Művelődés | Művelődéstörténet » Hercegfalvi Marianna - Művelődéstörténet

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET Készítette: Hercegfalvi Marianna első előadás RÓMA Földrajzi megközelítése: Róma egy város a Tiberisz partján, 7 dombra épült a legenda szerint. Ha azt nézzük, hogy római birodalom, akkor északon az Arno és a Rubikon folyóig terjed, délen pedig a kalabriai csizmáig. Nem tartozik hozzá tehát Szicília, Szardénia, mai Milánó és Velence környéke sem, ezek mind provinciák ebben az időben. Korszakolás: A hagyomány szerint Rómát a 6. olimpia 4 évében alapították, (Kr e 753 április 21 ) A régészeti leletek ezt azonban korábbra teszik, Kr.e 12 sz jelennek meg az Appenninfélszigetek területén az italikusz népcsoportok, amelyek egyik népcsoportja volt a latinok, akik középső Itáliában telepedtek le, ők lettek a rómaiak. 575 Róma alapítása – Tarquinius Priscus etruszk király alapította. 1./ Kre 753-tól 510-ig tart, a királyság kora Rómában 7 király uralta Rómát. 616-ban dinasztiaváltás történt, mert

az első 4 király latin király volt, az utolsó 3 király pedig etruszk. A történet szerint Romolus és Rémus alapította Rómát, de nem tudtak megegyezni, hogy melyikük legyen a király. Ezért jóslatot kértek Felálltak két hegy tetejére, és aki felé több sas száll, az lesz a király. Romolus lett tehát a király 616-ban az etruszkok elfoglalták Rómát, és ettől kezdődően etruszk királyai voltak Rómának. Az etruszkok sajátos kultúrával rendelkeztek, nehezen lehet tisztázni a származásukat. Az Arno és a Tiberisz folyó közé költöztek be, ott városállamokba tömörültek és szövetségi rendszert hoztak létre. 12 város szövetségéről van szó. 2./ Kre 510 környékén megszűnik a királyság Rómában, Tarquinius Superbus(=gőgös) volt az utolsó uralkodója Rómának. (A történet szerint Lucretia volt az egyetlen feleség, aki megfelelt a matróna(=római háziasszony) kifejezésnek, akit az uralkodó unokaöccse megbecstelenített.

Lucretia pedig a rokonai előtt elmondta, hogy mi történt vele, és utána mérgezett tőrrel szíven szúrta magát. Brutus(=stupid), aki nem akarta szolgálni Tarquinius Superbust, - végighurcolta Lucretia holttestét Rómán-, és hívei fellázadtak az etruszkok ellen és megdöntötték a királyságot. Az első konzul pedig Brutus lett) Róma társadalma ebben az időben: (a római hagyomány szerint Rómának 3 törzse, 30 nemzettsége és 300 családja volt!) 2 nagy társadalmi csoport volt: Patríciusok: teljes jogú római polgárok –először megtelepültek-, földműveléssel foglalkoztak, hiszen a római kultúrában a földnek volt kiemelkedő szerepe, és a - 2 föld volt az, amely nemessé és gazdaggá tett, ill. jogosított mindenfajta címekre a római közigazgatásban. Ők egyben választók és választható polgárok is voltak A patríciusokhoz kötődő társadalmi csoport: kliensek, akik elszegényedett patríciusok voltak. A két társad. réteg között

érdekazonosság volt, a kliensek alapvetően szolgálták a patríciusokat. A klientúra rendszere teljesen átszőtte a római birodalmat Plebejusok: csonka jogú római polgárok –később betelepültek, vagy akik elveszítették a vagyonukat az elsőként betelepültek közül-, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. Ők lehet, hogy meggazdagodtak, de nem lettek választhatók, csak választók. 3./ Kre 510-től Kre 27, vagy 31-ig a köztársaság kora Kr.e 31-ben volt az actiumi csata ( Kleopátra Antonius-sal szövetkezve meg akarta szüntetni a római birodalmat, ők akartak uralkodni, de az actiumi csatában vereséget szenvedtek. Octavianus, Julius Caesar unokaöccse azonban a lázadók üldözéséből Kr.e 27-ben ért vissza Rómába. Ekkor nevezik el őt Augustus-nak, ami isteni jelzőt jelent Tehát ekkortól lesz császár, és ekkortól beszélhetünk császárságról.) A köztársaság időszakának jelentősebb korszakai: Kr.e 509-265 közötti

idő: Róma városa elfoglalta az Appennin-félszigetet, és a kisvárosból birodalommá vált. Ez a köztársaság korai szakasza Erre az időszakra a legjellemzőbbek voltak a belpolitikai küzdelmek és a külpolitikai események. A belpolitikai küzdelmek tulajdonképpen a patríciusok és a plebejusok egymás elleni harcát jelentették. A plebejusok minél több jogot akartak. A legfontosabb a Kre 494-beni Szecesszió=kivonulás (A plebejusok kivonultak a szent hegyre/Aventilusra.) A rendi küzdelmek tehát 494-ben kezdődtek az első Szecesszióval és 287-ben értek véget, amikor jogilag egyenlővé váltak a patríciusok és a plebejusok. A legfontosabb külpolitikai mozzanat az volt, hogy Róma folyamatosan terjeszkedett, mert egyre több földre volt szükségük. A plebejusokat ugyanis úgy lehetett a legjobban meggyőzni, ha földhöz juttatták. Rómában 2 típusú földet különböztettek meg: 1.„Ager Publicus”=állami tulajdonban lévő földek, 2.„Ager

privatus”=magántulajdonban lévő földek Az állami földeket kiadták bérbe, és az állam a bérletből finanszírozott sok mindent. Azok kapták meg a földeket, akik közel voltak a politikai élethez, vagyis az arisztokraták, akik ezzel hatalmas vagyonhoz jutottak. Ez a hosszú folyamat közel 300 évig tartott, melynek eredményeképpen Róma elfoglalta Itália mai részét. Kr.e őket. - - 3 264-133 közötti idő: 264-ben kezdődtek a Pun-háborúk, melynek végén Róma legyőzte Első háború 264-241-között Második háború 218-201 között Harmadik háború 149-146 között. (Lerombolták egész Karthágót, felszántották és sóval behintették, hogy nyoma se maradjon ennek a birodalomnak.) Róma megszerezte az egész hellenisztikus világot, elfoglalta a Görög vidékeket. (Akik nem voltak egységesek, nem poliszok, hanem szövetségi rendszerek voltak. Három fő szövetség az acháj, az ajatóliai és a makedón. Végül Kre 146-ban a görögöket is

beolvasztották a római birodalomba.) A görög műveltség ebben a pillanatban a kultúra csúcsát jelentette és a késő római kultúra adaptálta ezt a műveltséget. A hellenisztikus korszak központi dátuma a Kr.e 168-as püdnai csata, amikor teljesen megtörik a görögöket. A két nagy háborúsorozat lényege, hogy Róma tehát kilépett az itáliai félszigetről és megszerezte magának a földközi-tenger medencéjét. 4./ Kr e 133 – 27 a köztársaság válsága, a polgárháborúk kora: A köztársaság válsága 133-ban kezdődött, ugyanis a köztársaságkori Róma politikai szervezettel, közigazgatással, társadalmi struktúrával, gazdasági rendszerrel egy kis városra volt kitalálva és egy nagy birodalomnál már nem működött rendesen az állam szervezete. Ekkor 3 lehetősége volt Rómának, hogy merre haladjon: Első lehetőség: úgy szervezni át a római birodalmat, hogy alapvetően a népgyűlésnek kell adni nagyobb teret. A polgárok

felelősségét kell megnövelni (nem sikerült) Második lehetőség: az oligarchikus út, tehát a szenátust kell megerősíteni. (nem sikerült) Harmadik lehetőség: Monarchikusan, tehát egyszemélyi hatalom elve alapján kell átszervezni a római birodalmat. Ez az út volt járható, és innen kezdődően lett Rómában császárság 5./ Kre 27-tól Kr u 476-ig Nyugat-Római Birodalom bukása (476. Odoaker germán hadvezér megfosztja trónjától Romulus Augustus-t) Kr.e 27 – 14 között: Augustus/Octavianus/ császár uralkodott és ekkor volt a római kultúra aranykora. (Lívius=történetíró, Horatius, Ovidius, Vergilius=költők) Kr.u 14 - 96 között: Julius Claudius dinasztia (Kaligula, Néró császár, Claudius császár, aki meghódította a brit szigeteket és nagy történetíró volt, kitört a Vezúv, Zsidó háború, stb.) - 4 Kr. u 96 – 168 között: A „jó”Antonius császárok időszaka Ekkor volt a leggazdagabb és a legkiterjedtebb a római

birodalom. (Pld Traianus császár elfoglalta Dacia tartományát és Erdélyben létrehozta a latin városokat, amelyekre később ráépültek a magyar középkor városai, pld. Gyulafehérvár, Kolozsvár Adrianus császár megszilárdította a birodalom határait és kiépítette a védelemrendszert, határfalakat. Marcus Aurélius császár volt az utolsó nagy sztoikus filozófus, aki Pannóniában-mai Dunántúlon halt meg a germánok elleni harcban.) Kr. u 168 utáni időszak a bomlás jeleit mutatta Ennek csúcspontja a Kr u III sz, amikor totális anarchia lett Rómában. Északon folyamatosan támadták a birodalmat a Germánok, keletről megérkeztek a Gótok, Ázsiából is támadták a birodalmat. A gazdaság nem működött rendesen, az anyagi javak jelentős része a háborúkba vándorolt, infláció, szétesettség állapota volt a jellemző. Évente gyilkolták meg a császárokat és választottak újakat Kr. u 284 előtti időszak: principátus időszak

(köztársasági intézmények megmaradtak, csak egy személy irányította) Kr.u 284 a császárság töréspontja Megválasztották Diocletianus-t császárrá, aki megszűntette az anarchiát. Politikai modellváltás történt Kr.u 284-től 476-ig tartó időszakot a dominatus korszakának hívjuk Teljes egészében elvetette a köztársasági intézményeket, új típusú intézményeket hozott létre, 4 elemre darabolta a birodalmat, 2 császár és 2 alcsászár lett, amivel a döntéshozó erőket közel vitte a problémához. RÓMAI VALLÁS 1. KORSZAK: az ANIMIZMUS időszaka 2. KORSZAK: a HELLENISZTIKUS VALLÁSOSSÁG korszaka Animizmus időszaka szellemlényeket jelent, amikor a római vallásban még nem személyesek az istenek, hanem szellemek. A hellenisztikus vallásosság időszaka a görög vallás isteneit adaptálják római formába. Ekkor már személyesekké váltak az istenek, és különösképpen az állami vallásosság ennek a jegyében történt. A két

korszak találkozása Kr.e 250-től 150-ig, ez az átmenet időszaka volt, ekkor találkoztak a rómaiak a görögökkel és elfoglalták őket. Animizmus A szellemlényeket NUMEN-eknek hívjuk. Olyan típusú lények, akik valamilyen természeti jelenséget jelenítenek meg a gondolkodásban, de nem kapnak személyes alakot. - 5 A Numeneknek 2 nagy típusa van: Lárok és Penáteszek Lárok: ház istenei, a ház védőszellemei Penáteszek: személy, egyén védőszellemei A numen vallás idejében is voltak olyan istenek, akik a többi közül kiemelkedtek pld. Mars isten, a háború istene. Quintiliánus volt ennek a korszaknak a főistene, akit a későbbiekben Jupiternek fognak hívni. 494-es megegyezés (amikor a patríciusok megegyeztek a plebejusokkal) eseménye is isteni rangot kapott. Ez nem csak ünnep lett, hanem vallásos szertartás is, amely alapvetően a rendet jelképezte. Hellenisztikus istenek, akik személyes istenek. Ők jórészt az államhoz kötődő istenek

Tehát lett egy állami vallás és egy mindennapi vallásosság. A római valláshoz nem volt szükség hitre. A rómaiak ugyanis nem arra használták a vallást (mint a keresztények), hogy a hitüket és a lelkiismeretüket kifejezzék, hanem a vallásosság alapvetően a siker záloga volt. Rómát a siker éltette, nagy és gazdag birodalom volt és a vallásosság is erről szólt. Azért mutattak be áldozatokat és azért tisztelték az isteneket, hogy közben az életben sikeres legyen a munkájuk. Nem azért, mert hittek benne. A vallásosság rendkívül erősen intézményesült Ezekben az intézményekben főállású, szakrális(isteni, szent, természetfeletti) emberek voltak, akik az életüket erre áldozták fel. Vagy egyesek politikai célok érdekében ilyen intézménybe léptek be, ott tevékenységet fejtettek ki, és kilépve, ismertté válva, fontos politikai tevékenységet láttak el.(pld Julius Caesar) Ezeknek az intézményeknek 3 nagy típusa volt: 1.

