5.52 Raszteres adatmodell átalakítása vektoros adatmodellé 52 5.53 Síkbeli transzformációk 59 5.54 Távolságfogalmak 60 5.55

Egyenes szakaszok metszéspontjai 60 5.56 Hossz-, kerület, terület és súlypont számítás 61 6. Szabálytalan felületek modellezése 63 6.1 Térmodell előállítása raszteres rendszerrel 63 6.2 Felületmodell közelítése vektoros rendszereknél 65 6.21 TIN modell 65 6.22 Voronoi sokszögek és Delaunay háromszögek 66 6.3 Az interpolálás 68 6.31 Pontok interpolációja 68 6.32 Globális interpolátorok 68 6.33 Egzakt interpolátorok 68 6.34 Közelítő interpolátorok 68 7. Az attribútum adatok 70 8. Adattárolás 73 8.1 Adattárolás számítógépen 73 8.11 Hierarchikus modell 75 8.12 Hálós adatmodell 75 8.13 Relációs adatbázis modell 76 8.14 Objektum orientált adatbázis modell 77 8.15 Vegyes adatbázis modellek 81 8.2 Grafikus és attribútum adatok kapcsolata térinformatikai rendszereken, geokódolás . 85 8.21 GBF/DIME adatmodell 88 A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 4 | ►

Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Tartalom használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 5 | ► 9. Térbeli lekérdezések 90 10. Adatok minősége a térinformatikai rendszereken 95 10.1 Adatforrások 95 10.2 Geometriai pontosság 98 10.3 Tartalmi pontosság 99 10.4 Logikai konzisztencia (ellentmondás-mentesség) 99 10.5 Teljesség (szerepel-e minden kiválasztott objektum) 99 10.6 Aktualitás (megfelelnek-e a jelenlegi állapotnak) 99 10.7 Az adatbázisok létrehozásának lehetséges hibaforrásai 99 10.8 Generalizálás és térképabsztrakció100 11. Adatkivitel módjai, eszközei 102 12. Szabványosítási törekvések105 12.1 A digitális földmérési alaptérkép szabványosítása107 13. Az önkormányzatok térinformatikai igénye 109 13.1 Az informatikai koncepció célja 109 13.2 Az informatikai "PIRAMIS" alapfelépítése 109 13.3 Az informatikai "PIRAMIS" részei110 13.31 Alrendszerek110 13.32

Alaprendszerek 111 13.33 Központi rendszer114 13.34 Városüzemeltetési rendszer114 13.35 Városgazdálkodási rendszer 115 13.36 Tervezés, statisztika115 13.37 Városfejlesztés116 13.4 Az informatikai "PIRAMIS" működése117 13.5 Az informatikai "PIRAMIS" külső kapcsolatai 118 14. Feladatok, módszerek120 14.1 Vektoros rendszerek121 14.2 Keresések, lekérdezések122 14.21 Keresés térben123 14.22 Keresés eszköze 124 14.23 Keresés attributumok alapján 132 A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 5 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Tartalom használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 6 | ► 14.24 Keresés térbeli és attributumfeltételekkel 136 14.25 Eredmények láttatása 136 14.3 Adatok műveletei149 14.31 Adatok módosítása, új adatok149 14.32 Objektumok és leíró adatok összekapcsolása171 14.33 Topológia173 14.4

Dokumentálás 178 14.5 Térinformatikai rendszer és alkalmazás182 14.51 A projekt 183 14.52 Felhasználói felület184 14.53 Beágyazott projektek, csatolt dokumentumok 188 14.54 Közlekedési hálózatok vizsgálatai 191 14.6 Raszteres rendszerek műveletei 195 14.61 Háttér-image195 14.62 Távérzékelés 198 15. Irodalom 202 Tárgymutató. 204 A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 6 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Előszó használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 7 | ► 2. Előszó A rettenetes XX. század elmúltával nagyon reméljük, hogy a XXI században a tudományos-technikai eredmények békés célú felhasználásának korát élhetjük A mindennapi életben is megjelentek azok az eszközök, amelyek néhány évvel ezelőtt csak szűk kör érdeklődésére számíthattak Ma már szinte minden negyven év alatti, de még sokan ez a

kor fölött is mindennapi munkaeszközként, vagy csak szórakozásból számítógépet használ. A számítógépek már alkalmasak arra, hogy grafikus és leíró információkat együttesen tároljunk, különböző feltételek szerint kapcsolatot építsünk közéjük, sőt már a vezetői döntéselőkészítés részeivé is válnak. Ez főleg a politikai területen dolgozók számára jelent nagy segítséget, hiszen a demokráciákban a választott embereket a választók nem feltétlenül szaktudás, vagy kompetencia alapján választják, hanem esetleg egészen más tulajdonságok, vagy hatások számítanak. Mindezen túl lehetőségünk van az Internet révén más adatbázisokban is keresgélni, információt gyűjteni. Mindennapos az otthonokban az internet jelenléte, ha egy telefonszámra van szükségünk, ha egy vasúti járat, távolsági busz vagy repülőjárat menetrendjére van szükségünk, az interneten keressük, vagy ma már mobiltelefonjainkban a wapon.

Ha szótárra van szükségünk, az interneten szótárazunk Ha repülőjegyet akarunk vásárolni, az interneten tesszük Gépkocsijainkban már megjelentek az intelligens közlekedésirányító rendszerek, a GPS megfizethető áron kerül autónk fedélzetére. A térinformatika (Geographical Information System) a földrajzi adatok elemzésére kidolgozott speciális információs rendszer. A számítógépek tömeges elterjedése óta a különböző adatokat számítógépes nyilvántartásokban, információs rendszerekben tárolják. Az információs rendszerek közül azokat melyek az objektumok elhelyezkedésével kapcsolatos információknak tárolására, kezelésére, megjelenítésére alkalmasak térinformatikai rendszereknek nevezzük. A térinformatikai rendszerek alkalmazási területe igen széles, a legfontosabbak közt kell említeni a honvédelem; a közigazgatás; a környezeti és természeti erőforrás-gazdálkodás; a közlekedés; a közművek; a mérnöki

tervezés igényeit. Minden település, de legalábbis minden kistérség igényelne ma már egy teljes körű adatbankra támaszkodó térinformatikai rendszert, amely a földmérési adatok szolgáltatásán túlmenően az összes közmű adatait is tá- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 7 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Előszó használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 8 | ► rolja, de közlekedési, mezőgazdasági, építészeti, kulturális, statisztikai, műszaki adatok segítségével támogatja a közlekedési, építési, kommunális igazgatás tevékenységét. Általában a mérnöki létesítmények megvalósításához, hatástanulmány készítéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a létesítményt el tudjuk helyezni az országon belül egy adott koordinátarendszerben. Ez is ma már feladata egy térinformatikai rendszernek,

sőt az is, hogy alapot adjon egy CAD alapú mérnöki tervezéshez is, pont az előbb vázolt adatok, információk alapján. Ezen általános bevezetéssel nem akartuk elvenni az Ön kedvét e tudomány művelésétől, sőt szerettük volna felcsigázni érdeklődését egy nagyon korszerű tudomány iránt. Egy tisztességes előszó mindig a köszönetekkel végződik. Ehelyütt mondunk köszönetet családunknak, akik elviselték, hogy sokszor éjszakákon át dolgoztunk a lakásban e jegyzet írásának ürügyén, s az éjszaka csöndjében is csattogtattuk a billentyűket a számítógépen, vagy éppen kerestünk egyegy hirtelen szükségessé váló szakkönyvet. Végezetül megköszönjük elfoglaltságai közepette is mindig segítőkész, és rendkívül alapos lektorunk, Dr. Ágfalvi Mihály gyors és hasznos tanácsokkal segítő munkáját Győr, 2006. június 16 a szerzők A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található.

Vissza ◄ 8 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az információs rendszer használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 9 | ► 3. Az információs rendszer 3.1 Az informatikai rendszer fogalma és alapismérvei Először tisztázzunk néhány fogalmat. E fogalmi tisztázások szinte havonta felülvizsgálatra szorulnak, de kiindulásként fogadjuk el az alábbi definíciókat INFORMÁCIÓ híranyag, tájékoztatás, felvilágosítás, értesülés, adat, a közlés tárgya, hírközlés, tájékoztatás INFORMATIKA a tudományos, gazdasági, műszaki, stb. megszerzésével, információ szerkezetével, tulajdonságaival, rendezésével, hatásával, feldolgozásával stb. és az információs tevékenységek törvényszerűségeinek vizsgálatával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. Az alkalmazott informatika az informatikai rendszer megvalósítási kérdéseivel foglalkozik A gyakorlatban ezért

helytelenül az informatika szinonimájaként a számítástechnikát is használják. Eszköze a számítógép Megjelenési formája az adatbázis, stb. RENDSZER valamilyen egymással kölcsönhatásban lévő egynemű vagy összetartozó dolgoknak, jelenségeknek bizonyos törvényszerűségeket mutató rendezett halmaza. Cselekvésnek, tevékenységnek munka- vagy gondolatmenetnek bizonyos elvekhez igazodó rendje. Lehet társadalmi formáció (pl államigazgatás) 3.2 Az informatikai rendszerrel szemben támasztott követelmények Az informatikai rendszerrel szemben támasztott alapkövetelményeket a felhasználói oldalról célszerű elemezni. A felhasználók és alkalmazók alapkövetelményei a következők: A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 9 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az információs rendszer használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza

◄ 10 | ► teljesség, pontosság, gyorsaság, aktualitás, érdekeltség, integráltság, rugalmasság, komplexitás, hitelesség, biztonság, moduláris felépítés, kezelési- és szolgáltatási komfort Az alábbi alapkövetelmények definícióit a következőkben közöljük: az adott szervezet valamennyi információigéTELJESSÉG nyét kielégítve, a kellő részletességgel tartalmazza a felhasználói céloknak megfelelően a szükséges adat a megfelelő időben a megfelePONTOSSÁG lő helyen rendelkezésre álljon a rendszer szolgáltatási sebessége a szükségleGYORSASÁG teknek megfelelő legyen naprakészség biztosítása, a lehető leggyorsabAKTUALITÁS ban kövesse a központi jogszabályokat és a helyi rendeleteket a helyi érdekeknek legyen alávetve ÉRDEKELTSÉG MODULÁRIS FELÉPÍTÉS a teljesség igényével biztosítsa az egyes szakterületek közötti információáramlást a központi és helyi igények változásának követhetősége és a

technikai fejlődés átvezethetőségének biztosítása az alkalmazott technika és adatfeldolgozási technológia egységessége az adattartalom hitelességének és a jogszabályoknak való megfelelőség biztosítása az adat, a feldolgozási korrektség, a technikai háttér és ezek komplex védelmének biztosítása a bővíthetőség és továbbfejleszthetőség biztosítása a fejlesztés és a megvalósíthatóság során KEZELÉSI KOMFORT A rendszer használata biztonságérzetet adjon felhasználóinak SZOLGÁLTATÁSI KOMFORT a rendszer szolgáltatásai azonnal értelmezhető és feldolgozható formában álljanak rendelkezésre INTEGRÁLTSÁG RUGALMASSÁG KOMPLEXITÁS HITELESSÉG BIZTONSÁG A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 10 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az információs rendszer használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 11 |

► 3.3 Az informatikai rendszer általános elemei Az informatikai rendszer alapismérvei és az informatikai rendszerrel szemben támasztott alapkövetelmények, valamint az informatikai rendszer általános megvalósulási formája meghatározzák az informatikai rendszer általános elemeit és azok logikai kapcsolatait. Az informatikai rendszer alapfelépítése az alábbiak szerint ábrázolható: INPUT ⇒ ADATTÁROLÁS ~FELDOLGOZÁS ~ÁTVITEL OUTPUT ⇒ ÜZEMELTETÉS A fenti elemek nem önállóak, hanem egymással szoros, logikai kapcsolatban állnak. Az elemek további részekre bonthatók, amelyek már az információs rendszer megvalósításának irányába mutatnak. Az informatikai rendszer elemei a következő részekre bonthatók: − az információ / adat keletkezésének megvaINPUT lósulási formája lehet: − mérés − adatképzés − információ~ / adatközlés − az információ / adat ellenőrzésének megvalósulási formája lehet: − azonos

idejű − késleltetett idejű − elmaradhat − adatbevitel megvalósulási formája lehet: − kézi − gépi − automatikus technológiai és technikai megoldása ADATTÁROLÁS, A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 11 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az információs rendszer használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 12 | ► ~FELDOLGOZÁS,~Á − mindig az adott feladat TVITEL − a helyi lehetőségeknek − a helyi körülményeknek megfelelő módon kell, hogy történjen. A feldolgozás = új információ / adat képzésével − az új információ megjelenési formája lehet OUTPUT − számított eredmények közlése − döntés-előkészítési információk − statisztikák − más rendszer inputja − az output megjelenési formája lehet: − a számítógép monitorján − nyomtatásban − gépi adathordozón (CD, DVD, USB

drive, hálózat stb.) Más rendszerhez való kapcsolódás esetén alapfeltétel a kapcsolódási pontok homogenitásának és interaktivitási lehetőségének biztosítása. a legfontosabb területei a következők: ÜZEMELTETÉS − rendszeres adatmentés és archiválás − rendszeres vírusellenőrzés − rendszeres karbantartás − rendszerszerű továbbfejlesztési lehetőség 3.4 Az informatikai rendszer helye és szerepe a települési önkormányzatnál Informatikai rendszerről csak akkor beszélhetünk, ha az alábbi összetevők mindegyike megtalálható benne, és az összetevők összhangja és párhuzamos fejlesztési koncepciója létezik. Az informatikai rendszer összetevői: − információrendszerek − információszükségletek rendszere − információforrások rendszere − adatvagyon és kezelése A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 12 | ► Geoinformatika III. A dokumentum

Tárgymutató Az információs rendszer használata | − − − − Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 13 | ► kommunikációs rendszer informatikai stratégia informatikai koncepció informatikai fejlesztési tervek. Például az önkormányzati informatikai rendszer, a következő területek kiszolgáló rendszere: − hatósági − közszolgáltatási − településpolitikai − településfejlesztési és -üzemeltetési − gazdálkodási − önkormányzati menedzsment. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 13 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 14 | ► 4. Térinformatikai alapismeretek 4.1 A térinformatika kialakulása A mai értelemben vett térinformatika kialakulásához elsősorban a számítógépes grafika fejlődésére volt

szükség. A számítástechnika általános fejlődésével ellentétben a grafika területén csekély haladást értek A 60-as évek elején a grafikus megjelenítők fejlődésével kezdhetett el kialakulni a földrajztudományok eme új ága. A történelem során számos próbálkozás történt a térbeli adatok egymáshoz viszonyított helyének ábrázolására, elemzésére. Mint annyi más új technológia esetében is, a katonai alkalmazás jelentős szerepet játszott. A csapatok egymáshoz viszonyított mozgásának pontos, képszerű ábrázolása a stratégiai döntések meghozásakor komoly segítséget jelentett, hasonlóan a későbbi elemzés lehetőségéhez. Egy másik fontos terület az orvostudomány, ezen belül a járvány sújtotta terület vizsgálata volt. Az 1854-es londoni kolera idején Dr John Snow térképet használt a halálozási előfordulások bemutatására, mely segítségével később a kitörés helyét - egy elhanyagolt körzet kútját - is

sikerült beazonosítania. Egy érdekes példa szerint 1812-ben Massachusetts kormányzója egy feltűnő, karéj alakú választási körzetet alakított ki a rivális párt választási győzelmének esélyét csökkentve. Az eredményt ugyan már homály fedi, mégis a manipuláció egyik iskolapéldájaként a térinformatika története megemlíti. A XX. század második felében térképészeti elemzés megváltozását a következő tényezők okozták: •a számítógépek fejlődése - alapvetően a számítógépes grafika fejlődése, •a térbeli folyamatok elméletének fejlődése a gazdasági és politikai földrajzban, tervezéselméletben stb. •a szociális és környezetvédelmi területen megnyilvánuló növekvő tudatosság, a társadalom egyre magasabb szintű képzettsége, •a fejlettebb számítógépek lehetővé tették a nagy mennyiségű adat pontos és szemléletes feldolgozását, ábrázolását. Az ötvenes és hatvanas években integrált

szállítási tervet dolgozott ki több amerikai nagyváros (Detroit, Chicago), ami megkövetelte a szállítással kapcsolatos információk összegyűjtését és integrálását - feladóhelyek, út- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 14 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 15 | ► vonalak, célállomások, időadatok stb. Az eredményeket speciális áramlási térképeken ábrázolták. Az első működőképes GIS szoftvert a 60-as évek végére Kanadában dolgozták ki (Canadian Geographic Information System1) azzal a céllal, hogy segítségével optimalizálják a fakitermelés és szállítás tervezését. Az első 10-15 év során az elsősorban Észak-Amerikában létrejött GIS programok alapvetően project orientáltak voltak és többségükben nagyobb földrajzi

területek kisfelbontású vizsgálatára szorítkoztak. Ezek a projektek magyarázzák, hogy Európával, konkrétan Nagy Britanniával ellentétben miért kezdte a U.S Geological Survey (az Egyesült Államok geodéziai alaphálózatokért, 1:24.000 és kisebb méretarányú topográfiai térképezésért felelős szövetségi szervezete) a digitális térképezést azzal az elsődleges céllal, hogy a már fogadóképes GIS programrendszereket digitális térbeli adatokkal lássa el. Természetesen másodlagos célként az automatizált térképkészítés is megmaradt és még egy jó ideig meg is fog maradni. Az USGS 1973-ban megindított digitális térképi adat előállító programja először az 1:250000-es földhasználati, majd 1978-tól kezdődően az 1:24.000 méretarányú topográfiai térképek digitális tartalmát készítette el és szolgáltatta a felhasználóknak Érdemes még megemlíteni, hogy a USGS nem csak geodéziai, térképészeti de geológiai,

hidrogeológiai erőforrás kutatásokért is felelős, így magán az intézményen belül is lehetőség nyílt multidiszciplináris GIS kísérleti programok indítására. Példaképpen megemlíthetjük az 1984-ben kezdődött Connecticut állambeli programot, mely ipari telepítéstervezésre, vízellátás tervezésre és lefolyás modellezésre irányult, illetve a Virginia állambeli Elizabeth River programot, mely a folyószennyezettség súlyosságát vizsgálta, valamint azt, hogy milyen módszereket kell alkalmazni a vízgyűjtő területen ahhoz, hogy jelentős vízminőség javulás legyen elérhető. A GIS mintegy 30 földtudományi és természeti erőforrás adatbázis integrálásával készült A 80-as évek elejére, amint azt a városi rendszerekkel kapcsolatban említettük, az észak-amerikai nagyvárosok is elkezdték digitális térképi, illetve azt tovább fejlesztve, digitális térbeli információs rendszereik kialakítását. Az igények oldaláról

tehát integrálódott a kis és nagyfelbontású térbeli információs rendszer koncepció Észak-Amerikában. Ezt ismerte fel zseniálisan az Environmental System Research Institut (ESRI) nevű szoftverház, mely 1982-ben első verzióban kibocsátott ARC/INFO nevű GIS szoft1 Földrajzi Információs Rendszer A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 15 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 16 | ► verjével az első általános, s valóban kereskedelmi szoftvert bocsátotta ki e területen. Amikor tehát azt akarjuk megvizsgálni, mi a különbség a LIS (Land Information System2) és a GIS fogalom között, akkor durván azt mondhatjuk, hogy a LIS a GIS-nek egy nagyfelbontású kataszteri alaptérképre támaszkodó részhalmaza. Vannak azonban további apró sajátosságok is,

melyekre a félreértések elkerülése végett célszerű rámutatni. LIS alatt általában egy konkrét adatokkal feltöltött információs rendszert értenek GIS alatt igen gyakran (éppen általánossága miatt) csak a szoftvert. A LIS rendszerek prioritást biztosítanak az adatnyerő és elsődleges adatfeldolgozó programoknak, a GIS szoftvereknek ez az oldala rendszerint nincs "kihegyezve", gyakran az elsődleges adatnyerést más speciális szoftverekhez csatlakozó illesztő modulokon keresztül oldják meg. Véleményünk szerint szerencsésebb az amerikai szóhasználat, mely valamennyi térbeli információs rendszer szoftvert GIS szoftvernek nevez (az európai inkább a katasztert előtérbe helyező szemléletű geodéták valamiért idegenkednek a "földrajzi" jelzőtől) de célszerű a szoftvereket fejlettségi szint alapján további alcsoportokra osztani. 4.2 A hely, az adat és az idő összefüggései Társadalmunk napi

információszükséglete folyamatosan nő. A médiák ma már akár egyenes adásban közvetítik a világ másik részén történő eseményeket, melyek hatással lehetnek napi tevékenységünkre, gazdaságunk működésére. A versenyben annak vannak jobb esélyei, akik gyorsan és egyidejűleg megalapozottan tudnak dönteni Így az információ egyre inkább stratégiai fontosságú, birtoklásáért gyakran kemény küzdelem folyik Információ az, ha hallunk vagy olvasunk egy nyilatkozatot, esetleg más módon megtudjuk, mikor és hova érkezik külföldi vendégünk, ki nyerte az ez évi elnökválasztást egy távoli országban stb. Az információnak rendszerint három összetevője van, ezek az adat, vagy a közlés tárgya, az időpont (mikor mondta. mikor kezdődik stb), valamint a hely (hol indul.? honnan fúj a szél? stb) Naponta figyeljük a televízió időjárás-előrejelzését. Természetes, hogy mindenki azt szeretné megtudni, hogy a következő napokban mi

várható 2 Területi Információs Rendszer A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 16 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 17 | ► azon a területen ahol él, vagy nyaralni megy, esőre vagy napsütésre számítson. Érdeklődésünk fő iránya tehát egy hely Az e helyre vonatkozó adatok (hőmérséklet, szélerősség, szélirány stb), egy térképről olvashatók le Összefüggés van tehát az adat (hőmérséklet), az időpont (holnap napközben), és a hely között. Információk feldolgozásánál tehát gyakran figyelembe kell vennünk azok térbeli vonatkozásait. A teret pedig térképen ábrázoljuk 4.21 A térkép A térkép a valós világ leképezése, mely valamely absztrakció eredményeképpen kiemeli azt a tartalmat, melyet közölni kíván. A legtöbb ember

szívesen lapozgatja a különböző tartalmú és megjelenítési formájú térképeket. Ezek fontos ismereteket közvetítenek, emellett gyakran egyfajta esztétikai élményt is jelentenek. Az érdeklődés az alábbi kérdések megválaszolására terjed ki: - Mi van ott? - Hol van a . ? - Mi változott? - Melyik a legkedvezőbb út? - Mi a jelenség? - Mi történik, ha .? Ezek a kérdések tehát helyre, körülményekre, trendre, útvonalra, jelenségre vonatkoznak, illetve egy várható esemény modellezésével kapcsolatosak. A méretarány jelzi, hogy a valós méretek és a térképi méretek milyen öszszefüggéssel számíthatók át, a vetületi rendszer az alapfelületi - gömbi vagy ellipszoidi - pontok vetületi síkba vetítésének módját határozza meg. Hogy a térképek (gazdasági, politikai atlaszok) rendszeresen megjelennek jelzi, hogy a bennük foglalt adatok egy meghatározott időpontra vonatkoznak, tartalmuk egy ideig tekinthető csak aktuálisnak, így

szükség van rendszeres felújításukra és újranyomásukra. Fontos kiegészítő adat tehát az időpont. A térképek fentieken kívül eltérhetnek abban is, hogy a kívánt információt milyen módon jelenítik meg. A megjelenítés formái változatosak, a célnak megfelelően más-más eszközöket alkalmaznak (ld földmérési alaptérkép, topográfiai térkép, az ezekből levezetett különböző témájú térképek, talajtérképek, közműtérképek stb., izovonal, kartogram, folttérképek, szintvonalas térképek). A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 17 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 18 | ► A hagyományos térképek egy méretarányban, egy tartalommal készültek, ezek között az átmenet nem lehetséges. Adathordozójuk többnyire papír, ez korlátozza a

felhasználhatóság idejét, méretük az idő és a tárolási körülmények hatásának eredményeképpen változik, tehát fokozatosan romlik felhasználhatóságuk. Szelvény- vagy községhatárosak, így problémát jelent egyes összefüggő területek tanulmányozása. 4.22 Számítógépes térkép A számítógépek fejlődése lehetővé tette a digitális térképek előállítását. Az első kísérletek már a hatvanas években kezdődtek, az Egyesült Államok nagy számítógépközpontjaiban létrehozott adatbázisok azonban nem voltak igazán felhasználóbarátok, így nem hozták meg a várt eredményt. Igazi áttörést a számítógépes térképkezelésben a személyi számítógépek megjelenése és elterjedése hozott. A technikailag nem egyszerű munka sokak számára kihívást jelentett, így fokozatosan kialakultak az automatikus térképezés módszerei. A számítógépes térképnek számos előnye van a hagyományos elődeivel szemben: -

Változtatható tartalom a fedvényszerkezetnek köszönhetően - Méretarány viszonylag szabadon változtatható - Nem szelvényhatáros, tehát összefüggő területek könnyebben áttekinthetők - Változások átvezetése egyszerű, nincs szükség újranyomásra - Színek, vonaltípusok, jelkulcsi jelek, megírások változtathatók. - Nincs időtől függő torzulás, pontosságvesztés A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 18 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 19 | ► két dimenzió feljavításával: háromdimenziós ábrázolás: testmodell rácsmodell térmodell 4.1 ábra Geometriai dimenziók A tér ábrázolása a hagyományos térképeknél kétdimenziós, a harmadik dimenzióra csak utalunk. Számítógépes térképnél választhatjuk az ábrázolás ilyen

módját is, de a valódi 3D-s megjelenítést is Így a térbeli adatbázisok számítógépes megoldásai az alábbiak szerint nevezhetők 2D, 2D+1D, 2 és fél dimenziós valamint 3D-s ábrázolásoknak. Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, a térképeket három nagy csoportra oszthatjuk: a) geodéziai nagyméretarányú térképek b) topográfiai térképek c) tematikus térképek d) ortofotók. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 19 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 20 | ► a) Geodéziai nagyméretarányú alaptérképek Ezeknek a térképeknek fő jellemzője, hogy közvetlen mérések alapján készülnek. A mérési eredmények minimális általánosítással és szimbolikával kerülnek ábrázolásra. Az eltolt ábrázolás nem engedélyezett Tartalmi elemeit a

következő ábrán kísérhetjük nyomon Méretarányuk 1:500 és 1:5.000 közé esik 4.2 ábra - 1:1000 méretarányú nagyméretarányú térkép b) Topográfiai térképek. A legszélesebben használt térképtípus. Méretaránya 1:10 000-től 1:200 000-ig terjed. A méretarány csökkenésével az általánosítás foka nő A Föld felszín mesterséges és természetes objektumainak ábrázolása mellett adminisztratív, gazdasági tematikákat is tartalmazhat. Ennek megfelelően ábrázolásmódja gazdag, melyet színek és szimbólumok segítségével valósít meg. A nagyobb méretarányú topográfiai térképek (1:10000, esetleg 1:25.000) közvetlen felméréssel készülnek, míg a kisebb méretarányúakat kartográfiai úton az eredeti felmérések egyszerűsítésével és általánosításával állítják össze. A topográfiai térképek élnek az eltolt ábrázolás és a szimbólumok használatával. Ez azt jelenti, hogy ha az objektum olyan kis alapterületű,

hogy alaprajzban a szükséges hangsúllyal nem ábrázolható, akkor térképi A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 20 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 21 | ► méretét jelentősen meghaladó szimbólummal - egyezményes jellel ábrázolják. Ez azonban azt eredményezheti, hogy a szimbólum letakarhat más objektumokat vagy azok szimbólumait. A takarás elkerülése érdekében a topográfiailag kevéssé fontos objektumot ilyenkor eltolják. Ha tehát topográfiai térképeket akarunk digitalizálni, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ezeken a térképeken mesterséges torzítások is vannak, s ezek helyéről semmiféle információval sem szolgálnak. Ma Magyarországon az 1:50.000 méretarányú és az 1:200000 méretarányú topográfiai térképek állnak

rendelkezésre digitális formában. A magassági ábrázolást a magasságok különböző rácshálóban való megadásával biztosították. 4.3 ábra - felnagyított részlet egy 1:10000 méretarányú topográfiai alaptérképből c) Tematikus térképek A tematikus térképek gyakran kis méretarányúak (1:500.000 -1:2000000) Ez több okkal magyarázható. Mindenekelőtt ezeket a térképeket gyakran áttekintő céllal készítik, s vizuálisan egyszerűen lehetetlen globális kérdéseket nagyméretarányú térképeken ábrázolva szemlélni és értelmezni. A másik ok az lehet, hogy olyan jelenségeket ábrázolnak e térképeken, me- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 21 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 22 | ► lyek mérésére olyan ritka mérőhálózat áll

rendelkezésre, hogy nagyméretarányú térképeken értelmetlen volna e jelenségek ábrázolása. A harmadik és talán leglényegesebb szempont az, hogy egy-egy tematikát viszonylag szűk felhasználói réteg hasznosít. Ezért a nagyméretarányú tematikus térképek térképszériaként történő nyomdai előállítása esetleg pénzügyi ellehetetlenüléssel járna Ezért a hagyományos gyakorlat azt az utat követte, hogyha valamely feladat megoldásához nagyméretarányú tematikus térképre volt szükség, úgy azt a meglévő földmérési alaptérkép vagy topográfiai térképszériák fedvényeként a projekten dolgozó munkacsoport saját használatra önállóan készítette el. A 4.4 ábrán Teleki Pál gróf (született Budapesten 1879 november 1-én, meghalt Budapesten 1941 április 3-án) "Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján". Ez a térkép a trianoni béketárgyalások idején készült és "carte rouge" néven

ismeretes a nemzetközi szakirodalomban. Annak idején a magyar delegáció többi dokumentumával együtt ez sem érhette el célját, de húsz év alatt megteremtette gyümölcsét. Bevitte Európa köztudatába Magyarország nemzetiségi megoszlásának valódi képét Külföldről a térkép ellen indított durva hangú támadás is végeredményben csak Teleki tekintélyét öregbítette és a magyar álláspontot tette még szélesebb körben ismertté. Ez a térképmű látható volt többek között a Széchenyi István Főiskolán 2000. november 17-22-ig a Millenniumi Térképkiállítás több mint 100 kiállított nagybecsű térképemléke között. Teleki jogot végzett és már az államtudományok doktora volt, amikor a földrajz felé fordult. Mestere ezt mondta nerki: "Itt a könyvtár Használja!" De hozzátette azt is, hogy "öt évig nem ír egy sort sem” Kezet adot rá és megtartotta nyolc évig. Ez alatt a nyolc év alatt vált Teleki Pál

geográfussá Első munkája, "A Japán-szigetek kartográfjának története" ez alatt az idő alatt készült el és megjelenésekor a fiatal Teleki Pált egyszeriben a földrajz legnagyobb tudósai közé emelte. A genfi nemzetközi földrajzi kongresszus megválasztotta a régi térképek tanulmányozásával foglalkozó hét tagú bizottság tagjává; a párisi földrajzi társaság jutalomdíjjal tüntette ki és néhány évre rá, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárává választotta. Harmincnégy éves korában már levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia is. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 22 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 23 | ► Hogy Teleki már Trianonban milyen mérték nemzetközi megbecsülést biztosított a maga

számára, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1925ben a Népszövetség a moszuli hármas bizottság tagjául kérte fel őt, az egyik legyőzött állam fiát. Az ottani, bonyolult nemzetiségi viszonyok tisztázására pedig ismét a carte rouge módszere bizonyult a legmegfelelőbbnek 4.4 ábra – a leghíresebb magyar tematikus térkép, a Teleki-féle etnikai térkép c) Ortofotók Az EOV-ba illesztett légifelvételek, valamint az ugyancsak EOV-ban meghatározott DDM (digitális domborzatmodellek) alapján az eredeti, perspektív leképezésű légifelvételeket ortogonális vetítésű, térképi rendszernek megfelelő felvételekké alakítják át. Az így kapott digitális ortofotó, tartalmát tekintve megegyezik az eredeti légifelvételekkel, ugyanakkor mentes a légifelvételek dőlésszöge és a domborzat hatása okozta geometriai torzulásaitól. Az ortofotó készítés folyamatára a szükséges technológiai lépéseket, geometriai és fotográfiai

kritériumokat tartalmazó „Műszaki dokumentáció”-t kell készíteni, az egységes feladat-végrehajtás és ellenőrzés biztosítása érdekében. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 23 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 24 | ► Ha egy szelvényt több időpontban készült felvételek fedték le, nem szabad megengedni a szelvényen belüli színkiegyenlítés a megfelelő minőségű interpretáció biztosítása érdekében. Ebben az esetben a „vágóvonalak” mentén fel kellett tüntetni a felvételek készítésének időpontját is. Az ortofotók előállítására nyilvánvalóan csak a megelőző munkafázisok (légiháromszögelés, digitális domborzatmodell előállítás) adott területre eső elvégzése után kerülhet sor. Ennek megfelelően 2001-2002

novemberéig mindössze kb. 500 szelvény területére készült el a digitális ortofotó. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer kiépítésének felgyorsított programja eredményeként 2002 novembere – 2003 júniusa között készült el 3500 szelvényre a digitális ortofotó. Az EU normáknak megfelelően, az ország területére véletlenszerű eloszlásban, 259 szelvényre elvégezték a fénykép–terep azonos pontok alapján az ortofotó X, Y koordinátáinak ellenőrzését is. Szelvényenként átlagban 15–25 pontra, GPS mérések alapján A milleneum évében rögzítő digitális, ortogonális vetületű, geometriailag helyes képi adatbázist hoztak létre. 2000-től 2003 júniusáig bezárólag elkészült, és az elkészülés ütemében folyamatosan szolgáltatásba került: 1. „Magyarország légifényképezése 2000” című program (1:30 000 méretarányban, 4500 m magasságból összesen 7746 db színes diapozitív, 6667 db felvétel

szkenneléssel digitálissá alakítva); 2. 6667 db felvétel légiháromszögelése; 3. 4x4098 db 1:10 000 méretarányú topográfiai szelvény/fedvény geokódolt raszteres állománya; 4. 4098 db szelvény domborzatrajzának vektorizálása, ennek alapján 5 m rácssűrűségű, mintegy 4 milliárd pontot tartalmazó DDM előállítása; 5. 4098 db digitális ortofotó szelvény, mely kb 2,5 TB volumenű Valamennyi munkafázist szigorú minőség ellenőrzés követett. Ennek alapján az előállított digitális ortofotókat ± 0,60 m koordinátahibával jellemezhetjük Ezzel a pontossággal jellemezhetjük – a milleneum évében készült, az ország teljes felszínét rögzített légifelvételek teljes tartalmát megőrző – térképi pontosságú digitális ortofotók képelemeinek mérhetőségét. Az egyszerűen olvasható, mindenki számára sokféle információt nyújtó digitális ortofotó egységes térinformatikai alapot képez a különböző felhasználói

területek számára. A DDM-5 megbízhatósága átlagosan ± 0,70 m az egész ország területére. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 24 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 25 | ► A digitális domborzat modell önállóan is felhasználható, pl. árvízvédelem, belvízvédelem, nagypontosságú lejtőkategória, kitettség, magassági intervallum térképek stb. előállítására A DDM 5 szolgáltatása megkezdődött Tervezik Magyarország légifényképezési programjának megismétlését, 3 éves ciklusokban, azaz évente az ország területének 1/3-át kívánják újra fényképezni. Az újabb felvételekből digitális ortofotó előállítása gyorsabban lesz elvégezhető, mivel az előállításhoz szükséges DDM már rendelkezésre áll. 4.5 Győr belvárosáról

készült ortofotó 4.23 A hagyományos térképkészítés technológiai legfontosabb elemei A második világháborút követő időszakot Európa szerte előbb az újjáépítés, majd a gyors gazdasági fejlődés következtében jelentős építési beruházások jellemezték. A beruházások gyors üteme egyrészt jó térképi alapanyagot követelt a tervezések végrehajtásához, másrészt az új építmények következtében a térképek elavulása is egyre gyorsult. Ezért a legtöbb európai országban programokat dolgoztak ki elsősorban a nagyméretarányú, városokat és községeket ábrázoló térképek gyors felújítására. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 25 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 26 | ► A munkálatok beindítása után azonban nemsokára

kiderült, hogy a korábbi módszerekkel a kitűzött célokat lehetetlen megvalósítani. Ez váltotta ki a 60-as évek vége felé azokat a kutatásokat, melyek a térképezés automatizálását tűzték ki céljukul. Maga a felmérés is kétféleképpen történhet, földi módszerekkel, általában tahimetriával, vagy fotogrammetriai módszerekkel, általában sztereókiértékeléssel. A hagyományos földi módszer felhasználása esetén az észlelő brigád az alapponton felállva elkészítette a fölmérendő objektumok vázrajzát, majd a vázrajzban jelzett pontokra szimultán hossz- és távméréseket hajtott végre. A mérési eredményeket jegyzőkönyvben rögzítette Fotogrammetriai fölmérés esetén a kiértékelésre analóg sztereo kiértékelő berendezéseket használtak, melyeket tulajdonképpen mint analóg számítógépeket tekinthetünk. A fényképpáron látható földi, illetve fotogrammetriai pontsűrítéssel meghatározott alappontokra

támaszkodva, tájékozták a modellt, azaz a fényképezés pillanataihoz hasonló helyzetbe hozták a két fényképet, majd a kiértékelő, a mérőjelet végigvezette az ábrázolandó objektumokon a kiértékelő berendezéshez kapcsolt rajzgép pedig megrajzolta a felmérés vázlatát. A földi felmérés eredményeit irodai körülmények közt kétféleképpen számolták ki, vagy csak a távolságokat poláris szögeket és magasságokat, vagy pedig a részletpontok koordinátáit is. Az első esetben a rajzpapírra vagy betétes rajzpapírra történő felrakást poláris felrakókkal, a második esetben derékszögű vonalzókkal vagy mechanikus koordinatográfokkal végezték. Ezután a mérési vázrajz fölhasználásával a síkrajzi részletpontokat összekötötték, és a magassági részletpontok magasságait fölhasználva kézi módszerrel beinterpolálták a szintvonalakat. A következő lépések közösek voltak: mind a földi mind a fotogrammetriai

felmérési módszerek esetén tussal el kellett készíteni a tisztázati rajzot, majd fóliákra a különböző színnel nyomtatandó tematikák másolatait. Talán e vázlatos ismertetés is illusztrálja, hogy a térképkészítés bonyolult, nagy élőmunka igényű folyamat. Az automatizált térképezés tulajdonképpen ennek az egész folyamatnak egy egységes, zártláncú gépesített technológiává történő alakítását jelenti Természetes, hogy a különböző kutatócsoportok a saját lehetőségeikből és feladataikból kiindulva a téma más és más megközelítését választották. Az eszközök és módszerek egymással párhuzamos fejlődése vezetett oda, hogy ma már térinformatikáról beszélhetünk, ezek a rendszerek egyre több területen jelentkeznek igen változatos megjelenési formákban. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 26 | ► Geoinformatika III. A dokumentum

Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 27 | ► 4.24 A térinformatikai rendszerek néhány jellemző típusa A korszerű adatbázis koncepcióban szereplő adatok alfanumerikus adatok voltak. Természetesen ezek az adatok jelölhettek földfelszínen elhelyezkedő pontokat, vonalakat vagy területeket (házszám, kerület stb) Az adatok formája, szervezettsége, az adatbázis lekérdezési technikája azonban nem tették lehetővé, hogy a térbeliség tényét térbeli feladatok megoldására is felhasználjuk. Gondoljunk csak arra, hogy abból a tényből, hogy egy személyzeti file-ban rögzítjük a dolgozók lakcímét, valamint a munkahely címét, még nem lehet kitalálni, hogy az egyes dolgozóknak mennyit kell utazniuk a munkába járás során. Az adatbank rendszerek fejlődésével ez a hiányosság egyre több felhasználó számára vált világossá. Először a 60-as évek

legvégén egy globális térbeli információk feldolgozását célzó földrajzi információs rendszer (Geographical Information System vagy GIS) szoftverjét hoztak létre Kanadában, majd a 70-es évek elején megfogalmazták a nagyobb felbontású, de szűkebb tematikájú földinformációs rendszer a LIS koncepcióját is. A 80-as évek elejére kialakult az úgynevezett több célú kataszter (multipurpose cadaster) koncepció, mely Európa és Észak-Amerika jelentős számú nagyvárosában, mint városi térbeli információs rendszer vált realitássá. Napjainkban az az érdekes trend figyelhető meg, hogy a különböző feladatokra jelenleg kialakított térbeli információs rendszerek szoftver filozófiája egyre inkább hasonlítani kezd egymáshoz, függetlenül attól, hogy a rendszer nagy felbontású helyi vagy kisfelbontású globális adatok feldolgozását tűzte-e ki céljául. A rendszerek megkülönböztetése azonban mégis indokolt, egyrészt a

történelmi megközelítés is ezt diktálja, másrészt ezen keresztül szemléltethető az elvégzendő specifikus feladatok jellege. Nem igényel külön magyarázatot az sem, hogy az adott rendszer számára legfontosabb feladatok még ma is eredményezhetnek különbséget az egyes szoftver részletekben, különösen érzékeny ebből a szempontból az adatbevitel és az adatmegjelenítés. A történelmi szemléletnek gyakorlati jelentősége van egy olyan országban, ahol a térbeli információs rendszerek elterjedése még kezdeti stádiumban van. Más országok tapasztalata alapján mérhetjük fel, hogy mire van szükség, mik lehetnek a kezdeti lépések, és ezeknek hova kell vezetniük anélkül, hogy egyes részfeladatok megoldásával zsákutcába jussunk A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 27 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata |

Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 28 | ► 4.25 Mi a térinformatika tehát? A térinformatika (Geographical Information System) a földrajzi adatok elemzésére kidolgozott speciális információs rendszer. A számítógépek tömeges elterjedése óta a különböző adatokat számítógépes nyilvántartásokban, információs rendszerekben tárolják. Az információs rendszerek közül azokat melyek az objektumok elhelyezkedésével kapcsolatos információknak tárolására, kezelésére, megjelenítésére alkalmasak, térinformatikai rendszereknek nevezzük. A térinformatikai rendszerek alkalmazási területe igen széles, a legfontosabbak közt kell említeni • honvédelem; • igazgatás; • környezeti és természeti erőforrás-gazdálkodás; • közlekedés; • közművek; • mérnöki tervezés. Az információval kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés a hely, hogy hol van az a valami amiről az információ szól. Ez könnyen

belátható, hisz pl. az az információ, hogy árvíz van, a hely nélkül felesleges pánikra adhat okot. Mindennapi életünk elképzelhetetlen a megfelelő infrastruktúra nélkül, melyek nyilvántartása, tervezése alapvetően térinformatikai rendszerrel történik (úthálózat, közművek, távközlés, telephelyek) Napjaink egyik legégetőbb problémája a környezeti ártalmak felmérése, kezelése, nyomon követése (monitoring) valamint az erőforrás gazdálkodás, mely probléma megfelelő szintű ábrázolása és tervezése alapvetően könnyebbé válik térinformatikai rendszerek használatával. Helyzeti és leíró adatokból áll, egyben lehetővé teszi térbeli elemzési feladatok végzését, ezáltal biztosít új adatokat a döntéshozatalhoz. Vagyis egy számítógépes térképről van szó, melynek elemeihez az azt leíró, úgynevezett attribútum adatok kapcsolódnak. Ez a kapcsolódás és a rendszerhez tartozó elemzési funkció lehetővé teszi

térbeli lekérdezések és elemzések eredményeinek kimutatását az attribútum adatbázisban, illetve a leíró adatok lekérdezési eredményének térképi megjelenítését. Így a GIS tekinthető a hardver, szoftver és módszerek rendszerének, mely segíti a komplex tervezési és irányítási feladatok megoldására szolgáló térbeli adatok gyűjtését, kezelését, feldolgozását, elemzését, a modellezést és megjelenítést. Térképek és egyéb térbeli adatok digitális formába alakításával a GIS lehetőséget nyújt a földrajzi ismeretek újszerű elemzésére és megjelenítésére. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 28 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 29 | ► Ez a térbeli szemlélet gyakran új szempontokat, magyarázatokat ad a döntések

előkészítése folyamán. A térinformatika népszerűsége aligha magyarázható a számítástechnika iránti általános érdeklődéssel. Fontos szerepe van ebben az általános információéhségnek, a gyors döntéshozási kényszernek, általánosan annak, amit az élet felgyorsulásaként emlegetünk. A GIS egyben segítséget nyújt környezetünk megértésében és alakításában. A térinformatika számos tudományág együttes munkájának eredménye: - Földrajz - Térképészet - Távérzékelés - Fotogrammetria - Geodézia - Felsőgeodézia - Statisztika - Operációkutatás - Számítástechnika - Matematika - Építőmérnöki tudományok - Környezetvédelem - Urbanisztika stb. - Területfejlesztés - Települési tudományok Ennek megfelelően megnevezésének is számos különböző változata alakult ki, a feldolgozott téma szerint. Néhány példa: Land Information System AM/FM Automated Mapping and Facilities Management Enviroment Information System

Resource Information System Geo-Information System Spatial Information System Területi Információs Rendszer AM/FM Automatizált Térképezés, Közműnyilvántartás és Igazgatás Környezeti Információs Rendszer Erőforrás Információs Rendszer Geoinformációs Rendszer Térbeli Információs Rendszer Magyarországi alkalmazások közül legismertebbek az önkormányzatok és a közmű-üzemeltetők rendszerei, a közlekedési és környezetinformatikai, vízügyi, erdészeti alkalmazások. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 29 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 30 | ► 4.3 Térinformációs rendszerek felépítése Térinformatikai rendszerek legfontosabb elemei: a hardver a szoftver az adatok a felhasználók A fentiek közül az első három költségét és

élettartamát számokkal is kifejezi a szakirodalom, mely adatok tapasztalatokon alapulva mutatják az egyes elemek várható költségét. Ezek szerint ha a hardver árát egy egységnek tekintjük, a szoftver annak 5-10, az adatok költsége pedig 50-90szerese Tendenciáját tekintve hasonlók az adatok a várható élettartamát vizsgálva, itt a hardver 2-5 év, a szoftver 5-15 év, az adatok 25-70 év között tekinthetők időszerűnek. 4.31 A hardver A térinformatikai rendszerek meghatározó eszközei ma a PC-k és a munkaállomások, természetesen a hozzájuk tartozó adatbeviteli (input) eszközökkel, pl. szkenner, digitalizátor, valamint a kiviteli (output) eszközökkel, mint a nyomtatók és plotterek különböző típusai. A PC-k könnyebb hozzáférhetőségük miatt elterjedtebbek, nagyobb adatbázisok kezelésére azonban a DOS operációs rendszer korlátai miatt nem alkalmasak. A munkaállomások UNIX operációs rendszere már több Gbyte-os adatbázisok

kezelésére is alkalmas, jelenleg ez elégnek tűnik. A gépek műszaki paraméterei gyorsan változnak, ha valóban időtálló tanácsot szeretnénk adni, az csakis az lehet, hogy mindenből a legnagyobbat leggyorsabbat és leginkább megbízhatót célszerű üzembe állítani, természetesen igazodva a futtatott rendszer kívánalmaihoz. Ezt az indokolja, hogy egy térinformatikai rendszer egy grafikus számítógépes munkahely, mely egyben adatbázis-kezelőként is működik, megterhelve egy nagy adatmennyiséggel. A monitor mérete és felbontása ugyancsak indokoltan a lehető legnagyobb. 4.32 A szoftver A szoftver a térinformatikai rendszereknek az az eleme, melynek megválasztása a legnehezebben eldönthető kérdés, mely az adatokkal együtt meghatározza a szükséges hardvert. Mindenképpen együtt kell említeni az operációs rendszerrel mely a számítógép erőforrásait hivatott összehangolni. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási

forrás nem található. Vissza ◄ 30 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 31 | ► Az úgynevezett rendszerközeli szoftverek kényelmesebbé teszik a felhasználó számára a gép használatát. Térinformációs rendszerek szoftverei a helynek és a helyhez kapcsolódó leíró adatokat együttesen kezelik, ennek megfelelően igen nagyméretűek és drágák. Megjelenésükben eltérhetnek aszerint, hogy milyen módon kommunikálnak a felhasználóval, eszerint van - command vezérlésű - egy parancs beírása után beírandó a műveletbe bevont file neve, az esetleges kapcsolók, paraméterek (pl. CONTOUR <inmap> [FROM <lowvalue>] [TO <highvalue>] [ / ] [BY<increment>]). - prompt vezérlésű - egy táblázatban megjelenő kérdésekre a megfelelő válasz kitöltése után a feladatot végrehajtja. - menü vezérlésű

- ikonok vagy rádiógombok megnyomása után megjelenő táblák kínálatából a megfelelő rámutatással kiválasztható. Adatkezelés szempontjából megkülönböztethető: - File műveleteken alapuló rendszer, melyekben a grafikus adatok és a leíró adatok külön kerülnek tárolásra, egymással kapcsolatba csak az elemzések során lépnek. - Hibrid elvű rendszereknél a hellyel kapcsolatos leíró adatok kezelését adatbázis-kezelők végzik, külön történik viszont a helyre vonatkozó adatok kezelése. - A kibővített módú rendszerek a térbeli adatokra és a leíró adatokra vonatkozó műveleteket egyaránt egy alkalmas adatbázis-kezelővel végzik. Térinformatikai rendszerek szoftverei biztosítják a különböző típusú adatok bevitelének lehetőségét a rendszerbe, azok tárolását, módosítását, elemzések végzését, az elemzések végeredménye kívánalmaknak megfelelő megjelenítését és azoknak a rendszerből való kivitelét. 4.33 Az

adatok A valós világ jellemzésére építjük az adatbázist, mely a valós világ leképezése bizonyos feltételeknek (szűrőknek) megfelelően. Az adatokkal való leképezés négy lépcsőben történik. Elsőként a valós világot alkotó jelenségeket (entity) egy elméleti modellel helyettesítjük (azt állítjuk, hogy az épületek élei egyenesek, a falak síkok, stb.) Az így kapott elméleti modell alapján meghatározzuk, milyen tulajdonságai érdemesek arra, hogy azokból létrehozzuk a logikai modellt, vagyis hogyan állítsuk A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 31 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 32 | ► össze a gyűjtendő adatok rendszerét. A gyűjtött adatok megjelenése az adattárolón (bitek és byte-ok) a fizikai modell létrejöttét jelzi. 4.5

ábra A valós világ modellezése A valós világ, melyet ábrázolni szeretnénk végtelenül bonyolult, elemei rengeteg különböző tulajdonsággal, kapcsolattal rendelkeznek. Az entitás a valós világ azon legkisebb egysége, amely már további hasonló tulajdonságokkal rendelkező részre már nem bontható. Ez lesz tehát a leképezés alapegysége. Az entitásoknak tulajdonságai vannak, tartoznak valahova (pl. lakóépület vagy fenyőerdő tartozik az épületek illetve az erdők csoportjába), tartozhat hozzá leíró adat úgynevezett attribútum (pl építmény neve, tulajdonosa, az építési engedély száma stb.) Az objektum az entitás megjelenése a térinformatikai rendszeren, vagyis annak leképezése. Rendelkeznie kell tehát mindazokkal a tulajdonságokkal, melyek az entitást jellemezték (osztálybasorolás, kapcsolatok, attribútum), de lényeges tulajdonsága ezen kívül geometriai leírása (egyenesekkel hatá- A dokumentum Tárgymutató használata

| Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 32 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 33 | ► rolt), valamint minősége, vagyis hogy mennyire megbízhatóan tükrözi valóságos megfelelőjét (helye, alakja, nagysága stb.) A tárolási forma a térinformatikai rendszernek megfelelően különbözhet. Az alkalmazott rendszer képességei, valamint a megcélzott feladat meghatározza, hogy az adatok milyen csoportosításban tárolandók, mely forma a legcélszerűbb a várható lekérdezések, keresések lehetőségének biztosítására. Igen fontos feladat az adatok biztonságos tárolásának megoldása, az adathozzáférés jogosultsági kérdéseinek eldöntése. Az adatbázist két részre tagoljuk, ezek a grafikus adatok, melyek a valós világ térbeli elemeit ábrázolják - helyüknek, alakjuknak, nagyságuknak

megfelelően -, valamint a leíró, vagy attribútum adatok, melyek ezen térbeli elemek tulajdonságait, azonosítóit tartalmazzák. Ezek megjelenési formáit és típusait a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. 4.34 A felhasználók A célnak megfelelő üzemeltetés nem kis mértékben a felhasználókon múlik. Az adatok feltöltése és karbantartása pontos, olykor aprólékos munkát igényel, emellett tisztában kell lenni a rendszer nyújtotta elemzési lehetőségekkel. A jó térinformatikai rendszer felhasználóbarát, esetleg nyílt, vagyis a speciális igényeknek megfelelően átalakítható Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felhasználónak nem kell némileg alkalmazkodni a rendszer "gondolkodásmódjához" és némi számítástechnikai hajlandóságot is feltételez. Sajnos ezt a tényezőt gyakran elhanyagolják, ez vezethet aztán a rendszer fokozatos elavulásához. Térinformatikai rendszer létrehozása több szakterület képviselőjének

(leggyakrabban csoportok) együttműködésének eredménye. Az informatikus, aki számítástechnikai ismeretei birtokában képes végrehajtani azokat a kívánságokat, melyek ugyan a felhasználótól származnak, de a térinformatikus már lefordította a térinformatika nyelvére. 4.4 Térinformációs rendszerek csoportosítása A kialakult rendszereket két szempont szerint szokás csoportosítani, kiterjedésük szerint vannak ¾ globális ¾ regionális ¾ lokális felhasználásuk szerint csak néhány példa, mint már korábban is utaltunk rá: A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 33 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ Térinformatikai alapismeretek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 34 | ► honvédelem; igazgatás; környezeti és természeti erőforrás-gazdálkodás; közlekedés; közművek; mérnöki tervezés.

4.6 ábra Térinformatikai rendszerek kiterjedése A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 34 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 35 | ► 5. A grafikus megjelenítés alapvető formái A teret ábrázoló térképek és egyéb adathordozók megjelenési formája különböző, példának elég megemlíteni a földmérési alaptérképet, a topográfiai térképet és egy űrfelvételt. Valamennyit hitelesen reprodukálni egyféle grafikai megoldással lehetetlen. A számítógépes grafikus megjelenítésnek is kétféle megoldása alakult ki, a raszteres és a vektoros ábrázolás. A raszteres modellben a szóban forgó területet meghatározott sorrendben szabályos rácson elhelyezkedő cellákra osztjuk. Minden cella egy értéket tartalmaz, így tölti ki a teret

folytonosan és átfedésmentesen. A tér minden pontjához tartozik tehát egy cella, így bármely pontra rámutatva kapunk valamilyen választ arra a kérdésre, hogy "Itt mi van?". A vektoros modell különálló vonalakat és pontokat használ a hely meghatározására. Így nem tölti ki a teret, önálló objektumokat ábrázol Itt azt a kérdést tehetjük fel rámutatva valamelyik objektumra, hogy "Ez itt mi?". A két megjelenítési mód általában külön jelenik meg a térinformatikában, de a kétfajta felépítés előnyeit kihasználva kifejlesztették a hibrid rendszereket, melyek egyesítik mindkét ábrázolás előnyeit. 5.1 A raszteres megjelenítés A raszterháló - állhat bár csatlakozó négyzetekből (a), háromszögekből (b) vagy hatszögekből (c) - hézagmentesen fedi le az ábrázolandó teret. 5.1 ábra a raszteres ábrázolás elemei Minden egyes elemhez egy kód tartozik, mely lehet betű vagy szám. Ez a kód az ábrázolt

térelemre legjellemzőbb érték. Ezek az elemek hasonló ki- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 35 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 36 | ► sebb alakzatokra tovább bonthatók, az ilyen módon felépített szerkezetet szabályos tesszelációnak nevezzük (a szabálytalan tesszelációval, vagyis a szabálytalan háromszögekkel illetve sokszögekkel való lefedéssel a vektoros térmodelleknél foglalkozunk). Szabályos teszellációról akkor beszélünk, ha az elemi (atomi) felületek szabályosak: oldalaik és szögeik egyenlők. Az elemi felületekből (atomokból) nagyobb egységek (molekulák) szervezhetők, ezek azonban nem feltétlenül konformak a felületelemekkel Amennyiben a konformitás fennáll, a felosztást hasonlónak nevezzük. A

legáltalánosabb esetben a képbontási módszer két alapvető tulajdonsággal kell, hogy rendelkezzen: - A partíció (alapelem) tetszés szerint ismételhető kell, hogy legyen azért, hogy segítségével bármilyen méretű képet le lehessen írni; - A felbontás tetszés szerinti finomítása az alapelem korlátlan tovább bonthatóságát igényli. Az 5.1 ábra szabályos felosztási változatai közül csak az a és b elégíti ki a 2. feltételt (ti hogy tetszés szerinti mélységig tovább osztható) Ez a két felosztás különben hasonló is. Az 51 ábra c rajza a szabályos hatszög alapelemű felbontást mutatja be. Ez a felbontás nem finomítható tovább hatszögekkel, e mellett nem is hasonló, ugyanis az 5.2 ábra tanúsága szerint a belőle szervezhető magasabb hierarchiaszinteknek (molekuláknak és sejteknek) csak egyike (az ábrán b-el jelölt) közelíti meg a szabályos hatszögalakot. a c b 5.2 ábra - szabályos hatszög atomokból felépített

molekulák és sejtek A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 36 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás 0 1 2 3 4 5 6 0 0 0 3 3 0 0 1 0 1 2 3 4 5 6 7 0 0 0 2 0 0 0 0 1 0 1 0 1 0 0 0 0 0 2 0 0 0 2 0 Kódolás 2 0 0 0 0 1 1 0 Térképrészlet 1 1 0 0 0 0 3 0 0 0 2 0 0 0 3 0 nem található. Vissza ◄ 37 | ► Objektum Kód üres 0 út 1 fa 2 épület 3 5.3 ábra Térképi adatok tárolása raszteres rendszereken 5.11 Raszteres adatok tárolása E kódok sorozata írja le a raszteres állományt. A kódok sora igen nagy állományt eredményez, ezért ilyen formában nehezen kezelhető Az állomány tömörítésének számos módja ismert, ezek két csoportba sorolhatók, a tömörítés hosszkódolással és a letapogatási sorrend megváltoztatásával. A raszteres állományokat tanulmányozva

azt tapasztaljuk, hogy egyes kódok sorozatban ismétlődnek. A tömörítés abban áll, hogy az ismétlődő értékeket nem számuknak megfelelően ismételve visszük az állományba, hanem azt írjuk le, hogy melyik kód hányszor fordul elő egymás után Ezt nevezzük hosszkódolásnak. Ez a módszer természetesen akkor hatékony, ha a tömörítendő állomány nem apró foltokból áll, ha a kódok váltakozása nem gyakori. A B B B B D D D A A B A B D D D A A A B B D D D A A A B B D D D A A A A A D D D A A A C C C C C A A B B B C C C A B B B B C C C AAAAAAAA BAAAAAAB BBAAAABB BABBACBB BBBBACBB DDDDDCCC DDDDDCCC DDDDDCCC 8A 1B 6A 3B 1A 2B 1A 1C 6B 1A 1C 2B 5D 3C 5D 3C 5D 3C 5.4 ábra Soronkénti letapogatás és hosszkódolás A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 37 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A

hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 38 | ► A soronkénti letapogatás kétféleképpen történhet, azonos irányban végighaladva a sorokon, illetve váltakozó irányban letapogatva. A B B B B D D D A A B A B D D D A A A B B D D D A A A B B D D D A A A A A D D D A A A C C C C C A A B B B C C C A B B B B C C C AAAAAAAABAAAAAABB BAAAABBBBAAAABBBBB BACBBCCCDDDDDDDD DDCCCCCCDDDDD 8A 1B 6A 3B 4A 4B 1C 1A 2B 1A 5B 1A 1C 2B 3C 10D 6C 5D 5.5 ábra Boustrophedon (ahogyan az ökör szánt) sorrend és hosszkódolás A tömbönkénti letapogatási sorrend változatos formái alakultak ki, pl. Morton mátrix, Peano módszer, blokk kódolás, négyágú fa hálók. Ezek az eljárások a hosszkódolással együtt, a rajzolattól függően váltakozó eredményt adnak, ez magyarázza azt, hogy a különböző formátumok esetenként nagyon eltérő méretűek lehetnek. A B B B B D D D A A B A B D D D A A A B B D D D A A A B B D D D A A A A A D D D A A A C C C C C

A A B B B C C C A B B B B C C C 5D 1B 1D 1B 5D 1B 1D 3B 1A 2B 3A 1B 1A 1B 5A 2D 2C 1D 1A 7C 1B 1C 1B 2A 1C 5A 4B 2A 1B 1A 5.6 ábra Morton sorrend A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 38 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata A B B B B D D D A A B A B D D D | A A A B B D D D Hiba! A A A B B D D D A A A A A A D D D hivatkozási A A A C C C C C A A B B B C C C A B B B B C C C forrás nem található. Vissza ◄ 39 | ► 9D 3B 2D 2B 1A 3B 9A 2B 1A 1C 9A 6B 2C 1B 1C 1A 1D 2C 2D 5C 5.7 ábra Peano sorrend A quadtree (négyágú fa) módszer napjaink legkorszerűbb, legelterjedtebb raszteres adattömörítő eljárása. Legfőbb előnye, hogy elvileg lehetővé teszi tetszőleges felbontású (finomságú) képek tárolását. Nem hanyagolható el az a másik előnye sem, hogy éppen perspektív jellemzőinek betudhatóan, a

módszerre vonatkozó algoritmusok tárháza igen gazdag 5.8 ábra - egyszerű alakzat fa struktúrája A módszer lényegét az 5.8 ábrán mutatjuk be Bontsuk fel az A négyzetet négy egyenlő részre és nevezzük el ezeket a negyedeket B, C, D, E-nek. Amint az ábrából látható D és E nem tartalmaznak fekete pixeleket azaz üresek, következésképpen tovább bontásra nem szorulnak. A tovább bontásra nem szoruló négyzeteket a gráfban levélnek nevezzük és annak megfelelően, hogy üresek e vagy sem fehér vagy fekete négyzettel jelöljük Példánkban tehát D és E üres levelek és a fa alakú gráfban fehér négyzetekkel vannak jelölve. Érdemes már most felfigyelnünk arra a tényre, hogy A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 39 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem

található. Vissza ◄ 40 | ► a fában elfoglalt hely egyértelműen meghatározza a kérdéses levél nagyságát és a képen belüli elhelyezkedését. Az említett D és E levelek a gyökér (A) után következő tehát második hierarchiaszinten vannak, mely szinthez tartozó négyzet oldalhossza az eredeti kép oldalhosszának fele. Megállapításunkat célszerűen általánosíthatjuk is: legyen az eredeti kép oldalhossza s=2m, a hierarchiaszint h, úgy a h hierarchiaszinthez tartozó négyzet oldalhossza s(h)=2(m-h+1). A második hierarchiaszinten a már megtárgyalt D és E fehér leveleken kívül még két csomópontot is találunk (jelölésük B és C). A csomópontokat az különbözteti meg a levelektől, hogy olyan területeket reprezentálnak, melyek részben fehérek részben feketék (ezért is szokták a csomópontokat szürkéknek nevezni), és ezért még további felbontásra szorulnak. A képet leíró négyágú fa eltolás érzékeny, azaz ugyanazt az

objektumot más és más fával tudunk ábrázolni annak a függvényében, hogy kezdőpontja a kép kezdőpontjához (pl. bal felső sarkához) képest milyen helyzetet foglal el 5.9 ábra - a képeltolás hatása fa struktúrára Az 5.9 ábrán példa objektumunkat két pixellel Kelet felé toltuk s ennek hatására az objektumot leíró fa gyökeresen megváltozott - jelentősen egyszerűsödött. Az eltolás érzékenység előnytelen tulajdonság, ezért az alább ismertetendő tömörítő eljárás az eltolás érzékenység csökkentését is megcélozta. Négyágú fa hálók (quadtree meshes) az alkalmas módszerek, amenynyiben a képtartalom több egyező vagy különböző képrészletből áll. A módszerek további előnye, hogy érzéketlenek az eltolásra. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 40 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái

használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 41 | ► a. - alakzat eltolás előtt b - alakzat eltolás után 5.10 ábra Első lépésben bontsuk fel a képet az azonos illetve különböző képelemekre és készítsük el az egyes elemek négyágú fáit. Kapcsoljuk össze a képelemeket egy hálózattal A teljes kép tárolása még hat további adatot igényel, ezek a következők: - a befoglaló négyzet nagysága (pixel egységben, 2 valamelyik hatványa); (1 adat) - a befoglaló négyzet bal felső sarkának képkoordinátái; (2 adat) - a képrészlet súlypont relatív koordinátái a befoglaló négyzet bal felső sarkához képest; (2 adat) - a képrészletek esetleges négyágú fa tömörítő eljárásának a kódja. (1 adat) Az 5.10 a és b ábrán egy négy képrészletből álló hálózattal összekapcsolt képet látunk a képrészletek eltolása előtt és az eltolás után. Az 5.11 ábrán a négy képrészlet látható

befoglaló négyzetében. Mivel az 1 és 2 objektum azonos, befoglaló négyzetük méretét és négyágú fáját csak egyszer kell tárolni. Az 510 ábra baloldali objektuma hagyományos négyágú fa esetén 143, a jobboldali 103 levél tárolását igényli. A négy objektum négyágú fa modellje együttesen 52 levelet tartalmaz. Még ha figyelembe vesszük a kiegészítő adatokat is a megtakarítás szembetűnő. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási 5.11 ábra - alakzat elemekre bontása forrás nem található. Vissza ◄ 41 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 42 | ► A módszer kiterjeszthető különböző szürkeségi fokozatokat tartalmazó képek tárolására is, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kérdéses attribútum értéket kiegészítő változóként kapcsolja az alakzathoz. 5.2

A raszteres adatmodell felépítése Raszteres térinformatikai rendszerek tematikusan szétválasztott információkat tartalmazó fedvényekből épül fel. Egyazon területről készülnek pl a talajtípusokat feltüntető, a domborzatot ábrázoló, a növényzetet, az utakat, a folyókat és állóvizeket, bizonyos meteorológiai jellemzőket stb. ábrázoló állományok Az egymással szomszédos azonos kódú raszterek (pixelek) azonos színű foltokat, úgynevezett mezőket alkotnak A mezők együttesen alkotják a témát jellemző fedvényt. Ezek a fedvények vizsgálhatók, átalakíthatók, fedésbe hozhatók és a különböző fedvények helyileg megfelelő kódjai között műveletek végezhetők. Ezek az eljárások matematikailag könnyen leírhatók, így egyszerű műveletek sorozatával viszonylag gyorsan elvégezhetők. A műveletek végeredménye lehet egy az eredményeket ábrázoló új fedvény (térkép), esetleg egy statisztikai kimutatás az eredmény

számszerű jellemzésére. 5.21 Raszteres állományok jellemző adatai Felbontás - az ábrázolt terület legkisebb elemei középpontjainak távolsága Tájolás - a raszter oszlopainak az északi iránnyal bezárt szöge Mezők (övezetek) - az ábrázolt tematika Érték - az az adat, melyet a fedvényben minden cellához tárolunk (egy fedvényen belül azonos típusú kód, pl. egész vagy valós szám, betű) Helyzet - egy vagy több raszter országos koordinátája 5.22 Raszteres állományok megjelenítése Az állományok megjelenítése legegyszerűbben a kódokhoz rendelt színekkel történik. Tartozik hozzá egy jelmagyarázat, mely a színek jelentését tünteti fel. A könnyű értelmezés és tájékozódás érdekében célszerű lehetőleg megtartani a színek természetes sorrendjét (pl alacsonyan fekvő területek színe zöld, a hegyeké barna, a víz kék stb), bár lehetőség van azok megváltoztatására is. Felületként történő megjelenítés

lehetséges a különböző magasságú pontok közé interpolált szintvonalakkal, a raszterekről készített metszetvo- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 42 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 43 | ► nalakkal, ezekre ráterítve a színes ábrázolást, az így kialakult képet szemlélhetjük perspektív képként a takart vonalak eltüntetése után. Ez a megjelenítési mód az interpolálások és a takart vonalak eltüntetésének számításigényessége miatt lassan állítható elő 5.23 Műveleti lehetőségek raszteres rendszereken Raszteres modelleken vizsgálatainkat néhány alapművelet segítségével végezhetjük. Ezek kiterjedése szerint megkülönböztetünk helyi műveleteket, közeli és távoli szomszédokon végzett műveleteket,

övezeteken illetve fedvényeken végezhető műveleteket. Helyi műveletek: Átkódolás - pixelek kódjainak megadott összefüggés szerinti átírása. Az eredmény lehet egy más színskálájú fedvény, több színnel ábrázolt mezők "homogenizálása", összevonása, a feltételnek megfelelő illetve nem megfelelő területek szétválasztása. Fedvények metszése - a fedésbe hozott fedvények egymásra került pixeleinek kódjai között meghatározott műveleteket végzünk (pl. összeadás, szorzás), melynek eredménye egy új fedvény Műveletek közeli szomszédokon: Szűrés - raszterelemek kódjának megváltoztatása a környező pixelek kódértékeinek figyelembevételével. A raszter pontjai fölött egy 3x3 elemből álló rácsot (szűrőt) mozgatunk. A szűrő középső ablakába eső kód a környezők kódértékeinek súlyozott számtani közepe lesz A súlyokat előre megadhatjuk aszerint, hogy a fedvényt simítani, vagy épp ellenkezőleg, az

éleket kiemelni szándékozunk. Lejtés és lejtésirány - magasságot ábrázoló fedvénynél a szomszédos magassági értékekből számítható a lejtőszög és a lejtés iránya. Az eredmény egy lejtőtérkép vagy a vízgyűjtőterületek meghatározására alkalmas fedvény Távoli szomszédokon végezhető műveletek: Távolság - cellák távolságának számítása, akár egy vagy több cellához viszonyítva. A cellák új kódértéke lehet a számított távolság Zónák vagy sávok - adott objektumokat meghatározott távolságban körülvevő övezetek kialakítása. Gyakori eljárás annak eldöntésére, hogy valamely objektum egy vagy több pontja adott távolságon belül vagy kívül található a másikhoz képest A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 43 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A

hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 44 | ► Láthatóság - domborzati modellen annak eldöntése, hogy annak mely részei "világíthatók be" a modell egy vagy több pontján elhelyezett "lámpákkal". Övezeteken végezhető műveletek: Övezetet másképpen mezőt alkotnak az azonos kódú szomszédos pixelek. Ezek az övezetek a fedvényen belül azonosítót kapnak Az övezet területe - az övezetet alkotó pixelek területének összege. Az övezet kerülete - az övezetet határoló cellák külső éleinek öszszege. Az övezet alakja - kerület és terület hányadosa övezetenként (legtömörebb a kör, ennek 1.14-szerese a négyzet alakra utal stb) Fedvények tartalmának elemzése: Statisztika készítése egy fedvényről, több fedvényről, legnagyobb, legkisebb, számosság, regresszió, szórás, hasonlósági vizsgálat. 5.3 A vektoros megjelenítés A vektoros megjelenítés alapvető egysége a pont, mely meghatározható

két vagy három koordinátájával. A pontokat általában egyenesekkel (néha íveknek nevezett egyéb görbékkel) kötjük össze, az egyenesek mindkét vége tehát egy-egy pont. Az egymáshoz csatlakozó szakaszok sorozatával zárt alakzatot képezhetünk, ezeket poligonoknak nevezzük. Így ábrázoljuk a pontszerű, vonalas és felületi elemeket 5.31 Vektoros térinformatikai rendszer felépítése 55.12 ábra Pontok, vonalak és felületek analóg és digitális ábrázolása A valós világ sokszínűségét logikai szempontok szerint csoportokba soroljuk. Valamennyi így képzett csoportot egy-egy külön térképen, fedvényen ábrázoljuk. A fedvények egymásra helyezésével alakul ki a valóságot leképező térkép, térinformatikai rendszerünk grafikus alapja A A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 44 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető

formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 45 | ► fedvények a kívánságoknak megfelelően ki- és bekapcsolhatók, a térkép tartalma ezzel megváltoztatható. A leíró vagy attribútum adatoknak a térmodellen megjelenő objektumokhoz kell kapcsolódni. Az adatok kapcsolatát az objektummal annak azonosítója biztosítja Vektoros térinformatikai rendszer a helyzeti (geometriai) adatok bevitelével kezdődik, majd a leíró adatok betöltése után történik azok összekapcsolása. 5.32 Vektoradatok tárolási módjai A vektor alapú rendszerek geometriai alapjai tehát a pont, a vonal és a poligon. A tárolási módok is ennek megfelelően alakultak ki Legegyszerűbb forma a pontok rendezetlen tárolása. Itt csupán a pontok helyét ismerjük, ehhez rendeljük az attribútumokat Ritkán alkalmazott mód, az adatok visszakeresése nehézkes. Sphagetti modellnek nevezzük a vonalon történő ponttárolási rendszert. A

geometriai adatokat vonalanként tárolják, ezekhez rendelhetők az attribútumok. A vonalak rendezetlenül helyezkednek el az adatbázisban, visszakeresésük csakis az összes adat vizsgálatával (szekvenciá-lisan) lehetséges. Egyes pontok koordinátáinak tárolása többszörös, ez az adattárolót feleslegesen igénybe 5.13 ábra Sphagetti modell veszi és hibalehetőséget jelent. Hiányossága továbbá az is, hogy nem tartalmaz utalásokat arra vonatkozóan, hogy mely elemekkel szomszédos, így ennek eldöntése hosszas adatkeresési művelettel lehetséges. A többszörös tárolás elkerülésére, valamint a szomszédsági viszonyok könnyen visszakereshető tárolására fejlesztették ki a topológiai modellt. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 45 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás

nem található. Vissza ◄ 46 | ► 5.14 ábra - topológiailag hasonló alakzatok A topológia egy olyan matematikai tudomány, mely bizonyos geometriai tulajdonságokból kiindulva, azok általánosítása alapján, algebrai törvényszerűségeket határoz meg. A geometriai topológia a téralakzatok azon tulajdonságait vizsgálja, melyek nem változnak az idomok szakadásmentes torzítása során. Ilyenek a szomszédság, folyamatosság, tartalmazás Az 5.14 ábra topológiailag hasonló alakzatokat mutat be Míg a Sphagetti modell csak vonaldarabokkal operál, a topológiai modell a topológiai törvényszerűségek kiaknázását lehetővé tevő adattípusokat is értelmez. Bár a topológiai modell is metrikus térben helyezkedik el, melynek alapja a koordinátákkal megadott pontok halmaza s a köztük definiált távolságfogalom, a pontok a topológiai struktúra felépítésében játszott szerepük alapján különböző típusokra oszthatók, ezek: (a) önálló

pont; (b) lánc (ív) részét képező töréspont; (c) csomópont. Az önálló pont a valóság modellezése során kapott olyan objektumok leírására szolgál, melyek területi kiterjedése elhanyagolható. Ilyen objektumok lehetnek a kutak, források, geodéziai alappontok, tv-, vagy rádióadóantennák, hidroglóbuszok, kémények, vezetéktartó oszlopok stb A terepi objektumok egy másik csoportja vonalakkal modellezhető, ilyenek lehetnek a vízfolyások, utak, vasutak, csővezetékek, föld alatti és föld feletti kábelek stb. A vonalas létesítmények töréspontokat tartalmaznak, melyek valamely (általában lineáris) törvényszerűségen alapuló összekötése szolgáltatja a vonalas objektumot. Míg azonban a Sphagetti modellben a A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 46 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba!

A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 47 | ► vonalat alkotó pontok egyenrangúak, addig a topológiai modell a vonalakban kétféle ponttípust különböztet meg: a láncolatot (ívet) alkotó töréspontot és a csomópontot. A töréspontok valamely egymásutánja alkotja a láncot, mely mindig két csomópont között helyezkedik el és az egyik csomópontról a másikra mutat, azaz a lánc irányított. A csomópontok a láncok végein helyezkednek el, ez vagy abból adódik, hogy a vonalas objektumnak a csomópontban vége van, vagy abból, hogy a csomópontban az objektum elágazik, vagy más vonalas objektummal metsződik. Következésképpen egy vonalas objektum általában kettőnél több csomópontot is tartalmaz Az objektumok egy jelentős száma, pl. a kataszteri rendszerek alapobjektumai a földrészletek területi kiterjedésűek és folyamatosan borítják be a felszínt. Ezeknél az objektumoknál egy a hierarchia magasabb szintjén álló

alapobjektum a poligon (zárt sokszög) felvétele látszik célszerűnek. A poligont az azt alkotó láncok meghatározott egymásutánja egyértelműen leírja. Mivel folyamatos területlefedés esetén egy-egy lánc egyidejűleg két poligonnak is része, értelmezhető a lánc leírásánál, irányítottságának megfelelően, a jobboldali illetve baloldali poligon fogalma is. Az irányított láncok eredményesen alkalmazhatók az un szigetek vagy úszótelkek kezelésénél (515 ábra) A szigetek kezelése azt jelenti, hogy a befoglaló poligon területéből a területszámítás során a sziget területét le kell vonni. A szoftverek rendszerint csak a csomópontok és koordinátáik, a törésponA csomópont álcsomópont 1 I 2 B 5.15 ábra - irányított láncokból (ívekből) felépített zárt sokszögek (poligonok) D 5 F H 8 IV 6 9 3 10 V G II III C 4 VI 11 E 7 tok és koordinátáik bevitelét igénylik a felhasználóktól, a táblázatok

összeállításához szükséges többi adatot automatikusan állítják elő. Amennyiben a poligonok azonosításával kapcsolatban a felhasználónak különleges igényei vannak, úgy természetesen azokat is be kell vinni. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 47 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 48 | ► Az egyes geometriai elemeket és kapcsolataikat külön tárolják. Egy adatbázisba kerülnek a csomópontok és koordinátáik Külön tárolandók a csomópontok topológiai leírásai, vagyis azoknak kapcsolatai az élekkel, egy másik adatbázisban tárolandók az élek topológiája, vagyis hogy melyik ponttól melyik pontig halad, ebben a haladási irányban értelmezve melyik poligon helyezkedik el a bal illetve a jobb oldalon. Fel kell figyelni az ábrán

látható E és F pontokra, melyek csak álcsomópontok, hiszen csak két vonal fut beléjük, de azok különbözőek. Végül külön leírás készül a poligonok topológiájáról, hogy az egyes poligonok mely élekkel határoltak. Összefoglalásként nézzünk egy egyszerű ábrát, és értelmezzük rajta a topológiai modell alapelemeit. Poligonok topológiája Poligon Él A a,b,c B b,d,e C a,b,c,d Csomópontok topológiája Csomópont Él 1 a,c 2 a,b,d 3 b,c,e 4 d,e 5.16 ábra Topológiai modell Élek topológiája Él Kezdőpont Végpont Bal poligon Jobb poligon a 1 2 C A b 2 3 B A c 1 3 A C d 2 4 C B e 3 4 B C Csomópontok koordinátái Csomópont x, y koordináta 1 x1, y1 2 x2, y2 3 x3, y3 4 x4, y4 A topológiai modellben mind a pontokhoz, mind az élekhez, mind a poligonokhoz kapcsolhatók adatok. Ez a modell a nyilvántartási feladatok A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 48 | ► Geoinformatika

III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 49 | ► mellett térbeli elemzési feladatok végzésére is alkalmas. Körülményekre, útvonalra vonatkozó kérdések a modell segítségével megválaszolhatók. Topológiai modell létrehozása az előzőkhöz képest több munkát igényel. A minőségi követelmények lényegesen magasabbak. Míg a Sphagetti modellnél egyazon pontra bevitt két különböző koordináta a rendszer használhatóságát nem veszélyeztette, addig a topológiai modellezéskor az ilyen eltérés kezelhetetlen (nem zárul valamely poligon, ellentmondás van, hibát jelez a rendszer). Tekintettel arra, hogy ebben a rendszerben az előző modelleknél több információt tárolunk, több tárolási kapacitást igényel Geometriai elemek azonosításához szükség van azoknak egyértelmű megnevezésére, vagyis minden elem kell hogy

rendelkezzék egy azonosítóval. Ez a kód utal arra, hogy az objektum mely osztályba tartozik, de tartalmazza azt is, hogy azon belül pedig melyik elemről van szó. A háló elmélet alkalmazásának gondolata az utóbbi néhány évben foglalkoztatja a grafikus adatok modellezésében érdekelt szakembereket. A háló elmélet a rendezési fogalomra épül. Maga a rendezés bennfoglalási és azonossági relációkat fogalmaz meg valamely halmaz elemei között. Részlegesen rendezett halmazról akkor beszélünk, ha a bináris bennfoglalási relációval rendelkező halmaz minden x, y, z elemére érvényesek a reflexitvitás, az antiszimmetria és a tranzitivitás fogalmai. A térinformatika kérdéseire a területi beosztásokat illetően azonban a részlegesen rendezett halmazok segítségével nem minden kérdésünkre kapunk választ. Képzeljük el, hogy egy területet (például egy országot) különböző szempontok szerint zónákra osztunk (pl. régiók,

megyehatárok, vízügyi igazgatóságokhoz tartozó területek, környezetvédelmi felügyelőségek, közlekedési felügyeletek hatáskörzetei) Tegyük fel azt a kérdést, hogy melyik az a legnagyobb terület, melyet a régiók adott halmaza (pl. Győr-MosonSopron megye, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság területe, a ÉszakDunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet) magában foglal. Matematikai nyelven a legnagyobb alsó határt keressük Sajnos azonban a részlegesen rendezett halmazok nem mindig rendelkeznek legnagyobb alsó illetve a vele duális legkisebb felső határral A háló egy olyan parciálisan rendezett halmaz, melyben minden elempárra létezik alsó határ és felső határ. Ha ez tetszés szerinti elempárra érvényes úgy teljes hálóról beszélünk. Minden részlegesen rendezett halmaz beágyazható egy teljes hálóba: ez a normál kiegészítő háló A dokumentum Tárgymutató

használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 49 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 50 | ► 5.33 Lekérdezések vektoros modelleken Vektoros modellek lekérdezései történhetnek geometriai illetve attribútum feltételekkel. Geometriai feltételek lehetnek egy területrészre vonatkozók (keresőablak, egy pont vagy objektum adott körzete, tetszőleges alakú poligon), egyéb feltételekkel megadottak (tartalmazza-e vagy metszi-e a másik objektumot, postacím szerinti felkeresés, zóna vagy övezet generálása stb.) Attribútum feltételeket fogalmazhatunk az ismert szabvány lekérdezési nyelv (SQL) szabályainak figyelembevételével Műveleteket végezhetünk az attribútum-táblázat adatai között, azokat statisztikai szempontból elemezhetjük, az eredmények mind táblázatosan mind

grafikusan megjeleníthetők. A grafikus adatok lekérdezésének megjelenését az attribútum táblázatban illetve az attribútumok közötti keresések megjelenését a grafikus adatok között az adatok közötti azonosító biztosítja. A megjelenítés változtatásának lehetőségei változatosak. Poligonok esetén a színek és felületi mintázatok között választhatunk, a szemléltetni kívánt adattartalmat meghatározott kategóriák szerint osztályozva. Vonalas objektumoknál szín, vonalvastagság és vonaltípus választható a célnak megfelelően Pontszerű objektumok ábrázolása szintén változtatható, választhatunk más jelet, színe, mérete szintén kifejezheti a hozzátartozó adat értékét Valamennyi objektumhoz megjeleníthetjük a hozzákapcsolt adatok értékét, rendelhetünk hozzá egyéb adatot (fénykép, tervrajz, dokumentum stb.) 5.4 Hibrid rendszerek Raszteres és vektoros rendszerek a térinformatikai vizsgálatok más-más területén

alkalmazhatók célszerűen. A vektor alapú rendszerek alkalmasak minden olyan jelenség leírására, ahol a pontoknak, vonalaknak hagyományosan nagy a jelentősége. Itt említhetjük a közműveket, közigazgatási határokat, birtokhatárokat, közlekedési hálózatokat A raszter alapú rendszerek ott alkalmazhatók célszerűen, ahol valamely terület egészét vizsgálni szükséges, pl. környezetvizsgálat, földrajz. Raszteres adatbázisok szerkezete egyszerű, létrehozásuk kevesebb munkával lehetséges, műveletek végzése gyors. Ezzel szemben a pontosság és részletesség területén a vektoros rendszereknek van előnye. Az adatok itt kisebb területen tárolhatók, a poligonátfedések (átlapolások) számítása viszont ismét a raszteres rendszereknél egyszerűbb, gyorsabb. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 50 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus

megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 51 | ► Egyre több területen szükséges ma már a pontok és vonalak, illetve a felületek egyidejű kezelése. Például egy terület fejlesztésekor nemcsak a közigazgatási határokat, hanem a magassági viszonyokat, talajadottságokat stb is ismernünk kell. Bár megoldható, nem célszerű valamennyi adatot egyféle rendszerbe konvertálva tárolni, inkább csak bizonyos elemzésekhez átalakítani Az így, vegyesen tárolt adatok kezelésére kifejlesztett rendszerek a hibrid rendszerek. 5.5 Alapműveletek vektoros és raszteres térbeli adatokkal 5.51 Vektor-raszter és raszter-vektor átalakítás A vegyesen tárolt adatokat tehát konvertálni kell, vagyis a vektorból rasztert, raszterből vektort kell előállítani. Az elsőnek említett eljárást raszterizálásnak, az utóbbit vektorizálásnak nevezzük. A raszterizálás első lépésében a vektoros