kollégiumok 2. szodalitások 3. flámenek 1. KOLLÉGIUMOK A legfontosabb kollégium a papok (pontifex) kollégiuma. Ők azok, akik szervezték a szertartások körülményeit. Továbbá ők kezelték a naptári rendszert A római naptárrendszer: kezdetben 10 hónapja van a római évnek. Ezek pedig holdhónapok, holdkötevő/luneáris hónapok. A szoláris/napkövető és a luneáris/holdkövető mozgás nem esett egybe. Ennek következménye, hogy folyamatosan elcsúszott egymástól a politikai év, amely holdkövető, és a természetes év, amely napkövető volt. Ezért a naptári rendszert folyamatosan igazgatni kellett. Az egyik alaptechnika, hogy a december utolsó két hete volt a saturnaliák, azaz Saturnus istennek bemutatott ünnepek. Majd a Kre I sz-ban – mivel nagy problémát jelentettek a csúszások- Julius Caesar naptárreformot hajtott végre, és + 2 hónapot iktatott be az évbe. Az egyiket róla nevezték el Júliusnak, a másikat Octavianus-ról nevezték el

Augusztusnak. - 6 4 évenként februárban szökőnapot iktattak be. (A későbbiekben a keresztény naptár is ezt veszi át.) A római naptárban nem volt hét Nem ismerték a hetes beosztást, ami a kereszténységgel jött létre a teremtés kapcsán: 6 + 1 nap. A római naptárban a hónapokat 3 csomópontra osztották fel: Calende – kikiáltani a hónapot, tehát a hónap kezdete. Calende (lat.) minden hónap első napja melyet a rómaiak ünnepélyek közt ültek meg A kalendákon visszafizették a kölcsönöket, azért calende tristesnek is nevezték. Nona – az adott hónap 7. vagy 9 napja Idus – hónapfelező (15. vagy 17nap) JÓSOK: 2 x 6 fő. Egyik csoportjuk: Augorok (madarak reptéből jósolnak) Másik csoportjuk: Haruspexek (az állati belsőségekből jósolnak, ami etruszk hagyomány) VESTA SZÜZEK: 6-an voltak és nagyon gazdag családokból kerültek ki. Tekintélyük rendkívül nagy volt a birodalomban. 10 év alatti kislányokból választották ki

őket - Első 10 évük arról szólt, hogy tanultak. - Második 10 évükben szolgáltak. - Harmadik 10 évükben tanítottak. Fő feladatuk volt, hogy a Vesta templomában égő tisztaság tüze el ne aludjon, és hogy a bennük égő tüzet elfojtsák, vagyis megőrizzék szüzességüket. Továbbá, őrizték a palládiumot(vas meteorit darab, amely Rómát jelképezte), melyet csak ők láthattak. 394-ben, amikor a kereszténység kötelezővé vált Rómában és a Vesta szüzek templomát lerombolták, eltűnt ez a kő. Kilépve a rendből hatalmas vagyont kaptak és a tekintélyük óriásivá nőtt. Például ők voltak az egyetlenek Rómában, akik lovas hintóval közlekedhettek. Ha valakihez hozzá értek, az megtisztult a bűneitől. Az Amfiteátrumban a fő helyet kapták Vesta-szüzek (Virgines Vestales), Vesta istenasszony papnőinek elnevezése, akik eleinte négyen voltak, utóbb hatan. Mesés elődjük Rhea Sylvia (l Romulus és Rémus) A hagyomány szerint

eredetileg a királyok válogatták ki őket, a királyság megszűntével a pontifex maximus, még pedig sorshúzás útján a 20 leányka közül, akik jelölve voltak. Eredetileg csak patrícius leányok jöhettek számba, később plebejus eredetűek is, akik nem voltak idősbek 10 évesnél, sem pedig ifjabbak hat évesnél; szeplőtlen testűeknek kellett lenniük s olyan szülőktől származniuk, akik még mind a ketten éltek és Itália területén laktak. A jelöltséget el kellett fogadni, alóla csakis a legritkább esetekben mentettek fel valakit. A választás, illetőleg kisorsolás után megtörtént az inauguráció, melynek színhelye az Átrium Vestae volt. A beiktatás napjától számítva a V.-nek teljes 30 esztendeig kellett hivatalban maradniuk; 10 évig tanulva, 10 évig működve és 10 évig tanítva. A 30 esztendő leteltével joguk volt hozzá, hogy tisztjüktől megváljanak (exauguráció) és férjhez menjenek. Teendők voltak: a szent tűznek

fenntartása, a Palládiumnak őrzése és a szabály szerint előirt áldozatoknak bemutatása. Mulasztásukért szigorúan bűnhődtek Ha a szent tűz kialudott, korbácsütésekkel, ha a szüzesség fogadalmát megszegték, elevenen való eltemetéssel, holott csábítójukat halálra vesszőzték. De ha terhes kötelességeiket híven teljesítették, páratlan tekintélyt és tiszteletet élveztek. Személyük szent és sérthetetlen volt, fontos okmányokat (végrendeletek stb) náluk helyeztek letétbe; ha a városban megfordultak, egy liktor haladt előttük díszőrségül; ha útjukban a - 7 vesztőhelyre haladó gonosztevővel találkoztak, jogukban állott, hogy az elitéltnek megkegyelmezzenek. Külső jelvények dolgában jellemezte őket hosszú fehér ruhájuk és homlokkötőjük (infula), mely alól hajuk (menyasszonyok módjára) hat fonásban omlott kétfelé. Sibilla (a hellenisztikus korban is élő görög jósnők) könyveit őrzők: Ezekben a könyvekben

benne voltak a jóslatok és a jóslatok megfejtései. Sibilla-könyvek hexameterekbe foglalt görög jósmondatokat tartalmaztak, amelyekről azt gondolták, hogy a római népre vonatkoznak. Nem a jövőt kutatták bennük, hanem eszközöket kerestek a haragvó istenek kiengesztelésére. 2. SZODALITÁSOK Ez is egy vallásos intézmény rendszer, mely közül kiemelkedőek voltak a LUPUS papok. Ők voltak a farkas kultusz papjai. A farkas kultusz egész Rómában jelen volt Luperkália ünnepe, amely tavaszköszöntő vagy télbúcsúztató ünnep volt, ahol mágikus szertartásokat mutattak be az elkövetkező év termésének a növelése érdekében. Ezt is a lupus papok végezték Továbbá Rómában ők foglalkoztak a diplomáciával. Ők tanultak nyelveket és ez által képviselték a római birodalmat mindenhol. Lupercalia (lat.), Faunusnak, a római nyájistennek főünnepe; nevét Faunus melléknevétől (Lupercus a. m farkaskergető) vette, kinek a palatini halmon egy

szentelt barlangja (Lupercal) volt, melyben egy kecskebőrrel körülaggatott kép függött. A L, melyeket állítólag már Romulus rendelt el, tisztuló ünnepek voltak, s febr. 15, tehát a tavasz közeledtével ünnepelték; mint a kiengesztelés napja, kdies februatus nevet viselt. A népies és kedvelt ünnep fennmaradt egész a pogány kor legvégső idejéig. 3. FLÁMENEK A numen szellemlények papjai voltak. Az volt a feladatuk, hogy áldozatokat mutassanak be a numen szellemlényeknek. Az ő vezetőjüket hívták Rex sacrorum –nak (szent király) Rex sacroum Az a papi személy, aki a királyok elűzése óta a királyi méltósággal együtt járó vallási dolgokat és áldozatokat végezte. Névleg a legfőbb pap volt, valójában azonban a pontifex maximus után következett. A tisztet mindig csak patrícius tölthette be Papi teendőinek végzésében felesége (regina sacrorum) segített neki. RÓMA POLITIKAI KÖZIGAZGATÁSA Kiinduló pont: Polibriosz görög

történetíró munkája: Róma története 3 hatalmi elvet különböztetett meg a római közigazgatásban: (amelyek szerencsésen egészítették ki egymást és szerencsésen hoztak létre egy organikus szerkezetet, amik segítségével egy dinamikus és erős Rómát lehetett felépíteni) -Demokratikus elv, vagyis a NÉPGYŰLÉS. (Ez a demokrácia egyrészt a férfivilágnak, másrészt a teljes jogú római polgárnak szólt, tehát nem a modern kori értelemben vett demokrácia. Platón szerint például a „demagóguszok gyüleménye” volt) -Oligarchikus elv, vagyis a kiválók testülete, a SZENÁTUS. -Monarchia elve, az egyszemélyi hatalom: MAGISZTRÁTOROK/tisztviselők - 8 NÉPGYÜLÉS /COMITIA Róma történetében 3 típusú népgyűlést lehet megkülönböztetni: - COMICIA CURIATA: nemzetségi alapon meghatározott népgyűlés, tehát a vérrokonság alapján hozták létre. A teljes jogú törzsek, nemzettségek és családok vettek részt ebben a

népgyűlésben. – COMITIA CENTURIATA: vagyoni helyzet alapján hozták létre a népgyűlést. Az lett a tagja a népgyűlésnek, aki meghatározott vagyoni helyzetben volt. – COMITIA TRIBUTA: A földrajzi alapon meghatározott népgyűlés. Tehát lakóhely szerint osztották fel a választó körzeteket. Aki Rómában élt, az római polgár volt A népgyűlésnek nagyon fontos szerepe volt Rómában, mert a népgyűlés választotta meg a tisztségviselőket. A népgyűlés mindig Mars mezején történt SZENÁTUS A szenátus volt a római birodalom kulcsintézménye, hiszen mindenki, aki valamilyen tisztséget akart betölteni, a szenátus tagja volt. Az lehetett a szenátus tagja, aki többek között 1 millió sestertius-sal rendelkezett. Csak a szenátus tagjai közül kerülhetett ki Róma vezetője Továbbá a szenátus kezelte a római államkincstárat. Kezdetben 100 fős, majd 400, és később 900 fős volt a szenátus. MAGISZTRÁTUSOK Két elv alapján

választották meg a tisztségviselőket: Annualitás elve: meghatározott időszakra választották meg a tisztségviselőket. Fél évtől másfél évig terjedhetett ez az időszak. Kollegialitás elve: mindig testületet választottak meg, soha nem egyetlen embert. Néhány fontos magisztrátus: KONZULOK ketten voltak, egy évre választották őket, jelük a bíbor szegélyű tóga. Mindig 12 testőr (liktor) kísérte őket. A konzulok az adott évben a közigazgatási hatalom vezetői voltak. Nagy hatalommal rendelkeztek, hiszen mindenkinek (akik a közigazgatásban alattuk voltak) felülbírálhatták a döntését. CENZOR a legkiválóbbak közül kerültek ki, és öt évente választották meg őket másfél évre. Mivel öt évente írták össze az adókat, a cenzorok legfontosabb feladata az volt, hogy felügyelték ezt. Másrészt a cenzorok kötötték az állami szerződéseket. Az állam arra törekedett, hogy a politikai tőkét és a gazdasági életet

kettéválassza, tehát akik a politikai döntéseket hozták (patríciusok, szenátori rend tagjai), elvileg nem vehettek részt a gazdasági életben. A cenzorok pedig ezeket az elveket kellett, hogy érvényesítsék a mindennapokban. - 9 RÓMA államformája: Senatus Populusque Romanus (lat., rövidítve S P Q R), a szenátus és a római nép, azaz az egész római állam. Róma város címerének fölirata = római nép és a szenátus A római birodalom struktúrája 2 nagyobb egységből tevődik össze. Egyrészt: Itália=Róma(földrajzi egység) Másrészt: Provinciák/tartományok Az első provincia Kr.e241-ben került Rómához: Szicília és Szardínia A tartományokat mindig prokonzulok vagy proprétorok vezették teljes hatalommal. Másfajta megosztásban: joghelyzet szerinti szövetségi rendszer Latin jogúak Szövetséges jogúak Római jogúak Római jogúak: Teljes joggal rendelkeztek. Ők választottak és választhatók is voltak egyben Latin jogúak: A