állomány poligonjait megfelelő kódokkal látjuk el. Ezután a felületre illesztjük a raszterhálót, majd minden képelemhez hozzárendeljük azt a kódot, amely legjellemzőbb az adott területegységre. (A kód eldöntésének más módja is lehet, pl. a képelem közepéhez tartozó kód, vagy valamelyik sarkához tartozó kód.) 5.17 ábra Vektor-raszter és raszter-vektor átalakítás A vektorizálás az összetartozó képelemek elhatárolásával kezdődik, ezzel kijelöljük a csoportok közötti határvonalat. A vektorokat ezeknek a mezőknek vagy övezeteknek a határvonala, vagyis függőleges és vízszintes vonalak sorozata alkotja. Ezt az eljárást még további átalakítás követheti, a A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 51 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem

található. Vissza ◄ 52 | ► sok apró vektorból kevesebb hosszabbat generálhatunk, ez a módszer a generalizálás. 5.52 Raszteres adatmodell átalakítása vektoros adatmodellé Raszteres adatokat digitális kamarákkal, mesterséges holdakról történő szkenneres felvételekkel, fényképek és térképek vagy rajzok szkennelése (letapogatása) útján hozhatunk létre. A digitális kamarák, a fényképek szkennelése és a fényképszerű szkennelés tónusos raszteres adatmodellt eredményez, ami számítástechnikailag azt jelenti, hogy minden egyes képelem (pixel) egyedi, adott határok közötti (egy vagy két byte-al leírható) attribútummal, úgynevezett szürkeségi értékkel rendelkezik. A szkennelt térképek illetve rajzok rendszerint bináris képet szolgáltatnak, azaz a letapogatott rajzi tartalom feketének, a háttér fehérnek tekinthető és egy bit két értékével (0,1) jellemezhető. A jelen pontban az egyszerűség kedvéért kizárólag

bináris raszterképek vektorokká alakításával foglalkozunk Az analóg képek pixelekre bontása (diszkretizálása) alapfeltétele a számítógépes grafika s ezen túl a számítógépes alakfelismerés alkalmazhatóságának. Ahhoz, hogy az analóg képet a diszkrét (pixeles) kép kielégítően ábrázolja szükséges hogy a két kép topológiailag egyenértékű legyen. A topológiai egyenértékűség népszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy a két alakzat nyújtással és zsugorítással szakadás és vágás nélkül átvihető egymásba. Az 5.18 ábrán bemutatunk egy eredeti képet, és ábrán látható pixelmérettel történő letapogatással nyert diszkrét képét Igazolható, hogy a két kép topológiailag ekvivalens, mégis egyszerű szemlélet alapján megállapíthat- 5.18 ábra - a topológiai hasonlóság hiánya az eredeti és diszkrét kép között A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄

52 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 53 | ► juk, hogy a raszteres kép hasonlósága az eredeti képhez a legtöbb gyakorlati feladat szempontjából nem kielégítő. Ahhoz, hogy a topológia mellett az eredeti kép alakját is megőrizzük jelentős mértékben csökkentenünk kell a diszkrét kép pixel méretét, vagy ami ezzel egyenértékű, növelnünk kell a letapogatás felbontását. A fenti követelmények (topológia és alak) akkor teljesíthetőek, ha a letapogató háló lyukbősége h kompatibilis az analóg képpel. A kompatibilitásnak az a feltétele, hogy létezzen egy olyan távolság, mellyel alkotott kör valamennyi fekete tartomány valamennyi határpontjához érintőként simul. A fenti szigorú megfogalmazás gyakorlatilag azt jelenti, hogy minél nagyobb a fekete (illetve fehér) folt határának lokális

görbülete, annál kisebb kell hogy legyen a raszter hálóbősége. Ne felejtsük el, hogy a kompatibilitás szempontjából mértékadónak valamennyi folt valamennyi határpontja közül a legnagyobb görbületű tekintendő. Kétségtelen, hogy a kompatibilitási feltétel szigorú megkötéseket tartalmaz a foltok szélességére s határvonalaik görbületére. Térinformatikai szempontból különösen érzékeny megkötés, hogy nem engedi meg a sarkokat A gyakorlatban ezen a nehézségen úgy tehetjük túl magunkat, hogy a sarkokat olyan kis ívekkel helyettesítjük, melyek az igényelt felbontásban nem érzékelhetőek. Sajnos ez a megoldás különösen kataszteri térképek szkennelésekor gazdaságosan nem érvényesíthető. Ezért találunk e térképek raszteres változatain következetesen íves telekhatárpontokat Mivel a pixelméret túlzott csökkentése napjainkban még gazdasági szempontból nem engedhető meg a keletkezett hibát a vektorizálási

folyamatban szakértői modulok alkalmazásával próbálják megszüntetni. A szkennelt kép kisebb nagyobb kiterjedésű objektumokból áll. A vektoros adatmodell ugyanakkor elméleti vonalakból építi fel objektumait A térképek különösen a kataszteri térképek látszólag szintén csak vonalakból állnak. Ha célunk a raszteres modellből vektoros modellt előállítani, úgy meg kell különböztetnünk a szkennelt kép kisebb nagyobb objektumai közül azokat, melyek valóban területet kívánnak modellezni azoktól, melyek tulajdonképpen vonalak és csak azért tűnnek területnek mivel az analóg térképen nem lehet elméleti vonalat rajzolni, illetve olyan vonalas létesítmények, melyeket a térképen szélességi kiterjedéssel is rendelkező egyezményes jelekkel ábrázolunk, információs rendszerünkben azonban geometriai adatként csak tengelyvonalukat kívánjuk tárolni, szélességüket egyéb tulajdonság jellemzőikkel együtt külön adatbázisban

szerepeltetjük. A kétféle adattípust a képfeldolgozási irodalom is megkülönbözteti: vastag régióknak és vékony vonalaknak nevezi őket. Bármelyik adattípust is kí- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 53 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 54 | ► vánjuk azonban feldolgozni mindenek előtt meg kell határoznunk az objektum körvonalát (kontúrját). Függőleges vagy vízszintes letapogatással keressük meg az első pixelt, melynek legalább egyik szomszédja nem tagja a halmaznak. Mivel bináris képekről van szó ez azt jelenti hogy keresünk egy olyan 1 értékű (tehát fekete) pixelt, melynek mondjuk keleti szomszédja 0 értékű (tehát fehér). A kiinduló pont megtalálása után megkeressük a következő pixelt olymódon, hogy az a

körbejárás haladási értelmétől leginkább jobb kéz felé helyezkedjen el. Ha a folyamat háromszori ismétléssel sem vezet eredményre (a kezdő pixelen kívül több fekete kontúr pixelt nem talált a program), úgy a futást leállítjuk, mivel ez az eset akkor áll elő, ha egy magányos pixel kontúrját keressük. Ellenkező esetben, ha tehát a listán folyamatosan gyűlnek a körvonalat alkotó pixelek, a futás mindaddig folytatódik, míg az utolsó megtalált pixel nem lesz azonos (koordinátái alapján) a kezdő pixellel. A keresés eredményeképpen rendelkezésünkre állnak a kontúrpontok koordinátáiból álló listák. Természetesen elég csak a kezdőpont koordinátáit tárolni a többi koordináta szükség esetén ezekből az értékekből meghatározható. A raszteres ábrázolás során erősen torzulnak az euklideszi geometria olyan hagyományos fogalmai mint a távolság, egyenes, metszéspont, hisz két tetszőleges pixel közötti út nem azonos

az analóg síkon két pixelnek megfelelő pontok között húzható legrövidebb távolsággal, ha pedig két különböző pixelpár közötti utak metszéspontját vizsgáljuk az általában nem esik egy pixelre. Ezek a problémák világossá teszik, hogy ilyen jellegű feladatokat célszerűbb az analóg teret geometriailag leképező vektor modellben végrehajtani. A vektor modellt viszont csak akkor tudjuk létrehozni, ha meghatározzuk, hogy mikor tekinthetünk egy pixel formációt vonalszerűnek. Az egyik meghatározás szerint raszteres vonalábrázolásnak olyan pixel halmaz tekinthető, melynek valamennyi pixele egyben a halmaz körvonalának is része A raszterképek létrehozásakor az analóg képen vonalként jelentkező objektumok azonban nem feltétlenül felelnek meg a fenti meghatározásnak azaz a pixeles képen az eredeti vonalak teli objektumként is jelentkezhetnek az eredeti vonalvastagság illetve a pixelméret függvényében. Ahhoz, hogy az eltorzult

vonalak vonalszerűségét a pixeltérben is helyreállíthassuk célszerű lesz bevezetnünk a többszörös pixelek fogalmát. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 54 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 55 | ► Az 5.19 ábrán szemléltetjük azokat a feltételeket, melyek közül egy vagy több fennállása esetén a pixelt többszörösnek nevezzük: • a körvonal kereső algoritmus többször is kiválasztja (az ábra B pixele, amely akkor áll elő, ha két különálló határív ugyanarra a pixelre képződik le); • 5.19 ábra - a többszörös pixelek létrejöttének feltételei nincs szomszédja a tartomány belsejében (az ábra A pixele, mely a határvonal ívvisszahajlását ábrázolja); • van legalább egy olyan szomszédja, mely része a

határvonalnak, de a határvonalat leíró útban nincs közvetlenül a kérdéses pixel előtt vagy után (az ábra C és D pixele, melyek különálló határíveket képeznek le egymás melletti pixeleken). A vékonyítási algoritmusok alapgondolata az, hogy a síkbeli objektumokat vázukkal (más szóval középtengelyükkel) helyettesítjük, és hogy ez a váz a pixeltérben lehetőleg egy pixel vastag legyen. A folytonos síkon a vázat azon körök középpontjainak egymásutánja határozza meg, melyek teljes egészében benne vannak az objektumban, s melyeknél nagyobb, azonos középpontú köröket az objektum nem tartalmaz. Amennyiben az objektum határán lévő görbületi középpontban a görbület 5.20 ábra - síkidomok vázai A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 55 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A

hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 56 | ► szélső értéket vesz fel úgy a váznak létezik egy olyan ága, mely a kérdéses pontban végződik. A 420 ábra tanúsága szerint vékony objektumok esetén (az ábra F betűje) a váz jól tükrözi az objektumok alakját, ugyanez a vastag objektumokról nem mondható el. Ebből következik, hogy míg a vékony objektumok vektoros leírására vázukból indulunk ki, addig a vastag objektumok vektoros leírásához körvonalaikat használjuk fel. A vékonyító algoritmus szempontjából a tengelypontokat azonosnak vehetjük a többszörös pixelekkel, mivel ezek tulajdonképpen azok a pixelek, melyek a vonalas objektum két határát egy, legfeljebb két pixelen képezik le. Az így nyert váz még nem vektor, hanem egy vékony vonalszerű bináris kép. Ahhoz hogy a vektorizálás megtörténjen még két lépés hátra van Az első lépésben létre kell hoznunk a vékony bináris kép topológiáját. A

topológia létrehozásánál abból indulunk ki, hogy a vektoros modellben azokat a pontokat nevezzük csomópontoknak, melyekben kettőtől eltérő számú vonal találkozik. Feladatunk most már az, hogy analógiát találva a vonaltalálkozásra a vékony bináris képen megkeressük a csomópontok pixeles megfelelőit és a közöttük elhelyezkedő íveket leképező pixeleket. Az analógia megtalálására az ad egyszerű lehetőséget, hogy a bináris képünk egy pixel vastagságú, ami azzal egyenértékű, hogy azok a pixelek lesznek a csomópontok megfelelői, melyeknek kettőnél több vagy kevesebb szomszédjuk van . 5.21 ábra - szkennelt n betű vékonyítása Az 5.21 ábrán bemutatjuk egy "n" betű szkennelést követő vékonyítását (vázkialakítását), valamint a topológia létrehozását a vázon. A szkennelt A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 56 | ► Geoinformatika III.

A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 57 | ► pixeleket szürke, a váz pixeleket fekete ki-töltéssel jelöltük (bel ábra), a háromfelé elágazó csomópontokat a kezdőpontokat jelölő (egy elágazással rendelkező) csomópontoktól az eltérő szürkeség árnyalat különbözteti meg (jobb ábra). A közbenső (kétfelé elágazó) pontok fekete kitöltést kaptak Most ezután valamilyen algoritmussal elkezdjük bejárni a pixeleket. Tetszőleges helyen (pld a bal felső pixelnél) kezdhetjük meg a vizsgálatot Megnézzük, hogy hány szomszédja van, ha csak kettő úgy tároljuk egy pufferban a koordinátáit, a veremben az egyik szomszédja koordinátáit és hozzákezdünk a másik szomszéd vizsgálatához. A folyamatot mindaddig folytatjuk amíg olyan pixelhez nem jutunk, melynek kettőtől eltérő számú szomszédja van. Ha a szomszédok száma 1, úgy

egy végcsomóponthoz jutottunk. A pufferben lévő koordinátákhoz hozzáfűzve a külön is tárolt végcsomópont koordinátáit egy részívet nyerünk. Ezután előhívjuk a veremből a kezdő pont még nem vizsgált szomszédjának a címét és a vizsgálatot onnan folytatjuk (vázolt eljárásunknál gondoskodni kell arról, hogy a következő pontok koordinátái a pufferban az első vizsgált pont elé kerüljenek, ha ezt a problémát meg akarjuk kerülni, úgy kezdőpontként csomópontot kell választani). Amint elérünk a következő kettőtől eltérő számú szomszéddal rendelkező csomóponthoz koordinátáit hozzákapcsoljuk a pufferből kivett koordináta sorozathoz és ezzel megkaptuk az első ívet a kezdő és vég csomóponttal. Ezen a csomóponton verembe helyezzük az egyik kutatható irányt a másik irányban pedig folytatjuk a bejárást az előbbiek szerint. A bejárás eredményeképpen megkapjuk a vonalak kezdő, közbenső és végponti

koordinátáit. Ez a struktúra elvileg már vektor struktúra, gyakorlatilag azonban még szükség van az íveket alkotó pontok fogyasztására Bár az elmondott elvek alapján megszerkesztett programok jó része már egy évtizede működik, figyelemre méltó, hogy a legújabb térinformatikai szakirodalom is egyre újabb és újabb programokról és program módosításokról számol be. Ez a tény több okkal magyarázható, közülük csak a négy legfontosabbra utalunk: • a kezdeti algoritmusokat elsősorban nyomdatechnikai (betűszedési) célokból dolgozták ki; • a topográfiai térképek tömeges szkennelése csak néhány éves múltra tekint vissza; A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 57 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 58 | ► • a

nagyméretarányú térképek tömeges szkennelése napjainkra vált reális igénnyé; • a szkennelési eredmények feldolgozására egyre inkább szekvenciális működésű számítógépeket használnak. 5.22 ábra - szkennelési hibák I Az 5.22 ábrán tipikusan azokat a nagyméretarányú térképek szkennelésénél fellépő hibákat mutatjuk be, melyek a nem kompatíbilis felbontóképességből (nem megfelelő pixelméretből) adódnak. Az 5.23 ábrán a vékonyító algoritmus önkényes tájékozás választásának (az egy pixeles szélességet eredményező törlésnél) hatására létrejövő Y és T jellegű torzulásokat ábrázoltuk. A fentiekből mindenesetre azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a szkennelés eredményeinek vektorizálását csak akkor lehet többé kevésbé 5.23 ábra - szkennelési hibák II A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 58 | ► Geoinformatika III. A

dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 59 | ► egyértelműen megvalósítani, ha szabványosítjuk az egyes térképtípusokhoz rendelhetően a szkennelési technikát (pixelméret), és a vékonyító és vektorizáló algoritmusokat (természetesen ugyanez vonatkozik a vektorizált pontok ritkítására is, amire a későbbiekben még kitérünk). 5.53 Síkbeli transzformációk A térbeli objektumok helyzetét úgy tudjuk a legkényelmesebben figyelembe venni, ha valamilyen, derékszögű vagy görbe vonalú, alapnak elfogadott, koordinátarendszerben rögzítjük jellemző pontjaik koordinátáit. Az alapként elfogadott koordinátarendszerekről, az úgy nevezett referencia rendszerekről, még részletesen szólunk. Egyelőre elég annyit figyelembe vennünk, hogy bár e rendszereket csak két csoportra osztják abszolút és relatív (a Föld olyan fizikai

tulajdonságaival meghatározott mint a tömegközéppont és a forgástengely, illetve önkényesen a Földhöz rögzített), mégis mindkét csoportnak a gyakorlatban sokféle realizálását használják. Ezek a koordináta rendszerek térbeliek. A gyakorlati térképezés igényeiből kiindulva azonban ma még az esetek túlnyomó többségében nem a pontok térbeli koordinátáit használják, hanem azok vetületeit valamely célszerűen felvett síkra vagy síkba fejthető felületre (henger, kúp). E vetületekből gyakorlatilag végtelen sokkal találkozunk Ha a vetítés során a harmadik komponenst a magasságot is meghatározzuk úgy azt a térinformatikai rendszerek szinte kizárólag mint attribútum adatot kezelik. Ha ezen kívül még arra is gondolunk, hogy a különböző referencia rendszerekből különböző módszerekkel különböző elhelyezkedésű síkokra vetített térképek elvileg végtelen sok méretarányban készülhetnek, úgy feltehetőleg igazolt az

az elképzelésünk, hogy a transzformációknak súlyponti szerepük van a térinformatikai rendszerek alapműveletei között. Meg kell még indokolnunk, hogy miért foglalkozunk e helyen csak a síkbeli transzformációkkal. Ennek legfőbb oka, amint már utaltunk rá, hogy a kereskedelmi GIS és LIS rendszerek tulajdonképpen kétdimenziós rendszerek, bár egyesek közülük a magasságok felhasználásával térbeli ábrázolásra is alkalmasak. A matematikából, és már a geodéziából is ismert síktranszformációk mellett meg kell említeni a geodéziai tanulmányokból ismert Helmert-féle hasonlósági transzformációt is. Különösen képfeldolgozásnál hasznosulhat az affin transzformáció, amikor a két koordinátatengely irányában másmás méretaránytényezővel transzformálunk. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 59 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus

megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 60 | ► Szinte valamennyi kereskedelmi GIS szoftver ismeri az u.n gumilepedő transzformációt. A transzformációt szakszerűbben polinomos transzformációnak nevezhetjük, mivel a két koordináta rendszer között két nedfokú polinom teremti meg a kapcsolatot az alábbiak szerint: A polinomok együtthatóinak meghatározásához esetünkben tíz pont mindkét rendszerbeli koordinátáit kell ismerni. A gyakorlatban rendszerint megelégednek a másodfokú közelítéssel, harmadfokúnál magasabb fokszámú polinomot pedig szinte soha sem használnak, ugyanis azt tapasztalták, hogy a magasabb fokszámú polinomok, bár figyelembe veszik a helyi torzulásokat, a két koordináta rendszer globális elhelyezkedésére nem nyújtanak megnyugtatóbb választ. 5.54 Távolságfogalmak Vektoros adatmodell alkalmazása esetén megszokott szemléletünkhöz legközelebb az

Euklides-i távolság fogalom áll, mely két, egy síkban fekvő pont távolságát a Pythagoras tétel segítségével definiálja. Számunkra szokatlan, de a térinformatikában gyakran használt távolság fogalom u.n Manhattan vagy háztömb távolság, mely meghatározás szerint a azaz a háztömb távolság nem más, mint a két pont koordinátakülönbségei abszolút értékeinek összege. E távolság fogalom keletkezésével (amint elnevezése is mutatja) az amerikai városok derékszögű utcahálózatához kötődik, hisz reálisabban tükrözi az Euklides-i távolságnál a két különböző utcán található pont közötti valódi távolságot. Különösen használatos e fogalom a raszter grafikában, ahol két pixel közötti diszkrét távolság, pixelekben kifejezve, másképpen nem is adható meg. 5.55 Egyenes szakaszok metszéspontjai A térinformatikai feladatokban rendszerint nem két izolált egyenes metszéspontjára van szükségünk, hanem egyenes

szakaszokból álló vonalak metszéspontjait keressük. Ezek a vonalak gyakran zártak, az így létrejövő A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 60 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 61 | ► zárt sokszögeket a térinformatikai irodalom az angol szaknyelvből átvéve poligonoknak nevezi. A térinformatikai szoftver funkciók kapcsán bemutatandó fedvényezési művelet nagytömegű metszéspont számítást igényel összetett vonalak illetve poligonok között. Ezért indokolt röviden megnézni, hogy miként alkalmazhatók a metszési képletek sok egyenes szakaszból álló összetett vonalak metszéspont számításaikor Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy két összetett vonalunk van, az egyik n1, a másik n2 egyenes szakaszból áll. Ha

mehanikusan alkalmazzuk erre az esetre a két egyenes szakasz metszéspont meghatározására ismertetett összefüggéseinket, úgy csak annyit kell tennünk, hogy két ciklusba foglaljuk a képleteket, a külső ciklus pld az első vonal szakaszai szerint változhat, míg a belső ciklus a második vonal szakaszai szerint. Az így felépített program sorra veszi az első vonal szakaszait, tehát először az első szakaszt, és megnézi ennek a szakasznak a metszéseit a második vonal összes szakaszával. 5.56 Hossz-, kerület, terület és súlypont számítás Vektoros adatmodellben a vonalak hosszát a vonalszakaszok hosszainak összegzésével nyerik. A vonalszakaszok hosszát végpontjaik koordinátáiból a Pythagoras képlet felhasználásával számítják Hasonlóképpen határozható meg a poligonok kerülete is annak figyelembevételével, hogy a kezdőpont koordinátái kétszer is szerepelnek a számításokban, mind az első, mind az utolsó egyenes szakasz

hosszának meghatározásánál. A térinformatikai szoftverek egyik leggyakrabban alkalmazott számítása a poligonok területének meghatározása. A számításhoz azt a geodéziában jól ismert algoritmust használják, mely a területet trapézok összegéből számítja. A térinformatikában gyakran használnak a terület típusú objektumok reprezentálására pontokat, bizonyos esetekben pld. a magyar geokód előírások figyelembevételekor a vonal típusú objektumok is képviselhetők ponttal Bár a magyar előírások e pontok elhelyezésére többé kevésbé önkényesek (csak az a megkötés, hogy az objektum határvonalán vagy azon belül helyezkedjenek el), a szakmai igény megkívánja, hogy a képviselő pontok olyan egyértelmű és ismételhető szabálysorozat eredményeképpen kerüljenek meghatározásra, mely elhelyezkedésileg a lehető legjobban helyettesíti a képviselt objektumot. A terület típusú objektumok ilyen helyettesítő pontjait

centroidoknak hívjuk. Mivel a vonalas objektumok ponttal való helyettesítése a gyakorlatban kevéssé járható út, ezért a centroid fogalmát nem kívánjuk ezekre az objektumokra kiterjeszteni. Megjegyezzük ugyan- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 61 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató A grafikus megjelenítés alapvető formái használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 62 | ► akkor, hogy az azonosítást szolgáló pontok egyértelmű, szabályokkal leírt meghatározása ezeknél az objektumoknál is indokolt. Terület típusú objektumok pontszerű helyettesítésére legalkalmasabb geometriai fogalom a súlypont. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 62 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabálytalan felületek modellezése használata | Hiba!

A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 63 | ► 6. Szabálytalan felületek modellezése Környezetünk alakzatai döntő többségben szabálytalan felületek, szabályos geometriai formákkal nehezen és csak közelítve a valóságot képezhetjük le. Ezért igen fontos része a térinformatikának a nem geometrikus alakzatok ábrázolásának megoldása. Különböző térinformatikai rendszerek ezt a feladatot természetesen más-más módon oldják meg A könnyebb megfoghatóság érdekében a továbbiakban mind magassági modellek előállításáról lesz szó, de természetesen ugyanezen módszerek alkalmazhatók más jelenségek (hőmérséklet, szennyeződés stb.) térbeli ábrázolására is 6.1 Térmodell előállítása raszteres rendszerrel Raszteres rendszereknél a magasságok ábrázolása valamely szabályos rácsháló pontjainak előállítását jelenti, ahol a pontokhoz tartozó kódérték a rácspontra jellemző magasság. Ezeket gyakran

digitális terepmodellnek (DTM) nevezik. A modell felbontása két szomszédos rácspont távolsága A modell előállítására a gyakorlatban két módszer alakult ki. 1. Szintvonalas térkép átalakítása révén Szintvonalas térkép szintvonalait szkenneléssel letapogatjuk. Ez a domborzatot ábrázoló térképről készített állomány, de nem valódi 3D modell, így szükséges még a további átalakítás. Ezért a szintvonalakat vektorizáljuk, majd az így keletkezett vektoros állomány elemeinek megadjuk a valódi magasságot, vagyis a vonalakat az általuk jellemzett tengerszintfeletti magasságba emeljük. Így egy szintvonalakkal megadott valódi térmodell keletkezik, mely a megfelelő interpolálási eljárással raszteres térmodellé alakítható. 2. Fotogrammetriai eljárással Sztereo képpárokból előállított térmodellek kiértékelését manuálisan vagy automatizálva végezhetjük. Az így kapott adatokból a rasztermodell előállítása

automatizálható Manuális kiértékelésnél két utat követhetünk: a/ Profil előállítása A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 63 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabálytalan felületek modellezése használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 64 A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 64 | ► Profil előállításához a fotót soronként tapogatjuk le. Ezzel az eljárással a pontok összegyűjtésével szabályos rács alkotható. (61 ábra) 6.1 ábra b/ Szintvonal-követés Sztereo-kiértékelésből közvetlenül szintvonalakat állítunk elő. Ezekből interpolálással kapjuk a rácspontokat. Szabályos rácsmodellek egy előre meghatározott felbontásban ábrázolják a domborzat idomait. Mivel a felszín változatos, ez a felbontás lehet túlzott pl. sík területek ábrázolásánál (62 ábra) 6.2 ábra Az is

előfordulhat, hogy épp ellenkezőleg, a terep változatossága nem jelenik meg a modellen. Az előbbi esetnél feleslegesen sok adatot kell tárolnunk, míg a második eset pontosságvesztést eredményez (6.3 ábra) 6.3 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabálytalan felületek modellezése használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 65 | ► 6.2 Felületmodell közelítése vektoros rendszereknél Vektoros rendszereknél a szabálytalan felület modellezéséhez matematikailag leírható geometriai elemeket használunk. Amennyiben az elemek számát megfelelően tudjuk megválasztani, úgy azok elhanyagolható hibával közelítik a felületet. Ezek az elemek háromszögek, alakjuk nem meghatározott, de mindegyik egy sík egy darabjának tekinthető, amely sík a felülethez simul 6.21 TIN modell A háromszögek hézag- és átfedésmentesen csatlakoznak

egymáshoz, az élek mentén szomszédosak két-két pontja közös. Az így felépített háromszög hálózatot TIN (Triangulated Irregular Network) modellnek nevezzük A hálózat előállítása - a modell egyszerűsége ellenére - nem egyszerű, ugyanis bizonyos fázisai döntést igényelnek. Döntést igényel az, hogy hogyan vegyük fel a jellemző pontokat, illetve hogyan kapcsoljuk őket háromszögekbe Meg kell oldani továbbá az élek mentén éles törésvonalak zavaró hatását a későbbi szerkesztéseknél (szintvonalak előállítása). Természetesen fenti problémák megoldására léteznek kidolgozott módszerek, tehát a megoldások automatizálhatók. A TIN modell alkalmazásának előnye az, hogy az adatok számának eloszlása a felszín változatosságával arányos, tehát ott sűrűbb, ahol arra van szükség. A törésvonalak, vízgyűjtővonalak, vízválasztók élként bekerülnek az adatbázisba. Az adatok tárolása egyszerű, segítségével a

különböző felületek metszésének 6.4 ábra TIN modell és szintvonalas ábrázolás számítása elvégezhető. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 65 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabálytalan felületek modellezése használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 66 | ► Tulajdonképpen maga a domborzatmodellezés nem más, mint a terep ismert magasságainak felhasználásával olyan levezetetett termékek létrehozása, melyek bemenő adatként szerepelnek a domborzat hatásaira érzékeny valódi modellező eljárásokban. 6.22 Voronoi sokszögek és Delaunay háromszögek A Voronoi sokszögek, más elnevezéssel Dirichlet cellák eredetüket a matematikai krisztallográfiának köszönhetik, s ebből következik, hogy a 3 dimenziós tér 2 dimenziós redukálásával jöttek létre a múlt század közepén. Napjainkban ellenkező tendencia

figyelhető meg, egyre gyakrabban találkozunk az elméleti és gyakorlati irodalomban a módszer n dimenziós általánosításával. Legyenek a síkon (térben) szabálytalan elrendezésű pontjaink. Minden pont köré szerkeszthető egy olyan sokszög (poliéder), melynek belső pontjai (öszszes pontja a határát alkotó pontok kivételével) közelebb vannak a kérdéses ponthoz, mint az összes többi ponthoz. Az ilyen tulajdonsággal rendelkező sokszögek (poliéderek) konvexek és folytonosan töltik ki a síkot (teret). A meghatározásból követke6,5 ábra szabálytalan elzik, hogy a sokszög oldalai (a poliéder rendezésű pontok oldallapjai) merőlegesek a körülvett pontot a többi ponttal összekötő egyenesekre és felezik azokat. Természetesen nem minden sugár felező merőleges egyenes (síklap) lesz a sokszög (poliéder) része hanem csak azok, melyek metsződéseiből a zárt konvex sokszög (poliéder) létrejön. A sokszög (poliéder) oldalak egyben

meghatározzák az egy-egy pontból figyelembe veendő szomszédos pontokat is, hiszen csak azok a pontok befolyásolják a sokszög kialakulását, amelyekre menő sugarak felező merőlegesei részei a sokszögnek. Ha minden pontot összekötünk a róla a fentiek szerint figyelembe veendő szomszédos pontokkal, úgy síkbeli esetben, egyértelmű és bizonyos szempontból optimális három A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 66 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabálytalan felületek modellezése használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 67 | ► szögfelbontást kapunk. Ezt a felbontást nevezik Delaunay háromszögelésnek Térbeli esetben a szomszédosként meghatározott pontok öszszekötése egyértelmű, optimális tetraéder felbontást eredményez 6.6 ábra a Delaunay háromszögek A Voronoi sokszögek sarokpontjai, 2D-s esetben, a

Delaunay háromszög csúcspontjaihoz tartozó három terület találkozási helyein találhatóak, meghatározás szerint egyenlő távolságra e három ponttól, azaz a sarokpontok a 6.7 ábra a Voronoi sokszöháromszögekre szerkeszthető körök gek sarokpontjai középpontjai, a térben ez a tulajdonság úgy módosul, hogy a poliéderek sarokpontjai a megfelelő tetraéderekre szerkeszthető gömbök középpontjai. 6.8 ábra – a Delaunay háromszögek és a ponthalmazra szerkesztett Voronoi sokszögek Az elmondottak illusztrálására a 6.8 ábrán megszerkesztettük 9 szórt pont Delaunay háromszögelését és Voronoi sokszögeit. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 67 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabálytalan felületek modellezése használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 68 | ► A jobboldali ábrán a vonalak a Voronoi

sokszögeket, a baloldali ábra vonalai pedig az eredményként létrejött Delaunai háromszögelést jelölik. Az optimális háromszögelés végrehajtására két dimenzióban igen sok algoritmus ismert. 6.3 Az interpolálás Az interpolálás fogalmával már mindenki találkozott eddigi tanulmányai során. Az eljárással két pont közötti arányos osztással egy adatsorba illeszkedő harmadik érték számítását végeztük Ezt az eljárást lineáris interpolációnak neveztük A térinformatikában az interpoláció fogalma ennél tágabb. Ide sorolják pl az adatok meghatározott függvény szerinti változásának számítását. Az eljárás részletezése nélkül álljon itt néhány példa: 6.31 Pontok interpolációja Pontokban mért adatok (pl. magasságok vagy hőmérsékleti értékek) között az izogörbék (szintvonalak) pontjai lineárisan meghatározhatók. Vonalakról pontokra végzünk interpolációt a szintvonalak közötti rácspontmagasságok

számításánál. Tartományi interpolációt végzünk, ha egy forrás-zóna bizonyos halmazán gyűjtött adatokból következtetünk egy másik halmaz adataira. 6.32 Globális interpolátorok A globális interpolátorok egyetlen függvényt határoznak meg amely az egész területre vonatkozik. Akkor alkalmazható, ha rendelkezésre áll egy hipotézis a felület alakjáról (pl. gázkitörés hatásának modellezése, különböző veszélyességi zónák lehatárolása) 6.33 Egzakt interpolátorok A felület áthalad minden olyan ponton, amelynek értéke ismert. 6.34 Közelítő interpolátorok Akkor alkalmazzuk, amikor a meghatározó adatok bizonyos pontatlanságot tartalmazhatnak. Az így nyert felület nem halad át szükségképpen minden ponton, így a lassan változó globális trendek jobban felismerhetők (pl. hőmérsékleti értékekből szerkesztett izovonal és a ciklon kiterjedésének összefüggései) Ahhoz, hogy a számítógépes felület- és

szintvonal-generálási eljárásokat sikeresen lehessen alkalmazni, azoknak könnyen használhatónak és hatá- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 68 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabálytalan felületek modellezése használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 69 | ► sosnak kell lenni. A felhasználó célja lehet az, hogy megkísérelje modellezni a felület valódi bonyolultságát, de lehet csak egyszerűen az, hogy meghatározza az adatok általános térbeli trendjét és így segítséget kapjon a döntéshozatali folyamat során. A megfelelő rutineljárás kiválasztása a felhasználó feladata, ennek eredményessége tehát függ annak felkészültségétől és gyakorlatától A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 69 | ► Geoinformatika III. A dokumentum

Tárgymutató Az attribútum adatok használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 70 | ► 7. Az attribútum adatok A térinformatika lényege, hogy a geometriai objektumokhoz leíró adatokat kapcsol. Mik is ezek a leíró adatok? Ha röviden akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk hogy a leíró adatok arra adnak választ, hogy mi is a kérdéses objektum és milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Talán szemléletesebb ha néhány példán világítjuk meg az attribútum adatok mibenlétét. Képzeljük el hogy van egy pontszerű objektumunk A geometriai adatmodell csak azt mondja meg erről az objektumról, hogy pontszerű, és a pont koordinátái segítségével, hogy hol van. Már a hagyományos analóg térképeket sem elégítette ki ennyi információ a földmérőnek meg kellett tudni a helyszíni mérés vagy bejárás során, hogy mi is ez a pont. Tegyük föl, hogy a kérdéses pont egy kutat ábrázol ebben az esetben a hagyományos

térképezés csak néhány, térképfajtától függő, szabványos adat megszerzését írta elő a térképkészítőnek. Példánk esetén meg kellett tudni a helyszínen, hogy milyen a kút (fúrt vagy ásott), iható-e a vize és van-e különleges elnevezése. Több adatot a hagyományos térképek nem igen tudtak kezelni a grafikus ábrázolás korlátai miatt. A térinformatikában egészen más a helyzet, mivel az objektumhoz tetszésszerinti mennyiségű adat kapcsolható és a felhasználás szabja meg, hogy ezek közül az adatok közül éppen melyekre van szükség az elemzésben. Ha a kút eseténél maradunk kapcsolhatjuk az objektumhoz a víz vegyi összetételét, a kút mélységét, vízhozamát, hőmérsékletét, stb. Még bonyolultabb a helyzet, ha pl. települések térképezésével foglalkozunk A természeti adatok mellett számtalan népességi és műszaki adatot kapcsolhatunk, méretaránytól függően, a településhez vagy annak részeihez és nem

várható el a geodétáktól, hogy valamennyi lehetséges adatot saját maguk határozzák meg. A leíró adatok létrehozása számtalan szakma, számtalan szakterület feladata. Az adatok a szakterület fejlettségi fokának függvényében esetenként számítógépes adatbázisokban is megtalálhatók. Igen lényeges azonban megjegyezni, hogy minden intézmény a saját szempontjait érvényesíti az adatgyűjtésben és adatszervezésben, ami azt eredményezi, hogy ugyanazok az adatok más-más részletességgel és más-más csoportosításban több helyen is megtalálhatók. A térinformatika szempontjából hazánkban döntő jelentőségű volt a geokód rendelet, mely lehetőséget biztosított arra hogy minden térbeli vo- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 70 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az attribútum adatok használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem

található. Vissza ◄ 71 | ► natkozású leíró adatbázis a geokód alapján egymáshoz, illetve a térbeli objektumokhoz kapcsolható legyen. Az objektumok adatait, tulajdonságait leíró attribútum-adatok három csoportra oszthatók: - környezeti és természeti erőforrási adatok - szocio-ökonómiai adatok - infrastrukturális adatok A csoportok természetesen tovább osztályozhatók. Az első csoportba tartoznak pl a geológiai adatok (geológiai, geofizikai, geokémiai, ásványtani, talajtani, geomorfológiai, szeizmikus, kőszén-, kőolaj-, földgáz-, érckészletre vonatkozó adatok), a hidrológiai (felszíni- és talajvizekre vonatkozó, hidrológiai, vízminőségi, vízgazdálkodási, vízkészletre vonatkozó adatok), a klimatológiai (klíma, csapadék, jégeső, hőmérséklet, szélsebesség, levegő páratartalom, levegőminőségi adatok), a biológiai adatok (ökológia, környezetvédelem, erdészet és erdőgazdálkodás, növényzet, állatvilág,

biokapacitási adatok). Szocio-ökonómiai adatok csoportjába tartoznak a gazdaság adatai (mezőgazdasági termelési, erdőgazdasági termelési, kőolaj- és földgáztermelési, ásványtermelési, széntermelési adatok), pénzügyi adatok (földértékre vonatkozó, földhasználati, földadó, jogdíjakkal kapcsolatos, segélyezési és adományozási, engedélyezési, szolgalmi, szerződési adatok), demográfia adatai (népszámlálási és népesség-nyilvántartási, munkaügyi, egészségügyi, lakásnyilvántartási, üdülési, kulturális, történeti adatok). Az infrastrukturális adatok csoportjába soroljuk a közlekedési adatokat (az országos úthálózat különböző rendű útjaira vonatkozó, a bekötő utakkal kapcsolatos, a vasúthálózati, a légi közlekedésre vonatkozó, a hajózásra vonatkozó adatokat, valamennyi esetén a hálózat felépítésének, létesítmény-nyilvántartás és állagnyilvántartás valamint forgalmi adatokat), a közművek

adatait (közműüzemek helyzetét és jellemzőit, a föld alatti közművezetékek helyzetét és jellemzőit, a légvezetékek helyzetét és jellemzőit, a távközlési adatokat), a szolgáltatási adatokat (lakossági szolgáltatási, ipari szolgáltatási, sportolási, szórakoztató szolgáltatási adatokat). Fenti osztályozás Lodwick és Feuchtwanger (1987) nyomán szemlélteti az adatok sokféleségét. Természetesen másféle csoportok megkülönböztetése is elképzelhető, az egyes megvalósított térinformatikai rendszerek nem is az összes, hanem a célnak megfelelően összeállított adatok vizsgálatára terjednek ki. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 71 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az attribútum adatok használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 72 | ► Egy térinformatikai rendszerben tárolt és vizsgált adattípusok

száma tehát változó lehet, ezért mint az adatbázist jellemző mennyiséget az objektumosztályok számát tematikus dimenziónak szokták említeni. A leíró adatok egyazon objektum különböző tulajdonságait jellemzik. A kialakult adattípusok az alábbi kategóriákba sorolhatók: Nominális adat az, amely csupán azonosításra szolgál, vagyis nem fejez ki az adatok között sorrendet, minőségi különbséget (pl. név vagy a versenyfutók rajtszáma) Ordinális adatok a sorrend megállapítására alkalmasak (pl. a versenyfutók célbaérkezési sorrendje) Intervallum skálán tudjuk ábrázolni az adatok egymástól való eltérésének mértékét (pl. mennyivel előzte meg az utána beérkezőt) Arányskála kifejezi az adatok egy alapul választott szinthez viszonyított eltérését (pl. a versenyben 2, 3 stb-ként beérkezők időeredménye az elsőként érkezettnek hányszorosa) A leíró adatok rendezésének és tárolási módjainak természetesen

meghatározó szerepe van a TIR működésében, más-más céllal kifejlesztett rendszerek különböző adatstruktúra létrehozását igénylik. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 72 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 73 | ► 8. Adattárolás Hagyományosan az adatokat papíron rögzítve tároltuk, elkülönítve egymástó a geometriai és leíró adatokat. A visszakeresés ilyen módon az adatmennyiség nagyságától, az adattárolásra hivatott szervezetek számától és az adattárak helyétől függően hosszas utánjárással lehetséges (pl. építési engedélyhez először térképtárból térképkivonat, majd a helyrajzi szám, mint azonosító alapján az ingatlan és a tulajdonos adatai, csak ezután az illetékes építési hatóságtól az engedély, ha megfelel a körzetre

vonatkozó építési előírásoknak és fennáll a lehetősége annak, hogy az építendő ház a különböző már létező közművekre csatlakoztatható legyen). Nehézségeket okoz tehát, hogy -az adatok különböző helyen működő felhasználóknál találhatók -a különböző szervezetek más-más kódolási, tárolási rendszert használnak -az adatok ellenőrzése, aktualizálása nehézkes -az adatok elérése, lekérdezése, mozgatása lassú -az adatok csak néhány felhasználó számára elérhetők egyidejűleg -az adatok felhasználása általában az eredeti gyűjtési célra korlátozódik. A számítógépes adattárolás fenti problémák megszüntetésére az utóbbi időkben jelentős lépéseket tett. 8.1 Adattárolás számítógépen Az adatok számítógépes tárolásának kezdeti módja a lyukkártyás adattárolás volt, mely megfelelően lyukasztott kartonlapok "kötegeire" épült (innen a file=köteg, iratcsomó elnevezés). Ezen

kartotékok kezelését a file-kezelők biztosították, vagyis végezték azok rendezését és leválogatását. Az adatok kezelése kezdetben a teljes adatállomány valamely szempont szerinti átvizsgálását jelentette, míg a file-kezelők az elsődleges rendezettségen alapuló adatkeresést szekvenciálisan végezték (megfelezve az állományt vizsgálták, hogy a keresett adat az első vagy második félkötegben van, aztán további felezés után újabb vizsgálat és így tovább). A mágneslemezes adattárolók kifejlődése lehetővé tette az adatok közvetlen elérését, ezzel az adatkeresés jelentősen egyszerűsödött, felgyorsult. A tárolt adatok mennyiségének korlátja immár csak az adattároló fizikai mérete. A keresés az adatbázis-kezelők révén lehetséges, melyeknek elődeihez képest számos előnyük van: A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 73 | ► Geoinformatika III. A

dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 74 | ► -az adatok strukturált "szabványos" tárolása -az adatok közötti komplex kapcsolatok tárolása -egyszerű használat -eltérő forrásokból származó adatok összekapcsolhatósága -adatbevitel ellenőrzése, adat eredetének naplózása -felhasználói programoktól való függetlenség -fejlesztői nyelvektől való függetlenség -felhasználói jogosultság, hozzáférés kezelése -konkurens hozzáférés -erőforráshoz való konfigurálhatóság -szabványos lekérdező felületek -adatvédelem, titkosság -redundanciamentes tárolás -adatbázis-konzisztencia biztosítása -külső rendszerekkel való kapcsolattartás -hibakezelés, javítás Az adatbázissal az emberek különböző csomópontokban találkoznak. A különböző csomópontok különböző szakmai, számítástechnikai felkészültségű munkatársat igényelnek. Az

első csomópontban az adatbázis létrehozásakor annak adatokkal történő feltöltése előtt számítógépes szakemberek általában alkalmazói és rendszerprogramozók kommunikálnak. Ez a csomópont az adatbázis sémája, melyet az adatdefiniáló nyelv segítségével alkotnak meg. 1970-ben a már létrejött tapasztalatok alapján egy amerikai kutatócsoport "DATA BASE TASK GROUP (DBTG)" kidolgozott egy koncepciót a korszerű adatkezeléshez szükséges és többé-kevésbé szabványosított nyelvek vonatkozásában. A koncepció értelmében két nyelv létrehozása szükséges Az egyik a DDL (Data Definition Language = adatdefiníciós nyelv) mint önálló nyelv az adatstruktúrák létrehozására és definiálására szolgál. Lényegében azt a feladatot látja el, amit az általunk ismert algoritmikus nyelvek deklarációs része. Egy másik nyelv a koncepció szerint arra szükséges, hogy a programozási nyelvbe beépülve növelje annak

hatékonyságát és lehetőségeit a DDL nyelv által definiált adatrendszerek feldolgozásában. Ezt a nyelvet a koncepció szerint DML (Data Manipulation Language) azaz adatmanipulációs nyelvnek nevezték. A két nyelv létrehozása lehetővé tenné, hogy az adatokat több felhasználó több formában azonos időben felhasználja, hogy különféle visszakeresési módszerek legyenek alkalmazhatók ugyanabban a struktúrában, hogy az A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 74 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 75 | ► adatok fizikai tárolása az operációs rendszer gondja legyen és ne terhelje a felhasználói programozót, hogy bonyolult és integrált adatstruktúrák legyenek szervezhetők. A koncepciót eredeti formájában a hálós adatbázis modellre dolgozták ki. Mivel a

hierarchikus modell kialakulása időben megelőzte a hálós modellét, a koncepció ezek számára az adatbázisok számára is alkalmazható. A relációs adatmodell azonban később alakult ki és a két nyelv funkcióit egy nyelvben az SQL-ben realizálta. Adatbázis típusok A jelenleg működő korszerű adatbázisok négy alapvető adatmodellt realizálnak: - a hierarchikus adatmodellt, - a hálós adatmodellt, - a relációs adatmodellt és az - objektum orientált adatmodellt. 8.11 Hierarchikus modell A hagyományosan fa-szerkezetnek nevezett felépítés. Az adatbáziskezelők különböző logikai szinteken lévő rekordok (rekord = egy objektumhoz tartozó adatok) közötti kapcsolatot kezelnek Egy adott logikai szinten lévő rekord tartalmazza az alatta lévő szintekre vonatkozó közös információkat. Minden rekord tartalmaz egy kulcsmezőt, amely az adatbázis hierarchiáját tartalmazza, vagyis szerkezet gyökérszintjéből elindulva az egyes elemek feltüntetik

az alattuk elhelyezkedő elemekre vonatkozó címet. A rendszer előnye, hogy egyszerűen kezelhető, karbantartható, bővíthető. Hátránya viszont a viszonylag nagy indexfile halmaz szükséglet, hogy csak a szerkezetnek megfelelő adatkeresések végezhetők. Térinformatikában többnyire a digitális térképi alapok kezelésére alkalmazzák. 8.12 Hálós adatmodell A hálós felépítésű rendszerek adatainak kezelésére fejlesztették ki. Minden rekord kapcsolatban áll több másik rekorddal, melyek nem szükségképpen azonos logikai szinteken helyezkednek el. A kapcsolatokat leíró hálózat heterogén, tartalmazhat egy-egy, egy-több, több-egy kapcsolatot. Nincs kitüntetett gyökér és alárendelt levél-szint Keresés az egyes rekordokban tárolt mutatók segítségével lehetséges, mivel ezek utalnak a rekordok közötti kapcsolatokra. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 75 | ►

Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 76 | ► Ez a felépítés jelentősen csökkenti a hierarchikus modellben előforduló többszörös tárolás kényszerét, rugalmas lehetőséget biztosít a különböző szintű adatok közötti kapcsolatok tárolására. Pont és vonal elemek csak egyszer kerülnek tárolásra, hátránya viszont a jelentős index állomány tárolási szükséglet, valamint az, hogy a lekérdezés megköveteli az adatállomány kapcsolatrendszere szerkezetének ismeretét. Elkészült a DDL és DML nyelvek olyan leírása, mely alkalmas a hálós adatmodell megvalósítására. 8.13 Relációs adatbázis modell A relációs adatbázis-kezelők hierarchiamentesen, egy táblázatban tárolják az objektumok adatait. A táblázat oszlopai a leíró adatok különböző típusainak megfelelő mezők, sorai az objektum ilyen adatait tartalmazó rekordok Minden

táblázatnak van egyértelmű azonosítója, neve. Az adott táblázat minden sorában azonos számú oszlop van, ez a reláció fokszáma. Minden oszlopnak neve van, mellyel egyértelműen azonosítható. Minden oszlop csak egy meghatározott értéktartományból vehet fel értékeket (pl. max valahány jegyű egész szám, valahány karakterből álló szöveg, dátum stb) Bármelyik oszlop csak egy értéket vehet fel az értéktartományban szereplő értékek közül. Az oszlopok sorrendje nem befolyásolja az adatmodellt. A táblázat nem tartalmazhat két egymással mindenben megegyező sort. A táblázat minden sorában minden oszlophoz egy és csakis egy érték tartozhat. Bármelyik mező kapcsolóinformáció lehet egy másik táblázat rekordjára való rámutatásra. A relációs adatbázis szerkezet viszonylag nagy adatbázis-méretet és lassú keresést eredményez, de lehetővé teszi az adatok relációs műveltetését (pl. különböző táblázatok oszlopaival

végzett műveletek, táblázatok egyesítése, új oszlopok hozzáadása stb.) és a szabványos lekérdezési nyelv (SQL vagyis Standard Question Language) alkalmazását A legrégibb és legelterjedtebb GIS szoftver az ARC/INFO a hetvenes évek végétől vált kereskedelmi termékké, számtalan rendszere működik világszerte. Arhitektúrája azon az alapelven nyugszik, hogy külön-külön adatbázisban tárolja a helyzeti és leíró adatokat. Az azóta eltelt hosszú idő tapasztalatait az ESRI (az ARC/INFO-t kifejlesztő szoftverház) úgy érté- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 76 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 77 | ► keli, hogy az általuk georelációsnak nevezett modell igen sikeres volt és további fejlesztéseiket is erre az architektúrára alapozva végzik. 8.1 ábra - a

georelációs GIS vázlata Amint azt az ábrán szemléltetjük a helyzeti adatok réteg szerkezetben, topológiai struktúrában, hierarchikus módszerrel kerülnek tárolásra, míg a leíró adatok relációs adatbázisba vannak szervezve. A két adatbázis között keresztreferencia biztosítja a kapcsolatot. A felhasználói program tematikus megkereséseit a relációs adatbáziskezelő dolgozza fel majd a keresztreferencia révén aktivizálja az érdekelt grafikus állományt. Helyzeti lekérdezés esetén fordítva készül a válasz: először a grafikus adatbázisból kiválasztódnak a kérdéses objektumok, melyek a keresztreferencia révén felveszik a relációs adatbázisból a hozzájuk rendelt attribútumokat. Két dologról érdemes még szólni az ARC/INFO fejlesztési tapasztalataira támaszkodva. Az első azt a kritikai megjegyzést érinti [3] miszerint ez az architektúra nem alkalmas kataszteri feladatokra, mivel hiányzik a konzisztencia vizsgálat

lehetősége a nem relációs adatbázisban tárolt elemekre. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a rendszer biztosítja a referenciális integritást a két adatbázis között. A másik érdekesség, hogy azok az új verziók, melyek mind raszteres mind vektoros adatok kezelésére alkalmasak továbbra is a georelációs architektúra alapján állnak. 8.14 Objektum orientált adatbázis modell Az első objektum orientált adatbáziskezelő rendszer, melyet az ADE nevű GIS fejlesztői környezet céljaira hozott létre a Laser-Scan, cég 1995-ben A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 77 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 78 | ► jelent meg a piacon. Egyelőre csak azért utaltunk erre a konkrét termékre, hogy világossá tegyük: az objektum orientált adatbázisok csak napjainkban kezdenek

átlépni a kísérleti műhelyekből a gyakorlatba, s méginkább igaz ez a GIS-ben történő alkalmazásukra, mivel az objektum orientáltnak meghirdetett GIS szoftverek az ADE megjelenéséig kizárólag relációs illetve hierarchikus modellű adatbázis kezelő rendszereket használtak. Az objektum orientált adatbázisok az objektum orientáltság elveit terjesztik ki az adatok tárolására és kezelésére. A módszer teljes erejének kibontakozásához arra is szükség volt, hogy maga az adatbázis is objektum orientált elvek alapján szerveződjön. Az ezt a célt szolgáló fejlesztések olyan adatbáziskezelő nyelvek és hátterükben álló adatbáziskezelő rendszerek kialakulásához vezettek pint pl. a GemStone és a SIM. Már itt meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy az objektum orientált adatbáziskezelő rendszerekkel szerzett tapasztalatok még igen szerények a relációs adatbázis kezelő rendszerekkel összehasonlítva és ez az oka, hogy a nagy szoftver

gyártók egyelőre még idegenkednek az új adatbázis típusra való átállástól. Ezzel magyarázható, hogy amint azt már említettük, még az objektum orientált GIS szofverekek is rendszerint hagyományos adatbázisukban tárolják az adatokat. Az objektum orientált módszer (object oriented approach) négy alapvető tulajdonsággal rendelkezik. 1. A becsomagolás (encapsulation) Ez a fogalom azt jelenti, hogy a módszer az elemi objektumot akár csak az elemi objektumokból létrejövő csoportokat (részhalmazokat) és osztályokat (halmazokat) mint adatok és műveletek együttesét definiálja. A 82 ábrán a becsomagolás eredményeképpen létrejövő objektum fogalmat illusztráltuk A módszer sajátos szóhasználatában a műveletek illetve eljárások módszerek (methods) nevet kaptak, míg a műveleteket kiváltó címzett utasításokat illetve eljárás hívásokatokat üzeneteknek (messages) hívják. Az üzenet megkeresi a címben szereplő objektumot mely

módszerei a felkérés hatására működésbe lépnek és szükség esetén új üzenetet küldenek egy másik objektumhoz stb. A folyamat mindaddig folytatódik míg a komplex művelet végre nem hajtódott. Mivel azonban valamennyi elemi objektum (instance) gyakran azonos módszerekkel történő becsomagolása fölöslegesen megduzzasztaná a programot az objektum orientált nyelvek a halmaz elméletből kölcsönzött absztrakt hierarhikus adattípusokba szervezik az elemi objek- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 78 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 79 | ► tumokat. Ezek az együttesek: az osztály (class), csoportok (subclasses) és végül maguk az elemek (instances). 8.2 ábra - adtok és eljárások becsomagolása az objektum orientált adatmodellben terület másol rajzol ADATOK

színez ÜZENETEK forgat MÓDSZEREK 2. Az öröklődés (inheritance) Az öröklődés azt jelenti, hogy a magasabb hierarchia szinthez kapcsolt módszerek és adatok öröklődnek az alsóbb szinteken, hacsak valamely elemhez nem kapcsolunk egy azonos nevű módszert Ez utóbbi esetben ugyanis az elemhez címzett és a kérdéses magasabb szinten is definiált módszert kezdeményező üzenet hatására mindig az alacsonyabb szinten újradefiniált módszer lép akcióba. Az öröklődés nem csak egy őstől de több őstől is lehetséges. Ez az úgy nevezett többszörös öröklődés. 3. Az objektum azonosság (object identity) Ez a fogalom azt jelenti, hogy bármilyen transzformációnak is van az objektum alávetve, neve nem változhat meg. 4. A polimorfizmus (polymorphism) Magyarra többalakúságnak fordíthatnánk, arra a hasznos tulajdonságra utal, hogy az obektum orientált rendszerben egy és ugyanaz az utasítás részleteiben különböző műveleteket

eredményezhet attól függően, hogy melyik objektumnak címezzük. Ez a jellemző tulajdonképpen következménye a becsomagolásnak, mivel a konkrét műveletet (módszert) az objektum tartalmazza. Ha tehát például kiadjuk a draw utasítást és megcímezünk vele egy kört tároló objektumot, akkor az utasítás eredményeképpen egy kör jelenik meg képernyőn, ha azonban a cím A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 79 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 80 | ► egy tó határait tartalmazza, úgy ugyanazzal az utasítással a tó alaprajzát készítettük el. Nem igényel külön magyarázatot, hogy a polimorfizmus nagyon előnyös abból a szempontból, hogy az objektum megváltozása nem vonja maga után a program megváltoztatását. Az objektum orientált módszer megjelenésekor a

programozási munka egyszerűsítést, részekre bontását, rövidebb és áttekinthetőbb programok létrehozását tűzte ki céljául. A fejlődés azonban azt eredményezte, hogy e stílus lehetőségei meghaladták az eredeti célokat. E lehetőségek elsősorban az összetett adatstruktúrák modellezésében jelentkeznek. Azok az előnyök azonban melyeket az objektum orientált rendszer nyújt a rendszer konzisztenciája, egyszerű bővíthetősége, alkalmazásra alakíthatósága szempontjából akkor is indokolja alkalmazását, ha a rendszer koncepcionális adatmodelljét egyszerű objektumok alkotják. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 80 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 81 | ► 8.15 Vegyes adatbázis modellek Az egységes megoldás 8.3 ábra - egységes architektúrájú GIS

vázlata Kézenfekvőnek tűnhet az a megoldás, hogy minden adatot egy relációs adatbázisban helyezzünk el. Ebben az esetben olyan előnyökkel számolhatnánk mint a konzisztencia kontroll, a redundancia mentesség, az adatmodell rugalmassága és nem utolsó sorban a lekérdezőnyelv lehetőségeinek közvetlen kihasználása Ez az architektúra többek közt lehetővé teszi, hogy egyszerű eszközökkel olyan adatmodellt hozzunk létre, mely tartalmazza az objektum orientáltság bizonyos jellemvonásait például a rétegmentességet, folyamatos adatstruktúrát, összetett objektumokat stb. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 81 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 82 | ► Ahhoz azonban, hogy a relációs adatbázis alkalmazható legyen az egységes helyzeti-leíró adatbázis céljaira,

eredeti jellemzőit módosítani kell, azaz nem használható közönséges kereskedelmi relációs adatbáziskezelő szoftver, hanem csak olyan, mely rendelkezik a kívánt bővítésekkel. Amint azt már láttuk, a relációs adatbázisok olyan táblázatokból állnak, melyek valamennyi sora azonos számú mezőből áll. Ehhez még hozzátehetjük, hogy egy oszlopon belül minden mező azonos típusú és maximált méretű értéket tartalmaz. Ha azonban a topológiai modellt akarjuk táblázatokba foglalni hasonlóan ahhoz amint ezt a topológiai szervezés példája kapcsán tettük, úgy olyan formán célszerű bővíteni az adatbázis lehetőségeit, hogy alkalmas legyen az úgy nevezett bulk-ok (rakások) tárolására is. A bulkok nem mások mint azok a változó hosszúságú adatmondatok, melyek tartalmazzák a csomópontok között elhelyezkedő íveket alkotó pontok koordinátáit. Bár az adatbáziskezelő a bulkot csak egészében kezeli (a töréspontkoordinátákat

csak a feldolgozó program értelmezi) a probléma az hogy a bulkok különböző hosszúak ezért a kiterjesztett rendszernek kezelnie kell tudni a különböző mezőhosszúságokat. Bár a módosított (kiterjesztett) relációs adatbáziskezelő már alkalmas a GIS adatok tárolására további probléma, hogy a grafikus adatok jelenléte nagymértékben lassítja a relációs adatbáziskezelő működését. Ha tehát azt akarjuk, hogy a GIS műveletek elfogadható idő alatt kerüljenek végrehajtásra, úgy célszerű a munkába vett egymás melletti grafikus elemeket laponként egy külön pufferben tárolni. A puffer relatíve gyors feltöltésére a vektoros adatmodell tárolását tárgyaló részben ismertetett valamely térbeli keresési eljárás (fa-struktúra, címjegyzék orientált módszerek, stb.) szolgál Az egységes architektúra vázlatát a 8.3 ábrán mutatjuk be Az egységes architektúrára példaként a kanadai Unisys cég SYSTEM 9 nevű GIS szoftverjét

említjük. Projektorientált rendszerek Ez az architektúra igyekszik egybeolvasztani a georelációs modell és az egységes megoldás előnyeit. Valamennyi adat tartós tárolására relációs adatbázisban kerül sor. Megjegyezzük, hogy ebben az esetben alkalmazható szabványos relációs adatbáziskezelő rendszer is, de gyakorlati okokból (a tranzakciók meggyorsítása, kevesebb redundáns adat tárolása, rugalmas adatmodell létrehozásának megkönnyítése, stb.), gyakran alkalmazzák a változó mezőhosszúságot kezelni tudó bővítéseket is. A relációs adatbázisból minden munka megkezdése előtt kiválasztják azokat az adatbázis részeket, melyekre az adott projektben szükség lesz. A kiválasztott állományok grafikus részéből a rendszer kialakítja az A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 82 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata |

Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 83 | ► ARC/INFO-hoz hasonló ideiglenes grafikus adatbázist, míg a figyelembe vett attribútum adatokból egy ideiglenes relációs adatbázist. A műveletek ezután úgy folynak a munkanap befejezéséig mintha georelációs adatmodellben dolgoznánk. A munkanap végén kerül sor a relációs adatbázis módosítására a munka közben keletkezett eredményekkel. A felújítás során az adatbázis kezelő elvégzi a konzisztencia vizsgálatot és hiba esetén lehetőséget ad a hibás elemek javítására. A 84 ábrán felvázoltuk a projektorientált architektúra főbb csomópontjait 8.4 ábra Projektorientált rendszer Példaként a fenti architektúrára két svájci szoftvert említhetünk a Kern cég INFOCAM nevű rendszerét, illetve a Strässle cég által forgalmazott GRADIS GIS-t. Objektumorientált és georelációs vegyes architektúra Azok a jelentős előnyök, melyeket az objektum orientált

környezet többek közt az összetett objektumok bevezetésével valamint a gyors prototípus képzéssel nyújt arra késztették az ESRI-t hogy kutatásaiban vizsgálja meg objektum orientált GIS szoftver létrehozásának lehetőségét. A vizsgálatok eredményeit egybevetve a piaci feltételekkel végül is úgy döntöttek, hogy a meglévő georelációs modellt látják el egy olyan burokkal, mely értelmezi a rétegek egyesítéséből adódó régiókat, az összetett objektumokat, a proto- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 83 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 84 | ► típusokat, stb. Mivel a fejlesztési stratégiának döntő eleme a hibrid adatmodell (vektor és raszter adatok együttes kezelése) által nyújtott lehetőségek maximális kihasználása, az objektum orientált

burkon keresztül erősíthető az automatizált, szkenneléses adatnyerési forrás, mely feltétlenül szükséges a raszteres adatbázis feltöltéséhez és felújításához. Hasonlóképpen támogatja az architektúra a másik fejlesztési célkitűzést: a kliens szerver környezetben való működést A fenti célok megvalósítását szolgálja két új ESRI szoftver: az ArcStorm (Arc Storage Management System) nevű objektum orientált felszíni adatbáziskezelő és az Avenue nevű objektum orientált programozási nyelv, mely utóbbi támogatja az objektum orientált alkalmazói fejlesztéseket. 8.5 ábra - objektumorientált burok az Arc/Info-n Az ESRI elképzelései szerint az új architektúra egyrészt lehetővé teszi, hogy a felhasználók a megszokott és kipróbált georelációs adatmodell környezetben dolgozzanak, másrészt megteremti annak a lehetőségét is, A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza

◄ 84 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 85 | ► hogy kipróbálják és lassan megszokják az objektum orientált környezetet, mely fejlődés egy idő után időszerűsítheti a valóban hatékony, teljesen objektum orientált, tehát objektum orientált adatbázisra támaszkodó szoftver kibocsátását. 8.2 Grafikus és attribútum adatok kapcsolata térinformatikai rendszereken, geokódolás Grafikus állomány tartalmazza a térben elhelyezkedő objektum helyét, alakját, nagyságát, az attribútumok azok egyéb tulajdonságait. A kétféle adat között a kapcsolatot egy azonosító biztosítja. Ennek köszönhetően a grafikus adatok közötti (térbeli) lekérdezések eredményei az attribútumadatok között is megjelennek, illetve fordítva, az attribútumok leválogatásának eredménye a térképen grafikusan is megjeleníthető. A térbeli analízis

a már említett kérdések 1. helyre vonatkozó - Mi van ott? 2. körülményekre vonatkozó - Hol van a . ? 3. trendre vonatkozó - Mi változott? 4. útvonalra vonatkozó - Melyik a legkedvezőbb út? 5. jelenségre vonatkozó - Mi a jelenség? 6. modellezéssel kapcsolatos - Mi történik, ha .? megválaszolására terjed ki. Térinformatikai rendszernek kell hogy legyen olyan eszköztára, amely ezeket az elemzési lehetőségeket biztosítja. Ezen visszakeresések megkönnyítésére illetve lehetővé tételére alakult ki a már ismert topológiai modell. Az adatok itt egy térképi koordinátarendszerre vonatkoztak, az ezekből alkotott adatmodell kialakításának szabályait határozta meg a topológiai leírás Hely azonosításának nem az egyetlen módja a koordináták meghatározása. A postás lakcím alapján találja meg a címzettet, egy település azonosításához esetleg elég a postai irányítószám stb. Mivel ezek az adatok is helyre vonatkozó azonosítók,

ezeket diszkrét koordinátarendszereknek nevezzük. Ilyen azonosítókra alapul több adatbázis, pl. rendőrségi, egészségügyi, adóés pénzügyi stb, melyek fontosak a térinformatikai rendszerek számára Szükséges volt tehát biztosítani a kétféle nyilvántartás közötti átjárhatóságot. A geokód valamely terület vagy területfüggő objektum esetleg objektum csoport azonosítója, mely lehetővé teszi a kapcsolatot a területek vagy objektumok és a hozzájuk kötődő attribútumadatok között. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 85 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 86 | ► A fenti meghatározás azért ilyen általános, mert más-más országokban és más-más rendszerekben a geokód elnevezést más-más értelemben használják. A magyarországi szóhasználatban a

geokódnak bizonyos fokig más értelme van. Hazánkban ugyanis a geodéziai azonosítók rendszeréről szóló 21/1986 (XII.28)-MÉM rendelet, valamint az ehhez a rendelethez kiadott 9001/1987. MÉM E2- közlemény részletesebb és bizonyos fokig elvileg is eltérő módon határozza meg a geokód fogalmát. A továbbiakban a rendelet és közlemény elveire támaszkodva ismertetjük a geokódot de rámutatunk azokra a kérdésekre is, melyek a fönti forrásokban vagy nincsenek, vagy nincsenek megnyugtatóan rendezve. A geokód minden térbeli objektum egy pontjára vonatkozó olyan azonosító, mely tartalmazza az objektum jellegét, valamint a kérdéses pont geodéziai koordinátáit. Ha ezzel az azonosítóval, mint ahogy a rendelet ezt előírja, ellátjuk azokat a számítógépes adatbázisokat, melyek az objektumhoz kötődő információkkal rendelkeznek, úgy lehetőségünk van ezeket az adatbázisokat az objektum alapján összekapcsolni, de arra is lehetőségünk van,

hogy az objektum helyzetét jellemző koordináták segítségével bizonyos kezdeti térbeli feldolgozásokat is végrehajtsunk. A geokód két kötelező és egy opcionális mezőből áll. Az első két karakterből álló mező, az objektum jellegkódja A második mező 12 karakterből áll, első hat karaktere a kérdéses pont y, a második hat karaktere a kérdéses pont x koordinátája méterben kifejezve. Mind az első, mind a második mezők kötelezőek. A harmadik mező opcionális, négy karakterből áll, és a kérdéses pont magasságát hivatott megadni. Az objektum jellegét egy szám és egy betű fejezi ki. A szám az objektum jellegét jelzi a következők szerint: objektum típusa jellegkód pontszerű 0 vonalas 1 felszínen fekvő 2 térbeli 3 8.1 táblázat - az objektumok jellegkódjai a geokódban Szintén a jellegkód értéke ad tájékoztatást arról, hogy összefüggő, vagy nem összefüggő - összefoglaló idomról van-e szó. Összefüggő idomnál a

már megadott jellegkódot kell használni; össze nem függő objektumokat tartalmazó összefoglaló objektumok jellegkódjainak értéke: A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 86 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A összefoglaló objektumok típusai vonalas felszínen fekvő térbeli hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 87 | ► jellegkód 4 5 6 8.2 táblázat - az összefoglaló objektumok jellegkódjai a geokódban A jellegkód betűjele azt jelzi, hogy alapobjektumról van-e szó, vagy pedig összefoglaló objektumról; ez utóbbi esetben a kód megadja az összefoglalás rendűségét (hierarchiáját is). A közleményben javasolt jellegkód: összefoglaló objektum hierarchia jellegkódja szintje alap A elsőrendű B másodrendű C harmadrendű D negyedrendű E ötödrendű F hatodrendű G hierarchiához nem tartozó O 8.3

táblázat - az összefoglaló objektumok hierarchia szintjének jellegkódjai a geokódban A geokód elvet az idézett közlemény konzekvensen a földrészletekre dolgozta ki. Az alapobjektum ennek megfelelően a földrészlet, az összefoglaló objektumok pedig a tömb, a kerület, a belterület, külterület, zártkert és a teljes igazgatási egység. Nincs egyértelműen meghatározva, hogy a földrészletnek melyik pontja kell, hogy a geokódot reprezentálja Mindössze az van meghatározva, hogy ennek a pontnak vagy a földrészleten belül, vagy annak határvonalán kell elhelyezkedni. Ugyanez érvényes az összefoglaló objektumokra is. A mérnöki illetve földrajzi objektumokat alakjuk szerint két fő csoportra oszthatjuk, területi objektumokra és vonalas objektumokra. Mind két objektum típus lehet a földrészlet vagy földrészleti hierarchia határaitól független, illetve földrészleten vagy földrészleti hierarchia határain belüli objektum A

földrészlethatártól független határvonalú területek geokóddal történő azonosítása az információ-rendszer igényeinek megfelelően kidolgozott jelleg kóddal ellátott geokóddal történik. Megjegyezzük, hogy a geokód adatmezejét kismértékben ki lehet bővíteni, s így lehetőség van ar- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 87 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 88 | ► ra, hogy az objektum esetleg kiegészítő jelölést kapjon. A közlemény javasolja, hogy az objektumhoz hozzárendelt attribútumadatok közé az objektum elnevezése és szabványos jelölése mellett kerüljön elhelyezésre befoglaló mérete, valamint az összefoglaló objektum, a hierarchiában elfoglalt helyzete, az hogy mely alacsonyobb szintű objektumok alkotják, illetve hogy a kérdéses objektum

melyik magasabb hierarchiaszintű objektum alkotórésze. Különösen jelentős alkalmazása a városokban. Segítségével lehetővé válik különböző statisztikai, tervezési feladatok megoldása. Ezekben a tervezési feladatokban már területfüggő funkcionális viszonyok közelítő modellezésére is lehetőség nyílhat. Gondoljunk csak a különböző körzetesítési feladatok megoldására A lakásnyilvántartás és a népesség-nyilvántartás geokód alapján történő összekapcsolásával optimális bölcsődei, óvodai, iskolai, kereskedelmi, egészségügyi hálózatot lehet kialakítani oly módon, hogy a csomópontokat látogatók létszáma, illetve a lakóhely és a csomópont távolsága ne haladja meg a megadott tervezési normákat. A térbeli funkciók közelítő kezelése abban jut kifejezésre, hogy példánk esetében a távolságokat a geokódokból csak légvonalban lehet számolni. A geokód rendszer jelentősége a térbeli információs

rendszerek kialakulásával sem szűnik meg. Segítségével ugyanis a legkülönfélébb adatbázisok közvetlenül kapcsolhatók a térbeli információs rendszerekhez. 8.21 GBF/DIME adatmodell A GBF/DIME (Geographic Base File/Dual Independent Map Encoding) modell alapja egy topológiai modell. Ezt kiegészítik a csomópontok (utcák metszéspontja) közötti útszakasz ne-vével, a ház-számokkal (melyik ház-számtól me-lyik számig halad a szá-mozás a bal illetve a jobb oldalon). házszámokkal (melyik házszámtól melyik számig halad a számozás a bal illetve a jobb oldalon) A modell elsődleges célja mellett jól használható még a topológiai adatmodell automatikus ellenőrzésére is. Az irányt tartalmazó leírások alapján körbejárhatók az adatbázis poligonjai, az ellentmondások ilyen módon kideríthetők. A modell hátránya az, hogy a szakaszok tárolása nem rendezett, a keresés így csakis szekvenciálisan történhet az összes vonalszakaszra

külön-külön Ez a keresés így tehát lassú A GBF/DIME modell alkalmas tehát postai címekkel meghatározott adatok térképi helyének beazonosítására. Az eljárás eredményeképpen azok térképen megjeleníthetők, a továbbiakban már a rendszer saját adataiként kezelhetők (pl. közlekedési balesetek típus szerinti ábrázolása a várostér- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 88 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adattárolás használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 89 | ► Liget u. képen lehetővé teszi a közlekedés ezt figyelembevevő átszervezését, veszélyzónák azonosítását és megszüntetését átépítés vagy forgalomszervezés átalakítása révén.) Fenti eljárást vagyis postai címek koordinátákkal történő összekapcsolását is a térinformatikában geokódolásnak nevezzük. Fenyőszer 33 31

utca Istvánkirály 321 sugárút 322 44 42 utca Liget utca utca Láda Istvánkirály Utcanév Utcatípus Bal old. házszám Jobbold. házszám Kezdőcsomópont Koordináták Végcsomópont Koordináták Tölgyfa sugárút sugárút Juhar Dinnyés utca Istvánkirály sugárút 31-33 42-44 321 155000- 232000 322 156000- 234000 8.6 ábra A GBF/DIME modell A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 89 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térbeli lekérdezések használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 90 | ► 9. Térbeli lekérdezések Térbeli lekérdezések alapvetően lehetnek 2D-s illetve 3D-s modell vizsgálatára kiterjedők. Kérdéseinket természetesen feltehetjük mind az attribútumadatokra megfogalmazott feltétellel vagy feltételsorozattal, mind a térbeli feltételre vagy feltételekre vonatkozóan, illetve mindkét

"irányból" felváltva. Keressük azokat az önkormányzati ingatlanokat amelyek nem beépítettek, területük bizonyos értékhatárok között van és a városközponttól nincsenek messzebb, mint egy meghatározott távolság. Az itt példának említett vizsgálat egy része az attribútumtáblából (Melyek az önkormányzati ingatlanok? Ezek közül melyeknek a területe felel meg az előírtaknak?), másik része a térbeli adatokból vagyis a térképről (Melyek azok, amelyek nincsenek messzebb a városközponttól mint.?) nyerhetők Arra a kérdésre, hogy melyek a "nem beépítettek", kaphatunk választ a táblázatból is (ha van ilyen adat), de megválaszolhatjuk a térbeli modell vizsgálatával is (Melyek azok a telkek amelyek az épületek fedvényével metszésbe hozva negatív eredményt adnak?). A vizsgálat végeredménye egyrészt a leválogatott ingatlanok adatai táblázatosan, másrészt az ingatlanokat a feltüntető térkép. Vizsgálat

célja lehet egy statisztikai kiértékelés: A település mely részén várható a kutak vízének romlása, ha ezen a ponton keletkezik egy szennyezőforrás és ez a lakosság hány százalékát érinti? A szennyezőforrás helyének és várható terjedésének meghatározása egy poligont eredményez, amely a község térképével fedésbe hozva mutatja a fertőzött terület és az ingatlanok metszését. Ezen ingatlanok lakosai érintettek elsősorban, ez a lakosság hány százaléka, mekkora területet kell ellátni vezetékes vízzel, ez mekkora összeg, mibe kerül a szennyezőforrás eltávolítása stb. Egyes vizsgálatok azonban csakis valódi 3D modelleken végezhetők. Besugározható-e megfelelő minőségben az adótorony bizonyos körzete akkor, ha a torony antennája ebbe a tengerszintfeletti magasságba kerül? Hogyan változik a helyzet, ha a magasságot növeljük? A kérdések megválaszolása egy raszteres térmodellnek egyszerű rutinfeladat, melynek

eredménye egy-egy fedvény a besugárzott területek ábrázolásával. Vektoros modellen a számítás nehezebben megoldható, itt tehát a rasztermodell előnyösebben használható. Mekkora az itt folyó patak vízgyűjtőterülete, mekkora vízhozam várható egy adott időtartamú és intenzitású eső után? Mennyi idő alatt folyik le az A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 90 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térbeli lekérdezések használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 91 | ► adott mennyiségű csapadék? A vízgyűjtőterület elhatárolása a domborzatmodell vizsgálata révén lehetséges. A patak egy keresztmetszetéből kiindulva keressük azokat az elemeket, amelyek felé haladva az emelkedés folytonos, mígnem elérjük minden irányban a vízválasztót (Rasztermodell esetén ez egy 3x3 cellából álló ablak segítségével

történik, amelynek elemeibe eső magasságértékekből következtetünk a lejtés irányára, vagyis hogy a vízgyűjtőhöz tartozik-e, vagy sem. Hasonló módszerrel történik a vízgyűjtővonalak és a lejtőkategóriák meghatározása is) A várható vízmennyiség és a lefolyás gyorsaságának számítása ezen adatok birtokában már elvégezhető. Az attribútumtábla adataira megfogalmazott kérdéseinket a szabványos lekérdezési nyelv segítségével tehetjük fel. Ezek a kérdések leggyakrabban valamilyen logikai feltétel megfogalmazásai (pl. keressük azokat az épületeket, amelyek beépített területe 300 négyzetméternél nagyobb A keresés az épületek adattáblázatában történik, a feltétel megfogalmazásával: [area > 300]). Összekapcsolhatjuk feltételsorozatunkat "és", "vagy", "nem" kitételekkel, válogathatunk a más keresések eredményeképpen már kiválasztott objektumok közül Bizonyos adatok, melyekre

szükségünk lehet nem találhatók az adatbázisban, ezeket vagy számolni, vagy mérni kell. Mérni lehet pontok távolságát, egy sokszögvonal hosszát, kaphatunk tájékoztatást arról, hogy az általunk bejelölt körzet mekkora területű stb. Statisztikai elemzést kérhetünk az általunk kijelölt objektumok kívánt adatairól (összes érték, átlagos érték, legnagyobb, legkisebb érték, szórás, illetve ugyanezen mennyiségek értékeit összehasonlításul az egész adatbázisra vonatkozóan.) Ha szigorúan vizsgáljuk a GIS feldolgozási - elemző műveleteit úgy arra a következtetésre juthatunk, hogy tulajdonképpen valamennyi művelet valamilyen formában lekérdező művelet, esetleg olyan segéd művelet, mely valamely lekérdezés végrehajtását hivatott elősegíteni. Az, hogy az eredményeinket gyakran csak nagy számú műveletsor eredményeképpen nyerjük az elvi és implementációs adatmodell túlzott egyszerűségével magyarázhatjuk. Amint

arról már szóltunk, ha összetett adatmodellt alkalmazunk objektum orientált implementációban, úgy a rendszer felépítését az adatbázis létrehozásakor kell elvégeznünk, ha az adatmodell egyszerű akkor a bonyolult struktúrák létrehozását a GIS műveletek segítségével végezzük. A fentiekből következik, hogy bonyolult adatmodell egyszerű lekérdezést, egyszerű adatmodell bonyolult lekérdezést eredményez. Mivel a gyakorlatban működő rendszerek többsége egy- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 91 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térbeli lekérdezések használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 92 | ► szerű adatmodellel dolgozik nem kerülhetjük meg, hogy a bonyolult lekérdezés eszközeit is megismerjük. Már itt el kell azonban mondanunk, hogy a szoftver által rendelkezésre bocsátott eszközök többféle

csoportosításban és sorrendben is aktivizálhatók ugyanazon cél elérése érdekében. Nincs általános szabály, hogy egy konkrét feladatot milyen utasítások milyen sorrendjével lehet optimálisan megoldani. Ezért jelent minden újabb gyakorlati feladat komoly kihívást a feladatot algoritmizáló GIS szakembereknek. Azt elkerülendő, hogy a típus feladatokat minden alkalommal újból és újból meg keljen oldani a rendszerek jelentős része rendelkezik olyan makro nyelvvel, mely segítségével az utasítások egymásutánjából komplex megoldó programokat lehet létrehozni. A makronyelvek használatára egy későbbi fejezetben adunk példát. Az egyszerű lekérdezések alapvető eszköze a SELECT utasítás, illetve annak különböző módosulásai. A SELECT utasítás segítségével megadva a kérdéses táblát és a keresett oszlopnevet lekérdezhetjük azokat a mezőtartalmakat, melyek kielégítik a megadott logikai feltételeket. Ezzel az utasítással

lekérdezhetjük például, a Biztosító Társaság adatbázisából azok adatait akiknek a kérdéses biztosító területi igazgatóságán árvízbiztosítása van. Ez a lekérdezés azonban csak annyiban térbeli, amennyiben a területi igazgatóság meghatározott közigazgatási - területi egység határokon belül végzi a biztosítási tevékenységet. Az adott lekérdezés akkor válik térbelivé, ha a rendszer azt is le tudja válogatni, hogy a biztosítottak közül kik laknak pl. árvíz veszélyes területen Szintén térbelivé válik a lekérdezés, ha pl. arra vagyunk kíváncsiak, hogy kik azok a lakók, akik egy építendő benzinkúttól 500 m. távolságon belül laknak. Demográfiai kutatókat érdekelheti, egy átlagosnak tekinthető tájegységben az 1 km2-re eső lakosok száma. Hasonlóképpen térbeli a lekérdezés, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen szerelvények találhatók egy megadott koordinátájú aknában. A fenti kérdésekre a

közönséges SQL csak akkor tudna válaszolni, ha a kérdezett jellemzők megtalálhatók volnának a táblázat valamelyik oszlopában. Bár ez például az akna koordináta vagy az ingatlan ártéri helyzete vonatkozásában elképzelhető, a másik két példában szereplő térbeli jellem- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 92 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térbeli lekérdezések használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 93 | ► zők semmiképpen sem tárolhatók attribútumként. Általános megoldásként az SQL térbeli kiterjesztése szolgál. A térbeli kiterjesztés azt jelenti, hogy kiegészítjük a kérdést az érdeklődésre számottartó hely leírásával. Míg maga az SQL többé-kevésbé szabványos a térbeli kiterjesztése erősen szoftverfüggő. Ezért az ismertetést egy lehetséges fiktív megoldás segítségével

végezzük A térbeliséget a WITHIN (belül) kulcsszóval érhetjük el, melynek paraméterében megadjuk hogy a keresést milyen idomon belül végezzük (pl. p=zárt sokszög, c=kör, w=téglalp, t=pont b=védőövezet, n=hálózat, stb). Ezután meg kell adnunk a paraméterek input formáját (s=képernyő, k=billentyűzet), majd az adott keresési idomhoz tartozó paramétereket. Például, ha az önkormányzat rendelkezik egy olyan táblázattal, mely tartalmazza többek közt a lakók nevét, címét, biztosítójuk nevét, biztosításuk fajtáját és arra kíváncsi, hogy a gázrobbanás 300 m-es körzetében található lakók rendelkeznek e biztosítással pl. a HUNGARIA biztosítónál, úgy a lekérdezést a következőképpen hajthatja végre: SELECT NÉV, CÍM, BIZTOSÍTÁS, BIZTOSÍTÓ, JÖVEDELEM FROM NYILVÁNTARTÁS TAB, I KER COV WHERE BIZTOSÍTÓ=HUNGARIA AND BIZTOSÍTÁS=LAKÁS WITHIN C, CP=S, R=300; Képzeljük el, hogy fiktív szoftverünk két képernyős