Rómán kívül élt latinok, akik csonka joggal rendelkeztek, de ha beköltöztek volna Rómába, azonnal teljes joggal rendelkeztek volna. Szövetséges jogúak: akik a meghódított területen éltek, csak magánjoguk (vagyonuk örökítés útján) volt és mindenfajta politikai jogtól megfosztották őket. Irodalom – történetírás (Nagyon kevés az a művészet, amelyben Róma hatással van az utókorra. Mivel a középkor nyelve a latin lett, ezért az irodalomnak, ezen belül is a történetírásnak van valós hatása Európa következő évszázadaira.) Kr.e IIsz teremtődött meg a római történetírás, ekkor találkoztak a rómaiak a görög kultúra egészével. Terentius Varro – először írta meg Róma történetét, és kiszámolta alapításának évszámát. Cato Major - alapvetően mezőgazdaságról írt. - 10 Scipio Család –nagy hadvezérek voltak. Scipio fia – Minor Karthágót felégette Ők úgy gondolták, hogy a hagyományos római értékeket

ki kell igazítani, és a görög értékeket fel kell venni. Először beszéltek görögül, tehát megjelent a görög kultúra a római eliten belül is Görög mintára épült ki a művészet és a tudomány intézményei. Az első igazi klasszikus történetíró Kr.u I sz-ban Julius Caesar Két fontos munkája: - De Bellum Gallicum (Gall háborúk története) - De Bellum Civito (polgárháborúk története) Stílusa: szikár, kijelentő mondatok. Sallustius Crispus (Caesar barátja) Afrika konzulja volt. Nagyszerűen modellezte válságát, és elkészítette legfontosabb munkáját: „de bello Jugurtino” (A Jugurtával háború története)(írta a 10. században) Jugurta az észak-Afrikában lévő Numidiának királya.) Másik fontos munkája a Catilina összeesküvés (Kr.u63-ban), amely a Cicero államcsíny és annak leveréséről szól. Róma vívott volt a elleni Livius (a pádovai remete) fő munkája: Róma története a városalapítástól (4 kötet)

Hannibálig. Az értelmiségiek latinul történő oktatása egészen a XIXsz végéig Livius munkáiból történik. Tacitus a történetírás csúcspontja, mert tudományos hozzáállással közelített minden témához és szépirodalmi stílusban írt. (csak a XVIIIsz-ban fedezték fel) Két fontos munkája: Annales -ek (évkönyvek) Róma történetét tárgyalta Kr.u 14-től 68-ig Historiae –ék („Jelen korunk története”) Kr.u 68-tól 96-ig írt Róma történetéről Plutarhcos (görög származású hivatalnok) Párhuzamos életrajzok (2 kötetes) műve, amely két nagy ember életének összehasonlítása. Ekkor jött létra ez a műfaj, vagyis az életrajzírás Magyarországon a Hartleben-féle Neuer P. (Pest 1842-1853), melynek magyar fordítását (u o. 1845-1846) Bajza József végezte; a pápai kat tanárok (Kruesz, Vaszary Kolos, Holdházy) Ifjusági P.-ja (Eger, Bécs, Pápa 1858-60), végül legújabban Orbók Mór Paedagogiai P-ja (Pozsony, Stampfi).

Svetonio Megírta a császárok életrajzát: „De vita Cesarum” - 11 RÓMAI SZÓRAKOZÁS A szórakozás színterei: 1.Amfiteátrum 2.Színház 3.Fürdők / termák A fürdő kultúrák: A rómaiak nagyon magas szintű fürdőkultúrával rendelkeztek. A leggazdagabbak magán fürdőket tartottak saját kastélyaikhoz építve. A termák közfürdők voltak, a rómaiak többsége ide járt szórakozni. Úgy is lehet mondani, hogy a termák voltak az általános művelődési központok, mert a kultúra egész területét lefedték. Késő délután kezdődtek általában ezek az események és hajnalig tartottak. A legnagyobb volt a Caracalla (ő egy császár volt a Kr.u IIIsz-ban) therma, egyszerre 5 ezer férfi szórakozási igényeit tudta kielégíteni. Az amfiteátrum: Az orkesztrából (görög színház, amely félkör alakú) jött létre az amfiteátrum. A megduplázott, kör alakú színházat hívták amfiteátrumnak. Ezekben jórészt gladiátor játékok és vízi

játékok folytak. Gladiátor játékok Kre III sz-tól kezdődően voltak Rómában (Kezdetben a halotti kultusz része volt, amikor gazdag rómaiakat eltemettek, akkor rabszolgák imitálva harcoltak egymással. Később fizetett játékokat rendeztek Julius Caesar nevéhez fűződik a fizetett játékok bevezetése, majd elterjesztése.)Egzotikus állatokkal tették érdekesebbé az előadásokat. Vízi játékokat is rendeztek A cirkuszi játékok – amelyek helyszíne nem az amfiteátrumban – a lóversenyek voltak. A legnagyobb ilyen lóverseny a két hétig tartó Cirqus Maximus volt. (Általában 4-es és 6-os fogatok versenyeztek, egy verseny kb. negyedóráig tartott és lehetett a versenyre fogadni A leghíresebb hajtó Diokléciánus volt, aki több mint háromezer versenyt nyert meg.) Színház: A színházi játékok 3 formáját kell megkülönböztetni Klasszikus görög színház = álarcban férfiak játszottak görög tragédiákat, vagy komédiákat. Mimus

színház = vándorszínház, köztereken játszottak, mindegyik színész egy karaktert játszott és folyamatos improvizálásra volt szükség. Nők is játszottak és nem használtak állarcot. Ez lehetett az európai színjátszás alapja Pantomimus = zenei kísérettel eljátszották és elénekelték a történetet. - 12 PANNÓNIA Nagyon sokáig volt a római birodalom része. (Történeti Magyarországban gondolkodva Pannónia és Dácia, hiszen a mai Erdély területe is provincia volt.) Pannónia: Duna, Dráva, Száva vidékét jelenti. Pannónia a pannónikuszokról kapta a nevét akik a Dráva vidékén élő balkáni népcsoport volt. Kru 12-14-en Tiberius elfoglalta Pannóniát, és ettől kezdődően jelentek meg a római intézmények. A rómaiak legnagyobb hatása a civilizáció volt, városokat hoztak létre. A telepített városokat Coloniáknak hívjuk. A coloniákban általában nem római jogúak telepedtek le, ezért nem is volt nagy rangjuk, tehát nem is

lettek szövetségesek. Azt a várost, ahová római jogúakat telepítettek, Municipium-nak hívták. A legfontosabb római kori városok: Aquincum/Óbuda, Gorsium/Székesfehérvártól nem messze, és erre nem épült középkori város, Brigetio/Szőny legnagyobb légiók voltak itt, Scarbantia/Sopron borostyán-út, Arrabona/Győr, Savaria/Szombathely legfontosabb római kori emlék az Ízisz szentély, Sopianae/Pécs ókeresztény kazamaták. KERESZTÉNYSÉG TÖRTÉNETI MEGKÖZELÍTÉS Kr.e 63-ban, Pompeius, római hadvezér, elfoglalta Jeruzsálemet, kliens királyság jött létre Herodes a rómaiak befolyása alatt álló zsidó királynak neve. Jeruzsálemet (Kr e 37) ostrommal bevette, kegyetlen módon szilárdította meg vérrel szerzett trónját; 37 évi uralkodás után halt meg röviddel Krisztus születése után. Ő gyilkoltatta meg a betlehemi gyermekeket. (Aprószentek) (Máté ev 2, 16) Vö Halála után 3 részre osztják a térséget Jézus Kr.e 4-7 között

született, Kr.u 29-36 között halt meg Jézus Krisztus a kereszténység alapítója. Életének történetét a biblia így adja elő: született Betlehemben, Augustus római császár uralkodása idejében Róma alapításának 747. évében, tehát 7 évvel a keresztény időszámítás előtt, szűz Máriától (Mát. I 18-25, Luk I 2638); mivel Dávid nemzetségéből származott, Dávid fiának is neveztetett; oly elnevezés ez, mely egyúttal messiási hivatalát is kifejezi, máskép; Istenfia, Úr Isten az ő nevei, mert mint Istenfia az istenség második személye emberré lett, hogy mint ember éljen a földön (Ján. I 114) Nyolc nap múlva a zsidó törvény szerint körülmetéltetett, midőn a - 13 Jézus nevet kapta, ami üdvözítőt jelent. Később pedig Krisztusnak, fölkentnek hivatott A törvényszabta idő elteltével szülei fölvitték Jeruzsálembe, bemutatták az Úrnak a templomban, hol Simeon, ki régen várta Izrael vigasztalását s a

Szentlélektől ígéretet vett, hogy nem foga meghalni, mielőtt látna az ígért Messiást s karjaiba véve őt, a világ üdvözítőjének hirdette (Luk. II 22) Heródes, miután tudomására jutott a történetnek, attól tartva, hogy trónját veszély fenyegeti az új zsidók királya miatt, Betlehemben minden két éven alul levő gyermeket megöletett, angyali intés következtében az iszonyatos gyilkolás elől biztonságba helyezendők a kisded Jézust, szűz Mária és József Egyiptomba menekülnek (Mát. II 13) Heródes halála után visszatértek Egyiptomból, hol körülbelül két évig tartózkodtak (Mát. II 19-21.) és pedig az atyjához hasonló kegyetlenségű Archelaostól való félelmükben nem Júdeában, hanem Galilea Názáret nevű városába, honnét a názáreti Jézus vagy egyszerűen názáreti elnevezés. Ettől fogva egész Keresztelő János által történt megkereszteléséig semmit sem tudunk róla, mint hogy Jézus 12-ik évében a húsvéti

ünnepekre felment Jeruzsálembe, s bölcsességével a templomban vitatkozva a tanítók és írástudók közt találják aggódó szülei (Luk. II 46) Visszatérve Názáretbe, itt növekedett, teljes levén bölcsességgel és az Isten kegyelmével (Luk. II 51), 30-ik évében ünnepélyesen lépett föl Keresztelő János, ki őt a megígért Messiásnak jelentette ki, s megkeresztelte. A keresztelés által messiási hivatalába fölavatva a Jordántól a pusztába vonult, hol 40 napig böjtölve tartózkodott a rossz lélek kísértését legyőzve, s angyalok szolgáltak neki (MÁt. IV 1-11) A pusztából visszatérve, arra a helyre jön, hol János keresztel, s amint ez őt megpillantja, egybefoglalva az összes jövendölések tartalmát s ezzel a prófétai hivatal beteljesedését, fölkiált: «Íme az Isten báránya, aki elveszi a világ bűnét» (Ján. I 29) Galileába vivő útjában, nem messze Názárettől, Kána városkában a menyegzőt tiszteli meg

jelenlétével és az első csodát teszi, a vizet borrá változtatja. (Ján II 1-11) Ismét Názáretbe megy, hogy megvigye az örvendetes hírt, hogy most telt be, amit a próféták jósoltak. Ez időtől fogva körül járta egész Galileát tanítván s a zsinagógákban hirdette evangéliumát. Tanítását számtalan csodák, mindannyi jótétemények követték. Magasztos beszédei, bámulatos tettei mindannyi indító okok voltak, hogy mindenek csodálkoztak az igéken, melyek szájából jöttek. De viszont mások irigységgel s gyűlölettel viseltettek iránta. A farizeusok és hozzájuk hasonlók nem tűrhették Jézus nagy tekintélyét, mely mellett az övék elhomályosult s képmutató alakoskodásuk leálcázva lett (Ján. XI. 47) Főkép pedig sértette őket az, hogy magát a megígért Messiásnak tartotta anélkül, hogy a földi király fényével övezte volna magát, ami beszívott előítéleteikkel homlokegyenest ellenkezett. Ezért mindenkép incselkedtek

ellene, de jogosan miről egyházának örökkévalóságát (Mát. XVI) Tanítványai közül kiválasztott 12 egyszerűbb embert; fejüknek Pétert jelölve ki. A húsvéti ünnepekre ünnepélyesen vonult be Jeruzsálembe s alapította utolsó vacsoráján az oltári szentséget. Júdás ellenségeinek elárulja, elfogják, ítélő szék elő állítják s ámbár Pilátus ártatlannak mondja ki, halálra ítélik. Két gonosztevő közt keresztre feszítve, pénteki napon meghalt (Luk. XXIII 32); újdonatúj sírba temettetett s harmadnapra, mint megjövendölte, a sírból melynél fizetett római katonák álltak őrt, föltámadt s föltámadásáról többeknek sokszori megjelenése által elegendő tanúságot adva, miután tanítványaival 40 napig társalkodott, mennyi országáról s a szükségesekről oktatva őket, szemük láttára az olajfák hegyéről mennyekbe ment s a felhő elrejtő őt szemeik elől (Mát. XXVII. 62 XXVIII 6) Tizednapra elküldé apostolainak a