üzemmódban fut, az alfanumerikus képernyőn megjelennek a bebillentyűzött utasítások míg a grafikus képernyőn az I KER COV azaz az első kerületet ábrázoló réteg. Ezután az alfanumerikus képernyőn megjelenő prompt azt kéri, hogy jelöljük ki a kurzorral a kör középpontját. Miután ez megtörtént a grafikus képernyőn megjelenik a keresési kör, valamint a megtalált objektumok színezett (esetleg villogó) képe, az alfanumerikus képernyőn pedig a megkívánt lista. Ha példánk esetében csak egy személy felel meg a lekérdezés kritériumainak, úgy pl. a következő listát kaphatjuk: Kiss Katalin, FRANKLIN 3, TO3, HUNGARIA, 32000; ahol T03 a kérdéses lakásbiztosítás kódja. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 93 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Térbeli lekérdezések használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 94 |

► 9.1 ábra - térbeli keresés a grafikus képernyőn A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 94 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatok minősége a térinformatikai rendszereken használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 95 | ► 10. Adatok minősége a térinformatikai rendszereken Térinformatikai rendszerek felépítésének és működésének módja meghatározza azt, hogy velük milyen vizsgálatokat végezhetünk. De hogy ezek a vizsgálatok mennyire megbízhatók, azt elsősorban a rendszerbe bevitt adatok minősége, pontossága határozza meg. Adat - térinformatikai rendszerre - kétféleképpen kerülhet, elsődleges és másodlagos forrásból. Elsődleges adatbevitelnek nevezzük azt az eljárást amikor az adatokat a rendszer létrehozásához gyűjtjük vagy mérjük, azokat egyéb célra eddig nem használtuk. Az adatok ekkor

adatgyűjtőből közvetlenül, vagy egyéb módon, manuális adatbevitel révén kerülnek a rendszerbe. Másodlagos adatbevitel a már meglevő adatok (grafikus vagy leíró) átvétele egyéb rendszerekből. Általában ilyenkor szükség lehet az adatok konvertálására, vagyis a rendszer számára értelmezhető formátumba alakítására Az adatok vizsgálatának szempontjai: -az adatok eredete (mely szervezet mikor, milyen céllal és eljárással gyűjtötte) -geometriai pontossága -tartalmi pontossága -logikai konzisztenciája (ellentmondás-mentessége) -teljessége (szerepel-e minden kiválasztott objektum) -aktualitása (megfelelnek-e a jelenlegi állapotnak) 10.1 Adatforrások Grafikus adatok nyerésének elsődleges forrásai: Geodéziai felmérés. Ez az eljárás biztosítja az adatok legnagyobb geometriai pontosságát, térbeli adatokat biztosít. Hátránya, hogy a felmérés drága, emellett hosszabb időt vesz igénybe. Csak akkor érdemes vele foglalkozni, ha a

felmérés egyúttal egyéb célokra is felhasználható (műszaki nyilvántartás, közműfelmérés, új nyilvántartási térkép létrehozása). 3D szkennelés Mesterséges holdakon alapuló pontmeghatározás vagy GPS (Global Positioning System). Földünk körül keringő mesterséges A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 95 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatok minősége a térinformatikai rendszereken használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 96 | ► holdak által kibocsátott jelek segítségével egy földi vevőberendezés helyét meg tudjuk határozni. Az adatgyűjtéshez e pontok alapadatul szolgálhatnak (pl útadatok gyűjtése mozgó járművel, hajók, repülőgépek, egyéb járművek navigálása stb) Fotogrammetriai felmérés egyidejűleg szolgáltathat geometriai és attribútum adatokat. A geometriai adatok mérése a

felvételekből összeállított térmodellen történik, de alkalmasak ezek a modellek egyéb információk gyűjtésére is (pl. az erdőterületekből a fenyvesek lehatárolására stb) A nyert adatok lehetnek vektoradatok, raszteradatok, azok ortofotóvá alakíthatók, belőlük valódi térmodell állítható elő). Előnye, hogy az egész modell területén homogén megbízhatóságot biztosít, viszonylag olcsó, lehetővé teszi a topológiai modell közvetlen felépítését, gyorsan sok adatot szolgáltat. Hátránya az időjárástól való függés, takart területek kiértékelhetetlenek így kiegészítő mérésekre lehet szükség, drága kiértékelő eszközöket és speciális szakértelmet igényel). Távérzékelés a fotogrammetriához hasonlóan a vizsgált területről készített felvételek kiértékelésén alapul. A felvétel azonban nagy magasságból készül (műholdról), ennek megfelelően kiterjedése és felbontása is más. Bár geometriai adatok

kiértékelésére is alkalmas, igazi alkalmazási területe mégis inkább a leíró adatok gyűjtése. Ezt a célt az úgynevezett különböző radiometriai felbontású (a fényhullámok különböző hullámtartományára érzékenyített) felvételek kiértékelésével érik el. A felvételek összehasonlításával színek elemzésével következtetni lehet az élővilág állapotának változására, felszín alatti képződményekre, a környezet állapotára stb. Másodlagos adatforrások a már rendelkezésünkre álló térképek. Ezeknek széles köre áll rendelkezésünkre, de együttes felhasználásuk számos problémát okoz. A térképek különbözhetnek tartalmi szempontból, méretarányukban, vetületi rendszerükben, fizikai állapotukban Térképek geometriai feldolgozásának egyik eszköze a digitalizátor. Ez a berendezés egy olyan asztal, melynek felszíne alá egy hálót építenek. Ennek a hálónak és a felette mozgatott indukciós tekercs (kurzor) a

segítségével a pontok helyzetére vonatkozó információt kapunk Az információ első lépésben a tekercs helyzetének síkkoordinátája az asztal koordinátarendszerében, melyet aztán számítással a térképi koordináterendszerbe transzformálunk. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 96 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatok minősége a térinformatikai rendszereken használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 97 | ► A digitalizáló asztalra erősített térkép pontjai ilyen módon egyenként megjelölhetők, a pontok egyenesekkel vagy ívekkel összeköthetők, ezzel kialakul a feldolgozandó térkép megfelelője digitális állomány formájában. A térkép és az asztal koordinátarendszere közötti kapcsolatot legalább két ismert pontra való rámutatás és azok koordinátáinak bevitele biztosítja. E két pont elegendő arra,

hogy a koordinátarendszerek közötti eltolódást, elforgatás mértékét, valamint a méretarány-különbséget a rendszer számolni tudja Digitalizáló táblák sokféle kivitelben készülnek (más elven működők is vannak), és más-más pontosságot biztosítanak. Ennek jellemzésére kétféle adatot szoktak emlegetni, az egyik a felbontóképesség, vagyis az a legkisebb távolság, amelyet a gép még egymástól eltérő külön pontként érzékel, a másik a pontosság, amely az előzőnek 4-5-szöröse, a kurzor helye megállapításának megbízhatósága az asztal bármely pontjára vonatkozóan. A forgalomban lévő asztalok pontossága néhány tizedmillimétertől 005mm-ig terjednek Az eszközök tehát biztosítják a térképek megfelelő megbízhatóságú feldolgozását (ez természetesen függ azért a feldolgozást végző személytől is), de nem biztos, hogy maguk a térképek képesek képviselni azt a pontosságot amelyet elvárunk tőlük. A

térképek adathordozója leggyakrabban papír, mely idővel változtatja méretét (általában a száraz levegő miatt zsugorodik), ráadásul nem minden részén azonos mértékben és nem minden irányban azonos mértékben. Ezek a változások adatbeviteli hibát okoznak, ha nem vesszük figyelembe a térkép feldolgozásánál. Ilyen esetben tehát nem elég két azonosító pont adatainak bevitele, legalább három, de lehetőleg még több (nem egy egyenesbe eső) azonosítható pont szükséges a kalibráláshoz. Az átszámítást különböző matematikai eljárással végezhetjük (ortogonális, Helmert, affin transzformáció) a célnak megfelelően Digitalizált állomány általában megkívánja az adatok utólagos javítgatását (pl. az épületek derékszögűsítése, vagyis az esztétikailag zavaró pontatlanságok eltüntetése), esetleg kiegészítését (az esetleg már az eredeti térképen is hiányzó részletek pótlását), az eredeti térkép hibáinak

rendezését (szelvénykereteket metsző vonalak gyanús iránytörése). Mindezen hibák javítása után következik a topológia kialakítása A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 97 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatok minősége a térinformatikai rendszereken használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 98 | ► Térképek automatizált bevitelének eszköze a szkenner. Az eszköz a jól felszerelt irodák ismert tartozéka, a térképekhez alkalmazott szkennerek azonban nagyobbak, képesek egész térképlapok feldolgozására. Az eljárás során egy előre beállított felbontásban soronként letapogatjuk a térkép felületét. Az eredmény első lépésben egy raszteres állomány, melyet szükség szerint tovább feldolgozhatunk A felbontást általában 0.025-005mm -re állítják, ez biztosítja a megfelelő részletességet, nem növeli

viszont feleslegesen nagyra az adatállomány méretét. A szürkeségi fok értékének beállítása kísérletezés eredménye, függ a térkép állapotától, a szennyeződések jellegétől A munka előkészítése a térkép megtisztításával kezdődik, az adatbevitel után a további feldolgozás szükséges. Ilyenkor tüntetjük el a még megmaradt szennyeződéseket, ha szükséges végrehajtjuk a vektorizálást. Az így kapott vektoradatok esetleg javításra szorulnak (folytonossági hiányok pótlása), csak ezután kerül sor az objektumok elhatárolására, és a topológia kialakítására Egyéb digitális állományok átvétele egyre gyakoribb másodlagos adatnyerési eljárás. Egyre több olyan digitális alaptérkép áll rendelkezésünkre, amely alkalmas lehet térinformatikai rendszer alapjának. Ezen állományok a rendszer saját formátumába konvertálva kiegészíthetők a szükséges saját adatokkal, így az adatbázis felépítésének ideje és

költsége nagymértékben csökken. 10.2 Geometriai pontosság A geometriai pontosság a geodéziai, fotogrammetriai, távérzékelési gyűjtése során jelentkező probléma. A hagyományos geodéziai mérési módszerek olyan ellenőrzéseket tartalmaznak, melyek a mérés és a számítás során, azok hibáit ismerve, képesek a hibaterjedés törvényszerűségei alapján megadni a geometriai pontosságot. A GPS és a távérzékelés felhasználása geometriai adatok nyerésére is a méretarány, a mérési módszer és a mérőeszköz függvénye. Ezeknek szoros összhangban kell lenni A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 98 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatok minősége a térinformatikai rendszereken használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 99 | ► 10.3 Tartalmi pontosság Az adatok tartalmi pontosságát csak egy jól körülhatárolt

felelősségi rendszer kidolgozásával lehet biztosítani. Egy önkormányzat vagy régió által működtetett térinformatikai rendszer nagyon sok adatgazdától kapja az adatokat, ezek hitelesítése különböző szerződésekkel rögzített kötelessége az adatok kezelőjének, előállítójának. 10.4 Logikai konzisztencia (ellentmondásmentesség) Ezt a kérdést különféle beépített logikai elemzők is tudják figyelni, de igazán az adatok tulajdonosai közti együttműködés hozhat létre egy olyan egységes minőségbiztosítási rendszert, mely az esetleges ellentmondásokat képesek kiszűrni. A többféle hasonló adatállomány közti eltérések kiküszöbölése érdekében ki kell jelölni a rendszernek azt a résztvevőjét, aki tevékenységi körének megfelelően a leghitelesebb adatállományt biztosítja 10.5 Teljesség (szerepel-e minden kiválasztott objektum) Az erre a kérdésre adott válasz körülbelül a tartalmi pontosságról közölt

gondolatokkal azonos lehet. 10.6 Aktualitás (megfelelnek-e a jelenlegi állapotnak) Fontos az adatbevitel kezdetének időpontját rögzíteni, valamint az utolsó módosítás időpontját feltüntetni. Így az aktualitás bizonyos adatcsoportok számára ellenőrizhető. 10.7 Az adatbázisok létrehozásának lehetséges hibaforrásai A lehetséges hibaforrásokat Bernhardsen (1992) az alábbi három csoportban foglalta össze: 1./ A térinformációs rendszerben végzett műveletektől független hibaforrások A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Vissza ◄ 99 | ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatok minősége a térinformatikai rendszereken használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 100 ► 2./ A térinformatikai rendszerben végzett műveletekből adódó hibák 3./ Módszerhibák 1. a/ A mérések hibái lehetnek a műszerhibák, adódhatnak a mérési

eljárásból és a mérések körülményeiből b/ A meglevő térképek hibái eredhetnek a térképkészítés hibájából, keletkezhetnek a térképpel végzett valamilyen művelet során (pl. nagyítás, másolás) c/ A valóság megváltozása vagyis a térkép elavulása eredhet a meglevő objektumok tulajdonságainak módosulásából, új objektumok létrejöttéből. d/ Az adatnyerés nem megfelelő kiterjedése vagy élessége. 2. a/ Az adatbevitel hibái a digitalizálási hibák és az attribútumadatok bevitelének hibái. b/ Az adattárolás hibáinak oka lehet az adattároló hibája vagy az adatok nem megfelelő élességű tárolása. c/ Az adatelemzés és adatkezelés hibái lehetnek konvertálási (vektor-raszter, raszter-vektor), generalizálási (egyszerűsítési), interpolálási, adatelemzési hibák, keletkezhetnek az osztályok kombinálása, az átfedések vizsgálata során. d/ Az adatközlés hibái a plotterek hibájából illetve az adathordozó anyag

(papír) hibájából erednek. 3. Módszerhibák közé soroljuk az adatgyűjtési hibákat, a területek közötti bizonytalan határokat, az objektumok és osztályok nem megfelelő definiálását, a megfelelő szakismeret nélküli adatgyűjtést. 10.8 Generalizálás és térképabsztrakció A számítógépen ábrázolt tér megjelenítésének méretaránya bár elvileg korlátlan (zoom technika), alkalmazása mégsem célszerű. Hasonlítsunk össze két egyazon területről készült különböző méretarányú térképet. A nagyobb méretarányú térkép sokkal több részletet tüntet fel ugyanazon objektumra vonatkozóan mint a kisebb méretarányú, vagyis jobban közelíti a valóságot. Ennek a térképnek a digitális megfelelője is nagyobb állományú. Nagyobb terület egybefüggő vizsgálata esetén a számítógépbe töltendő állomány ebben az esetben igen nagy lehet ami lelas- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem

található. | Vissza ◄ 100 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatok minősége a térinformatikai rendszereken használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 101 ► sítja a vizsgálat végzését, mivel a nagy állományt a gép csak hosszabb idő alatt tudja kezelni. Ráadásul a kapott végeredmény esetleg ebben az esetben sem lesz jobb, mivel az apró részletek a kirajzolás pontosságát figyelembevéve úgysem lesznek észlelhetők. Célszerű tehát a részletesség megváltoztatása a különböző méretarányú megjelenítéseknek megfelelően. E célból két eljárást követhetünk, egyrészt különböző méretarányú térképeket a rendszerbe digitalizálva mindig a megfelelőt töltjük be a háttértárolóból, másrészt a már bentlévő részletes állományt egyszerűsítve hozzuk létre a kevesebb részletet tartalmazó kisebb adatállományt. Ez az eljárás a generalizálás. A generalizálás

tehát a felesleges részletek eltüntetése az adatállomány méretének csökkentése céljából lehetőleg úgy, hogy az alakzatok jellege megmaradjon. A gyakorlatban ennek az eljárásnak több módja alakult ki, az egyik egyszerű és gyors, de kevésbé megbízható eredményt produkál, a másik összetettebb, de lassúbb, az eredménye viszont. Fenti eljárások vonalak pontszámának csökkenését célozzák, természetesen ugyanez vonatkozik poligonokra is, de generalizálás témakörébe tartozik a poligonok számának csökkentése (összevonás) is, de a térképszelvények illesztése is eredményez bizonyos adatbázis kisebbedést. Térképabsztrakcióról beszélünk akkor, ha a meglévő térképi és attribútum állományból egy valamilyen szempontból új adatokat tartalmazó állományt vezetünk le. Az így levezetett új térkép vagy fedvény további elemzések alapját képezhetik. Új térképnek nevezhető pl. az az állomány, amelynek poligonjait

újraosztályozzuk, tetszőlegesen elhelyezkedő pontjaiból izovonalakat szerkesztettünk, vagy vektor-raszter konverziót végeztünk A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 101 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatkivitel módjai, eszközei használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 102 ► 11. Adatkivitel módjai, eszközei Térinformatikai elemzéseink végeredményei a térkép, melyen a térbeli viszonyokat ábrázoljuk, a leíró adatok táblázata az esetleges statisztikai kiértékelés számadataival együtt, valamint ezek grafikus szemléltető ábrái a grafikonok. A térkép a szükséges és kívánatos méretarányban és részletességgel ábrázolja a teret, a vizsgálat tárgyának környezetét, benne az új, az elemzés során keletkezett objektumokat. Célunknak megfelelően kiemelésekkel a szemleltetést áttekinthetőbbé, könnyebben

érthetővé tudjuk tenni, ehhez segítségünkre vannak azok az eszközök amelyeket a térinformatikai rendszer kínál (színek megválasztása, vonal- és felületi mintázatok, jelkulcsi jelek színezéssel vagy nagyságukban eltérően megjelenítve, irányok jelzése stb.) A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 102 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatkivitel módjai, eszközei használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 103 ► 11.1 ábra A grafikus megjelenítés eszközei A lehetőségek biztosítják a úgy a kétdimenziós mint a háromdimenziós ábrázolást. Kétdimenziós adatok térképszerűen jeleníthetők meg képernyőn vagy papíron. A papírtérképek előállítására ma már a színes és fekete-fehér plotterek vagy printerek széles választéka áll rendelkezésünkre Ezek műszaki megoldásai és ára ugyan különböző és

alkalmazási körük is némileg eltérő (egyes plottereket inkább csak vonalas műszaki rajzszerű térképek kirajzolására fejlesztettek, mások alkalmasak a foltszerű ábrázolásokra, nagyobb felületek "festésére"). A kitűzött célt szem előtt tartva tájékozódás után minden felhasználó ki tudja választani a számára leginkább megfelelő, gazdaságos megoldást. Plotterek esetén figyelembe kell venni a pontosságot, ami tollas plotterek esetén az úgynevezett visszaállási pontossság, vagyis az az érték, amilyen maximális hibával áll vissza a toll egyazon koordinátával megadott pont fölé Tintasugaras plottereknél jellemző érték a felbontás (DPI, draft per inch), vagyis hogy hány különálló pontot képes ábrázolni egy inch-nyi távolságon (1inch=25.4mm) Valamennyi eszköznek van rajzmérete (A0, A1, A3 stb), egyes eszközök azonban képesek ezt meghaladó méretű (hosszabb) rajzok egy tömbben való kirajzolására is.

Háromdimenziós rajzok megjelenítése a hagyományos térképes megoldásokon kívül (szintvonal, kótált pontok), a rendszer képességeinek függvényében esetleg perspektivikus ábrázolással is lehetséges, természetesen a takart részek eltüntetésével, esetleg a domborzati idomok kiemelését elősegítő megvilágítás és árnyékolás hatásait kihasználva. Ezek a megoldások A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 103 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Adatkivitel módjai, eszközei használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 104 ► papíron is megjeleníthetők, de léteznek olyan 3D-s megjelenítések is, amelyek valódi térbeliség látszatát keltik, ezzel nagyobb hatást fejtenek ki a szemlélőre. Képernyőn való valódi térbeli ábrázolás akkor lehetséges, ha a szemlélő két szemével az ugyanazon térbeli alakzatról

különböző szemlélési pontokból készített perspektív képeket lát egyidejűleg. Ha a szemlélési pontok helye megfelel a szemlélő szembázisának (két szeme távolsága), akkor valódi térbeli képet lát. Ha ez a távolság nagyobb, az alakzatot "túlplasztikával" látja, ha kisebb, akkor nem jön létre a térmodell. A cél tehát az, hogy egyazon képernyőn két némileg különböző képet lássunk, de egyiket csak az egyik, másikat csak a másik szemünkkel. A hagyományos megoldás a kiegészítő színek és ennek megfelelő kétszínű szemüveg alkalmazása (anaglif eljárás). Jobb minőségű térmodellt lehet előállítani azonban polarizált fény és szemüveg segítségével. A monitor gyors egymásutánban felváltva előállítja a két képet. A monitor elé helyezett folyadékkristályos szűrő ugyanilyen gyakorisággal hol vízszintes, hol függőleges polaritású fényt enged át, amely a szemlélő szemüvegének két (egyik

vízszintesen, másik függőlegesen polarizált) polárszűrőjére érkezve azon csak akkor tud áthaladni, ha polaritása megegyezik a lencse szűrőjének irányával. Így az egyik szem csak az egyik, másik szem csak a másik képet látja, a szemünk tehetetlensége miatt folytonosnak tűnő képből tudatunkban létrejön a térbeli ábra. Szöveges állományok, táblázatok kimeneti eszközei a jól ismert printerek, melyek minősége és nyomtatási sebessége rohamosan nő, de a jó minőségű nyomtatás feltétele ma már a megfelelő papír is. Statisztikai elemzések eredményeinek szemléletes ábrázolásai a grafikonok, egyes térinformatikai rendszereknek ezek előállítására saját eszköztáruk van, mások csak a speciálisam e célra fejlesztett szoftverek segítségét veszik igénybe az adatok exportja útján. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 104 ► Geoinformatika III. A

dokumentum Tárgymutató Szabványosítási törekvések használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 105 ► 12. Szabványosítási törekvések A GIS az információ technológiai szakterület szerves, de egyelőre még nem nagy volumenű alkotóeleme. Ebből következik, hogy a térinformatika fejlődésére jelentős hatást gyakorolnak a hardver és szoftver szabványok illetve szabvány jellegű megoldások, ugyanakkor a GIS egyelőre nem meghatározó az általános információ technológiai trendek kialakításában. Az utóbbi néhány évben az információ technológiában talán a legdöntőbb hardver fejlődés a nagysebességű belső (intranet) és világméretű (internet) hálózati rendszerek és a működésükhöz szükséges szabványos hálózati protokollok rohamos térhódítása, illetve az ehhez a felépítéshez alkalmazkodó osztott hálózati architektúrák és az ezt kiszolgáló szabványos adatelérési

specifikációk mint például az OMG (Object Management Group) CORBA (Common Objet Request Broker Architecture), vagy a Microsoft OLE/COM kialakulása volt. Hasonlóképpen fontos fejlemény volt a Pentium PC munkaállomások és a rajtuk futó 32 bites Windows operációs rendszerek döntő túlsúlyának létrejötte. A GIS felhasználók számára talán nem volt ennyire mutatós, de a szoftver fejlesztők számára legalább ennyire fontos változás volt az objektum orientált paradigmán alapuló programozási nyelvek (JAVA, C++) uralkodóvá válása, illetve a kereskedelmi, objektum orientált adatbázis kezelő rendszerek megjelenése. Ezekre az általános trendekre a ma készülő térinformatikai szabványoknak természetesen figyelemmel kell lenniük, de a régebbi szabványoktól nem várható el ugyanakkor, hogy előre lássák a jövőt. Ezzel is magyarázható, hogy a GIS szabványokat karban kell tartani és időről időre új verziókat kell belőlük

megjelentetni. Rátérve a GIS szabványokra azt kell mindenek előtt megnéznünk, hogy mit is kell tulajdonképpen szabványosítani. 1. Elsődlegesen specifikálni kell a támogatott adatmodelleket; 2. Meg kell határozni a támogatott dátumokat és vetületi rendszereket; 3. Specifikálni kell a földrajzi entitásokat; 4. Rendelkezni kell a pontossági, megbízhatósági követelményekről; 5. Elő kell írni a metaadatok tartalmát és formáját; A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 105 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabványosítási törekvések használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 106 ► 6. Rögzíteni kell a térbeli adatok kódolási sémáját; 7. El kell dönteni, hogy a szabvány milyen formában kerüljön megírásra; 8. Össze kell állítani és meg kell határozni a támogatott archív adatállományokat Az adatmodellekről

már viszonylag részletesen szóltunk a korábban. Kívánatos, hogy a szabvány minél több adatmodellt specifikáljon olyanképpen, hogy ugyanaz az adat több szinten is átvihető legyen, pontosabban a magasabb szintű adat alacsonyabb modellben is kezelhető legyen az egyszerűbb GIS rendszerekben. A referencia rendszerekről szintén szóltunk. Lényeges, hogy a szabványos rendszerek mellett a szabvány biztosítson eszközöket a felhasználó által definiált referencia rendszerek kezelésére, e mellett tartalmazzon adatokat a diszkrét földrajzi referenciák fogadására is. Valamilyen formában meg kell határozni a földrajzi entitások listáját és az egyes entitások reprezentálására szolgáló objektumokat. Talán ez a pont a szabványosítás legnehezebb része, mivel számos szakterület térbeli fogalmait kell egyeztetni és ujradefiniálni. A pontosságot (élességet) és a megbízhatóságot szorosan kapcsolni kell az entitások reprezentációjához. Ez

magyarul azt jelenti, hogy például egy épületet (földrajzi entitást) több objektum típus és azokon belül több objektum fajta is reprezentálhat annak a függvényében, hogy milyen pontosak a kérdéses geometriai vagy leíró adatok. Ezt a követelményt a szabványok egyelőre nem elégítik ki, és a pontossági adatokat rendszerint metaadatként kapcsolják az állományhoz. A metaadatok szabványosítása az alapfeltétele a nemzeti földrajzi infrastruktúra kialakításának, ugyanis a felhasználók a szabványos metaadatok segítségével tudják kiválasztani a rendelkezésre álló archív térbeli adatokból a számukra szükségest és eldönteni, hogy a kiválasztott adatok mire használhatók. Ha nem minden metaadat felel meg a feladat szabta igényeknek ezek alapján lehet eldönteni, hogy milyen kiegészítésük szükséges A kódolási séma rögzítése a fájl és rekordstruktúra meghatározását jelenti. Tulajdonképpen főként ezeket a kérdéseket

tekintettük át a vektoros és raszteres formátumok ismertetésénél. Az első térbeli adatátviteli szabványok döntően ezeknek a kérdéseknek a specifikálásával foglalkoztak Az objektum orientált paradigma terjedése kézenfekvővé teszi, hogy a térbeli objektumokat az öröklődés és beskatulyázás elveinek megfelelően osztályok illetve alosztályok tagjaiként határozzák meg. Így lehetővé válik, A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 106 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabványosítási törekvések használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 107 ► hogy a közös jellemzők és módszerek csak egyszer kerüljenek megírásra. Az ERDAS .img fájlok esetében például az osztályokat (típusokat) C nyelvű struktúrákként határozták meg leegyszerűsítve az író/olvasó programokat író fejlesztők munkáját Arra is

lehetőség van, hogy az egész specifikációt valamely objektum orientált adatleíró nyelven készítsék Ilyen nyelv pld. az EXPRESS és ezen a nyelven specifikálták a magyar térbeli adatátviteli szabványt. Ha már elkészült az előző szempontok figyelembe vételével a térinformatikai szabvány akkor célszerű azoknak a digitális térbeli anyagoknak a szabványosítása, melyeket az adott ország archív adatként állami eszközökből rendszeres felújítási időközökkel az ország egész területéről létrehoz. Ezek a szabványok rendszerint egy-egy termékre külön-külön készülnek (ld pld a Digitális Földmérési alapTérkép, DFT szabvány), de elvileg átfogóbb megoldást eredményezhet, ha minden állami terméket egy szabványban foglalnak össze. Bármilyen bontásban is készül ez a termék szabvány konzekvensen alkalmaznia kell a térinformatikai szabvány specifikációit Megírására tulajdonképpen azért van szükség hogy bemutassa, hogy

a kérdéses termék a térinformatikai szabvány specifikációiból (entitásaiból, osztályaiból) mit tartalmaz. 12.1 A digitális földmérési alaptérkép szabványosítása A digitális földmérési alaptérkép szabványosítása a következő témákat öleli át: 1. A digitális földmérési térkép alapjai Ez ma Magyarországon az EOV rendszer, mely redukált hengervetület. Alapfelülete az IUGG GRS 1967 forgási ellipszoid, adatait a Geodéziában már tanultuk. A földmérési térképek az Egységes Országos Térképrendszer EOTR által használt térképek (földmérési alaptérképek 1:1.000, 1:2000, 1:4000, ezek átnézeti térképei 1:4000 és 1:10.000, földmérési topográfiai térképek 1:10000 vagy kivételesen 15000 valamint a levezetett topográfiai térképek 1:10.000-nél kisebb méretarányban) 2. Az adatmodell alapelemei A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 107 ►

Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Szabványosítási törekvések használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 108 ► Alapelemek alatt az tér elemeit, attribútumait, az elemek és attribútumok adatbázisba szervezésének koncepcióját tárgyalja a szabvány. 3. A digitális földmérési alaptérkép tartalma 4. A digitális földmérési alaptérkép készítése, hitelesítése, változásvezetése és szolgáltatás 5. Jogszabályok, szabályzatok, javaslatok A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 108 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | Hiba! A hivatkozási 13. Az önkormányzatok kai igénye forrás nem található. | Vissza ◄ 109 ► térinformati- 13.1 Az informatikai koncepció célja Az informatikai rendszer koncepciójának célja, hogy egységes rendszerbe foglalja

össze az önkormányzati tevékenységek, feladatok és célkitűzések információs kiszolgálási lehetőségeit és megvalósítási kritériumait. A koncepciónak egységes, minden elemre kiterjedőnek kell lennie Az informatikai koncepció kidolgozása során az alábbi tényezők elsődlegességét kell biztosítania: − egységes rendszerben való gondolkodás − egységes rendszerbe való foglalás − közérthetőség (az informatikai rendszer fejlesztésének és alkalmazásba állíthatóságának alapfeltétele) − tervezhetőség és kiszámíthatóság (költségvetési és bevezetés-ütemezési szinten egyaránt) Az informatikai rendszer összetevői közül az informatikai koncepció szükségszerűen foglalkozik az információrendszerekkel is. 13.2 Az informatikai "PIRAMIS" alapfelépítése Az Önkormányzati informatikai rendszer alapfelépítését a következő ábra szemlélteti. Az ábrán egységes szerkezetbe foglaltuk azokat az

önkormányzati információs rendszereket, amelyek a teljes informatikai rendszer elemeit képezik. A PIRAMIS két oldalán azon elemek jelennek meg, melyek a rendszer integritását és működtethetőségét biztosítják. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 109 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 110 ► VÁROSFEJLESZTÉS STATISZTIKA TERVEZÉS VÁROSGAZDÁLKODÁSI RENDSZER VÁROSÜZEMELTETÉSI RENDSZER KÖZPONTI RENDSZER ALAPRENDSZEREK ALRENDSZEREK 13.1 ábra 13.3 Az informatikai "PIRAMIS" részei 13.31 Alrendszerek Az önkormányzati informatikai rendszer alrendszerei azok a mindenki számára hozzáférhető rendszerek, amelyek a mindennapi feladatok magasszintű ellátását teszik lehetővé, és egyidejűleg biztosítják az alaprendszerek információs

kiszolgálását. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 110 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 111 ► Az alrendszerek feladata az önkormányzati munkát végzők alapinformáció-igényének kiszolgálása, és az ehhez szükséges jogi és irodatechnikai háttér biztosítása. Az alrendszer elemei a következők: − jogszabály-nyilvántartás − helyi rendeletek és határozatok nyilvántartása − szövegszerkesztő rendszerek − táblázatkezelő rendszerek − egyéni adatbázisok − elektronikus posta − integrált irodaautomatizálási rendszer − iktatás − feladatfigyelés − stb. 13.32 Alaprendszerek Az önkormányzati informatikai rendszer alaprendszerei alapvetően két részre bonthatók, állandóan és időszakosan használt rendszerekre. Az

állandó jelleggel használt rendszerek elemei: − vezetői információs rendszer − testületi munka kiszolgáló rendszere − szakmai alapnyilvántartások Az időszakosan használt rendszerek elemei: − választások rendszerei − költségvetési beszámolók − statisztikai jelentések − jogszabályváltozás alapján történő azonnali adatszolgáltatások. Az állandó jelleggel használt rendszerek elemei közül a szakmai alapnyilvántartások színvonala alapvetően befolyásolja az önkormányzati hivatalok általános működési színvonalát, ezzel együtt az alapfeladatok ellátásának színvonalát, valamint az informatikai rendszer elfogadottságát meghatározó külső és belső elégedettségi szintet. A szakmai alapnyilvántartások elemei a következők: − igazgatási rendszer − műszaki rendszer A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 111 ► Geoinformatika III. A dokumentum

Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | − − − − − Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 112 ► vagyonkezelési rendszer szociális rendszer pénzügyi rendszer intézményi rendszer település-felügyeleti rendszer. A szakmai alapnyilvántartási rendszerek tovább bonthatók szakterületek szerint (csak példaként a teljesség igénye nélkül): az igazgatási rendszer népesség-nyilvántartás népesség elemei: anyakönyv népmozgalom választópolgárok vállalkozók egyéni vállalkozók, üzletek, kereskedők mezőgazdasági ügyek ebnyilvántartás marhalevél szőlő-, gyümölcstelepítések, fakivágások stb. szabálysértési (városrendészeti) ügyek stb. a műszaki rendszer ele- építéshatósági mei: engedélyezési eljárások (telek, köz-terület) építésrendészeti eljárások nyilvántartások útnyilvántartás alapnyilvántartás állapotnyilvántartás jelzőtáblák forgalmi

adatok leltár adatok stb. közterület nyilvántar- hatósági feladatok tás ellátása közműnyilvántartás település és egyéb területi térképek stb. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 112 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 113 ► vagyonkezelési rendszer ingatlan (bérlők, díjak, elemei: szerződések stb.) helyiség (bérlők, díjak, szerződések stb.) lakások (lakásigénylők, lakáscserék, támogatások stb.) értékpapírok stb. szociális rendszer elemei segélyek gyámügy egyebek: köztemetés ápolási ügyek beutalások stb. pénzügyi rendszer elemei könyvelés, számvitel eszköznyilvántartás pénzügyi finanszírozás adónyilvántartás és könyvelés stb. intézményi rendszer ele- önkormányzati intézmei: mények alapadatainak

nyilvántartása, önkormányzati intézmé-nyek pénzügyi adatainak nyilvántartása stb. település-felügyeleti környezetvédelem rendszer elemei: építészet egészségügy sport idegenforgalom kereskedelem kultúra és ifjúság oktatás műemlékvédelem stb. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 113 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 114 ► 13.33 Központi rendszer A központi rendszer feladata az alrendszerek kiszolgálása és integrálása egy egységes rendszerbe, az adatkapcsolatok valamint a helyi információk és adatok biztosítása. A központi rendszer kialakításának célja az alrendszerek függetlenségének biztosítása olymódon, hogy azok adatai a többi szakterület számára is elérhető, naprakész és hiteles legyen. Ezek alapján a

központi rendszer egy általános adatbázis és térképkezelő rendszer, amely paramétereinél fogva a fenti feladatokat el tudja látni. A központi rendszer több rendszerből, kiegészítő- és segédrendszerekből áll, de azokat a felhasználó szemszögéből nézve egységes rendszerbe integrálja. A központi rendszer fejlesztése illetve üzembeállítása során olyan jelentős szakmai feladatokat kell megoldania (pl. rendszerek integrálása, hálózatok összekapcsolása, adatátviteli módok kialakítása, rendszer-karbantartási elvek kidolgozása stb.), amelyek nélkül a teljes rendszer alkalmazhatatlan 13.34 Városüzemeltetési rendszer Az informatikai "PIRAMIS" negyedik szintje a városüzemeltetési rendszer, amely feladatánál fogva, mely feladatainál fogva kötődik a hivatali feladatokhoz, de már külső közreműködőket is igényel. A városüzemeltetés alapfeladata a város mindennapi életének kiszolgálása a lehető legmagasabb

színvonalon. A városüzemeltetés körébe általában a forgalomképtelen vagyon üzemeltetése tartozik, ami azt jelenti, hogy ez a vagyon gazdálkodási szempontból is jelentős súlyú. A városüzemeltetés körébe az alábbi elemek tartoznak: − közterületek, zöldterületek − tömegközlekedés − közművek − köztemetők − közterületek berendezési tárgyai − a közterületek használói − vizek, vízi létesítmények − közutak A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 114 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata − − − − | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 115 ► településtisztaság közbiztonság és tűzvédelem alapfokú nevelés és oktatás közművelődés, tudomány, művészeti tevékenység támogatása. A városüzemeltetési rendszer feladata a

városüzemeltetők, azok feladatainak és adatainak nyilvántartása, munkájuk figyelemmel kísérése és a nyilvántartási kötelezettségek ellátása. 13.35 Városgazdálkodási rendszer A városgazdálkodási rendszer elemei is szorosan kapcsolódnak az önkormányzati alaptevékenységhez, de mégis meghatározhatóan függetlenek is attól. A városgazdálkodás úgynevezett szakágai a következők: − területgazdálkodás − településfejlesztés − településrendezés − lakás- és épületgazdálkodás − vízgazdálkodás − helyi energiagazdálkodás − környezetvédelem − település-egészségügy, egészségügyi ellátás − ingatlan-, helyiség-, lakásgazdálkodás 13.36 Tervezés, statisztika Az informatikai "PIRAMIS" hatodik szintje egységes tervezési és statisztikai rendszer, amely az alsóbb szinteken keletkező, ott nyilvántartott adatokból és információkból az informatikai rendszer külső kapcsolatain keresztül

elérhető adatokból, és a statisztikai rendszer saját adataiból épül fel. A tervezési - statisztikai rendszer célja a tervezési munka támogatása, annak alátámasztása a statisztikai adatfeldolgozások eredményeivel. A statisztika lehet nominális (naturális adatokra épülő), területi eloszlást figyelembe vevő (a település térképére vetítve eloszlási gyakorisággal), öszszehasonlító (más önkormányzatok adataival), kooperatív (különbözőrendszerek együttes statisztikai kimutatásai) és előremutató (a múltbeli statisztikai adatokat felhasználva, extrapolált jövőképet alkotó). A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 115 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 116 ► A rendszer a statisztikai feladatok ellátásán túl

hatásvizsgálati elemzéseket is végez, ezzel is támogatva a tervezések pontosságát és megfelelőségét. 13.37 Városfejlesztés A városfejlesztési rendszer olyan koncepcionális, terv-előkészítési szint, amelyet az önkormányzati testületen keresztül az adott szinten jelenlévő pártok, azokon keresztül a választópolgárok befolyásolhatnak, és befolyásolnak. Szerencsés esetben itt találkozik a polgárok és politikai vezetők jövőképigénye a önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel. Amennyiben e három terület koncepciói, ezen a szinten egyensúlyba hozhatók, igényei itt találkoznak, elképzelései kiegészítik ill. támogatják egymást, akkor a helyi fejlődés ezen a területen teljes körűen biztosított A városfejlesztési rendszere elemei közül a legfontosabbak: − terület-, és településfejlesztési koncepció − gazdasági koncepciók − ipar − mezőgazdaság − kereskedelem − idegenforgalom − helyi adók −

beruházás − foglalkoztatottság − energiagazdálkodási koncepció − közlekedési koncepció − egyéb koncepciók − környezetvédelmi − egészségügyi − ifjúságpolitikai − oktatási − szociális − műemlékvédelmi − stb. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 116 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 117 ► Az egyes elemek állandó kölcsönhatásban vannak egymással, és egyik a másik megvalósulását ill. megvalósulásának színvonalát jelentősen befolyásolhatja 13.4 Az informatikai "PIRAMIS" működése A rendszer működését az önkormányzatoknál jelentősen befolyásolják és irányítják az alulról felfelé, és a felülről lefelé irányuló folyamatok. A felülről lefelé irányuló folyamatok a következők:

− utasítások − feladatok − ellenőrzési információk − statisztikai információk − tervezési paraméterek − fejlesztési paraméterek Az alulról felfelé irányuló folyamatok a következők: − alapadatok − alapinformációk − végrehajtási információk − vélemények Az informatikai rendszer állandó mozgásban van. Felülről az irányítási és vezetési információk, alulról az alapinformációk határozzák meg alapvetően. Az informatikai rendszer domináns szereplői: − a központi rendszer feletti szintek szereplői: − − − − önkormányzati testület hivatali vezetés szakterületi vezetők külső adatkapcsolati és adatszolgáltatási szerelők − a központi rendszer alatti szintek szereplői: − szakterületi vezetők − szakterületi ügyintézők − adminisztrátorok, ügyiratkezelők. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 117 ► Geoinformatika III.

A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 118 ► 13.5 Az informatikai "PIRAMIS" külső kapcsolatai A külső kapcsolatok rendszerét minden esetben a jelenlévő szereplők alakítják ki, és határozzák meg. Az önkormányzati informatikai rendszer külső kapcsolatainak egy lehetséges csoportosítási módja: − településszintű kapcsolatok − területi szintű kapcsolatok − országos szintű kapcsolatok Az egyes kapcsolati szintek szereplőit az adott településnek az államigazgatásban elfoglalt helye határozza meg (község, város, megyei jogú város stb.) A külső kapcsolati rendszer szereplői a következők: − közmű üzemeltetők − építési hatóság − földhivatalok, FÖMI − APEH − illetékhivatal − statisztikai hivatal − OSZH − műemléki felügyelőség − környezetvédelmi felügyelőség − vízügyi hivatal −

ÁNTSZ − TÁKISZ − közlekedési felügyelet − közúti igazgatóság − egyházak − lakosság − lakosság szervezetei − politikai − civil − alapítványok − stb. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 118 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Az önkormányzatok térinformatikai igénye használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 119 ► Nagyon fontos az alapadatok ill. a képzett adatok meglétével, hitelességével és naprakészségével kapcsolatos problémakör Ez ugyan nem az informatikai koncepció problematikája, hanem inkább az informatikai rendszer adatvagyon és kezelése összetevőinek feladata A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 119 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás

nem található. | Vissza ◄ 120 ► 14. Feladatok, módszerek A térinformatika elméletének és lehetőségeinek megismerése után, annak jobb megértéséhez és gyakorlati alkalmazásához nézzünk néhány példákon bemutatott vizsgálatot. A feladatok elsősorban a rendelkezésünkre álló szoftverekre alapulnak, de a cél nem e rendszerek teljeskörű megismertetése, hanem a megválaszolandó kérdések megfogalmazásának, a vizsgálat módjának, lépéseinek ismertetése. Nem felhasználói kézikönyv tehát, csupán annak szemléltetése, hogy milyen szerteágazó lehetőséghez jut az, aki tájékozott a térinformatikában. A piacon kínált szoftverek között vannak persze különbségek, de valamennyit leírni, megtanulni nem is lehet célunk. Aki munkája során alkalmazni fogja bármely rendszert, az első dolga úgyis a felhasználói kézikönyv tanulmányozása, tapasztalni fogja, hogy esetleg más környezetben, más parancsokkal, ikonokkal találkozik,

de a célját hasonló eljárások végrehajtása után éri el, és ha gondolkodásmódja e tapasztalatok alapján „térinformatikussá” válik, hamar fel fogja találni magát az adott rendszerben is. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért különválasztottuk a vektoros és raszteres rendszerek lehetőségeit és módszereit, de ez természetesen egymásba fonódhat, elég talán a vegyes megjelenítésre, valamint az adatok átalakítására utalni. Így az elmélet tanulmányozása után ez már talán megengedhető A tárgyalt anyag a leginkább elterjedt adattípusokra, feladatokra épül, úgy összeválogatva, hogy abból más adatbázisokon, másféle vizsgálatok is elvégezhetők legyenek, a módszer megfelelő kiválasztásával. A vizsgálatokhoz felhasznált szoftverek: A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A ARC/INFO és ArcView (gyártója az ESRI) TransCAD (gyártója Caliper Corporation) IMAGINE és MapSheets (gyártója az ERDAS) AutoCAD MAP

(gyártója az Autodesk) hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 120 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 121 ► A minta-adatbázisok egy része a gyártók által szállított, esetleg kiegészítve az Interneten publikált statisztikai adatokkal, más része a hazai kínálatra épülő, általunk feldolgozott példa. 14.1 Vektoros rendszerek Nézzünk először talán egy települést! Milyen vizsgálatok végezhetők egy település térképén? Az alábbi két ábrán várostérkép, illetve annak részlete látható. Bár mindkettő várostérképnek mondható, megjelenésében lényeges az eltérés Az egyik a földmérési alaptérképre hasonlít, telkeket, építményeket tartalmaz elég részletesen, a másik mindezeket mellőzve, csak a közlekedési hálózatot, annak tengelyvonalával, csomópontjaival. Miért ez az eltérés? Mert más

célra készültek. Az egyik a telkekre, épületekre vonatkozó adatokat tartalmazza, az ezekhez és hasonló térképi objektumokhoz csatolt adatok vizsgálatára alkalmas, de nem végezhető rajta a közlekedés elemzése (14.1 ábra) A másik éppen fordítva, a közlekedés elemzésére, a legrövidebb út keresésére, a szállítmányozási útvonalak optimalizálására, forgalmi adatok stb elemzésére készült, de nem tartalmazza a földrészleteket, mivel ezek a feladat megoldásához nem szükségesek (14.2 ábra) 14.1 ábra A dokumentum Tárgymutató 14.2 ábra használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 121 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 122 ► Az adatok mindkét esetben az objektumokhoz kapcsolódnak, erre utal a táblázat „Shape” mezője, de a leíró adatok rendszere között látható különbség

van. Míg a földrészlet alapú térkép adatai között semmi szabályszerűség nem található (14.3 ábra) – egyszerűen felsorolja az objektum különböző típusú adatait, – addig az utcahálózat alapú rendszer adatainak (144 ábra) van egy bizonyos törvényszerűsége. Ennek tartalmaznia kell, hogy az utca mely csomópontok között található, mi az útszakasz azonosítója, tartalmaz egy hosszúság jellegű adatot, és ha más feladatra is alkalmassá akarjuk tenni, akkor forgalmi adatot, vagy a végigjárásához szükséges időt, esetleg utcanevet és a házszámozást stb. 14.3 ábra 14.4 ábra 14.2 Keresések, lekérdezések Térbeli információkra vonatkozó kérdéseinket két lehetséges irányból fogalmazhatjuk meg: 1. Térben – vagyis valamilyen módon a térképen kijelölve, 2. Attributumok alapján – vagyis a leíró adatokra megfogalmazott kritériumokkal. Mindkét esetben az eredmények (találatok) a térképen és a leíró adatok között

(attributum táblában) egyaránt jelentkeznek. Természetesen ezek a lekérdezések felváltva is végezhetők, a kitűzött feladatnak megfelelően. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 122 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 123 ► 14.21 Keresés térben Nézzük a földrészlet-alapú térképünket! A várostérkép ábrázolja a telkeket, az épületeket mint felületi elemeket vagyis poligonokat, ábrázol vonalas létesítményeket pl. gázvezetéket, csatornát, távhő vezetéket, elektromos kábelt stb de vannak pontszerű objektumok is, mint a lámpák, csatorna aknák Ismert, hogy a számítógép nem a vágyainkat, hanem a parancsainkat teljesíti, így világos, hogy az első amit meg kell határoznunk, a keresés célja. Ha csak rámutatnánk a térkép egy pontjára, ott

egyidejűleg több objektum is lehet, pl. gázvezeték és telek (mivel minden ilyen vezeték valamilyen ingatlanon halad, mindegy hogy magánterület vagy köztér). Mire vagyunk kíváncsiak? Például egy vagy több épület adataira. A feladat megoldását most az ESRI ArcView 3.0 verziójú GIS szoftverével végezzük Jelezzük tehát, hogy az épület témán szeretnénk dolgozni, emeljük ki az épületek témáját a listán, ezzel meghatározzuk, hogy nem a telkek adataira, hanem az épületekére fogunk kérdezni. Nézzük, milyen adatokat tartalmaz az épületek adatbázisa! Kérjünk információt valamelyik kiválasztott épületről Mivel a kiválasztott objektum kapcsolatban van a hozzá tartozó leíró (attributum) adatokkal, azok egy listán megjelennek. 14.5 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 123 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata |

Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 124 ► 14.22 Keresés eszköze Mi lehet az az eszköz, amivel ki tudjuk jelölni a térképen a keresett objektumokat? A/ Legkézenfekvőbb talán maga a kurzor (erre a tools ikonsorból válasszuk a megfelelőt), melyet a kiszemelt objektumra állítva és az egér bal gombját megnyomva azt kiválasztottá tehetjük. Ennek látható jele, hogy maga az objektum megjelenése is változik (színe, más rendszereknél esetleg mintázata) Ugyancsak kiválasztottá válik az attributumtábla megfelelő sora (rekordja). Több elem kiválasztása is lehetséges rámutatással, ha a SHIFT billentyűt is lenyomva tartjuk a kattintással egyidejűleg. Az előbb választott kurzorral ablakot is nyithatunk, ha egy tömbben több objektumot akarunk választani, ez a választás kiegészíthető újabbakkal (SHIFT). Ez az eszköz azonban nem, vagy csak részben biztosítja a geometriailag határozott alakzatok objektumainak

kiválasztását. Nehézséget okoz például egy vagy több háztömb épületeinek kijelölése, vagy egy kijelölt pont adott sugarú körzetének vizsgálata. B/ Ezekre más eszköz áll rendelkezésünkre, a grafika. (A grafika olyan térképi rajzolat, amelyhez nem tartozik leíró adat, azaz attributum.) Az eszközök ikonsorában találjuk a grafikai objektumok szerkesztését lehetővé tevőket, egy legördülő ikonmenüben. A választhatók fekete, az adott esetben nem választhatók szürke színűek. A lehetőségek közül a legfelső pont, alatta vonal, vonallánc, téglalap, kör illetve szabálytalan zárt poligon rajzolására használható eszköz. Legyen a feladat először egy geometriailag nem szabályos tömb épületeinek kiválasztása. A választott eszköz ekkor a szabálytalan poligon. Egy sarokponttól indulva egy irányban haladva körbejárjuk az alakzatot, a polgon töréspontjait leszúrjuk, a poligon rajzolását gyors kettős kattintással fejezzük

be. Most egy grafikai objektum keletkezett (átmenetileg ráfirkáltunk a térképre), de kiválasztás még nem történt. Ha nincs több rajzolandó alakzat, akkor továbbléphetünk (A 146 ábrán a szemléletesség javítása érdekében a A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 124 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 125 ► választott területet utólag mintázattal is kitöltöttük, ez nem tartozik a grafikához!) A parancsok ikonsorából válasszuk a „Select Object Using Graphic” feliratút, vagyis most a grafika által körülzárt (metszett) objektumokat kiválasztottá tesszük. 14.6 ábra Kiválasztani csak aktív állapotú grafikával lehet, ha többet rajzoltunk, szükséges előbb a „Select All Graphics” paranccsal valamennyit aktiválni. A grafikákat határoló

téglalapok sarkaiban ilyenkor az ismert kis négyszög alakú jelek látszanak, jelezve az aktív állapotot. Hasonló az eljárás az egy leszúrt pont adott sugarú körzetével történő választáskor is, itt természetesen a körrajzoló eszközt használjuk. A kör középpontjának leszúrása után az egér gombját lenyomva tartva növeljük a kör sugarát a kívánt mértékig. A pillanatnyi sugárérték a térkép mértékegységében mérve a térkép mellett látható Természetesen előfordulhat, hogy nem tudjuk a sugár értékét pontosan a kívántra állítani, ilyenkor a grafika tulajdonságainak változtatásával az adott sugárérték beállítható, sőt ha szükséges a középpont koordinátája is pontosítható számértékek beírásával. A már felesleges, vagy véletlenül rosszul rajzolt grafikát el lehet tüntetni, ha az aktív állapotú. Rajzolás közben a rossz helyre került pontok egyenként visszatörölhetők, vagy a kész grafika

töréspontjai áthelyezhetők, törölhetők A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 125 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 126 ► C/ További kereső eszközeink maguk a térképi objektumok, sőt azok kiterjesztései is. Mely megyéket érinti a Duna folyó? (8. ábra) Melyek azok a települések, amelyek a Balatontól legfeljebb X km-re vannak? (14.11 - 14 ábra) Az első esetben azt vizsgáljuk, hogy a Duna mint objektum melyik megyével metsződik, a másodikban azt, hogy a Balaton valahány km-re kiterjesztett sávja mely településekkel esik egybe. A kiválasztás tehát egy témával történik („Select By Theme”), illetve mivel csak a Duna a téma kiválasztott eleme, azzal. A megjelenő táblában jelezzük, hogy melyik a kiválasztó téma (Folyókshp) és a kiválasztás módja

a metszés (Intersect). Új kiválasztás (New Set), nem a már kiválasztottakhoz akarunk újabbakat adni (Add to Set) és nem is csak a már kiválasztottakból akarunk néhányat kijelölni (Select from Set) 14.7 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási 14.8 ábra forrás nem található. | Vissza ◄ 126 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 127 ► A 14.8 ábrán a Dunával határos megyék a kiválasztást jelző színűek, ugyanez a szín megjelenik a megyékhez tartozó attributumtáblában is. A Balaton-környéki települések kereséséhez többféle eszköz áll rendelkezésünkre. Először nézzük a már ismert „Select by Theme” parancs egy másik lehetőségét. A választó objektum most a Balaton (a tavak témájában kiválasztva) 5000m-es kiterjesztése Vagyis azokra a településekre vagyunk kíváncsiak,

amelyek a Balaton poligonjának szélétől legfeljebb 5 km-re vannak Az előbbi táblában a metsző objektum a Tó témában van, metszés helyett azonban itt a megadott távolságon belül levő településeket keressük (14.9 ábra). 14.9 ábra A 14.10 ábrán látható, hogy 62 ilyen települést találtunk, a lista egy része alább a táblázatban olvasható. 14.10 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 127 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 128 ► 14.11 ábra A kiválasztó térképi objektum térbeli kiterjesztését megadhatjuk az objektum határa köré generált grafikával is. Ez az eljárás biztosítja, hogy a kiválasztó felület látható legyen legalább addig, míg nem töröljük A pufferzónát a Balaton köré hozzuk létre, kiemelt téma tehát a Tó,

kiválasztott objektum a Balaton, a zóna szélessége legyen most 7000m. A 14.12 ábrán látható eredmény már azt mutatja, hogy a települések közötti válogatás melyeket érintette (az eljárás a továbbiakban megegyezett az 14.22B pontban már ismertetettel) 14.12 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 128 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 129 ► Amennyiben az így kialakított pufferzónát várhatóan később is szeretnénk használni, vagy a kialakult alakzathoz adatokat szeretnénk rendelni, úgy a zónát egy új téma objektumaként hozzuk létre. Legyen a feladat megint a Balaton körzetének kijelölése. A megfelelő parancsikon megnyomása után egy táblázat jelenik meg (Buffer Theme), melyben a szükséges paraméterek beállíthatók (14.13 ábra) A táblán

legfelül először meghatározzuk, hogy melyik témát (vagy annak egy vagy több kiválasztott objektumát) akarjuk pufferzónával körbevenni. A mi esetünkben ez a „Tó”. Alatta jelezzük, hogy csak a kiválasztott elemekhez, vagy az összes objektumhoz generálunk zónát A Buffer Distance keretben meválaszolhatjuk, hogy mennyi legyen a pufferzóna mérete a választott mértékegységben (Meters, 6000), ekkor az összes létrejövő pufferzóna ilyen széles lesz. Itt azonban van lehetőség arra is, hogy akár minden egyes objektumhoz más-más szélességű zónát hozzunk létre. Ehhez a zónák szélességének szerepelni kell a pufferelt téma adattáblájában Ekkor lehetőségünk van arra, hogy hivatkozzunk arra a mezőre, amely a kívánt méretet tartalmazza (Use Distance Field). A pufferzóna típusa többféle lehet attól függően, hogy milyen típusú objektumhoz és milyen módon kívánjuk létrehozni: 14.13 ábra A dokumentum Tárgymutató használata

| Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 129 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 130 ► Ponthoz Point (pont körüli kör alak) Vonalhoz (Line) Line (vonal köré) Nodes (vonal kezdő- és végpontja köré egy-egy kört) NodeF (vonal kezdőpontja köré egy kört) NodeT (vonal végpontja köré egy kört) Poligonhoz Boundary (poligon határvonala köré ki- és befelé) Inside/Outside (határvonaltól befelé vagy kifelé) Polygon+/Polygon- (poligon egész területét a zóna szélességével növeli vagy csökkenti) A kimenet beállításainak (Output) keretében meghatározhatjuk, hogy a keletkezett új téma objektumának adattáblája tartalmazza-e az eredeti objektum összes attributumát, vagy csak a választottat, valamint azt, hogy a létrehozott pufferzónák különálló objektumok legyenek, vagy az összeset egy elemként

kívánjuk kezelni (14.13 ábra) 14.14 ábra Kiválasztás megszüntetése történhet új elemek választásával, vagy a megfelelő parancs segítségével. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 130 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 131 ► Amennyiben azokat az elemeket szeretnénk keresni, amelyek távolabb vannak a parttól mint az adott távolság, akkor is a metszőket választjuk ki első lépésben, majd a kiválasztást megfordítjuk. Fenti esetekben a pufferzónát úgy alakítottuk ki, hogy a zóna adott szélességű legyen. A távolságok itt légvonalban mért adatok, melyek a közlekedési távolság szempontjából nem igazak, mivel gyalogosan vagy járművel közlekedve az utcák vonalain haladunk, így az általunk megtett távolság több, mint a légvonalban mért hossz. Az

ilyen szempontot figyelembevevő zóna előállításához a távolságokat az utcák nyomvonalán kell mérni, és ott kijelölni a zóna határát, ahol a kezdőponttól elindulva megtett útunk eléri a meghatározott maximumot. Mekkora forgalomra számíthat az a bank, amely az alábbi térképen jelölt helyre szándékozik telepíteni pénzkiadó automatáját, figyelembe véve a tapasztalatot, hogy az ügyfelek pénzfelvétel céljából kb. 400, de legfeljebb 600m-t hajlandók gyalogolni? Szerkesszük meg azt a területet, amelyik a kijelölt pont körüli 400 illetve 600m-es közlekedési távolságot határolja körbe. A pont köré tehát két pufferzónát hozunk létre. Ehhez most az ArcView Network Analyst modulját használjuk. A térkép legördülő menüjében az erre a műveletre alkalmas „Find Service Area” parancsát választjuk. Kijelöljük azt a pontot, amely köré a zónákat kívánjuk létrehozni (ebben az esetben leszúrással). 14.15 ábra A

táblázat méter feliratú oszlopába beírjuk a zónák határának távolságát a pontunktól, majd a művelet eredményeképpen a 16. ábrán látható zónákat kapjuk. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 131 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 132 ► 14.16 ábra Két új téma keletkezik a térképünkön, az egyik poligon jellegű, szemléletesen mutatja azt a területet, ahonnan várhatjuk az ügyfelek érkezését, a másik egy új, csak a poligonokon belüli utcahálózatot ábrázolja arra az esetre, ha további vizsgálatainkhoz esetleg erre volna szükségünk. Mi arra várunk választ, hogy hányan laknak a kijelölt pont közelében, ez a pufferzónák és egy a lakosság eloszlását tartalmazó téma metszéséből a már ismert módon kimutatható. 14.23 Keresés attributumok

alapján Keresési feltételeinket megfogalmazhatjuk a leíró adatokra vonatkozóan is, vagyis az attributumtáblának egy vagy több adatát keressük. A feltételnek megfelelő adatok és az azokkal összekapcsolt térképi objektumok ezzel kiválasztottá válnak. A kereséshez ki kell nyitni – vagy meghatározni - azt a táblázatot, amelyben keresni szándékozunk. De valamennyi, a projektben szereplő táblázatot elérhetjük a Projekt menüben, ha a táblázatok ikonját választjuk (1417 ábra) A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 132 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 133 ► 14.17 ábra A megnyitott táblázatban kereshetünk rámutatással, ennek eszköze a kurzor, mellyel rámutatva a megfelelő sorra, az kiválasztottá válik (együtt a térképi objektummal). Több sor

kiválasztása a SHIFT billentyű egyidejű nyomásával lehetséges A táblázat sorainak (rekordjainak) sorrendje megváltoztatható, rendezhetjük a kijelölt mező tartalma alapján növekvő vagy csökkenő sorrendbe. Ez szöveges adatok esetén ABC sorrendet jelent, számok esetén azok értékét. A 1418 ábrán a mintaadatbázisunk „Épület” témájához tartozó adatokat rendeztük a „Tulajdonos” mező tartalmának sorrendjébe Ezzel a keresendő adat kiválasztását is könnyítjük A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 133 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 134 ► 18. ábra Természetesen van lehetőségünk arra, hogy ha meg tudjuk fogalmazni a keresés feltételét valamely matematikai formában, akkor a kiválasztás automatikus. Az adatbáziskezelőknél kifejlesztett

strukturált lekérdezési nyelv (SQL) leírja, hogy mire vonatkozik a kérdésünk (mezőnév), milyen feltételt szabunk és milyen értékhez viszonyítjuk. A kapcsolatok leírásához alkalmazhatjuk az ismert jelzéseket, egyidejűleg több feltételt is megfogalmazhatunk. A 14.19 ábrán az Épület témában keressük azokat, amelyek a Dembinszky utcában találhatók 14.19 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 134 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 135 ► A keresés feltételét a tábla alján található ablakba írtuk, mivel az érték itt éppen szöveg típusú, ezért idézőjelbe került. A válogatás alapja lehet az egész adatbázis, keresésünk lehet „Új leválogatás” (New Set), de ha van már más feltétellel kiválasztott elemünk, úgy ahhoz hozzá is adhatjuk

a mostani feltételnek megfelelőket (Add To Set). Ha a már kiválasztottakból további feltételnek megfelelőket akarunk kijelölni, úgy csak a kiválasztottakból válogatunk (Select From Set). Az ilyen összetett keresési feltételek természetesen megadhatók egyidejűleg is, a közöttük fennálló „és”, „vagy”, „nem” (and, or, not) kapcsolatok feltüntetésével. Keressük most azokat az épületeket, amelyek valamilyen „De.” kezdetű utcában vannak és hasznos területük nagyobb, mint 150m2. (Vigyázat! Ennél a kisméretű adatbázisnál elegendő az első két karakter, de ha az adatbázisban volna több ilyen kezdetű utcanév, akkor azok is bekerülnének a kiválasztottak közé!) 14.20 ábra Mivel itt a két keresési feltétel ([Haszn ter]>150 valamint [Utcanev]=”De*”) együttes előfordulását keressük, a kapcsolat „és” A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 135

► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 136 ► (and). A 1420 ábrán két ilyen feltételnek megfelelő van a 114-ből, ezek úgy a táblázatban mint a térképen kiválasztottá váltak. Ha a feltétel úgy szólt volna, hogy a „De” kezdetű utcában van vagy (or) nagyobb mint 150, akkor az egész adatbázis minden olyan épülete kijelöltté vált volna, amelyik nagyobb a megadott mértéknél, a Dembinszky utca összes épületével együtt. Ha a kapcsolatot a „nem” (not) feltétellel határoztuk volna meg, úgy minden olyan épületet kerestünk volna, amely meghaladja a 150m2-t, de nem tartozik a Dembinszky utcához. 14.24 Keresés térbeli és attributumfeltételekkel Keresésünk gyakran megkívánja, hogy a térbeli és az attributumfeltételek szerint felváltva szűkítsük, vagy bővítsük a leválogatást: Van-e a városrészben 1000m2-nél

nagyobb területű beépítetlen telek? A telkek adattáblájában van olyan mező, amely a terület nagyságát tartalmazza, de olyan nincs, amely a beépítettséget jelezné. A kérdés első fele megválaszolható attributumfeltétel megadásával, de ezek közül még ki kell választanunk azokat, amelyek beépítetlenek, vagyis épülettel nem metsződnek. Ez pedig térbeli keresés 14.25 Eredmények láttatása Eddigi kereséseink az adatok tömegében két csoport elkülönítését eredményezték, a feltételeknek megfelelő illetve a feltételeknek nem megfelelő elemeket választottuk szét, ez a térképen is az attributumtáblában is jól látható. Térbeli vizsgálataink megkövetelik egyfajta adat több csoportjának megkülönböztetését (osztályozását), esetleg többfajta adat csoportjainak egyidejű ábrázolását (pl. magyarországi megyék népsűrűségét ábrázoljuk mint 4 vagy 5 eltérő népsűrűségi osztályt, illetve ábrázoljuk a magyarországi

megyékben forgalmi engedéllyel rendelkező járművek számát, persze elkülönítve a személy- és tehergépkocsikat valamint a munkagépeket). Más esetben pedig hasznos információt szolgáltathat a kiválasztott csoport elemeiről készített táblázat vagy statisztika. Az előbbi feladat tehát a leíró adatok (attributumok) osztályainak láttatása térben, az utóbbi eset a térbeli keresés attributumadatainak elemzése. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 136 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 137 ► A/ Osztályozás A már ismert városrészben csoportosítsuk az épületeket aszerint, hogy hány állandó lakója van! A lakók száma az épületek attributumtáblájában található. Most eszerint osztályozzuk az épületeket, majd a különböző értékeket más-más

színnel ábrázoljuk. Ez egyfajta adat szerinti elkülönítés Az épületekkel foglalkozunk, tehát kiválasztjuk, majd a megjelenítés tulajdonságait úgy változtatjuk meg, hogy azok a szemlélő számára lehetőleg egyértelműen és áttekinthetően jelezze a számértékek nagyságát (pl. egy szín sötétebb és világosabb árnyalatai, vagy a szimbólumok mérete). Az eredmény értelmezéséhez minden esetben jelmagyarázat tartozik, mely az osztályzás során automatikusan létrejön (ld. Legend Editor, 1421 ábra) 14.21 ábra A Legend Editor legfelső sorában az osztályozandó témát látjuk (Theme). Alatta az osztályozás típusát választhatjuk meg: Single Symbol (Egyféle szimbólummal ábrázoljuk az összes adatot) Graduated Color (Különböző színekkel különítjük el a csoportokat) A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 137 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató

Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 138 ► Graduated Symbol (Különböző méretű szimbólumokkal ábrázolunk) Unique Value (Minden eltérő érték külön ábrázolandó) Chart (Diagrammal ábrázoljuk a különböző értékeket) Dot (Poligonon belül véletlenszerűen szétszórt pontok sűrűségével fejezzük ki az adat értékét) A Classification Field sorában az adattábla azon mezejét tudjuk kiválasztani, amely szerint osztályozni szándékozunk. Bizonyos esetekben lehetőség van a „normalizálásra” vagyis egy másik kiválasztott mező értékével osztani a fenti adatot. A Symbol, Value, Label fejlécű táblázatban változtathatjuk a szimbólum színét (mintázatát, vonaltípusát, alakját), az osztályok határait javíthatjuk átírva az ott látható értékeket, átírhatjuk az osztály megnevezését a jelmagyarázathoz. Az ikonsor új osztály felvételét, meglevő törlését,

átrendezését, színátmenetek előállítását teszi lehetővé. Alkalmazhatunk előre előállított színskálákat is (Color Ramps). Az alsó nyomógombok egyike még további beállításokat tesz lehetővé, a másik egyszerű statisztikát mutat be az osztályozandó adatokról (min., max, elemek száma, összeg, középérték, szórás) Az osztályozás „nulla” szintjét megadva az osztályok határai megváltoznak, esetleg kedvezőbb megjelenítést biztosítva (sávszélesség csökken). Ez a „0” szimbólummal jelzett gombbal érhető el Fent a Classify feliratú nyomógomb segítségével határozhatjuk meg, hogy hány különböző osztályt szeretnénk létrehozni, valamint azt, hogy milyen módon akarjuk elhatárolni a különböző osztályokat. A kinyíló Classification táblában az osztályozás néhány lehetséges típusa: Equal Area (a csoportképzés alapja az azonos területű trapézok létrehozása, vagyis a magasabb értékekből kevesebb elem

kerül egy osztályba, kisebb értékekből több) A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 138 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 139 ► Equal Interval (legkisebb és legnagyobb érték különbségét osztjuk az osztályok számával, így alakulnak ki a csoportok) Quantile (elemek számár osztjuk az osztályok számával, így minden csoportba lehetőleg azonos számú elem kerül) Natural Breaks (osztályok határait úgy választjuk meg, hogy figyeljük a sorba rendezett értékeket, és ahol az értékek között ugrásszerű változást, „természetes törést” látunk, ott lesz a határ). E módszerrel osztályozva a csoportokba a legjobban megegyező nagyságú számértékek kerülnek, az elemek száma viszont csoporton belül nagyon eltérő is lehet, függően a „törések”

helyétől. Standard Deviation (a középérték és annak szórása szerint hozzuk létre a csoportokat). A módszerrel a középérték körüli, vagy az attól A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 139 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 140 ► nagyon eltérő értékeket tudjuk kiemelni. Nested averages (átlagértéknél kétfelé osztja az elemeket, majd ha szükséges, az így keletkezett csoportoknál ismét az átlagértéknél kétfelé, így 2, 4, 8 stb. osztály keletkezik (TransCAD)) A csoportok számán kívül az esetleg számított értékek tizedeseinek számát állítjuk, vagyis a számítási élességet. Mindez a beállítás akkor lép életbe, ha végrehajtjuk a változtatást (Apply). Ilyenkor a térképünkön megjelennek a különböző színek (vagy mintázatok stb.),

egyidejűleg a térképhez tartozó témalistán is láthatóvá válnak az osztályok (mint jelmagyarázat) az előbbi tábla „Label” feliratai, mint magyarázó szöveg, vagy számérték. Az épületek lakóinak száma szerinti osztályozás, melyben 4 csoportba soroltuk az épületeket a 14.22 ábrán látható A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 140 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 141 ► 14.22 ábra Ez a csoportosítás azonban nem sokat mond, többet látnánk, ha az épületen belüli „népsűrűséget”, vagy inkább az egy lakóra eső hasznos területet tudnánk ábrázolni. Ilyen adat az adatbázisban nincs, ám előállítható a „Lakók száma” és a „Hasznos terület” mezők tartalmának hányadosaként. Habár most már a táblázat két mezejének értékét

használjuk fel, mégis egyféle adatot fogunk ábrázolni, ez pedig a kettő hányadosa. Nyissuk meg ismét az előbbi táblát (Legend Editor), az osztályozás alapja maradhat a lakók száma, de ezt osszuk a hasznos területtel, vagyis „normalizáljuk”. Az eredmény a 1423 ábrán látható 14.23 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 141 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 142 ► A jelmagyarázat szerint a világos színek a nem vagy alig, a sötétek a sűrűbben lakott épületeket mutatják. De mit lehet tenni, ha egy térképi objektum több tulajdonságát kell ábrázolnunk egyidejűleg? A választások eredményeinek tanulmányozása fontos következtetésekre késztetheti a pártokat. Ehhez látniuk kell, hogy melyik szavazási körzetben milyen arányban adták le voksukat

a választók, ezek milyen módon oszlottak meg az egyes pártok között. Talán a legszemléletesebb módon egy-egy tortadiagrammal tudjuk ábrázolni a szavazatok eloszlását. A torta szeleteinek szélessége kifejezi a százalékokat, a torta nagyságának változtatásával be tudjuk mutatni, hogy az eredmény a választók hány százalékának leadott szavazata alapján keletkezett. Az attributumtábla több mezőjének adatait láttatjuk tehát egyszerre. Természetesen ha az megfelelőbb, használhatunk oszlopdiagramokat is a szemléltetésre. Magyarország megyéinek összehasonlításához készítsünk olyan térképet, amelyen a közlekedésben résztvevő különböző kategóriájú gépjárművek száma látható. A rendelkezésünkre álló attributumtábla megyénként tartalmazza a motorkerékpárok, személygépkocsik stb. számát. Ezeknek a mezőknek a tartalmát kell tehát ábrázolni A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás

nem található. | Vissza ◄ 142 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 143 ► 14.24 ábra Az osztályozás típusa most a diagram (Chart). A beállításokat lehetővé tevő tábla most egy kicsit másképpen néz ki, lehetőségünk van arra, hogy az attributumtáblából összeválogassuk azokat a numerikus adatokat, amelyeket a diagramban látni szeretnénk. Ezeket a bal oldali listáról kiválasztva az „Add” paranccsal visszük a jobb oldali listára (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz, vontató) Itt változtatható a szimbólumok színe, mintázata A diagram típusát válasszuk most oszlopdiagramnak, a tulajdonságok (Properties) beállításához megadhatjuk a minimum és maximum mértéket (a példában 4 és 72), valamint az oszlop szélességét pon- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem

található. | Vissza ◄ 143 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 144 ► tokban (Column Chart Properties). Végrehajttatva a beállított paraméterekkel a parancsot, a 14.25 ábrán látható térkép keletkezik. 14.25 ábra B/ Statisztika, táblázatok Térbeli keresésünk eredménye a leíró adatokat tartalmazó attributumtáblában is jelentkezik. A keresés feltételeinek megfelelő adatok kiválasztottakká válnak, ezt jelzi a megváltozott alapszín. De a táblázat maga nem változik meg, továbbra is tartalmazza az összes adatot (14.26 ábra) 14.26 ábra Az attributumadatok közvetlenül kinyomtathatók. Ha további céljaink vannak a kiválasztott adatokkal, szükséges lehet azoknak a táblázatból való kimásolására. Ennek eredménye egy új A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza

◄ 144 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 145 ► táblázat, amely már csak a kívánt adatokat tartalmazza. Nevezzük ezt eredménytáblának (14.29 ábra) Az eredménytábla file formában másolható, szállítható, nyomtatható, más rendszerekben is feldolgozható. Fenti táblázatban kiválasztottuk a munkaterületünkön található háromszögelési pontokat. Öt ilyen van a táblázatban, mindegyik Őriszentpéter területén. A községnév ebben az esetben nem ad megkülönböztető információt, ezért feleslegesnek ítéltük, azt akarjuk, hogy ne szerepeljen a mentett táblázatban. A táblázatok tulajdonságai megváltoztathatók. Itt a „Telepules” mezőnév mellett megszüntettük a pipát (1427 ábra), ezzel eltűnt a táblázatból (látszólag) 14.27 ábra Az új táblázatot a táblázatok Export parancsával hozzuk létre a

„PontEOV” állományból, de csak annak kijelölt (sárga) rekordjaiból és éppen bekapcsolt állapotban lévő mezőiből (vagyis a település neve nélkül). A kívánt formátum ebben az esetben dbase, de választhatnánk az ARC/INFO táblázatok formáját vagy egyszerű szövegformát is (1428-29 ábra) A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 145 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 146 ► 14.28 ábra 14.29 ábra Az adatmentés ilyen formáját választjuk akkor, ha a feladatunk az összes érintett telektulajdonos értesítése például az ingatlanaikat érintő változásról, vagy listát akarunk előállítani a nagy gázfogyasztókról stb. A vizsgálat célja azonban lehet más is. Ha csak azt kell kimutatnunk, hogy a lakosság mekkora hányadát érinti a forgalom elterelése,

akkor nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy kik azok a lakosok, hanem hogy hányan vannak, esetleg ez az összlakosság hány százaléka. Statisztikai elemzést kell tehát végeznünk. Az egyszerűbb statisztikai számítások eljárásai a térinformatikai rendszerekkel természetesen elvégezhetők (kiválasztott elemek száma, átlagértékük, szórása, esetleg a legkisebb és a legnagyobb érték), összetettebb elemzéseket azonban inkább külön e célra fejlesztett szoftverekkel tudunk végezni (természetesen a programírás lehetősége megvan, de az alaposabb ismereteket igényel). A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 146 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 147 ► Keresésünk eredménye most a telkek táblázatában kiválasztott néhány ingatlan. Hogy az összes telek közül

hány felelt meg a feltételeknek, az az eszközök ikonsorában olvasható pl „9 of 37 selected” Az egész attributumtábla valamely mezőjéről nyerhető egyszerű statisztikai adatokról az osztályozásnál már volt szó (14.22/A Legend Editor tábla), itt tehát az összes adatot vesszük figyelembe. 14.30 ábra A választottak statisztikája a táblázatok Statistics parancsával kapható, ha előzőleg megjelöltük azt a mezőt (természetesen A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 147 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 148 ► csak numerikus adat esetén benyomva a fejlécet), mely szerint az elemzést szeretnénk végezni. Ezek az adatok csak a kiválasztott elemekből számítottak 14.31 ábra Kérdések: Milyen módszerrel keresné meg a Babits Mihály utca társasházait?

Van-e a Jósika utcai Óvoda 200m-es körzetében olyan üzem, amelynek működése esetleg zajjal jár és zavarhatja a gyerekek nyugalmát? Milyen eljárást alkalmazna? Van-e olyan ingatlan, amely beépített, de gáz közművel nem ellátott? Ez az összes ingatlan hány százaléka? Milyen eljárással keresné meg a vízkivételi művek veszélyes közelségében található szennyezőforrásokat? A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 148 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 149 ► Hogyan tudná kimutatni, hány ingatlant érint az egy bizonyos körzetre kiterjesztett építési és telekalakítási tilalom? Milyen módon értesítené az érintetteket? Hogyan vizsgálná található-e épület a nagyközépnyomású gázvezeték védőtávolságán belül? Milyen témák, adatok

felhasználásával és hogyan mutatná ki, hány lakos érheti el legfeljebb 300m megtételével az újonnan építendő buszmegállót? A város lakosságának hány százaléka lakik olyan ingatlanban, ahol az egy lakóra jutó alapterület nem éri el a 10m2-t? 14.3 Adatok műveletei Térinformatikai rendszerek értékét legjobban a bennük összegyűjtött adatok mennyisége, pontossága, használhatósága (rendszere) határozza meg. A rendszer adatokkal való feltöltése az első feladat, de a változások átvezetésének igénye szinte egyidejűleg jelentkezik. Az adatbázis folyamatos karbantartása naprakész információk előállításának lehetőségét biztosítja. 14.31 Adatok módosítása, új adatok Bár a térbeli objektumok és a leíró adatok között kapcsolat van, a velük végzett művelet egyidejűleg történik a térképen és az attributumtáblában, most mégis különválasztva tárgyaljuk, a könnyebb átláthatóság kedvéért.