Szentlelket, mint helyettesítőjét, akiben mindenkorra övéivel akart lenni, folytatva üdvözítő művét az általa alapított egyházban, melynek határai sem idő, sem hely által nem korlátoltatnak, a világ mindannyi sarkára van annak alapköve rakva. Élettörténetéről szólnak: Flavius József Antiquit XVIII 3., Tacitus Annal XV 44, Plinius Ep X, Svetonius Claudius 25 A Zsidóság Krisztus idejében: 4 irányzat 1. SZADDUCEUSOK (leggazdagabb zsidók, akik bekapcsolódtak Róma életébe, kereskedők) Főpapok intézménye: SZAHEDRON (főpapok tanácsa) Róma partnerei, ők ítélték el Jézust, pontosabban Kaifás főpap. Tehát Jézus haláláért a zsidó főtanács és a római helytartó, Poncius Pilátus egyaránt felelős. 2. FARIZEUSOK ortodox zsidók, akik központi szereplője a Rabbi Ők Róma ellenségei Ők hozták létre a TALMUD-ot. Farizeusok ( különválók, tartózkodók), zsidó felekezet, mely valószínűleg nem sokára a jeruzsálemi

második templom építése után keletkezett; Törekedett a zsidó vallásos életnek szilárdítására s továbbfejlesztésére. Rabbi eredetileg tanító, a zsidó, ma a zsidó községek által alkalmazott s többnyire az állam által is elismert lelkipásztornak és szellemi vezetőnek címe. Feladata volt: a zsidó teológiának, kivált a talmudnak tanítása 3. ESZCÉNUSOK szerzetesi közösség, akik elvonultak a sivatagba 4. ZELÓTÁK radikális zsidók, szegények, fegyveres harcot hirdettek Róma ellen Gallileából származtak. - 14 ÚJSZÖVETSÉG - Máté evangéliuma: Jézus életéről szól (* külön dokumentum) - János evangéliuma: Jézusi tartalom (* külön dokumentum) - Hegyi beszéd nagyon fontos! (* külön dokumentum) - Húsvét: nagyhét csütörtök = utolsó vacsora Jeruzsálemben. Kereszténység korszakolása: 1. 2. 3. 4. Jézus élete Kr.e 7-től Kru 36-ig Kora kereszténység Jézus halálától a Nícei zsinatig Kr.u 325-ig Kr.u 325-től a X sz-ig

Szent Ágoston működéséig Patrisztika ideje X. sz-tól 1517 október 31-ig Skolasztika időszaka Kora kereszténység Kr. u 36 - 96 között: Apostolok kora: Jézus halálától János Apostol haláláig Jézus halála után létrejött Jeruzsálemben az első zsidó közösség, az apostolok megválasztották vezetőjüket, Jézus testvére Jakab személyében (választott püspök). Ebben az időben azonban nem ő volt az igazán karizmatikus személyiség, hanem a három apostol: - Péter Apostol (Simon) - Pál Apostol (Saul, Tarzoszban született) - János Apostol, akik még ismerték Jézust. Pál-fordulás: Saul egy római állampolgárságú zsidó családba született. Ortodox ((helyes út követő) módon, tehát farizeusi zsidóként nevelkedett. A damaszkuszi úton történt, hogy megjelent előtte Jézus és mire Damaszkuszba ért, már kereszténnyé vált. Tehát az egyik eszmerendszerből áttért a másik eszmerendszerbe. Saul-ból Paulus-szá, majd később

Pállá vált. Ők voltak azok, akik missziós utakat hajtottak végre a Földözi tenger medencéjében, tehát a keresztény hitet terjesztették. Ez nem annyira látványos, de sikeres volt ebben az időben Elsősorban azokat a városokat keresték fel, ahol nagy zsidó közösségek éltek. A legnagyobb diaszpórák (szétszóródás) azokban a görög városokban voltak, amelyek nagy kereskedelemmel rendelkeztek. Alexandria, Antiokhia, Jeruzsálem, Bizáncion (későbbi Bizánc), Róma (nem zsidó, hanem latin város). Ez az öt város volt a központja a korai kereszténységnek. A zsidók mellett a görögség nyitott volt a keresztény vallásra, ezért ahol zsidók és görögök éltek, ott sokkal inkább terjedt a kereszténység. - 15 Ebből a hármasból Pál emelkedett ki leginkább, mert ő foglalkozott azzal a problémával, hogy hogyan lehet valaki keresztény, ha nem zsidó. Bár elterjedtek a tanok, de jórészt a zsidók között, ezért rendkívül szűk volt az a

környezet, akik majd a kereszténységet tudták volna tovább vinni. Attól féltek, hogy ha meghalnak az apostolok – az a nemzedék, aki ismerte Jézust -, akkor eltűnik a kereszténység, és nem lesznek hivatott követői a kereszténységnek. Pál volt az, aki úgy gondolta, hogy a kereszténységet mindenki előtt meg kell nyitni. Tagadta a zsidó kereszténységet, helyette egy ökumenikus kereszténységben gondolkodott. Ez egy döntő változás volt, mert attól kezdődően, aki vállalta a hitet, vállalta az oltári szentséget, kereszténnyé vált, bármilyen etnikumnak is volt előtte a tagja. Kr. u 96 – 325 között: Hitviták korszaka a kereszténységen belül Ebben az időben a kereszténység folyamatos konfliktusban volt a római államhatalommal, mivel Rómában egyetlen embert kellett tisztelni (a császárt, aki élő személy) és erre a keresztények nem voltak hajlandóak. Ezért gyakran üldözték a keresztényeket Leghíresebb és az első ilyen a

Néró féle keresztényüldözés volt. (Leégett Róma, és ezt a keresztényekre fogták. Sokakat megégettek, keresztre feszítettek, vagy odalöktek az oroszlánok elé. Péter és Pál ekkor Rómában volt Mindkettőt elfogták, Pált odavetették az oroszlánoknak, Pétert pedig fejjel lefelé odaszögezték a keresztre.) Diocletianus (római császár, teljes nevén C. Aurelius Valerius D, Kr u 284-305) császár idejében volt a legnagyobb a keresztény üldözés! Ő épített fel egy stabil (200 évig élő), új római birodalmat. A legnagyobb ellenséget a keresztényekben látta, akik támadták a császári hatalmat, a tekintélyt. Constantinus jött rá arra, hogy a birodalomban a kereszténység az a kapocs, amely minden egyes területet összekapcsolt. 313-ban kiadta a milánói ediktumot, amely szerint a kereszténység szabadon gyakorolható. Ide kötődik az a mitológiai történet, melyet a keresztények kreáltak, hogy Constantinus – aki egy polgárháborúban

lett császárrá - a döntő ütközet előtt álmot látott, amelyben megjelent egy monogram: Krisztus monogramja A jel felett szalagocskán görögül a következő mondat: „e jelben győzni fogsz” A győzelme után felvette a kereszténységet, és támogatta is őket. Tehát a keresztény üldözések után így vált ez a vallás az állam által támogatottá! Azonban ez a vallás nem volt egységes. Nem volt egységes, dogmatikus rendszere a kereszténységnek. Ezért nagyon sok eretnek irányzat lépett fel (Tehát ez az időszak és az ezt követő néhány század az eretnek mozgalmakról szólt.) - 16 Döntő fontosságúvá vált a Constantinus császár által összehívott Niceai zsinat, Kr.u 325 Feladata volt egy alapértelmezést adni arra, hogy ki a keresztény. Itt dőlt el, hogy ki vált ortodox-szá, azaz ki lesz helyes út követő, vagy eretnek. Itt született meg a szentháromság tan, amely alapja lett a keresztény gondolkodásnak. A zsinatban két

nagyobb irányzatot lehetett megkülönböztetni: Egyik irányzat: Anastazius püspök képviselte. Ő azt mondta, hogy az atya, fiú és szentlélek egy, isteni erő, az istenség három különböző arca. Ez a szentháromság tana = homousion Másik irányzat: Áriusok, akik Jézust nem ismerték el isteni hatalomnak. Ez a szentháromság tagadása = homoiusion Ettől a pillanattól kezdődően az számított ortodox kereszténynek, aki szentháromság hívő volt. Mindenki más eretnekké vált. Eretnek irányzatok: - Gnoszticizmus (görög eredetű szó, tudást jelent) Ők azt mondták, hogy a világ két részre osztható. A jó és a rossz birodalmára, a jó és a rossz győzelméről szól a világ. Az embernek az a kihívása, hogy tudjon dönteni, melyik oldalra áll De mivel a világ a realitás káprázata és ezt a sátán hozza létre azért, hogy az embereket tévútra vezesse, ők azt mondták, hogy a kereszténység is és Jézus is a sátán megjelenítése ebben a

világban. Ők tagadták a kereszténységet és Jézus szerepét Ez a látásmód a későbbiekben is – mint eretnekmozgalom – az egész középkorban létezett. (Balkánon Bogumilok, Magyarországon Katarok/tiszták, Nyugat-Európában Albigensek.) - Paulikánusok (nevük Paulus/Pál Apostolból ered). Ők azt vallották, hogy a kereszténységnek nem Jézus volt a központi karizmája, hanem Pál Apostol. Mivel magát a keresztény egyházat Pál Apostol hozta létre, ezért Jézus szerepét csökkentették és inkább emberként fogták fel, mintsem istenként. Támadták a szentháromságot, ami egyértelműen eretnekség, ezért őket is üldözték. - Nestoriánusok (Nestóriusz bizánci patriarchát követő irányzat) hasonló volt a gondolkodásmódjuk mint a paulikánusoknak: Jézus nem volt isten. Tagadták szerepét, a megváltást, az úrvacsorát, tehát az alaptanítások rendszerét. Őket is nagyon üldözték Nestóriuszt száműzték a Kaukázus mellékébe,

ahol létrehozta János pap országát. A középkori Európa utazói is ezt az országot keresték (pld. Marco Póló) - 17 Kr. u 325-től a X sz ig: Patrisztika időszaka Patrisztika = alapító ősatyák Három szent emberben tudjuk modellizálni a korszakot. -Szent Ágoston -Nurziai Szent Benedek -Szent Gergely (első Gergely pápa) Szent Ágoston: (354-430) Hippo városában keresztény püspök volt, aki 429-ben halt meg a város elleni vandál támadásban. Gazdag, eretnek családba született Teológiát tanult Milánóban és itt vált ortodox kereszténnyé. Mivel az apostoli kereszténységet tartotta követendő útnak, ezért ő maga is létrehozott a rokonokból, ismerősökből egy apostoli közösséget, akik vagyonuk szétosztása után léptek be ebbe a közösségbe és ott gyakorolták a krisztusi hiteket. Ágoston mindig a hívők közösségét akarta létrehozni, tehát az Ágostoni látásmódban a legfontosabb a hívő ember volt. Fő munkája a „De

Civitate Dei” Isten országa Ez nagyon fontos munka a kereszténység történetében, mert Szent Ágoston értelmezte, hogy milyen a keresztény ember számára a világ. Meg tudta mondani mi a pokol és mit jelent a paradicsom Mi a hit, hogyan juthatunk el a földről a paradicsomba. Mik azok az erények, amelyeket gyakorolni kell a keresztény embernek és mik azok a bűnök, amelyek a keresztény emberre várakoznak. Létrehozta a filozófiai kategóriákat: pokol, megváltás, bűn, stb. Értelmezte a világot, hogy hogyan épül fel. Nurziai Szent Benedek Ő hozta létre a szerzetesi mozgalmat. Kru VI sz-ban Montecassinó városában az első rendet, a Bencés rendet. A kereszténységet megtöltötte spirituális dimenzióval A szerzetesi rend azért jött létre, hogy a lelki tisztaságnak legyen konkrét, földi megvalósulása. Szent Gergely (I. pápa) Ő hozta létre a pápai államot, aminek a neve „Patrimonium Sancti Petri” = Szent Péter állama. Megszilárdult a

pápai hatalom - 18 (Szent Péter volt az, aki megszilárdította a pápai hatalmat. Azért volt rá szükség, mert – bár keresztények éltek mindenhol Európában – mégis mindenki eretnek volt. Csak a pápa és közvetlen környezete, továbbá egyetlen etnikum, a Frankok voltak szentháromság hívők. Mindenki más eretnek volt. Ebben a világban lépett fel Péter és megindította a missziókat, a visszakereszteléseket, amelynek eredményeképpen rengeteg nép tért vissza az eredeti kereszténységhez. Otthagyták az Ariánus kereszténysége t -szentháromság tagadó kereszténység -, és visszatértek a szentháromság hívők táborába.) Szent Gergely tevékenységében a keresztes missziók közül a leghíresebb volt Agustinusmisszió, mely következtében Kr.u 643-ban a Brit szigetek felvették a Róma központú kereszténységet. Ez azért is volt nagy jelentőségű, mert ebben a térségben volt a pápai kereszténység legnagyobb ellensége, a Kelta

kereszténység. Továbbá az Ír kereszténység nem fogadta el a pápa fenségét, mert ők vérrokonsági alapon (klán rendszer) szerveződtek. Tehát nem volt itt egységes keresztény egyház, hanem szétszór, apró közösségek léteztek. Szent Gergely az egyházat is meg akarta erősíteni. Nemcsak a hívők számának növekedését látta fontosnak. Elkezdték beszedni az adókat, melyből az egyház „meggazdagodott” Fontosnak tartotta még a kereszténység egységes arculatának a megteremtését. (egy időben kell megünnepelni az ünnepeket, egyforma viseletet kell létrehozni, azaz univerzális jelleget kell adni a kereszténységnek) Ennek kitűnő példája, hogy kiépítették a mise rendszerét és meghatározták, hogy különböző misékhez milyen énekeket kell énekelni. (A zsoltárok miséhez való beillesztése Gergelynél kezdődött. Zsoltár gyűjtemény = Gregoriánum) Skolasztika időszaka Szent Ágostontól a reformációig (1517): Erre az

időszakra jellemző: “Credo ut intelligam, intelligo ut credam” (Hiszek, hogy tudjak, tudok, hogy higgyek) Ez jól mutatta a skolasztikus szemlélet alapjait. Elsősorban meghatározó a hit Az „atyával” való kapcsolat határozta meg az ember életét. A tudás tehát ebből fakad, nincs tudományos megismerés. A tudás ekkor csak spirituális, szakrális megismerést jelentett. A skolasztika uralta ekkor az európai gondolkodást, látásmódot. A skolasztika időszakának korszakolása: Első időszak 1077-től 1255-ig. Dictatus papae = Pápai Diktátumok, melyben VII. Gergely pápa meghirdette hatalmát a földön. Egyetlen hatalom tehát a földön a pápa, mindenki az ő szolgája kell, hogy legyen) - 19 Másik szakasz: 1309-1377 közötti időszak, a pápák Avignoni fogsága. Következő szakasz: 1377-től 1417-ig Nyugati egyházszakadás, amikor a pápaság – amely visszaköltözött újból Rómába – először két, majd három részre szakadt. „Schisma”

(Szkizma) Hitszakadás és Egyházszakadás. 1417-ben újból egy pápája lett a kereszténységnek. V Márton (1417-1431) Vele ért véget a nyugati egyházszakadás. Igazán nagy horderejű reformokat nem vitt véghez, de képes volt megszüntetni a pápai államban uralkodó anarchikus állapotokat. 1440-es évektől kezdődően 1517-ig volt reneszánsz pápaság. REFORMÁCIÓ 1. Előzmények: A reformáció előzménye a reneszánsz pápaság volt. (A következő pápák voltak a képviselői: V. Miklós, II Piusz, V Sándor, Cesare Borgia, II Gyula és X Leo 1447-1521 között) A pápák teljesen elvilágiasodtak, politizáltak, nem tartották be a Biblia és az egyház által felállított korlátokat. Támogatták a reneszánsz művészeket, olyan nagy neveket mint : Michelangelo, Cellini, Tizziano, Bramante. Nyilvánosság előtt is vállalt gyermekeik voltak (V. Sándornak fia is volt pápa Cesare Borgia néven, mellyel az egész keresztény hit felborult teljesen.)

Megjelent a nepotizmus is, ami azt jelentettek hogy a jól jövedelmező posztokba és állásokba a pápa berakta a saját családtagjait. Búcsúcédulákat is árusítottak, melye az egyházi büntetést voltak hivatottak kiváltani. Azért volt az egyháznak szüksége erre, hogy mérhetetlen kiadásaikat fedezni tudják. Az emberek belefáradtak a sok imádságba, szertartásba, böjtbe és elvilágiasodtak ők is, nem tartották sokra az egyház hatalmát. 2. A reformáció: Ezen tényeket elégelte meg a nép és követelte, hogy az egyház visszatérjen szegény mivoltához, az őskereszténységhez, az egyház ne politizáljon, valamint csökkenjen a világi hatalma. E hatásokra 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 pontját a Wittenbergi teológiai egyetem kapujára. Amelyben a pápát kiközösítette az egyházból és Anti-krisztusnak nevezte. - 20 4 alapelvet követett: - Solus Christus: csak Krisztus létét fogadta el, a többi szentet megkérdőjelezte.

- Sola Fide: Csak a hit által üdvözülhetünk. - Sola Gracia: Csak Isten adhat kegyelmet, az egyház nem. - Sola Scriptura: A hit alapja a Biblia. Luthert eretnekséggel vádolták, mire Ő elfordult Rómától. Az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen Luthert tanai visszavonására szólították fel. Válasza: győzzék meg a Biblia alapján Kiközösítették (wormsi ediktum). Luther elutasította a kiközösítést Bölcs Frigyes vette védelmébe, és Wartburg várában élt álnéven (itt fordította németre a Bibliát, megteremtve ezzel a német irodalmi nyelv alapjait). A reformáció eszméi gyorsan terjedtek. Végül az 1529-es speyeri birodalmi gyűlésen a római katolikus egyházhoz és a császárhoz hű fejedelmek kimondták, hogy Luther követői megmaradhatnak hitükben, de nem terjeszthetik. Luther követői ez ellen protestáltak (tiltakoztak). Az augsburgi birodalmi gyűlésen (1530) a protestánsok kiadták az ágostai hitvallást, melyet Melanchton írt, és a

lutheri evangélikus egyház elveit rögzítette. Ennek hatására megalakult a katolikus (Szent Liga) és a protestáns (Schmalkadeni) szövetség. 1545-ben, mivel a protestánsok nem vettek részt a trindenti zsinaton, ezért összecsapnak: Müllbergben 1547-ben a császár legyőzi őket. 1545-63 között újabb tridneti zsinat volt, de megszakításokkal. Ezen a katolikus egyházon belüli reformokat (belső fegyelem megteremtése, a katolikus tanok pontokba való foglalását, vagyis dogmatizálást, a szemináriumokat, vagyis a pápák taníttatását, hogy felvehessék a versenyt a protestánsokkal és a búcsúcédulák eltörlését) tárgyalták. 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét, melyben kimondták: - Cusius regio, eius religio =akié a föld, azé a vallás (a földbirtokos hitét kell követni az alatta szolgálóknak.) Lutheristák megtarthattk a földjeiket. Protestánsok, katolikusok békében éljenek. 3. A reformáció irányzatai:

ANABAPTISTÁK (újrakeresztelők) Thomas Münzer alapította. A Bibliát szó szerint értelmezték Elvetették a gyermekek megkeresztelését, vagyonközösséget hirdettek. A mennyországot a szerintük a Földön kell megvalósítani. Nagy szerepük volt a német parasztháború kirobbanásában Követői alapították meg a baptista egyházat. - 21 KÁLVINIZMUS Ulrich Zwingli nézeteit dolgozta át Kálvin János. Eleve elrendelés alapján (predesztináció: Isten mindenkit eleve elrendelt üdvösségre, vagy kárhozatra, s ez független a jó és rossz cselekedetektől) Elvetették a fényűzést és a szorgos, munkás életet becsülték, szerintük ezáltal történhet csak az üdvözülés. Angliában, Franciaországban, Németalföldön, Svájcban terjedt el. ANTI TRINTIÁRIUS / UNITÁRIUS Tagadta a szentháromságot, Krisztust nem fogadta el! 4. Ellenreformáció: Katolikus mozgalom a reformáció visszaszorítására. III Pál kezdte az inkvizíció újraélesztésével.

Másik fő célja volt a tévtanok felszámolása De rá kellett jönnie, hogy ezt nem lehet csak erőszakkal, ezért egyetemes zsinatot hirdetett 1545-re. Szerzetesrendek voltak a kiindulópontja és fegyelmi, erkölcsi kérdésekre terjedtek ki. A rendek közül nagy szerepe volt az 1540-ben alapult jezsuita rendnek. Az ismét megerősödő katolikus egyház ugyanazokkal a szellemi fegyverekkel lépett porondra (iskolák, könyvek, nyomdák), amelyekkel korábban a reformáció. 5. Trindeti zsinat Az egyház belső megújítását tűzték ki célul, ezért 1545-ben meghirdették a zsinatot Trindetben, ami 1563-ig tartott, megszakításokkal. Szavazati joggal, csak a püspökök és a szerzetesrendek főnökei rendelkeztek. 1545-47 között volt az első ülésszak: A katolikus álláspont dogmatizálása (hittétellé fogalmazása) volt a reformáció által vitatott kérdésekben. Megerősítették: - az egyházi hierarchiát, - a cölibátust, - a hagyományokat, - a misét, - a

szentségeket, - a fülbe gyónást, - a pápa egyházfőségét, - a szentek tiszteletét - a papi rendet Vagyis a hitelvi kérdésekben teljesen elutasították a reformációt. 1551-55 között volt a második ülésszak: Ebben az időszakban nem termett sok eredmény. A végén IV Pált választották pápának Rögtön kiadta a pápai indexet és megerősítette az inkvizíciót. - 22 A harmadik ülésszak 1562-ben nyílt meg, fontos reformokat vitattak meg: - a papság fegyelmének helyreállítása, - a püspökök kötelezése, hogy saját egyházmegyéjükben lakjanak, - a búcsú cédulák végleges eltörlése, - újabb dekrétumok a bűnbocsánatról, a tisztító tűzről, - a szentek életéről, - a házasság szentségéről, stb. IV. Piusz a tridenti zsinat lezárásával megteremtette a Tridenti Hitvallást, melyre a pápáknak fel kellett esküdniük. második előadás - 23 - Skolasztika időszaka Kr.u 10 sz-tól a reformációig (1517-ig) A világi és

szakrális hatalom konfliktusai 1075-1255 Invesztitúra időszaka Invesztitúra: az egyházi jogokba való beiktatás. Ekkor fő kérdés volt, hogy ki lesz az, aki gyakorolja a felügyeletet az egyház felett? Két hatalmi versengő rendszer az egyházi és a világi versengő rendszer, ki fogja felügyelni a másikat, erről szólt ez a harc. Ennek az időszaknak két fontos személye: - VII. Gergely Pápa, aki 1075-ben kiadta a Diktatus Pápé oklevelet - melyben meghirdeti a pápa fönségét. - Barbarossza(rőtszakálú) Frigyes legnagyobb lovagkirálya a kereszténységnek a 12.szmásodik felében (1255-ben , miután hosszú háborúk után eldőlt hogy a Német-Római Császárság alkalmatlan arra, hogy partnere legyen az egyháznak, úgy gondolta az egyházi hatalom, hogy megnyerte ezt a háborút és ő lesz egész Európa vezetője. Ekkor azonban a két vetélkedő hatalom mellett megjelent egy harmadik, aki a későbbiekben a győztese lett ennek a konfliktusnak. ) Tehát

megjelentek a 13. sz-ban a Patrimóniális (területi alapon szerveződő) királyságok, amikből később lettek a nemzetállamok a 18.sz-ban Ezek közül a legfontosabbá a francia királyság válik. 1309-ben kezdődik a pápák Avinyoni fogsága, mely 1377-ig tart (A francia király megtámadta németalföldet, de vereséget szenvedett, és megpróbálta az egyházi pénzeket visszatartani az országban tehát nem kifizetni a pápának, ennek az volt a legegyszerűbb módja, hogy a pápát elvitette Franciaország területére.) Fontos, hogy ekkor a szerzetesrendek nem a szent földön voltak, hanem Európában. Például IV. Fülöp a templomosoknak le akarta nyúlni a pénzét, boszorkánysággal vádolja meg őket, máglyán elégette és a javakat az állam felhasználja. 1377-től 1417-ig tart a nagy egyházszakadás kora (Amikor visszaköltözött Gergely Pápa Rómába, ettől kezdődően jön egy újabb szakasz, szétszakad a latin egyház, ezt hívjuk a nyugati