Attributumadatokkal végezhető műveletek Egyenkénti beírás, vagy módosítás Csoportos beírás (számítás), vagy módosítás A/ Általunk megadott azonos adattal B/ A táblázat más mezőinek tartalmából C/ A térképen ábrázolt alakzat méretéből D/ A térképen ábrázolt alakzatok elhelyezkedéséből E/ Egyéb adattáblák csatolása révén Új adatok felvétele a témához tartozó táblázat celláinak kitöltését jelenti. A művelet az objektum létrehozásával egyidejűleg kezdődik, ekkor egy új sor (rekord) jön létre az attributumtáblában. Ilyenkor még leíró adatot nem tartalmaz, mindössze azt a mezőt amely a térképi objektum azonosí- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 149 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 150 ► tására szolgál, vagyis

biztosítja a térbeli elem és a táblázat megfelelő sorának kapcsolatát. Ez az adat független a felhasználótól, a rendszer maga biztosítja, hogy egy objektumnak csakis egy sor feleljen meg a táblázatban. Ezt az azonosítót a táblázat egy külön oszlopa tartalmazza (ArcView esetén a „Shape” feliratú), értékét - mivel a felhasználó számára közömbös általában nem is látjuk, módosítani nem tudjuk. Egyenkénti beírás, vagy módosítás Legyen feladatunk most az ismert várostérkép „Telkek” témájának kiegészítése egy új elemmel. Az új objektum azonosítója a táblázat egy új sorában keletkezik, „Polygon” felirattal (A 1432 ábrán a létrehozott új telek az ismert kijelölőnégyzetekkel kiválasztottnak látszik, a hozzátartozó rekord a táblázatban sárga). 14.32 ábra Célszerű ekkor kiegészíteni legalább egy, a felhasználó által meghatározott azonosítóval, amely értéke ismert, tehát később tudunk rá

hivatkozni. Lehet ez például a telek helyrajzi száma, mivel az az egész településen belül egyedi azonosító, ráadásul más adatbázisokban is megjelenik (ingatlannyilvántartás), alkalmas lehet további leíró adatok hozzárendelésére. A táblázat már meglevő oszlopának egy celláját kell tehát kitöltenünk, ehhez a kurzort a kitöltendő cellába juttatjuk, hogy a megfelelő értéket oda írjuk, ebben az esetben a telek helyrajzi számát (14.33 ábra) 14.33 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 150 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 151 ► A további oszlopok cellái hasonló módon tölthetők ki, természetesen ha a beírni kívánt adat típusa megfelel a mező létrehozásakor megadottnak, vagyis numerikus adatok mezőjébe nem tudunk nem szám karaktereket

írni, vagy a megadottnál több tizedesjegyet. (Szöveg típusú adatok balra, szám típusúak jobbra igazítottak a cellán belül.) Fenti példában tehát egy új elemet létrehozva a térképen, egy új sort töltöttünk ki a táblázatban. Ha új oszlopot hozunk létre, akkor egyfajta új tulajdonság beírását tesszük lehetővé a téma összes objektumára vonatkozóan. Új mező (oszlop) definiálásakor meg kell határoznunk, az adat típusát, hosszát és esetleg más tulajdonságait, a mező nevét. Hogy szerkeszteni tudjuk a táblázatot, meg kell nyitnunk azt szerkesztésre (Start Editing). A 34. ábra a fenti paraméterek beállításának módját mutatja, példánkon a telkek témájához az ingatlan jellegét leíró új mezőt hozunk létre Ezzel az adattal szeretnénk megkülönböztetni az építési telkeket az utcákat, a tereket, parkokat, stb. Hogy könnyen értelmezhető legyen, a megkülönböztetéshez nem számokat, hanem szöveget szándékozunk

használni, a mező tehát szöveg típusú (string), a hossza legfeljebb 15 karakter, a mező neve „Jelleg”. A parancsot (Add Field) kiadva adhatjuk meg a tervezett paramétereket (14.34 ábra) 14.34 ábra Az adat típusának itt szöveget állítottunk be, de választhattunk volna dátumot, Boolean kifejezést vagy számot, melynek hosszából valamennyi a tizedesek száma. Csoportos beírás (számítás), vagy módosítás Az így létrejött új mező természetesen üres, be kell írnunk a kívánt adatokat. Ez történhet egyenként, az előbb tárgyalt módon Mivel az adatok közül sok azonos (pl lakótelek), ezek beírása klaviaturáról lassú, esetleg igénybe vehetünk segédeszközt, pl. vágólapot (másolás: CTRL C, beil- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 151 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem

található. | Vissza ◄ 152 ► lesztés: CTRL V). Szükségünk lehet arra, hogy azonosítani tudjuk a táblázat sorait a térképi objektumokkal A kapcsolat most is fennáll, így a térképen kijelölve egy (esetleg több) elemet, a táblázat megfelelő sorai kiválasztottá válnak (1435 ábra) 14.35 ábra Kitölthetjük az összes kiválasztott elem celláját a „Calculate” parancs segítségével: A/ Csoportos kitöltés általunk megadott azonos adattal. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 152 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 153 ► Hogy melyik mezőt szándékozunk kitölteni, azt a táblázatban a fejléc benyomásával határozzuk meg. Mivel jelen esetben a beírandó „érték” szöveg típusú, azt idézőjelek között írjuk be (1436 ábra) 14.36 ábra Az adatok

beírása után a táblázat szerkesztését befejezzük (Stop Editing), a felkínált lehetőséggel élve mentjük a változásokat. B/ Csoportos kitöltés a táblázat egyéb mezőinek tartalmából. Új adatot természetesen a táblázatban már szereplőkből is számíthatunk, beírva a számítás módját, matematikai képletét, a változók helyére valamely mező nevét, esetleg konstans mennyiséget írva. C/ Csoportos kitöltés a térképi alakzatok méretéből. Bizonyos mennyiségek számíthatók a térképi objektumokból is. Ezek az adatok a térképi alakzat méretére, vagy elhelyezkedésére vonatkoznak. Az új numerikus mező létrehozása után számítsuk ki pl. a vonalas objektumok hosszát! A parancs beírása megkívánja a rendszerhez fejlesztett programnyelv (vagy egy más, a rendszer számára értelmezhető programnyelv) megfelelő szintű ismeretét. Az eredmény a koordinátarendszer mértékegységében kerül az új mezőbe, ebben az esetben a telek

kerülete lesz D/ Csoportos kitöltés az objektumok térbeli helyzetéből. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 153 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 154 ► Szintén a térkép lehet a számított adat forrása, ha pl. két téma objektumainak egymáshoz viszonyított legrövidebb távolságait keressük Miután mindkét téma objektumai a valós helyüknek megfelelően szerepelnek a térképen, minden elemükhöz megkereshető a másik téma legközelebbi objektuma. Ehhez a térbeli viszonyok alapján összekapcsoljuk a két téma attributumait, melynek eredménye egy olyan téma, melynek adattáblája az eredeti leíró adatokon kívül tartalmazza a kívánt távolságokat is. Ez ebben az esetben „légvonalban” mért távolság. Topológiailag rendezett úthálózaton kereshetjük

adott pontok egymástól való távolságát hálózatelemző rendszer segítségével, az eredmény ebben az esetben a pontok közötti közlekedési távolság, vagyis a pontok közötti legrövidebb útvonal hossza (Melyik kórház van legközelebb a baleset helyszínéhez?). Hasonlóan járunk el, vagyis térbeli összekapcsolást végzünk, ha egymást metsző (egybeeső) objektumokat kívánunk azonosítani (pl. milyen helyrajzi számú igatlanokon vannak tűzcsapok?) Ez esetben természetesen távolság nem keletkezik, de a tűzcsapok attributumai kiegészülnek az egybeeső telek adataival E/ Attributum tábla kiegészítése egyéb táblázatok adataival. Gyakori feladat, hogy olyan adatokkal kell dolgoznunk, amelyeket az adatbázis nem tartalmaz, de egyéb adatbáziskezelők segítségével már előállították (dBASE, EXCEL stb.) Ezek a táblázatok dbf formában az adatbázishoz csatolhatók, tehát egyéb rendszerekből importálhatók Hogy ezek az adatok a térképi

objektumokhoz csatlakozókká váljanak, szükség van egy kulcsmezőre az attributumtáblában is és a csatolni kívánt táblázatban is. Ez a kulcsmező – legyen bármi a mező neve – azonos, megkülönböztetésre alkalmas adatokat kell hogy tartalmazzon mindkét táblázatban. Ezen adatok alapján jön létre a kapcsolat az attributumtábla rekordjai és az importált táblázat sorai között. A csatolt táblázat – bár fizikailag nem kapcsolódik az attributumtáblához - úgy használható, mintha egy homogén adatbázis lenne, tehát alkalmas osztályozásra, új adatok számítására stb. Táblázatok csatolását a „Join” paranccsal végezzük. Az alábbi példa a megyéket ábrázoló téma attributumtáblájának és a KSH által publikált népességi adatoknak (37. ábra) összekapcsolását mutatja be A cél, hogy a megyék népességi adatait térképi melléklettel szemléltessük. Az attributumtábla a megyeobjektumokhoz kapcsolt adatait szeretnénk

kiegészíteni a népesség .dbf formátumú adataival Kulcsmezőnek választ- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 154 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 155 ► hatnánk a megye nevét, vagy a megyekódot, mivel mindkettő szerepel a két táblázatban. Hogy a lehetőségek közül célszerűbb a megyekódot választani, annak az az oka, hogy itt kevésbé valószínű a véletlen eltérés (más írásjel, space stb.), mint a hosszú és összetett megyenevekben Mindkét táblázatban a megyekódot jelöljük ki kulcsmezőnek a mezőnév benyomásával. 14.37 ábra A megye táblázatához szeretnénk csatolni a másik táblázatot, ezért az öszszekapcsolás parancsának kiadásakor ez a tábla legyen aktív! Adat törlése vagy javítása akkor esedékes, ha valamely objektum beírt

tulajdonsága többé már nem érvényes, valamely tulajdonság nyilvántartását véglegesen megszüntetjük, vagy esetleg egy vagy több objektum megszűnik. Az első esetben egy cella értékét töröljük, ez a továbbiakban üres lesz, vagy más értéket írunk be helyette. Természetesen ez a művelet is csak A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 155 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 156 ► szerkesztésre megnyitott táblázatban végezhető. A törölni (javítani) kívánt adatra a beíró eszközzel mutatunk, alkalmazva a törlés és felülírás ismert lehetőségeit. Egy táblázat egész oszlopát egyidejűleg tudjuk megszüntetni, ha a mező nevét benyomva azt kijelöljük, és ezután a Delete Field parancsot adjuk ki. A cellákban tárolt adatok természetesen elvesznek.

Egy mező adatainak újraszámítása a még létező (de már elavult) adatok felülírását eredményezi. Táblázat sorát vagyis egy rekordot is tudunk törölni. Természetesen amennyiben attributumtábláról van szó, a törléssel egyidejűleg a hozzá tartozó térképi objektum is megszűnik. Az előzőleg kiválasztott (sárga) rekordokat a Delete Records paranccsal tudjuk megszüntetni Valamennyi módosítás csak akkor végleges, ha utána a szerkesztést bezárva mentjük a változásokat. Az adatok véletlen felülírása ellen a táblázatok védettek, hiszen adatot beírni csak megnyitott állományba és csak megfelelő eszközzel lehet. Ha az adatbeírás közben vétünk hibát és az előző állapot már nem állítható viszsza, még mindig lehetőségünk van kilépni a szerkesztésből a változások mentése nélkül. Amennyiben a feladat megkívánja, hogy a változott adatok változás előtti állapotát is tároljuk (időbeni változások, történet),

természetesen az archiválás rendjét és mechanizmusát is ki kell dolgozni. Nagyértékű adatbázisokat – védve a megsemmisüléstől vagy sérüléstől gyakran két különböző eszközön, „tükrözve” tárolják, így az eszközök meghibásodása esetén csak az egyik tárolt állomány sérülhet meg, ez pedig a másolati példány felhasználásával helyreállítható. Az adatbázisok biztonsága érdekében pontosan szabályozni kell, hogy melyik adatot ki jogosult felülírni. Egy hivatal több részlege által közösen használt adatok között vannak olyanok, amelyeket mindenki láthat, de csak egy meghatalmazott jogosult átvezetni (értékét módosítani). Pontosan szabályozzák, melyik részleg milyen szintű adatok elérésére jogosult. Ennek egyik oka az, hogy lehetnek a rendszeren olyan információk is, amelyek személyi adatok, ezekhez csak az férhet hozzá, aki arra jogosult, a másik, hogy nem szabad feleslegesen sok adat mozgatásával,

műveltetésével a rendszert terhelni. Az adathozzáférés, adatbiztonság kérdéseinek pontos és megbízható kezelése nem csak a térinformatika, hanem az egész informatika aktuális problémája. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 156 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 157 ► Grafikus adatok szerkesztése Nemcsak a leíró adatok, a térbeli megjelenésük is változik idővel. Egy lebontásra ítélt épület helyett új, esetleg nagyobb épül, áthelyezik a buszmegállót, a villamos légkábel helyett földkábelt fektetnek, egy nagyobb telket két vagy több kisebbre osztanak Ez mind olyan változás, amely érinti a térbeli objektumok alakját, helyét, méretét, az elemek számát. Kitartó és aprólékos munkával létrehozott adatbázisunk csak akkor őrzi meg értékét,

ha folyamatosan megfelel a valós állapotnak, ez pedig folyamatos, de legalábbis rendszeres karbantartást igényel. Szükséges tehát, hogy a térinformatikai rendszerek rendelkezzenek a grafikus adatok szükséges átszerkesztésének, létrehozásának és megszüntetésének alapvető eszközeivel Az eszközök mennyisége és változatossága természetesen nem egyezik meg egy CAD rendszerével, de arra mindenképpen elegendő, hogy egy meglevő állományt a megfelelő szinten szerkeszteni tudjuk. Térbeli adatok három alapvető típusa (poligon, vonal, pont) különböző eszközökkel hozható létre és módosítható. Természetesen egy adott típusú témához csak annak megfelelő szerkesztésre van lehetőségünk, vagyis poligon rétegre csak poligont, vonalas rétegre csak vonalat, pont típusúra pontszerű objektumot tudunk létrehozni. Mivel a térbeli adatokhoz már leíró adatok is csatlakozhatnak, külön figyelmet kell fordítani azok megfelelő

módosulására vagy módosítására. A továbbiakban a térkép, vagyis a térbeli adatok szerkesztésével foglalkozunk. Új téma, új objektum létrehozása Legyen a feladatunk az, hogy kiegészítsük várostérkép-részletünket a gázvezetékek témájával. Tételezzük fel, hogy digitális formában ilyen adatbázis nem létezik, így nekünk kell létrehozni Milyen típusú adatokat kell létrehoznunk? Valószínűleg majdnem mindenki a vonalast említené. Ez igaz is, de a vezetékeknek vannak szerelvényei, tolózárak, szaglócsövek, fogyasztásmérők, kötőelemek stb. melyek pontszerűen ábrázolandók A nyomásfokozattól függően a vezetékek körül védősávot kell ábrázolni, melyen belül a földmunka a vezeték biztonságát veszélyezteti, ez pedig felületi elem, vagyis poligon. A rendelkezésünkre álló közműtérképekről az elemeket digitalizálva hozzuk létre az új témákat, először talán a vezetékek nyomvonalát. Hozzuk létre azt a

témát, amely a vezeték nyomvonalát ábrázolja (New Theme.) A táblában kiválasztjuk a leendő téma típusát (Line), nevét és a A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 157 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 158 ► file tárolására kiszemelt könyvtárat (Gáz, C:). A keletkezett téma a listában megjelenik, a megjelenítést szabályozó négyszög szaggatott vonallal körülrajzolva. Ez jelzi, hogy a téma szerkesztés céljára nyitva van (1438 ábra). 14.38 ábra Ha a szerkesztéshez digitalizálót akarunk használni, első dolgunk a táblára rögzített térkép kalibrálása. A kalibráláshoz a Digitizer Setup parancsot adjuk ki, ezután következik az ismert koordinátájú pontok kiválasztása és leszúrása, valamint ezek koordinátáinak beírása (14.39 ábra) 14.39

ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 158 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 159 ► Ha a kalibrálás pontossága megfelelő (a számított hiba nagysága nem haladja meg a határértéket), visszatérhetünk a szerkesztéshez. A hiba értéke függ a leszúrásaink pontosságától, az alaptérkép méretarányától és állapotától, de nem utolsósorban megbízhatóságától. A térképen mozgatott szálkereszt (kurzor) ezután már a valódi térbeli koordinátákat jelzi, vagyis a feldolgozandó térképlapot beillesztettük a gépen lévő térkép rendszerébe. Vonalat rajzolunk, a vezeték nyomvonalát ábrázolva. Ehhez a vonal (vonallánc) rajzolásához használatos eszközt használjuk. Az eszközök ikonsorában található rolós ikonmenüben kiválasztjuk a nekünk

megfelelőt, majd törésponttól töréspontig haladva egyenes szakaszok sorozatával létrehozzuk a gázvezeték térképi objektumát. A vonallánc rajzolását gyors kettős kattintással fejezzük be Létrejött egy térképi elem, egy objektum, nézzük meg a hozzátartozó attributumtáblát (14.40 ábra) 14.40 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 159 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 160 ► Az attributumtábla egy elemet tartalmaz, egyetlen mezővel, ez a „Shape”, vagyis a kapcsolatot tartalmazó mező. Hozzunk most létre egy új mezőt ebben a táblázatban, ahova a keletkezett objektumok általunk adott azonosítóját írhatjuk („Szakasz” név alatt egy szöveges mezőt). Ha ezt a mezőt az objektum létrehozásakor ki tudjuk tölteni, már fennáll annak a

lehetősége, hogy más, már kész adatállományokat hozzácsatoljunk (1441 ábra) 14.41 ábra A térképi adatbázis szerkezetének felépítése, nem utolsósorban esztétikai megjelenése szempontjából fontos, hogy az egymáshoz csatlakozó vonalak valóban csatlakozók legyenek, folytonossági hiány és átfedés nélkül. Ezt – figyelembe véve a digitalizáló táblák felbontását (0,02 – 0,03mm) - nem biztosítható segédeszközök nélkül. Támaszkodnunk kell tehát arra, hogy a számítógép bizonyos körzeten belül maga keresse meg azt a helyet, pontot, amelyhez a vonalat illeszteni szeretnénk. Ez a lehetőség a „Snap”, vagyis egyfajta térképi elemhez „rántás” Az elem lehet egy vonal végpontja (Endpoint), vonal általános pontja (Boundary), szakaszok töréspontja (Vertex), vonalak metszéspontja (Intersection). A 42. ábra az egér jobboldali gombjának megnyomásakor aktivizálódó listát mutatja, ebből lehet kiválasztani a megfelelőt

(Snap to Vertex, Snap to Boundary stb.) Digitalizáló tábla esetén egy többgombos kurzor gombjaira különféle snapeket lehet definiálni, így itt a lista megjelenésére nincs szükség 14.42 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 160 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 161 ► Mindez természetesen csak akkor működik, ha előzőleg meghatároztuk, milyen sugarú körzetben keressen ilyen pontokat a gép. Ez a szerkesztés tulajdonságai (Editing Properties) parancs kiadása után megjelenő táblában végezhető, térképi mértékegységben, vagy képpontokban is meghatározható (14.43 ábra) 14.43 ábra A tábla „Snapping” területén kétféle beállításra van lehetőségünk. Az első az általános (General) snap, amely az az érték, amelyen belül leszúrt pontokat

minden esetben azonosnak vesz, vagyis „ráránt”, a táblában ez 0.5m, a másik az „Interactive” snap, vagyis az az érték (a példán 2m), amelyen belül akkor keres megfelelő pontot, ha a fenti módon tőlünk arra utasítást kap. Ilyen módon, ezekkel az eszközökkel alakul ki az új téma, mely jelen esetben a gázvezetékek nyomvonalát ábrázolja. A szerkesztést a Stop Editing paranccsal fejezzük be, mentve a változásokat. A vonalas objektumok keresztezése alapvetően kétféle lehet: A/ A nyomvonalak keresztezik egymást, de az objektumok között semmi kapcsolat nincs (különszintű keresztezés). B/ A nyomvonalak keresztezése az objektumok csatlakozását ábrázolja (szintbeli keresztezés). Az „A” esetben a nyomvonal bevitele nem is okoz problémát, a „B” esetnél biztosítani kell, hogy a csomópont a már térképezett és a most berajzolt vonallánc szakaszainak vége legyen, vagyis mindkét vonalláncot meg kell szakítani. Erre egy másik

vonalrajzoló eszközünk van, amely az újon- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 161 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 162 ► nan rajzolt vonallánc keresztezési pontjánál létrehozza ezt a törést (két egymást metsző egyenesből 4 objektum keletkezik). Pontszerű objektumok (tolózár, mérőóra, csatlakozó idomok stb.) ábrázolása pont jellegű témán történhet, természetesek az adatok szerkezetének tervezésénél el kell dönteni, hogy ezek a nyomvonal általános pontjához illeszthetők, vagy egy szakasz végpontjához kell csatlakozniuk. Ha felületi elemeket akarunk ábrázolni, poligon témát hozunk létre. Ezen általában a szabálytalan poligon rajzolásához használatos eszközt vesszük elő. Az alakzat sarokpontjait egy irányban körüljárva szúrjuk le,

majd az utolsónál gyors kettős kattintással befejezzük. Amennyiben az objektumok egymáshoz csatlakozók (pl telkek), úgy gondosan ügyelni kell arra, hogy azok közös határvonala „hézag- és átfedésmentesen” csatlakozzon. Vannak olyan rendszerek, ahol a közös határvonalat mindkét szomszédos objektum körbejárásával, azonos pontok leszúrásával kell bevinni, más rendszerek lehetővé teszik, a közös határvonal másodszori bevitelének elhagyását. Ekkor egy meglevő objektumhoz mintegy „hozzákerítünk” egy másikat, így a közös határvonal ellentmondástól mentes lesz Ezzel az eszközzel a meglevő poligon határvonalától indulva csak az új határ pontjait jelöljük ki, majd a meglevő poligonig elérve kettős kattintással befejezzük az új alakzatot. Térbeli változások átvezetése Új téma létrehozása főleg egy térinformatikai rendszer létrehozásának idején esedékes feladat, az adatok karbantartása, idővel bekövetkezett

változásainak átvezetése viszont folyamatosan ellátandó. Foglalkoznunk kell tehát azzal, milyen lehetőségeink vannak a térbeli adatok átszerkesztésére, ezeknek a beavatkozásoknak milyen következményei vannak az objektumok és az attributumok kapcsolatára. Egy téma szerkesztése csak szerkesztésre megnyitott állapotban végezhető (Start Editing). Milyen szükséges szerkesztési igények merülhetnek fel? Példának nézzünk egy telkeket vagy épületeket ábrázoló poligon témát! Egy meglevő objektumot kettő, vagy több részre kell osztani. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 162 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 163 ► Két vagy több szomszédos telket össze kell vonni. Két szomszédos ingatlan közös határvonalát együtt kell módosítani. Lebontott

épületet meg kell szüntetni. Újonnan épített házat fel kell tüntetni. Poligon megosztása külön eszközzel lehetséges. A megosztás vonalát a poligon egyik határvonalától a másikig rajzoljuk, majd a vonal rajzolását kettős kattintással befejezzük. A keletkezett két új poligon kiválasztott állapotú lesz, ez a táblázatban is látható De hogyan alakulnak az attributumadatok? Ezek kitöltésének egy része lehet automatikus. Nézzük ismét a 43 ábrát (Theme Properties), ezúttal az „Attribute Updating” részét. Itt tudjuk meghatározni, hogy az attributumtábla mely adataival (Field) mi történjen, ha összevonjuk egy másikkal (Union rule), vagy megosztjuk (Split rule). Választási lehetőségeink a következők: Blank – üresen hagyja a fent látható nevű mező celláját, ha szükséges, később manuálisan kitölthető Add – összevonás esetén összeadja a cellák értékét Proportion – megosztásnál területarányosan megosztja a

két új objektum között Copy – egyesítésnél az első értékét adja az új objektumnak, megosztásnál mindkettő a megosztott objektum tulajdonságát kapja Average – összevonásnál a régi értékek átlaga lesz az új adat Shape Area – poligon esetén az adat az új objektum(ok) térképi területe Shape Perimeter – az új poligon objektum(ok) térképi kerülete Shape Length – vonalas objektumoknál az új objektum(ok) térképi hossza Miután beállítottuk az attributumtábla valamennyi mezőjére vonatkozó kívánatos eljárást, az objektumok megosztása és egyesítése a továbbiakban ennek megfelelően fog történni. Értelemszerűen pontszerű objektumokra ilyen eljárás nem határozható meg, nincs értelme. Azoknál az attributumtábláknál, amelyek postai cím szerinti adatokat tartalmaznak, részben más az eljárás, erre további lehetőségeket biztosít a rendszer. Poligonok összevonása akkor lehetséges, ha mindkét (vagy valamennyi)

összevonandó objektum kiválasztott állapotban van. A parancs az Edit rolós menüben található „Union Features” Az attributumokban az előbb A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 163 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 164 ► részletezett módon történik változás. Itt meg kell jegyezni, hogy egy objektummá összevonható több térben különálló objektum is, térképi különállásuk ekkor nem változik, csupán az attributumtáblában egy közös sor fog hozzájuk tartozni (pl. egy község belterülete lehet két, vagy több különálló poligon) Poligon határvonalának, illetve két poligon közös határvonalának módosítása a leíró adatokban automatikus változást nem okoz. A grafikus adat változtatása a töréspontok áthelyezésével történik. Fenti

eszközzel rámutatva a poligon határvonalára (vagy poligonok közös határára) az kiválasztottá válik. Az alakzat töréspontjain a pontokat jelző kis négyszögek jelennek meg, láthatóvá téve azokat (14.44 ábra) 14.44 ábra A 44. ábrán látható két poligon közös határvonalát módosítottuk, először a meglevő töréspontok áthelyezésével (14.45 ábra), a kurzort a jelzőnégyzetre igazítva az egér bal gombját lenyomva tartva húztuk az új helyére 14.45 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 164 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 165 ► Amennyiben az új poligon töréspontjainak száma nagyobb, úgy új töréspontokat kell létrehozni a határvonalon. (1446 ábra) 14.46 ábra Poligon megszüntetése annak kiválasztása után az Cut Features, vagy

Delete Features paranccsal, vagy egyszerűen a Del billentyűvel lehetséges. Új poligon létrehozásáról az új adatok esetén már volt szó. Meg kell azonban említeni a poligonok kölcsönös viszonyának egy speciális esetét, amely az „úszótelkek” néven ismeretes. Gyakran előfordul, hogy egy ingatlan csupán egy másikkal határos, vagyis teljesen körbeveszi az önálló telken épült házat a közterület, vagy egy tavat a parkerdő. Ekkor a közterületben, vagy a parkerdőben egy „lyukat” kell létrehozni, amelynek alakja megegyezik az építési telekkel, vagy a tóval. Ezt teljes mértékben kitölti a telek, vagy a tó. A megoldás a több poligon közötti műveletek lehetőségében van. Az előbbi poligontémán nézzük ezeket. 14.47 ábra Az eredeti objektumra két különböző helyzetű poligont rajzoltunk (14.47 ábra). Az egyik teljesen belül, a másik csak részben takarja az eredetit A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A

hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 165 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 166 ► Hozzuk most létre az úszótelket abból, amely teljes mértékben belül esik a nagy poligonon. A művelethez kiválasztott állapotba hozzuk a két objektumot, majd azokat „kivonjuk” egymásból („pogácsa szaggató”) Az eredmény nem lenne látható, ezért az úszótelket félrehúztuk, ez természetesen csak a megértés célját szolgálja (14.48 ábra) 14.48 ábra A másik alakzatnál nézzük, mi az eljárás, ha két poligon közös területét szeretnénk előállítani. Ismét kiválasztjuk a műveletben résztvevő két alakzatot, majd az Intersect Features parancsot adjuk ki Az eredmény a 1449 ábrán látható. 14.49 ábra Ha a két alakzat NEM közös területét szeretnénk előállítani, úgy a kiválasztás után a Combine Features

parancsot adjuk ki (14.50 ábra) A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 166 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 167 ► 14.50 ábra Vonalas objektumok szerkesztési lehetőségei és a szerkesztés módja megegyezik a poligonoknál leírtakkal, leszámítva azokat, amelyek csak poligonokra vonatkozhat (pl. Combine Features, Substract) Pontszerű objektumot csak áthelyezni, megszüntetni, vagy újabbakat létrehozni lehet, valamennyi csak szerkesztésre megnyitott témán. Új objektumok létrehozása táblázati adatokból Pontszerű létesítmények leíró adattáblája kiegészíthető az objektum helyét meghatározó koordinátapárral. E koordináták alapján a pontszerű jelek a térképen felszerkeszthetők, pontosabban térben való elhelyezésük automatikusan elvégezhető. Csatoljuk

a (dBASE formátumú) táblázatot a projekthez, mely tartalmazza a pont-objektumok koordinátáit. Az új téma pontjainak helyét a táblázat kijelölt mezőiben (Y és X) található számadatok határozzák meg, innen kiolvasva tehát a térképen a valós helyzetüknek megfelelően tudjuk megjeleníteni. (Az 51 ábrán a „pontEOVdbf” nevű, háromszögelési pontok adatait tartalmazó táblázatot csatoltuk a projekthez, beállítva, hogy mely mezőben található a keleti – ArcView szerint X - , illetve északi – ArcView szerint Y – koordináta). A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 167 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 168 ► 14.51 ábra Hely azonosítása nemcsak koordinátával lehetséges. A postai cím azonosít egy helyet, és ha ez a pontosság megfelelő, úgy

felhasználható leíró adatok térbeli elhelyezésére, geokódolásra. Az eljárás (topológiai szempontból rendezett) utcahálózat modellen végezhető, tehát olyan attributumtábla szükséges hozzá, amely az utcák nevét, útszakaszonként a bal- és jobboldali házszámozás kezdő- és záróértékét tartalmazza (ld. 144 ábra) Szükséges kitölteni egy „címzés stílust” leíró táblát (Address Style), melyben meghatározzuk, hogy milyen módon kívánjuk megadni a pontjelek elhelyezéséhez szükséges adatokat (szükséges-e pl. postai irányítószám, vagy a kerületet kérjük megadni), valamint egy másikat (Geocode Addresses) arról, hogy mely táblázat milyen nevű mezőjében találhatók a szükséges adatok. A geokódolás eredménye az a pontokat tartalmazó téma, amelyben a jelek az utcaszakaszok eleje és vége között az utcahálózat táblázatában megadott kezdő- és záróházszámok közötti interpolálással kerülnek a

legvalószínűbb helyükre. Az adatbázisban esetleg előforduló, nem egyértelműen azonosítható helyek mint hibák jelentkeznek (hibásan leírt, vagy rövidített utcanév, nem létező házszám stb.), az eljárás végén a felhasználó dönthet arról, hogy ezekkel az adatokkal mi legyen, mi lehet a hibás adat legvalószínűbb megfelelője. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 168 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 169 ► Természetesen a geokódolás eredményes csak akkor lehet, ha a település postai címrendszere rendezett, és az egész települést tekintve egységes elvek szerinti. Az eljárás főleg a településen bekövetkezett események, balesetek, bűnesetek, megbetegedések stb meglevő nyilvántartásának gyors térképi megjelenítésére alkalmas, mivel ezen

adatok vizsgálata úgyis egy nagyobb körzetre vonatkozóan történik, így a kis helyzeti hibák szerepe elenyésző. Grafikus adatok importja Grafikus adatbázisunk felépítésénél az eddig tárgyalt „saját erőből” való létrehozáson kívül van még egy nem kevésbé fontos forrás, a már meglevő adatbázisok átvétele, konvertálása rendszerünk saját formátumába. Az átvenni kívánt adatok forrása alapvetően kétféle lehet: egy másik térinformatikai rendszer valamilyen CAD tervező rendszer Az első esetben térbeli adatok és attributumadatok együttes átvételéről van szó, míg a másik esetben csak térbeli adatokról, amelyeket esetleg még szerkeszteni kell, hogy kialakuljon a rendszerünk által megkívánt forma, majd a keletkezett objektumokat azonosítjuk a leíró adatokat tartalmazó táblázat soraival. Mivel az adatbázis építése igen komoly figyelmet, kitartást és pontos munkát igénylő nehéz feladat, bármilyen – pontossági

követelményeknek megfelelő – adatbázis átvétele „kifizetődő” lehet, még ha soknak is tűnik az utómunkálat, a szerkesztés. Térinformatikai rendszerek piacán számos fejlesztő cég kínálja termékét. Ezek a rendszerek többé-kevésbé hasonlítanak egymásra, bár nem mindenben, vannak erősebb, gyengébb oldalaik. A felhasználó felelőssége, hogy eldöntse, neki melyik felel meg a legjobban. A gyártott szoftvercsaládok elterjedtségében viszont jelentős különbségek vannak. A piac legnagyobb részét néhány gyártó tartja kezében, ezek azok a cégek, amelyek a fejlesztést legrégebben kezdték, és a versenyben talpon maradtak. Mivel a fejlesztések külön műhelyekben folytak, az adatbázis felépítésének rendszere eltérő. A fejlesztők is tudják, hogy termékük akkor lesz jobban alkalmazható, ha azzal más rendszerek adatait is fel lehet dolgozni, így általában alkalmasak más elterjedt rendszerek adatainak olvasására és saját

formátumba való konvertálásra. Más, kisebb fejlesztők rendszerei – ha a cég átgondolt piacpolitikát folytat – kell, hogy ismerjék a leginkább elterjedt adatformátumokat, nemcsak olvasni tudják azokat, de esetleg előállítani is, még ha saját adataikat más A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 169 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 170 ► alakban tárolják is. Általánosan elfogadott adatcsere-formátumok kialakítására vannak törekvések, de a rohamosan fejlődő számítástechnika és a változó igények mellet egy ilyen „közös nyelv” nehezen meghatározható. Mivel az adattárolási formák a rendszerek verziószámának változása következtében is valamelyest eltérők, bizony néha nehézségeket okoz az egyes adatbázisok maradéktalan átvétele. Az

52. ábra az AutoCAD Map 2000 adatexportálási lehetőségeit mutatja, annak a döntési lehetőségnek felkínálásával, hogy milyen típusú témát kívánunk exportálni (pl. poligon helyett line), valamint az exportálandó fóliák esetleg melyek legyenek 14.52 ábra Az ismertebb CAD rendszerek adatait közvetlenül, vagy adatcsereformátumon keresztül tudják olvasni térinformatikai rendszerek. Természetesen csak azt a verziószámú formátumot, ami a szoftver előállításának időpontjában már ismert volt. Az ilyen lehetőségek felőli tájékozódáskor tehát fel kell tenni ezt a kérdést is. Ezekben az esetekben objektumhoz tartozó adat konvertálásáról nem lehet szó, mivel tervező rendszer, nem térinformatikai. Bizonyos esetekben, melyekben az adatbázis előállítása nem csak digitalizálást, hanem esetleg jelentős szerkesztési munkát is igényel, mégis sokan választják a térkép előállításának ezt a lehetőségét, mivel a tervező

rendszerek esetleg lényegesen több segítséget adnak a szerkesztéshez, ugyanis erre fejlesztették ki azokat. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 170 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 171 ► Térinformatikai rendszerek egy témához tartozó adataikat több file-ben, több különböző könyvtárban tárolják a helyi beállításnak megfelelően. Hogy melyik típusú adatfile hol található, azt egy „katalógus” tartalmazza. Ha az adatokat másolni, szállítani akarjuk, akkor e leírás alapján összegyűjttetjük a szükséges adatokat, amit egy exportfile-ba mentünk (pl. ARC/INFO esetén egy .e00 kiterjesztésű file-ba) Az exportfile már szállítható, más rendszerek, amelyek ismerik ezt a formátumot, ebből alakítják sajátjukká. Ismertebb tervező rendszerek

rajzformátumát (pl. AutoCAD dwg, MicroStation .dgn) gyakran közvetlenül be lehet olvasni Ha ez a lehetőség nem áll fenn, keresni kell olyan exportformátumot melybe a CAD rendszerrel készült térképet átalakítva, be tudjuk olvasni. Ez az exportformátum igen gyakran a .dxf forma, ami nem szabvány, de általánosan elfogadott típus Mivel pontos szabvány nincs, felépítésének számos némileg eltérő formája lehet, ez gyakran megnehezíti, néha meg is hiúsítja eredményes használatát. 14.32 Objektumok és leíró adatok összekapcsolása CAD rendszerekből importált térképekhez attributumtábla is tartozik. Ez azonban alkalmatlan arra, hogy egy kulcsmezejének segítségével további adatokat kapcsoljunk hozzá. (A keletkezett attributumtábla pl tartalmazza, hogy a vonal milyen típusú, line vagy polyline, color, layer, elevation, thickness, csupa olyan adat, ami a rajz létrehozásához kell, de ezek közül egyik sem alkalmas arra, hogy az elemeket

egyedileg azonosítsuk. 1453 ábra) 14.53 ábra Elkerülhetetlen hogy valamilyen módon beazonosítsuk az egyes térképi objektumoknak megfelelő rekordokat. Ennek leggyakoribb módja, az egyenkénti rámutatásos azonosítás. Kinyitjuk a keletkezett térkép ablakát és a témához tartozó attributumtáblát. A táblázat szerkesztését megkezdjük, létrehozzuk az A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 171 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 172 ► azonosításhoz szükséges új mezőt. A térképen rámutatva (kiválasztva) egy azonosítandó objektumra, az kiválasztott elemmé válik, ugyanúgy a táblázat egy sora is. Ez az a rekord, amely a kiválasztott térképi elemhez tartozik, az azonosítóját a táblázat megfelelő cellájába írjuk Az eljárás megfordítva is kezdhető,

a táblázat egy sorát választva megnézzük melyik elemmel van összekapcsolva a térképen, ezután írjuk be a megfelelő adatot. Az ArcView – amennyiben a kiterjesztések közül a CAD Reader be van töltve – alkalmas az AutoCAD R12 rajzainak közvetlen olvasására. Nézzük, hogyan lesz a dwg állományból shapefile, az ArcView saját formátuma! A beolvasott dwg állomány több layert (fóliát) tartalmaz. Célunk, hogy szétszedjük egyes fóliákra, és ezekből előállítsuk a témáinkat. A konvertáláshoz a rajz egyetlen layerét jelenítjük meg, azt, amely a telkek egy csoportját ábrázolja Properties (1454 ábra) 14.54 ábra Ezekből az adatokból állítjuk elő a shapefile-t (Convert to Shapefile). Az 55-56. ábrán az objektumok és a rekordok azonosítása látható, a kiválasztott térképi elem (sárga) és a neki megfelelő sor szintén kiválasztott Az előzőleg létrehozott Hr szám nevű mezőbe az azonosító helyrajzi számot írjuk (az 53.

ábrán még látható felesleges mezőket már kitöröltük) A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 172 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 173 ► 14.55 ábra 14.56 ábra További leíró tulajdonságok hozzácsatolása egyéb táblázatokból a helyrajzi számok, mint kulcsmező alapján lehetséges. 14.33 Topológia A digitalizálással vagy CAD rendszerekből való konvertálással létrejön az az adatbázis, melyen egyszerű térbeli elemzéseket tudunk végezni. Ezen meg tudjuk jeleníteni az objektumok tulajdonságait, metszéseket és egyéb kereséseket tudunk végezni. Ahhoz azonban, hogy távolabbi pontok, objektumok közötti kapcsolatok (pl. közlekedés) elemzését tudjunk végezni, szükséges, hogy a létrehozott térképi objektumok közötti viszonyokról is legyen

információnk, vagyis a grafikus adatokból fel kell építeni az adatbázis topológiáját. A topológia írja le, hogy mely objektumok szomszédosak, a vonalak mely csomópontokat kötik össze, milyen poligonokat zárnak közre Topológiai modellen végezhető a közlekedés elemzése, a legrövidebb vagy leggyorsabb útvonal A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 173 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 174 ► kijelölése, közlekedési távolság adataiból előállított pufferzóna, szállítási útvonalak tervezése stb. Egy város digitalizált úthálózata látható az 14.57 ábrán Mivel szeretnénk megismerni két pontja közötti legrövidebb közlekedési útvonalat, létre kell hoznunk az úthálózat topológiáját. A feladatot most az AutoCAD Map 2000 rendszerrel végezzük.