szkizmának. Kezdetben 2 pápája van a kereszténységnek, de volt olyan is, amikor 4 pápája volt. Patrimóniális királyságok – szövetségesek időszaka. Minden szövetség saját pápát akart) 1417-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király - később német-római császár -összehívja a Konstanci zsinatot, melynek célja a huszitizmus kérdése, másrészt egy pápa kell csak. Megválasztják V. Márton pápát Egységesítette tehát a kereszténységet - 24 1430-as évektől reneszánsz pápaság időszaka, vagyis a Laicizáció időszaka Eddig az egyház volt a kezdeményező irányító, innentől kezdődően azonban már csak reagálni fog. Ezt úgy hívjuk, hogy laicizálódik az egyház, világi témákat vesz fel pld szimónia (pozíciók pénzért való megvásárlása) kérdése, laicizmus (elvilágiasodás), nepotizmus (rokonok hivatalba való ültetése). A reneszánsz pápaság leértékeli az egyház hatalmát és tekintélyét, különösen a

peremvidékeken ezért 16. sz-tól megkezdődik a reformáció (szűkíti a forrásokat és a szentírás irányába viszi el). KERESZTÉNY DOGMA (Hogyan gondolkodnak a keresztények, hogyan látják a világot) Kereszténység forrásai: Biblia Büblos=könyv szóból származik. Formát jelent ez a szó, mely megkülönbözteti az összefűzött papírlapokat a feltekert papírlapoktól. Ekkor még szentírásként emlegetik A szentírás 2 részből áll: 1. Vétus testamentum ószövetség 2. Nóvum testamentum újszövetség A biblia szerkezetében eltérések vannak: Pld. a zsidóság másfajta sorrendet alkot, mert a profétákra helyezi a hangsúlyt , mert ők hozzák létre ezt a vallást szemben a kereszténység történeti felfogásával. Közöttük is Illés próféta a legfontosabb, mert ő volt az, aki először hangsúlyozta, hogy egyetlen Isten létezik. Másrészt a református biblia eltérnek a katolikus bibliától, mert másfajta kanonizációt (szent iratokba

való bevételt jelent, amelyet a zsinat határozott meg) tartalmaznak. A református biblia visszanyúlik az eredeti szövegekhez. A katolikus biblia pedig áttételeken keresztül jut el Európába. A katolikus biblia forrása egy fordítás: SEPTUAGINTA= ószövetségi iratok. A héber szövegeknek a görög nyelvre való lefordítása A 6sz-ban Jeromos létrehozza a VULGATA-t, vagyis a biblia latin fordítása, ez nem az eredeti arámi és héber szövegekből történt, hanem a görög SEPTUAGINTA-ból . A reformátusoknál a 16.sz-ban megindultak a nagy biblia fordítások: Legfontosabb Luther, aki kikerüli a latin fordítást és visszanyúlik a héber szövegekhez. Pld Magyarországon Szilveszter János fordította le az újszövetséget teljes terjedelemben és Károlyi Gáspár hozta létre a teljes egészét a fordításnak. Tehát a biblia sem egységes, mert a különböző egyházak másképp értelmezik a bibliát. - 25 Apokrif iratok Azok az iratok, amelyek

vallástörténetileg fontosak, de nem kerültek be a Bibliába az apokrif iratok. Ezek közül a legérdekesebb az Eszter könyve Babiloni fogság idején játszódik, Eszter megmenti a zsidókat. Egyéb szövegek, melyek a dogmában jelentős szerepet játszanak: Zsinati határozatok. A zsinat az egyház törvényhozó szerve Pápai enciklikák – körlevelek Hitvallások – ezek szintén zsinatokhoz kötődnek. (A korai zsinatok megpróbálják megmagyarázni az egyszerű ember számára, hogy mit jelent kereszténynek lenni. 359-es zsinat létrehozzák az apostoli hitvallást a hiszekegyet, a szentháromság tanának összefoglalása. Ez is fontos irata a dogmának) Továbbá a 19.sztól kezdődően folyamatosan jelentek meg olyan források, amely a hagyományos kereszténységről alkotott képet megváltoztatták. Ezek közül a legfontosabb a 1949-ben előkerült Holt – tengeri tekercsek. Ezek a Kr.e II sz-ban készült tekercsek Autográf tekercsek= akkor készült,

amikor az események lejátszódtak. Ez egy zsidó szekta, az Esszénusok szövegei Egyrészt a zsidóknak is nagyon fontosak ezek a tekercsek, mert megjelenik a legkorábbi Tóra (addig csak Kr.u volt az első Tóra) másrészt a kereszténység számára is fontos, mert Jézus és a zsidók szerepét, viszonyát tisztázza. Vermes Géza: bekapcsolódik ebbe a kutatásba, sokat ír Jézus személyéről a holt –tengeri tekercsek forrásai alapján. Még ma is folyik ezen tekercsek feldolgozása mert megrongálódtak és ó arábi nyelven íródott. Ezekből a forrásokból kiderül, hogy a kereszténység 3-as egységben képzeli el a világot: 1. Emberek világa - materiális (van fizikai valósága, másrészt spirituális, mert tele van gondolatokkal) 2. Materiális világ – a tárgyak világa, minden lélekkel nem rendelkezőt ide sorolunk be 3. Spiritusz világa – szellemlények világa, akik anyagtalanok, de tudattal rendelkeznek és személyiségvonásaik vannak. Vagyis

az angyalok világa Emberek világa: térben és időben meghatározza a kereszténységet Szentek, keresztény ünnepek, szimbólumok - 26 Szentségek rendszere: 7 szentség van 1. Kereszt szentsége: a keresztel találkozik először az újszülött Minél hamarabb kell a csecsemőt megkeresztelni, hogy az eredendő bűn minnél hamarabb feloldódjék. (eredendő bűn a tudás problémája, mert egyenrangúnak képzeli magát az ember a megváltóval. Éva – kiűzetés a paradicsomból) Tehát a keresztelés arról szól, hogy az eredendő bűnt feloldjuk az élet tartamára. Keresztelő Szent János: Vízbe merítés motívuma. Kereszt színe fehér és ártatlanságot jelképezi 2. Bérmálás szentsége: keresztelés után következik 12-14 év környékén A keresztény közösségbe való beemelést jelenti. (az ember kétszer születik egyszer fizikai lényében egyszer pedig szakrális lényében is) Reformátusoknál konfirmálás. A bérmálás színe sárga a megszentelt

sárga olajat jelképezi, amit csak püspök helyezhet el az ember homlokán, ezzel letörölhetetlen jelet ad az embernek, hogy kereszténnyé vált. 3. Oltári szentség: maga az oltári szentség más néven eukalisztika Központi szentség a kereszténységnek, mert ez a legfontosabb a keresztény ember számára. Egyrészt hetente ismétlődik a szentség felvétele minden héten magához kell venni Jézus testét és vérét – utalás az utolsó vacsorára. Két szín alatt csak a papok áldoznak A hívők csak egy szín alatt áldoznak. Színe zöld a megváltásra való reményt jelképezi 4. Egyházi rend: színe lila a papságot jelképezi A keresztények a világot 2 típusú emberekre osztják. Egyrészt szakrális (papok) másrészt laikusok (hívők) és kettő között vannak a szerzetesek, akiket nem szenteltek fel, de apostoli életformát éltek. 5. Házasság szentsége: (reformációtól kezdődően nem tartozik a szentségek közé) Színe kék és a

hűséget jelképezi. (Ádám és Évához nyúlik vissza) 6. Bűnbocsánat (gyónás) szentsége: színe a vörös és a bűnt jelképezi A szakrális személy feloldozhatja az ember bűneit. 7. Betegek kenete – régen utolsó kenet: Színe fekete a halált jelképezi KERESZTÉNY ÜNNEPEK (ünnepkörökbe szerveződnek) 2 típusúak - Állandó – mindig ugyanakkor vannak - Mozgó – mindig más időpontúak, a természet jelenségeihez kötődnek 1. Húsvéti ünnepkör (mozgó ünnepkör) Húsvét: tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Ezért szoláris (nap követő) és luneáris (holdkövető) is egyszerre. Legkorábban március 23 A húsvéti ünnepkör első ünnepe a Hamvazó szerda Húsvét előtti 40. nap Neve onnan ered, hogy hamuval rajzolnak keresztet a keresztény ember homlokára. Itt kezdődik a böjt, a húsvétra való felkészülés Szerda és Péntek húshagyó napok és a hal nem számít húsnak. Húsvét előtt egy

héttel van a Virág vasárnapja Bibliai alapozottságú ünnep. Jézus bevonul Jeruzsálembe (az utolsó héten) és pálmaágat raknak a lába alá, hogy úgy érkezzen meg a megváltó. - 27 Virággal és barkával díszítik ma fel a templomokat ilyenkor . (Ezeket a virágokat és barkákat rakják el és egy év múlva ezek hamvát használják hamvazó szerdán.) Az utolsó hét eseményeiben csütörtök (utolsó vacsora) és péntek (keresztre feszítés) a fontosak. Nagyhét péntek = megváltó halála, a kereszténység gyásznapja Harmadnapra feltámad és ez a keresztényeknek az örömünnepe, a húsvét = az új élet reménye. Húsvét utáni ünnepek, amelyek a húsvéti ünnepkörbe tartoznak: - Fehér (áldozó) csütörtök: ekkor távozik el Jézus a földről az Atya mellé. - Ehhez képest 10 napra van a Pünkösd = a keresztény egyház kezdete és a szentlélek ünnepe. A zsidóknál is fontos dátum mert a Tóra átadásának is az ünnepe, ők ezt SAVOUT-nak

hívják. Karácsonyi ünnepkör (Jézus életéhez kötődik): A karácsonyi ünnepkör november 30-al kezdődik: Szent András napja = Advent (Az adventi koszorú a 19.sz-tól terjedt el A karácsony ünnepe ma már teljesen más tartalmat vesz fel, mint ami régen volt. A karácsonyfa állítását először 1826-ban a Brunszvik család tette, de igazából a két világháború között lett általános a karácsonyfa állítása és az ajándékozás is.) December 24. Vigilia = Vilia köznyelven December 25. Megváltó születésének időpontja István vértanú reprezentálja a karácsony másnapját. (Ő volt az első olyan keresztény ember, aki azért halt vértanú halált, mert felvette magára Jézus hitét.) János napja = Jézus legközelebbi tanítványa volt. December 28. = Aprószentek ünnepe (A betlehemi gyermekgyilkosságról a római egyház már a negyedik század óta megemlékezik. Vértanúként tiszteli azt a tizennégyezer két éven aluli fiúgyermeket,

akiket Heródes király öletett meg a születendő Messiás miatt. A hagyomány szerint az Aprószentek sírja a bazilika alatt van, amelyet Nagy Konstantin császár építtetett Jézus születésének barlangja fölé. 1962-ben megtalálták az elfalazott bejáratot, és mögötte a görögkereszt alakú sírbarlangot.) Január 1. = Jézus körülmetélése Január 6. = Vízkereszt (A Jordán folyóban Jézust megkereszteli Keresztelő Szent János) Karácsonyi és húsvéti ünnepkör közötti időszak legfontosabb része a FARSANG vízkereszttől hamvazó szerdáig. - 28 Madonna ünnepköre: Mária ünnepek: Az univerzális szerepkör mellett Szűz Mária a magyar ünnepkörben kiemelt szerepet játszik. Különösen a XV.sz-tól válik igazából érdekessé Addig ugyanis elsősorban csak gyermeket tartóként jelenik meg, a fókuszálás mindig Jézusra történik és Madonna csak hátérben van. A XV. sz-tól pedig a szeplőtelen fogantatás lesz az az áttörés, amikor

Mária előtérbe kerül Kisasszony napja: Szeptember 08. katolikusoknál Szeptember 12. reformátusoknál December 8. = a szeplőtelen fogantatás napja Január 25. = Mária menyegzője Február 02. = Gyertyaszentelő boldogasszony napja Március 25. = Gyümölcsoltó boldogasszony napja (Jézus fogantatása) Ez a rómaiaknál Mars napja. A hadi év kezdete, ugyanakkor ekkor kezdődnek meg a mezőgazdasági munkák Július 02. = Vizitáció ünnepe (Mária meglátogatja Erzsébetet, aki akkor szüli meg Keresztelő Szent Jánost. Benne is megmozdul a kis Jézus Szokták még Sarlós boldogasszony napjának is nevezni, ugyanis ekkor kezdődik meg az aratás.) Augusztus 15. = Nagyboldogasszony napja (Mária halála) Mivel Mária halála közel esik a hagyományok szerinti Szent István halálához, ezért lehet az a mitológiai elem, hogy szent István halála után Máriának ajánlja fel az országot. JELKÉPEK Kereszt szimbóluma = nem a kereszt halált jelképezi, hanem mindig a

megváltásra utal. Latin kereszt Szent Péter Kereszt Szent András kereszt Apostoli kereszt Monogram kereszt Görög kereszt - 29 - Hal jelképe csak a kora kereszténység használta Görögül IKTHUSZ ez egy monogram: Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó ezért a kereszténység elsősorban ezt a szimbólumot használta. Bárány motívuma összetett szimbólum mert egyrészt a termékenységi mágiához kötődik, másrészt áldozatot jelent. (Agnus Dei = Isten báránya - sokszor jelenik így meg Jézus) Gyertya motívuma, egyrészt jelenti a logosz-tudás, megvilágosodás. A gyertya ebből a szempontból Jézus, mert ő volt az, aki újra megvilágosította az embereknek a világot. Másik értelmezése pedig a szentháromság: a láng, kanóc és a viasz együtt jelképezi a szentháromságot. Galamb szimbóluma a szentlélek. A megváltó galamb formájában jelenik meg (Általában az animista jellegű vallásokban különösképpen a madarak a meghatározóak.)

SZELLEMEK VILÁGA Angyalok – Angelos görög szóból származik. Olyan küldöttet jelent, akinek nincs fizikai kiterjedése. Az a tudomány, amely velük foglalkozik az angelológia=angyaltan (Az Apostolos is szintén küldöttet jelent görögül, de olyat, akinek van kiterjedése.) Arkangyalok = a teremtésben és a végítéletben játszanak szerepet Hagyomány szerint 12-en vannak, ebből 7-en jártak a földön, de csak a4-nek a nevét ismerjük. Mihály arkangyal: végítélet arkangyal. Kard és mérleg az attribútuma Ráfáel arkangyal: ártatlanság védőangyala. Vándorbot és lopótök az attribútuma Gábriel arkangyal: hírnöke az atyának. Jelképe a liliom Uriel arkangyal: Jézus sírjának a védelmezője - 30 Démonok: kitaszított angyalok, negatív szellemlények Lucifer Belzebub – bálványimádás démona Hazmóneusz – testiség démona Mamnon – kapzsiság démona ŐSI MAGYAR HITVILÁG – MAGYAR KÖZÉPKOR Történeti Magyarország: durván a

Kárpát medence középső területe, pontosabban a trianoni Magyarország. A trianoni Magyarországon kívül Erdély területe a Királyhágótól a kárpátok vonulatáig tartó terület. Párcium: ? Erdély közigazgatása: bár hozzátartozott a királyi Magyarország közigazgatásához, de önálló vezetője a Vajda. Betelepült népek: Székelyek és Szászok akik miatt a hagyományos közigazgatástól eltérő közigazgatási formák is léteznek. Hagyományos közigazgatási forma: Vármegye 7 van és döntően magyar etnikumok lakják. Hagyományostól eltérő közigazgatási forma: Székelyeknél a székek, ők is 7-en vannak. (6 szék összefüggő, külön van azonban a Kalota szék) A székelyek nem a kezdetektől fogva voltak itt ezen a területen. Ők a csatlakozott törzsek közé tartoztak, akik a honfoglalás alkalmával jöttek be a Kárpát medencébe, de nem Erdélybe telepítették le őket, hanem a nyugati határszélen. (ahol a fő ellenség, a

kereszténység volt) Határvédelmi feladatokat láttak el, ezért cserébe autonómiát(belső törvényeik voltak) kaptak. Amikor azonban Magyarország is kereszténnyé vált a 11-12.sz-ban, akkor a fő ellenség már nem a keresztény államok, hanem a keleti kultúra. (számtalan tatárjárás volt Magyarországon) Folyamatosan érkeztek keletről a támadások és ekkor a székelyeket áttelepítették a kárpátok vonulatához és akkor kapták a mai helyüket. A székelyek török eredetű népcsoport (Akkultúralizáció: kultúra átvétele, kultúraváltás) Szász föld – királyföld a Kárpátok déli vonala mentén. A Szászok sem kezdetektől fogva laktak itt, hanem az 1170-es évektől jelentek meg a Kárpát medencében és a déli területeket védték. Ezért ők is autonómiát kaptak Szászoknál is székek vannak, melynek központja Nagyszeben (gótikus város). Szászok: mindenki szabad ember volt, általában kereskedtek a Balkán irányában. - 31 Másik

egység, mely fontos a magyar kultúra szempontjából: Felvidék (szlovák) Duna és az Ipoly feletti terület az Északi-Kárpátokig. A morvák, lengyelek, csehek összeolvadásából jött létre a szlovák nép. A szepesség területén szászok éltek és központjuk Lőcse volt. (Szepesi szászok=szepesi lándzsások ) Déli terület: Horvátország 3 egysége- történeti értelemben Adria tengerpartja = Dalmácia Tengerpart és Száva közötti terület = Horvátország Száva és Dráva közötti terület = Szlavónia Ez a térség Szent László időszakában került Magyarországhoz! (1077-1096) A két országnak egy királya volt ettől kezdődően 1918-ig. Personál Unio Horvátországnak autonómiája volt, tehát saját belső közigazgatással rendelkezett. Ennek az élén a horvát Bán állt. Valamint saját törvényhozása volt, melyet SÁBOR-nak hívjuk (országgyűlés). A horvátok voltak az egyetlen olyan nép rajtunk kívül, akik teljes társadalmi

struktúrával rendelkeztek. Tehát volt elit csoport, közép helyzetűek és alsóbb helyzetűek (A középkor alapvetően piramis struktúra volt.) Ugyanakkor ők is latin keresztények voltak, mint mi magyarok. Déli rész: Szerbia Tisza és (al)Duna része, ahol a két folyó összefolyik. (Nándorfehérvár) A szerbek a késő középkor folyamán jelentek meg Magyarország területén. Elsősorban az oszmán törökök elől menekültek és úgy tolódtak felfelé a balkánról a Kárpát medence vonulatához. 1396. Nikápói csata, amikor az oszmán törökök legyőzik a magyar keresztes csapatokat KORSZAKOLÁS Szent István uralkodása a központi dátum! Kereszténység felvétele metszi ketté a korai magyar kultúrát. A kereszténység ugyanis döntő változást hoz nemcsak a vallásrendszerben, hanem a gazdasági, társadalmi oldalról is. A magyarok Szent István uralkodása alatt vették fel a kereszténységet, azonban ez egy hosszú folyamat, legalább 300 éves

folyamat ráállni a keresztény modellre. Folyamatos pogánylázadások voltak Magyarországon. Még a 12sz-ban is, amikor Magyarországon keresztül mentek a keresztes hadak le a szentföld területére, több leírás volt ebből a korszakból, hogy hogyan néznek ki a magyarok: pogány, civilizálatlan külső, jurtában laktak, stb. - 32 (Görög kereszténység a pogányok között: Ciril és Metod térítettek és létrehozták a Glagolita írást, amely a görög ÁBC-nek a szlávra való lefordítását jelenti.) Ősi magyar hitvilág, pogányság kezdeti időpont: - urali korszak - Kr.e 3000 Finn-ugor korszak (kb 1000 évig tart) - Kr.e 2000-tól 500-ig Ugor korszak, amikor a finnek elvándorolnak - Kr.e 500-tól Kru 500-ig nincs lelet, ill nem egyértelműek Folyamatos vándorlás időszaka - Kr.u 500 véget ér az Ugor korszak Ekkor a magyar törzsek a Káma folyó vidékén voltak. Ekkorra már létrejött a 7 törzs szerkezete A társadalmi szerkezet is stabil A hét

törzs társadalmi modellje: - Urak (élen állnak, törzsi fejedelmek) - Bők (nemzetségi előkelők) - Innek (köznép) Kr. u 8 sz-ban a kazár birodalomhoz csatlakozva létrejött a kettős fejedelem rendszere: Szakrális vezető: vagy Kende, vagy Kündü volt a neve Profán vezető, világi, katonai közigazgatás feje: Gyula a neve Megjelenik egy harmadik vezető is, aki az igazságszolgáltatás, vagy a bírói hatalom vezetője: Harka volt a neve. Amikor a kazár birodalomban politikai bizonytalanság lépett fel, a magyarok kiszakadtak ebből a birodalomból és beköltöztek Etel-köz területére. (Dnyeper, Dnyeszter és a Prút folyók környéke.) 895-900 között megtörtént a Honfoglalás. Árpád hadai az Észak-kárpát medencében van – Vereckei hágó - , a köznép azonban a déli részeken érkezik be a 7 nagy hágón keresztül Erdély területére. (300-500 e közötti ember szállja meg a Kárpát medencét!) SÁMÁNIZMUS A kereszténység előtti ősi

magyar hitvilág: Sámán = Mandzsu szó, jelentése varázsló. Ez a vallási rendszer Kínától Európáig mindenhol elterjedt. Animista vallás, amely azt jelenti, hogy a különböző természeti jelenségek mögött egy magasabb szellemi hatalom található. Ennek a képviselőjéről, a sámánról kapja később a nevét a vallás. Magyarul Táltosoknak hívjuk őket (jele: csonttöbblettel rendelkezik) Táltos társadalmi funkciói a vallási szerepén kívül: - Javas ember (gyógyító) - Regös ember (hagyományok őrzője a dalokban, mert még nincs írás) - Lélekvezető (ő vezeti át a túlvilágra a hallottak lelkét) - Szellemidéző (beszélgetni tud a szellemekkel) - 33 A magyar lélekhitben 2 lelket különböztetünk meg: 1. Lélegzet lélek: az a lélek, amelyik fizikailag mozgatja az emberi testet 2. Árnylélek: a testtől függetlenül létezik Jelképek rendszere a táltosoknál: (önmagát szimbolizálja) 1. Táltos paripa = a táltos dobja (amivel

révületbe hozza önmagát) 2. Fejfedő: egy állat képét, alakját vette fel (kiválasztott szellemlény, amellyel a táltos tartotta a kapcsolatot, ezek általában madarak voltak) 3. Táltos köpeny: Rávarrták az állatokat (a kiválasztott állatokat) 4. Táltos létra: szertartásokon használták 3 napig tartott egy áldozati szertartás Az első napon kiválasztották az állatot. A második napon megölték az állatot A harmadik napon a közösség együtt ette meg az áldozati állatot. Ősi magyar hitvilág FORRÁSAI: 1. Arab források (arab tudósok leírásai) 2. Bizánci birodalomból származó források 3. Honfoglalás kori Nyugat-Európai források 4. Latin nyelvű magyar források 1. Arab források A legkorábbi időszakról az Arabok tudósítanak. Ivün Ruszta és Gárdézi arab geográfusok. Ők a 9. – 10 sz-ban leírták, hogy földrajzilag hogyan nézett ki a világ Bagdad központúnak látták a világot. Leírták hogy hogyan néztek ki (többek

között) a magyarok külsőleg, továbbá a könnyűlovasság, és a visszacsapódó számszer íj. 2. Bizánci források - Bölcs Leó császár: „Taktika” c. munkája Ebben leírja, hogy hogyan kell kivédeni a nomád harcmodor (könnyűlovas) taktikáit. VII. Constantinus, (bíborban született Constantinus): „A birodalom kormányzásáról” c. munkája A legfontosabb forrás, mert Árpád unokái voltak a forrás közlői A 950-es években Bulcsú és Tarhos elmentek Bizáncba, hogy fölvegyék magukra a görög kereszténységet. Akkor meséltek a császárnak a magyarokról Ez az egyetlen forrás, amelyben benne volt a 7 törzs neve, Árpád fiai és unokái neve. 3. Nyugat-Európai források (melyek döntően a honfoglalás utáni időszakról szólnak) A bolgár és a magyar népcsoportok nagyon hasonlítottak egymáshoz mind életformájukban és öltözködésükben is. A bolgárok a Kre 7sz-ban (680 körül) költöztek be a mai Balkán területére. Amikor a

magyarok kiszakadtak a kazár - 34 birodalomból, ugyanakkor szakadtak ki a bolgárok is a kazár birodalomból. Ők három felé szakadtak. Egy részük észak felé a Volga irányába ment Másik részük dél irányba ment a Duna vonala mentén és a mai Bulgári területére telepedett le. Harmadik részük bejött a Kárpát medencébe László professzor kettős honfoglalás elmélete: Szerinte már a 9.sz előtt is léteztek magyar törzsek a Kárpát medencében Tehát a 7sz folyamán a bolgárok mellett magyar törzsek is sodródtak be a Kárpát medencébe. A nyugat-európai források elsősorban a magyarság barbárságát, civilizálatlanságát emelik ki. Például a Regnói apát az évkönyvében pogány, vérszomja emberekként állította be a magyarokat. Liutprund írnok a német-római császár titkára a 10.sz-ban Ő is írt a magyarokról és szintén barbár, civilizálatlan népként jelölte meg. Szent Gálemi Apátság évkönyve: szent gálemi kaland 925-ben,