A „Create Topology” parancs szükséges beállításai az 14.58 ábrán láthatók: Mi legyen a neve a topológiai modellnek (Gy-var) Milyen típusú legyen (Line) A csomópontokra vonatkozó beállításokat (Node Objects, 59. ábra) A hálózatra vonatkozó beállításokat (Link Objects, 60. ábra) A beállított paraméterek szerint a feladat végrehajtása a Proceed választásával történik. 14.57 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 174 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 175 ► 14.58 ábra A csomópontokra vonatkozó beállításoknál arra válaszolunk, hogy miből, vagyis melyik pontokból hozza létre, melyik fólián (Utteng), és mivel jelölje (Acad Point – itt választhattunk volna pl. blokkot, vagyis általunk létrehozott rajzot is 1459 ábra) 14.59 ábra A

14.60 ábra a topológia létrehozására kiszemelt objektumokat segíti kiválasztani, automatikusan, rámutatással, esetleg „szűrővel” (csak bizonyos fólia vagy fóliák, a példán 0, Utteng, Au pálya) A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 175 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 176 ► 14.60 ábra Az így előállított hálózat-modell a vonalak grafikájában semmiben sem tér el a kiindulásul választottól, mindössze a szomszédsági kapcsolatokat leíró adatokkal bővül a térképünket leíró file. A város két pontja közötti legrövidebb útvonal keresését most ArcViewval, annak Network Analist moduljával végezzük. Ehhez az imént előállított hálózatot shapefile-ba, az ArcView formátumába exportáljuk (61 ábra) 14.61 ábra Az előállított

úthálózaton postai cím megadásával, vagy leszúrással bejelöljük azokat a pontokat, melyek közötti útvonalat keressük (Find Best A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 176 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 177 ► Route). Két pontot jelöltünk meg leszúrással, majd a feladat megoldását a megfelelő paranccsal indítva egy új téma keletkezik, mely a megoldást ábrázolja. 14.62 ábra Az útvonal hossza és leírása (Directions) a 14.62 ábrán látható táblában olvasható, az „itiner” file formában menthető. (Ugyanitt lehet beállítani a keresés feltételeit is, legrövidebb vagy leggyorsabb út - ha az attributumtábla tartalmazza az ehhez szükséges adatokat -, valamint több úticél esetén a meghatározott sorrendet, és hogy vissza akarunk-e térni a

kezdőpontra.) 14.62 ábra Hasonló módon pontokra, poligonokra és hálózatra létrehozott topológiák összefüggései a térbeli elemzések számos lehetőségét biztosítják: A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 177 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 178 ► Pont-poligon átfedése segítségével vizsgálható pl. a lakosság jövedelme és a bűnesetek közötti összefüggés Hálózat-poligon átfedése eredményeképpen pl. az utak hossza egy kerületben. Poligon-poligon átfedése segítségével pl. egy talajtérkép és egy lejtőkategória-térkép segítségével kimutathatók az erózió szempontjából aggályos területek, az így keletkezett poligonok összevethetők a növényzet poligonjaival, valamint a csapadékeloszlással, így megkereshető a leginkább

veszélyeztetett terület. 14.4 Dokumentálás Vizsgálataink eredményeképpen a térbeli adatok valamely térképen jelennek meg, melyet kiegészíthet a pontos adatokat tartalmazó táblázat, vagy statisztika. Ez a kimutatás általában egy tanulmány vagy elemzés melléklete, mellyel alátámasztjuk következtetésünket Munkánk csak akkor lehet igazán meggyőző, ha a tanulmányt olvasó ugyanazt látja a térképen amit mi ábrázolni akartunk, tájékozódni tud a térképünkön, információt kap a mennyiségekről és a méretekről. A jó térkép kifejező, megfelelően hangsúlyozza mondanivalóját, esztétikus, színeiben, tónusaiban harmonikus, eszközeiben egységes, felesleges , zavaró elemeket nem tartalmaz, a szükséges szinten segíti a tájékozódást. A térképnek méretaránya van, ezáltal tudjuk felmérni a kiterjedés nagyságát. A térképnek tájolása van, ezt az északi irány feltüntetésével szoktuk jelezni. A térképnek jelmagyarázata

van, ez még akkor is kötelező elem, ha teljesen egyértelmű és konvencionális színeket, jeleket alkalmazunk. A térképnek címe van, röviden ez utal a tanulmányban leírtakra. Bizonyos esetekben elengedhetetlen a térkép vetületi és magassági rendszerének feltüntetése. Fenti kötelező elemeket egészítheti ki a szükséges táblázat vagy statisztika, adatok vagy diagram formájában, esetleg rövid magyarázó szöveggel. Térinformatikai rendszerek fontos sajátsága tehát, hogy milyen eszközökkel rendelkeznek ennek biztosítására. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 178 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 179 ► A dokumentálási célra összeállított térképet és kiegészítőit általában „Layout”-nak nevezik. Előállítása akkor kezdődik, ha elkészült

az elemzés végeredménye, a térkép. A nyomtatási feltételeinket is figyelembe véve eldöntjük, mekkora lapon szándékozunk előállítani a térképet. A lap mely részén helyezzük el a térképet, címet, jelmagyarázatot stb, ezek mérete mekkora legyen Fentiek elrendezésére rendelkezésünkre állnak forrás-formulák (templatek) is, de azokat át is rendezhetjük, sőt újat is nyithatunk. Legyen most a példában egy ilyen új lap létrehozása (14.63 ábra) Akkora méretű lapon dolgozhatunk, amekkora a nyomtatónk beállított lapmérete. A Layout parancsai segítségével megválaszthatjuk a térképlap tájolását, elrendezési formulát is választhatunk A térképlapon megjelenő térkép, jelmagyarázat, cím, léptékvonalzó és északjel mérete, helye, esetleg tájolása megváltoztatható (A megfelelő elem egy pontjára kattintva a kurzorral, a megjelenő téglalap keret mérete az ismert módon változtatható). Valamennyi elem közül a térkép

méretének változtatása a legkényesebb feladat. A példában létrehozott magyarországi út- és vasúthálózati térkép méretarányát 1:3 000 000-ra szeretnénk állítani, mert ez egy fekvő A4-es lapon ez elég jól áttekinthető. A kurzorral a térkép egy pontjára kettőt kattintva egy olyan tábla jelenik meg, amely tartalmazza a térkép méretének és tartalmának megváltoztatásához szükséges adatokat (14.64 ábra) 14.63 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 179 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 180 ► 14.64 ábra A View Frame Properties, vagyis a térkép-keret tulajdonságai között a View ablakban kiválaszthatjuk, hogy a projektben szereplő esetleg több térkép közül melyik kerüljön a lapra. A Scale, a méret beállításához a felhasználó által

meghatározott módot változtattuk (szemben az automatikusan létrejövővel), melynek méretaránya 1:3000000. A továbbiak a megjelenésre vonatkozó beállítások találhatók, a térkép határa kiterjedjen-e a keret területére, vagy csak a View-ban látható kerüljön a lapra, stb. A méretarány nem csak számszerűen kerülhet a térképre, hanem könynyebben értelmezhető léptékvonalzó formájában is. Mint ahogy a View ablak tartalma és a lapon elhelyezett térkép között, úgy az utóbbi térkép és a léptékvonalzó között folyamatos kapcsolat van. Ez azt jelenti, hogy ha a layout létrehozása után a View térképen tartalmi változtatást végzünk, az jelentkezik a nyomtatásra szerkesztett layout-on, ha a layout térképének méretét változtatjuk, annak hatása van a léptékvonalzó méretére is. A layout elemeit lehet törölni, másikat lehet elhelyezni a megfelelő eszközzel: új térképet jelmagyarázatot léptékvonalzót, vagy

méretarányszámot északjelet diagramot táblázatot képet A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 180 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 181 ► A jelmagyarázat, az északjel és a léptékvonalzó itt a layouton grafikai objektum, amely – ha szükséges – szerkeszthető. Ehhez az átszerkesztendő jelet elemeire bontjuk. Ezek az elemek átalakíthatók, megszüntethetők, újakkal kiegészíthetők terveinknek megfelelően, majd hogy újra egy grafikai elemet alkossanak, ismét csoportba foglalhatók. Azt azonban tudni kell, hogy a hasonló elemekre bontás a léptékvonalzó és a jelmagyarázat estében a térképpel addig fennálló kapcsolat végleges megszűntetését jelenti, ez a csoportosítással (Group) nem állítható helyre. Ezzel a módszerrel tudjuk „magyarítani” az

angol égtájrövidítéseket tartalmazó északjelet (csoportosítva forrásként file-ba menthető), magyar helyesírás szerint feliratozni a léptékvonalzót. 14.65 ábra A 14.65 ábra a léptékvonalzó tulajdonságainak beállítását mutatja (melyik térképhez készül, milyen stílusú, mértékegységű legyen (km), a nullától jobbra milyen intervallumokból (100) hány legyen (3) és a részszakaszok száma a kezdőponttól balra (10)). Az elkészült térkép nyomtatása ezen beállítások után elvégezhető, azonban a színes nyomtatástechnika még okozhat meglepetéseket. Ez csak némi kísérletezés és gyakorlat szerzése révén küszöbölhető ki. A térképlapot – ha valamely szövegszerkesztővel dokumentumba illesztve akarjuk nyomtatni, - exportálhatjuk valamely ismert raszteres formába, pl. BMP, vagy .WMF Attributumadatok táblázat formájában akár a térkép mellett is feltüntethetők. Természetesen ennek vannak méretbeli korlátai, nagyobb

adatbázist külön lapon tudunk kinyomtatni. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 181 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 182 ► A Nyomtatás történhet közvetlenül, vagy esetleg más táblázatkezelők segítségével. Ehhez az adattáblázatokat esetleg exportálni kell (pl INFO, delimited text), vagy a célként választott táblázatkezelővel próbáljuk importálni a térinformatikai rendszer formátumát. Természetesen lehetőségünk van az attributumok szemléltetésére, vagyis diagramokon jelezni az értékek változásának mértékét, ami egyaránt lehet része a térképi ábrázolásnak és az attributumok nyomtatásának. 14.5 Térinformatikai rendszer és alkalmazás Eddig említett vizsgálataink és műveleteink hátterét a szükséges tárgyi eszközökön túl

(számítógép, digitalizáló tábla stb.), egy térinformatikai szoftver biztosítja Ezt a fejlesztő a várható igények összességét figyelembe véve úgy próbálta meg előállítani, hogy ezek közül minél többnek meg tudjon felelni, természetesen az informatika adott kornak megfelelő szintjén A feladatok szerteágazósága, az adatok kezelésének folyamatosan változó új és új igényei, a működési környezet sokfélesége a rendszereket alaposan megnövelte, melynek következménye az, hogy már működésükhöz egyre „erősebb” eszközökre, több memóriára, háttértárra, gyors processzorra van szükség. A nagyobb adatmennyiségek kezelése a már amúgyis „felhízlalt” rendszert még jobban terheli, működését lassítja. A gyakorlat tapasztalata, hogy a sokoldalú rendszer összes képességét a felhasználó nem mindig, nem folyamatosan használja ki teljesen. Ha adatot keres, lekérdez, dokumentál, egyidejűleg nem foglalkozik az

adatbevitellel, módosítással, ha adatkarbantartást végez, nincs szüksége a dokumentálásra és így tovább. Ez vezette a gyártókat arra, hogy a műveletek gyorsítása érdekében szétválasszák rendszerüket úgy, hogy különböző célokra specializált modulokat hozzanak létre, melyek a feladatok egy-egy csoportjának végrehajtását támogatják. Mivel így a szükséges feladatok köre korlátozott, csökkent a memóriát igénybevevő rendszerfile-k mennyisége, gyorsabb a feladat végrehajtása. Nagyobb felhasználóknál a feladatok megosztása nemcsak időben, de térben is elkülönül, vagyis egy részleg foglalkozik a vizsgálatokkal, egy az adatkarbantartással, talán egy harmadik adatszolgáltatással stb. Ezek a munkahelyek legtöbbször hálózatban működnek, a feladatokat más-más alkalmazottak végzik. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 182 ► Geoinformatika III. A

dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 183 ► A feladatok ilyen megosztása esetén a felhasználónak is előnyös, hogy meg tudja tervezni, melyik feladathoz hány munkahelyet kell létrehoznia, hány licenszet kell megvásárolnia a „lekérdező”, az „adatkarbantartó”, az adatkimenetet biztosító modulból, így nem költ olyan részekre, amelyeket ott sohasem használna. A térinformatikai rendszer alkalmazási lehetőségei szerteágazók, világszerte elterjedve más környezetben, más elvárásoknak kell megfelelniük. Egyetlen fejlesztő sem lehet biztos abban, hogy rendszere ott, annak a feladatnak maradéktalanul meg tud felelni. Ezért a legtöbb fejlesztő saját fejlesztői „nyelvet” kínál termékéhez, melynek segítségével a felhasználó – kellő felkészültséggel – alakítani tudja rendszerét. Ennek a fejlesztői nyelvnek segítségével, kihasználva a

„felhasználói felület” változtatásának lehetőségét (saját parancsok, parancsikonok létrehozása, feleslegesek eltüntetése), a térinformatikai rendszerből létrehozható a térinformatikai „alkalmazás”, egy speciális feladatkör ellátására alkalmas, viszonylag kevés szakértelmet igénylő rendszer. Ebben minden résztvevő csak a saját feladatának ellátásához szükséges eszközöket tudja elérni, az eszközökből viszont rendelkezésére áll minden, amire szüksége lehet. A feladatok megosztása, az adatok felhasználási lehetőségei megkövetelik az adatok tárolásának, elérésének szervezését, rendszerbe foglalását. 14.51 A projekt Feladataink ellátásához, vizsgálataink végzéséhez többnyire ugyanazon adatbázis más-más témájára van szükségünk, de vannak olyan témák is, amelyek több vizsgálatban is szerepelnek (lehetnek ezek egy település alaptérképének témái, ingatlanok, épületek, stb.) A vizsgálatokat

egy projektben végezzük, melyben több térképet állíthatunk elő az eredmények láttatására. A projektben szükség lehet az adatbázis kiegészítésére, mely változást az eredeti adatbázisban nem akarjuk átvezetni. A projekt felépítését, az adatok állapotát a projektfile-ban rögzítjük. A projektfile tehát nem tartalmaz adatokat, csupán utalást arra, hogy hol található az a téma, amely szerepel a projektben, milyen állapotban szerepel (be- vagy kikapcsolva), van-e olyan eleme, mely éppen kiválasztott állapotban van, mi a jelkulcsi jele, mintázata, színe. A projektfile biztosítja, hogy munkánk újra betöltve ugyanolyan állapotban kerüljön a monitorra, ahogy azt elmentettük. Leírja, hogy A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 183 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. |

Vissza ◄ 184 ► mely térképek szerepelnek a projektben, mi a tartalmuk, a térkép mely része látszik az ablakban. Az attributumtáblák állapota milyen, össze vannak-e kapcsolva esetleg más táblázatokkal (az „összemásolás” tehát fizikailag nem jön létre, csak látszólag). Ugyanígy leírja a projektben szereplő layoutok, diagramok, megfogalmazott utasításfile-k, jelkulcsok stb. állapotát, helyét, tulajdonságait Ennek az a következménye, hogy ha szállítás céljára másolni szándékozunk egy projektet, az nem lehetséges mindössze a projektfile másolásával, szállítanunk kell mindazokat a file-ket, melyekre a projektfile hivatkozik. Ráadásul a szállítást úgy kell megoldani, hogy az adatok ugyanolyan meghajtó ugyanolyan nevű könyvtárába kerüljenek, mint voltak. Ez a feladat okozhat nehézségeket, ezért léteznek olyan „csomagoló” parancsok, melyek ezt a feladatot a projektfile olvasása alapján elvégzik. Egy projekten

dolgozva gyakran elkerülhetetlen, hogy az adatokban változtatásokat végezzünk, egy táblázatot ideiglenesen olyan adatokkal egészítsük ki. Amennyiben ezek a kiegészítések maradandóan bekerülnének az eredeti adatbázisba, idővel azok minden ésszerű határt meghaladó méretűvé válnának. Ezekben az esetekben a mentést egy másik könyvtárba, esetleg más névvel ellátva végezzük, hogy ne írjuk felül az alapadatok állományát. A véletlen elkövetett ilyen hiba megakadályozására a rendszer tárolhatja az adatokat „csak olvasható” attributummal ellátva, de kihasználhatjuk az operációs rendszer biztosította védelmet, mely a könyvtárba való írás, olvasás jogosultságát szigorúan ellenőrzi. 14.52 Felhasználói felület Egy rendszer akkor használható kellemesen, ha a működtetéshez szükséges parancsok könnyen kiadhatók, a szükséges paraméterek megadása nem igényel lexikális ismereteket. Ez az oka, hogy jelenleg a Windows

jellegű menürendszerek olyan elterjedtek. Igaz, hogy ez az operációs rendszer működéséhez elég jelentős gépi kapacitást vesz igénybe, könnyű kezelhetőségével mégis szinte mindent elsöprő népszerűséget szerzett. A feladatok végrehajtásához felkínált parancsok ikonjai a monitoron elég sok helyet foglalnak. Egy térinformatikai rendszerben, ahol a kiadható parancsok száma nagyon nagy, ez méginkább jelentkezik Rá- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 184 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 185 ► adásul, ha túlzottan sok ikon közül kell megkeresnünk az éppen szükségeset, ez időt vesz igénybe, lassítja a munkát. Célszerű hát a felkínált parancsok (parancsikonok) számát ésszerű korlátok közé szorítani. Nézzük például ismét az ArcView-t,

mely éppen végrehajtott feladathoz igazodva más-más parancskészletet jelenít meg. Van egy parancskészlete a projekt kezelésére, egy másik a térképpel kapcsolatos műveletekre, egy-egy a táblázatok kezelésére, a layoutok szerkesztésére, a diagramok előállítására, a programozásra. A térkép, a táblázat, a diagramszerkesztő stb. ablakok között válogatva mindig az éppen aktívhoz tartozó parancskészletet látjuk a szokott helyen, ezek választhatók. Ezt a felkínált ikon- és legördülő menürendszert felhasználói felületként szoktuk emlegetni A parancsok kiadása tehát ezek közötti választással lehetséges, de gyakran szükséges a végrehajtáshoz még néhány információ. Ezeket az ilyen esetekben kinyíló táblában újabb választással, vagy adat beírásával adhatjuk meg. A rendszer azonban nincs „vasalva”, vagyis általában megvan a lehetőségünk arra, hogy igényeinknek megfelelően kissé, vagy akár jelentősen

átalakítsuk. A változtatáshoz ismernünk kell természetesen a parancsok kiadásának rendszerét, hogy hogyan lehet a parancsikonokat, menüpontokat elhelyezni a kívánt helyen, esetleg azt is, hogyan lehet eddig még nem létező parancsokat a rendszer számára értelmezhető formában megfogalmazni. Milyen további lehetőségeket biztosít számunkra ez a lehetőség? Nézzük először, hogyan kapcsolódik a parancsikon (vagy a legördülő menü egy menüpontja) ahhoz az utasításhoz, melynek indítása a feladata. Állítsuk a kurzort az ArcView parancs-ikonsorának egy üres területére, itt gyors kettős kattintás után a felhasználói felületet meghatározó tábla jelenik meg (14.66 ábra) A „Type” sorban választhatunk, a projekt mely részéhez tartozó kezelői felületet szeretnénk változtatni: Project Views Tables Charts Layouts A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 185 ►

Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 186 ► Scripts Application 14.66 ábra A „Category” sorban a legördülő menük, a parancsikonok, az eszközök ikonjai illetve az egér jobboldali gombja megnyomásakor kinyíló „Popup” menü paraméterei közül választhatunk (a példában „Buttons”, vagyis a parancsikonok). Kiválasztva valamely elemet a meglevő nyomógombok közül, az alsó listán az ahhoz jelenleg tartozó parancs nevét látjuk (Click), hogy választható-e ebben az állapotban, mi legyen a „Help” kérésekor megjelenő segítség. A „Help Topic” a kurzor rávezetésekor kis szövegablakban megjelenő egy-két szavas tájékoztató, alatta a gombon megjelenő ikon neve, mely helyett akár másikat, vagy általunk rajzoltat is választhatunk (14.67 ábra) A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem

található. | Vissza ◄ 186 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 187 ► 67. ábra Utóbbi esetben a .bmp, tif vagy gif stb formátumban elmentett korlátozott számú oszlopból és sorból álló akár színes ikont tölthetünk hozzá a kínálathoz a „Load” paranccsal. Az ikonhoz tartozó parancs a fenti esetben a View-hoz tartozó Query, nem más, mint a rendszer egy belső utasítássora, „script”-nek nevezzük. Scriptek egész sorából választhatunk, ha új parancsikont akarunk létrehozni, netán a meglevőt szándékozunk módosítani (14.68 ábra) 14.68 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 187 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 188 ► A scriptek

listája bővíthető az általunk megfogalmazott paranccsal (14.69 ábra) 14.69 ábra Fenti példa egy olyan parancs megfogalmazását mutatja, melyben egy „Műemlékek” nevű térképet (View-t) nyitunk meg. (Lehet ez pl egy olyan információs rendszer része, mely a város nevezetességeit, közlekedését, közintézményeit stb. jeleníti meg) A scriptet a rendszer saját nyelvére lefordítva az bekerül a projekt rendszer-scriptjei közé, ezután innen választható. A példaként bemutatott parancs egy bizonyos térképet jelenít meg. Ez természetesen lehetne projekt is, de ekkor minden esetben ugyanarról a projektről lenne szó. Ha ezt a parancsot nem egy nyomógombhoz kötjük, hanem egy térképi objektumhoz, beágyazott projektről beszélünk. 14.53 Beágyazott projektek, csatolt dokumentumok Leíró adatok bizonyos esetekben nem adnak teljeskörű információt a választott objektumról. Vegyük a szállodák közötti választás példá- A dokumentum

Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 188 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 189 ► ját, ahol megtudhatjuk hány csillagos, mekkora a szoba, milyen a komfortja, hol van, de az idegen, aki még nem járt ebben a városban nem tudja, vajon az épület jellege, környezete megfelel-e elvárásainak, szívesen lakna-e abban az épületben. Ezt az igényt kielégítheti egy az épületről készült fotó, vagy fotomontázs. A fénykép megjelenését ebben az esetben a szálloda objektumhoz kötjük, hiszen csak akkor kell megjelennie, ha a vendég épp erre a szállodára kíváncsi. Ugyanígy eljárva a többi szálloda esetén is, létrejöhet egy olyan információs rendszer, mely a túristák legkedvezőbb tájékoztatását szolgálja. Gyakran nem elég egyetlen fénykép (vagy bővebb leírást

tartalmazó dokumentum) objektumhoz csatolása. Keressük most a legközelebbi kórház szemészetét! A várostérképen megjelenő kórházak közül arra mutatunk, mely a hozzánk legközelebbinek ítélünk. A művelet eredményeképpen egy újabb térkép jelenik meg, mely a kórház épületei között segít eligazodni. A szemészet helye a kórház térképén már egy újabb keresés eredményeképp láthatóvá válik. Ez az eset a beágyazott projekt, vagyis egy objektum kiválasztása egy új projekt megnyitását eredményezi (ebben szintén lehetnek további beágyazások) Hogyan jön létre a kapcsolat az objektum és a képet, dokumentumot, térképet vagy videofelvételt megnyitó parancs között? Az attributumtáblán keresztül. Minden attributumtáblához definiálhatunk egy olyan mezőt, melyben az objektumhoz rendelt kép vagy dokumentum stb. nevét, elérési útját tüntetjük fel Ez az a mező, melynek tartalma és az objektum között „Hot Link”

(azonnali kapcsolat) hozható létre. Legyen most az a kitűzött cél, hogy egy-egy idegenforgalmi nevezetességgel rendelkező településről egy-egy jellemző fényképet rendelünk a település objektumához, azzal a céllal, hogy kedvet csináljunk a túristának annak meglátogatására. (A hozzárendelt kapcsolat vagy fotó, vagy szöveg, vagy térkép stb., tehát a lehetőségek közül csak egyfajta!) Töltsük ki a települések attributumtáblájának újonnan létrehozott „Fotó” nevű mezejét az objektumokhoz tartozó fotók nevével és elérési útjával (pl. C:FotoNagycenkgif stb) Ezzel megadtuk, hogy hol található és milyen néven a megjelenítendő kép. Most hozzuk A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 189 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 190 ► létre a forró

kapcsolatot az objektum és a Fotó nevű mező között (Theme ↓ Properties, Hot Link). A feladatot a következő beállításokkal tudjuk meghatározni (1470 ábra): Theme Name: Mely témához hozzuk létre „forró kapcsolatot”. Field: Az attributumtábla mely mezője tartalmazza azt a leírást, mely a megjelenítendő kép nevét és tárolási helyét határozza meg. Predefined Actions: Itt választunk, hogy a mezőhöz milyen jellegű kapcsolatot hozunk létre Link to Text File Szöveges dokumentumhoz Link to Image File Képhez Link to Document Térképhez (View-hoz) Link to Project Projekthez kapcsolja az objektumot. 14.70 ábra A kapcsolat tehát létrejött, most a megfelelő eszközzel mutassunk a Falu téma egy objektumára, melyhez tartozik fénykép is. Az eredményt a 14.71 ábrán látjuk A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 190 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok,

módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 191 ► 14.71 ábra 14.54 Közlekedési hálózatok vizsgálatai Térbeli adataink, számítógépen tárolva a gyakorlat számos területén biztosítják a napi fenntartási, tervezési feladatok végrehajtását. Nézzünk ezek közül egy példát, a közlekedési hálózatok elemzési feladatait Egy város közlekedési hálózatának forgalmi telítettségét, majd a hálózat megváltoztatása (egy híd megépítése) utáni várható változást vizsgáljuk. Természetesen a meglevő térinformatikai adatbázis (hálózat térképe, utcák hálózata, csomópontok, utcák hossza, kapacitása stb.) a vizsgálathoz felhasználható, de kiegészítésre szorul, az alkalmazott elemző rendszer kívánalmainak megfelelően. A vizsgálathoz a Caliper Corporation által kifejlesztett TransCAD-et választottuk. A forgalom nagyságára a forgalomszámlálási adatok feldolgozása révén kapunk

adatokat. Ha a feladatunk nemcsak a tényleges érték nyilvántartása és tudomásul vétele, hanem annak vizsgálata, hogyan reagál a forgalom a hálózatban bekövetkezett változásokra (utcák lezárása, forgalmi rend megváltoztatása, új út építése), ennél többet A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 191 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 192 ► kell tudnunk, mégpedig azt, hogy a hálózat egyes pontjaiból más pontokba mekkora a tényleges forgalom (pl. személygépkocsi egységbe átszámítva) Szükségünk van továbbá arra, hogy a hálózat forgalmi rendjét is leírjuk, beleértve az egyirányú utcákat és a csomópontokon gyakori fordulási tilalmakat Határozzuk meg azokat a pontokat, amelyek a forgalom mértékének kezdő és végpontjai lesznek vizsgálatunkban

(a város valamennyi csomópontjának a számításba bevonása a számítás nagymértékű növekedését okozná, az eredmény azonban nem tükrözné a többletmunkát). Ezek a pontok centroidokként kezelendők, vagyis egy körzet adatait képviselik a számításban A centroidok közül bármely kettő között létezhet tényleges forgalom, így ezeket nem táblázatban, hanem forgalmi mátrixban rögzítjük. A 1472 ábra egy részlete a vizsgált város forgalmi mátrixának. 14.72 ábra A számok mértékadó óraforgalmat jelentenek, a bal oldali oszlop és a fejléc a centroidpontok azonosítóját mutatják (természetesen a sorok száma megegyezik az oszlopok számával). Ez tehát az az adatbázis amely leírja, hogy honnan hova mennyien közlekednek Az utcák leíró adatai a megszokott táblázatban találhatók, minimálisan szerepelni kell benne egy ID (azonosító), egy hossz és egy forgalmi irányokat (egyirányú +1 vagy –1, vagy kétirányú 0) leíró

mezőnek, de szükség szerint ez kiegészíthető sebességi adattal, tervezett kapacitás nagyságával. Utóbbiak akkor szükségesek, ha nemcsak a legrövidebb, de a leggyorsabb útvonalat is keresni szándékozunk. Csomópontok forgalmi rendjének leíró táblázatát az egyes irányokból érkező járművek esetére meg kell határozni. Erre segítséget kínál A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 192 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 193 ► a rendszer (14.73 ábra), az eredmény grafikusan ellenőrizhető egy sematikus ábrán (14.74 ábra) 14.73 ábra 14.74 ábra Az ábrán látható színes nyilak a jelenlegi forgalmi rendnek megfelelő lehetséges haladási irányokat jelzik, vastagságuk a forgalom nagyságával arányos. Fenti adatok és korlátok figyelembevételével

állíthatjuk elő a város forgalomterhelési térképét, mely az egyes szakaszok forgalmát a centroidok közötti legrövidebb út keresésével, a választott útszakaszoknak a forgalom nagyságával való terhelésével alakul ki. A tényleges forgalom és az útszakasz kapacitásának összevetésével alakul ki a kapacitáskihasználtsági térkép (14.75 ábra), mely figyelmeztet A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 193 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 194 ► 14.75 ábra a túlterhelt útszakaszokra, ahol esedékes a forgalmi dugók létrejötte. Hasonlóan megadhatjuk a legrövidebb közlekedési időt is, mint keresési feltételt, ennek eredménye minden bizonnyal némileg eltérő. De hogyan alakul át a forgalom, ha megépítik az ábrán jelzett hidat? Mi lesz ennek hatása a

környék utcáinak helyzetére? Az eredmény elemzése esetleg további változtatások hatásának vizsgálatával folytatódhat, így lehet megkeresni azt a megoldást, amely valóban a várt eredményt adja, nem lesz a mérnöki létesítmény torzó, mely csak részben tud megfelelni kitűzött céljainak. További alkalmazási példák a gazdaság számos területéről hozhatók lennének, környezetvédelemtől kezdve, szállítmányozáson, túrizmuson, városrendezésen vízgazdálkodáson keresztül az épületfenntartás és managementig, az igazán jó kihasználása a térbeli adatoknak akkor várható, ha ezek a rendszerek együttműködve lesznek képesek segíteni a döntéseinket, napi feladatainkat. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 194 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 195

► 14.6 Raszteres rendszerek műveletei Raszteres ábrázolással, mint háttérrel (IMAGE), a vektoros ábrázolási mód kiegészítéseként gyakran találkozunk. Ehhez légifelvételre, vagy űrfelvételre van szükségünk, melynek segítségével a vektoros térkép nyújtotta információk újakkal egészíthetők ki (pl. milyen a körzet jellege, kietlen vagy nagy fákkal, növényekkel fedett). Űrfelvételek kiértékelésével az adatgyűjtés új lehetőségeihez jutunk, a növényzet, talajadottságok térbeli és időbeli változásait illetően, elkerülve a költséges földi úton történő felméréseket. Mikor alkalmas egy légi- vagy űrfelvétel arra, hogy térképszerűen használjuk? Ha mentes a torzításoktól, méretaránya van, és koordinátarendszerbe illesztett. Csak így illik a légifelvétel a város épületeit ábrázoló vektoros térkép mögé, csak így tudunk róla geometriai és emellett leíró adatokat leolvasni 14.61 Háttér-image

Légi- vagy űrfelvételek folyamatosan mozgásban lévő eszközről készülnek. A felvétel helye és a kamara helyzete ennek következtében nem meghatározott. Bár a fotogrammetria ezek utólagos meghatározására megoldást ad, ha elegendő a kép nyújtotta információ korlátozott pontossága, ezek a műveletek helyettesíthetők egyszerűbb eljárással, vagyis a képnek a földi koordináta-rendszerbe illesztésével (rektifikáció). Legyen a feladat most egy térség űrfelvételének beillesztése. A beillesztés a fényképen fellelhető azonosítók, illesztőpontok segítségével lehetséges. A beillesztést kétféleképpen tudjuk végezni: A/ Ismerjük az illesztőpontok koordinátáit. B/ Van egy olyan térképünk a cél-koordinátarendszerben, mely tartalmazza ezeket a pontokat. Példánkon most ezt az utóbbi esetet mutatjuk, a beillesztendő űrfelvételt és a térség folyóit ábrázoló már beillesztett térképet látjuk a 14.77-78 ábrán (Itt

jegyezzük meg, hogy sajnálatosan a nyomdatechnika korlátai miatt a színes, tónusos felvételek bizonyára nehezen értelmezhetők, márpedig ebben az esetben ennek döntő jelentősége lehet. Ez az oka annak, hogy a raszteres ábrázolással és a távérzékelés témájával csak a bemutatás szintjén foglalkozunk, ennek részletesebb bemutatását a számítógépes hálózatra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 195 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 196 ► tervezzük, ahol a képek megjelenítése jóval kedvezőbb, mondanivalónk jobban illusztrálható.) Az illesztés, a fénykép helyének, irányának és méretarányának meghatározása az azonosítható illesztőpontok bejelölésével lehetséges. (Hely, irány és méretarány meghatározásához elég lenne két

illesztőpont, a torzulások, valamint a bejelölés hibái miatt azonban több pontot választunk.) 14.77 ábra 14.78 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 196 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 197 ► Ha ezt a két fedvényt egymásra helyezzük, a kezdeti eltérés jobban látható (14.79 ábra) 14.79 ábra A transzformáció az együtthatók számítása után az alábbi eredményt adja (14.80 ábra) 14.80 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 197 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 198 ► 14.62 Távérzékelés Az elektromágneses hullámok sávja sokkal szélesebb annál mint amit az

emberi szem látni képes (a látható fény tartománya 0,4-0,7 mikrométer, ez a 0,.-15µm-es sáv egy elég kis része) A technika eszközeivel ma már képesek vagyunk érzékelni azokat a visszavert elektromágneses hullámokat is, amelyek a „nem látható” tartományba esnek. Ezt kihasználva készítették azokat a kamarákat, melyek az űrből folyamatosan küldik a Föld felszínéről készített felvételeiket Ezek a felvételek általában többsávosak, vagyis a spektrum több – közte néhány nem látható - hullámtartományában készülnek, egyidejűleg, egyazon területről. Az emberi szem számára színes képek három alapszínből (vörös, zöld, kék) állítják elő a színeket, az emberi szem ennyit képes egyidejűleg látni. Ha a színes kép előállításakor a vörös fénytartományban készített felvételt vörös színnel, a zöld sávban készítettet zölddel, a kéket kékkel jelenítjük meg, a valósághoz közeli színeket látunk.

Minden ettől eltérő esetben hamisszínes felvételről beszélünk Ha a három alapszínnel megjelenített kép alkotójaként olyan hullámsávban készített is szerepel, mely az emberi szem számára egyébként nem lenne érzékelhető, olyan képet tudunk előállítani, amely új, eddig elérhetetlen információt szolgáltat. Más színnel jelennek meg olyan foltok, amelyek idáig nem voltak megkülönböztethetők, kiemelkednek részletek stb. Ezeknek a színeknek és alakzatoknak az elemzése a távérzékelés, mely főképp a mezőgazdaságban (termés előre becslése), a környezetvédelemben (környezet állapota, annak változása), geológia (természeti erőforráskutatás), és még számos területen alkalmazott módszer, a katonai felhasználási területet itt hálátlanul nem említjük. Az elemzés kétféle módszerrel történik, „ellenőrzött” és „nem ellenőrzött” formában. A két módszer eltérése abban áll, hogy az első esetben

(supervised classification) módunk, időnk, pénzünk van kimenni a vizsgált terület bizonyos részeire, ahol megnézzük, megvizsgáljuk a képen látható foltok valódi okait (növényzet jellege, beépítés, talajtípus és víztartalom stb.), a látott minták alapján aztán következtetünk, hogy ott, ahol nem voltunk és ugyanolyan színeket látunk az űrfelvételen, valószínűleg ugyanazt találtuk volna. A „nem ellenőrzött” elemzés (unsupervised classification) helyszíni tapasztalatszerzés nélkül, csupán gépi minősítés segítségével következtet a valóságra (kémkedés esete). Az utóbbi eset külső szemlélőnek találgatásnak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy a képek felbontása egyre jobb, a különböző műholdak kü- A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 198 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A

hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 199 ► lönböző kamarái a hullámtartomány különböző sávjaiban készítik felvételeiket, érthető, hogy a részletes elemzés módszereinek ismertetését e könyv keretében el sem kezdjük, erre ajánljuk a szakterület könyvtárnyi szakirodalmát. (pl Landsat MSS 4 sáv, Landsat TM 7 sáv, SPOT XS 3 sáv, SPOT Pan 1 sáv, NOAA AVHRR 5 sáv stb.) 14.81-82 ábra A 14.81-82 ábra a Landsat TM műhold felvételének hamisszínes megjelenítései, 7-5-3 illetve 7-4-3 hullámsávok RGB sorrendben, szemben a 14.77 ábrán látható 3-2-1 hullámsávokkal, melyek a valósághoz A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 199 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 200 ► legközelebbi látványt nyújtják. Fényképeznek tehát, s ha valaki

tiltakozásul napernyője alá bújna, emiatt ne tegye, az aktív távérzékelő műholdak, melyek radarhullámot bocsátanak ki a Föld felszíne felé és érzékelik annak visszaverődését, úgyis észlelik! Az eddigiekben csak a Nap által kibocsátott sugárzás visszavert hullámainak vizsgálatáról volt szó, ez a „passzív” távérzékelés módszere, az „aktív” mód alkalmas arra, hogy a talaj különböző mélységű rétegeiről visszaverődő radarhullámok képe alapján következtessen annak tartalmára. A vizsgálat tehát különböző színű foltok elemzésére terjed ki, alakját, színét és tónusát vizsgáljuk. A fénykép azonban egymástól kismértékben eltérő színű foltokat ábrázol, a felszín változatosságának megfelelően El kell tehát dönteni, mely szín és „környezete” alkosson a továbbiakban egy mezőt, vagyis el kell határolni a foltokat. Az eredmény az a kevesebb színt tartalmazó térkép, amelynek foltjai adnak

lehetőséget a térbeli elemzésre (átfedések, alakvizsgálat). 14.83 ábra A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 200 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Feladatok, módszerek használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 201 ► A 14.83 ábrán már különválasztottuk az erdőket, mezőgazdasági területeket, vízfelületeket, lakott területeket Az úthálózatot vektoros adatbázisból konvertálva illesztettük rá. Az így előállított fedvények térbeli elemzések adatai, jelmagyarázattal kiegészítve raszteres térképek, melyek a felvétel idejének állapotát ábrázolják. Az űrfelvételek elemzése – bár kétségkívül korlátozott pontosságú, mégis a naprakész információ gyűjtésének fontos, gazdaságos eszköze nagyobb területek, régiók vizsgálata esetén Vektoros és raszteres térinformatikai eszközök egymást

kiegészítve biztosítják környezetünk alaposabb vizsgálatát, a jelenségek összefüggéseinek megértését. A rendszerek létrehozása és fenntartása valóban sok pénzt és energiát igényel, bevezetése még ma is számos helyen ellenállásba ütközik, okkal feltételezzük, hogy a következő évek rohamos elterjedését hozzák a gazdaság minden területén. Kérdések: Milyen módon ábrázolná Magyarország megyéinek térképén a búza vetésterületének változását az utóbbi három év adatainak ismeretében? Mi a feltétele annak, hogy egy adatokat tartalmazó táblázatot az attributumtáblához tudjunk csatlakoztatni? Milyen kötöttségeket meghatározó adatfile-k szükségesek egy közlekedési hálózat meghatározásához? Miért alkalmas egy űrfelvétel a szabad szemmel nem látható eltérések megjelenítésére? Mi történhet a leíró adatokkal két vagy több objektum egyesítésekor? Mi az alapvető különbség a más térinformatikai,

illetve egy CAD rendszerből importált adatok között? Milyen tartalmú adatbázisra van szükség a lakcím szerint nyilvántartott adatok megjelenítéséhez? Új mező létrehozásakor milyen paramétereket kell meghatároznunk? A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 201 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Irodalom használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 202 ► 15. Irodalom Balogh: Sopron megyei jogú város önkormányzat informatikai rendszerének fejlesztési koncepciója 1994. Bowier A.: Computing Dirichlet tesselation The Computer Journal Vol. 24, No 2, 1981 Caliper Corporation: TransCAD felhasználói kézikönyv CODASYL DBTG (CONFERENCE ON DATA SYSTEM LANGUAGES DATA BASE TASK GROUP): Data Description Language Committee. Journal of Development. January 1978 Detrekői-Szabó: Bevezetés a térinformatikába Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. ERDAS:

Imagine felhasználói kézikönyv ESRI: ArcView, ArcInfo felhasználói kézikönyvek Gáspár: Települési önkormányzatok működése és szervezete KÖZIGKONZULT 1993. Gold C. M: Problems with handling spatial data - the Voronoi approach CISM Journal ACSGC. Vol 45, No 1 Spring 1991 Kollányi-Projczer: Térinformatika a gyakorlatban Budapest 1995. Ladó: Szervezéselmélet és módszertan Közgazdasági és Jogi Kiadó 1986. Ladó - Maczó: Szellemi alkotó technikák (Szervezési résztechnikai füzetek) BME 1976. A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 202 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Irodalom használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 203 ► McMmaster P., Haywood P E, Sowton M: DIGITAL MAPPING AT ORDNANCE SURVEY. Proceedings AUTO-CARTO LONDON 1986. Vol1 NCGIA Core Curriculum EFE FFFK 1994 Térinformatikai alapismeretek NCGIA Core Curriculum EFE

FFFK 1994 Bevezetés a térinformatikába Ottófi-Tóvári: Térinformatika KHVK-SzIF Kenguru Kiadó 1997 ISBN 963 04 9523 6 Ottófi-Tóvári: Geodézia és térinformatika Phare Programme HU-94.05 0201-L016-0 SzIF UNIVERSITAS Kft. Oktatási Üzletág 1998 Sárközy Ferenc: Térinformatikai elméleti oktató anyag http://bme-geod.agtbmehu/tutor h/terinfor/tbevhtm Setét S.: Térinformatika BME Oktatási segédlet Using ArcView GIS Vass Gábor: Térinformatikai oktatási anyag BME 1997 http://152.66565/tutor h/arcview/kezdohtm Wieser E.: Systemanalytische Aspekte kommunaler Landinformationssysteme DGK Reihe C. Nr350 München A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 203 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 204 ► A B C Tárgymutató A,Á F adat . 16, 31 Adatbázis típusok. 75 Adatforrások . 95

Adatkivitel módjai . 102 Adatok minősége . 95 ADATTÁROLÁS. 12 Aktualitás. 99 Átkódolás . 43 attribútum. 28, 70 Attribútum feltételek. 50 attribútum-adatok három csoportra oszthatók . 71 ÁTVITEL . 12 fedvények . 42 Fedvények metszése . 43 Felbontás. 42 felhasználó . 33 Felületmodell . 65 fizikai modell . 32 Fotogrammetriai fölmérés . 26 G gazdaság adatai. 71 GBF/DIME adatmodell. 88 generalizálás . 101 Geodéziai nagyméretarányú alaptérképek . 20 geokód. 85 geológiai adatok. 71 Geometriai feltételek. 50 Geometriai pontosság. 98 geometriai topológia. 46 Globális interpolátorok. 68 Grafikus és attribútum adatok kapcsolata . 85 grafikus megjelenítés . 35 B biológiai. 71 Boustrophedon . 38 C centroid . 61 D Delaunay háromszögelés . 67 demográfia adatai . 71 digitális földmérési alaptérkép szabványosítása. 107 digitális terepmodell . 63 digitális térkép . 18 diszkrét koordinátarendszerek . 85 H háló elmélet . 49 Hálós

adatmodell. 75 hardver . 30 hely. 16, 28 Helyi műveletek . 43 Hibrid rendszerek . 50 hidrológiai . 71 Hierarchikus modell . 75 hosszkódolás . 37 E,É Egzakt interpolátorok. 68 egyenes . 44 egységes megoldás. 81 elméleti modell . 31 Elsődleges adatbevitel. 95 entitás. 32 Érték. 42 Euklides-i távolság. 60 A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! I,Í idő . 16 Információ. 16 INFORMÁCIÓ. 9 INFORMATIKA . 9 informatikai "PIRAMIS". 109 A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 204 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 205 ► A B C Övezeteken végezhető műveletek . 44 informatikai koncepció . 109 infrastrukturális adatok . 71 INPUT . 11 interpolálás. 68 P klimatológiai. 71 Közelítő interpolátorok . 68 közlekedési adatokat . 71 közművek adatait . 71 Peano . 39 pénzügyi adatok. 71 poligon. 44 pont. 44 Pontok

interpolációja . 68 pontok rendezetlen tárolása . 45 Projektorientált rendszerek. 82 L R Láthatóság . 44 lehetséges hibaforrások csoportjai . 99 Lejtés és lejtésirány . 43 letapogatási sorrend. 37 Logikai konzisztencia . 99 logikai modell . 31 Raszteres adatok tárolása . 37 raszteres megjelenítés. 35 raszterizálás. 51 Relációs adatbázis modell . 76 RENDSZER. 9 M Síkbeli transzformációk . 59 Sphagetti modell . 45 SQL . 76 K S Manhattan távolság . 60 Másodlagos adatbevitel . 95 matematikai krisztallográfia. 66 megjelenítés . 17 méretarány . 17 mező . 42 Mező. 42 Morton . 38 Műveletek közeli szomszédokon . 43 Sz szabályos tesszeláció. 36 Szabálytalan felületek modellezése. 63 Szabványosítás . 105 Szocio-ökonómiai adatok. 71 szoftver. 30 szolgáltatási adatokat . 71 Szűrés. 43 N négyágú fa. 39 T O,Ó Tájolás . 42 Tartalmi pontosság . 99 Távoli szomszédokon végezhető műveletek . 43 Távolság . 43

Távolságfogalmak . 60 Teljesség. 99 tematikus dimenzió . 72 Tematikus térképek . 21 Térbeli lekérdezések. 90 Térinformációs rendszerek felépítése . 30 térinformatika. 28 objektum. 32 Objektum orientált adatbázis modell . 77 Objektumorientált és georelációs vegyes architektúra . 83 Ortofotó . 23 OUTPUT . 12 Ö,Ő övezet alakja . 44 övezet kerülete. 44 övezet területe. 44 A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 205 ► Geoinformatika III. A dokumentum Tárgymutató Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 206 ► A B C Vegyes adatbázis modellek . 81 Vektoradatok tárolási módjai . 45 vektorizálás . 51 vektoros megjelenítés. 44 Vektoros modellek lekérdezései. 50 vetületi rendszer . 17 Voronoi sokszögek. 66 térkép . 17 Térképabsztrakció . 101 TIN modell. 65 Topográfiai térképek. 20 topológiai modell. 45 Ü,Ű

ÜZEMELTETÉS . 12 Z V Zónák kialakítása . 43 valós világ . 31 A dokumentum Tárgymutató használata | Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Vissza ◄ 206 ►