amikor magyar csapatok jelentek meg és elfoglalták a kolostort. Ezt leírta az évkönyvében Az az érdekessége ennek az évkönyvnek, hogy egyedül itt jelenik meg a tűz kultusza az ősi magyar hitvilágnak. A megölt magyar katonákat elégetik és a tűz körül táncolnak a magyarok. 4. Latin nyelvű magyar források (jórészt az Árpád korban keletkeztek) A 11.sz-ban készült források megsemmisültek Van egy ős GESTA (cselekményes történeti műfaj), amelyik elveszett, de a későbbiekben keletkezett Gesták ebből épültek fel. - Anonimus: Gesta Hungarorum = a magyarok krónikája (III. Béla jegyzője volt Anonimus) - Kézai Simon : Gesta Hungarorum = a magyarok viselt dolgai (Kun László/IV. László jegyzője volt Kézai Simon Ő állította fel a Hun-Magyar azonosság tudat elméletét. Szerinte a Hunok és a Magyarok ugyanazon népcsoport tagjai, a két ág a Hunor és Magor.) A KERESZTÉNY MAGYAR KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA A magyar kereszténység első

legmarkánsabb alakja Szent István. Modellváltás legfontosabb elemei, hogy hogyan változik meg a politikai közigazgatás, milyen gazdasági közigazgatás jön létre és hogyan néz ki a katonai közigazgatás. Politikai közigazgatás: Döntő változás, hogy létrejött a vármegye rendszer. (Eddig a törzsek uraságokba szerveződtek – telepedtek le jórészt folyók mentén - , melyek vezetői a fejedelmek voltak. A fejedelem abszolút autonóm személyiség volt, mert még a nagyfejedelem sem parancsolt neki. Mivel vándorolni már nem lehetett tovább semerre, át kellett szervezni az életképtelen struktúrát, tehát itt kell élni a Kárpát medencében. Az Árpád nemzettségéből származó István először a magyar történelemben létrehozta az ország egységét erőszakkal. Ezekben a harcokban - 35 leverte az eddigi autonóm fejedelemségeket és létrehozta a vármegyerendszert, mely központosított és a királynak tartozott. István azért volt

sikeres, mert ott voltak a háta mögött a német urak, akik hozták magukkal az európai keresztény hadsereg szervezési modellt és megjelentek a háttérben a keresztény egyházak is, akik a közigazgatás modelljét hozták be nyugat-európából.) Királyi vármegye: egyrészt a politikai közigazgatás formája, másrészt az adóztatás szerepet töltötte be. A vármegye élén álló Ispán egyszemélyben politikai vezető volt, másrészt felelős volt az adók beszedéséért és a katonai szolgáltatásért. Másrészt, amikor létrejöttek a királyi vármegyék, melyek földbirtoka döntően a király tulajdonában van, egyértelműen a király volt a meghatározó hatalom. Azonban a királyságnak önmagát el is kellett tartani, tehát létre kellett hozni egy gazdasági rendszerváltást. Az eddigi legeltető állattenyésztés – amely egészen a 13. sz-ig maradt fent - mellett megjelent egy alternatíva, az ún udvarházak rendszere. A királyi udvartartás (3-5

e fő) ellátása folyamatos utazással történt (Nem az élelem ment a hashoz, hanem a has ment az élelemhez.) Biztos pont: Augusztusban a király mindig Fehérváron (a királyi székhelyen) volt az udvartartásával, ekkor voltak a törvénylátó napok. Várispánságok rendszere / katonai közigazgatás: István 40-45 vármegyét hozott létre, miközben kb. 70 80 vár volt ekkor A várak élén állt a Várispán, aki irányította a várakhoz tartozó földek katonaságát. Abban az esetben, ha a vármegye központja egybe esett egy várral, akkor az adott vármegye vezetője egyszemélyben az Ispán is és a Várispán is lett. Voltak azonban olyan területek, ahol a Várispán személye és a vármegye vezetője, vagyis az Ispán személye nem volt ugyanaz. Tehát itt két közigazgatás volt: egy politikai és egy katonai közigazgatás. István idejében létrejött a magyarországi egyházi közigazgatás is. Ma a magyarországi egyházi közigazgatás élén az

Esztergomi Érsek áll. Azonban a 13 sz-ig nem volt egyértelmű, hogy ki a magyarországi egyház vezetője, mert ott volt a Kalocsai Érsekség is, amely folyamatosan támadta az Esztergomi Érsekség jogait. Tehát Magyarország a kezdetektől fogva két érsekséggel rendelkezett, ami már nem felelt meg az egyházjog tartalmának, ugyanis önálló királyság csak olyan ország lehetett, amely 1 érsekséggel és 10 püspökséggel rendelkezett. (Püspökség= egyház megye, Érsekség = egyház tartomány) Aki magyar király akart lenni, 3 feltételnek kellett megfelelnie: - szent koronával legyen megkoronázva, - Fehérváron kell megkoronázni, - Esztergomi Érsek tegye a fejére a koronát. - 36 Koronázási ékszerek Korona: - Felső rész: latin korona – abroncs - Alsó rész: görög korona – diodém Valószínűleg III. Béla idejében egyesítették a koronát, akkor jött létre a mai formája Ez a korona a harmadik koronája Magyarországnak. Első korona,

amivel Istvánt megkoronázták: teljesen más formájú, mint a ma látható, háromszög alakú. Az első korona valóban Rómából érkezett és Asztvik Anasztáz bencés szerzetes hozta el. Szilveszter Pápa adományozta Istvánnak III Ottó Német-Római Császár jóváhagyásával. Azért kapta meg nagyon könnyen István a koronát, mer ha nem kapta volta meg a lehetőséget, hogy létrehozzon egy érsekséget a Kárpát medencében, tehát egy patrimóniumot (politikailag független államot), akkor a Bizánci Császártól (görög kereszténység) kérte volna a koronát. Ottónak érdeke volt, hogy a határainál ne jelenjen meg a Bizánci Birodalom. Pld a csehek, akik a német-római császárság közepén helyezkedtek el, egészen a 13.sz-ig nem kaptak koronát Vagy a lengyelek teljesen érdektelenek voltak ebből a szempontból, mert határszéleiken a poroszok és litvánok helyezkedtek el, akik pogányok voltak. Ez a korona az 1040-es évek körül eltűnt István

halála után – mivel fia Imre herceg meghalt – a húgának a fiát Orseolói Pétert elhozták Velencéből és először 1038-1042 között volt uralkodó. 42-ben pogánylázadás alkalmával elzavarták Pétert és Aba Sámuel lett a király, akit valószínűleg még az Istváni koronával koronáztak meg. Utána Péter a német-római császár (III Henrik) csapatai segítségével visszafoglalta a trónt és 1044-1046 között újra uralkodott. Ugyanakkor a koronát III. Henrik elvitte magával, ezzel hűbéressé tette az országot(Ez a korona a 16sz-ban még látható volt Rómában, a Veronika Kapujában. Amikor 1527-ben Rómát kifosztották a spanyolok, akkor ez a korona eltűnt.) Második korona: Pétert 1046-ban elzavarták és nem volt korona, mivel Henrik elvitte magával Rómába. 1046-ban István ága helyett unokatestvére, a megvakított Vazul ága került hatalomra, András király személyében. Andrásnak nem volt koronája. Németalföldön az ottani

ötvösökkel csináltatott koronát és ezzel koronázták meg. András 1060-ig uralkodott Halála után fia Salamon lett az uralkodó András testvére Béla elmenekült az országból. Béla gyerekei: Géza, László, Levente megtámadták Salamont és hosszú, véres háború eredményeképpen 1074-ben Mogyoródnál legyőzik Salamont, aki elmenekült a német-római császárhoz (IV. Henrik) és elviszi magával a koronát. Egyébként Salamon felesége (Judit) a császár húga volt Tehát megint itt álltak korona nélkül. Mivel Gézának görög hercegnő volt a felesége, megjelent a görög korona, amelyen ott voltak a görög szentek, a görög császár, tehát biztos, hogy Bizáncban készült. Géza hozta ezt a koronát az - 37 országba. Ezt a koronát használta a későbbiekben Szent László, majd Géza fia Könyves Kálmán, egészen III. Béláig III Béla volt ugyanis, aki egységesítette ezt a koronát Az alsó görög részt befedték a felső latin résszel,

ahol az apostolok láthatók. Palást: Biztosan István korabeli. Valószínűleg 1031-ben (Imre herceg halála) után készült Ez egy mise palást volt annak idején, ami egy főpapnak készült. Arany szállal átszőtték a posztót (Valószínűleg István felesége Gizella is segített a szövésben.) Jogar: Maga a hegyi kristály gömb már István korában is létezett. Egyiptomból érkezett A 13sz-ban kapta meg a mai formáját: egy díszített mogyorófanyélre illesztették rá. Országalma: Valószínűleg a 14. sz-ban kapta meg a végleges formáját, mert a rajta lévő liliomos Anzsu címer ekkor kerülhetett rá. Kard: 16. sz-i 1526-ban használják Szakolyai János koronázási kardja Előtte is létezett maga a kard a koronázásnál: - Prágában látható – Attila kardja - Bécsben – István kardja (11.sz-i fejedelmi szabja) A 11.sz-ban lándzsát is használtak a koronázásnál Szenté avatások Magyarország részesévé akart válni a keresztény

kultúrának, ami nagyon nehezen ment, többször volt pogánylázadás. Ezért a hatalomnak el kellett gondolkodnia rajta, hogy hogyan lehet vonzóbbá tenni a kereszténységet. Ennek egyik formája lett a szenté avatások, melyek 1082-ben kezdődtek. Vannak: 1. Univerzális szentek 2. Provinciális szentek 1082-ben Lászlónak (későbbi Szent László) is legitimizálnia kellett a hatalmát, mert nem István leszármazottja. Ekkor kezdődtek a szenté avatások 1082. április: szenté avatták Gellért Püspököt (Csanád püspöke) Ő vértanú halált halt a pogánylázadás idején. - 38 - Imre herceg szenté avatása ekkortájt jelent meg a VITE= szentek életrajza 1082. augusztus 20: István szenté avatása Fehérváron (3 életrajz is készült) Ősszel András(Zoád) és Benedek szenté avatása (István korában térítettek és ők is vértanú halált haltak.)  1192. László (lovagkirály) szent lett III Béla avatta szenté, aki maga is 2 méter

feletti lovagkirály volt. 13. sz-i szenté avatások Megjelentek a női szentek Univerzális szentek  Erzsébet (II. András lánya) Politikai okok miatt Frigyes őrgrófhoz adták feleségül 11 éves korában. Mivel nagyon fiatalon megözvegyült, elsősorban karitatív tevékenységekkel foglalkozott (pestisek, kolerások, stb.) Jele a rózsa  Margit sokáig boldog volt a megnevezése és csak 1944-ben avatják szenté. IV Béla lánya, aki feláldozta őt, ugyanis a tatárjárás előtt megesküdött arra, hogy ha sikerül az országot megmentenie a tatároktól, akkor egy gyermekét szentéletűvé teszi. (Nyulak szigete=Margit sziget) Latin nyelvű magyar irodalom a középkorban Az egyik műfaj a GESTA Eddig két Gestáról volt szó: az Anonimus és a Kézai Simon féle Gestákról. Ezek után is készültek még Gesták. - 14. sz-ban elkészült Küküllei János Gesztája, amely Nagy Lajos (Károly Róbert fia) életét írta meg. - 15. sz-ban – reneszánsz

korában Túróczi János megírta a magyarok krónikáját egészen Mátyás király időszakáig. Ez a legjobb összefoglalója a korai magyar történelemnek A Gesták mellett léteznek Királytükrök, más néven intelmek Legfontosabbak az István által készített intelmek. 1031 előtt készültek Még Imre herceg számára fogalmazta meg, hogy hogyan kell majd vezetni az országot. Ezekből az intelmekből a legfontosabb, hogy önmagában az egy nyelvű ország nem működik tehát arra kell törekedni, hogy minnél többen vándoroljanak be a Kárpát medencébe. Szent Istvánhoz kötődnek még a törvények István 3 törvénykönyve jól tükrözte ennek a kornak az arculatát, a létrejövő keresztény kultúrát. Nemcsak a királyoknak voltak törvénykönyvei, hanem zsinati törvénykönyvek is léteztek. Pld László király, amikor Szabolcsban tartott egy nagy zsinatot, akkor törvénybe iktatta, hogy minden falu költözzön vissza a templomához. Másik forrás a

törvények mellett a REGESZTRUMOK – leltárkönyvek Legfontosabb a Váradi Regesztrum a 13. sz-ban 1220-1230